EUR-Lex - L:2023:242:FULL - EN

(3) HL C 279., 2022.07.20., 1. o.

(4) HL C 391., 2022.10.12., 6. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/3

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1814 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0086/2023),

mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a Parlament) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból hűen tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát;

mivel a szokásos eljárásnak megfelelően 145 kérdést küldtek a Parlament igazgatásának, az írásbeli válaszokat pedig a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága fogadta és vitatta meg nyilvánosan 2022. december 1-jén, a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár, az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságának (a továbbiakban: a hatóság) elnöke és a belső ellenőr jelenlétében;

C.	mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és ellenőrzésre van szükség annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoltatható legyen az uniós polgárok felé;

D.	mivel a Parlament integritásába és a jogállamiságba vetett bizalom rendkívül fontos az európai demokrácia működéséhez;

E.	mivel a Parlament integritása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a demokratikus folyamatokat ne befolyásolják magán- és külső érdekek, és hogy a polgárok jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák;

F.	mivel 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta az uniós intézmények átláthatóságának és integritásának egy független uniós etikai szerv létrehozásával történő megerősítésének fontosságát;

G.	mivel 2022. december 15-i állásfoglalásában a Parlament felvetette a katari korrupció gyanúját, és az európai intézmények szélesebb körű átláthatóságának és elszámoltathatóságának szükségességére világított rá;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása

megállapítja, hogy a Parlament 2021-ben összesen 2 063 521 135 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2021. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret (1) 7. fejezetének 19,4 %-át tette ki, ami összességében 1,2 %-os növekedést jelentett a 2020. évi költségvetéshez képest (2 038 745 000 EUR);

tudomásul veszi, hogy az elszámolásban 2021. december 31-én bevételként szereplő összeg 215 332 108 EUR volt (2020-ban 203 449 523 EUR), amiből 37 150 961 EUR címzett bevétel (2020-ban 33 567 305 EUR);

hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 75,8 %-át öt fejezet tette ki: 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), 20. fejezet (Épületek és járulékos költségek), 21. fejezet (Adatfeldolgozás, berendezés és bútorok) és 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek), ami a Parlament kiadásai nagy részének jelentős merevségét jelzi;

tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a)	Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2021. évi előirányzatok:

2 063 521 135

a 2020-as pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

74 900 000

a 2020-as pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

356 517 980

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2021-ben:

37 150 961

címzett bevételeknek megfelelő átvitelek 2020-ból:

39 313 649

Összesen:

2 571 403 726

b)	Az előirányzatok felhasználása a 2021-es pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 435 954 496

teljesített kifizetések:

2 077 518 430

automatikusan átvitt előirányzatok a címzett bevételekből származó előirányzatokkal együtt:

419 702 461

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

22 007 230

törölt előirányzatok:

52 175 603

c)	Költségvetési bevételek (EUR)

2021-ben beérkezett:

215 332 108

d)	2021. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 720 527 780

rámutat arra, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 98,5 %-át (2 033 160 247 EUR) lekötötték, 0,6 %-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is nagyon magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 649 796 EUR összeget tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 81,1 %-os volt (2020-ban: 1 590 035 012 EUR, 81,5 %);

megjegyzi, hogy a Parlament Költségvetési Bizottsága a 2021. évi pénzügyi évben tizennyolc átcsoportosítást (C. típusú átcsoportosítás) hagyott jóvá a költségvetési rendelet 31. és 49. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 5,2 %-ának megfelelő összeget, azaz 106 753 497 EUR összeget tettek ki; megjegyzi, hogy az elnök nyolc átcsoportosítást (P. típusú átcsoportosítás) engedélyezett, amelyek a 2021 évi költségvetés 1,3 %-ának megfelelő összeget, azaz 26 464 877 EUR-t tettek ki;

megjegyzi, hogy a Covid19-válság következtében elért költségvetési megtakarítások miatt 2021-ben magasabb volt az átcsoportosítások szintje, mint a világjárványt megelőző években, amikor a C. és P. típusú átcsoportosítások teljes összege együttesen 2019-ben 5 %-ot, 2018-ban 3,2 %-ot, 2017-ben pedig 4,0 %-ot tett ki; emlékeztet arra, hogy a szokásos utazási tevékenységekre csak az év egyes részeiben kerülhetett sor, ezért a Parlament vonatkozó költségvetési sorait nem használták ki teljes mértékben, és azokat más célokra csoportosították át;

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatt a 2021-es költségvetési átcsoportosításokat fedező költségvetési tételek közül a leginkább kihasználatlanok a következők voltak: szokásos utazási költségek (20 041 000 EUR), a személyzet kiküldetései során felmerülő költségek (18 460 000 EUR), látogatócsoportok szervezése és fogadása (16 517 980 EUR) és a parlamenti asszisztensi juttatások (11 418 251 EUR); megjegyzi, hogy a legnagyobb, azaz 5 000 000 EUR-nál nagyobb összegű hozzájárulások összesen 79 152 282 EUR-t tettek ki C. és P. típusú átcsoportosítások formájában;

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány következtében keletkezett többletet 2021-ben C. és P. típusú átcsoportosításokon keresztül főleg a Parlament ingatlanpolitikájának finanszírozására allokálták, konkrétan az Adenauer II épülettel kapcsolatos projektbe irányuló beruházások folytatása céljából a „lízingfizetéseket”33 559 035 EUR összeggel erősítették meg, az „ingatlanszerzést” pedig 22 007 230 EUR összeggel, lehetővé téve ezáltal a Trèves II épület megvásárlását, ezen összegek együttesen a C. típusú átcsoportosítások 52,1 %-át tették ki 2021-ben; megjegyzi, hogy más fontos átcsoportosítások a Covid19-világjárványból eredő, nem várt szükségletekre irányultak, például egészségügyi és megelőző intézkedésekre, technikai felszerelésekre, valamint a távmunka és a hibrid ülések támogatására szolgáló tolmácsolási kiadásokra; megjegyzi, hogy további átcsoportosítások az Európa jövőjéről szóló konferenciához és az informatikai szolgáltatások különböző aspektusaiba történő beruházásokhoz kapcsolódtak;

Az Európai Számvevőszék által a 2021. évi elszámolás megbízhatóságára és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

10.

emlékeztet arra, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 68 %-át teszik ki –, valamint egyéb kategóriákra, többek között az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők;

11.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete – „Európai közigazgatás” – 2021-ben 10,7 milliárd EUR összeggel az uniós költségvetés 5,9 %-át teszi ki, amelyből a Parlamentre 2,1 milliárd EUR, azaz 19,4 % jut; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a többéves pénzügyi keret említett fejezete tekintetében egy 60 tranzakcióból álló mintát vizsgált meg és megállapította, hogy ezekből 15 (25 %) tartalmaz hibákat, amelyek közül 5-öt számszerűsített és ennek alapján a Számvevőszék becslése szerint az Unió 2021. évi közigazgatási kiadásainak hibaszintje a lényegességi küszöb alatt van; megismétli a Számvevőszékhez intézett azon ajánlását, hogy a vizsgált tranzakciókból vett mintájának kibővítésével határozza meg a lényegességi küszöb alatti hibákat nagy arányban tartalmazó tranzakciók eredetét;

12.

megállapítja, hogy a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentése konkrét megállapításokat tesz a Parlamenttel kapcsolatban, nevezetesen két kifizetés tekintetében a következő hibákra hívja fel a figyelmet: i. a szerződési feltételek helytelen alkalmazása miatt az informatikai szolgáltatások esetében csekély összegű túlfizetés, és ii. a Parlament által az egyik képviselőcsoportnak történő kifizetés; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökség által elfogadott belső közbeszerzési szabályok és a Parlamentnek az azok alkalmazására vonatkozó iránymutatásai lehetővé teszik a tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazását a nagy értékű szerződések esetében, míg a költségvetési rendelet nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárások alkalmazását írja elő; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a képviselőcsoport nem tartotta be teljes mértékben ezeket a belső szabályokat, mivel az érintett képviselőcsoport szerint nehéz volt olyan ajánlattevőt találni, aki megfelelt a szerződés odaítélése kapcsán alkalmazott nagyon konkrét szempontoknak; kiemeli, hogy a Számvevőszék korábban hiányosságokról számolt be a képviselőcsoportok közbeszerzéseivel kapcsolatos ügyletek tekintetében;

13.

megjegyzi, hogy a Parlament igazgatásának álláspontja szerint a nagy értékű szerződésekre – nevezetesen a költségvetési rendelet 175. cikkének (1) bekezdésében említett küszöbértéket elérő értékű szerződésekre – vonatkozó tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak a közvetlen irányításra alkalmazandó, míg a képviselőcsoportok a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontját analóg módon alkalmazva a közvetett irányítás elvei szerint kezelik a számukra elkülönített forrásokat; üdvözli azonban, hogy a Parlament elfogadta a Számvevőszék azzal kapcsolatos ajánlását, hogy vizsgálja felül a közbeszerzési szabályok képviselőcsoportok általi alkalmazására vonatkozó iránymutatásait, hogy jobban összehangolja azokat a költségvetési rendelettel; javasolja a Parlament igazgatásának, hogy vegye figyelembe az egyes olyan közbeszerzési eljárások technikai sajátosságait, amelyekre csak korlátozott számú, nagy szakértelmet igénylő ajánlat nyújtható be; felhívja a főtitkárt, hogy tegyen jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, amikor ilyen felülvizsgálatra sor kerül; tudomásul veszi a Parlament igazgatásának azon kötelezettségvállalását, hogy továbbra is támogatja a képviselőcsoportokat abban, hogy az előirányzatokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően használják fel;

14.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék különösen a Rue Wiertzen található Scholl-épület megvásárlásához kapcsolódó 74,9 millió EUR összegű kifizetést vizsgálta tovább, amelynek megvásárlását a Covid19-válság során fel nem használt, 2020-ból átvitt pénzeszközökből finanszírozták; megjegyzi, hogy a Parlament az ajánlatok bekérésekor olyan odaítélési szempontokat alkalmazott, amelyek a javasolt épületnél az árat és a minőséget egyaránt 50 %-kal súlyozták; megjegyzi, hogy a Parlamenthez két ajánlat érkezett be, és a szerződést a Scholl-épületet javasló ajánlattevőnek ítélte oda, amely épület lényegesen közelebb van a Parlament főépületéhez, de négyzetméterenként 30 %-kal drágább, mint a másik ajánlattevő által javasolt épület; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megítélése szerint „a Parlament odaítélési szempontjai jelentősen csökkentették az árnak mint a vásárlási döntés alapjának jelentőségét, ami valószínűtlenné tette bármely más ajánlat elfogadását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi ajánlattevő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzés szabályos legyen, és hogy elkerülhető legyen a hírnévrontás potenciális kockázata”; megállapítja, hogy a Scholl épület megvásárlása lehetővé teszi a Parlament központi épületegyüttese biztonságának megerősítését, és azt, hogy közvetlen kapcsolatot tartson fenn más parlamenti épületekkel, és megőrizze az épületen eddig eszközölt beruházásokat;

15.

tudomásul veszi a Parlament által a Számvevőszék észrevételére adott választ, miszerint a távolsági kritérium jelentős szerepet játszott a minőségi kritériumokban (nevezetesen 20/50 minőségi pont súlyozási tényező), és a központi épületekkel való összeköttetés lehetősége további súlyozási tényezőt kapott (4/50 minőségi pont), ami arra késztette a Parlamentet, hogy a jelentős árkülönbség ellenére a Rue Wiertzen található Scholl-épületet tekintse a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak; megjegyzi, hogy az Elnökség a haszonélvezeti szerződés felmondása ellenére elemezte a Scholl épület megvásárlásának lehetőségét, és ebben az értelemben úgy ítélte meg, hogy jelentős összeget lehetne megtakarítani, nevezetesen a fennmaradó szerződéses kifizetéseket (24 000 000 EUR) és a Parlament által már végrehajtott beruházásokat (15 300 000 EUR);

A belső ellenőr éves jelentése

16.

megállapítja, hogy 2022. december 1-jén, az illetékes bizottság és a belső ellenőr együttes ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, valamint az általa elvégzett megbízhatósági ellenőrzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá beszámolt az aktuális helyzettel kapcsolatos eredményekről, ami 2021-ben az alábbi témákat ölelte fel:

—	a parlamenti asszisztensi juttatás ellenőrzése (Pénzügyi Főigazgatóság (DG FINS)),

—	az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozásával kapcsolatos ellenőrzés második szakaszának előkészítése (DG FINS),

—	konzultációs megbízás az adatkormányzásra vonatkozó keretrendszerhez megvalósításához szükséges alapítványok létrehozásával kapcsolatban (Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)),

—	a személyzet kiküldetéseinek ellenőrzése (Személyzeti Főigazgatóság, (DG PERS)),

—	a közbeszerzési folyamat ellenőrzése (Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)),

—	a Parlament kockázatkezelési keretének felülvizsgálata,

—	a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések nyomon követése – 2021. évi 1. és 2. szakasz;

17.

üdvözli és támogatja az alábbi intézkedéseket, amelyekről a belső ellenőr a megbízhatósági megbízások eredményeként megállapodott a felelős főigazgatóságokkal:

—

a parlamenti asszisztensi juttatás ellenőrzése tekintetében az európai parlamenti képviselők statútumának (IMMS) végrehajtási intézkedései által a kifizetőhelyek díjaival kapcsolatban megállapított felső határok betartása; a kifizetőhelyeken a Parlament által nekik kifizetett összegekről szóló elszámolások benyújtása és a Pénzügyi Főigazgatóságon az ezzel kapcsolatos ellenőrzések elvégzése során tapasztalt késedelmek csökkentése, valamint az ismétlődően felhalmozódó elmaradások rendezése; az IMMS és a kapcsolódó belső iránymutatások egyes rendelkezéseinek tisztázása, amelyek nem támogatják következetesen a helyi parlamenti asszisztensekre fordított parlamenti asszisztensi juttatás hatékony és eredményes kezelését,

—

az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozására vonatkozó ellenőrzés második szakaszát illetően üdvözli, hogy 2022. január elején egyetértési megállapodást írtak alá a Parlament belső ellenőre és a Hatóság között, meghatározva azon ellenőrzési tevékenységek részletes szabályait, amelyeket a belső ellenőr a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó ellenőrzései részeként az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásba vételének, ellenőrzésének és szükség esetén szankciók kiszabásának folyamatára alkalmaz,

—

az adatkormányzásra vonatkozó keretrendszerrel kapcsolatos konzultációs megbízás, amelynek célja az volt, hogy támogassa Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságot az olyan képességek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseiben, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy az adatok teljes életciklusa során biztosítsa a magas minőségű adatok meglétét, a hat konkrét ajánlás az adatokkal kapcsolatos projekteknek a Parlament 2022–2024-es időszakra vonatkozó portfóliójába való felvételére, egy intézményi adattár és helyi adatfelelősök létrehozása, egy, az adatokkal kapcsolatos döntésekkel foglalkozó, főigazgatóságok közötti szerv kijelölése, egy szerv általi felügyelet, valamint a meglévő adatokkal kapcsolatos politikák és egyéb megfelelési követelmények közötti lehetséges szinergiák vizsgálata;

18.

tudomásul veszi a most befejezett megbízhatósági megbízásokat, amelyek jelenleg a belső ellenőrre vonatkozó alapszabályában előírt kommunikációs folyamatot követik;

—

a személyzet kiküldetéseinek ellenőrzését illetően hangsúly került a személyzet valamennyi kategóriája – beleértve az akkreditált parlamenti asszisztenseket is – kiküldetéseivel kapcsolatos belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságának és eredményességének értékelésére, valamint e rendszerek működése kapcsán a személyzeti szabályzat, a kapcsolódó belső szabályozási keret és a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésre,

—

az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság beszerzési folyamatának ellenőrzése tekintetében hangsúly került a beszerzések terén a belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságának és eredményességének értékelésére, a beszerzési eljárások során az alkalmazandó jogszabályoknak és a vonatkozó belső szabályozási keretnek való megfelelésre, valamint az irányítási információk és a nyilvántartás megbízhatóságára,

—	a Parlament kockázatkezelési keretének felülvizsgálata tekintetében a keret esedékességének felülvizsgálatára történő összpontosítás, ami a jelenlegi helyzet értékelését és a hatékonyság és eredményesség fokozására irányuló továbblépési lehetőségek meghatározását eredményezte;

19.

megjegyzi, hogy a 2021. évi nyomonkövetési eljárás eredményeképpen 47-et lezártak a 99 olyan, folyamatban lévő intézkedés közül, amelyek végrehajtása tekintetében a megállapodás szerinti határidő már lejárt; hangsúlyozza, hogy a fennmaradó 52 intézkedés közül néhányat már több évvel ezelőtt javasoltak, de ezeket még mindig nem hajtották végre, és kiemeli, hogy ezek közül 23 jelentős kockázattal foglalkozik; elvárja a különböző főigazgatóságoktól, hogy gondoskodjanak arról, hogy a fennmaradó intézkedéseket minden további késedelem nélkül lezárják, és hogy az elfogadott intézkedéseket a belső ellenőr éves jelentésében meghatározott határidőknek megfelelően hajtsák végre; felhívja a főtitkárt, hogy évente kétszer számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a fennmaradó intézkedések állapotáról;

20.

elismeri, hogy a költségvetési rendelet 118. cikkének (9) bekezdésével összhangban „[a] belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az érintett uniós intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést”; megjegyzi, hogy a jelentések és megállapítások a gyakorlatban csak akkor férhetők hozzá, ha valamennyi ajánlást végrehajtották, ami azt jelenti, hogy az ajánlásokhoz való tényleges hozzáférés több éves késést szenved, és hogy a képviselők az Elnökség bizalmas dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályainak megfelelően csak indokolt esetben férhetnek hozzá azokhoz; felhívja az Elnökséget, hogy gondoskodjon arról, hogy a képviselők legalább a mentesítési eljárásra tekintettel azonnal és teljeskörűen hozzáférjenek a belső ellenőrzési jelentéshez; felhívja továbbá az Elnökséget, hogy minden belső ellenőrzési jelentést tegyen nyilvánossá egy évvel véglegesítését követően, amint a belső ellenőr jóváhagyta az előző évi ajánlások végrehajtására hozott intézkedéseket; emlékeztet továbbá arra, hogy az ajánlások validálása nem teszi szükségessé valamennyi ajánlás teljeskörű végrehajtását; felhívja a főtitkárt, hogy a szükséges gyakorisággal számoljon be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak az elvégzett ellenőrzési tevékenységekről;

21.

tudomásul veszi, hogy 2021. március 1-jével változás következett be a Belső Ellenőrzési Szolgálat vezetőjét illetően; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrzési csoport tagjainak mintegy felét pótolni kellett és a Parlament igazgatásának folyamatos támogatása ellenére nehézségekbe ütközött a megfelelő jelöltek kiválasztása, így az álláshelyek a tervezettnél hosszabb ideig, összesen 16 hónapig betöltetlenek voltak, és ez negatív hatással volt az ellenőrzési tevékenységre, különösen az informatikai területen; üdvözli a belső ellenőr által hozott intézkedéseket, amelyek célja, hogy a fennmaradó, információs rendszer auditori pozíciót egy erős releváns háttérrel rendelkező jelölttel töltse be, valamint az időközben a kapacitásépítés és a további szakirányú képzés terén hozott intézkedéseket; emlékezteti a Parlament igazgatását annak fontosságára, hogy a belső ellenőrzési egységhez hasonló alapvető szolgálatok esetében az üres álláshelyek betöltését megfelelő időben kell megtervezni;

22.

üdvözli, hogy 2021-ben egy külső értékelő tanúsította, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat „általánosságban megfelel a Belső Ellenőrök Intézete standardjainak és etikai szabályzatának”, ami (2016-hoz hasonlóan) a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára vonatkozó nemzetközi standardoknak való megfelelés legmagasabb szintjének felelt meg;

A korábbi mentesítési állásfoglalásnak a Parlament igazgatása és az Elnökség általi nyomon követése

23.

tudomásul veszi a 2020. évi mentesítési állásfoglalásra a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2022. szeptember 26-án adott írásbeli válaszokat, a Parlament 2019. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által 2022. október 25-én adott válaszokat, amelyeket a képviselők eszmecseréje követett;

24.

emlékeztet arra, hogy az Elnökség az Európai Parlament elnökéből, a 14 alelnökből és a Parlament által demokratikusan megválasztott öt quaestorból (szavazati joggal nem rendelkező képviselőből) áll; emlékeztet arra, hogy amint a plenáris ülés különböző szabályok vagy intézkedések Parlament általi végrehajtására szólít fel, az ilyen javasolt szabályokat vagy intézkedéseket az Elnökségnek meg kell vitatnia és szavazásra kell bocsátania az eljárási szabályzat 25. cikke és V. melléklete, valamint a költségvetési rendelet 6. és 262. cikke alapján; csalódott azonban amiatt, hogy a plenáris ülésen a mentesítési állásfoglalásokban elfogadott nagyon konkrét követelések nem mindig tükröződnek megfelelően az elnökségi üléseken folytatott vitákban, annak ellenére, hogy mind az elnökség tagjai, mind a főtitkár ismerik a mentesítési állásfoglalásokat, és a fent említett 25. cikk értelmében lehetőségük van indítványok benyújtására; emlékeztet arra, hogy a demokratikus ellenőrzés gyakorlása a mentesítési eljárás keretében valósul meg, és a Parlamentnek példát kellene mutatnia valamennyi uniós intézmény és szerv számára; kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány időtartama alatt az Elnökség tanácskozásainak nagyrészt a képviselők és a személyzet biztonságának védelmére kellett összpontosítaniuk, biztosítva ugyanakkor az üzletmenet folytonosságát;

25.

az eljárási szabályzat 25. cikkére tekintettel emlékeztet arra, hogy a Parlament belső szervezetét és a képviselőket érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási ügyekben hozott határozatok meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökség határozatai gyakran nem tartják tiszteletben a plenáris ülésen a mentesítési állásfoglalásokban kinyilvánított akaratot; megismétli a költségvetési rendeletben és az eljárási szabályzatban meghatározott mentesítési eljárás fontosságát, és követeli, hogy kellő alapossággal vegyék figyelembe a Parlament működését érintő állásfoglalásokat, és törvényes, átlátható módon kövessék nyomon azokat; megjegyzi, hogy az Elnökség üléseinek napirendjét és jegyzőkönyveit, valamint a határozatokat közzéteszik a Parlament honlapján; ismételten felhívja a főtitkárt, hogy tegyen konkrét javaslatokat az Elnökség döntéshozatala átláthatóságának további javítása érdekében; javasolja, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot rendszeresen tájékoztassák, ha egy mentesítési állásfoglalásból eredő javaslatot az Elnökség megvitat;

26.

üdvözli a főtitkár arra irányuló javaslatát, hogy az Elnökség a következő ülésén megvitathassa a fontos kérdésekről szóló határozattervezeteket, és határozhasson azokról; felkéri az Elnökséget és a quaestorokat e gyakorlat bevezetésére;

A Covid19-világjárvánnyal összefüggő intézkedések

27.

megállapítja, hogy 2021-et a Covid19-világjárványból eredő folyamatos kihívások jellemezték, amelyek miatt a 2020-ban bevezetett példátlan és rendkívüli intézkedések többségét fenn kell tartani, és ahol szükséges, ki kell igazítani annak érdekében, hogy minimalizálják a képviselőket és a személyzetet érintő kockázatot, biztosítva eközben, hogy a Parlament továbbra is képes legyen folytatni alapvető tevékenységeit; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány a becslések szerint összesen 95 804 765 EUR összegű költségvetési többletet eredményezett, ugyanakkor szükségessé tette más költségvetési sorok összesen 26 230 480 EUR összeggel történő megerősítését, ami 69 574 285 EUR összegű nettó megtakarítást jelent;

28.

megjegyzi különösen, hogy a távmunka-rendszereket, a távszavazást és a hibrid üléseket 2021-ben továbbra is széles körben alkalmazták; megjegyzi, hogy a személyzet többsége, köztük az akkreditált parlamenti asszisztensek esetében 2021 júniusától fokozatosan megszüntették a kötelező 100 %-os távmunkát, és hogy 2021. július 16-án a főtitkár úgy döntött, hogy kiterjeszti a jelenlegi távmunka hatályát; megjegyzi, hogy a Parlament tevékenységeit illetően 2021 szeptemberében feloldottak bizonyos korlátozásokat, például a küldöttségekre vagy az egyéni látogatók fogadására vonatkozóan, és hogy a Parlament személyzete tekintetében új távmunka-szabályok léptek hatályba;

29.

üdvözli a Számvevőszék által „Az uniós intézmények és a Covid19-válság” című, 18/2022. sz. különjelentésben levont következtetést, miszerint az ellenőrzött intézmények, köztük a Parlament, gyors és rugalmas reagálásuknak, valamint a digitalizációba való korábbi beruházásaiknak köszönhetően bizonyítani tudták ellenálló képességüket a Covid19-válsággal szemben; kiemeli a Számvevőszék ajánlásait, különösen az üzletmenet-folytonossági tervek felülvizsgálatára és az annak felmérésére vonatkozókat, hogy az új munkavégzési módok megfelelőek-e a Covid19-válság utáni környezetben;

30.

megállapítja, hogy amiatt, hogy a Covid19-világjárvány 2021-ben is folytatódott, jelentős átcsoportosításokra került sor a Parlament költségvetésén belül, és költségvetési többlet vált elérhetővé olyan területeken, mint az utazási költségek, látogatócsoportok szervezése és fogadása, a Parlament látogatóközpontjainak működtetése, a személyes képzés és az alacsonyabb energiafogyasztás; megjegyzi, hogy a világjárvány miatt ugyanakkor további költségvetési szükségletek keletkeztek más területeken, nevezetesen az egészségügy és a megelőzés területén, valamint a többnyelvű hibrid ülések és szavazások technikai felszereltsége és logisztikája terén; megállapítja, hogy az elmúlt néhány év megtakarításainak jelentős részét átcsoportosították az ingatlanpolitikára;

31.

kiemeli, hogy 2021-es évet óriási mértékben érintette a Covid19-világjárvány, és a 2020-ban bevezetett rendkívüli intézkedések többségét fenn kellett tartani és ki kellett igazítani; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos esetekben a Covid19-világjárvány további terjedésének megelőzése érdekében bevezetett intézkedések némelyike a Parlament bizonyos szervezeti egységeinél a munkakörülmények megváltozásához vezetett, például a Parlamenten belüli sokszorosító üzletekben és a nyomdákban, ami negatív hatást gyakorolt a személyzet egyes tagjaira, például a brüsszeli sokszorosító üzlet személyzetére, akiknek a biztonsági intézkedések feloldása után is hosszú ideig elszigetelten kellett dolgozniuk; kéri a Parlament igazgatását, hogy az esetleg előforduló hasonló helyzetekben végezze el a munkakörülmények proaktív újraértékelését;

32.

kiemeli, hogy 2021-ben a Parlament számos kihívás előtt állt, amelyek közül a legfontosabb a Covid19-világjárvány alakulásával kapcsolatos bizonytalanság volt; méltatja, hogy a Parlament egészségügyi szolgálatai kulcsszerepet játszottak és élen jártak a Covid19-világjárványra adott válaszlépések tekintetében, és elismeri, hogy hatalmas munkateher nehezedett rájuk, amely magában foglalta a személyzet kezelését, tesztelését és oltását, a pszichológiai támogatás biztosítását és a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadást; megjegyzi, hogy a kivételes körülmények miatt a személyzet éves orvosi vizsgálatára nem kerülhetett sor, és a személyzetet felkérték arra, hogy a személyzeti szabályzat 59. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Parlament által szabott feltételekkel összhangban külsőleg végezzék el éves orvosi vizsgálatukat, és üdvözli, hogy a pandémiás helyzet alakulása később lehetővé tette a személyzet éves orvosi vizsgálatainak folytatását; üdvözli, hogy 2021 októberében létrejött a brüsszeli és luxemburgi egészségügyi szolgálatok munkatársaiból álló Egészségügyi Készültségi és Válságkezelési Osztály (MPCMU), amelynek célja a Parlament jövőbeli válsághelyzetekre való reagálási képességének fokozása;

33.

megjegyzi, hogy a tesztközpontok összköltsége Brüsszelben 5 415 789 EUR, Luxembourgban 302 288 EUR, Strasbourgban pedig 39 370 EUR volt; üdvözli, hogy a közegészségügyi hatóságok ingyenesen biztosították a vakcinákat és minden egyéb anyagot a Parlament oltási kampányához; megjegyzi, hogy a brüsszeli oltóközpont teljes költsége 2021-ben 230 502 EUR volt, beleértve a hat ideiglenes ápoló bevonását és egy meglévő informatikai eszköz adminisztratív szempontú átalakítását (45 655 EUR, illetve 184 847 EUR); méltatja az egészségügyi szolgálat, a szerződött laboratórium személyzete és az önkéntesek által a Parlament brüsszeli teszt- és oltóközpontjaiban végzett munkát; megjegyzi, hogy Strasbourgban és Luxembourgban is a nemzeti hatóságok szervezték az oltási kampányokat, így a Parlamentnél nem merültek fel költségek;

34.

emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozására irányuló biztonsági intézkedésekről szóló, 2021. június 1-jei elnöki határozat 4. cikke előírta a Parlament épületeibe belépő személyek testhőmérsékletének ellenőrzését; megjegyzi, hogy e célból a Parlament különböző testhőmérséklet-érzékelő eszközöket vásárolt összesen 595 459 EUR értékben (382 515 EUR 2020-ban és 212 944 EUR 2021-ben); megállapítja, hogy a 2021-ben vásárolt eszközök közül a fémdetektorokba szerelt 40 hőmérséklet-érzékelő egységet 2022. március 14 óta nem használták, 4 kamerát pedig jelenleg raktárban tárolnak; kiemeli, hogy a nyár folyamán gyakran előfordult, hogy a belépést a magas kinti hőmérséklet miatt tagadták meg, amelynek semmi köze a lázhoz; emlékeztet arra, hogy nem vezettek be olyan rendelkezést, amely megakadályozta volna azt, hogy azok, akiknek megtagadták a belépését, röviddel később egyszerűen újra próbálkozhassanak; megjegyzi, hogy a Parlament nem kezelt és nem gyűjtött érzékeny adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikke alapján; megjegyzi, hogy mivel érzékeny adatokat nem tároltak, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy az intézkedés alkalmazása során hány személytől tagadták meg a Parlament épületeibe való belépést; sajnálattal állapítja meg, hogy így nem lehet értékelni a testhőmérséklet-ellenőrzések hatékonyságát vagy a berendezés megvásárlását; emlékeztet arra az elvre, amely előírja, hogy a közpénzek felhasználásának minden esetben lehetővé kell tennie a kiadások szabályszerűségének és felhasználásuk hatékonyságának ellenőrzését;

35.

megjegyzi, hogy Brüsszelben nem volt szükség a takarító személyzet létszámának csökkentésére, mivel az épületek nyitva maradtak, és hogy Strasbourgban és Luxembourgban a takarítási igények fokozódása ellensúlyozta a tevékenység csökkenését, így a takarítási szolgáltatóknál az év során nem keletkezett veszteség; megjegyzi, hogy 2021 végén és 2022 elején a két brüsszeli takarító vállalkozás a 2020-as mentesítési állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően elégedettségi felmérést indított a munkavállalói körében; megjegyzi, hogy a munkavállalók névtelenül töltötték ki a kérdőívet, és a válaszok fogadása és tárolása biztonságos platformon történt; hangsúlyozza, hogy az első vállalkozó esetében az eredmények elemzése szerint a személyzet több mint 90 %-a motivált a jó teljesítményre, jó iránymutatást kap a vezetőitől, és úgy érzi, hogy jól összefogott csapathoz tartozik; megállapítja, hogy 2022. november 9-től a Parlament brüsszeli épületeiben minden takarítási szolgáltatást két új szolgáltató nyújt; üdvözli, hogy az új vállalkozót szigorúbb kötelezettségek terhelik a tisztességes munkafeltételek biztosítása tekintetében; emlékeztet az új vállalkozó arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy átveszi a korábbi vállalkozó által legalább kilenc hónapja foglalkoztatott valamennyi alkalmazottat, és kéri a Parlamentet, hogy biztosítsa e kötelezettségvállalás tényleges betartását;

36.

emlékeztet a Covid19-világjárványnak a Parlament élelmezéssel foglalkozó személyzetére gyakorolt jelentős negatív hatására; üdvözli a 2020. április és 2021. december között bevezetett szolidaritási intézkedéseket, nevezetesen a „jótékonysági étkeztetést” és az üzletmenet-folytonossági térítést három munkahelyen, amelyek az élelmezéssel foglalkozó személyzet tekintetében legalább 37 munkahely megőrzéséhez járultak hozzá; elismerését fejezi ki amiatt, hogy a Parlament volt az első olyan uniós intézmény, amely élelmiszer-adományozási programot indított, és hogy a Covid19-válság idején az intézmények közül egyedüliként lépett fel a foglalkoztatás megmentéséért; üdvözli, hogy 20 új munkahely jött létre azóta, hogy 2022 márciusában újraindult az összes élelmezési tevékenység; megjegyzi, hogy az élelmezési és takarítási szolgáltatásokat külső szolgáltatók végzik, mivel azok sajátos természetüknél fogva nem felelnek meg az internalizálás feltételeinek; hangsúlyozza, hogy az olyan alapvető szolgáltatások internalizálása, mint az étkeztetés és a takarítás, jelentős munkaerő-felvételt igényelne, és a költségek jelentős növekedéséhez vezetne; ezért úgy véli, hogy az irányító szerveknek nem helyénvaló megfontolniuk e szolgáltatások internalizálását;

Tolmácsok

37.

emlékeztet arra, hogy a Parlament eljárási szabályzata értelmében a képviselőknek jogukban áll az általuk választott hivatalos nyelven felszólalni, ami az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget tükrözi, és az uniós intézményeket az Unió valamennyi polgára számára hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá teszi; üdvözli a Parlament tisztviselői és a szabadfoglalkozású tolmácsok által a világjárvány idején végzett munkát, amely továbbra is lehetővé tette ennek a jognak a gyakorlását, és nekik köszönhetően a Parlament az európai demokrácia otthonaként tudott működni; hangsúlyozza, hogy a tolmácsolás minősége közvetlen hatással van az Unió polgárai számára közvetített üzenetre;

38.

megjegyzi, hogy a Parlament igazgatása olyan biztosítékokat vezetett be, mint például a heti tolmácsolási óraszám korlátozása, mivel a távoli felszólalók tolmácsolása többletmunkát igényel, és a tolmácsok hosszú ideig az üléstermen kívül tartózkodtak (pl. összekapcsolt termek, tagállami központok stb.); üdvözli, hogy az Elnökség által 2020-ban és 2021-ben jóváhagyott számos intézkedés – a műszaki infrastruktúra megerősítésétől a távtolmácsolásig – lehetővé tette, hogy a tolmácsolási kapacitások 2020 novemberétől 2021 áprilisáig fokozatosan a Covid19 előtti kapacitás 70 %-ára, 2022 januárjában pedig 90 %-ára emelkedjenek;

39.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rossz minőségű hangosítással végzett, hosszú ideig tartó távtolmácsolás miatt hallásproblémák alakultak ki; aggasztónak tartja, hogy a belső tolmácsok küldöttsége által 2021 elején végzett, a távoli szinkrontolmácsolásról szóló felmérésben a válaszadók 63,5 %-a (200-ból 127) hallásproblémákról számolt be, és a belső és a szabadfoglalkozású tolmácsok körében 2022 májusában végzett felmérésben a válaszadók 54 %-a (1 602-ből 702) említette, hogy a Covid19-világjárvány következtében kialakult körülmények között végzett munka hatással volt az egészségére és jóllétére; kiemeli, hogy a tolmácsok által jelzett egészségügyi problémákat a Parlament orvosi szolgálatai nyomon követik, és hogy az adminisztráció célzott intézkedéseket hajtott végre a jó minőség javítása érdekében; emlékeztet az európai intézmények által az alkalmazottaikkal szemben vállalt gondossági kötelezettségre, amelyet figyelembe kell venni a megelőző intézkedések végrehajtása során;

40.

tudomásul veszi az Elnökök Értekezletének 2022. június 2-i határozatát, amely kivételeket engedélyez a bizottsági üléseken való távoli felszólalások tekintetében, és megjegyzi, hogy Parlament hibrid üléseinek jó minőségű hangosítása tekintetében a technikai felszerelés és a távoli felszólalások megfelelősége jelentik a fő kihívást; üdvözli, hogy egyéb intézkedések és figyelemfelkeltő kampányok mellett több mint 1 700 professzionális, kiváló minőségű mikrofont és 1 342 fejhallgatót osztottak ki a képviselők számára, valamint hogy a quaestorok kiadták a távoli felszólalókra vonatkozó iránymutatásokkal kapcsolatos 50/2020. és 12/2021. számú tájékoztatót; megállapítja, hogy a Parlament igazgatása kísérleti jelleggel kiváló minőségű mikrofonokat kínál a távoli felszólalóknak, például a petíciót benyújtóknak; sajnálattal jegyzi meg, hogy az erőfeszítések és az elkülönített költségvetés feleslegessé válnak, ha továbbra is engedélyezik a megfelelő felszereléssel nem rendelkező képviselők és más felszólalók távoli felszólalásait; üdvözli a kampányt, amely felhívja a figyelmet a hangminőség fontosságára a távoli felszólalások esetében, és további technikai ellenőrzéseket indítványoz minden felszólalás előtt;

41.

megjegyzi, hogy az Interactio platform szolgáltatásait 2021-ben egy meglévő keretszerződésen keresztül szerezték be, amely jelenleg nem hivatkozik a konferenciatolmácsolásra vonatkozó ISO-szabványra; megjegyzi, hogy a főtitkár a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának adott írásbeli válaszaiban kijelenti, hogy az Interactio platform megfelel az ISO hangminőségre vonatkozó követelményeinek;

42.

megjegyzi, hogy a Parlament tolmácsai 2022. júniustól októberig sztrájkot tartottak a munkakörülmények javítása, elsősorban a jobb hangminőség és a távoli felszólalók tolmácsolási óraszámának és időtartamának korlátozása érdekében, ahogyan az a Covid19-világjárvány idején is történt; sajnálatosnak tartja, hogy a Parlament igazgatása a tolmácsok sztrájkja során külső tolmácsszolgálatot vett igénybe, amelynek összköltsége 47 324 EUR volt, mivel ez a döntés veszélyeztette a Parlamentben a tolmácsolás minőségének színvonalát, és ami még fontosabb, akadályozta a munkavállalók sztrájkjogát; hangsúlyozza, hogy általában nem helyénvaló külső távtolmácsolási szolgáltatásokat nyújtani a parlamenti szervek alapvető ülései részére; üdvözli a szakszervezet, a tolmácsok képviselői és a Parlament igazgatása között 2022. október 17-én létrejött, a távoli részvétellel tartott ülésekre vonatkozó ideiglenes munkamegállapodásokat, és megjegyzi, hogy tárgyalásokat fognak folytatni a tolmácsok munkakörülményeiről, hogy alaposan átgondolják a Parlamentben a világjárványt követően alkalmazandó munkamódszereket; hangsúlyozza, hogy a DG LINC-nek meg kell terveznie a tolmácsolási kapacitással kapcsolatos jövőbeli igényeit, és annak megfelelően időben törekednie kell új tolmácsok felvételére;

Személyzet, akkreditált parlamenti asszisztensek és helyi asszisztensek, gyakornokok

Személyzet

43.

megjegyzi, hogy 2021 végén a 6 621 álláshelyből 877 (13,2 %) volt betöltetlen; elismeri, hogy az uniós intézmények – köztük a Parlament – általános nehézségekkel szembesülnek a tehetségek vonzása és megtartása terén, ami hatással van a munkaerő sokszínűségére és földrajzi eloszlására; megjegyzi, hogy 2021-ben a Parlament Személyzeti Főigazgatósága két felmérést végzett, hogy kiderítse, hogy elsősorban milyen okokból jelentkezik valaki egy parlamenti álláshelyre, és a felmérések eredményei azt mutatták, hogy a fizetésen túlmenően szempont volt még a munka jelentősége és a rugalmas munkakörülmények is; tudomásul veszi a Parlament igazgatásának véleményét az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által lefolytatott versenyvizsgák lassúságáról, de emlékeztet arra, hogy a jelenlegi átalakulási folyamat célja a versenyvizsgák időtartamának lerövidítése, hatékonyabbá tétele, valamint hogy a szakosodott profilok célzottabbak legyenek, mindezt olyan módon, hogy a folyamat középpontjában az objektivitás és az egyenlő bánásmód álljon; megjegyzi, hogy 2021-ben a Parlament belső versenyvizsgákat indított, és aggodalmát fejezi ki a gyorsított felvételi eljárások miatt, amelyek a szakmai kategóriák közötti megkülönböztetéshez vezethetnek;

44.

javasolja, hogy alaposan gondolják át azon új munkamódszereket, amelyek képesek összeegyeztetni a Parlament igazgatásának igényeit (beleértve a csoportkohéziót, a belső kommunikációt és az újonnan érkezők beilleszkedését) a személyzet elvárásaival és elégedettségével, ami pozitívan befolyásolná a teljesítményüket, valamint a Parlament mint munkáltató vonzerejét; ezzel összefüggésben kiemeli a személyzet képviselőivel folytatott valódi szociális párbeszéd fontosságát olyan kulcsfontosságú kérdésekről, mint a rugalmas munkakörnyezet, az egészség és a jóllét, valamint a képzés és a karrierlehetőségek; felhívja a figyelmet arra is, hogy a munkavégzés ezen új formáival kapcsolatban felül kell vizsgálni a zaklatásra vonatkozó szabályokat; megállapítja, hogy a fizikai jelenlét fontos a parlamenti folyamatok valamennyi szereplőjének hatékony interakciója szempontjából; javasolja, hogy hozzanak létre egy Személyzeti Főigazgatóságot támogató vegyes bizottságot, amely segítséget nyújt a távmunkára és a lecsatlakozáshoz való jogra vonatkozó, a különböző szolgálatok igényeihez igazítható egyértelmű iránymutatások hatékony végrehajtásának és betartásának ellenőrzésében; hangsúlyozza, hogy tekintettel a személyzeti szabályzatból eredő egységes szabályokra, a Parlamentnek össze kell hangolnia a távmunka szabályait más uniós intézményekkel, amelyek bevezették a távmunka lehetőségét a három munkahelyen kívül, ami növelné a Parlament munkáltatói vonzerejét is;

45.

emlékeztet arra, hogy a Parlament bizottsági titkárságainak létszáma 2020 végén rendkívül elégtelen volt, többek között a megnövekedett munkaterhelés, a Covid19-világjárvány során alkalmazott munkamódszerek és az új ideiglenes bizottságok létrehozása miatt; üdvözli, hogy a 2022. évi költségvetés elfogadását követően a létszámtervben a parlamenti bizottságok támogatásának gyors megerősítése érdekében 66 új szervezeti álláshelyet hoztak létre (12-őt az Uniós Külső Politikák Főigazgatóságán (DG EXPO) és 54-et az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságán (DG IPOL)); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg a nettó létszámnövekedés (beleértve a szervezeti álláshelyek és a szerződéses alkalmazottak számát) a tervek szerint csak 8 új alkalmazottat foglal magában, különösen mivel a szerződéses alkalmazottak száma 2022 januárja és novembere között 23 fővel csökkent; emlékezteti a főtitkárt a Uniós Külső Politikák Főigazgatósága és az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága tekintetében a humánerőforrás-kapacitás tényleges megerősítése iránti elkötelezettségre, beleértve a szerződéses alkalmazottak megfelelő létszámát; rámutat, hogy a bizottságokban, a politikai osztályokon, a horizontális és támogató szolgálatokban rendelkezésre álló valamennyi erőforrást a Parlament jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési hatásköreinek és eljárásainak végrehajtására kell fordítani; ezért sürgeti, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ne csak a jogalkotási jelentések száma, hanem a bizottságok e területeken végzett tevékenységének mértéke alapján osszák el;

46.

aggodalmát fejezi ki a főtitkár javaslatán alapuló, a személyzeti szabályzat 27. cikkére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2022. november 21-i elnökségi határozata miatt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament személyzete tekintetében kellő földrajzi egyensúly jöjjön létre, feltéve, hogy az intézkedések „megfelelőek”, ahogyan azt a 27. cikk előírja, és hangsúlyozza, hogy a versenyvizsgáknak tiszteletben kell tartaniuk a személyzeti szabályzatban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapelveket, például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét; emlékeztet továbbá arra, hogy a 27. cikk kimondja, hogy „[e]zeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdemalapú kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez”; szorgalmazza, hogy ezen általános végrehajtási rendelkezések ügyében megfelelőségértékelés céljából haladéktalanul forduljanak a Parlament Jogi Szolgálatához;

47.

tudomásul veszi, hogy a „Szerződéses alkalmazotti stratégia II. projekt” célja, hogy segítse a főigazgatóságokat annak megítélésében, hogy a külső szolgáltatók által végzett feladatok internalizálása előnyösebb lenne-e a Parlament számára; megjegyzi, hogy a Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS) támogatást nyújtott az internalizációs eljárások elindításához a Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO), az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC) és a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság (DG SAFE) számára; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak foglalkoztatása indokolt esetben elfogadható intézkedés, de ragaszkodik ahhoz, hogy az alapvető feladatokat állandó személyzetnek kell ellátnia;

48.

megállapítja, hogy különösen nehéz olyan jelölteket találni, akik hajlandóak Luxembourgban dolgozni a Parlament számára, főként a magas megélhetési és a növekvő lakhatási költségek miatt, miközben a brüsszeli életkörülményekhez igazított fizetést kapnak; felkéri a Parlament igazgatását, hogy továbbítson kérelmet a Bizottsághoz, hogy a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezésének kijavítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával oldja meg a luxembourgi bérindexálás régóta fennálló és súlyos problémáját;

49.

rámutat arra, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fontos szerepet játszanak abban, hogy el lehessen kerülni a know-how elvesztését a Parlament igazgatásában; elismeri, hogy a mobilitás segíthet abban, hogy a személyzet tagjai új készségekre tegyenek szert, ugyanakkor úgy véli, hogy a Parlament igazgatásának ösztönöznie és támogatnia kellene a személyzet tagjait a különböző szolgálatok közötti önkéntes átjárásban, hogy a kötelező mobilitási rendszer csak a végső megoldás legyen, mivel egyes esetekben ez a kötelezettség a személyzet tagjait a Parlament elhagyására késztetheti; rámutat, hogy a kötelező mobilitási politika az összegyűjtött speciális szakértelem miatt különösen nagy kihívást jelenthet az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságán dolgozó alkalmazottak számára; szorgalmazza a mobilitási politika teljes átalakítását, figyelembe véve a személyzet képviselőinek a véleményét és tapasztalatait;

50.

emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyensúly tekintetében az Elnökség 2020. január 13-án a Parlament igazgatásának felső- és középvezetői szintjére vonatkozólag új és ambiciózusabb, 2024-ig elérendő célokat hagyott jóvá, nevezetesen a következőket: nők töltsék be az osztályvezetői pozíciók 50 %-át, az igazgatói pozíciók 50 %-át és a főigazgatói pozíciók 40 %-át; emlékeztet arra, hogy ezt követően az Elnökség 2020. július 6-án kidolgozta és jóváhagyta a 2021–2022 közötti időszakra szóló, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet, amely e célok végrehajtásának megkönnyítésére, valamint a Parlament valamennyi tevékenységében a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányul; üdvözli, hogy az osztályvezetők 42,7 %-a és az igazgatók 50 %-a nő, a főigazgatói pozíciókat betöltő nők aránya pedig 2021 óta 15,4 %-ról 28 %-ra nőtt; megállapítja, hogy 2021-ben a Parlament valamennyi alkalmazotti kategóriában összesen 536 nőt (50,3 %) és 530 férfit (49,7 %) vett fel; megjegyzi, hogy egyes szolgálatoknál, például a DG SAFE esetében, ahol a munkatársak 81 %-a férfi és 19 %-a nő, nehézségekbe ütközik a nemek megfelelő egyensúlyának elérése; kéri az igazgatást, hogy a következő mentesítés keretében a kiválasztott előrehaladás-ellenőrzési mutatók alapján értékelje a 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó ütemtervet;

51.

üdvözli az Elnökség által 2021 novemberében elfogadott, a sokszínűséget célzó ütemtervet, amely olyan célokat tűz ki az esélyegyenlőség területén, mint például az akadálymentességgel és befogadással foglalkozó csoport szerepének és megbízatásának megszilárdítása a koordináció és az együttműködés fokozása érdekében a Parlament fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos politikáinak előkészítése és végrehajtása, valamint a konkrét javaslatok megvalósítása terén; üdvözli, hogy a Parlament az első intézmény, amely kiválasztási eljárásokat (pozitív intézkedéseket) szervez a fogyatékossággal élő gyakornokok és szerződéses alkalmazottak számára;

52.

emlékeztet arra, hogy a személyzeti szabályzat 9. cikke szerint a személyzeti bizottság képviseli a személyzet érdekeit az adott intézménnyel szemben és folyamatos kapcsolatot tart fenn velük; rámutat arra, hogy a Parlament irányító szervei által hozott döntések gyakran jelentős hatással vannak a személyzetre, ezért ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament személyzeti politikáját érintő általános kérdések megvitatása során elengedhetetlen, hogy meghallgassák a személyzet képviselőit;

53.

emlékeztet a Parlament által a 2018. április 18-i állásfoglalásában a Bizottságnak tett azon ajánlására, hogy „vizsgálja felül a vezető tisztviselők kinevezésére vonatkozó közigazgatási eljárását annak teljeskörű biztosítása érdekében, hogy a maximális átláthatóság és az esélyegyenlőség jegyében a lehető legjobb jelölteket választják ki, ami más uniós intézmények számára is példaként szolgálhat”; emlékeztet arra, hogy a főtitkár kinevezési eljárása átlátható folyamat volt, amelynek során a jelöltekkel tisztességesen és méltányosan bántak, ugyanakkor valamennyi szükséges elfogadhatósági követelményt teljesítettek; hangsúlyozza, hogy a sikeres pályázó kiválasztásáról szóló döntést az Elnökség nagy többséggel hozta meg;

Akkreditált parlamenti asszisztensek (APA)

54.

emlékeztet azon álláspontjára, miszerint a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek közötti speciális munkakapcsolat során előfordulhat olyan helyzet, amikor is mindkét fél úgy dönt, hogy közös megegyezéssel a tervezettnél korábban, de a bizalom elvesztése nélkül megszünteti a szerződést; sürgeti az Elnökséget, hogy konzultáljon a Parlament Jogi Szolgálatával és a Személyzeti Főigazgatósággal (DG PERS) a szerződés lejárat előtti, közös megegyezéssel történő megszüntethetőségéről, és tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a válaszról;

55.

megismétli, hogy a parlamenti képviselőket a strasbourgi ülésekre kísérő akkreditált parlamenti asszisztenseknek kiküldetési megbízással kell rendelkezniük, és az alkalmazandó szabályoknak megfelelően visszatérítést kell kapniuk;

56.

ismételten kéri, hogy amikor az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetésben strasbourgi üléseken vesznek részt, ugyanolyan napidíjat kapjanak, mint a tisztviselők és a hivatali személyzet más tagjai, figyelembe véve, hogy a parlamenti juttatások keretösszege változatlan marad; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet, amelyet az elmúlt évek kumulatív áremelkedése tovább súlyosbított, megnehezíti az akkreditált parlamenti asszisztensek pénzügyi helyzetét, mivel Parlament tisztviselőihez és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány más tagjaihoz hasonlóan az akkreditált parlamenti asszisztenseknek ugyanúgy Strasbourgba kell utazniuk munkájuk elvégzéséhez; nem érti ezt a megkülönböztető bánásmódot a strasbourgi kiküldetések tekintetében, miközben a nem a Parlament három munkahelyszínére való kiküldetések során az akkreditált parlamenti asszisztensek költségeit értelemszerűen a tisztviselők kiküldetéseire vonatkozó szabályok szerint térítik meg; kiemeli, hogy a napidíjnak a tisztviselők napidíjához való igazítása véget vetne annak az indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek is, miszerint háromféle juttatási szint közül lehet választani; ezért ismételten kéri az Elnökséget, hogy az összehangolás végrehajtása érdekében módosítsa 2017. október 2-i határozatát;

57.

megállapítja, hogy az alkalmazandó, az Elnökség és az Elnökök Értekezlete által elfogadott szabályok jelenleg nem teszik lehetővé, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek a hivatalos parlamenti küldöttségek és bizottsági kiküldetések során elkísérjék a képviselőket; rámutat, hogy a kiküldetések során a részt vevő képviselők számára kulcsfontosságú az akkreditált parlamenti asszisztensek által nyújtott technikai támogatás; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy a képviselők általános költségtérítéssel finanszírozzák az akkreditált parlamenti asszisztensek utazását, és arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy vegyék ki éves szabadságukat; sürgeti az Elnökséget és az Elnökök Értekezletét, hogy változtassák meg a jelenlegi szabályokat annak érdekében, hogy bizonyos feltételek mellett és a kiküldetések logisztikai korlátait szem előtt tartva lehetővé tegyék az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, hogy elkísérjék a képviselőket a Parlament hivatalos kiküldetéseire és utazásaira, amint azt több mentesítési állásfoglalás is kérte;

58.

üdvözli, hogy az Elnökség a látogatócsoportokra vonatkozó szabályok legutóbbi felülvizsgálata során bevezette a képviselők számára azt a lehetőséget, hogy szakembereket jelöljenek ki a pénzügyi felelősség viselésére, aminek következtében az akkreditált parlamenti asszisztensek látogatócsoport-vezetőként való kijelölése 28 %-ra csökkent; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az Elnökség ne jelölje ki az akkreditált parlamenti asszisztenseket csoportvezetőknek, mivel a pénzügyi felelősség e szintje veszélyeztetheti a megfelelő ellenőrzési eljárásokat, vagy alternatív megoldásként kéri a csoportvezető és a pénzügyi felelősséget viselő személy szerepének szétválasztását, és csak a szponzorált csoport egy tagjára vagy egy szakemberre, például kifizető ügynökségre vagy utazási irodára róva a pénzügyi felelősséget;

59.

emlékeztet arra, hogy a képviselők harmadik országbeli állampolgároknak is kínálhatnak szakmai gyakorlatra vonatkozó lehetőséget, feltéve, hogy biztosítják, hogy a gyakornokok eleget tesznek a rendeltetési ország vízumkövetelményeinek; megjegyzi, hogy a 90 napnál hosszabb brüsszeli szakmai gyakorlatra Belgiumba érkező harmadik országbeli munkavállalóknak előzetes engedélyt kell kérniük az illetékes regionális közszolgálatnál, azaz a brüsszeli gazdasági és foglalkoztatási hivatalnál; aggasztónak tartja, hogy a Parlament illetékes szolgálata megegyezett az utóbbi szervezettel, hogy az adott képviselői iroda nyújtja be a pályázó dossziéját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képviselő akkreditált parlamenti asszisztense köteles a hatóságok rendelkezésére bocsátani saját személyes adatait annak érdekében, hogy kapcsolattartóként járjon el a hatóságok felé a harmadik országbeli gyakornok vízumkérelmével kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy a Parlament nem hozhatja az akkreditált parlamenti asszisztenst olyan helyzetbe, amely sértheti a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyek jogait, és felhívja a Parlament igazgatását, hogy találjon más megoldást, amely nem veszélyezteti az akkreditált parlamenti asszisztensek magánéletét és jogbiztonságát, illetve nem jelent kockázatot a Parlament biztonságára;

60.

felhívja a Parlament igazgatását, hogy a parlamenti képviselők számára a parlamenti ülésnaptárhoz és a képviselők általános parlamenti jelenlétéhez közvetlenül kapcsolódó munkaterhelésüknek megfelelően ütemezze be a képzéseket, hogy össze lehessen egyeztetni feladataik ellátását a szakmai képzéssel, amelyre az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címének végrehajtási intézkedései 11. cikke alapján jogosultak;

Gyakornokok

61.

tudomásul veszi a Schuman munkaerő-felvételi és -fejlesztési programot, amelyet a Parlament igazgatása első alkalommal a 2021. márciusi szakmai gyakorlat idején indított el; sajnálatosnak tartja, hogy a Parlament igazgatása nem konzultált még a korai szakaszban a személyzeti bizottsággal erről a kezdeményezésről, és tudomásul veszi a 2021. október 18-i állásfoglalásában kifejtett negatív véleményt, amely kétségbe vonja a program objektivitását és tisztességességét; tudatában van annak, hogy a Parlament igazgatása nehézségekbe ütközik a tehetséges munkaerő – különösen a fiatal szakemberek – toborzása és megtartása terén; ragaszkodik az uniós közszolgáltatás átláthatóságának, objektivitásának és méltányosságának alapvető elvein alapuló munkaerő-felvételhez; hangsúlyozza, hogy a felvételi eljárásoknak érdemeken alapulónak, versenyalapúnak, tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük, és felhívja a főtitkárt, hogy vonja be mind a személyzeti bizottságot, mind az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságát e program felülvizsgálatába, hogy megállapodás szülessen a jövőben követendő modellről;

62.

megjegyzi, hogy a Parlament étkezdéiben a gyakornokokra vonatkozó 1 EUR összegű árengedmény a korábbi árengedményeken alapul, amelyek pedig az aláírt szerződéseken és az akkori árakon alapulnak; úgy véli, hogy ez az árengedmény jelenleg pusztán szimbolikus és elégtelen, ezért felhívja a Parlament igazgatását annak mérlegelésére, hogy bevezethető-e az élelmiszerár-változásokat követő automatikus frissítési rendszer;

Átláthatóság és etika

63.

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a feddhetetlenség alapvető etikai elvek az uniós intézményekben és különösen a Parlamentben, amelyre az európai demokrácia otthonaként tekintünk; emlékeztet arra, hogy a gyenge etikai szabályok és a végrehajtás hiánya veszélyeztetheti az intézmény integritását, és hogy az etikátlan magatartást meg kell akadályozni, fel kell számolni és el kell ítélni, mivel jelentősen rontják a Parlament és általában az Unió hitelességét és legitimitását, és komoly veszélyt jelentenek a demokráciára és a közbizalomra; emlékeztet a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i parlamenti állásfoglalásra; emlékeztet a Számvevőszéknek az uniós intézmények etikai keretrendszereiről szóló 13/2019. sz. különjelentésében foglalt következtetéseire és ajánlásaira, valamint az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i parlamenti állásfoglalásra, amely felszólít egy prevenciós, megfelelés-ellenőrzési és tanácsadási feladatokkal megbízott, független intézményközi etikai szerv létrehozására; sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse és nyújtsa be az említett feladatokat ellátó szerv létrehozására irányuló javaslatát; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus végéig létre kell hozni egy ilyen uniós etikai szervet;

64.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament átláthatóságának, etikájának és helyes magatartásának erősítése révén meg kell erősíteni az európai döntéshozatalba vetett bizalmat; szorgalmazza a Parlament etikai keretrendszerének alapos felülvizsgálatát, amely integrálja a tanulságokat, biztosítja a teljeskörű végrehajtást és megerősíti a jelenlegi és megerősíti a jelenlegi ellenőrzési szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeli – akár a képviselőket, akár a személyzetet érintő – fenyegetések és beavatkozások hatékony kezelésére erőteljesebb elrettentő eszközök álljanak rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy a fizetett lobbitevékenységből finanszírozott illegális tevékenységek mélyreható támadást jelentenek a demokrácia ellen, és velük szemben zéró toleranciát és fokozott éberséget kell alkalmazni; felszólít különösen az eljárási szabályzat és a képviselők magatartási kódexének felülvizsgálatára, valamint az Európai Parlament jelenlegi, a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottságának sürgős megújítására és reformjára, a kompetenciájuk, tapasztalatuk, pártatlanságuk és szakmai tapasztalataik alapján kiválasztott független szakértők részvételével, hogy az láthatóbbá és hangsúlyosabbá váljon, megerősítse szerepét és hatáskörét annak biztosítása érdekében, hogy az érdekképviseletek ne tudjanak jogosulatlan befolyást gyakorolni a képviselőkre, amit a mandátum ideje alatti fizetett tevékenységekre, ajándékokra vagy utazási meghívásokra, jövőbeli foglalkoztatási elvárásokra, valamint az információk vagy kapcsolatok jogosulatlan felhasználására vonatkozó szigorú szabályozás révén lehet elérni; korrupcióellenes és átláthatósági képzést javasol a képviselők, az akkreditált parlamenti asszisztensek és a személyzet tagjai számára;

65.

e tekintetben hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenség elkerülése érdekében szigorúbb szabályokra, fokozott átláthatóságra és a képviselők mellékjövedelmeire vonatkozó nyomon követésre van szükség; kéri a magatartási kódex felülvizsgálatát e konkrét aggály figyelembevétele érdekében;

66.

kiemeli, hogy a Fight Impunity and No PEACE Without Justice elnevezésű nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban a közelmúltban megsértették az átláthatóságra és a korrupciómentességre vonatkozó szabályokat, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) 2022 júniusában e szervezetekkel együtt kétnapos konferenciát szervezett, annak ellenére, hogy nem szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban;

67.

emlékeztet arra, hogy az Elnökség által elfogadott, a nyilvános meghallgatásokra vonatkozó parlamenti szabályok (3) szerint az érdekképviselők csak akkor hívhatók meg a Parlament rendezvényeire, beleértve az EGSZB üléseit is, ha szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, és hogy a bizottság vagy a Parlament meghallgatást szervező irányító testületének titkársága felel e kötelezettség teljesítésének biztosításáért; kéri, hogy az igazgatás vezessen be kötelező átláthatósági ellenőrzéseket, a bizottsági titkárságok pedig alkalmazzák a megfelelő kontrollokat;

68.

sürgeti az igazgatást, hogy találjon módot az összeférhetetlenség megelőzését célzó belső szabályok és eszközök, például a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) és a közbeszerzési fórum (PPF) megerősítésére, különös tekintettel a Parlament szervei által megrendelt eseményekre és tanulmányokra, és a részvétel formájától függetlenül tegye kötelezővé a külső szervezetek számára az átláthatósági nyilvántartásba történő felvételt;

69.

hangsúlyozza, hogy az érdekelt felek számára az Európai Parlament épületeibe való bejutásra vonatkozó szabályokat felül kell vizsgálni; javasolja, hogy digitális megoldásokat alkalmazzanak az érdekelt felek azonosító számának az átláthatósági nyilvántartásba való beépítésére és nyomon követésére a Parlament külső szervezeteket érintő valamennyi tevékenységében, például a látogatók akkreditációjára és a rendezvények szervezésére vonatkozó regisztrációs szám igénylése során;

70.

megállapítja, hogy az átláthatósági nyilvántartás bejegyzéseinek minősége az elmúlt években javult, és a korlátozott források ellenére elismerését fejezi ki a közös titkárság e javulásban betöltött szerepéért; sajnálja azonban, hogy a bejegyzések minősége általánosságban továbbra sem kielégítő; kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges erőforrást az átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó belső szabályok hatékony végrehajtása érdekében, adott esetben beleértve a megfelelő szankciók alkalmazását is; felszólít az átláthatósági nyilvántartás megerősítésére, amely nyilvántartásnak valóban kötelezőnek kell lennie, valamint az átláthatósági nyilvántartás hatályának a harmadik országok képviselőire való kiterjesztésére;

71.

emlékeztet arra, hogy uniós szinten biztosítani kell és elő kell mozdítani az átlátható és etikus érdekképviseletet, és emlékeztet arra, hogy átláthatósági nyilvántartás jött létre, amely biztosítja az európai intézmények nyitottságát és átláthatóságát az érdekképviselőkkel és a civil társadalommal folytatott párbeszédük során; emlékeztet az eljárási szabályzat 11. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségekre, és felhívja a Parlamentet, hogy aktívan ösztönözze a képviselőket és a személyzetet arra, hogy ne folytassanak megbeszéléseket, illetve ne vegyenek részt lobbitevékenységekben olyan szervezetekkel, amelyek nem szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban; emlékeztet, hogy az érdekképviseletekkel tartott ülések közzétételére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos információkat és emlékeztetőket rendszeres időközönként minden képviselőnek el kellene küldeni; felhívja a Parlament Alkotmányügyi Bizottságát, hogy vizsgálja felül az eljárási szabályzatot annak érdekében, hogy a jelentésekkel, véleményekkel vagy állásfoglalásokkal foglalkozó valamennyi képviselőre kiterjessze az érdekképviselőkkel való találkozók közzétételére vonatkozó kötelezettséget; üdvözli, hogy aktualizálták a Parlament infrastruktúráját, amely lehetővé teszi a képviselők számára az érdekképviselőkkel tervezett találkozók közzétételét, és az most mind az átláthatósági nyilvántartáshoz, mind a Jogalkotási Figyelőhöz kapcsolódik; felhívja a Parlament szolgálatait, hogy bővítsék ki a Parlament honlapján elérhető infrastruktúrát annak érdekében, hogy az asszisztensek és politikai tanácsadók önkéntesen közzétehessék az érdekképviseletekkel tartott találkozóikat; felhívja a parlamenti szolgálatokat, hogy hozzanak létre egy felhasználóbarát online adattárat, amely nyílt adatformátumban teszi közzé a lobbitalálkozókról szóló információkat;

72.

felhívja az igazgatást, hogy „Az integritás, a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítése – Első lépések” című, az Elnökség által 2023. február 8-án jóváhagyott cselekvési tervvel és a Parlament vonatkozó állásfoglalásaival összhangban vegye figyelembe a Költségvetési Ellenőrző Bizottság átláthatósággal és etikával kapcsolatos igényeit; felhívja a Parlament igazgatását, hogy hasonlóképpen vegye figyelembe az ombudsman észrevételeit és jövőbeli ajánlásait a SI/1/2023/MIK ügyben a Parlament etikai és átláthatósági keretének további javítását célzó reformfolyamatról; sürgeti a Parlamentet, hogy haladéktalanul hajtsa végre a Parlament állásfoglalásaiban megfogalmazott valamennyi kérést, beleértve a belső ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusok megerősítését is, akárcsak a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok hozzáigazítását az uniós irányelv normáihoz;

73.

emlékeztet különösen arra, hogy haladéktalanul végre kell hajtani mind a 15 intézkedést a korrupció visszaszorítása és a feddhetetlenség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság fokozása érdekében, amelyet a katari korrupció gyanújáról és az európai intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának szélesebb körű szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalásában fogadtak el, továbbá emlékeztet az Európai Parlament 2023. február 16-i, a Parlament által az európai intézmények integritásának megerősítése érdekében kért intézkedések nyomon követéséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott egyértelmű kérésekre;

74.

megjegyzi, hogy a 2021. évi intézményközi megállapodásra vonatkozó jelenlegi iránymutatások elégtelenek az érdekelt felek nyilvántartásba vétele szempontjából; hangsúlyozza, hogy a finanszírozási források teljeskörű közzététele érdekében az átláthatósági nyilvántartásba történő felvétel keretében alapos előzetes ellenőrzésre van szükség; megjegyzi, hogy az uniós forrásokból származó finanszírozásnak a közvetlen címzettől a végső kedvezményezettig nyomon követhetőnek kell lennie, ha a forrásokat egy láncon keresztül továbbítják; felszólít az átláthatósági nyilvántartásba történő felvételre vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatára az összes bejövő és kimenő pénzeszköz közzététele érdekében, beleértve a pénzeszközöknek az egyik nem kormányzati szervezettől, illetve érdekelt féltől a másik részére történő átutalását is;

75.

megjegyzi, hogy egyes esetekben a nem kormányzati szervezetek és érdekelt felek munkáját illegális tevékenységek finanszírozására és a Parlament döntéshozatalának harmadik felek nevében történő befolyásolására használják; rámutat arra, hogy ilyen eseteket a meglévő ellenőrzési és biztonsági intézkedéseknek köszönhetően tártak fel, bár jelentős javítási lehetőségek rejlenek;

76.

megismétli, hogy az érdekképviselőknek az uniós intézményekhez és azok finanszírozási programjaihoz való hozzáférését előzetesen ellenőrizni kell, és meg kell vizsgálni a korai felismerési és kizárási rendszerbe (EDES) való esetleges felvételüket is;

77.

szorgalmazza a harmadik országokkal fenntartott baráti csoportok tilalmát, amennyiben már létezik hivatalos parlamenti küldöttség; emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 35. cikkét tiszteletben kell tartani a Parlament harmadik országokkal folytatott hivatalos tevékenységeivel való összetévesztés elkerülése érdekében; javasolja, hogy a Parlament eseti alapon engedélyezzen baráti csoportokat bizonyos alrégiókhoz vagy egyes helyi üldözött kisebbségekhez kapcsolódó tevékenységekre, amelyek esetében nem létezik hivatalos küldöttség;

78.

tudomásul veszi, hogy a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság 2021-ben két esetben vizsgálta a magatartási kódex feltételezett megsértését, amelyek közül az egyikben az elnök 2021 júliusában úgy döntött, hogy megrovás formájában büntetést szab ki az érintett képviselőkre; megjegyzi, hogy a Parlament igazgatása a képviselők statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedések alapján vizsgált egy családtag felvétele miatti, 2021-ben azonosított lehetséges összeférhetetlenségi esetet, ami végül 2022-ben a jogszerűtlenül felhasznált parlamenti asszisztensi juttatások visszafizetésére irányuló eljárás megindításához vezetett;

79.

rámutat, hogy annak ellenére, hogy a képviselők az elmúlt tizenegy évben legalább 25 alkalommal megsértették a magatartási kódexet, a Parlament elnökei egyetlen alkalommal sem szabtak ki pénzügyi szankciót egyetlen képviselőre sem; felhívja az elnököt, hogy a szankciók visszatartó erejének biztosítása érdekében fontolja meg pénzügyi szankciók alkalmazását, amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselők megsértették a magatartási kódexet;

80.

megjegyzi, hogy 2021-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 18, az Európai Ügyészség (EPPO) pedig 3 olyan ügyet vizsgált, amelyben a képviselők pénzügyi és szociális jogosultságaival, valamint a politikai struktúrák finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben a Parlament érintett; megjegyzi, hogy az OLAF 18 vizsgálatából 4 pénzügyi ajánlásokat tartalmazó jelentéshez, 1 fegyelmi ajánlásokat tartalmazó zárójelentéshez, 5 az ügy megszüntetéséről szóló határozathoz vezetett, 8 pedig 2022-ben még folyamatban van; megjegyzi továbbá, hogy az OLAF 5, a Parlament személyzetét érintő ügyet vizsgált, amelyek közül kettőt 2021-ben ajánlás nélkül zártak le, hármat pedig nem zártak le; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség egyik vizsgálata sem zárult le 2021-ben; azt kérdezi az igazgatástól, hogy az OLAF által tett ajánlásokat teljes mértékben végrehajtották-e, és a szóban forgó összegeket behajtották-e (különösen a szabálytalanul kifizetett 1 837 000 EUR-t), valamint hogy a következtetések levonása és a fejlesztések lehetővé tétele érdekében adjon egy érzékeny adatokat nem tartalmazó összefoglalót a vizsgált esetek jellegéről;

81.

megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelenleg semmilyen körülmények között nem léphet be a képviselők irodáiba, nem férhet hozzá számítógépeikhez és e-mail fiókjaikhoz, még akkor sem, ha megalapozott gyanú alapján vizsgál a képviselőket érintő ügyeket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyes képviselőkkel szembeni megalapozott gyanú esetén megfelelő eljárás álljon rendelkezésre, amely biztosítja az OLAF számára a belépés, illetve a hozzáférés jogosultságát; felhívja az Elnökséget, hogy alakítson ki ilyen eljárást, valamint ismerje el és biztosítsa az OLAF hatáskörét a magatartási kódex képviselők általi esetleges megsértésének kivizsgálására;

82.

megismétli, hogy a magatartási kódex 4. cikke előírja, hogy a képviselők pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatokat részletesen kell benyújtani annak érdekében, hogy a parlamenti tevékenységgel való esetleges összeférhetetlenség észlelhető legyen; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy számos nyilatkozat csak homályos vagy általános munkaköri leírásokat tartalmaz, és ezért megismétli az Elnökséghez intézett azon felhívását, hogy vizsgálja felül a nyilatkozatok formátumát annak érdekében, hogy részletesebb tájékoztatást kelljen nyújtani; kéri az elnököt, hogy utasítsa a szolgálatokat a nyilatkozatok alapos ellenőrzésére;

83.

megjegyzi, hogy a 8. parlamenti ciklus 459 olyan képviselőjéből, akiket 2019-ben nem választottak újra, csak egy nyújtott be értesítést a Parlamentnek a mandátumot követő munkaviszonyról; megállapítja, hogy 2021-ben a megszűnt szolgálati jogviszonyú 203 tisztviselő közül 54 kért engedélyt valamely tevékenység végzésére a szolgálati jogviszony megszűnését követően; üdvözli az Elnökség azon határozatát (4), amely szigorúbb szabályok megállapítását célozza a volt képviselőket és tisztviselőket érintő forgóajtó-jelenség kapcsán azáltal, hogy várakozási időszakot vezet be a volt képviselők számára, akik így a mandátumuk lejártát követő hat hónapon belül nem vehetnek részt az Európai Parlamenttel folytatott lobbi- vagy képviseleti tevékenységekben; üdvözli továbbá azt a döntést, hogy pontosítják a Parlament épületeibe való belépésre vonatkozó szabályokat, a volt képviselők állandó belépőkártyáit napi belépőkártyákkal váltva fel, és hogy a lobbitevékenységben részt vevő volt képviselőket és volt parlamenti személyzetet külön belépőkártyával azonosítják; felhívja a Parlamentet, hogy biztosítsa ezen új szabályok hatékonyságát, szoros nyomon követését és érvényesítését; úgy véli, hogy a volt képviselőknek nem kell általános költségtérítést fizetni, ezért kéri a képviselői statútum alkalmazási szabályai 42. cikke (4) bekezdésének törlését;

84.

úgy véli, hogy a név szerinti szavazás az átláthatóság és az uniós polgárok felé való elszámoltathatóság kulcsfontosságú eszköze; felszólít arra, hogy a titkos szavazások kivételével minden zárószavazáson vezessenek be automatikus név szerinti szavazást, és hogy növeljék azon név szerinti szavazások számát, amelyeket egy képviselőcsoport az eljárási szabályzat 190. cikke (2) bekezdésének értelmében ülésenként kérhet, vagy mentesítsék a jogalkotási dossziékat e korlátozás alól;

85.

tudomásul veszi a folyamatban lévő projektet, amelynek célja, hogy a plenáris ülések szavazási jegyzőkönyvei egy külön erre a célra kialakított felületen legyenek elérhetők, ahol a felhasználók egyértelmű és könnyen olvasható dokumentumokhoz férhetnek hozzá, és úgy véli, hogy a Parlamentnek további lépéseket is kellene tennie, és az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés érdekében egy átfogó honlapot kellene létrehoznia, amely egyesít rengeteg, a jogalkotási munkával kapcsolatos, egymáshoz kapcsolódó honlapot (Jogalkotási Figyelő, a képviselők profiljai, a plenáris ülések honlapja stb.); felszólítja a Parlament szolgálatait, hogy bizottsági szinten tegyék hozzáférhetővé az összes módosítást és név szerinti szavazási jegyzőkönyvet, és azokat foglalják bele az új elrendezésbe;

86.

megjegyzi, hogy az ombudsman 2021-ben 16, a Parlamentet érintő üggyel foglalkozott, ezekkel kapcsolatban 2 ajánlást tett, amelyeket alkalmazott is a Hatóság (amelyet arra kértek, hogy növelje az átláthatóságot a honlapján), illetve a Parlament igazgatása alkalmazott (amelyet arra kértek, hogy a szakmai gyakorlatra jelentkezők számára nyújtson jobb tájékoztatást a speciális támogatások igénylésének lehetőségéről);

87.

kéri az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a magatartási kódexet, és foglalják bele, hogy a képviselőknek nemcsak közvetlen, hanem közvetett családtagokat is csak korlátozásokkal szabad alkalmazniuk;

Zaklatás és visszaélés bejelentése

88.

megállapítja, hogy 2021-ben hat képviselő ellen indítottak zaklatási ügyet, és hogy 2020 óta négy ügy van függőben; megjegyzi, hogy a 2021-ben lezárt négy ügyben nem állapították meg, hogy zaklatás történt volna; tudomásul veszi, hogy 2021-ben egy újabb zaklatási panasz érkezett a személyzet egyik tagjától, és megállapítja, hogy egy folyamatban lévő és három lezárt ügy volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes zaklatási ügyek kivizsgálása több mint egy évig húzódott, szükségtelen kárt okozva a képviselőknek, az alkalmazottaknak és az akkreditált parlamenti asszisztenseknek; emlékezteti a Parlament igazgatását, hogy jogi felelőssége az elé terjesztett ügyek kellő szigorral, gyorsasággal és diszkrécióval történő kivizsgálása; felhívja az Elnökséget, hogy állapítson meg határidőket a zaklatással kapcsolatos panaszok kezelésére;

89.

hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti képviselők feladataik ellátása során tanúsított megfelelő magatartásáról szóló kódex annak biztosítására törekszik, hogy a képviselők az Európai Parlamentben dolgozó minden munkatárssal szemben előítélet és megkülönböztetés nélkül, méltósággal, udvariasan és tisztelettel viselkedjenek; üdvözli a Parlament zaklatással szembeni zéró toleranciáját, valamint a végrehajtott figyelemfelkeltő kampányokat; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2022. október 28-án mindössze 245 képviselő (36,3 %) végezte el a munkahelyi tiszteletről és méltóságról szóló képzést; emlékeztet arra, hogy a Parlament több alkalommal is kérte, hogy tartsanak minden képviselő számára kötelező, zaklatás elleni képzéseket, és javasolja annak kiterjesztését a személyzetre is, beleértve a különböző főigazgatóságokon és képviselőcsoportokban vezető szerepet betöltő személyeket is; üdvözli a 2022. november 21-i elnökségi ülésen a zaklatás elleni politikákról folytatott orientációs vitát, és kéri, hogy az Elnökség fejtse ki végleges álláspontját a témával kapcsolatban; hangsúlyozza a korai beavatkozás, valamint a képzés és a figyelemfelkeltő intézkedések fontosságát, és nyugtázza, hogy az igazgatás a konfliktusok korai megoldása felé tett lépésként belső mediátorok alkalmazását kezdeményezte, és hogy a megoldásnak a jogaikról mindkét fél számára történő tájékoztatást is magában kell foglalnia;

90.

megjegyzi, hogy a „munkahelyi zaklatással és annak megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottság” a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt három tagból (köztük az elnökből), a személyzeti bizottság két tagjából és az egészségügyi szolgálat egy szaktanácsadójából áll; tudomásul veszi, hogy a „képviselőket érintő zaklatási panaszokkal foglalkozó tanácsadó bizottság” három quaestorból (köztük az elnökből), az első bizottság elnökéből, az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságának két tagjából, a személyzeti bizottság egy tagjából (csak a személyzet tagját érintő ügyekben), valamint két szakértő tanácsadóból, nevezetesen a jogi, illetve az orvosi szolgálatot képviselő személyekből áll; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyik bizottságban sincs zaklatási kérdésekkel foglalkozó független szakértő, valamint amiatt, hogy az első esetben nincs jelen a jogi szolgálat; emlékeztet arra, hogy az utóbbi bizottság elnöke döntő szavazattal rendelkezik, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a képviselőként való részvétel összeférhetetlenséghez vezethet; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a két tanácsadó bizottság összetételét a megfelelő független szakértelem bevonása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, valamint hogy írja elő valamennyi tag számára a zaklatás megelőzéséről és az esélyegyenlőségről szóló kötelező képzést; javasolja a tanácsadó bizottságok működésének kompetenciájuk, tapasztalatuk, függetlenségük és szakmai képességeik alapján kiválasztott, zaklatásmegelőzési szakértők segítségével történő teljeskörű felülvizsgálatát, hogy a Parlament világos, hatékony és szilárd eljárási szabályzattal rendelkezzen, miközben biztosítja a megfelelő válaszadási időket, valamint adott esetben valamennyi fél tekintetében a szükséges eljárási biztosítékokat, tájékoztatást, tanácsadást és védelmi intézkedéseket is;

91.

megjegyzi, hogy 2021-ben egy esetben került sor visszaélés bejelentésére, és a bejelentő személy az OLAF-fal vette fel a kapcsolatot, mielőtt a kapcsolattartó ponthoz fordult volna; felhívja a főtitkárt, hogy tisztázza a 2021-ben, illetve 2022-ben nyilvántartásba vett, visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetek számával kapcsolatban szolgáltatott ellentmondó adatokat; emlékezteti az igazgatást azon kötelezettségére, hogy haladéktalanul jelentse az OLAF-nak az állítólagos csalási eseteket; megjegyzi, hogy a Parlament igazgatása számos névtelen, csalásra és visszaélésre vonatkozó bejelentést kapott, ezek mindegyikével foglalkoztak szervezeten belül vagy az OLAF révén, és kéri a Parlament igazgatását, hogy készítsen összefoglalót az elindított lehetséges ügyek jellegéről és az igazgatás által hozott intézkedésekről;

92.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a főtitkár kabinetjén belül rendelkezik a bejelentő személyek számára létrehozott kapcsolattartó ponttal, ahová be lehet jelenteni a szabálytalanságokat, és amely tanácsot ad és elősegíti a személyzeti szabályzat 22c. cikkének és a vonatkozó végrehajtási rendelkezéseknek az alkalmazását; felhívja az igazgatást, hogy sürgősen indítson tájékoztató kampányt e kapcsolattartó pont létezéséről; felhívja az Elnökséget, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára létrehozott kapcsolattartó pontok számára írjon elő megfelelő háttérellenőrzést és képzést;

93.

emlékeztet arra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek sajátos foglalkoztatási helyzetükből adódóan különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a csalások bejelentése és a visszaélést bejelentő személyként kért védelem tekintetében; ezért felszólítja a főtitkárt, hogy teljes mértékben igazítsa ki a 2015. december 4-én elfogadott és a személyzeti szabályzatban foglalt, a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, hogy azokat összehangolja az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5), valamint hogy a visszaélést bejelentő akkreditált parlamenti asszisztenseket és személyzeti tagokat a zaklatás áldozatai számára biztosítottal megegyező, megerősített védelemben részesítse, többek között azáltal, hogy a bejelentések számára biztonságos csatornákat hoznak létre, különös tekintettel a közigazgatási vizsgálat során hozott ideiglenes intézkedésekre, valamint az elszenvedett kárra vonatkozó jogi lépések megtételéhez szükséges minden egyéb megfelelő védelmi intézkedésre és segítségnyújtásra; kéri a Parlamentet, hogy a parlamenti személyzet körében lehetőség szerint hívja fel a figyelmet a visszaélést bejelentő személyek számára rendelkezésre álló védelemre; felszólít továbbá arra, hogy az európai parlamenti képviselők, valamint az igazgatáson és a képviselőcsoportokon belül minden olyan vezető számára tartsanak a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelező képzést, aki potenciális visszaélések bejelentéséről szóló jelentéseket kaphat (6);

Kommunikáció és intézményközi együttműködés

Kommunikáció

94.

kiemeli kommunikációs stratégiájának fontosságát, amely a 2021-ben felmerülő kihívások ellenére változatos, többcsatornás projekt- és tevékenységsorozaton keresztül lépett kapcsolatba az uniós polgárokkal; megjegyzi, hogy 2020 és 2021 között átlagosan 69 %-kal nőtt a részvételi arány a Parlament közösségimédia-csatornáin, és 2021-ben átlagosan 11 %-kal nőtt a követők száma; megjegyzi, hogy az elnök 2021. júniusi határozatát követően a látogatói létesítményeket részben újra megnyitották, és azok az év végéig összesen 337 984 látogatót tudtak fogadni, a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások pedig 15 982 020 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy a Zweig Látogatóközpont munkálatai a tervek szerint folytatódtak 2021-ben, és a központot 2022 novemberében nyitották meg, amelynek kapcsán kéri annak figyelembevételét, hogy a látogatói csoportok mennyi időt fordítanak a Zweig épületből a Spaak épületbe történő átjutásra, beleértve a biztonsági és azonosítási ellenőrzéseket is, ami csökkentheti a naponta fogadható csoportok számát; megjegyzi, hogy az Európai Történelem Háza, a Parlamentárium és az Európa-élményközpont 2021 egy részében zárva maradt vagy csökkentett kapacitással működött; üdvözli, hogy az Európai Ifjúsági Rendezvényt 2021-ben hibrid formában végül sikeresen megrendezték 10 000 fiatal részvételével, bár sajnálja, hogy a biztonsági ellenőrzésekre való felkészültség bizonyos fokú hiányossága miatt csak késve lehetett belépni a Parlament épületeibe; megjegyzi a LUX közönségdíj első kiosztását, amelyre 6 000-en szavaztak, valamint a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat, amelyre több mint 200 pályázat érkezett az egész Unióból;

95.

megjegyzi, hogy 2021-ben, egy kísérleti projekt részeként az Európai Parlament négy kapcsolattartó irodáját – Madridban, Rómában, Pozsonyban és Zágrábban – szerelték fel VoxBox-berendezésekkel, és a tervek szerint 2022. június végéig az Európai Parlament 24 kiválasztott kapcsolattartó irodája (EPLO) közül 14-ben könnyű és felhasználóbarát audiovizuális berendezéseket szerelnek fel; emlékeztet arra, hogy a Parlament a kapcsolattartó irodáinak audiovizuális berendezéseit is korszerűsítette a táveljárásban tartott plenáris ülésekkel összefüggésben; elvárja az Európai Parlament kapcsolattartó irodái kommunikációs stratégiájának felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a beruházások valóban elősegítsék az uniós polgárok elérését, és felhívja az Európai Parlament kapcsolattartó irodáit, hogy a jobb koordináció és a képviselők jelenlétének biztosítása érdekében időben értesítsék választókerületeik képviselőit a tevékenységnaptár összeállításáról;

96.

hangsúlyozza, hogy a jelek szerint a kapcsolattartó irodák munkaterhe drámaian megnövekedett az új állandó feladatok átvétele terén, és felhívja a Parlamentet annak biztosítására, hogy a kapcsolattartó irodák elegendő emberi, műszaki és pénzügyi erőforrással rendelkezzenek feladataik ellátásához;

97.

megjegyzi, hogy 2018 májusában az Elnökség jóváhagyta a korábbi brüsszeli Info-Point korszerűsítését, és hogy az új Info Hub célja, hogy felkeltse a figyelmet a civil társadalom szereplői, a multiplikátorok, a partnerek és a szakosodott érdekcsoportok körében; megjegyzi, hogy az Info Hub összesen mintegy 8 400 000 EUR-ba került – ebből a felújítási munkák mintegy 6,6 millió EUR-t, a kommunikációs tevékenységek 1,8 millió EUR-t tesznek ki –, és 2022. július közepén történt megnyitása óta 20 000 látogatót fogadott; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a képviselők nem ismerik ezeket a létesítményeket, és hatékonyabb tájékoztató kampányt szorgalmaz ezen létesítmények tevékenységének és lehetséges felhasználásának megismertetése érdekében;

98.

üdvözli az „Európa-élményközpont” elnevezésű ambiciózus programot, amelynek célja, hogy az Uniót közelebb hozza a polgárokhoz; üdvözli, hogy a Covid19-világjárványból eredő kihívások ellenére az Európa-élményközpontok látogatóinak száma a 2020-as 124 352-ről 2021-ben 135 835-re emelkedett; azt is megjegyzi, hogy a 2020-as és 2021-es utazási korlátozások késedelmet okoztak az ingatlanszerződésekkel kapcsolatos eljárásokban (konkrétan Dublinban, Prágában, Madridban, Bukarestben, Lisszabonban, Pozsonyban, Rigában és Vilniusban), ami nem volt negatív hatással a bérleti díjakra, mivel azok csak a berendezési munkák befejezése után esedékesek; megjegyzi, hogy 2021-ben hat decentralizált látogatóközpont működött (Berlin, Koppenhága, Helsinki, Ljubljana, Tallinn és a strasbourgi Simone Veil Parlamentárium), valamint hogy a Parlament Kommunikációs Igazgatósága öt új nagyszabású kiállítás megvalósítását kezdte meg (Párizs, Róma, Stockholm, Prága és Varsó), és további három új projekt (Bécs, Dublin és Luxembourg) tervezését fejezte be, miközben a DG INLO hét másik fővárosban megvalósíthatósági tanulmányok sorozatát végezte el; megjegyzi, hogy 2024-ben az Európa-élményközpontok többsége nyitva áll majd a nagyközönség előtt, de megérti, hogy ez a projekt függ a gyorsan változó ingatlanpiaci kilátásoktól;

99.

megjegyzi, hogy a Polgárok kertjében ebédidőben tartott komolyzenei koncertek célja a klasszikus zenészek támogatása volt a Covid19-válság idején, valamint annak demonstrálása, hogy a Parlament milyen nagyra értékeli az európai zenei örökséget; megjegyzi, hogy 2021-ben 40 koncertet tartottak 4 106 résztvevővel, 51 925 EUR-s költségvetéssel; meggyőződéssel támogatja ezt a 2020-as és 2021-es rendkívüli Covid19-világjárvány idején indított kezdeményezést, ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a Parlament az adófizetők pénzéből újította fel a Polgárok kertjét és házát, melyek a belga állam tulajdonát képező közterületek;

Többnyelvűség

100.

emlékeztet arra, hogy az Unió, és így a Parlament is, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alapján jogi kötelezettséget vállalt a hozzáférhető tájékoztatás és kommunikáció biztosítására; ezért felhívja a Parlament igazgatását, hogy dolgozzon ki konkrét kezdeményezéseket a dokumentumok és a viták jobb és szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítására, különös tekintettel az Unió helyzetéről szóló vitára és az „Ez Európa” címmel rendezett plenáris vitára, olyan példákra építve, mint amilyen az Európai Bizottság heti testületi összefoglalóinak nemzetközi jelnyelvi tolmácsolása; megismétli a főtitkárhoz intézett, régóta fennálló kérését, hogy valamennyi plenáris ülés tekintetében vizsgálja meg a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás megvalósíthatóságát, és haladéktalanul hajtsa végre ezt a kérést; úgy véli továbbá, hogy a plenáris üléseknek az egyes tagállamokban használt jelnyelveken történő továbbközvetítése növelné a fogyatékossággal élő személyek részvételét az EU demokratikus folyamatában; megjegyzi, hogy a Fordítási Főigazgatóság egy olyan eszközt fejleszt, amely képes automatikusan átírni és valós időben lefordítani a többnyelvű parlamenti vitákat annak érdekében, hogy minden polgár egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen saját nyelvén az információkhoz; tájékoztatást kér a projekt alakulásáról, valamint kéri a projekt végrehajtásának és teljes költségének elemzését;

Nemzetközi együttműködés

101.

megjegyzi, hogy a Parlament tisztviselőinek a jelenléte az uniós küldöttségekben vagy egyéb testületekben a nemzetközi szervezetekkel való parlamentközi kapcsolatok erősítését célozza; megismétli mindazonáltal az Európai Unió jakartai ASEAN-missziójának, az Afrikai Unióba delegált, Addisz-Abebában lévő küldöttségének és a New York-i ENSZ-küldöttségének parlamenti támogatásával kapcsolatban hozott 2019. február 11-i elnökségi határozattal kapcsolatos aggályát; megjegyzi, hogy 2020-ban nem került sor személyzet kihelyezésére, míg 2022-ben New Yorkba két, Addisz-Abebába pedig egy tisztviselőt rendeltek ki; emlékezteti a Parlament igazgatását azon kötelezettségvállalására, hogy éves teljesítményük értékeléséhez mérhető mutatókat alkalmazzanak; felhívja a figyelmet arra, hogy a Parlament igazgatása létrehozott egy, az ASEAN-nal való kapcsolatokért felelős egységet, és javasolta, hogy a személyzet nagy részét Jakartában helyezzék el, a másik két célállomásra pedig az igazgatás egyszerűen vezető beosztású munkatársakat választott ki; ismételten kéri, hogy az érintett személyzet kinevezési eljárása legyen átlátható, és hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát;

102.

aggodalommal tölti el, hogy 2021-ben nyolc képviselő saját kezdeményezésére úgy döntött, hogy választásokat figyel meg olyan harmadik országokban, amelyekkel kapcsolatban a Parlament úgy döntött, hogy nem küld oda választási megfigyelő küldöttséget, vagy ahová nem kapott meghívást; megjegyzi, hogy a képviselők mind a nyolc esetben megsértették az Európai Parlament Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportjának végrehajtási rendelkezéseit, és hogy 2021 végéig nem bízhatták meg, és nem is bízták meg őket hivatalos választási megfigyelő küldöttségben való részvételre; kéri, hogy a nem hivatalos választási megfigyelő missziókban részt vevő európai parlamenti képviselőket a mandátumuk időtartamára szankcionálják;

Digitalizáció és kiberbiztonság

103.

üdvözli, hogy a digitális aláírási portál (DiSP) lehetővé teszi a képviselők számára a dokumentumok digitális aláírását, ami javítja az eljárások hatékonyságát, nyomon követhetőségét és átláthatóságát, és sajnálja, hogy a digitális aláírási portállal ellentétben a plenáris ülésre benyújtott módosítások aláírása még mindig elavult és megterhelő eljárás, amely kézzel történő aláírást és szkennelt formában történő elküldést jelent; felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a képviselők a jövőben digitálisan írhassák alá a plenáris ülésre benyújtott módosításokat; kéri a digitális aláírási portál (DiSP) kiterjesztését az összes aláírt dokumentumra;

104.

tudomásul veszi, hogy számos hiányosság miatt a 2021. május 10-i határozat felfüggesztette a HERMES dokumentumkezelő és -archiváló szoftvert, elsősorban azért, mert nem lehetett hozzáigazítani a Parlament munkafolyamataihoz, valamint egyéb jelentős technikai problémák is fennálltak; megjegyzi, hogy a HERMES-rendszer back-end és front-end részeinek külső költségei eddig 7 500 000 EUR-t, belső költségei pedig 1 700 000 EUR-t tettek ki, így a fejlesztés alatt álló eszköz tekintetében bejelentett teljes összeg megközelítőleg 9 200 000 EUR; megjegyzi, hogy a HERMES-rendszer back-end részét továbbra is használják dokumentum- és iratkezelési rendszerként, valamint egyéb alkalmazásokhoz;

105.

megjegyzi, hogy 2021-ben a távszavazást lehetővé tevő technikai megoldások összköltsége 1 275 500 EUR-t tett ki, beleértve a plenáris alkalmazások kiterjesztését (120 000 EUR), az EPvote alkalmazás fejlesztését (233 500 EUR), a képviselőknek nyújtott informatikai támogatást (529 200 EUR), az e-voting szavazási rendszer kiépítését (250 000 EUR) és a képviselők kapcsolattartó irodákból történő részvételét lehetővé tevő eseti szolgáltatásokat (142 800 EUR); tudomásul veszi minden olyan informatikai rendszer fontosságát, amely biztosítja a Parlament megfelelő távoli működését, rámutat azonban arra, hogy minden bevezetett újítás fenntartása beruházást igényel, tekintettel a jövőbeli felhasználásra;

106.

megjegyzi, hogy a Parlament virtuális asztali infrastruktúrája (VDI) gyakran nem érhető el a reggeli csúcsidőben; felhívja a szolgálatokat annak biztosítására, hogy a VDI elegendő kapacitással rendelkezzen ahhoz, hogy csúcsidőben is lehetővé tegye a gyors bejelentkezést;

107.

üdvözli a Parlamentnek a kiberbiztonság megerősítésére irányuló beruházását, amely magában foglalja egy külön igazgatóság létrehozását az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságon belül, valamint a kapcsolódó erőforrások jelentős növelését, amelynek célja a Parlament információs rendszereinek fokozott védelme a folyamatosan növekvő fenyegetésekkel és zsarolóvírus-támadásokkal szemben; sürgeti a Parlamentet, hogy folytassa erőfeszítéseit és növelje kiberbiztonsági beruházásait; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magasan képzett munkaerő felvételét és megtartását ebben a stratégiai fontosságú ágazatban; javasolja, hogy a Parlament valamennyi alkalmazottja számára biztosítson rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzéseket; üdvözli az e-portálon keresztül nyújtott digitális szolgáltatások körének bővülését, ami a tranzakciók számának 67 %-os növekedését eredményezte, ami jelentős növekedés 2020-hoz képest, valamint azt, hogy a képviselők 85 %-ban használják az e-portált utazási és tartózkodási költségeik nyilvántartásához; üdvözli az adminisztratív eljárások megkönnyítése és a képviselőknek nyújtott szolgáltatások terén a bürokrácia csökkentése érdekében tett konkrét intézkedéseket, beleértve az e-portál nagyobb mértékű digitalizálását;

108.

megjegyzi, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság átszervezése előirányozta az új Biztonságtechnikai és Információs Igazgatóság létrehozását azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament által kezelt információk valamennyi kategóriájának védelmét; megállapítja, hogy létrehozták a Biztonságtechnikai Osztályt, de az osztályvezetői pozíció nincs feltüntetve a Parlament szervezeti ábráján; felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul orvosolja ezt a helyzetet, hogy az új kulcsfontosságú igazgatóság számára biztosítsa a feladatai ellátásához szükséges forrásokat;

Ingatlanpolitika, logisztika és biztonság

Ingatlanpolitika

109.

megjegyzi, hogy a „Parlament 2019 utáni ingatlanstratégiájának” célja, hogy keretet biztosítson a jövőbeli döntésekhez, és hozzájáruljon a Parlament ingatlanportfóliójának konszolidálásához, úgy, hogy közben a létesítményeket a megváltozott üléstípusokhoz igazítsa, az Európa-élményközpont létesítmények révén helyi szinten jelenjen meg és közelebb kerüljön a polgárokhoz, fokozza a Parlament épületeinek biztonságát, és megvalósítsa a központi épületek összekapcsolását; megjegyzi, hogy a Parlament igazgatása jelenleg egy átfogó megközelítésen dolgozik a Parlament hosszú távú ingatlanpolitikájának meghatározása céljából, figyelembe véve az energiaválság hatásait, a növekvő nyersanyagárakat, a környezetvédelmi kötelezettségeket és a Parlamentben bevezetett új munkamódszereket; felhívja a Parlament igazgatását, hogy gondolkodjon el azon, hogy a jövőben szükség van-e új épületek vásárlására vagy építésére; tudomásul veszi, hogy 2021. március 8-án integrált ingatlankezelési stratégiát fogadtak el, amely a Parlament ingatlanportfóliójának életciklus-kezelésére összpontosít;

110.

aggályait fejezi ki a Trèves I épülettel kapcsolatos strukturális problémák miatt; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az épületnek a legújabb energia- és környezetvédelmi normák szerinti korszerűsítésére; hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az instabil fűtési rendszer, a légkondicionálás és a csökkent mozgásképességű személyek WC-inek hiánya, a gyenge hangszigetelés, valamint a szennyvízzel kapcsolatos probléma megoldására;

111.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2021. október 18-án jóváhagyta a Trèves II épület megvásárlását, amelyet azzal a szándékkal vásároltak meg, hogy lehetővé tegyék a Parlament brüsszeli központi épületeinek összekapcsolhatóságát, és tudomásul veszi, hogy az épület 2025. január 1-jétől áll a Parlament rendelkezésére; figyelmeztet arra, hogy az energiahatékonysági tanúsítvány szerint az épület éves elsődleges energiafogyasztása az E osztályba tartozik, valamint arra, hogy az épületet utoljára 2000-ben újították fel; felhívja az Elnökséget, hogy hagyja jóvá az épület energiahatékonyságának javításához szükséges felújításokat az alkalmazandó energiahatékonysági előírásoknak megfelelően, amint az épületet a Parlament használatba veszi;

112.

megjegyzi, hogy a Spaak-épület felújításának tervezésére kiírt építészeti pályázatra a pályázók 2021 januárjában nyújtották be javaslataikat, a zsűri 2021 februárjában elemezte a 15 pályaművet és rangsorolta az öt díjazottat, az Elnökség pedig 2022. július 6-i ülésén jóváhagyta a zsűri által javasolt öt nyertest; úgy véli, hogy a személyzet biztonságának és jóllétének biztosítása érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket az épület felújítására, annak romló állapotára való tekintettel, anélkül, hogy ez észszerűtlen költségvetési vonzattal járna; ezért kéri, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást és konzultáljanak az illetékes parlamenti bizottságokkal a felújítási tervek szerint teendő következő lépésekről, valamint az új épületek megvásárlására vonatkozó tervekről;

113.

tudomásul veszi az Elnökség 2019. október 23-i egyhangú határozatát, amely szerint jóváhagyja egy IDEA-műhely létrehozását, amelynek célja új, innovatív megoldások tesztelése az irodák és a létesítménygazdálkodás területén; tudomásul veszi, hogy az Elnökség határozata nem konkrét költségbecslésen alapult, és üdvözli az új főtitkár arra vonatkozó bejelentését, hogy minden egyes, határozatra irányuló javaslathoz mellékelni kell a becsült költségekre vonatkozó pénzügyi kimutatást, és hogy a kiadásokat átlátható módon kell elszámolni; üdvözli egy állandó innovációs laboratórium létrehozását és azzal egyidejűleg egy külön költségvetési sor megállapítását, de úgy véli, hogy a költségeket észszerű és indokolt szinten kell tartani; megjegyzi, hogy az innovatív építészeti koncepció megvalósításához szükséges építési munkálatok – beleértve a műszaki berendezéseket és a telepítési költségeket – 2 000 EUR/m2 többletköltséget jelentettek a „szokásos” felújítási munkálatokhoz képest, ami azonban nagyobb léptékű megvalósítás esetén hasznos lesz a későbbi felújítási munkálatok szempontjából; megjegyzi, hogy az építészeti koncepció megvalósításához szükséges építési munkálatok eddig 663 265 EUR-t tettek ki, míg az informatikai berendezések 108 104 EUR-ba kerültek;

114.

rámutat arra, hogy az IDEA-műhelynek a képviselők rendelkezésére kell állnia; kéri, hogy a képviselőket e tekintetben tájékoztassák a jövőben bevezetendő újításokról és kipróbált megoldásokról, illetve azokról, amelyeket nem folytatnak tovább, valamint arról, hogy miért nem folytatják ezeket az újításokat és megoldásokat; megkérdőjelezi a szolgáltatók és a tesztelendő technikai újítások némelyikének kiválasztása mögött meghúzódó indokokat, és sajnálja, hogy néhány újítás az érdekességük ellenére túl drága lenne a méretnöveléshez; úgy véli, hogy az IDEA-műhely egyik prioritásának egy olyan innovatív építészeti megoldást kellene tekinteni, amely jobban kihasználja a képviselők irodáiban található, használaton kívüli zuhanyzók által elfoglalt területet; felhívja az Elnökség épületekkel és a Parlament igazgatásával foglalkozó munkacsoportját, hogy biztosítson nagyobb átláthatóságot az IDEA-műhely költségvetése tekintetében, és rendszeresen terjessze a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elé az innovatív megoldások listáját, azok költségeit és a kapott visszajelzéseket, valamint a megvalósítás esetén elérhető megtakarítást;

115.

megjegyzi, hogy 2021-ben a képviselők és a személyzet irodáiban 83 lopási esetet jelentettek, ami 58,2 %-os csökkenést jelent 2020-hoz képest, az ellopott tárgyak összértéke pedig 190 791 EUR volt; üdvözli, hogy a Parlament illetékes szolgálatai azonosították két jelentős lopás elkövetőjét, az egyikük 101 hibrid számítógépet és 26 iPad-et, a másik pedig 15 hibrid számítógépet tulajdonított el, Belgiumban az üggyel kapcsolatban elindult a bírósági eljárás;

116.

üdvözli, hogy a Wayenberg bölcsőde 2021 végén megkapta a belga nemzeti hatóság (ONE – Office de la Naissance et de l’Enfance) tanúsítását; sajnálatát fejezi ki a szolgáltató tekintetében 2021-ben felmerült problémák miatt, ideértve a részlegek bezárását és a belső Covid19-protokoll egymást követő hirtelen változásait, és üdvözli az új szolgáltatóra 2022. február 1-jével való előnyös átállást, valamint az új szerződés végrehajtásának nyomon követésére irányuló intézkedést;

117.

megjegyzi, hogy a luxemburgi Adenauer épület keleti szárnya 2020-ban készült el, és 2022-ben befejeződött az irodák nagyszabású átköltöztetése a Schuman épületből; megjegyzi, hogy a nyugati szárny építési munkálatai 2020-ban kezdődtek, és hogy az irodahelyiségek szinte mindegyike a parlamenti személyzet számára van fenntartva; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Parlament utóbbi években végrehajtott legnagyobb és legdrágább épületberuházásai az épületek nagyon alacsony kihasználtsága miatt jelenleg kihasználatlanok;

Étkezdék

118.

aggodalommal veszi tudomásul a főtitkár 2021. március 22-i határozatát az étkezdék, büfék és személyzeti bevásárlóközpontok felügyelőbizottságának (CORECA) megszüntetéséről, amely azon alapul, hogy 2020 októbere óta a Parlament épületeiben az ágazat valamennyi tevékenysége koncessziós szerződések alapján és a Parlament költségvetésének közvetlen bevonása nélkül működik; úgy véli azonban, hogy a CORECA hasznos kapcsolattartó pont volt a Parlament illetékes szolgálatai és a személyzeti bizottság között az élelmezési kínálat és az étkeztetési szolgáltatások tekintetében, és hogy több helyszínen az élelmezési kínálat közelmúltbeli átalakításával kapcsolatban hasznos lett volna például a személyzet bevonása és visszajelzése; ezért felszólítja a főtitkárt, hogy állítsa vissza a CORECA-t vagy egy hasonló kapcsolattartási pontot a személyzet képviselőinek bevonása céljából;

119.

megjegyzi, hogy a Spinelli épület -1. emeletén a Parlament étkezdéje az általa kínált élelmiszerek minőségének romlása mellett gyakran túlzsúfolt csúcsidőben, ami hosszú sorokat és várakozási időket eredményez; sajnálja továbbá, hogy az Astrid Lulling társalgó csökkentette kínálatát, és csak forró napi étel áll rendelkezésre; felhívja az Elnökséget annak megfontolására, hogy szükség van-e változatosabb élelmiszer-választékra, valamint arra, hogy bizonyos korlátozásokat vezessenek be a Parlament fő épületeiben található étkezdékbe való belépésre;

120.

emlékeztet arra, hogy a koncessziós szerződések technikai leírása előírja azt a kötelezettséget, hogy előzetes kérés esetén megoldást kell kínálni az élelmiszer-intoleranciára; rámutat arra, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége egyáltalán nincs tudatában annak, hogy létezik ilyen feltételrendszer, és mindenesetre a Parlamentben nyújtott szolgáltatáshoz egyértelműen elégtelen; több kommunikációt és közvetlen tájékoztatást kér a kínált ételekben előforduló allergénekre vonatkozó előírásokról; ismételten kéri, hogy a Parlament étkezdéiben és büféiben minden nap álljon rendelkezésre legalább egyfajta friss, gluténmentes étel, valamint olyan lehetőségek, amelyek egyértelműen figyelembe veszik az egyéb étrendi korlátozásokat;

Biztonság

121.

megjegyzi, hogy 2021-ben egész évben zajlott a luxembourgi általános biztonsági szolgálatok internalizálásának előkészítése az összes felvételi eljárás megszervezésével és nyomon követésével, valamint a 115 alkalmazott felkészítő képzésével; megállapítja, hogy az internalizálás 2022. január 1-jén lépett hatályba; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az I. besorolási csoportba tartozó álláshelyek felajánlása és a kapcsolódó fizetés szintje megnehezíti a biztonság területén dolgozó szakképzett személyzet vonzását és toborzását valamennyi tagállamból; ismételten felhívja a figyelmet, hogy különösen aggódik a luxembourgi helyzet miatt, ahol ez a fizetés alacsonyabb, mint a szakmaközi minimálbér, ami egy kompenzációs támogatás alkalmazására kényszeríti a Parlamentet; ezért megismétli, hogy a Parlamentnek közölnie kell a Bizottsággal, hogy rendkívül sürgősen alkalmazni kell egy Luxembourgra vonatkozó korrekciós tényezőt;

122.

kiemeli az integrált fizikai belépés-ellenőrző rendszerrel (iPACS) kapcsolatos projektet, amelynek célja, hogy a Parlamentet megbízható, hatékony és innovatív fizikai belépés-ellenőrző rendszerrel lássa el; megjegyzi, hogy a projekt végrehajtása 2020-ban késedelmet szenvedett a kiválasztott vállalkozónak a költségvetési rendelet 136. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetleges kizárása miatt; elégedetten veszi tudomásul a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság és a Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság közötti együttműködést, amely lehetővé tette az összes műszaki munka újraindítását 2021 júniusától és a Parlament valamennyi épületének integrálását a rendszerbe; üdvözli, hogy nagy biztonságot nyújtó, nem másolható belépőkártyákat osztottak ki valamennyi képviselő, az akkreditált parlamenti asszisztensek és a külső szolgáltatók számára;

123.

sajnálja, hogy a Parlament épületeiben az evakuálási rendszer nagyrészt önkéntes biztonsági őrök közreműködésén alapul, valamint hangsúlyozza annak nehézségét, hogy olyan épületekbe is toborozzák őket, ahol kisebb létszámú adminisztratív személyzet van jelen, figyelembe véve, hogy az önkéntesek távmunkát is végezhetnek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne csak olyan képzett önkéntesekre támaszkodjanak, akik képesek arra, hogy irányítsák és segítsék a Parlament épületében tartózkodó személyeket az evakuálási szimulációk és a valós vészhelyzetek során;

124.

felhívja a Parlament épületeibe való bejutást ellenőrző biztonsági szolgálatokat, hogy találjanak észszerű megoldást – például speciális sajtóbelépés alkalmazásával – azon külső fotósok számára, akik napi szinten dolgoznak a Parlament helyiségeiben, és akiknek a biztonsági ellenőrzésen minden alkalommal nagy mennyiségű szakmai felszerelést kell magukkal vinniük;

125.

rámutat arra, hogy hétvégenként a Parlament épületeibe való belépéshez papíralapú nyilvántartásra van szükség, és az e módszerrel kapcsolatos múltbeli problémák alapján határozottan javasolja egy megbízhatóbb és hatékonyabb rendszer létrehozását;

A Parlament tevékenységeinek és mobilitásának környezeti lábnyoma

126.

tudomásul veszi a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer Osztálya (EMAS) által 2021. december 14-én, a Parlament jelenlegi környezetvédelmi minősítése kapcsán elvégzett hiányelemzést; felhívja a Parlament igazgatását, hogy számoljon be a hiányosságok megszüntetésére irányuló tevékenységekről, annak érdekében, hogy az épületekkel, a közlekedéssel és a környezetbarát Parlamenttel foglalkozó elnökségi munkacsoport által kiválasztott valamennyi célt határidőre el lehessen érni;

127.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2021. évi 2 501 tonna szén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb, mint a 2019. évi mennyiség; üdvözli, hogy az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében 2020-ban és 2021-ben kidolgozott vagy kibővített számos, a Parlament környezetvédelmi teljesítménye szempontjából előnyösnek bizonyult gyakorlatot valószínűleg a jövőben is fenntartanak, különösen a digitalizációval és a távmunkával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek hozzájárultak a következők csökkentéséhez: a papírfogyasztás (a 2019-es 28,1 kg/FTE-hez képest 2021-ben 11,8 kg/FTE), a dokumentáció három munkahely közötti szállítása (a 2019. évi 72 tonna szén-dioxidhoz képest 49 tonna) és az ingázás és utazás által okozott szén-dioxid-kibocsátás;

128.

emlékeztet arra, hogy a személyszállítás a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából kétharmadát teszi ki; megjegyzi, hogy 2021-ben a havi strasbourgi utazásokból származó szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 490 tonnát tett ki, beleértve a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek utazásait, valamint a dokumentumok és berendezések szállítását is; hangsúlyozza azonban a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a bérelt vonatok révén csökkentse a CO2-kibocsátást, valamint a „papírmentes kezdeményezést”, amelynek szintén a szénlábnyom csökkentése a célja;

129.

megjegyzi, hogy 2021-ben 15 plenáris ülést tartottak, ebből 14-et hibrid formátumban (5-öt Brüsszelben, 7-et Strasbourgban és 2 további ülést Brüsszelben), míg egy brüsszeli ülésre normál formátumban került sor; megjegyzi, hogy 2021-ben a Strasbourgba történő ingázáshoz bérelt Thalys-vonatok költsége 2 227 207 EUR, a kiküldetések költsége pedig 9 578 266 EUR volt, figyelembe véve, hogy a külső tolmácsok távolról dolgoztak, ami csökkentette a teljes költséget a járvány előtti évekhez képest; megjegyzi, hogy Thalys-vonatok bérlését 2021 januárjától májusig törölték, míg 2021 júniusában és júliusában csak egy szerelvényt állítottak szolgálatba, ami összesen 1 659 845 EUR megtakarítást eredményezett a 2021-es évben; megjegyzi, hogy a személyzet strasbourgi kiküldetéseire fordított kiadások 2021-ben 18 248 274 EUR-val csökkentek a 2018-as teljes kiadáshoz képest;

130.

megjegyzi, hogy a strasbourgi ülésszakok felfüggesztése hozzájárult a Parlament titkársága szerint összesen 26 260 608 EUR megtakarításhoz, miközben lényegesen csökkentette a Parlament szén-dioxid-lábnyomát is; kiemeli, hogy a Számvevőszék becslései szerint „a Strasbourgból Brüsszelbe való költözés befejezése önmagában évi 114 millió EUR megtakarítást jelenthetne, a strasbourgi épületek sikeres elidegenítése esetén további 616 millió EUR egyszeri megtakarítással, illetve ennek hiányában 40 millió EUR egyszeri költséggel”;

131.

megjegyzi, hogy az energia- és fűtési költségek 2021-ben összesen 13 157 982 EUR összeget tettek ki (2 259 496 EUR Luxembourgban, 3 102 010 EUR Strasbourgban és 7 796 476 EUR Brüsszelben), míg a Parlament helyiségeinek becsült éves energia- és fűtési költsége 2022-ben 41 020 327 EUR, a 2023-ra e célra elkülönített költségvetési előirányzatok pedig 42 150 000 EUR összeget tesznek ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi energiaválság a jövőben az energiaárak további emelkedéséhez fog vezetni, ami a Parlament költségvetését nagymértékben érinti, ezért elengedhetetlenek lesznek az arányos és hatékony energiatakarékossági intézkedések;

132.

üdvözli a fotovoltaikus panelek telepítését a brüsszeli Spinelli, Montoyer 70, Brandt és Antall épületekre; üdvözli továbbá azt a döntést, hogy új tanulmány készül a strasbourgi helyszíni villamosenergia-termelésről az adatok naprakésszé tétele és új megoldások feltárása céljából; ösztönzi továbbá az Elnökséget, hogy a tanulmány eredményei alapján a lehető legtöbb fotovoltaikus panel telepítése mellett döntsön;

Energiatakarékossági intézkedések

133.

elismeri, hogy ha a számos tagállamban és más uniós intézményekben hozott intézkedések példáját követő elnökségi határozat alapján a fűtési rendszert kikapcsolják, és hagyják az épület hőmérsékletét csütörtök estétől hétfő reggelig, valamint a munkaszüneti időszakok alatt a minimális szintre lehűlni, akkor az a becslések szerint összesen több mint 2,5 millió EUR megtakarítást eredményezne; ugyanakkor felhívja a Parlamentet, hogy rendes munkanapokon hétfőtől péntekig biztosítsák a megfelelő hőmérsékletet a Parlament épületeiben; megérti az energiafogyasztás csökkentésének szükségességét, de hangsúlyozza, hogy a fűtéssel kapcsolatos takarékossági intézkedéseknek továbbra is összeegyeztethetőnek kell lenniük a személyzet jóllétével;

134.

emlékeztet, hogy a hatékony világítási megoldások alapvető tényezőt jelentenek az épületek fenntarthatósága szempontjából; üdvözli, hogy a Parlament épületeiben – amikor csak lehetséges és megvalósítható – értékelik a meglévő világítás alacsony energiafelhasználású LED-fényforrásokra történő cseréjét; megjegyzi, hogy a Parlament azon brüsszeli épületeiben, amelyeket bérelnek, vagy amelyek jövőjére vonatkozóan még nem született meg a határozat, az irodák nincsenek felszerelve mozgásérzékelővel, és úgy tűnik, hogy a Spinelli épület több irodájában a mozgásérzékelők nem működnek megfelelően; üdvözli, hogy Strasbourgban minden iroda fel van szerelve mozgásérzékelővel, Luxemburgban pedig az új Adenauer épületben mozgás hiányában minden fényforrás automatikusan kikapcsol; felhívja a Parlamentet, hogy az energiafogyasztás csökkentése érdekében biztosítsa, hogy Brüsszelben mindenütt, ahol csak lehetséges, a lehető leghamarabb teljesen működőképes mozgásérzékelőket szereljenek fel; megérti a villamosenergia-fogyasztás csökkentésének szükségességét, de kéri, hogy a világítással kapcsolatos takarékossági intézkedések legyenek összeegyeztethetők a személyzet jólétével;

Mobilitás

135.

megérti, hogy a szolgálati autók fő tevékenysége a képviselők szállítása, beleértve a Brüsszel és Strasbourg közötti utat is; rámutat, hogy 2021-ben a szolgálati flottában rendelkezésre álló ülőhelyek átlagosan 15 %-a kihasználatlanul maradt az adott útra; ismételten felhívja a Parlament igazgatását, hogy bővítse a felhasználói csoportot, és egyúttal gondoskodjon a képviselők helyének biztosításáról, azaz tegye lehetővé a Parlament személyzete számára, hogy képviselő jelenléte nélkül utazhassanak, adjon rendszeres tájékoztatást a rendelkezésre álló helyek számáról, hozzon létre tartaléklistát és állapítson meg következetes határidőket az utazás megerősítésére;

136.

üdvözli, hogy a brüsszeli székhelyen 138 parkolóhely van fenntartva elektromos járművek számára, mindegyik rendelkezik töltőállomással, valamint 12 parkolóhely áll rendelkezésre a Parlament kézbesítő kisteherautói számára; megjegyzi, hogy a helyi hatóságok által 2021 áprilisában a Spinelli épületre kiadott legutóbbi környezetvédelmi engedélyt követően a töltőállomásokkal felszerelt nagy mélygarázshoz sprinklerrendszerre van szükség, amelyet 2022-ben telepítenek, és amely további 20 töltőállomás telepítését teszi lehetővé; felhívja az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot, hogy dolgozzon ki és hajtson végre menetrendet a töltőállomásokra vonatkozóan annak megakadályozása érdekében, hogy az egyes járművek hosszú időre elfoglalják az egyes helyeket; ösztönzi a Parlamentet, hogy folytassa az elektromos töltőinfrastruktúra ambiciózus bővítését valamennyi járműtípus tekintetében;

137.

megjegyzi, hogy 2021-ben új kerékpárparkolókat létesítettek a Scholl és az Adenauer épületben; felhívja az igazgatást, hogy mérje fel a személyzet jelenlegi igényeit a Parlament épületein belüli és kívüli kerékpárparkolók tekintetében, és szükség esetén növelje a rendelkezésre álló helyek számát;

138.

üdvözli annak lehetőségét, hogy a személyzet standard és elektromos kerékpárokat bérelhessen a strasbourgi ülések ideje alatt; sajnálja, hogy a gyakorlatban a kerékpárokat több mint egy hétre előre teljesen lefoglalják; felhívja a Parlamentet, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Strasbourgban több bérelhető kerékpárt kínáljanak a képviselők és a személyzet igényeinek kielégítése és a fenntartható mobilitás fokozása érdekében;

Pénzügyek és igazgatás

139.

rámutat arra, hogy a Parlament irányító szervei által hozott költségvetési, igazgatási és személyzeti vonatkozású döntések átfogó hatással vannak az igazgatásra, így érintik a végrehajtási szakaszt, például az eredetileg tervezettől eltérő szolgáltatások formájában; ezért felhívja a főtitkárt, hogy a Parlament irányító szerveiben történő megvitatás előtt a jövőbeli javaslataiba foglaljon bele egy, a Parlament költségvetésére, igazgatására és személyzetére gyakorolt reális hatásvizsgálatot;

140.

felszólít a Yale Egyetem rangsora (7) szerint Oroszországban továbbra is működő külső cégek alkalmazásának megszüntetésére;

141.

megjegyzi, hogy a látogatócsoportok fogadására vonatkozó szabályok legutóbbi, 2021. január 18-i felülvizsgálata nem tükrözi az esetleges vis maior körülményeket a látogatások lemondása tekintetében; felkéri az Elnökséget, hogy a szervezett csoportos látogatás lemondásakor vegye fontolóra a nemzeti sztrájk vis maior körülményként történő elfogadását, mivel gyakran előfordul, hogy a nemzeti sztrájknapokat a jegyvásárlás után jóval később hirdetik ki, és rendkívül nehéz a csoportos látogatást az utolsó pillanatban lemondani, és a látogatás megszervezése során felmerülő összes pénzügyi költséget fedezni;

Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS)

142.

felhívja az Elnökséget annak biztosítására, hogy a közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS) koherens és egyedi magyarázatot adjon a visszatérítési kérelem elutasítására; megjegyzi, hogy a PDF formátumban benyújtott visszatérítési kérelem a határozattal szembeni személyes fellebbezés lehetősége nélküli elutasítása bizonyos nehézségeket okoz a visszatérítést kérelmezőnek; felhívja az Elnökséget, hogy fontolja meg annak a lehetőségnek a bevezetését, hogy a kérelmező kezeléséért felelős helyi orvosok beszélhessenek az illetékes JSIS-egységgel vagy szakértői csoporttal, hogy elmagyarázzák a kezelést és a gyógyászati előnyöket; kifejezi továbbá azon szándékát, hogy javítsa az alkalmazás felhasználóbarát jellegét, lehetővé téve az egyéni kérelmek gyorsabb és közvetlenebb nyomon követését; kéri, hogy a JSIS megfelelő szervei megfelelően és rendszeresen vegyék figyelembe a közelmúltbeli orvosi fejleményeket és az ismeretek bővülését a támogatható kezelések és gyógyszerek jegyzékének frissítésekor;

A képviselők utazásai és költségei

143.

emlékeztet a Számvevőszék arra vonatkozó – a Parlament által elfogadott – ajánlására, hogy a Parlament hajtsa végre a szükséges változtatásokat annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult képviselőknek fizessenek napidíjat; emlékeztet arra, hogy a központi és plenáris jelenléti ív biometrikus technológia révén történő automatizálására irányuló projektről az Elnökség 2019 júniusában döntött, valamint hogy a Parlament igazgatása beépítette a projektbe az európai adatvédelmi biztos által 2021 márciusában benyújtott ajánlások első részét, és most várja a biztos végleges ajánlásait; úgy véli, hogy az új technológia alkalmazása alapvető lépés a pénzügyi folyamatok digitalizálása felé, amelynek célja a csalás és a hasonmássággal való visszaélés elkerülése, az adminisztratív hatékonyság növelése és a kapcsolódó juttatások kifizetésének felgyorsítása, ezért kéri, hogy a jelenléti ív automatizálását egy olyan hatékony és biztonságos megoldással oldják meg, amely az adatvédelemmel kapcsolatos valamennyi szükséges garanciát biztosítja;

144.

emlékeztet arra, hogy 2019-ben a Parlament elindított egy projektet, amelynek célja a központi jelenléti nyilvántartásban a jelenlét biometrikus technológiával történő regisztrációjának automatizálása volt, és 2020 végén szerződést írt alá erre a projektre; hangsúlyozza, hogy a biometrikus adatok széles körű feldolgozását kerülni kell; ismételten kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki olyan alternatív megoldást, amely nem jár biometrikus adatok feldolgozásával, és biztosítja, hogy csak a napidíjra jogosult képviselők kapjanak napidíjat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez projekt annak ellenére folytatódik, hogy az európai adatvédelmi biztos 2021. március végén elutasító véleményt bocsátott ki róla, amit megismételt 2021. évi éves jelentésében, amelyben megállapította, hogy a Parlamentnek az adatvédelem szempontjából kevésbé beavatkozó jellegű alternatívákat kell mérlegelnie;

145.

üdvözli az elnök 2022. november 21-i bejelentését egy elnökségi ad hoc munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata a képviselői statútum alkalmazási szabályainak alapos felülvizsgálata annak érdekében, hogy a rendelkezéseket hozzá lehessen igazítani a közelmúltbeli jogalkotási fejleményekhez, a képviselők új gyakorlataihoz és a belső ellenőr ajánlásaihoz, biztosítva ugyanakkor a következetességet és a jogbiztonságot; nyomatékosan ajánlja, hogy a jelenlegi mandátum lejárta előtt folytassanak átfogó konzultációt a képviselőkkel és az igazgatás megfelelő szervezeti egységeivel, hogy a munkacsoport első kézből, tapasztalt képviselőktől és tisztviselőktől kapjon információkat a Parlamentre vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásáról, és képes legyen azonosítani a plenáris ülésekkel, kiküldetésekkel és egyéb parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos olyan következetlenségeket, mint például a képviselők jelenléti ívének megnyitására vonatkozó időbeosztásra és a városokra vonatkozó szabályok;

146.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs olyan rendszer, amely biztosítaná, hogy a képviselők továbbra is elláthassák alapvető feladataikat, főként viták és szavazások során, amikor indokolt okból, például szülői szabadság, hosszú távú betegszabadság vagy gondozói szabadság miatt ideiglenesen távol vannak; ezt problémásnak tekinti, mivel negatívan hathat a polgárok parlamenti képviseletére és különösen a fiatalabb és különösen a női képviselőkre; tudomásul veszi a Parlament eljárási szabályzatának 2020. december 20-i módosításait, amelyek lehetővé tették a távszavazást, de csak azzal a feltétellel, hogy az elnök rendkívüli körülményeket állapít meg; megismétli azt a plenáris ülésen több alkalommal elfogadott kérését, hogy az Elnökség kezdeményezze az eljárási szabályzat felülvizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé tegye a képviselők számára, hogy igazolt távollétek esetén elláthassák feladataikat, ezáltal kihasználva a Parlament által a távoli szavazást lehetővé tevő technikai megoldások terén tett jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi beruházásokat;

147.

emlékeztet arra, hogy a Parlament korábbi mentesítési állásfoglalásokban kérte az általános költségtérítés reformját, hogy átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tegye ennek az átalányösszegnek a felhasználását; tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2022. március 7-i ülésén bejelentették, hogy az Elnökség ad hoc munkacsoportot hoz létre az általános költségtérítéssel kapcsolatban, amelynek feladata az Elnökség 2018. július 2-i határozata működésének értékelése, amely meghatározza az általános költségtérítésből a 9. parlamenti ciklus során szerzett tapasztalatok alapján megtéríthető kiadások listáját; megjegyzi, hogy az Elnökség 2022. október 17-i ülésén elfogadta az Európai Parlament képviselőinek statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedéseket módosító csomagját, amely tisztázza az általános költségtérítés tekintetében a jogosultságra és felhasználásra vonatkozó szabályokat, valamint az átláthatóság növelését és a juttatásokra való jogosultság tekintetében a jogbiztonság növelését célzó intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az ad hoc munkacsoportot felkérték, hogy kellőképpen vegye figyelembe az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a képviselők rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szempontjait, szem előtt tartva a parlamenti mandátum szabadságának és függetlenségének elvét, valamint azt a célkitűzést, hogy el kell kerülni a képviselőkre, hivatalaikra és a Parlament szolgálataira háruló szükségtelen adminisztratív terheket; kiemeli, hogy a képviselők az Európai Parlament eljárási szabályzata 11. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban szabadon dokumentálhatják részletesen vagy költségtípusonként, önállóan vagy egy külső ellenőr támogatásával az általános költségtérítés keretében rendelkezésre álló források általuk történő felhasználását, és ezt az információt teljes egészében vagy részben közzétehetik a Parlament honlapján található online oldalukon; üdvözli, hogy a képviselői statútum alkalmazási szabályai kiegészülnek a költségtípusok egyszerűsített jegyzékével, és hogy elfogadásra került egy olyan módosítás is, amely tisztázza a képviselők azon lehetőségét, hogy egyéb juttatások kimerülése esetén igénybe vegyék az általános költségtérítést;

148.

emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 11. cikkének (4) bekezdése értelmében a Parlament már lehetővé teszi a képviselők számára, hogy önkéntes ellenőrzést vagy költségmegerősítést tegyenek közzé, és sajnálja, hogy a 2021-es naptári évben csak 18 önkéntes nyilatkozatot nyújtottak be az általános költségtérítés felhasználásáról; felhívja a Parlament szervezeti egységeit, hogy küldjenek évente emlékeztetőt a képviselőknek erről a lehetőségről;

149.

emlékeztet arra, hogy az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) az 1651/2018/THH ügyben azt javasolta, hogy biztosítsanak nyilvános hozzáférést az Elnökségnek az általános költségtérítésből fedezhető költségek listájának felülvizsgálatával foglalkozó ad hoc munkacsoportjának javaslatához; sajnálja, hogy a Parlament elutasította az ombudsman ajánlását, és sürgeti a Parlament igazgatását, hogy fontolja meg újra a szóban forgó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítását;

150.

megjegyzi, hogy 2021-ben a szokásos utazási költségek 40 338 767 EUR összeget tettek ki; a Parlament által igényelt rugalmasság és az olcsóbb lehetőségek összeegyeztetése érdekében javasolja az utazási iroda által alkalmazott árképzési politika felülvizsgálatát; rámutat, hogy az utazási irodák által a képviselők számára kínált utazási ajánlatok néha nehezen értelmezhetők, és túl sokáig tart, amíg megérkeznek, ez utóbbi szempont pedig hatással van a felkínált lehetőségek árára vagy akár az utazási lehetőségek elérhetőségére is; kéri, hogy a Parlament igazgatása ne csak a törzsutasok, hanem valamennyi képviselő számára kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban végezzen elégedettségi felmérést, hogy kiderüljön, milyen problémák akadályozhattak meg egyeseket abban, hogy az utazási irodánál foglalják le az útjukat; rámutat, hogy a személyzet tagjainak kiküldetési megbízásai gyakran röviddel az utazás időpontja előtt érkeznek meg, még akkor is, ha a kiküldetésről jóval korábban állapodtak meg, ami szintén negatívan hat a rendelkezésre álló ajánlatokra, és kéri az igazgatást, hogy törekedjen a helyzet javítására;

151.

megjegyzi, hogy 2021-ben, amikor a Parlament Közép-Amerika országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének (DCAM) kiküldetése keretében felvették vele a kapcsolatot, az utazási iroda nem tudott árajánlatot adni Kubába tartó és onnan induló járatokra, mivel amerikai tulajdonú vállalatként tiszteletben kell tartania a Kuba elleni amerikai embargót; megjegyzi, hogy az utazási irodának másik ügynökséghez kellett kiszerveznie az említett járatok keresését, ami késedelmet okozott a folyamatban; emlékeztet arra, hogy a Parlament szervei kötelesek az utazási irodától kapott árajánlatot felhasználni a kiküldetések pénzügyi kimutatásának elkészítéséhez, amelyet negatívan befolyásolhatnak a Kubára és más, az USA által szankciókkal sújtott országokra vonatkozó korlátozások; kéri, hogy ezt a kérdést megfelelően vegyék figyelembe az új utazási iroda kiválasztására vonatkozó következő pályázatban;

152.

felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy a képviselők, a kifizetőhelyek, az asszisztensek és a szolgáltatók között alakítson ki egyértelmű, a jogállamisági normáknak megfelelő felelősségi módszertant, amely garantálja, hogy a kifizetésekkel vagy más pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos hibák vagy visszaélések esetén csak a hibát vagy visszaélést elkövető felet számoltatják el és vonják felelősségre; hangsúlyozza, hogy a szankciókat csak a hibát elkövető és a pénzeszközökkel való visszaélésért felelős félnek kellene tulajdonítani;

153.

súlyos aggodalmának ad hangot a Pénzügyi Főigazgatóság felelős személyzete mérlegelési jogkörének kiterjedése miatt a képviselők kérelmeinek értékelését illetően, ideértve a munkaszerződések vagy szolgáltatói szerződések további utólagos ellenőrzésre történő kiválasztását is; megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre olyan hivatalos elszámoltathatósági mechanizmusok és eljárások, amelyek biztosítanák a megfelelő eljárást a Pénzügyi Főigazgatóságnál folytatott eljárásokban, és ez növeli a megkülönböztetés és az egyenlőtlen bánásmód kockázatát; emlékezteti a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy alkalmazzon átlátható, világos és megkülönböztetésmentes normákat, többek között a helyi asszisztensek által végzett feladatok teljesítésének ellenőrzése során;

Önkéntes nyugdíjalap

154.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az önkéntes nyugdíjalap biztosításmatematikai hiánya 2021. december 31-én 379 millió EUR összeget tett ki (szemben a 2020. december 31-i 371,3 millió EUR összeggel); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a teljes kimerülés 2024 végére vagy legkésőbb 2025-re várható, és hogy időközben az önkéntes nyugdíjalap folytatja az eszközök értékesítését, hogy eleget tegyen nyugdíjkötelezettségeinek, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a fennmaradó tőke csökken; emlékeztet az Elnökség 2018. december 10-i határozatára, amely 63 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, és 5 %-os járulékot vezet be a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire az önkéntes nyugdíjalap fenntarthatóságának javítása érdekében; megjegyzi, hogy az Ashworth és társai kontra Parlament (8), T-720/19–T-725/19. sz. egyesített ügyekben hozott 2021. szeptember 15-i ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy a már megszerzett jogokat nem érintette az Elnökség 2018. december 10-i vitatott határozata, és megerősítette az Elnökség hatáskörét az alap fenntarthatóságának javítását célzó határozatok elfogadására, amennyiben azok tiszteletben tartják az arányosság elvét; tudomásul veszi, hogy a Bíróság által 2021. szeptember 15-én hozott ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és hogy időközben a Parlament Elnöksége megvizsgálja az alap fenntarthatóságának javítására irányuló jövőbeli javaslatok következményeit, miközben csökkenti a Parlament felelősségvállalását; ezért sürgeti a főtitkárt, hogy javasoljon további megvalósítható intézkedéseket az Elnökségnek az alap módozatainak kiigazítása érdekében;

155.

felhívja az Elnökséget, hogy segítsen tisztázni azon képviselők és volt képviselők jogosultságait, akik az uniós intézményekben betöltött tisztségeik miatt több nyugdíjban részesülnek; kiemeli a volt biztosok esetét, és tájékoztatást kér arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések folyósíthatók-e a biztos nyugdíjjogosultságaiból eredő jogosultságok mellett, és hogy a biztosjelöltek kötelesek lennének-e nyilvánosságra hozni ezeket az információkat; kéri a Parlamentet annak tisztázására, hogy lehetséges-e a nyugdíjak kölcsönös és részleges levonása;

156.

felhívja az Elnökséget, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére az alap következő évekre vonatkozó részletes költségbecslését; valamint hogy az ügy sürgősségére való tekintettel kövesse nyomon a megvalósítható, jogszerű és méltányos megoldás megtalálását; kéri a vezetőséget és az Elnökséget annak szavatolására, hogy semmilyen jövőbeni kisegítésre ne használják fel az adófizetők pénzét;

157.

elismeri, hogy a Parlament nem vesz részt a portfólió kezelésében, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a sajtóban az önkéntes nyugdíjalap befektetéseiről megjelent cikkekkel, valamint az intézményt potenciálisan érintő reputációs kockázattal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a befektetéseknek összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikák által meghatározott célokkal és célkitűzésekkel; felhívja a nyugdíjalap tanácsadó testületét, hogy vizsgálja felül az uniós értékekkel és célokkal nem összeegyeztethető, fennálló befektetéseket;

Éves jelentés az odaítélt szerződésekről

158.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet meghatározza, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű szerződéseket, amely egyben a kötelező versenyeztetési eljárásra vonatkozó összeghatár is; megállapítja, hogy 2021-ben összesen 221 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 80 szerződés 761,1 millió EUR összértékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 135 szerződés 253,5 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megállapítja, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve a 2020. évi 31 %-ról 2021-ben 2 %-ra csökkent, a mennyiség tekintetében viszont a 2020. évi 179,1 millió EUR összegről 2021-ben 253,5 millió EUR összegre nőtt;

159.

megállapítja, hogy a 2020-ban és 2021-ben odaítélt szerződések – köztük ingatlanszerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:

Szerződés típusa	2021		2020
Szerződés típusa	Szám	Százalék (%)	Szám (%)	Százalék (%)
Szolgáltatások Anyagköltség Munkálatok Épület	176 27 10 8	79,6 12 4,5 3,6	161 21 13 3	81,3 10,6 6,6 1,5
Összesen	221	100	225	100

Szerződés típusa	2021		2020
Szerződés típusa	Érték (EUR)	Százalék (%)	Érték (EUR)	Százalék (%)
Szolgáltatások Anyagköltség Munkálatok Épület	634 689 038 136 777 513 76 247 759 168 302 638	62 13 8 17	457 940 293 14 143 825 28 291 234 86 812 000	77 3 5 15
Összesen	1 016 016 948	100	587 187 352	100
(Az Európai Parlament által 2021-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 7. o.)

160.

megállapítja, hogy a 2021-ben és 2020-ban odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti darabszámra és összegre való lebontása a következő:

Eljárás típusa	2021		2020
Eljárás típusa	Szám	Százalék (%)	Szám	Százalék (%)
Nyílt Meghívásos Tárgyalásos Részvételi szándék kifejezésére való felhívás Különleges eljárás Innovációs partnerség DPS Gyorsított OP	78 2 135 2 2 0 1 0	35 1 61 1 1 0 0 0	57 3 135 1 1 1 0 0	29 2 68 0 0 1 0 0
Összesen	221	100	198	100

161.

üdvözli, hogy 2021. június 1-jén a Parlament létrehozta társadalmilag felelős közbeszerzéssel foglalkozó munkacsoportot, amelynek munkájában valamennyi főigazgatóság részt vesz, és amelynek feladata elvek és gyakorlati útmutatók kidolgozása a társadalmi elemeknek a Parlament beszerzéseiben való fokozott érvényesítése érdekében; megjegyzi, hogy a munkacsoport 2021 végén megállapodott a szociális közbeszerzésre vonatkozó első előzetes megközelítésről, és ezt a megközelítést 2022-ben tesztfázisban hajtják végre; üdvözli, hogy a Parlament a fenntartható/társadalmilag felelős közbeszerzésről szóló képzést dolgozott ki munkatársai számára, és hogy a Parlament szolgálatainak rendelkezésére áll egy helpdesk-szolgáltatás;

Képviselőcsoportok (400. költségvetési tétel)

162.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben a 400. költségvetési tétel alatt a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat a következőképpen használták fel (9):

Képviselőcsoport	2021					2020
Képviselőcsoport	Éves előirányzatok	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje (%)	A következő időszakra átvitt összegek	Éves előirányzatok	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje (%)	A következő időszakra átvitt összegek
Európai Néppárt (EPP)	16 750	10 229	13 646	81,47	12 562	17 239	4 448	11 489	66,65	10 198
Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)	13 584	9 829	12 295	90,51	10 188	13 609	5 734	9 533	70,05	9 809
Renew Europe (korábban Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, ALDE)	9 192	6 948	6 997	76,12	6 894	9 230	3 847	4 063	44,02	6 922
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE)	6 927	4 891	6 126	88,43	5 196	6 381	2 376	4 054	63,53	4 703
Identitás és Demokrácia (ID)	6 874	4 762	5 940	86,42	5 155	7 121	1 616	3 976	55,84	4 761
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR)	6 005	3 982	6 269	104,39	3 718	5 851	2 272	4 145	70,85	3 978
The Left – Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)	3 806	2 266	4 036	106,05	2 036	3 790	1 536	3 060	80,72	2 266
Független képviselők	1 862	1 041	595	31,94	861	1 726	738	429	24,82	1 041
Összesen	65 000	43 948	55 904	86,01	46 611	64 947	22 568	40 749	62,74	43 678

163.

üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső ellenőrei a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan csak minősítés nélküli véleményeket adtak ki;

164.

emlékeztet arra, hogy ezek az előirányzatok az Unió politikai tevékenységével kapcsolatos tevékenységek fedezésére szolgálnak, és hogy ezek felhasználásáért a képviselőcsoportok felelősséggel tartoznak a Parlament felé; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezeket az előirányzatokat az alapvető jogokkal és szabadságokkal, illetve az uniós értékekkel ellentétes üzenetek közvetítésére használhatják fel; emlékeztet különösen arra, hogy a Parlament elítéli a történelmi revizionizmust, és az emlékezés közös kultúrájára szólít fel, amely elutasítja a múlt totalitárius és önkényuralmi rendszereinek bűntetteit; felhívja a Parlament igazgatását, hogy gondosan, akár visszamenőlegesen is vizsgáljon meg a képviselőcsoportok által finanszírozott minden olyan kiadványt, amely nem felel meg ezeknek az értékeknek;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

165.

tudomásul veszi, hogy a hatóság élére új igazgatót neveztek ki a 2021. szeptember 1-jétől 2026. augusztus 31-ig tartó időszakra;

166.

emlékeztet az életteli és reziliens európai demokrácia kulcsszerepére, amelyet a politikai pártok uniós szintű pluralizmusa támaszt alá; ezért hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, és az eljárási jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett ellenőrizni kell az előírások betartását; üdvözli ebben az összefüggésben a hatóság nélkülözhetetlen munkáját, amely függetlenül és a Parlamenttel szoros együttműködésben ellenőrzi, hogy az európai politikai pártok és alapítványok megfelelnek-e a jogi keretnek, átláthatóságot biztosít a polgárok számára, és hozzájárul a parlamenti választások integritásához; sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy biztosítsa, hogy a hatóság rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, különösen a humán és informatikai erőforrásokkal, többek között kiberbiztonsági szakértőkkel, hogy – tekintettel többek között a külföldi beavatkozás változó fenyegetéseire – továbbra is teljesíteni tudja jelenlegi megbízatását, különösen az uniós értékek védelmét, a személyes adatokkal való, választási célú visszaélések elleni fellépést és az adományok eredetének meghatározását, valamint a jogalkotó által előírandó új feladatokat is; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a 2024-es európai választási év kulcsfontosságú lesz az európai demokrácia pénzügyi és funkcionális integritása szempontjából, és jelentős többletmunkát ró a hatóságra;

167.

e tekintetben megjegyzi, hogy az Európai Unió egészének további forrásokat kell befektetnie a demokratikus integritás érdekében; emlékeztet arra, hogy a Hatóság az Unió független szerve, és következésképpen az előirányzatait és az álláshelyeit átlátható módon meg kell különböztetni a Parlamentétől; megismétli ezért arra vonatkozó ajánlását, hogy az Európai Unió általános költségvetésében külön szakaszt hozzanak létre a Hatóság számára, az EU 2023-ra vonatkozó általános tervezetéről szóló, 2022. október 19-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően;

168.

üdvözli, hogy a hatóság nyomon követte az ombudsman által az 1094/2020/DL üggyel összefüggésben, 2021 januárjában kiadott, javításra irányuló javaslatokat, nevezetesen a honlap olyan továbbfejlesztését, amely lehetővé teszi a nézőknek nyújtott információmennyiség növelését, a Parlament honlapjához való kapcsolódást, valamint az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos információk közzétételét;

169.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben a 402. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (10):

Párt (2021)	Rövidítés	Saját források	Az EP végleges hozzájárulása (1)	Teljes bevétel	EP-hozzájárulás mértéke a visszatéríthető kiadások százalékában (max. 90 %)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba vagy veszteség)
Európai Néppárt	EPP	1 283 598	7 737 916	9 021 514	90	788 064
Európai Szocialisták Pártja	PES	977 280	6 217 037	7 194 317	90	645 859
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért	ALDE	734 661	4 504 780	5 239 441	90	857 838
Európai Zöldek Pártja	EGP	560 006	3 597 971	4 157 977	90	854 803
Európai Baloldal Pártja	EL	245 367	1 557 308	1 802 675	90	87 074
Európai Demokrata Párt	PDE	112 014	652 921	764 935	90	120 482
Európai Szabad Szövetség	ALE	119 583	812 993	932 576	90	103 910
Európai Konzervatívok és Reformerek	ECR párt	483 292	1 432 428	1 915 720	78	–
Európai Keresztény Politikai Mozgalom	ECPM	98 679	708 660	807 339	90	3 178
Identitás és Demokrácia párt	ID párt	119 545	573 595	693 140	90	–
Összesen		4 734 025	27 795 609	32 529 634		3 461 208

170.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben a 403. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (11):

Alapítvány (2021)	Rövidítés	Kapcsolódó párt	Saját források	Végleges EP-támogatás	Teljes bevétel	EP-támogatás mértéke a támogatható költségek százalékában (max. 95 %)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba vagy veszteség)
Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja	WMCES	EPP	480 822	4 450 779	4 931 601	95,00	161 217
Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa	FEPS	PES	354 391	4 897 963	5 252 354	95,00	48 172
Európai Liberális Fórum	ELF	ALDE	369 813	2 651 252	3 021 065	95,00	221 975
Zöld Európai Alapítvány	GEF	EGP	146 351	2 156 106	2 302 456	95,00	20 419
Európa Átalakítása	TE	EL	77 546	1 218 962	1 296 508	94,83	10 340
Európai Demokraták Intézete	IED	PDE	27 763	504 172	531 935	95,00	854
Coppieters Alapítvány	Coppieters	ALE	86 417	520 773	607 190	95,00	45 208
Új Irány – Alapítvány az Európai Reformokért	ND	ECR párt	258 096	1 519 566	1 777 662	95,00	–
Sallux	SALLUX	ECPM	23 013	366 409	389 422	95,00	3 728
Egyesület az Identitásért és Demokráciáért Alapítvány	ID Alapítvány	ID párt	12 778	660 075	672 853	95,00	–
Összesen			1 836 990	18 946 056	20 783 046		511 913

(1) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(3) A közmeghallgatásokra vonatkozó szabályok, az Elnökség 2003. június 18-i határozata.

(4) Az Elnökség 2023. március 13-i ülése (PE-9/BUR/PV/2023–03) és az Elnökség 17/04/2023 határozata (PE 422.534/BUR).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(6) Ez a Transparency International EU ajánlásán alapul.

(7) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

(8) A Törvényszék 2021. szeptember 15-i, Richard Ashworth és mások kontra Parlament ügyben (T-720/19–T-725/19) hozott ítélete, ECLI:EU:T:2021:580.

(9) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

(10) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

(11) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/36

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1815 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0229/2022) (2),

—	tekintettel a Tanácsnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszék 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0085/2023),

1.	elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(1) HL C 445., 2021.10.29., 150. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/37

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1816 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0085/2023),

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 319. cikke értelmében egyedül az Európai Parlament feladata az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítés megadása, és mivel az Európai Tanács és a Tanács költségvetése az Unió költségvetésének egyik szakasza;

B.	mivel az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat;

mivel az EUMSZ 317. cikkének értelmében a Bizottság saját felelősségére, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával hajtja végre az uniós költségvetést, és mivel a jelenlegi keretek között a Bizottságnak át kell ruháznia a többi uniós intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket;

mivel az EUMSZ 235. cikkének (4) bekezdése és 240. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Tanácsot és a Tanácsot (a továbbiakban: a Tanács) a Tanács Főtitkársága segíti, és mivel a Tanács főtitkára teljes mértékben felelős az uniós költségvetés II. szakaszában szereplő előirányzatokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásért;

mivel a Parlament közel húsz év alatt megszilárdította a jól bevált és tiszteletben tartott gyakorlatot, miszerint valamennyi uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek mentesítést ad, és mivel a Bizottság támogatja, hogy folytatni kell azt a gyakorlatot, hogy minden uniós intézmény, szerv és hivatal számára mentesítést adnak igazgatási kiadásaik tekintetében;

F.	mivel a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság átruházza a többi uniós intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket;

G.	mivel 2009 óta a Tanács mentesítési eljárásban való együttműködésének hiánya arra kényszerítette a Parlamentet, hogy megtagadja a mentesítés megadását a Tanács főtitkára számára;

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

I.	mivel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak mint uniós intézményeknek és mint az Unió általános költségvetése címzettjeinek átláthatónak és demokratikusan elszámoltathatónak kell lenniük az uniós polgárok felé, és alá kell vetniük magukat a közpénzek elköltése feletti demokratikus ellenőrzésnek;

J.	mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megerősíti az adófizetők és a közvélemény jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak az állami bevételek felhasználásáról;

mivel az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) ajánlása a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságára vonatkozó OI/2/2017/TE sz. stratégiai vizsgálatban jelezte, hogy a Tanácsnak a jogalkotási folyamat átláthatóságával kapcsolatos gyakorlata hivatali visszásságnak minősül, és azzal foglalkozni kell annak érdekében, hogy a polgárok követhessék az uniós jogalkotási folyamatot;

megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez („Európai közigazgatás”) tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki; megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetében szereplő teljes igazgatási költségvetés mintegy 5,6 %-át teszi ki;

megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a 2020-as 48-ról 2021-ben 60-ra növelte az „Igazgatás” alá tartozó ügyletek mintáját;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy a hosszú évek során végzett munka azt mutatja, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete összességében alacsony kockázatú kiadásokra vonatkozik;

elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében is megjegyzi, hogy nem tárt fel konkrét problémákat a Tanáccsal kapcsolatban;

A mentesítési eljárás aktuális helyzete

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlamentnek a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan ismét meg kellett tagadnia a mentesítést a Tanács számára, mivel a Tanács nem hajlandó együttműködni a Parlamenttel az alapos, rendezett és megfelelő tájékoztatáson alapuló mentesítési eljárás biztosítása érdekében;

hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 319. cikke, valamint a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezései szerint, a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetőkkel szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében mentesítést adjon;

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság a többi uniós intézményre ruházza a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak végrehajtásához szükséges hatásköröket, és ezért érthetetlennek tartja, hogy a Tanács helyénvalónak tartja a Bizottság mentesítését a Tanács költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

hangsúlyozza a Parlament által közel húsz éve követett, jól bevált és tiszteletben tartott gyakorlatot, miszerint valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak mentesítést ad; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kijelentette, hogy nem képes felügyelni a többi uniós intézmény költségvetésének végrehajtását; hangsúlyozza a Bizottság azon ismételt álláspontját, hogy továbbra is folytatni kell közvetlenül a Parlament szintjén az egyes uniós intézmények igazgatási kiadásai tekintetében a mentesítés megadásának gyakorlatát;

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet, amelyben a Parlamentnek csupán arra van lehetősége, hogy megtekintse a Számvevőszék és az ombudsman jelentéseit és a Tanács weboldalán szereplő információkat, de nem kap a Tanácstól írásbeli vagy szóbeli választ az éves mentesítési eljárás során – azaz a Tanács nem hajlandó együttműködni a Parlamenttel az éves költségvetési eljárás keretében – lehetetlenné teszi, hogy a Parlament megfelelően végezze munkáját és megalapozott döntést hozzon a mentesítés megadásáról;

10.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács több mint egy évtizede nem mutat politikai hajlandóságot arra, hogy együttműködjön a Parlamenttel az éves mentesítési eljárás keretében; hangsúlyozza, hogy ez a hozzáállás tartós negatív hatást gyakorolt mindkét intézményre, az Unió egészének imázsát kérdőjelezte meg és hiteltelenné tette az uniós költségvetési gazdálkodást és a költségvetés demokratikus ellenőrzését, valamint a polgároknak az Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmára; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács továbbra is megtagadja a lojális együttműködést a mentesítési eljárás keretében;

11.

hangsúlyozza, hogy bár a jelenlegi helyzetet javítani kell az intézmények közötti, a Szerződések keretein belüli jobb együttműködés révén, a Szerződések felülvizsgálata egyértelműbbé és átláthatóbbá tehetné a mentesítési eljárást abban a tekintetben, hogy a Parlament számára kifejezett hatáskört biztosítanak arra, hogy külön-külön adjon mentesítést valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak;

12.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata támogatja az adófizetők és a közvélemény jogát arra, hogy tájékoztatást kapjanak az állami bevételek felhasználásáról; ezért kéri a Parlament előjogának és a demokratikus elszámoltathatóság elve tekintetében játszott szerepének teljes mértékű tiszteletben tartását; felhívja a Tanácsot, hogy megfelelően kövesse nyomon a Parlament által a mentesítési eljárás keretében elfogadott ajánlásokat;

13.

felszólítja a Tanácsot, hogy mihamarabb folytassa a tárgyalásokat a Parlamenttel annak érdekében, hogy megoldást találjon a mentesítési eljárás jelenlegi keretében, amennyiben meg kívánja mutatni az uniós polgároknak, hogy komolyan veszi a költségvetés megfelelő ellenőrzését és az átláthatóságot, miközben tiszteletben tartja a Parlament és a Tanács mentesítési eljárásban betöltött szerepét;

14.

megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a Tanács nem hajlandó együttműködni a mentesítési eljárás során, a Parlament ebben a jelentésben mindazonáltal rámutat néhány politikai prioritásra, és észrevételeket tesz a Tanács költségvetési és pénzgazdálkodásával, valamint egyéb, a mentesítési eljárás szempontjából releváns aspektussal kapcsolatban;

15.

megjegyzi, hogy e jelentés elkészítése során a Parlamentnek a Tanács által a honlapján keresztül nyújtott információkkal kellett dolgoznia, mivel a Tanács a korábbi évekhez hasonlóan úgy döntött, hogy nem válaszol a Tanács Főtitkárságának küldött kérdőívre, és nem fogadja el a meghívást, hogy megválaszolja az uniós polgárok demokratikusan megválasztott képviselőitől érkező kérdéseket, mintahogyan a mentesítési eljárás részeként azt az összes többi intézmény teszi;

Politikai prioritások

16.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki a Számvevőszék tagjait; sajnálja, hogy a Tanács ismételten elmulasztotta figyelembe venni a Számvevőszék tagjainak kinevezésével kapcsolatban a Parlament – konzultatív szerepe keretében tett – ajánlásait, és továbbra is olyan jelölteket nevez ki, akiket a Parlament elutasított;

17.

általánosságban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács számos uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség esetében olyan módon gyakorolja a jelölési és kinevezési eljárásokkal kapcsolatos előjogát, hogy nem veszi figyelembe az érdekelt felek véleményét, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásait; kitart amellett, hogy felül kell vizsgálni a Tanácsnak ezt az előjogát az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek részvételének biztosítása és megerősítése, valamint a kinevezett személyek legitimitásának fokozása céljából;

18.

rámutat a nemek közötti súlyos egyensúlyhiányra a Számvevőszéken belül, ahol 2021 végén mindössze 8 női tag volt, szemben a 18 férfi taggal; megjegyzi, hogy a jelenlegi kinevezési eljárás miatt nehézségekbe ütközik a nemek közötti egyensúly elérése a Számvevőszéken belül; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja felül a kinevezési eljárást azzal a céllal, hogy ezt a problémát konkrét intézkedésekkel kezelje, például kötelezővé téve a tagállamok számára, hogy mindkét nemből állítsanak legalább két jelöltet;

19.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács eddig figyelmen kívül hagyta a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i parlamenti állásfoglalást (1), és kitart amellett, hogy egy külön erre a célra létrehozott intézményi fórum biztosítaná a nemek közötti egyenlőség fokozottabb beépítését az uniós szakpolitikákba és stratégiákba, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fő ügyek alapvető koordinációját és előrehaladását;

20.

emlékeztet az ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságára vonatkozó OI/2/2017/TE sz. stratégiai vizsgálatban megfogalmazott ajánlásaira, és támogatja azokat; sajnálja, hogy a Tanácsban a döntéshozatali folyamat még mindig messze nem teljesen átlátható, ami hatással van a polgárok Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmára, és ezáltal veszélyezteti az Unió egészének hírnevét; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést az ombudsman ajánlásainak és az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítéleteinek végrehajtása érdekében; hangsúlyozza e tekintetben az uniós jogalkotási folyamat átláthatóságáról szóló T-163/21. sz. De Capitani kontra Tanács ügyben nemrégiben hozott bírósági ítélet (2) fontosságát, amelynek értelmében a Tanács által a munkacsoportjaiban kidolgozott dokumentumok nem technikai jellegűnek, hanem jogalkotási jellegűnek tekintendők, ezért a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek tárgyát képezik; kiemeli, hogy a Számvevőszék egyértelművé teszi, hogy az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásakor a Tanácsnak konkrét és pontos magyarázatokkal kell szolgálnia, és teljes mértékben elutasítja a Tanács homályos kockázatokra való hivatkozását, mint elegendő indokot; határozottan támogatja a Számvevőszék azon álláspontját, hogy a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférés semmilyen módon nem ásná alá a döntéshozatali folyamatot, ahogyan azt a Tanács állítja, csupán lehetővé tenné, hogy a társjogalkotók – köztük a tagállamok – eleget tegyenek a nyilvános elszámoltathatóságra vonatkozó kötelezettségüknek, amelyet minden demokratikus legitimitáson alapuló rendszer rögzít;

21.

úgy véli, hogy a Tanácsban bizonyos politikai területeken az egyhangú szavazási eljárás alkalmazása megbénítja az Unió döntéshozatali folyamatát, és hogy a tagállamok, különösen azok, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, belső politikai célú zsarolásra használják azt; felhívja a Tanácsot, hogy amikor a Szerződések erre lehetőséget adnak, alkalmazza a minősített többségi szavazási eljárást, és vegye fontolóra a szavazási eljárásokat szabályozó Szerződések felülvizsgálatát; úgy véli, hogy a Tanácsban a minősített többségi szavazási eljárásra való általános áttérés kulcsfontosságú lépés a hatékonyabb politikai döntéshozatal felé;

22.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogalkotási dossziék tekintetében egyre nő az Európai Tanács szerepe, annak ellenére, hogy ez az intézmény sem jogalkotási, sem végrehajtási funkcióval nem rendelkezik, és nem ugyanazokat az átláthatósági normákat alkalmazza, mint a Tanács, ami azt jelenti, hogy nem vonják felelősségre;

23.

sajnálja, hogy a tagállamok állandó képviselőinek az átláthatósági nyilvántartásban való részvétele teljes mértékben önkéntes, és kitart amellett, hogy valamennyi állandó képviseletnek aktívan részt kellene vennie az átláthatósági nyilvántartásban a saját tagállama tanácsi elnöksége előtt, annak során és azt követően; úgy véli, hogy meg kell erősíteni és harmonizálni kell az összeférhetetlenségre, a forgóajtó-jelenségre és a lobbizás átláthatóságára vonatkozó meglévő etikai szabályokat; ösztönzi a Tanácsot, hogy a jelenlegi korlátain túlmenően teljes mértékben használja ki az átláthatósági nyilvántartás rendszerét, és felszólítja a Tanácsot, hogy utasítsa el a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal tartott találkozókat;

24.

sajnálatát fejezi ki az átláthatósági nyilvántartással kapcsolatos tanácsi álláspont miatt, amelyben a Tanács elutasítja az intézkedések megerősítését és a javításra irányuló ajánlásokat;

25.

ismételten mély aggodalmát fejezi ki a politikai és költségvetési döntéshozatali folyamatokban érintett tagállami képviselőkkel kapcsolatos, megerősítetten fennálló összeférhetetlenségek miatt; úgy véli, hogy nem helyénvaló, hogy azok a tagállami képviselők, akik a tulajdonukban lévő vállalkozásokon keresztül közvetlenül részesülnek uniós támogatásokban, részt vegyenek az e támogatásokkal kapcsolatos politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon;

26.

ismételten felszólítja a Tanács soros elnökségeit, hogy utasítsák vissza a költségeik egy részének fedezésére irányuló vállalati szponzorálást; megérti, hogy a nemzeti költségvetésekből származó pénzügyi források jelentősen eltérnek a tagállamok között, és hogy minden tagállamnak – méretétől és rendelkezésre álló költségvetésétől függetlenül – egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie egy sikeres tanácsi elnökség megszervezéséhez, de úgy véli, hogy a vállalati szponzoráció elfogadása árt a jó hírnévnek, mivel az összeférhetetlenség kockázatát hordozza magában; megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy a Tanács munkájának hatékonyságára és eredményességére vonatkozó megfelelő és egységes normák biztosítása érdekében építsék be a költségvetésbe a tanácsi elnökség költségeit; csalódottságának ad hangot a Tanács által a vállalati szponzorokról kiadott, nem kötelező erejű iránymutatás miatt, és úgy véli, hogy azt felül kell vizsgálni;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

27.

megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése 2021-ben 594 386 954 EUR volt, ami 2020-hoz képest 0,6 %-os marginális növekedést jelent, ami alacsonyabb, mint 2020-ban, ahol a költségvetés 1,5 %-kal nőtt 2019-hez képest;

28.

ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését nem osztották fel két egyértelműen elkülönített költségvetésre, amint azt a Parlament korábbi mentesítési állásfoglalásaiban javasolta az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása érdekében, nem utolsósorban az Európai Tanácsot illetően, ahol jelenleg lehetetlen megbízható tájékoztatást kapni az intézmény költségeiről;

29.

megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkársága egy sor éves tevékenységi jelentést tesz közzé a Főtitkárság különböző egységeiről, de nehéz átfogó áttekintést kapni a Tanács Főtitkárságának tevékenységeiről, mivel nem létezik egyetlen jelentés, amely összefoglalja és koherens áttekintést nyújt a Tanács tevékenységeiről;

30.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az éves tevékenységi jelentések a Tanács felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőitől származó megbízhatósági nyilatkozatokat tartalmaznak, amelyek kijelentik, hogy a forrásokat rendeltetésszerűen és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy a bevezetett ellenőrzési eljárások biztosítják a szükséges garanciákat az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét illetően;

31.

megjegyzi, hogy a Tanács 2021-ben 43 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, amelyek mindegyike a költségvetési rendelet 29. cikke alapján történt, és amelyek közül kettő esetében tájékoztatni kellett a költségvetési hatóságot;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

32.

üdvözli, hogy a Tanács Főtitkársága biztosítani tudta, hogy a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a döntéshozatal folytatódhasson az Európai Tanácsban és a Tanácsban;

33.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Tanács összesen 4 581 ülést szervezett, ami jelentős, 30 %-os növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor 3 520 ülést szerveztek; megjegyzi, hogy a növekedés nagy részét a munkacsoportok üléseinek jelentős növekedése okozza, amely 2 790-ről 4 135-re, azaz 48 %-kal nőtt;

34.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Tanács összefoglalót készít a mentesítésért felelős hatóság számára a Tanács Főtitkárságán elvégzett belső ellenőrzések számáról és típusairól, a megtett ajánlások összegzéséről és az ajánlások alapján hozott intézkedésekről; megjegyzi, hogy 2021-ben nyolc belső ellenőrzésre került sor;

35.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzések a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tervezésére és jelentésére terjednek ki; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzések fő ajánlásai között szerepel, hogy a Tanács Pénzügyi Igazgatóságának iránymutatást kell nyújtania a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők számára arra vonatkozóan, hogy hogyan dokumentálják belső kontrollrendszerük hatékonyságának és eredményességének értékelését a költségvetési rendelet 74. cikke (9) bekezdésének való teljeskörű megfelelés biztosítása érdekében; üdvözli, hogy a Tanács pénzügyi információs szolgálatának ellenőrzése nem kérte a Tanács belső ellenőrét arra, hogy kiemelt prioritást élvező ajánlásokat adjon ki;

36.

megjegyzi, hogy az adatvédelemre vonatkozó belső ellenőrzés azt mutatja, hogy a meglévő belső ellenőrzési rendszer összességében megalapozott bizonyosságot nyújt azokról a folyamatokról, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegyék a Tanács Főtitkárságának szolgálatai számára az adatok előírt magas szintű védelmét; megjegyzi azonban, hogy a Tanács belső ellenőre ajánlásokat adott ki, amelyek a szerepek és felelősségi körök tisztázására, az adatvédelmi kapcsolattartó személyek szerepének megerősítésére, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (EUDPR) végrehajtására vonatkozó további végrehajtási határozatok elfogadására összpontosítottak a Tanács Főtitkárságán; a korábbi rendelet szerinti, feldolgozatlan bejelentések kivizsgálásának lezárása, amelyeket EUDPR-nyilvántartásokká kell átalakítani, egyértelműen közölve azokat a tevékenységeket, amelyek adatvédelmi nyilvántartást igényelnek, valamint tervet javasolva a feldolgozatlan ügyek kezelésére; valamint a számításifelhő-politika felülvizsgálata;

37.

megjegyzi, hogy a munkaerő-felvétel ellenőrzése lehetővé tette a Tanács belső ellenőre számára, hogy ajánlásokat adjon ki a Tanács Főtitkársága számára a munkaerő-felvételi politika fő célkitűzése elérésének nyomon követésére szolgáló mutató(k) létrehozására vonatkozóan („a Tanács Főtitkársága igényeinek kielégítésére a legmegfelelőbb személyzet biztosítása ”); üdvözli, hogy a rendes jogalkotási eljárás ellenőrzése nem kötelezte a belső ellenőrt arra, hogy kiemelt prioritást élvező ajánlást adjon ki;

38.

megjegyzi, hogy a működési biztonság ellenőrzése lehetővé tette a Tanács belső ellenőre számára, hogy arra a következtetésre jusson, hogy az alkalmazott belső ellenőrzési rendszer összességében megalapozott bizonyosságot nyújt a működési biztonság tekintetében kitűzött célok eléréséről; megjegyzi azonban, hogy a belső ellenőr ajánlásokat adott ki a minőségellenőrzések és behatolási tesztek nyomon követésének dokumentálására, a fizikai biztonság javítására, a biztonsági személyzetnek szóló utasítások frissítésére és az informatikai biztonsági hálózat új kockázatértékelésére vonatkozóan;

39.

megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkársága irodaautomatizálási hálózatának ellenőrzése során a Tanács belső ellenőre ajánlásokat adott ki a megbízatások pontosítására, a hálózati tervek sebezhetőségi értékelési tevékenységeinek kiosztására és az érzékeny rendszerek védettebb hálózati helyszínekre való átállására vonatkozóan;

40.

megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkársága épületkezelési rendszereit támogató hálózat ellenőrzése arra késztette a Tanács belső ellenőrét, hogy ajánlásokat adjon ki az épületkezelési rendszerek jövőjére és a digitális szolgáltatások kapcsolódó operatív tevékenységekbe való bevonásának szintjére vonatkozó stratégia meghatározása céljából; a külső szolgáltatóknak a Tanács Főtitkárságának rendszereihez való hozzáféréséből eredő kockázatok kezelése érdekében a harmadik felekkel kötött szerződésekbe foglalandó információbiztonsági minimumkövetelményekről való megállapodás; valamint az épületkezelési informatikai rendszerek digitális szolgáltatási adatközpontokba való áttelepítésének értékelése a jelenlegi információfeldolgozó létesítményeket fenyegető fizikai és környezeti veszélyek enyhítése érdekében;

41.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Tanács Főtitkársága digitalizálásának részeként az e-számlák relatív aránya a 2014. évi 1 %-ról 2020-ban 74 %-ra, 2021-ben pedig 89 %-ra nőtt;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

42.

megállapítja, hogy a Tanács létszámtervében szereplő álláshelyek számát 2021-ben 3 029-ben határozták meg; sajnálja azonban, hogy a Tanács nagyon kevés adatot tesz közzé személyzetének összetételéről; megjegyzi, hogy a honlapján szereplő információk szerint a Tanács Főtitkársága 2022. január 16-án3 119 alkalmazottat foglalkoztatott, akik közül 1 791 (57 %) nő és 1 328 (43 %) férfi volt; megjegyzi, hogy 50 felsővezetői besorolású alkalmazott volt, akik közül 19 (38 %) nő, míg 31 (62 %) férfi volt; megjegyzi, hogy 82 középvezetői besorolású alkalmazott volt, akik közül 36 (44 %) nő, míg 46 (56 %) férfi volt; megjegyzi, hogy 1 459 adminisztrátori besorolású alkalmazott volt, akik közül 806 (55 %) nő, míg 653 (45 %) férfi volt; végezetül megjegyzi, hogy 1 412 asszisztensi és titkári besorolású alkalmazott volt, akik közül 889 (63 %) nő, míg 523 (37 %) férfi volt;

43.

sajnálatát fejezi ki a nemek közötti egyensúly hiánya miatt a Tanács Főtitkárságán belüli felső vezetői pozíciókban; felhívja a Tanácsot, hogy tegyen azonnali és konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly elérése érdekében a hierarchia minden szintjén;

44.

sajnálja, hogy nem áll rendelkezésre információ a Tanács nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervének végrehajtásáról, valamint a Tanács által alkalmazott, fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről; felhívja a Tanácsot, hogy adjon tájékoztatást a költségvetési hatóság számára a személyzet tagjai körében a nemek közötti egyensúlyról, a földrajzi eloszlásról és a fogyatékosságokról, valamint a kapcsolódó belső politikákról; megjegyzi, hogy bár mind a 27 tagállam képviselteti magát a személyi állományban, a földrajzi egyensúly továbbra sem optimális (néhány tagállam felülreprezentált);

Etikai keret és átláthatóság

45.

sajnálja, hogy a Parlament többszöri kérése ellenére sem hozták összhangba az Európai Tanács elnökének magatartási kódexét a Parlament és a Bizottság magatartási kódexével, különösen az elnök távozását követően jóváhagyandó tevékenységek tekintetében;

46.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem kapott tájékoztatást a Tanács személyzete valamennyi tagjára alkalmazandó magatartási kódexről; megismétli, hogy az etikus magatartás hozzájárul a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és növeli a közvélemény bizalmát, és hogy amint azt a Számvevőszék a 13/2019. sz. különjelentésében is hangsúlyozta, van még javítanivaló az uniós intézmények etikai keretét illetően, ami kulcsfontosságú, mivel a személyzet és a tagok etikátlan magatartása nagyfokú közérdeklődést vált ki és csökkenti az Unióba vetett bizalmat;

47.

emlékeztet a Számvevőszék által a fent említett 13/2019. sz. különjelentésben a Tanács etikai keretének javítása érdekében kiadott ajánlásra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint nincs olyan közös uniós etikai keret, amely a tagállamok Tanácson belüli képviselőinek munkáját szabályozza;

48.

megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkársága éves jelentést tesz közzé a Tanács Főtitkársága volt vezető tisztviselőinek a szolgálati jogviszony megszűnését követő szakmai tevékenységeiről (a személyzeti szabályzat 16. cikkének harmadik és negyedik bekezdése); megjegyzi, hogy a 2022. évi jelentés szerint két magas rangú tisztviselő összesen hét kérelemmel kinyilvánította azon szándékát, hogy szakmai tevékenységet kíván folytatni; megjegyzi, hogy egyik kérelem sem tartozik a 16. cikk hatálya alá;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

49.

megjegyzi, hogy a Tanács számítógépes rendszerekre és távközlésre szánt költségvetése 2021-ben 47 116 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 5,9 %-os növekedést jelent;

50.

üdvözli, hogy a videokonferencia-ülések és a hibrid ülések száma 107 %-kal, a 2020. évi 1 380-ról 2021-ben 2 859-re nőtt;

51.

felhívja a Tanácsot, hogy tárja fel a nyílt forráskódú technológiák lehető legszélesebb körű használatának módjait, és számoljon be az ilyen rendszerek használata terén elért előrehaladásról;

Épületek

52.

megjegyzi, hogy a Tanács épületekre szánt költségvetése 2021-ben 57 151 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 0,9 %-os növekedést jelent;

53.

megjegyzi, hogy a Tanács kijelentette, hogy ingatlanpolitikája stabil, és hogy az Európa épület 2016-os átadásával teljesült az a 2004-es cél, hogy az Európai Tanács és a brüsszeli Európai Tanács valamennyi tevékenységének a tulajdonukban lévő épületek adjanak otthont;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

54.

megjegyzi, hogy nehéz naprakész információkat szerezni a Tanács környezetvédelmi és fenntarthatósági kezdeményezéseiről; ösztönzi a Tanácsot, hogy éves jelentései részeként rendszeresen számoljon be munkája környezeti és fenntarthatósági elemeiről;

55.

felhívja a Tanácsot, hogy szénlábnyomának csökkentése érdekében hozzon létre olyan rendszereket, amelyek arra ösztönzik a személyzetet, hogy használják a tömegközlekedést vagy más alacsony kibocsátású közlekedést, például kerékpárokat;

56.

megjegyzi, hogy a Tanács pénzügyi kimutatása megemlíti, hogy 2021 végén a Tanács 2 589,2 zöldenergia-tanúsítvánnyal rendelkezett, a Tanács épületeinek tetején található napelemek által előállított energia alapján; kéri a Tanácsot, hogy számoljon be e tanúsítványok szabad piacon történő értékesítéséről és a keletkező bevételek tervezett felhasználásáról;

Intézményközi együttműködés

57.

felhívja a Tanácsot, hogy reagáljon a Szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozására irányuló felhívásról szóló, 2022. június 9-i európai parlamenti állásfoglalásra (4);

58.

felhívja a Tanácsot, hogy teljes mértékben feleljen meg az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban (5) rögzített kötelezettségeknek;

Kommunikáció

59.

megjegyzi, hogy 2021 rekordév volt: több mint 20 millió látogatás történt a Tanács honlapján, ami 2020-hoz képest 23 %-os növekedést jelent, és hogy a Facebookon a követők száma 3 %-kal nőtt, míg a Twitteren és az Instagramon a követők száma 11 %-kal, illetve 29 %-kal nőtt;

60.

ösztönzi a Tanácsot, hogy működjön együtt az európai adatvédelmi biztossal a két nyílt forráskódú közösségimédia-platform, az EU-Voice és az EU-Video használata érdekében, amelyeket nyilvános kísérleti projektként indítottak el az ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatának előmozdítása érdekében; arra ösztönzi a Tanácsot, hogy használjon a Mastodonhoz hasonló decentralizált közösségi hálózati alternatívákat az online óriásplatformok helyett.

(2) A Törvényszék 2023. január 25-i ítélete, De Capitani kontra Tanács, T-163/21, ECLI:EU:T:2023:15.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(4) HL C 493., 2022.12.27., 130. o.

(5) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/45

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1817 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2021. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2022) 401),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival (3) együtt, az Európai Unió költségvetésének teljesítményéről (2021. év végi állapot) szóló számvevőszéki jelentésre, az intézmények válaszaival (4) együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06247/2023 – C9-0063/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2021-as pénzügyi évére szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek, nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL C 429., 2022.11.11., 8. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/47

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1818 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (Chafea) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

—	tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség, az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség, az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség, az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség, az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2013/801/EU, a 2013/771/EU, a 2013/778/EU, a 2013/779/EU, a 2013/776/EU és a 2013/770/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2021. február 12-i (EU) 2021/173 végrehajtási határozatára (11),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség ideiglenes igazgatója számára az ügynökség 2021-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 478., 2022.12.16., 21. o.

(9) HL L 341., 2013.12.18., 69. o.

(10) HL L 363., 2014.12.18., 183. o.

(11) HL L 50., 2021.2.15., 9. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/49

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1819 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség – CINEA (2021. április 1-je előtt Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 10. o.

(9) HL L 352., 2013.12.24., 65. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/51

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1820 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – EACEA (2021. április 1-je előtt Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 11. o.

(9) HL L 343., 2013.12.19., 46. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/53

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1821. HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség -Eismea (2021. április 1-je előtt Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 23. o.

(9) HL L 341., 2013.12.18., 73. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/55

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1822 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége megbízott igazgatója számára az ügynökség 2021-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége megbízott igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 32. o.

(9) HL L 346., 2013.12.20., 58. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/57

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1823 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HADEA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 47. o.

(9) HL L 50., 2021.2.15., 9. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/59

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1824 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség – REA (2021. április 1-je előtt Kutatási Végrehajtó Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(3) HL C 427., 2022.11.9., 50. o.

(9) HL L 346., 2013.12.20., 54. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/61

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1825 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,

—	tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

A.	mivel az uniós költségvetés a közös szakpolitikai célkitűzések elérésének fontos eszköze, és az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,3 %-át vagy a tagállamok általános államháztartási kiadásainak és az Unió összes közkiadásának átlagosan 2,4 %-át teszi ki;

mivel a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi és értékeli, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok a belső és külső ellenőrzéseket követően megvalósultak-e, ezáltal megerősítve a Bizottság kiadásainak szabályszerűségét és teljesítményét az ár-érték arány szempontjából;

Politikai prioritások

emlékeztet az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) rögzített alapelvek és értékek iránti szilárd elkötelezettségére, beleértve a 317. cikkben meghatározott hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a 325. cikkben meghatározott csalás elleni küzdelmet és az uniós pénzügyi érdekek védelmét;

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a feddhetetlenség az uniós intézmények alapvető etikai elvei közé tartozik; emlékeztet a Számvevőszéknek az uniós intézmények etikai keretrendszereiről szóló 13/2019. sz. különjelentésében foglalt következtetéseire és ajánlásaira, valamint az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független – egyrészt a figyelemfelhíváson és az etikai iránymutatáson keresztül megvalósuló megelőző szereppel, másrészt megfelelési és tanácsadói szereppel felruházott – uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i európai parlamenti állásfoglalásra;

hangsúlyozza az Európai Ügyészség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), az Europol és az OLAF szerepét a korrupció elleni küzdelemben; felszólít az Európai Ügyészség és az OLAF kapacitásainak, valamint a közöttük folytatott együttműködésnek a további megerősítésére; az uniós szervek teljes személyzetére alkalmazandó közös korrupcióellenes szabályok bevezetését szorgalmazza;

kiemeli, hogy az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az Unió politikai prioritásainak megvalósításában, valamint előre nem látható helyzetek – például a Covid19-világjárvány és következményei – esetén a tagállamok támogatásában; hangsúlyozza, hogy a költségvetés megfelelő módon és időben történő végrehajtása hozzájárul a különböző szakpolitikai területeken felmerülő szükségletek és kihívások hatékonyabb és eredményesebb kezeléséhez; figyelmeztet, hogy ha nem áll rendelkezésre elegendő idő a költségvetés végrehajtására, az nagyobb számú hibához és szabálytalansághoz vezethet;

emlékeztet az utólagos értékelés fontosságára, többek között a válságra való reagálás céljából létrehozott pénzügyi programok esetében is; a program teljesítményének az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték tekintetében történő értékelése összhangban lenne a költségvetési rendelettel, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással és a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással;

hangsúlyozza az uniós költségvetés programjainak teljesítményére vonatkozó jelentéstétel fontosságát a mentesítési eljárás szempontjából; felhívja a figyelmet, hogy a befektetett források hozzáadott értéke szorosan összefügg az elért eredményekkel, valamint azzal, hogy e források hogyan járulnak hozzá az európai polgárok mindennapi életének és az Unión belüli gazdasági hatások javításához;

ismételten kifejezi mélységes aggodalmát a jogállamiság több tagállamban tapasztalható helyzetével kapcsolatban, ami önmagában is mélyen aggasztó, és komoly veszteségeket okoz az Unió költségvetése számára; hangsúlyozza, hogy az uniós forrásokat nem szabad antidemokratikus tevékenységekre vagy az önkényuralom megerősítésére fordítani; emlékeztet, hogy az EU jogi feltételrendszert vezetett be a jogállamiságot aláásó tagállamok esetében a finanszírozás visszatartása céljából, és üdvözli e feltételrendszer Magyarország esetében történő első alkalmazását, amelyet 2021 novemberében indítottak és 2022 decemberében zártak le három kohéziós politikai program 55 %-ának (mintegy 6,35 milliárd EUR) befagyasztásával; bár a tények 100 % befagyasztását indokolták volna, megjegyzi, hogy Magyarország és Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervei jóváhagyásra kerültek; kiemeli, hogy mindkét terv számos úgynevezett jogállamisági szupermérföldkövet tartalmaz; kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a helyzetet, és mindaddig tartsa vissza a finanszírozást, amíg a jogállamiság megsértése veszélyezteti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást; ezzel összefüggésben megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a demokráciát és a jogállamiságot, és felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a jogállamiság helyzete más tagállamokban is romlik; ezért felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vezesse be a feltételrendszer alkalmazását minden olyan esetben, amikor megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek megsértése érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek kellően közvetlen védelmét, vagy ennek komoly kockázata áll fenn; hangsúlyozza továbbá, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség az intézményi fékek és ellensúlyok megerősítése során; hangsúlyozza a Bizottsághoz és a végrehajtó ügynökségekhez intézett határozott és ismételt kérését, hogy biztosítsák az uniós költségvetés védelmét azáltal, hogy általánosan és szisztematikusan használják a digitális és automatizált jelentéstételi, nyomonkövetési és ellenőrzési rendszereket, valamint közös korrupcióellenes szabályokat alkalmaznak, és kötelezővé teszik az intézményközi átláthatósági nyilvántartást (1) minden uniós intézmény, még az ügynökségek esetében is;

emlékeztet, hogy Magyarország gazdasági fejlődése nagymértékben a külföldi tőkebefektetésekhez kapcsolódott; sajnálja ezért a magyar kormány multinacionális-ellenes retorikáját, valamint azt, hogy a korrupció intézményesülése és az átláthatatlan közbeszerzési rendszer – amelyet a feltételrendszer alkalmazása keretében kért reformok révén kellene kezelni – lehetővé tette a kormány számára, hogy az elmúlt években növelje tulajdonosi részesedését az energiaágazatban, a bankszektorban, a távközlésben és a média területén; helyteleníti, hogy szelektíven és részrehajlóan tagadnak meg engedélyeket, valamint önkényesen szigorú feltételeket és korlátozásokat írnak elő azzal a céllal, hogy bizonyos külföldi vállalkozásokat gazdaságilag meggyengítsenek és kivéreztessenek, amíg azok kénytelenek lesznek elfogadni, hogy a magyar kormány vagy a kormányhoz közeli oligarchák részben vagy egészben ellenséges felvásárlást hajtsanak végre a vállalkozás valós értékénél jóval alacsonyabb áron; bírálja a Bizottságot, amiért nem tesz eleget a belső piac és a tisztességes verseny védelmével kapcsolatos kötelezettségének, mivel nem avatkozik be a jogállamiság és a belső piaci szabályok ilyen széles körű megsértésébe;

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszéknek az uniós költségvetés védelmére vonatkozó megállapításait; tudomásul veszi a Számvevőszék 11/2022. számú, „Az uniós költségvetés védelme” című különjelentését, amelyben a Számvevőszék megállapította, hogy bár a Bizottság kizárási rendszere rendelkezik bizonyos erősségekkel, hiányosságai korlátozzák az eredményességét; aggodalommal jegyzi meg, hogy a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző megközelítések aláássák a kizárás általános hatékonyságát; kéri a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együttműködve dolgozzon a költségvetési rendelet átdolgozásán az EDES további javítása érdekében, hogy az hatékony és eredményes eszközzé váljon;

10.

hangsúlyozza, hogy ki kell bővíteni azokat a területeket, ahol az EDES-t a közvetlen irányításon túl is használják, és kéri a Bizottságot, hogy használja ezt az eszközt minden uniós alapra, beleértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat is; megjegyzi, hogy az EDES-t rendszerszinten kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a csalás, korrupció vagy más súlyos gazdasági bűncselekmény miatt elítélt vállalkozások és a tényleges tulajdonosok ne részesülhessenek uniós forrásokból; hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni az Arachne rendszerben alkalmazott mutatókat az EDES-ben foglalt kizárási okokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kizárt gazdasági szereplők az Arachne rendszerben is láthatóak legyenek; felszólít az Arachne, az EDES és más informatikai eszközök közötti maximális interoperabilitás biztosítására annak érdekében, hogy csökkentsék az információs elemek különböző informatikai rendszerekbe történő többszöri bevitelének szükségességét, és minimalizálják az adminisztratív terheket; úgy véli, hogy nem több, hanem célzottabb ellenőrzési rendszerre van szükség, beleértve az új technológiák használatát is, annak érdekében, hogy küzdeni lehessen a csalás, a korrupció vagy más súlyos gazdasági bűncselekmények ellen, amelyek nem részesülhetnek uniós forrásokban;

11.

ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottság által biztosított egységes, kötelezően integrált és interoperábilis információs és nyomon követési rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi az uniós finanszírozás kedvezményezettjeire – többek között azok tényleges tulajdonosaira – vonatkozó adatok elektronikus rögzítését és tárolását, és lehetővé teszi ezen információk rendelkezésre állását az adatbányászati és kockázatminősítési célokra; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú egyértelmű és átlátható áttekintést nyerni a kifizetett uniós források elosztásáról és lehetséges koncentrációjáról, többek között egy olyan funkció révén, amely lehetővé teszi ezen alapok összevonását; hangsúlyozza, hogy ez csökkentené a pénzügyi szereplőkre, az ellenőrökre és a könyvvizsgálókra, valamint az uniós források kedvezményezettjeire nehezedő bürokratikus terheket, és megkönnyítené a kockázatértékelést a kiválasztás, az odaítélés, a pénzügyi irányítás, a nyomon követés, a vizsgálat, az ellenőrzés és az ellenőrzés céljából, valamint hozzájárulna a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok hatékony megelőzéséhez, felderítéséhez, korrekciójához és nyomon követéséhez, amelyek ellen szigorúan fel kell lépni tagállami és uniós szinten egyaránt, és e célból hatékony és eredményes megelőző és elrettentő intézkedéseket, többek között egyértelmű szankciókat kell bevezetni; megjegyzi, hogy ez a digitalizálás már régóta esedékes és elengedhetetlen a pénzeszközökkel való visszaélések, a csalások, a hűtlen kezelés, az összeférhetetlenségek, a kettős finanszírozás és egyéb rendszerszintű problémák határokon átnyúló jellege miatt; hangsúlyozza, hogy ennek az egységes adatbányászati eszköznek könnyen kereshetőnek és elérhetőnek kell lennie az OLAF, az Európai Ügyészség és a Bizottság számára, annak érdekében, hogy erősítsék az uniós költségvetés és a NextGenerationEU védelmét a szabálytalanságokkal, a csalással és az összeférhetetlenségekkel szemben;

12.

sajnálja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nem minden tagállam használja a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszközt azon projektek, kedvezményezettek és vállalkozók azonosításához, amelyek esetében felmerülhet a csalás, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok kockázata; megállapítja, hogy a Számvevőszék ellenőrzési mintájában szereplő tagállamok közül öt (Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország és Olaszország) fogja használni a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszközt; emlékeztet, hogy a közös adatbányászati és kockázatértékelő eszköz kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, pontosabban a csalás, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésében, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásában;

13.

nagyra értékeli a Bizottság által létrehozott Kohesio weboldal és nyílt adatplatform mint olyan eszközök hasznosságát, amelyek a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszakokra vonatkozó kohéziós politikához/megosztott irányításhoz kapcsolódó beruházások átláthatóságát és elszámoltathatóságát hivatottak biztosítani, összegyűjtik az uniós támogatású projektek nemzeti listáit, feltérképezik a műveleteket (Kohesio), valamint naprakész adatokat szolgáltatnak az elfogadott programokról, illetve a pénzügyek és az uniós kötelezettségvállalások és kifizetések rendszeres nyomon követéséről (nyílt adatplatform); tudomásul veszi a folyamatban lévő kiigazításokat, amelyeket a 2021–2027-es programozási időszak megfelelő lefedése érdekében hajtottak végre, de hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van az Arachne kockázatértékelési eszközzel való összhang és átjárhatóság megteremtésére; ezért kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a különböző eszközök közötti tényleges átjárhatóságot;

14.

megismétli, hogy jobb egyensúlyt kell teremteni a szabályok és eljárások egyszerűsítése és a szabálytalan kiadások leggyakoribb területeinek jobb ellenőrzése között, kötelező képzéseket és gyakorlati információkat kell kidolgozni a kérelmezők, különösen az új kérelmezők számára, valamint javítani kell a kkv-knak, a hasznosító vállalkozásoknak, az induló innovatív vállalkozásoknak, az igazgatási és kifizető ügynökségeknek és minden más érintett érdekelt félnek nyújtott segítséget és iránymutatásokat;

15.

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a megreformált közös agrárpolitika új teljesítési modelljeinek fényében hangsúlyozza a teljesítménymutatók megnövekedett használatát és jelentőségét, beleértve a mutatók kiválasztását, a célok és mérföldkövek meghatározását, valamint a nyomon követést és jelentéstételt is; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy egyszerűsített és minőségi mutatókkal – például az éghajlattal, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos mutatókkal – javítsa tovább az uniós költségvetés teljesítményének nyomon követését és az arról szóló jelentéstételt, amint azt a 2021–2027 közötti kiadási programok elfogadott alap-jogiaktusai is tükrözik; megállapítja, hogy a mérföldkövek, a célok és a kimeneti mutatók jellegükben eltérőek; megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz további különbséget tesz a beruházások és a reformok között; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy adjon áttekintést a tagállamok és a Bizottság teljes ellenőrzési ciklusáról, valamint az illetékes ellenőrző hatóságokkal, köztük a Számvevőszékkel, az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel folytatott együttműködésről;

16.

aggodalmát fejezi ki a Bizottság kvázi-jogi eszközeinek, például a véleményeknek, ajánlásoknak, közleményeknek, nem jogalkotási állásfoglalásoknak, közleményeknek, útmutató dokumentumoknak és az igazgatási prioritásokról szóló nyilatkozatoknak a növekvő száma és összetettsége miatt; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és észszerűsítse ezeket az eszközöket, és azokat az eljárások további egyszerűsítésének és a bürokratikus terhek csökkentésének szándékával használja; emlékeztet a REFIT-programra, amelynek célja, hogy a jogalkotás előnyeinek biztosítása mellett és az „egy be, egy ki” megközelítés bevezetésével egyszerűsítse az uniós szabályokat és csökkentse a szükségtelen terheket; kéri, hogy a Bizottság szisztematikusan alkalmazza azt az elvet, miszerint az újonnan bevezetett terheket az ugyanazon a szakpolitikai területen meglévő, azzal egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozza;

17.

megismétli, hogy uniós és tagállami szinten is növelni kell az erőfeszítéseket a csalás elleni küzdelemben, szoros együttműködésben az Európai Ügyészséggel és az OLAF-fal; nagyra értékeli a figyelemre méltó erőfeszítéseket, és hangsúlyozza az Európai Ügyészség szerepét az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalások és egyéb bűncselekmények kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában; hangsúlyozza, hogy feladatai érdemi ellátásához az Európai Ügyészségnek teljes mértékben függetlennek és pártatlannak kell lennie; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség és az OLAF függetlenségének, pártatlanságának és hatékonyságának biztosításához megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokra van szükség, különösen a NextGenerationEU eszközzel kapcsolatos új feladatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket az Európai Ügyészség költségvetésének végrehajtására vonatkozó kéréseivel kapcsolatban annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség teljes mértékben hatékony ügyészséggé válhasson;

18.

megjegyzi, hogy a Bizottság jövő ősszel nyújtja be az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentését (PIF-jelentés), ami lehetetlenné teszi a Parlament számára, hogy a jelentésben szereplő érintett időszakot követő 2 évnél (n+2) hamarabb elfogadja a jelentést; hangsúlyozza, hogy a jelentésben bemutatott csalással, adócsalással és egyéb pénzügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos uniós szakpolitikák és ellenintézkedések hatékonyabb elfogadása érdekében a Parlamentnek legkésőbb a következő évben (n+1) fel kellene dolgoznia és el kellene fogadnia a PIF-jelentést; kéri az OLAF-ot és a Bizottságot, hogy ennek megfelelően fogadják el az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentésüket;

19.

hangsúlyozza, hogy fontos a nem kormányzati szervezetek és közvetítőik tevékenységének átláthatósága finanszírozásuk és tulajdonosaik vonatkozásában, mivel ezek fontos szereplők az Unió költségvetésének különböző irányítási módszerek szerinti végrehajtásában, különösen a külső fellépések terén; komoly aggodalmát fejezi ki a radikális vallási és politikai szervezetekkel kapcsolatban álló nem kormányzati szervezetek által vagy azok részvételével megvalósított projektek finanszírozása miatt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy uniós forrásokból csak olyan szervezeteket finanszírozzanak, amelyek szigorúan tiszteletben tartják az összes uniós értéket; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan előzetes mechanizmusokat, amelyek egyértelműen azonosítják az Unió területén és külföldön működő azon nem kormányzati szervezeteket, amelyek elismerten vallási fundamentalista hálózatokhoz kapcsolódnak és az uniós értékeket aláásó tevékenységeket támogatnak; ennek kapcsán kéri, hogy hozzák létre azon nem kormányzati szervezetek nyilvános feketelistáját, amelyek olyan tevékenységeket folytattak, mint a gyűlöletbeszéd, a terrorizmusra való felbujtás, az erőszakot támogató vagy dicsőítő vallási szélsőségesség, vagy amelyek visszaéltek uniós pénzeszközökkel vagy hűtlenül kezelték uniós pénzeszközöket, és szerepelnek az EDES adatbázisában, biztosítva, hogy azok ne férjenek hozzá uniós intézményekhez és uniós finanszírozási programokhoz; megismétli, hogy nem szabad pénzeszközöket biztosítani a terrorizmus és/vagy a vallási vagy politikai radikalizálódás semmilyen ügye vagy forma számára; hangsúlyozza, hogy az átláthatósági nyilvántartásba való felvétel során alapos előzetes ellenőrzésre van szükség az összes finanszírozási forrás feltárása érdekében; megjegyzi, hogy az uniós forrásokból származó finanszírozásnak a közvetlen címzettől a végső kedvezményezettig nyomon követhetőnek kell lennie, ha a forrásokat egy láncon keresztül továbbítják; emlékeztet, hogy a közfinanszírozás tekintetében az uniós alap-jogiaktusok szabályozzák, hogy e tekintetben hogyan kell kezelni az átláthatóságot és a láthatóságot, ezért emlékezteti a Bizottságot arra a felelősségére, hogy ellenőrizze a szabályok és eljárások, különösen a nem kormányzati szervezeteknek és a pénzügyi intézmények közvetítőinek történő továbbadással kapcsolatos szabályok és eljárások betartását; követeli továbbá, hogy a Bizottság adjon áttekintést a mentesítésért felelős hatóságnak a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos uniós kiadások teljes összegéről;

20.

az egyértelműség, a jogbiztonság és a jogállamiság biztosítása érdekében kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy nem kormányzati szervezetekről szóló rendeletre irányuló javaslatot, amely tartalmazza a nem kormányzati szervezetek tevékenységi körének és méretének egyértelmű meghatározását és kategorizálását; e jogszabálynak egyértelmű áttekintést kell nyújtania a nem kormányzati szervezetek uniós forrásokból való támogatásának feltételeiről, a következő kötelezettségekre kiterjedően:

a)	a külföldi megbízókkal kötött valamennyi megállapodás nyilvánosságra hozatala, a kapott finanszírozás összegének és forrásának bejelentése, valamint a külföldi megbízók nevében végzett összes tevékenységük naplózása;

b)	a terjesztett anyagok felcímkézése a szükséges információkkal;

c)	a pénzügyi és nem pénzügyi be- és kiáramlások, többek között az olyan kifizetések vagy nem pénzügyi adományok nyilvánosságra hozatala, amelyeket egy nem kormányzati szervezet továbbít egy másiknak, vagy amelyeket egy ernyőszervezeten belül továbbítanak a tagoknak;

d)	a politikai reklámok vagy politikai kampányok nem kormányzati szervezetek általi finanszírozásának nyilvánosságra hozatala;

e)	a demokratikus elszámoltathatóság és az uniós értékek tiszteletben tartása;

a nagyon nagy, magánvállalatokhoz hasonló struktúrával rendelkező nem kormányzati szervezetek esetében a vállalati társadalmi felelősségvállalásról, a munkavállalók védelmére vonatkozó rendelkezések betartásáról, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó rendelkezésekről, a fenntarthatósági beszámolási kötelezettségekről, a beruházásokra vonatkozó uniós taxonómiáról és az ellátási lánc beszerzési kapcsolatairól való beszámolási kötelezettség;

21.

hangsúlyozza, hogy a javaslatnak a Bizottság részéről fennálló átláthatósági kötelezettségekre is ki kell terjednie, többek között a nem kormányzati szervezetekkel kötött pénzügyi, igazgatási vagy együttműködési megállapodások közzététele tekintetében;

22.

emlékezteti a Bizottságot, hogy minden olyan jogalkotási javaslatot, amelynek jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatása van, megbízható és alapos hatásvizsgálatoknak kell kísérniük; hangsúlyozza, hogy ez a Bizottság minőségi jogalkotási programjának része, és hangsúlyozza, hogy a mentesítésért felelős hatóság nyilvános konzultációk révén szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy ezeket a hatásvizsgálatokat teljesen semleges és pártatlan módon végzik-e el, és hogy azok szisztematikusan elemzik-e a figyelembe vett lehetőségek hatásait, az előnyben részesített lehetőség költségeit és előnyeit, többek között az érdekelt felek véleményének figyelembevételével.

23.

rámutat a Számvevőszék 17/2022. számú, „Külső tanácsadók az Európai Bizottságnál” című különjelentésére, amely hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság évente mintegy 1 milliárd EUR-t költ külső tanácsadók szolgáltatásaira vonatkozó szerződésekre, amelyeket a tanácsadási, tanulmánykészítési, értékelési és kutatási tevékenységek széles körének támogatására használ fel, és arra a következtetésre jutott, hogy a külső tanácsadók igénybevételének Bizottság általi irányítása nem biztosította a lehető legjobb ár-érték arányt, és az érdekeinek védelmét sem biztosította teljes mértékben; hangsúlyozza továbbá, hogy az e szolgáltatások igénybevételét szabályozó keretrendszerben jelentős hiányosságok mutatkoznak, amelyekhez a szolgáltatók koncentrációjával, a túlzott függőséggel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatban olyan lehetséges kockázatok társulnak, amelyeket nem ellenőriznek kellőképpen; ezzel összefüggésben követeli, hogy a Bizottság fejlessze tovább a külső tanácsadók igénybevételére vonatkozó keretrendszerét, jobban használja ki a külső tanácsadók szolgáltatásainak eredményeit, fokozza a külső tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételéből eredő kockázatok mérséklését célzó nyomon követést, valamint javítsa a külső tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó beszámolási gyakorlatát azzal, hogy pontos és teljes körű adatokat szolgáltat a megszerzett szolgáltatások mennyiségéről és típusairól. hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós ügynökségek nem használják ki azt a lehetőséget, hogy a külső tanácsadókéval azonos minőségű termékeket és konkrét, releváns információkat biztosítsanak, amennyiben ezt a megbízatásuk lehetővé teszi; felkéri a Bizottságot, hogy a jövőben vizsgálja meg ezt a lehetőséget az egyes területeken végzett konzultáció és kutatás kapcsán;

24.

üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kezdeti hozzájárulását és további potenciálját a Covid19-világjárványt követő erőteljes gazdasági visszaesés megelőzése tekintetében; megállapítja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szinte valamennyi tagállamban hozzájárult az európai szemeszterből származó országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért haladáshoz; megjegyzi azonban, hogy számos országspecifikus ajánlással továbbra sem foglalkoznak, megjegyzi továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárul ahhoz, hogy az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és reziliensebbé váljanak, és jobban felkészüljenek a zöld és a digitális átállásban rejlő kihívásokra és lehetőségekre;

25.

tudomásul veszi a Számvevőszék által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz első éves értékelése során tett megállapításokat és következtetéseket; megérti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szűkös időkeretben történik annak érdekében, hogy időben támogatást nyújtsanak a Covid19-válságból való kilábaláshoz, ugyanakkor sokkal világosabb teljesítési modellel, amely mind a Bizottság, mind a tagállamok számára sokkal enyhébb követelményeket támaszt, és csökkenti a Bizottság ellenőrzési terheit, és azokat a tagállamokra hárítja át, különösen a kohéziós vagy az agrárpolitika finanszírozási, jelentéstételi és ellenőrzési struktúrájával összehasonlítva; kiemeli, hogy minden gyors teljesítési modellt szilárd ellenőrzési rendszernek kell kísérnie, amelyért a Bizottságnak kell felelnie; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy amikor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során alkalmazott teljesítményalapú teljesítési modellel rendelkező új uniós programokra és szakpolitikákra tesz javaslatot, teljes mértékben építse be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásából levont tanulságokat, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekből és értékelésekből származó, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó megállapításokat és ajánlásokat; emlékeztet arra, hogy fontos tudni, hogy a források felhasználása rendben történik-e, mivel 2023 a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félideje; elismeri, hogy a Bizottság előrelépést tett a mentesítésért felelős hatóság átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos aggályainak kezelése terén, a kohéziós politikával foglalkozó Kohesio platformhoz hasonló platform létrehozása révén;

26.

üdvözli a REPowerEU tervvel kapcsolatos intézményközi tárgyalások során elért megállapodást a tagállamonkénti 100 legnagyobb végső kedvezményezettnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláján való kétévenkénti közzétételéről; ismételten kéri, hogy a mentesítési eljárás keretében bocsássák az illetékes uniós intézmények és a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére az összes uniós szakpolitika végső kedvezményezettjeinek és a projektek listáját;

27.

tudomásul veszi a Bizottság abbéli sikeres erőfeszítéseit, hogy rendkívüli válság idején a fontos eszköznek minősülő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi eszközeinek biztosítása érdekében a pénzügyi piacokon jusson forráshoz; mindazonáltal aggodalmát fejezi ki az emelkedő kamatlábak és a hitel-visszafizetési képesség kialakult bizonytalansága, valamint amiatt, hogy mindez kockázatot jelent az elfogadott uniós költségvetés és az uniós szakpolitikák számára; kéri a Bizottságot, hogy mérsékelje a kockázatot, és teljeskörűen tájékoztassa a Parlamentet e kölcsönök éves helyzetéről;

28.

aggodalmát fejezi ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében megvalósuló, határokon átnyúló projektek korlátozott száma miatt; elismeri ugyanakkor, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyik célkitűzése a Covid19-világjárványt követő gazdasági helyreállítás támogatása az uniós tagállamokban; hangsúlyozza, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel – többek között a határokon átnyúló projektekkel – való összehangolása uniós hozzáadott értéket teremt;

29.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző uniós szakpolitikákat szabályozó számos rendelet késői elfogadása – a 2014–2020-as programozási időszak kezdetéhez hasonlóan – jelentős késedelmet okozott a 2021–2027-es programozási időszak végrehajtásának megkezdésében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a helyszíni politikák végrehajtásának felgyorsítása érdekében, miközben nagy hangsúlyt fektet a minőségre, valamint a csalás elleni küzdelem fokozásának és az Unió pénzügyi érdekei védelmének szükségességére; felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a megosztott irányítás keretében a 2021-es költségvetési előirányzat jelentős részét át kell programozni a következő évekre; ezzel összefüggésben kiemeli azt a kockázatot, amelyet a fennálló kötelezettségvállalások jelentenek az uniós költségvetésre nézve, és amely esetleg jelentős kötelezettségvállalás-visszavonásokat eredményezhet, ami csökkentené az uniós költségvetés hatását; kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni e helyzet elkerülése érdekében, valamint levonja a szükséges következtetéseket és tapasztalatokat annak érdekében, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret kezdetén ne állhasson elő ismét hasonló helyzet;

30.

arra ösztönzi a Bizottságot, a Számvevőszéket és a Tanácsot, hogy dolgozzanak a mentesítési eljárás felgyorsításán, hogy az n+1 év legyen;

31.

megállapítja, hogy az EUMSZ-nek az Európai Unió kiváltságait és mentességeit rögzítő 7. jegyzőkönyve úgy rendelkezik, hogy az úgynevezett laissez-passer-t az uniós intézmények tagjai és különösen az Európai Parlament képviselői számára kell kiadni úti okmányként történő felhasználásra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság laissez-passer ügyében illetékes központi szolgálata ellenzi az európai parlamenti képviselő „beosztásának” a dokumentumban való rögzítését, ami azzal jár, hogy a képviselők – például az EKSZ diplomáciai személyzetével ellentétben – utazásuk során nem tudják bizonyítani jogállásukat; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket ezen ellentmondás orvoslására annak érdekében, hogy az intézmények tagjai utazásuk során megfelelően tudják igazolni hivatali jogállásukat;

32.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék ismét elutasító véleményt adott ki a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, és megállapította, hogy a Bizottság és a tagállamok kontrollmechanizmusai egyszerűen nem elég megbízhatóak; kiemeli azon bizottsági és tagállami ellenőrzési mechanizmusok megerősítésének fontosságát, amelyeket a Számvevőszék nem tart megbízhatónak, és amelyek így veszélyeztetik az éves irányítási és teljesítményjelentés megbízhatóságát;

33.

emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak részletesen nyomon kell követnie a Parlament valamennyi észrevételét, ideértve az összes szakpolitikai prioritást is;

I. FEJEZET

Többéves pénzügyi keret

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata és a költségvetési és pénzgazdálkodás

A beszámoló megbízhatósága

34.

üdvözli, hogy a Számvevőszék a 2021-es évre vonatkozóan megállapítja, hogy az Európai Unió beszámolója megbízható, összhangban van a költségvetési rendelettel, és hogy a költségvetés bevételi oldala nem tartalmaz lényeges hibákat;

35.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én az összes kötelezettség 496,4 milliárd EUR, az összes eszköz 414,1 milliárd EUR összeget tett ki; kiemeli, hogy a 82,3 milliárd EUR-s eltérés a (negatív) nettó eszközöket mutatta, amelyek egyrészt a tartalékokból állnak, másrészt az Uniónál december 31-ig felmerült kiadások jövőbeli költségvetésekből finanszírozandó részéből;

36.

2021 végén a kedvezményezetteknél felmerült, de még nem visszaigényelt támogatható kiadások becsült összege 129,9 milliárd EUR volt (2020: 107,8 milliárd EUR), elhatárolt kiadásként nyilvántartva; megjegyzi, hogy a becsült összeg növekedése javarészt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Programnak köszönhető, amely a NGEU program központi eleme, és amelyet a Covid19-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelésére hoztak létre; hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamok részére történő kifizetéseket egy 2026-ig előre meghatározott részletfizetési rend szerint teljesítik;

37.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kilépési folyamatát követő átmeneti időszak lejárta után a Bizottság becslése szerint a mérleg fordulónapján az uniós beszámoló 41,8 milliárd EUR nettó követelést mutatott az Egyesült Királysággal szemben (2020: 47,5 milliárd EUR), amelyből a becslések szerint 10,9 milliárd EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapban fognak kifizetni;

38.

megállapítja, hogy a Számvevőszék értékelte az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszió elszámolásokra gyakorolt hatását; üdvözli a Számvevőszék azon értékelését, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió korrekciót nem igénylő, mérleget követő eseményként való kezelése megfelelő, és hogy annak hatását megfelelően közzétették és a konszolidált éves beszámolóban valós képet adóan jelenítették meg;

39.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a szokásos ellenőrzési eljárásai keretében ellenőrizte az eszközöket, a kötelezettségeket, a bevételeket és a kiadásokat, beleértve a Bizottság által a Covid19-cel kapcsolatos intézkedések keretében hozott intézkedésekkel kapcsolatosakat is; üdvözli, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a konszolidált éves beszámolóban valós képet adóan jelenítették meg;

Az uniós bevétel és kiadás jogszerűsége és szabályszerűsége

40.

sajnálja, hogy a Számvevőszék elutasító véleményt adott ki az uniós költségvetés kiadási oldalának jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

41.

tudomásul veszi a Számvevőszék által kiszámított 3,0 %-os általános hibaarányt, amely 1,0 %-kal haladja meg a lényegességi küszöböt; megjegyzi, hogy a jelzett érték rosszabb a 2020. évhez képest, amikor a hibaarány 2,7 % volt, ami szintén jóval meghaladta a lényegességi küszöböt; tudomásul veszi a Bizottság válaszát, amely szerint nem vitatja a Számvevőszék által megállapított hibaarányt, ugyanakkor megvédi saját munkájának a kifizetéskori becsült hibaarány kapcsán kapott eredményeit, amelyek az alkalmazott eltérő módszertanból adódnak; megjegyzi, hogy a Bizottság a 2021. évi kifizetéskori kockázat tekintetében 1,9 %-os aránnyal számol; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszékkel ellentétben a Bizottság becslése szerint a hibaarány nem éri el a lényegességi küszöböt, sőt még a Számvevőszék becsült hibaszintjének alsó 2,2 %-os tartományánál is alacsonyabb;

42.

sajnálja, hogy a feltárt hibák tartós hiányosságokat tükröznek az irányító hatóságok által közölt kiadások szabályszerűségében, és hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az ellenőrző hatóságok mintavételi módszereiben;

43.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság kockázatértékelése számos területen valószínűleg alulbecsüli a kockázat szintjét; kiemeli, hogy a Számvevőszék hiányosságokról számolt be a Bizottság utólagos ellenőrzései során többek között az 1. fejezet („Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”), a 2. fejezet („Kohézió, reziliencia és értékek”) hibáinak alulbecslése, valamint a kockázatok alulbecslése és a 6. fejezet („Szomszédság és a világ”) hibáinak nagy száma kapcsán; kiemeli, hogy a „Természeti erőforrások és környezet” című fejezetben a két intézmény számításai összhangban állnak egymással, míg például az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet esetében a Számvevőszék becslése 4,4 %-os hibaszintet, a Bizottságé 1,3 %-os kifizetéskori kockázatot mutat;

44.

megjegyzi, hogy a Bizottság a kifizetések előtt és után is ellenőrzi az uniós költségvetést, és szükség esetén korrekciókat hajt végre; megjegyzi, hogy ez az ellenőrzési rendszer a „kifizetéskori kockázatban” – amely a kifizetés időpontjában az alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek meg nem felelő kiadások becsült szintje –, valamint a (program) „zárás(a)kori kockázatban” – amely azon kiadások becsült szintje, amelyek nem felelnek meg az összes ellenőrzés és a kapcsolódó korrekciók lezárultakor, és jogilag nem lehet további intézkedéseket tenni – egyaránt tükröződik; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság által becsült záráskori kockázat 0,8 %, ami jóval a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van;

45.

megismétli, hogy támogatja a Számvevőszék ellenőrzési megközelítését és módszertanát; megjegyzi, hogy ez a módszertan a tranzakciók véletlenszerű mintájának tesztelését előíró nemzetközi ellenőrzési standardokon alapul, és a reprezentatív minta nem lehet teljes mértékben kockázatalapú; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék és a Bizottság számításai szerinti hibaarányok és kifizetéskori kockázat között eltérések vannak; hangsúlyozza, hogy ezek az eltérések nem érvényesülnek minden kiadási területen; megjegyzi, hogy a Bizottság kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslései következetesen az alacsonyabb tartományba vagy a Számvevőszék statisztikai becslései alá esnek, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a meglévő hibaszint Bizottság általi szisztematikus alulbecslését jelenti; felkéri a Bizottságot, hogy gondolja át módszertanát, és működjön együtt a Számvevőszékkel a harmonizáció fokozása érdekében, hogy könnyebben összehasonlítható számadatokat biztosítson; hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozatában szereplő hibaarányra vonatkozó általános becslés nem utal csalásra;

46.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság – fellépésében potenciálisan alulbecsült kockázatokból kiindulva – nem képes hatékonyan megvédeni az Unió pénzügyi érdekeit; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy ez zavart okoz a mentesítésért felelős hatóság és az uniós polgárok számára, mivel a Bizottság egyrészt elfogadja a Számvevőszék hibaarányát azokon a területeken, ahol az nem éri el a lényegességi küszöböt (természeti erőforrások), ugyanakkor saját becsült kifizetéskori hibaarányát jeleníti meg azokon a területeken, ahol a Számvevőszék által kapott hibaarány meghaladja a lényegességi küszöböt, és így kérdéseket vet fel a pénzügyi beszámolójának megbízhatóságát illetően;

47.

kéri a Számvevőszéket, hogy minősítse a korrekciós intézkedések általános hibaszintre gyakorolt hatását;

48.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék nyomon követte a 2020. évi éves jelentés nyomán megfogalmazott észrevételeket a Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentésében szereplő, a visszafizettetésekről szóló jelentéstétel tekintetében, amely a Számvevőszék megítélése szerint összetett és nem mindig egyértelmű; üdvözli a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a Bizottság jelentéstételének felülvizsgálata javulást eredményezett; aggodalmát fejezi ki azonban a Számvevőszék azon véleménye miatt, hogy a „korábbi kifizetésekre vonatkozó korrekciók” (5,6 milliárd EUR) és a vonatkozó kiadások kapcsolódó százalékos aránya (3,3 %) nem megfelelő és félreérthető; tudomásul veszi különösen a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a bemutatott számadatok olyan megelőző intézkedéseket tartalmaznak, amelyek nem kapcsolódnak a múltbeli kifizetésekhez vagy az elfogadott kiadásokhoz, valamint a tagállamok megelőző intézkedéseit, amelyek nem tulajdoníthatók közvetlenül a Bizottságnak;

49.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az alacsony kockázatú kiadások lényeges hibát nem tartalmaztak, a magas kockázatú kiadásokat azonban továbbra is lényeges hibaszint jellemzi; kiemeli, hogy a 3,0 %-os hibaarányhoz a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezet járult hozzá a legnagyobb mértékben (1,2 százalékpont), ezt a „Természeti erőforrások és környezet” fejezet (0,7 százalékpont), a „Szomszédság és a világ” fejezet (0,4 százalékpont), majd az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet (0,4 százalékpont) követte;

50.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék az ellenőrzési alapsokaságát magas kockázatú (főként térítésen alapuló kifizetések) és alacsony kockázatú (főként jogosultságon alapuló kifizetések) kiadásokra osztja fel; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a Bizottság a nemzeti hatóságok, más partnerek és maga a Bizottság által évente végzett ellenőrzések alapján az éves irányítási és teljesítményjelentésében magasabb, közepes és alacsonyabb kockázati szegmensekbe sorolja a kiadásokat; hangsúlyozza, hogy a különböző kockázati kategóriák Számvevőszék és Bizottság általi alkalmazása kihívást jelent a mentesítésért felelős hatóság munkájára nézve a vonatkozó jelentések összehasonlító elemzése terén; aggodalommal állapítja meg, hogy ez eltéréshez vezet a magas kockázatú kiadásokra vonatkozó számvevőszéki számítások (63,2 %) és a Bizottság számításai (22 %) között; ismételten hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék és a Bizottság közötti ilyen eltérések akadályozzák a mentesítésért felelős hatóság számára szükséges bemeneti adatok megbízhatóságát;

51.

aggodalommal állapítja meg, hogy jelentős problémák merültek fel a térítésen alapuló kiadások esetében, amelyek a Számvevőszék ellenőrzési alapsokaságának 63,2 %-át teszik ki, és amelyek esetében a becsült hibaszint 4,7 %; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék által feltárt hibák hatásai egyrészt lényegesek, másrészt az adott év elfogadott kiadásaira nézve általános érvényűek;

52.

tudomásul veszi, hogy annak ellenére, hogy a Számvevőszék szerint a 2021. december 31-i fordulónappal záruló évre vonatkozó beszámolóban elfogadott, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó kiadások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek, úgy tekinthető, hogy a Spanyolországnak folyósított kifizetésekben egy mérföldkövet nem teljesítenek kielégítően, ami kétségessé teszi, hogy a Bizottság megfelelően értékelte az eszközhöz kapcsolódó kiadásokat érintő mérföldköveket és célokat; tudomásul veszi a Számvevőszék értékelését, amely szerint a hiba nem lényeges; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Számvevőszék általi ellenőrzésének célja az volt, hogy hozzájáruljon a megbízhatósági nyilatkozathoz, és alapként szolgáljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021. évi kiadásainak szabályszerűségéről szóló számvevőszéki véleményhez; tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési alapsokaság az egyetlen (Spanyolországnak teljesített) 2021. évi kifizetésből és a kapcsolódó előfinanszírozás elszámolásából állt; emlékeztet arra, hogy a feltárt hibát kizárólag azért nem számszerűsítették, mert a Bizottság nem alkalmazta a részleges kifizetésekre vonatkozó módszertant; tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2023. február 21-én közzétette ezt a módszertant;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

53.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2021-ben a kötelezettségvállalások végrehajtása nagyon alacsony volt, a teljes rendelkezésre álló összeg 68 %-át érte el, és hogy 2021-ben az ágazati rendeletek késedelmes elfogadása miatt csúszott az új programok elindítása; üdvözli, hogy az esb-alapok teljes felhasználási aránya 2021-ben nőtt a 2020-hoz képest magasabb kifizetések miatt; kiemeli, hogy 2021 végén mintegy 161 milliárd EUR várt még felhasználásra az esb-alapok programjainak 2025. évi lezárásáig; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felhasználási arányok tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között, és hogy egyes tagállamok kötelezettségvállalási előirányzatainak több mint 40 %-a továbbra is felhasználásra vár; ismételten hangsúlyozza, hogy a forrásfelhasználási képességek terén a tagállamok között mutatkozó hatalmas különbségek a kevésbé fejlett régiók hatékonyabb fejlődésének egyik legkomolyabb akadályát jelentik;

54.

megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszakban még mindig fel nem használt esb-alapok az uniós költségvetés fennálló kötelezettségvállalásainak jelentős részét teszik ki; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a végrehajtás előrehaladását a tagállamokban, és elemezze a különbségeket, különös tekintettel az alulteljesítés és az alacsony forrásfelhasználási arányok eseteire; elvárja, hogy a Bizottság országértékeléseket készítsen a mentesítésért felelős hatóság számára, azonosítva az ismétlődő problémákat, és tegyen meg minden megfelelő intézkedést a helyzet optimalizálása érdekében, többek között technikai segítségnyújtás és a bevált gyakorlatok cseréje révén;

55.

ismételten hangsúlyozza, hogy 2021 végén az összes fennálló kötelezettségvállalás rekordösszeget, 341,6 milliárd EUR-t ért el (az uniós költségvetés és a NextGenerationEU fennálló kötelezettségvállalásai együttesen); kiemeli, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2023-ban várhatóan meghaladják a 460 milliárd EUR-t, ezt követően azonban a NextGenerationEU lezárultával általában csökkennek; hangsúlyozza, hogy a fennálló kötelezettségvállalások bizonyos szintje a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat tartalmazó uniós költségvetési rendszer logikus következménye, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fennálló kötelezettségvállalások jelentős része kockázatot jelenthet az uniós költségvetés zökkenőmentes és rendes jövőbeli működésére nézve;

56.

tudomásul veszi, hogy az uniós költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai a 2020. év végi történelmi csúcs után csökkentek, és a Bizottság előrejelzése szerint a 2027-ben várható növekedés kis mértékben fokozódni fog, főként a kötelezettségvállalások és a kifizetési előirányzatok közötti kisebb különbség miatt; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék több alkalommal rámutatott arra, hogy ezek csak akkor csökkenthetők, ha a költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok meghaladják a kötelezettségvállalási előirányzatokat, és azokat felhasználják; felkéri a Bizottságot, hogy következetesen kövesse nyomon ezt az ajánlást, amely összhangban van a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti rendezett arány fenntartására vonatkozó követelménnyel;

57.

kiemeli, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a megosztott irányítású alapok végrehajtására rendelkezésre álló idő rövidebb, mint a korábbi többéves pénzügyi keretek esetében; tisztában van azokkal a kihívásokkal, amelyek az alapoknak a megfelelést, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító kezelése és ellenőrzése tekintetében jelentkeznek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a NextGenerationEU program végrehajtása megnövekedett adminisztratív terhet ró a tagállamokra, valamint a tagállamok hajlamosak a NextGenerationEU végrehajtását előnyben részesíteni a hagyományos megosztott irányítású alapokkal szemben, ahogy azt a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban 2023. január 23-án tartott nyilvános meghallgatáson is kifejtették;

58.

úgy véli, hogy az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatás jelentős és indokolatlan bürokratikus terheket ró különösen a kkv-kra, a nonprofit szervezetekre és a helyi szintű részvételi struktúrákra; úgy véli, hogy az iránymutatásnak inkább a gazdasági és pénzügyi előnyökre kellene összpontosítania, ahelyett, hogy megpróbálná a személyes élet vagy a társadalmi kapcsolatok megfigyelését is magában foglalni, kifejezetten helyi vagy regionális szinten; kéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az arányosság és a magánélet védelmének elvét, és ne helyezzen minden szereplőt általánosan gyanú alá; felszólítja a Bizottságot, hogy e tekintetben pontosítsa jelenlegi iránymutatását annak érdekében, hogy tegye egyértelművé a helyzetet a kérelmezők és a döntéshozó szervek számára;

59.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék által a 2020-as jelentésében azonosított, majd a 2021-es pénzügyi év tekintetében ismét azonosított kapcsolódó kockázatok miatt, nevezetesen amiatt, hogy nem feltétlenül állnak majd rendelkezésre a különböző költségvetési eszközök párhuzamos kezeléséhez szükséges igazgatási erőforrások, valamint a rendszeren belül a Covid19-világjárvány hatásainak kezeléséhez szükséges rugalmasság bevezetése a kialakult ellenőrzési rendszerek gyengüléséhez vezethet;

60.

aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós költségvetés függő kötelezettségek miatti teljes kitettsége a 2020. évi 131,9 milliárd EUR-ról 2021-ben 277,9 milliárd EUR-ra nőtt; tudomásul veszi, hogy e jelentős növekedés két fő oka az NGEU bevezetése és a SURE eszköz keretében nyújtott hitelek összegének növekedése volt; tudomással bír arról, hogy a függő kötelezettségek uniós költségvetést érintő kockázatát mérsékli a saját források felső határának megemelése és a SURE-hitelekre a tagállamok által nyújtott viszontgarancia;

Ajánlások

61.

határozottan támogatja a Számvevőszéknek az éves jelentésében és a kapcsolódó különjelentésekben megfogalmazott ajánlásait; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket haladéktalanul hajtsa végre, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtás előrehaladásáról;

62.

különösen kéri a Bizottságot, hogy:

a digitális és automatizált jelentéstételi, nyomon követési és ellenőrzési rendszerek (Arachne, EDES stb.) általános és szisztematikus alkalmazásával biztosítsa az uniós költségvetés védelmét, valamint a költségvetési rendelet közelgő felülvizsgálatával összefüggésben sürgősen hozzon létre egy kötelező integrált és interoperábilis rendszert, amely többek között a meglévő eszközökre és adatbázisokra épül; dolgozza ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláját annak érdekében, hogy a mérföldkövek leírása, valamint az ellenőrzés célja és eredménye átlátható legyen; biztosítsa, hogy minden tagállam a tényleges tulajdonosokról és a végső kedvezményezettekről szóló adatszolgáltatásra használja a rendszereket és a központi nyilvántartásokat;

jelentősen egyszerűsítse a szabályokat és eljárásokat, dolgozzon ki kötelező képzéseket és gyakorlati információkat a kérelmezők, különösen az új kérelmezők számára, továbbá javítsa a kkv-knak és a nem kormányzati szervezeteknek, a hasznosító vállalkozásoknak, az induló innovatív vállalkozásoknak, az igazgatási és kifizető ügynökségeknek és minden más érintett érdekelt félnek nyújtott segítséget és iránymutatásokat anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné az ellenőrzések minőségét;

az Unió pénzügyeinek védelme érdekében növelje tovább a Bizottság és a tagállamok igazgatási kapacitását, és hatékonyságuk biztosítása érdekében javasoljon megfelelő költségvetési tételeket a Számvevőszéknek, az Európai Ügyészségnek és az OLAF-nak a NextGenerationEU eszközzel kapcsolatos jövőbeli új feladatok végrehajtására vonatkozóan;

összefoglaló jelleggel számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak és a Számvevőszéknek a különböző kiadási területek és visszafizettetések kapcsán, valamint a Számvevőszék által kiszámított becsült hibaszint és a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben kiszámított kifizetéskori kockázattal kapcsolatos eredményekben tapasztalható különbségek okairól, valamint irányítási és szakértői szinten egyaránt folytasson eszmecserét a Számvevőszékkel az uniós kiadások hibaarányára vonatkozó egységes módszertan bevezetése céljából;

e)	működjön együtt a Számvevőszékkel a vonatkozó kockázatkategorizálási módszerek és az ellenőrzési munkamódszerek összehangolása érdekében;

hasonlítsa össze a REACT-EU eszköz azon tagállamokon belüli végrehajtási arányát, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesültek, illetve amelyekben a nemzeti helyreállítási tervet egy későbbi szakaszban hagyták jóvá feltételek mellett (Magyarország és Lengyelország), és határozza meg az azonosított eltérések okait – különösen az igazgatási kapacitás rendelkezésre állását illetően;

g)	továbbra is támogassa a tagállamokat az ellenőrzések minőségének és számának javításában, valamint a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásában;

h)	biztosítsa az eljárás egyszerűsítését, beleértve a finanszírozáshoz való hozzáféréshez szükséges dokumentációt is, az ellenőrzés és a nyomon követés elveinek megsértése nélkül;

i)	észszerű időn belül tegye közzé ellenőrzési jelentéseit, beleértve az összeférhetetlenségi eseteket is, segítve annak biztosítását, hogy az ellenőrzött szervezet végrehajtsa az ajánlott korrekciós és nyomonkövetési intézkedéseket;

j)	szigorúan kövesse nyomon a korrupció és a csalás lehetséges kockázatát;

k)	könnyítse meg az intézményközi együttműködést a mentesítési eljárás n+1 évre történő felgyorsítására irányuló munka révén, az eljárás minőségének veszélyeztetése nélkül;

l)	fokozza a pénzeszközök felhasználásának jobb átláthatóságát célzó erőfeszítéseket, többek között a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk tekintetében, és szigorítsa a pénzeszközöknek az adóparadicsomokban székhellyel rendelkező vállalatok számára történő folyósítását;

fordítson nagyobb figyelmet a tagállamokra, és biztosítson számukra fokozott technikai segítségnyújtást azokban az esetekben, amikor irányítási és kontrollrendszereik csak részben megbízhatóak vagy megbízhatatlanok, és ahol fokozott a csalás és a korrupció kockázata az uniós forrásokkal kapcsolatban;

értékelje újra a szervezetek nem kormányzati szervezetként való azonosítását, és adjon egyértelmű fogalommeghatározást, valamint javítsa tovább az Európai Uniós Érdekképviseleti Nyilvántartást, biztosítva, hogy az uniós intézményekhez forduló nem kormányzati szervezeteket lobbistákként vegyék nyilvántartásba; kéri továbbá a Bizottságot, hogy hozzon létre hatékony mechanizmust annak biztosítására, hogy a nem kormányzati szervezetek tevékenységei összhangban legyenek az uniós értékekkel, és követelje meg finanszírozásuk teljes átláthatóságát, és valamennyi uniós intézményhez, szervhez és ügynökséghez való közeledés feltétele legyen, hogy mélyebb betekintést nyújtsanak valamennyi nyilvántartásba vett szervezet finanszírozásába;

kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő forrásokat biztosít az átláthatósági nyilvántartás titkársága számára annak biztosítása érdekében, hogy az érdekcsoportok, lobbik és nem kormányzati szervezetek lobbitevékenységeire vonatkozó bejegyzések pontossága ellenőrizhető legyen, és hogy a lobbitevékenység átláthatóbbá váljon;

p)	a nem kormányzati szervezetek esetében dolgozzon ki egy, az uniós források igénybevételének feltételeiről szóló standard szerződést; hangsúlyozza, hogy e szerződésnek minden uniós intézményre és ügynökségre nézve egyformán kötelezőnek kell lennie;

Az uniós költségvetés teljesítménye

63.

üdvözli a Számvevőszéknek az uniós költségvetés teljesítményéről (2021 végi állapot) szóló jelentését, amely öt horizontális politikai prioritásnak az uniós költségvetésbe való beépítésére összpontosít, nevezetesen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a biológiai sokféleség megőrzésére, a nemek közötti egyenlőségre, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira és a digitális átállásra;

64.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint e teljesítményjelentés elkészítése negatív hatással van ellenőrzéseire és a kialakulóban lévő uniós prioritásokra; tudomásul veszi a Számvevőszék azon döntését, hogy a teljesítményről szóló beszámolás tekintetében visszatér az éves jelentés 3. fejezetében korábban alkalmazott elvekhez; megjegyzi, hogy a hatályos jogi határidők miatt a Számvevőszék számára nehézséget okozhat az éves jelentésbe foglalni az éves irányítási és teljesítményjelentésre vonatkozó értékelését; felhívja a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében vagy szükség esetén külön dokumentumban vegye figyelembe az éves irányítási és teljesítményjelentéseket az éves mentesítési eljárással kapcsolatos beszámolás céljából; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2023-ban már megnövelte személyzetét annak érdekében, hogy megbirkózzon az NGEU-nak tulajdonítható megnövekedett munkateherrel;

65.

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben van keret a legtöbb horizontális prioritás kezelésére, hogy a kiválasztott uniós kiadási programok magukban foglalják a Számvevőszék által kiválasztott horizontális politikai prioritásokat, és hogy a Bizottság módszereket dolgozott ki egyes horizontális prioritások kiadásainak nyomon követésére;

66.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés túlságosan pozitív következtetéseket von le a célok általános érvényesítése felé tett előrehaladásról, hogy kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a kiadások egyidejűleg jelentősen hozzájárulnak-e több prioritáshoz is, hogy a Bizottság teljesítménymérési kerete főként az outputokra összpontosít ésegyelőre nem méri az eredményeket, valamint hogy a bejelentett információk Bizottság általi felülvizsgálata kihívásokkal szembesül;

67.

megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az éghajlat-politikával és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos prioritásokat integrálták a teljesítménymérési keretbe; de komoly aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék „A 2014–2020-as uniós költségvetés éghajlat-politikai kiadásai” című, 09/2022. sz. különjelentésében foglalt további megállapításokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bejelentett kiadások nem mindig relevánsak az éghajlat-politika szempontjából, és hogy az uniós költségvetés éghajlathoz és biológiai sokféleséghez való hozzájárulását túlbecsülik; további aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az éghajlat-politikai kiadásokra vonatkozó átfogó jelentéstétel megbízhatatlan volt, mivel jelentős közelítést foglalt magában, és csak az éghajlatra gyakorolt lehetséges pozitív hatást követte nyomon, anélkül, hogy értékelte volna az uniós éghajlat-politikai célokhoz való végső hozzájárulást; aggodalommal állapítja meg, hogy annak kockázata, hogy a tervezett vagy lekötött összegeket nem költik el, tovább növelheti az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokról szóló beszámolókban szereplő összegeket; aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó éghajlat-változási jelentésben csak korlátozott javulás várható; sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság még nem orvosolta az új módszertan bejelentett számadatainak hiányosságait; mélységes csalódottságát fejezi ki a Bizottság reakciója miatt, amely a felelősség hiánya mellett arra utal, hogy a módszertan hiányosságait nem ismerik el maradéktalanul; nem tudja elfogadni a Bizottság azon nyilatkozatát, hogy „nem ért egyet” a mentesítésért felelős hatóság tagjaival, mivel a Számvevőszék szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre fordítottként bejelentett összeget legalább 72 milliárd EUR-val túlbecsülték a 2014–2020-as időszakban;

68.

aggodalmát fejezi ki a korábbi kiadások – köztük az Igazságos Átmenet Alap – átfogó elemzésének esetleges hiánya miatt; úgy véli, hogy az uniós költségvetés teljesítményének biztosítása érdekében átfogó hatásvizsgálatokra van szükség; alapvetőnek tartja a Szabályozói Ellenőrzési Testület szerepét; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésére álló szakértelem hatékony felhasználását; felhívja a Bizottságot, hogy kifejezetten indokolja meg azokat az eseteket, amikor eltér az ajánlásoktól;

69.

megjegyzi, hogy előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség kérdésének a teljesítménymérési keretbe való beépítése terén; mély aggodalommal állapítja meg, hogy a Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága által folytatott számos megbeszélésen kívül a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy hiányosságok jellemezték a Bizottság első becslését az uniós költségvetésnek a nemek közötti egyenlőség előmozdításához való átfogó hozzájárulásáról; aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság továbbra is úgy hajtja végre az uniós programokat, hogy nem határoz meg kiadási célokat, és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan csak néhány mutatót alkalmaz; felhívja a Bizottságot, hogy az elkülönített források elosztása során továbbra is mozdítsa elő a nemek közötti egyensúlyt és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki módszertant a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjait minden szakpolitikai területen figyelembe vegyék;

70.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kevés információ áll rendelkezésre az uniós programoknak a fenntartható fejlődési célok felé történő haladására vonatkozóan; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék korábbi munkája szerint a Bizottság nem számol be a költségvetés fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásáról; üdvözli, hogy a Bizottság már beszámol az uniós kiadási programok és a fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatokról;

71.

üdvözli, hogy a digitális átállás új prioritásként jelenik meg; tudomással bír arról, hogy a Bizottság tájékoztatást nyújtott az egyedi programok digitális átálláshoz való hozzájárulásáról, és várja az e prioritás végrehajtásáról szóló bizottsági beszámoló megbízhatóságára vonatkozó legújabb számvevőszéki értékelést;

Ajánlások

72.

73.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

javítsa a teljesítményjelentéseket a fent említett területeken, ideértve az éghajlatváltozással, a nemek közötti egyenlőséggel és a földrajzi egyensúllyal kapcsolatos szempontokat is;

kövesse nyomon a Számvevőszék azt célzó ajánlásait, hogy az Unió kiadásai jobban kapcsolódjanak az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével és az energiával kapcsolatos célkitűzéseihez;

az éves irányítási és teljesítményjelentésben egyértelműen és átfogóan értékelje a programok teljesítményét;

74.

hangsúlyozza, hogy a mentesítésért felelős hatóság annak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget, hogy a Számvevőszék ezen ajánlásai teljes mértékben és időben végrehajtásra kerüljenek, és a következő mentesítési jelentésben mélyrehatóan értékelni fogja a helyzetet;

Bevételek

75.

megjegyzi, hogy az uniós költségvetés bevételei közé tartoznak a saját források, a főként a regionális stratégiai keret kiadásait finanszírozó külső címzett bevételek és egyéb bevételek; megjegyzi, hogy a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás 115,8 milliárd EUR-t (48,2 %), a költségvetési garanciák hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletei 55,5 milliárd EUR-t (23,2 %), az uniós megállapodásokhoz és programokhoz kapcsolódó hozzájárulások és visszatérítések 19,8 milliárd EUR-t (8,3 %), a tradicionális saját források 19,0 milliárd EUR-t (7,9 %), a hozzáadottérték-adó alapú saját források 17,9 milliárd EUR-t (7,5 %), a műanyag csomagolási hulladék saját forrásai 5,9 milliárd EUR-t (2,5 %), az egyéb bevételek pedig 5,7 milliárd EUR-t (2,4 %) tesznek ki;

76.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgált egy 55 bizottsági beszedési megbízásból álló mintát, amelyet úgy alakított ki, hogy az összes bevételi forrásra reprezentatív legyen, ellenőrizte a Bizottság különböző saját forrásainak biztosítására és kezelésére szolgáló rendszereit, három tagállam tradicionális saját forrásainak elszámolására és kezelésére szolgáló rendszereit, valamint a Költségvetési Főigazgatóság és az Eurostat éves tevékenységi jelentéseiben szereplő szabályszerűségi információk megbízhatóságát;

77.

rámutat a Számvevőszék azon megállapítására, hogy a bevételek hibaszintje nem volt lényeges; megjegyzi, hogy a vizsgált, bevételekkel kapcsolatos rendszerek általában véve eredményesek voltak, de a tartós hiányosságok miatt egyes tagállamokban a tradicionális saját forrásokra vonatkozó legfontosabb belső kontrollmechanizmusok, valamint a héával kapcsolatos fenntartások és a tradicionális saját forrásokra vonatkozó nyitott kérdések kezelése a Bizottságnál csak részben bizonyult eredményesnek;

78.

aggodalommal állapítja meg, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az importőrök nem vagy helytelenül jelentik be a nemzeti vámhatóságoknak a vámokat; hangsúlyozza, hogy ezeket a kieső, „vámszakadékként” is aposztrofált összegeket nem rögzítik a tagállamok tradicionális saját forrásainak számviteli rendszerében, és nem tartoznak a Számvevőszék bevételekről szóló véleményének hatókörébe; aggodalommal állapítja meg, hogy a vámszakadék befolyásolhatja a tagállamok által megállapított vámösszegeket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint a tradicionális saját források hiányának csökkentése és e kockázat mérséklése érdekében hozott uniós intézkedések már harmadik éve nem zárultak le; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy évek óta súlyos hiányosságok észlelhetők a tradicionális saját források tagállami elszámolása és kezelése terén; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság vámügyi cselekvési tervének számos intézkedése terén nem történt elégséges előrelépés;

79.

üdvözli, hogy a nyitott, régóta fennálló tradicionális saját források száma 2019 és 2021 között jelentősen csökkent, és hogy a Bizottság aktualizálta a tradicionális saját forrásokra vonatkozó vizsgálati eredmények feldolgozására vonatkozó eljárását, ösztönzi a Bizottságot, hogy vezessen be egy rendszert a tagállamok hiányosságainak rangsorolására, és a tagállamok válaszai alapján határozzon meg határidőket nyomon követési intézkedéseikre vonatkozóan;

80.

megállapítja, hogy a Költségvetési Főigazgatóság immár hatodik éve él fenntartással amiatt, hogy az uniós költségvetésbe átcsoportosított tradicionális saját források összege pontatlan a Kínából a 2011–2017-es időszakban behozott textiláruk és cipők alulértékelése miatt; megállapítja, hogy az Európai Unió Bírósága 2022. március 8-án közzétette az Egyesült Királyság ellen indított kötelezettségszegési eljárásról szóló végleges határozatát, amelyben megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit a saját források tekintetében;

Ajánlások

81.

támogatja a Számvevőszéknek az éves jelentésében és a kapcsolódó különjelentésekben megfogalmazott ajánlásait; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket haladéktalanul hajtsa végre, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtás előrehaladásáról;

82.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

a)	a vámügyi cselekvési terv vonatkozó intézkedéseinek időben történő végrehajtása révén javítsa a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos pénzügyi kockázatok értékelését;

a digitális és automatizált jelentéstételi, nyomon követési és ellenőrzési rendszerek általános és szisztematikus alkalmazásával biztosítsa az uniós költségvetés védelmét, és sürgősen hozzon létre egy integrált és interoperábilis rendszert, amely többek között a meglévő eszközökre és adatbázisokra épül;

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

83.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” című 1. fejezete az uniós költségvetés 10,2 %-a, azaz 18,5 milliárd EUR-t tesz ki: ebből az összegből 10,8 milliárd EUR-t (58,7 %) fordítanak kutatásra, 2,6 milliárd EUR-t (13,9 %) űrkutatásra, 2,2 milliárd EUR-t (11,8 %) közlekedésre, energiaügyre és a digitális ágazatra, 1,5 milliárd EUR-t az InvestEU programra és 1,4 milliárd EUR-t (7,4 %) egyéb területekre;

84.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgált egy 130 tranzakcióból álló reprezentatív statisztikai mintát, amely a többéves pénzügyi keret e fejezetére vonatkozó kiadások teljes körére, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN), a DG RTD és a REA éves tevékenységi jelentéseiben szereplő, a Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentésében szereplő szabályszerűségi információkra, valamint a Bizottság kiválasztott informatikai rendszereire terjedt ki;

85.

aggodalommal jegyzi meg a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet kiadásait lényeges, az előző évi 3,9 %-hoz képest 4,4 %-os hibaszint jellemzi; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által számított becsült kifizetéskori kockázat 1,3 %, ami nem éri el sem a lényegességi küszöböt, sem a Számvevőszék becsült hibaszintjét; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a Bizottság által már meghozott intézkedések ellenére a hibaarányt továbbra is alulbecsülik;

86.

megállapítja, hogy a Számvevőszék mintájában továbbra is a Horizont 2020 képviseli a projektek többségét, hogy még nem választottak ki Horizont Európa projektet ellenőrzésre, valamint hogy a Horizont 2020 és a hetedik keretprogram kiadásai továbbra is magas kockázatot jelentenek, és a feltárt hibák fő forrását jelentik;

87.

aggodalommal állapítja meg, hogy a H2020 keretprogramon belül a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok – noha történtek egyszerűsítések – még mindig összetettek, és kiszámításuk továbbra is jelentős hibaforrást képez a kifizetési kérelmekben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hibák egyik fő oka a személyzeti költségek számítási módszertanának helytelen alkalmazása; üdvözli, hogy utódja, a Horizont Európa rendelkezik az egyösszegű átalányok és egységköltségek fokozott alkalmazásáról a személyzeti költségek tekintetében; ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is elő kell mozdítania és elő kell segítenie a személyzeti költségek bejelentésének egyszerűsítését, és elő kell mozdítania az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazását, ami előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat a lényegességi szint alá csökkentsék; felhívja a figyelmet a Számvevőszék azon észrevételére, hogy a magánszervezetek, különösen a kkv-k és az új belépők hajlamosak a hibákra;

88.

megjegyzi, hogy 2021-ben az Egységes piac program keretében nyújtott egyedi támogatás eredményeket hozott a bevált gyakorlatok cseréje és a helyi és regionális szintű szociális gazdasági kezdeményezések támogatásával, valamint a szociális gazdasági régiók európai hálózatának megerősítésével kapcsolatos sikertörténetek tekintetében; megjegyzi, hogy 2021-ben a Bizottság kampányt folytatott „A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés” (A2F) elnevezésű weboldal népszerűsítése érdekében, a „Kkv-knak nyújtott uniós támogatási eszközök” címmel webinárium-sorozatot tartott, valamint közösségi kommunikációs platformoknak szánt kampányt (a vállalkozások és a polgárok tájékoztatása) folytatott, amely a kkv-k számára nyújtott határokon átnyúló üzleti támogatásokat és lehetőségeket emelte ki;

89.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a 15/2022. sz., „A Horizont 2020-ban való részvétel bővítését célzó intézkedéseket megfelelően kidolgozták, a változások fenntartásához azonban elsősorban a nemzeti hatóságok lépéseire van szükség” című különjelentésében megállapította, hogy bár a bővítésre irányuló intézkedések kialakítása többnyire megfelelő volt, azok csak a K+I teljesítményében idézhetnek elő javulást; üdvözli, hogy a részvétel bővítését célzó intézkedések végrehajtása nehézségekbe ütközött ugyan, de már látszanak az első eredmények; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság nem tett megfelelő intézkedéseket a részvétel bővítését célzó intézkedések hatásának nyomon követésére; kiemeli a Számvevőszék következtetését, amely szerint annak elkerülése érdekében, hogy a részvétel bővítését célzó projektek zömét az országok szűk köre nyerje el, a Bizottság szorosan kövesse nyomon a Horizont Európa keretében indított bővítési intézkedésekben való részvétel szintjét, és amennyiben továbbra is jelentős aránytalanságok mutatkoznak, vezessen be intézkedéseket a résztvevők körének bővítése érdekében;

90.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék a 07/2022. számú, „A kkv-k nemzetközivé válását támogató eszközök” című különjelentésében megállapította, hogy a kkv-k nemzetköziesedését elősegítő stratégia Bizottság általi végrehajtása nem teljes körű; üdvözli, hogy az Enterprise Europe Network (EEN) elérte fő céljait, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a harmadik országokban a hálózat láthatósága és lefedettsége nem megfelelő; megjegyzi, hogy a Startup Europe fontos igényekkel foglalkozott, a Számvevőszék azonban megállapította, hogy a fenntarthatóság, a nyomon követés és a koordináció változó;

Ajánlások

91.

92.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

egyszerűsítse a szabályokat és eljárásokat, dolgozzon ki kötelező képzéseket és gyakorlati információkat a kérelmezők, különösen az új kérelmezők számára, továbbá javítsa a kkv-knak, a hasznosító vállalkozásoknak, az induló innovatív vállalkozásoknak, az igazgatási és kifizető ügynökségeknek és minden más érintett érdekelt félnek nyújtott segítséget és iránymutatásokat anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné az ellenőrzések minőségét;

b)	adjon iránymutatást a kedvezményezetteknek a konkrét eltérésekről, különösen a Horizont Európa támogathatósági szempontjairól a H2020 programmal és hasonló programokkal összevetve;

a digitális és automatizált jelentéstételi, nyomon követési és ellenőrzési rendszerek általános és szisztematikus alkalmazásával biztosítsa az uniós költségvetés védelmét; és sürgősen hozzon létre olyan integrált és interoperábilis rendszert, amely többek között a meglévő eszközökre és adatbázisokra épít;

d)	a részvétel bővítését célzó intézkedésekkel összefüggésben törekedjen az érintett országok kiegyensúlyozottabb részvételére;

nyújtson támogatást, mozdítsa elő a kedvezményezettek és a potenciális ipari partnerek közötti kapcsolatokat, különösen a kutatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok megteremtését célzó meglévő uniós kezdeményezések révén, valamint folytassa a projektek láthatóságának támogatását a kedvezményezettek arra való ösztönzésével, hogy rendszeresen frissítsék a projekteredményeket, és tegyék azokat nyilvánosan elérhetővé az e célból létrehozott uniós platformokon;

növelje a kkv-k nemzetköziesítésének támogatásával kapcsolatos tudatosságot, koherenciát és fenntarthatóságot; megismétli, hogy egyszerűsíteni kell a szabályokat és eljárásokat, kötelező képzéseket és gyakorlati információkat kell kidolgozni a kérelmezők, különösen az új kérelmezők számára, valamint javítani kell a kkv-knak, a hasznosító vállalkozásoknak, az induló innovatív vállalkozásoknak, az igazgatási és kifizető ügynökségeknek és minden más érintett érdekelt félnek nyújtott segítséget és iránymutatásokat;

Kohézió, reziliencia és értékek

93.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret „Kohézió, reziliencia és értékek” című 2. fejezete az uniós költségvetés 44,1 %-a, azaz 80,1 milliárd EUR-t tesz ki: ebből az összegből 45,5 milliárd EUR-t (56,9 %) fordítanak az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) és egyéb regionális műveletekre, 19,4 milliárd EUR-t (24,2 %) az Európai Szociális Alapra, 9,7 milliárd EUR-t (12,1 %) a Kohéziós Alapra, 2,4 milliárd EUR-t (3,0 %) az Erasmus+ programra, 1,0 milliárd EUR-t (1,2 %) a CEF közlekedési programjára, 0,6 milliárd EUR-t (0,7 %) az esb-alapokra és 1,5 milliárd EUR-t (1,9 %) egyéb területekre;

94.

üdvözli, hogy 2021-ben megnövekedett a felhasználás, amikor is az uniós költségvetésből az ERFA-n, illetve a Kohéziós Alapon keresztül 56 milliárd EUR finanszírozást folyósítottak, szemben a korábbi évek átlagos összegével (40,6 milliárd EUR), ami 2022. november végén a kifizetések esetben mintegy 75 %-os teljesítési arányt eredményezett (a 2021 végi 67 %-hoz képest); elégedetten veszi tudomásul, hogy 2022. június végére közel 1 millió projektet (988 000) választottak ki a helyszínen;

95.

rámutat arra, hogy az ERFA, a Kohéziós Alap és az EUSZA keretében nyújtott finanszírozás központi szerepet játszott a Covid19-világjárvány negatív következményeinek leküzdésében, ösztönözve a konvergenciát és biztosítva, hogy senkit ne hagyjunk hátra; tudomásul veszi a CRII+ keretében kínált kivételes rugalmasságot és azt, hogy ennek eredményeként a 2014–2020-as időszak szét nem osztott költségvetési előirányzataiból mintegy 23 milliárd EUR-t folyósítottak; megjegyzi, hogy a REACT-EU keretében további 50,6 milliárd EUR összegű finanszírozást is elkülönítettek 2023-ig a válságelhárítási és helyreállítási intézkedésekre, hogy áthidalják a kezdeti válságkezelés és a hosszabb távú helyreállítás közötti szakadékot;

96.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a REACT-EU volt az NGEU első olyan eszköze, amely helyi szinten hatékony támogatást irányított az európai gazdaság, a vállalkozások és a munkavállalók felé, és amely többek között vissza nem térítendő támogatás formájában több mint 4,6 milliárd EUR összegben biztosított működő tőkét több mint 754 000 kkv számára, amelyből 4,4 milliárd EUR-t kifejezetten a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre irányuló egészségügyi intézkedésekre irányoztak elő, és ebből az összegből 2 milliárd EUR-t biztosítottak a kórházak számára orvosi eszközök vásárlására; megjegyzi, hogy e nélkülözhetetlen finanszírozás jóvoltából 13 200 lélegeztetőgépet és 12 500 kórházi ágyat tudtak biztosítani az intenzív osztályok számára, és a kohéziós politika keretében 372 millió EUR-t fordítottak az oltás teljes költségének fedezésére, beleértve 133 millió adag Covid19-oltóanyagot és a szükséges hűtési infrastruktúrát is;

97.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EaSI pénzügyi eszközei (amelyek magukban foglalják az EaSI mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási garanciáját, a kapacitásépítési beruházási keretet és a finanszírozott eszközt) 2021-ben folytatták a mikrovállalkozások és a szociális vállalkozások támogatását, és hogy elindítása óta, 2021. szeptember 30-ig 401 millió EUR értékű garanciamegállapodást írtak alá, amelynek eredményeként összesen 154 137 hitel jutott mikro- és szociális vállalkozásoknak összesen 2,5 milliárd EUR értékben; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Covid19-világjárvány és más problémák miatt az EaSI későn, 2021-ben indult el;

98.

megjegyzi, hogy az Unióban átlagosan az emberek több mint egyötödét, illetve minden negyedik gyermeket még mindig fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye; emlékeztet ezért az EU azon kötelezettségvállalására, hogy a FEAD és az ESZA+ révén támogatást nyújt a leginkább rászorulók számára, ezáltal enyhítve az Unióban a szegénység legsúlyosabb formáit, például az élelmiszerhiányt, a hajléktalanságot és a gyermekszegénységet; megjegyzi, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap évente mintegy 13 millió embert, köztük mintegy 4 millió 15 év alatti gyermeket támogat;

99.

üdvözli, hogy a Bizottság szorosan együttműködik a tagállami hatóságokkal a helyszíni végrehajtás felgyorsítása érdekében, különösen a nehéznek ítélt programok esetében, és segítséget nyújt számukra az ezzel kapcsolatos főbb problémák kezeléséhez; megjegyzi, hogy a Bizottság idejében iránymutatást adott a tagállamok számára annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésükre a programozási időszak lezárására való felkészüléshez, és 2021 októberében elfogadta a vonatkozó iránymutatásokat, amelyeket webináriumok és képzések formájában juttatott el a tagállamokhoz;

100.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgált egy 243 tranzakcióból álló, statisztikailag reprezentatív mintát, amely a többéves pénzügyi keret e fejezetére vonatkozó kiadások teljes körére kiterjedt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgálta a DG EMPL és a DG REGIO éves tevékenységi jelentéseiben szereplő, majd a Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentésében szereplő szabályszerűségi információkat, valamint a nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett munkát;

101.

aggodalommal utal a Számvevőszék azon megállapítására, hogy a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezet kiadásait lényeges hibaszint jellemzi, a 2. fejezet esetében pedig az általános hibaszint az előző évi 3,5 %-kal szemben 3,6 %-ra becsülhető; megjegyzi, hogy a 2a. alfejezet kiadásainak becsült hibaszintje 4,1 %; megjegyzi, hogy a Bizottság a 2. fejezet egésze esetében 1,7 % és 2,3 % közötti együttes kifizetéskori kockázatról számolt be, míg a 2a. alfejezet esetében a Bizottság a kifizetéskori kockázatot 1,8 % és 2,5 % közé becsülte; felhívja a figyelmet a Bizottság és a Számvevőszék számadatai közötti eltérésekre;

102.

üdvözli, hogy a Bizottság javította a maximális kockázat becslésére vonatkozó módszertanát, ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a megbízhatósági modell továbbra is kockázatokat rejt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem végleges minimális becslést ad a hibaszintre vonatkozóan; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság dokumentumalapú ellenőrzései esetleg nem tárják fel és nem helyesbítik a szabálytalan kiadásokat, és csak korlátozott értékük van az ellenőrző hatóságok által jelentett fennmaradó teljes hibaarány érvényességének megerősítésében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrző hatóságok kockázatértékelése nem mindig befolyásolja, hogy kiválasztják-e őket szabályszerűségi ellenőrzésre;

103.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által megállapított leggyakoribb hibatípusok a nem támogatható költségek, a nem támogatható projektek, valamint a belső piaci szabályok, többek között a közbeszerzési szabályok és az állami támogatásra vonatkozó szabályok megsértése voltak;

104.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék elmúlt öt évben végzett ellenőrzéseinek eredményei azt mutatják, hogy a jelenleg érvényben lévő kontrollok még nem ellensúlyozzák kellően az erre a területre jellemző magas eredendő hibakockázatot, és hogy ez különösen igaz az irányító hatóságokra, amelyek ellenőrzései még mindig részben hatástalanok a kedvezményezettek által bejelentett kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságok megelőzése vagy feltárása szempontjából; sajnálja, hogy a Számvevőszék által e területen kiszámított becsült hibaszinthez való fő hozzájárulás az irányító hatóságok gyenge döntéshozatalából ered, beleértve a nem támogatható projektek vagy a jogellenes állami támogatások jóváhagyását is;

105.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ellenőrző hatóságok munkájának elvégzésében és dokumentálásában továbbra is vannak hiányosságok; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék olyan számszerűsíthető hibákat talált, amelyeket a nemzeti ellenőrző hatóságok korábban számos esetben nem tártak fel ellenőrzéseik újbóli elvégzésekor;

106.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék „ERFA-támogatás a kkv-k versenyképességének javítására” című, 08/2022. számú különjelentésében megállapította, hogy az ERFA kkv-k versenyképességének javítását célzó tagállami felhasználása nem volt kellően célirányos; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ERFA-támogatás nem javította jelentősen a támogatott kkv-k versenyképességét, tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az önálló projektek támogatása korlátozza az ERFA potenciális hatását; aggodalommal jegyzi meg, hogy az ERFA kiválasztási eljárásai nem eléggé versenyképesek, és a legtöbb támogatást visszatérítendő támogatás helyett vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják;

107.

felhívja a Bizottságot, hogy hagyjon fel az iszlamizmus és az iszlamizmushoz kötődő szervezetek, valamint a hidzsáb dicsőítésére vagy legitimálására irányuló kampányok finanszírozásával;

Ajánlások

108.

109.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

a)	folytassa az együttműködést a Számvevőszékkel az adatszabványok további harmonizálása és a jogi szövegek értelmezésének összehangolása érdekében;

kötelezően és rendszerszinten használja az informatikai eszközöket – például az EDES és az Arachne eszközt – valamennyi uniós alap esetében, beleértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat is, valamint biztosítsa az új technológiák jobb használatát az ellenőrzések szigorítása és az uniós költségvetés csalással és visszaélésekkel szembeni védelme érdekében;

d)	készítsen jelentést a megelőző rendszereknek a programozási időszak elején végzett korai ellenőrzéseiről, hogy megerősítse a tagállamok ellenőrzési rendszereinek hatékonyságát, beleértve a szabálytalanságok megelőzésére szolgáló rendszert;

működjön együtt a tagállamok ellenőrző hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy a kettős finanszírozás – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozása – sajátos kockázatát a nemzeti ellenőrzések megfelelően fedezzék; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság a magas kockázatú területekre és/vagy a tagállamokra szabott tematikus vagy megfelelőségi ellenőrzéseket végezzen;

Természeti erőforrások és környezet

110.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret „Természeti erőforrások és környezet” című 3. fejezete az uniós költségvetés 31,3 %-a, azaz 56,8 milliárd EUR-t tesz ki: ebből az összegből 38,3 milliárd EUR-t (67,3 %) fordítanak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen kifizetéseire, 14,6 milliárd EUR-t (25,7 %) a mezőgazdasági vidékfejlesztési alapra, 2,5 milliárd EUR-t (4,5 %) az EMGA piachoz kapcsolódó kiadásaira, 0,9 milliárd EUR-t (1,6 %) a tengerügyre és a halászatra, 0,4 milliárd EUR-t (0,7 %) a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra (LIFE), 0,1 milliárd EUR-t (0,2 %) pedig egyéb területekre;

111.

megjegyzi, hogy 2021 volt a KAP kétéves átmeneti időszakának első éve, amikor is a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret részét képező Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) kapcsolatos csomagokat a KAP átmeneti szabályok szerinti végrehajtására használták, ugyanakkor a 2014–2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programokat meghosszabbították; megjegyzi továbbá, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi kereten belül 2021-re előirányzott 40,7 milliárd EUR összegű EMGA-támogatást az év során lekötötték és kifizették; megjegyzi, hogy az EMVA és az NGEU 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzataiból (17,7 milliárd EUR) 2021-ben 624 millió EUR-t fizettek ki, míg a 2021. évi kifizetésekből 14 milliárd EUR a 2021 előtt vállalt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódott;

112.

sajnálatát fejezi ki az Európai Tengerügyi és Halászati Alap elégtelen felhasználása miatt; hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as időszakra a megosztott irányítás keretében rendelkezésre álló 5,69 milliárd EUR összegű Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretéből 2021 végéig mindössze 4,1 milliárd EUR-t kötöttek le; megjegyzi, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap potenciális kedvezményezettek általi kihasználatlansága valószínűleg az alapból származó támogatások iránti kérelmek benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos nehézségekre vezethető vissza; kéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze az okokat;

113.

megjegyzi, hogy a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereket fogadtak el a kettős finanszírozás eseteinek azonosításához, valamint eljárásokat vezettek be az esetlegesen előforduló ilyen helyzetek orvoslására; megjegyzi továbbá, hogy amennyiben az ellenőrzések és eljárások terén hiányosságokat állapítanak meg, a Bizottság javításokat javasolhat a tagállamoknak, és adott esetben pénzügyi kiigazításokat végezhet az uniós költségvetés védelme érdekében;

114.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgált egy 212 tranzakcióból álló, statisztikailag reprezentatív mintát, amely a többéves pénzügyi keret e fejezetére vonatkozó kiadások teljes körére kiterjedt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgálta a DG AGRI és a DG CLIMA éves tevékenységi jelentéseiben szereplő, majd a Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentésében szereplő szabályszerűségi információkat, valamint a tagállamok kiválasztott rendszereit is;

115.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a „Természeti erőforrások” hibaszintje megközelíti a lényegességi küszöböt, amely az előző művelet során számított 2,0 %-hoz képest 1,8 %-ra becsülhető, és hogy a feltárt hibák többsége a vidékfejlesztési és piaci intézkedésekkel kapcsolatos tranzakciókat érintette; hangsúlyozza, hogy ez a számadat összhangban van a Bizottság saját becsléseivel; megjegyzi, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság becslése szerint a kifizetéskori kockázat (kiigazított hibaarány) a közvetlen kifizetések esetében körülbelül 1,4 %, a vidékfejlesztés esetében 2,9 %, a piaci intézkedések esetében pedig 2,1 %, ami összhangban van a Számvevőszék megállapításaival; megjegyzi, hogy a Számvevőszék és a Bizottság hibabecsléseinek összehangolása más kiadási területeken nem áll fenn;

116.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által megállapított leggyakoribb hibatípust a nem támogatható kedvezményezettek vagy kiadások adták, ezt követték az adminisztratív hibák, majd az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások elmulasztása; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék számos esetben megállapította, hogy a tagállami hatóságok és a Bizottság elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy a kiadások elfogadása előtt megelőzze, illetve feltárja és helyesbítse a hibákat; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék véleménye szerint e fejezet becsült hibaszintje 1,2 %-kal alacsonyabb lett volna, ha a tagállami hatóságok és a Bizottság (közvetlen irányítás esetén) megfelelően felhasználták volna a rendelkezésükre álló összes információt; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ezt a rendelkezésre álló információk felhasználásának elmulasztása miatt adminisztratív hibának tekinti;

117.

elismeri, hogy a közvetlen kifizetések, amelyek a kiadások 67 %-át teszik ki, kisebb hibakockázattal járnak; megállapítja, hogy a közvetlen támogatások irányítása az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) útján történik, amely a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is magában foglalja; megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint az IIER és különösen a MePaR eredményes irányítási és kontrollrendszert alkotva biztosítják, hogy a közvetlen kifizetések összességében lényeges hibáktól mentesek legyenek; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a vidékfejlesztés, a piaci intézkedések és az egyéb kifizetések, amelyek a kiadások 33 %-át teszik ki, nagyobb hibakockázattal járnak;

118.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék „A Bizottság válaszintézkedései a közös agrárpolitikával kapcsolatos csalásokra” című, 14/2022. számú különjelentésében megállapította, hogy a csalási kockázatok a KAP különböző kifizetési rendszerei között eltérőek; üdvözli, hogy a Bizottság lépéseket tett a csalással kapcsolatos kiadások terén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság által hozott intézkedések nem voltak kellően proaktívak bizonyos csalási kockázatok – például az illegális „nagyarányú földszerzés” – kezelésében; hangsúlyozza, hogy a csalók hajlamosak kihasználni a tagállami ellenőrzések hiányosságait, és a Bizottságnak jobban nyomon kell követnie a csalás elleni nemzeti intézkedéseket, konkrétabb iránymutatással kell szolgálnia, és elő kell mozdítania az új technológiák csalás megelőzésére és felderítésére való használatát; aggodalommal állapítja meg, hogy egyes kifizető ügynökségek szerint gyakorlatiasabb tanácsadásra van szükség a Bizottság részéről;

119.

sajnálja, hogy a KAP-kifizetésekkel kapcsolatos csalások felderítésére és elhárítására irányuló bizottsági intézkedések nem vezetnek a kockázatok és a visszaélések tartós felszámolásához; sürgeti a Bizottságot, hogy a legnagyobb kedvezményezettek tagállamonkénti listájának összeállítása és közzététele révén rendszeresen értékelje a KAP-kifizetések felhasználását;

120.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék „Adatok a közös agrárpolitikában” című, 16/2022. számú különjelentésében megállapította, hogy a jelenlegi adatok és eszközök csak részben szolgáltatják az uniós szintű, jól tájékozott szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges információkat; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottságnak számos kezdeményezése van a meglévő adatok jobb felhasználására; sajnálja, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy ezen a területen továbbra is vannak akadályok;

121.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék 10/2022. számú, „A LEADER és a közösségvezérelt helyi fejlesztés segíti a helyi szerepvállalást, de egyéb előnyökre továbbra sincs elegendő bizonyíték” című különjelentésében megállapította, hogy a helyi akciócsoportok megkönnyítik a helyi szerepvállalást, de többletköltségekkel és lassú jóváhagyási folyamatokkal járnak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a LEADER és a közösségvezérelt helyi fejlesztés további előnyei még mindig nem bizonyosodtak be;

122.

emlékeztet a KAP méltányos elosztásának fontosságára, amelynek során egyfelől el kell kerülni a pénzeszközökkel való visszaélést, különösen a politikai szempontból kiemelkedő vagyonos egyének, az elit és a nagy konglomerátumok részéről, másrészről pedig az aktív, teljes mértékben mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőkre kell összpontosítani;

Ajánlások

123.

124.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

jelentősen egyszerűsítse a szabályokat és eljárásokat, dolgozzon ki kötelező képzéseket és gyakorlati információkat a kérelmezők, különösen az új kérelmezők számára, továbbá javítsa a kkv-knak, a hasznosító vállalkozásoknak, az induló innovatív vállalkozásoknak, az igazgatási és kifizető ügynökségeknek és minden más érintett érdekelt félnek nyújtott segítséget és iránymutatásokat anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné az ellenőrzések minőségét;

b)	jobban használja fel a mesterséges intelligenciát és az új technológiákból, például az EU tulajdonában lévő Kopernikusz-Sentinel műholdakból származó adatokat, és ösztönözze azok rendszeres felhasználását a KAP-források helyes felhasználásának nyomon követése és ellenőrzése érdekében;

c)	a kifizető ügynökségek számára tegyék kötelezővé és rendszerszintűvé az Arachne informatikai eszköz és a korai felismerési és kizárási rendszer használatát, amelyek fontos eszközként használhatók a csalás kockázatának kitett projektek, kedvezményezettek és vállalkozók azonosítására;

e)	terjessze elő a KAP szabályainak módosítását annak érdekében, hogy megakadályozza az uniós források kifizetését olyan esetekben, amikor a földet erőszakkal szerezték meg, vagy ha a tulajdonjogot hamisan jelentették be;

f)	gyűjtse össze és tegye közzé a tagállamokban a mezőgazdasági támogatások legnagyobb kedvezményezettjeire vonatkozó adatokat, beleértve a más uniós alapokból származó integrált adatokat is;

Migráció és határigazgatás, biztonság és védelem

125.

üdvözli a többéves pénzügyi keret 4. fejezetének („Migráció és határigazgatás”) létrehozását a 2021–2027-es programozási időszakra, mivel ez hangsúlyozza a kapcsolódó kérdések fontosságát az Unió egésze és különösen az uniós költségvetés számára; megjegyzi, hogy ez a fejezet 2021-ben 2,5 milliárd EUR kifizetést tartalmazott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (1,2 milliárd EUR), a Belső Biztonsági Alapból (0,4 milliárd EUR), valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéből, a Frontexből és az eu-LISA-ból (0,9 milliárd EUR); megállapítja, hogy ez a kiadás elsősorban a 2014–2020-as programozási időszakból fennmaradó projektek és programok befejezésére vonatkozik;

126.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret 5. fejezete („Biztonság és védelem”) 0,7 milliárd EUR kifizetést érintett az Európai Védelmi Alapból (0,2 milliárd EUR), a Belső Biztonsági Alapból („Rendőrség”) (0,2 milliárd EUR), a decentralizált ügynökségekből (0,2 milliárd EUR), valamint a nukleáris biztonságból és leszerelésből (0,1 milliárd EUR);

127.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 28 tranzakcióból kilencben (32 %) merültek fel hibák, hogy a Számvevőszék hat olyan hibát számszerűsített, amelyek hatással voltak az uniós költségvetésre terhelt összegekre, és hogy a Számvevőszék hat olyan esetet is talált, amikor nem tartották be a jogi és pénzügyi rendelkezéseket, de ezek nem voltak hatással az uniós költségvetésre;

128.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék felülvizsgálta három tagállam ellenőrző hatóságainak munkáját is, amelyek ellenőrizték tagállamaik Menekültügyi és Migrációs Alappal, valamint Belső Biztonsági Alappal kapcsolatos éves beszámolóit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a beszámolásban a projektek kiválasztásával, a közbeszerzési eljárásokkal, a kiadások támogathatóságának nem megfelelő tesztelésével és a nem megfelelő ellenőrzési nyomvonalakkal vagy a nem megfelelő dokumentációval kapcsolatban, ami a nem támogatható kiadások feltárásának elmulasztását, megbízhatatlan ellenőrzési következtetéseket és az ellenőrző hatóságok munkájának korlátozott bizonyosságát eredményezte; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ajánlásokat fogalmazott meg a feltárt problémák kezelésére;

129.

a biztos írásbeli kérdésekre adott válaszai alapján tudomásul veszi, hogy a kkv-k részt vesznek az Európai Védelmi Alap pályázati felhívásaiban, és a kiválasztott pályázatokban részt vevő szervezetek 43 %-át teszik ki; megjegyzi, hogy a Bizottság a finanszírozási és pályázati portálon keresztül általános technikai támogatást nyújt az Európai Védelmi Alapból származó pénzeszközök potenciális kedvezményezettjeinek; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság szerint a kkv-knak az Európai Védelmi Alap pályázati felhívásaiban való részvételét egyszerűsített, valamennyi résztvevő számára előnyös költségelszámolási lehetőségek és információs napok szervezése támogatja; úgy véli, hogy a kkv-k számára ez nem feltétlenül elegendő, tekintettel az e vállalkozások által tapasztalt problémákra, amelyek főként az uniós finanszírozással és az adminisztratív kapacitással kapcsolatos konkrét ismeretek hiányával függnek össze;

130.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pályázati felhívásainak első évében (2021) az összes tagállamból (Málta kivételével) és Norvégiából különálló egységként 692 szervezet vett részt a végső eljárásban, amely 61 pályázat kiválasztásához vezetett, ami egyformán árulkodik a részvétel és a határokon átnyúló együttműködés magas szintjéről; megjegyzi továbbá, hogy átlagosan körülbelül nyolc tagállamból vettek részt szervezetek a finanszírozásra kiválasztott pályázatokban;

Ajánlások

131.

132.

felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az RTD-n belüli Közös Végrehajtási Központ által a kkv-k támogatására a Horizont Európa alapok keretében alkalmazott tevékenységek, például webináriumok és koordinátori napok biztosítását, és használja fel az RTD-n belüli Közös Végrehajtási Központ Európai Védelmi Alappal kapcsolatos megközelítésének sikeres elemeit, különösen annak érdekében, hogy a kkv-k pontosabb ismeretekkel rendelkezzenek az uniós finanszírozásról, és csökkenjenek az adminisztratív terheik;

133.

felhívja a Számvevőszéket, hogy fontolja meg a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteinek megjelenítését az éves jelentésében úgy, hogy minden fejezetnek külön részt szentel;

Szomszédság és a világ

134.

üdvözli az NDICI – Globális Európa 2021. évi elfogadását a többéves pénzügyi keret e fejezetének fő finanszírozási eszközeként, amelynek célja az uniós értékek, elvek és alapvető érdekek világszerte történő fenntartása és előmozdítása, valamint a többoldalúság és a nem uniós országokkal való szorosabb partnerségek előmozdításának elősegítése; megállapítja, hogy az NDICI – Globális Európa jelentős változást tükröz a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez képest, mivel az Európai Fejlesztési Alapokból korábban finanszírozott afrikai, karibi és csendes-óceáni partnerországokkal folytatott együttműködést beépíti az Unió általános költségvetésébe; sajnálja, hogy a globális fejlesztési projektek nélkülözik az integráltabb megközelítést;

135.

emlékeztet arra, hogy a Fejlesztési Együttműködési Főigazgatóságot (DG DEVCO) 2021. január 16-án átszervezték, az új szervezet neve Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA); üdvözli a források összevonását a nemzetközi partnerségek terén az NDICI – Globális Európa bevezetésével és az „Európa együtt” megközelítéssel;

136.

megjegyzi, hogy 2021-ben a „Szomszédság és a világ” terület kifizetései 10,9 milliárd EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy ezeket a kifizetéseket számos eszköz és teljesítési mód felhasználásával valósították meg; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék a többéves pénzügyi keret e fejezeténél a hibakockázatot „magasnak” minősíti, mivel a 67 ellenőrzött tranzakcióból 32 esetében (48 %) fordult elő hiba;

137.

megállapítja, hogy a Számvevőszék 12 olyan esetet talált, amikor nem tartották be a jogi és pénzügyi rendelkezéseket, bár ezek nem voltak hatással az uniós költségvetésre, azonban mégis aláássák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és fennáll annak a lehetősége, hogy a költségek nem támogathatók; megjegyzi, hogy a meg nem felelés ezen esetei a projektek kiválasztásához és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához, valamint a költségtérítési igényekre vonatkozó igazoló dokumentáció benyújtásához kapcsolódnak;

138.

tudomásul veszi a DG NEAR által 2021-ben a fennmaradó hibaarányról készített hetedik tanulmány eredményeit, és különösen a fennmaradó hibaarány egészét, amelyről megállapították, hogy 1,05 %-os értékével a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van; tudomásul veszi a fennmaradó hibaarány meghatározására szolgáló módszertannak a Számvevőszék által megállapított korlátait, különösen azt, hogy a fennmaradó hibaarány mintavételi sokaságában a DG NEAR kiadásainak jelentős részét nem veszik figyelembe, és a Számvevőszék megítélése szerint ez magában hordozza annak kockázatát, hogy a hibákat nem fedezik fel; különösen aggódik amiatt, hogy a DG NEAR nem tett említést ezekről a korlátokról a 2021. évi éves tevékenységi jelentésében;

139.

tudomásul veszi a DG INTPA által készített, a fennmaradó hibaarányról szóló, 2021-re vonatkozó tanulmány eredményeit, amely az uniós költségvetés (1,45 %) és az Európai Fejlesztési Alapok (0,91 %) keretében végrehajtott források tekintetében különbözteti meg a fennmaradó hibaarányt; üdvözli, hogy a DG INTPA foglalkozik a Számvevőszék ajánlásaival a fennmaradó hibaarányt érintő ellenőrzési észrevételek tekintetében; tudomásul veszi a DG INTPA által a fennmaradó hibaarányra vonatkozó módszertanával kapcsolatban adott magyarázatokat, a fennmaradó hibaarány és az elvégzett ellenőrzési munka közötti megkülönböztetést, továbbá a Számvevőszék e munkából levont következtetéseit; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Számvevőszék módszertannal kapcsolatos alapvető bírálata és különösen a fenntartásokkal kapcsolatos határozatok továbbra is érvényben vannak;

140.

sajnálja, hogy a palesztin iskolai tankönyvekből és tanulókártyákból még mindig nem távolították el a problémás és gyűlöletkeltő anyagokat; hangsúlyozza, hogy az oktatás, illetve a tanulók békés és elfogulatlan tartalmú tankönyvekhez való hozzáférése alapvető fontosságú, különösen a tizenévesek terrortámadásokban való növekvő részvételével összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóság számára az oktatás területén nyújtott uniós pénzügyi támogatást ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a tankönyvek tartalmának összhangban kell lennie az UNESCO normáival, amint azt az uniós oktatási miniszterek 2015. március 17-én Párizsban elhatározták, valamint hogy minden antiszemita hivatkozást törölni kell, és el kell távolítani a gyűlöletre és erőszakra uszító példákat, amint azt az Európai Unió 2016., 2018., 2019. és 2020. évi pénzügyi évekre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatokat kísérő állásfoglalások többször is kérték; ezért kéri a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel, hogy a Palesztin Hatóság mielőbb módosítsa a teljes tantervet;

141.

aggasztónak tartja Ciszjordániában az uniós finanszírozású projektekre irányuló házrombolásokat és lefoglalásokat; emlékeztet a Tanács álláspontjára, amelyben kifejezi elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy az Izrael és az Unió közötti valamennyi megállapodásnak egyértelműen és kifejezetten jeleznie kell az Izrael által 1967 óta megszállt területekre való alkalmazhatatlanságot, valamint hogy folytatni kell a telepekről származó termékekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok és kétoldalú megállapodások tényleges végrehajtását;

142.

rámutat a konzorcium által irányított Jordan Industry 4.0 & Digitalization Innovation Centre (InJo4.0) projekt végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre; kiemeli, hogy a projekt nélkülözi az egyértelmű irányítást és igazgatást, és a konzorciumvezető partner úgy sajátította ki a projekt erőforrásait, hogy a partnerek csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem férhettek hozzá azokhoz, és két partner már el is határozta, hogy kilép a projektből; továbbá a projektkoordinátorként eljáró projektvezető esetében fennálló egyértelmű összeférhetetlenség, valamint a koordinátor cégének az összes szellemi tulajdon kisajátítása révén kialakuló esetleges monopolhelyzetével kapcsolatos aggályok megkérdőjelezik a Bizottságnak a projekt irányítására való képességét; kéri a Bizottságot, hogy végezzen független ellenőrzést, hogy világos képet kapjon a helyszínen felmerülő kérdésekről, biztosítsa a projekt jogszerű és átlátható végrehajtását, az egyetlen vállalat általi kisajátítás elkerülése érdekében dolgozzon ki biztosítékokat a jövőbeli projekteket illetően, valamint hozzon létre átlátható kommunikációs csatornákat a harmadik országokban megvalósuló projektek számára;

143.

megjegyzi, hogy fontos összekapcsolni a jogállamisági feltételrendszert és az Unió közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodást; megismétli, hogy az IPA III keretében nyújtott finanszírozást szigorúan e kritériumokhoz kell kötni, és a nyugat-balkáni országoknak csak akkor folyósíthatók pénzeszközök, ha ezek a kritériumok egyértelműen teljesülnek, ahogy azt „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás” című, 01/2022. számú számvevőszéki különjelentés is hangsúlyozza;

144.

emlékeztet arra, hogy a fejlesztési és együttműködési politika a szegénység felszámolását és az egyenlőtlenség csökkentését hivatott szolgálni, és hogy a forrásokból csak azok a kedvezményezettek részesülhetnek, akiknek azokat szánták;

Ajánlások

145.

146.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

a)	vizsgálja felül a Számvevőszék által azonosított kiadási kategóriák kizárását, és tárja fel egyértelműen a fennmaradó hibaarányra vonatkozó módszertanának korlátait;

ismertesse világosabban az általa bemutatott hibaarányokat a Számvevőszék által közölt hibaarány tükrében, fejtse ki jobban a különbségeket, és jelentse ki egyértelműen, hogy a Bizottság alátámasztja a Számvevőszék hibaarányát és saját számításokat készít, amelyek részletesebb elemzést adnak a hibák kiváltó okairól;

hangsúlyozza, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodások az átláthatóság, a szolidaritás, a közös felelősség, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a nemzetközi humanitárius jog elvén alapulnak; ami a gyakorlatban azáltal valósul meg, hogy előzetes emberi jogi hatásvizsgálatokat végeznek, mielőtt elkötelezik magukat a harmadik országokban megvalósuló projektek mellett, a végrehajtási szakasz során végig figyelemmel kísérik azokat, és az eredményeket a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére bocsátják;

feleljen meg az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) annak biztosításával, hogy az NDICI migrációval kapcsolatos kiadásai irányadó jelleggel az eszköz 10 %-át tegyék ki; biztosítsa a teljes átláthatóságot, többek között a migrációkezelés területén a harmadik országokkal folytatott együttműködés finanszírozásához felhasznált valamennyi uniós költségvetési eszközről szóló olyan egyértelmű áttekintés elkészítésével, amely tartalmazná a finanszírozás összegére, céljára és forrására vonatkozó információkat, valamint az uniós ügynökségek, például a Frontex által nyújtott egyéb lehetséges támogatási intézkedésekről szóló részletes információkat nyújtana annak érdekében, hogy a hatóság hatékonyan elláthassa az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézményi ellenőrzési szerepét;

bocsássa a könyvvizsgálók és a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére az összes végső kedvezményezett és projekt listáját, valamint erősítse meg az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk bizottsági szintű gyűjtésére irányuló bizottsági erőfeszítéseket; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a terrorista szervezetekkel kapcsolatban álló, azokhoz kapcsolódó vagy azokat támogató személyek vagy csoportok ne részesülhessenek uniós finanszírozásban;

f)	növelje az NDICI – Globális Európa keretében nyújtott finanszírozás koherenciáját és fenntarthatóságát;

g)	nyújtson átfogó áttekintést az új Global Gateway program keretében történő kiadásokról, és egyszerűsítse a meglévő eszközöket annak érdekében, hogy az uniós prioritásokat érvényesíteni lehessen a Global Gateway program keretében;

Európai közigazgatás

147.

megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” című 7. fejezete az uniós költségvetés 5,9 %-át, azaz 10,7 milliárd EUR-t tesz ki, amely a 2021-ben a teljes költségvetés mintegy 68 %-át kitevő humánerőforrás- és nyugdíjkiadásokat, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat foglalja magában; ebből a teljes összegből 6,3 milliárd EUR-t (58,5 %) a Bizottság, a fennmaradó részt pedig az Unió egyéb intézményei és szervei használják fel; megjegyzi, hogy a Számvevőszék külön-külön számol be az uniós ügynökségekről, más szervezetekről és az Európai Iskolákról; kiemeli, hogy az Európai Központi Bank pénzügyi ellenőrzése nem tartozik a Számvevőszék feladatkörébe;

148.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék egy 60 tranzakcióból álló, statisztikailag reprezentatív mintát vizsgált, amely a többéves pénzügyi keret e fejezetére vonatkozó kiadások teljes körére kiterjedt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgálta a valamennyi intézmény és szerv – köztük az Európai Bizottság igazgatási kiadásokért elsősorban felelős főigazgatóságai, illetve hivatalai – éves tevékenységi jelentésében szereplő szabályszerűségi információkat is, amelyek azután többek között a Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentésébe (AMPR) is bekerülnek;

149.

elégedetten jegyzi meg, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az „Európai közigazgatás” fejezet kiadásainak hibaszintje nem jelentős; megállapítja, hogy nem készült a Bizottságnak címzett új ajánlás;

150.

üdvözli, hogy a Számvevőszék a 18/2022. számú, „Az uniós intézmények és a Covid19” című különjelentésében megállapította, hogy az intézmények üzletmenet-folytonossági tervei többnyire elismert normákat követtek, és alapul szolgáltak a válságra adott válaszaikhoz; üdvözli, hogy az intézményeknek sikerült minimálisra csökkenteniük az alapvető tevékenységeiket érintő fennakadásokat; megállapítja, hogy megkezdődött a válság utáni környezetben alkalmazott új munkamódszerek hatékonyságának értékelése;

151.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék a „Külső tanácsadók az Európai Bizottságnál” című, 17/2022. számú különjelentésében megállapította, hogy jelentős hiányosságok vannak a külső tanácsadók bevonását szabályozó és alkalmazásukat indokoló keretben; tudomásul veszi, hogy a közbeszerzési eljárásokat betartották, de a konkrét kockázatokat még mindig nem kezelik megfelelően; aggodalmát fejezi ki a külső tanácsadók szolgáltatásainak kezelése és igénybevétele terén feltárt hiányosságok miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság vezetőségi információi csak részben pontosak, és hogy a Bizottság rendszeres beszámolása hiányosságokat mutat;

Európai Iskolák

152.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék nem állapított meg lényeges hibákat az Európai Iskolák 2021. évre vonatkozó végleges konszolidált éves beszámolójában; üdvözli a Számvevőszék által az egyedi és a konszolidált éves beszámolók kapcsán kiemelt javulást;

153.

aggodalommal veszi tudomásul a Központi Hivatal és a Számvevőszék által kiválasztott két iskola belső kontrollrendszereiben feltárt hiányosságokat, különösen a felvételi, a beszerzési és a kifizetési eljárásokat illetően; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék nem tudja megerősíteni, hogy az iskolák 2021. évi pénzgazdálkodása teljes mértékben megfelelt a költségvetési rendeletnek és a személyzeti szabályzatnak;

Ajánlások

154.

támogatja a Számvevőszéknek az éves jelentésében és a kapcsolódó különjelentésekben megfogalmazott ajánlásait; felhívja a Bizottságot és az Európai Iskolák Központi Hivatalát, hogy saját hatáskörükben haladéktalanul hajtsák végre ezeket, és tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtás előrehaladásáról; az elszámoltathatóság növelése és az irányítás javítása érdekében az Európai Iskolák rendszerének teljes körű parlamenti ellenőrzését szorgalmazza;

155.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

a)	folytassa munkáját annak érdekében, hogy a Bizottság jelenlegi mandátumának végéig biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget minden vezetőségi szinten, és nemek szerinti bontásban szolgáltasson adatokat;

folytassa munkáját annak érdekében, hogy biztosítsa a személyzet tagjai közötti igazságos földrajzi egyensúlyt minden szinten, különösen a felső vezetés szintjén, ahol továbbra is jelentős az egyensúlyhiány, ugyanakkor teljesítse a személyzeti szabályzatban a jelöltek kompetenciái és érdemei tekintetében előírt követelményeket; hangsúlyozza, hogy a tisztviselők személyzeti szabályzatának 27. cikke szerint a Bizottságnak, mint minden uniós intézménynek, biztosítania kell valamennyi tagállam arányos képviseletét;

c)	tegyen meg minden szükséges lépést a sokszínűbb és befogadóbb munkakörnyezet és kultúra kialakításának folytatása érdekében a fogyatékossággal élőket segítő intézkedések révén, beleértve az épületek akadálymentességének javítását;

d)	készítsen elemzést a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásának hatásairól, amellyel kapcsolatban a Parlament folyamatosan aggodalmának adott hangot;

e)	állapítson meg egyértelmű szabályokat a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, különösen a biztosok és a hivatali idejük lejártát követően új tevékenységeket folytató korábbi vezető tisztviselők tekintetében, beleértve az ügynökségeket is;

f)	járjon élen a visszaélést bejelentő személyek védelme terén, és fektesse le az összes intézmény közötti egységesebb szabályozás alapjait a bevált gyakorlatokra és magasabb szintű normákra építve;

A Covid19-cel kapcsolatos támogatás

156.

sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság mindeddig nem készített átfogó jelentést az uniós költségvetés Covid19-járvánnyal kapcsolatos kiadásairól;

157.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék „A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatás (SURE)” című, 28/2022. számú különjelentésében megállapította, hogy a SURE eszköz időszerű reagálásnak bizonyult a Covid19-világjárvány idején a munkanélküliség kockázatának csökkentése terén, és korlátozott pénzügyi kockázatot jelentett az uniós költségvetésre nézve; üdvözli, hogy a SURE-hitelek hozzájárultak a munkanélküliség Covid19-válság alatti növekedésének megfékezése érdekében indított nemzeti munkahelymegtartási programok finanszírozásához; sajnálja, hogy a SURE hatása nem értékelhető teljes mértékben az adatok nyomon követésének korlátai és az utólagos értékelés hiánya miatt; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa jelentősen az adatok nyomon követését, és biztosítsa a rendkívül szükséges erőforrásokat programjai és szakpolitikái eredményeinek és kimeneteleinek megbízható értékeléséhez; hangsúlyozza, hogy az utólagos értékelések állandó hiánya nem teszi lehetővé a következő uniós költségvetés tényeken alapuló megtervezését;

158.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 19/2022. számú, „A Covid19 elleni oltóanyagok uniós beszerzése” című különjelentésében megállapítja, hogy az Unió egyedi beszerzési rendszert hozott létre a Covid19 elleni oltóanyagok tekintetében; megjegyzi, hogy a tárgyalások diverzifikált oltóanyag-portfóliót biztosítottak a tagállamok számára; megjegyzi, hogy a Bizottság elősegítette a szerződések végrehajtását, ám az ellátási gondok megoldására csak kevéssé tudott befolyást gyakorolni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem szolgáltatott a Számvevőszéknek további információkat e szerződések tartalmával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy minden uniós intézmény, tagállam és uniós forrásokban részesülő köz- vagy magánszektorbeli kedvezményezett köteles a Számvevőszék hivatalos kérésére a folyamatban lévő ellenőrzés részeként átadni minden releváns dokumentumot, beleértve a Bizottság által folytatott előzetes tárgyalásokkal kapcsolatos információkat is; emlékeztet az Európai Parlament 2020. évi mentesítési állásfoglalásában foglalt ajánlására a Covid19-oltóanyag beszerzésével kapcsolatban egy gyógyszeripari vállalattal történt szöveges üzenetváltáshoz való hozzáférés tekintetében;

159.

sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság még mindig nem nyújtott átlátható módon tájékoztatást az oltóanyaggyártókkal folytatott tárgyalásokról, ily módon teret engedve a gyanakvásnak; ismételten üdvözli az európai ombudsman azon döntését, hogy a Bizottság elnökétől világos és konkrét tájékoztatást kér az oltóanyaggyártókkal folytatott tárgyalásokról, valamint nagyobb átláthatóságot kér a megkötött szerződések tekintetében;

160.

sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság elnöke nem jelent meg az Európai Parlament szakbizottságainak meghallgatásán, hogy konkrét válaszokat adjon az európai polgárok által közvetlenül választott képviselőknek, ami a polgárok tájékoztatásának hiányát jelenti;

Ajánlások

161.

162.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy:

a)	számoljon be átfogóan a Covid19-cel kapcsolatos kiadásokról és adjon visszajelzést a mentesítésért felelős hatóságnak, többek között az oltóanyag-beszerzési szerződések ismertetésével együtt;

ellenőrizze, hogy a Covid19-oltóanyagok gyártói betartják-e az előzetes beszerzési szerződések feltételeit, különös tekintettel a becsült előállítási költségre, az előzetes finanszírozás felhasználására, valamint adott esetben a nyereség nélküli rendelkezésre bocsátással kapcsolatos előírásra, és szükség esetén tegyen korrekciós intézkedéseket, valamint folyamatosan és teljeskörűen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

c)	vegyen részt az Európai Parlamentben az oltóanyaggyártókkal folytatott tárgyalásokról és megkötött szerződésekről tartott meghallgatásokon;

II. FEJEZET

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Általános észrevételek

163.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány kitörése hirtelen megváltoztatta az Unió gazdasági és társadalmi kilátásait, szükségessé téve az egységes erőfeszítést, és ennek eredményeként 2020 decemberében megállapodás született az Európai helyreállítását célzó csomagról, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy teljesítményen alapuló ideiglenes helyreállítási eszköz, azaz a kifizetéseket olyan mérföldkövek és célok kielégítő teljesítéséhez kötik, amelyek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódnak; hangsúlyozza, hogy bár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt adósságkibocsátásból finanszírozzák, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek el kell érniük az éghajlat-politikai és digitális kiadásokra vonatkozó célokat, és megfelelően hozzá kell járulniuk az uniós vonatkozású szakpolitikai területekhez; emlékeztet arra, hogy az egyes nemzeti terveknek hatékonyan kell kezelniük az európai szemeszterben, különösen a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokban azonosított valamennyi kihívást, illetve azok egy jelentős részét; hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzáadott értéket képvisel a tagállamok előtt álló konkrét kihívások kezelésére irányuló, eddig példa nélküli reform- és beruházási menetrend támogatása révén;

164.

megállapítja, hogy a Bizottság 2021-ben 22 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet hagyott jóvá, amelyek 154 milliárd EUR összegű hitelre és 291 milliárd EUR összegű támogatásra való kötelezettségvállalást jelentenek; megállapítja, hogy a Bizottság 18 milliárd EUR értékben előfinanszírozást folyósított a hitelekre, amelynek során a két legnagyobb kedvezményezett Olaszország (15,9 milliárd EUR) és Görögország (1,65 milliárd EUR) volt; emlékeztet arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tanácsi jóváhagyása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának erejéig előfinanszírozásban részesüljenek; megállapítja, hogy a Bizottság összesen 36,3 milliárd EUR összegű előfinanszírozást folyósított, amelynek két legnagyobb kedvezményezettje Spanyolország (9,04 milliárd EUR) és Olaszország (8,95 milliárd EUR) volt; megállapítja, hogy a Bizottság egy kifizetést folyósított Spanyolországnak 10,0 milliárd EUR értékben; megállapítja, hogy a Spanyolországnak folyósított kifizetést a Bizottság és a Spanyol Királyság között létrejött finanszírozási megállapodás 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállam által előfinanszírozásként kapott 9,04 milliárd EUR összegből 1,5 milliárd EUR összegű előfinanszírozás elszámolása kísérte;

165.

tudomásul veszi a Bizottság ahhoz kapcsolódó tevékenységét, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozásához szükséges értékpapírokat bocsásson ki a nemzetközi tőkepiacokon, amihez 2021 végéig 71,0 milliárd EUR hosszú távú finanszírozást és 20 milliárd EUR rövid távú finanszírozást gyűjtött; tudomásul veszi a 12,0 milliárd EUR értékű első NGEU-zöldkötvény kibocsátását, amely a zöldkötvényekből származó bevételek pontos felhasználásáról és a beruházások hatásáról szóló jelentéstételt tesz szükségessé; emlékeztet a Számvevőszék által a teljesítményről való beszámolással kapcsolatban feltárt problémákra és azokra a reputációs és pénzügyi kockázatokra, amelyeket ez a zöldkötvények kapcsán eredményezhet; úgy véli, hogy az első kamatköltségek e kölcsönzött összegek esetében merültek fel, beleértve az EKB-nál elhelyezett több mint 20 milliárd EUR negatív kamatát is; tudomásul veszi, hogy az NGEU finanszírozási igényei miatt kamatlábkockázat került bevezetésre az uniós költségvetésben;

166.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és a 2021-ben Spanyolország számára teljesített egyetlen kifizetésre vonatkozóan a 2021. évi éves jelentésében megfogalmazott észrevételét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megvizsgálta a Bizottságnak az e kifizetéssel kapcsolatos valamennyi mérföldkő tekintetében végzett előzetes munkáját, azt értékelve, hogy a Bizottság elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtött-e a kifizetési kérelemben szereplő mérföldkövek kielégítő teljesítésének értékeléséhez; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021-ben nem vizsgált más kifizetéseket; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék nem fogja tudni értékelni az összes tagállamnak folyósítandó jövőbeli kifizetésekkel kapcsolatos valamennyi mérföldkövet, ami hatással lesz jövőbeli elemzéseire; mindazonáltal javasolja, hogy a Számvevőszék a 2022-es mintájába foglalja bele a 2022-ben teljesített összes kifizetéshez tartozó mérföldköveket és célokat;

167.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon következtetését, hogy a Spanyolországnak 2021-ben folyósított kifizetés tekintetében az egyik mérföldkő nem teljesült kielégítően; sajnálattal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék nem tudta számszerűsíteni ezt a hibát, mivel időben ki kellett volna dolgozni egy olyan módszertant, amelynek segítségével számszerűsíthető lett volna egy mérföldkő vagy cél elérésének (részleges) elmaradása; megjegyzi, hogy e módszertan hiányát a Bizottság belső ellenőre a Bizottság pénzgazdálkodásáról szóló 2021. évi átfogó véleményében figyelemfelhívó megjegyzésként megállapította; sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság a kifizetések teljesítését megelőzően nem rendelkezett erőteljesebb módszertannal; a Bizottság részéről gondatlanságnak tekinti, hogy a kifizetések teljesítését megelőzően nem alkalmazott ilyen módszertant, mivel ez megkérdőjelezi a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének Bizottság általi értékelését; üdvözli azonban, hogy a Bizottság a mentesítésért felelős hatóság és a Számvevőszék többszöri felhívását követően 2023. február 21-én közleményt fogadott el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, ezen belül két mellékletet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti mérföldkövek és célok értékelésére szolgáló keretről, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti kifizetések felfüggesztésének meghatározására vonatkozó bizottsági módszertanról;

168.

elismerését fejezi ki a Bizottság arra irányuló munkájáért, hogy orvosolja a módszertan hiányát a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó első 23 kifizetés tekintetében; megjegyzi, hogy a módszertannak lehetővé kell tennie a Bizottság számára a felfüggesztendő összeg meghatározását, ha valamely mérföldkő vagy célkitűzés nem teljesül kielégítően, az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy a felfüggesztett összeg kiszámítása tükrözi majd mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú jellegét, mind a reformok és beruházások egyedi kombinációját, valamint azt a tényt, hogy nem minden intézkedés járul hozzá egyformán a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek megvalósításához; megjegyzi azonban, hogy a mérföldkövek és célok értékelésére szolgáló keretből hiányoznak a magyarázatok, többek között arra vonatkozóan, hogy miért nem kell az értékelés során figyelembe venni az operatív szabályokban leírt ellenőrzési mechanizmust és nyomonkövetési lépéseket, és hogy a de minimis küszöbértéket miért „5 % körüli vagy annál kisebb eltérésként” határozzák meg; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó mérföldkövek és célok „kielégítő teljesítésének” fogalommeghatározása olyan kifejezések formájában történik, amelyek nem rendelkeznek egyértelmű meghatározással, és olyan szubjektív elemeket tartalmaznak, mint például az „alaki követelménytől való minimális eltérés”, „korlátozott és arányos késedelem” és „tartalmi követelménytől való minimális eltérés”; e tekintetben további pontosításokat kér, és szorgalmazza, hogy az eltérések értékelésekor alkalmazzanak világos és átfogó megközelítést annak biztosítása érdekében, hogy azok a szükséges mértékre korlátozódjanak; úgy véli, hogy a kifizetések felfüggesztésének módszertanát tovább kell fejleszteni a beruházási komponens tekintetében, hogy a vonatkozó mérföldkövek és célok jobban kapcsolódjanak a ténylegesen felmerült költségekhez; hangsúlyozza, hogy az elért előrehaladás folyamatos értékelésére van szükség annak érdekében, hogy a mérföldkövek és célok teljesítése ne szenvedjen nagymértékű késedelmet;

169.

megjegyzi, hogy a kifizetések felfüggesztésének meghatározására szolgáló módszertan nem ad magyarázatot az együtthatóként választott értékekre, és szubjektív elemeket is tartalmaz, mint amilyen például a korrigált egységérték felfelé vagy lefelé történő kiigazítása, valamint olyan fogalmak, amelyek nem rendelkeznek egyértelmű meghatározással, mint például a „kiemelkedő jelentőséggel bíró” beruházások vagy a „kiemelt jelentőséggel bíró” reformok; ezzel kapcsolatban további pontosításokat kér;

170.

tudomásul veszi a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2023. február 20–23. között Spanyolországban tett látogatásának következtetéseit, amelyekben elismerték a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott spanyol források irányítási és ellenőrzési platformja, a CoFFEE teljes körű megvalósításával kapcsolatos nehézségeket, különösen a regionális és uniós platformokkal való interoperabilitás hiányát illetően, valamint hogy a rendszer nem volt teljes mértékben működőképes; megjegyzi, hogy a Bizottság a spanyol helyreállítási terv kapcsolódó mérföldkövét kielégítően teljesítettnek és teljes mértékben működőképesnek értékelte egy olyan időpontban, amikor még nem ez volt a helyzet; tudomásul veszi, hogy a Bizottság kiegészítő információkat kért, és hiányosságokat állapított meg az információgyűjtés tekintetében; elismeri, hogy a rendszerben megvan a lehetőség arra, hogy erős belső kontrollrendszerré váljon a központi kormányzat számára; ajánlja, hogy a rendszert fejlesszék tovább a vonatkozó uniós, nemzeti és regionális szintű rendszerekkel való interoperabilitás tekintetében; hangsúlyozza, hogy növelni kell az átláthatóságot, hogy a régiók számára lehetővé váljon a bevált gyakorlatok megosztása, valamint hogy a megfelelő információkat és az összesített digitális adatokat modern keresési funkciókkal könnyen hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára;

171.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2021-ben ellenőrzési kötelezettség teljesítését kezdte meg az NGEU program tekintetében; megjegyzi, hogy az elvégzett munkát követően a belső ellenőr a Bizottság pénzgazdálkodásáról szóló átfogó 2021-es véleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy folytatni kell a megfelelő pénzgazdálkodás, valamint ellenőrzési és kontrollstratégiák ellenőrzésének megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatos munkát; úgy véli, hogy a belső ellenőr a Bizottságon belüli belső fékek és ellensúlyok nélkülözhetetlen eleme, és hogy a belső ellenőr hatékony működéséhez elengedhetetlenek a saját ellenőrzési tevékenységéből származó független és objektív információk; rámutat, hogy a nemzetközi belső ellenőrzési standardok szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak fontolóra kell vennie, hogy jobban összehangolja munkáját a külső ellenőrként eljáró Számvevőszékkel;

172.

emlékeztet a CONT bizottságnak a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára készült véleményére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról; emlékeztet az ebben foglalt azon felhívásra, hogy az adatvédelmi követelményekkel teljes összhangban össze kell állítani az eszköz valamennyi végső kedvezményezettjének és projektjének jegyzékét, valamint hogy audit és kontroll céljából nyilvántartást kell vezetni a gazdasági szereplőkről és tényleges tulajdonosaikról; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a tagállamoknak meg kell őrizniük ezeket a nyilvántartásokat i. az ellenőrzés és kontroll céljából, valamint ii. a pénzeszközök felhasználására vonatkozó összehasonlítható információk biztosítása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a 22. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint a mentesítés keretében a Bizottság rendelkezésére álló érintett adatokat a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; megjegyzi, hogy ezeket az adatokat a nemzeti kontroll-, nyomozati és ellenőrző szervek, illetve uniós szinten a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint a Bizottság, valamint az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék kérhetik; sajnálja, hogy nincs információ arra vonatkozóan, hogy a kifizetések folyósítása során hogyan védik az Unió pénzügyi érdekeit;

173.

üdvözli a REPowerEU-rendelettel kapcsolatos intézményközi tárgyalások során elért megállapodást, amely rendelet módosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet és 2024 februárjáig kötelezővé teszi minden tagállam számára, hogy félévente tegyék közzé a REPowerEU terv és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 100 legnagyobb kedvezményezettjét; megállapítja, hogy a 2023. február 1-jén elfogadott útmutatásban a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságának növelése érdekében már 2023 áprilisában tegyenek közzé egy ilyen listát; úgy véli azonban, hogy ez nem helyettesíti azt a követelményt, hogy a végső kedvezményezettek és a projektek listáját az ellenőrök és a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani minden pénzügyi évre vonatkozóan;

174.

megjegyzi, hogy az NGEU-t, valamint a kohéziós és vidékfejlesztési programokat végrehajtó bizottsági szolgálatok arról tájékoztatták a mentesítésért felelős hatóságot, hogy az e programok keretében potenciálisan támogatható tevékenységek kettős finanszírozásának elkerülése érdekében előzetesen egyeztetést folytattak; úgy véli, hogy a tagállamok által a végső kedvezményezettek szintjén végzett utólagos ellenőrzések elengedhetetlenek a kettős finanszírozás feltárásához; ismételten hangsúlyozza, hogy uniós szinten egységes, kötelező integrált információs és nyomonkövetési rendszerre van szükség, amely biztosítja az uniós és a nemzeti rendszerek közötti interoperabilitást, többek között a tagállamokban felmerülő kettős finanszírozás és pénzeszközökkel való visszaélések feltárása érdekében;

175.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság azzal kapcsolatos megközelítése szerint, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházások során be kell tartani a közbeszerzési és állami támogatási szabályokat, a nemzeti rendszerekre kell támaszkodni, és ha a tagállamokban meg nem felelési eseteket tárnak fel, kötelezettségszegési eljáráshoz kell folyamodni; úgy véli, hogy ez nem feltétlenül azokra a kedvezményezettekre irányul, akik a meg nem felelésből adódóan tisztességtelen előnyhöz jutottak; elismeri, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel összhangban e tekintetben a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség, amelyek kötelesek megfelelő kontrollrendszereket bevezetni és az összes vonatkozó nemzeti és európai jogszabályt betartani, beleértve a közbeszerzési és állami támogatási szabályokat is; emlékeztet a Számvevőszék korábbi mentesítési jelentéseiben tett ismételt megállapításokra, amelyek szerint egyes nemzeti hatóságok vagy tanúsító szervek túlságosan hajlamosak a hibákra és megbízhatatlanok; hangsúlyozza ezért, hogy a Bizottság viseli a fennmaradó felelősséget annak biztosításáért, hogy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerek működjenek, amelyek biztosítják az összes uniós és nemzeti szabálynak – köztük különösen a közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak, valamint a csalás, korrupció, összeférhetetlenségek és kettős finanszírozás megelőzését és felderítését célzó szabályoknak – való megfelelést, és hogy fellépjen azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírt módon járnak el, többek között részleges kifizetés révén, amikor a közbeszerzési szabályokat nem tartják be; üdvözli e tekintetben a Bizottság ellenőrzési stratégiáját és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó rendszerellenőrzések 2022-ben, 16 tagállamban történő elindítását, valamint azokat a terveket, amelyek szerint 2023 végére az ellenőrzéseket valamennyi tagállamra kiterjesztik;

176.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok által alkalmazott ellenőrzések minőségében és ellenőrzési rendszerek összetettségében mutatkozó különbségek hiányosságokhoz vezethetnek a belső kontrollrendszerben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamokban rendelkezésre álló pénzeszközök tekintetében; aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezetre vonatkozó bizottsági javaslatról szóló 04/2022. sz. véleményében tett észrevétele miatt, miszerint hiányzik egy olyan eredményes csalásbejelentési mechanizmus, amely lehetővé tenné az Unió pénzügyi érdekei védelmének folyamatos nyomon követését és felügyeletét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tekintetében; aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevétele miatt, miszerint a tagállamoknak nem kötelességük a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül a Bizottságnak, valamint az Európai Ügyészségnek jelenteni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalás gyanúját, amint azt a vonatkozó rendeletek előírják; aggodalmát fejezi ki az OLAF, az Európai Ügyészség, az Europol és más illetékes szervek ismételt figyelmeztetései miatt, amelyek szerint a kevésbé hatékony belső kontrollrendszer visszaélést, csalást és szervezett bűnözést vonhat maga után;

177.

emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak közvetlen irányítás keretében, az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott vonatkozó szabályokkal, különösen az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban kell végrehajtania a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt; megismétli, hogy a jogállamisági feltételrendszer hatékonysága részben az uniós szintű ellenőrzésekből és vizsgálatokból származó információkon alapul, és ha ezek az információk nem állnak rendelkezésre, az negatívan befolyásolhatja a mechanizmus hatékonyságát;

178.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonják be kellőképpen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe, és azoknak csekély befolyásuk van e tervek végleges változatára; hangsúlyozza, hogy minden tagállamban inkluzív megközelítésre van szükség, ezen belül egy, a különböző kormányzati szintek közötti partnerségen alapuló megközelítésre annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat, a civil társadalmi szervezeteket, a szociális partnereket, a tudományos élet képviselőit és más érintett feleket megfelelően bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megtervezésébe és végrehajtásába; kéri, hogy e szereplőket a nemzeti jogszabályi keretek által lehetővé tett legnagyobb mértékben, világos, tisztességes, átlátható és politikamentes elvek alapján vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába;

179.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében kivétel nélkül zéró tolerancián alapuló megközelítést alkalmazzanak a korrupcióval szemben, beleértve a sikkasztás, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére és feltárására irányuló szigorú előzetes ellenőrzéseket;

Beszámolás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról

180.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláján keresztül beszámolt az eszköz végrehajtásáról a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 30. cikkében előírtak szerint; megjegyzi, hogy az eddigi jelentések többsége, különösen a közös mutatók, a várt eredményekről szól, nem pedig az elért eredményekről; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék ugyanezt a problémát állapította meg az éghajlat-politikai kiadásokról szóló 09/2022. sz. különjelentésében;

181.

tudomásul veszi a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláját, amelyen keresztül a Bizottság beszámol a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásában elért előrehaladásról; a bemutatott információkat hasznosnak tartja, tekintettel a rendelkezésre álló információk mennyiségére; örvendetesnek tartja, hogy részletes listát közöltek a teljesített mérföldkövekről és célokról, amely a tagállamokban és a különböző szakpolitikai pillérekben elért előrehaladást mutatja be; úgy véli azonban, hogy a listát tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy további információkat tartalmazzon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz előrehaladásáról és tényleges teljesítményéről; úgy véli, hogy a mutatók tekintetében nem csak a költségvetésben szereplő vagy várt, hanem a ténylegesen elért eredményeket is be kell mutatni olvasható módon;

182.

felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze a jogállamiságra vonatkozó mérföldkövek célzott és részletes eredménytáblájának elkészítését, figyelembe véve a tagállamok reformjait és azt, hogy azok milyen mértékben felelnek meg a mérföldköveknek és az EUB ítélkezési gyakorlatának, az összes illetékes bizottsági szolgálat, valamint a tudományos élet és civil társadalom független szereplői által nyújtott hozzájárulásokkal;

183.

elismeri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytáblája a hivatalos dokumentumok teljes és hasznos tárházát tartalmazza, amely betekintést nyújt a tagállamokkal a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében elért legfontosabb megállapodásokba és a kapcsolódó dokumentumokba, így például a tagállamoknak teljesített kifizetések Bizottság általi előzetes értékelésébe; megállapítja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet lehetővé teszi az uniós szintű pénzmozgások – különösen az egyes tagállamok számára kiutalt és folyósított vissza nem térítendő támogatások és hitelek – nyomon követését a tagállamok mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kedvezményezettjeinek szintjén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és ily módon lehetővé teszi a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tényleges végrehajtásáról való áttekintés nyújtását; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytáblája nem teszi lehetővé az uniós szintű pénzmozgások nyomon követését a végső kedvezményezettek szintjén a tagállamokban, és e tekintetben nem nyújt egyértelmű áttekintést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tényleges végrehajtásáról;

184.

emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából; értelmezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljes bizonyossággal tilos, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzeszközöket az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadások helyettesítésére használják fel; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az első jelek alapján nem zárható ki, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzeszközöket számos tagállam nemzeti kiadásainak helyettesítésére használják fel; úgy véli, hogy elemezni kell a nemzeti kiadásokat annak megállapítása érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül rendelkezésre bocsátott finanszírozás mennyiben volt valóban kiegészítő jellegű, és hogy azt nem az ismétlődő nemzeti kiadások helyettesítésére használták fel, továbbá emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összhangban ebben a szakaszban nem áll rendelkezésre információ arról, hogy mi történt a tagállamok által kapott azon előfinanszírozásokkal, amelyek esetében még nem merültek fel beruházási költségek; felhívja a Bizottságot, hogy hajtson végre megfelelő ellenőrzéseket és kontrollintézkedéseket a kiegészítő jelleg igazolása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság ezenfelül iránymutatásokat dolgozott ki, hogy keretbe foglalja a kettős finanszírozás értelmezését, és egyértelmű tájékoztatást nyújtott a tagállamoknak a szinergiák biztosítása és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a tagállamok jelentést tesznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott intézkedésekhez más alapokból kapott finanszírozásról;

185.

emlékeztet arra, hogy a kifizetéseket alátámasztó dokumentumok megőrzése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fontos elve; aggódik a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy az ellenőrzési nyomvonal két mérföldkő esetében nem volt elégséges az első kifizetési kérelem értékelési folyamatában relevánsnak ítélt valamennyi elem lefedéséhez; emlékeztet különösen a Számvevőszék 215. mérföldkővel kapcsolatos megállapításaira és a Bizottság erre a megállapításra adott válaszára, amely kifejti, hogy a Bizottság által adott pozitív értékelés a DATAESTUR weboldal tartalmának elemzésén – ezen belül a 2021 októberében és novemberében gyűjtött képernyőfelvételeken – alapult; megállapítja, hogy a Bizottság elismerte, hogy e képernyőfelvételek nyilvántartásba vételére nem a belső iránymutatással összhangban került sor, és hogy a nyilvántartás vezetésén van javítanivaló; emlékeztet a mentesítésért felelős hatóság írásbeli kérdésére, amely ezt az elemzést kéri, valamint a Bizottság válaszára, amely szerint nem készített erről az ügyről sem elemzést, sem részletes jelentést, azonban „a Bizottság több munkatársa ellenőrizte a DATAESTUR oldalt, és megerősítette, hogy a szükséges információk rendelkezésre állnak”; megjegyzi, hogy ez nem feltétlenül van összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével;

186.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság létrehozott egy külön informatikai eszközt (Fenix) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásával kapcsolatos tagállami jelentéstételhez; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Számvevőszék hozzáférése ehhez a rendszerhez korlátozott mind a hozzáféréssel rendelkezők száma, mind a hozzáférés terjedelme szempontjából; üdvözli, hogy a Bizottság olyan funkciót hozott létre az Arachne-ban, amely lehetővé teszi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásaira és céljaira vonatkozó adatok bekerüljenek az eszközbe; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes körű és átfogó adatokat töltsenek fel az Arachne-ba a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozóan;

187.

tudomásul veszi, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) 2021-re vonatkozó megbízhatósági nyilatkozata eltér az összes többi főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozatától; megállapítja, hogy a nyilatkozat a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozik, amelyek összhangban vannak a többi főigazgatósággal; megjegyzi továbbá, hogy a szövegbe bekerült „a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (5) bekezdésének végrehajtása” szövegrész; tudomásul veszi a Bizottságnak a mentesítésért felelős hatóság írásbeli kérdéseire adott válaszát, amely szerint „csak a formátum tekintetében van különbség, a nyújtott bizonyosság szintjét illetően nincs”; megjegyzi továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével és a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettség a tagállamot terheli; tudomásul veszi továbbá a Bizottság válaszát, miszerint a Bizottság mind az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési programok kezdeti értékelése, mind pedig a tagállamok által az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében létrehozott rendszerek ellenőrzése révén biztosítja, hogy minden tagállam alkalmazza a szükséges monitoring- és kontrollrendszereket; hangsúlyozza, hogy az összes többi főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozatával ellentétben a DG ECFIN megbízhatósági nyilatkozata nem biztosítja, hogy az alapul szolgáló ügyletek a végső kedvezményezettek vagy a projektek szintjén megfeleljenek az összes uniós és nemzeti szabálynak; azt a következtetést vonja le, hogy a Bizottság által a Szerződés őreként tett megbízhatósági nyilatkozatnak – különösen az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és az adófizetőkkel szembeni elszámoltathatóság tekintetében – megbízhatónak kell lennie, és nem ébreszthet kétséget azt illetően, hogy a Bizottság az egyes engedélyezésre jogosult tisztviselők eltérő nyilatkozatai révén kikerüli a felelősséget;

A kohézió és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kapcsolata

188.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek a kohéziós politikán és Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül történő uniós finanszírozásról szóló, 01/2023. sz. felülvizsgálatában megfogalmazott észrevételeit, amelyek a két finanszírozási tétel egymást kiegészítő jellegével foglalkoznak; megjegyzi különösen, hogy a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap már az EU-27 teljes közberuházásának mintegy 10 %-át biztosította, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tovább fogja növelni az uniós finanszírozású közberuházások arányát a tagállamokban; ennek kapcsán emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, hogy a Kohéziós Alap felhasználási aránya 2021-ben kivételesen alacsony volt, ami a közös rendelkezésekről szóló rendelet és az alapspecifikus rendeletek késői, 2021 közepén történő elfogadásának, a REACT-EU programozásának és más sürgősségi intézkedések végrehajtásának az irányító hatóságokra gyakorolt együttes hatásával magyarázható;

189.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon következtetését, hogy azokban a tagállamokban, ahol az uniós finanszírozású beruházások aránya már most is magas, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó kiegészítő finanszírozás tovább növelheti a tagállamokra azon képességére nehezedő nyomást, hogy megfelelően használják fel a rendelkezésükre álló forrásokat; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt közvetlen irányítással, míg a kohéziós politikával kapcsolatos alapokat megosztott irányítással hajtják végre, ami azt jelenti, hogy az uniós és a tagállami hatóságok különböző felelősséggel rendelkeznek az egyes finanszírozási forrásokkal kapcsolatban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző megvalósítási módszerek miatt, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közvetlen irányításával és a kohéziós politika megosztott irányításával járnak, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyszerűbb végrehajtási módszere „kiszoríthatja” a kohézión keresztül történő bonyolultabb finanszírozást; megjegyzi, hogy ez a helyi hatóságok és régiók, a civil társadalmi szervezetek, valamint a gazdasági és szociális partnerek uniós finanszírozásba való bevonásának rovására történik majd; felhívja a figyelmet arra a kockázatra, hogy egyes tagállamok esetleg nem rendelkeznek elegendő adminisztratív kapacitással a párhuzamos igazgatási rendszerek terheinek kezeléséhez; megjegyzi, hogy az adminisztratív kapacitásra nehezedő ezen nyomást a CONT bizottság különböző meghallgatásai és látogatásai során is megfigyelték; aggasztónak tartja azt is, hogy az NGEU egyes tagállamokban az uniós alapok tervezésének, nyomon követésének és ellenőrzésének újraállamosítása felé mutató tendenciát indíthat el, amelynek mentén az uniós szintről a nemzeti kormányokhoz, valamint potenciálisan a régióktól a nemzeti kormányokhoz helyeződnek át e tevékenységek; emlékeztet azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az elmúlt évtizedekben a regionális szerepvállalás terén a kohéziós politikán keresztül elért pozitív fejlemények ellenében hathat, és hogy a Bizottság és az irányító hatóságok közötti közvetlen pénzügyi kapcsolat hiánya alapvető vonatkozásokban gyengíti a pénzügyi ellenőrzést és a mentesítést;

190.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elhanyagolható mértékben járul hozzá a határokon átnyúló együttműködéshez, különös tekintettel az érintett uniós finanszírozás összegére;

191.

megjegyzi, hogy a bizottsági szolgálati munkadokumentumok szerint 20 tagállam irányoz elő határokon átnyúló projekteket nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében, és megjegyzi, hogy a befektetett összegek tagállamonként igen eltérőek; rámutat arra, hogy 2021-ben a határokon átnyúló projektek tekintetében tervezett átlagos beruházás a tagállamok körében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes keretösszegének mindössze körülbelül 6 %-át teszi ki; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében túl kevés határokon átnyúló projektet kezdeményeztek, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elhanyagolható mértékben járul hozzá a határokon átnyúló együttműködéshez, különös tekintettel az érintett uniós finanszírozás összegére; megjegyzi, hogy a határokon átnyúló projektek fokozottabb előtérbe helyezéséhez több időre lett volna szükség a tervezéshez, valamint szükséges lett volna egy ösztönző mechanizmus a tagállamok számára; kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős szerepet játszik az Unió energiafüggetlenség felé való terelésében és az energetikai átállás felgyorsításában; hangsúlyozza az Unió független energiaellátása, valamint a határokon átnyúló hálózatokba, a rendszerösszekötőkbe és a hidrogénprojektekbe történő megfelelő beruházások szükségességét; üdvözli, hogy a Bizottság 2021. januári útmutatásában felajánlotta, hogy az érdeklődő tagállamok számára koordinációs platformot biztosít, hogy segítse őket a határokon átnyúló projektek létrehozásában; megjegyzi, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról szóló rendelet a 27. cikkben a reformok és beruházások határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenziójára vagy hatására vonatkozó kritériumot vezet be; mindazonáltal sajnálja, hogy a határokon átnyúló projektekre vonatkozó 30 %-os célkitűzés nem kötelező érvényű; kéri a Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló hiteleket bocsássák azon tagállamok rendelkezésére, amelyek érdeklődnek az energiafüggetlenségre és az uniós energiahálózat átalakítására összpontosító, határokon átnyúló projektekbe történő beruházások iránt;

192.

hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz visszavont kifizetéseinek teljes összegét azon tagállamok rendelkezésére kell bocsátani, amelyek érdeklődnek az energiafüggetlenségre és az energiahálózat átalakítására összpontosító, határokon átnyúló projektekbe történő beruházások iránt;

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése

193.

tudomásul veszi a Számvevőszék 21/2022. számú, „A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése: összességében megfelelő, de a végrehajtás terén továbbra is vannak kockázatok” című különjelentésének megállapításait; megjegyzi, hogy a Számvevőszék értékelése egy hat tagállamból álló mintán alapul, amelyben a négy, abszolút értékben a legnagyobb vissza nem térítendő támogatásban részesült tagállam, valamint azon két tagállam szerepelt, amely a 2020. évi bruttó hazai termékéhez viszonyítva a legnagyobb vissza nem térítendő támogatásban részesült; üdvözli a Számvevőszék következtetését, miszerint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági értékelése összességében megfelelő volt, tekintettel a folyamat összetettségére és az időbeli korlátokra, ugyanakkor számos hiányosságot tártak fel a folyamatban, és több, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres végrehajtását veszélyeztető kockázatot is azonosítottak; üdvözli, hogy a Bizottság támogatást nyújtott a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során, és iránymutatásokat tartalmazó dokumentációkat adott ki; megjegyzi, hogy a Bizottság a Számvevőszék szinte valamennyi ajánlását elfogadta;

194.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben hiányosságok mutatkoztak a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások kezelése terén; tudomásul veszi a Számvevőszék azon értékelését, hogy a viszonylag kis tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei nem tartalmaztak hiányosságokat, míg a nagyobb tagállamok tervei súlyos hiányosságokat tartalmaztak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadása során megfigyelt „tárgyalások” egyenlőtlen bánásmódot eredményeznek a tagállamokkal szemben; megkérdőjelezi továbbá, hogy végrehajtják-e valaha az országspecifikus ajánlások fontos részeit, amelyeket a tagállamok még a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi ösztönzői révén sem hasznosítanak;

195.

bírálja, hogy a Bizottság nem ismertette, hogy a kifizetési részlet nagysága miként függ össze a mögöttes mérföldkövek és célok összegével és nagyságrendjével; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kifizetések nagyságrendjében, valamint a mögöttes mérföldkövek és célok számában mutatkozó eltérés arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy ne nyújtsanak be végleges kifizetési kérelmeket, amelyek egyes esetekben viszonylag nagy számú mérföldkőtől és célértéktől függenek, és így ne hajtsák végre a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben elfogadott összes reformot és beruházást, miután a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön belüli hozzájárulásuk legnagyobb részéhez már hozzájutottak;

196.

emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, hogy a Bizottság a Számvevőszék mintájában feltárt hiányosságok ellenére az összes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelése során „B” minősítést adott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházások költségbecslésére, ami lehetséges problémákat vet fel az érintett összegek pontosságával kapcsolatban; megállapítja, hogy e hiányosságok a tervezési szakaszban bizonyos intézkedések tekintetében felmerülő információhiánytól kezdve egészen odáig terjednek, hogy az alapul szolgáló feltételezések nem minden intézkedés esetében teljesen valószerűek; megjegyzi, hogy a Bizottság a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek becsült összköltségeit a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet V. mellékletében említett kritériumok alapján értékelte; megjegyzi, hogy a Bizottság minden egyes tagállamot arra kötelezett, hogy javítsa költségbecsléseit és nyújtson be további bizonyítékokat és indokolást addig, amíg a költségbecslés hitelessége és észszerűsége eléri legalább a „B” minősítést; hangsúlyozza, hogy a beruházások és a reformok sajátos kombinációja biztosítja, hogy a szükséges reformokat időben és gyakran a korábbi évek során végrehajtsák, majd fenntartsák; hangsúlyozza, hogy a mentesítésért felelős hatóság nem várhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lezárásáig azzal, hogy teljeskörűen meggyőződjön az uniós források megfelelő felhasználásáról; hangsúlyozza annak kockázatát, hogy a tagállamok esetleg nem igénylik az utolsó kifizetési részletet, és így előfordulhat, hogy nem teljesítik az összes reformot és beruházást, miután a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a teljes pénzügyi támogatásuk legnagyobb részét megkapták;

197.

fontosnak tartja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamok számára elkülönített valamennyi pénzeszköz reformokat és beruházásokat eredményezzen, mivel a mentesítésért felelős hatóság csak ekkor lehet biztos abban, hogy az összes pénzeszközt az addicionalitás elvének maradéktalan betartásával utalták ki a végső kedvezményezettek számára; emlékeztet a korábbi mentesítési jelentésekben megfogalmazott kritikára, amely szerint egyes tagállamok rendszeresen túlkönyvelik a megosztott irányítású finanszírozási programokat, és a kapcsolódó kiadásokban feltárt szabálytalanságok és/vagy csalás esetén kivonják a projekteket az uniós alapok köréből, ezáltal sikeresen megkerülik az uniós vizsgálatokat és/vagy a hatékony nyomon követést és a lehetséges korrekciókat; helyteleníti, hogy e szabálytalanságok és esetleges csalások terhei a nemzeti költségvetésre és így a nemzeti adófizetőkre hárulnak;

A mérföldkövek meghatározása

198.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevétele miatt, hogy bizonyos mérföldkövek és célok nem egyértelműek; osztja a Számvevőszék azon aggodalmát, hogy a mérföldkövek és célok egyértelmű és összehasonlítható meghatározásának hiánya azzal a kockázattal jár, hogy ezeket a mérföldköveket és célokat nehéz értékelni, és azzal a kapcsolódó kockázattal, hogy az eredetileg kitűzött célt nem sikerült elérni; hangsúlyozza, hogy ez jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a Bizottság számára annak értékelésekor, hogy egy hozzávetőlegesen meghatározott mérföldkövet és célt sikerült-e elérni; e tekintetben tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a Spanyolország első kifizetési kérelmében szereplő 395. mérföldkő nem teljesült kielégítően; aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság válaszát, amely szerint a Számvevőszék által nem teljesítettnek tekintett elem nem része a mérföldkőnek, de szerepel az intézkedés leírásában; hangsúlyozza, hogy a mérföldköveknek és céloknak való megfelelést csak részletes értékelés és egyértelmű kritériumok alapján lehet megállapítani, nem pedig politikai tárgyalások alapján; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tapasztalataiból le kell vonni a tanulságokat, amelyeknek tükröződniük kell a mérföldkövek és célok meghatározására szolgáló szabványosított módszertanban;

199.

hangsúlyozza, hogy a mérföldköveknek való megfelelést csak részletes értékelés, valamint egyértelmű és rögzített kritériumok alapján lehet megállapítani, nem pedig politikai tárgyalások alapján;

200.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a mérföldkövek és a célok gyakran output- és akár inputmutatókon alapulnak, ami az intézkedések teljesítményének mérési lehetőségét oly módon korlátozza, hogy csupán az elért outputokat mutatják be, nem pedig az eredményeket és végső soron azoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz uniós szakpolitikai célkitűzéseire gyakorolt középtávú hatásait; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hatásmutatók jellegüknél fogva hosszabb időtávúak, ami nem biztos, hogy jól illeszkedik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz korlátozott végrehajtási időkeretéhez;

201.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése részben olyan intézkedéseken alapult, amelyeket még nem vezettek be; tudomásul veszi e tekintetben a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a Bizottság az első kifizetés előtt elérendő további mérföldköveket és célokat határozott meg a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadása érdekében, és hogy értékelése hozzájárult a mérföldkövek és célok minőségének javításához; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának kezdetén nem áll rendelkezésre teljes mértékben működőképes monitoringrendszer, azzal a kockázattal jár, hogy a mérföldkövek és célok értékelése és nyomon követése késedelmet szenved; rámutat arra, hogy a mintában szereplő tagállamokban a nyomonkövetési rendszerek vagy a végrehajtó szervek még nem álltak teljes mértékben rendelkezésre a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásának időpontjában, és ez szintén korlátozta igazgatási kapacitásuk Bizottság általi értékelését; e tekintetben tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon megállapítását, hogy még az ellenőrzési és kontrollintézkedések esetében is – amelyek az információk megbízhatósága szempontjából a végső eszközt jelentik – annak ellenére adtak „A” minősítést, hogy számos intézkedést nem vezettek be; tudomásul veszi e tekintetben a Számvevőszék azon következtetését, hogy az, hogy ezen a területen az összes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv „A” minősítést kapott, legalább részben azzal magyarázható, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet csak „A” (megfelelő) vagy „C” (elégtelen) minősítést tett lehetővé, és a „C” minősítés a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészének elutasítását eredményezi; emlékeztet arra, hogy a megfelelő ellenőrzési és kontrollstruktúrák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből forrásokhoz lehessen jutni;

202.

az oknyomozó újságírók jelentései alapján megállapítja, hogy számos tagállam tanácsadó cégek szakértelmére támaszkodott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozása során, és ezek a cégek pedig szolgáltatásokat kínálnak az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás potenciális kedvezményezettjeinek támogatására ezekben a tagállamokban;

Ajánlások

203.

204.

felhívja a Számvevőszéket, hogy

dolgozzon ki hatékony módszertant a mintául szolgáló mérföldkövek és célok kiválasztására, amennyiben úgy dönt, hogy újraértékeli a Bizottság értékelését, mivel a jövőben nem fog rendelkezni az összes kifizetési kérelem valamennyi mérföldkövének és céljának ellenőrzéséhez szükséges erőforrásokkal; úgy véli, hogy e módszertannak hatékonyan meg kell határoznia azokat a mérföldköveket és célokat, amelyek esetében nagyobb a nemteljesítés kockázata és/vagy amelyek relevánsabban hozzá tudnak járulni a kitűzött végső célok általános sikeréhez; felhívja a Számvevőszéket, hogy a mérföldkövek és célok Bizottság általi értékelésének ellenőrzésébe foglalja bele az ezek teljesítésére vonatkozó dokumentáció ellenőrzési nyomvonalát;

205.

felhívja a Bizottságot, hogy:

bocsássa az ellenőrök és a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás valamennyi végső kedvezményezettjének és támogatott projektjének listáját az összes kifizetésre vonatkozóan (2021-ben és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során), és biztosítson teljes körű hozzáférést a Számvevőszék számára a Fenix informatikai eszközhöz;

tegyen lépéseket a tagállamok azon új kötelezettségének gyakorlati érvényesítése érdekében, hogy közzétegyék azt a 100 végső kedvezményezettet, akik a legnagyobb összegű finanszírozásban részesülnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, és tegyen meg minden megfelelő intézkedést, amennyiben a tagállamok nem hajtják végre megfelelően ezt a rendelkezést;

a tagállamokkal együttműködve adja meg a tagállamokban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokból végrehajtott valamennyi szociális program és támogatási intézkedés pontos nevét; ezért kéri a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó források e programokon belüli részarányának feltüntetését, valamint azon juttatások pontos megjelölését, amelyeket arányos mértékben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokkal helyettesítettek a munkanélküliséggel szembeni nemzeti védelmi rendszer, az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás területén;

fejtse ki a mentesítésért felelős hatóságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti mérföldkövek és célok értékelésére szolgáló keret és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti kifizetések felfüggesztésének meghatározására vonatkozó bizottsági módszertan indokolását és logikáját, és fontolja meg további meghatározások megfogalmazását az ezekben szereplő szubjektív elemek hatásának csökkentése érdekében;

részletes értékelés, egyértelmű és rögzített kritériumok alapján, az EUB ítélkezési gyakorlatával teljes mértékben összhangban értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő jogállamisági mérföldkövek tagállamok általi teljesítését, nem csupán a reformjogszabályok formális elfogadását, hanem a jogi és gyakorlati alkalmazást is vizsgálva, és nem politikai tárgyalások alapján;

f)	valamennyi – különösen vezetői – álláshely esetében alkalmazzon átláthatóbb kinevezési eljárást, és adjon pontosabb magyarázatot a jelenlegi kinevezési eljárásra, amelyből hiányzik az átláthatóság és az elszámoltathatóság;

g)	csak akkor hagyjon jóvá bármely kifizetési kérelmet, ha valamennyi jogállamisági mérföldkő teljes mértékben teljesült;

támogassa a tagállamokat abban, hogy növeljék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Kohéziós Alap végrehajtásához szükséges párhuzamos adminisztratív rendszerek kezelésére szolgáló adminisztratív kapacitásukat, és segítse őket a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésében, a pályázatok egyszerűsítésében és a célzottabb tájékoztatás biztosításában, ezáltal megkönnyítve a kkv-k és az önálló vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférését;

az Europollal, az Európai Ügyészséggel, az OLAF-fal és más érintett szereplőkkel együtt tanúsítson fokozott éberséget a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket célzó visszaélésre, csalásra és szervezett bűnözésre utaló jelek felmerülése esetén, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalás gyanúja tekintetében vezesse be a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül a Bizottságnak, valamint az Európai Ügyészségnek történő jelentéstételt, amint azt a vonatkozó rendeletek előírják;

tegye egyértelművé, hogy az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (5) szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervei által finanszírozott valamennyi projekt és intézkedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, azaz európai pénzből finanszírozottnak tekintendő, és így az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik;

k)	kéri, különösen annak fényében, hogy a belső ellenőr kockázatértékelése az ellenőrzései megtervezésének alapját képezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása továbbra is kiemelt helyen szerepeljen, tekintettel innovatív jellegére és nagy pénzügyi horderejére;

értékelje az országspecifikus ajánlások végrehajtásának az európai szemeszterben és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben történő kikényszerítésére vonatkozó eljárást, és szükség esetén javasoljon új eszközöket a végrehajtás kikényszerítésére, tekintettel arra, hogy egyes tagállamok esetében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv minden, míg más (nagyobb) tagállamok esetében nem minden országspecifikus ajánlással foglalkozott;

a nagyközönség megfelelő tájékoztatása és a félreértések elkerülése érdekében tegyen egyértelmű különbséget a költségvetésbe állított és az elért eredmények között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló általános és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytáblájáról szóló konkrétabb kommunikációjában;

javítsa az információk közzétételét – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláján – az Unió által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozására felvett összegeket, a felvett összegek kifizetése során felmerült kamatokat, valamint a tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésükre bocsátott hitelek után a Bizottságnak fizetett kamatokat illetően;

2023-ban készítsen elemzést a nemzeti kiadásokról, összehasonlítva a nemzeti költségvetésekben szereplő kiadásokat és beruházásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a legnagyobb arányú támogatásban részesült tagállamok támogatásainak kifizetése előtt és után annak megállapítása érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokból beruházások helyett ismétlődő nemzeti kiadásokat finanszíroztak-e, elismerve ugyanakkor, hogy a Covid19-világjárványt követő súlyos gazdasági visszaesés elhárult;

p)	tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből előfinanszírozásban részesült tagállamok mit tettek a beruházásokra még nem fordítható pénzeszközökkel;

csak azokat a mérföldköveket és célokat fogadja el, amelyekre vonatkozóan a végrehajtást alátámasztó dokumentációt kapott, nem csupán a tagállamok nyilatkozatait, és biztosítsa egy megfelelő ellenőrzési nyomvonal rögzítését, amely lefedi a mérföldkövek és célok értékelési folyamata során relevánsnak tartott valamennyi elemet;

vezessen be egy megbízható előzetes és utólagos keretet annak ellenőrzésére, hogy valamennyi mérföldkövet és célt ténylegesen végrehajtottak és dokumentáltak-e, beleértve a mérföldkövek értékelését rögzítő megfelelő ellenőrzési nyomvonalat is, különös figyelmet fordítva annak értékelésére, hogy tiszteletben tartották-e a DNSH-elvet, valamint hogy alátámassza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz zöld és digitális céljaihoz hozzájáruló beruházások eredményeit;

vizsgálja felül a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozatának megfogalmazását, és a következő évekre vonatkozóan terjessze ki annak hatályát a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott intézkedéseknek az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelésére, tekintettel a Bizottság által adott nem kielégítő indokolásra és a Szerződés őreként az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban fennálló felelősségre;

t)	szorosan kövesse nyomon a mérföldkövek és célok – különösen az ellenőrzéshez, a nyomon követéshez és a kontrollhoz kapcsolódó mérföldkövek és célok – teljesítését;

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke szerinti tagállami ellenőrzési és kontrollintézkedéseknek ne csak a kialakítását, hanem a tényleges működését is ellenőrizze, egyidejűleg azonosítva azokat a területeket, amelyeket javítani lehetne vagy hatékonyabbá lehetne tenni;

tisztázza a mentesítésért felelős hatóság számára, hogy milyen módszertant alkalmazott a megállapodás szerinti kifizetési profilok meghatározásához, különös tekintettel arra, hogy a mögöttes mérföldkövek és célok száma és nagyságrendje miként függ össze az egyes kifizetési részletek nagyságrendjével;

ismételje meg a kifizetési profiloknak a Számvevőszék 21/2022. sz. különjelentésében szereplő elemzését valamennyi tagállam valamennyi kifizetési profilja tekintetében, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak arról, hogy az egyes kifizetési kérelmek hogyan kapcsolódnak az egyes tagállamok tekintetében teljesítendő mérföldkövek és célok számához, valamint tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek garantálják, hogy 2026. augusztus 31-ig valamennyi mérföldkő és cél lezárul;

foglalkozzon a kohézió és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz párhuzamos végrehajtásából származó kockázatokkal és kihívásokkal, különös tekintettel a helyi, regionális, gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonására, amely a kohéziós finanszírozáshoz képest megkönnyíti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás felhasználását azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a különböző kormányzati szintek közötti partnerségen alapuló megközelítés révén bevonják e szereplőket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásába, célul tűzve ki emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohézió közötti kiegészítő jelleg megerősítését;

határozottan ösztönözze a helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket módosítani kívánó tagállamokat, hogy beruházásaik körébe vonják be a határokon átnyúló projekteket, és általában helyezzenek nagyobb hangsúlyt az ilyen valóban európai projektekre; emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló projekteknek az energia átvitelében, elosztásában és tárolásában fennálló szűk keresztmetszeteket kell kezelniük, ezáltal uniós hozzáadott értéket biztosítva; csak olyan tagállamok REPowerEU fejezeteit hagyja jóvá, amelyek – a REPowerEU-tárgyalásokon egyeztetettek szerint – a finanszírozás legalább 30 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező projektekre fordítják, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

a fennmaradó hitelek és a visszavont kifizetések teljes összegét különösen az energiafüggetlenségre és az energetikai átalakulás felgyorsítására összpontosító, határokon átnyúló projektek számára tegye elérhetővé; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a tagállamokat, hogy határon átnyúló projekteket dolgozzanak ki, különösen az energiafüggőséggel kapcsolatban, és tegye lehetővé számukra, hogy a fennmaradó hitelekből és a visszavont kifizetésekből hitelt igényeljenek az energiára összpontosító, határokon átnyúló projektek finanszírozásához; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtás előrehaladásáról, a felfüggesztett és visszavont kifizetésekről és a hitelkérelmekről;

aa)

adott esetben erősítse meg a tagállamokban végzett rendszerellenőrzéseit minden egyes belső kontrollrendszerre vonatkozóan (decentralizált vagy végrehajtási módszerek esetében), és gondoskodjon észszerű számú vizsgálat elvégzéséről az egyes beszerzési dokumentációk tekintetében a belső kontrollrendszerek gyakorlati hatékonyságának garantálása érdekében;

ab)

gondoskodjon arról, hogy a kettős finanszírozás ellenőrzése bekerüljön az NGEU-, vidékfejlesztési és kohéziós programokra vonatkozó tagállami ellenőrzési és kontrollkeretekbe, és rendszerellenőrzések révén biztosítsa annak megfelelő működését; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az e programok keretében a végső kedvezményezetteknek folyósított valamennyi kifizetés kockázatalapú ellenőrzése révén bizonyosodjon meg arról, hogy nem kerül-e sor kettős finanszírozásra;

ac)

biztosítsa a tagállamok végső kedvezményezettjeiről vezetett nyilvántartások megbízhatóságát, különös tekintettel az adatok sértetlenségére és teljességére annak érdekében, hogy a végső kedvezményezetteket érintő szabálytalanságok feltárását követően megfelelő uniós szintű nyomon követésre kerülhessen sor;

ad)	számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak arról, hogy a Bizottság mit tett a tagállamokban és uniós szinten fennálló esetleges összeférhetetlenségek semlegesítése érdekében, különös tekintettel a tanácsadók bevonására;

ae)

nyújtson be részletes jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a tagállamok által már a kifizetések folyósítása előtt végrehajtott reformokról, valamint a tagállamok által a nemzeti jog új uniós irányelvekhez való hozzáigazítása érdekében hozott azon kötelező intézkedésekről, amelyeket a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben mérföldkövek vagy célok formájában szerepeltettek.

(1) Intézményközi megállapodás (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról (HL L 207., 2021.6.11., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433 I, 2020.12.22., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(5) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/97

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1826 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0227/2022) (2),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2022) 331) és az Európai Parlament konkrét kérdéseire adott részletes válaszokra,

—	tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2021. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2022) 401),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2022) 160),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival (3) együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06247/2023 – C9-0063/2023),

—	tekintettel a Tanács által a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló 2023. február 28-i ajánlásra (06250/2023 – C9-0055/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,

—

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0101/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2.	ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(6) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/99

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1827 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0230/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4)

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Bíróságának hivatalvezetője számára az Európai Unió Bírósága 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bíróságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/100

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1828 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2023),

mivel az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Unió igazságszolgáltatási intézménye, amelynek feladata az uniós jog betartásának biztosítása a Szerződések egységes értelmezésének és alkalmazásának felügyelete, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által elfogadott intézkedések jogszerűségének biztosítása révén;

B.	mivel az EUB hozzájárul az Unió értékeinek megőrzéséhez, és ítélkezési gyakorlatán keresztül Európa építésén dolgozik;

C.	mivel az EUB két bíróságból áll, amelyek a Bíróság és a Törvényszék;

megjegyzi, hogy az EUB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetében tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki (ami az uniós költségvetési kiadások 5,9 %-ának felel meg); megjegyzi, hogy az EUB költségvetése az Unió által a közigazgatásra fordított teljes költségvetés mintegy 4,1 %-át teszi ki;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a 2020-as 48-ról 2021-ben 60-ra növelte az „igazgatás” keretébe tartozó ügyletek mintáját;

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy hosszú évek óta végzett munkája arra enged következtetni, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete összességében alacsony kockázatú kiadásokra vonatkozik; megjegyzi azonban, hogy a 2021. pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés nem tartalmaz releváns információkat az EUB-ről, és felkéri a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogó adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésben a Számvevőszék nem tárt fel semmilyen, az EUB-t érintő konkrét problémát;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy az EUB számára 2021-re előirányzott teljes költségvetés hozzávetőleg 444 millió EUR, ami a 2020-as 436 millió EUR-hoz és a 2019-es 429 millió EUR-hoz képest növekedést jelent;

megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya magas, 98,69 %-os, ami összhangban van az előző évi 98,19 %-os költségvetés-végrehajtási aránnyal; megállapítja, hogy a 2021-ben az EUB 10 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a költségvetési rendelet 29. cikke alapján, amelyek teljes összege 17,9 millió EUR, azaz a pénzügyi év előirányzatai 4 %-ának megfelelő összeg volt;

elismerését fejezi ki az EUB-nek az átlagos fizetési idő csökkenő tendenciája miatt, amely 2021-ben 24,63 nap volt, ami 2020-hoz képest körülbelül egynapos csökkenést jelent; méltányolja, hogy a külső fordítással kapcsolatos számlák esetében – amelyek az összes kifizetett számla 75 %-át teszik ki, és amelyek esetében a szerződés szerinti határidő 60 nap – az átlagos fizetési idő 27,48 nap volt, míg az egyéb számlák átlagos fizetési ideje – amelyekre a szerződés szerinti fizetési határidő 30 nap – 18,92 napot tett ki;

megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19-világjárvány jelentős befolyásolt gyakorolt az EUB valamennyi tevékenységére, mind az igazságszolgáltatási, mind az igazgatási tevékenységre, és hogy a válság az EUB több költségvetési sorának felhasználását is befolyásolta; megjegyzi, hogy egyes költségvetési sorok esetében a nettó hatás az előirányzatok felhasználásának csökkenése volt, míg más tételek esetében a válság további kiadásokat tett szükségessé; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Covid19-világjárvány tapasztalatainak hasznosítása érdekében az EUB 2021-ben felülvizsgálta vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervét;

megjegyzi, hogy számokban kifejezve a Covid19-világjárvány okozta többletkiadások 1,7 millió EUR-ra becsülhetők (a személyzet otthoni munkavégzésének általános alkalmazása miatt az informatikai berendezések és szolgáltatások beszerzése kapcsán felmerült többletköltségek 0,9 millió EUR összeget tettek ki, a fertőtlenítő és egyéni védőfelszerelések beszerzése az EUB épületekbe behívott tagjai és személyzete számára 0,1 millió EUR összeget tett ki, a fűtési költségek pedig 0,3 millió EUR összeggel növekedtek, mivel úgy döntöttek, hogy az EUB épületeiben gyakrabban cserélik a levegőt); megállapítja, hogy a megtakarítások becsült összege 6 millió EUR (szabadúszó tolmácsolással kapcsolatos költségvetési tételek: 1,1 millió EUR becsült összeg, szakmai képzés és kiküldetések: 1,1 millió EUR becsült összeg, az épületek takarítása és rendben tartása: 0,5 millió EUR becsült összeg, bútorok, irodai fogyóeszközök és protokolltevékenységek: 0,5 millió EUR becsült összeg, valamint a bérkiigazítás 1,9 %-ra történő csökkentése: 1,2 millió EUR becsült összeg);

10.

rámutat, hogy a megtakarítások nettó összege 4,3 millió EUR-ra becsülhető, ami lehetővé tette, hogy a maradványösszegek év végi átcsoportosításának részeként finanszírozni lehessen az épületekkel kapcsolatos előlegfizetést, amelynek célja az EUB jövőbeli pénzügyi terheinek csökkentése;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

11.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben a Covid19-világjárvány hatásainak kezelése érdekében kialakított intézkedések lehetővé tették, hogy az EUB a tanulságokat felhasználva, a távmunka, a kommunikációs technikák és a mindkét bíróság előtti távmeghallgatásokat lehetővé tevő videokonferencia-rendszer alkalmazásával magas teljesítményszintet tartson fenn; nagyra értékeli, hogy az EUB elnyerte az európai ombudsman jó közigazgatásért járó díját az innováció/átalakítás terén elért kiválóság kategóriában;

12.

megjegyzi, hogy 2021-ben növekedett a két bíróság előtt indított ügyek száma (2021-ben 1 720, míg 2020-ban 1 584), valamint a lezárt ügyek száma (2021-ben 1 723, míg 2020-ban 1 540); tudomásul veszi, hogy a növekedés elsősorban a Bíróságot érinti, és alapvetően a Törvényszék határozatai ellen benyújtott fellebbezések számának jelentős növekedésével magyarázható, amely pedig a Törvényszék tevékenységének fokozódásával függ össze, amelynek oka a Törvényszék 2021 szeptemberében befejeződött reformja; hangsúlyozza, hogy a Törvényszék határozatainak 29 %-a ellen a Bírósághoz benyújtott fellebbezéssel élnek;

13.

megállapítja, hogy 2021-ben meghosszabbodott az eljárások átlagos időtartama (17,2 hónap a 2020-as 15,4 hónaphoz képest); megjegyzi, hogy a Bíróságon az eljárások átlagos időtartama 2021-ben 16,6 hónapra nőtt a 2020-as 15,4 hónaphoz képest, míg a Törvényszéknél az eljárások átlagos időtartama 17,3 hónapra nőtt, szemben a 2020-as 15,4 hónappal; egyetért azzal, hogy az átlagos időtartam általános növekedése legalábbis részben összefügghet a világjárványhoz kapcsolódó intézkedésekkel, amelyeket a felek jogai gyakorlásának azáltal történő megkönnyítése érdekében fogadtak el, hogy az írásbeli beadványok benyújtására további egy hónapot biztosítottak, valamint azzal, hogy a felek nem tudtak az EUB luxemburgi székhelyére utazni, ami az eljárások szóbeli szakaszának meghosszabbodásához vezetett;

14.

megállapítja, hogy a két bíróság előtt folyamatban lévő ügyek száma 2021-ben nem változott (2 541 ügy, ebből 1 428 a Törvényszék előtt, 1 113 ügy pedig a Bíróság előtt, szemben a 2020. évi 2 542 üggyel);

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

15.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EUB jelentős részleges megújuláson ment át, mivel kilenc új bíró érkezett a Bíróságra, öt új bíró pedig a Törvényszékre;

16.

megjegyzi, hogy 2022 júliusa óta a Törvényszéknek tagállamonként két bírája van, míg a Bíróságot továbbra is tagállamonként egy bíró alkotja; ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa a két bíróság munkaterhelése közötti egyensúly helyreállításának módjára vonatkozó elemzését;

17.

fenntartja, hogy foglalkozni kell a bírói kollégiumon belüli nemek közötti egyensúly hiányával; tudatában van annak, hogy a Bíróság és a Törvényszék tagjait a tagállamok kormányai nevezik ki közös megegyezéssel, és az EUB-nek ugyanúgy nincsen ráhatása a bírák vagy a főtanácsnokok kiválasztására, mint ahogy a Tanács vagy a Parlament sem tudja befolyásolni a folyamatot; nagyra értékeli, hogy a Parlament felhívását követően a Törvényszék elnöke 2021. március 26-án levelet küldött a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája elnökének a Törvényszék 26 bírája hivatali idejének lejártával kapcsolatban, amelyben hangsúlyozta a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát a Törvényszékben, és felkérte a tagállamok kormányait, hogy amikor a bírói kar részleges megújításakor kijelölik jelöltjeiket, az (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (11) preambulumbekezdésével összhangban vegyék figyelembe ezt a célt; sürgeti a tagállamok kormányait, hogy az új bírák kinevezésekor vegyék figyelembe a nemek közötti egyensúly szükségességét;

18.

megállapítja, hogy 2021 végén 2 247 tisztviselő és egyéb személyzeti alkalmazott volt az EUB-nál, míg 2020 végén 2 239, és megjegyzi, hogy 2021-ben az igazgatási kategóriák közötti megoszlás összhangban van a korábbi évek hasonló adataival (2021-ben 59 % tisztviselő, 33 % ideiglenes alkalmazott és 8 % szerződéses alkalmazott, míg 2020-ban 60 % tisztviselő, 32 % ideiglenes alkalmazott és 8 % szerződéses alkalmazott); tudomásul veszi a 2021-es magas, 97 %-os foglalkoztatási arányt; megállapítja, hogy az álláshelyek tevékenységi ágazatok szerinti felosztása továbbra is hasonló az előző évekéhez, mivel az álláshelyek majdnem 86 %-a az igazságszolgáltatási és nyelvi tevékenységekhez tartozott;

19.

megállapítja, hogy 2021-ben a személyzeti és vezetői pozíciókban a nemek megoszlása megfelel az előző évinek; megállapítja, hogy 2021 végén a személyzet 60 %-ban nőkből állt (1 355 alkalmazott), és hangsúlyozza, hogy az EUB meghaladta az uniós intézmények átlagát a nők közigazgatáson belüli felelős pozícióban való képviselete tekintetében (nők töltik be a tanácsosi állások 54 %-át és a közép- és felsővezetői állások 40 %-át);

20.

elismeréssel veszi tudomásul az EUB erőfeszítéseit a földrajzi egyensúly megtermtésére azáltal, hogy ösztönzi az alulreprezentált nemzetiségek jelentkezését, az intézményközi portálon közzéteszi álláshirdetéseit, és szorosan együttműködik a Bizottság személyzeti kiválasztási és felvételi szolgálatával (EPSO) annak érdekében, hogy feltárja a munkaerő-felvétel javításának lehetőségeit; megjegyzi, hogy az egyensúlyhiány még mindig jelentős, és arra ösztönzi az EUB-t, hogy törekedjen a tagállamok egyenletesebb képviseletére a személyzetén belül, különösen a 2004 után csatlakozott tagállamok tekintetében;

21.

tudatában van a luxemburgi munkaerőpiac sajátosságainak, és üdvözli a holisztikus megközelítést, amelyet egy új munkaerő-gazdálkodási stratégia kialakítása révén alkalmaznak, amely a munkavégzési ciklus valamennyi szakaszát felöleli: a toborzást, a készségfejlesztést, az alap- és továbbképzést, a munkahelyi kísérést és mentorálást, a pályaorientációs szolgálatot, amely 2021-ben indult, valamint mobilitási lehetőségeket, a nyugdíjba vonulásra való felkészülésig; úgy véli, hogy az elkötelezett és tehetséges munkatársak toborzásához ösztönző és dinamikus munkakörnyezetre van szükség, és értékeli, hogy a sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos kérdések az EUB igazgatása során alkalmazott stratégiák mindegyikében általánosan érvényesülnek;

22.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben az EUB képzési és fejlesztési részlegének tevékenységei között, amely az esélyegyenlőségi és sokféleséggel foglalkozó sejtet is működteti, szerepeltek az esélyegyenlőséggel, a sokféleséggel és a befogadással kapcsolatos konkrét kezdeményezések, mint például az esélyegyenlőségi és sokféleségi képviselők részvétele az e területet érintő különböző intézményközi munkacsoportokban és különösen a felvételi eljárások során a sokféleséggel foglalkozó EPSO-munkacsoportban, a személyzet és a vezetők számára szervezett tudatosságnövelő tevékenységek, valamint az újonnan érkezők bevezető programjának átalakítása, hogy abba beépítsék a sokféleséggel és befogadással kapcsolatos politika szempontjait;

23.

rámutat, hogy nagy várakozással tekint a 2020-ban létrehozott magas szintű intézményközi csoport (HLIG) eredményei elé, amelynek célja, hogy megvizsgálja azokat a megoldásokat, amelyek várhatóan növelni fogják Luxemburg vonzerejét a személyzet számára, és megtalálja annak módját, hogy miként lehetne a helyszín vonzerejét növelni az Unió más intézményeinek és szerveinek székhelyéül szolgáló más városokkal összehasonlítva; tudatában van annak, hogy 2021 júniusában a HLIG elfogadott egy jelentést, amely meghatározza az érintett területeken hozható intézkedéseket; megjegyzi, hogy e fellépések között az ideiglenes szálláshelyek biztosítását is fontolóra vették; kéri az EUB-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e javaslat végrehajtása érdekében indított intézkedésekről;

24.

aggodalommal tölti el a kiégéses esetek számának növekedése 2021-ben (34 becsült eset) a 2020-as évhez képest (27 becsült eset); üdvözli, hogy az EUB több erőforrást vetett be a kiégéses esetek megelőzése és nyomon követése érdekében oly módon, hogy növelte a tanácsadó pszichológus óraszámát, felvett egy további negyedik ápolót és egy asszisztenst, akiknek külön feladata a személyzet jóllétének javítását célzó intézkedések kidolgozása és koordinálása, valamint számos képzést szervezett a vezetők számára, hogy fejlessze vezetői készségeiket, és segítse őket a munkaterhelés igazságos elosztásában és a diszkrimináció elkerülésében; ismételten felhívja az EUB-t, hogy továbbra is kövesse nyomon az egyre növekvő munkatehernek a személyzet jóllétére gyakorolt hatását, és ösztönzi a személyzeti elégedettségi felmérések azzal a céllal történő alkalmazását, hogy jobban megértsék a probléma eredetét és az elfogadott intézkedések hatását;

25.

elismerését fejezi ki az EUB-nek a különleges intézkedések meghozataláért a személyzet fizikai és mentális jóllétének biztosítása érdekében, tekintettel a Covid19-világjárvány miatt 2021-ben szükségessé vált távmunka különleges feltételeire; megállapítja, hogy az EUB-nél választható rugalmas munkafeltételek között szerepel a részmunkaidős foglalkoztatás, a szülői szabadság, a családi szabadság, a rugalmas munkaidő-beosztás és a távmunka, hogy ezek a lehetőségek a személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek és a vonatkozó belső határozatok rendelkezéseivel összhangban a személyzet minden kategóriája számára elérhetőek, és hogy a vonatkozó frissítésekről az intraneten és a belső hírlevélben megfelelően tájékoztatják a személyzetet; kiemeli ugyanakkor az egyensúly hiányát, minthogy ezekkel a munkafeltételekkel a személyzet női tagjai élnek nagyobb arányban; a szülői szabadságot igénylő 205 személyből 163 nő volt, és csak 42 férfi, a részmunkaidős foglalkoztatást igénylő 98 személyből pedig 87 nő volt, és csak 11 férfi; ismételten kéri az EUB-t, hogy folytasson hatékony belső kommunikációt, amelynek célja a személyzet minden tagja számára felkínált lehetőségek jobb tisztázása;

26.

megjegyzi, hogy az EUB-nál a 2021-es világjárvány idején és a világjárványt követő időszakban a személyzet általánosságban véve nagyon pozitívan értékelte a munkakörülményeket, és hogy az EUB 2020-ban és 2021-ben három felmérést végzett a személyzet és a vezetők körében, érvényt adva a rendes munkarend visszaállításakor az otthoni munkavégzést magában foglaló állandó, opcionális rendszer iránti érdeklődésnek; üdvözli a távmunkát végző alkalmazottak körülményeinek javítása érdekében elfogadott kezdeményezéseket, mint például a home office csomagot (laptop, képernyő, dokkolóállomás, egér és billentyűzet, headset és ergonomikus szék), valamint a technikai támogatást és segítséget, amely magában foglalja a videokonferencia alkalmazását, a távmunka módjaira és stratégiáira vonatkozó képzési ajánlatot, a helyes gyakorlatok terjesztését és az intézmény biztonságos hálózatán keresztül működő telefonszolgáltatás létrehozását, ami megakadályozza, hogy a személyzetnél további távközlési költségek merüljenek fel;

27.

nagyra értékeli a 2021-es lezárás idején a személyzet mentális egészségére fordított figyelmet, a személyzetnek rendszeresen küldött számos közleményt, beleértve az elszigeteltséggel való megbirkózásra vonatkozó tanácsokat, a segítséggel és támogatással kapcsolatos elérhetőségeket és információkat, az orvosi konzultációkra vonatkozó gyakorlati információkat, az otthoni munkavégzés során követendő legjobb gyakorlatokat, a tanácsadó pszichológus tájékoztató videóit arról, hogyan lehet a lezárás alatt a munka és a magánélet egyensúlyát megteremteni, valamint a tanácsadó pszichológussal való tanácsadó megbeszélések lehetőségét;

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EUB 255 gyakornokot vett fel, akik közül 173-an kaptak havi jövedelmet; sajnálattal állapítja meg, hogy 2021-ben a fizetett gyakornokok aránya (68 %) csökkent az előző évhez képest (2020: 72 %); üdvözli mindazonáltal, hogy a nemrégiben, 2021. november 29-én elfogadták a gyakornokságról szóló módosító határozatot, amelynek értelmében az EUB-nak minden gyakornokot díjaznia kell, kivéve azokat, akiket más forrásból fizetnek, és a gyakornokok az átalányösszegű utazási ellátmányon kívül jogosultak a más uniós intézmények által nyújtottakhoz hasonló havi támogatásra is; elismeri az EUB által a nem fizetett szakmai gyakorlatok arányának csökkentése terén elért eredményeket, ugyanakkor felhívja a Bíróságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden gyakornok a többi uniós intézmény szintjének megfelelő, tisztességes javadalmazásban részesüljön, kivéve az egyéb forrásokból fizetett gyakornokok esetét;

29.

arra ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa a vezetőknek történő iránymutatásra és a személyzet jóllétének védelmébe való bevonásukra irányuló politikát, valamint folytassa az egyre növekvő munkateher személyzet jóllétére gyakorolt hatásának értékelését a nehézségek eredetének jobb megértése és a lehetséges megoldások feltárása érdekében; üdvözli az igazgatás és a személyzet képviselői közötti szociális párbeszédet, valamint a személyzet tagjainak véleményét számos fontos témában – például a távolról történő munkavégzés rendszerével és a munkahelyi autonómiával kapcsolatban – összegyűjtő felmérések elindítását;

Etikai keret és átláthatóság

30.

üdvözli a Bíróság és a Törvényszék tagjaira vonatkozó új magatartási kódex elfogadását, amely 2021. október 7-én lépett hatályba; megelégedéssel állapítja meg, hogy az különös hangsúlyt helyez a tagok érdekeltségi nyilatkozataira – amelyek sajnálatos módon továbbra is saját nyilatkozatok –, azok rendszeres, a helyzet minden változásakor és legalább háromévente történő frissítésére, valamint az EUB weboldalán való közzétételére 2021 végétől kezdődően; hangsúlyozza, hogy az új rendelkezések kifejezetten az összeférhetetlenség megelőzésére irányulnak, és egyetért az EUB-val abban, hogy a bevezetett szigorú megközelítés célja, hogy megerősítse a nyilvánosság uniós igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett bizalmát;

31.

nagyra értékeli, hogy az EUB a tagok utazására, kiküldetéseire, gépjárműveire és a gépjárművezetők igénybevételére vonatkozó, korábban különböző kiegészítő határozatokban foglalt belső szabályokat egyetlen, 2021 márciusában elfogadott határozatban egyesítette; úgy véli, hogy az lehetővé fogja tenni a szabályok végrehajtásának egyszerűsítését, és átláthatóbb keretet biztosít; üdvözli, hogy 2021 végén közzétették a tagok életrajzát, amely olyan további elemeket is tartalmaz, mint például az odaítélt tiszteletbeli tisztségek vagy címek, valamint az alapítványi tagságok;

32.

megállapítja, hogy azáltal, hogy a Curia weboldalán 2018 óta évente közzéteszik a Bíróság és a Törvényszék tagjai által végzett külső tevékenységeket tartalmazó listákat, sikerült elérni az átláthatóság megfelelő szintjét; hangsúlyozza, hogy a tagoktól elvárják, hogy teljes mértékben az EUB-nál végzett feladataik ellátásának szenteljék magukat, és hogy csak akkor végezhetnek külső tevékenységet, ha az a feladataik ellátásához kapcsolódik, és ehhez előzetes engedélyt kell kapniuk, amely csak akkor adható meg, ha az adott tevékenység összeegyeztethető a magatartási kódex követelményeivel és különösen azzal a kötelezettséggel, hogy a tagoknak az igazságszolgáltatási tevékenységek céljából rendelkezésre kell állniuk;

33.

sajnálja, hogy a személyzet tagjaira vonatkozó új magatartási kódexnek, amelynek 2021 végére kellett volna elkészülnie, még mindig folyamatban van az elfogadása, és ezért felhívja az EUB-t, hogy a lehető leghamarabb fejezze be ezt a folyamatot; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a személyzet számára naprakész és átfogó szabályzatot biztosítsanak számos olyan érzékeny témában, mint a forgóajtó-jelenség, a külső tevékenységek és a szolgálatból való kilépést követő foglalkozási tevékenységek, és ismételten kéri, hogy a mentesítésért felelős hatóságot megfelelően tájékoztassák a személyzetre vonatkozó új magatartási kódex végleges tartalmáról és elfogadásáról;

34.

megjegyzi, hogy a személyzet etikai kérdésekkel kapcsolatos megfelelését az EUB jelenleg elsősorban az újonnan belépő munkatársaknak szóló – de a régóta ott dolgozó kollégák számára is elérhető – kötelező képzési csomaggal, valamint a belső ellenőrzési és pénzügyi képzéssel (2021-ben összesen 14 foglalkozást szerveztek) igyekszik biztosítani; újfent megjegyzi, hogy az említett képzéseken a személyzet kevés tagja vesz részt (a személyzet összesen több mint 2 000 tagjából 99-en); felhívja az EUB-t, hogy ösztönözze tovább a személyzet etikai kérdésekkel kapcsolatos képzéseken való részvételét, végezzen felméréseket a személyzet körében annak ellenőrzése érdekében, hogy mennyire ismerik a jelenlegi etikai keretrendszert, és fokozza a személyzet bevonását; üdvözli az elektronikus kommunikáció használatára vonatkozó ad hoc iránymutatások kiadását, amelyek a lecsatlakozási joggal és a személyes adatok védelmével kapcsolatos megfontolásokat tartalmaznak, és szabályokat állapítanak meg ezen adatok használatára, megőrzésére és archiválására vonatkozóan;

35.

megjegyzi, hogy a személyzet 96 szakmai tevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló kérelmet nyújtott be az EUB-ból való távozást követően, és ezeket mind jóváhagyták, hogy a várakozási időszak megsértésére nem derült fény, hogy a jogi referensekre vonatkozó magatartási kódex titoktartásra és összeférhetetlenségre vonatkozó különleges szabályai vonatkoznak az ilyen pozíciókból távozó volt alkalmazottakra, és hogy két, személyes okokból kivett szabadság alatt végzett külső tevékenységre vonatkozó nyilatkozatot vizsgáltak meg és hagytak jóvá;

36.

megállapítja, hogy az EUB kockázatkezelési politikájának szerves részeként aktualizálta csalás elleni stratégiáját, és ennek megfelelően létrehozta a kockázat-nyilvántartást, amely tartalmazza az EUB tevékenységének érzékeny jellegével, például az információk nem megfelelő nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kockázatokat;

37.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (2) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

38.

üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felgyorsítsa és kiterjessze tevékenységeinek és eljárásainak digitalizálását, mind az igazságügyi, mind az igazgatási területeken; megérti, hogy a cél az igazságügyi tevékenységekhez való közvetlen támogatásnyújtás megerősítése, és ezáltal a kialakult példátlan mértékű munkateher kezelése, különösen a Bíróságon;

39.

üdvözli az integrált ügyviteli rendszer (SIGA) fejlesztése terén 2021-ben elért eredményeket, valamint az ez által kínált lehetőségeket az ügyek feldolgozása különböző szakaszainak jobb optimalizálására és automatizálására;

40.

megjegyzi, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben jelentős kibertámadásokra került sor, és nagyra értékeli, hogy az összes támadást sikerült úgy kezelni, hogy egy se okozzon érdemi hatást; méltatja az EUB-nak a CERT-EU irányítóbizottságának részeként és a digitális átalakulással foglalkozó intézményközi bizottság (ICDT) tagjaként az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonságának megerősítésére irányuló kezdeményezések támogatásában játszott aktív szerepét; tudatában van annak, hogy az EUB megújította kiberbiztonsági tudatossági programját, kidolgozott egy elektronikus távoktatásban elvégezhető kötelező kiberbiztonsági képzést a munkatársai számára, és a többéves digitális átalakítási program részeként tanulmányt készített a „zéró bizalomról”, ugyanakkor pedig 2021-ben elindította a „zéró bizalom” architektúrát magában foglaló új hálózat részletes tervezésének munkálatait; ösztönzi továbbá az EUB-t, hogy végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastrukturájáról, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

41.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EUB az érzékeny igazságügyi tartalmak kezelésére és feldolgozására elsődlegesen nyílt forráskódú technológián alapuló, belső hosztolt rendszereket használ, és hogy a felhőalapú megoldások alkalmazása esetén az EUB különleges technikai intézkedéseket alakít ki, és – szükség esetén az európai adatvédelmi biztos engedélyével – tárgyalás révén szigorú adatvédelmi és biztonsági követelményeket tartalmazó szerződésekben állapodik meg; értelmezése szerint ez a megközelítés lehetővé teszi az EUB számára, hogy megőrizze az ellenőrzést műszaki rendszerei felett, megvédje az adattárolás és az adatáramlás feletti rendelkezési jogát, és elkerülje a tevékenység szempontjából kritikus függőséget bármely külső rendszertől, beleértve más intézmények rendszereit is; megjegyzi, hogy a rendelkezési jogot erősíti a hozzáférési jogokra vonatkozó hatályos politika, a tisztviselőknek az EUB infrastruktúrájáért felelős szolgálatvezetőként való kinevezése, a műveletek folyamatos nyomon követésének biztosítása, valamint a fejlesztői csoportok és a külső tanácsadók és vállalkozók feladatainak elkülönítése;

42.

üdvözli, hogy megfontolás tárgyát képezi a semlegesebb dokumentum- és adatcsere-formátumok használata a szabad felhasználású irodai eszközök előmozdítása és az átláthatóság fokozása érdekében; megjegyzi, hogy 2021 januárjától a feldolgozási tevékenységek központi nyilvántartása online elérhető és közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára;

43.

emlékeztet arra, hogy az EUB az ICDT (a digitális transzformációval foglalkozó intézményközi bizottság) valamennyi alcsoportjában való részvételének keretében 2021-ben átvette a kialakulóban lévő technológiák csoportjának elnöki tisztét; értelmezése szerint e 2020 októberében létrehozott csoport fő célja, hogy lépést tartson a technológiai fejlődéssel, és elősegítse, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közös megközelítést kövessenek a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotizált folyamatautomatizálás és a kvantum-számítástechnika területén; tudatában van annak, hogy folyik egy közös intézményközi program előkészítése, amely áttekintést nyújt a beruházásokról, a rendelkezésre álló kompetenciákról, a már kifejlesztett termékekről és az újrafelhasználás lehetőségeiről, valamint az együttműködés jövőbeli területeiről, és amelytől elvárják, hogy tartalmazza az új készségekkel kapcsolatos képzést, a jövőbeli együttműködéseket támogató közös architektúrát és egy intézményközi innovációs központ létrehozását;

44.

a mesterséges intelligencia (MI) igazságszolgáltatási rendszerekben való alkalmazását érintő korábbi állásfoglalások folytatásaként felhívja az EUB-t, hogy biztosítsa az emberi jogok maximális tiszteletben tartását; tisztában van azzal, hogy az MI-eszközök használatának fő célja a szövegek elemzése az információk automatikus kinyerése és bizonyos feladatok feldolgozásának felgyorsítása érdekében; tudomásul veszi az EUB elkötelezettségét amellett, hogy a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási rendszerekben és azok környezetében való alkalmazásáról szóló európai etikai chartával összhangban figyelembe veszi az alapvető jogok tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, a biztonság, az átláthatóság, a semlegesség és a szellemi integritás, valamint a felhasználói ellenőrzés elvét; emlékeztet arra, hogy a feladatok mesterséges intelligencia segítségével történő végrehajtását minden esetben emberi operátornak kell felügyelnie, és döntési helyzetben emberi operátornak kell a döntéseket meghoznia, és ennek során minden esetben be kell építeni az etika és az emberi jogok szempontjait; ismételten kéri, hogy tájékoztassák a mesterséges intelligencia EUB tevékenységeinek ellátása során történő lehetséges alkalmazásának módozatairól;

45.

megjegyzi, hogy még mindig folyamatban van az európai adatvédelmi biztos által 2020-ban indított vizsgálat a harmadik felek által nyújtott webes szolgáltatások (például YouTube, Twitter, LinkedIn, Google Play és Apple) EUB általi használatával és a közös adatkezelői megállapodás lényegének hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos vizsgálatot indított az Amazon Web Services és a Microsoft által a Cloud II közbeszerzési szerződések keretében nyújtott felhőszolgáltatások EUB általi igénybevételével kapcsolatban is, és a határozat meghozatala még függőben van; üdvözli az EUB által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy igazodjon az európai adatvédelmi biztos ajánlásaihoz;

Épületek és biztonság

46.

üdvözli az EUSZ ingatlanberuházási terveiről a költségvetési hatóságnak tett, a költségvetési rendelet 266. cikkével összhangban elkészített részletes jelentést; megjegyzi, hogy 2021 júniusától az EUB szerződéssel rendelkezik az építészeti eszközeit tartalmazó leltár elkészítésére és azok módszeres ellenőrzésére vonatkozóan, amelyre 2021-ben 140 000 EUR-t, 2022-ben pedig 230 000 EUR-t különítettek el;

47.

megjegyzi, hogy 2021-ben továbbra is az EUB töltötte be az EUB kezdeményezésére 2014-ben létrehozott intézményközi biztonsági csoport elnöki tisztjét, amelynek célja a megközelítések összehangolása, a bevált gyakorlatok cseréje, a konkrét fenyegetés esetén történő együttműködés, valamint az épületekbe való belépés ellenőrzését célzó eljárások kialakításának összehangolása;

48.

tudomása van arról, hogy 2019 októbere óta az EUB ad otthont épületkomplexumában az EPSO luxemburgi irodájának, és biztosítja számára az ahhoz szükséges tárgyalótermeket, hogy értékelőközpontokat szervezzen a luxemburgi álláshelyekre pályázók számára, különösen a fordítás területén;

49.

megállapítja, hogy a luxemburgi épületek koordinációjával foglalkozó intézményközi munkacsoport (GICIL) szórványosabb jelleggel folytatta munkáját, hogy elősegítse a Luxemburgban székhellyel rendelkező uniós intézmények gyakorlatának összehangolását; megjegyzi, hogy a GICIL előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét az ingatlankezelés területén, és megkönnyíti az intézményközi együttműködést a gáz- és villamosenergia-ellátás, valamint az épületek ágazatához kapcsolódó műszaki segítségnyújtási szolgáltatások terén, amelyek méretgazdaságosságot eredményeznek; megjegyzi, hogy 2021. június 11-én a GICIL védnöksége alatt a munkahelyek kialakításának a világjárványt követő új koncepcióival foglalkozó munkaértekezletet tartottak;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

50.

üdvözli, hogy az EUB környezetvédelmi politikát fogadott el, amely nyilvánosan elérhető a weboldalán, és támogatja az EUB regisztrációját az EMAS rendszerbe (2016 óta), valamint részvételét több intézményközi környezetvédelmi bizottságban, amelyekben a bevált környezetvédelmi gyakorlatokat cserélik ki, és hozzájárulnak a CO2-kibocsátás csökkentését és a pénzügyi szinergiák elérését célzó közös környezetvédelmi stratégiák kidolgozásához, nevezetesen a GIME-ben (Groupe Interinstitutionnel de Management Environmental, amely több, nem kizárólag luxemburgi székhelyű európai intézmény EMAS-koordinátorait tömöríti) és az ECOnetben (intézményközi környezetvédelmi hálózat, amely az Unió különböző luxemburgi intézményeinek EMAS-koordinátoraiból áll, és amely kapcsolatot tart a luxemburgi főtitkárok és közigazgatási vezetők kollégiumával, a CALuxszal), valamint a zöld közbeszerzéssel foglalkozó intézményközi munkacsoportban, amely a zöld beszerzési ágazatban működik;

51.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben az EUB jelentős mértékben csökkentette a villamosenergia-, víz- és papírfogyasztást, az étkezdei és irodai hulladékot, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását; megállapítja, hogy a telepített 3 447 m2 összterületű fotovoltaikus panelek 381 586 kWh energiát termeltek, ami hozzájárult a fenntartható energiaellátás biztosításához; tudomásul veszi továbbá, hogy 2021 folyamán 32 ivókutat telepítettek, amelyeket 2022-ben helyeztek üzembe az orvos tisztviselők egészségügyi ajánlásainak megfelelően, csökkentve az egyszer használatos műanyag palackok felhasználását;

52.

tudatában van annak, hogy a CO2-kibocsátás nagyon erőteljes csökkenése (a kibocsátás a 2010-es 32 747 tonna CO2-egyenértékről 2020-ra 11 181 tonna CO2-egyenértékre csökkent) az épületek alacsony kihasználtsági arányával és az utazások Covid19-világjárvány miatti megritkulásával is magyarázható; arra ösztönzi az EUB-t, hogy korlátozza tovább papírfogyasztását, és törekedjen arra, hogy papírmentes intézménnyé váljon;

53.

tudomása van arról, hogy az EUB a 2022-es EMAS programmal összhangban megújított környezetvédelmi célkitűzéseket illeszt majd be, hogy tovább csökkentse környezeti lábnyomát; üdvözli a személyzet fenntartható mobilitásának támogatása és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az EUB által elfogadott számos kezdeményezést, ideértve annak előmozdítását, hogy tagjai hibrid és elektromos autókat használjanak, a határokon átnyúló éves tömegközlekedés támogatását, valamint a Luxembourg városa által létrehozott önkiszolgáló kerékpárszolgálatra való ingyenes előfizetést;

Intézményközi együttműködés

54.

üdvözli, hogy az EUB elkötelezte magát amellett, hogy összehangolt megközelítéseket találjon a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó többszörös kihívások kezelésére; tudomásul veszi, hogy a Bíróság hivatalvezetőjének elnökletével a válságkezelési stratégiával kapcsolatos eszmecserékre került sor az európai uniós intézmények és szervek adminisztratív vezetői testületének ülésein, valamint a CALux ülésein, a luxemburgi nemzeti hatóságok képviselőinek részvételével;

55.

tudomásul veszi a Bizottsággal (a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatallal (PMO) és a Kiadóhivatallal), a CERT-EU-val (a kiberbiztonság területén), valamint a Parlamenttel és a Tanáccsal (a szabadúszó tolmácsok intézményközi akkreditációja keretében a távoli tesztelési eszközhöz kapcsolódó pénzügyi terhek megosztása érdekében) kötött számos szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, valamint a számos informatikai eszköz finanszírozása érdekében más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek fordítószolgálataival kötött éves finanszírozási megállapodást; tudatában van annak, hogy a fordítás és tolmácsolás területén az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottság, valamint annak Tolmácsolási Végrehajtó Bizottsága és Fordítási Végrehajtó Bizottsága keretében folytatódott az együttműködés;

56.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az EUB együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az európai adatvédelmi biztossal és az európai ombudsmannal is, valamint hogy aktív eszmecserét folytat az Európai Ügyészséggel (EPPO) a tudásmegosztás céljából, és ezen belül a delegált európai ügyészek számára képzést kínál fel, hogy megismerhessék a Bíróság tevékenységét, összhangban a jelenleg tárgyalás alatt álló egyetértési megállapodással, amelynek célja az EUB és az Európai Ügyészség közötti szorosabb együttműködés kiépítése;

57.

üdvözli az Európai Unió Igazságügyi Hálózata által végzett tevékenységek folytatását, amelyek hozzájárultak az EUB és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés előmozdításához és megkönnyítéséhez, különösen a jogi kutatás, a többnyelvű terminológia és a technológiai innováció területén;

Kommunikáció

58.

ismételten felszólítja az EUB-t, hogy fokozza kommunikációs erőfeszítéseit a polgárokkal való kapcsolat erősítése érdekében oly módon, hogy támogatja működésének nagyobb átláthatóságát, fokozza a digitális technológiák használatát, és olyan kommunikációs stratégiát folytat, amely lehetővé teszi az EUB szerepének és az Unió jövőképébe való illeszkedésének helyes megítélését és megismerését;

59.

megjegyzi, hogy 2021-ben a nyilvános kommunikációra és promóciós tevékenységekre szánt költségvetés 510 500 EUR-t tett ki, amely a belső és külső kiadványok (pl. éves jelentések), videóanyagok, a látogatóknak szóló promóciós anyagok, a médiafigyelés, valamint a jogi szakemberek vagy a sajtó és a média számára készült speciális anyagok előállítását fedezte;

60.

megjegyzi, hogy 2021-ben 131, a Törvényszék és a Bíróság előtt folytatott tárgyaláson használtak videokonferenciát, és hogy 231 sajtóközleményt tettek közzé összesen 3 206 különböző nyelvi változatban a Curia weboldalon, 601 hetente vagy kéthetente kiadott hírlevelet készítettek a média és a jogi szakemberek számára, hogy első kézből származó információkat nyújtsanak, felhívják a figyelmet a fontos ügyekre, és megmagyarázzák a meghozott határozatokat, és 630 gyors információs közlönyt küldtek körbe a sajtóközleményekben nem szereplő ügyekről;

61.

megjegyzi, hogy a Curia weboldalnak 2021-ben 6,1 millió látogatója és 25,3 millió oldalletöltése volt; kiemeli, hogy az e-Curia egyre nagyobb szerepet játszik egyrészt a Bíróság és a Törvényszék, másrészt a felek és képviselőik közötti kommunikáció kapujaként; ösztönzi az e-Curia funkciók továbbfejlesztését;

62.

rámutat, hogy a Bírósághoz és a Törvényszékhez 2021-ben benyújtott eljárási iratok közel 90 %-át az e-Curia segítségével nyújtották be; kiemeli, hogy az e-Curia használatának aránya a Bíróság előtt 85 %, a Törvényszék előtt pedig 93 % volt (szemben a 2020-as 79 %-kal, illetve 95 %-kal); hangsúlyozza, hogy a két bíróságnál megnyitott fiókok száma tovább nőtt, a 2020 végi 7 378-ról egy év alatt 8 212-re; megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságok által megnyitott fiókok száma 2019 végén mindössze 45 volt, 2020 végére elérte a 121-et, és 2021. december 31-re tovább nőtt, immár 223-ra, ami azt jelzi, hogy a felhasználók széles körben bíznak az e-Curia hasznosságában és megbízhatóságában; üdvözli, hogy az e-Curia 2011-es bevezetése jelentős hatást gyakorolt a postai költségekre, amelyek a 2011–2021-es időszakban mintegy 85 %-kal csökkentek.

63.

megjegyzi, hogy nő az EUB jelenléte és követőinek száma a főbb platformokon és a közösségi hálózatokon (Twitter és LinkedIn, de a Mastodon platformon is), valamint tudomásul veszi, hogy a jogi szakemberek számára testre szabott közlemények készülnek tájékoztatók és a joggyakorlatra vonatkozó havi összefoglalók formájában;

64.

üdvözli, hogy az EUB aktívan részt vesz a nyilvánossággal való kapcsolattartás érdekében az európai adatvédelmi biztos által indított EU Voice projektben, amely a decentralizált, ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatát kívánja előmozdítani a jogvédett hálózatok alternatívájaként;

65.

megismétli az EUB-hez intézett felhívását, hogy a nyilvánossággal való kommunikáció során innovatív megoldások bevezetésével fokozza az átláthatóságot; üdvözli az ítélethozatal és a tárgyalások közvetítése terén elért eredményeket, amely a 2021-ben elvégzett technikai munkára alapozva 2022 elején kísérleti szakaszba lépett, és először 2022 áprilisától kezdődően közvetítették a Bíróság nagytanácsának tárgyalásait;

66.

dicséri az EUB többnyelvűség melletti elkötelezettségét, és egyetért azzal, hogy az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzése, valamint az uniós igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága, hozzáférhetősége és legitimitása szempontjából egyaránt fontos, hogy minden egyes peres félhez és polgárhoz a saját nyelvén szóljanak;

67.

hangsúlyozza az EUB munkájának fontosságát, amelynek keretében az európai projekt alapvető eszméjét, valamint az alapjául szolgáló értékeket és elveket megkérdőjelező ügyeket kezel; hangsúlyozza az EUB határozatainak fontosságát, különös tekintettel a jogállamiság betartására; tisztában van határozatainak messzemenő következményeivel;

68.

üdvözli az EUB azon kezdeményezését, hogy virtuális látogatói programot kínál az európai polgárok számára; megjegyzi, hogy a kísérleti projekt jelenleg az Unió összes középiskolás diákjára kiterjed, és a jövőben diverzifikálni kívánják azt, más típusú közönségnek szánt programok kidolgozásával; üdvözli, hogy az EUB adatvédelmi tisztviselőjét a kísérleti szakasz kezdetétől fogva bevonták;

69.

támogatja a civil társadalom azon felhívását (3), hogy az EUB meghallgatásait élőben közvetítsék a honlapján, amint azt már számos nemzeti és nemzetközi bíróság, például az Emberi Jogok Európai Bírósága is teszi.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).

(2) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

(3) https://www.thegoodlobby.eu/a-letter-to-the-president-of-the-court-of-justice-of-the-european-union-to-live-stream-hearings/

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/110

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1829 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0231/2022) (2),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0081/2023),

1.	mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 256., 2021.7.19., 106. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/111

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1830 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0081/2023),

mivel az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) az Unió külső ellenőre, amelynek feladata, hogy független, szakszerű és hatásos ellenőrzési munkája révén értékelje az uniós tevékenységek gazdaságosságát, eredményességét, hatékonyságát, jogszerűségét és szabályszerűségét az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a pénzgazdálkodás javítása érdekében, és ezáltal erősítse a polgárok bizalmát, valamint hatékony választ adjon az Unió előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra;

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. és 319. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az 1987-es pénzügyi év lezárása óta a Számvevőszék bevételi és kiadási elszámolásait minden évben független külső ellenőr ellenőrzi, és az 1992-es pénzügyi évről szóló jelentés óta a külső ellenőr jelentéseit közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

mivel az irányítás elszámoltathatósága a költségvetési hatóságokkal szemben a Számvevőszék főtitkárának éves tevékenységi jelentésén keresztül történik, amelynek célja a költségvetési rendelet 74. cikkének (9) bekezdésével összhangban, hogy tájékoztatást nyújtson a források kezeléséről, beleértve a rendszereket, valamint a Számvevőszék belső ellenőrzési rendszereinek hatékonyságáról és eredményességéről;

E.	mivel a Számvevőszék átlátható és független működésével hozzájárul a demokratikus felügyelethez, a nyilvános vitához és az Unió megbízható pénzgazdálkodásának eredményességéhez;

mivel a Számvevőszék azon az állásponton van, hogy az uniós kormányzás, annak elszámoltathatósága és az átláthatósága, valamint az uniós politikák végrehajtására vonatkozó információk és adatok minőségének és megbízhatóságának értékelése érdekében a legjobb megoldás az lenne, ha a Számvevőszék megbízást kapna a Szerződések által vagy azok alapján létrehozott valamennyi uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, valamint az Unió működése szempontjából kulcsfontosságú valamennyi kormányközi struktúra ellenőrzésére; mivel a Számvevőszék ezért üdvözölne minden olyan kezdeményezést, amely a Számvevőszéket szélesebb körű megbízatással ruházná fel;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetében tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki (ami az uniós költségvetési kiadások 5,9 %-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a teljes uniós igazgatási kiadások mintegy 1,5 %-át teszi ki, ami a teljes uniós kiadásoknak kevesebb mint 0,1 %-a;

tudomással bír arról, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső könyvvizsgáló ellenőrzi annak érdekében, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre, mint az általa ellenőrzött szervekre; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr a számvevőszéki ellenőrzés alapján nem jelzett különösebb problémát;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021. évi végleges költségvetése 153 721 727 EUR volt, amely a 2020. évi 152 237 000 EUR-hoz képest enyhe, 0,97 %-os növekedést jelent, elsősorban a bérek kiigazítása miatt;

megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya magas, 96,65 %-os szintet ért el, szemben a 2020. évi 95,70 %-kal, és hogy a kifizetések az összes kötelezettségvállalás 94,45 %-át tették ki, szemben a 2020. évi 94,12 %-kal; hangsúlyozza, hogy az átlagos kifizetési idő 2021-ben 10,7 nap volt, az elektronikus számlák aránya pedig 19 % volt, szemben a 2020. évi 11 %-kal;

megjegyzi, hogy a 2021-re átvitt előirányzatok 8 242 668 EUR-t tettek ki, ami az összes kötelezettségvállalás 5,55 %-ának felel meg, szemben a 2020. évi, 5,88 %-ot kitevő 8 565 175 EUR-val; megállapítja, hogy a 2020-ról 2021-re automatikusan átvitt előirányzatok felhasználási aránya 91,70 %-os szintet ért el 2021-ben, szemben a 2020. évi 92,24 %-kal;

megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19 világjárvány hatással volt a Számvevőszék tevékenységére, így egyes tételek esetében csökkent az előirányzatok felhasználása, míg más tételek esetében az egészségügyi válság miatt további kiadásokra volt szükség; megállapítja, hogy ennek megfelelően 2021 során a Számvevőszék 30 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, összesen 4 397 588 EUR értékben, azzal a céllal, hogy a pénzeszközöket a konkrét szükségletek finanszírozására csoportosítsa át;

megállapítja, hogy a többletkiadások 2021-ben (a 2020-as összegekhez viszonyítva) a helyiségek felszereléséhez (+ 294,55 %), a biztonsághoz (+ 167,55 %), az informatikához (+ 12,34 %), valamint a műszaki berendezésekhez és felszereléshez (+ 31,85 %) kapcsolódtak, míg a megtakarítások a kiküldetések (-48,83 %), a kiadványok (-41,29 %), a közös tolmács- és konferenciaszolgálat (-61,54 %) és a jogi szolgálat (-75 %) kiadásainak csökkenésében jelentkeztek; hangsúlyozza, hogy 2021-ben a kiküldetési előirányzatok a végleges előirányzatokhoz képest 25,03 %-os felhasználási arányt jelentettek, szemben a 2020-as 23,94 %-kal, mivel a Covid19 világjárvány megakadályozta az ellenőrök utazását; emlékezteti a Számvevőszéket arra, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat szigorúan a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve alapján használják fel.

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

emlékeztet a Számvevőszék 2021–2025-ös stratégiájára és kiemeli, hogy a Számvevőszék fokozottabban törekedett a modern technológia és az új ellenőrzési technikák lehető legjobb kihasználására annak érdekében, hogy több és jobb információt szolgáltasson az elszámoltathatósági folyamat számára; üdvözli, hogy az utazási korlátozások és a helyszíni ellenőrzéseket erősen befolyásoló közegészségügyi intézkedések ellenére a Számvevőszék képes volt elvégezni a helyszíni ellenőrzési munkát, és hogy a távellenőrzés fokozott alkalmazása lehetővé tette az érdekelt felekkel való érdemi interakciót, valamint az eredmények időben történő közlését; rámutat, hogy a Parlamentnek – a legmagasabb szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normáknak való megfelelés biztosításához – érdekében áll, hogy hatékonyan és időben nyomon kövesse a Számvevőszék 2021–2025 közötti stratégiája végrehajtását, egyúttal pedig eredményesen ellássa uniós közpénzellenőrzési feladatait; úgy véli, hogy e nyomon követéshez a stratégiában említett cselekvési tervek kidolgozásakor teljesítménymutatókat kell kialakítani, valamint mérföldköveket és mérhető eredményeket kell meghatározni, továbbá a stratégia végrehajtása terén elért előrehaladásról szóló rendszeresen – többek között félidős értékelések és szakértői értékelések formájában – be kell számolni;

10.

megállapítja, hogy 2021-ben összesen 1 156 helyszíni ellenőrzési munkanapot tartottak, míg 2020-ban 1 817 munkanapot, 2019-ben pedig 6 109 munkanapot; megjegyzi, hogy a főbb eredmények volumene az előző évekhez képest változatlan maradt, illetve néhány esetben javult, mivel a Számvevőszék 2021-ben – a 2020. évi 189 ajánlással szemben – 256 ajánlást adott ki, 2020-hoz hasonlóan 7 éves jelentést nyújtott be, továbbá 27 különjelentést nyújtott be, szemben a 2020. évi 26 jelentéssel, míg a vélemények száma a 2020-as 11-ről 2021-ben 2-re, a felülvizsgálatoké pedig a 2020. évi 6-ról 2021-ben 5-re csökkent;

11.

üdvözli a belső mérlegelési folyamat elindítását, amelynek célja azon fejlesztések azonosítása volt, amelyek a különjelentések előkészítésére és megfogalmazására vonatkozó, legfeljebb 13 hónapos célkitűzés elérését szolgálják, mint például az ellenőrzési kör jobb meghatározása vagy csökkentése, az ellenőrzési előrehaladás nyomon követésének felgyorsítása, a belső felülvizsgálati eljárások időtartamának a minőségi szint sérelme nélküli csökkentése, valamint az értesítési és terjesztési időszakok lehetőség szerinti lerövidítése vagy eltörlése;

12.

megjegyzi, hogy 2021 júliusában a Számvevőszék elfogadta a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervét azzal a céllal, hogy az ellenőrzés során, a fokozott adatfelhasználásra összpontosítva, jobban kihasználja a technológiát és az adatokat, és az erre az időszakra vonatkozó célkitűzéseket határozzon meg a technológia felhasználásával kapcsolatban a Számvevőszék ellenőrzési célkitűzéseinek támogatására; üdvözli a szakértőkből, adatkutatókból és informatikai ellenőrökből álló „DATA csoport” (data and technology for audit – adatok és technológia az ellenőrzésben) létrehozását, amelynek célja az ellenőrzési csoportok támogatása, és amely a Számvevőszék ellenőrzési munkájának digitalizációjáért felelős; támogatja a Számvevőszék által a fejlett adatelemzést szolgáló informatikai kapacitása fejlesztése érdekében tett jelentős erőfeszítéseket;

13.

nagyra értékeli a Számvevőszék azon megközelítését, hogy stratégiáját a tendenciák elemzésére, a kockázatok értékelésére, valamint az intézményi érdekeltek és az ellenőrzöttek prioritásaira alapozza; úgy véli, hogy a Számvevőszék és a Parlament közötti párbeszédet, amely az érdeklődésre számot tartó témák és prioritások meghatározására irányul, észszerűsíteni és koordinálni kell, hogy az elfogadott főbb témák összhangban és megfelelően lefedettek legyenek, ugyanakkor ne legyenek párhuzamosságok és átfedések; tudatában van annak, hogy a Számvevőszék teljesen önállóan állapítja meg munkaprogramját, bár a Parlamenttől a Bizottsági Elnökök Értekezletén keresztül kapott hozzájárulást felhasználja; úgy véli, hogy a Számvevőszék munkaprogramját úgy kell megtervezni, hogy az hatékonyabb elemzést nyújtson, különösen néhány meghatározott prioritás tekintetében, hogy a jövőben nagyobb rugalmasságot biztosítson a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (RRF) nehezedő jelentős munkaterheléssel kapcsolatosan; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék erőforrásait nem a különjelentések számának növelésére kellene felhasználni, hanem inkább a jelenlegi európai helyzethez és kihívásokhoz kapcsolódó olyan különjelentések elkészítésére kellene összpontosítani, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a NextGenerationEU (NGEU), a Covid19-világjárvány elleni küzdelem és a vámigazgatás;

14.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék igényfelmérést végzett, és kérte. hogy 2023-ban növekedjen az ellenőrzési álláshelyek száma, miközben betölti a 2022-es létszámtervben kapott – az NGEU-hoz kapcsolódó – további 20 álláshelyet; elismeri, hogy az NGEU további munkaterheléssel járna a Számvevőszékre nézve, és hogy a Számvevőszék kifejezte azon szándékát, hogy különösen az RRF-re összpontosítson; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács által az RRF keretében előirányzott költségvetési ellenőrzési rendelkezések nem biztosítanak elegendő ellenőrzési előjogot a Számvevőszék számára a tagállamok kiadásai tekintetében;

15.

úgy véli, hogy a Számvevőszéknek hatékonyabb elemzést kell nyújtania a többi uniós intézményről, mivel azok a mentesítési eljárás lényeges részét képezik; úgy véli, hogy az „Európai közigazgatás” fejezet ellenőrzése – bár az alacsony kockázatú kiadásnak minősül, és eddig nem eredményezett a lényegességi küszöböt meghaladó hibát – a jelenleginél relevánsabb információkkal szolgálna a mentesítésért felelős hatóság számára, ha más megközelítéssel végeznék el, ami nem feltétlenül jelentené azt, hogy minden évben minden egyes intézmény esetében külön értékelést kell végezni;

16.

elismeri, hogy a következő többéves pénzügyi kerethez, az RRF-hez és az NGEU-hoz kapcsolódó változások az uniós költségvetés finanszírozását és felhasználását érintik, beleértve a saját források új formáit is, és számos szakpolitikai terület esetében érdemi elmozdulást jelentenek a megfelelésen alapuló támogathatósági szabályoktól a teljesítményalapú szempontok felé; megérti, hogy a Számvevőszék folyamatosan fejleszti ellenőrzési megközelítését és módszertanát, hogy a jelenlegi változó környezetben is erős biztosítékokat nyújtson;

17.

arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fokozottabban járuljon hozzá az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemhez, nemcsak azáltal, hogy azonosítja és jelenti azokat a hiányosságokat, amelyek a csalásokkal szemben sebezhetővé teszik az uniós finanszírozású programokat, hanem azáltal is, hogy figyelembe veszi az Unió csalás elleni struktúrájába tartozó szereplők között jelenleg is zajló vitát, és fokozza az ellenőrzési munkát a csalás felderítéséért felelős szervekkel együttműködve, miközben rendszeresen értékeli az ilyen szervek tevékenységét, és elemzés céljából visszajelzést nyújt a mentesítésért felelős hatóságnak;

18.

üdvözli a Számvevőszék stratégiáját, mely szerint a költséghatékonyságot célzó ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzájárulnak a bürokráciamentesítéshez; rámutat, hogy ezt a célt különösen a Számvevőszék azon ajánlásai szolgálják, amelyek az eljárások hatékonyságának növelésére, a legjobb gyakorlatok alkalmazására, a koordináció javítására, a szabványos folyamatok kialakítására, a túlszabályozás megelőzésére, valamint az egyszerűsítésre és a digitalizálásra vonatkoznak;

19.

kiemeli, hogy a Számvevőszék 2021-ben a kockázatértékelések jobb összehangolása érdekében az uniós szintű elemzési és koordinációs kapacitás fejlesztését ajánlotta, valamint javaslatot tett uniós szintű, a tagállamok által felhasználandó kockázati adatbázisok kialakítására és fenntartására; kiemeli, hogy a Számvevőszék fontosnak tartja az uniós szintű adatelemzés elvégzésére és az uniós szempontból releváns kockázatok azonosítását szolgáló, hatékony adatbányászati képességek kialakítása érdekében tett erőfeszítések számvevőszéki jóváhagyását; üdvözli, hogy a Számvevőszék támogatást nyújt a tagállamoknak a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének fokozásához azáltal, hogy azonosítja a szabályozási és adminisztratív akadályokat, valamint javítja az Unió és a tagállamok közötti információcsere keretrendszerét; felhívja a Számvevőszéket, hogy határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a közkiadások tagállamok általi felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges adatok egyszerű és interoperábilis gyűjtéséhez, feldolgozásához és tárolásához szükségesek;

20.

felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is vizsgálja a zöld címkézésnek az RRF keretében történő alkalmazását, és értékelje az RRF-et abból a szempontból, hogy mennyire igazodik az európai zöld megállapodás éghajlat-politikai célkitűzéseihez és hogyan járul hozzá azokhoz, és megjegyzi, hogy ezek az erőfeszítések a közelmúltban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről és az uniós taxonómia alkalmazásáról szóló különjelentések és vélemények benyújtását is magukban foglalták; felhívja a Számvevőszéket, hogy hozzon létre különleges feladatokat annak értékelésére, hogy az RRF-hez tartozó digitalizációs célkitűzések mennyiben járulnak hozzá az Unió digitális stratégiájához és a digitális átalakuláshoz, és milyen hatást gyakorolnak azokra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2023. február 21-én határozta meg a kifizetések alapjául szolgáló egy vagy több mérföldkő nem kielégítő teljesítésének pénzügyi hatását számszerűsítő egyértelmű módszertant;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

21.

megjegyzi, hogy 2021 végén a Számvevőszék (az előző évekhez hasonlóan) 853 állandó és ideiglenes álláshellyel rendelkezett, amelyekből 527 az ellenőrzési kamarákhoz tartozott, beleértve a tagok irodáihoz tartozó 104 álláshelyet, valamint hogy 92 szerződéses alkalmazottat és 25 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott, szemben a 2020. évi 83, illetve 15 álláshellyel;

22.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék létszáma teljes munkaidős egyenértékben számolva 2021-ben 955 volt, és ebből 749 fő (ami 79 %-nak felel meg) ellenőrzési feladatokat látott el;

23.

megjegyzi, hogy 2021-ben jelentős intézkedéseket hoztak az NGEU ellenőrzéséhez szükséges erőforrások biztosítása érdekében, és ennek keretében 2021 szeptemberében a részvételi szándék kifejezésére való belső felhívást, 2021 októberében pedig kirendelt nemzeti szakértők számára kiírt felhívást tettek közzé, és véglegesítették a tartaléklistát, amelyről további 20 ideiglenes álláshelyet töltenek be, és a 20 további ideiglenes álláshely tényleges felvételére irányuló folyamat várhatóan 2023 első negyedévében zárul le teljesen;

24.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a Számvevőszéknél az álláshelyek betöltöttségi aránya 97,3 % volt (a Számvevőszék 853 állandó és ideiglenes álláshelyéből 23 volt betöltetlen és nyitott), szemben a 2020. év végi 97,2 %-kal; nagyra értékeli a folyamatos törekvést az intenzív munkaerő-felvételre,amelyek 2021-ben 80 új alkalmazott felvételét eredményezték, akik között 16 tisztviselő, 21 ideiglenes alkalmazott, 30 szerződéses alkalmazott és 13 kirendelt nemzeti szakértő volt;

25.

megjegyzi, hogy a személyzet körében jól megvalósul a nemek közötti egyensúly: a nők aránya a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak között 50,76 %, illetve 60,82 %, és közel hasonló az arány a szerződéses alkalmazottak (47,83 % nő) és a kirendelt nemzeti szakértők (48 % nő) esetében is; nagyra értékeli, hogy a vezetői pozíciókat tekintve kedvező a nemek megoszlása, mivel a 28 kabinetvezetői állásból 13-at, a 10 igazgatói állásból pedig 4-et nők töltenek be, azonban megjegyzi, hogy a legfelső vezetői pozíciók tekintetében még mindig nem sikerült elérni az egyensúlyt: az 50 állásból 18-at töltenek be nők;

26.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék tagjainak testületében nincsen egyensúly a nemek között; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az Unió egyik alapvető értékeként rögzíti; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségnek nemcsak az Unió valamennyi politikájában, hanem intézményeinek belső szervezésében is szerepet kell kapnia; elfogadhatatlannak tartja, hogy a Számvevőszék történetében a 116 tagból mindössze 16 volt nő; elismeri azonban, hogy a jelenlegi testület közelebb áll a nemek közötti egyensúly eléréséhez, mivel a 27 tagból 10 nő;

27.

megérti, hogy a nemek közötti egyensúly elérése kihívást jelent, mivel a jelölés kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, és sajnálattal állapítja meg, hogy 13 tagállam még soha nem nevezett ki női tagot a Számvevőszékbe; felhívja ugyanakkor a Számvevőszéket, hogy elemezze személyi állománya általános összetételét annak érdekében, hogy tájékoztassa a Tanácsot és az érintett tagállamokat különösen a nemek egyensúlyának a jelölési határozatokban való figyelembevétele érdekében; megismétli a nemek közötti egyensúly elérésére irányuló felhívását, és arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy állítsanak különböző nemű jelölteket annak érdekében, hogy a Számvevőszék tagjai körében a nemek közötti egyensúlyhoz közeli arányt érjenek el;

28.

sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács újra meg újra olyan tagokat jelöl a Számvevőszékbe, akiknek a jelölését a Parlament elutasította; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék jelöltjeinek alkalmasságára vonatkozó parlamenti értékelést kötelező erejűnek kell tekinteni;

29.

üdvözli, hogy 2021-ben a sokszínűséget és a befogadást célzó új stratégiát és a sokszínűséget és befogadást célzó cselekvési tervet fogadtak el – mindkettőt a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan –, és megjegyzi, hogy az új politika tartalmaz egy teljesítményértékelési kritériumot a vezetők számára, amely a befogadó irányításra, a sokszínűség és befogadás előmozdítására, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére való képességükre vonatkozik; méltatja, hogy a Számvevőszék egyik tagját 2021-ben első alkalommal nevezték ki fogyatékosságügyi nagykövetté, és hogy az ő szponzorálásával szervezték meg a fogyatékosságügyi tudatossági hetet a befogadó kultúra előmozdítása érdekében;

30.

üdvözli a Számvevőszék sokszínűségi és befogadási kezdeményezéseinek nyomon követésére elfogadott átfogó teljesítménymutatókat és célokat, valamint az esélyegyenlőségről és a személyzet elkötelezettségéről szóló felméréseket; megjegyzi, hogy ez utóbbi a személyzet többsége részéről pozitív percepciót mutat a felelősségvállalás elősegítése, a támogatás és a bizalom tekintetében;

31.

üdvözli, hogy a Számvevőszék 2021. október 14-én aláírta a Lëtzebuerg sokszínűségi chartát, amely nemzeti kötelezettségvállalási szöveget minden olyan luxemburgi szervezetnek bemutatnak, amely konkrét intézkedésekkel kíván elköteleződni a sokszínűség előmozdítása és kezelése mellett;

32.

megállapítja, hogy a Számvevőszék személyzetén belül a földrajzi egyensúly még mindig nem optimális, ami azt tükrözi, hogy a Számvevőszék – többek között a magas megélhetési költségek miatt – nehezen vonzza az embereket Luxemburgba dolgozni (és ott élni); nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék megkezdte a részvételi szándék kifejezésére való felhívások népszerűsítését azon tagállamok digitális újságjaiban és álláshirdetési oldalain, amelyek alulreprezentáltak a Számvevőszéken belül, valamint a Számvevőszéknek a célzott tagállamok tekintetében illetékes kabinetjeivel való kapcsolatfelvétel útján; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék proaktív módon vetette fel a nem versenyképes bérek kérdését, és igyekezett megoldásokat találni; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a tagállamok állandó uniós képviseletein keresztül lépjen kapcsolatba a nemzeti hatóságokkal, intenzívebben használja a közösségi médiát felvételi eljárásainak közzétételére, és vegyen részt állásbörzéken és hasonló rendezvényeken az alulreprezentált tagállamokban, hogy a Számvevőszéket mint munkáltatót népszerűsítse; támogatja az Európai Akadémia hálózati kezdeményezést, amely az egyetemeket célzó közös projektek révén a luxembourgi székhelyű uniós intézményekhez vonzza a tehetségeket;

33.

megjegyzi, hogy 2021-ben hét kiégési esetet jelentettek a Számvevőszék orvosának, amit a Számvevőszék nagyon magas számnak tart, és úgy véli, hogy ez a Covid19-világjárvány idején kialakult rendkívüli munka- és életkörülmények következménye; megjegyzi, hogy a Számvevőszék felmérést végzett annak megértése érdekében, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság hogyan hatott a személyzetre, és kommunikációs kampányt indított a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának előmozdítása érdekében; nagyra értékeli – a számos kezdeményezés között – a személyzet tagjainak nyújtott kiterjedt pszichológiai támogatást;

34.

üdvözli a „Vissza az irodába” elnevezésű számvevőszéki jólléti programot, amely a munka és a magánélet sajátosságaihoz igazodva mentális, fizikai és szociális támogatást foglal magában, azzal a céllal, hogy megelőzze a kiégést és növelje az ellenálló képességet; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék támogatja a kikapcsolódáshoz való jogot, és ezért bevezetett egy bizonyos „kapcsolattartási sávot", amelyen kívül a személyzetnek nem kell dolgoznia vagy elérhetőnek lennie, kivéve vészhelyzet esetén, vagy ha a kapcsolatfelvételről előzetesen megállapodtak;

35.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék személyzeti politikája tartalmaz egy zaklatás elleni mechanizmust, amely egy olyan támogató hálózatból áll, amely koordinálja a bizalmas tanácsadókat, az orvosszakértőt, a közvetlen feletteseket, a közvetítői szolgálatot és a humánerőforrás-osztályt; megismétli a Számvevőszékhez intézett felhívását, hogy folytassa a zaklatással kapcsolatos panaszok bejelentésére szolgáló eszköz és a belső etikai keretrendszer javítására irányuló munkát; tudatában van annak, hogy a Számvevőszék 2017-ben fogadta el legújabb, zaklatás elleni politikáját; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy aktualizálja e politikáját, amelynek felülvizsgálatát 2021-ben indította el azzal a céllal, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a megelőzésre, a tudatosság növelésére és a támogatás nyújtásában részt vevő különböző szereplők koordinálására, valamint hogy világosabb jelentéstételi eljárást és kommunikációs megközelítést alakítson ki;

36.

tudomásul veszi a 2021 novemberében elfogadott, a hibrid munkavégzésről szóló határozatot, és azt, hogy a munkafeltételek a munkaközi szünetekre és a rugalmas munkaidőre is kiterjednek; megjegyzi, hogy távmunkát havonta 10 munkanapon lehet végezni;

37.

emlékeztet a Karel Pinxten által a Számvevőszék tagjaként elkövetett szabálytalanságokból levont tapasztalatokra, amelyek szerint nem volt mód a Számvevőszéknek és az Unió egészének okozott pénzügyi és hírnévbeli kár általános orvoslására, mivel nincs jogalap arra, hogy visszafizettessék Karel Pinxten illetményének azon részét, amelyet a feladatai ellátásától eltérő kiküldetések során eltöltött napok után és egyéb igazolatlan távollétek idején vett fel; hangsúlyozza, hogy – amint azt a Bíróság 2021. szeptember 30-i ítéletében (1) jelezte – Pinxten úr helytelen magatartásának kedvezett a belső szabályzat homályossága, és azt a bevezetett ellenőrzések hiányosságai is lehetővé tették; elismeri a Számvevőszék által az ügyben tett intézkedéseket, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködést, a mentelmi jog felfüggesztését és végül az EUMSZ 286. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárás sikeres lezárását; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéknek minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, ezért elkötelezetten támogatja a Számvevőszéket és együttműködik vele belső szabályainak szükséges kiigazításában; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek az Unió pénzügyeinek őrzőjeként kell eljárnia, és a legmagasabb etikai normákat kell alkalmaznia, különösen az uniós intézményekben magas tisztséget betöltő személyek tekintetében;

38.

megjegyzi, hogy 2020-ig jelenléti ívet a Parlament által kifejezett követelmények ellenére csak a Számvevőszék tagjaiból álló kollégium néhány fizikai ülésén állítottak ki; megjegyzi, hogy a 21-2021. sz. számvevőszéki határozat értelmében a többi ülésen is rögzíteni kell a jelenléti íven a tagok részvételét, és megismétli a 2017. évi mentesítés óta minden évben benyújtott azon kérését, hogy a jelenléti ívet terjesszék ki a munkanapokra, a kiküldetésekre, a szabadságokra és az indokolt távollétekre is annak érdekében, hogy a tagok által végzett munka pontos feltérképezésének, valamint a lehetséges hiányzások megelőzésének eszköze legyen; rámutat, hogy a Számvevőszék tagjai kötelesek teljes mértékben megbízatásuk teljesítésének szentelni magukat; tudomásul veszi, hogy a tagok részvételét igazoló 2021. évi jelenléti ívet 2022 januárjában a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tagjainak rendelkezésére bocsátották; ismételten kéri, hogy a jelenléti ívet évente frissítve kapja meg, hogy azt a mentesítési eljárás során figyelembe lehessen venni;

39.

megjegyzi, hogy a Parlament ajánlását követően a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes, 2022. május 2-án közzétett módosított magatartási kódex tartalmaz egy új bekezdést (10. cikk (1) bekezdés), amely kimondja, hogy „A számvevőszéki tagok teljes mértékben elkötelezik magukat megbízatásuk teljesítése mellett. A Számvevőszék székhelye közelében laknak”; úgy véli, hogy ez a felülvizsgált rendelkezés összhangban van a Parlament által kifejtett értelmezéssel, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a Számvevőszéktől elvárt etikai normákkal; megjegyzi, hogy jelenleg a Számvevőszék valamennyi tagjának elsődleges lakóhelye Luxemburgban van;

40.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék tagjai számára azzal a feltétellel nyújtanak beilleszkedési támogatást, hogy a Számvevőszék tagja igazolja, hogy a lakóhely megváltoztatására a feladatai megkezdéséhez volt szükség, a személyzeti szabályzat 20. cikkében foglalt elv betartása érdekében; tudomásul veszi, hogy a személyzet és a Számvevőszék tagjai valamennyi pénzügyi jogának kezelését, beleértve a beilleszkedési támogatást is, a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalára (PMO) ruházták, amely bekéri a szükséges igazoló dokumentumokat, és ellenőrzi azok érvényességét; megállapítja, hogy a Számvevőszék kérésére a PMO 2021-ben utólagos ellenőrzést végzett a beilleszkedési támogatással kapcsolatban, és az eredményekről jelentést tett a Számvevőszéknek, amely szerint 2021-ben nem történt szabálytalanság;

41.

tudomásul veszi a Számvevőszék által a közelmúltban elfogadott, a gépjárműpark magáncélú használatára vonatkozó szabályrendszert és használati feltételeket; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék tagjai mostantól kötelesek fedezni a kiküldetéshez nem kapcsolódó gépkocsihasználat, valamint a feladatellátással kapcsolatos egyéb utazások tényleges költségeit, amennyiben azokat nem fedezi az ilyen jellegű használatra meghatározott kilométer-mennyiség; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az említett határozat által bevezetett új rendszer zavaros, és nem bizonyítja az állítólagos adminisztratív hatékonyságot; megismétli a korábbi mentesítési állásfoglalásokban kifejtett véleményét, miszerint a gépjárműflotta használatát a képviselők feladatainak ellátására kell korlátozni; megjegyzi, hogy az uniós intézményekben a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozóan – nyilvánvaló indok nélkül – eltérő szabályok vannak érvényben; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon közös szabályokat a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozóan valamennyi uniós intézmény számára;

42.

fenntartja, hogy a kiküldetések elengedhetetlenek a Számvevőszék szerepének betöltéséhez, és ahhoz, hogy tagjai a Számvevőszék nagyköveteiként járhassanak el saját országukban; üdvözli, hogy a Számvevőszék a honlapján közzéteszi a tagjai által végzett kiküldetésekkel kapcsolatos információkat, de hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéktől elvárt átláthatósági és elszámoltathatósági normákkal ellentétes, ha csak nagyon korlátozott ideig tartja honlapján az előző évek kiküldetéseit; hasonlóképpen megismétli a Számvevőszék kiküldetéseinek céljaival és költségeivel kapcsolatos átláthatóságra vonatkozó felhívását, és kéri a Számvevőszéket, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak azokról az esetekről, amelyekben az előzetes és utólagos ellenőrzések szabálytalanságokat tártak fel; elutasítja a Számvevőszék értékelését és arra vonatkozó döntését, hogy nem csatlakozik az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg újra az ügyet, ismételten határozottan felszólítva a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz, ami nem akadályozza a Számvevőszék teljes függetlenségét;

43.

üdvözli azt a döntést, hogy a számvevőszéki tagok megbízatásait a folyó év után is közzéteszik, de emlékeztet annak fontosságára, hogy a tagok napirendjét is teljes terjedelmében közzétegyék, beleértve a nyilvános és szakmai kötelezettségvállalásokat is;

44.

felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon arról, hogy a jelenlegi szabályok képesek legyenek megakadályozni a kiküldetési megbízásokkal való esetleges visszaéléseket, amelyek megkérdőjelezhetik tagjainak feddhetetlenségét, függetlenségét és objektivitását; különösen kéri, hogy a kiküldetés során a tagok feladatait és felelősségét egyértelműen határozzák meg a lehetséges visszaélések minden formájának elkerülése érdekében;

45.

felhívja a Számvevőszék figyelmét a Számvevőszék Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) 2021. évi ajánlására, amelynek célja annak biztosítása, hogy a PMO eredményesen ellenőrizze a kiküldetési kiadásokat, nevezetesen a Számvevőszék kiküldetési útmutatójának helyes alkalmazásával, valamint hogy megkönnyítse a gépjárműpark kezeléséről és használatáról, a reprezentációs költségekre és a szakmai képzésre vonatkozó szabályokról és a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes magatartási kódexről szóló új határozatok végrehajtását, nevezetesen azáltal, hogy további iránymutatást nyújt valamennyi érintett szereplőnek;

46.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Számvevőszék 55 gyakornokot vett fel, és hogy mindannyian havi juttatást kaptak, egy gyakornokot kivéve, aki erre nem volt jogosult, mivel egy egyetemi program keretében működött közre; felhívja az Számvevőszéket, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi gyakornoka tisztességes díjazásban részesüljön;

Etikai keret és átláthatóság

47.

üdvözli a folyamatban lévő reformfolyamatot, amelynek révén a Számvevőszék követi a korábbi mentesítési állásfoglalásokban foglalt ajánlásokat, amelyek középpontjában a pénzgazdálkodás, az átláthatóság és az etikus magatartás egyes aspektusai állnak;

48.

úgy véli, hogy az a szerep és jelentőség, amelyet a Számvevőszék az Unió független külső ellenőreként és pénzügyeinek őrzőjeként hordoz, a mentesítésért felelős hatóságot nagyon szigorú értékelési kritériumok érvényesítésére, a Számvevőszéket pedig a lehető legmagasabb szintű normák betartására kötelezi; e tekintetben hangsúlyozza, ahogyan azt a korábbi mentesítési állásfoglalásokban is tette, hogy a Számvevőszékhez hasonló legfőbb ellenőrzési intézményekkel szemben magas követelményeket támasztanak, ezért az ilyen intézményeknek mintaszervezetként kell működniük, bizalmat és hitelességet kell sugározniuk, és hogy a vezetésnek az e célok elérése érdekében tett intézkedéseivel kell megadnia az alaphangot; e tekintetben üdvözli, hogy a Számvevőszék tagjai megválasztották a jelenlegi elnököt, aki további garanciát nyújt az uniós intézményekben és az uniós pénzügyi források kezelésének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben szerzett jelentős tapasztalatokra;

49.

a Számvevőszék etikai bizottsága és a kijelölésére vonatkozó eljárás tekintetében megjegyzi, hogy a Számvevőszék belső eljárásai feljogosítják az elnököt, hogy jelölteket javasoljon a Számvevőszék tagjainak testületébe; megjegyzi, hogy a testület többségi szavazással dönt az etikai bizottság tagjainak kinevezéséről; kiemeli továbbá, hogy az EUMSZ 285. cikke szerint a Számvevőszék tagjai teljes mértékben függetlenek, és ezért az etikai bizottságnak is teljes mértékben függetlennek kell lennie; ismételten felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül az etikai bizottság kinevezésére és összetételére vonatkozó szabályokat; ismételten kéri a Számvevőszék etikai bizottságát, hogy számoljon be az etikai belső ellenőrzési jelentés főbb megállapításairól, amelyet már a 2020. és 2019. évi mentesítés kapcsán is kértek;

50.

megismétli, hogy bár a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes módosított magatartási kódex kifejezetten tartalmazza az éves érdekeltségi nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét, a Számvevőszéknek meg kell erősítenie a jelenlegi rendszert annak biztosítása érdekében, hogy tagjai betartsák az etikus magatartás legmagasabb szintű normáit, valamint teljesítsék az olyan szükséges etikai értékeket és elveket, mint például a feddhetetlenség, függetlenség, objektivitás, szakmai magatartás, méltóság, elkötelezettség és lojalitás;

51.

megállapítja, hogy az etikai tanácsadást támogató struktúra etikai bizottságból, etikai tanácsadókból, átláthatósági portálból és egy képzési csoportból áll, amelynek feladata egy etikai tanfolyamból, konferenciákból és műhelyfoglalkozásokból álló képzési program kidolgozása, és amelynek célja a tudatosság növelése és speciális képzés biztosítása a bizalmas tanácsadók számára a zaklatással kapcsolatos témákkal kapcsolatosan; megjegyzi, hogy 131 résztvevő vett részt az etikai témájú képzéseken, amelyek az újonnan belépők számára kötelezőek, valamint az esélyegyenlőséggel és a zaklatás elleni küzdelemmel kapcsolatos képzéseken, amelyeket a vezetők, az etikai tanácsadók és a bizalmas tanácsadók számára szervezett külön foglalkozások egészítenek ki;

52.

tudatában van annak, hogy a Számvevőszék 2021-ben megkezdte a személyzetre vonatkozó etikai keretének aktualizálását; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék etikai keretrendszerének értékelését egy külső tanácsadó végezte, akinek 2022-ben kiadott ajánlásai a személyzet körében végzett felmérésen, a személyzettel tartott munkaértekezleteken, a vezetőkkel folytatott interjúkon és a dokumentumok áttekintésén alapultak; tudomásul veszi, hogy az elemzést követően az első intézkedés a Számvevőszék etikai iránymutatásainak frissítése, amelyet a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok frissítése követ;

53.

üdvözli a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes magatartási kódex aktualizálását, amely a Parlament előző mentesítés során tett észrevételeit követi; hangsúlyozza, hogy a Parlament ajánlásaira építve a magatartási kódex bevezeti a tagok azon kötelezettségét, hogy a Számvevőszék székhelyének közelében kell lakniuk, szabályozza a számvevőségi tagok és a személyzet közötti szerződéses kapcsolatokat, és korlátozza a tagok lehetőségeit a politikai szerepvállalásra; különösen üdvözli, hogy az új 12. cikk (2) bekezdése kifejezetten megtiltja a képviselőknek, hogy tiszteletbeli, díjazás nélküli tisztséget töltsenek be politikai szervezetekben, ezáltal garantálva a képviselők teljes függetlenségét;

54.

megjegyzi, hogy a csalás elleni politikát illetően az IAS 2021-ben arra a következtetésre jutott, hogy nincs a Számvevőszék csalás elleni politikáját egységes szerkezetbe foglaló dokumentum, és nincs a Számvevőszék egészére kiterjedő csalás elleni stratégia;

55.

rámutat, hogy a belső csalások megelőzésére és felderítésére alkalmazott belső ellenőrzésekkel kapcsolatban az IAS úgy ítélte meg, hogy strukturáltabb megközelítésre van szükség e belső ellenőrzések dokumentálása, a kockázatértékelésekkel való kapcsolata tekintetében, valamint a csaláskockázat-kezelésre és annak hatékonyságára szánt erőforrásokat illetően; felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen eleget az IAS ajánlásának, és közvetítsen világosabb üzenetet a Számvevőszék csalás elleni küzdelemben betöltött szerepéről;

56.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (2) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

57.

megállapítja, hogy a 2021. évi informatikai költségvetés teljes összege az átcsoportosításokkal együtt 9 141 000 EUR volt, szemben a 2020. évi 10 093 000 EUR-s és a 2019. évi 8 085 000 EUR-s informatikai költségvetéssel; rámutat arra, hogy mind 2020-ban, mind 2021-ben indokolt volt a költségvetés növelése, egyrészt a Számvevőszék informatikai tárhelyének ötéves cseréje, másrészt a Számvevőszék hibrid munkához való alkalmazkodása érdekében végrehajtott beruházások miatt;

58.

egyetért azzal, hogy a digitális átalakulás az egész szervezetet átfogó folyamat, amely 2021-ben több kezdeményezésben is testet öltött, ideértve a hibrid felhasználói élményt biztosító technológiák fejlesztését, a Számvevőszék adattároló rendszerének korszerűsítését, a katasztrófa-helyreállítási központ migrációját és az informatikai rendszerek biztonságának megerősítését;

59.

elismeri a Számvevőszéknek a változó munkakörülményekhez való alkalmazkodás érdekében tett erőfeszítéseit, beleértve a 2021-ben tett lépéseket, amelyek az ellenőrzés digitalizációjának előmozdítását, valamint a technológia és a gyakorlatok korszerűsítését szolgálják a szervezet egészén belül, hogy az továbbra is eredményes ellenőrzési közszolgáltatást nyújtson az Unióban; tudatában van annak, hogy az ebbe az irányba történő további előrelépéshez hozzáférhető adatokra van szükség, amelyek a szükséges formátumban a Bizottság vagy a tagállamok rendelkezésére állnak; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a nagyobb interoperabilitás elérésére;

60.

megérti, hogy a Covid19 világjárvány miatti korlátozásokra tekintettel 2021-ben is nagyrészt digitálisan hajtották végre a teljes ellenőrzési ciklust, amely magában foglalta az ellenőrzés előkészítését, a bizonyítékok összegyűjtését és az egyeztető eljárásokat, és hogy a tagállamokba tett látogatásokat videohívásokkal váltották fel, amelyeket szükség esetén távtolmácsolással bonyolítottak le;

61.

nagyra értékeli a Számvevőszék 2021. évi digitális szcénáját meghatározó fontos mérföldköveket – amilyen például a robotizált folyamatautomatizálási szolgáltatások bevezetése –, amelyeket az ellenőrzési csoportokra háruló ismétlődő, alacsony értéktartalmú munkafolyamatok csökkentése érdekében vezettek be, vagy például a végrehajtó ügynökségek ellenőrzésének automatizálása a rendszeres ellenőrzési folyamat részeként, valamint egy vadonatúj felhőalapú fordításkezelő rendszer bevezetése;

62.

üdvözli a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó kiberbiztonsági terv végrehajtásának befejezését és a következő három évre (2022–2024) vonatkozó új kiberbiztonsági terv elfogadását, amely az Unió intézményeiben, szerveiben, hivatalaiban és ügynökségeiben közös, magas szintű kiberbiztonságát szolgáló intézkedések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatban foglalt rendelkezésekkel összhangban a zéró bizalmi architektúrára való fokozatos áttérést irányoz elő; megállapítja, hogy 2021-ben nem észleltek a Számvevőszék ellen sikeresen végrehajtott jelentős kibertámadást, és nagyra értékeli és fontosnak tartja a Számvevőszék és az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) közötti együttműködést; felkéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítson a kiberfenyegetésekre és az információbiztonságra, különösen azért, mert az utóbbi években jelentősen megnőtt a súlyos kibertámadások száma, ami az összes uniós intézményt vonzó célponttá teszi a potenciális támadók számára; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy rendszeresen végezze el informatikai infrastruktúrájának kockázatértékelését;

63.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Számvevőszék társszervezője volt az európai kiberbiztonsági hónap nyitórendezvényének, és hogy a Számvevőszék sokszínűségért és befogadásért felelős tisztviselője koordinálta a nyitórendezvény egyik fő eseményét, amely a nők kiberbiztonságban játszott szerepéről szólt, és amelyen különböző hátterű nők sokszínű csoportja cserélt véleményt arról, hogy mi motiválja a nőket a kiberbiztonság és a kibertechnológia területére való belépésre;

64.

megjegyzi, hogy 2021-ben döntés született a főként a hibrid munkavégzéshez és a digitalizációhoz kapcsolódó berendezésekbe és szolgáltatásokba történő beruházásokat szolgáló költségvetési tételek megerősítéséről, valamint hogy kiegészítő előirányzatok felhasználására került sor a Számvevőszék kibervédelmi képességeinek megerősítése, egy új fordításkezelő rendszerbe és az érdekelt feleket kezelő új rendszerbe történő beruházás, valamint az uniós elektronikus aláírási megoldás bevezetése céljából;

65.

üdvözli, hogy döntés született arról, hogy a Számvevőszék alapvető elemekként ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket alkalmaz, így például a Linuxot mint az informatikai infrastruktúra számos szerverének operációs rendszerét, a Belenios nyílt forráskódú szoftvert a titkos szavazási rendszerhez és a Nagios nyílt forráskódú szoftvert a Számvevőszék informatikai üzemeltetési csoportjai számára; megjegyzi, hogy a Számvevőszék az „ECAFiles” rendszer – a legmagasabb biztonsági és személyes adatvédelmi szabványok szerint működő rendszer – keretében történő, az ellenőrzöttekkel való dokumentációcserére a NextCloud nyílt forráskódú szoftvert használja;

66.

üdvözli az adatkezelési megállapodások végrehajtását minden olyan esetben, amikor az adatokat harmadik felek dolgozzák fel, és a Számvevőszék mint adatkezelő biztosítja az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 29. cikkének való megfelelést és a feldolgozási műveletek feletti teljeskörű ellenőrzést; tudomásul veszi a Számvevőszék adatvédelmi tisztviselőjével folytatott rendszeres konzultációt, amely az adatfeldolgozással, valamint a technikai és szervezési intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre irányul;

Épületek és biztonság

67.

nagyra értékeli a Számvevőszék azon megközelítését, hogy az épületfelújítások terén a kezdeményezésekről való döntés előtt konzultál a személyzettel és a képviselőkkel; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy az ilyen kezdeményezések során vegye figyelembe a fogyatékkal élők igényeit, valamint a fizikai és digitális hozzáférhetőséget;

68.

megállapítja, hogy a K2 épület felújítási munkálatai a tervezett ütemezésnek megfelelően haladnak, hogy a 4. és 5. emeletet 2021 december végén átadták és azok teljes mértékben működőképesek, hogy a 2. és 3. emeleten folyó munkálatok előrehaladott állapotban vannak, valamint hogy a fűtő-, légkondicionáló- és szellőztetőgépek cseréje is folyamatban van; megjegyzi, hogy 2019-ben történt incidenseket – egyes üvegelemeknek a K1 épület homlokzatáról történő leesését – és a megfelelő költségvetési átcsoportosítást követően a Számvevőszék igazgatási bizottsága úgy határozott, hogy szereljenek védőfóliát a rögzített üvegelemekre, mely munka 90 %-ban befejeződött;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

69.

üdvözli a Számvevőszék első, a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés szabványainak megfelelően elkészített fenntarthatósági jelentésének 2021. évi közzétételét, amelyre azt követően került sor, hogy a fenntarthatóságot a Számvevőszék 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában horizontális kérdésként határozták meg;

70.

felkéri a Számvevőszéket, hogy fogadjon el egy strukturált mobilitási tervet, amely magában foglalja a telekocsi-használatot, kerékpárparkolók és elektromos akkumulátortöltők létesítését, és vizsgálja meg, hogy a kiküldetések költségeit hogyan lehet kiegészíteni a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó költséggel, hogy a közlekedési eszköz kiválasztásakor ne csak a költségek, hanem a környezeti hatás is szerepet játsszon; üdvözli, hogy a Számvevőszék töltőpontokat telepített az elektromos és hibrid autók számára;

71.

hangsúlyozza, hogy a teljes energiafogyasztás 2014 és 2021 között 24 %-kal csökkent, 2020 és 2021 között azonban 0,8 %-kal nőtt, ami annak a túlfogyasztásnak tudható be, amelyet a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos megelőző intézkedések idején a szellőztető rendszerek hosszan tartó használata idézett elő; felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon napelemek felszereléséről az épületek tetejére;

72.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2021. évi éves értékelése szerint – amely a szénlábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítéseket kíséri figyelemmel – az összkibocsátás 7 578 tCO2eq volt, szemben a 2014. évi 10 699 tCO2eq-vel (az alapérték), és megjegyzi, hogy ez 3 121 tCO2eq kibocsátás-csökkenést jelent az említett időszakban;

73.

rámutat, hogy a hulladéktermelés 2019 és 2021 között 62 %-kal, 2020 és 2021 között pedig 18,7 %-kal csökkent, hogy 2021-ben az újrahasznosítási arány elérte az 59 %-ot, a szétválogatási arány pedig a 82 %-ot, és hogy az esővízgyűjtő rendszer, amelynek teljes tárolókapacitása 95 m3, és amelyet elsősorban a kertek öntözésére használnak, hozzájárult a teljes vízfogyasztás csökkentéséhez;

74.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék társvezetője a „Felkészülés a jövőbeli kockázatokra és a klímaválságra: eljött az ideje, hogy az ellenőrzést a hosszú távú szemlélet határozza meg?” elnevezésű projektcsoportnak, valamint tagja a luxemburgi vállalatokból és szervezetekből létrejött, Inspiring More Sustainability (IMS) Luxembourg elnevezésű hálózatnak, amely elkötelezett a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránt;

75.

nagyra értékeli a papírfogyasztás csökkentése terén elért eredményeket, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatokra építve tovább csökkentse a papírfogyasztást;

Intézményközi együttműködés

76.

úgy véli, hogy a Számvevőszék küldetése megköveteli a Parlamenttel és a Tanáccsal való koordináció fokozását, a fő ellenőri szerepből kifolyólag a Bizottsággal való konstruktív kapcsolatot, valamint a tagállamokkal való szorosabb eszmecserét, beleértve mind a kormányokat – különös tekintettel az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében betöltött alapvető szerepükre –, mind a nemzeti parlamenteket és a többi legfelső ellenőrzési intézményt;

77.

tudomásul veszi a Számvevőszék, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) közötti új háromoldalú megállapodás 2021. novemberi aláírását; üdvözli, hogy a megállapodás lehetővé teszi az ellenőrzött EBB-dokumentumokhoz való jobb hozzáférést és azok racionalizálását, de továbbra is sajnálja, hogy a megállapodás nem nyújtja azt az átfogó megoldást, amelyet a Parlament kért; tudatában van annak, hogy a Számvevőszéknek nincs megbízatása arra, hogy ellenőrizze a kizárólag az EBB saját forrásaiból finanszírozott műveleteket; megismétli, hogy a Számvevőszéknek teljeskörű hozzáféréssel kell rendelkeznie a kizárólag az uniós politikák végrehajtását célzó EBB-műveletekkel kapcsolatos valamennyi információhoz; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy azon jövőbeli uniós jogi aktusoknak, amelyek az uniós politikák végrehajtása kapcsán az EBB-nek adott megbízatásokra vonatkoznak, célszerű a Számvevőszéknek adott olyan átfogó és egyértelmű megbízatást tartalmazniuk, amely a Szerződésekkel összhangban felhatalmazza a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrizze az e jogi aktusok alapján végzett valamennyi tevékenység teljesítési szempontjait, és hogy teljeskörűen hozzáférjen minden olyan dokumentumhoz, amelyet e célból szükségesnek tart; felkéri a Bizottságot, hogy az ilyen jogi aktusokra irányuló javaslatok elkészítését megelőzően kérje ki a Számvevőszék véleményét;

78.

tudomásul veszi a Számvevőszék és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közötti egyetértési megállapodás aláírását, amelynek célja, hogy a Számvevőszék ellenőrei – a terület szakértőiként – rövid távú megbízások keretében támogassák az ESM könyvvizsgáló bizottságát;

79.

üdvözli az Európai Ügyészséggel (EPPO) kötött munkamegállapodás aláírását, amely strukturált keretet biztosít az együttműködéshez, és lehetővé teszi a Számvevőszék számára, hogy közvetlenül átadjon ügyeket az EPPO-nak; értékeli az OLAF-fal folytatott intenzív párbeszédet, amelynek eredményeként 2021-ben hat ügyben gyorsan megindult a vizsgálat, miután a Számvevőszék továbbította a vonatkozó információkat; hangsúlyozza a Számvevőszék, az EPPO, az OLAF és az európai ombudsman közötti szorosabb együttműködés fontosságát a vizsgálatok megkettőződésének elkerülése érdekében, és hangsúlyozza a közös érdekű területek megvitatásának szükségességét;

80.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék aktív tagja a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI), és egyike a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) – az INTOSAI európai regionális szervezete – 30 alapító tagjának; megjegyzi, hogy a Számvevőszék együttműködik más legfőbb ellenőrző intézményekkel és nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, egyrészt a 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményeivel kialakított kétoldalú kapcsolatok keretében, másrészt pedig többoldalú keretek között, az uniós legfőbb ellenőrző intézmények kapcsolattartó bizottságában, és hogy a Számvevőszék támogatja az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeit is; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék egyike a világ legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőit tömörítő fórum (Global Audit Leadership Forum) 25 tagjának, amely fórum célja, hogy fokozza a legfőbb ellenőrző tagintézmények ellenőrzési tevékenységét, foglalkozzon a globális és stratégiai kérdésekkel, valamint hozzájáruljon az INTOSAI közösséghez;

81.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék támogatja az intézményközi együttműködést, és hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat alkalmaz az erőforrások felhasználásának optimalizálása és megtakarítások elérése érdekében, miközben kihasználja a partnerek speciális szakértelmét; megjegyzi, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások egyikét a Számvevőszék a Bizottság PMO-jával kötötte, mely megállapodás a nyugdíjak, kiküldetések, pénzügyi jogok és a bérelszámolás kezelésére vonatkozik, egy másik szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás emberierőforrás-szolgálatok nyújtásáról szól, míg más megállapodások tolmácsolással, fordítással és közzététellel kapcsolatosak; megjegyzi, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások hatálya módosításokkal kiterjeszthető, és hogy ez történt 2021-ben a emberi erőforrások biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása esetében, miután a Számvevőszék elfogadta a minősített uniós információk (EUCI) védelmére vonatkozó biztonsági szabályokról szóló 41/2021. sz. határozatot (4);

82.

nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék tagja a Bridge Forum Dialogue nevű luxembourgi székhelyű fórumnak, amelynek célja, hogy ösztönözze a vitát az Európát érintő kérdésekről, és összehozza a nemzetek feletti intézményeket és ügynökségeket, a nemzeti intézményeket, a civil társadalmat és a tudományos világot;

Kommunikáció

83.

2021-ben a kommunikációs és promóciós tevékenységekre elkülönített költségvetés 205 000 EUR-t tett ki, míg a 275 000 EUR-s eredeti költségvetésből 70 000 EUR-t az év során átcsoportosítottak más költségvetési tételekbe; megjegyzi, hogy a felhasználási arány 73,9 % volt (151 562 EUR);

84.

üdvözli, hogy az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága 2021 júliusában közzétette a Covid19-re való reagálásról szóló ellenőrzési kompendiumot, amely a világjárvány hatásairól és az arra adott nemzeti és nemzetek feletti szintű válaszlépésekről nyújt tájékoztatást, valamint hogy az uniós legfőbb ellenőrző intézmények kapcsolattartó bizottságának honlapján új Covid19 szekció indult az uniós legfőbb ellenőrző intézmények által végzett releváns ellenőrzési munkáról való időbeni és folyamatosabb tájékoztatás elősegítése érdekében;

85.

nagyra értékeli, hogy 2021-ben közzétették a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó kommunikációs tervet, amely tájékoztatást nyújt a Számvevőszék kommunikációs célkitűzéseiről, célközönségéről, érintettjeiről, üzeneteiről, csatornáiról és nyomon követéséről;

86.

arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a két nyílt forráskódú közösségi médiaplatform, az EU Voice és az EU Video kihasználása érdekében lépjen kapcsolatba az európai adatvédelmi biztossal, mely platformokat nyilvános kísérleti projektként indították azzal a céllal, hogy előmozdít az ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatát; arra ösztönzi továbbá a Számvevőszéket, hogy a nagyon nagy online platformok helyett decentralizált közösségi hálózatokat, például a Mastodon platformot használja;

87.

ismételten felhívja a Számvevőszéket, hogy fokozza kommunikációs erőfeszítéseit a polgárokkal való kapcsolat erősítése érdekében, és ezért támogassa a Számvevőszék működésének nagyobb átláthatóságát, fokozza a digitális technológiák használatát, és folytasson olyan kommunikációs stratégiát, amely lehetővé teszi a Számvevőszék szerepének és annak helyes megítélését és megértését, hogy a Számvevőszék miként illeszkedik az Unió jövőképébe, valamint javítja a Számvevőszék láthatóságát a különböző tagállamokban.

(1) A Bíróság C-130/19. sz., Európai Számvevőszék kontra Karel Pinxten ügyben 2021. szeptember 30-án hozott ítélete (ECLI:EU:C:2021:782).

(2) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/123

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1831 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0232/2022) (2),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0074/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/124

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1832 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0074/2023),

A.	mivel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: EGSZB) az Unió tanácsadó testülete, amely a tagállamok szervezett civil társadalma különböző gazdasági, szociális és civil összetevőinek képviselői közötti konzultáció, párbeszéd és konszenzus fóruma;

mivel az EGSZB hozzájárul az uniós döntéshozatali folyamathoz, és az uniós politikák, valamint a gazdasági, társadalmi és polgári körülmények közötti kapcsolatok biztosításával teljesíti küldetését a jogalkotás javítása, az alulról építkező részvételi demokrácia és az európai értékek előmozdítása terén;

mivel a Bizottság és a Tanács bizonyos esetekben köteles konzultálni az EGSZB-vel; mivel az EGSZB saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményt, emellett pedig az Egységes Európai Okmányban, a Maastrichti Szerződésben és az Amszterdami Szerződésben meghatározottak szerint tág teret élvez a beterjesztésre, ami lehetővé teszi, hogy a Parlament konzultáljon vele;

mivel az EGSZB pénzügyi és költségvetési bizottsága (a továbbiakban: CAF) az EGSZB felügyeleti szerve valamennyi költségvetési eljárás és különösen a költségvetési becslések összeállítása, a költségvetés végrehajtása, az éves tevékenységi jelentés, a mentesítés és az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) éves jelentésének nyomon követése tekintetében;

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, valamint a hatékony pénzügyi és adminisztratív irányítás, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a megfelelő humánerőforrás-gazdálkodás koncepciójának végrehajtása révén;

megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki (ami az uniós kiadások 5,9%-ának felel meg); megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetése az Unió összes igazgatási kiadásának 1,2%-át tette ki;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a 2020. évi 48-ról 2021-ben 60-ra növelte az „Igazgatás” alá tartozó ügyletekre vonatkozó mintát;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy a hosszú évek során végzett munka azt jelzi, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete összességében alacsony kockázatú kiadásokat érint; megjegyzi azonban, hogy a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés nem tartalmaz releváns információkat az EGSZB-ről, és felkéri a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogó adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről;

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2021. évi pénzügyi évről szóló éves jelentésben a Számvevőszék nem állapított meg semmilyen konkrét problémát az EGSZB-vel kapcsolatban;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy az EGSZB 2021. évi végleges költségvetése 145 024 938 EUR volt, ami a 2020. évi 142 539 393 EUR-hoz és a 2019. évi 138 502 768 EUR-hoz képest enyhe, 1,7%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy 2021-ben a legfontosabb költségvetési sorok – amelyek a teljes költségvetés mintegy 80%-át teszik ki – a javadalmazások és juttatások voltak, majd ezt követték a tagok utazási és napidíjai, a bérleti díjak, a tolmácsok díja és a helyiségek berendezése;

aggodalommal állapítja meg a költségvetés alacsony, 90,8%-os végrehajtási arányát – szemben a 2020. évi 91,8%-kal –, amely messze elmarad a 2019. évi 98,1%-os és a 2018. évi 98,7%-os, világjárvány előtti szinttől; megjegyzi, hogy az uniós költségvetésbe visszautalt, le nem kötött előirányzatok az elmúlt négy évben a legmagasabbak, és 13 336 920 EUR-t tesznek ki, szemben a 2020. évi 11 677 200 EUR-val és a 2019. évi 2 579 332 EUR-val, illetve a 2018. évi 1 819 462 EUR-val; megjegyzi, hogy ezt a csökkenést az EGSZB a Covid19-világjárvány közvetlen következményének tekinti; megjegyzi, hogy a gazdasági eredménykimutatásban viszont az összkiadások 2021-ben enyhén emelkedtek, 2020-hoz képest 5%-kal, amit az EGSZB a Covid19-világjárvány első évéhez képest megnövekedett tevékenységgel magyaráz; rámutat arra, hogy a két mutató a jelek szerint egymással ellentétes irányt mutat;

hangsúlyozza a 2021. december 31-i alacsony, 78%-os kifizetési rátát, amely a 2020. évi 83,2%-ról és a 2019. évi 92,5%-ról esett vissza erre a szintre; nagyra értékeli, hogy az átlagos kifizetési idő 2021-ben 19,94 napra csökkent, ami javulást jelent 2020-hoz (28,44 nap) és 2019-hez (30,12 nap) képest; megjegyzi azonban, hogy az elektronikus számlák aránya az összes számlához viszonyítva 2021-ben csak 68%-ot ért el a 2020. évi 67%-hoz képest, és még mindig alacsonyabb, mint a 2019. évi 79%;

megjegyzi, hogy 2021-ről 2022-re példátlanul nagy összegű, 13 163 207 EUR többletet vittek át, ami jóval magasabb, mint a 2020-ban és 2019-ben átvitt összegek, amelyek 8 722 448 EUR-t, illetve 8 614 946 EUR-t tettek ki;

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány 2021-ben hatással volt az EGSZB tevékenységére, így bizonyos tételek esetében csökkent az előirányzatok felhasználása (a tagok utazási költségei és juttatásai, tolmácsolás, személyzeti kiküldetések, valamint rendezvények és meghallgatások szervezése, beleértve az ezekhez kapcsolódó étkeztetést is), míg más tételek esetében az egészségügyi válság miatt többletkiadásokra volt szükség (technikai támogatás a távoli vagy hibrid ülésekhez, beleértve a szinkrontolmácsolást, az informatikai eszközök megerősítése a megnövekedett távmunka érdekében, valamint az EGSZB orvosi szolgálata számára szükséges kiegészítő felszerelések); megállapítja, hogy az előirányzatok fennmaradó összegét az informatika és az épületek terén fennálló elmaradás pótlására használták fel, amely elmaradást a korábbi mentesítési eljárások során elismertek;

10.

megjegyzi, hogy az átcsoportosítás összege 2021-ben 5 323 400 EUR volt, ami azt jelenti, hogy a 2021. évi átcsoportosítás, valamint a 2020. évi 10 378 352 EUR-s átcsoportosítás 2,5–5-ször magasabb volt, mint a Covid19-világjárvány előtti években történt átcsoportosítások (2019-ben 3 119 041 EUR, illetve 2018-ban 1 981 731 EUR); megjegyzi, hogy az átcsoportosításokat az év korábbi részében kezdeményezték, de a megtett erőfeszítések ellenére a Covid19-világjárvány miatt nem sikerült minden fennmaradó összeget felhasználni;

11.

megállapítja, hogy 2021-ben az EGSZB folytatta az adminisztratív folyamatok költséghatékonyságának javítására irányuló tevékenységeit, megvalósítva a teljesen papírmentes pénzügyi munkafolyamatokat, valamint a szerződések és módosítások esetében a minősített elektronikus aláírást; megjegyzi, hogy a megtakarításokat elsősorban az EGSZB és a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: RB) közötti, 2021-ben megújított együttműködési megállapodásból eredő szinergiák révén sikerült elérni, különösen az infrastruktúra (a bérleti díjak, a karbantartás, a fogyóeszközök és a személyzet tekintetében összesen több mint 12 millió EUR becsült megtakarítás), az informatika, a biztonság és az üléseken nyújtott szolgáltatások terén;

12.

tudatában van annak, hogy az EGSZB-t érintő közbeszerzési eljárásokat vagy a saját szolgálatai, vagy pedig az EGSZB nevében az EGSZB és az RB közös szolgálatai szervezik; megjegyzi, hogy 2021-ben mindössze 13 olyan közbeszerzési eljárás volt, amelyben az EGSZB egyedüli ajánlatkérő vagy az RB-vel közösen résztvevő ajánlatkérő volt, amelyek közül kettőt ajánlatok hiányában töröltek, kettő nyílt eljárás volt az építési beruházások területén, amelyekben az EGSZB résztvevő ajánlatkérő volt, a többi pedig tárgyalásos eljárás, ezekből hét közepes és alacsony értékű szerződésekre vonatkozott, kettő pedig a költségvetési rendelet által előírt hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt;

13.

hangsúlyozza, hogy 2021 áprilisa és júniusa között a Tanács költségvetési bizottságának több ülésén is megvitatták az EGSZB által a bizottsági üléseken való távoli részvételre vonatkozó külön juttatásra megfogalmazott javaslatot; tudomásul veszi, hogy a CAF javaslata, amelyet az EGSZB quaestorai támogattak, és amelyet a Tanács is jóváhagyott, a távoli részvételért járó juttatást 145 EUR-ban határozza meg, amely a 2013/471/EU tanácsi határozat (1) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2021. július 1-jétől alkalmazandó juttatás felének felel meg, és a Covid19-világjárvány okozta utazási nehézségek időszakára korlátozódik; megjegyzi, hogy a költségtérítéshez minden egyes résztvevő esetében ellenőrizni kell az ülésen vagy rendezvényen való jelenlétet olyan különböző módszerek segítségével, mint például az aláírási ívek, jelentések az elektronikus kapcsolódásról, képernyőképek vagy más, a felszólalásokat bemutató jelentések, és csak ezen információk alapján kerülhet sor a visszatérítésre; kiemeli, hogy távoli részvétel esetén csak a csökkentett összegű juttatást fizetik ki, és semmilyen más térítést (például utazási költségek vagy utazási ellátmány) nem biztosítanak, miután ellenőrizték a jelenlétet és azt, hogy a tag nem kapott harmadik féltől egyéb hozzájárulást; mindazonáltal úgy véli, hogy a juttatás – noha az összegét csökkentették – nehezen érthető a közvélemény szempontjából, hiszen ronthatja az EGSZB hírnevét; úgy véli továbbá, hogy mivel az egészségügyi intézkedéseket és a Covid19-világjárvány során hozott intézkedéseket megszüntették, az üléseken való távoli részvételért járó juttatásra már nincs szükség;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

14.

megjegyzi, hogy 2021 ismét egy olyan év volt, amikor a Covid19-világjárvány hatással volt az EGSZB-re, és ebben az évben egy sor döntést hoztak annak érdekében, hogy az EGSZB fő szervei a biztonsági és védelmi aggályok miatt bevezetett korlátozások ellenére továbbra is működhessenek; megállapítja, hogy ezek a döntések az ülések formátumát, az épületekbe való belépésre vonatkozó követelményeket, a rendezvényszervezést és egyéb egészségügyi és biztonsági intézkedéseket érintettek, beleértve a fizikai távolságtartást és az ülések távoli részvétellel történő lebonyolítását is, amely később hibrid formátummá vált, és magában foglalta a hibrid szavazást és az elektronikus munkafolyamatok alkalmazását is;

15.

elismeri az EGSZB által 2021-ben elfogadott új irányítási tervet, amely meghatározza főtitkárságának stratégiáját, valamint azt az öt alapvető értéket és öt kiemelt stratégiai célkitűzést, amelyek az elkövetkező öt évben irányítani fogják az EGSZB munkáját, és megállapítja az irányítási tervhez közvetlenül kapcsolódó éves stratégiai célkitűzéseket, amelyek 2021-re vonatkozóan 33 célkitűzést jelentenek, és az igazgatás valamennyi részére kiterjednek;

16.

rámutat a CAF szerepére, amely minden pénzügyi vagy költségvetési jellegű határozatot előkészít az EGSZB elnöksége számára, és amely az eseti témákat hatékonyabban kezelő ad hoc alcsoportokba szerveződik, amelyek mindegyike három tagból áll, azaz az EGSZB-ben képviselt minden csoport egy-egy tagjából;

17.

üdvözli az EGSZB integrált ügymenetelemzési programját, amelynek célja a költségvetési sorokra vonatkozó kiadási előrejelzéseket befolyásoló valamennyi mögöttes ügymeneti folyamat rögzítése és feltérképezése, ami várhatóan segít azonosítani a kiadási előrejelzések és a tevékenységek végső költségei közötti eltérések lehetséges kiváltó okait, és a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás további javítását eredményezi az EGSZB tagjai által folytatott politikai tevékenység támogatása érdekében;

18.

aggodalmát fejezi ki az EGSZB belső ellenőrzési szolgálatának (IAS) rendelkezésére álló szűkös erőforrások miatt, amelynek létszáma közvetlen hatással van az elvégzett munka mennyiségére és minőségére, és ezáltal arra, hogy az IAS milyen bizonyosságot tud nyújtani a kockázati és kontrollkörnyezetről; tudomásul veszi, hogy 2021 novemberétől egy IAS-en kívülről érkező asszisztens segíti a jelenleg az IAS-ben dolgozó három munkatárs munkáját, de úgy véli, hogy ez az ideiglenes kiegészítő támogatás nem biztosítja egy belső ellenőrzési funkció minimális támogatására vonatkozó nemzetközi normáknak való megfelelést; támogatja az EGSZB azon javaslatát, hogy a belső ellenőrzés rövid távú megerősítése érdekében az IAS keretében már meglévő asszisztensi álláshelyet alakítsák át tisztviselői álláshellyé; felszólítja az EGSZB-t és az RB-t, hogy az EGSZB és az RB közötti együttműködési megállapodás végrehajtása során optimalizálják belső ellenőrzési szolgálataik koordinációját;

19.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB lépéseket tett annak érdekében, hogy az érzékeny funkciók értékelése tekintetében végrehajtsa a belső ellenőrzési normákat, és ezért 2020 decemberében részletes politikát fogadott el, amely tartalmazza az érzékeny álláshelyek meghatározását és az összes álláshelyhez kapcsolódó kockázatok értékelésére alkalmazandó módszertant; megjegyzi, hogy az egész EGSZB-re kiterjedő értékelés 2021-ben zárult le; megjegyzi azonban, hogy az IAS megállapításai szerint még van javítanivaló; megállapítja, hogy a 2018-ban a bérkifizetésekkel kapcsolatos belső ellenőrzés, a Számvevőszék által 2019-ben feltárt, jogosulatlanul kifizetett juttatás, valamint a 2020-ban az ellenőrzéssel kapcsolatos további belső ellenőrzés azt jelezte, hogy a szabályzatban rögzített jogok kezelésének ellenőrzését alaposabban meg kell vizsgálni; felkéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ellenőrzési megállapítások pontos nyomon követéséről;

20.

megállapítja, hogy a fő tevékenységi és teljesítménymutatók hatékony irányítási eszközt jelentenek, és megjegyzi, hogy ezeket a Covid19-világjárvány forgatókönyve alapján értelmezik, és ezért a kommunikáció terén megfigyelhető tendenciák, a fizikai találkozók, a munkahelyi kapcsolatok, a fénymásoló szalonok termelékenysége és a tolmácsolás tekintetében elismerték a súlyozott jelentőségüket;

21.

megjegyzi, hogy az EGSZB az Európai Bizottság által benyújtott jogalkotási javaslatokra vonatkozó vélemények (felkérések) és az uniós intézményeket cselekvésre felszólító saját kezdeményezésű vélemények révén látja el feladatát, és hogy az EGSZB álláspontjait állásfoglalásokban lehet hangsúlyozni, illetve értékelő és tájékoztató jelentésekbe lehet foglalni;

22.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EGSZB 200 véleményt fogadott el (míg 2020-ban 131-et és 2019-ben 127-et), amelyek közül 151 vélemény felkérésen alapult, 28 vélemény saját kezdeményezésű vélemény volt, 12 vélemény pedig feltáró vélemény (2020-ban és 2019-ben a felkérésen alapuló vélemények száma 65, illetve 59 volt); üdvözli azt a döntést, hogy a kiadott vélemények megerősített nyomon követésére kísérleti projektet indítanak azzal a céllal, hogy szigorúbban nyomon kövessék azt, hogy a szóban forgó intézmények milyen intézkedéseket hoztak egy listában meghatározott azon kiválasztott véleményekkel kapcsolatban, amelyek politikai vagy stratégai jelentőséggel bírnak az EGSZB szekcióinak munkaprogramja és az EGSZB által az Európai Bizottság 2022 szeptembere és 2023 áprilisa között megvalósítandó éves munkaprogramjához nyújtott hozzájárulás szempontjából; tudomásul veszi, hogy a megerősített nyomon követés magában foglalja az EGSZB előadójának megerősített szerepét a jogalkotási folyamat különböző szereplőivel kapcsolatban, így a Parlament bizottsági ülésein való jelenlétet és az elérésre fókuszáló, személyre szabott kommunikációt;

23.

megállapítja, hogy az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló vonatkozó jelentés szerint 2021-ben 2020-hoz képest megkétszereződött a parlamenti partnerekkel az EGSZB véleményeinek előkészítése során tartott találkozók száma, ami alátámasztja az EGSZB jelenlétét a jogalkotási ciklusban, és felhívja az EGSZB-t annak biztosítására, hogy véleményeit megossza a Parlament illetékes bizottságainak tagjaival, összhangban az egyrészről a Parlament, másrészről az EGSZB és az RB között létrejött együttműködési megállapodással; megjegyzi, hogy a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos kétoldalú találkozókon kívül a Parlament és az EGSZB tagjai különböző rendezvényeken, konferenciákon és találkozókon vettek részt, és 156 találkozóra került sor a parlamenti partnerekkel, 538 találkozóra a bizottsági partnerekkel, 139 találkozóra pedig a tanácsi és tagállami partnerekkel;

24.

megemlíti az európai körforgásos gazdasággal foglalkozó közösség kéthavonta megrendezésre kerülő webináriumain (EU Circular Talks), valamint az Európai Bizottság, az EGSZB, az RB, a mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági szövetkezetek európai érdekképviseleti szervezete és a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás európai ernyőszervezete (IFOAM – Organics Europe) által közösen szervezett, az uniós szintű ökológiai díjak első példáját jelentő EU Organic Awardson való széles körű részvételt és az ezekkel kapcsolatos pozitív visszajelzéseket; megjegyzi, hogy 2021-ben néhány magas szintű konferenciát szerveztek, amelyeken pozitív részvételi eredmények születtek, mint például a zöld megállapodás geopolitikájáról szóló civil társadalmi konferencia, az „Energiaszegénység a szociális jogok európai pillérének és az európai zöld megállapodásnak a válaszútján” című magas szintű nyilvános konferencia, valamint a Nyugat-Balkán ifjúságpolitikájáról szóló magas szintű konferencia; nagyra értékeli az EGSZB jelentőségét a zöld átállás szociális aspektusának biztosításában;

25.

megjegyzi, hogy az EGSZB az Európa jövőjéről szóló konferenciával foglalkozó ad hoc csoportjának munkáján keresztül 75 rendezvényt szervezett meg közvetlenül, illetve támogatta a lebonyolításukat, 33 rendezvényt nemzeti szinten, 42 rendezvényt pedig központi szinten, és hogy e 75 rendezvény 60%-a keretében jelentéseket készítettek a konferencia platformján, és csak ez a 45 rendezvény több mint 7 600 résztvevőt gyűjtött össze; megjegyzi, hogy az EGSZB 60 új ötletet is megfogalmazott a konferencia platformján, valamint széles körű kommunikációs kampányt indított a közösségi médiában, és ezek közül számos ötlet beépült a 2022 májusában elfogadott 325 végleges javaslatba;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

26.

megjegyzi, hogy 2021-ben, a Covid19-világjárvány miatt bevezetett korlátozások ellenére az EGSZB-nek sikerült garantálnia a biztonságos munkakörülményeket; rámutat az EGSZB orvosi szolgálata által végrehajtott intézkedésekre, köztük az épületekre vonatkozó közegészségügyi szabályok folyamatos aktualizálására és a személyzet folyamatos tájékoztatására, amely a személyzetnek nyújtott állandó személyes és online pszichoszociális támogatás, valamint a tagoknak, a személyzetnek és az igazgatásnak nyújtott naprakész orvosi tudományos információk formájában, továbbá az Európai Bizottság oltási kampányában való aktív részvételen keresztül valósult meg; hangsúlyozza a Parlamenttel a Covid19 tesztelése terén létrehozott szinergiákat;

27.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2021. december 31-én 699 alkalmazottat jelentett, szemben a 2020-as és 2019-es 702 alkalmazottal; megjegyzi, hogy 2021-ben az EGSZB létszámtervében szereplő álláshelyek száma 668-ról 699-re emelkedett, a 2020-ban előirányzottak szerint; rámutat, hogy a költségvetési álláshelyek betöltésének aránya 2021-ben 94,3% volt, ami némileg alacsonyabb, mint a 2020-as, 2019-es, illetve 2018-as betöltöttségi arány (95,5%, 96%, illetve 96,6%), és megjegyzi, hogy 2021-ben 74 új alkalmazott felvételét véglegesítették, szemben a 2020-as és 2019-es 58, illetve 57 felvétellel;

28.

megállapítja, hogy 2021-ben nagyszámú ideiglenes és szerződéses alkalmazottat foglalkoztattak (107 ideiglenes alkalmazott és 46 szerződéses alkalmazott az összesen 699 alkalmazottból, szemben a 2020. és 2019. évi 93, illetve 81 ideiglenes alkalmazottal, valamint a 2020. és 2019. évi 47, illetve 43 szerződéses alkalmazottal); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet azzal a kockázattal jár, hogy az EGSZB jelentős tudást és szakértelmet veszít el, amikor ezek az ideiglenes munkaszerződések megszűnnek; felkéri az EGSZB-t, hogy a közös szolgáltatási megállapodáson keresztül mélyítse el az RB-vel folytatott igazgatási együttműködését, hogy fokozza a személyzet összevonásából eredő szinergikus hatásokat;

29.

megjegyzi, hogy a létszámterv tekintetében a humánerőforrás-csökkentés láthatóan az Európai Bizottság által meghatározott 5%-os célértéket meghaladó hatással volt az EGSZB-re (a 2013-as adatokhoz képest 7,98%-os létszámcsökkentés); tudatában van annak, hogy az utóbbi években napirendre vett további prioritások és a jövőbeli prioritások miatt az EGSZB a 2023-as költségvetés előkészítése során további forrásokat kért (három további tisztviselői álláshely);

30.

nagyra értékeli, hogy a vezetői álláshelyek betöltésére irányuló felvételi eljárás felgyorsítása érdekében az EGSZB Emberi Erőforrások és Pénzügyek Igazgatósága intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy felhívják a csoportelnökök és a csoporttitkárságok vezetői figyelmét arra, hogy a kiválasztási és a felvételi eljárásokat előre meg kell tervezni annak érdekében, hogy a szolgálat érdekében elkerüljék a hosszabb időtartamú ideiglenes álláshelyeket és azt, hogy a vezetők két álláshelyet töltsenek be, továbbá nagyra értékeli, hogy a munkaerő-felvétellel foglalkozó személyzetnek utasításokat adtak, amihez az üres álláshelyek közzétételével kapcsolatos proaktív politika társult; megjegyzi, hogy az Emberi Erőforrások és Pénzügyek Igazgatósága részletes cselekvési tervet dolgozott ki a munkaerő-felvételre és a személyzet megtartására vonatkozóan, amelyet az EGSZB vezetősége 2021 októberében hagyott jóvá, és amely az előzetes tervezés, a vonzerő növelése és a tehetségmegtartás köré épül;

31.

megjegyzi, hogy az EGSZB személyzetének nagyobb részét nők alkotják (699-ből 448), mind az asszisztensi, mind a tisztviselői kategóriában; üdvözli a nemek kiegyensúlyozott képviseletét a közép- és felsővezetői pozíciókban, ahol a nők aránya 52%, a férfiaké pedig 48%, míg 2020-ban ez az arány 46% nő és 54% férfi, 2019-ben pedig 48% nő és 52% férfi volt; nagyra értékeli az EGSZB esélyegyenlőségi tisztviselőjének tevékenységét a hamarosan elfogadandó sokszínűségi és befogadási stratégia és cselekvési terv kialakításában, és tudatában van annak, hogy a CAF vizsgálja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés gyakorlati megvalósítását az állami intézményekben a külső előadók – köztük a Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke – által adott információk alapján, és ennek előterjesztése céljából mélyreható elemzést készít arról, hogy ez az eszköz milyen módon segíthet a nemek közötti egyenlőség kezelésében;

32.

hangsúlyozza, hogy bár valamennyi tagállamból vesznek fel alkalmazottakat, az EGSZB földrajzi egyensúlya nem kielégítő, mivel a tagállamok nem arányos mértékben vannak képviselve; megállapítja, hogy az Unióhoz 2004 után csatlakozott 13 tagállamból érkező vezetők 2021-ben 19%-ot tettek ki (ugyanaz a szint, mint 2019-ben), szemben a 2020-as 15%-kal, míg a tisztviselők besorolási fokozatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy az e tagállamokból érkező tisztviselők 65%-a jelenleg az AD 8–AD 10 besorolási fokozatba tartozik és így jogosult pályázni vezetői álláshelyekre; arra kéri az EGSZB-t, hogy hozzon további intézkedéseket, tegyen több erőfeszítést és vállaljon kötelezettséget arra, hogy személyzetén belül biztosítja valamennyi tagállam állampolgárainak kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását, különös tekintettel a vezetői szintre, figyelembe véve az Unióhoz 2004 után csatlakozott tagállamok képviseletét;

33.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatti korlátozások kezelése érdekében elfogadott intézkedések közé tartozott, hogy a személyzet minden tagja számára laptopot, fejhallgatót, kellően indokolt egészségügyi okok esetén ergonomikus széket biztosítottak, hogy 2020-ban egyéni kérésre korlátozott átalányösszeget folyósítottak a kötelező távmunka időszakában felmerülő rendkívüli költségek fedezésére, hogy 2021-ben egy további képernyőt lehetett igényelni, ha az egészségügyi okokból elengedhetetlen volt, valamint hogy 2021 áprilisától kezdődően hat hónapos időtartamra havi 20 EUR összegű, ideiglenes juttatást nyújtottak a személyzet tagjainak és a gyakornokoknak a különböző jellegű többletköltségek fedezésére;

34.

sürgeti az EGSZB-t, hogy fogadjon el egy aktualizált sokszínűségi és befogadási stratégiát és cselekvési tervet; elvárja, hogy ez a stratégia és cselekvési terv számba vegye a Covid19-világjárvány során levont tanulságokat, rugalmas eszközöket kínáljon a személyzet különböző csoportjai eltérő igényeinek kielégítésére, és mozdítsa elő személyzete körében a sokszínűséget és a befogadást, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőséget is; kéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az e téren elért haladásról;

35.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EGSZB értékelte az esélyegyenlőségre és sokszínűségre vonatkozó cselekvési tervét annak érdekében, hogy elindítsa egy kibővített sokszínűségi és befogadási stratégia kidolgozását; megjegyzi, hogy a homofóbia elleni nemzetközi nap alkalmából online rendezvényeket szerveztek, és hogy az EGSZB részt vett az intézményközi esélyegyenlőségi vegyes bizottság konferenciáján, valamint a sokszínűség és az esélyegyenlőség területén működő különböző intézményközi hálózatokban; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy továbbra is támogassa azokat az alulról szerveződő kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EGSZB befogadóbb munkahely legyen; felkéri az EGSZB-t, hogy az elfogadásra váró sokszínűségi és befogadási stratégiába és cselekvési tervbe építsen be konkrét intézkedéseket a fogyatékossággal élő jelöltek felvételével és munkahelyi bevezetésével kapcsolatban, és az épületfelújítások során fordítson hasonló figyelmet az akadálymentesítésre és a mobilitásra;

36.

megjegyzi, hogy a jelenlegi munkakörülmények nagyfokú rugalmasságot biztosítanak, és hogy bár az előzetes tervezésre szükség van, a munkaidő-nyilvántartás már nem kötelező; megjegyzi, hogy mivel az EGSZB 2020-ban és 2021-ben a munkaidő-nyilvántartás alóli mentesség mellett döntött, a munkaidő-beosztást az egyéni igényekhez lehet igazítani, amennyiben a munka elvégzése biztosított, és ez nehéz körülmények között elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

37.

megállapítja, hogy a Covid19-világjárványt követően a megváltozott munkakörülmények befolyásolták az atipikus munkaidő-beosztás elterjedtségét, és hogy 2020 tavaszától kezdve folyamatosan csökkent az atipikus munkaidő-beosztás iránti kérelmek száma; megjegyzi, hogy 2021-ben – és 2016 óta először – a megfelelő atipikus munkaidő-beosztást igénylő alkalmazottak aránya 20% alá csökkent (2021-ben 18,88%, míg 2020-ban 23,93%, 2019-ben pedig 32,19%); rámutat arra, hogy a kérelmek számának 2020 és 2021 közötti csökkenése elsősorban a nőket érinti: 2021-ben körülbelül minden ötödik nő kért atipikus munkarendet, míg a férfiak esetében ez az arány nem változott (2020-ban 32 férfi, míg 2021-ben 31 férfi); megjegyzi, hogy bár 2019-ben jelentősen nőtt a rugalmas munkarendben dolgozó férfiak száma, a férfiak és a nők közötti arány 2020-ban és 2021-ben nagyjából azonos maradt, azaz a kérelmek körülbelül egyötödét férfiak nyújtották be;

38.

megjegyzi, hogy 2021-ben, a folytatódó Covid19-világjárvány fényében továbbra is a távmunka maradt a norma, de 2021. június 14-től a személyzet fokozatosan, önkéntes alapon, heti egy napra visszatérhetett az irodába, tiszteletben tartva az épületekben bevezetett óvintézkedéseket; megjegyzi, hogy a külföldről végzett távmunka korlátozott ideig és meghatározott feltételek mellett – például különösen nehéz családi helyzetekben, kényszerítő egészségügyi vagy szociális okok miatt – valamennyi alkalmazott számára lehetséges volt; üdvözli, hogy az EGSZB 2022. április 1-jén hatályba lépett, munkakörülményekről szóló felülvizsgált határozata most már kifejezetten említi a lecsatlakozáshoz való jogot, amelyet a távmunkarendszerről szóló korábbi határozatban már rögzítettek; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy vizsgálja meg a távmunka hosszú távú megoldásait a világjárvány utáni környezetben;

39.

üdvözli, hogy 2021 márciusában az EGSZB és az RB koordinálásával felmérést indítottak, hogy értékeljék a teljes személyzet tapasztalatait a távmunka hosszú időszakával kapcsolatban, és lehetséges iránymutatásokat határozzanak meg a jövőre nézve; tudomásul veszi, hogy a személyzet több mint 71%-a adott visszajelzést – köztük vezetők is –, amely nagyrészt pozitív volt a Covid19-világjárvány miatt bevezetett korlátozásokkal kapcsolatban, és az ebből származó jelzéseket figyelembe vették a munkafeltételekről szóló felülvizsgált határozat előkészítése során, amely 2021-ben készült és széles körű szociális párbeszédet követően 2022. április 1-jén lépett hatályba, hat hónapos kísérleti projektként;

40.

sajnálja, hogy az EGSZB 2021-ben sem tudott adatokat szolgáltatni az EGSZB személyzete körében bekövetkezett kiégések eseteiről; tiszteletben tartja az adatvédelmi korlátozásokat, de emlékezteti az EGSZB-t arra, hogy a szervezeten belüli vezetői döntésekhez fontosak az anonimizált statisztikai adatok, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a személyzet jóllétét; megismétli, hogy figyelembe kell venni a tájékoztató intézkedéseket, a munkaterhelés kezelésével, a kommunikációval és a konfliktusmegoldással kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint a munkába való visszatérés politikáját;

41.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EGSZB elkészített és megvitatott egy, a munkahelyi pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló felülvizsgált határozatot (090/22A. határozat), amelyet csak 2022 márciusában fogadtak el; megjegyzi, hogy ez egy 2021 januárjában elfogadott átfogóbb etikai cselekvési terv része, amely a személyzet és az igazgatás képviselőiből álló közös munkacsoport ajánlásain alapul; ismételten sajnálatát fejezi ki az új határozat lassú elfogadása miatt, amely (a 090/22A. határozat fogalommeghatározásán belül) sajnos nem tartalmaz külön eljárást a tagok és a tisztviselők közötti zaklatási ügyekre, ami azzal a következménnyel jár, hogy nem alkalmaznak egységes eljárásokat a zaklatási ügyek kezelésére, és ez az áldozatokkal szembeni eltérő bánásmódhoz vezet; felhívja az EGSZB-t, hogy haladéktalanul gondoskodjon egy olyan külön eljárásról, amely mindenki számára megfelelő és hosszú távú védelmet biztosít a zaklatással szemben; úgy véli, hogy csak a zaklatással szembeni zéró tolerancia politikája akadályozhatja meg, hogy az EGSZB-t a jövőben zaklatással és súlyos kötelességszegéssel kapcsolatos vádak érjék;

42.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EGSZB 52 gyakornokot fogadott öt hónapos időszakra, 4 gyakornokot három hónapos időszakra, valamint 2 olyan gyakornokot, akik külső állami szervek által odaítélt támogatásban részesültek; megjegyzi, hogy az öt hónapra érkező gyakornokok havi támogatásban és juttatásokban részesültek, míg a rövidebb időre érkezők nem voltak jogosultak semmilyen pénzügyi hozzájárulásra; üdvözli, hogy – részben a Parlament által a 2020. évi mentesítési eljárás során megfogalmazott felhívás nyomán – belső mérlegelés folyik annak biztosítása érdekében, hogy minden gyakornok méltányos javadalmazásban részesüljön, és kidolgoztak egy, a gyakornokok jogait és kötelezettségeit tisztázó új keretrendszert, amelyről jelenleg folyik a konzultáció az EGSZB jogi szolgálatával és személyzeti bizottságával, és várhatóan a 2023 márciusában kezdődő következő gyakornoki időszakra már hatályban lesz;

43.

ismételten felkéri az EGSZB-t, hogy építse be belső irányítási stratégiájába az ügymenet folytonossága és a válságkezelés, az informatikai reagálóképesség, a szervezet rezilienciája, a személyzettel szembeni gondoskodási kötelezettség, a hatékony kommunikáció és a rugalmas munkafolyamatok tekintetében a Covid19-világjárványból levont tanulságokat egy eredményorientált vezetési stílus kialakítása érdekében, amely előmozdíthatja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát;

Etikai keret és átláthatóság

44.

üdvözli az EGSZB magatartási kódexének 2021. januári frissítését, amely megerősített szankciókkal és szélesebb alkalmazási körrel rendelkezik, és hatékonyabb mechanizmust hoz létre a tagok általi jogsértések kezelésére, valamint tudatában van annak, hogy ezt követően, 2022. márciusában az EGSZB felülvizsgálta eljárási szabályzatát; nagyra értékeli, hogy 2021 januárjában részletes etikai cselekvési tervet fogadtak el, amely a személyzet és az igazgatás képviselőiből álló közös munkacsoport ajánlásain alapult;

45.

hangsúlyozza az etika és az integritás belső ellenőrzésének fontosságát, amelynek célja, hogy észszerű biztosítékot nyújtson a közös etikai értékek, elvek és normák következetes összehangolására és betartására a közérdek védelme és a magánérdekekkel szembeni elsőbbségének biztosítása érdekében; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy vegyenek fontolóra egy, az etikával és az átláthatósággal kapcsolatos külső ellenőrzést is;

46.

megállapítja, hogy az EGSZB visszaélések bejelentéséről szóló, 2021. december 15-i felülvizsgált határozatának (297/21A. határozat), valamint a munkahelyi pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló, 2022. március 31-én elfogadott felülvizsgált határozatának (090/22A. határozat) hatálybalépését követően a megújított etikai jogi keretet egy, a fegyelmi eljárásokra és a közigazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket megállapító felülvizsgált határozat fogja kiegészíteni; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy ez a folyamat magában foglalja az EGSZB jogi szolgálatával és adatvédelmi tisztviselőjével folytatott konzultációt, valamint személyzeti bizottságával és az uniós személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott párbeszédet;

47.

megállapítja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) OC/2018/0666/A1 ügyével kapcsolatos egyezségi megállapodásokat végül teljes mértékben végrehajtották az összes érintett alkalmazott tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB lassan reagált az egyezségek megkötése és végrehajtása tekintetében; megjegyzi, hogy az OLAF által súlyos kötelességszegés áldozataként azonosított volt EGSZB-taggal kapcsolatban a 2021 márciusában folytatott megbeszéléseket követően megállapodás született az ügy orvoslásának módjairól, amelynek középpontjában az EGSZB magatartási kódexének megerősítése, az etikai keret megerősítése, a méltányos megegyezés megtalálásának előtérbe helyezése és az áldozatoknak szóló nyilvános bocsánatkérés áll;

48.

üdvözli, hogy 2022. április 13-án az EGSZB elnöke nyilvános nyilatkozatot tett közzé az EGSZB honlapján, amelyben az EGSZB nevében hivatalos bocsánatkérést intézett valamennyi áldozathoz, mind a személyzet tagjaihoz, mind az OC/2018/0666/A1. számú OLAF-ügyben azonosított volt taghoz; ismételt aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB főtitkára még mindig nem hajlandó elismerni a belső hiányosságokat és felelősséget, ami az EGSZB személyzetével szembeni gondossági kötelezettség megszegéséhez vezet;

49.

hangsúlyozza, hogy a Bíróság a C-673/21. sz. ügyben 2022. október 6-án hozott ítéletében (2) megerősítette az EGSZB elnökségének 2020. június 9-i határozatával meghozott intézkedések jogszerűségét;

50.

megjegyzi, hogy az EGSZB polgári félként vesz részt a nemzeti hatóságok által egy kötelezettségszegéssel vádolt volt tag ellen indított, folyamatban lévő bírósági eljárásban, amely jelenleg döntéshozatalra vár az illetékes belga bíróság előtt; felkéri az EGSZB-t, hogy időben tájékoztassa a Parlamentet az ügy alakulásáról;

51.

mélyen sajnálja, hogy még mindig figyelmen kívül hagyják a Parlament egyértelmű felszólítását, hogy indítsanak külső és független vizsgálatot kifejezetten az EGSZB humánerőforrás-eljárásainak és azok hatékonyságának felülvizsgálata érdekében, amelynek központi eleme az adminisztratív hierarchia felelősségének meghatározása a zaklatással kapcsolatos panaszok kezelése és a személyzet jóllétének biztosítása terén; sürgeti az EGSZB-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyan megelőzze az esetleges zaklatási eseteket; úgy véli, hogy ez alapvető fontosságú a személyzet jóllétének garantálása és a már megtörténthez hasonló további esetek hatékony és gyors megelőzése érdekében;

52.

rámutat arra, hogy 2021-ben az OLAF az EGSZB-t illetően két ügyet vizsgált, amelyek közül az egyiket, amely 2019-ben indult és az EGSZB egyik tagját érintette, 2022-ben lezárták, mivel az OLAF nem talált bizonyítékot az Unió pénzügyi vagy egyéb érdekeit érintő csalásra vagy szabálytalanságra, a másik, szintén egy tagot érintő ügyet pedig 2021-ben zárta le az OLAF, mivel az Európai Ügyészség (EPPO) párhuzamos büntetőjogi vizsgálatot indított ugyanazon tényállás miatt; megjegyzi, hogy egy másik, szintén egy tagot érintő 2020-as ügyet az OLAF 2022-ben lezárt, mivel az érintett tag időközben elhunyt;

53.

megjegyzi, hogy egy, az EGSZB által a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának 2020-ban bejelentett ügy még mindig nyitott, amelyben az EGSZB kinevezésre jogosult hatósága 2022 végéig kívánja meghozni végleges döntését; megjegyzi, hogy a két fél első meghallgatásán elhangzott észrevételek alapján kiegészítő vizsgálatot indítottak több pont további kivizsgálása és további tanúk meghallgatása céljából, amely még a 2022-es nyári szünet előtt lezárult; mélyen sajnálja, hogy ez a belső vizsgálat már két éve tart anélkül, hogy végleges eredményre jutott volna, ami súlyosan hátráltatja az érintett személyek életét, és megakadályozza az ügy OLAF-hoz történő esetleges továbbítását; felkéri az EGSZB-t, hogy a lehető leghamarabb hozza meg végleges döntését, és tájékoztassa a Parlamentet az eredményről;

54.

nagyra értékeli, hogy az EGSZB kész együttműködni az Unió vizsgálati szerveivel (OLAF és EPPO); megjegyzi, hogy 2021-ben szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írtak alá a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalával a belső adminisztratív vizsgálatok lefolytatásáról;

55.

üdvözli, hogy az EGSZB 2021 januárjában bevezetett felülvizsgált magatartási kódexe konkrét rendelkezéseket tartalmaz a pénzügyi érdekeltségekről és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatra vonatkozóan; megjegyzi, hogy a kódexbe új rendelkezést építettek be, amely szerint a tagoknak, az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága küldötteinek, a póttagoknak és a szakértőknek hivatalba lépésükkor nyilatkozatot kell benyújtaniuk az EGSZB elnökének pénzügyi érdekeltségeikről, amelyet újra be kell nyújtaniuk minden év január 1-jén, illetve ha a tag megbízatása alatt változás következik be, akkor a lehető legkorábbi időpontban, de mindenképpen két hónapon belül; rámutat arra, hogy a felülvizsgált magatartási kódex konkrét rendelkezéseket tartalmaz a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, és előírja, hogy a korábbi tagok a tisztségük megszűnését követő két évig nem lobbizhatnak a jelenlegi tagoknál vagy alkalmazottaknál olyan ügyekben, amelyekben azok fontos pozíciót töltenek be vagy jelentést készítenek; kéri, hogy az EGSZB hivatalos honlapján rendszeresen tegye közzé és frissítse a megfelelésre vonatkozó információkat mind a pénzügyi nyilatkozatok, mind a várakozási időszaktól való eltérések tekintetében;

56.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az etikai képzés 2021-ben minden alkalmazott számára kötelezővé vált, és hogy az további, vezetőknek szóló speciálisabb képzést is tartalmaz; megjegyzi, hogy az EGSZB tagjainak etikai képzését felülvizsgálták, hogy az igazodjon az új magatartási kódexhez és az etikai kérdések teljes körére kiterjedjen; nagyra értékeli, hogy létrehoztak egy új, etikai tanácsadókból álló csoportot, amely a lehető legjobb tanácsot nyújtja a hozzá etikai kérdésekben forduló munkatársaknak, többek között az EGSZB-nek a visszaélést bejelentő személyek negatív fellépéssel szembeni védelméről szóló belső szabályairól és az anonimitáshoz való jogukról, és támogatást nyújt számukra az eljárás során, az etikai tanácsadókkal kapcsolatos információkat pedig minden újonnan érkező munkatársnak eljuttatják; hangsúlyozza, hogy 2022 májusában egy, a munkahelyi tiszteletről szóló új útmutatót tettek közzé az EGSZB személyzete számára, és az EGSZB jelenleg is dolgozik egy új chartán, amely az EGSZB-nél dolgozó személyzet értékeit rögzíti;

57.

határozottan arra bátorítja az EGSZB-t, hogy a 2022-ben e célból indított értékelési folyamat keretében tegye további megfontolás tárgyává az intézményközi átláthatósági nyilvántartásban való részvételét;

58.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB eddig nem fogadott el semmilyen csalás elleni stratégiát; felkéri az EGSZB-t, hogy indítson belső csaláskockázat-elemzést, és egyeztessen az Európai Bizottság más illetékes szolgálataival egy belső csalás elleni megfelelő stratégia elfogadásának megfontolása érdekében;

59.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (3) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

60.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárványt követően az EGSZB erőfeszítéseket tett a helyreállítási folyamat támogatására, különösen a kibővített digitalizáció előnyeinek jobb kihasználása érdekében, és hogy a digitalizáció és a kiberbiztonság területén hozott intézkedéseket továbbra is az EGSZB digitális stratégiája vezérelte;

61.

megjegyzi, hogy a 2021. évi eredeti informatikai költségvetés 5 400 000 EUR volt a 2020. évi 4 700 000 EUR-hoz képest, ami 700 000 EUR összegű (15%-os) növekedést jelent; megjegyzi, hogy az 1 900 000 EUR összegű fel nem használt előirányzatok átcsoportosításának eredményeként – amelyek célja a korábbi mentesítési eljárások során elismert informatikai elmaradások további kezelése – az informatikai előirányzatok végleges összege 2021-ben 7 300 000 EUR volt, szemben a 2020. évi 7 500 000 EUR-val;

62.

megjegyzi, hogy az RB-vel kötött, 2021. november 1-jén hatályba lépett új igazgatási együttműködési megállapodás elősegíti a bevált digitális gyakorlatok cseréjét az EGSZB informatikai és digitális szolgáltatásainak előmozdítása érdekében;

63.

megjegyzi, hogy az EGSZB informatikai infrastruktúráját és online kommunikációs csatornáit egyre több kiberfenyegetés éri, továbbá megjegyzi, hogy az EGSZB egyre nagyobb figyelmet fordít az informatikai rendszerek konfigurációjának megerősítésére, az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) együttműködve a sebezhetőségek azonosítására, a tagok és a személyzet kiberbiztonsági tudatosságának növelésére és egy fejlett számítógép-hálózati hitelesítési protokoll elfogadására; arra kéri az EGSZB-t, hogy továbbra is fordítson nagy figyelmet a kiberbiztonsági kérdésekre, különösen mivel az utóbbi években jelentősen megnőtt a súlyos kibertámadások száma, ami az uniós intézményeket vonzó célponttá teszi a potenciális támadók számára; ösztönzi az EGSZB-t, hogy végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúráját illetően, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

64.

megjegyzi, hogy az EGSZB nyílt forráskódú technológiát használ, és hogy 2021-ben egyre több nyílt forráskódú könyvtárat és keretrendszert használtak az EGSZB információs rendszereiben; hangsúlyozza, hogy az EGSZB digitális stratégiája a hibrid felhőkörnyezet kialakításának részeként előirányozza a jelenlegi helyhez kötött e-mail alkalmazásról a felhőben tárolt e-mail alkalmazásra való áttérést;

65.

megjegyzi, hogy az EGSZB technikai rendszereinek többségét házon belül üzemeltetik és azokat belső munkatársak kezelik, míg a kiszervezett rendszerek esetében a kontrollt és a tulajdonjogot szerződéses szinten tartják fenn és biztosítják, valamint szervezeti és technikai intézkedésekkel egészítik ki, beleértve az adatvédelmi hatás- és kockázatértékelési eljárásokat, amelyek az ágazati szintű bevált gyakorlatokat követik;

Épületek és biztonság

66.

emlékeztet arra, hogy a JDE épületre vonatkozó vételi opció 2018-as lehívását, valamint a BvS és a REM épületekre vonatkozó vételi opció 2019-es lehívását követően mind az EGSZB, mind az RB tulajdonosai lettek ezeknek az épületeknek; megjegyzi, hogy a Trèves 74 (TR74) és a Belliard 68 (B68-72) alatti épületek hosszú futamidejű pénzügyi lízing tárgyát képezik; tudomásul veszi, hogy a költségvetési hatóság 2021. május 10-én jóváhagyta, hogy az EGSZB és az RB 2021 szeptemberétől átvegye az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Belliard 100 alatti volt épületének (B100) bérleti szerződését, és hogy a TR74 és a B68-72 épület 2022 szeptemberében a VanMaerlant-épület (VMA) cseréje révén átkerül az Európai Bizottsághoz;

67.

tudatában van annak, hogy az épületek cseréje az EGSZB és az RB irodaterületeinek jelentős, mintegy 10 000 m2-es csökkenését eredményezte; megjegyzi, hogy az EKSZ-szel igazgatási megállapodást írtak alá a B100 épület bérleti szerződésének 2021. szeptember 1-jével történő átvételéről az irodaterület említett csökkenésének részleges ellentételezése érdekében, és hogy e megállapodás nyomán a végeredmény a 2021 eleji helyzethez képest az irodaterület mintegy 5 000 m2-rel való csökkentése;

68.

elismeri, hogy a TR74 és a B68 épületnek a VMA épületre történő cseréjével az ingatlanstratégia első számú eleme, azaz a földrajzi koncentráció megvalósítására törekedtek; tudomásul veszi, hogy a lezajlott épületcsere további beavatkozást igényel annak érdekében, hogy az új bérlők számára megfelelő munkakörnyezetet biztosítsanak, és hogy 2021 júniusában korszerűsítési és felújítási munkálatokat hagytak jóvá azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az irodahelyiségek rugalmasabb elrendezését, hogy azok könnyen alkalmazkodni tudjanak az új munkavégzési formákhoz, továbbá hogy tovább csökkentsék az energia- és vízfogyasztást, és ezeket a munkálatokat a maradványösszegek átcsoportosításával finanszírozzák;

69.

megjegyzi, hogy 2021-ben jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek az RB-vel együttműködésben, és hogy a megfelelő „Helyiségek berendezése” elnevezésű költségvetési sorra 2021-ben 4 925 895 EUR-t különítettek el, szemben a 2020-as és 2019-es 1 121 655, illetve 594 061 EUR-val;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

70.

üdvözli a 2021-ben elért pozitív környezetvédelmi eredményeket a villamosenergia-, víz- és papírfogyasztás tekintetében (2020-hoz képest 2,1%-os, 14,3%-os, illetve 55%-os csökkenés); megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB két épületén szolárpaneleket telepítettek, és úgy tudja, hogy további elemzéseket végeznek a szolárpanelek telepítésének bővítése céljából, amelyre valószínűleg 2023-ban kerül sor;

71.

kiemeli, hogy az EGSZB személyzetének 69,6%-a környezetbarát közlekedési eszközöket használ; megemlíti az érvényben lévő mobilitási politikát, amely támogatja a fenntartható utazási módok használatát a munkába járás során, és a tömegközlekedési jegyekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulást, valamint a kerékpárosoknak nyújtott havi hozzájárulást tartalmaz; megjegyzi, hogy szolgálati kerékpárokat biztosítanak, az elektromos szolgálati autókhoz pedig töltők állnak rendelkezésre;

72.

üdvözli az alacsony kibocsátású kiküldetések érdekében 2021 októberében elindított innovatív kezdeményezést, amelynek célja, hogy a kiküldetésekre utazó személyzetet a kevésbé szennyező közlekedési eszközök (vonat, busz stb.) választására ösztönözze, és amely azzal jár, hogy az utazási iroda az utazási lehetőségeket a keletkező CO2-kibocsátás szerinti növekvő sorrendben javasolja;

Intézményközi együttműködés

73.

úgy véli, hogy az igazgatási együttműködés és a más intézményekkel kialakítható szinergiák kutatása fontos irányítási eszközt jelent egy olyan kis méretű intézmény számára, mint az EGSZB;

74.

tudatában van az RB-vel a közös szolgálatokon keresztül folytatott együttműködésnek, amelynek keretében a két bizottság mintegy 460 alkalmazottat (ebből mintegy 290 alkalmazott az EGSZB-hez tartozik) és évi több mint 55 millió EUR-t (ebből több mint 30 millió EUR-t az EGSZB-től) von össze; elismeri, hogy az EGSZB és az RB közötti jelenlegi igazgatási együttműködési megállapodás, amely 2021. november 1-jén lépett hatályba ötéves időtartamra, megerősítette az együttműködés irányítását és a kontrollmechanizmusokat, és ismételten kifejezi az erőforrások hatékony megosztására és a szinergiák létrehozására irányuló szándékot; megjegyzi, hogy a jelenlegi igazgatási együttműködési megállapodás magában foglalja egy innovációs és informatikai igazgatóság létrehozását, valamint a már létező közös szolgálatokon belül egy központosított közbeszerzési és pénzügyi irányítási egység és egy közbeszerzési szakértői csoport felállítását;

75.

megjegyzi, hogy az EGSZB bizonyos számú szolgáltatást más intézményekhez, különösen az Európai Bizottsághoz szervez ki az intézmény különböző szolgálataival (a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatallal és a Költségvetési, a Humánerőforrásügyi és a Digitalizációs Főigazgatósággal) kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokon keresztül a kulcsfontosságú szoftvereszközök biztosítása céljából; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány egyes aspektusainak kezelése céljából külön eseti megállapodásokat kötöttek a Parlamenttel és az Európai Bizottsággal; megjegyzi, hogy az EGSZB is részt vesz az Európai Bizottság vagy a Parlament által vezetett intézményközi közbeszerzési eljárásokban és részesül azok előnyeiből, elsősorban az informatika, a hivatalos utak, a biztosítás, a közlekedés, a gépjárműlízing és az audiovizuális eszközök területén;

76.

megjegyzi, hogy 2021-ben tárgyalások kezdődtek az Európai Bizottsággal az együttműködési jegyzőkönyv felülvizsgálata céljából;

Kommunikáció

77.

megjegyzi, hogy 2021-ben a kommunikációra elkülönített költségvetés mintegy 1,5 millió EUR-t tett ki, és azt főként a konkrét célcsoportokat (civil társadalmi szervezetek és uniós intézmények) célzó online tevékenységekre fordították, beleértve a sajtó- és médiakapcsolatokat, a rendezvények szervezését és a tájékoztatási tevékenységeket, valamint az online kommunikáció és az EGSZB-ben tett látogatások ösztönzését;

78.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2021 második félévében kezdett el dolgozni külső kommunikációs stratégiáján, amelynek célja a kommunikáció minőségének, hatókörének és hatásának javítása; megjegyzi, hogy az EGSZB kommunikációs bizottsága átfogó prioritásként határozta el az arculat, a hatás és az irányítás javítását, valamint a kommunikáció jobb integrálását a jogalkotási munkába; megállapítja, hogy az EGSZB ennek érdekében racionalizálta kommunikációját a plenáris ülések alatt és az azt megelőző és követő időszakokban, hogy minden véleményt eljuttasson a megfelelő közönséghez, a rendelkezésre álló legalkalmasabb eszközökkel és a legmegfelelőbb időben; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy fogadjon el egy átfogó kommunikációs keretrendszert, amelybe beépíti a Covid19 két évéből levont tanulságokat annak érdekében, hogy felkészült legyen a jövőben esetlegesen zavart okozó eseményekre, és biztosítsa az ügymenet folytonosságát;

79.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az EGSZB tagja az intézményközi online kommunikációs bizottság közösségi média munkacsoportjának, és részt vett az Unió adatstratégiájához és digitális szuverenitást célzó stratégiájához hozzájáruló két közösségimédia-platform, az EU Voice és az EU Video kísérleti szakaszáról szóló megbeszéléseken; megjegyzi, hogy a két platform a decentralizált, ingyenes és nyílt forráskódú közösségimédia-hálózatok része, amelyek a felhasználókat egy adatvédelem-centrikus és reklámmentes környezetben kötik össze;

80.

megismétli az EGSZB-hez intézett azon felhívását, hogy a polgárokhoz fűződő kapcsolat erősítése érdekében fokozza kommunikációs erőfeszítéseit, mégpedig azáltal, hogy működésében nagyobb átláthatóságot biztosít, növeli a digitális technológiák használatát, és olyan kommunikációs stratégiát követ, amely segít megérteni és megfelelően megítélni az EGSZB szerepét és azt, hogy az EGSZB hogyan illeszkedik az Unió jövőképébe.

(1) A Tanács 2013/471/EU határozata (2013. szeptember 23.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai és póttagjai részére napidíj biztosításáról, valamint utazási költségeik megtérítéséről (HL L 253., 2013.9.25., 22. o.).

(2) A Bíróság C-673/21. sz. KN kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügyben hozott, 2022. október 6-i ítélete (ECLI:EU:C:2022:759).

(3) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/136

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1833 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0232/2022) (2),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0080/2023),

1.	mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(7) HL L 207., 2021.6.11., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/137

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1834 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0080/2023),

mivel a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: RB) az 27 tagállam régióiban, városaiban, falvaiban és önkormányzataiban megválasztott 329 tagból álló politikai közgyűlés, amely az uniós intézmények tanácsadó testületeként működik, azzal a feladattal, hogy a helyi és regionális hatóságok szemszögéből hozzájáruljon az uniós politika alakításához és a döntéshozatali folyamathoz, és egyúttal közreműködjön abban, hogy az Unió hatékonyabbá váljon, és közelebb kerüljön a polgárokhoz;

mivel az Európai Bizottsággal vagy a Tanács folytatott konzultáció bizonyos esetekben kötelező, miközben az RB saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményt, és a Szerződésekben meghatározottak szerint tág teret élvez a felkérések tekintetében, ami lehetővé teszi, hogy a Parlament konzultáljon vele;

mivel az RB a tevékenységeit a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól szóló, 2020. július 2-i állásfoglalásában (1) meghatározott átfogó politikai stratégiája alapján határozza meg, és mivel az RB három politikai prioritást fogadott el a 2020–2025-ös megbízatási időszakára vonatkozóan, amelyeket három kommunikációs kampány kísért: „Emberközelibb Európa”, „Reziliens regionális és helyi közösségek építése”, valamint „A kohézió mint az EU alapvető értékének előmozdítása”;

mivel a helyi és regionális közigazgatás a közkiadások egyharmadáért, az állami beruházások feléért és az adóbevételek egynegyedéért felelős, és számos tagállamban olyan kiemelt területeken rendelkezik hatáskörrel, mint az oktatás, a gazdasági fejlődés és kohézió, a környezetvédelem, a szociális védelem, az egészségügy és az általános érdekű szolgáltatások, ezért a helyi, regionális, nemzeti és európai szintek összehangolása növeli a jogszabályok legitimitását, javítja a felelősségvállalást és hatékonyabban szolgálja a polgárok javát;

mivel az RB politikai célja, hogy megerősítse részvételét az Unió teljes politikai és jogalkotási ciklusában, miközben kézzelfoghatóbbá teszi a kapcsolatot az uniós polgárokkal az RB tagjainak segítségével, akik közösségükben és a helyi és regionális önkormányzatok nemzeti szövetségeiben erőteljes multiplikátorként működnek;

mivel az RB kilenc kiemelt kezdeményezést határozott meg, és figyelemmel kísérte ezeket 2021-ben, hogy fellépését stratégiaibb szemléletűvé és hatásosabbá tegye: (1) Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 2. a Covid19-re adott egészségügyi válaszlépés, 3. a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési terv, 4. „az RB az éghajlati paktumért” projekt, 5. a határokon átnyúló együttműködés jövője, 6. új migrációs és menekültügyi paktum, 7. az Európa jövőjéről szóló konferencia, 8. a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú elképzelések és 9. az RB stratégiai költségvetése – az RB erőforrásai méltányos megosztásának biztosítása;

mivel a 2021 és 2027 közötti uniós kohéziós politikát és finanszírozást szabályozó, 2021 júliusában hatályba lépett (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hivatkozik a partnerség és a többszintű kormányzás elvére, amelyet az RB és a Parlament is támogat, és amely együtt jár a régiók bevonásával;

mivel a 2021–2027-es programozási időszakban az uniós kohéziós politika megvalósítására szolgáló több mint négyszáz nemzeti és regionális program különböző alapok keretében mintegy 380 milliárd EUR-t bocsát rendelkezésre az uniós régiók és városok előtt álló gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelése céljából;

mivel 2021. február 13-án hatályba lépett az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), amely megteremti a jogalapot arra, hogy 2021 és 2026 között pénzeszközöket és kölcsönöket osszanak szét a tagállamok között legfeljebb 672,5 milliárd EUR összegben (2018-as árakon), és amelynek célja az is, hogy támogassa a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és kezelje az Unió régiói közötti egyenlőtlenségeket;

mivel a költségvetési rendelet értelmében vett uniós intézményként a RB-nek el kell fogadnia saját éves beszámolóját, amelyet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (az európai uniós számviteli szabályoknak) megfelelően kell elkészítenie, amelyek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon alapulnak, és amelyeket végül konszolidálják az uniós számviteli standardokkal;

megjegyzi, hogy az RB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetében tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki (ami az uniós költségvetési kiadások 5,9%-ának felel meg);

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy a hosszú évek során végzett munka azt jelzi, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete összességében alacsony kockázatú kiadásokat érint; megjegyzi azonban, hogy a 2021.évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés nem tartalmaz releváns információkat az RB-ről, és felkéri a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogó adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2021-es pénzügyi évről szóló éves jelentésben a Számvevőszék nem állapított meg semmilyen konkrét problémát az RB-vel kapcsolatban;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy az RB 2021-es végleges költségvetése 106 740 880 EUR volt, ami a 2020-as 101 508 480 EUR-hoz és a 2019-es 98 751 065 EUR-hoz képest enyhe, 5,15%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a tavalyi mentesítési állásfoglalásban kifejtettek szerint a legfontosabb költségvetési sorokat használták fel a javadalmazás és juttatások kiadásaira, majd ezt követték az épületek bérleti és lízingdíjai, az informatikai berendezések és a szoftverek, majd pedig a juttatások, az üléseken való részvétel és a kapcsolódó kiadások, valamint a tolmácsolási szolgáltatások;

megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtása magas fokú, 98,9%-os volt, szemben a 2020. évi 92,7%-kal, és közelebb áll a világjárvány előtti 2019. és 2018. év 99,6%-os, illetve 99,3%-os szintjéhez, valamint hogy a kifizetési ráta 2021. december 31-én 85,1% volt, ami javult a 2020. évi 82,4%-hoz képest, de még mindig alacsonyabb, mint a 2019. évi 88,8%, illetve a 2018. évi 91%; hangsúlyozza, hogy az átlagos kifizetési idő 2021-ben 16,11 nap volt, ami javulást jelent 2020-hoz (17,21 nap) és 2019-hez (17,23 nap) képest; megjegyzi, hogy az elektronikus számlák használata még mindig nem kielégítő, mivel 2021-ben az összes számla mindössze 32%-át tették ki, ami növekedést jelent a 2020. évi 29%-hoz képest, de csökkenést jelent a 2019. évi 33%-hoz képest;

megjegyzi, hogy 2020 és 2021 között, a Covid19 világjárvány két évében növekedtek a kifizetések, ami a 2021-ben végzett tevékenységek intenzitásának növekedésével függ össze, amikor az informatikai ágazatban végrehajtott további beruházások lehetővé tették a videokonferencia-berendezések szélesebb körű használatát a virtuális és hibrid ülésekhez (2020-hoz képest), elkerülve ezzel a rendezvények törlését vagy elhalasztását a még érvényben lévő Covid19-korlátozások ellenére;

megjegyzi, hogy 11 198 492 EUR többletet vittek át 2021-ről 2022-ra, ami valamivel alacsonyabb, mint 2020-ban, és jóval magasabb, mint 2019-ben (amikor 11 708 078 EUR, illetve 8 874 776 EUR került átvitelre); megállapítja, hogy 2021 végén 1,1 millió EUR nem volt lekötve, és így visszautalták az uniós költségvetésbe, ami lényegesen kevesebb, mint 2020-ban, amikor mintegy 7,4 millió EUR maradt lekötetlen, ami a jelenlegi összeget a világjárvány előtti szinthez közelíti (2019-ben 0,4 millió EUR volt lekötetlen); arra bátorítja az RB-t, hogy továbbra is fokozza a rendelkezésre álló előirányzatok nyomon követését és kezelését;

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány 2021-ben hatással volt az RB tevékenységére, így egyes sorok esetében csökkent az előirányzatok felhasználása (ülések, utazási és napidíjak, tolmácsolás, kiküldetések és az épületek üzemeltetési költségei), míg más sorok esetében az egészségügyi válság miatt többletkiadásokra volt szükség (orvosi szolgáltatások, informatikai és videokonferencia-projektek); megjegyzi, hogy ennek megfelelően a becslések szerint több mint 8 millió EUR megtakarítás érhető el, szemben a 2020-as pénzügyi év 11 millió EUR összegű megtakarításával;

10.

megjegyzi, hogy az előirányzatok felhasználásának optimalizálása érdekében az RB 2021-ben összesen 8,7 millió EUR (8,2%), míg 2020-ban 6,6 millió EUR (6,5%) költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, nagyrészt azokról a területekről, ahol jelentős megtakarításokat sikerült elérni, a megerősítésre szoruló területekre (informatika, kommunikáció és külső szakértelem); hangsúlyozza, hogy az RB hét külső előirányzat-átcsoportosítást készített elő 2021-ben, amelyeket a költségvetési hatóság jóváhagyott; megjegyzi, hogy az RB az év végén nem végzett egy konkrét maradványösszeg-átcsoportosítást;

11.

tudatában van annak, hogy az RB-t érintő közbeszerzési eljárásokat vagy a saját szolgálatai, vagy pedig az RB nevében az RB és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: az EGSZB) közös szolgálatai szervezik; megjegyzi, hogy a korábbi évekhez képest az RB saját szolgálatai példátlan számú nagy értékű nyílt eljárást bonyolítottak le, amelynek eredményeképpen 2021-ben rekordszámú többéves keretszerződést írtak alá; megjegyzi, hogy ugyanebben az időszakban a Covid19-világjárvány okozta válsághelyzet miatt a tevékenységek vagy rendezvények szervezésével kapcsolatos, alacsony és közepes értékű tárgyalásos eljárások száma a szokásosnál alacsonyabb maradt, és a 2021-es munkaprogramban előirányzott eljárások nagyjából felét törölni kellett; megjegyzi, hogy az érintett eljárások a tervezett szakbizottsági és képviselőcsoporti ülésekhez kapcsolódtak, amelyek a hibrid környezetről a teljesen távoli formátumra váltottak át;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

12.

megérti, hogy 2021-ben a bizottságok előtt álló fő kihívások azzal függtek össze, hogy a Covid19-világjárvány következtében kialakult új körülményekhez teljes mértékben alkalmazkodniuk kellett egy olyan helyzetben, amikor széles körben hiányoztak az erőforrások, köztük a digitalizációs folyamat támogatásához szükséges informatikai erőforrások is; elismeri az összes érintett fél közös erőfeszítéseit, amelyek lehetővé tették az RB politikai tevékenységének folyamatos támogatását, biztosítva a tevékenységek végrehajtását a távüléseken és az olyan kommunikációs platformokon keresztül, mint az Agora és a KIKLOS, miközben garantálták az RB tagjainak és személyzetének egészségét és biztonságát; üdvözli egy sor munkacsoport felállítását, amelyek feladata a szolgálatközi kérdések kezelése, például az RB folyamatainak egyszerűsítése, a stratégiai tervezés megerősítése és az eljárások digitalizálása;

13.

megjegyzi, hogy az RB az Európai Bizottság által benyújtott jogalkotási javaslatokra vonatkozó vélemények (felkérések) és az uniós intézményeket cselekvésre felszólító saját kezdeményezésű vélemények révén látja el feladatát, és hogy az RB álláspontjait állásfoglalásokban lehet hangsúlyozni; megjegyzi, hogy 2021-ben az RB összesen 69 dokumentumot fogadott el felkérések, saját kezdeményezésű vélemények és uniós dokumentumokon és állásfoglalásokon alapuló vélemények formájában, szemben a 2020-ban és 2019-ben elfogadott 56, illetve 55 dokumentummal; megjegyzi, hogy az RB tanulmányokat és jelentéseket tett közzé egyes témákról, mint például az uniós régiók és városok helyzetéről szóló éves regionális és helyi barométer második kiadását, valamint több mint egymillió választott regionális és helyi politikust ért el az uniós ügyekkel foglalkozó regionális és helyi önkormányzati képviselőket egyesítő RB-kampányon keresztül, és a jogalkotás minőségének javítását szolgáló jövőállósági platform részeként olyan hálózatokat koordinált, mint a RegHub 2.0 hálózat, továbbá hogy 2021-ben több mint 200 konferenciát és rendezvényt tartott, miközben munkáját a megfelelő csatornákon és eszközökön keresztül kommunikálta;

14.

megjegyzi, hogy 2021-ben, a 2020–2025-ös megbízatás első évét követően, amelyet erősen befolyásolt a Covid19-világjárvány, az RB 2021-ben hat alkalommal találkozott plenáris ülésen (három távülés és három hibrid ülés);

15.

megállapítja, hogy 2021-ben az RB tagjai 42 parlamenti bizottsági ülésen vettek részt (2020-ban 14, 2019-ben 13), hogy a parlamenti képviselők az RB 58 plenáris ülésen vagy szakbizottsági ülésen vettek részt (2020-ban 46, 2019-ben 62), és hogy az RB a tanácsi elnökségi rendezvényeken való részvétele az évek során alapvetően állandó volt (2021-ben 20, 2020-ban 15, 2019-ben 22);

16.

üdvözli az RB tervezési, jelentéstételi és belsőkontroll-rendszerének 2021-ben elvégzett költséghatékonysági elemzését, amely áttekintette a teljes igazgatási környezetet és a racionalizálási folyamatokat, amelyek egyszerűsítik és digitalizálják a folyamatokat, és a projektek közelítésén keresztül kihasználják a különböző eszközök közötti szinergiákat; megjegyzi, hogy 2021 márciusában az RB elnöksége jóváhagyta a stratégiai dokumentumot, és a következő hónapokban megkezdődött az egyes eszközök kiigazítása, majd 2021 decemberére sikerült véglegesíteni az üzletmenet-folytonossági politika és a kockázatkezelési módszertan felülvizsgálatát;

17.

nagyra értékeli a 2021. évi egyes belsőkontroll-folyamatok, például a pénzügyi szereplők irányításának felülvizsgálatát és egyszerűsítését; rámutat arra, hogy az informatikai irányítási modellt is racionalizálták a korlátozott informatikai erőforrások jobb elosztása érdekében;

18.

üdvözli a „Going for IMPact!” kezdeményezés keretében 2021-ben elfogadott intézkedéseket, amelyek célja az RB költséghatékonyabbá tétele és politikai hatásának növelése; kiemeli a többszörös projekteket, például a konvergenciaprojektet, amelynek célja az igazgatási keret egyszerűsítése, és ezáltal az átfedések csökkentése és a tervezéssel és jelentéstétellel, a kockázatkezeléssel, a hatásvizsgálati jelentéssel és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos különböző eszközök, valamint egyes belsőkontroll-standardok folyamatai közötti szinergiák fokozása; támogatja az RB különböző igazgatóságainak szintjén meghatározott és elindított számos (55) egyszerűsítési projektet, amelyeknek csaknem a fele 2021-ben teljes mértékben befejeződött (26), egy másik nagy része (25) pedig nagyjából félig megvalósult;

19.

nagyra értékeli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia (a továbbiakban: a konferencia) 449 küldöttből álló plenáris ülésén az RB 18 képviselője és 12 helyi és regionális szinten megválasztott politikus vett részt, miután az RB javaslatára felülvizsgálták az eredetileg javasolt létszámot, amely mindössze négy RB-tagot vett tervbe; megjegyzi, hogy ez a jelentős részvétel a konferencián lehetővé tette, hogy az RB 6 magas szintű rendezvényt, 60 helyi rendezvényt, az uniós régiók hetén pedig 63 rendezvényt szervezzen, valamint 7 rendezvényt tartson a fiatal választott politikusok programja keretében, és ezzel több mint 10 000 polgárt, helyi politikust és érdekelt felet szólítson meg; hangsúlyozza, hogy a konferencia többnyelvű digitális platformján az RB 44 ötletet nyújtott be, és a konferencia kilenc fő témakörével összefüggésben elfogadott vélemények alapján megfogalmazta a fő üzeneteket, és hogy az ezekben az ötletekben kifejtett nézetek közül sok visszaköszön a konferencia zárójelentésében is; ösztönzi továbbá az RB-t, hogy segítse tagjait az európai kérdésekről a polgárokkal folytatott helyi párbeszédekben való részvételben;

20.

hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia plenáris ülése a végeredményről szóló jelentésében a 40. javaslat 3. intézkedésében kéri az RB reformját, hogy „megfelelő párbeszédcsatornákat biztosítson a régiók, valamint a városok és települések számára, nagyobb szerepet biztosítva számára az intézményi struktúrában, amennyiben területi hatással bíró ügyekről van szó”;

21.

üdvözli, hogy 2021 márciusában elindult az RB regionális központok hálózatának új generációja (RegHub 2.0), amely az RB „minőségi jogalkotási eszközeinek” része, és több mint 50 tagból és megfigyelőből, valamint 21 tagállam helyi és regionális önkormányzataiból és szerveiből áll, amelynek feladata az uniós politikák végrehajtásának helyszíni nyomon követése és annak biztosítása, hogy a regionális és helyi érdekelt felek véleményét figyelembe vegyék e politikák európai szintű értékelése során; megjegyzi, hogy a RegHub 2.0 az Európai Bizottság jövőállósági platformjának egyik alcsoportjává vált, amely egy magas szintű szakértői csoport, amely értékeli a meglévő uniós szakpolitikákat, és véleményeket ad ki arról, hogyan lehet ezeket a szakpolitikákat jobban hozzáigazítani a jövőbeli kihívásokhoz, és 2021-ben a jövőállósági platform négy véleményében működött közre, amelyek közül hármat az RB egyik képviselője dolgozott ki a jövőállósági platformon belül;

22.

elégedetten jegyzi meg, hogy az RB különböző platformokat, hálózatokat és eszközöket működtet a politikai ciklus támogatása érdekében, többek között a Kohéziós Szövetséget, a Gépjárműipari Régiók Szövetségét, az európai területi társulást, az Európai Vállalkozói Régiót, a tudáscsereplatformot, a széles sávú rendszerekkel foglalkozó platformot, a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportot, a szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó érdekelt felek platformját, a Covid platformot, az RB–Egyesült Királyság kapcsolattartó csoportot, a szubszidiaritásfigyelő hálózatot, Polgármesterek Szövetségét, az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platformot, valamint az intelligens turizmus európai fővárosát, az ökorégiókat és az európai Organic Awards-ot, valamint hogy aktívan részt vesz az egyéb uniós intézmények által létrehozott hálózatokban is, mint amilyen például a Bizottság jövőállósági platformja és a „Városok és régiók a migránsok integrációjáért” elnevezésű hálózat;

23.

megállapítja, hogy 2021-ben az irányadó elveket az RB 2020–2025 közötti megbízatási időszakra vonatkozó politikai prioritásai képezték, amelyeket három kommunikációs kampány kísért: „Emberközelibb Európa”, a digitális, környezeti és demográfiai kihívások által előidézett társadalmi átalakulások megértése és az azokra adott válaszok, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézió mint alapvető érték, amely biztosítja, hogy az Unió az emberek szolgálatában álljon; rámutat, hogy e prioritások megvalósítása érdekében szoros munkakapcsolatokat építettek ki a Parlamenti képviselőivel és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamint az európai biztosokkal és a Bizottság tematikus szolgálataival (főigazgatóságokkal);

24.

megjegyzi az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) kidolgozásához az RB által nyújtott fontos hozzájárulást, amely létrehozta a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot, és megteremtette a jogalapot egy 5,4 milliárd EUR összegű program bevezetéséhez a 2021–2023-as időszakban, amelynek célja, hogy segítse a régiókat az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével járó gazdasági és társadalmi következmények kezelésében;

25.

rámutat, hogy az RB kulcsszerepet játszik a Horizont Európa program küldetéseinek megtervezésében és végrehajtásában azáltal, hogy ösztönzi a küldetésekre szánt 1,5 milliárd EUR és a strukturális alapokból a regionális innovációs stratégiák végrehajtására biztosított 30 milliárd EUR szoros összehangolását; megérti, hogy a küldetések fontos szakpolitikai kihívásokkal foglalkoznak, és 2030-ig elérendő célokat határoznak meg, mint például azt, 150 régiót és közösséget az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé tesznek, 100 klímasemleges és intelligens várost hoznak létre, valamint 100 élő laboratóriumot alakítanak ki az egészséges talajra való áttérés előmozdítása érdekében; üdvözli az RB előadója által az Európai Bizottság főigazgatóságaival kialakított megerősített együttműködést és a küldetés tevékenységeinek tervezett nyomon követését, mint például a regionális innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása, valamint „Az Európai Kutatási Térség (EKT) központjai” és „A zöld átállás az intelligens szakosodás koncepciójában (S4)” elnevezésű kísérleti projektek;

26.

üdvözli, hogy számos stratégiai együttműködés jött létre az európai zöld megállapodás végrehajtása érdekében, mint például a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó kampány és más kezdeményezések; rámutat arra, hogy az RB a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportjának tevékenységei keretében megerősített együttműködést folytat az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságával, amelynek keretében 2021-ben létrehozták a szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó érdekelt felek platformját;

27.

megjegyzi, hogy 2021 januárjában az Európai Bizottsággal közösen újraindították az RB széles sávú platformját, hogy figyelemmel kísérjék a digitális kérdésekkel kapcsolatos kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtását, beleértve az európai digitális innovációs központokat is az Unió Digitális Európa programjának részeként, amely a nemzeti, regionális és helyi központok számára uniós finanszírozást irányoz elő az egyértelmű európai hozzáadott értékkel bíró tevékenységek kiadásainak fedezése érdekében; tudatában van annak, hogy az RB számos véleménye és kiadványa kiemelte a „Digitális korra felkészült Európa” elnevezésű prioritás regionális vonatkozásait, és hogy ezek jelentős hatást gyakoroltak a jogalkotási javaslatokra, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra (5) és a digitális piacokról szóló jogszabályra (6), valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűre;

28.

megjegyzi, hogy 2021 júniusában az Európai Bizottság vidéki területekre vonatkozó hosszú távú uniós jövőképének elfogadása azt eredményezi, hogy az RB jelentős mértékben részt vesz az irányítási mechanizmusban, különösen a Vidékfejlesztési Paktum tekintetében, és ez a hosszú távú jövőkép összhangban van az Unió vidékfejlesztési menetrendjével, amelyet az RB 2016 óta támogat; úgy véli, hogy ez a hosszú távú jövőkép közös keretet biztosít az Unió vidéki térségei számára az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szerepvállaláshoz és együttműködéshez;

29.

úgy véli, hogy a helyi és regionális szint bevonása a nemzeti helyreállítási tervek végrehajtásába az Európai Parlament Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel foglalkozó munkacsoportjával való rendszeres együttműködés révén lehetőséget nyújt arra, hogy az intézkedések végrehajtásának nyomon követése során figyelembe vegyék a regionális és helyi dimenziót;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

30.

megemlíti az RB új szervezeti ábráját, amely a pénzügyi kezdeményezési funkciót egy kiválósági központba összpontosítja, és a korlátozott informatikai erőforrások jobb elosztása érdekében racionalizálja az informatikai irányítási modellt;

31.

megjegyzi, hogy 2021-ben a létszámtervben szereplő álláshelyek száma 494 volt, szemben a 2020-as 491 álláshellyel, a foglalkoztatott munkaerő teljes száma pedig 606 volt, míg 2020-ban 601; megjegyzi, hogy a 2021-ben magas, 98%-os volt az álláshelyek betöltésének aránya, ami a 2020-as 96,3%-hoz képest növekedést jelent, és meghaladja a 2021–2022-re kitűzött legalább 96%-os célt;

32.

megjegyzi, hogy az RB ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat vesz fel a közép- és hosszú távú helyettesítésre, valamint konkrét projektekre, és hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak száma 2021-ben 141 volt, szemben a 2020-as 125 és a 2019-es 121 fővel; úgy véli, hogy ez a helyzet azzal a kockázattal jár, hogy az RB jelentős intézményi emlékezetet, tudást és szakértelmet veszít el, amikor ezek a szerződés megszűnnek; felkéri az RB-t, hogy a közös szolgáltatási megállapodáson keresztül mélyítse el az EGSZB-vel folytatott igazgatási együttműködését, hogy fokozza a személyzet összevonásából eredő szinergikus hatásokat;

33.

felhívja a Régiók Bizottságát, hogy tárja fel a más intézményekkel való szinergiákat mind a logisztika, a digitális szolgáltatások, a sofőrszolgálat és más adminisztratív feladatok, mind pedig bizonyos tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek tekintetében, különösen azokban a tagállamokban, ahol a Régiók Bizottságának tagjai különböző támogató hálózatokkal rendelkeznek, és kizárólag saját helyi személyzetükre támaszkodnak;

34.

a nemek arányát illetően megjegyzi, hogy az RB teljes személyzetén belül 2021-ben 56,8% volt a nők aránya, ugyanannyi, mint 2020-ban; sajnálja, hogy 2021-ben a felső vezetésben egyensúlytalanság volt megfigyelhető a nemek arányában, ugyanis 62,5%-ban voltak jelen férfiak, és 37,5%-ban nők; ugyanígy sajnálatát fejezi ki a középvezetésben tapasztalható egyenlőtlenség miatt, ahol a férfiak aránya 68,4%, a nőké pedig 31,6%; ösztönzi a munkaerő-felvételért felelős munkatársakat, hogy teljes mértékben kötelezzék el magukat az álláshirdetések inkluzívabbá tétele mellett, és ösztönözzenek több nőt a vezetői pozíciókra való jelentkezésre, többek között azáltal, hogy biztosítják a kiegyensúlyozott képviseletet a felvételi bizottságokban, valamint képzési lehetőségeket kínálnak a vezetői karrierre felkészülni kívánó női alkalmazottak számára, és rugalmasabb megoldásokat javasolnak;

35.

üdvözli a 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó sokszínűségi és befogadási stratégiát és az arra vonatkozó cselekvési tervet, amelyet az RB pénzügyi és adminisztrációs bizottsága és az RB elnöksége 2022 júniusában vitatott meg; megjegyzi, hogy a stratégia rövid távon a nők vezetésen belüli 40%-os arányát tűzi ki célul, a rövid távú cél elérését követően pedig az 50%-os arány a fő átfogó cél; ismételten felkéri az RB-t, hogy legyen ambiciózusabb az említett stratégiát végrehajtó éves cselekvési tervekben;

36.

nagyra értékeli, hogy az új sokszínűségi és befogadási stratégiában előirányzott intézkedések között szerepel a feltörekvő női vezetőknek szóló mentorprogram, a vezetők számára a különböző esélyegyenlőségi témákban szervezett figyelemfelhívó műhelymunka, valamint a statisztikák szoros nyomon követése, hogy jobban lehetővé tegyék a korrekciós intézkedések időben történő elfogadását; felkéri az RB-t, hogy a sokszínűséggel és befogadással foglalkozó vegyes bizottság támogatásával tegyen jelentést a Parlamentnek a sokszínűségi és befogadási stratégiát kísérő cselekvési terv fokozatos végrehajtásáról; ismételten felszólítja az RB-t, hogy folytassa erőfeszítéseit, hogy a hierarchia minden szintjén megvalósítsa a nemek közötti egyensúlyt;

37.

megjegyzi, hogy az RB egy kivételével valamennyi tagállamból foglalkoztat tisztviselőket; arra bátorítja az RB-t, hogy hozzon további intézkedéseket a személyzeten belüli megfelelő földrajzi eloszlás elérése érdekében, különös tekintettel a vezetői szintre; üdvözli az RB azon kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy növeljék az álláshirdetések ismertségét, és a hirdetményeket közzéteszi weboldalán annak érdekében, hogy a jelölteknek az Unió egész területéről nagyobb esélyük legyen pályázni, mindenféle földrajzi megkülönböztetés nélkül; tudomásul veszi, hogy minden felsővezetői álláshelyet nyilvánosan közzétesznek, ami egy átfogó közösségimédia-kampányt is magában foglal, hogy biztosítsák a maximális elérést valamennyi tagállamban; nagyra értékeli a pozitív munkáltatói márkaépítést eredményező személyzeti nagykövetek alkalmazását, valamint azt, hogy 2021-től az RB a hagyományosabb kommunikációs csatornákon kívül a közösségi médiában és az online alapú toborzási platformokon is fokozta jelenlétét a releváns üres álláshelyek meghirdetése érdekében, elsősorban a nem állandó alkalmazottak vagy a nemzeti szakértők esetében;

38.

hangsúlyozza, hogy az RB-nek minden uniós intézményhez hasonlóan biztosítania kell, hogy a jelöltek kompetenciáinak és érdemeinek tiszteletben tartása mellett valamennyi tagállam arányos képviselettel rendelkezzen; sürgeti az RB-t, hogy javítsa a földrajzi egyensúlyt annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelően képviselve legyenek, tükrözve a tagállamok sokféleségét, ahogyan azt a tisztviselők személyzeti szabályzatának 27. cikke kimondja;

39.

üdvözli, hogy folyamatosan figyelmet fordítanak a nemekkel kapcsolatos konkrét kérdésekre, például arra, hogy 2021-ben, a homofóbia, a bifóbia, az interszexizmus és a transzfóbia elleni világnap alkalmából kinevezték az első LMBTI+ kapcsolattartó személyt, aki segíti azokat a kollégákat, akik szeretnék megvitatni személyes tapasztalataikat arról, hogy milyen az RB-ben dolgozni, vagy akiknek LMBTI+ családtagjaik vannak; arra ösztönzi az RB-t, hogy továbbra is támogassa azokat az alulról szerveződő kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az RB befogadóbb munkahely legyen;

40.

üdvözli a 2021. április 16-án lezárt személyzeti elégedettségi felmérés elindítását, amely a távmunkával kapcsolatos elégedettségre és a személyzet által a világjárvány utáni időszakra elvárt munkakörülményekre összpontosított, és tudomásul veszi, hogy annak eredményeit figyelembe vették a még rugalmasabb távmunkafeltételek 2022-es elfogadásakor;

41.

tudomásul veszi az RB elkötelezettségét a humánerőforrás-keret modernizálása iránt, és megjegyzi, hogy javították a távmunka rendszereit, és új hibrid munkarendet dolgoztak ki, amelyet az RB és az EGSZB közös digitális munkahelyi kísérleti projektje tesztel; megjegyzi, hogy a projekt célja az együttműködés digitális eszközeivel kapcsolatos bevált gyakorlatok meghatározása és megosztása, és ez a Parlament által a korábbi mentesítési állásfoglalásában is támogatott koncepciókon alapul, amelyek közé az eredményalapú irányítás, a digitalizált munka, az irodai munkával egyenrangú távmunka, a bizalmon alapuló rendszerre épülő rugalmasság és a lecsatlakozáshoz való jog tartoznak;

42.

üdvözli, hogy a távmunkára vonatkozó új kísérleti projekt lehetőséget biztosít a személyzet számára heti 2–3 nap távmunkára; megjegyzi, hogy magában foglalja a munka és a magánélet közötti egyensúly fogalmát is, és bevezeti a lecsatlakozáshoz való jog fogalmát; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság során bevezetett támogató intézkedések keretében az RB 150–250 EUR átalányösszeget ajánlott fel a személyzetnek a járulékos költségek fedezésére, többek között ergonómiai eszközök beszerzésére;

43.

megjegyzi, hogy 2021-ben az RB a szociális partnerekkel együtt új hibrid és rugalmas munkavégzési rendszert dolgozott ki, amelyet 2022-ben hajtott végre; megállapítja, hogy az új rendszer a részmunkaidős formák széles körét biztosítja, például speciális részmunkaidőt félnapos munkaidő-jóváírással, továbbá súlyos nehézségek esetén eseti eljárás keretében fizetett részmunkaidőt tesz lehetővé; megjegyzi, hogy 2021-ben 118 határozatot hoztak 58 rugalmas munkarendben részesülő alkalmazott tekintetében, akik közül 46 nő volt; megjegyzi, hogy a szülői szabadság és a családi szabadság is lehetséges, és hogy 2021-ben 49 alkalmazott, köztük 36 nő részesült szülői szabadságban;

44.

megjegyzi, hogy 2021-ben a kiégés 14 esetét jelentették (554 fős személyzeti állományból, szemben a 2020-ban jelentett 12 lehetséges esettel), és elismeri, hogy az RB személyre szabottan követi a távolléteket; megismétli az RB-hez intézett ajánlását, hogy a pszichoszociális kockázatok és a kiégés csökkentése érdekében továbbra is az elsődleges megelőzésre, valamint az éves orvosi vizsgálatokra helyezze a hangsúlyt; e tekintetben nagyra értékeli, hogy a továbbképzések és tanfolyamok foglalkoznak a fizikai jólléttel;

45.

megjegyzi, hogy 2021. április 26-án az RB elfogadta a munkahelyi méltóság védelméről, a konfliktuskezelésről és a zaklatás elleni küzdelemről szóló 108/2021. számú határozatot; úgy tudja, hogy ez a határozat az összes érintett érdekelt féllel – köztük a bizalmas tanácsadói hálózattal és az RB személyzeti bizottságával – folytatott hosszas párbeszédet követően született meg; nagyra értékeli, hogy az új határozat kiszélesíti az alkalmazási kört, felvázolja a magatartási szabályokat és a lehetséges informális és formális konfliktusmegoldási mechanizmusokat, valamint egy külön gyakorlati útmutatóval rendelkezik, amely további gyakorlati magyarázatokkal szolgál; nagyra értékeli, hogy a határozat és az azzal járó következmények tudatosítása érdekében az etikáról és integritásról szóló rendszeres belső képzéseken kívül a személyzet és a vezetők számára tájékoztató előadásokat is szerveztek;

46.

tudatában van annak, hogy az RB 3/2021. számú, 2021. február 2-i rendelkezése a távülésekre vagy hibrid ülésekre meghívott RB-tagok, a megfelelően megbízott póttagok, valamint az előadók szakértői és a felszólalók számára egy átalányalapú juttatást írt elő a távülések után, amelynek célja az ezekre az ülésekre való felkészülés és a részvétel általános költségeinek ellentételezése; tudomásul veszi, hogy a rendelkezés az egész 2021-es évre vonatkozóan meghatározza a kifizetés és az ellenőrzés kritériumait, a juttatás összegét napi 200 EUR-ban határozza meg, és előírja, hogy a juttatásra való jogosultsághoz a tagoknak alá kell írniuk egy részvételi nyilatkozatot, és azt be kell nyújtaniuk a tagok pénzügyi szolgálatának, lehetővé téve ezzel az adminisztráció számára, hogy ellenőrizze az érintett személy jelenlétét; rámutat azonban arra, hogy a Covid19-világjárvány idején alkalmazandó rendkívüli intézkedésekről szóló 15/2022. sz. határozat közelmúltbeli, 2022. májusi elfogadásával összhangban az RB szerveinek üléseire jelenleg személyesen kerül sor;

47.

megállapítja, hogy az RB 2021-ben összesen 58 gyakornokot fogadott, akik közül 48-at választottak ki 5 hónapos szakmai gyakorlatra, amelynek során havi ösztöndíjat, valamint mobilitási támogatást és utazási költségtérítést kaptak, 10 gyakornok pedig rövid időtartamú tanulmányi látogatást tett egy rövidebb, 1–4 hónapos szakmai gyakorlat keretében, akik közül hárman havi jövedelmet kaptak az országuk kormányától; üdvözli az RB azon kötelezettségvállalását, hogy a gyakornokok számára is javaslatot tesz a távmunkára;

48.

ismételten felkéri az RB-t, hogy építse be belső irányítási stratégiájába az ügymenet folytonossága és a válságkezelés, az informatikai reagálóképesség, a szervezet rugalmassága, a személyzettel szembeni gondoskodási kötelezettség, a hatékony kommunikáció és a rugalmas munkafolyamatok tekintetében a Covid19-világjárványból levont tanulságokat egy eredményorientált vezetési stílus kialakítása érdekében, amely előmozdíthatja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát;

Etikai keret és átláthatóság

49.

ismételten felszólítja az RB-t, hogy vizsgálja felül az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról 2021. május 20-án létrejött intézményközi megállapodásban (7) meghatározott átláthatósági nyilvántartásban való részvételét, amely lehetővé teszi az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntes részvételét, de nem terjed ki a regionális és helyi önkormányzatok és az őket képviselő szövetségek tevékenységére; fenntartja véleményét, hogy az RB-nek a személyzet külső szervezetekkel való kapcsolattartásáról szóló 2018-as gyakorlati útmutatója korlátozottan érvényes, és megerősíti a magas szintű átláthatóság fontosságát az olyan lobbitalálkozók esetében, amelyek befolyásolhatják az RB-t az uniós intézményekkel szembeni tanácsadói szerepében; felkéri az RB-t, hogy véglegesítse a rendelkezésre álló lehetőségek belső elemzését, és csatlakozzon az átláthatósági nyilvántartáshoz;

50.

üdvözli, hogy a Parlament ajánlásait követően az RB összegyűjtötte tagjaitól és póttagjaitól a nagyrészt még mindig hiányzó pénzügyi nyilatkozatokat (2021 januárjában 146 pénzügyi nyilatkozatot még mindig nem nyújtottak be, annak ellenére, hogy a 2020. január 26-án hatályba lépett magatartási kódex értelmében erre kötelezték őket), és hogy 2022 októberében még mindig 32 pénzügyi nyilatkozat hiányzik az összesen 629 kinevezett tag és póttag körében; megjegyzi, hogy a 32 hiányzó nyilatkozatból öt a 2022-ben kinevezett olyan tagot érintett, aki még nem vett részt aktívan a bizottság ülésein, a fennmaradó 27 pedig póttag, akik közül 18-at 2022-ben, kettőt 2021-ben, hetet pedig 2020-ban neveztek ki, és hogy ezen póttagok közül csak egy személy vett részt néhány az RB tevékenységeiben (2021-ben, és csak távolról); arra ösztönzi az RB-t, hogy kövesse nyomon a hiányzó pénzügyi nyilatkozatokat, és folytasson szigorú politikát az átláthatósági kötelezettségek érvényesítése érdekében;

51.

megjegyzi, hogy a képzési rendszerről szóló új határozat elfogadásával az etikai képzés nem csak ajánlott, hanem kötelezővé vált, és továbbképzési tanfolyamokat is magában foglal, ami megnyitja az utat az előtt, hogy a személyzet intenzívebben vegyen részt az etikai kérdésekkel kapcsolatos kezdeményezésekben; megjegyzi, hogy 2021-ben 14, kifejezetten az etikáról és a feddhetetlenségről szóló képzésre került sor 251 alkalmazott részvételével (a vezetők 60%-a és a teljes személyzet 57,30%-a), és hogy 34 képzést szerveztek a visszaélések bejelentéséről, az összeférhetetlenségről és a zaklatásról, valamint 25, a pénzgazdálkodás különböző aspektusaival foglalkozó képzést, amelyek felhívják a figyelmet az összeférhetetlenségekre is;

52.

megállapítja, hogy 2021-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) két olyan ügyet vizsgált, amelyben az RB érintett volt, az elsőben az utazási ellátmányok esetleges jogosulatlan kifizetését vizsgálta, a másodikban pedig az RB és az EGSZB közös szolgálatában elkövetett pénzügyi visszaélésekre, zaklatásra és rossz gazdálkodásra vonatkozó állításokat; megjegyzi, hogy az előbbi ügyet lezárták, amikor az RB etikai okokból kérte a kapott juttatás visszafizetését, mivel nem találtak jogalapot az ilyen összegek visszafizettetésének elrendelésére, az utóbbi ügyet pedig az OLAF azzal az ajánlással utasította el, hogy az RB és az EGSZB folytassanak le belső vizsgálatot a zaklatással és a rossz gazdálkodással kapcsolatban; felkéri az RB-t, hogy számoljon be a Parlamentnek a 2021-ben indított vizsgálat eredményéről;

53.

sajnálja, hogy az RB eddig nem fogadott el semmilyen csalás elleni stratégiát; felkéri az RB-t, hogy indítson el egy belső csaláskockázat-elemzést, és egyeztessen az Európai Bizottság más illetékes szolgálataival egy megfelelő belső csalás elleni stratégia elfogadása céljából;

54.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (8) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

55.

megjegyzi, hogy az RB 2021-ben 6 112 846 EUR-t költött informatikai projektekre és informatikai berendezésekre, míg 2020-ban és 2019-ben 6 392 372 EUR-t, illetve 4 033 320 EUR-t; hangsúlyozza, hogy a 2021-es és 2020-as költségvetés növekedése nagyrészt a más költségvetési sorokról átcsoportosított, fel nem használt előirányzatoknak köszönhető;

56.

tudatában van annak, hogy a költségvetési átcsoportosítások, bármennyire is hatékonyak és időszerűek, nem helyettesíthetik az informatikai erőforrások megfelelő tervezéséhez és programozásához szükséges strukturális informatikai finanszírozást; aggodalmát fejezi ki az alulfinanszírozottság miatt, különösen az informatikai szolgáltatások esetében, mivel az ilyen alulfinanszírozottság azt jelenti, hogy nem lehet strukturált felülvizsgálatot végezni, és szükség esetén nem lehet beruházni olyan informatikai erőforrásokba, amelyek természetüknél fogva hosszabb távúak és a karbantartás teljes élettartamuk alatt biztosított; aggodalmát fejezi ki különösen azért, mert ez alááshatja a kiberbiztonságot, és megakadályozhatja a szükséges informatikai szakértelem munkaerő-piaci vonzását és megtartását;

57.

üdvözli, hogy az RB jelentősen előrelépést tett a munkafolyamatok teljes körű digitalizálása felé, különösen az elektronikus dokumentumkezelés és a dokumentumok jóváhagyási munkafolyamatai tekintetében, beleértve az elektronikus aláírás teljes körű használatára, a pénzügyi szereplők kezelésére, a kockázatkezelésre és a kiválasztási eljárások vagy vegyes bizottságok irányítására irányuló folyamatban lévő munkát is;

58.

megjegyzi, hogy 2021-ben az RB számos fontos projektet valósított meg ügymeneti folyamatainak további digitalizálása és az RB-tagok politikai munkájának megkönnyítése, a többnyelvűség előmozdítása, valamint a meglévő ügymeneti folyamatok racionalizálása, egyszerűsítése és aktualizálása érdekében; megállapítja, hogy az RB digitális jövővel foglalkozó csoportja egy asztalhoz ülteti az RB tagjait és az adminisztrációt, hogy megvitassák az informatikai és digitális kérdéseket, és tanácsot adjanak azokkal kapcsolatban, valamint hogy az EGSZB-vel kötött, 2021. november 1-jén hatályba lépett új igazgatási együttműködési megállapodás az informatikai és digitális szolgáltatások előmozdítása érdekében elősegíti a bevált digitális gyakorlatokkal kapcsolatos eszmecserét;

59.

megjegyzi, hogy egyre több kiberfenyegetés éri az informatikai infrastruktúrát és az online kommunikációs csatornákat, például az RB külső honlapját; ösztönzi az RB-t, hogy továbbra is fordítson nagy figyelmet a kiberbiztonsági kérdésekre, erősítse meg informatikai rendszerét, és biztosítson szoros együttműködést az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) a sebezhetőségek korai azonosítása, a biztonsági események megelőzése és kezelése érdekében, valamint azáltal, hogy növeli tagjai és személyzete kiberbiztonsági tudatosságát; ösztönzi az EGSZB-t, hogy végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúráját illetően, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

60.

nagyra értékeli, hogy az RB nyílt forráskódú technológiát használ, valamint hogy 2021-ben nőtt a nyílt forráskódú könyvtárak és keretrendszerek száma az RB és az EGSZB információs rendszereiben, és hogy az új módosításfeldolgozó alkalmazások nyílt forráskódú technológiákon alapulnak;

61.

üdvözli, hogy a technikai rendszerek többségét házon belül szolgálják ki, és azokat belső személyzet kezeli;

Épületek és biztonság

62.

megjegyzi, hogy 2021. május 10-én a költségvetési hatóság jóváhagyta a Belliard 100 (B100) alatti volt EKSZ-épület 2021. szeptemberi bérleti szerződésének az RB és az EGSZB általi átvételét, amelynek bérleti költségeit a Van Maerlant (VMA) épület bérleti költségeiből származó megtakarítások fedezik, amelyek alacsonyabbak, mint az azóta a Beillard 68 (B68) és a Trèves 74 (TRE74) épületre megállapított bérleti díjak, amelyeket 2022 szeptemberétől az Európai Bizottságnak adtak át;

63.

tudomásul veszi, hogy a B100 épület többletterülete amúgy sem fogja teljes mértékben ellentételezni azt a helyveszteséget, ami azt követően következett be, hogy az RB és az EGSZB B68 és TRE74 épületét a Bizottság VMA épületére cserélték, amely csökkenés a 2021 elején fennálló helyzethez képest mintegy 5 000 m2-t tesz ki; elismeri, hogy ez a csökkenés nem ellensúlyozható teljes mértékben olyan alternatív intézkedésekkel, mint a többi épületben az irodaterületek sűrűségének növelése és a távmunka bővítése, ugyanakkor óva int attól, hogy hosszú távú kötelezettségvállalásokat tegyenek új irodahelyiségekre vonatkozóan, mielőtt ezeket az intézkedéseket teljes körűen megvizsgálnák;

64.

megállapítja, hogy a személyzet megfelelő munkakörnyezetben és megfelelő körülmények között történő elhelyezése érdekében a BvS (Rue Montoyer 92–102), a REM (Rue Belliard 93) és a VMA épületben el kellett végezni az irodák korszerűsítését és felújítását; megjegyzi, hogy 2021. december 1-jén közbeszerzési eljárást írtak ki a felújítási munkálatok elvégzésére a VMA épületben, amelynek összköltsége 9 millió EUR; megjegyzi, hogy e költségek nagy része, mintegy 6 millió EUR a 2021-es évre vonatkozó „egyszeri” kérelemként már rendelkezésre állt a költségvetési hatóság által jóváhagyott 2021-es eredeti költségvetésben, 3 millió EUR összegű előirányzatot pedig más költségvetési sorokból lehetett megtakarítani és a VMA korszerűsítésére fordítani;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

65.

üdvözli a 2021-ben indított tanulmányt, amelynek célja a CO2-csökkentési célok és forgatókönyvek meghatározása, valamint intézkedések előterjesztése a különböző területeken, azzal a céllal, hogy az RB mint szervezet jobban megvalósítsa az európai zöld megállapodást;

66.

üdvözli a 2021-ben elért pozitív környezetvédelmi eredményeket a villamosenergia-, víz- és papírfogyasztás tekintetében (2,1%-os, 14,3%-os és 55%-os csökkenés 2020-hoz képest); megjegyzi, hogy az RB két épületén napelemeket telepítettek, és úgy tudja, hogy további elemzéseket végeznek a napelemek telepítésének bővítése céljából, amelyre valószínűleg 2023-ban kerül sor;

67.

kiemeli, hogy az EGSZB személyzetének 75,8%-a környezetbarát közlekedési eszközöket használ; arra bátorítja az RB-t, hogy vezessen be olyan mobilitási politikát, amely támogatja a fenntartható utazási módok használatát a munkába járás során, és kiterjed az autómegosztásra, a kerékpárparkolókra és az elektromos akkumulátortöltőkre, és fontolóra veszi azt is, hogy a tömegközlekedés költségeihez vagy a parkolóhasználatról való lemondáshoz pénzügyi hozzájárulást nyújt;

Intézményközi együttműködés

68.

tudatában van az EGSZB-vel a közös szolgálatokon keresztül folytatott szilárd együttműködésnek, amelynek keretében a két bizottság mintegy 460 alkalmazottat (ebből mintegy 170 alkalmazott az RB-hez tartozik) és mintegy 55 millió EUR-t (ebből mintegy 24 millió EUR-t az RB-től) von össze; üdvözli, hogy az RB és az EGSZB közötti jelenlegi adminisztratív együttműködési megállapodás 2021. november 1-jén hatályba lépett ötéves időtartamra; hiszi, hogy a jelenlegi együttműködési megállapodás jelentősen hozzá fog járulni az irányítás megerősítéséhez az együttműködés és a kontrollmechanizmusok területén, és ismételten kifejezésre juttatja az erőforrások hatékony megosztására és a szinergiák megteremtésére irányuló szándékot; megjegyzi, hogy a jelenlegi igazgatási együttműködési megállapodás magában foglalja egy innovációs és informatikai igazgatóság létrehozását, valamint a már létező közös szolgálatokon belül egy központosított közbeszerzési és pénzügyi irányítási egység és egy közbeszerzési szakértői csoport felállítását;

69.

megjegyzi, hogy az RB (éves díj ellenében) együttműködik az Európai Bizottsággal is a személyzeti nyugdíjügyek és kilépési ügyek (Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal) és az egyéni protokolljogok (Humánerőforrásügyi Főigazgatóság) kezelésében, a személyzet képzésében (Humánerőforrásügyi Főigazgatóság), a bölcsődék, óvodák és engedélyezett napközik biztosításában (Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal), a különböző informatikai platformok használatában (az ABAC irányítási és információs rendszer, beleértve a számviteli rendszert és az eszközöket, valamint a szerződésmodulokat, a NAP bérszámítási modult és a SYSPER 2 személyzeti irányítási és információs rendszert stb.) (Költségvetési Főigazgatóság és Informatikai Főigazgatóság), valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés terén (2020-tól kezdve a Bizottság költségvetésében szerepel);

70.

megjegyzi, hogy az RB előkészítő és nyomon követő (úgynevezett kétoldalú) találkozókat szervez a véleményeiről az előadói számára a Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal, és hogy az RB és a Parlament előadói között rendszeres eszmecserék zajlanak a párhuzamosan futó ügyekről; ösztönzi az RB-t, hogy továbbra is fokozza arra vonatkozó képességét, hogy adatokat, empirikus elemzéseket és a bevált gyakorlatok gyűjteményeit felhasználva helyszíni bizonyítékokat szolgáltasson a főbb uniós intézmények számára;

71.

nagyra értékeli az RB tagjainak részvételét az uniós politikák teljes politikai és jogalkotási ciklusában, ami vagy az Európai Bizottság politikai napirendjének meghatározásához nyújtott korai közreműködés, vagy a társjogalkotókhoz intézett véleményeinek megerősített nyomon követése révén valósul meg, a bevezetés, valamint a szakpolitikák és jogi aktusok nyomon követése során az Európai Bizottság szolgálataival partnerségben; arra ösztönzi az RB-t, hogy a jogalkotási ciklusban még jobban népszerűsítse eredményeit;

72.

tudomásul veszi, hogy az RB felkérte a jogalkotásban közvetlenül részt vevő uniós intézményeket, hogy biztosítsanak az RB számára hozzáférést az egyes jogalkotási javaslatokhoz készült négyoszlopos dokumentumhoz, hogy az RB ne csak a jogalkotási folyamat kezdetén, hanem a háromoldalú egyeztetések szakaszában is betölthesse tanácsadói szerepét; megjegyzi, hogy ez a kérés még mindig függőben van, és hogy az RB jogi lépéseket fontolgat, ha nem engedélyezik a hozzáférést; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a témában folytatott párbeszéd alakulásáról;

73.

tudatában van annak az intézményközi munkának, amelyet 2021-ben a Parlamenttel közösen végeztek az „Európa építése a helyi önkormányzati képviselőkkel” elnevezésű kísérleti projektben, amely kifejezi az RB azon törekvését, hogy az uniós lehetőségekkel kapcsolatos kérdésekben támogatást nyújtson az RB-ben hivatalos képviselettel nem rendelkező helyi és regionális önkormányzatoknak; tudomásul veszi, hogy a cél az, hogy az Unió mind a 120 000 regionális és helyi tanácsában legyen legalább egy uniós ügyekért felelős önkormányzati képviselő, és hogy jelenleg az uniós ügyekkel foglalkozó regionális és helyi önkormányzati képviselők európai hálózatának mintegy 2 000 tagja van;

74.

tudatában van annak, hogy az RB plenáris üléseit a Parlament és az Európai Bizottság helyiségeiben tartja, hogy kompenzálja saját konferenciatermeinek kapacitáshiányát; megjegyzi, hogy az RB saját tolmácsszolgálat helyett az Európai Bizottságtól (Tolmácsolási Főigazgatóság) és a Parlamenttől vásárol tolmácsolási szolgáltatásokat;

75.

megismétli a korábbi mentesítési ajánlásokban kifejtett álláspontját, miszerint maradéktalanul végre kell hajtani a Parlament, az RB és az EGSZB között 2014. február 5-én aláírt együttműködési megállapodást, amely alapján összesen 60 fordítót – köztük 24-et az RB-től – helyeztek át a Parlamenthez az Európai Parlament Kutatószolgálatának szolgáltatásaihoz való hozzáférésért cserébe; tudatában van annak, hogy az RB a 2023. évi költségvetés-tervezetében a rendes költségvetésen felül további 1,24 millió EUR-t igényelt az „Egyéb személyzet” című 1 4 0 0. költségvetési sorra 19 további szerződéses alkalmazott 2023-ban történő felvétele céljából, hogy így kompenzálja az együttműködési megállapodás végrehajtásának kiegyensúlyozatlan hatását;

76.

üdvözli, hogy a Covid19-világjárvány miatti korlátozások ellenére folyamatosan bővül a Parlamenttel folytatott együttműködés egy sor kiválasztott kiemelt ügyről folyó kétoldalú együttműködésen keresztül, amelyeket évente felülvizsgálnak és aktualizálnak; hangsúlyozza, hogy 2021 folyamán gyakoribbá váltak a két intézmény elnöke és alelnökei közötti rendszeres találkozók, valamint erősödött a két intézmény előadói, illetve az RB szakbizottságai és a Parlament bizottságai közötti strukturált együttműködés; arra ösztönzi az RB-t, hogy folytassa az együttműködést a Parlamenttel;

77.

megállapítja, hogy 2021-ben az RB folytatta szoros együttműködését a Tanács elnökségi trojkájával és a Tanács soros elnökségével, és négy véleményt adott ki a Tanács elnökségétől kapott felkérések alapján; megjegyzi, hogy az RB a Tanács Főtitkárságával is együttműködési kezdeményezéseket dolgozott ki a tematikus kiemelt ügyekben, és véleményeket és dokumentumokat terjesztett elő a Tanács megfelelő munkacsoportjaiban;

Kommunikáció

78.

megjegyzi, hogy 2021-ben a kommunikációra elkülönített költségvetés mintegy 2,1 millió EUR-t tett ki, amelyből körülbelül 400 000 EUR-t rendezvényekre, 800 000 EUR-t a médiára, 900 000 EUR-t pedig a webes megjelenésre, a közösségi médiára és a digitális tartalomra fordítottak; nagyra értékeli, hogy az RB 2020 és 2021 között kétszámjegyű százalékos növekedést ért el a sajtóban és a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás terén a források belső átcsoportosításának köszönhetően, ami a fokozott megjelenésében is megmutatkozott; megjegyzi, hogy a szigorúbb költségvetési megszorítások miatt az RB a következő években valószínűleg nem lesz képes ugyanezt megtenni;

79.

megjegyzi, hogy az RB által a szerepének erősítésére és kommunikációjának javítására vonatkozóan megfogalmazott fő elvek arra összpontosítanak, hogy nagyobb mértékben vegyen részt az uniós jogalkotási folyamat valamennyi szakaszában, valamint hogy hatékonyabb és bizalomteljesebb partnerséget alakítson ki a többi uniós intézménnyel;

80.

üdvözli, hogy létrehoztak egy fő teljesítménymutatókon alapuló rendszert az RB által folytatott kommunikáció hatásainak mérésére és nyomon követésére, amely összehangolja a kommunikációs prioritásokat a politikai prioritásokkal, és fellendíti a decentralizált kommunikációt több kezdeményezésen keresztül, mint amilyenek például a tagok számára szervezett digitális mesterkurzusok, egy hírlevél-koncepció kidolgozása vagy hálózatok létrehozása az RB korábbi tagjaihoz, gyakornokaihoz és más szereplőkhöz fűződő kapcsolatok erősítése érdekében;

81.

megjegyzi, hogy 2021-ben számos hálózatépítési kezdeményezés valósult meg, mint például az ukrajnai munkacsoport, amely egy partneri kezdeményezést indított el az átláthatóságról, továbbá a Bizottsággal közösen elindított platform, amely a szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó érdekelt feleket tömöríti, hogy általánosan érvényesítse a szennyezőanyag-mentességi programot és az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv végrehajtását, valamint a fiatal választott politikusok programjának közös informatikai platformja és a „Let’s get digital” elnevezésű digitális platform, amely a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságok résztvevő kommunikációs szakemberei közötti hálózatépítést segíti elő;

82.

egyetért azzal, hogy az RB alapszabály szerinti üléseinek internetes közvetítése valamennyi uniós nyelven elősegítette az RB általános ismertségét, és hogy az Unió nyílt adatportálján, a data.europa.eu-n keresztül elérhetővé tett regionális és helyi barométer növeli az ismertséget a szakemberek körében;

83.

arra bátorítja az RB-t, hogy folytassa az összes tanulmány szisztematikus közzétételét az intézményközi adatbázisban, és üdvözli a tanulmányokra és külső szakértelemre vonatkozó keretszerződésekben 2021-től előirányzott lehetőséget, hogy a végtermék kommunikációjának és terjesztésének erősítése érdekében vizuális anyagokat és közösségi médiában megosztható anyagokat is szerepeltessenek;

84.

megjegyzi, hogy az RB jelenleg jelen van a legnépszerűbb jogvédett közösségimédia-platformokon; arra bátorítja az RB-t, hogy az online óriásplatformok helyett decentralizált közösségi hálózatokat használjon, mint például a Mastodon; osztja az RB nézetét, miszerint az uralkodó fősodratú platformok helyett a magánélet védelmét jobban tiszteletben tartó alternatív platformok támogatása az adatvédelem és a digitális szuverenitás szempontjából is jelentőséggel bírna;

85.

arra ösztönzi az RB-t, hogy lépjen kapcsolatba az európai adatvédelmi biztossal a két nyílt forráskódú közösségimédia-platform, az EU Voice és az EU Video kihasználása céljából, amelyeket nyilvános kísérleti projektként indítottak az ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatának előmozdítása érdekében;

86.

megismétli az EGSZB-hez intézett felhívását, hogy a polgárokhoz fűződő kapcsolat erősítése érdekében fokozza kommunikációs erőfeszítéseit, mégpedig azáltal, hogy működésében nagyobb átláthatóságot biztosít, növeli a digitális technológiák használatát, és olyan kommunikációs stratégiát követ, amely lehetővé teszi az EGSZB szerepének és annak megítélését és megértését, hogy ez a szerep hogyan illeszkedik az Unió jövőképébe.

(1) A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – „A Régiók Európai Bizottsága prioritásai a 2020–2025 közötti időszakra – A polgáraihoz falvain, városain és régióin keresztül közelebb álló Európa” (HL C 324., 2020.10.1., 8. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(8) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/150

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1835 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai ombudsman

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0234/2022) (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0067/2023),

1.	mentesítést ad az európai ombudsman számára a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai ombudsmannak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/151

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1836 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VIII. szakasz – Európai ombudsman,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0067/2023),

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke előírja, hogy az Európai Parlament európai ombudsmant választ, aki jogosult a bármely uniós polgártól vagy valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személytől érkező, az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére; az ombudsman kivizsgálja a panaszokat, és erről jelentést készít;

C.	mivel az (EU, Euratom) 2021/1163 európai parlamenti rendelet (1) megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket (az európai ombudsman alapokmánya);

D.	mivel az (EU, Euratom) 2021/1163 rendelet elfogadását követően jelenleg felülvizsgálat alatt áll az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozata;

megjegyzi, hogy az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez („Európai közigazgatás”) tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki; megjegyzi, hogy az ombudsman hivatala viszonylag kis intézmény, amelynek költségvetése a teljes igazgatási költségvetésnek csupán mintegy 0,12%-át teszi ki;

megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a 2020-as 48-ról 2021-ben 60-ra növelte az „Igazgatás” rész alá tartozó ügyek mintáját;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy az évek során végzett munkája azt mutatja, hogy ez a kiadás összességében alacsony kockázatú; megjegyzi azonban, hogy a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés nem tartalmaz releváns információkat az európai ombudsmanról, és felkéri a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogó adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről;

elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében azt is megjegyzi, hogy nem tárt fel konkrét problémákat az ombudsmannal kapcsolatban;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy az ombudsman költségvetése 2021-ben 12 501 836 EUR volt, ami 2020-hoz viszonyítva kismértékű, 1,2%-os növekedést jelent, amit azonban annak fényében is értékelni kell, hogy 2020-ban a költségvetés 2019-hez képest 7,4%-kal nőtt;

megjegyzi, hogy a költségvetés növekedésének legnagyobb része a bérleti díjakból származott, és az ombudsman brüsszeli irodájának áthelyezésére vezethető vissza; megjegyzi, hogy az ombudsman ahelyett, hogy hat éven át fizetett volna, 2021-ben ki tudta fizetni az új épület belső kialakítási munkálataival kapcsolatos valamennyi költséget; megjegyzi, hogy ez pozitív hatással lesz az ombudsman következő évekre szóló költségvetésére;

megjegyzi azonban, hogy a költségvetés végrehajtási aránya 2021-ben csak 88,8% volt, ami csökkenést jelent 2020-hoz képest, amikor a végrehajtási arány 94,9% volt; elismeri, hogy a 2021. évi költségvetés végrehajtását is súlyosan érintette a Covid19-világjárvány, amely részben késleltette a munkaerő-felvételt, de súlyosan korlátozta a fizikai jelenléttel zajló eseményeket, konferenciákat és kiküldetéseket is;

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ombudsman továbbra is nagyon rövid időn, átlagosan 11,35 napon belül fizeti ki a számlákat, ugyanakkor határozottan ösztönzi az elektronikus számlázási rendszer bevezetését;

üdvözli, hogy az ombudsman számos szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötött, különösen az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal, ami lehetővé teszi az intézmény számára, hogy pénzt takarítson meg, mivel nem kell létrehoznia az e szolgáltatások kezelésére szolgáló struktúrákat; üdvözli továbbá, hogy az ombudsman intézményközi keretszerződésekben is részt vesz, ami azt is lehetővé teszi, hogy az ombudsman élvezze az alacsonyabb árakból eredő előnyöket, és kevesebb saját összetett igazgatási struktúrát kell létrehoznia;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

10.

elismeri, hogy 2021 kihívásokkal teli év volt, különösen a Covid19-világjárvány folyamatos hatásai miatt, valamint amiatt, hogy továbbra is biztosítani kellett a személyzet jóllétét és új munkamódszereket kellett létrehozni; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy fogadjon el átfogó kommunikációs keretrendszert, amely integrálja a Covid19-világjárvány két évének tanulságait annak érdekében, hogy felkészüljön az esetleges jövőbeli zavaró eseményekre, és biztosítsa az ügymenet folytonosságát;

11.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ombudsman folytatta a 2024-ig tartó stratégia végrehajtását, amelynek célja, hogy kevesebb vezetőt magában foglaló új, egyszerűbb struktúrát hozzon létre, ösztönözve a több együttműködésen alapuló munkát, valamint a rugalmas és agilis folyamatokat;

12.

határozottan üdvözli, hogy az ombudsman az elmúlt években képes volt jelentősen csökkenteni a különböző típusú ügyek kezeléséhez szükséges átlagos időt; a panaszkezelés átlagos időtartama a 2018. évi 78 napról 2021-ben 29 napra csökkent, ami 63%-os csökkenésnek felel meg, illetve teljes megbízatásának ideje alatt 157 napról 61 napra csökkent, ami 61%-os csökkenésnek felel meg, míg a vizsgálatok lefolytatásának átlagos időtartama 254 napról 112 napra csökkent, ami 56%-os csökkenésnek felel meg;

13.

üdvözli, hogy az ombudsman tovább javította a megbízatásán kívüli, évente mintegy 1 400 panasz kezelésére szolgáló hatékony eljárásokat; üdvözli továbbá, hogy az Adminisztrációs Igazgatóság által kezelt, az ombudsman megbízatásán kívül eső panaszok aránya a 2020. évi 22%-ról 2021-ben 35%-ra nőtt;

14.

megjegyzi, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés az ombudsman egyik fő prioritása, és akár négyből egy vizsgálat tárgya is lehet; megjegyzi továbbá, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés magában foglalja azt is, hogy az uniós közigazgatás hogyan kezeli a szöveges üzeneteket és az azonnali üzeneteket, valamint a dokumentumokhoz időben történő hozzáférést; támogatja az ombudsman arra irányuló felhívását, hogy korszerűsítsék a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat, hogy azok jobban megfeleljenek a polgárok jogainak, és várja, hogy többet tudjon meg arról, hogy az ombudsman hogyan adhat tanácsot az uniós intézményeknek és szerveknek a dokumentumokhoz való hozzáférés kezelésének javítását célzó rendszerek bevezetésével kapcsolatban; kéri az ombudsmant, hogy adjon visszajelzést a Bizottság e területre vonatkozó új informatikai eszközéről (EASE – Electronic Access to European Commission Documents (elektronikus hozzáférés az Európai Bizottság dokumentumaihoz));

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

15.

megjegyzi, hogy 2021 végén az ombudsmani hivatalnak 74 alkalmazottja volt, ami szinte változatlan 2020 végéhez képest, amikor 73 alkalmazott volt, és ugyanaz, mint 2019 végén; megjegyzi azonban, hogy a szerződéses alkalmazottak száma a 2019. évi 11-ről 2020-ban 8-ra, 2021-ben pedig 6-ra csökkent, míg az ideiglenes alkalmazottak száma a 2019. évi 23-ról 2020-ban 28-ra, 2021-ben pedig 30-ra nőtt, a tisztviselők száma pedig többé-kevésbé állandó maradt: 2019-ben 40, 2020-ban 37, 2021-ben pedig 38 volt;

16.

elégedetten veszi tudomásul, hogy 2021 végén a személyzet tagjai 18 uniós tagállam állampolgárai voltak, ami 2020-hoz képest változatlan, és hogy a vezetői álláshelyek 5 tagállam állampolgárai között oszlanak meg (a 2020. évi 4-hez képest); sürgeti az ombudsmant, hogy folytassa erőfeszítéseit a személyzetén belül (különösen a vezetői szinten) valamennyi tagállam állampolgárai kiegyensúlyozott földrajzi eloszlásának elérése érdekében;

17.

megjegyzi, hogy az ombudsman teljes személyzetének 68%-a nő, ami kismértékű növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor a nők aránya 66% volt; megjegyzi továbbá, hogy a nők alkotják az összes alkalmazotti kategória (vezető beosztásúak, AD, AST, AST-SC, a szerződéses alkalmazottak IV. besorolási csoportja és egyéb besorolási csoportok) nagyobb részét; felhívja az ombudsmant, hogy folytassa erőfeszítéseit a nemek közötti kiegyensúlyozott eloszlás elérése érdekében, figyelembe véve a hivatal kis méretét;

18.

megjegyzi, hogy a hibrid munkavégzésre vonatkozó új szabályok havi 60%-os távmunkát írnak elő, míg a napi munkarendet csapatszinten szervezik meg; üdvözli, hogy a személyzet valamennyi kategóriájának tagjai igénybe vehetik a rugalmas munkarendet; végezetül megjegyzi, hogy a személyzet tagjai évente 15 napot távmunkázhatnak az alkalmazási helyen kívülről;

19.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman hivatali ügyviteli rendszert (CMS) alkalmaz, amely valós idejű tájékoztatást nyújt a panaszoknak az azokat vizsgáló tisztviselők közötti elosztásáról, lehetővé téve ezáltal a vezetők számára, hogy ennek megfelelően kiigazítsák a munkaterhelést; megjegyzi, hogy 2021-ben nem jelentettek kiégési esetet; üdvözli továbbá, hogy a betegszabadság miatti hiányzások száma napokban mérve 2021-ben 28%-kal csökkent 2020-hoz képest, és hogy a több mint 30 napig betegszabadságon lévő alkalmazottak száma egyharmaddal, a 2020. évi 9-ről 2021-ben 6-ra csökkent;

20.

üdvözli, hogy 2021-ben nem került sor zaklatási ügyek bejelentésére; megjegyzi, hogy a 2020-ban bejelentett ügyet az OLAF 2021-ben még vizsgálta, és 2022-ben lezárta anélkül, hogy ajánlásokat fogalmazott volna meg; végezetül megjegyzi, hogy az ombudsman képzéseket szervezett etikai kapcsolattartói és az egyeztetőbizottság tagjai számára, hogy felvértezze őket az ombudsman zaklatásellenes politikájával kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges ismeretekkel;

21.

üdvözli, hogy az ombudsman viszonylag nagy számban vett fel gyakornokokat, 2021-ben 16-ot, és így sok fiatal számára biztosít európai tapasztalatot; üdvözli továbbá, hogy a 2021-ben felvett valamennyi gyakornok javadalmazásban részesült;

Etikai keret és átláthatóság

22.

üdvözli, hogy az ombudsmannak a hivatal intranetjén az etikus magatartásnak szentelt külön oldala van, és hogy 2021-ben elfogadták a személyzet tagjainak külső tevékenységeire és feladataira vonatkozó belső szabályokat; üdvözli továbbá, hogy a hivatal a külső tevékenységekre vonatkozó politikájának bemutatása céljából előadást szervezett a személyzet valamennyi tagja számára, amelyet 2021-re terveztek, de azt 2022 elejére kellett halasztani;

23.

üdvözli, hogy a belső ellenőr munkaprogramjának részeként felülvizsgálja az ombudsman etikai keretét; felhívja az ombudsmant, hogy számoljon be a Parlamentnek e felülvizsgálat eredményéről, beleértve a belső ellenőrök által esetlegesen kiadott ajánlásokat is;

24.

gratulál az ombudsmannak, hogy közzétette programját a honlapján, és következetesen használta az átláthatósági nyilvántartást annak ellenőrzésére, hogy az ombudsman által szervezett rendezvényeken vagy üléseken részt vevő felszólalókat vagy tárgyalópartnereket nyilvántartásba vették-e; üdvözli, hogy az ombudsman elkötelezett az iránt, hogy összekapcsolja az események házigazdáit és a honlapján közzétett ülések résztvevőit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő bejegyzéseikkel; gratulál az ombudsmannak az e tekintetben elért eredményekhez, és arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is tartsa fenn a nagyobb átláthatóság iránti elkötelezettségét;

25.

megjegyzi, hogy az ombudsman csalás megelőzésére irányuló stratégiája az etikus magatartással kapcsolatos fellépéseken alapul; megelégedéssel veszi tudomásul továbbá, hogy az ombudsman a négy szem elvét alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy minden üggyel legalább két személy foglalkozzon;

26.

elégedetten veszi tudomásul, hogy 2021-ben nem tártak fel összeférhetetlenségi eseteket, és hogy a személyzetnek a hivatalt elhagyó minden tagja levelet kap, amelyben tájékoztatják őket a hivatallal szembeni folyamatos kötelezettségeikről, valamint azon kötelezettségükről, hogy az uniós közszolgálatból való kilépést követő két éven belül tájékoztatniuk kell a hivatalt, és engedélyt kell kérniük, mielőtt bármilyen állást elvállalnának, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem;

27.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman 2015-ben részletes belső szabályokat fogadott el a visszaélést bejelentő személyek őket érintő negatív intézkedésekkel szembeni védelmének és a folyamat során való támogatásának szükségességéről; továbbá megállapítja, hogy 2021-ben nem került sor visszaélés bejelentésére;

28.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (2) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

29.

megjegyzi, hogy az informatikai kiadások 2021-ben jelentősen növekedtek, amit az előirányzatok átcsoportosítása tett lehetővé, és a 2020. évi 127 430 EUR-ról 2021-ben közel 2,5-szeresükre, 303 020 EUR-ra nőttek, elsősorban a videokonferencia-lehetőségek javítása érdekében;

30.

megjegyzi, hogy az ombudsman hivatalát 2021-ben nem érték kibertámadások, és hogy a kiberbiztonsága elégségességének biztosításával kapcsolatos ügyekben az intézmény elsősorban az Európai Parlamentre támaszkodik;

31.

ösztönzi az ombudsmant, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); javasolja, hogy az ombudsman teljes személyzete számára biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

32.

üdvözli, hogy az ombudsman tevékenységeit, beleértve a panaszkezelést, a HR-t és a pénzügyeket, már teljes mértékben digitalizálták, de a panaszokat továbbra is be lehet nyújtani papírformátumban, amelyeket azután papírformátumban is megválaszolnak, amennyiben a panaszos ezt a formátumot választja;

33.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos által a személyes adatoknak a panaszkezelés során az ombudsman általi kezelésével kapcsolatban folytatott vizsgálatot, amelynek során 2019-ben az európai adatvédelmi biztos ellenőrzést végzett az ombudsman helyiségeiben, lezárták, és hogy az európai adatvédelmi biztos valamennyi ajánlását elfogadták, ami 2021-ben az ügy lezárásához vezetett;

34.

tudomásul veszi, hogy az ombudsman prioritásként kezeli a nyílt forráskódú eszközök használatát, amennyiben lehetséges, valamint azt, hogy az ombudsman honlapján kizárólag nyílt forráskódú szoftvereket használ;

Épületek

35.

megjegyzi, hogy 2021 átmeneti év volt, amikor az ombudsman brüsszeli irodáját 2021 októberében új helyszínre költöztették át, amely együttműködésen alapuló munkaterületként van megszervezve;

36.

üdvözli, hogy az új épületek lehetővé tették a környezeti lábnyom csökkentését a modern technológiák használata révén;

37.

üdvözli, hogy az ombudsman javítani kívánja brüsszeli épületének akadálymentességét, és várja az előrehaladással kapcsolatos naprakész tájékoztatást;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

38.

üdvözli, hogy a hivatalnak az évek során sikerült jelentősen csökkentenie a papírhasználatot a folyamatok digitalizációja révén, beleértve a dokumentumok elektronikus aláírásának lehetőségét, valamint az éves jelentés és a hírlevelek nyomtatott változatának nagymértékben való elhagyását;

39.

megjegyzi, hogy a modern technológiák használata lehetővé tette a hivatal számára, hogy rendszereket vezessen be az energiafogyasztás csökkentésére, többek között mozgásérzékelők és központilag működtetett termosztátok használata révén;

40.

üdvözli, hogy a hivatal ösztönzi a tömegközlekedés használatát azáltal, hogy 500 EUR-ig megtéríti az éves tömegközlekedési költségek 50%-át, és javította a garázsaiban a kerékpárokat használó személyzet rendelkezésére álló lehetőségeket, miközben az új épületben nincs parkoló;

41.

megjegyzi, hogy a hivatal az Európai Parlamenttől bérli épületét, és a Parlamenthez utalja a tetőn napelemek felszerelésével kapcsolatos kérdéseket; mindazonáltal arra ösztönzi az ombudsmant, hogy határozottan támogassa az ilyen napelemek felszerelését, amennyiben nem ez a helyzet;

Intézményközi együttműködés

42.

üdvözli, hogy az ombudsman szoros informális együttműködést folytat az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel és a Számvevőszékkel a vizsgálatok megkettőzésének elkerülése, valamint az őket közösen érintő területek, például az összeférhetetlenség és a forgóajtó-jelenség megvitatása érdekében;

43.

hangsúlyozza, hogy az ombudsman számára fontos a magas szintű információcsere és együttműködés fenntartása az Ombudsmanok Európai Hálózatával (ENO); elégedetten veszi tudomásul, hogy az ombudsman megkezdte célzott munkaértekezletek és szemináriumok szervezését konkrét területeken szakemberek számára az ENO-tagok irodáiban, és házigazdája az ENO éves konferenciájának; ösztönzi az ombudsmant az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal fenntartott szoros kapcsolatok megerősítésére.

44.

üdvözli, hogy az ombudsman a fontos vizsgálatok tekintetében szoros együttműködést folytat az Európai Parlament illetékes bizottságaival azáltal, hogy a munkáját közvetlenül mutatja be bizottsági üléseken, vagy pedig a bizottsági elnököknek küldött információk révén; elégedetten veszi tudomásul, hogy az ombudsman Parlament számára készített éves jelentése már tartalmaz egy külön szakaszt „Hatás és eredmények” címmel, amely részletezi az ombudsman ajánlásainak, megoldásainak és javaslatainak statisztikai nyomon követését, de konkrét példákat is ad a hatásokra;

45.

megjegyzi, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nagy várakozással tekint az ombudsmannak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatósága és elszámoltathatósága terén végzett munkája révén elért eredmények elé, amelyet a bizottság meg fog vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokat megfelelően költsék el; felhívja az ombudsmant, hogy időről időre tájékoztassa a költségvetési hatóságot a felmerülő nehézségekről, valamint a jövőbeli finanszírozás tekintetében levont tanulságokról;

Kommunikáció

46.

megjegyzi, hogy a hivatal folytatta weboldalának fejlesztését annak érdekében, hogy megkönnyítse az érdeklődő polgárok számára a keresést, és általánosságban vonzóbbá tegye az oldalt a felhasználók számára; megjegyzi továbbá, hogy a közösségi média használata is bővítheti az ombudsman munkájával kapcsolatos ismereteket, ahogy az 2021-ben is történt, különösen az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés jogára összpontosítva.

(1) Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2021/1163 rendelete (2021. június 24.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 253., 2021.7.16., 1. o.).

(2) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/157

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1837 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0235/2022) (2),

—	tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2021. évi éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0070/2023),

1.	mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/158

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1838 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0070/2023),

B.	mivel az adatvédelem egy alapvető jog, amelyet az Európai jog véd, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 8. cikke elismer;

C.	mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke úgy rendelkezik, hogy a természetes személyek személyes adatainak feldolgozásával kapcsolatban a természetes személyek védelmére vonatkozó szabályok betartását egy független hatóság ellenőrzi;

mivel az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) egy független hatóság, az adatvédelemhez és a magánélethez való jog védelméért és garantálásáért felelős európai adatvédelmi biztos (a továbbiakban: a biztos) létrehozásáról rendelkezik, amelynek feladata annak biztosítása, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az adatvédelem szilárd kultúráját tegyék magukévá;

E.	mivel a biztos feladatait az Európai Adatvédelmi Testület részeként az adatvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben látja el, és a közérdeket szolgálja, a pártatlanság, feddhetetlenség, átláthatóság és pragmatizmus elveit követve;

mivel a biztos az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét az igazgató részére delegálja, a biztosnak a költségvetéssel és az igazgatással kapcsolatos feladatait és felelősségeit ismertető chartával összhangban, amelyet az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 72. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosít, míg a számvitelért felelős tisztviselő feladatkörét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el az európai adatvédelmi biztos 2017. március 1-jei határozatával összhangban;

megjegyzi, hogy a biztos költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez („Európai közigazgatás”) tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki; megjegyzi, hogy a biztos viszonylag kis intézmény, amelynek költségvetése a teljes igazgatási költségvetésnek csupán mintegy 0,18%-át teszi ki;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy az évek során végzett munkája azt mutatja, hogy ez a kiadás összességében alacsony kockázatú; megjegyzi azonban, hogy a 2021. pénzügyi évre vonatkozó uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés nem tartalmaz releváns információkat a biztosról, és felkéri a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogó adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében megjegyzi, hogy nem tárt fel konkrét problémákat a biztossal kapcsolatban;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a biztos költségvetése az Európai Adatvédelmi Testület független titkárságának (a továbbiakban: a testület) munkáját is fedezi, amelynek tagja a biztos, és személyzetet biztosít a titkárság számára;

üdvözli a biztos által közzétett, 2021. évi éves jelentést; megállapítja, hogy 2021-ben a biztos kilenc fő teljesítménymutató (KPI) közül nyolc esetében teljesítette vagy meghaladta a kitűzött célokat;

megjegyzi, hogy biztos költségvetése 2021-ben 19 463 193 EUR volt, ami 2020-hoz képest elhanyagolható, 0,07%-os csökkenést jelent; ezt azonban annak fényében is kell értékelni, hogy a költségvetés 2019 és 2020 között 16,3%-kal nőtt, ami egybeesik a Covid19-világjárvány kezdetével és a munkateher ehhez kapcsolódó növekedésével;

megjegyzi továbbá, hogy a költségvetés végrehajtási aránya 2021-ben 86% volt, ami jelentős növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor a végrehajtási arány 73% volt; elismeri, hogy a 2021. évi költségvetés végrehajtását is súlyosan érintette a Covid19-világjárvány, amely mindenekelőtt súlyosan korlátozta a fizikai jelenléttel zajló eseményeket, konferenciákat és kiküldetéseket;

megjegyzi, hogy 2021-ben a végrehajtási arány 89,60%, az átlagos kifizetési idő pedig 19,98 nap volt; ösztönzi a biztost, hogy elektronikus megoldások alkalmazásával csökkentse a kifizetések késedelmét, ami hozzájárul a közhatóságok átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tételéhez;

10.

üdvözli, hogy a biztos 2021 folyamán a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások felhasználásával folytatta a nagyobb fokú adminisztratív hatékonyság elérésére irányuló megközelítés végrehajtását, és továbbra is részt vett a nagy intézményközi keretszerződésekben;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

11.

elismeri, hogy a 2021-es év kihívásokkal teli év volt, nem utolsósorban a Covid19-világjárvány miatt, amely azonnal szükségessé tette a személyzet jóllétének megőrzését, ugyanakkor új feladatokat hozott létre, így az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozását és az utaslokalizáló űrlapok, kontaktkövető alkalmazások és a vírus elleni küzdelemben használt egyéb technológiák nyomon követését, biztosítva, hogy ezek teljes mértékben összhangban legyenek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal;

12.

üdvözli, hogy a biztos azonnal létrehozott egy belső Covid19-munkacsoportot a világjárványra adott uniós válaszok aktív nyomon követésére és értékelésére, ami kérdéseket és aggályokat vetett fel az egyének személyes adatainak és magánélethez való jogainak védelmével kapcsolatban; üdvözli továbbá, hogy a biztos versenyvizsgát indított több adatvédelmi szakértő alkalmazása céljából, és a belső szervezeti felépítést úgy alakította át, hogy az tükrözze az adatvédelemmel kapcsolatos megnövekedett munkaterhet;

13.

üdvözli, hogy a biztos a tavalyi mentesítési állásfoglalásra adott válaszában megemlíti, hogy úgy határozott, hogy megfelelő ellenőrző listák segítségével megerősíti az előzetes ellenőrzéseket, valamint hogy 2023 első negyedévétől kezdődően egy teljes munkaidős alkalmazottat vesz fel a belső ellenőrzési koordinátori tisztség betöltésére a belső eljárások javítása és a szervezet hatékonyabbá tétele érdekében;

14.

üdvözli, hogy a biztos a Covid19-világjárvány tanulságainak belső értékelését követően megkezdte az üzletmenet-folytonossági és válságkezelési felülvizsgálatot az érintett belső és külső érdekelt felekkel, amint azt az Európai Parlament is ösztönözte a 2020. évi mentesítési állásfoglalásban; megérti, hogy a folyamat még tart, és arra számít, hogy hasznosítani fogja a levont tanulságokat és a 2022. évi mentesítési eljárás részeként hozott lehetséges intézkedéseket;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

15.

megjegyzi, hogy 2021 végén a biztos 132 alkalmazottal rendelkezett, ami kismértékű növekedést jelent 2020 végéhez képest, amikor 124 alkalmazott volt, és jelentős növekedést 2019 végéhez képest, amikor 107 alkalmazott volt; aggodalommal állapítja meg, hogy a szerződéses alkalmazottak száma a 2020 végi 37-ről 2021 végére 49-re nőtt, míg a tisztviselők száma ugyanezen időszak alatt 72-ről 68-ra csökkent; ösztönzi a biztost, hogy biztosítson állandó szerződéseket alkalmazottai számára az üzletmenet folytonosságának és a munkahelyi biztonságnak a garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a biztos kihívásokkal néz szembe az egyes területeken szükséges szakértelemmel rendelkező szakemberek bevonzása terén, és arra ösztönzi a biztost, hogy tárja fel, hogyan növelhető az üres álláshelyek láthatósága;

16.

tudomásul veszi, hogy a biztosnak 2019-hez képest négyszer több jogalkotási konzultációt kell folytatnia, és megjegyzi, hogy csak egy új munkatárs van a megnövekedett munkateher enyhítésére; megjegyzi továbbá, hogy az uniós intézmények adatkészletei, amelyek nyomon követéséért a biztos felel, szintén drasztikusan növekednek;

17.

elégedetten állapítja meg, hogy 2021 végén a személyzetben képviselt uniós nemzetiségek száma a 2020 végi 20-hoz képest 21-re nőtt; megjegyzi továbbá, hogy a képviselt nemzetiségek számának növekedése hozzájárult az intézményen belüli jobb földrajzi egyensúly kialakításához; felhívja a biztost, hogy továbbra is mozdítsa elő az esélyegyenlőséget és a földrajzi egyensúlyt a közép- és felsővezetői álláshelyek vonatkozásában is;

18.

megjegyzi, hogy míg a két felsővezetői álláshelyet férfiak töltik be, a középvezetői álláshelyek 75%-át (4-ből 3-at) nők töltik be; megjegyzi, hogy a GFII-től a GFIV-ig terjedő kategóriák közül 48 főből 38 volt nő, ami csaknem 80%-nak felel meg; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a nők a teljes munkaerő 63%-át tették ki, szemben a 2020. évi 58%-kal;

19.

üdvözli, hogy a biztos a tavalyi mentesítési állásfoglalásra adott válaszában megemlíti, hogy a biztos humánerőforrás-személyzete rendszeresen részt vesz a „Tudattalan előítélet a kiválasztás és a munkaerő-felvétel terén” elnevezésű képzésen az esélyegyenlőségi stratégia megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében;

20.

megjegyzi, hogy 2021 végén a betöltött álláshelyek aránya 88% volt, ami meglehetősen alacsony; tudomásul veszi ugyanakkor, hogy egyes kiválasztási eljárások 2021 végén folyamatban voltak, míg néhány álláshelyet nyitva tartottak, várva az adatvédelem terén sikeresen pályázók 2022 első félévének végén közzéteendő listájára; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben egyetlen felső- vagy középvezetői álláshely sem volt betöltetlen;

21.

üdvözli, hogy a biztos a Covid19-világjárvány idején a biztos és a testület személyzete mentális jóllétének biztosítására összpontosított, többek között az egyéni és a csoportos tanácsadás révén;

22.

üdvözli, hogy a biztos kidolgozta a rugalmas munkafeltételek rendszerét, többek között a rugalmas munkaidő rendszerén keresztül, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy napi szinten döntsenek arról, hogy mikor kezdik meg és fejezik be munkájukat 7.00 és 20.30 között; üdvözli továbbá, hogy a biztos létrehozott egy olyan rendszert is, amelyben a személyzet túlórákat halmozhat fel, amelyek kompenzálhatók;

23.

megjegyzi, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik a személyzet tagjai számára, hogy hetente legfeljebb 3 napon távmunkát végezzenek, és a közvetlen felettessel egyetértésben egyes alkalmazottak számára engedélyezhető, hogy a munkaidő 60%-ot meghaladó arányában végezzenek távmunkát; üdvözli, hogy a távmunkára vonatkozó szabályok lehetővé teszik a személyzet tagjai számára, hogy évente legfeljebb 15 napot alkalmazásuk helyén kívül dolgozzanak, ami a kinevezésre jogosult hatóság jóváhagyásával további 15 nappal növelhető; ösztönzi a biztost, hogy lehetőség szerint tegye lehetővé a távmunkát, ha azt a személyzet tagjai kérik;

24.

tudomásul veszi, hogy a biztos jelenleg munkacsoportot hoz létre egy olyan stratégiai megközelítés kidolgozására, amely biztosítja, hogy a személyzeti elégedettségi felmérések eredményei alapján a munkateherben egyenlő mértékben osztozzanak a munkavállalók, illetve az egyenlően osszák el közöttük; megjegyzi, hogy 2021-ben nem jelentettek kiégési esetet; üdvözli továbbá, hogy 2021-ben 2020-hoz képest csökkent a betegszabadságon lévő alkalmazottak és a betegszabadság miatti távollétek száma;

25.

üdvözli, hogy 2021-ben nem jelentettek pszichológiai vagy szexuális zaklatást, és hogy a biztos biztosítja, hogy továbbra is éberen ügyeljenek arra, hogy a jövőben ne forduljanak elő ilyen esetek;

26.

üdvözli, hogy a biztos és a testület az intézmény méretéhez képest viszonylag nagy számú gyakornokot vesz fel; üdvözli továbbá, hogy mind a 8, 2021 márciusában, illetve a 9, 2021 októberében felvett gyakornok díjazásban részesült;

Etikai keret és átláthatóság

27.

megjegyzi, hogy a biztos 2019-ben aktualizált etikai keretrendszere többek között kötelező bevezető képzést tartalmaz az újonnan érkezők számára a zaklatásról, az összeférhetetlenségek megelőzéséről és más etikai területekről; megjegyzi, hogy 2021-ben 25 személy részesült képzésben e területeken, és hogy az intézményhez csatlakozó valamennyi alkalmazottnak titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia, és nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; üdvözli továbbá, hogy 2022 folyamán egy a visszaélések bejelentéséről szóló ismertetést is beiktatnak;

28.

kéri a biztost, hogy nyújtson tájékoztatást a felsővezetői álláshelyekre vonatkozó magatartási kódexről, amelynek kidolgozásáról határozott;

29.

üdvözli, hogy 2021-ben nem került sor OLAF-vizsgálatokra a biztos vagy a testület személyzetének tagjait illetően; megjegyzi, hogy 2021-ben egy, az európai ombudsman által kezdeményezett ügy érintette a biztost, amelyet azzal a következtetéssel zártak le, hogy azt rendezték, és ezért nem intéztek ajánlásokat a biztoshoz; üdvözli továbbá, hogy 2021-ben nem fordult elő összeférhetetlenség vagy visszaélés bejelentése;

30.

megjegyzi, hogy a biztos jelenleg nem használja az intézményközi átláthatósági nyilvántartást, de a napirendet, a rögzített üléseket és a biztos hozzászólásait, beleértve az érdekképviselőkkel való találkozókat is, közzéteszik a biztos honlapján; felkéri a biztost, hogy véglegesítse a rendelkezésre álló lehetőségek belső elemzését, és csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodáshoz;

31.

üdvözli, hogy a biztos eljárt egy polgár adathozzáférés iránti kérelmének ügyében; kiemeli azonban, hogy a biztos az összes tény ellenőrzése és megállapítása előtt határozatot adott ki az ügyben, bár a panasztételi eljárás több mint két éve tartott, és 2022 végén még folyamatban volt; felhívja a biztost, hogy vizsgálja felül eljárási szabályzatát, hogy a polgárok panaszainak vizsgálatát hatékonyan és gyorsan lehessen lebonyolítani, az összes releváns információ figyelembevételével (3);

32.

megjegyzi, hogy 2021-ben nem fordult elő olyan eset, amikor a személyzet azért hagyta volna el az intézményt, hogy a magánszektorhoz csatlakozzon, és nem volt olyan eset, amikor várakozási időszakot alkalmaztak volna; üdvözli, hogy nem fordult elő olyan eset, amikor volt európai parlamenti képviselők, biztosok vagy magas rangú tisztviselők (AD14-es besorolástól) tanácsadóként vagy másként kaptak volna pénzt a költségvetésből;

33.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (4) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

34.

megjegyzi, hogy a 2021. évi költségvetési kötelezettségvállalások 20%-kal magasabbak voltak, mint 2020-ban az informatikai projektek és berendezések, így a videokonferencia-berendezések tekintetében, amelyek lehetővé tették, hogy a szervezetben hibrid üléseket tartsanak;

35.

elismeri, hogy az Európai Parlament mint szervezeti szolgáltató és a CERT-EU (hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport) számos központi informatikai funkciót lát el, többek között a kiberbiztonság területén; kéri a biztost, hogy készítsen áttekintést az uniós intézmények között a kiberbiztonság biztosítása céljából kicserélt személyes adatokról; üdvözli, hogy a biztos mindazonáltal lépéseket tesz digitális hatékonyságának és biztonságának javítása érdekében, többek között azáltal, hogy rendszeres kiberbiztonsági tudatosságnövelő képzést biztosít személyzete egésze számára, beleértve az újonnan érkezők bevezető képzését is;

36.

nagyra értékeli, hogy a biztos folytatja a nyílt forráskódú eszközök kísérleti alkalmazását és bemutatását annak érdekében, hogy megakadályozza az eladótól való függést, megőrizze a technikai rendszerek feletti ellenőrzést, erősebb biztosítékokat nyújtson a felhasználók magánéletének és adatainak védelmére, valamint növelje a biztonságot és az átláthatóságot a nyilvánosság számára a jogvédett eszközök alternatívájaként; ösztönzi a biztost, hogy ezekről a megfontolásokról tájékoztassa a többi uniós intézményt;

37.

üdvözli az új TechSonar kezdeményezést, amelynek célja a kialakulóban lévő technológiai tendenciák nyomon követése az egyénekre gyakorolt potenciális hatásuk jobb megértése és a személyes adatok védelmét garantáló, fenntartható digitális jövő biztosítása érdekében;

38.

emlékeztet arra, hogy a biztos munkaterhelése várhatóan tovább fog nőni az Unióban fokozódó digitalizációs tendencia, az ügynökségek megbízatásának felülvizsgálata és a Bizottság által különösen a bel- és igazságügy területén előterjesztett kezdeményezések, nevezetesen az Europol megbízatásáról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, a digitális piacokról szóló jogszabályról és a NIS 2 irányelvről szóló vélemények, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról és az uniós digitális Covid19-igazolványról szóló közös vélemények eredményeként; nagyra értékeli, hogy a biztos a testülettel együttműködve hozzájárul a jogalkotási munkához; hangsúlyozza, hogy az emberi és pénzügyi erőforrásokat hozzá kell igazítani a növekvő munkateherhez, és ennek megfelelően növelni kell a biztos költségvetését;

Épületek

39.

megjegyzi, hogy az európai ombudsman 2021. október végi távozását követően a biztos és a testület az egyetlen bérlő a brüsszeli Rue Montoyer 30 szám alatti épületben, amelyet az Európai Parlament bérel számukra; megjegyzi, hogy ezt követően az épület három emeletét felújították, és a biztos és a testület több mint 100 munkatársa váltott irodát; megjegyzi továbbá, hogy a felújítás magában foglalta az épület korszerűsítését és a Covid19-világjárvány utáni új munkakörülményekhez való igazítását, többek között hordozható telekonferencia-rendszerek kiépítésével;

40.

megjegyzi, hogy a 2020. évi mentesítési jelentésben az Európai Parlament arra ösztönözte a biztost, hogy ingatlanstratégiájában vegye figyelembe a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek szükségleteit; megjegyzi, hogy válaszaiban a biztos az Európai Parlamenttel kötött igazgatási megállapodásra hivatkozik; mindazonáltal arra ösztönzi a biztost, hogy ingatlanstratégiájában fordítson különös figyelmet erre a területre;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

41.

üdvözli, hogy a biztos folytatta a papírmentes intézménnyé válást célzó munkáját, többek között annak biztosítása révén, hogy a számlák kifizetési ciklusát elektronikusan, a HR-n belüli kiválasztási és értékelési folyamatokat pedig papírmentesen kezeljék;

42.

üdvözli, hogy a biztos továbbra is ösztönzi a tömegközlekedés használatát azáltal, hogy visszatéríti a tömegközlekedés havi/éves díjainak 50%-át, és elegendő helyet biztosít a garázsaiban a személyzet számára, hogy kerékpárjaikat leparkolhassák;

43.

megjegyzi, hogy a biztos kijelentette, hogy érdeklődni fog az Európai Parlament által bérelt épületben napelemek telepítésére vonatkozó tervekről, és arra ösztönzi a biztost, hogy támogassa az ilyen panelek telepítését;

Intézményközi együttműködés

44.

üdvözli a felügyeleti szerepében eljáró biztos és a többi uniós intézmény, szerv és ügynökség, és különösen az Európai Ügyészség mint újonnan létrehozott szerv közötti együttműködést;

45.

üdvözli, hogy a biztos szorosan nyomon követi a digitális euróval kapcsolatos projekt Európai Központi Bank (EKB) általi értékelését olyan kérdésekben, mint a magánélethez való jog és a személyes adatok védelme; elismeri, hogy a biztosnak további forrásokra van szüksége e projekt felügyeletéhez;

46.

üdvözli a biztos arra irányuló kezdeményezését, hogy hozzanak létre egy támogató szakértői bázist, amely mind a testületből, mind pedig külső szakértőkből áll, és amely segíti a nemzeti adatvédelmi hatóságokat a jelentős közös érdekű vizsgálati és végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos munkájukban;

47.

megjegyzi, hogy a biztos párbeszédet folytatott az Europollal a nagyméretű adatkészletek kezeléséről, annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat megfelelő módon dolgozzák fel; megjegyzi, hogy a biztos 2020 szeptembere óta több alkalommal is kiemelte az adatminimalizálással és az érintettek besorolásával nem rendelkező adatkészletek megőrzésével kapcsolatos komoly aggodalmát; ösztönzi a biztost, hogy folytassa a párbeszédet e problémák kezelése érdekében;

48.

megjegyzi, hogy a biztos 2021-ben nem kötött új intézményközi megállapodást, de felülvizsgálta az Európai Parlamenttel kötött igazgatási megállapodást azzal a céllal, hogy a Parlament strasbourgi épületeiben állandó adatvédelmi biztosi irodát hozzon létre, amely szorosabb kapcsolatot tesz lehetővé az Európa Tanáccsal, és megkönnyíti az eu-LISA adatbázisainak rendszeres ellenőrzéseit, amely nagy mennyiségű személyes adatot dolgoz fel;

49.

tudomásul veszi a biztos Schrems II. stratégiájának keretében indított, a személyes adatok nem uniós/EGT-országokba történő továbbításával kapcsolatos két vizsgálatot;

Kommunikáció

50.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a biztos 2021-ben számos rendezvényt szervezett, amelyek arra is szolgáltak, hogy megerősítse szerepét és jobban megértesse küldetését a szélesebb nyilvánosság körében, többek között az Adatvédelmi Napot, az Európa-napot, a biztos gyakornokainak konferenciáját és podcastjait, a biztosok civil társadalmi csúcstalálkozóját, a számítógépek, a magánélet védelme és az adatvédelem témájában évente megrendezett konferenciát, a globális adatvédelmi közgyűlést és az adatvédelem jövőjéről szóló konferenciát;

51.

nagyra értékeli, hogy a biztos elkészítette két közösségimédia-platform – az EU Voice és az EU Video – nyilvános kísérleti szakaszát, amelyet 2022-ben indítottak el a decentralizált, ingyenes és nyílt forráskódú technológiák a közösségi hálózatok alternatívájaként történő használatának előmozdítása érdekében; megérti, hogy ezek a kísérleti kezdeményezések hozzájárulnak az adat- és digitális szuverenitásra vonatkozó uniós stratégiához, amelynek célja Európa függetlenségének előmozdítása a digitális világban;

52.

üdvözli a biztosok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a TechDispatch- és a TechSonar-jelentések révén nyomon kövessék és elmagyarázzák a szélesebb nyilvánosságnak az új technológiai fejleményeket, valamint azoknak az adatvédelemre és a magánélet védelmére gyakorolt lehetséges hatását; elismeri, hogy további technikai szakképzett alkalmazottakra van szükség e feladatok megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a TechDispatch kezdeményezés megkapta a 2021. évi Globális magánélet- és adatvédelmi díjat az „Oktatás és figyelemfelkeltés” kategóriában a magánélet védelmével foglalkozó 43. globális közgyűlés alkalmával; ösztönzi a biztost, hogy növelje kapacitásait a technológia nyomon követése terén, és indítson tájékoztató kampányokat megállapításairól és ajánlásairól.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 295., 2018.11.21., 39. o. ).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(3) Ez van der Linde úr, holland állampolgár ügyére vonatkozik, amelyről a médiában számoltak be. Ha az egész eljárást gyorsabban lehetett volna lefolytatni, a polgár elégedett lehetett volna az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott panasz eredményével (a panaszt 2020 második felében küldték meg az európai adatvédelmi biztosnak).

(4) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/165

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1839 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2022) 323 – C9-0236/2022) (2),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2022) 292),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 59., 118. és 260–263. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0088/2023),

1.	mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat).

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(1) HL C 391., 2022.10.12., 6. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/166

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1840 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0088/2023),

A.	mivel az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: az EKSZ) felelős a brüsszeli központ igazgatási kiadásainak kezeléséért, valamint a 144 uniós küldöttség és hivatal hálózatáért;

B.	mivel az EKSZ felelőssége egy sor szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás keretében a küldöttségek bizottsági személyzetének igazgatási irányítására is kiterjed;

C.	mivel a küldöttségek szerepe az, hogy hálózatokat és partnerségeket építve világszerte képviseljék az Uniót és polgárait, továbbá előmozdítsák az Unió értékeit és érdekeit;

D.	mivel az EKSZ sajátos jellege továbbra is természetében és eredetében rejlik, ahogyan létrehozásakor, amely a Tanács és a Bizottság korábbi külkapcsolati osztályaihoz tartozó, a tagállamok diplomatáit magában foglaló személyzet összevonásával történt;

E.	mivel az EKSZ belső szabályzata értelmében az EKSZ főtitkára az intézményért felelős megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el, az erőforrás-gazdálkodásért felelős főigazgató pedig a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult főtisztviselő szerepét tölti be;

F.	mivel a költségvetés végrehajtására a költségvetési rendelet és az EKSZ költségvetésének belső végrehajtási szabályai az irányadók;

megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetébe („Európai közigazgatás”) tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-ra rúgott; megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetése (kifizetések, beleértve a Bizottság hozzájárulásait is) a többéves pénzügyi keret 7. fejezetében szereplő teljes igazgatási költségvetés mintegy 9%-át teszi ki;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy az évek során végzett munkája azt mutatja, hogy ez a kiadás összességében alacsony kockázatú; felkéri azonban a Számvevőszéket, hogy a következő éves jelentésekbe foglaljon bele átfogóbb adatokat a következetes mentesítési eljáráshoz szükséges valamennyi követelmény teljesítéséről;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy két számszerűsíthető hibát talált az EKSZ által teljesített kifizetésekben, az egyik egy uniós küldöttség által beszerzett szolgáltatásokra vonatkozó szerződés hiányához, a másik pedig egy olyan alkalmazottnak kifizetett juttatásokhoz kapcsolódott, aki nem jelentette be a személyes helyzetében a közelmúltban bekövetkezett változásokat;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék azt is megállapítja, hogy nem talált jelentős problémákat az EKSZ Számvevőszék által vizsgált felügyeleti és kontrollrendszereivel kapcsolatban;

megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2015-ben jelentős hiányosságokat talált az uniós küldöttségek által szervezett közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárásokkal kapcsolatban; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021-ben ezen észrevételek nyomán egy, az uniós küldöttségek által szervezett tíz közbeszerzési eljárásból és nyolc helyi munkaerő-felvételi eljárásból álló mintát vizsgált meg; megjegyzi, hogy 2019-ben az EKSZ az uniós küldöttségeknél alkalmazott munkafolyamatok egyszerűsítése és korszerűsítése, egyes folyamatok központon belüli központosítása és a közbeszerzési dokumentációhoz tartozó új sablonok kidolgozása révén javított a közbeszerzési folyamaton, és felülvizsgálta a helyi alkalmazottak uniós küldöttségeknél történő alkalmazására vonatkozó szabályokat és feltételeket, és az ilyen alkalmazottak felvétele előtt előzetes ellenőrzéseket végez; végezetül aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a tíz vizsgált közbeszerzési eljárásból öt esetében hiányosságokat tárt fel azzal kapcsolatban, ahogy az uniós küldöttségek a közbeszerzési szabályokat alkalmazták, továbbá a helyi alkalmazottak felvételére irányuló mind a nyolc eljárás tekintetében talált hiányosságokat; felhívja az EKSZ-t, hogy tegyen lépéseket a feltárt közbeszerzési hibákhoz vezető problémák megoldása és a vonatkozó szabályok jövőbeli megsértésének megelőzése érdekében;

határozottan ösztönzi az EKSZ-t, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket, például fokozza a képzéseket, valamint javítsa a közbeszerzési dokumentációra vonatkozó iránymutatásokat és sablonokat annak érdekében, hogy csökkentse az uniós küldöttségek által szervezett közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások tekintetében a hibák számát, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságoknak a meghozott intézkedésekről;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetése 2021-ben 767 626 000 EUR volt, ami 5,0%-os növekedést jelent 2020-hoz képest, ami hasonló a 2020-as növekedéshez, amikor is a költségvetés 5,2%-kal nőtt 2019-hez képest; megállapítja, hogy saját költségvetésén felül az EKSZ a Bizottságtól 211 200 000 EUR (címzett bevételeket és átviteleket is tartalmazó) összeget kapott a Bizottság uniós küldöttségeknél dolgozó személyzetével kapcsolatos igazgatási költségek fedezésére; megjegyzi, hogy az EKSZ az Európai Fejlesztési Alap küldöttségi alkalmazottai közös költségeinek fedezésére szolgáló hozzájárulásokat és egyéb összegeket is kapott, amelyekkel az EKSZ által kezelt teljes költségvetés összege (kötelezettségvállalási előirányzatok) 1 091,1 millió EUR-ra nőtt;

megjegyzi, hogy 2021-ben az EKSZ végleges költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatainak 99,4%-át hajtották végre, ami magasabb, mint 2020-ban, amikor 95,0%-át hajtották végre; megjegyzi, hogy a 2021. évi költségvetési kifizetési előirányzatok 84,5%-át hajtották végre, ami valamivel magasabb, mint 2020-ban, amikor is 82,3%-át hajtották végre;

10.

megjegyzi, hogy az EKSZ központjának végleges költségvetése az átcsoportosításokat követően 295 millió EUR-t tett ki, amelyből 290,5 millió EUR-t hajtottak végre, ami 98,5%-os végrehajtásnak felel meg; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 80,8%-át hajtották végre, ami 238,3 millió EUR-nak felel meg;

11.

megjegyzi, hogy az EKSZ küldöttségekkel kapcsolatos végleges költségvetése az átcsoportosításokat követően 472,6 millió EUR-t tett ki, amelynek 99,9%-át hajtották végre, ami 472,4 millió EUR-nak felel meg; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 86,8%-át hajtották végre, ami 410,1 millió EUR-nak felel meg;

12.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatt 2021 során megnövelték az informatikai költségvetést, különböző tételek, köztük a fizetések költségvetését viszont csökkentették; megjegyzi, hogy az EKSZ 2021 során három átcsoportosításról tájékoztatta a költségvetési hatóságot, amelyek közül kettőt a Covid19-világjárvány okozta többletkiadások és az év végi egyeztetések miatt hajtottak végre;

13.

megjegyzi, hogy az EKSZ 2021-ben 131 352 kifizetést teljesített, amelyből 115 060 kifizetést (87,6%) határidőn belül teljesített; megjegyzi továbbá, hogy a nettó kifizetési idő átlagosan 18 nap volt, az elektronikus számlázás aránya pedig 24% volt;

14.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ jelentős számú szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írt alá elsősorban a Bizottsággal, de más intézményekkel is, amely megállapodások több mint 70 különböző, 16 szervezet által nyújtott szolgáltatást fednek le; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője (a Költségvetési Főigazgatóság) továbbra is az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként jár el, de az EKSZ növelte saját kapacitását, hogy el tudjon látni bizonyos számviteli feladatokat és a küldöttségek számviteli feladatait;

15.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy tovább növekszik az olyan közös épülethasználati megállapodások száma, amelyek keretében a tagállamok és más uniós szervek az uniós küldöttségek irodáiban helyezik el a személyzetüket, és az ilyen megállapodások száma elérte a 115-öt, és ezek 67 uniós küldöttséget és összesen 36 partnert érintenek;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

16.

megjegyzi, hogy az EKSZ 2021-ben a szolgálat 2011-es létrehozása óta a legnagyobb átszervezést hajtotta végre, és hat nagy földrajzi szervezeti egységet és egy Főtitkári Hivatalt hozott létre annak érdekében, hogy szervezeti felépítése jobban tükrözze a jelenlegi geopolitikai helyzetet; megjegyzi, hogy a dezinformáció jobb kezelése érdekében a két stratégiai kommunikációs részleg és a szakpolitikai tervezési és stratégiai előrejelzési részleg összevonásával létrejött egy új Stratégiai Kommunikációs és Előrejelzési Igazgatóság is;

17.

megállapítja, hogy az EKSZ munkafeltételeit 2021-ben továbbra is erősen befolyásolta a Covid19-világjárvány; megjegyzi, hogy különösen a fizetések – a lassabb munkaerő-felvételi eljárások miatt –, valamint a kiküldetések, a találkozók és a konferenciák stb. kapcsán sikerült megtakarításokat elérni; megjegyzi, hogy a világjárvány a dezinformáció terjesztésére, valamint a külföldi manipulációra és beavatkozásra is lehetőséget teremtett, következésképpen pedig tovább növelte az EKSZ előtt álló kihívásokat;

18.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EKSZ Afganisztánban, a Száhel-övezetben és Etiópiában több olyan biztonsági válsággal is szembesült, amelyek során meglehetősen későn tudott tájékoztatással és válaszlépésekkel szolgálni a helyszíni változások kapcsán, ami az uniós személyzet gyors evakuálásához vezetett;

19.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben egyetlen uniós küldöttség sem élt fenntartásokkal;

20.

megjegyzi, hogy az EKSZ munkájának különböző aspektusait a belső ellenőr, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és a Számvevőszék ellenőrzi; megjegyzi, hogy bár fontos alapos kontrollmechanizmusokat és auditokat biztosítani, azonban ugyanilyen fontos kerülni az átfedéseket is;

21.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata a Bizottság és az EKSZ közötti koordinációval kapcsolatos három korábbi ellenőrzésre vonatkozó, a 2021-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy minden ajánlást végrehajtottak;

22.

megjegyzi, hogy az EKSZ belső ellenőrzési osztálya a 2018–2021-es időszakra vonatkozó tervében elsősorban a személyzeti kiadásokra összpontosított, amelyek az EKSZ kiadásainak több mint 50%-át teszik ki; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési osztály 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó terve más, korábban nem érintett területekre, például a biztonságra, az infrastruktúrára és az informatikára fog összpontosítani; kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e belső ellenőrzés eredményeiről;

23.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ költségvetését érintő, a 2021-es költségvetési évben elszámolt összes pénzügyi műveletet az Európai Számvevőszék által alkalmazotthoz hasonló módszertan alapján, véletlenszerű rétegzett minták segítségével ellenőrzik;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

24.

megjegyzi, hogy 2021 végén az EKSZ 5 072 alkalmazottat foglalkoztatott, akik közül 2 303-an (45,4%) az EKSZ központjában, 2 769-en (54,6%) pedig szerte a világban található uniós küldöttségeknél és hivatalokban dolgoztak; megjegyzi, hogy ez jelentős, 9,2%-os növekedést jelent a 2020-as 4 643 fős létszámhoz képest, amelyből 2 286 fő az EKSZ központjában, 2 357 fő pedig uniós küldöttségeknél és hivatalokban dolgozott; megjegyzi, hogy a növekedés jórészt a küldöttségeknél és hivataloknál történt, ahol több mint 450 helyi alkalmazotti állást csoportosítottak át a Bizottságtól az EKSZ költségvetésébe; végezetül megjegyzi, hogy az EKSZ 2021-ben további 47 teljes munkaidőben foglalkoztatott személyt kapott a költségvetési hatóságtól;

25.

megállapítja, hogy 2021 végén a személyzet 1 706 tisztviselőből és ideiglenes alkalmazottból, 1 543 helyi alkalmazottból, 567 szerződéses alkalmazottból, 467 kirendelt nemzeti szakértőből, 43 küldöttségi pályakezdő szakemberből és 746 egyéb külső alkalmazottból és gyakornokból állt; végezetül megjegyzi, hogy ezenfelül a Bizottság 3 327 alkalmazottja dolgozott az uniós küldöttségeknél;

26.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EKSZ személyzetének 46,7%-a volt nő, ami némileg elmarad a 2020 végi 48,7%-tól; megjegyzi azonban, hogy az AD besorolású tisztviselők körében a nők aránya 37,4% volt, ami a 2020-as 37,3%-hoz képest növekedést jelent; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy valamennyi vezetői pozícióban a nők számának viszonylagos növekedése volt tapasztalható: 2021-ben 2020-hoz képest a nők száma a középvezetői pozíciókban 32,7%-ról 35,4%-ra, a felsővezetői pozíciókban 25,5%-ról 26,3%-ra, a küldöttségvezetői pozíciókban pedig 27,1%-ról 29,4%-ra nőtt; ösztönzi az EKSZ-t, hogy jó példával járva elől növelje a nők számát a küldöttségvezetői pozíciókban, valamint a nők jogainak és az inkluzív kormányzás előmozdítása érdekében folytasson feminista diplomáciát, különösen a nemek közötti egyenlőség tekintetében alacsonyabb normákkal rendelkező harmadik országokban;

27.

üdvözli, hogy az EKSZ kinevezte a nemek közötti egyenlőség és sokszínűség nagykövetét, hogy a diplomácia, a politikai párbeszéd és a politikai döntések során növelje az ezzel kapcsolatos tudatosságot és felhívja a figyelmet e szempontokra; üdvözli továbbá, hogy az EKSZ a #NoWomanNoEUDiplomacy stratégia keretében mentorprogramokat indít az AST- és az alacsonyabb AD-besorolású nők számára, hogy karrierlehetőséget kínáljon számukra a magasabb beosztások felé; kéri az EKSZ-t, hogy továbbra is helyezzen nagy hangsúlyt a személyzet és a vezetőség tekintetében a nemek közötti egyensúly biztosítására, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ennek elérését célzó kezdeményezésekről és az e téren elért eredményekről;

28.

felszólít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó hatékony képzési stratégiák kidolgozására az EKSZ-ben; kiemeli az erőforrásokba és a szakértelembe való beruházás fontosságát olyan képzési és oktatási stratégiák kidolgozása érdekében, amelyek középpontjában a nemek közötti egyenlőség megközelítésének a nemzetközi politikákban és programokban való alkalmazása áll annak érdekében, hogy valódi kulturális változást érjenek el az EKSZ-en belül; megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló mechanizmusok integrálására, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre, a nemi szempontú hatásvizsgálatokra és a nemi alapú erőszak kezelésére; javasolja, hogy fogadjanak el átfogó képzési programot a GAP III megfelelő végrehajtására az EKSZ valamennyi szintjén;

29.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a személyzetben minden tagállam képviselteti magát, és arányaiban nőtt különösen a 2004-ben vagy később csatlakozott tagállamokból (EU13) származó alkalmazottak száma, ami a teljes személyzeten belül észszerűbb megoszlást biztosított; hangsúlyozza azonban, hogy az Európai Parlament e kérdés kezelésére irányuló többszöri felhívása ellenére továbbra is jelentősek az egyensúlyhiányok vezetői szinten; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ nagykövetei között csak 24 tagállam képviselteti magát, és az eloszlás sokkal egyenlőtlenebb, továbbá a legtöbb nagykövettel rendelkező öt tagállam (Franciaország: 19, Németország: 18, Spanyolország: 17, Olaszország: 16 és Belgium: 12) a 135 álláshelyből 82-t tölt be, ami 61%-nak felel meg; hangsúlyozza aggodalmát a küldöttségvezetők pozíciójával kapcsolatos földrajzi egyensúlyhiány miatt, és ismételten felszólítja az EKSZ-t, hogy folytassa a földrajzi egyensúly javítását annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek;

30.

hangsúlyozza, hogy az EU13 tagállamai az EU népességének mintegy 23%-át teszik ki; tudomásul veszi, hogy az EU13-ból származó középvezetők száma a 2020-as 13,8%-ról 2021-re 16,2%-ra, az ezen országokból származó felsővezetők száma 7,3%-ról 8,9%-ra, az ezen országokból származó nagykövetek száma pedig a 2020-as 14,1%-ról 2021-re 18%-ra nőtt; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek – mint minden uniós intézménynek – biztosítania kell, hogy a jelöltek kompetenciáinak és érdemeinek tiszteletben tartása mellett valamennyi tagállam arányos képviselettel rendelkezzen; sürgeti az EKSZ-t, hogy biztosítsa a földrajzi egyensúlyt annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelően képviselve legyenek, tükrözve a tagállamok sokféleségét, ahogyan azt a tisztviselők személyzeti szabályzatának 27. cikke kimondja; ezért ismételten felhívja az EKSZ-t, hogy továbbra is működjön együtt a tagállamokkal abból a célból, hogy a nemzeti diplomatahálózatok és a tudományos élet képviselői körében népszerűsítse álláshelyeit;

31.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2021-ben az EKSZ központjában 15 középvezetői és öt felsővezetői álláshely, az uniós küldöttségeknél pedig öt középvezetői álláshely volt betöltetlen átlagosan három hónapig, valamint 15 alkalmazott járt el vezetői pozícióban az idő alatt, amíg az álláshelyek betöltetlenek voltak; ösztönzi az EKSZ-t, hogy jobban népszerűsítse üres álláshelyeit és karrierlehetőségeit, és tárja fel a munkaerő-felvétel javításának módjait;

32.

megjegyzi, hogy az EKSZ további reformokat hajtott végre a helyi alkalmazottakra vonatkozó feltételek kapcsán, és a helyi alkalmazottak 62%-a vett részt a reformokban, ami a 2020. június 1. után felvett új alkalmazottakkal együtt azt jelenti, hogy 2022. március 31-ig a helyi alkalmazottak több mint 66%-ára már az új szabályok vonatkoztak; az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének való megfelelés biztosítása érdekében felhívja az EKSZ-t, hogy szervezzen több képzést és adjon több iránymutatást az uniós képviseleteknek a helyi alkalmazottak felvételi eljárásait illetően;

33.

megjegyzi, hogy az EKSZ személyzete az EKSZ központjában heti három napot, az uniós küldöttségeknél pedig egy napot dolgozhat távmunkában; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ a központban dolgozó alkalmazottak és az uniós küldöttségeknél dolgozó kihelyezett alkalmazottak számára lehetővé teszi, hogy 10 napot a foglalkoztatás helyén kívül dolgozzanak távmunka keretében, és az ilyen munkanapok száma kivételes helyzetekben a bonyolult családi helyzettel küzdő kollégák támogatása érdekében megemelhető;

34.

megjegyzi, hogy 2021-ben a betegség miatt távollévők száma 9,3%-kal nőtt, a betegség miatt a munkahelytől távol töltött napok száma viszont 36%-kal nőtt; úgy véli, hogy ez viszonylag nagymértékű növekedés, és arra kéri az EKSZ-t, hogy vizsgálja meg, lehet-e tenni valamit a fizikai és mentális munkafeltételek javítása terén annak biztosítása érdekében, hogy a következő években javuljon a helyzet; felhívja az EKSZ-t, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a kiégés kockázatának csökkentése és személyzete jóllétének biztosítása érdekében;

35.

megjegyzi, hogy az EKSZ nem tárol adatokat a személyzet tagjait érintő fogyatékosságokról, de az EKSZ központjában és az uniós küldöttségeknél dolgozó összes alkalmazott körében végzett felmérés során 1 075 válaszadó közül 24 alkalmazott vallott állandó fogyatékosságról, 23-an pedig rövid távú vagy átmeneti fogyatékosságról nyilatkoztak; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ felkérte az uniós küldöttségeket, hogy tájékoztassák a küldöttség helyiségeinek és a küldöttségnek otthont adó városnak az alkalmasságáról és akadálymentességéről, ami az első lépésnek tekintendő afelé, hogy a küldöttségekhez fogyatékossággal élő alkalmazottakat is küldhessenek; kéri az EKSZ-t, hogy továbbra is számoljon be a fogyatékossággal élő személyek alkalmazása terén elért eredményekről;

36.

üdvözli, hogy az EKSZ különböző kiküldetési és csereprogramokat folytat a tagállamokkal, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és az uniós intézményekkel, köztük az Európai Parlamenttel; különösen üdvözli, hogy a Covid19-világjárvány által okozott helyzet javulásának köszönhetően 2021 novemberétől újraindulhatott az EKSZ és a Parlament közötti program;

37.

üdvözli, hogy az EKSZ viszonylag sok gyakornokot vesz fel a központba és az uniós küldöttségekhez egyaránt – összesen 461 gyakornokot alkalmaz –, és ezáltal sok fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy megtapasztalja, milyen egy uniós intézménynél dolgozni; megjegyzi továbbá, hogy a központban minden gyakornok havi ösztöndíjban részesül, a küldöttségeknél dolgozó legtöbb gyakornok (96%) viszont az EKSZ-től vagy más intézményektől részesül díjazásban; kéri az EKSZ-t, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi gyakornoka tisztességes díjazásban részesüljön;

38.

ösztönzi az EKSZ alapszemélyzetének fiatalítására és az állandó, szakosodott európai diplomáciai testület létrehozására irányuló erőfeszítések folytatását rendszeres, speciális nyílt versenyvizsgák révén, amelyek célja különféle tehetségekkel, készségekkel és lehetőségekkel rendelkező személyek felvétele;

Etikai keret és átláthatóság

39.

megjegyzi, hogy az etikus magatartásra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok és normák betartása alapvető fontosságú minden közintézménynél, de még ennél is fontosabb az EKSZ esetében, mivel a szolgálat 144 küldöttségén és hivatalán keresztül világszerte képviseli az uniós értékeket; üdvözli ezért, hogy az EKSZ a közelmúltban elfogadta a „Szakmai magatartási elveket”; ösztönzi az EKSZ-t, hogy szervezzen rendszeres képzéseket és tájékoztatókat a megfelelő munkavállalói magatartásról valamennyi munkavállalója számára;

40.

megjegyzi, hogy az EKSZ az új munkatársak fogadása és az uniós nagykövetek számára szervezett, kiküldetés előtti szemináriumok keretében etikai képzéseket biztosít; elégedetten veszi tudomásul továbbá, hogy az Unió által kinevezett összes vezető köteles részt venni a „Zaklatásmentes munkakörnyezet létrehozása” című tanfolyamon; ösztönzi az EKSZ-t, hogy az uniós küldöttségekhez és hivatalokhoz történő kiküldetésekre való kötelező felkészülés részeként kínáljon egy általános etikai tanfolyamot is;

41.

megjegyzi, hogy 2021-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az EKSZ személyzetét illetően öt ügyet vizsgált, amelyek közül négyet ajánlás nélkül, egyet pedig ajánlásokkal zárt le; kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ajánlások végrehajtásáról;

42.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EKSZ nem lépett kapcsolatba az Európai Ügyészséggel, de az EKSZ kész az együttműködésre, és a két szolgálat közötti esetleges egyetértési megállapodásra irányuló kezdeményezésről az Európai Ügyészség dönt; megjegyzi, hogy az általános csalásellenes stratégián belül az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködés egyaránt fontos;

43.

üdvözli, hogy az EKSZ – az OLAF által a csalás elleni stratégiák kapcsán 2021-ben kiadott módszertant és iránymutatást követve – épp most aktualizálja csalás elleni stratégiáját; üdvözli, hogy az EKSZ tervei között szerepel annak biztosítása, hogy a személyzet minden kategóriája részesüljön tudatosságnövelő képzésekben; ösztönzi az EKSZ-t, hogy legalább a külföldre kiküldött személyzet tagjai számára tegye kötelezővé az ilyen képzéseket; kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új stratégiáról, amint véglegesítették, beleértve a személyzet körében történő terjesztésére vonatkozó információkat is;

44.

megjegyzi, hogy az EKSZ 16 megkeresést kapott az európai ombudsmantól, amelyek közül 13 esetben megállapították, hogy nem történt hivatali visszásság, egy esetben viszont hivatali visszásságot tártak fel, két ügy pedig még folyamatban van; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ elkötelezte magát az ombudsman ajánlásaiból következő intézkedések végrehajtása mellett abban a két esetben, amikor az ombudsman ajánlásokat adott ki;

45.

kéri az EKSZ-t, hogy kövesse nyomon a korábbi vezető beosztású alkalmazottak és küldöttségvezetők által betöltött pozíciókat, tekintettel érzékeny politikai szerepükre; felkéri az EKSZ-t, hogy módszeresen vizsgálja felül az esetlegesen problémát jelentő, magánszektorbeli vagy harmadik országok szervezetein belüli munkavállalással járó munkahelyváltásokat, és a kötelező várakozási időszak végéig továbbra is kövesse nyomon a volt vezető tisztviselők foglalkoztatását, mivel a megoldatlan összeférhetetlenségi helyzetek az uniós közigazgatás egészében veszélyeztethetik a magas szintű etikai normák érvényesítését;

46.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy számos olyan helyzetben, amikor a missziók személyzete összeférhetetlenségről számolt be, úgy jártak el, hogy a szóban forgó személyeket felmentették bizonyos feladatok ellátása alól; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ három nyugdíjba vonult tisztviselő esetében várakozási időszakot alkalmazott a volt kollégákkal való szakmai kapcsolattartást illetően, és az EKSZ-hez nem érkezett panasz e várakozási időszak megsértésével kapcsolatban;

47.

felhívja az EKSZ-t, hogy minden olyan tisztviselő számára, aki elhagyta a szolgálatot a várakozási időszak idejére tiltsa be a lobbizást és az érdekképviseletet;

48.

sürgeti az EKSZ-t, hogy további késedelem nélkül váltsa tettekre azon bejelentését, hogy elfogadja és végrehajtja a külső tevékenységekre és megbízásokra vonatkozó önálló végrehajtási rendelkezéseit, amelyek sui generis jogalapot teremtenek a küldöttségvezetők számára az Unió egésze imázsának és hírnevének jobb védelméhez;

49.

megjegyzi, hogy az EKSZ nem játszik közvetlen szerepet az uniós jogalkotásban, azonban fontos szerepet tölt be a szankciókkal kapcsolatos döntésekben és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokban, amelyek jelentős szabályozási hatással bírnak; ezért rendkívül fontosnak tartaná, hogy az EKSZ szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; felkéri az EKSZ-t, hogy az átláthatóság javítása érdekében tegye közzé a különböző típusú lobbiszervezetekkel tartott valamennyi találkozót, köztük az uniós küldöttségek vezetőivel tartott megbeszéléseket is;

50.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben egyetlen esetben sem tettek bejelentést visszaélésekről, továbbá az EKSZ alkalmazza a visszaélések bejelentésére vonatkozó bizottsági iránymutatásokat, amelyek elérhetők az EKSZ intranetes oldalán;

51.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (1) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

52.

megállapítja, hogy 2020-hoz képest az informatikai projektekre és eszközökre irányuló beruházások 6,4%-kal (22 290 743 EUR-ra) csökkentek, a biztonsági beruházások viszont 24,6%-kal (5 778 000 EUR-ra) nőttek;

53.

üdvözli, hogy az EKSZ 2021-ben folytatta a műszaki berendezések korszerűsítését és megújítását, például a távmunkával kapcsolatos tapasztalatok javítása érdekében megduplázta a hálózati sávszélességet, és több mint 500 új videokonferencia-berendezést telepített a központban és az uniós küldöttségeknél; üdvözli továbbá, hogy az EKSZ teljes mértékben digitalizálta az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, illetve igazgatási és pénzügyi munkafolyamatait, növelve ezzel a szervezeti hatékonyságot;

54.

megjegyzi, hogy a kiberbiztonság egyre nagyobb figyelmet igénylő tényezővé válik, és üdvözli, hogy az EKSZ az egész EKSZ-en belül új, „EU RESTRICTED” minősítésen alapuló rendszert vezetett be, amely biztosítja a biztonságos kommunikációt az „EU RESTRICTED” minősítési szinten, továbbá intézkedéseket hozott annak biztosítása céljából, hogy az európai biztosok és mások számára lehetővé tegye bizalmas hívások lebonyolítását; üdvözli, hogy az EKSZ a szigorúan titkos információkat más hálózatoktól és az internettől teljesen elszigetelt, biztonságos rendszerekben tárolja;

55.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2021-ben az EKSZ biztonsági incidensek és események nyomon követésére szolgáló megoldása keretében több mint 16 000 kiberriasztást történt, amelynek eredményeként 236 esetben sikerült valódi kibertámadást azonosítani, amelyek nem mindegyike vezetett adatvédelmi incidenshez; kéri az EKSZ-t, hogy továbbra is fektessen nagy hangsúlyt a kiberbiztonságra és a hibrid fenyegetésekre, különösen a külföldi államok által támogatott fenyegetésekre, valamint hogy az ilyen fenyegetések azonosítása és az uniós infrastruktúra lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében működjön együtt más uniós intézményekkel és a tagállamokkal; hangsúlyozza, hogy a kibertudatosság és a személyzet valamennyi tagjának – köztük a vezetőségnek – szóló szisztematikus képzési program kulcsfontosságú eleme a hatékony kiberbiztonsági keretnek;

56.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos 2021-ben három vizsgálatot végzett az EKSZ kapcsán, és az összes vizsgálatot további észrevételek nélkül lezártnak tekinti;

57.

üdvözli, hogy az EKSZ tárhelyszolgáltatási stratégiát fogadott el, amely biztosítja, hogy a fő tevékenységével kapcsolatos tartalmakat a helyszínen tárolják, adatai pedig az EKSZ közvetlen tulajdonában és ellenőrzése alatt álló szervereken találhatók; továbbra is annak biztosítására kéri az EKSZ-t, hogy az uniós adatokat a lehető legnagyobb mértékben csak uniós/EGT-beli létesítményekben tárolják; üdvözli továbbá, hogy az EKSZ továbbra is biztosítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos információk és kommunikáció könnyen érthetők legyenek, és teljes mértékben megfeleljenek az uniós jogszabályoknak;

58.

megállapítja, hogy az EKSZ a nyílt forráskódú és a jogvédett forráskódú megoldásokat azonos alapon értékeli, és egy sor nyílt forráskódú terméket használ a fejlesztők, a tárhelyszolgáltatási megoldások és az alkalmazásszerverek esetében, valamint az azonosítás és a hozzáférés-kezelés terén;

59.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ tárhelyszolgáltatási politikát fogadott el, és központi adattárat tart fenn az üzleti alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó valamennyi információs rendszer és technikai szolgáltatás tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ helyiségeiben működő információs rendszerek esetében a rendszer és az adatok egyaránt az EKSZ közvetlen tulajdonában és ellenőrzése alatt álló szervereken találhatók, és az adatvédelmi tisztviselő biztosítja a hatékony adatvédelmi ellenőrzéseket;

Épületek

60.

megjegyzi, hogy az EKSZ igen nagy és összetett épületállományt kezel, amely magában foglalja a brüsszeli központ épületeit, mintegy 180 irodaépületet és az uniós nagykövetek számára világszerte fenntartott 150 lakóingatlant; egyetért azzal, hogy Brüsszelben és a világ legtöbb olyan országában, ahol az Unió előreláthatóan képviseletet fog fenntartani, hosszú távon valószínűleg megtakarítást jelent majd, ha az épületek bérlése helyett tulajdonjogot szerez felettük;

61.

üdvözli, hogy az EKSZ elkezdte hozzáigazítani az irodahelyiségeket az új munkamódszerekhez annak érdekében, hogy vonzó munkakörnyezetet teremtsen, és biztosítsa épületeinek környezetvédelmi szempontból leghatékonyabb használatát; ugyanakkor kéri, hogy az ilyen fejlesztéseket a személyzettel szoros együttműködésben hajtsák végre;

62.

rendkívül örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ támogatja a klímasemlegesség célját és előnyben részesíti a környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező épületeket; ösztönzi az EKSZ-t, hogy a meglévő épületállomány esetében is hajtson végre energiatakarékossági intézkedéseket; üdvözli, hogy az EKSZ már 355 m2-en telepített fotovoltaikus berendezéseket a központ és 18 uniós küldöttség tetejére, és arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy az egész világon fokozza a fotovoltaikus panelekbe irányuló beruházásait; kéri az EKSZ-t, hogy készítsen költség-haszon elemzést, különösen a brüsszeli épületre telepített rendszer kapcsán azzal a céllal, hogy azt megossza más olyan uniós intézményekkel, amelyek eddig még nem telepítettek ilyen rendszereket;

63.

megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra is nagy hangsúlyt helyez a biztonságra a központban, valamint az uniós küldöttségeknél és a hivatalokban egyaránt; a jelenlegi geopolitikai helyzetre tekintettel azt is örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ fokozta a kémkedési fenyegetések megelőzésére irányuló munkát; teljes mértékben támogatja az EKSZ-t abban, hogy fokozza biztonsági intézkedéseit annak érdekében, hogy személyzetét, valamint fizikai és digitális infrastruktúráját egyaránt megvédje a fenyegetésektől és a támadásoktól;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

64.

rendkívül örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ létrehozott egy környezetközpontú irányítási rendszert, amely olyan területekre terjed ki, mint az energiatakarékosság, a személyzet mobilitása, a szolgálati autókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási határértékek, az információtechnológia, a zöld közbeszerzés, az újrahasznosítás és a hulladékválogatás stb., és amelyet fokozatosan fejleszteni kell;

65.

megjegyzi, hogy az EKSZ kezdeményezéseket fogadott el és hajtott végre a személyzet fenntartható mobilitásának támogatása érdekében, és 2023-ra célul tűzte ki, hogy a személyzet mintegy 80%-a környezetbarát közlekedési eszközöket használjon; kéri az EKSZ-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e célok terén elért eredményekről;

66.

üdvözli, hogy 2021 márciusától az EKSZ környezeti adatokat kezdett gyűjteni az uniós küldöttségektől az energia- és vízfogyasztással, a hulladéktermeléssel, az ingázással, a zöld pályázatokkal, valamint a papírhoz és üzemanyaghoz hasonló anyagok fogyasztásával stb. kapcsolatban; ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa e kezdeményezést, és azt terjessze ki az összes küldöttségre, továbbá segítse elő a bevált gyakorlatok küldöttségek közötti cseréjét;

67.

üdvözli, hogy az EKSZ részt vesz a zöld közbeszerzésekkel foglalkozó intézményközi információs szolgálatban, az uniós küldöttségek pedig támogatást kapnak a közbeszerzési dokumentumokat érintő környezetvédelmi kritériumokkal kapcsolatban; ösztönzi, hogy e kritériumokat fokozatosan osszák meg az összes uniós küldöttséggel, és kéri az EKSZ-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e területen elért eredményekről;

Intézményközi együttműködés

68.

üdvözli, hogy az EKSZ és a Bizottság között megállapodás született a korlátozott terjesztésű dokumentumok cseréjéről, továbbá az EKSZ és a Tanács Főtitkársága, illetve a Bizottság között külön szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás született a szigorúan titkos, biztonságos hang- és üzenetküldő rendszerek biztosításáról, amelyek a geopolitikai helyzetre való tekintettel egyre fontosabbak;

69.

üdvözli, hogy az EKSZ megkötötte és aláírta az Egyesült Királyságban működő uniós küldöttségre vonatkozó székhely-megállapodást;

70.

üdvözli, hogy az EKSZ saját bevallása szerint jó együttműködést folytat az OLAF-fal és az Európai Számvevőszékkel, amely a kölcsönös bizalmon alapul, és különböző munkaszinteken rendszeres találkozókat tart a csalások megelőzése, a vizsgálatok, a folyamatban lévő ellenőrzési munka és az ajánlások végrehajtása céljából; határozottan ösztönzi az EKSZ-t, hogy ugyanilyen bizalmat és együttműködést alakítson ki az Európai Ügyészséggel;

Kommunikáció

71.

megállapítja, hogy az EKSZ stratégiai kommunikációs és társadalmi diplomáciai tevékenységekre szánt költségvetése 2021-ben meghaladta a 26,17 millió EUR-t, amelyből a központban és az összes uniós küldöttségnél folytatott kommunikációs tevékenységeket támogatja;

72.

üdvözli, hogy a kommunikációban prioritást élveznek az olyan területek, mint az uniós értékek és érdekek, a nemzetközi egészségügyi válságokra adott válaszlépések és az éghajlat-politikai intézkedések, valamint az uniós küldöttségek nagy figyelmet fordítottak az olyan tematikus napokra, mint az Európa-nap, a melegfelvonulások, a nőnap, a klímadiplomáciai hét stb.;

73.

ösztönzi az EKSZ-t, hogy lépjen kapcsolatba az európai adatvédelmi biztossal a két nyílt forráskódú közösségimédia-platform – EU-Voice és EU-Video – kihasználása céljából, amelyek nyilvános kísérleti projektként indultak az ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatának előmozdítása érdekében;

74.

kiemeli, hogy az EKSZ szorosan együttműködik a keleti partnerség régiójában működő független média- és civil társadalmi partnerekkel annak érdekében, hogy növelje a külföldi információmanipulációval és a beavatkozással kapcsolatos fenyegetések elhárításához szükséges kapacitásukat; üdvözli, hogy az EKSZ szorosan együttműködik Ukrajnával, hogy a provokáció nélkül indított orosz katonai agresszió fényében támogassa annak stratégiai kommunikációs erőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az orosz információmanipuláció feltárását és elhárítását;

75.

felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg a keleti partnerség országaiban működő uniós küldöttségeket; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a keleti partnerség azon országait, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója sújt, és hatékonyabban kell tájékoztatni polgáraikat az uniós politikákról;

76.

rendkívül örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ jelentős összegeket fektetett be a dezinformáció és az uniós ügyekbe való külföldi beavatkozás elleni küzdelem és az azzal szembeni reziliencia megerősítésébe, többek között azáltal, hogy 2021-ben átszervezte a stratégiai kommunikációs részleget, növelte a Kínára összpontosító csoportok számát, az uniós küldöttségekhez 27 stratégiai kommunikációs tisztviselőt vett fel, valamint Unió-szerte információmegosztó és -elemző központokat hozott létre annak érdekében, hogy az EKSZ hatékonyabban tudjon fellépni az információmanipulációval és a beavatkozással szemben; hangsúlyozza, hogy a külföldi beavatkozás elleni fellépések terén az EKSZ az illetékes fő uniós intézmény;

77.

ismét kéri az EKSZ-t, hogy erősítse meg a harmadik országokban működő uniós küldöttségek szerepét annak érdekében, hogy javítsa a külföldi állami szereplők által szervezett, a demokratikus értékeket fenyegető dezinformációs kampányok leleplezésére irányuló képességüket; kéri továbbá az EKSZ-t, hogy erősítse meg az uniós küldöttségek szerepvállalását a szomszédságunkban és a nyugat-balkáni országokban annak érdekében, hogy támogassa az európai perspektívára vonatkozó aktívabb és hatékonyabb kommunikációs politikáját, és a lehető legjobb segítséget nyújtsa a demokráciapárti és Európa-párti reformokban részt vevő országoknak; kéri az uniós küldöttségeket, hogy folytassák az Unió által finanszírozott projektek láthatóságának növelésére irányuló összehangolt erőfeszítéseiket;

78.

aggodalommal veszi tudomásul a főképviselőnek az uniós nagykövetek 2022. évi éves konferenciáján tett nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy az uniós küldöttségek jelentései túl későn érkeztek, és hogy a médiaorgánumok jobban tájékoztatták őt; felhívja az EKSZ-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a feltárt hiányosságokról és az azok kezelésére irányuló intézkedésekről;

79.

ösztönzi az uniós küldöttségeket, hogy a szociális párbeszéd, valamint a jogállamiságról, az alapvető jogokról és a korrupció elleni küzdelemről folytatott párbeszéd ösztönzése érdekében működjenek együtt a harmadik országok helyi szereplőivel, civil társadalmi szervezeteivel és szociális partnereivel, és támogassák azokat; kéri az uniós küldöttségeket, hogy szorosan kövessék nyomon a demokrácia helyzetét a különböző országokban, és nyújtsanak logisztikai és technológiai támogatást az emberi jogok és az őslakos népek védelmezőinek, különösen a nőknek; felhívja az uniós küldöttségeket, hogy folytassák az Unió által finanszírozott projektek láthatóságának növelésére irányuló összehangolt erőfeszítéseiket, különösen a tagjelölt országokban.

(1) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/176

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1841 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2022)321 – C9-0281/2022),

—	tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2022)321),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—

tekintettel az Európai Fejlesztési Alapok 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásokra (05671/2023 – C9-0056/2023, 05672/2023 – C9-0057/2023, 05673/2023 – C9-0058/2023, 05674/2023 – C9-0059/2023),

—	tekintettel a Bizottság által a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2022)331),

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított (4) partnerségi megállapodásra,

—	tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”) (5),

—

tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról szóló, 2021. október 5-i (EU) 2021/1764 tanácsi határozatra (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat) (6),

—	tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás (7) 33. cikkére,

—

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás (8) 32. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás (9) 11. cikkére;

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat (10) 74. cikkére,

—	tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére,

—	tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére,

—	tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 48. cikkére,

—	tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 26-i (EU) 2018/1877 tanácsi rendelet (14) 42. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0114/2023),

1.	mentesítést ad a Bizottság számára a 8., 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(2) HL C 400., 2022.10.17., 170. o.

(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6) HL L 355., 2021.10.7., 6. o.

(7) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(8) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13) HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(14) HL L 307., 2018.12.3., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/178

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1842 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint V. mellékletére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0114/2023),

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208–210. cikkében említett uniós fejlesztési együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezete 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) és annak fenntartható fejlődési céljai által meghatározott globális kontextusban működik;

mivel az Unió számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot azzal a fő célkitűzéssel, hogy a kedvezményezett országoknak biztosított fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet.

mivel az uniós fejlesztési együttműködés célja az Unió értékeinek és érdekeinek világszerte történő védelme és előmozdítása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, valamint 8. és 21. cikkében meghatározott célkitűzések és elvek követése érdekében;

mivel 1959-től 2020-ig az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) fejlesztési együttműködési támogatást nyújtottak az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országoknak és a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT-ok); mivel az AKCS-országokkal és a TOT-okkal fenntartott uniós kapcsolatokat szabályozó keretet a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, 20 évre szóló, később 2022. június 30-ig meghosszabbított partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás) képezte;

mivel a 11. EFA a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020. december 31-i hatálybalépésével a végső szakaszába ért, és 2021-től az EFA-programok bekerültek az Unió többéves pénzügyi keretébe; mivel azonban a meglévő finanszírozási megállapodásokra vonatkozó egyedi szerződéseket 2023. december 31-ig még aláírják;

mivel a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az AKCS-országoknak nyújtandó fejlesztési együttműködési támogatás a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (Globális Európa), a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtandó fejlesztési együttműködési támogatás pedig a Grönlandot is magában foglaló tengerentúli társulási határozatba (1) épül be;

G.	mivel a 8., 9., 10. és 11. EFA nem része az Unió általános költségvetésének, végrehajtásuk és a róluk szóló beszámolás lezárásukig továbbra is külön történik;

H.	mivel az EFA-kat szinte teljes egészében a Bizottság Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA) (2) irányítja, a 2021. évi EFA-kiadások kis részét (0,25 %) pedig az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága kezeli;

mivel a fejlesztési együttműködés a hagyományosabban a szociális ágazatokra való összpontosítástól a kölcsönös érdekeknek, többek között a beruházásoknak, a kereskedelemnek és a magas hozzáadott értékű gazdasági ágazatok fejlesztésének, a fenntartható fejlődésnek, az oktatás és a nemek közötti egyenlőségnek a hangsúlyosabbá válása felé halad;

mivel strukturális változásokra van szükség a fejlődő partnerországok mezőgazdasági ágazatában, különösen a helyi mezőgazdasági kistermelők szerepének megerősítése, az új mezőgazdasági technológiák alkalmazásában való segítségnyújtás, a korszerű vízgazdálkodási módszerek alkalmazása és a piacra jutás megkönnyítése révén;

mivel az Unió az „Európa együtt” megközelítés (3) révén helyi szintű együttműködést folytat a tagállamokkal, a helyi kedvezményezettekkel és a többi adományozóval annak érdekében, hogy kézzelfogható hatást és átalakulást érjen el a partnerországokban; emlékeztet arra, hogy a költségvetés-támogatásnak meg kell felelnie a partnerországok igényeinek, valamint a főbb uniós szakpolitikáknak; emlékeztet arra, hogy mérni kell a programok teljesítményét és a partnerországokban és a civil lakosság körében kifejtett hatásukat is;

L.	mivel a fejlesztési együttműködés a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik, és az EUMSZ 208. cikke kifejezetten kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikája kiegészíti és megerősíti egymást”;

M.	mivel az Unió és a tagállamok közös fellépéseket hajthatnak végre, és tájékoztatniuk kell egymást a fejlesztési együttműködés területén folyamatban lévő fellépésekről;

N.	mivel a fenntarthatóság kulcsfontosságú a kitűzött célok és eredmények eléréséhez, különösen a fejlesztési támogatás hosszú távú hatásainak megvalósulásához;

mivel az EFA végrehajtása és általában a fejlesztés hagyományosan kockázatos, összetett és gyorsan változó környezetben zajlik, amelyet 2021-ben a Covid19-világjárvány és az Unió egyes partnerországaiban tapasztalható instabil politikai helyzet súlyosbított, akadályozva az EFA és a vonatkozó ellenőrzési tevékenységek végrehajtását;

mivel az egyre mélyülő éghajlati, éhezési, adósság-, humanitárius és egyéb válságokra való reagáláshoz szükséges és rendelkezésre álló források közötti egyre növekvő szakadék évtizedek óta először növekvő egyenlőtlenséget idéz elő az iparosodott és a kevésbé fejlett nemzetek között és növekvő szegénységet eredményez;

Q.	mivel – a korábbi nyilatkozat ellenére – az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az emberi jogi átvilágítás, valamint a korrupció és a csalás elleni küzdelem előmozdítása kulcsfontosságú az uniós költségvetés-támogatási műveletek sikere szempontjából;

R.	mivel a humanitárius és fejlesztési segély a Szerződésekben rögzített és az uniós értékek középpontjában álló tényleges globális szolidaritás kifejeződése;

A költségvetés végrehajtása

emlékeztet a 2021-es évet jellemző két eseményre, nevezetesen arra, hogy ez volt a 11. EFA-hoz kapcsolódó, hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést (2020. december 31.) követő első év, ami azt jelenti, hogy 2021-ben nem tettek további globális kötelezettségvállalásokat a 11. EFA keretében megvalósuló projektekre, továbbá 2021-ben az elhúzódó Covid-válság hatással volt a 10. és 11. EFA szerződéseinek (egyedi kötelezettségvállalások: 2 118 millió EUR) és kifizetéseinek (3 393 millió EUR) pénzügyi végrehajtására (4);

megállapítja, hogy az EFA az INTPA Főigazgatóság portfóliójának 46,1 %-át teszi ki a 2021-ben teljesített kifizetések tekintetében, amelyek 3 435 millió EUR-t tettek ki (ami az éves célkitűzés 91,27 %-a); megállapítja, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) kifizetései 613 millió EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy mivel a 11. EFA hatályvesztésre vonatkozó rendelkezése 2020. december 31-én lejárt, 2021-ben nem voltak új kötelezettségvállalások, kivéve az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. EFA műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; megállapítja, hogy az EBB AKCS beruházási kerettel kapcsolatos kifizetései 179 millió EUR-t tettek ki;

sajnálja, hogy az elhúzódó Covid-helyzet miatt a szubszaharai Afrikában működő küldöttségek 50 %-a nem érte el az előrejelzett minimális kifizetési célt (90 %); hangsúlyozza, hogy a leginkább érintett ország Madagaszkár volt, amely szinte teljesen lezárta határait, és így nagyon megnehezítette a végrehajtás eredetileg tervezett folytatását; megjegyzi, hogy Csád és Gambia esetében az ok a végrehajtás felfüggesztése vagy késedelme volt; megjegyzi továbbá, hogy Etiópia, Guinea és Mali esetében a politikai válságok súlyosan érintették a műveleteket, és jelentős hatást gyakoroltak az előre jelzett költségvetés-támogatási kifizetésekre; megjegyzi továbbá, hogy a Covid-19-cel kapcsolatos korlátozások a csendes-óceáni és a karibi térségben is hatással voltak a végrehajtásra, és a Fidzsi-szigeteken és Haitin a gazdasági, társadalmi és politikai helyzet romlásából eredő negatív járulékos hatások akadályozták az infrastrukturális projektet;

üdvözli a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának arra irányuló rendszeres erőfeszítéseit, hogy – 35 %-os arányt megcélozva – csökkentse a régi előfinanszírozások és a régi elköltetlen kötelezettségvállalások szintjét; megállapítja, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága túllépte a célt azáltal, hogy 46 %-kal csökkentette az EFA-k régi előfinanszírozását (50 % az egyéb támogatási területek esetében), az EFA-k régi, el nem költött kötelezettségvállalásait illetően és teljes felelősségi körére nézve pedig 39 %-kal;

megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága teljesítette azt a célkitűzését, hogy az EFA régi, lejárt szerződéseinek legfeljebb 15 %-a legyen érvényben; megjegyzi, hogy az EFA esetében 13 %-os, a teljes felelősségi területére nézve pedig 10 %-os teljesítményt ért el; megjegyzi, hogy az EFA esetében 2017 óta folyamatos javulás tapasztalható;

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

megjegyzi, hogy az előfinanszírozás 101 millió EUR-val csökkent, főként azért, mert az aláírt szerződések számának csökkenése miatt kevesebb előleget fizettek ki (2020-ban 3 670 millió EUR, szemben a 2021. évi 2 118 millió EUR-val); megjegyzi továbbá, hogy e csökkenést főként a jelenlegi Covid19-világjárvány és a geopolitikai válságok miatti kihívások okozták, valamint ennek következtében az előfinanszírozás és az egyéb kifizetések jelentős csökkenése miatt a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 266 millió EUR-val nőttek;

tudomásul veszi, hogy 2021 végén jelentősen alacsonyabb volt a nyitott szerződések száma, amit az EFA szűkítése, valamint a folyamatban lévő Covid19-járvány és geopolitikai válság új szerződések aláírására gyakorolt kedvezőtlen hatása okozott, aminek következtében az elhatárolt kiadások jelentős mértékben, 519 millió EUR-val csökkentek;

megjegyzi továbbá, hogy a támogatási eszközök kiadásainak 1 743 millió EUR-s általános csökkenése együttes hatást fejt ki: egyrészt a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kihívások és a számos országban tapasztalható instabil geopolitikai helyzet 2021-ben hátráltatta az EFA tevékenységeinek végrehajtását, másrészt pedig a 10. és a korábbi EFA-k keretében végzett tevékenységek csökkenése összhangban van az EFA szűkítésével, ami az említett EFA-k keretében kevesebb nyitott szerződést eredményez;

megjegyzi, hogy a hatékony végrehajtás és a megfelelő finanszírozás az uniós fejlesztési együttműködés legitimitásának és hatékonyságának biztosítására szolgáló eszköz; úgy véli, hogy minél hosszabb a fejlesztési politika keretében kötött szerződések időtartama, annál fenntarthatóbbak lesznek a projektek;

10.

megjegyzi, hogy az AKCS-országokban végrehajtott egyéb fellépésekre szánt, a tagállamok által a közelmúltban visszavont 600 000 000 EUR-s EFA-finanszírozást most a globális élelmiszerválság enyhítését célzó intézkedésekre fogják felhasználni; úgy véli, hogy ezeket az alapokat a helyi kisüzemi gazdálkodás, valamint az agroökológiai gyakorlatok és a fenntartható halászat további támogatására kell fordítani, ami elősegíti a helyi közösségek élelmiszer-önrendelkezését, és ezáltal csökkenti az ingadozó globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacoktól való függésüket; felkéri a tagállamokat, hogy mostantól következetesen tartózkodjanak a visszavont EFA-források visszafizetésének elfogadásától, tekintettel arra, hogy az alapoknak fedezniük kell az AKCS-országok sürgős szükségleteit, és szem előtt tartva az Unió és tagállamai által a fejlesztési kötelezettségvállalásokhoz nyújtott finanszírozást, valamint a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségeket;

11.

továbbá hangsúlyozza, hogy az élelmiszerválság kiváltó okainak kezeléséhez strukturális változásokra van szükség a fejlődő partnerországok mezőgazdasági ágazatában, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a helyi mezőgazdasági kistermelők számára az új mezőgazdasági technológiák alkalmazását, korszerű vízgazdálkodási módszereket vezetnek be, és megkönnyítik a piacra jutásukat;

A beszámoló megbízhatósága

12.

megjegyzi, hogy a 8. EFA (1995–2000) költségvetése 12,8 milliárd EUR, a 9. EFA (2000–2007) költségvetése 13,8 milliárd EUR, a 10. EFA (2008-2013) költségvetése 22,7 milliárd EUR volt, a 11. EFA költségvetése pedig 30,5 milliárd EUR, amelyből 29,1 milliárd EUR-t az AKCS-országoknak, illetve 0,4 milliárd EUR-t a TOT-oknak különítettek el, 1,1 milliárd EUR-t pedig az igazgatási költségekre fordítottak;

13.

megjegyzi, hogy 2019-ben a Bizottság lezárta a 8. EFA projektjeinek fennmaradó lezáratlan tranzakcióit, és minden egyenleget és visszavont kötelezettségvállalást átcsoportosított a 9. EFA-ba; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a Bizottság bejelentette a 8. EFA pénzügyi és operatív lezárását és azt, hogy minden kapcsolódó tevékenységet lezártak, az EFA-számlákon minden ellenőrzést és kontrollt elvégeztek, valamint minden szerződést és pénzügyi határozatot lezártak;

14.

üdvözli, hogy a Számvevőszék a 8., 9., 10. és 11. EFA által finanszírozott tevékenységekről szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a 2021. december 31-én véget érő pénzügyi évre vonatkozó beszámoló minden lényegi szempontból hűen és az (EU) 2018/1877 tanácsi rendelet (5) (az EFA pénzügyi szabályzata) rendelkezéseivel és a közszolgálati számviteli standardokkal összhangban tükrözi az EFA-k pénzügyi helyzetét, a tárgyévi műveletek eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait;

15.

elismeri, hogy az EFA-programoknak az Unió többéves pénzügyi keretébe való bevonásával a Számvevőszék EFA-val kapcsolatos ellenőrzése fokozatosan megszűnik, ahogy az EFA-ból származó kifizetések csökkennek, az uniós költségvetésből származó kifizetések pedig növekednek; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ezt követően fokozatosan átcsoportosítja erőforrásait az uniós költségvetés ellenőrzésére; megjegyzi azonban, hogy a 2022. évi megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos gyakorlat tekintetében a jelenlegi megközelítés (külön jelentés készül az EFA-ról) továbbra is érvényben marad;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

16.

üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a 2021. december 31-én véget érő évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

17.

ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos lehetséges oka van annak, hogy a Számvevőszék egymást követően elutasító véleményeket adott a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, mivel a 2021. december 31-én véget érő évre vonatkozó beszámolóban elfogadott kiadásokat lényeges hibaszint jellemzi;

18.

megjegyzi, hogy a tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése céljából a Számvevőszék megvizsgált egy 140 tranzakcióból álló, az EFA-n belüli kiadások teljes körére nézve reprezentatív mintát, megjegyzi továbbá, hogy ez a minta a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért uniós eszközhöz kapcsolódó 26 tranzakcióból, 17 uniós képviselet által engedélyezett 92 tranzakcióból (6), valamint a Bizottság székhelyén jóváhagyott 22 kifizetésből (7) állt;

19.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a 140 vizsgált tranzakcióból 54 (38,8 %) tartalmazott hibát, míg 2020-ban ugyanennyi tranzakcióra 36 (25,7 %) hiba jutott; hangsúlyozza továbbá, hogy a Számvevőszék 43 hibát számszerűsített (2020-ban 31-et), amely alapján a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó hibaszintet 4,6 %-ra becsülte (2020-ban 3,8 % volt);

20.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2021. évi pénzügyi évben feltárt hibák tipológiája a 2020-as mintát követi, nevezetesen a becsült hibák a nem támogatható kiadásokhoz (2021-ben 38,6 %, 2020-ban 38,2 %), a közbeszerzési szabályok súlyos megsértéséhez (2021-ben 14,6 %, 2020-ban 2,2 %), az alapvető igazoló dokumentumok hiányához (2021-ben 23,3 %, 2020-ban 38,3 %) és a fel nem merült kiadásokhoz (18,1 % 2021-ben, 2020-ban 14,9 %) kapcsolódtak;

21.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a becsült hibaszint rendszeresen meghaladja a lényegességi küszöböt (2 %), mivel ez a 2021. évi pénzügyi évben a 8., 9., 10. és 11. EFA kiadásainak 4,6 %-át érintette (összehasonlításként: 2020-ban 3,8 %, 2019-ben 3,5 %, 2018-ban 5,2 %, 2017-ben 4,5 %, 2016-ban 3,3 %, 2014-ben és 2015-ben 3,8 %, 2013-ban 3,4 % és 2012-ben 3 % volt); megjegyzi, hogy a 2020. évi pénzügyi évhez képest a becsült hibaszint növekedése 0,8 % (2020-ban 0,3 % volt); ismét leszögezi, hogy döntő fontosságú hathatósan foglalkozni e növekedés okaival;

22.

elismeri, hogy ami 2020-at illeti, a Számvevőszék a Covid19-világjárvány miatt nem tudott helyszíni látogatásokat tenni az uniós küldöttségeknél (8), ami megakadályozta, hogy bizonyos ellenőrzési eljárásokat elvégezzen, és kiváltképp azt, hogy a kiválasztott tranzakciók esetében elvégezze a szerződések teljesítésének ellenőrzését, ezért a Számvevőszék ellenőrzési munkája főként a tranzakciók és projektek dokumentumalapú ellenőrzésére korlátozódott az ellenőrzött felekkel való távösszeköttetés révén; megjegyzi azonban, hogy a Bizottság írásbeli kérdésekre adott válaszai és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában tartott meghallgatás alapján nincs bizonyíték arra, hogy a helyszíni ellenőrzések hiánya a pénzeszközök hűtlen kezelésének növekedéséhez vezetett volna; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság véleménye szerint az „Európa együtt” megközelítés hozzájárult ahhoz, hogy az Unió és tagállamai között sokkal szorosabb koordináció valósuljon meg a kedvezményezett országok szintjén, ami a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot egyaránt növelte;

Átláthatóság és az ellenőrző és minőségbiztosítási rendszerek hatékonysága

23.

tudomásul veszi a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága következtetéseit a hatáskörébe tartozó ellenőrzések költséghatékonysága (az ellenőrzési rendszer hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága) tekintetében (9); hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék a korábbi évekhez hasonlóan úgy véli, hogy a feltárt hibák gyakorisága – ideértve az olyan végleges kifizetési kérelmekben talált hibákat is, amelyeknél korábban előzetes külső ellenőrzés és költségvizsgálat történt – rávilágít, hogy hiányosságok jellemzik az ellenőrzéseket; kéri a Bizottságot, hogy az éves magas hibaarányra tekintettel vizsgálja felül előzetes és utólagos ellenőrzési stratégiáját, és a szisztematikusabb ellenőrzések érdekében tegye általánosabbá a digitalizálást, prioritásként kezelve azokat a partnerországokat, ahol a legtöbb hibát azonosították;

24.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2020-hoz hasonlóan a Bizottság és végrehajtó partnerei több hibát követtek el a támogatásokhoz, valamint a kedvezményezett országokkal, nemzetközi szervezetekkel és tagállami ügynökségekkel kötött hozzájárulási és hatáskör-átruházási megállapodásokhoz kapcsolódó tranzakciókban, mint más támogatási formák (például építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések) esetében; megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék által vizsgált 92 ilyen típusú tranzakcióból 39-nél merült fel számszerűsíthető hiba, amelyek a becsült hibaszint 81 %-át tették ki;

25.

tudatában van annak, ahogyan azt a Bizottság a Számvevőszék éves jelentésére adott válaszaiban (10) kijelentette, hogy a Bizottság összetett politikai és technikai környezetben működik harmadik országokban, számos partnerrel, például partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy tagállami ügynökségekkel együttműködve; megjegyzi továbbá, hogy bár rendszeresen készítenek cselekvési terveket annak érdekében, hogy a hibaarányt a lehető legalacsonyabb szinten tartsák, a Bizottság ebben az összefüggésben valószínűtlennek tartja a hibamentes forgatókönyvet;

26.

a Számvevőszék észrevételeit megerősítve ismét felkéri a Bizottságot, hogy gondolja át az utólagos ellenőrzések során alkalmazott költséghatékonysági megközelítést, mivel az nem feltétlenül hatékony, és pontosan azokhoz a hiányosságokhoz vezethet, amelyekre a Számvevőszék és a Parlament egyaránt rámutatott;

27.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 15 számszerűsíthető hiba és nyolc nem számszerűsíthető hiba esetében a Bizottságnak elegendő információ állt rendelkezésére ahhoz, hogy a kiadások elfogadása előtt megelőzze, illetve feltárja és korrigálja a hibákat; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék értékelése szerint, amennyiben a Bizottság megfelelően felhasználta volna a rendelkezésére álló összes információt, a becsült hibaszint 2,4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, összehasonlítva a 2020-as 1,19 százalékponttal;

28.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 25, számszerűsíthető hibával érintett tranzakció esetében került sor ellenőrzésre vagy költségvizsgálatra, ezek 1,9 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez; megjegyzi továbbá, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának ellenőrzési rendszere előzetes ellenőrzéseken alapul, valamint az ellenőrzésekről vagy költségvizsgálatokról szóló jelentésekben szereplő, a ténylegesen elvégzett munkára vonatkozó információk nem tették lehetővé a Számvevőszék számára annak megítélését, hogy az említett előzetes ellenőrzések során a hibák feltárhatók és korrigálhatók voltak-e, mivel a jelentések nem terjednek ki a bejelentett kiadások 100 %-ára, és nem tartalmaznak elegendő részletet annak megerősítéséhez, hogy azok a tételek, amelyeknél a Számvevőszék hibákat tárt fel, az előzetes ellenőrzések részét képezték-e;

29.

üdvözli, hogy a Bizottság 2021 szeptemberében és 2022 májusában felülvizsgálja a költségvizsgálatok feladatmeghatározásait; megjegyzi, hogy a Bizottság az elemzések további elmélyítését és más szempontok, például a mintavétel kezelését, valamint az ellenőrzési keretszerződés felhasználóinak körében 2022 februárjában végzett felmérés tanulságainak és válaszainak integrálását tervezi;

30.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék két olyan kifizetési területet azonosított, ahol a fizetési feltételek jellege miatt jellemzően kevesebb hiba fordul elő a tranzakciókban; a) költségvetés-támogatás és b) nemzetközi szervezetek által lebonyolított olyan több támogatót tömörítő projektek, amelyeknél az ún. „feltételezéses megközelítést” (11) alkalmazzák; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021-ben négy költségvetés-támogatási tranzakciót és nyolc nemzetközi szervezetek által irányított „feltételezéses megközelítést” alkalmazó projektet ellenőrzött;

31.

elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan egyes nemzetközi szervezetek csak korlátozott hozzáférést biztosítottak a dokumentumokhoz (pl. csak olvasható formátumban), meggátolva a Számvevőszéket abban, hogy másolatokat készítsen a dokumentumokról, ami akadályozta az ellenőrzés megtervezését és végrehajtását és késedelmekhez vezetett, és ezáltal megakadályozta a Számvevőszéket abban, hogy élhessen az EUMSZ által biztosított alapvető előjogaival, ahogy azt már említették a Számvevőszék 2018. és 2020. évi éves jelentésében szereplő kapcsolódó észrevételekben; elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a hibaarányhoz hozzájáruló tranzakciókban érintett nemzetközi szervezetekkel folytatott aktív együttműködés keretében a gyakorlati megoldások azonosítása, valamint magas szintű párbeszéd révén kezelje a problémákat; üdvözli ezen erőfeszítések egyes pozitív eredményeit: a Számvevőszék 2021. évi ellenőrzése tekintetében 2020-hoz képest javult a Világbankkal folytatott együttműködés; mindazonáltal kitart amellett, hogy többet kell tenni, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az erőfeszítéseket és erősítse az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel annak biztosítása érdekében, hogy a Számvevőszék teljeskörűen, korlátlanul és időben hozzáférhessen minden szükséges információhoz, lehetővé téve a Számvevőszék számára az uniós költségvetési kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését;

32.

megállapítja, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tizedik vizsgálata, amelyet 2021-ben a főigazgatóság megbízásából egy külső szerződő fél végzett, úgy becsülte, hogy az általános fennmaradó hibaarány immár a hatodik egymást követő évben a Bizottság által meghatározott 2 %-os lényegességi küszöb alatt van: 1,14 % (2020-ban 0,95 %);

33.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék értékelése szerint a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek, és a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága által rendelkezésre bocsátott, fennmaradó hibaarányra vonatkozó módszertanon és kézikönyvön alapul; hangsúlyozza továbbá, hogy a Számvevőszék az EFA-ról szóló 2017–2020-as éves jelentéseiben ismertette a vizsgálatok korlátait, amelyek hozzájárulhattak a fennmaradó hibaarány rendszeres alulbecsléséhez;

34.

tudomásul veszi a Számvevőszék véleményét, miszerint a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat egyik kritikus szempontja az, hogy milyen mértékben lehet más ellenőrök munkájára támaszkodni, és kifejti, hogy három forgatókönyv lehetséges: a) nem támaszkodnak más ellenőrök munkájára, és teljes tételes ellenőrzést végeznek; b) részlegesen támaszkodnak más ellenőrök munkájára, és csökkentik a tételes ellenőrzés mértékét; c) teljes mértékben más ellenőrök munkájára támaszkodnak és nem végeznek további ellenőrzést; megjegyzi, hogy ez utóbbi forgatókönyv 2020-ban a tranzakciók 15 %-ára volt érvényes, míg 2021-ben már 34 %-ukra; ezért osztja a Számvevőszék véleményét, miszerint ilyen nagy mértékben támaszkodni más ellenőrök munkájára ellentétes a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat céljával, ami nem más, mint azon hibák arányának becslése, amelyeket a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának ilyen hibák megelőzésére, felderítésére és kijavítására irányuló egyik vezetőségi ellenőrzése sem tárt fel;

35.

megjegyzi, hogy 2018 óta a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága jelentősen csökkentette az éves tevékenységi jelentésekben szereplő fenntartások hatókörét (azaz a fenntartások által lefedett kiadások arányát), és a 2021. évi éves tevékenységi jelentés hasonlóképpen nem tartalmaz fenntartásokat;

36.

osztja a Számvevőszék véleményét, miszerint indokolatlannak tartja, hogy a 2021. évi éves tevékenységi jelentésben nem szerepelnek fenntartások, és úgy véli, hogy ez részben a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátaiból adódik, mivel a Számvevőszék e vizsgálatra vonatkozó megállapításai a kockázatosnak minősülő összegek becslésére is vonatkoznak, amely becslések szintén e vizsgálaton alapulnak; megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának becslése szerint a kifizetéskor kockázatosnak minősülő teljes összeg 79,65 millió EUR (a 2021. évi kiadások 1,41 %-a), a záráskor kockázatosnak minősülő teljes összeg pedig 66,03 millió EUR; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegből a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának becslései szerint a következő években végzett ellenőrzései 13,62 millió EUR-t (24 %) fognak korrigálni (ez az összeg az úgynevezett „korrekciós képesség”) (12);

37.

megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek a 2019. és 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéseiben megfogalmazott ajánlásait követve a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága megvizsgálta, hogy miként lehetne a legjobban beépíteni a Számvevőszék ajánlásait, és a várható költségeket és hasznokat teljes mértékben figyelembe véve változtatásokat eszközölni a fennmaradó hibaarányra vonatkozó kézikönyv és módszertan tekintetében; megállapítja, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága 2022 januárjában frissítette a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálattal kapcsolatos kézikönyvet és módszertant;

38.

megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága a korrekciós képesség kiszámításához szükséges adatok minőségének javításán dolgozik, és 2021-ben folytatta a visszafizettetésekkel és a számviteli adatok minőségével kapcsolatos képzési és tudatosságnövelő tevékenységeit; megjegyzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága a feltárt eltérések kijavítása céljából célzott ellenőrzéseket végzett a beszedési megbízásokra vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Számvevőszék áttekintette a 2021. évi korrekciós képesség kiszámítását, és tesztelte a visszafizettetések teljes sokaságának 35 %-át (érték szerint), és ennek során nem talált hibát a mintában;

39.

üdvözli a hat mutatóból (13) álló „pénzügyi eredménytábla” létrehozását mint arra irányuló erőfeszítést, hogy a pénzügyi jelentéstétel egységesebbé váljon a Bizottság főigazgatóságain belül; megjegyzi, hogy 2021-ben ez további négy mutatóval egészült ki (14); megjegyzi, hogy e tíz mutató közül 2021-ben hat vonatkozott az EFA-ra és a vagyonkezelői alapokra; megjegyzi, hogy a „globális kötelezettségvállalás-felhasználás” tekintetében a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága 2021-ben az uniós költségvetés esetében 99 %-os, az EFA esetében pedig 97 %-os eredményt ért el a 2020-as 95 %-hoz, illetve 94 %-hoz képest, az „időben történő kifizetések” tekintetében pedig a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága 2021-ben az uniós költségvetés esetében 97 %-os, az EFA esetében pedig 95 %-os eredményt ért el a 2020-as 98 %-hoz, illetve 97 %-hoz képest;

A csalások megelőzése, feltárása és korrekciója

40.

megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága 2014 óta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által rendelkezésre bocsátott módszertan alapján dolgozza ki és hajtja végre saját csalásellenes stratégiáját, amelyet a hatálybalépése óta háromszor frissített, az utolsót pedig 2021-ben fogadta el; megállapítja, hogy a stratégia végrehajtását nyomon követik, és a vezetés félévente jelentést kap a folyamatban lévő OLAF-vizsgálatokról és az OLAF ajánlásainak nyomon követéséről; megjegyzi továbbá, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának 2021-ben elfogadott új cselekvési terve 16 belső intézkedést tartalmaz, amelyek közül 80 %-ot a megadott határidőn belül vagy az előirányzott ismétlődésnek megfelelően hajtottak végre, az intézkedések fennmaradó 20 %-a pedig vagy folyamatban van vagy végrehajtási határidejük 2022, és befejezésük 2022-re várható (15);

41.

megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága is hozzájárult a Bizottság csalás elleni stratégiájához, és időben végrehajtotta a Bizottság csalásellenes cselekvési tervének (SWD(2021)0262) (16) 33. intézkedését; sajnálja, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága az OLAF pénzügyi ajánlásainak csupán 33 %-át követte nyomon, és összességében a (2017–2021 között kiadott) pénzügyi ajánlások 20 %-át hajtotta végre teljes mértékben, 20 %-át pedig részben, míg 60 %-uk végrehajtása folyamatban van vagy még elemzés alatt áll; ragaszkodik az OLAF ajánlásainak jobb végrehajtási arányához, még akkor is, ha az OLAF ajánlásainak teljesítése során előforduló ismétlődő nehézségek olyan jogi sajátosságoknak és korlátoknak tudhatók be, mint például a hosszadalmas jogi eljárások, az elévülési idő lejárta és a csőd;

42.

megjegyzi, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága 2021 végén 23 (2020-ban 17, 2019-ben 19) folyamatban lévő vizsgálatról tudott, és az OLAF három vizsgálatot pénzügyi, igazgatási és/vagy igazságügyi ajánlásokkal, kettőt pedig ajánlások nélkül zárt le;

43.

üdvözli az EU külkapcsolatai keretében a csalás megelőzéséről tartott új online képzést, a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága külső partnereinek szóló tájékoztató kampány elindítását, a főigazgatóság csalás elleni kapcsolattartója által a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának csalás elleni hálózatával és az OLAF-fal való szoros együttműködésben végzett folyamatos központosítást és információterjesztést, a weboldalak és kézikönyvek frissítését, a csalás megelőzéséről és a csalás elleni szankciókkal kapcsolatos eszközökről szóló éves feljegyzést és a teljes személyzetnek szóló tájékoztató kampányt;

44.

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa tovább az ellenőrzéseket a tranzakciós hibák mérséklése és a Számvevőszék ajánlásainak teljeskörű végrehajtása érdekében;

45.

kiemeli, hogy az uniós fejlesztési együttműködés legitimitása és hatékonysága a tevékenységek helyes végrehajtásától és megfelelő finanszírozásától függ; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa tovább az ellenőrzéseket a tranzakciós hibák számának csökkentése és a Számvevőszék ajánlásainak teljeskörű végrehajtása érdekében;

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének lehetséges hatásai az Európai Fejlesztési Alapok 2021. évi beszámolójára

46.

megjegyzi, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: a kilépési megállapodás) a két fél közötti megkötését követően az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az Egyesült Királyság a tizenegyedik és valamennyi korábbi, még lezáratlan EFA lezárásáig továbbra is az EFA részese marad; megjegyzi továbbá, hogy az Egyesült Királyságot ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapot létrehozó belső megállapodás értelmében a tagállamokat, továbbá lezárásukig a korábbi EFA-kból eredő kötelezettségek is;

47.

megjegyzi, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás azt is kimondja, hogy amennyiben a tizedik EFA vagy a korábbi EFA-k keretében megvalósuló projektekből származó összegeket e megállapodás hatálybalépésének időpontjában nem kötötték le vagy visszavonták, úgy az említett összegek Egyesült Királyságra eső részét nem lehet újra felhasználni, és ugyanez vonatkozik a tizenegyedik EFA keretében 2021. december 31. után le nem kötött vagy visszavont pénzeszközök Egyesült Királyságra eső részére is;

48.

üdvözli a Számvevőszék azon következtetését, miszerint nem kell beszámolni az EFA 2021. évi beszámolóját érintő pénzügyi hatásról, valamint az EFA 2021. december 31-re vonatkozó beszámolója megfelelően tükrözi a kilépési folyamat akkori helyzetét;

Uniós költségvetés-támogatás

49.

megjegyzi, hogy a Bizottsággal kitöltetett kérdőívre adott összevont válaszokból kiderül, hogy az EFA keretében teljesített költségvetés-támogatási kifizetések 2021-ben 340 millió EUR-t tettek ki: 2021-ben 25 AKCS-ország és 10 tengerentúli ország és terület részesült az EFA keretében nyújtott költségvetés-támogatásban;

50.

megjegyzi, hogy az elmúlt két évben az uniós költségvetés-támogatás összesen 4,2 milliárd EUR – 2020-ban 3 milliárd EUR, 2021-ben pedig 1,2 milliárd EUR – összegű kifizetéssel segítette az országokat a különböző ágazatokban végrehajtott reformok támogatása és a további gazdasági és társadalmi visszaesések megelőzése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a források előreütemezésére tett 2020-as erőfeszítéseket nem lehetett 2021-ben teljes mértékben ellensúlyozni, mivel az új Globális Európa eszköz az év folyamán, az előcsatlakozási eszköz pedig csak 2021 végén lépett hatályba; megjegyzi, hogy emellett több országban politikai akadályok és belföldi válságok gátolták a folyamatban lévő programok végrehajtását;

51.

megjegyzi, hogy a szubszaharai Afrika továbbra is az uniós költségvetés-támogatás legnagyobb kedvezményezettje (35 %), amelyet az európai szomszédság (31 %), Ázsia (16 %), Latin-Amerika (6 %), a Nyugat-Balkán (4 %), a karibi térség (3 %), a tengerentúli országok és területek (3 %) és a csendes-óceáni térség (2 %) követ; megjegyzi továbbá, hogy a szerződés típusát tekintve az ágazati reformra vonatkozó teljesítési szerződések túlsúlyban vannak az állam- és rezilienciaépítési szerződésekhez és a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó szerződésekhez képest: a portfólió értékének 79 %-át teszik ki, szemben a 19 %-kal, illetve 2 %-kal;

52.

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés-támogatás a hatékony segítségnyújtás egyik eszköze, többek között válsághelyzetekben is: a közpolitikák végrehajtása és a fenntartható eredmények elérése érdekében segít megerősíteni az országok rendszereit és költségvetési folyamatait; emlékeztet arra, hogy fontos fenntartani a COVAX-eszközt (a Covid19-oltóanyagokhoz való globális hozzáférés eszközét) annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban, legtisztességesebben és legbiztonságosabb módon maximalizálni lehessen a részt vevő országok lakosságának esélyeit a Covid19-oltóanyagokhoz vagy más oltóanyagokhoz való hozzáféréshez új válsághelyzet esetén; hangsúlyozza továbbá, hogy ez az eszköz a Covid19-világjárvány idején is fontos szerepet játszott, mivel további költségvetési mozgásteret biztosított a világjárvány kedvezőtlen hatásainak kezeléséhez; elismeri, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszív háború pusztító globális hatásaira tekintettel a közeljövőben folytatódniuk kell ezen erőfeszítéseknek;

53.

felhívja a figyelmet arra, hogy a szegénység felszámolása, a demokratikus értékek előmozdítása és a környezetkárosodás továbbra is napjaink legnagyobb kihívásai közé tartozik; emlékeztet arra, hogy méltánytalan és ökológiailag nem fenntartható egy olyan világ, ahol 111 fejlődő országban (17) 1,2 milliárd ember él súlyos, többdimenziós szegénységben; megfelelő finanszírozást kér a fenntartható fejlődési céloktól való eltávolodás megállítása érdekében;

54.

hangsúlyozza, hogy a szegénység felszámolása nem jótékonysági feladat, hanem igazságtétel, és hatalmas humánpotenciál kibontakoztatásának kulcsa; hangsúlyozza továbbá, hogy külső beavatkozás nélkül több fronton is állandósul a szegénység körforgása, mivel a korlátozott vagy semmilyen vagyonnal nem rendelkező családok a szegénység csapdájába esnek, és krónikus élelmiszerhiánnyal, rossz egészségi állapottal, az éghajlatváltozás okozta sokkhatásokkal és társadalmi megbélyegzéssel szembesülnek; hangsúlyozza, hogy a távoli területeken élő családok továbbra sem jutnak hozzá számos olyan alapvető szolgáltatáshoz, mint a tiszta víz és alapvető köztisztaság, az egészségügyi ellátás és a piaci rendszerek, amelyek mind-mind fenntartják, ha nem rontják társadalmi-gazdasági helyzetüket;

55.

felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek és különösen a fiatalok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy országukban és régiójukban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak; hangsúlyozza, hogy a szegénység elleni hatékony és eredményes intézkedések, valamint a mikrofinanszírozás és a kisvállalkozók fejlődésének észszerűsített támogatása nélkül a gazdasági okokból történő migráció – nevezetesen az agyelszívás – tovább fog nőni, ami a célországok és a származási országok számára egyaránt számos kihívást eredményez;

56.

szilárd meggyőződése, hogy a szélsőséges szegénységgel szemben a legjobb többdimenziós és holisztikus megközelítést alkalmazni, és megismétli, hogy az oktatás (és a képzés) emberi jog és egyúttal a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze;

57.

hangsúlyozza, hogy becslések szerint a fejlődő országokban 64 millió gyermek nem jár általános iskolába; hangsúlyozza, hogy ez különösen a lányokat érinti, mivel a minőségi oktatáshoz való joguk továbbra is sérül az iskolabezárások, a távoktatáshoz – többek között a digitális oktatáshoz – való hozzáférés hiánya, valamint a nemzeti oktatási költségvetéseknek a nemzeti gazdaságokra nehezedő nyomásból eredő csökkentése miatt; hangsúlyozza továbbá, hogy az egyik fő ok a világ állandó konfliktus sújtotta területein jelen lévő erőszak, a másik nagy akadályt pedig – gyakran a konfliktusokkal szorosan összefonódva – a szegénység jelenti; emlékeztet annak fontosságára, hogy az esélyegyenlőség központi szerepet kapjon a fejlesztés terén; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban a nők szerepvállalásának növelése és a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés – különösen a lányok és a nők számára – fontos lépés a szegénység és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága elleni küzdelemben; hangsúlyozza továbbá, hogy a partnerországokban ösztönözni kell a fiatal nők hozzáférését az európai projektekhez, az üzleti képzéshez és a finanszírozáshoz, mivel a nők számos fejlődő országban fontos szerepet játszanak a helyi és regionális gazdaság fejlesztésében;

58.

megjegyzi, hogy az EU mintegy 100 országban és olyan partnerségeken keresztül támogatja az oktatást, mint a „Globális partnerség az oktatásért” (18) és az „Az oktatás nem várhat” (19), és a kormányokkal és a nem kormányzati érdekelt felekkel kialakított partnerségek keretében továbbra is támogatja a nemek közötti egyenlőséget;

59.

méltányolja, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a 10 %-os cél túllépését, és a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága teljes portfólióján belül az oktatás tekintetében a 13 % elérésére törekszik;

60.

megjegyzi, hogy 2021-ben az EU 85 millió EUR-t folyósított az EFA-ból a partnerországok oktatásának támogatására, a 2018–2020-as időszakban hozzájárulva ezzel több mint 32 millió általános iskolai tanuló és közel 3 millió középiskolai diák beiskolázásához; megjegyzi, hogy a 85 millió EUR-ból 6 millió EUR-t az AKCS-országok esetében az Erasmus mobilitási és kapacitásépítési projektjeinek támogatására, 31 millió EUR-t pedig a szakoktatásra és szakképzésre fordítottak – ebből az összegből 5 millió EUR-t a költségvetés-támogatási programok keretében fizettek ki, 1,2 millió EUR-t építési beruházásokra és árubeszerzésre, 0,8 millió EUR-t szolgáltatásokra fordítottak, a fennmaradó 24 millió EUR-t pedig támogatások formájában fizették ki;

61.

megjegyzi, hogy a Bizottság tavaly vállalta, hogy 700 millió EUR-t nyújt a „Globális partnerség az oktatásért” kezdeményezés számára annak elősegítése érdekében, hogy 140 millió gyermeknek biztosítsanak képzett tanárokat, és további 88 millió gyermek járhasson iskolába és tanulhasson;

62.

ismét hangsúlyozza, hogy a vállalkozói programok alapvető szerepet játszanak a szegénység elleni küzdelemben és a gazdasági növekedés előmozdításában; kiemeli, hogy az üzleti képzés nyújtása segíthet a kisvállalkozóknak a vállalkozásalapításban és az üzleti gyakorlatok javításában, lehetővé téve a szegény családok számára, hogy megtervezhessék a fenntartható megélhetés és a társadalmi-gazdasági reziliencia felé vezető utat; megjegyzi azonban, hogy az ilyen programok hatékonyságának javításához az ilyen képzést testre szabott támogatási és nyomonkövetési szolgáltatásokkal kell kiegészíteni; emlékeztet arra, hogy a partnerországokban ösztönözni kell a fiatal nők hozzáférését az európai projektekhez, az üzleti képzéshez és a finanszírozáshoz;

63.

üdvözli, hogy 2021-ben hatályba lép az új országszintű kockázatkezelési keretrendszer (RMF+); megjegyzi, hogy ez az új eszköz a 2013-ban bevezetett korábbi kockázatkezelési keretrendszerre épül; megjegyzi továbbá, hogy az RMF+ a nemzetközi partnerségek változó keretfeltételeihez, a változó geopolitikai környezethez és az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközhöz (Globális Európa) igazodik, és azokra az országokra vonatkozik, amelyekkel az EU kétoldalú együttműködési megállapodást kötött, beleértve számos olyan országot is, ahol az EU nem nyújt költségvetés-támogatást;

64.

megjegyzi, hogy az uniós küldöttségek és a Bizottság központi szolgálatai az RMF+ következtetéseit használják, és nyomon követik a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását és a politikai párbeszéd prioritásai terén elért eredményeket, szinergiát hozva létre más meglévő elemzési és beszámolási eszközökkel;

65.

úgy véli, hogy más uniós programokhoz hasonlóan az EFA is a láthatóság, a megértés és a nyilvánosság hiányától szenved, mivel az uniós finanszírozásból részesülő helyi lakosság nem bír tudomással az Unió támogatásáról és szolidaritásáról; úgy véli továbbá, hogy az EFA-t jobban el kell magyarázni a nyilvánosságnak;

66.

e tekintetben üdvözli, hogy a Bizottság a 2021–2027-es finanszírozási időszakban valamennyi uniós finanszírozási program és irányítási mód tekintetében egységes és kötelező erejű vállalati minimumszabályokat vezetett be a kommunikációt és az EU láthatóságának növelését illetően (20); úgy véli azonban, hogy minden kedvezményezett országnak részben felelősnek kell lennie az (uniós szolgálatok felügyelete alatt álló) kommunikációs intézkedések programozásáért annak érdekében, hogy a lakosság körében növeljék az Unió által finanszírozott projektek és tevékenységek ismertségét; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a lehetőséget;

67.

úgy véli, hogy minden kedvezményezett országnak hosszú távú tervet kell benyújtania, amelyben a többéves pénzügyi keret ütemezésének megfelelően meghatározza a projektjeit és a céljait; úgy véli, hogy ez a struktúra fokozhatná az európai fejlesztési támogatás átláthatóságát és kiszámíthatóságát, lehetővé téve az Európai Bizottság által meghatározott hosszú távú célkitűzések kidolgozását, különösen az olyan, előzetes tervezést igénylő területeken, mint az energia, az egészségügy, a vízellátás, valamint a digitális és zöld átállás; megjegyzi, hogy ilyen tervet a kedvezményezett kormánynak kellene benyújtania, amely a helyi érdekelt felek részvételére támaszkodna, akiknek a közreműködését ösztönözni kell; úgy véli, hogy ez azt is elősegítené, hogy a célországok – intézményeik és érdekelt feleik bevonása révén – részt vegyenek az uniós fejlesztési politika kidolgozásában;

68.

kéri a Bizottságot, hogy az átláthatóság fokozása és az adatokhoz való hozzáférés javítása érdekében vizsgálja meg, hogy létre lehetne-e hozni egy olyan online platformot, ahol az összes EFA- és NDICI–Globális Európa-projektet közzéteszik;

69.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső tevékenységek terén a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága más érintett főigazgatóságokkal és szolgálatokkal együtt új megközelítést fogadott el az országos, regionális és globális szintű kommunikációt illetően; megjegyzi, hogy ezen új megközelítés a széttagolt, projektspecifikus kommunikációtól egy célzottabb és mindinkább stratégiai erőfeszítés felé mozdul el; üdvözli a külső fellépések terén a „Kommunikáció és az EU láthatóságának növelése” című aktualizált iránymutatás (21) közzétételét, amelyben felvázolják, hogy mit várnak el az Unió külső fellépéseit végrehajtó partnerektől;

70.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU és az AKCS-országok közötti Cotonoui Partnerségi Megállapodás 2020. februári lejártát és az új partnerségi megállapodás 2021 áprilisi parafálását követően a Tanács még nem engedélyezte az új partnerségi megállapodás aláírását, ami a régi megállapodás évenkénti meghosszabbítását váltotta ki, és a teljes AKCS- és uniós közösséget a politikai párbeszéd és a fejlesztési politikák folytatásával kapcsolatos jogi szürke zónába helyezte; sürgeti a Tanácsot, hogy lépjen túl az egyetlen tagállam vétóján, és engedélyezze az új partnerségi megállapodás aláírását;

71.

úgy véli, hogy a szinergiák megteremtése és az EFA és a NDICI–Globális Európa keretében nyújtott finanszírozás hozzáadott értékének növelése érdekében az EFA és a NDICI–Globális Európa finanszírozási tevékenységei közötti erőteljes és célzott koordinációval jobb eredményeket lehetne elérni az uniós fejlesztési támogatás terén, különösen a határokon átnyúló projekteken keresztül;

72.

rámutat az állami támogatásokat és a magánkölcsönöket ötvöző vegyes finanszírozási eszközök hozzáadott értékére; kéri a Bizottságot, hogy részesítse előnyben és ösztönözze az ilyen eszközök alkalmazását; kéri a Bizottságot, hogy vonja be a magánszektort, nevezetesen a helyi kis- és középvállalkozásokon és vállalkozókon keresztül;

73.

tudomásul veszi a Bizottságnak a többek között az EFA-ra vonatkozó értékeléseivel kapcsolatos észrevételeit; mindazonáltal megismétli az EFA által finanszírozott projektek átfogó értékelésére irányuló kérését annak érdekében, hogy a Parlament pontosan értékelni tudja az EFA-források hatását, és ellenőrizhesse, hogy tiszteletben tartják-e a fejlesztési támogatás végső célját, nevezetesen a szegénység csökkentését és végső soron felszámolását;

74.

felhívja a figyelmet az uniós fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási politikák végrehajtásának folyamatosan romló körülményeire, amelyeket különösen a Covid19-világjárvány, az éghajlatváltozás hatásainak könyörtelen súlyosbodása, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalansága és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának halmozódó következményei jellemeznek; megjegyzi, hogy egyre nő a szakadék az éghajlati, az éhezéssel kapcsolatos, az eladósodási és más humanitárius és egyéb válságok elmélyülésére történő válaszadáshoz szükséges és a rendelkezésre álló források között, ami évtizedek óta először növekvő egyenlőtlenséget és növekvő szegénységet okoz; megfelelő finanszírozást kér a fenntartható fejlődési célokhoz való közeledés helyett tapasztalható, azoktól való eltávolodás megállítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárványhoz és az ukrajnai orosz agresszív háborúhoz, valamint annak geopolitikai és gazdasági hatásaihoz kapcsolódóan az EU előtt álló számos kihívás ellenére növelni kell a fejlesztési támogatásra fordított kiadásokat;

75.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fenntartható fejlődési célok 2015-ös elfogadásakor nem került sor „milliárdokról billióra” történő átállásra a fejlesztésfinanszírozás terén; megjegyzi, hogy sürgősen sokkal több forrást kell mozgósítani a világ magántulajdonban lévő forrásaiból a beruházások előmozdítása és a hatékonyabb adózás, valamint a fejlesztés állami finanszírozásának növelése révén, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal egy olyan szinten, amelynek elérésétől az Unió messze elmarad, miközben biztosítjuk, hogy a fellépések összhangban legyenek a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és a politikák fejlesztési célú koherenciájával;

A 2020. évi mentesítés nyomon követése

76.

megjegyzi, hogy a Bizottság az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentés keretében az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésben (22) összefoglalja a 2020. évi mentesítési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács által megfogalmazott főbb szakpolitikai prioritásokra válaszul hozott intézkedéseket;

77.

megjegyzi, hogy a Parlament kérésére a Bizottság frissített jelentést nyújtott be a Parlamentnek a nyolcadik és kilencedik EFA végrehajtásáról;

78.

üdvözli a tengerentúli országok és területek igazgatásának támogatására vonatkozó parlamenti ajánlás végrehajtását, amely garantálja a pénzeszközök méltányos elosztását; hangsúlyozza azonban, hogy az AKCS-régióban az uniós fellépés nagyobb koherenciájára van szükség, biztosítva, hogy a fejlesztési célkitűzések elsőbbséget élvezzenek, és hogy a tengerentúli országokat és területeket célzó politikák kapcsolódjanak a megfelelő földrajzi régióik fejlődéséhez és összhangban legyenek az uniós prioritásokkal;

79.

megjegyzi továbbá, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága azonosított ellenőrzési hiányosságok és kiemelt kockázatok kezelésére vonatkozó 2021. évi cselekvési tervének értékelésekor figyelembe vették a Parlament észrevételeit.

(1) A Tanács (EU) 2021/1764 határozata (2021. október 5.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat) (HL L 355., 2021.10.7., 6. o.).

(2) A DG DEVCO neve 2021 januárjában lett DG INTPA.

(3) Ezen eszköz segítségével – a közös programozás és végrehajtás révén – az uniós küldöttségek jobban együtt tudnak működni a tagállamokkal és az országos érdekelt felekkel, https://europa.eu/capacity4dev/wbt-team-europe

(4) Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2021, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0321

(5) A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete (2018. november 26.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 307., 2018.12.3., 1. o.).

(6) Botswana, Burkina Faso, Dzsibuti, Kelet-Timor, Etiópia, Ghána, Bissau-Guinea, Haiti, Jamaica, Libéria, Malawi, Mali, Niger, Nigéria, Tanzánia, Uganda és Zambia.

(7) Mind a 140 kifizetést a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága intézte.

(8) Botswana, Burkina Faso, Etiópia, Ghána, Bissau-Guinea, Haiti, Libéria, Malawi, Niger, Nigéria, Tanzánia, Uganda és Zambia.

(9) A DG INTPA 2021. évi éves tevékenységi jelentése, 51. o.

(10) https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/annualreports-2021/annualreports-2021_HU.pdf (411. o.).

(11) A feltételezéses megközelítés értelmében, ha a több támogatót tömörítő projektekhez nyújtott bizottsági hozzájárulásokat más adományozók hozzájárulásaival együtt kezelik és nem különítik el konkrétan meghatározható kiadási tételekre, akkor a Bizottság mindaddig azt feltételezi, hogy ez a kiadás megfelel az uniós támogathatósági szabályoknak, amíg az egyesített összegben található annyi támogatható kiadás, amennyi fedezi az uniós hozzájárulás összegét, https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/annualreports-2021/annualreports-2021_HU.pdf

(12) A DG INTPA 2021. évi éves tevékenységi jelentése, 34. o.

(13) A mutatók a következők: 1. kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása, 2. a kötelezettségvállalási előirányzatoknak az előrejelzések szerinti végrehajtása, 3. a kifizetési előirányzatok végrehajtása, 4. a kifizetési előirányzatoknak az előrejelzések szerinti végrehajtása, 5. globális kötelezettségvállalás-felhasználás és 6. időben történő kifizetések.

(14) A négy további mutató a következő: 7. a kötelezettségvállalások időben történő visszavonása, 8. számlaregisztrációs idő, 9. a számviteli adatok minősége, 10. a vezetői adatok minősége.

(15) A DG INTPA 2021. évi éves tevékenységi jelentése (43. o.).

(16) Adott esetben a költségvetési támogatáshoz kapcsolódó „feltételrendszerbe” csalás elleni konkrét intézkedéseket is bele kell foglalni. A költségvetési támogatást és a makroszintű pénzügyi támogatást illetően adott esetben fejleszteni kell az ellenőrzési stratégiákat és meg kell erősíteni az ellenőrzési mechanizmusokat, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021SC0262

(17) 2022. évi globális többdimenziós szegénységi index (MPI).

(18) https://www.globalpartnership.org/

(19) https://www.educationcannotwait.org/

(20) https://commission.europa.eu/funding-tenders/managing-your-project/communicating-and-raising-eu-visibility_hu

(21) https://international-partnerships.ec.europa.eu/knowledge-hub/communicating-and-raising-eu-visibility-guidance-external-actions_en

(22) COM(2022), 0331 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0331

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/190

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1843 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2022)0321 – C9-0281/2022),

—	tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2022)321),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—

—	tekintettel a Bizottság által a 2021. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2022)331),

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított (4) partnerségi megállapodásra,

—	tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”) (5),

—

—	tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás (7) 33. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat (10) 74. cikkére,

—	tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére,

—	tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére,

—	tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 48. cikkére,

—	tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 26-i (EU) 2018/1877 tanácsi rendelet (14) 42. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0114/2023),

1.	jóváhagyja a 8., 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(1) HL C 391., 2022.10.12., 6. o.

(2) HL C 400., 2022.10.17., 170. o.

(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6) HL L 355., 2021.10.7., 6. o.

(7) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(8) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13) HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(14) HL L 307., 2018.12.3., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/192

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1844 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0074/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 35. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 105. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0111/2023),

1.	mentesítést ad az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 158., 2019.6.14., 22. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 157. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/194

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1845 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0111/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (az ügynökség) a 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 23 590 235 EUR volt, ami 2020-hoz képest 36,38 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése az uniós költségvetésből és részben díjbeszedésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 94,06 %-os volt (az ügynökség tervezett 95 %-os célkitűzése alatt), és ami 2020-hoz képest 4,81 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 65,96 %-os volt (az ügynökség tervezett 75 %-os célkitűzése alatt), és ami 2020-hoz képest 15,11 %-os csökkenést jelent;

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján2019-ben egy információtechnológiai (IT) szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés több egyedi szerződését is részben szabálytalannak találták, ami az adott keretszerződés alapján folyósított későbbi kifizetéseket is érintheti, és hogy 2021-ben a kapcsolódó kifizetések összege 21 534 EUR volt; tudomásul veszi a tényt, hogy az érintett keretszerződés 2025-ben jár le, valamint az ügynökség válaszát, miszerint a minimálisra csökkentette az árlistán nem szereplő tételek igénybevételét, azt az egyes egyedi szerződések értékének 10 %-a alá szorítva, tekintetbe véve operatív tevékenységeinek folyamatosságát;

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés alapján az ügynökség a 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatokból 6,6 millió EUR-t (29,9 %) vitt át 2022-re, és ebből az összegből 4,0 millió EUR, azaz a működési kiadások 54 %-a az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti alapvető működési tevékenységekhez kapcsolódott, és az átvitelek magas aránya ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési elvével és strukturális problémákra utal a költségvetés végrehajtása tekintetében; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza alapján 2021 volt az első olyan év, amikor az ügynökség díjakat szedett be, és mivel nem volt korábbi tapasztalata ezen a területen, az ügynökség óvatosan kötötte le erőforrásait, és az első díjrészlet kiegyenlítéséig számos, díjakkal fedezett operatív projekt elindítását késleltette, aminek következtében az év végén magas volt a kötelezettségvállalásokból átvitt nyitott pozíciók aránya; továbbá megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2020-ban és 2019-ben magas volt az átvitelek aránya, és hogy a mentesítésért felelős hatóság kérte az ügynökséget, hogy költségvetés-tervezésének és végrehajtási ciklusainak javítása révén oldja meg a problémát;

megjegyzi, hogy 2021 volt az első év, amikor az ügynökség díjakat szedett be a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoktól az 1227/2011/EU rendelet végrehajtása érdekében az energiapiaci szereplők által jelentett adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez és elemzéséhez nyújtott szolgáltatásokért;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat használ tevékenységei eredményeinek értékelésére, többek között a munkaprogramja végrehajtásával és célkitűzéseivel, valamint az emberi erőforrásokkal és a pénzügyi forrásokkal való gazdálkodással kapcsolatban; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző mutatókat;

megállapítja, hogy az ügynökség munkaprogramját jórészt végrehajtották, és hogy néhány feladatot a rendelkezésre álló korlátozott emberi erőforrások miatt – elsősorban az 1227/2011/EU rendelet területén – hátrasoroltak, töröltek, elhalasztottak vagy részben más feladatokkal kombináltak; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség szerint a feladatok és a források elosztása között nem volt időbeli összhang, például a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jogaszabállyal és a tiszta energiák piacával kapcsolatos feladatok és források tekintetében;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,77 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 71 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 71 engedélyezett álláshely volt) 68-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 2021-ben 30 szerződéses alkalmazott, 4 kirendelt nemzeti szakértő és 10 kölcsönmunkaerő dolgozott az ügynökségnél; hangsúlyozza, hogy 2021 végén az ügynökség személyzeti állományának 23,4 %-át gyakornoki programok és kölcsönzött munkavállalók révén fedezték, és ezért megismétli a Számvevőszék azon ajánlását, hogy az állandó és folyamatos feladatokat közvetlenül foglalkoztatott alkalmazottakra bízzák;

sajnálatosnak tartja, hogy az ügynökség felső vezetésében továbbra is nyilvánvalóan nem valósul meg a nemek közötti egyensúly, azaz az arány egy nő (17 %) és öt férfi (83 %); megjegyzi, hogy a teljes személyzeten belül a nemek aránya 37 nő (37 %) és 63 férfi (63 %); megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsának kilenc nő (50 %) és kilenc férfi (50 %) a tagja; felszólítja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a hierarchia minden szintjén javuljon a nemek közötti egyensúly, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az előrehaladásról;

megjegyzi, hogy az ügynökség rendelkezik az emberi méltóság védelmére, valamint a lelki és szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó politikával, és hogy az ügynökség tagja a bizalmi személyek ügynökségközi hálózatának; megjegyzi, hogy 2021-ben nem számoltak be zaklatási esetekről, és ösztönzi az ügynökséget, hogy a jövőben is folytassa és fejlessze a jövőbeni esetek megelőzésével kapcsolatos munkát;

10.

emlékeztet annak fontosságára, hogy hosszú távú emberierőforrás-politikát kell kidolgozni a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

Közbeszerzés

11.

megjegyzi, hogy 2021-ben 200 közbeszerzési eljárást zártak le, míg 2020-ban 109-et, és hogy az eljárások számának növekedése miatt további személyzetre lenne szükség; megjegyzi, hogy az ügynökség bevezette az e-pályáztatást, az e-beadványokat és az e-számlázást, és tesztelte a közbeszerzési irányítási eszközt (PPMT) a 2023-ban történő bevezetés céljából; megjegyzi, hogy mivel 2021 volt a díjak beszedésének első éve, az ügynökség meglehetősen óvatos megközelítést alkalmazott a közbeszerzési eljárások elindítása tekintetében; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

12.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési IT-eszközök bevezetését; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azzal kapcsolatos észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok száma nő és továbbra is ezek jelentik a szabálytalan kifizetések fő forrását;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

13.

tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; tudomásul veszi, hogy az ügynökség alkalmazza az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó átfogó politikáját, és hogy az ügynökség begyűjti az éves érdekeltségi nyilatkozatokat igazgatótanácsa, szabályozó testülete és fellebbviteli tanácsa tagjainak és póttagjainak, valamint az ügynökség munkacsoportjai elnökeinek és alelnökeinek esetében; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség értékeli, a benyújtott űrlapokat, és a kockázati szintek meghatározása után ennek megfelelően kezeli azokat;

14.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2019 és 2021 között az ügynökség három olyan potenciális összeférhetetlenségi esetet értékelt, amelyben egy vezető beosztású alkalmazott fizetett külső tevékenységet vagy máshol új állást vállalt, és hogy a Számvevőszék által megvizsgált egy eset a személyzeti szabályzat 16. cikkének megsértésével járt, mivel az ügynökség nem konzultált a vegyes bizottsággal, és a kockázat csökkentését célzó korlátozásokat tartalmazó határozatát a határidőt követően hozta meg, és hogy az ügynökség ezt követően megkérte az érintett személyt, hogy tartsa tiszteletben a korlátozásokat, de ez a kérés minden jogalapot nélkülözött; az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy ügynökség úgy ítélte meg, hogy a személyzet érintett, korábbi tagjával folytatott levélváltás jó megoldást jelent a szerződéses kötelezettségeknek a határozat visszavonását követő hivatalossá tételére, ezáltal védelmet nyújtva az operatív, jogi és hírnévkockázatokkal szemben, és hogy az ügynökség elkötelezett amellett, hogy a folyamatot időben és helyesen alkalmazza;

15.

megállapítja, hogy az ügynökség rendelkezik az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályzattal, amelyet az ügynökség igazgatótanácsa 2015. január 31-i határozatával fogadtak el; ragaszkodik ahhoz, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbitevékenység és a forgóajtó-jelenség tekintetében, és szükség esetén aktualizálni kell az ügynökség összeférhetetlenségi szabályzatát; felszólítja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, többek között hozzon létre egy belső korrupcióellenes mechanizmust;

Belső kontroll

16.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) ellenőrzést végzett a tervezéssel, költségvetés-tervezéssel és nyomon követéssel kapcsolatban, és hogy a 2022. januári zárójelentés tartalmazott egy nagyon fontos ajánlást a tevékenységalapú költségvetés-tervezés, a funkcionális munkaidő-nyilvántartás és a munkaterhelés-értékelés végrehajtásáról, valamint egy fontos ajánlást a közbeszerzéssel kapcsolatos tervezésről, nyomon követésről és jelentéstételről, és erre vonatkozóan cselekvési tervet határoztak meg; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

17.

megállapítja, hogy az IAS által 2020-ban az 1227/2011/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatban végzett ellenőrzés alapján 2021-ben két nagyon fontos és három fontos ajánlást teljes mértékben végrehajtottak, amelyekről jelentést tettek a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak, amely 2022-ben lezárta azokat, és hogy egy fontos ajánlást 2022-ben kellett végrehajtani; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

18.

megállapítja, hogy az „Informatikai biztonság az ügynökségnél és az információbiztonság a REMIT területén” című, 2018. évi ellenőrzés alapján 2021-ben négy fontos ajánlást teljes mértékben végrehajtottak, és az IAS le is zárta azokat, 2022-ben pedig egy fontos ajánlást hajtottak végre, amelyet az IAS lezárt, továbbá egy fennmaradó fontos ajánlást jelentős késéssel, de 2022-ben teljes mértékben végrehajtottak és jelentettek a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak; továbbá az „Emberierőforrás-gazdálkodás” című ellenőrzés alapján megállapítja, hogy 2020-ban végrehajtották a cselekvési tervet, amelyet az IAS 2021-ben lezárt.

19.

megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2021 decemberében új csalás elleni stratégiát fogadott el a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozó, csalás elleni stratégia végrehajtási jelentésében foglalt megállapítások alapján;

20.

megjegyzi, hogy az ügynökség a CERT-EU-val együttműködve megrendeli és rendszeresen elvégzi az alapvető információs és kommunikációs technológiai rendszerek sebezhetőségi vizsgálatát a biztonsági és adatvédelmi problémák felmérése érdekében, és ezek kezelésére enyhítési technikákat alkalmaz, valamint hogy 2021-ben az ügynökség, miután befejezte a főbb uniós intézmények által már használt átfogó kiberbiztonsági szabványok kidolgozását és kiigazítását, végrehajtotta az egyik szabvány első felülvizsgálatát, hogy az újonnan felmerülő kockázatokhoz igazítsa azt;

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021 júniusában évközi kockázatértékelést végzett, hogy újraértékelje az eredetileg előre jelzett kockázatokat, és az ügynökség határozatai ellen benyújtott jogi fellebbezések számának ugrásszerű növekedésével kapcsolatos kockázatokat, amelyeket kritikus kockázatként azonosítottak; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

22.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az irányítási és ellenőrzési rendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz a követelményhez, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszerekre van szükség a potenciális összeférhetetlenségek, az előzetes vagy utólagos ellenőrzések hiánya, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelése, valamint a problémák kivétel-nyilvántartásban történő feltüntetése elmulasztásának elkerülése érdekében.

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

megjegyzi, hogy az ügynökség számos informatikai eszközt használ a hatékonyság és az erőforrások felhasználásának javítása érdekében, beleértve az Európai Bizottság által nyújtott megosztott szolgáltatásokat, mint például az ARES (iratkezelés) és a Sysper (emberierőforrás-gazdálkodás);

24.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ügynökség emberi erőforrásainak és pénzügyi forrásainak szűkössége korlátozta az ügynökséget abban, hogy képes legyen javítani és továbbfejleszteni a digitalizációt (például a felhőalapú számítástechnika területén zajló projekteket fel kellett függesztenie), mivel a kiberbiztonsági intézkedések egyes területeken nem képesek csökkenteni a kockázatokat az ügynökség kockázatvállalási hajlandóságával összhangban;

25.

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség 2021 és 2022 közötti időszakra vonatkozó ökologizálási cselekvési tervét, amely 17, az ügynökség karbonlábnyomának csökkentésére irányuló konkrét cselekvési pontot tartalmaz, ezek közé tartozik a fényérzékelős és LED-es világítás telepítése, több felhőalapú forrás használata és 100 %-os zöldáram vásárlása;

26.

üdvözli, hogy a földgázágazat tekintetében az ügynökség 2021-ben az európai zöld megállapodással összhangban az energiaágazat dekarbonizációját célzó, készülő jogszabályokra összpontosított, és állásfoglalást készített a gáz dekarbonizációjának eléréséhez szükséges legfontosabb szabályozási követelményekről, fehér könyvet az energiaágazatban a metánszivárgás megelőzésére vonatkozó szabályokról, valamint szabályozási fehér könyvet arról, hogy mikor és hogyan kell szabályozni a hidrogénhálózatokat; tudomásul veszi továbbá a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) javításáról szóló állásfoglalást és az áramból-gáz technológia szabályozási kezeléséről szóló fehér könyvet; tudomásul veszi továbbá az ügynökség hozzájárulását a „Tiszta energia minden európainak” csomaghoz;

27.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

28.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel); javasolja, hogy az ügynökség teljes személyzete számára kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság során

29.

megjegyzi, hogy 2021 márciusában létrehozták az ügynökség felső vezetéséből álló, a humán erőforrásért, az informatikáért és a biztonságért felelős folytonossági irányítócsoportot, és hogy az ügynökség 2021 őszétől megkezdte az új munkamódszerekre vonatkozó stratégiájának végrehajtását; megjegyzi továbbá, hogy a személyzet egészségének védelme érdekében a távmunka volt a leggyakrabban alkalmazott működési mód, hogy az ügynökség törekedett a hibrid munkamódszerek bevezetésére, és hogy a személyzet irodai jelenléte a rendelkezésre álló biztonsági intézkedéseknek megfelelően korlátozott volt; ösztönzi az ügynökséget, hogy a jövőben jobban szervezze meg azokat a megbeszéléseket, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel megtartani, mint személyesen;

30.

megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatója biztonsággal kapcsolatos ideiglenes kivételeket biztosított és hagyott jóvá annak érdekében, hogy megkönnyítse az 1227/2011/EU rendelettel kapcsolatos ügyekkel összefüggő munkához szükséges érzékeny információkhoz való hozzáférést, és hogy e tekintetben számos kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazására került sor;

További megjegyzések

31.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2021-ben megkezdte azt a folyamatot, amelynek keretében nyilvános honlapját egy új tartalomkezelő rendszerre (Drupal) állítja át annak érdekében, hogy modernebb legyen az ügynökség nyilvános arculata és javuljon a honlap felhasználóbarát jellege; különösen az ügynökség nyilvános eseményekkel foglalkozó oldalainak fejlesztésére hívja fel a figyelmet;

32.

33.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2023. május 10-i állásfoglalására (4).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/199

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1846 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0074/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 35. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0111/2023),

1.	jóváhagyja az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 158., 2019.6.14., 22. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/200

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1847 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0075/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 28. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0129/2023),

1.	mentesítést ad a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 146. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/202

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1848 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0129/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a BEREC Működését Segítő Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 7 341 357 EUR volt, ami 2020-hoz képest 1,49 %-os növekedést jelent, elsősorban a személyzeti kiadások növekedése miatt; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből és harmadik országok hozzájárulásaiból származik; mivel a 2021. évre elfogadott költségvetés számára további bevételeket jelentettek a harmadik országok előző évekről átvitt hozzájárulásai és az igazgatási műveletekkel kapcsolatos követelések;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,97 %-os volt a 2021. évi végleges költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai tekintetében, ami 2020-hoz képest 0,89 %-os növekedést jelent; üdvözli, hogy a költségvetés végrehajtási aránya az elmúlt öt évet tekintve a legmagasabb, és az igazgatótanács által meghatározott 95 % feletti küszöbértéken belül van; megállapítja, hogy a folyó év kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya 69,33 %-os volt, ami 2020-hoz képest 8,19 %-os növekedést jelent, de a 2022-ben befejezendő, nagyszámú egyedi projekt elindításához kapcsolódó átvitt összegek miatt elmarad a 2017. és 2019. évi eredményektől;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan megállapította, hogy egy jogi szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárás szabálytalan volt, ezért az e keretszerződés alapján folyósított későbbi kifizetések szabálytalannak minősülnek, és hogy 2021-ben a kapcsolódó kifizetések összege 4 444 EUR volt;

Teljesítmény

megállapítja, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat (KPI-k) használ célkitűzései megvalósításának értékelésére, többek között a költségvetési gazdálkodás, a nemek egyensúlya és a személyes adatok védelme tekintetében; üdvözli, hogy e fő teljesítménymutatók egyike 15 munkanapos határidőt állapít meg a feldolgozott dokumentumokhoz való hozzáférésre; megállapítja, hogy az IKT-rendszerre vonatkozó KPI-k már rendelkezésre állnak, és sajnálja, hogy a „A BEREC 2022–2025-as időszakra vonatkozó IKT-stratégiájának” kidolgozását támogató informatikai tanácsadási szerződés aláírását 2022-re kellett halasztani, mivel ilyen szolgáltatásokra vonatkozó szerződés nem állt rendelkezésre; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző fő teljesítménymutatókat;

megállapítja, hogy az ügynökség 2021-ben két tanulmányt készített a BEREC számára („Study on consumer behaviour toward digital platforms as means of communication” [Tanulmány a digitális platformokkal mint kommunikációs eszközökkel szembeni fogyasztói magatartásról] és „Study on post-COVID measures to close the digital divide” [Tanulmány a digitális szakadék megszüntetését célzó, Covid19 utáni időszakra vonatkozó intézkedésekről]), valamint elkészítette egy, a BEREC és az ügynökség környezeti lábnyomának csökkentéséről szóló tanulmány egy részét az arról szóló, 2022-ben esedékes végleges jelentéssel együtt, amelyre vonatkozóan három külön szerződést írtak alá 2021-ben;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93,75 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 16 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi engedélyezett álláshely mint 2020-ban) 15-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 21 szerződéses alkalmazott, 9 kirendelt nemzeti szakértő, valamint 8 kölcsönmunkaerő és tanácsadó dolgozott az ügynökségnél 2021-ben;

aggodalommal állapítja meg a nemek közötti egyensúly hiányát az ügynökség vezetésében; tudomásul veszi az ügynökségnél a felső és középvezetés nemek szerinti megoszlását: négy főből három férfi (75 %); tudomásul veszi továbbá az ügynökségnél az igazgatótanács nemek szerinti megoszlását: 28 főből 21 férfi (75 %); mindazonáltal tudomásul veszi, hogy 2021 végén a teljes személyzeten belül megfelelő nemek közötti egyensúlyt sikerült elérni: 52 % nő és 48 % férfi; felszólítja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly javítása érdekében a hierarchia minden szintjén, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján aggodalommal állapítja meg, hogy mivel az ügynökség nem talált uniós intézményt vagy szervet a belsőkontroll-koordinátor funkció megosztására, úgy döntött, hogy 3,5 hónapra kölcsönzött munkavállalót vesz fel e feladat ellátására; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökséget tájékoztatták a Bizottságnak a számviteli szolgáltatások nyújtásának megszüntetésére irányuló szándékáról, és felajánlották az ügynökségnek, hogy fontolja meg egy számvitelért felelős tisztviselő megosztását egy másik ügynökséggel, és hogy az ügynökség úgy véli, hogy a számvitel internalizálása rövid távon nem megvalósítható; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2022-ben az ügynökség kockázati nyilvántartásában a hatékonyság csökkenésével, az eredmények minőségével, valamint a know-how elvesztésével kapcsolatos kockázatot regisztráltak; megjegyzi, hogy az ügynökség dolgozik a kockázatcsökkentő intézkedésen; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

az előző évi mentesítésben tett észrevételek nyomon követése alapján megállapítja, hogy az ügynökség intézkedéseket hajtott végre – például új székhely-megállapodás kötött a fogadó állammal az ügynökség személyzetének nyújtott juttatások kibővítése céljából – hogy kezelje a szakemberek vonzása és megtartása terén felmerülő nehézségeket; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség átszervezte a korlátozott létszámtervi álláshelyeinek felhasználását a kötelező minimális kapacitások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében;

10.

emlékeztet arra, hogy a felvételi eljárások hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; kéri, hogy az ügynökség javítsa belső felvételi eljárását az értékelési folyamatok és az álláshirdetések pontosítása érdekében.

Közbeszerzés

11.

rámutat, hogy az ügynökség 2019 óta decentralizált közbeszerzési modellt alkalmaz, és 2022 februárja óta a Bizottság közbeszerzések kezelésére szolgáló eszközét is használja a közbeszerzési eljárásainak további észszerűsítése érdekében;

12.

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az egyik informatikai szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ügynökség anélkül kért ajánlatot egy vállalkozótól, hogy előzetesen meghatározta volna, mely szolgáltatásokra van szükség, ami gyengíti a műveletek eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát. Ezenkívül nem végzett előzetes ellenőrzéseket a mögöttes keretszerződés alapján kötendő egyedi szerződésekre alkalmazandó árakra vonatkozóan; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint javítani fogja a munkanyilatkozat jóváhagyásához vezető folyamat valamennyi lépésének dokumentálását, valamint megváltoztatja belső eljárását, és a jövőbeli egyedi szerződések esetében megfelelően dokumentálja az összes ár ellenőrzését; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

13.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás tekintetében biztosítani kell az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzését, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék észrevételét, miszerint a közbeszerzési hiányosságok száma nő és továbbra is ezek jelentik a szabálytalan kifizetések fő forrását;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

megállapítja, hogy az ügynökség szinte valamennyi igazgatótanácsi tag önéletrajzát és összeférhetetlenségi nyilatkozatát közzéteszi a Hivatal honlapján; felszólítja az ügynökséget, hogy fokozza e tekintetben az átláthatóság érdekében tett erőfeszítéseit;

15.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy egy felvételi eljárás során a kiválasztási bizottság a pályázatok vizsgálata előtt nem határozta meg, hogy hogyan pontozzák az egyes kiválasztási kritériumokat, és a kiválasztási bizottság elnöke szakmai összeférhetetlenséget jelentett be két beosztottjával kapcsolatban. A végleges értékelő jelentés azonban nem ismerteti, hogyan kezelték ezt az összeférhetetlenséget; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint új belső sablonokat fog készíteni a kiválasztási eljáráshoz, és belső szabályokat fogadott el a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság határozatának való megfelelés dokumentálására vonatkozóan; felhívja az ügynökséget, hogy javítsa és biztosítsa az átláthatóságot, megfelelően dokumentálja a kiválasztási eljárásokat, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e téren történő változásokról;

16.

megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2019-ben elfogadta az összeférhetetlenség kezelésére és megelőzésére vonatkozó aktuálizált szabályzatot, amelybe bekerült az összeférhetetlenség értékelése, valamint az igazgatótanács tagjait érintő potenciális vagy igazolt összeférhetetlenség esetén alkalmazandó enyhítő intézkedések; ragaszkodik ahhoz, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbitevékenység és a forgóajtó-jelenség tekintetében, és szükség esetén aktualizálni kell az ügynökség összeférhetetlenségi szabályzatát; felszólítja az Ügynökséget, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, beleértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását;

Belső kontroll

17.

megjegyzi, hogy miután a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2020-ban teljeskörű kockázatértékelést végzett az ügynökségnél a 2021–2023-as időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervének kidolgozása érdekében, az IAS nem azonosított kritikus kockázatokat, és hogy 2021 elején az IAS lezárta a korábbi ellenőrzésekből származó összes nyitott ajánlást; elismeri, hogy 2021 októbere és decembere között egy ideiglenes belsőkontroll-koordinátor értékelte az ügynökség belső kontrollrendszerének hatékonyságát és eredményességét, és ez alapján kimutatta, hogy az ügynökségben végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos költségek összhangban vannak a hasznokkal; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer követelményeinek való megfelelés értékelése azzal az eredménnyel zárult, hogy az ügynökség anélkül is a lehető legnagyobb mértékben megfelel a követelményeknek, hogy a belső kontrollok céljából külön személyzetet alkalmazna; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a belső kontrollal kapcsolatos fejleményekről;

18.

megjegyzi, hogy az ügynökség által a mentesítésért felelős hatóság 2020. évi mentesítésében foglalt észrevételek nyomon követéséről készített jelentés szerint a Bizottság 2023-ban megszünteti az ügynökség számára nyújtott számviteli szolgáltatásokat, és hogy az ügynökség a jelenlegi 16 létszámtervi álláshelyével nem képes internalizálni a számvitelért felelős tisztviselő kötelező feladatait; felszólítja a Bizottságot és az ügynökséget, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges forrásokat, hogy biztosítani lehessen a folytonosságot e kulcsfontosságú területen, valamint tájékoztassák erről a mentesítésért felelős hatóságot;

19.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes és utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák rögzítésének elmulasztását a kivételek nyilvántartásában;

Digitalizáció és a zöld átállás

20.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2020-ban létrehozott egy fenntarthatósággal foglalkozó szakértői hálózatépítési csoportot (ENG); tudomásul veszi az ügynökség részvételét Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) 2022 júniusában lezárult „Consultancy and management of greenhouse gas emissions offsets” [Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kompenzálásával kapcsolatos tanácsadás és a kompenzáció kezelése] tárgyú intézményközi közbeszerzési eljárásában; üdvözli, hogy az ügynökség többéves zöldítési cselekvési terve a CO2 fokozatos csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmaz; megjegyzi továbbá, hogy új szabályokat javasoltak az utazások és a kapcsolódó kibocsátások csökkentésére;

21.

megállapítja, hogy az ügynökség 2021-ben elindított egy munkaértekezletekből álló projektet azzal a céllal, hogy stratégiai ütemtervet határozzon meg a technológiákra és munkamódszerekre vonatkozó jövőbeli digitálismunkahely-projektek, valamint egy adatvédelmi hatásvizsgálat, a Microsoft Office szolgáltatásokra vonatkozó informatikai biztonsági terv és a lehetséges felhőalapú migrációs stratégiák tekintetében; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e szabályok végrehajtásáról; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban megosztott bizonyos, az általános felhatalmazások adatbázisának és az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások adatbázisának fenntartási költségeihez kapcsolódó működési költségeket;

22.

a 2020. évi mentesítésben tett észrevételek nyomon követése alapján megállapítja, hogy az ügynökség még nem kezdte meg a kiberbiztonsági politika kidolgozását az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek információbiztonságáról szóló jövőbeli rendelet és az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) kapcsán; üdvözli azonban az ügynökség együttműködését a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával) és az informatikai biztonsági megoldásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatóval; felszólítja az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel a kiberbiztonsági politika kidolgozását; megjegyzi továbbá, hogy az IKT-szakértőkből álló ENG „Cybersecurity threats with a focus on phishing attacks” [Kiberbiztonsági fenyegetések, különös tekintettel az adathalász támadásokra] címmel jelentést készített azzal a céllal, hogy értékelje a nemzeti szabályozó hatóságok körében elfogadott kiberbiztonsági gyakorlatokat;

23.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); javasolja, hogy az ügynökség személyzetének minden tagja számára kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

24.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizációját a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizációjának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

25.

elismeri az ügynökség által a BEREC munkacsoportok támogatása érdekében tett erőfeszítéseket, beleértve az ülések és munkaértekezletek szervezését is; megjegyzi, hogy 2021-ben a BEREC munkacsoportok szinte valamennyi ülése virtuális volt; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket és eseményeket, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; emlékeztet arra, hogy a munkacsoportok összesen 490 virtuális ülést tartottak több mint 10 000 résztvevővel;

26.

tudomásul veszi a digitális szakadék megszüntetését célzó, Covid19 utáni időszakra vonatkozó intézkedésekről szóló tanulmányt, amelynek következtetéseit a „BEREC Report on the COVID-19 crisis – lessons learned regarding communications networks for a resilient society” [BEREC-jelentés a Covid19-válságról – egy reziliens társadalom kialakítása érdekében a kommunikációs hálózatokkal kapcsolatban levont tanulságok] című jelentés tartalmazza;

27.

különösen felhívja a figyelmet a Bizottság szolgálataival kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásra, amely a Bizottság „Advanced Gateway to your Meetings” ülésszervező informatikai eszközének használatára vonatkozik; megjegyzi továbbá, hogy az IKT-szakértőkből álló ENG az audio- és videokonferenciákkal és a digitális megbeszélésekkel kapcsolatos megoldásokról, valamint más intelligens irodai megoldásokról szóló jelentés véglegesítésén dolgozott;

Egyéb megjegyzések

28.

elismeri az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a fogadó ország polgáraival megismertesse saját és a BEREC küldetését, és elismeri különösen az ügynökségnek az uniós képviseleti kezdeményezésekben való részvételét; felhívja a figyelmet továbbá az ügynökség és a BEREC vizuális identitásával, valamint a BEREC honlapjának kialakításával és tartalmával foglalkozó munkaértekezletekre; tudomásul veszi a BEREC éves kommunikációs tervében az Ügynökség számára előirányzott tevékenységek végrehajtását, beleértve a BEREC nyilvános rendezvényeinek és az érdekelt felek fórumainak Lettországban történő megszervezését; felszólítjaaz ügynökséget, hogy folytassa az ügynökség láthatóságának növelése érdekében folyó munkát, különösen a fogadó tagállamban;

29.

üdvözli, hogy az ügynökség szinergiákat alakított ki az EUIPO-val egy új intézményi tartalomkezelő rendszer, az intézményi honlap IKT-műveletei, valamint az ügynökség további IKT-rendszereinek az EUIPO adatközpontjaiba való lehetséges migrálása tekintetében;

30.

31.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/207

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1849 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0075/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0129/2023),

1.	jóváhagyja a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/208

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1850 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0076/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0104/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a Központ 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 57. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/209

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1851 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0104/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetése 53 031 743 EUR volt, ami a 2020. évhez képest 13,30 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetésének 89,88 %-a intézmények, más ügynökségek és szervek közvetlen hozzájárulásaiból származik;

mivel a Számvevőszék a központ 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 83,54 %-os szintet ért el, ami a 2020. évhez képest csak 6,45 %-os mértékű visszaesést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 76,51 %-os volt, ami 2020-hoz képest 6,86 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy 2021-ben rendkívüli események miatt a központ nem alkalmazta a költségvetési többlet (1,1 millió EUR) ügyfeleknek történő automatikus visszatérítésére szolgáló mechanizmust; megjegyzi, hogy ezt az összeget átvitték a 2022. évre;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy a központ a tevékenységeihez kapcsolódó közvetlen eredményekre összpontosít; tudomásul veszi a kulcsfontosságú pénzügyi teljesítménymutatókat, amelyek jól jelzik a központ operatív teljesítményét; elismeri, hogy a fő stratégiai teljesítménymutatók többirányú perspektívát biztosítanak a központ teljesítményére vonatkozóan, az eredményeken túl is; ösztönzi a központot, hogy továbbra is kövesse nyomon teljesítményét mindkét szinten: a tevékenységek közvetlen eredménye és a stratégiai teljesítmény tekintetében is; megjegyzi, hogy 2021-től több, az informatikai biztonsággal kapcsolatos fő teljesítménymutatóról számoltak be, és a központ továbbra is csiszolja információs rendszerei biztonságának értékelését;

megjegyzi, hogy 367 264 oldallal a lefordított, módosított, szerkesztett és felülvizsgált dokumentumok száma a 2020. évhez képest (322 443 oldal) 9,7 %-kal nőtt; megjegyzi, hogy 2021-ben az uniós védjegyek lefordított oldalainak száma további 274 706 oldallal, azaz 8,5 %-kal csökkent a 2020. évhez képest (300 348 oldal); megjegyzi, hogy az uniós védjegyek tekintetében a lefordított oldalak száma jelentős csökkenő tendenciát mutat; megjegyzi, hogy 2021-ben összesen 641 970 oldalt fordítottak le, a tényleges volumen a 2020. évhez képest (635 269 oldal) viszonylag stabil maradt;

tudomásul veszi a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívja a figyelmet a többnyelvűség fontosságára az ügynökségek működése szempontjából, és előmozdítsa a többnyelvű kommunikációt az uniós polgárok elérése érdekében, és ösztönzi a központot, hogy tegyen még többet e célból; várakozással tekint a 2021-ben elindított kísérleti projekt első eredményei elé, amelynek célja az ügynökségek meglévő többnyelvűségi gyakorlatainak elemzése egy „többnyelvűségi eszköztár” létrehozása és az ügynökségek nyelvpolitikáira vonatkozó közös iránymutatások kidolgozása céljából; felhívja az összes uniós intézményt és szervet, hogy egyenlő módon részesítsék előnyben az összes uniós nyelvet;

megjegyzi a külső nyelvi szolgáltatók által készített fordítások minőségével kapcsolatban visszatérő problémákkal összefüggésben, hogy a központ rendszert hozott létre a kiszervezett fordítások minőségének értékelésére és a gyengeségeket mutató fordítások javítására; üdvözli, hogy a központ konkrét iránymutatásokat dolgozott ki a központ minőségi elvárásaira vonatkozóan, oktatóanyagokat biztosított külső szolgáltatók számára az ismétlődő problémák kezelésére, és szigorú intézkedéseket hozott több olyan vállalkozóval szemben, akiknek a dokumentumait ismételten elégtelennek ítélték, ami egyes esetekben a keretszerződések felmondásához vezetett;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatékonyság növelése érdekében a központ stratégiája magában foglalja működési módjának teljeskörű felülvizsgálatát, egyes stratégiai eszközeinek korszerűsítését, a költséghatékonysági intézkedések végrehajtását üzleti modelljében, pontosabb tájékoztatást a központ termékeinek tényleges költségeiről, valamint munkafolyamat-irányítási eszközének (eCdT) folyamatos fejlesztését; felhívja a központot, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi uniós ügynökséggel például olyan területeken, mint az emberi erőforrások, az ingatlankezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság;

üdvözli, hogy a központ aktívan együttműködik más uniós ügynökségekkel; elismerését fejezi ki a Bizottságnak azért, hogy hangsúlyt fektet annak biztosítására, hogy az uniós ügynökségek és szervek alapító jogi aktusai értelmében a központnak biztosítsa az ilyen uniós ügynökségek és szervek működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat, ami a központ nyelvi szolgáltatásait teljes mértékben igénybe veszi;

elismerését fejezi ki a központnak a 2021-ben bevezetett új szolgáltatásaiért, például a könnyű utószerkesztési szolgáltatásért, a rövid szövegek gyorsabb fordítását célzó Paste’n’Go szolgáltatásért és a több területen is alkalmazott, testreszabott gépi fordítómotorokért; tudomásul veszi a IATE intézményközi terminológiai adatbázis hat új verziójának, valamint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával, a Számvevőszékkel és a Bizottság Fordítási Főigazgatóságával közös kísérleti projektek bevezetését; tudomásul veszi továbbá a központ és az Európai Ügyészség közötti gyümölcsöző együttműködést különböző projektekben;

10.

üdvözli, hogy 2021-ben a központ 2019–2020-as időszakra szóló átalakítási tervének végrehajtására építve ügyfélközpontúbb minőségi megközelítést vezettek be, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a fordítási szolgáltatások széles köréből válasszanak, az alaposan lektorált fordításoktól a teljesen automatizált szolgáltatásig, ezáltal új lehetőségeket biztosítva az ügyfelek számára fordítási költségvetésük optimalizálására; megjegyzi, hogy a 2021. évi ügyfél-elégedettségi felmérés azt mutatta, hogy az ügyfelek összességében elégedettek a központ által kínált szolgáltatások körével és minőségével;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,33 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 51 kinevezett tisztviselőből 47-et és az engedélyezett 142 ideiglenes alkalmazottból 137-et foglalkoztattak (193 engedélyezett álláshely, akárcsak 2019-ben); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2021-ben 24 szerződéses alkalmazott dolgozott (28 engedélyezett álláshely);

12.

tudomásul veszi, hogy a központ nemek közötti egyensúlyra vonatkozó 2021-es jelentése szerint a felső vezetői szerepet egy nő látja el, míg az igazgatótanácsot 32 férfi (62 %) és 24 nő (38 %) alkotja, a személyzet összessége pedig 82 férfiből (39 %) és 126 nőből (61 %) áll; megállapítja, hogy a központ teljes személyzetében a férfiak alulreprezentáltsága figyelhető meg; kéri a központot, hogy törekedjen a nemek közötti egyensúlyra a személyzet és az igazgatótanács körében; hangsúlyozza a földrajzi egyensúly fontosságát, valamint azt, hogy valamennyi tagállamnak arányosan kell képviseltetnie magát annak érdekében, hogy minden tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek;

13.

sajnálatát fejezi ki az igazgatótanács tagjainak magas száma miatt, ami megnehezíti a döntéshozatalt és az egyszerűsített irányítást;

14.

megjegyzi, hogy a központ olyan politikát alkalmaz, amely magában foglalja a pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatos hivatalos és nem hivatalos eljárást, ahol ez utóbbit kinevezett bizalmi tanácsadók képesek kezelni; üdvözli, hogy 2021-ben a központ csatlakozott az uniós ügynökségek hálózatának a bizalmas tanácsadók alkalmazásával foglalkozó munkacsoportjához; tudomásul veszi a központ válaszát, amely szerint 2021-ben nem jelentettek zaklatási esetet;

15.

megjegyzi, hogy a központ humánerőforrás-politikát dolgozott ki a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, a karrierfejlesztésre, a távmunkára és a fogyatékossággal élő személyek integrációjára vonatkozóan, és 2021-ben 2,72 %-os fluktuációval rendelkezett;

Közbeszerzés

16.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék észrevételét a központ közbeszerzési eljárásainak hiányosságaival kapcsolatban 2021-ben, amikor is a szerződéseket hirdetmény előzetes közzététele nélkül, tárgyalásos eljárás alkalmazásával írták alá; tudomásul veszi a Számvevőszék azon következtetését, hogy az ilyen szerződések, amelyek esetében 108 200 EUR kifizetésre került sor, szabálytalanok; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az annak érdekében tett lépésekről, hogy a jövőben ilyen szabálytalanságok ne fordulhassanak elő;

17.

üdvözli, hogy a központ 2021-ben teljes mértékben elfogadta az e-közbeszerzési eljárásokat; emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési IT-eszközök bevezetését; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

18.

megjegyzi, hogy a 2020. évi mentesítés központ általi nyomon követése szerint, a központ honlapját a Drupalra helyezték át, ahol az igazgatótanács minden egyes tagja külön rovatot kapott önéletrajza számára; tudomásul veszi a központ válaszát, miszerint az igazgatótestület mérete miatt a központ olyan megoldást keres, amely lehetővé teszi az igazgatótestület tagjai számára, hogy maguk töltsék fel és őrizzék meg érdekeltségi nyilatkozataikat és önéletrajzaikat; felszólítja a központot, hogy mindaddig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról, amíg közlésre nem kerül valamennyi igazgatósági tag önéletrajza;

19.

üdvözli, hogy a központ felkéri a személyzet minden olyan tagját, aki részt vesz a kiválasztási eljárásban vagy a közbeszerzési értékelésben részt vevő pályázók értékelésében, hogy írjon alá összeférhetetlenségi nyilatkozatot; megjegyzi, hogy az igazgató érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján; továbbá megjegyzi, hogy 2021-ben nem jelentettek be összeférhetetlenségi vagy visszaéléses esetet és nem indítottak ilyen eljárást;

20.

üdvözli a személyzet tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatban 2022. június 25-én hozott új határozatokat; ösztönzi a központot, hogy dolgozza ki saját magatartási kódexét; kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja a központot, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, és többek között hozzon létre egy belső korrupcióellenes mechanizmust;

Belső ellenőrzés

21.

tudomásul veszi a központ belső kontrollrendszerének értékelését és a központ vezetésének azon megállapítását, hogy a nyomonkövetési felülvizsgálatok nem tártak fel olyan elégtelen vagy eredménytelen kontrollokat, amelyek a központot kulcsfontosságú kockázatoknak tennék ki, és üdvözli, hogy a felülvizsgálatokra a központ új belső kontorllrendszerének öt elemére vonatkozó 17 elv alapján került sor; üdvözli a központ azon következtetését, hogy kontrollrendszerei összességében teljesen hatékonyak, és csak bizonyos javításokra van szükség a központ ellenálló képességének további növeléséhez;

22.

tudomásul veszi, hogy a központ beszámolt arról, hogy 2021-ben végrehajtott minden, a 2019–2020-as időszakra szóló csalás elleni cselekvési tervében foglalt, addig még el nem végzett intézkedést, aktualizálva a csalások felderítésére és jelentésére vonatkozó eljárásait;

23.

aggodalommal veszi tudomásul a központ belső kontrollmechanizmusainak hiányosságait számos közbeszerzési eljárás tekintetében, amelyekről a Számvevőszék beszámolt, mivel az egyik esetben az értékelő bizottság tagjai nem írtak alá összeférhetetlenségi nyilatkozatot, míg egy másik esetben a központ nem hozott hivatalos határozatot arról, hogy nem nevez ki értékelő bizottságot, nem adott ki értékelő jelentést vagy döntést az odaítélésről, és nem tett közzé a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt; felhívja a központot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet az ilyen hiányosságok megismétlődésének kockázatainak csökkentésére; felszólítja továbbá a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Digitalizáció és a zöld átállás

24.

megjegyzi, hogy a központnak van biztonsági politikája az információs rendszerek védelmére (ISSP) és számos biztonsági szabványnak megfelel, továbbá szorosan együttműködik a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja) a kiberbiztonság javítása érdekében; felhívja a központot, hogy készüljön fel az ISSP aktualizálására az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonságáról és információbiztonságáról szóló két jövőbeli rendelete fényében; arra is bátorítja a központot, hogy teljes személyzete számára – beleértve a vezetőséget is – rendszeresen biztosítson a kiberbiztonsággal kapcsolatos, naprakésszé tett képzési programokat, mivel ez a hatékony kiberbiztonsági keretrendszer kulcsfontosságú eleme;

25.

elismerését fejezi ki a központ által 2021-ben a munkamódszerek és szolgáltatások rugalmassága, optimalizálása és digitalizálása érdekében tett további lépésekért; kiemeli különösen az ABAC, SYSPER, MIPS és ARES bizottsági eszközök, valamint a Systal (új e-kiválasztási és munkaerő-felvételi informatikai szoftver) és a SARA (a személyzet által különböző tevékenységekre fordított idő nyomon követésére szolgáló rendszer) bevezetését; üdvözli a központ azon döntését, hogy alkalmazza a Bizottság minősített elektronikus aláírását;

26.

megjegyzi, hogy 2021-ben a központ egy új bérleti szerződés aláírását követően 33 %-kal csökkentette irodaterületét, aminek a központ villamosenergia-fogyasztásának és fűtésre felhasznált energia mennyiségének csökkenéséhez kell vezetnie; elismerését fejezi ki amiatt, hogy a központ energiatakarékos világítóegységeket és mozgásérzékelőket használ, valamint hogy zöld forrásokból vásárol villamos energiát;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

27.

megjegyzi, hogy 2021-ben új üzletmenet-folytonossági politikát dolgoztak ki, és továbbra is minőségellenőrzéseket végeztek annak érdekében, hogy biztosítsák a központ folyamatainak és eljárásainak megfelelőségét és hatékonyságát; sajnálja, hogy az elektronikus eszközök világszintű hiánya a központ egyes informatikai és infrastrukturális projektjeinek lassulásához vezetett;

28.

megjegyzi, hogy a központ arról számolt be, hogy a távmunka szélesebb körű alkalmazása a Covid19-világjárvány kezdete óta jól működött, és a központ folyamatainak optimalizálásával és digitalizációjával együtt növelte a teljesítményt, a hatékonyságot és az erőforrások jobb elosztását; megjegyzi azonban, hogy a személyzet helyszíni jelenlétére vonatkozó korlátozások lelassították a központ egyes projektjeinek végrehajtását;

Egyéb megjegyzések

29.

elismeri a központ által 2021-ben annak nyilvános láthatóságának növelése érdekében tett erőfeszítéseket; tudomásul veszi a központ közösségi médiában alkalmazott jobb mérőszámait; elismerését fejezi ki a központnak, amiért magas szintű munkaértekezletet szervezett a többnyelvűségről, aktívan részt vett a Bizottság közérthető fogalmazási konferenciáján, valamint tájékoztatási tevékenységeiért, amelyek magukban foglalják a bevált gyakorlatok cseréjét az egyetemekkel és a globális fordítói közösséggel;

30.

felhívja a központot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az ügynökséget, hogy a média és a közösségi média felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

31.

a mentesítő határozatát kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2023. május 10-i állásfoglalására (2).

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/214

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1852 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0076/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0104/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/215

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1853 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0077/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0125/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatója számára a központ 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.

(1) HL C 114., 2022.3.29., 4. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/217

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1854 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0125/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) (a továbbiakban: a központ) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 18 488 800 EUR volt, ami 2020-hoz képest 1,15 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a központ 2021. évi pénzügyi évre szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 100 %-os szintet ért el, ami a 2020. évi aránnyal megegyezik; tudomásul veszi, hogy a munkaprogramban a kötelezettségvállalások végrehajtási arányára vonatkozóan 2021-re kitűzött célt (98 %) sikerült elérni; megállapítja továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 80,02 %-os volt, ami 2020-hoz képest 10,56 %-os növekedést jelent;

üdvözli, hogy a társult országok 2021. évi hozzájárulásai kiszámításának kiigazítása a Norvégiától és Izlandtól kapott hozzájárulások kismértékű növekedését eredményezte; megállapítja, hogy e növekedés következményeként az 1/2021. számú költségvetés-módosítás 13 100 EUR-val növelte a költségvetés 2. címét, így a végleges költségvetés 18 488 800 EUR-ról 18 501 900 EUR-ra nőtt;

megállapítja, hogy 2021-ben a központ új számviteli rendszert vezetett be, az ABAC-ot, amelyet a Bizottság is használ; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a 2021-ről 2022-re átvitt költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtásának végső időpontjait nem megfelelően rögzítették a rendszerben; sajnálja, hogy a Számvevőszék szerint lehetséges, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat szabálytalanul vitték át 2022-re; üdvözli, hogy a központ gyorsan reagált a Számvevőszék megállapítására, és aktualizálta az összes szóban forgó költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtásának végső időpontját, és összesen 45 923 EUR értékben 11 költségvetési kötelezettségvállalást törölt; határozottan ragaszkodik az évenkéntiség költségvetési elvének tiszteletben tartásához; hangsúlyozza, hogy a központnak tovább kell javítania költségvetési tervezését és végrehajtási ciklusait annak érdekében, hogy elkerülje a munkaprogramok és a közbeszerzési tervek végrehajtásában jelentkező túlzott késedelmeket;

Teljesítmény

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a központ 2021-ben maradéktalanul végrehajtotta munkaprogramját; tudomásul veszi, hogy a központ beszámolója szerint a megatrendekkel összefüggésben fokozta a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési tevékenységét azáltal, hogy segített az érdekelt feleknek azonosítani a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés hiányosságait és akadályait; üdvözli az új környezetvédelmi megfigyelőközpont elindítását, amelynek célja, hogy feltárja a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság irányába mutató tendenciákat és annak a szakképzésre gyakorolt hatásait, a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők hosszú távú mobilitása előtt álló akadályok azonosítására irányuló jelentés közzétételét, a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos kutatás elindítását, amelynek eredményeit 2021 novemberében egy 40 országból 240 résztvevővel megrendezett világszintű konferencián mutatták be, a központ támogatását az egyéni tanulási számlákra vonatkozó bizottsági kezdeményezéshez, valamint azt, hogy 2021 őszén új webes portált indítottak el, amely erősebb adatvizualizációs képességekkel, valamint innovatívabb és célcsoportorientáltabb jellemzőkkel rendelkezik;

emlékeztet arra, hogy a központ fontos szerepet tölt be többek között annak biztosításában, hogy a digitális készségek Unió-szerte beépüljenek a szakképzésbe, továbbá hogy a vonatkozó kezdeményezések, például az európai készségfejlesztési programról szóló tanácsi ajánlás, a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás, valamint a digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása nyomon legyen követve; úgy véli, hogy a központ szerepet játszhatna a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz digitális transzformációs pillére keretében megvalósított tagállami projektek értékelésében is; üdvözli a központ Eurofounddal együtt végzett közelmúltbeli munkáját, amelynek célja, hogy például a Covid19-cel kapcsolatos európai vállalati felmérés révén elemezze, milyen hatással volt a világjárvány és a digitális átállás az üzleti gyakorlatoknak az uniós munkaerőpiac új realitásaihoz való hozzáigazítására;

megállapítja, hogy a központ figyelemre méltó teljesítménymérő rendszert használ, amely a projektbeli és szervezeti szintű tevékenységeiből származó hozzáadott érték mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat és költségvetési gazdálkodásának javítására irányuló más intézkedéseket foglal magában; üdvözli, hogy a teljesítménymutatók között környezeti mutatók és társadalmi fenntarthatósági mutatók is szerepelnek;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97 %-os volt (akárcsak 2020-ban): az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 82 ideiglenes álláshelyből 78 volt betöltve, a kilenc engedélyezett tisztviselői álláshelyből mind a kilenc; megállapítja, hogy ezenfelül a központnál 2021-ben 18 szerződéses alkalmazott is dolgozott;

aggodalmát fejezi ki a központ munkaerő-felvételi eljárásaiban a Számvevőszék által feltárt hiányosságok miatt; megállapítja, hogy egy esetben a központ külső tanácsadókat vett igénybe a pályázatoknak az álláshirdetésben meghatározott előválogatási kritériumok szerinti szűréséhez, míg egy másikban a központ nem tett meg minden szükséges intézkedést egy hatékony belső ellenőrzési mechanizmus létrehozására a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében; megállapítja, hogy jelentős eltérések vannak a központ és a külső tanácsadók által végzett értékelés között, amelyeket az előválogatási kritériumok értékelésére vonatkozó egyértelmű és részletes iránymutatások hiánya okozott; emlékeztet arra, hogy a felvételi eljárások hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; kéri, hogy a központ javítsa belső felvételi eljárását az értékelési folyamatok és az álláshirdetések pontosítása érdekében;

megelégedéssel veszi tudomásul a központ azon döntését, hogy 2021-ben újra létrehozza a belső jogi tanácsadói álláshelyet; tudomásul veszi, hogy a belső jogi tanácsadói álláshely betöltésére vonatkozó álláshirdetésre való jelentkezéseket 2022. szeptember 29-én lezárták, és felhívja a központot, hogy folyamatosan számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben elért eredményről;

10.

a nemek közötti egyensúlyt illetően megállapítja, hogy a központ felső vezetését egyenetlen megoszlásban négy férfi (66,7 %) és két nő (33,3 %) alkotja; megállapítja továbbá, hogy az igazgatótanács 80 férfiból (51 %) és 76 nőből (49 %) áll; sajnálatát fejezi ki az igazgatótanács tagjainak magas száma miatt (156 tag, ebből 84 szavazati joggal rendelkező tag, megfigyelő és póttag), ami megnehezíti a döntéshozatalt és az egyszerűsített irányítást; megállapítja továbbá, hogy a nemek megoszlása a teljes személyzeten belül 57 % nő és 43 % férfi; üdvözli, hogy a társadalmi fenntarthatósági mutatók között szerepelnek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatók is; emlékeztet annak fontosságára, hogy hosszú távú emberierőforrás-politikát kell kidolgozni a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

11.

hangsúlyozza a földrajzi egyensúly fontosságát, valamint azt, hogy valamennyi tagállamnak arányosan kell képviseltetnie magát annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek;

12.

érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a központ a hét minden napján, napi 24 órában bizalmas tanácsadási támogató szolgáltatást kínál alkalmazottainak és családtagjaiknak; megállapítja, hogy a munkahelyi méltóságra vonatkozó politika értelmében a bizalmas tanácsadók hálózatának koordinátora éves jelentéseket készít, amelyeket megküld az igazgatótanácsnak és a személyzet minden tagja számára közzétesz; tudomásul veszi, hogy a 2021. évi jelentés szerint a központ három alkalmazottja informális eljárás megindítása nélkül konzultált egy bizalmi tanácsadóval, két alkalmazott pedig informális eljárást indított; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot az elindított informális eljárások nyomon követéséről;

Közbeszerzés

13.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben 23 közbeszerzési eljárást dolgoztak fel;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék számos szabálytalanságról számolt be a közbeszerzési szerződések kezelésével kapcsolatban; megállapítja különösen, hogy a központ anélkül fizetett ki 180 590 EUR-t egy megrendelőlap kapcsán, hogy megkapta volna a szerződő féltől a keretszerződésben előírt külön nyilatkozatokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a mulasztás a keretszerződéshez kapcsolódó mind a 28 megrendelőlapot érintette, összesen 883 539 EUR értékben; sajnálja továbbá, hogy a központ a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogi kockázatoknak van kitéve;

15.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék által egy 2020-as közbeszerzési szerződésben talált hibát a központ azzal enyhített, hogy 2021. február 26-i hatállyal törölte a szabálytalan szerződést;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

tudomásul veszi a központnak az átláthatóságnak, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit;

17.

rámutat, hogy a központ igazgatótanácsa megfigyelőkkel együtt 94 tagból és 60 póttagból áll; emlékeztet, hogy az (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerint az igazgatótanács ülésein részt vevő vagy szavazati jogot gyakorló valamennyi tagnak és póttagnak érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtania; üdvözli, hogy 2022. szeptember 12-én az igazgatótanács valamennyi teljes jogú tagja benyújtotta nyilatkozatát, és csak három póttag nyilatkozata hiányzik; megállapítja azonban, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tagjai által benyújtott előzetes érdekeltségi nyilatkozatok értékelésekor 2021-ben egy összeférhetetlenséget tártak fel; megállapítja, hogy a belső ellenőrzési koordinátor véleményét követően az ügyvezető igazgató úgy határozott, hogy leváltja e kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület egy tagját;

18.

üdvözli, hogy a központ arról számolt be, hogy 2021-ben utólagos ellenőrzéseket végzett a kiválasztási eljárások során felmerült összeférhetetlenségekre vonatkozóan, és hogy az értékelés szerint a kontrollok többsége érvényben van és hatékonyan működik, de néhány területen további javításra van szükség;

19.

emlékeztet továbbá arra, hogy az igazgatótanács tagjait is felkérik rövid önéletrajzaik benyújtására, bár ez hivatalosan nem követelmény; megállapítja, hogy 2022. szeptember 16-án az igazgatótanács 94 tagja közül 34-nek, a 60 aktív póttag közül pedig 27-nek az önéletrajza hiányzott; felhívja a központot, hogy az igazgatótanács valamennyi tagja, valamint az érintett külső és belső szakértők önéletrajzainak és érdekeltségi nyilatkozatainak közzétételével biztosítsa a teljes átláthatóságot;

20.

felhívja a Számvevőszéket, hogy vegyen részt a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásban; kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenségek, az összeférhetetlenségek, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja a központot, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Belső ellenőrzés

21.

megállapítja, hogy a belső ellenőrzés teljes költsége 2021-ben 988 545 EUR volt (55 461 EUR közvetlen költség és 933 084 EUR közvetett költség), ami a központ költségvetésének 5,3 %-át teszi ki; megállapítja továbbá, hogy 2021-ben a szerződésekhez és a pénzgazdálkodáshoz kapcsolódóan 26 meg nem felelési eseményt vettek nyilvántartásba a központ hiányossági nyilvántartásában; üdvözli, hogy a belső ellenőrzési koordinátor ajánlásait végrehajtották és nyomon követték a megismétlődés elkerülése érdekében;

22.

emlékeztet, hogy 2020-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) távolról teljeskörű kockázatértékelést végzett a központ igazgatási, pénzügyi, operatív és információtechnológiai (IT) folyamatára vonatkozóan; üdvözli, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2021. január 29-én végzett nyomonkövetési ellenőrzés arra a következtetésre jutott, hogy a központ megfelelően és hatékonyan hajtotta végre az összes ajánlást;

23.

tudomásul veszi, hogy értékelési politikájának megfelelően a központ előzetes értékeléseket végez az 500 000 EUR feletti közbeszerzési eljárások, valamint az 500 000 EUR-t meghaladó összkiadással járó projektek és tevékenységek esetében; megállapítja, hogy a pénzügyi és közbeszerzési vezető 2021. évi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált időszakban indított közbeszerzési eljárások megfeleltek az előzetes értékelés követelményeinek; megállapítja továbbá, hogy a 2022-ben véglegesített utólagos értékelés megerősíti, hogy a tevékenység eredményes, hatékony és koherens volt, és uniós hozzáadott értéket teremtett;

24.

üdvözli, hogy a központ reagált a Számvevőszék közbeszerzési szerződések kezelésével kapcsolatos megállapításaira, és belső eljárásait kiigazította, hogy a jövőben megelőzze a hasonló esetek előfordulását; üdvözli továbbá, hogy a központ a Számvevőszék e területre vonatkozó észrevételeinek fényében aktualizálta a jövőbeli munkaerő-felvételi eljárásokra vonatkozó eljárásait; felhívja a központot, hogy mielőbb orvosolja az álláshirdetésekben meghatározott előválogatási kritériumok pontozására vonatkozó iránymutatásai egyértelműségének és részletességének hiányát, amint azt a Számvevőszék az ügynökségekről szóló, 2021. évi jelentésében kérte;

25.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék által a kifizetések kezelése terén feltárt hiányosságokat, különös tekintettel az előzetes kontrollokra, amelyek jogi és reputációs kockázatoknak tehetik ki a központot;

26.

emlékeztet arra, hogy a központ megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes vagy utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

27.

megjegyzi, hogy a központ folytatja a központ kiberbiztonságának és a személyes adatok védelmének javítására irányuló erőfeszítéseit, különösen egy új, többtényezős hitelesítési rendszer és a személyzetnek nyújtott képzési tevékenységek szervezése révén; tudomásul veszi, hogy a központ elkötelezett amellett, hogy kiberbiztonsági politikát dolgozzon ki a soron következő kiberbiztonsági rendelet (3) nyomon követése érdekében; megjegyzi, hogy az online információbiztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítását célzó megfelelő enyhítő intézkedések megállapítása érdekében a központ 2022 elején adatvédelmi hatásvizsgálatot végzett;

28.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell a központ digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében; arra ösztönzi a központot, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségel (ENISA);

29.

elismeri a központnak a környezeti hatás csökkentésére, valamint a digitális és zöld átállás megvalósítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy a központ arról számolt be, hogy 2021-ben a Covid19-válsággal összefüggésben a kiküldetésekkel és ülésekkel kapcsolatos kiadások 78 %-kal csökkentek, és hogy a 2023–2025 közötti programozási időszakban (a Covid19-válság előtti szintekhez képest) 70 %-kal tervezi csökkenteni a személyzet utazásait; üdvözli a központ azon törekvését, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válik;

30.

emlékeztet arra, hogy a központ régóta elkötelezett a környezetgazdálkodási gyakorlatok mellett; elismeri a központ környezetgazdálkodási rendszerét, amely hozzájárul környezetvédelmi céljainak eléréséhez; üdvözli, hogy bevezették a „CO2-kibocsátás (tonnában)” környezetvédelmi mutatót, mivel ez bizonyítja, hogy a központ elkötelezett a zöld célkitűzések elérése mellett, és ez a mutató hasznos referenciaérték a világjárvány utáni kibocsátások alakulásának és a központ szén-dioxid-lábnyomának nyomon követéséhez;

31.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben a központ koordinált egy felmérést az uniós ügynökségek tudományos tanácsadással foglalkozó hálózatán belül, hogy feltérképezze a fenntartható fejlődés társadalmi-gazdasági hatásait kezelő tevékenységeket, és bemutassa, hogy ez a szakértelem hogyan támogathatná az európai zöld megállapodás végrehajtását;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

32.

elégedetten állapítja meg, hogy a központ az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében haladéktalanul kidolgozta és aktiválta a Covid19-világjárvány kezelésére szolgáló válságkezelési tervet olyan óvintézkedések révén, mint a távmunka, valamint a fizikai jelenléttel zajló rendezvények és kiküldetések törlése; megállapítja, hogy 2021-ben a központ valamennyi rendezvényét továbbra is virtuálisan tartották, de a résztvevők visszajelzéseinek folyamatos és szisztematikus elemzése magas online részvételi arányt és 98 %-os általános elégedettségi szintet mutatott;

33.

megjegyzi, hogy az Eurofound szakértőivel szoros együttműködésben a központ munkadokumentumot tett közzé, amelyben beszámol a 2020. évi európai vállalati felmérés Covid19-cel kapcsolatos nyomon követésének első megállapításairól; megállapítja továbbá, hogy a központ honlapján külön oldalt hoztak létre a Covid19-re való reagálásról, hogy a felhasználók könnyebben használhassák azt a különböző kapcsolódó tevékenységek során;

Egyéb megjegyzések

34.

tudomásul veszi a központ régóta fennálló gyakorlatát a más ügynökségekkel, például az Eurofounddal és az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) való együttműködés és információcsere terén; emlékeztet különösen az ENISA-val 2020. május 4-én aláírt szolgáltatási szintű megállapodásra az erőforrások megosztásáról; kiemeli, hogy ezek az erőforrások 2021-től az adatvédelmi tisztviselőre is kiterjednek; felhívja a központot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a megállapodás végrehajtásáról; megállapítja továbbá, hogy 2022-ben egyetértési megállapodás született az Európai Munkaügyi Hatósággal, és hogy a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata és a Skills-OVATE keretében folytatott együttműködést kulcsfontosságú prioritásként határozták meg;

35.

üdvözli a központ, valamint az Eurofound, az ETF és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség közötti rendszeres koordinációt és együttműködést; felhívja a központot, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza együttműködését, ossza meg bevált gyakorlatait és törekedjen megbeszélésekre a közös érdekű területeken a többi uniós ügynökséggel például olyan területeken, mint az emberi erőforrások, az ingatlankezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság;

36.

felhívja a központot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti a központot, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

37.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/128 rendelete (2019. január 16.) az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2019.1.31., 90. o.).

(3) Javaslat az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2022)122).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/223

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1855 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0077/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0125/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/224

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1856 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0078/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 20. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0102/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

(1) HL C 216., 2022.5.31., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/226

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1857 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0102/2023),

mivel a bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 30 044 194 EUR volt, ami 2020-hoz képest 1,82 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökséget uniós hozzájárulásból és konkrét projektek külső címzett bevételeiből finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően a költségvetés végrehajtási aránya 96,78 %-os volt, ami 5,09 %-os emelkedést jelent a 2020-as évhez képest; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,26 %-os volt, ami 2020-hez képest 1,93 %-os csökkenést jelent; megállapítja továbbá, hogy a négy, folyamatban lévő többéves nemzetközi bűnüldözési együttműködési projekt (uniós külső támogatási alapok) végrehajtásának első két évében (2020 és 2021) a kifizetési előirányzatok kumulált végrehajtási aránya 22,25 % volt;

megjegyzi, hogy költségvetési módosítást fogadtak el, amelynek értelmében az ügynökség 2021. évi költségvetését 800 000 EUR-val csökkentették, amelyet visszatérítettek a Bizottságnak; tudomásul veszi az ügynökség magyarázatát, amely szerint a világjárvány 2021 első negyedévében súlyosan érintette a helyszíni bűnüldözési képzések megszervezésének lehetőségét, ami jelentős alulköltekezést okozott; hangsúlyozza azonban, hogy az ügynökség hatékonyan alkalmazkodott, és átalakította tevékenységeit online tanulásra, így biztosítva képzési programjainak végrehajtását;

elismeréssel üdvözli, hogy a C8-alapok (2020-ról 2021-re átvitt) végrehajtási aránya 2021-ben 100 % volt; megjegyzi továbbá, hogy a 2021-ről 2022-re átvitt 2 411 091 EUR magas összeg, amely az ügynökség 2021. évi trendes költségvetésének 24 %-át teszi ki;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az ügynökség munkaprogramjának végrehajtási arányát befolyásolta a Covid19-válság, főként a helyszíni tevékenységek tekintetében; elégedett azzal, hogy a kitűzött célok többségét elérték vagy túlteljesítették; elismeréssel veszi tudomásul az ügyfelek elégedettségi arányát 2021-ben, mivel az ügynökség képzési tevékenységeiben részt vevők 97 %-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett vagy nagyon elégedett;

megjegyzi, hogy 2021-ben a Bizottság elvégezte az ügynökség ötéves értékelését; üdvözli az értékelő jelentés összességében pozitív következtetéseit, és felkéri az ügynökséget, hogy hajtsa végre az értékelő jelentésben foglalt ajánlásokat;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Covid19-járvány hatása ellenére az ügynökség még nagyobb hatást tudott kifejteni, hiszen a képzéseken részt vevők száma 2020-hoz képest 17 %-kal nőtt; elismerését fejezi ki továbbá az ügynökség által az e-tanulás terén elért kivételes eredményekért, valamint a CEPOL online kutatási és tudományos konferenciájának megszervezéséért, amely 2021 tavaszán több mint 500 résztvevőt vonzott; megjegyzi, hogy a CEPOL csereprogramját augusztus közepére halasztották, és a tervezett cserék 57 %-át 2021-ben valósították meg;

megállapítja, hogy az ügynökség elvégezte a képzési igényekről szóló második uniós stratégiai felmérést (EU–STNA), amelynek során meghatározta a bűnüldöző szervek tagjaira vonatkozó képzési prioritásokat a 2022–2025 közötti időszakra; üdvözli a CEPOL bűnüldözési együttműködéssel, információcserével és interoperabilitással foglalkozó új tudásközpontjának (CKC INT) elindítását;

hangsúlyozza, hogy az uniós szintű bűnüldözési képzésnek tükröznie kell az Unió biztonságát fenyegető veszélyeket, összhangban az ügynökség megbízatásával; ismételten hangsúlyozza a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a faji és etnikai profilalkotás és az erőszak megelőzésére irányuló stratégiákról szóló bűnüldözési képzés fontosságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok biztonsága és védelme érdekében sürgősen szükség van a mesterségesintelligencia-technológiák rendőrségi hatóságok általi megfelelő használatára és veszélyeire összpontosító speciális képzésre;

üdvözli az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozását, amelynek célja az ügynökség képzési stratégiájának javítása ezen a területen, valamint az ügynökség és a tagállamok közötti együttműködés fokozásával foglalkozó szakértői csoport létrehozását, amelynek célja az együttműködés minőségének és hatékonyságának javítása; tudomásul veszi az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői csoport arra irányuló javaslatát, hogy adott esetben mind a tagállamokban, mind a harmadik országokban kínált képzési tevékenységekbe horizontális kérdésként vegyék fel az alapvető jogokat, különös tekintettel az alapvető jogokra és a bűnmegelőzésre;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben megkezdte a négy többéves nemzetközi projekt végrehajtását, amelyek segítik a harmadik országokat abban, hogy kiépítsék kapacitásaikat a releváns bűnüldözési szakpolitikai területeken;

11.

üdvözli a CEPOL Számítástechnikai Bűnözés Elleni Akadémiáján keresztül folytatott együttműködést a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó szakosodott tudásközpontokkal és más központokkal, például a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Képzési és Oktatási Csoporttal, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal és az Interpollal a kiberbűnözéssel kapcsolatos növekvő képzési igények kezelése terén;

12.

kiemeli az ügynökség folyamatban lévő munkamegállapodásait a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal, a Bizottsággal, valamint a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével;

13.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem kötött munkamegállapodást az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósággal (DG TAXUD), és ez megakadályozza az ügynökséget abban, hogy tevékenységeinek célközönségét a vám- és határtisztviselőkre is kiterjessze; ösztönzi az ügynökséget annak biztosítására, hogy valamennyi kulcsfontosságú szervvel munkamegállapodások legyenek érvényben;

14.

ösztönzi az ügynökséget, hogy képzési módszereit jobban igazítsa célközönségéhez: sürgeti az ügynökséget, hogy kövesse nyomon a Bizottság értékelésének eredményeit, és igazítsa ki a bűnüldöző szervek azon tisztviselőinek képzését, akik a (virtuális) elméleti tantermi képzés helyett jobban reagálnak a gyakorlatias képzésre (közös gyakorlatok, szimulációk, döntéshozatali gyakorlatok);

Személyzeti politika

15.

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 91 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 33 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi, mint 2020-ban) 30-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 2021-ben 58 szerződéses alkalmazott (ebből 20-an szokásos tevékenységek, 38-an pedig külső finanszírozású kapacitásépítési projektek keretében) és hét kirendelt nemzeti szakértő (hatot az ügynökség költségvetéséből, egyet pedig a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos 2. képzési partnerség keretében finanszíroztak) dolgozott az ügynökségnél; megjegyzi továbbá, hogy 2021. december 31-én 19 ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak olyan alapvető tevékenységekhez kapcsolódó feladatokhoz, mint az e-tanulás, az IKT, valamint a jogi és irányítási támogatás;

16.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség munkájának a jelenlegi megbízatásának hatálybalépésével történt jelentős bővülését még mindig nem követte a személyzet létszámának hasonló mértékű növelése; aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy az elkövetkező évekre az ügynökség ne igényeljen új álláshelyeket annak ellenére, hogy több munkatársra van szükség; kiemeli továbbá, hogy további emberi erőforrások hiányában az ügynökség szerződéses alkalmazottakat alkalmaz olyan feladatokra, amelyeket rendes körülmények között ideiglenes alkalmazottak látnának el; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az álláshelyek besorolásával kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy ezen álláshelyek tükrözzék a személyzet munkaterhelését és feladatait;

17.

aggodalommal állapítja meg, hogy a személyzet fluktuációja 2021-ben továbbra is magas, 11,8 %-os volt; nagyra értékeli az ügynökség által e probléma megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, többek között egy új, strukturált, kilépési interjú bevezetése révén; kiemeli, hogy az ilyen interjúk lefolytatása során derült ki, hogy a magas fluktuációt főként a nagy munkaterhelés és az álláshelyek alacsony besorolása okozza; hangsúlyozza továbbá, hogy az ügynökség nehézségekkel küzd a munkaerő-felvételi folyamat során, ami egyrészt a pályázatok alacsony száma, másrészt az állásajánlatokat elutasító sikeres pályázók magas száma okoz; kiemeli, hogy az ügynökségen belüli álláshelyekre felkínált javadalmazásra alkalmazott korrekciós együttható rendkívül negatív hatással van az ügynökség azon képességére, hogy csökkentse a személyzet fluktuációját, felvegye a megbízatásának optimális végrehajtásához szükséges személyzetet, valamint hogy vonzóvá váljon a magasan képzett pályázók számára; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korrekciós együtthatót annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az ügynökség fogadó városába való áttelepülés és az ott-tartózkodás gazdasági realitásait; továbbá felszólítja a Bizottságot és az ügynökséget, hogy biztosítson további lehetőségeket, például hozzáférést nemzetközi iskolákhoz, gyermek- és egészségügyi ellátáshoz, hogy vonzóbbá tegye az ügynökségnél való munkavégzést;

18.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség bevezette a SYSPER különböző moduljait, és azt tervezi, hogy ezt folytatja, növelve az alap- és választható modulok használatát;

19.

üdvözli az ügynökség jelentésében szereplő nemek szerinti megoszlást 2021-ben: 3 férfi és 3 nő vezetői beosztásban (1 felsővezető és 5 középvezető), 16 férfi (59 %) és 11 nő (41 %) az igazgatótanácsban, az ügynökség teljes személyzetben pedig 39 férfi (45 %) és 48 nő (55 %) dolgozott; elismerését fejezi ki az ügynökségnek a 2021-ben elért nemek közötti egyensúlyért; aggodalmát fejezi ki azonban a földrajzi egyensúly hiánya miatt, és hogy az ügynökség nem foglalkoztat alkalmazottakat Ciprusról, Csehországból, Dániából, Franciaországból, Írországból, Luxemburgból, Máltáról és Szlovéniából; sürgeti az ügynökséget, hogy felvételi eljárásaiban szenteljen kiemelt figyelmet a földrajzi egyensúlynak, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

20.

üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség képzéseket szervezett olyan témákról, mint az etika és az integritás, a tisztelet és a méltóság, a zaklatás megelőzése és a jóllét; üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben politikát fogadott el a személyek méltóságának védelmére, valamint a szexuális zaklatás megakadályozására vonatkozóan; üdvözli továbbá a bizalmas tanácsadókkal folytatott informális eljárás bevezetését; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint 2021-ben nem jelentettek zaklatási esetet;

Közbeszerzés

21.

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2019-es pénzügyi év óta a Számvevőszék minden évben új észrevételeket tett az ügynökség közbeszerzéseivel kapcsolatban; tudomásul veszi a Számvevőszéknek az ügynökség 2021. évi szerződéskezelési és közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos észrevételeit; megjegyzi különösen, hogy 2021-ben az ügynökség kifizetéseket teljesített bizonyos Unión kívüli országokban végzett tevékenységekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy ezek a tevékenységek nem tartoztak azon keretszerződés hatálya alá, amely alapján a kapcsolódó kifizetéseket teljesítették; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon következtetését, hogy az ügynökség ebben az esetben a költségvetési rendelet 172. cikkét megsértve járt el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kapcsolódó, 76 590 EUR összegű kifizetések szabálytalanok voltak, amint azt a Számvevőszék megállapította; megjegyzi, hogy az ügynökség úgy döntött, hogy kivételt tesz, kizárólag az Unión kívüli országokban felmerülő sürgős üzleti igényekre vonatkozóan, mivel az említett határozatot felvették az ügynökség kivétel-nyilvántartásába; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség rendszeresen a kivételek tekintetében alkalmazott eljáráshoz folyamodott, amelynek célja az üzletmenet-folytonosság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása egy olyan nyílt eljárás lezárásáig, amely 2022 januárjában egy új, mindenre kiterjedő, korlátozások nélküli keretszerződés aláírását eredményezte;

22.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökségnek a közbeszerzéssel kapcsolatos eljárásokhoz csak egy ideiglenes alkalmazotti és egy szerződéses alkalmazotti álláshelye volt, két további szerződéses alkalmazott pedig külső finanszírozású projekteken dolgozott; megjegyzi, hogy az ügynökség ideiglenes alkalmazottakat vesz igénybe a munkaterhelés enyhítésére; mély aggodalommal emeli ki, hogy legalább 2022 novemberéig a legmagasabb besorolási fokozatú közbeszerzési tisztviselő AST-5 volt, AST-3 felvételi besorolási fokozattal, amelyet az ügynökség túl alacsonynak tart, figyelembe véve az ehhez az álláshelyhez rendelt feladatokat; hangsúlyozza, hogy az ilyen álláshelyek nem megfelelő besorolása hatással lehet az ügynökség által lefolytatott közbeszerzési eljárások minőségére; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen orvosolja ezeket a problémákat;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

23.

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elégedetten veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács és a felső vezetés legtöbb tagjának érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzát közzétették az ügynökség honlapján; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a nyilatkozatok formátuma lehetővé teszi az ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó szakmai, pénzügyi, személyes és egyéb érdekeltségek felsorolását; megjegyzi, hogy a javadalmazott szakértők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait nem teszik közzé az ügynökség honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy ezeket a fennmaradó dokumentumokat a lehető leghamarabb tegye elérhetővé honlapján; üdvözli, hogy az ügynökség honlapján közzétett szakértői szerződések éves listáját kiegészítették a szakértők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozataira vonatkozó információkkal;

Belső kontroll

24.

tudomásul veszi az ügynökség értékelését saját belsőkontroll-rendszeréről, és annak következtetését, amely szerint a rendszer létezik, hatékony és jól működik, és csak kisebb javításokra van szükség; felhívja az ügynökséget, hogy értékelésébe kifejezetten építse be a Számvevőszék észrevételeit és a kapcsolódó ajánlásokat;

25.

tudomásul veszi a számvevőszéki jelentésből, hogy az ügynökség belsőkontroll-rendszerében több hiányosság van, mégpedig a közbeszerzési eljárásokkal és a költségvetési kötelezettségvállalások kezelésével kapcsolatban; a közbeszerzéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Számvevőszék egy esetben megjegyezte, hogy a kiválasztási és odaítélési kritériumok szétválasztásának hiánya veszélyeztette az átláthatóság elvét, és az ügynökség jó hírnevét kockázatnak, valamint az ügynökséget jogi kockázatnak tette ki; egy másik ügyben megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az ügynökség nem követte nyomon a fennmaradó kifizetéseket, és ezzel kitette magát annak a kockázatnak, hogy költségvetési megszorítások esetén nem teljesíti a harmadik felekkel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e kérdések kezelésére tervezett intézkedésekről és az e téren elért előrehaladásáról;

26.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék a közbeszerzési eljárásokon kívül a költségvetési kötelezettségvállalások kezelésével kapcsolatban is hiányosságokat észlelt az ügynökség belső ellenőrzési környezetében, és üdvözli, hogy az ügynökség konkrét lépéseket tett e hibák kezelésére, beleértve a projektmenedzserek és más érintett személyzet rendszeres szerződéskezelési képzését az ilyen esetek tudatosítása és előfordulásának csökkentése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért előrehaladásáról;

27.

megjegyzi, hogy 2021 októberében a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) ellenőrzést kezdeményezett „Emberierőforrás-gazdálkodás és etika a CEPOL-nál” címmel; tudomásul veszi az IAS végleges ellenőrzési jelentésének pozitív következtetését, valamint a felvételi, értékelési és átsorolási eljárások tekintetében azonosított, javításra szoruló területeket; felszólítja az ügynökséget, hogy hajtsa végre az IAS ajánlásait;

28.

aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség belső ellenőrzési hiányosságait a technológia ellenőrzése (pl. az IKT terén a biztonsági mentésre vonatkozó szabályzat) és a dokumentumkezelés eljárási keretének hiánya tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy – szükség esetén akár egy másik ügynökség segítségével – vezesse be a Bizottság ARES dokumentumkezelő rendszerét;

Digitalizáció és a zöld átállás

29.

megjegyzi, hogy az ügynökség nem rendelkezik hivatalos kiberbiztonsági politikával; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség együttműködik a CERT-EU-val és más partnerekkel a kiberbiztonság és a digitális nyilvántartások védelmének növelése érdekében; elismeri, hogy az ügynökség lehetőségei e téren korlátozottak, tekintettel a létszámterv szerinti alacsony személyzeti létszámra;

30.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek amiért számos technikai fejlesztéssel bővítette a LEEd platformot, különösen a platform 2020 végi kibertámadása és azt követő leállítása fényében; üdvözli a LEEd platform gyors helyreállítását és a kiemelkedő online tevékenységek 2021 első negyedévében történő végrehajtását; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség arról számolt be, hogy viszonylag magas szintű digitalizációt ért el, mivel folyamatai papírmentessé váltak;

31.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); javasolja, hogy az ügynökség kínáljon rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzési programokat az ügynökség teljes személyzete számára; kéri az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel kiberbiztonsági politikájának kidolgozását, 2023. december 31-ig készítse el azt, és az elért előrehaladásról tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

32.

üdvözli a személyes és üzleti készségek fejlesztését támogató új tanulási portfólió 2021. januári elindítását, amely 1 000 LEEd-felhasználó számára 500 új e-tanulási modult és férőhelyet biztosít, majd 2022 októberétől a licencet további 2 000 férőhelyre terjeszti ki;

33.

tudomásul veszi az ügynökség környezeti hatásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit; különösen üdvözli az ügynökség belső szabályait, amelyek szerint a személyzetnek és a képzési tevékenységek résztvevőinek rövid távolságok esetében a légi közlekedés helyett alternatívákat kell alkalmazniuk; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség költségtérítést ajánlott fel személyzete számára a tömegközlekedés használatának költségeire vonatkozóan;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

34.

megjegyzi, hogy az ügynökség arról számolt be, hogy 2021-ben a Covid19-világjárvány súlyos hatást gyakorolt helyszíni tevékenységeire; megjegyzi különösen, hogy a 2021-re tervezett egyes tevékenységek végrehajtását 2022-re halasztották, néhány más tevékenységet helyettesítés nélkül töröltek, több tevékenységet visszavontak, valamint a helyszíni tevékenységeket online tevékenységgé alakították át; elismerését fejezi ki az ügynökségnek a rezilienciájáért és azért, hogy a célkitűzések teljesítése érdekében erőforrásokat csoportosított át;

35.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a személyzet viszonylag magas fluktuációja ellenére az ügynökség üzletmenet-folytonosságát és személyzetének biztonságát olyan intézkedésekkel biztosították, mint a kiterjesztett távmunka és a rugalmas munkaidő, az elektronikus munkafolyamatok, ideiglenes személyzet és kirendelt nemzeti szakértők felvétele, valamint a szociális rendelkezések fenntartása;

Egyéb megjegyzések

36.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem rendelkezik elegendő irodaterülettel és hellyel az operatív tevékenységekhez, és hogy az ügynökség három különböző helyszínen működik; sajnálja, hogy elhalasztották a magyar kormánynak a nemzetközi szervezetek számára közös épületegyüttes létrehozására irányuló eredeti tervét; megjegyzi, hogy az ügynökség ügyvezető igazgatójának a magyar hatóságokkal folytatott megbeszélései 2022-ben is folytatódtak; felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a helyiségeivel kapcsolatos fejleményekről és a fogadó tagállammal folytatott tárgyalások előrehaladásáról; üdvözli azon belső munkacsoport létrehozását, amelynek feladata, hogy felmérje, hogyan lehetne a meglévő tereket a legjobban kihasználni;

37.

emlékeztet arra, hogy az ügynökségnek valamennyi tevékenysége során biztosítania kell a teljes átláthatóságot és az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartását, beleértve a harmadik országokkal folytatott tevékenységeket is.

38.

felhívja az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az ügynökséget, hogy a média és a közösségi média csatornáinak jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

39.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/232

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1858 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0078/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 20. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0102/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/233

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1859 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023[6] – C9-0079/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 121. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0098/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 81. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/235

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1860 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0098/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint (1) az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 203 802 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 11,34 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetéséből 38 900 000 EUR az uniós költségvetésből, 109 791 000 EUR pedig díjakból származik (2);

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 96,31 %-os volt, ami 2020-hoz képest 2,31 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 87,34 %-os volt, ami 2020-hoz képest 5,30 %-os csökkenést mutat;

megállapítja, hogy az ügynökség a díjak és illetékek tekintetében 11,2 millió EUR többlettel zárta az évet; megjegyzi, hogy a díjak és illetékek többletét hozzáadták a felhalmozott többlethez, 60,9 millió EUR-ról 72,1 millió EUR-ra növelve azt;

megállapítja, hogy a 2021-re átvitt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó törölt előirányzatok aránya 1,55 %-ra csökkent (a 2020. évi 5,46 %-hoz képest), és így a Bizottság által meghatározott 5 %-os küszöb alatt maradt;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség bizonyos intézkedéseket alkalmazott a tevékenységei és egyéb intézkedései által nyújtott hozzáadott érték értékelésére a költségvetési gazdálkodás javítása érdekében, a 11 fő működési területen 130 célkitűzés és 60 fő teljesítménymutató kombinációjával, valamint 9 további horizontális jellegű projekttel, illetve kezdeményezéssel; megjegyzi, hogy a Covid19-válság folytatódó hatásai ellenére az ügynökség jó teljesítményt nyújtott, így 2021. évi éves munkaprogramjának 84 %-os volt a végrehajtási aránya és a fő teljesítménymutatók 76 %-a esetében teljesült a kitűzött cél; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye tudomásul a meg nem valósított vagy lemaradásban lévő mutatókat, különösen az eseményjelentések időben történő feldolgozását és az ellenőrzési megállapításokat követően hozott korrekciós intézkedések lezárási arányát;

elismerését fejezi ki az ügynökség 2021-ben elért legfontosabb eredményeit és előrehaladását illetően a zöld megoldásokhoz és a digitalizációhoz kapcsolódó feltörekvő területeken; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az ügynökség az EASA 2021. évi fenntartható légi közlekedési programja révén fokozta a tiszta légi közlekedésre irányuló erőfeszítéseit, különböző intézkedésekkel, például a fenntartható légijármű-üzemanyagok (SAF), valamint a hidrogén és a hibrid meghajtású légi közlekedés elterjedésének előmozdításával, valamint a környezetvédelmi címkézési program kísérleti szakaszának befejezésével; tudomásul veszi az ügynökség drónprogramjának további eredményeit, például az első U-Space szabályozási csomag közzétételét, valamint a légiforgalmi szolgáltatási műveleteknek az ATCO-engedélyek és a földi berendezések egységesítése révén történő észszerűsítésére irányuló különböző projektek eredményeit; elismerését fejezi ki a Boeing 737 Max módosított változata üzembe helyezésének jóváhagyása miatt; üdvözli, hogy az ügynökség további erőfeszítéseket tett a kutatás és innováció terén azáltal, hogy 2021-ben csatlakozott a Horizont Európa, az Európai partnerség a tiszta légi közlekedésért és a SESAR programokhoz; elismerését fejezi ki továbbá azért, mert az ügynökség folyamatosan javítja a biztonságot, valamint az innovációnak az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv révén történő támogatása iránti elkötelezettségéért, amely 2021-ben olyan kulcsfontosságú projekteket foglalt magában, mint például a minden időjárásban folytatott műveletekről szóló vélemény elfogadása; megjegyzi, hogy a brexit 2021-ben jelentősen megnövelte a szervezetek jóváhagyására irányuló kérelmek számát;

kéri, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást és ösztönzőket a fenntartható légijármű-üzemanyagok további kutatásához és fejlesztéséhez annak érdekében, hogy azok hatékonyabbá és megfizethetőbbé váljanak, valamint hogy javítsák és megnyissák piacukat;

üdvözli az ügynökség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy a tevékenységek jellegét figyelembe véve lehetőség szerint megvizsgálja a más uniós ügynökségekkel való további együttműködés területeit az esetleges átfedések csökkentése érdekében; üdvözli az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökséggel, az Európai Képzési Alapítvánnyal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel megtett konkrét közös intézkedéseket; felhívja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi európai ügynökséggel (humánerőforrás-gazdálkodás, épületkezelés, informatikai szolgáltatások és biztonság stb.);

elismeri, hogy az ügynökség folyamatos erőfeszítéseket tesz hatékonyságának növelése és a források, többek között a képzett személyzet felszabadítása érdekében; elismerését fejezi ki az ügynökségnek ezzel összefüggésben amiatt, hogy a minősített szervezetekkel kötött 26 partnerségi megállapodás és 2 keretszerződés révén felhasználta a polgári légi közlekedési hatóságok szakértelmét, elősegítve ezáltal 63 000 munkaóra kiszervezését 2021-ben;

ösztönzi az ügynökséget, hogy szakértelmét és megfelelő erőforrásait felhasználva vegyen részt a 2023-as uniós költségvetés „A sugárhajtómű-üzemanyagokra vonatkozó szabványokkal és biztonsági tanúsítással foglalkozó európai szerv” elnevezésű kísérleti projektjében;

10.

üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kutatási és innovációs programja révén támogassa az új technológiáknak, műveleteknek és üzleti modelleknek az európai légiközlekedési rendszerbe történő integrálását;

11.

üdvözli a 2020-ban indult, nyílt végű katonai program előrehaladását, és kiemeli az ügynökség szerepét az európai katonai mobilitásban; felszólít a katonai mobilitásra vonatkozó uniós költségvetési sor gyors és jelentős növelésére, hogy a katonaság képes legyen reagálni az ágazat kihívásaira;

12.

nagyobb szinergiára szólít fel a polgári és a katonai szükségletek között a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv keretében, a folyamatok egyszerűsítése és a szabályok összehangolása révén; hangsúlyozza, hogy ez lehetőséget biztosíthatna az ügynökség számára az államok és az ipar versenyképességének további támogatására, például közös szabályozás és az állami légi járművek tanúsítása révén;

Személyzeti politika

13.

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 92,94 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 680 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 680 engedélyezett álláshely volt) 632-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 91 szerződéses alkalmazott és 18 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben; megjegyzi, hogy az ügynökség létszáma 2019-hez képest csökkent a Covid19-cel kapcsolatos pénzügyi következmények miatt, ami arra késztette az ügynökséget, hogy csökkentse a személyzettel kapcsolatos beruházásokat, miközben előnyben részesítette a belső mobilitást és az erőforrások megosztását; üdvözli az ügynökség jelentéseiben szereplő, a személyzet magas – 2021-ben 0,84 %-os – fluktuációjának megelőzésére irányuló intézkedéseket;

14.

tudomásul veszi az ügynökség felső vezetésének nemek szerinti mérlegét: 5 főből 3 férfi (60 %); aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ügynökség igazgatótanácsában nem áll fenn a nemek közötti egyensúly, mivel a 82 tagból 63 (77 %) férfi; tudomásul veszi továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti megoszlását: 959 főből 643 férfi (67 %); felhívja az ügynökséget, hogy a személyzet szintjén folytassa a nemek közötti egyensúlyra irányuló erőfeszítéseit olyan konkrét intézkedések révén, amelyek az ügynökség által kínált álláshelyekre nők jelentkezését vonzzák; megjegyzi, hogy az ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a nemek közötti egyensúly alakulását, és hogy a nők képviselete a vezetői pozíciókban (a részlegvezetőtől az igazgatóig) 16,9 %-ról 21,25 %-ra nőtt 2021-ben, valamint hogy 2020 januárja óta az ügynökség 4 igazgatójából 2 nő;

15.

tudomásul veszi az ügynökség becslését a nyugdíjba vonulások számának közelgő növekedésével kapcsolatban; ezzel összefüggésben üdvözli egy kompetenciamenedzsment és stratégiai munkaerő-tervezési program létrehozását, amely segíteni fogja az ügynökséget többek között annak értékelésében, hogy hol van szükség külső erőforrásokra; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen program eredményéről; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség elfogadott egy középtávú személyzeti forgatókönyvet a kulcsfontosságú kompetenciaterületek megerősítése és a személyzetfejlesztés előmozdítása érdekében azáltal, hogy 2021-ben mintegy 80 alkalmazott számára kínált szakmai karrierlehetőségeket különböző kompetenciaterületeken belül;

16.

Közbeszerzés

17.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség 33 nagy értékű és közepes értékű eljárást, 90 alacsony értékű eljárást és 48 szakértői szerződést, valamint 600 keretszerződés alapján kötött egyedi szerződést kezelt és/vagy kötött meg; üdvözli a műszaki létesítménykezelési szolgáltatásokra vonatkozó konszolidált közbeszerzési stratégia végrehajtását több szerződéstípus összekapcsolásával a szerződéskezelés javítása és a kiszervezett szolgáltatások központosítása érdekében;

18.

a mentesítésért felelős hatóság 2020. évi észrevételeinek nyomon követése tekintetében megjegyzi, hogy az ügynökség intézkedéseket hozott közbeszerzési gyakorlatainak javítására, amelyek célja a tisztességes verseny és az ár-érték arány maximalizálása, az átláthatóság növelése és a kivételek szükségességének csökkentése, többek között pénzügyi szereplőinek szóló figyelemfelkeltő képzések révén; üdvözli az ügynökség által az e-számlázási megoldás terén elért eredményeket; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa digitális megoldásainak optimalizálását és korszerűsítését a közbeszerzési eljárások további egyszerűsítése érdekében, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

19.

tudomásul veszi a hivatal által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; üdvözli, hogy 2021-ben nem fordultak elő összeférhetetlenségi esetek; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökségnél potenciálisan előforduló esetekre enyhítő intézkedések állnak rendelkezésre; elismeri, hogy az igazgatótanácsi tagok és a felsővezetők önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai az ügynökség nyilvános honlapján elérhetők; felhívja az ügynökséget, hogy vegyen részt a Bizottság, a Tanács és a Parlament által aláírt, az érdekképviseletek kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló, újonnan létrehozott intézményközi megállapodásban;

20.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy potenciális összeférhetetlenséggel kapcsolatban nem tartották be a személyzeti szabályzat 16. cikkét; felhívja az ügynökséget, hogy hajtson végre korrekciós intézkedést, és fedje le az összeférhetetlenség kockázatát; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint alapos értékelésre került sor;

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség aktualizálta az összeférhetetlenség kezelésére és megelőzésére vonatkozó politikáját azáltal, hogy elfogadta az EASA személyzetére vonatkozó magatartási kódexet, amely kötelezi az ügynökség valamennyi alkalmazottját az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltésére, az ajándékokra és a vendéglátásra vonatkozó szabályok betartására, valamint a magatartási kódexre és annak mellékleteire vonatkozó kötelező képzések elvégzésére;

22.

emlékeztet az irányítási és ellenőrzési rendszerek megerősítésének fontosságára az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és ellenőrzési rendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes és utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

23.

megjegyzi, hogy az ügynökség tevékenysége technikai jellegű, ezért nyílt párbeszédet folytat a légi közlekedésben érdekelt szereplőkkel, és a szabályalkotási és tanúsítási eljárásokról szóló döntések meghozatalakor figyelembe veszi a véleményüket; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség által a légi közlekedésben érdekelt felekkel szervezett valamennyi technikai munkaértekezlet szerepel az ügynökség honlapjának rendezvényekről szóló oldalán;

Belső kontrollrendszerek

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség belsőkontroll-standardjai öt belső ellenőrzési komponensből, 17 alapelvből és a nemzetközi minőségi szabványból (ISO 9001:2015) álló keretrendszert tartalmaznak; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben felügyeleti ellenőrzést végeztek, amely arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség belső kontrollrendszere teljes mértékben megfelel az irányítási normáinak;

25.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben végrehajtotta a Belső Ellenőrzési Szolgálat tanúsításra és a szervezetek részvételének szintjére vonatkozó ellenőrzéséből eredő intézkedések többségét; felszólítja az ügynökséget, hogy hajtsa végre a fennmaradó intézkedéseket;

26.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg 2021-ban három megbízhatósági ellenőrzést végzett annak értékelésére, hogy betartották-e a vonatkozó rendeleteket, teljesítették-e a folyamat célkitűzéseit, és megfelelően csökkentették-e a főbb kockázatokat az ügynökségen belül; tudomásul veszi, hogy bizonyos ajánlások az ellenőrzési környezetre, illetve a folyamatok általános hatékonyságának további javítására vonatkoznak; felhívja az ügynökséget, hogy fejezze be a 2021. évi nyomonkövetési ellenőrzésekkel kapcsolatban még hátralevő intézkedések végrehajtását;

Digitalizáció és a zöld átállás

27.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek a környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló széles körű intézkedéseiért; ezzel összefüggésben kiemeli azokat a technológiákat, amelyekkel az ügynökség fenntartható épületeit felszerelik és hozzájárulnak az energia- és vízfogyasztás optimalizálásához, a kiírási feltételekben az energiagazdálkodás szolgáltatásként való szerepeltetését, 100 %-ban megújuló energia vásárlását és egyéb, a személyzetet a vasúti vagy tömegközlekedés használatára ösztönző intézkedést, valamint az üzleti utazások csökkentését; elismerését fejezi ki továbbá az ügynökségnek a villamosenergia-fogyasztásra és a vonattal történő üzleti utazásokra vonatkozó kompenzációs rendszeréért;

28.

üdvözli a zöld és digitális átállás felgyorsítására irányuló számos európai partnerség, többek között a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás jóváhagyását, amelynek célja a légiforgalmi szolgáltatások digitális átalakításának felgyorsítása az európai légiforgalmi szolgáltatási főtervvel összhangban; e tekintetben emlékeztet az egységes európai égbolt 2+ fontosságára a harmonizálás, a jobb interoperabilitás és a hatékonyság elérésében;

29.

megjegyzi, hogy az ügynökség folytatta a „Destination: Future-proof (Cél: időtállóvá tétel)” című vállalati átalakítási programját, amelynek fő célkitűzései a munkamódszerek korszerűsítéséhez és a kulcsfontosságú folyamatok egyszerűsítéséhez kapcsolódnak, beleértve az olyan alapvető tevékenységeket, mint a szabályalkotás, az első légialkalmasság és a szervezeti jóváhagyás; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az ügynökségnek a külső érdekelt felek számára nyújtott digitális szolgáltatások terén elért előrehaladásával kapcsolatban, melynek keretében telepítésre kész megoldásokat vezetnek be az eseményjelentésekhez (ECCAIRS2), és hozzáférést biztosítanak az EASA szabályaihoz (e-szabályok), a mentességek és eltérések összegyűjtésére szolgáló FlexToolhoz, a kollaboratív honlapokhoz és a Drones adattárhoz; felhívja az ügynökséget, hogy a digitalizációs ütemtervvel (CORAL) összhangban folytassa az új központi digitális informatikai platformjának kiépítését, és lépje túl az e tekintetben kitűzött célt (65 %); felhívja az ügynökséget, hogy vezessen be kiberbiztonsági politikát és hajtson végre információbiztonsági ütemtervet;

30.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); hangsúlyozza annak fontosságát, hogy rendszeresen végezzen kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájáról, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; arra is ösztönzi az ügynökséget, hogy a hivatal teljes személyzete számára – beleértve a vezetőséget is – rendszeresen biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, naprakésszé tett képzési programokat, mivel ez a hatékony kiberbiztonsági keretrendszer kulcsfontosságú eleme;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

31.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a világjárvány második évében konzervatív megközelítést alkalmazott a kiadások tervezésével kapcsolatban, beleértve a külső munkaerő-felvétel lassítását is; megjegyzi továbbá, hogy a növekvő munkaterhelést új munkamódszerek (pl. távmunka és napi hibrid munkarend) alkalmazásával, valamint a hatékonysági és digitalizációs kezdeményezésekbe való beruházással kezelték a meglévő erőforrásokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett;

32.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány hatásai miatt az ügynökség az utazóközönség védelmére, valamint a biztonsági következmények azonosítására és enyhítésére összpontosított; üdvözli a rendes működéshez való visszatéréssel kapcsolatos projekt keretében a biztonsági tájékoztató közlemények és útmutató anyagok közzététele révén tett ügynökségi fellépéseket, valamint az egészségügyi és az újonnan felmerülő kockázatok kezelésére, valamint a partnerállamokkal való együttműködés kiépítésére irányuló egyéb – rugalmassági intézkedéseket és szabályozási könnyítéseket biztosító – fellépéseket;

33.

javasolja, hogy az ügynökség létrehozásáról szóló (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírtak szerint az ügynökség folyamatosan kövesse nyomon a légi közlekedés biztonságát, a légiutas-kísérő személyzet kimerültségét is;

Egyéb megjegyzések

34.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek az EASA Light – az ügynökség honlapján a nem szakmabeli közönség számára is elérhető tartalmat kínáló felület – megvalósítása terén elért sikerért; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy a felhasználhatóságra vonatkozó visszajelzések fényében fejlessze tovább ezt a kínálatot; elismerését fejezi ki továbbá az ügynökség mérőszámainak javulása miatt az EASA Pro – a honlapon a szakmai érdekeltek számára részletes információkat kínáló terület – használatára vonatkozóan; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség megerősítette a tudományos körökkel való kapcsolatait egy olyan, szakértőket tömörítő tudományos bizottság létrehozásával, amely tanácsot adhat a vonatkozó területek fejlődéséről;

35.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendeletet és a magas szintű irányítási normákat az Unió összes intézményének tiszteletben kell tartania;

36.

(2) HL C 141., 2022.3.29., 80. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/240

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1861 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023[6] – C9-0079/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0098/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/242

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1862 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (jelenleg: az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége)(EUAA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0080/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 15-i (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0123/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(5) HL L 468., 2021.12.30., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 172. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/244

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1863 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (jelenleg: az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, EUAA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0123/2023),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 152 743 528 EUR volt, ami 2020-hoz képest 8,5 %-os növekedést jelent; mivel a hivatal költségvetése főként az uniós költségvetésből származik; emlékeztet arra, hogy a hivatal növekvő szerepét kiemelte a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktuma, amelyet 2020 szeptemberében tettek közzé; megjegyzi, hogy a hivatal működési területe az elmúlt években nőtt;

mivel a Számvevőszék a hivatal 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 96,67 %-os volt, ami 2020-hoz képest (95,14 %) kisebb, 1,53 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 90,91 %-os volt, ami 2020-hez képest (80,91 %) 10 %-os növekedést jelent; elismerését fejezi ki a hivatal arra irányuló intézkedéseiért, hogy megoldja a késedelmes kifizetések régóta fennálló problémáját, és amiért 2021-ben magas (96,5 %) az időben teljesített kifizetések aránya;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a hivatal által 2021-ben teljesített kifizetések közül összesen 362 204 EUR összegű kifizetést nyilvánított szabálytalannak, mivel azok a Rómában és Leszboszon bérelt helyiségekkel kapcsolatos, 2016-ban és 2020-ban végrehajtott közbeszerzési eljárások során elkövetett hibákkal függtek össze; tudomásul veszi a hivatal által hozott korrekciós intézkedéseket, amelyek szerint Leszboszon és Rómában várhatóan 2023 első vagy második negyedévében költöznek új helyiségekbe; felhívja a hivatalt, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy a hivatal bizonyos intézkedéseket fő teljesítménymutatóként használ tevékenységei teljesítményének értékelésére; üdvözli a hivatal 2021. évi éves munkaprogramjának végrehajtását, amelynek keretében az éves mutatóinak 78 %-át és a többéves mutatóinak 85 %-át a Covid19-világjárvány okozta folyamatos kihívások ellenére teljesítették vagy túllépték;

elismerését fejezi ki, hogy a hivatal fokozta a tagállamoknak nyújtott technikai és műveleti segítséget, valamint hogy gyorsan reagált az afganisztáni humanitárius válságra, a belarusz határt átlépő menedékkérők számának növekedésére és az ukrajnai háborúból eredő kihívásokra; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2021-ben a hivatal új operatív terveket írt alá Lettországgal, Litvániával és Belgiummal, létrejött egy szakértői platform az afgánok számára biztonságos útvonalakra vonatkozóan, fokozták az ideiglenes védelemről szóló 2001/55/EK tanácsi irányelv (2) végrehajtásához a tagállamoknak nyújtott támogatást, és a hivatal több munkatársa is jelen volt Moldovában, helyszíni tájékoztatással támogatva a tagállamokba való önkéntes áthelyezéseket;

tudomásul veszi a hivatal beszámolóját, amely szerint 2021-ben jelentősen felgyorsította új megbízatására való felkészülését az (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) végleges elfogadására való tekintettel; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett rendelet új rendelkezéseinek végrehajtásáról, amelyek a konzultációs fórumra, az alapjogi tisztviselőre, az 500 tagállami szakértőből álló menekültügyi szakértői készenléti állományra, az összekötő tisztviselők tagállamokba és harmadik országokba történő kiküldésére, a nyomonkövetési mechanizmusra és a panasztételi mechanizmusra vonatkoznak;

megjegyzi, hogy a hivatal szoros kétoldalú együttműködést folytat más bel- és igazságügyi ügynökségekkel, és munkamegállapodásokat írt alá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az eu-LISA-val, valamint együttműködési terveket írt alá az eu-LISA-val, amelyek lehetővé teszik a közös projektek összehangolását és az információk szisztematikus megosztását; arra hívja fel a hivatalt, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését, és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy a hivatal felső vezetésében kilenc férfi (69 %) és négy nő (31 %), igazgatótanácsában 20 férfi (67 %) és 10 nő (33 %), a teljes személyzet tekintetében pedig 176 férfi (39 %) és 272 nő (61 %) volt a nemek aránya; emlékeztet arra, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezése a tagállamok nemzeti képviselőinek felelőssége; ismételten kéri a hivatalt és a tagállamokat, hogy a felső vezetés vagy az igazgatótanács tagjainak jelölése és kinevezése során tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúlyt;

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 86,61 %-os volt (a 21 meghirdetett állással együtt 92,35 %, és az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 366 ideiglenes álláshelyből (szemben a 2020. évi 366 engedélyezett álláshellyel) 317-et ideiglenes alkalmazott töltött be; megállapítja, hogy ezen felül a 123, illetve 11 engedélyezett álláshelyből 100 szerződéses alkalmazott és hat kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2021-ben; megjegyzi, hogy 2020-ban 58 további rövid távú (egyéves) szerződéses alkalmazotti álláshelyet hoztak létre, amelyeket 2021-ben fokozatosan betöltöttek az olasz és ciprusi műveletekhez, és a tervek szerint ezek 2022 során fokozatosan megszűnnek; üdvözli a hivatali álláshelyek betöltöttségi arányának fokozatos növekedését; hangsúlyozza azonban, hogy a személyzet fluktuációja 2021-ben 6,55 % volt, ami meghaladja a kitűzött célt (< 5 %);

mély aggodalommal veszi tudomásul a hivatal 2021. évi végleges beszámolójának 3.7.1. számú feljegyzését, amely szerint az emberi erőforrások 2022-ben tapasztalható hiányosságai korlátozhatják a hivatalt abban, hogy az új megbízatása során egyes feladatokat ellásson; megjegyzi, hogy a hivatal hangsúlyozza, hogy létszámtervében 68 további álláshelyre van szükség (három éves időtartam során), hogy fenntartható módon tudják teljesíteni az új megbízatás támasztotta követelményeket, valamint azokat, amelyek a hivatal tevékenységi területein jelentkező különböző válságokkal kapcsolatosak; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli létszámtervekről való döntéskor jobban vegye figyelembe a hivatal operatív igényeit;

10.

aggodalommal emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, hogy 2020-ban a hivatalban 16 betöltetlen vezetői álláshely volt, ezek közül 10-et több mint egy évig helyettesítéses alapon töltöttek be, ami ellentétes az Unió személyzeti szabályzatával, amely az ideiglenes vezetői kinevezések időtartamát egy évre korlátozza; tudomásul veszi a hivatal válaszát arra vonatkozóan, hogy 2021-ben miért nem kezelték prioritásként a vezetők felvételét; tudomásul veszi, hogy ennek okai közé tartoznak a Covid19-világjárvány által okozott gyakorlati korlátozások, az új migrációs és menekültügyi válságok, a hivatal két strukturális átszervezése, az üzletmenet-folytonosság biztosításának szükségessége, különös tekintettel a nem vezetői álláshelyek betöltésére; kiemeli azonban, hogy a helyettes vezetők két álláshelyet töltenek be a hivatal létszámtervében, ami hatékonysági problémákhoz, valamint a vezetés és a stratégiai folytonosság romlásához vezethet; említést tesz továbbá a hivatal ügyvezető igazgatójának az Európai Parlamentben 2022. november 30-án tartott meghallgatáson tett nyilatkozatáról, amely szerint akkoriban hét vezető, köztük három felső vezető még mindig ideiglenes pozícióban volt, akik közül kettő több mint egy éve töltötte be tisztségét; a hivatal válaszai alapján tudomásul veszi, hogy 2022 végéig két felső vezetői álláshelyre volt folyamatban munkaerő-felvételi eljárás, míg a harmadik álláshelyet várhatóan a következő hónapokban teszik közzé; aggodalommal veszi tudomásul a hivatal alkalmazottainak névtelen jelentéseit, amelyek szerint a több mint egy éve hivatalban lévő ideiglenes felső vezetői pozíciók száma valójában meghaladja a kettőt; sürgeti a hivatalt, hogy – többek között a Parlament felé is – tegye egyértelművé ezt a kérdést, mivel az a hivatal átláthatóságát és elszámoltathatóságát érinti; megjegyzi továbbá, hogy 2023. január 18-án az ügyvezető igazgató úgy határozott, hogy nem újítja meg az ideiglenes vezetői álláshelyeket, amelyek egy év elteltével jártak le, és megszüntették az egy évnél hosszabb ideje dolgozó alkalmazottak szerződését; ismételten felhívja a hivatalt, hogy az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban haladéktalanul indítsa el vagy véglegesítse az összes vezetői álláshely betöltéséhez szükséges felvételi eljárásokat, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

11.

emlékeztet arra, hogy a kölcsönmunkaerőtől való függőség egyik oka az (EU) 2021/2303 rendelet elfogadásának és hatálybalépésének késedelme volt, mivel a megállapodás nem tette lehetővé a hivatal számára, hogy e szerződéseket a rendelet hatálybalépéséig meghosszabbítsa; sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság súlyos gondatlansággal tervezte meg és osztotta ki a hivatal számára ezen álláshelyeket; hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzet negatív hatással volt a hivatal munkaerő-felvételi képességeire és a hivatal azon képességére, hogy megfelelően támogassa a tagállamokat, végső soron a menedékkérők és menekültek kárára, akik elhúzódó eljárásokkal és nem megfelelő befogadási feltételekkel szembesültek; kiemeli továbbá, hogy ezeket az állásokat több mint egy éve megbízásos alapon töltötték be, ami ellentétes a személyzeti szabályzattal, és a hivatal stratégiai folyamatosságát is veszélyezteti;

12.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2022. szeptember 14-én a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) egyes tagjai névtelen e-mailt kaptak, amely a hivatal teljes felső vezetése által okozott, személyzettel kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó állításokat fogalmazott meg; tudatában van a fent említett állítások súlyosságának, amelyek többek között a vezető tisztviselők jogellenes, átláthatatlan vagy részrehajló felvételére és előléptetésére, nepotizmusra, valamint zaklatásra, illetve a hivatal személyzetének kiküldetéseivel kapcsolatos hűtlen kezelésre, továbbá ezek elkendőzésére vonatkoznak; megjegyzi, hogy ezen állítások következményeként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2022. november 24-én vizsgálatot indított; kiemeli, hogy 2023. január 23-án a CONT bizottság néhány tagja újabb névtelen panaszt kapott további állításokkal; megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató kijelentette, hogy teljes mértékben támogatta a vizsgálat OLAF általi megindítását, és a CONT bizottság 2022. november 30-i ülésén ígéretet tett arra, hogy minden lehetséges módon segíti a hatóságokat; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a vizsgálat előrehaladásáról és szakaszairól;

13.

megjegyzi, hogy a hivatal szakpolitikát léptetett életbe a személyes méltóság védelmére, valamint a pszichológiai és a szexuális zaklatás megelőzésére; üdvözli, hogy a hivatal 2021-ben figyelemfelkeltő kampányokat szervezett e kérdésekkel kapcsolatban, valamint bizalmi személyeket nevezett ki; megjegyzi, hogy a hivatalhoz négy panasz érkezett állítólagos pszichológiai zaklatás miatt, amelyek közül egyet visszavontak; megjegyzi, hogy a másik három panaszt egy külső ügyvédi iroda támogatásával végzett előzetes értékelésnek vetették alá, ami arra a következtetésre vezetett, hogy a zaklatásra nem találtak prima facie bizonyítékot, így a hivatal nem tartott szükségesnek további intézkedéseket; felhívja a hivatalt, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére az ügyek tipológiáját és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hivatal külső ügyvédi iroda támogatásának kérése mellett dönt, tekintettel arra, hogy a hivatal rendelkezik saját jogi szolgálattal;

14.

megjegyzi, hogy 2021-ben továbbra is problémát jelentett, hogy a tagállamok nem jelöltek ki elegendő számú szakértőt; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal a kiküldetési szükségleteket valamennyi érintett tagállamban fizetett külső szakértők és rövid távú operatív szerződéses alkalmazottak révén oldotta meg; ismételten felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a nemzeti szakértőkkel kapcsolatos kötelezettségeiknek, hogy a hivatalnak ne kelljen külső vállalkozókat igénybe vennie;

15.

a személyzet jóllétét illetően elismeréssel nyugtázza, hogy a hivatal belső intézkedéseket vezetett be, például szemináriumokat és tanfolyamokat, pszichológiai és közösségi támogató szolgálatot, a távmunka során a mentális és fizikai jólét javítására vonatkozó tippeket nyújtó forrásokat, valamint integrációs célú nyelvtanfolyamokat az alkalmazottak és házastársaik számára;

Közbeszerzés

16.

megjegyzi, hogy a hivatal 2021-ben 83 eljárást indított, szemben a 2020. évi 65 eljárással, amelyből 42,17 % egy pályázóval, 31,33 % pedig nyílt pályázati felhívással zajlott;

17.

elismeréssel nyugtázza, hogy a hivatal a Bizottság e-közbeszerzési eszközeit (különösen az e-pályáztatást, az e-benyújtást és az e-számlázást) használó uniós ügynökségek közé tartozik; megjegyzi továbbá, hogy minden belső közbeszerzési folyamatot teljes mértékben digitalizálnak a Paperless és az ERDMS használatával; ösztönzi a hivatalt, hogy a közbeszerzési irányítási eszköz (PPMT) végrehajtásának és használatának mérlegelésével folytassa a közbeszerzési eljárások digitalizálására irányuló erőfeszítéseit;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

18.

tudomásul veszi a hivatal által a mentesítésért felelős hatóságnak az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozóan adott választ, amely szerint a szolgálatba lépéskor minden alkalmazott érdekeltségi nyilatkozatot ír alá; megállapítja, hogy az ügyvezető igazgató önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a hivatal honlapján; megállapítja, hogy az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a hivatal honlapján; felhívja a hivatalt, hogy honlapján tegye közzé az összes vezető tisztségviselő érdekeltségi nyilatkozatát is;

19.

üdvözli a hivatal által az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó politikájának naprakésszé tétele terén elért előrehaladást; megjegyzi, hogy ez a politika a következő három pilléren fog alapulni: az igazgatótanács határozatán, amely az igazgatótanácsi tagokra és a konzultatív fórum tagszervezeteire vonatkozik, az ügyvezető igazgató határozatán, amely a személyzetre, a szerződéses szakértőkre, az ajánlattevőkre és a támogatás kedvezményezettjeire vonatkozó, a munkaviszony megszűnését követő tevékenységekre vonatkozó iránymutatást és etikai iránymutatást tartalmaz, valamint az ügyvezető igazgató egy másik határozatán, amely magában foglalja az ombudsman helyes hivatali magatartásra vonatkozó európai kódexét és a közszolgáltatási elveket; üdvözli a hivatal azon kötelezettségvállalását, hogy figyelembe veszi a forgóajtó-jelenség kérdéséről szóló számvevőszéki jelentés ajánlásait is; felszólítja a hivatalt, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e határozatok elfogadásáról; továbbá tudomásul veszi, hogy 2021-ben nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy zártak le egyetlen összeférhetetlenségi ügyet sem;

20.

tudomásul veszi a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívja a személyzet figyelmét az eljárásra és a visszaélések bejelentésére szolgáló csatornákra; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal 2021-ben négy etikai és feddhetetlenségi képzést szervezett, amelyen 33-an vettek részt, és két alkalommal tartott a tisztelet és méltóság témájában képzést, amelyen 24-en vettek részt; hangsúlyozza azonban, hogy a mentesítésért felelős hatósághoz 2022 szeptemberében eljuttatott, a felső vezetés kötelezettségszegésével kapcsolatos állítások nyilvánosságra hozatala során az eljárást kezdeményező személyek nem vették igénybe a hivatal által biztosított, a visszaélések bejelentésére szolgáló külön csatornákat;

21.

sajnálja, hogy a hivatal nem frissítette az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére vonatkozó politikáját, amint azt a Számvevőszék 2020-ban ajánlotta;

Belső kontroll

22.

megjegyzi, hogy a hivatal 2021-ben átvizsgálta a belső kontrollrendszerét, és arra a következtetésre jutott, hogy az általános ellenőrzések megfelelően működnek, és hogy valamennyi összetevő és elv hatékonyan vagy teljes mértékben hatékonyan érvényesül, bár bizonyos javítások szükségesek; tudomásul veszi továbbá a hivatal jelenlegi helyzetét, tekintettel a 81 azonosított korrekciós intézkedésre, amelyek közül 30-at (37 %) terveznek, 38 (47 %) folyamatban van, 13-at (16 %) pedig már végrehajtottak; elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben az intézkedések 92 %-át időben hajtották végre; tudomásul veszi, hogy a hivatalnak a 2020–2022-es csalás elleni stratégiájából eredő cselekvési tervét 2021-ben teljes mértékben végrehajtották;

23.

üdvözli, hogy a hivatal foglalkozott a Számvevőszéknek az utólagos pénzügyi ellenőrzések létrehozásával kapcsolatos, folyamatban lévő megfigyelésével; megjegyzi, hogy 2021-ben a hivatal kockázatalapú stratégia alapján számos területen utólagos pénzügyi ellenőrzéseket hajtott végre a 2020. és 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan; üdvözli e tekintetben a hivatal beszámolóját, miszerint a végleges jelentésben foglalt észrevételeket, ajánlásokat és korrekciós intézkedéseket a hivatal vezetése teljes mértékben jóváhagyta, és azokat megosztotta a Belső Ellenőrzési Szolgálattal (IAS) és a Számvevőszékkel; felhívja a hivatalt, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos nyomon követésről;

24.

megjegyzi, hogy 2021-ben az IAS ellenőrzést végzett a hivatal irányításával és IT-projektmenedzsmentjével kapcsolatban, és nem tárt fel jelentős vagy kritikus problémákat; megjegyzi továbbá, hogy az ezen ellenőrzéssel, valamint az IAS által a hivatal humánerőforrás-menedzsmentje és etikája tekintetében 2020-ban végzett ellenőrzéssel kapcsolatos számos ajánlás és korrekciós intézkedés még nincs lezárva; felhívja a hivatalt, hogy fokozza erőfeszítéseit ezen intézkedések lezárása érdekében, és folytassa azt a bevált gyakorlatot, hogy a belső ellenőrzésre irányuló önértékelési kiigazító intézkedési tervet rendszeresen frissíti és közzéteszi;

25.

tudomásul veszi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentésének – amellyel a 2018. évi mentesítési jelentés részletesen foglalkozott – 2018 végi kézhezvételét követően a hivatal 2019-ben három fegyelmi eljárást kezdeményezett; megjegyzi, hogy mindhárom fegyelmi eljárás lezárult; felhívja a hivatalt, hogy nyújtson további tájékoztatást a mentesítésért felelős hatóság számára ezen eljárások eredményeiről;

Digitalizáció és a zöld átállás

26.

megjegyzi, hogy a hivatal rendelkezik IKT-politikával, amely magában foglalja az információbiztonsági szabványokat és a kiberbiztonsági incidensek kezelésére vonatkozó munkautasításokat; üdvözli a 2021-ben hozott kiberbiztonsági intézkedéseket, például az IKT-biztonsági műveleti központ létrehozását és a hivatal portfóliójához való hozzáférés többtényezős hitelesítését;

27.

elismerését fejezi ki a hivatal jelentős előrehaladása miatt, amit a pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó feladatok digitalizálása és automatizálása, a kiküldött szakértők tömeges fizetési rendszere, az új személyzet felvétele és munkába állítása, a Paperless alkalmazásnak a kiadások felügyelete, nyomon követése és ellenőrzése érdekében történő korszerűsítése, a dokumentumok elektronikus tárolása és az online fizetési jegyzékekbe való betekintés terén ért el; megjegyzi, hogy 2021-ben a hivatal négy további SYSPER modult vezetett be;

28.

tudomásul veszi a hivatal jelenlegi környezetbarát intézkedéseit, egyebek közt például a személyzet számára nyújtott transzferbusz-szolgáltatást, az autómegosztás és a kerékpárparkolás megkönnyítését, vagy a fizikai továbbítás a papírmentes munkafolyamatok segítségével történő csökkentését; felhívja a hivatalt, hogy kövesse nyomon az elmúlt évek környezetvédelmi stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos megfontolásait olyan intézkedésekkel, amelyek erősebb és tartós környezeti hatást gyakorolnak; ösztönzi a hivatalt, hogy tegye meg az EMAS-tanúsítvány megszerzéséhez szükséges lépéseket;

Az üzletmenet folytonossága a Covid19-válság idején

29.

üdvözli, hogy 2021. március 31-én elfogadták a hivatal üzletmenet-folytonossági tervét, és ezzel lezárták a Számvevőszék 2020-as észrevételét; megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19-reagálási csoportot az üzletmenet-folytonossággal foglalkozó testület váltotta fel, amely az év második félévében fontos üzletmenet-folytonossági kérdésekkel foglalkozott; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány és az, hogy a hivatal teljes kiválasztási eljárását online folytatták le, hatással volt a hivatal szervezetére, többek között a munkaerő-felvételre is, amely az előző évhez képest lemaradásban volt, és a folyamatban lévő eljárások késedelmet szenvedtek;

30.

arra ösztönzi a hivatalt, hogy a távmunka és a hibrid munkavégzés kapcsán levont tanulságokat ültesse át a gyakorlatba azon ülések és feladatok jobb megszervezhetősége érdekében, amelyeket a jövőben hatékonyabban lehet távolról, mint fizikai jelenléttel megvalósítani; emlékeztet arra, hogy a tényfeltáró missziók során a hangsúly a származási országra vonatkozó információk gyűjtésére, és a forrásokkal való kapcsolattartásra szolgáló más módszerekre helyeződött át; megjegyzi, hogy erre távoli adatgyűjtés, valamint nyílt forráskódú hírszerzési eszközök és technikák alkalmazása révén került sor;

Egyéb megjegyzések

31.

elismerését fejezi ki a hivatal 2021-ben tett arra irányuló erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy növelje láthatóságát a nyilvánosság előtt, beleértve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé való változásra és a hivatal új vállalati identitására vonatkozó kampányt, a konzultatív fórum által tartott üléseket, valamint a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködést és konzultációkat a hivatal képzései, tematikus tevékenységei és kulcsfontosságú dokumentumai terén;

32.

üdvözli az LMBTIQ-személyek helyzetéről szóló, 2021 novemberében közzétett új, aktualizált, származásiország-információs kutatási útmutatót, amely segítséget nyújthat a menekültügyi eljárásban dolgozó ügyvédeknek, jogsegélyt nyújtóknak és bíráknak;

33.

(2) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2303 rendelete (2021. december 15.) az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 468., 2021.12.30., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/250

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1864 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (jelenleg: az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, EUAA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0080/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 15-i (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0123/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(5) HL L 468., 2021.12.30., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/252

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1865 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Bankhatóság (EBA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0081/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat (4) hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 64. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0110/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatója számára a Hatóság 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(1) HL C 112., 2022.3.8., 28. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/253

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1866 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Bankhatóság (EBA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0110/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 49 132 610 EUR volt; mivel a hatóságot elsősorban az Unió hozzájárulásából (18 506 940 EUR), valamint a tagállamok és a megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak hozzájárulásaiból (30 625 670 EUR) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Bankhatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 98,51 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest csak 0,66 %-os mértékű visszaesést jelent; megállapítja továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,99 %-os volt, ami 2020-hoz képest 6,37 %-os visszaesést jelent;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy a hatóság továbbra is többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, és más intézkedéseket költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi, hogy a hatóság a munkaprogramjának 91 %-át hajtotta végre, de tevékenységének 21 %-át olyan többletfeladatok tették ki, melyek eredetileg nem szerepeltek a tervben;

üdvözli, hogy a hatóság 2021-ben folytatta az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal való szinergiák kialakítását számviteli személyzet biztosítása révén, valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal való szinergiák kialakítását egy közös informatikai biztonsági fejlesztés révén; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság számos intézményközi eljárásban vesz részt, amelyek eredményeként 2021-ben 143 keretszerződés 90 %-ához más uniós szervek beszerzésén keresztül jutott hozzá;

tudja, hogy a hatóság továbbra is figyelemmel kísérte a Bázel III szabályozási keret végrehajtását, és úgy határozott, hogy 2021 decemberétől kötelezővé teszi a Bázel III-ra vonatkozó ellenőrzéseket; megjegyzi, hogy a hatóság 2021-ben végezte a kétévenként esedékes uniós szintű stressztesztet, amely kulcsfontosságú volt a pénzügyi intézmények kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni rezilienciájának értékelése szempontjából, különösen 2021-ben a Covid19-válsággal összefüggésben;

hangsúlyozza, hogy a hatóság véglegesítette szanálhatósági iránymutatásait; ezek az iránymutatások jelentős lépést jelentenek a nemzetközi normákon alapuló szanálásra vonatkozó uniós jogi keret kiegészítése és az Unió bevált gyakorlatainak kiaknázása felé;

üdvözli, hogy 2021-ben a hatóság érdemi szervezeti változásokon esett át annak megfelelően, ahogy a megbízatásában és munkaprogramjában rögzített prioritások változtak, így az alapvető szervezeti egységeken belül a feladatok és tevékenységek átcsoportosítására került sor; megjegyzi, hogy az átszervezés során új egységeket is létrehoztak, ami tükrözi az olyan témák növekvő jelentőségét, mint a digitális pénzügyi szolgáltatások, a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok, a jelentéstétel és az átláthatóság, valamint a pénzmosás elleni küzdelem;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 94,44 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 162 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 145 engedélyezett álláshely volt) 153-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 2021-ben 49 szerződéses alkalmazott (50 engedélyezett) és 20 kirendelt nemzeti szakértő (19 engedélyezett és további 7 költségtérítés nélküli kirendelt nemzeti szakértő) dolgozott a hatóságnak; megjegyzi, hogy az ideiglenes alkalmazottak, a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők közötti személyzeti fluktuáció kismértékben, 12 %-ra nőtt (2020-ban 9 %), mivel számos kirendelt nemzeti szakértő megbízatása lejárt;

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hatóság 28 különböző állampolgárságú személyzetet foglalkoztatott, akiknek 48,4 %-a nő és 51,6 %-a férfi; tudatában van annak, hogy a nők aránya felső vezetői szinten 2022 júniusában 42,9 % volt; üdvözli a nemek közötti egyenlőség terén a felső vezetés szintjén elért javulást; üdvözli az új csoportvezetői szerepek bevezetését a vezetők következő generációjának felkészítése érdekében, és megjegyzi, hogy e funkciót 41,7 %-ban nők töltik be;

tud róla, hogy a hatóság a személyek méltóságának védelmére és a pszichológiai és szexuális zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát vezetett be; megjegyzi, hogy a személyzet és a vezetők képzésben részesültek a szexuális és pszichológiai zaklatás megelőzéséről, és hogy 2021-ben négy új bizalmi személyt neveztek ki; megjegyzi továbbá, hogy a bizalmi személyek 2021-ben két tájékoztatót tartottak a személyzet számára a szerepükről és a hatóság zaklatás megelőzésére vonatkozó politikájáról; tudomásul veszi, hogy a személyzet egy tagja által 2020-ban indított zaklatási ügyet 2021-ben lezárták, és a független vizsgálat szerint az állítás alátámasztására nem álltak rendelkezésre bizonyítékok;

Közbeszerzés

10.

tudomásul veszi, hogy a hatóság 2021-ben három, az irányelv küszöbértéke feletti közbeszerzési eljárást, valamint négy 15 000 EUR értéket meghaladó, tárgyalásos eljárás formájában lebonyolított ajánlati felhívást zárt le; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság fokozta a közbeszerzéssel kapcsolatos együttműködését a többi európai felügyeleti hatósággal és a Franciaországban működő uniós ügynökségekkel;

11.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevétele miatt, hogy a hatóság megpróbált hozzáférni bankok kötvénypiaci adataihoz, és arra a következtetésre jutott, hogy az általa igényelt szolgáltatásokat csak két konkrét gazdasági szereplő tudja nyújtani; megjegyzi, hogy a hatóság ezért két külön tárgyalásos eljárást folytatott le 100 000 EUR és 43 800 EUR értékben anélkül, hogy előzetesen ajánlati felhívást tett volna közzé a költségvetési rendelet I. melléklete 11.1. pontja b) alpontjának ii. és iii. alpontjával összhangban; aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság egyik esetben sem tett eleget a költségvetési rendelet I. mellékletének 16. pontjában előírt valamennyi szükséges eljárási lépésnek, így elmaradt többek között az ajánlati felhívás kiküldése és a kiírási feltételek kidolgozása; felhívja a hatóságot, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás során kövesse a költségvetési rendeletben meghatározott eljárási lépéseket, beleértve azon eljárásokat is, ahol a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatásokat csak egyetlen meghatározott gazdasági szereplő tudja nyújtani;

12.

üdvözli, hogy a hatóság teljes mértékben elfogadta és végrehajtotta az e-közbeszerzési eljárásokat; megjegyzi, hogy az teljes mértékben működik a Bizottság által rendelkezésre bocsátott szoftvercsomaggal: e-értesítés, e-közbeszerzés, e-benyújtás, MyWorkplace és közbeszerzési irányítási eszköz; elismerését fejezi ki amiatt, hogy a közbeszerzési csoport 100 %-ban papírmentes munkafolyamatokkal dolgozik, és fejlett minősített aláírási és minősített elektronikus aláírási szoftvert használ a belső és külső szerződő felek jóváhagyásainak és aláírásainak beszerzésére a közbeszerzési és szerződéses dokumentumokban;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

13.

hangsúlyozza, hogy a felügyeleti tanács eljárási szabályzata értelmében azon tanácstagok, akik esetében összeférhetetlenség áll fenn, nem vehetnek részt a testület vitáiban, illetve nem szavazhatnak az adott kérdésben; megjegyzi azonban, hogy 2022 júniusáig az érintett tag továbbra is jelen lehet az ülésen, ha az ellen senki nem emel kifogást; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez veszélyezteti a tanács függetlenségét; kitart amellett, hogy a hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség gyanújának elkerülése érdekében, és üdvözli a hatóság által a felügyeleti tanács, az igazgatótanács és egyes igazgatótanácsi bizottságok tagjai függetlenségének megerősítése érdekében tett lépéseket annak biztosítása révén, hogy az összeférhetetlenséggel érintett tagok ne vegyenek részt az olyan napirendi pontokról folytatott vitákon vagy szavazáson, amelyekkel kapcsolatban összeférhetetlenségük fennáll;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék 13/2021. sz., „A bankszektorban a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítések szétaprózódottak és a végrehajtás nem kielégítő” című különjelentésében megállapítja, hogy bár a hatóság munkatársai alapos vizsgálatokat végeztek az uniós jog esetleges megsértése kapcsán, a Számvevőszék így is talált írásos bizonyítékot arra, hogy kísérletek történtek a testület tagjainál történő lobbizásra azon időszak alatt, amikor a testület egy lehetséges ajánlásról tanácskozott; megjegyzi továbbá, hogy a felügyeleti tanács végül elutasította az ajánlástervezetet; ismét felhívja a hatóságot, hogy erősítse meg a testületi tagok függetlenségének biztosítását szolgáló szabályokat, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről;

15.

megjegyzi, hogy a hatóság közzéteszi a személyzete és a külső magánszektorbeli érdekelt felek közötti összes találkozót, és az elnök esetében e közzétételre kéthetente kerül sor (az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 49a. cikke szerint), és hogy ezt ugyanúgy alkalmazzák az ügyvezető igazgatóra (az 52a. cikk előírja, hogy az ügyvezető igazgató üléseit nyilvánosságra kell hozni, de a közzététel ülést követő határidejét nem határozza meg); megjegyzi, hogy az egyéb alkalmazottak és a magánszektorbeli érdekelt felek közötti találkozók közzétételére negyedévente kerül sor;

16.

emlékeztet arra, hogy a hatóság összeférhetetlenségi politikát alkalmaz a személyzet, valamint külön politikát a felügyeleti tanács és az igazgatótanács tagjaira vonatkozóan; megjegyzi, hogy mindkét politika előírja, hogy évente nyilatkozzanak minden olyan érdekeltségükről, amely a hatóság tevékenységi körébe tartozó, az előző két évben (vezetőtestületek esetében) vagy az előző öt évben (a teljes személyzet esetében) folytatott tevékenységek tekintetében összeférhetetlenséget okoz; üdvözli, hogy mindkét politika kötelezővé teszi az éves nyilatkozatokban nem szereplő összeférhetetlenségi helyzetek bejelentését, mivel a rendezetlen összeférhetetlenségi helyzetek veszélyeztethetik a magas szintű etikai normák érvényesítését;

17.

tudomásul veszi, hogy 2020. szeptember 29-én az európai ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság megtagadta a nyilvános hozzáférést a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szabályozástechnikai standard tervezetéről szóló felügyeleti tanácsi határozattal kapcsolatos szavazási eredményekhez és a kapcsolódó indokolásokhoz; hangsúlyozza, hogy a hatóság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal azonos eljárások alapján szintén elfogad ilyen technikai standardokat; megjegyzi, hogy a hatóság felügyeleti tanácsa 2021. május 29-én úgy határozott, hogy módosítja eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy a szabályozási vagy végrehajtási standardtervezetek elfogadásáról szóló szavazásokat belefoglalja a felügyeleti tanács üléseinek jegyzőkönyvébe;

18.

kitart amellett, hogy szisztematikus szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja a hatóságot, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Belső ellenőrzés

19.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék belsőkontroll-hiányosságokat állapított meg a munkaerő-felvételi eljárások tekintetében, többek között azt, hogy a hatóság az egyik eljárásban nem határozta meg, hogy a jelölteknek legalább hány pontot kell elérniük ahhoz, hogy felkerüljenek az előválogatott jelöltek listájára a pályázatuk vizsgálata előtt, ami aláássa az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; sürgeti a hatóságot, hogy orvosolja ezt a hiányosságot, és javítsa felvételi eljárásait;

20.

hasonlóképpen aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy másik eljárásban a kiválasztás e-mailek kiküldésével, nem pedig egyetlen kinevezési határozattal történt, így nem állt rendelkezésre hiánytalan ellenőrzési nyomvonal valamennyi jelölés esetében; tudomásul veszi azonban, hogy az ellenőrzést követően a hatóság dokumentációt nyújtott be annak igazolására, hogy megváltoztatta eljárásait;

21.

üdvözli a jogi egység 2021. januári megerősítését, amely kiterjeszti hatáskörét valamennyi jogi és megfelelési kérdésre, beleértve az etikát, az adatvédelmet, a csalás elleni küzdelmet, a kockázatkezelést, a visszaélések bejelentését és a dokumentumokhoz való hozzáférést, a szakpolitikai munkához nyújtott támogatás hagyományos feladatán túl; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben csaláskockázat-értékelést végeztek, és végrehajtási tervet vezettek be; felszólítja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a csalási kockázat további mérséklését célzó intézkedések végrehajtásáról;

22.

megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató 2021 decemberében jóváhagyta a belsőkontroll-keret 2020. évi önértékeléséről szóló jelentést; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a hatóság szerződést ítélt oda a Deloitte-nak a hatóság jelenlegi kockázatkezelési programjának a COSO vállalati kockázatkezelési kerettel való összeegyeztethetőségének javítására irányuló támogatás és tanácsadás céljából; megjegyzi továbbá, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2021-ben mélyreható kockázatértékelést végzett a hatóságnál, amelynek eredményeként stratégiai belső ellenőrzési terv készült a 2022–2024-es időszakra vonatkozóan; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e külső értékelések eredményéről, valamint az elért eredményekről és a belsőkontroll-keret végrehajtásáról;

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

tudomásul veszi, hogy egy együttműködési platform létrehozása csökkentette az e-mail-váltásokat és hatékonyabb eljárásokat hozott létre; tudomása van arról is, hogy 2022-ben bevezettek egy elektronikus munkaerő-felvételi eszközt, automatizálták az interaktív egységes szabálykönyvet, valamint elektronikus munkafolyamat-eszközöket vezettek be a pénzügyek és a humánerőforrás területén, és egyéb folyamatban lévő kezdeményezések is vannak;

24.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2021-ben a hatóság azon több ezer szervezet egyike volt, amelyek ellen egy állami szereplő kibertámadást intézett a Microsoft Exchange-t érintő nulladik napi sebezhetőséget kihasználva; tudomásul veszi a hatóság reakcióját, a jogsértés leállítását, a biztonsági rés megszüntetését és a szolgáltatás teljeskörű helyreállítását; arra ösztönzi a hivatalt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a hatóság teljes személyzete, így vezetősége számára is biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

25.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell a hatóság digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

26.

kiemeli, hogy a hatóság a környezetközpontú irányítási rendszere hatékonyságának és eredményességének bizonyítására fő környezetvédelmi mutatókat dolgozott ki, konkrét célkitűzésekkel; üdvözli, hogy a hatóság 2021-ben a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványának megszerzéséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket teljesített, és az EMAS-tanúsítás 2022 augusztusában meg is történt;

27.

elismeréssel veszi tudomásul a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján, hogy a hatóság 2021 óta az összes villamos energiát nap- és szélenergia-forrásokból szerzi be; tudatában van a hatóság azon céljának, hogy szénlábnyomának csökkentése érdekében 50 %-kal csökkentse a épületeiben tartott üléseket, valamint hasonlóan csökkentse a személyzet kiküldetéseit is;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

28.

megjegyzi, hogy a Covid idején a hatóság számos intézkedés révén támogatta a távmunkát (különböző képzések az önálló életszervezési készségekről, a tudatos jelenlétről, a jóllétről és az összetartozás érzéséről, a lecsatlakozáshoz való jog tiszteletben tartása, pénzügyi hozzájárulás az otthoni irodák fenntartásához, együttműködési eszközök/közösségi hálózatok fejlesztése annak érdekében, hogy mindenki hangot adhasson véleményének és tájékozódhasson, személyzeti felmérés stb.), amelyek hozzájárultak a személyzet autonómiájának fejlesztéséhez, bizonyos típusú munkák termelékenységének növeléséhez, a technológiai készségek javításához, a belső kommunikáció további testreszabásához, az ingázási idő megtakarításához stb.; ösztönzi a hatóságot, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket és eseményeket, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; emlékeztet arra, hogy a hatóság kedvező tapasztalatokat szerzett a hibrid rendezvényeken való részvétel tekintetében;

Egyéb megjegyzések

29.

felhívja a hatóságot, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén), és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

30.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/258

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1867 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Bankhatóság (EBA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0081/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat (4) hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 64. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0110/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Bankhatóság 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/259

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1868 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0082/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 23. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0146/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a központ 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 39. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/261

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1869 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2021-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Számvevőszék 13/2022. sz. különjelentésére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0146/2023),

mivel a bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: a központ) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 168 115 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 169,03 %-os növekedést jelent, ami a központhoz rendelt azon új tevékenységeknek tulajdonítható, amelyek az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) elindításával járnak; mivel a központ költségvetésének körülbelül 98,74 %-a az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,35 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest 2,58 %-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi, hogy a folyó év kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya 64,08 %-os volt, ami az előző évhez képest 11,18 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy 2021-ben a központ 2021–2027-es stratégiájának végrehajtása a Covid19-világjárvány és a HERA létrehozásával összefüggésben a központra háruló új kötelezettségek miatt lassan haladt; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a központ számára a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégia célkitűzéseinek eléréséhez szükséges forrásokat, és hajtsa végre a központ megbízatását a 851/2004/EK felülvizsgált európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban;

Teljesítmény

elismerését fejezi ki a központ Covid19-világjárvány kapcsán végzett folyamatos munkájáért és különösen a közegészségügyi eseményekkel kapcsolatos folyamatok javításáért, amely a világjárványból és a nemzetközi összehasonlító teljesítményértékelésből levont tanulságokon alapul; megjegyzi azonban, hogy a központ közegészségügyi vészhelyzeti tervében szereplő egyes eredmények végrehajtását elhalasztották;

megjegyzi, hogy a központ a 2021–2023-as egységes programozási dokumentumban tervezett eredmények 74 %-át teljesítette; megjegyzi, hogy a központ tervezett eredményeinek 16 %-a még nem kezdődött meg 2021 végén, vagy elhalasztották őket; megjegyzi, hogy a tervezett 2021-es eredmények teljesítésével kapcsolatos legtöbb késedelem a központnál, a tagállamokban és/vagy a partnerszervezeteknél fellépő, a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó magas munkateher miatt következett be; megjegyzi, hogy 2021-ben a központ számos, a Covid19-cel kapcsolatos tevékenységben vett részt, például a Covid19-cel kapcsolatos járványügyi felügyelet végrehajtásában, valamint a közegészségügyi döntéshozatalt támogató tudományos iránymutatások közzétételében;

tudomásul veszi a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előkészítse a HERA szerkezetét az egészségügyi szükséghelyzetek kezelésére, valamint azt a kérést, hogy a központ pénzügyileg támogassa a tagállamokat teljes genomszekvenálási kapacitásaik és képességeik létrehozásában és/vagy bővítésében;

megjegyzi, hogy a központ folytatja az EpiPulse új, mutatókon alapuló európai felügyeleti rendszerének kidolgozását és megvalósítását azzal a céllal, hogy a Covid19-et és minden más betegséget és egészségügyi állapotot fokozatosan uniós felügyelet alá vonják; felhívja az központot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a rendszer fejleményeiről;

megjegyzi, hogy a központ 2021-ben tartotta harmadik közös stratégiai ülését a legfontosabb érdekelt felekkel, és a megbeszélések témáit többek között a harmadik külső értékelés alapján választották ki;

üdvözli a központ együttműködését más uniós ügynökségekkel, például az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA-val) egy új oltóanyag-megfigyelési platform létrehozása érdekében; megjegyzi, hogy a központ az EU egészségügyi biztonságának növelésére irányuló célkitűzését kiterjesztette a központ és az EU-n kívüli államokban lévő partnerek közötti együttműködés és koordináció megerősítésére;

megállapítja, hogy a központ továbbra is megosztja a bevált gyakorlatokat, és rendszeresen együttműködik más ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az EMA-val és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával; elismeri továbbá, hogy a központ részt vesz a más ügynökségek által szervezett intézményközi közbeszerzési eljárásokban; ösztönzi a központot, hogy aktívan törekedjen további, szélesebb körű együttműködésre az érintett szervezetekkel és szövetségekkel, az illetékes nemzeti szervekkel és a nemzetközi szervezetekkel, például az Egészségügyi Világszervezettel, elkerülve ugyanakkor a meglévő iránymutatások megkettőzését;

Személyzeti politika

10.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,2 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 208 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ben 180 engedélyezett álláshely volt) 198-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2021-ban 112 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

11.

a nemek közötti egyensúly hiánya tekintetében aggodalommal megjegyzi, hogy a központ felső vezetésének 66, 67 %-a (hat főből négy) férfi; a központ teljes személyzetének nemek szerinti egyensúlya tekintetében megjegyzi, hogy 271 főből 170 nő (62,73 %); felhívja a központot, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly elérése érdekében a hierarchiája valamennyi szintjén, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak; emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy a központ a vezetősége és személyzete körében biztosítsa a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet is;

12.

megjegyzi, hogy a központ a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát alkalmaz; üdvözli, hogy a „tiszteletteljes munkakörnyezet” című intranetes weboldal mellett a központ az újonnan felvett és már régebben alkalmazott személyzetnek számára készített egy online „ismertető programot”, amely bemutatja a zaklatással kapcsolatos politikát és fogalommeghatározásokat, valamint azt, hogy hogyan kell zaklatás esetén bejelentést tenni; tudomásul veszi, hogy 2021-ben egyetlen zaklatási ügyet sem jelentettek be, zártak le házon belül, vagy vittek az Európai Unió Bírósága elé; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben elindítottak egy projektet a munkahelyi tiszteletről;

13.

megjegyzi, hogy a központ számára 73 további betöltendő álláshelyet biztosítottak a 2021 és 2024 közötti időszakra (2021-re 46 álláshely), tekintettel az elhúzódó egészségügyi válságra és a HERA által 2021-ben nyújtott nagy összegű támogatás hatására; megjegyzi továbbá, hogy ennek következtében a központhoz 2020-ban rendelt 20 rövid távú szerződéses alkalmazotti álláshelyet 2023-ig várhatóan fokozatosan megszüntetik;

14.

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy a központ 2021-ban összesen 257 szerződést kötött, amelyek közül 21 keretszerződés, 14 közvetlen szerződés és 131 egyedi szerződés volt; megjegyzi, hogy a központ 2021-ben 27 partnerségi keretmegállapodást kötött, 24 tevékenységi támogatást kötött nemzeti közegészségügyi hatóságokkal, valamint 40 egyedi támogatási megállapodást is kötött; megjegyzi, hogy a központ 20 intézményközi és ügynökségközi szerződéshez csatlakozott, amelyek más szervek által lefolytatott beszerzési eljárások nyomán jöttek létre, és amelyek keretében a központ ajánlatokat kérhet be;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

tudomásul veszi a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elismeréssel veszi tudomásul a lehetséges konfliktusok jelenlétének konkrét háromlépcsős értékelését, például az érdekeltségi nyilatkozatok összegyűjtését, bármely azonosított konfliktus felülvizsgálatát és értékelését, valamint a központ függetlenségét biztosító megfelelő intézkedésekre vonatkozó döntést; megjegyzi továbbá, hogy a standard kérdőívre adott válaszok szerint a központ 2021-ben nem számolt be tényleges összeférhetetlenségről az ECDC érdekeltségi nyilatkozatok felülvizsgálatával foglalkozó bizottságának;

17.

megjegyzi, hogy 2021-ben a személyzetre vonatkozó, összeférhetetlenséggel kapcsolatos belső eljárásának végrehajtásán dolgozott, és hogy a megfelelésért felelős tisztviselő és az emberi erőforrások részlege együttműködjön ezen eljárás végrehajtásában; felszólítja a központot, hogy tegyen jelentést az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

18.

hangsúlyozza, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, a jogellenes lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja a központot, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, és többek között hozzon létre egy belső korrupcióellenes mechanizmust;

19.

rámutat az európai ombudsman által indított és 2021-ben lezárt stratégiai vizsgálatra, amely arra irányult, hogy a központ hogyan gyűjtött és közölt információkat a Covid19-világjárvány idején, különös tekintettel a válság korai szakaszára; sajnálatát fejezi ki az európai ombudsman azon megállapításai miatt, amelyek szerint a központ nem rendelkezett elegendő intézkedéssel ahhoz, hogy a tagállamoktól beszerezze az összes szükséges információt; üdvözli a központ által annak érdekében tett lépéseket, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek megkönnyítik a nyilvánosság számára tudományos szakvéleményei alakulásának nyomon követését és a tudományos értékeléseinek alapjául szolgáló adatok megismerését; felhívja a központot, hogy biztosítsa a teljes átláthatóságot a tudományos tanulmányok közzététele terén, és fokozza külső kommunikációs kapacitását a nyilvánosság számára annak biztosítása révén, hogy valamennyi kulcsfontosságú információ, különösen a népegészségügyi szükséghelyzetekkel kapcsolatban, valamennyi uniós nyelven elérhető legyen, és könnyen hozzáférhető legyen az uniós polgárok számára;

Belső kontroll

20.

megjegyzi, hogy a Központ 2021 januárjában kézhez kapta a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) végleges jelentését a központ emberierőforrás-gazdálkodásával és etikai gyakorlatával kapcsolatos 2020. évi ellenőrzéséről; megjegyzi, hogy az ellenőrzés négy ajánlást eredményezett, amelyek közül kettőt kiemelten fontosnak, a másik kettőt pedig fontosnak minősítettek, és hogy a központ egy ajánlást hajtott végre, a másik három végrehajtását pedig 2022 végére tervezték; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a tervezett fellépések végrehajtásáról; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat korlátozottan felülvizsgálta az új belső kontrollkeret végrehajtását, és hogy az ellenőrzés négy ajánlást tett, amelyek mindegyikét fontosnak minősítette; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az idevonatkozó fejleményekről;

21.

megjegyzi, hogy a központnak a belső kontrollkeretrendszer végrehajtására vonatkozó 2021. évi önértékelése azt mutatta, hogy a belső ellenőrzési rendszer a helyén van és működik, de bizonyos javításokra szükség van; különösen tudomásul veszi a központ azon célkitűzését, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó átfogó kommunikációs politikán alapuló belső kommunikációs politikát dolgozzon ki, beleértve a belső kontroll célkitűzéseiről és felelősségi köreiről való kommunikációt; felszólítja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

22.

emlékeztet arra, hogy a központ megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerek szükségességéhez, hogy elkerülhető legyen az esetleges összeférhetetlenség, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiánya, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelése, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztása;

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

megjegyzi, hogy a központ épülete „zöld épület” minősítéssel rendelkezik, és hogy 2020-ban a BREEAM minősítés szerint „nagyon jó” környezetvédelmi tanúsítványt kapott; üdvözli, hogy a központban a villamosenergiát 100 %-ban vízenergia biztosítja; megjegyzi, hogy a központ lezárta az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszeren (EMAS) alapuló környezetvédelmi vezetési rendszere végrehajtásának első szakaszát; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az idevonatkozó fejleményekről;

24.

üdvözli, hogy a 2020–2022 közötti időszakban a központ az internetes keresés automatizálása révén képes volt világszerte a Covid19-járvány járványügyi adatait összegyűjteni és terjeszteni; üdvözli az európai egészségügyi adattéren belüli együttműködést, és hogy előkészítés alatt áll egy kísérleti projekt;

25.

megjegyzi, hogy 2021-ben a központ továbbra is kiberbűnözők és hacktivisták támadása alatt állt, és hogy válaszul a központ olyan további kiberbiztonsági intézkedéseket hajtott végre, mint például a Microsoft Defender, a mélyreható elemzéshez szükséges kriminalisztikai eszközök, az információbiztonsági irányítási rendszer és a kiemelt hozzáférés/személyazonosság kezelése; megjegyzi, hogy a központ kiberbiztonsági politikát dolgozott ki, és bővítette az informatikai biztonsági személyzetét, továbbá megjegyzi, hogy a központ biztonsági hatóság felállításán dolgozott; felhívja a központot, hogy kövesse a Számvevőszék által az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonságáról szóló különjelentésében (3) megfogalmazott ajánlásokat, amelyekben felkérik az uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy rendelkezzenek egy olyan informatikai biztonsági kockázatkezelési keretrendszerrel, amely informatikai infrastruktúrájuk egészére kiterjed, továbbá végezzenek rendszeres kockázatértékeléseket, valamint biztosítsanak a tudatosság növelését célzó rendszeres képzéseket a személyi állomány valamennyi tagja számára, beleértve a vezetőséget is; ezzel összefüggésben üdvözli a közelmúltban elfogadott kiberbiztonsági politikát, amely az üzleti igényektől és kívánalmaktól kezdve az emberek készségein és tudatosságán át a technikai biztonságig minden szempontra kiterjed; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az idevonatkozó fejleményekről;

26.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell a központ digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; felkéri a központot, hogy lehetőség szerint térjen át a papírmentes dokumentumkezelésre és belső eljárásokra; hangsúlyozza, hogy az központnak továbbra is proaktívnak kell lennie a tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

27.

arra ösztönzi a hatóságot, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a központon belüli hatékony kiberbiztonsági keret kulcsfontosságú elemeként kínáljanak rendszeresen frissített, kiberbiztonsággal kapcsolatos képzési programokat a személyzet valamennyi tagja számára, beleértve a vezetőséget is;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-világjárvány idején

28.

üdvözli a központ azon kötelezettségvállalását, hogy nem halasztja el a központ 2021. évi ösztöndíjprogramját, amely teljesen online modulok biztosítása révén közvetlenül hozzájárul a határokon átnyúló fenyegetések kezelésére irányuló reagálási kapacitás megerősítéséhez;

29.

üdvözli, hogy 2021-ben a központ továbbra is jelentős szerepet játszott a Covid19-világjárvány megfékezésére irányuló munkában; megjegyzi, hogy a központ fő tevékenységei ebben az időszakban az oltási stratégiák és az oltóanyagok telepítésére vonatkozó tervek támogatásával, a megfigyelési és járványügyi felderítés alkalmazásával, az oltások elfogadottságához és az átoltottság mértékéhez kapcsolódó viselkedésbeli betekintéssel, a kockázatok és aggodalmak felmérésével, valamint a Covid19-re vonatkozó előrejelzési központ létrehozásával voltak kapcsolatosak; hangsúlyozza, hogy a központ 22 gyors kockázat-/járványkitörés-értékelést végzett és tett közzé, és az érdekelt felek több mint 600 megkeresésére válaszolt; megjegyzi, hogy a központ folytatta a Covid19-cel kapcsolatos heti szakpolitikai tájékoztatók elkészítését és az uniós utazást érintő intézkedések koordinált megközelítéséről szóló tanácsi ajánlást támogató térképek közzétételét is;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben a központ véglegesítette a központ által 2020-ban készített, az ECDC Covid19-re adott válaszának külső stratégiai és teljesítményértékelésében szereplő ajánlások végrehajtását;

További megjegyzések

31.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 13/2022. sz. különjelentésében (4) megállapította, hogy a központ nem készít átfogó értékeléseket iránymutatásainak hasznosságáról és hatásáról, és felhívja a központot, hogy e hiányosság orvoslása érdekében kérjen rendszeres visszajelzést az érdekelt felektől;

32.

üdvözli, hogy a központ 2021-ben is kiemelt figyelmet kapott a médiában, a közösségi médiában és a honlapjain keresztül a Covid19-világjárvány természetes változásaival összefüggésben; megjegyzi, hogy a központ weboldalát 2021-ben több mint 18 millióan tekintették meg, ami a 2020. évi 32 millióhoz képest csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a központ sajtó- és médiacsoportja 963 médiakérelmet kezelt, szemben az előző évi mintegy 1 917 megkereséssel; megjegyzi, hogy Twitteren a központ követőinek száma 18 %-kal, a Facebookon pedig 44 %-kal nőtt a rajongók és követők száma; ösztönzi a központot, hogy folytassa ezt a tendenciát, és vegye fontolóra a bevált gyakorlatok más uniós ügynökségek közötti megosztását annak érdekében, hogy tevékenységeiket a nyilvánosság körében a lehető legnagyobb mértékben terjesszék;

33.

üdvözli, hogy az ügynökség aktívan részt vesz a tagállamok egészségügyi felkészültségének hiányosságait kezelő TERROR együttes fellépésben, és megerősíti a biológiai és vegyi terrortámadásokra való reagálást; felhívja az ügynökséget, hogy növelje tovább a biztonsági fenyegetések kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalását;

34.

felhívja a központot, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák kihasználását (például az emberi erőforrások, az ingatlankezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság), az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét a többi uniós ügynökséggel;

35.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.).

(3) 05/2022. sz. különjelentés: „Az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonsága: a felkészültség szintje összességében nem áll arányban a fenyegetésekkel”, 44. o.

(4) 13/2022. sz. különjelentés: „Szabad mozgás az Európai Unióban a Covid19-világjárvány idején: a belső határellenőrzés feletti uniós kontroll gyenge, a tagállami intézkedések nem kellően összehangoltak”, 41. o.

(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/266

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1870 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0082/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 23. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0146/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/267

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1871 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0083/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 97. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0133/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 120. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/269

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1872 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0133/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint (1) az Európai Vegyianyag-ügynökség (az ügynökség) 2021-es pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 110 728 826 EUR volt, ami 2020-hoz képest 1,25 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének mintegy 26 %-a díjakból és illetékekből, 72 %-a pedig az Uniótól és harmadik országoktól származik;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2021-es pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 98,39 %-os volt, ami 2020-hoz képest 0,10 %-os szerény mértékű csökkenést jelent, továbbá hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,23 %-ot ért el, ami 2020-hez képest 1,31 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy az ügynökséget az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2), az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban az ipar által fizetett díjakból és a hiány kiegyenlítésére szolgáló uniós hozzájárulásból, valamint számos környezetvédelmi irányelv és nemzetközi egyezmény szerinti tevékenységekkel kapcsolatos uniós hozzájárulásból finanszírozzák; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az ügynökség összesen 30 198 445 EUR összegű díj- és illetékbevételt szedett be, míg az uniós költségvetésből 79 665 478 EUR-t (a harmadik országok hozzájárulásait is beleértve), egyedi megállapodások keretében nyújtott hozzájárulásokból pedig 4 349 206 EUR-t kapott; elismeri, hogy az 1907/2006/EK rendelet szerinti 2018-as végső regisztrációs határidő óta az ügynökség díjbevételei jelentősen csökkentek, ami miatt egyre inkább az Unióra kell támaszkodnia műveletei finanszírozásához;

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az ügynökség díjbevételei kiszámíthatóságának hiányával; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be az ügynökség irányításának megerősítésére és finanszírozási modellje fenntarthatóságának növelésére irányuló javaslatát, összhangban a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában (5) kifejezett kötelezettségvállalásával;

Teljesítmény

megállapítja, hogy az ügynökség felülvizsgálta a 2019–2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervét; megállapítja, hogy az ügynökség a 2021-es munkaprogramban meghatározott 214 intézkedésből és teljesítésből 194-et megvalósított, és hogy a fennmaradó 18 nem megvalósított intézkedés és teljesítés főként a Covid19 világjárványnak, konkrétan a partnerektől késve kapott vagy a tervezettnél kisebb mértékű hozzájárulásnak tudható be; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző mutatókat;

megjegyzi, hogy a szabályozó hatóságok közül az ügynökségé a főszerep az Unió vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályainak az emberi egészség és a környezet, valamint az innováció és a versenyképesség érdekében történő végrehajtásában; megállapítja, hogy az ügynökség tájékoztatást nyújt a vegyi anyagokról, segíti a vállalatokat a jogszabályoknak való megfelelésben, és előmozdítja a vegyi anyagok biztonságos használatát;

tudomásul veszi az aggodalomra okot adó anyagok azonosítása és az ezekkel kapcsolatos kockázatkezelés terén az ügynökség által elért eredményeket, amelyek közé tartozik többek között a 2021-ben elvégzett összesen 371 megfelelőség-ellenőrzés, valamint a két anyagra vonatkozó értékelési tervezet és kockázatiprofil-tervezet rendelkezésre bocsátása, az új környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok azonosítása céljából; tudomásul veszi a vegyi anyagok biztonságos és fenntartható ipari felhasználása terén elért eredményeket, amelyek közé tartozik többek között a szakmai és fogyasztói felhasználásra szánt veszélyes keverékek bejelentésére vonatkozó kötelezettség 2021. évi bevezetése; tudomásul veszi a vegyi anyagok fenntartható kezelése terén az uniós jogszabályok végrehajtása révén az ügynökség által elért eredményeket, különösen a Bizottságnak a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia végrehajtásának korai szakaszában nyújtott ad hoc támogatást;

üdvözli, hogy az ügynökség fokozta a megfelelés ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseit, és nagyrészt sikeresen felderítette a nem megfelelő regisztrálásokat, valamint nyomon követte azokat a vállalatokat, amelyeknek pontosítaniuk kell a szolgáltatott adatokat; aggodalommal állapítja meg, hogy ezen erőfeszítések ellenére e vállalatok mintegy 40 %-a még mindig nem felel meg a követelményeknek; megjegyzi, hogy a tagállamokkal együttműködve történő végrehajtás időigényes folyamat, és az esetek gyorsabban megoldhatók lennének, ha az ügynökségnek jogszabályi eszközei is lennének a regisztrációs számok visszavonására a szabályokat be nem tartó vállalkozásoktól;

megjegyzi, hogy az ügynökség egyetértési megállapodásokon keresztül szorosan együttműködik más uniós ügynökségekkel, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal és az Európai Gyógyszerügynökséggel; hangsúlyozza e megközelítés fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az egyes ügynökségek munkája összhangban legyen a többi ügynökségével, és működése megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek; üdvözli a szolgáltatások megosztását, és ösztönzi az uniós ügynökségek közötti együttműködést, ahol ez lehetséges;

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel közös projektet indított, hogy támogassa a Bizottságot a vegyi anyagokra vonatkozó mutatók keretrendszerének kidolgozásában a vegyi szennyezés mozgatórugóinak és hatásainak nyomon követése és a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok hatékonyságának mérése érdekében;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség tudományos-technikai támogatást nyújtott a Bizottságnak a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia végrehajtásához, és hogy közzétette az 1907/2006/EK-rendelet és az 1272/2008/EK rendelet működéséről szóló ötéves jelentését (6);

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,41 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 467 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ben 463 engedélyezett álláshely volt) 453-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 130 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ban;

12.

hangsúlyozza, hogy megfelelő létszámú személyzetet kell biztosítani az ügynökség számára, amely tükrözi az európai zöld megállapodás, a vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégia, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és különösen a szennyező anyag-mentességi célkitűzés szükségleteit;

13.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség felső- és középvezetői szintjén tovább nőtt a nemek közötti egyenlőtlenség, mivel 27 pozíciót férfiak töltenek be (82 %), míg a nők összesen 6-ot (18 %); megállapítja, hogy az ügynökség tájékoztatása alapján az álláshelyek nemek közötti megoszlása a következő képet mutatta: az igazgatóság esetében 15 férfi (42 %) és 21 nő (58 %), a teljes személyzet esetében pedig 261 férfi (46 %) és 312 nő (54 %); üdvözli, hogy 2022 márciusában az ügynökség elfogadta a sokszínűségről és befogadásról szóló chartáját, amelynek célja az alulreprezentált nem arányának növelése mind támogatási, mind irányítási szinten; felhívja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly elérése érdekében a hierarchia valamennyi szintjén, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

14.

megállapítja, hogy az ügynökség rendelkezik zaklatásellenes politikával és ahhoz kapcsolódó iránymutatásokkal; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség a zaklatás megelőzésére irányuló képzést szervezett az összes alkalmazott számára; tudomásul veszi, hogy a vezetőség a személyzet és a bizalmi személyek közötti találkozók szervezésével ösztönzi a megfelelő magatartást, valamint konfliktusok esetén képzett közvetítők segítségével közvetítést nyújt a munkahelyeken;

15.

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség továbbra is közzéteszi honlapján az igazgatóság és bizottságai valamennyi tagjának, így többek között az ügynökség személyzeti állományához tartozó elnökök, továbbá az ügyvezető igazgató és a fellebbezési tanács összes tagjának önéletrajzát; örömmel veszi tudomásul, hogy az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló ügynökségi szabályok a személyzet foglalkoztatásának teljes időtartamára kiterjednek, valamint hogy – a függetlenséget biztosítandó – a tudományos bizottságok, az igazgatóság és a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum külső szakértőit hat célzott alkalmassági kritérium alapján ellenőrzik;

17.

megállapítja, hogy 2021-ben nem került sor visszaélés bejelentésére; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség létrehozta a szükséges keretet, amely a bejelentő személyek védelmét szabályozza az ügynökség szintjén;

18.

hangsúlyozza, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, a jogellenes lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség személyzetének tagjai a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő első két évben kötelesek bejelenteni új szakmai tevékenységeiket, és hogy az ügynökség megtilthatja az új tevékenységet vagy feltételeket szabhat az új tevékenység kapcsán; megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2016 decemberében felülvizsgálta az ügynökség csalás elleni stratégiáját; felhívja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, és ezen belül hozzon létre egy belső korrupcióellenes mechanizmust;

Belső kontroll

19.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) nem végzett külön ellenőrzést, hanem a 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv előkészítésére összpontosított; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az integrált szabályozási stratégiára vonatkozó, 2020. évi ellenőrzés nyomon követése alapján az a következtetés született, hogy valamennyi ajánlás lezárható; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az IAS lezárta a 2020-ban elvégzett teljesítményirányítás utóellenőrzése után függőben maradt ajánlásokat;

20.

megállapítja, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlege három megbízhatósági ellenőrzést végzett a belső ellenőrzési rendszerek szabályszerűségére és minőségére, valamint a műveletek hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ügynökségnél a környezetvédelmi szempontok azonosítására és értékelésére vonatkozó első ellenőrzés nyomán három ajánlás született; megjegyzi, hogy az ügynökség tervezési, ellenőrzési és jelentéstételi folyamatának második ellenőrzése nyomán öt fontos ajánlás született; megjegyzi, hogy a biocid hatóanyagok (felülvizsgálati program szerinti) jóváhagyási folyamatára vonatkozó harmadik ellenőrzés nyomán öt ajánlás (köztük egy nagyon fontos ajánlás) született;

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlege a cselekvési tervek végrehajtásának ellenőrzése céljából két utóellenőrzést végzett, amelyek során arra a következtetésre jutottak, hogy egy nagyon fontos és két fontos intézkedés végrehajtása még folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos valamennyi fejleményről;

22.

emlékeztet arra, hogy az intézet megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerek szükségességéhez, hogy elkerüljék az összeférhetetlenség esetleges eseteit, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben az ügynökség kötelező biztonsági tájékoztató kampányt hajtott végre, és fejlettebb e-mail-védelmi intézkedéseket vezetett be, amely többek között olyan biztonsági funkciókat tartalmaz, mint az e-mail mellékletek tesztrendszere (sandbox), biztonságos link az e-mail üzenetekben található URL-ekhez és fejlett észlelés; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség javította képességét a folyamatban lévő behatolás és a személyazonossággal való visszaélés észlelésére, annak érdekében, hogy az ügynökség egyik alacsonyabb szintű rendszeréhez való kezdeti jogosulatlan hozzáférést követően észlelni tudja a kritikusabb rendszerek felé történő továbbhaladást;

24.

megállapítja, hogy az ügynökség a legkorszerűbb biztonsági gyakorlatokat alkalmazza és követi annak érdekében, hogy megvédje az ügynökség információs rendszereiben tárolt és az engedélyezett felhasználókkal, például a tagállami hatóságokkal közölt bizalmas információkat, és hogy a belső kockázatértékelések és sebezhetőségi értékelések, valamint független biztonsági szakértők által végzett biztonsági tesztek révén rendszeresen ellenőrzi az alkalmazott biztonsági intézkedések hatékonyságát;

25.

megállapítja, hogy az ügynökség kidolgozott egy környezetvédelmi munkaprogramot a 2020–2022-es időszakra, amely a természeti erőforrások felhasználásának, a hulladék mennyiségének és az ügynökség szénlábnyomának csökkentésére vonatkozó célokat tűz ki; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkező környezetközpontú irányítási rendszere (EMS) sikeresen átesett egy felügyeleti ellenőrzésen, egy belső ellenőrzésen, egy külső környezetvédelmi felülvizsgálaton és egy környezetvédelmi hitelesítési ellenőrzésen;

26.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ügynökség digitalizálását nemcsak a belső működés és irányítás tekintetében, hanem az eljárások felgyorsítása érdekében is fokozni kell; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie a tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

27.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség valamennyi alkalmazottja számára biztosítson rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

28.

megállapítja, hogy a korábbi évekre jellemző kiterjedt és hosszú távú távmunkát követően az ügynökség erőfeszítéseket tett arra, hogy újfajta tudatosságnövelést vezessen be a személyzet számára; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség megszervezte a biztonsági tisztviselők hálózatának 18. éves találkozóját, amelyen az új személyazonosság-kezelési eszközzel, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia informatikai, illetve informatikai biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos kérdéseket vitatták meg;

Állatkísérletek

29.

kiemeli, hogy az ügynökség – amennyire az a jelenlegi szabályozási keretek között lehetséges – folytatta erőfeszítéseit az állatkísérletek fokozatos megszüntetésére Európában; üdvözli, hogy az ügynökség számítógépes értékelést végző B2-es egységében a nem állatokon végzett vizsgálati módszerekre vonatkozó megbízatást vezetett be; elismeri, hogy ez a helyes irányba tett szükséges lépés, amely azonban nem elégséges; ezért arra ösztönzi az ügynökséget, hogy működjön együtt valamennyi érdekelt féllel annak érdekében, hogy a kémiai biztonsági vizsgálatok tekintetében felgyorsítsa a nem állatokon végzett vizsgálati módszerek teljeskörű alkalmazására való áttérést; megismétli, hogy a jogszabály előírja a vállalatok számára, hogy amikor csak lehetséges, alternatív módszereket alkalmazzanak, így a vállalatoknak csak végső esetben szabad állatkísérleteket végezniük;

30.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, amelynek feladata az állatkísérletek csökkentése és helyettesítése;

31.

üdvözli, hogy a Bizottság az ügynökséggel közösen ki fog dolgozni egy ütemtervet, amely meghatározza az ipari vegyi anyagok szabályozásában az állatkísérlet-mentes rendszerre való áttérést; úgy véli, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak és az Európai Gyógyszerügynökségnek részt kell vennie az ütemtervet kidolgozó munkacsoportban; kéri, hogy az ütemterv tartalmazzon ambiciózus és messzire mutató mérföldköveket az állatkísérletektől mentes módszerek rendszeres alkalmazásának és elfogadásának felgyorsítása érdekében;

További megjegyzések

32.

megjegyzi, hogy 2021-ben tűzvédelmi oktatást és evakuációs képzést szerveztek a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs számára, valamint külön képzéseket tartottak az ügynökség telephelyein tevékenykedő szolgáltatók számára; üdvözli, hogy a vészhelyzeti mentési tervet aktualizálták és közölték a helsinki mentési hatóságokkal; tudomásul veszi, hogy a finn tanúsított képzési szervezet sugárvédelmi képzést szervezett az ügynökség sugárvédelmi megbízottja számára;

33.

megállapítja, hogy 2021-ben az ügynökség folytatta munkájának népszerűsítését a médián keresztül, ami több mint 4 000 újságcikket eredményezett, amelyek 58 %-a az általános médiában jelent meg; megjegyzi, hogy az ügynökség munkatársai továbbra is aktívan megosztották a tartalmakat saját közösségi médiacsatornáikon keresztül, és hogy az ügynökség 2021-ben is aktív volt a közösségi médiában (Twitter, LinkedIn és Facebook), valamint hogy az ügynökség közös kampányokat folytatott a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, például az egyedi formulaazonosító kóddal kapcsolatban;

34.

arra hívja fel az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén), és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

35.

(2) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(3) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(4) A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(5) A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia: a toxikus anyagoktól mentes környezetért (COM(2020)0667), 2020. október 14., 16. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/275

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1873 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0083/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0133/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/277

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1874 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0084/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0143/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 12. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/279

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1875 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0143/2023),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021-es pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 64 867 177 EUR volt, ami 2020-hoz képest 27,64 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből és az EFTA hozzájárulásából (79,26 %), valamint egyedi megállapodás keretében – különösen a Kopernikusz programra – nyújtott hozzájárulásokból származik (20,73 %);

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a 2021-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatokhoz képest 100 %-os volt, ami a 2020-as évhez képest enyhe, 0,04 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84,90 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,18 %-os csökkenést jelent;

Teljesítmény

tudomásul veszi az ügynökség által a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, az emberi egészség és a környezet, a körforgásos gazdaság és az erőforrás-felhasználás, a fenntarthatósági trendek, kilátások és válaszok, valamint különösen az EU fenntarthatósági célkitűzéseit támogató értékelések és mutatók kidolgozására vonatkozó konkrét célkitűzés terén elért eredményeket; megjegyzi továbbá, hogy 2021 volt a 2021–2030-as időszakra szóló EEA-Eionet stratégia végrehajtásának első éve, amely összhangban van az uniós szakpolitikai prioritásokkal;

hangsúlyozza, hogy az ügynökség megbízható és független információkat szolgáltat a környezetről; elismerését fejezi ki a 2021-ben közzétett dokumentumok – például az uniós biodiverzitási stratégia 3 milliárd új fa telepítésére vonatkozó kötelezettségvállalása keretében a MapMyTree eszköz elindítása – minősége; az európai klímarendeletről szóló tárgyalások és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozásának támogatása; valamint a zajterheléssel kapcsolatos adatszolgáltatást támogató új internetes portál elindítása miatt;

megjegyzi, hogy az ügynökség kulcsfontosságú teljesítménymutatókat használ, amelyek célja az ügynökség teljesítményének mennyiségi szempontú nyomon követése többek között az operatív munkatervezés, az éves munkaprogram végrehajtása, valamint a pénzügyi és humánerőforrás-gazdálkodás tekintetében; tudomásul veszi különösen a kulcsfontosságú jelentések és értékelések tekintetében 2021-ben elért 89 %-os teljesítési arányt, ami valamivel a célérték alatt volt, valamint a jogszabályi/szerződéses határidőn belül teljesített kifizetések százalékában mért 95,2 %-os költségvetés-végrehajtási arányt; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző mutatókat;

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség továbbra is hatékonyan együttműködött az Eionettel, az uniós intézményekkel, valamint a globális szereplőkkel; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség kulcsszerepet játszott az európai szakpolitikákra, az európai zöld megállapodásra és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslat végrehajtására irányuló környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedések támogatásában;

emlékeztet arra, hogy 2021-ben az ügynökség az európai zöld megállapodás és a 8. környezetvédelmi cselekvési program részeként új feladatokat vállalt, támogatva Európa globális környezetvédelmi törekvéseinek megvalósítását, hozzájárulva Európa globális kötelezettségvállalásaihoz is, ezáltal megerősítve a szakpolitikai szempontból releváns környezeti információk fő forrásaként az ügynökség pozícióját.

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,28 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 140 álláshelyből (vesd össze a 2020-ban engedélyezett 130 álláshellyel) 3-öt töltött be kinevezett tisztviselő és 136-at ideiglenes alkalmazott; tudomásul veszi, hogy ezen felül 79 szerződéses alkalmazott és 18 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben; úgy véli, hogy ahhoz, hogy az Unió klímasemlegességhez, körforgásos gazdasághoz és a természethelyreállításhoz vezető útján a feladatokat megfelelően el lehessen látni, ennek a számnak az elkövetkező években növekednie kell; emlékeztet arra, hogy a Bizottság természethelyreállításról szóló rendeletre irányuló javaslata szerint csak e jövőbeli rendelet céljainak nyomon követéséhez 12 további álláshelyre lesz szükség; megjegyzi, hogy a politikai döntéshozók az ügynökség szakértelmére és támogatására támaszkodnak a klímasemleges jövő eléréséhez szükséges reformok végrehajtása során; ezért felkéri az ügynökséget és a Bizottságot, hogy készítsenek értékelést az e tekintetben fennálló lehetőségekről, és erről tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak; hangsúlyozza, hogy ha az ügynökség nem rendelkezik elegendő forrással, az alááshatja az intézmények abbéli képességét, hogy teljesítsék az európai zöld megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat;

aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség felső vezetésének nemek szerinti megoszlásában tapasztalható egyensúlyhiányt: 9 főből 6 férfi (67 %); tudomásul veszi az ügynökség igazgatótanácsának nemek szerinti mérlegét: 38 főből 18 férfi (47 %); tudomásul veszi továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti mérlegét: 206 főből 112 nő (54 %); felhívja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly növelése érdekében a hierarchia valamennyi szintjén, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

a 2020. évi mentesítési jelentés nyomon követése alapján megállapítja, hogy a személyzeti politika tekintetében az ügynökség a 2021–2030-as időszakra szóló EEA-Eionet stratégiához igazodó többéves HR-keretpolitikát dolgozott ki, amely öt kiemelt területet érint; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség rendelkezik egy jóléti koordinátorral;

10.

a 2020. évi mentesítési jelentés nyomon követése alapján megállapítja, hogy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályokkal összefüggésben az ügynökség 2021-ben egy további ideiglenes alkalmazottat jelölt ki a fenntartható finanszírozással kapcsolatos munkára, és hogy ezt az állást a pénzügyi kimutatás szerint csak három évre programozták be, amely idő letelte után az ügynökség nem lesz abban a helyzetben, hogy a jelenlegi szinten folytassa ezeket a támogató feladatokat;

11.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség továbbra is jelentést tesz a Bizottságnak a erőforrásigények értékeléséről; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottsággal folytatott megbeszélést követően az új jogszabály támogató funkciókat is tartalmazni fog, és hogy az ügynökség úgy véli, hogy a természethelyreállításról szóló tervezett rendelettel összefüggő további támogató álláshely nem lesz elegendő;

12.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség rendelkezik a személyek méltóságának védelmére és a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó politikával, és azt többek között az etikáról és integritásról szóló elektronikus távoktatás keretében támogatják; megjegyzi, hogy az ügynökség a bizalmi személyekből álló hálózatot tart fenn, és gyakorlati információkat biztosít arra vonatkozóan, hogy miként lehet az állítólagos zaklatást bejelenteni és bizalmi személlyel kapcsolatba lépni az intraneten;

13.

Közbeszerzés

14.

megjegyzi, hogy az ügynökség keretszerződések révén továbbra is aktívan folytatja a Bizottsággal közös beszerzési eljárásokat, valamint továbbra is használja a Bizottság különböző rendszereit és szolgáltatásait;

15.

tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy az ügynökség a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási keretszerződést az eredeti maximális költségvetés megduplázásával 500 000 EUR-ról 1 000 000 EUR-ra módosította, és hogy ezt a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokra vonatkozó eltéréssel indokolta, amelynek feltételei nem teljesültek, továbbá hogy nem teljesültek a költségvetési rendelet azon feltételei, amelyek lehetővé teszik a szerződések új közbeszerzési eljárás nélküli módosítását; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék szerint a módosítás szabálytalan volt; megállapítja továbbá, hogy 2021-ben nem történt kapcsolódó kifizetés;

16.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési informatikai eszközök bevezetését; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb uniós ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

17.

elismeri az ügynökségnek az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megállapítja, hogy 2021-ben nem volt nyitott, lezárt vagy folyamatban lévő bejelentési eljárás; megállapítja, hogy 2021-ben nem jelentettek be összeférhetetlenségi esetet;

18.

a 2020. évi mentesítési jelentés nyomon követése alapján megállapítja, hogy az ügynökség továbbra is nyomon követi a benyújtott önéletrajzokat és érdekeltségi nyilatkozatokat, és emlékezteti az igazgatótanács tagjait, hogy önkéntes alapon nyújtsák be a sajátjukat, ha még nem tették meg;

19.

hangsúlyozza, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, a jogellenes lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felszólítja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, és ezen belül hozzon létre egy belső korrupcióellenes mechanizmust;

Belső kontroll

20.

elismeri a „Jövő munkahelye” projekt elindítását követő strukturális változást; tudomásul veszi a minőségirányítási rendszer javítására irányuló projekt előkészítését, amelynek célja az olyan feltárt hiányosságok orvoslása, mint például hogy az ellenőrzési környezet, az ellenőrzési tevékenységek, valamint a tájékoztatás és kommunikáció keretfeltételei tekintetében csak részleges a megfelelés;

21.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség telephelyén étkeztetési és vendéglátási szolgáltatások nyújtására vonatkozó keretszerződést két alkalommal is meghosszabbították, és hogy az első meghosszabbításról az ügynökség nem nyújtott be a kivételről szóló feljegyzést, ami nincs összhangban az ügynökség belső ellenőrzési szabályaival, amelyek előírják, hogy minden eltérést dokumentálni és indokolni kell, és jóvá kell hagyni; aggodalommal állapítja meg továbbá, hogy a második meghosszabbítással kapcsolatban az ügynökség elkészítette a kivételről szóló feljegyzést, de nem vezette be azt a kivételek központi jegyzékébe; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint a Covid19-világjárvány akadályozta az új szolgáltatási keretszerződésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megtervezését és elindítását; felszólítja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső ellenőrzési rendszerét e tekintetben;

22.

a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy a földrajzi információs rendszert támogató szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződésben az ügynökség szerződésmódosítással egy hónappal, 2021. február 28. helyett 2021. március 31-ig meghosszabbította a szolgáltatások teljesítését; aggodalommal állapítja meg, hogy a szerződésmódosítás csak 2021. március 22-én lépett hatályba, amikor mindkét szerződő fél aláírta, így a szolgáltatás nyújtása gyakorlatilag 22 napon keresztül szerződés nélkül folytatódott; megjegyzi, hogy bár az ügynökség ezt felfedezte, nem készített a kivételről szóló feljegyzést; tudomásul veszi az ügynökség megerősítését, miszerint a késedelem tévedésből történt; üdvözli az ügynökség válaszát, miszerint megerősíti ellenőrzéseit és eljárásait annak érdekében, hogy csökkentse a szerződéshosszabbítások késedelmes hatálybalépésének kockázatát, és biztosítsa, hogy a költségvetési rendelet nem szándékos megsértése esetén a kivételről szóló feljegyzést nyújtsanak be;

23.

a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy egy informatikai szolgáltatások nyújtására vonatkozó keretszerződés alapján az ügynökség egy külön munkacsomag keretében 25 000 EUR összeget fizetett ki kiegészítő szolgáltatásokért anélkül, hogy előzetesen ellenőrizte volna, hogy a vállalkozó pontosan milyen profilokat és napidíjakat alkalmazott a szolgáltatások nyújtása és számlázása során; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy az ügynökség a jövőbeli megrendelésekre nézve lépéseket tett a Számvevőszék aggályainak orvoslására;

24.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerek szükségességéhez, hogy elkerülhető legyen az esetleges összeférhetetlenség, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiánya, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelése, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztása;

Digitalizáció és a zöld átállás

25.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2021 áprilisában elfogadta az EEA-Eionet digitalizációs keretrendszert, és számos kulcsfontosságú tevékenységet folytat, amelyek közé tartozik például az ügynökség adatinfrastruktúrájának korszerűsítése és a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgáló projektek elindítása; üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben számos új digitális és tudásterméket hozott létre, többek között az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpontot és a Climate-ADAPT platformon belüli European Climate Data Explorer felületet, valamint a levegőminőségről és az éghajlati veszélyekről szóló interaktív internetes jelentéseket;

26.

az ügynökség informatikai hálózatával és a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy az ügynökség „kék/zöld” hálózatokat vezetett be az irodákban, ahol a zöld hálózat a személyzet laptopjainak minden belső rendszertől való elkülönítését jelenti, a kék hálózat pedig a még nem elkülöníthető és az elérhető szoftverek tekintetében korlátozott laptopok hálózatát fedi;

27.

tudomásul veszi az ügynökség környezetvédelmi irányítási rendszerét és az ügynökség elkötelezettségét az iránt, hogy „klímasemleges” szervezetté váljon; megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben tanulmányt rendelt meg azzal a céllal, hogy meghatározza az ügynökség üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését szolgáló, megvalósítható intézkedéseket, és elősegítse a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését;

28.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ügynökség digitalizálását nemcsak a belső működés és irányítás tekintetében, hanem az eljárások felgyorsítása érdekében is fokozni kell; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

29.

arra ösztönzi a hivatalt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség teljes személyzete, így vezetősége számára is kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-világjárvány idején

30.

megjegyzi, hogy az ügynökség a világjárványhoz kapcsolódó korlátozásokra reagálva online munkaerő-toborzást vezetett be, amit a Systal munkaerő-felvételi platform alkalmazása támogatott, amely lehetővé tette az ügynökség számára, hogy 2020-ban és 2021-ben nagyszámú munkaerőt vegyen fel, és minden év végén alacsony legyen a betöltetlen álláshelyek aránya;

31.

üdvözli, hogy a jelenlegi Covid19-világjárvány ellenére az ügynökség munkája 2021-ben továbbra is hatékony és rugalmas volt, és szükségtelen késedelmek nélkül zajlott; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban levont tanulságokat annak érdekében, hogy jobban felismerhesse azokat az üléseket, amelyeket hatékonyabban lehet a jövőben távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett;

32.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben megkezdte a kiberbiztonsági alapintézkedések végrehajtását az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonsági intézkedéseinek megállapításáról szóló rendelet (kiberbiztonsági rendelet) előkészítéseként, valamint zéró bizalom megközelítést és többfaktoros hitelesítést vezetett be valamennyi belső szolgáltatás esetében, továbbá hogy az informatikai adminisztratív jogosultságokat felülvizsgálták és a minimálisra korlátozták;

További megjegyzések

33.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség többéves, több összetevőből álló projektet indított el annak érdekében, hogy az elkövetkező években racionalizálja online jelenlétét, hogy a webes tartalmakra vonatkozó erősebb politikákat dolgozzon ki az ügynökség valamennyi platformja számára, és jobb navigációs logikát alakítson ki; megjegyzi, hogy az új intézményi honlap biztosítani fogja a WCAG 2.1 Akadálymentesítési Útmutatónak való megfelelést;

34.

emlékeztet annak fontosságára, hogy a nyilvánosságot megfelelően tájékoztassák az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tétlenség kockázatairól, üdvözli az ügynökség ezzel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeit, legyen szó audiovizuális tartalomról, online vitákról, éves fotópályázatról vagy helyi kommunikációs tevékenységekről, és felhívja az ügynökséget, hogy a következő időszakban fejlessze és lehetőség szerint fokozza tevékenységeit.

35.

megjegyzi, hogy az ügynökség töltötte be az uniós ügynökségek hálózatának (EUAN) elnöki tisztét, beleértve annak legtöbb alhálózatát is, összhangban a digitalizációra, valamint a környezetbarátabb rezilienciaépítésre és helyreállításra vonatkozó uniós prioritásokkal, és többek között a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő átállás fenntartásán fáradozott, hozzájárulva az EUAN igazgatásának környezetbarátabbá válásához;

36.

felszólítja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén), és erősítse meg az együttműködést, a bevált gyakorlatok megosztását és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

37.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/284

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1876 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0084/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0143/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/285

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1877 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0085/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 45. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0112/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatója számára a Hivatal 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 83., 2019.3.25., 18. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 128. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/286

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1878 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0112/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 21 621 000 EUR volt, ami az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében a hivatalhoz rendelt további tevékenységek miatt 2020-hoz képest 22,99 %-os növekedést jelent; mivel a hivatal költségvetése az uniós költségvetésből és a célhoz kötött bevételekből származik;

mivel a Számvevőszék a hivatal 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elégedettségét fejezi ki a Számvevőszék azon kijelentésével kapcsolatban, hogy a hivatal 2021. december 31-én véget ért évre vonatkozó beszámolója megfelel az Unió pénzügyi szabályzatának és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak;

megjegyzi, hogy a hivatal 2021-ben 21 millió EUR összegű hozzájárulást kapott az Unió általános költségvetéséből, ami 2020-hoz képest 24,3 %-os növekedést jelent; rámutat, hogy a hivatal éves költségvetése és személyi állománya az egyik legalacsonyabb az uniós ügynökségek között;

üdvözli a Bizottság által az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében a hivatal számára elkülönített költségvetés-módosítás révén nyújtott további 4 millió EUR-ós támogatást az Egyesült Királyság Unióból való kilépése és az új kapcsolatnak a halászati ellenőrzési keretre gyakorolt lehetséges következményei által okozott megnövekedett munkateher kezelése érdekében;

megjegyzi, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a kötelezettségvállalási előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 99,07 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest enyhe, 1,80 %-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 74,48 %-os volt, ami 2020-hoz képest 6,70 %-os csökkenést jelent;

Teljesítmény

emlékeztet a hivatal alapvető hozzájárulására a közös halászati politika (KHP) és különösen a halászati ellenőrzés célkitűzéseinek megvalósításához; hangsúlyozza, hogy a halászati ellenőrzésről szóló rendeletek felülvizsgálata következtében a hivatal munkájára még nagyobb szükség lesz; észszerűtlennek tartja, hogy a megfelelő erőforrások nélkül próbálnak egyre több kötelezettséget teljesíteni; hangsúlyozza ezért, hogy az elkövetkező években növelni kell a hivatal pénzügyi és emberi erőforrásait;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hivatal fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei eredményeinek értékelésére, többek között az ellenőrzésekre és a jogsértések tendenciáira, a megfelelési szintek alakulására, a nyújtott képzésre és a költségvetés végrehajtására vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal az éves munkaprogram 98,6 %-át végrehajtotta a Covid19-világjárvány által még mindig okozott kihívások ellenére;

megjegyzi, hogy 2021-ben a hivatal 53 567 ellenőrzésről tett jelentést (a tengeren és a szárazföldön), ami 4 928 feltételezett jogsértés feltárásához vezetett, ami 2020-hoz képest 39 %-os, illetve 109 %-os növekedést jelent; úgy véli, hogy ezek az adatok azt mutatják, hogy az ellenőrzések és azok nyomon követése továbbra is a közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosításának alapvető eszköze; rámutat azonban arra, hogy ez a növekedés elfedi a területek közötti egyenlőtlenségeket: csökkenés tapasztalható az Északi-tengeren (–67 %) és a Fekete-tengeren (–1 %), és növekedés a nyugati vizek (+ 24 %), a Földközi-tenger (+ 82 %), a Balti-tenger (+ 14 %) és a NAFO-NEAFC (+ 163 %) esetében; tudomásul veszi, hogy az Északi-tengeren tapasztalható jelentős csökkenés főként a korábban az Egyesült Királyság által elvégzett ellenőrzések hiányának tudható be, amelyek 2020-ban az ellenőrzések 70 %-át tették ki; felkéri a hivatalt, hogy nyújtson részletesebb tájékoztatást e változások okairól; rámutat, hogy az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek nemcsak a halállományok megfelelő kezelésében játszanak kulcsszerepet, hanem az uniós halászok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosításában is;

tudomásul veszi a munkaprogram módosítását a közös halászati politika szerinti nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti rendszerrel, az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodással járó intézkedésekkel, valamint az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap projektjeinek előrejelzésével kapcsolatban;

kiemeli – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatban –, hogy a hivatal fontos szerepet játszik az illegális halászat elleni küzdelmet szolgáló uniós ellenőrzési rendszerek fokozott és összehangolt alkalmazásának ösztönzésében;

10.

üdvözli a hivatal folyamatos együttműködését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (FRONTEX) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) a nemzeti hatóságok parti őrségi feladatainak támogatása érdekében; úgy véli, hogy ez az együttműködés példa az uniós ügynökségek közötti szinergiára, amelyeknek más területek ügynökségeit is inspirálnia kellene; felhívja a hivatalt, hogy folytassa erőfeszítéseit e tekintetben, és helyénvalónak tartja a hivatal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közötti együttműködés fokozását is;

11.

kiemeli a hivatal szerepét a kapacitásépítés és képzés harmadik országok számára történő biztosításában, valamint a hivatal kulcsfontosságú szerepét az egyenlő versenyfeltételek biztosításában valamennyi part menti állammal;

Személyzeti politika

12.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os volt, 65 ideiglenes alkalmazottat neveztek ki az uniós költségvetés alapján engedélyezettként (2020-ban 61 álláshelyet engedélyeztek); tudomásul veszi, hogy 2021-ben ezen felül 11 szerződéses alkalmazott és hat kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál;

13.

megjegyzi, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben további költségvetést biztosítottak a hivatal számára (2022-ben 12 millió EUR-ós növekedés), amely 16 új létszámtervi álláshelyet tartalmaz (négyet már a 2021. évi költségvetésben engedélyeztek) és hat külső alkalmazottat (kettőt már 2021-ben engedélyeztek); tudomásul veszi, hogy a kiegészítő források biztosítják a hivatal számára az ahhoz szükséges operatív kapacitást, hogy a közös halászati politika előírásainak megfelelően segítse a tagállamokat és a Bizottságot a halászat nyomon követésében, ellenőrzésében és felügyeletében, beleértve az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodással járó intézkedéseket is;

14.

tudomásul veszi a hivatalnak a személyzettel szembeni egyenlő bánásmód előmozdítására irányuló politikáját és a nemek közötti egyensúlyra irányuló célkitűzését, mind a létszám, mind a besorolási fokozat és a felelősség szintje tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az AD 8 vagy annál magasabb besorolási fokozatban foglalkoztatott személyzetnek csupán 38 %-a nő, ugyanakkor elismeri, hogy ez növekedést jelent 2020-hoz képest; megjegyzi, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy vezetői szinten megvalósuljon a paritás; felhívja a hivatalt, hogy fokozza erőfeszítéseit a nemek közötti egyenlőség politikája terén annak érdekében, hogy vezetői szinten is előrelépést érjen el a paritás felé;

15.

16.

üdvözli, hogy a hivatal zaklatás elleni szabályokat vezetett be, beleértve a bizalmi személyeket is, és hogy az intraneten külön erre vonatkozó információk állnak rendelkezésre; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal kötelező képzést biztosít a személyzet számára a zaklatás elleni küzdelem, az etika és a feddhetetlenség témájában;

Közbeszerzés

17.

megjegyzi, hogy a hivatal fő közbeszerzési erőfeszítései 2021-ben arra irányultak, hogy nyílt eljárást indítsanak három nyílt tengeri járőrhajó (OPV) bérlése tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal közbeszerzési szerződéseket írt alá a halászati járőrözéssel, a munkahelyi fejlesztéssel, a nyelvtanfolyamokkal, a tengeri felméréssel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződések értelmében, valamint részt vett többek között a kiszervezett szolgáltatásokra és a légi felügyeletre vonatkozó intézményközi keretszerződésekben; megjegyzi, hogy 2021-ben a hivatal összesen kilenc különböző intézményközi pályázathoz csatlakozott a Bizottsággal és más ügynökségekkel;

18.

hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség; üdvözli a hivatal bérelt OPV-jének megerősítését az uniós és nemzetközi vizeken folytatott halászati ellenőrzések és vizsgálatok elvégzése és a nemzeti hatóságok támogatása érdekében; megjegyzi, hogy az üzemanyagárak emelkedése hatással volt a hivatal működési kapacitására;

19.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben a hivatal bevezette a közbeszerzési irányítási eszközt (PPMT) (hogy 2022-ben megkezdje annak használatát), amely a Bizottság e-közbeszerzési platformjának egy olyan eleme, amely integrálva van a hivatal által használt más rendszerekkel, például az e-közbeszerzés és az e-benyújtás alkalmazással;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

20.

tudomásul veszi a hivatal által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy a hivatal honlapján közzéteszi az igazgatótanácsi tagok és a felső vezetés tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal a teljes átláthatóság és a hivatal tevékenységébe vetett bizalom biztosítása érdekében rendszeresen frissíti az ügyvezető igazgatónak és a személyzetnek az uniós szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel tartott valamennyi üléséről készült táblázatot, amely elérhető a hivatal honlapján; emlékeztet arra, hogy a hivatalnak rendszeresen frissítenie kell az oldalt a teljes átláthatóság és a hivatal tevékenységeibe vetett bizalom biztosítása érdekében;

21.

kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség és az illegális lobbizás tekintetében; felhívja a hivatalt, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is; megjegyzi azonban, hogy a hivatal végrehajtotta csalás elleni stratégiáját, amely kockázatértékelésen alapult, az OLAF iránymutatásainak figyelembevételével.

Belső ellenőrzés

22.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) a 2021–2023-as időszakra szóló stratégiai belső ellenőrzési tervvel összhangban megkezdte a hivatal és a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) közötti, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 30. cikkével kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó együttműködés ellenőrzését (a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés); felszólítja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

23.

megjegyzi, hogy a hivatal elvégezte belső kontrollrendszerének értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy összességében megfelelő kontrollok vannak érvényben és azok a terveknek megfelelően működnek, a kockázatokat megfelelően nyomon követik és enyhítik, és 2021-ben nem jelentettek jelentős ellenőrzési hiányosságokat;

Digitalizáció és a zöld átállás

24.

megjegyzi, hogy a hivatal továbbra is támogató elektronikus eszközöket vezet be a HR, a közbeszerzés és a költségvetés nyomon követése terén, például további Sysper modulokat, a 2024–2025-re előirányzott új, továbbfejlesztett integrált pénzügyi rendszert, az e-közbeszerzés és a szerződéskezelés integrált eszközeit, valamint a minősített elektronikus aláírás (EU Sign) használatát; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal a digitális transzformációra vonatkozó stratégiájának részeként felhőalapú stratégiát követ biztonságos hibrid multifelhővel, miközben folytatja a digitális munkahely javítását is;

25.

arra ösztönzi a hivatalt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a hivatal teljes személyzete, így vezetősége számára kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

26.

üdvözli, hogy a hivatal a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványának megszerzésén dolgozik, és hogy intézkedéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse környezeti hatását, ilyen például legalább egy kritérium beépítése a közbeszerzési eljárásokba, a potenciális ajánlattevők hatékony környezetvédelmi magatartására való összpontosítás, a villamosenergia-fogyasztás csökkentése LED világítással, valamint a dokumentumok elektronikus terjesztése és a digitális aláírás a papír- és tonerfogyasztás csökkentése érdekében;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

27.

megjegyzi, hogy a hivatal üzletmenetfolytonosság-menedzsmenttel foglalkozó csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a hivatal jól felkészült arra, hogy távmunkán keresztül megbízhatóan folytassa működését, és nem javasolta az ügyvezető igazgatónak, hogy 2021 során bármikor aktiválja a hivatal üzletmenet-folytonossági tervét; megjegyzi, hogy ugyanakkor javasolta az egységek egyedi helyreállítási cselekvési terveinek és a biztonsági megoldásokra vonatkozó egyedi rendelkezéseknek a kiigazítását, amelyeket később végrehajtottak; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket és feladatokat, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett;

28.

megjegyzi, hogy 2020-ban és 2021-ben, valamint a Covid19-világjárvány miatt az operatív tervet felül kellett vizsgálni egyes kikötők bezárása miatt, és megelőző intézkedésként készenléti napokra volt szükség, valamint meg kellett hosszabbítani a tengeren való tartózkodás időtartamát; megjegyzi továbbá, hogy az OPV-k a válság teljes időtartama alatt fenntartották a halászati ellenőrzés és felügyelet, valamint az egyéb parti őrségi feladatok támogatása érdekében végzett tevékenységeket;

29.

hangsúlyozza, hogy a hivatal annak érdekében, hogy enyhítse a Covid19-világjárvány halászati ellenőrzésre, felügyeletre és tagállami végrehajtásra gyakorolt hatását, és amint azt 2020-ban már végrehajtották, inkább az egyéb rendelkezésre álló eszközökre, például a hivatal megfelelési mutatókra vonatkozó módszertanán alapuló adatmonitoringra és -elemzésre összpontosított, és a rendelkezésre álló eszközöket használta, például a Frontexszel együttműködésben végzett megfigyelési repülésekből származó további információkat, a drónoknak az EMSA-val való együttműködés keretében történő telepítését, valamint a Kopernikusz programból származó műholdas képek elemzését;

Egyéb megjegyzések

30.

tudomásul veszi a hivatalnak a nyilvánosság felé irányuló, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatósággal együttműködésben folytatott kommunikációs tevékenységeit; tudomásul veszi különösen a közös alkalmazási tervek koncepciójáról és az uniós halászati ellenőrzésben alkalmazott elektronikus távellenőrzésről 2021-ben készített videókat; elismeréssel veszi tudomásul továbbá, hogy a hivatal a nem kormányzati érdekelt felekkel folytatott kommunikációja révén hozzájárult a közös halászati politikának való megfelelés kultúrájának kialakításához;

31.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/291

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1879 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0085/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 45. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0112/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 83., 2019.3.25., 18. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/292

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1880 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0086/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 44. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0131/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a Hatóság 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 69. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/294

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1881 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0131/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 129 179 801,95 EUR volt, ami a 2020. évhez képest 25,39 %-os növekedést jelent, és elsősorban az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összefüggésben biztosított további forrásoknak köszönhető; mivel a hatóság költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,99 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest enyhe, 0,01 %-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 88,85 %-os volt, ami 2020-hoz képest 0,44 %-os javulást jelent;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy a hatóság 2021. évi munkatervét a 2020-as stratégia keretében hajtották végre, és azt az igazgatótanács a SARS-CoV-2 világjárvány miatt további egy évvel meghosszabbította;

tudomásul veszi a hatóság munkaprogramjának végrehajtását és a kulcsfontosságú teljesítménymutatók és célok terén elért jó teljesítményt; tudomásul veszi, hogy a hatóság 2021-ben felülvizsgálta teljesítménykeretét és kulcsfontosságú teljesítménymutatóit, hogy összhangba hozza azt a hatóság 2021-ben elfogadott 2027-es stratégiájával, és az (EU) 2019/1381 rendelet hatálybalépésével kapcsolatos változtatásokat hajtott végre; megjegyzi továbbá, hogy a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosításának hatálybalépése után megnőtt a hatóság felelőssége az uniós polgárok felé; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság elfogadta a 2022–2024-es programozási dokumentumot;

megjegyzi, hogy a hatóság (EU) 2019/1381 rendelettel kapcsolatos változtatásokra való felkészítése érdekében eredetileg tervezett egyes tevékenységek prioritásának megszüntetése 2021-re átvitt hátralékot eredményezett, ami késedelmet okozott a hatékonyság előnyeinek jelentkezésében; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

üdvözli a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse együttműködését a többi uniós ügynökséggel, nevezetesen két szempontra összpontosítva: a támogatások és a közbeszerzési igények megosztása annak érdekében, hogy lehetővé váljon a közös közbeszerzési eljárások azonosítása, valamint a technológiák és az erőforrások megosztása a közös informatikai megoldások kiigazítása érdekében; megjegyzi különösen, hogy a hatóság koordinációs tevékenységeket végzett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel és az Európai Gyógyszerügynökséggel;

hangsúlyozza, hogy a hatóság 2021-ben 704 kérdést zárt le tudományos eredmények, technikai jelentések és egyéb támogató kiadványok révén, ami 81-gyel elmarad a tervezett 785-től;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,16 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 380 álláshelyből (vesd össze a 2020-ban engedélyezett 354 álláshellyel) 5-öt töltött be kinevezett tisztviselő és 368-at ideiglenes alkalmazott; megjegyzi, hogy ezen felül 140 szerződéses alkalmazott és 12 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2021-ben, megjegyzi továbbá, hogy a hatóság 33 új személyzeti álláshelyet kapott az (EU) 2019/1381 rendelet végrehajtásához;

üdvözli a hatóság felső vezetésének nemek szerinti mérlegét: ötből három nő (60 %); tudomásul veszi a hatóság igazgatótanácsának nemek szerinti mérlegét: 15-ből 12 férfi (80 %); tudomásul veszi továbbá a hatóság teljes személyzetének nemek szerinti mérlegét: 467-ból 285 nő (61,03 %);

üdvözli a hatóság új munkáltatói márkaépítési stratégiáját, amely egyértelműen ismerteti, hogy milyen értékeket kínál, például többek között rugalmas munkafeltételeket és áthelyezési támogatást, hogy javítsa az üres álláshelyekre vonatkozó kínálatának célzott terjesztését az alulreprezentált országokban; megjegyzi, hogy a hatóság egy új karrieroldal létrehozását tervezte; megállapítja, hogy a hatóság a kommunikációs és partnerségi osztály, az uniós ügynökségek hálózata, valamint más nemzetközi ügynökségek és partnerszervezetek támogatásával növeli láthatóságát; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

10.

tudomásul veszi az Európai Bizottság által a távmunkára vonatkozóan a közelmúltban javasolt szabályok alkalmazásának bizonyos korlátait, amely szabályokat a hatóság értelemszerűen alkalmaz, különösen a foglalkoztatás helye szerinti országon kívüli részleges távmunkát illetően; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külföldi távmunkára vonatkozó, jelenlegi korlátozó szabályok hatással lehetnek a hatóság vonzerejére a hatósághoz csatlakozni kívánó, különböző tagállamokból érkező jelöltek felvételekor; nagyobb rugalmasságra szólít fel e szabályok alkalmazása terén, ami hozzájárulna a hatóság vonzerejének növeléséhez és a személyzet állampolgársági egyensúlyának javításához;

11.

megjegyzi, hogy a hatóság rendelkezik a személyek méltóságának védelmére, valamint a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére irányuló politikával, amely magában foglalja a bizalmas tanácsosokat is, akik a személyzet minden tagja számára elérhetők;

12.

Közbeszerzés

13.

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság 116 közbeszerzési eljárást irányított, és közbeszerzési bizottsága (PPC) 16 aktát vizsgált felül azzal a céllal, hogy a javasolt szerződés aláírása előtt ellenőrizze a főbb közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét; megjegyzi, hogy a PPC mind a 16 ügy esetében tanácsadói minőségében észszerű bizonyossággal tudta ellenőrizni, hogy a közbeszerzési eljárások és az azokból eredő szerződések szabályosak és jogszerűek-e;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

elismeri a hatóságnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; sajnálja, hogy a hatóság továbbra sem teszi közzé igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzát az interneten; sürgeti a hatóságot, hogy hozzon intézkedéseket ezzel összefüggésben;

15.

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság 31 összeférhetetlenséget azonosított és kezelt a külső szakértőkre vonatkozó éves érdekeltségi nyilatkozatok szintjén; megjegyzi, hogy a hatóság úgy határozott, hogy az érdekeltségi nyilatkozat értékelését követően nem vesz fel egy előzetesen kiválasztott jelöltet; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság három összeférhetetlenséget állapított meg és előzött meg a közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárások szintjén; felhívja a hatóságot, hogy folytassa az összeférhetetlenségek, köztük a potenciális összeférhetetlenségek megállapítására és kezelésére irányuló erőfeszítéseit, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

16.

felhívja a hatóságot annak biztosítására, hogy valamennyi vezető és tanácsadó tag, azok póttagjai és más szakértők megfelelően nyújtsák be az éves érdekeltségi nyilatkozatokat; felhívja a hatóságot, hogy valamennyi tevékenysége során biztosítsa az összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályoknak való magas szintű megfelelést;

17.

megjegyzi, hogy 2022-re a hatóság a munkaviszony megszűnését követő időszakra vonatkozó új megközelítés elfogadását tervezte, amely magában foglalja a szolgálatból kilépő személyzet bizalmas információkhoz való hozzáférésének megszüntetésére vonatkozó kritériumokat és eljárást; felszólítja a hatóságot, hogy tegyen jelentést az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

18.

kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja a hatóságot, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Belső kontroll

19.

megjegyzi, hogy a hatóság elvégezte a jelentéstételi évre vonatkozó belső kontrollrendszereinek értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy összességében a belső kontrollra vonatkozó valamennyi elem és elv megvan és megfelelően működik; üdvözli, hogy a hatóság mindazonáltal számos intézkedést határozott meg az érzékeny információk kezelésének további erősítése, valamint a célnak megfelelő kockázatkezelés és belső kontrollmechanizmusok biztosítása érdekében az (EU) 2019/1381 rendelet eredményeként megnövelt forrásokra vonatkozóan;

20.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által az élelmiszer-összetevők és a csomagolás területén 2020-ban végzett, a tudományos eredmények értékelésére és elfogadására vonatkozó ellenőrzést követően az észrevételt végrehajtották és a hatóság befejezettnek tekinti;

21.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat zárójelentést adott ki a hatóság 2019–2020 közötti időszakra vonatkozó közbeszerzési és támogatás-odaítélési folyamatairól; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság által a közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárásokra létrehozott irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-keret megfelelően kialakított, hatékony és eredményes, ezért észszerű biztosítékot nyújt a belső kontrollal kapcsolatos fő célkitűzések elérésére; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat három fontos ajánlást tett; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

22.

emlékeztet arra, hogy a hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes és utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

23.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2020. évi észrevételeit figyelembe vevő korrekciós intézkedések lezárultak; emlékeztet arra, hogy végre kell hajtani a Számvevőszék 2017. évi észrevételeit érvényesítő korrekciós intézkedéseket, különösen a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal megerősít intézkedést, hogy közvetlenül a hatóság igazgatójának tartozik felelősséggel;

Digitalizáció és zöld átállás

24.

tudomásul veszi a tranzakciós szolgáltatások nyújtása, a digitális együttműködés és a hatóság technológiai ütemterve terén bekövetkezett fejleményeket; tudomásul veszi a hatóság azon célját, hogy korszerűbb és dinamikusabb munkakörnyezetet hozzon létre a korábbi technológiai ütemtervben végrehajtott informatikai beruházások révén, amelyek segítettek megelőzni a hatóság munkáját a Covid19-világjárvány idején érintő súlyos fennakadásokat; üdvözli a digitális együttműködési projektet, amelynek célja az ismeretek cseréjének és a szakértelemnek a javítása a hatóság személyzetből, szakértőkből és érdekelt felekből álló hálózatain belül; megjegyzi, hogy a digitális együttműködési projekt 2021-ben meghaladta a 170 aktív társadalmi együttműködési csoportra vonatkozó célkitűzést, mivel 204 aktív csoporttal rendelkezett;

25.

tudomásul veszi a „teljes DoI informatikai megoldás” elnevezésű informatikai eszköz bevezetését, amelynek célja a függetlenséggel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása, beleértve a hatóság függetlenségi szabályainak hatálya alá tartozó érdekeltségi nyilatkozatok átvilágítását; aggodalommal állapítja meg, hogy az új informatikai megoldás olyan technikai problémákba ütközött, amelyek negatívan érintették az ilyen tevékenységek végrehajtását; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

26.

emlékeztet, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek ezzel összefüggésben továbbra is proaktívnak kell lennie, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

27.

arra ösztönzi a hatóságot, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a hatóság teljes személyzete, így vezetősége számára is biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság a Covid19-világjárvány hatása ellenére folytatta tevékenységét és képes volt megvalósítani munkaprogramját; megjegyzi, hogy a hatóság felfüggesztette személyzeti kiküldetéseit, valamint a személyes találkozókat és rendezvényeket, és elsőbbséget biztosított a virtualizációnak, így a 2020-as pénzügyi évhez képest csökkentette a vonatkozó költségvetési sorok kiadásait; megjegyzi továbbá, hogy elhalasztották a személyzet visszatérését az irodába, és előnyben részesítették a távmunkát; ösztönzi a hatóságot, hogy használja fel a személyzet utazásaival kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban meg tudja szervezni azokat az üléseket, amelyek esetében a jövőben hatékonyabb lehet a távolról történő lebonyolítás, mint a fizikai jelenléttel történő megvalósítás;

29.

megjegyzi, hogy a hatóság 2021-ben a Taleo munkaerő-felvételi eszközben elindította a munkába állást támogató elektronikus modult, amely a pandémiás helyzethez jobban adaptált automatizált megoldás révén irányítja és támogatja a személyzet és a gyakornokok munkába állását;

Egyéb megjegyzések

30.

tudomásul veszi a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudatosságot a nagyközönség körében az első páneurópai digitális kommunikációs kampány 2021-es elindítása révén, amelynek célja, hogy akadálymentes módon elmagyarázza az élelmiszer-biztonság mögött meghúzódó tudományt az Unióban, és segítsen megalapozott döntéseket hozni az élelmiszerek választásával kapcsolatban; megjegyzi, hogy a kampány a tagállamok illetékes hatóságaival partnerségben zajlott, és közvetlenül a nem szakmai közönséget célozta meg; elismeréssel veszi tudomásul a kampányt követő értékelő felmérés által megállapított pozitív eredményeket;

31.

kiemeli, hogy a fenntartható takarmány-adalékanyagok és a peszticidek fenntartható alternatíváinak gyors engedélyezése fontos szerepet játszik „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseinek elérésében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a személyzet és szakértelme tekintetében elegendő kapacitás alapvető fontosságú a fenntartható takarmány-adalékanyagok és a peszticidek fenntartható alternatíváinak jóváhagyására vonatkozó kérelmezési és értékelési eljárások késedelmeinek megelőzése érdekében;

32.

emlékeztet, hogy 2021-ben a Parlament hat kifogást fogadott el a géntechnológiával módosított növények élelmiszer- és takarmánycélú behozatalával szemben; kiemeli, hogy e kifogások egyik oka az, hogy hiányosságokat tapasztaltak a hatóság géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete által végzett kockázatértékelésben; sürgeti a hatóságot, hogy haladéktalanul orvosolja és szüntesse meg ezeket a hiányosságokat;

33.

felhívja a figyelmet az állatjólét terén fennálló hiányosságokra, különösen, de nem kizárólag az élő állatok szállításával összefüggésben; ezzel összefüggésben üdvözli az állatjóléttel összefüggő feladatok hosszú sorával kapcsolatos munka megkezdését – különös tekintettel az állatok szállításra –, amely munka az e területen kidolgozás alatt álló új jogszabályok alapját fogja képezni;

34.

felhívja a hatóságot, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén) és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecseréket más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

35.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek meghatározásáról, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/299

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1882 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0086/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0131/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/300

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1883 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0087/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0121/2023),

1.	mentesítést ad a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatója számára az intézet 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 123. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/301

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1884 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0121/2023),

A.	mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az Intézet) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 8 692 878 EUR volt, ami 2020-hoz képest 12,17 %-os növekedést jelent;

mivel a Számvevőszék a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

mivel a nemek közötti egyenlőség az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós alapérték; mivel az EUMSZ 8. cikke kimondja, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, meghatározva a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítését;

mivel a nemek közötti egyenlőségre az Unióban különösen nagy hatást gyakoroltak a Covid19-világjárvány következményei, az ukrajnai háború, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak, különösen a szexuális és reproduktív egészségnek és jogoknak a több tagállamban tapasztalható visszaesése; mivel fennáll a veszélye annak, hogy a nőket aránytalanul sújtják az emelkedő energiaárak és általában a megélhetési költségek; mivel ez tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket és akadályozhatja a nemek közötti egyenlőséget; mivel további kutatásra van szükség az Unión belüli energiaszegénység nemi szempontú hatásaival kapcsolatban; mivel a nemek közötti egyenlőség mutatója 2022-ben Unió-szerte 68,6 volt, ami 2021 óta mindössze 0,6 tizeddel nőtt, ami azt mutatja, hogy az EU csak lassú ütemben halad a nemek közötti egyenlőség felé;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 98,92 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest 1,18 %-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 71,39 %-os volt, ami 2020-hoz képest 3,44 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy az Intézet végleges költségvetésének összege az első, 971 698 EUR összegű költségvetési módosítás eredménye, amely a 2021. évi eredeti költségvetéshez képest 12 %-os költségvetési növekedést jelent, valamint egy második, 375 000 EUR összegű költségvetési módosítás eredménye, amely az Intézet igazgatótanácsa által elfogadott 4,14 %-os csökkentést jelent a Covid19-cel kapcsolatban az év végén azonosított megtakarítások miatt;

tudomásul veszi, hogy az intézet átvitt működési kiadásai 2022-ben 54,79 %-ra nőttek (a 2021. évi 49,49 %-hoz képest);

Teljesítmény

emlékeztet arra, hogy az intéztet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az Unióban, és megerősítse azt; hangsúlyozza, hogy az intézet kulcsszerepet játszik a nemek közötti egyenlőségnek az EU-ban történő előmozdításában, például kutatás és adatok szolgáltatása révén, amely feladat vonatkozásában létfontosságúnak és hatékonynak bizonyult; hangsúlyozza ezért, hogy az intézet számára feladatai ellátásához elegendő, valamint stabil pénzügyi és emberi erőforrásokat kell biztosítani; emlékeztet arra, hogy az intézet feladata, hogy gyűjtse, elemezze és terjessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó információkat, valamint hogy olyan módszertani eszközöket fejlesszen ki, elemezzen, értékeljen és terjesszen, amelyek segítik a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi szakpolitikába és az azokból eredő tagállami politikákba való integrálását. ösztönzi az intézet és más uniós ügynökségek közötti együttműködést;

megállapítja, hogy az intézet bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz az operatív célkitűzésekkel kapcsolatban a tevékenységei által biztosított hozzáadott érték értékelésére; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az intézet 2021-ben munkaprogramjának 96,62 %-át teljesítette, és ezáltal elérte a 2021–2023-as egységes programozási dokumentumban meghatározott célokat;

megjegyzi, hogy 2021-ben az intézet jelentést tett közzé, amelyben elemezte a Covid19-világjárványnak a partnerkapcsolati erőszak áldozataira gyakorolt következményeit, és elvégezte az első széles körű felmérését, amely bizonyítékokat gyűjtött a Covid19-világjárványnak az informális gondozásra, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, a jóllétre, a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre gyakorolt hatásairól; megjegyzi továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó forráselosztás nyomon követésére szolgáló eszköz kidolgozásával az intézet véglegesítette a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről szóló részletes eszköztárat, amelynek célja, hogy segítse az irányító hatóságokat a nemek közötti egyenlőség megosztott irányítás keretében történő általános érvényesítésében; megjegyzi továbbá, hogy az intézet eszköztárat készített a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő közbeszerzésről az uniós alapok és a nemzeti költségvetések számára, hogy kiegészítse a Bizottság társadalmilag felelős közbeszerzésre vonatkozó keretét;

megjegyzi, hogy az intézet az év során megerősítette együttműködését az uniós ügynökségekkel, különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) keretében; tudomásul veszi az intézet részvételét a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatában a Covid19-válságra való reagálással és az Unió Ukrajnával való szolidaritásával összefüggésben; tudomásul veszi továbbá az intézet részvételét az uniós ügynökségek tudományos tanácsadással foglalkozó hálózatában (EU-ANSA), különösen a kvantitatív felmérési adatcsoportban és a társadalmi-gazdasági klaszterban; felhívja az intézetet, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság), az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztését más uniós ügynökségekkel;

üdvözli az intézet és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság közötti folyamatos együttműködést; hangsúlyozza, hogy az intézet értékes hozzájárulást tud nyújtani a Parlament valamennyi bizottsága számára annak érdekében, hogy a nemek közötti dimenzió hatékonyabban beépülhessen az összes uniós szakpolitikába; elismeri az intézet szakosodását és meglátásait, különösen az adatszolgáltatás és a tagállami szakpolitikák értékelése terén;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 27 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi, mint 2020-ban) 26-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy 12 pályázati felhívást tettek közzé, köztük négy szerződéses alkalmazotti álláshelyre, öt ideiglenes alkalmazotti álláshelyre, egy kirendelt nemzeti szakértőre és két gyakornokra; kiemeli, hogy 2021 folyamán a fluktuáció aránya 11 % volt; tudomásul veszi a személyzet átvilágítását, amely szerint az intézet személyzetének 77,6 %-át operatív feladatokra, 14,5 %-át igazgatási támogatásra és 7,9 %-át semleges műveletekre osztották be; megjegyzi, hogy 2021. május 27-én új szabályokat fogadtak el a középvezetői személyzetre vonatkozóan;

10.

tudomásul veszi a nemek kiegyensúlyozott megoszlását a felső vezetésben (két férfi (50 %) és két nő (50 %)), valamint a kiegyensúlyozatlan nemek szerinti megoszlást az igazgatótanácsban (hat férfi (19 %) és 26 nő (81 %), valamint a személyzet egészében (12 férfi (29 %) és 30 nő (71 %)); ismételten felhívja az intézetet, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az intézet igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

11.

megjegyzi, hogy az intézethez a szakmai gyakorlatokra és a kirendelt nemzeti szakértői álláshelyekre benyújtott pályázatok nélkül 2021-ben 513 pályázat érkezett, amelyek 68 %-át nők adták be, 32 %-át pedig férfiak; üdvözli, hogy a felső vezetői csapatban sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt, de aggodalmát fejezi ki az egyensúly hiánya miatt a személyzet egészében; üdvözli, hogy az intézet 2021 óta aktívan részt vesz az Uniós Ügynökségek Hálózata (EUAN) sokféleséggel és befogadással foglalkozó munkacsoportjában, valamint az Intézeten belül a sokféleség és befogadás javítása érdekében hozott különböző intézkedéseket;

12.

megjegyzi, hogy 2021-ben az intézet egyéves szerződést írt alá az UAB Manpower Lit vállalattal ideiglenes személyzet biztosítása céljából; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának 2021. november 11-ítélete (C-948/19. sz. ügy) megerősítette a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) uniós decentralizált ügynökségekre való alkalmazhatóságát, valamint a kölcsönzött munkavállalók és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottak közötti egyenlő bánásmód elvét, és hogy Litvánia Legfelsőbb Bírósága helybenhagyta ezt az ítéletet; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a szerződött vállalat, az UAB Manpower Lit megtagadta az ideiglenes munkaerő biztosítására vonatkozó szerződés 2022-től történő meghosszabbítását;

13.

javasolja, hogy az intézet saját igényfelmérésének figyelembevételével biztosítsanak több személyzetet és elegendő finanszírozást az intézetnek a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos technikai segítségnyújtás iránti kérelmek ugrásszerű növekedésének kezelése érdekében, hogy például sürgősen reagálni tudjon a különböző és egymást követő társadalmi, gazdasági és éghajlati válságok nőkre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt egyre súlyosabb hatására, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai terén számos tagállamban és világszerte tapasztalható visszaesésre;

14.

üdvözli az intézet átfogó jólléti politikáját, amely számos intézkedést tartalmaz a munka és a magánélet közötti egyensúly, a távmunka és a személyzet egészséges életmódjának támogatása érdekében; a pszichológiai támogatás tekintetében megjegyzi, hogy 2021-ben lezárult egy lelki zaklatásra vonatkozó állítás független vizsgálata, amely a személyzet vizsgálat alá vont tagjának elbocsátásához vezetett; elismerését fejezi ki az Intézet személyzetére vonatkozó átfogó képzési tervéért; ösztönzi az intézetet hosszú távú emberierőforrás-politika kidolgozására a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy 2021-ben 47 adminisztratív és 62 operatív közbeszerzési eljárás zárult le; megjegyzi, hogy az intézet frissítette a személyzetre vonatkozó közbeszerzési iránymutatásokat, beleértve az ellenőrző listákat, a belső határidőket és az eljárási lépéseket a közbeszerzési intézkedések keretében készített dokumentumok minőségének javítása érdekében;

16.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy 2021-ben az intézet szabálytalan kifizetéseket (12 200 EUR értékben) teljesített olyan fordítási szolgáltatások megvásárlásáért, amelyek nem tartoztak a kapcsolódó részvételi szándék kifejezésére való felhívás hatálya alá;

17.

emlékeztet arra, hogy minden közbeszerzési eljárás szempontjából fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési IT-eszközök bevezetését; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

18.

tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; tudomásul veszi, hogy az intézet véglegesíti az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos politikáját; megjegyzi, hogy a 2021–2023-as csalás elleni stratégiát sikeresen végrehajtották 2021-ben a vonatkozó cselekvési tervnek megfelelően, az OLAF által biztosított módszertan alapján; üdvözli továbbá, hogy 2021-ben számos képzést tartottak az etika és a feddhetetlenség területén, valamint tájékoztató előadásokat tartottak a csalások megelőzéséről; kitart amellett, hogy szisztematikus szabályokat kell bevezetni vagy rendszeresen frissíteni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében;

19.

megjegyzi, hogy az intézet közzétette honlapján igazgatója és igazgatótanácsa legtöbb tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; emlékeztet az önéletrajzok és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételének fontosságára; felhívja az intézetet, hogy tegye közzé igazgatótanácsa valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát;

Belső ellenőrzés

20.

üdvözli az intézet által 2021-ben hozott, belső kontrollrendszerének megerősítésére irányuló intézkedéseket; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az utólagos ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárás felülvizsgálatát; elismerését fejezi ki e tekintetben amiatt, hogy az utólagos ellenőrzéseket 2021 szeptemberéig elvégezték, és a Számvevőszék észrevételéhez kapcsolódó fellépés lezárult; üdvözli továbbá, hogy az intézet aktualizálta minőségbiztosítási politikáját, és konkrét ellenőrzési intézkedéseket határozott meg a projektekre vonatkozóan;

21.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék észrevételeit, amelyek az irányítási és kontrollrendszerek számos hiányosságára világítanak rá; megjegyzi, hogy az első észrevétel egy olyan felvételi eljáráshoz kapcsolódik, amely aláásta az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, és hogy a második észrevétel a kirendelt nemzeti szakértők kiválasztási eljárásának hiányosságairól számol be, amelyek aláássák annak objektivitását, és az intézet belső ellenőrzéseinek gyengeségeire utalnak; megjegyzi, hogy a harmadik észrevétel egy olyan közbeszerzési eljárással kapcsolatos, amelyben az értékelő bizottság valamennyi tagja ugyanahhoz a közigazgatási egységhez tartozott, ami ellentétes a költségvetési rendelet 150. cikkének (3) bekezdésével; emlékeztet arra, hogy a felvételi eljárások hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; kéri, hogy az intézet javítsa belső felvételi eljárását az értékelési folyamatok és az álláshirdetések pontosítása érdekében;

22.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) 2019–2021-es időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervét követően 2021-ben összesen 1 800 ellenőrzési műveletet hajtottak végre egy 40 tranzakcióból álló mintán, amelyek teljes ellenőrzött költségvetése 920 776 EUR volt; megjegyzi, hogy a végső eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazott belső ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a tranzakciók megfeleljenek a pénzügyi szabályoknak és a belső eljárásoknak; megjegyzi, hogy a jelentés négy ajánlást tartalmazott a belső ellenőrzések javítására a kisebb hiányosságok kezelése érdekében; üdvözli, hogy az Intézet valamennyi ajánlást – többek között a korábbi évekből származókat is – maradéktalanul végrehajtotta, és a kapcsolódó intézkedéseket a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022 februárjában lezárta;

23.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzés 2021. évi külön értékelését az intézet belső ellenőrzési keretrendszerével és a belső ellenőrzés értékelésére vonatkozó iránymutatásokkal összhangban végezték el; tudomásul veszi az említett értékelés azon következtetését, hogy minden elv a terveknek megfelelően működik, és hat mérsékelt hiányosságot tárt fel a belső ellenőrzési rendszer 2., 3. és 5. komponensével kapcsolatban; felhívja az intézetet, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e hiányosságok kezelése terén elért haladásról; üdvözli az intézet által a kockázati területek csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseket, többek között az érzékeny funkciók tekintetében;

24.

felhívja az intézetet, hogy erősítse tovább belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Digitalizáció és a zöld átállás

25.

tudomásul veszi az intézet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; megjegyzi, hogy az intézet létrehozott egy eszközt a kiküldetések kezelésére, amely lehetővé teszi az utazásokból származó szén-dioxid-kibocsátás nyomon követését; tudomásul veszi, hogy a 2021. évi nyomon követés azt mutatja, hogy az intézet küldetéseinek szén-dioxid-kibocsátása 8 tonna volt; megjegyzi, hogy az intézet számos szerződéstípusba belefoglalta a környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó követelményeket; üdvözli az intézet azon kötelezettségvállalását, hogy a vilniusi épületeiben napelemeket telepít az épület környezeti teljesítményének javítása és kizárólag zöld energiaforrásokra való támaszkodás érdekében; érdeklődéssel jegyzi meg, hogy olyan alkalmazást szereztek be, amely segíti az intézetet környezeti lábnyomának nyomon követésében, és hogy az alkalmazást valószínűleg 2022-ben fogják bevezetni; felszólítja az intézetet, hogy folyamatosan tájékoztassa a költségvetési hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

26.

tudomásul veszi, hogy az intézet 2021-ben teljes mértékben digitalizálta kulcsfontosságú folyamatait elektronikus munkafolyamatok és elektronikus aláírás bevezetésével; tudomásul veszi az intézet IKT-biztonsági és információkezelési politikájának aktualizálását; üdvözli az intézet válaszát, miszerint rendelkezik kiberbiztonsággal, és számos intézkedést hajtott végre a kiberbiztonsággal kapcsolatban, például a többtényezős hitelesítési rendszert és az informatikai csoport tagjainak szóló biztonsági képzéseket; ösztönzi az intézetet, hogy végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájáról, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

27.

megjegyzi, hogy az intézet gyorsan alkalmazkodott annak érdekében, hogy a felülvizsgált egységes programozási dokumentummal összhangban biztosítsa az üzletmenet folytonosságát; nagyra értékeli az intézet arra irányuló munkáját, hogy támogassa a Tanács portugál és szlovén elnökségét azáltal, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új bizonyítékokat szolgáltat a Covid19 nemek közötti egyenlőségre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásáról szóló tanácsi következtetések alapjául; megjegyzi, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatán belül megvitatták a Covid19-re való reagálásra és az üzletmenet-folytonossági tervekre irányuló közös kezdeményezéseket; üdvözli, hogy az intézet 2022 júliusában aktualizálta üzletmenet-folytonossági tervét;

28.

ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban a személyzet utazásai terén szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket, rendezvényeket és interjúkat, amelyeket a személyes részvételnél hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani;

Egyéb

29.

elismerését fejezi ki az intézetnek a nyilvánosság láthatóságának növelésére irányuló erőfeszítésekért sajtótájékoztatók, sajtóközlemények, médiakampányok, például a 16 napos kampány és az újságírókkal való szoros kapcsolattartás révén; tudomásul veszi az intézet jobb mérőszámait a közösségi média és a médiával kapcsolatos kérések tekintetében;

30.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/306

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1885 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0087/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0121/2023),

1.	jóváhagyja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/307

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1886 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0088/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0103/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatója számára a Hatóság 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 141. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/309

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1887 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0103/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 32 839 626 EUR volt, ami 2020-hez képest 15,69%-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió hozzájárulásából (12 140 600 EUR, azaz 36,96%), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak hozzájárulásaiból 20 258 026 EUR, azaz 61,69%) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,98% volt, ami 2020-hez képest 0,02%-os csökkenést jelent; megállapítja ugyanakkor, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 79,12% volt, ami a 2020. évhez képest 3,67%-os csökkenést jelent; felhívja a hatóságot, hogy növelje a kifizetési előirányzatok végrehajtási arányát;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy a hatóság többféle intézkedést, például fő teljesítménymutatókat is alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság 14 stratégia szintű teljesítménycélt határozott meg hét fő tevékenységi területén; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság e célok közül tizenkettőt elért vagy túllépett, és folyamatban van a fennmaradó két fő teljesítménymutató elérése is;

megjegyzi, hogy 304 terméket és szolgáltatást – azaz az összes termék és szolgáltatás 88%-át – időben szállított a hatóság, további 35 terméket és szolgáltatást kisebb késéssel, 8-at pedig nem sikerült szállítani, gyakran a politikai döntések, a Covid19 hatása, más kezdeményezésekhez való kapcsolódás és forráshiány miatt a prioritások megváltozása eredményeképpen;

elismerését fejezi ki a hatóságnak a 2021-ben elért fő eredményeiért; megjegyzi, hogy olyan technikai standardok kidolgozására került sor, amelyek célja a pénzügyi termékek „zöldrefestése” elleni küzdelem, valamint a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok lakossági befektetők számára való hozzáférhetőbbé tétele; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben a hatóság közzétette a felügyeleti hatóságok függetlenségének kritériumait, amelyek olyan területeken foglalkoznak a felügyeleti konvergenciával, mint a felügyeleti gyakorlatok és a jogsértés esetén támasztható elvárások; üdvözli az európai rendszerszintű kockázatértékelési keret kidolgozását, amely lehetővé teszi a hatóság és tagjai számára, hogy véleményt alkossanak az európai biztosítási piaci trendekről és fejleményekről, valamint a potenciális rendszerkockázatokról;

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság (újra) emberi erőforrásokat rendelt a felügyeleti konvergencia támogatásához; megjegyzi, hogy ez az előirányzat a Számvevőszéknek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságról szóló, 29/2018. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlását követte; elismeri a hatóság által a digitális átalakulásba fektetett erőfeszítéseket, amelyek célja a hatékonyság növelése, többek között az alapvető műszaki infrastruktúra korszerűsítése, az üzleti folyamatok automatizálását ösztönző kezdeményezések és az Extranet fejlesztése révén;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 138 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 127 engedélyezett álláshely volt) 137-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 33 szerződéses alkalmazott és 23 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2021-ben;

elismeri a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a személyzet nemi szempontból kiegyensúlyozottabbá váljon; megjegyzi, hogy a hatóság a nemek szerinti megoszlás tekintetében arról számolt be, hogy 2021-ben öt férfi (63%) és három nő (38%) tölt be felsővezetői tisztséget, az igazgatótanácsnak három férfi (43%) és négy nő (57%) tagja, a hatóság teljes személyzete pedig 98 férfiből (52%) és 89 nőből (48%) áll; felhívja a hatóságot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politika kidolgozását a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

üdvözli, hogy a hatóság a távmunka mellett távolról is végzett munkaerő-felvételt, hangsúlyt fektetve arra, hogy megfelelő profilokkal rendelkezzen a hatóság megbízatásának folyamatos teljesítéséhez, és hogy a hatóság egész évben folytatta az újonnan érkezők beépítését azáltal, hogy konkrét bevezető előadásokat és szükséges támogatást biztosított számukra, amikor távolról csatlakoztak a hatósághoz;

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság külön képzésben részesítette a személyzetet és a vezetést az új munkakörülmények – például a hibrid csapatok és a távmunka – kezelésére; megjegyzi különösen, hogy a vezetőség 2021. évi képzésének középpontjában a vezetői csoport irányítási és igazgatási készségeinek javítása állt;

10.

elismeréssel veszi tudomásul a hatóság 2021 során tett, arra irányuló erőfeszítéseit, hogy vonzó karrierlehetőséggé tegye a biztosítási és nyugdíjkezelői szakmát a nők – különösen a vezetői pozíciókban lévő nők – számára azáltal, hogy portrésorozatot ad ki a vezető pozícióban lévő nők bemutatására, és döntési tényezőként figyelembe veszi az előadók sokszínűségét az előadói megbízatások során;

11.

tudomásul veszi a fellebbezési tanács összetételének 2021. december 1-jei megújítását; megjegyzi továbbá, hogy ez a megújítás öt tagot és öt póttagot érintett, akiknek megbízatása 2026. november 30-ig tart, és egyszer megújítható;

12.

üdvözli a személyi méltóságot a pszichológiai és szexuális zaklatással szemben védő politika elfogadását; tudomásul veszi a politika végrehajtását biztosító részletes eljárást; elismerését fejezi ki a hatóságnak a bizalmas tanácsadókból álló belső hálózatáért, akiket arra képeztek ki, hogy tanácsot adjanak a személyzetnek, és szükség esetén lefolytassanak egy informális eljárást a zaklatással kapcsolatosan; üdvözli az igazgatási vizsgálatokról és fegyelmi eljárásokról szóló határozatminta elfogadását; megjegyzi, hogy ez a határozatminta hozzájárul a zaklatás feltételezett áldozatainak védelmét szolgáló intézkedésekhez;

13.

elismerését fejezi ki a hatóság elkötelezettségéért a sokféleség proaktív kezelése mellett, amely túlmutat a megkülönböztetésmentességre és az egyenlőségre vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosításán; üdvözli a sokszínűségi és befogadási stratégia és részletes cselekvési terv elfogadását, beleértve az EUAN sokszínűségről és befogadásról szóló chartájának elfogadását, valamint a horizontális intézkedésekre vonatkozó fellépéseket; megjegyzi, hogy ezek az intézkedések magukban foglalják a más intézményekkel való együttműködést, a tisztességes és méltányos előmenetel biztosítását, valamint meghatározott csoportokra vonatkozó célzott intézkedéseket;

Közbeszerzés

14.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hatóság helyiségeinek bérleti szerződése kiköti, hogy a bérbeadónak előzetesen hozzá kell járulnia az ingatlanon végzett változtatásokhoz és további berendezések felszereléséhez; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon előírással kapcsolatos megjegyzését, hogy az összes kapcsolódó munkát csak a bérbeadó által kijelölt vállalkozók végezhetik el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a szerződéses korlátozások arra kényszerítették a hatóságot, hogy a felújítási munkálatokat közvetlenül a bérbeadó által kijelölt vállalkozóknak ítélje oda, megfelelő közbeszerzési eljárás nélkül; tudomásul veszi a Számvevőszék azon következtetését, hogy az e szerződéses záradékkal érintett összegek (2021-ben 288 125 EUR-t fizettek ki) ezért szabálytalanok voltak; felhívja a hatóságot, hogy jövőbeli közbeszerzési eljárásainak megindításakor tegyen eleget az alkalmazandó szabályok szerinti kötelezettségeinek;

15.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai; felszólítja a hatóságot, hogy alkalmazza a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési informatikai eszközöket; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza és frissítse a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárásokat és sablonokat;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

megjegyzi, hogy a hatóság felügyeleti tanácsának eljárási szabályzata értelmében azon tanácstagok, akik esetében összeférhetetlenség állt fenn, nem vehettek részt 2021-ben a testület vitáiban, illetve nem szavazhattak az adott kérdésben, azonban jelen lehettek az ülésen; csatlakozik a Számvevőszék azon észrevételéhez, hogy az összeférhetetlenségi helyzetben lévő tagok jelenléte a felügyeleti tanács ülésein kockázatot jelenthet a testület függetlenségére nézve; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az igazgatótanács által az elnök és az ügyvezető igazgató éves teljesítményjelentéseinek elkészítésére kinevezett két értékelő még abban az esetben is megtartaná ezt a szerepet, ha összeférhetetlenség áll fenn; üdvözli, hogy 2022 júliusában a felügyeleti tanács felülvizsgálta eljárási szabályzatát, és végrehajtotta az összeférhetetlen igazgatótanácsi tagok viták és szavazások során való jelenlétére vonatkozó számvevőszéki észrevételt; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság igazgatótanácsa 2022 decemberében a Számvevőszék észrevételeivel összhangban felülvizsgált határozatot hagyott jóvá az elnök és az ügyvezető igazgató értékeléséről;

17.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése egy olyan esetet értékelt, amely 2019 és 2021 között potenciális összeférhetetlenséget okozott, és amely azzal kapcsolatos, hogy egy vezető beosztású munkatárs a hatóságon kívüli új pozíciót fogadott el; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék észrevételét, miszerint a fenti esetben a hatóság nem konzultált a vegyes bizottsággal, megsértve ezzel a 31. EGK, a 11. Euratom rendelet (2) (a személyzeti szabályzat) 16. cikkét és a személyzeti szabályzat II. mellékletének 2. cikkét; tudomásul veszi azonban a hatóság alkalmazottaira vonatkozó etikai szabályzat 2022 decemberében elfogadott felülvizsgálatát, amelynek értelmében a személyzeti szabályzat 9. cikke alapján különböző vegyes bizottságok hozhatók létre, többek között a felsővezetők számára;

18.

üdvözli, hogy a hatóság jogi követelményeivel összhangban a hatóság honlapján közzéteszik a hatóság felügyeleti tanácsa és igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzát, valamint a hatóság elnökének és ügyvezető igazgatójának és a hatóság osztályvezetőinek rövid önéletrajzát; üdvözli továbbá, hogy a hatóság honlapján közzéteszik a lobbistákkal folytatott megbeszéléseket;

19.

különösen elismerését fejezi ki a hatóságnak, amiért azon kilenc ügynökség közé tartozik, amelyek saját belső szabályokat vezettek be annak kezelésére, hogy az uniós jogszabályok nem rendelkeznek az ügynökségek igazgatótanácsi tagjainak tevékenységéről, és ezáltal túllépett a minimális jogi követelményeket az esetleges „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetek kezelése során;

20.

kitart amellett, hogy szisztematikus szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség és az illegális lobbizás tekintetében; felhívja a hatóságot, hogy hozzon létre belső korrupcióellenes intézkedéseket is; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

21.

tudomásul veszi a visszaélések külső és belső bejelentésére vonatkozó szabályokat; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság külön nyilvános weboldalt hozott létre a honlapján, beleértve egy korlátozott hozzáférési jogokkal rendelkező funkcionális postafiókot, hogy az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 17a. cikkének megfelelően biztosítsa a visszaélést bejelentők védelmét; üdvözli a hatóság visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásokat megállapító végrehajtási szabályainak továbbfejlesztését;

Belső ellenőrzés

22.

üdvözli, hogy a hatóság végrehajtotta a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának valamennyi kritikus és nagyon fontos ajánlását, és hogy a fennmaradó ajánlások végrehajtását külön cselekvési terveken keresztül és a megállapított határidőkön belül szorosan nyomon követi;

23.

megjegyzi, hogy a hatóság elvégezte belső kontrollkeretének éves értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi alkotóelemet és elvet a terveknek megfelelően hajtják végre és tervszerűen működnek, de számos javításra van szükség olyan területeken, mint az üzletmenet-folytonosság, a folyamatirányítás, a képzés és a tudatosság; üdvözli, hogy a hatóság szisztematikusan vizsgálja a kontrolleredményeket és -mutatókat, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat, a minőségellenőrzési bizottság, a könyvvizsgáló társaságok és a Számvevőszék által tett észrevételeket és ajánlásokat;

24.

elismerését fejezi ki a hatóság 2021-ben hozott intézkedéseiért, amelyek az új hatáskörök és feladatok végrehajtásával kapcsolatos kockázatok, a szükséges kompetenciákkal rendelkező szakképzett személyzet vonzásával kapcsolatos kérdések és a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésére irányulnak; tudomásul veszi a hatóság azon nyilatkozatát, hogy 2021-ben javította kockázatkezelési folyamatát azzal a céllal, hogy jobban integrálja azt a tervezési és jelentéstételi folyamatokba, a negyedéves nyomonkövetési tevékenységekbe és az összes kockázati nyilvántartás észszerűsítésébe; üdvözli, hogy 2021-ben a hatóság elemezte korábbi csalás elleni stratégiáinak eredményeit, amelyek segítettek meghatározni a hatóság jelenlegi, 2022–2024-es időszakra szóló csalás elleni stratégiáját;

25.

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság első alkalommal értékelte az előzetes és utólagos tevékenységekre, a költségvetési gazdálkodásra, a tervezésre, az értékelésre, a csalás elleni küzdelemre, az adatvédelemre, az etikára, a kockázatkezelésre és a belső ellenőrzésre vonatkozó kontrollmechanizmusainak költséghatékonyságát; megjegyzi továbbá, hogy a 2021. évi ellenőrzések közvetlen költségei a hatóság 2021. évi teljes költségvetésének 1,98%-át tették ki, amelyhez 7,47 teljes munkaidős egyenértéket rendeltek; elismerését fejezi ki a hatóságnak ellenőrzései figyelemre méltó költséghatékonyságáért;

Digitalizáció és a zöld átállás

26.

megjegyzi, hogy a hatóság együttműködött külső tanácsadókkal különböző informatikai projektek végrehajtásában; elismerését fejezi ki a hatóságnak az új számításifelhő-stratégia benyújtásáért és a 2022-ben és 2023-ban esedékes nagyszabású technikai átállás előkészítéséért;

27.

emlékeztet a hosszú távú szerződéssel rendelkező információs és kommunikációs technológiai személyzetbe való beruházás fontosságára az agyelszívás, a hatékonyság hiánya, valamint a kibertámadások potenciálisan megnövekedett kockázatainak és gyengeségének elkerülése érdekében;

28.

arra ösztönzi a hivatalt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a teljes személyzet, így a vezetőség számára is biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat; felszólítja a hatóságot, hogy folyamatosan fejlessze kiberbiztonsági politikáját, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

29.

megjegyzi, hogy a hatóság a Covid19 megelőzését célzó intézkedések révén megtakarított forrásokat új technológiákba és folyamatok digitalizálásába fektette be, például – de nem kizárólag – a páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) nyilvántartások létrehozásába és egy új üzletiintelligencia-szoftver (BI 2.0) kidolgozására;

30.

üdvözli, hogy 2021. július 1-jétől a hatóság iránymutatásokat fogadott el az információs és kommunikációs technológiák biztonságáról és irányításáról azzal a céllal, hogy digitálisan ellenállóképessé tegye a pénzügyi rendszer valamennyi résztvevőjét;

31.

üdvözli, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban a hatóság végrehajtja a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amelynek tanúsítását indikatív jelleggel 2022-ra tervezték; üdvözli továbbá a hatóság fő környezeti hatásait részletező környezeti tényezők nyilvántartásának létrehozását, a hatóság mintegy 140 intézkedést tartalmazó cselekvési tervét és környezetvédelmi vezetési rendszerének létrehozását; tudomásul veszi a hatóság által az adminisztratív műveletei környezeti hatásának csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseket, többek között a papírhasználat csökkentésével, az e-munkafolyamatok végrehajtásával vagy az eseményeken való virtuális részvétel támogatásával;

32.

üdvözli, hogy a hatóság csatlakozott a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére irányuló intézményközi közbeszerzési eljáráshoz, amely 2022-től mintegy 250–300 tonna, szervezeti tevékenységekhez, például alapvető üzleti utazásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás ellentételezését tervezi; üdvözli továbbá a hatóság azon kötelezettségvállalását, hogy 2022-től 35%-kal csökkenti helyszíni üléseinek és kiküldetéseinek számát;

Üzletmenet-folytonosság a Covid-válság idején

33.

megjegyzi, hogy 2021-et rendkívül megterhelő éves munkaprogram jellemezte, amely a Covid19-járványnak a hatóság munkájára gyakorolt hatása miatt 2020-ban leállított prioritásokkal kapcsolatos munkákat tartalmazott; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy a személyzet utazásai kapcsán levont tanulságokat ültesse át a gyakorlatba azon ülések és feladatok jobb megszervezhetősége érdekében, amelyeket a jövőben hatékonyabban lehet távolról, mint fizikai jelenléttel megvalósítani;

34.

megjegyzi, hogy a hatóság arról számolt be, hogy a Covid19-vírus terjedésének lassítása és az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében továbbra is különböző intézkedéseket alkalmaz a személyzet, a látogatók és az igazgatótanács tagjaival szemben; megjegyzi különösen, hogy a hatóság személyzete, irányító testületei és munkacsoportjai továbbra is kizárólag távmunkában dolgoztak; megjegyzi, hogy a hatóság az előző évhez hasonlóan mintegy 1 150 000 EUR összegű költségvetési megtakarításról számolt be, elsősorban a személyzet utazásainak felfüggesztése és a személyzet, az igazgatótanács és a felügyeleti tanács kizárólag távoli részvétellel tartott ülései miatt;

Egyéb megjegyzések

35.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a hatóság együttműködött más ügynökségekkel az információtechnológia területén, és olyan közös projekteken dolgozik, amelyek célja egy digitális szabályozási jelentés létrehozása és kiépítése, valamint a többek között a célravezetőségi és megfelelőségi értékelésekre vonatkozó információk cseréjére szolgáló platform létrehozása; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság 2021-ben részt vett a bizalmai személyek közös felügyeleti ülésein, amely az EU-OSHA kezdeményezése;

36.

tudomásul veszi a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a közösségi médiában való fokozott jelenléttel, sajtókonferenciákkal, médiaorgánumoknak adott interjúkkal, a fogyasztói egyesületekkel és akadémikusokkal való találkozókkal vagy harmadik felek által szervezett, felszólalással járó eseményeken való részvétellel növelje nyilvános láthatóságát; felkéri a hatóságot, hogy folytassa és fokozza a nyilvánosság tájékoztatására és a láthatóságra irányuló intézkedéseit;

37.

(2) 31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL 45., 1962.6.14., 1385/62. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/315

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1888 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0088/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0103/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/316

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1889 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0089/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló 2021. május 20-i (EU) 2021/819 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0130/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója számára az EIT 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(5) HL L 189., 2021.5.28., 61. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 161. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/318

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1890 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0130/2023),

A.	mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) (a továbbiakban: az intézet) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 360 913 825,71 EUR volt, ami 2020-hoz képest 42,26 %-os csökkentést jelent;

B.	mivel az igazgatótanács 357 511 198 EUR-t (96 %) különített el az intézet nyolc tudományos és innovációs társulása (TIT) számára a 2021. évi üzleti terveik végrehajtásához;

C.	mivel a 2021. évi pénzügyi év költségvetése csökkent, mivel az előző és az új többéves pénzügyi keret időszakai közötti átmenet miatt a TIT-ek számára 2021-ben jelentősen kevesebb támogatást ítéltek oda és hajtottak végre;

mivel a Számvevőszék az intézet 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 97,91 %-os volt, ami 2020-hoz képest 1,94 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 99,47 %-os volt, ami 2020-hoz képest 0,34 %-os javulást jelent;

tudomásul veszi az intézet 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs tervének elfogadását, amely a hétéves időszakra közel 3 milliárd EUR-val megnövelt költségvetést és kibővített megbízatást jelent az intézet számára;

az intézet egyik ideiglenes alkalmazottjának 1 200 EUR-s utazási és tartózkodási költségeinek visszatérítésével kapcsolatos nyomon követéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy korrekciós intézkedésként az intézet 2022-ben új pályázatot írt ki az ideiglenes szolgáltatások igénybevételére, amely a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében fedezi az ideiglenes alkalmazottak kiküldetési költségeit és az utazással kapcsolatos szempontokat;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az intézet a TIT-jeihez kapcsolódó fő teljesítménymutatók rendszerét alkalmazza; megjegyzi, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a TIT-ek nem használták fel teljes mértékben az intézet által odaítélt támogatási összegeket;

megjegyzi, hogy az intézet 2021-ben széles körben végrehajtotta munkaprogramját, bár némi késedelem következett be az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (2) és az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) késői elfogadása miatt; megjegyzi, hogy egyes prioritásokat, konkrétan a nyomonkövetési stratégiát és az e-támogatásokra való áttérést 2022-re halasztották, mivel az intézet nem rendelkezik elegendő emberi erőforrással; megjegyzi, hogy az intézet 2021-ben elért legfontosabb eredményei között szerepel a „Felsőoktatási intézmények kezdeményezése: Innovációs kapacitásépítés a felsőoktatásban”, amely a 2021–2027-es innovációs terv egyik fő célkitűzése; nagyra értékeli, hogy a támogatások odaítéléséhez szükséges átlagos idő 187 napról 117 napra csökkent;

üdvözli a más intézményekkel és szervekkel való szinergiák és együttműködési gyakorlatok kialakítását; ezzel összefüggésben tudomásul veszi, hogy 2021-ben előrelépés történt az intézet által az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC) kötött egyetértési megállapodás végrehajtása terén, amely közös projekteket tartalmaz az EIC vállalkozásgyorsító programjához csatlakozó, a TIT részét képező induló vállalkozásokkal vagy a női vállalkozói menetrend előmozdításával kapcsolatban; tudomásul veszi az intézet együttműködését az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével olyan területeken, mint a munkaerő-felvételi bizottságok vagy az informatikai támogatás; megjegyzi továbbá, hogy az intézet gyümölcsöző együttműködést folytat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával az innováció fellendítése terén az európai vállalkozások és a kis- és középvállalkozások körében, amelynek keretében 2021-ben több mint 700 személy vett részt 35 tevékenységben;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 45 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi, mint 2020-ban) 42-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül az intézetnél 2021-ben 21 szerződéses alkalmazott, 15 ideiglenes alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az intézet felső és középvezetésében nem valósul meg a nemek közötti egyensúly: 6 főből 5 férfi (83 %); az intézet igazgatótanácsának nemek szerinti képviselete tekintetében megjegyzi, hogy a 15 főből 9 (60 %) férfi, nemhez tartozik, az intézet teljes személyzetében pedig 63-ból 35 (56 %) nő; tudomásul veszi az intézet elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervének végrehajtása mellett, amelynek keretében 2021-ben számos tevékenységet szerveznek, például a nők vállalkozói készségének és vezetői szerepvállalásának szentelt, a TIT-eken átívelő programot és a nők természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén való részvételének növelését célzó „Girls Go Circular” elnevezésű projektet; felhívja az intézetet, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly javítása érdekében a hierarchia valamennyi szintjén, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

megjegyzi, hogy egy volt biztos és egy volt európai parlamenti képviselő az intézet igazgatótanácsának tagjaként pénzt kap az intézet költségvetéséből;

10.

tudomásul veszi az intézet személyzeti fluktuációját, amely 2021-ben 6,3 %-os volt; tudomásul veszi, hogy az intézet nehézségekbe ütközik a magasan képzett szakemberek vonzása és megtartása terén, mivel Magyarország esetében alacsony a fizetésekre alkalmazott együttható; üdvözli az intézet arra irányuló ösztönző intézkedéseit és szociális kezdeményezéseit a magas fluktuáció megelőzése érdekében;

11.

tudomásul veszi az intézet 2021-ben jelentősen megnövekedett munkaterhelését, valamint a Horizont Európa keretében az intézet kibővített megbízatásához kapcsolódó új feladatokat; megjegyzi azonban, hogy a megnövekedett megbízatás és feladatok nem jártak együtt új személyzeti forrásokkal, ami kritikus létszámhiányhoz vezetett, veszélyeztetve az intézet többéves munkaprogramjának végrehajtását, valamint a kezelt pénzeszközökkel kapcsolatos megbízhatóságot; tudomásul veszi, hogy ennek következtében az intézet igazgatási költségei a teljes költségvetésének nagyon alacsony, 2 %-os szintjét teszik ki, szemben a Horizont 2020 keretprogramban szereplő 4,6 %-os átlaggal; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy fennáll annak a kockázata, hogy nem hajtják végre az intézet éves munkaprogramjának valamennyi alapvető elemét; megjegyzi, hogy az intézet létszámhiányát és az ezzel járó kockázatokat az intézet igazgatótanácsa kezelte, amely 2021 végén jóváhagyta a rendelkezésre álló erőforrások kezelésének átszervezését, és 2022-ben az intézet struktúrájának és szervezeti felépítésének felülvizsgálatára kerül sor; kiemeli, hogy miután elutasították a 2021-re és 2022-re vonatkozó, további álláshelyek iránti első kérelmét, az intézet 2022-ben újra benyújtotta a 10 további álláshelyre vonatkozó kérelmét; elismeri, hogy az intézet erőforrásait össze kell hangolni az új megbízatással kapcsolatos elvárásokkal; emlékeztet arra, hogy a személyzettel kapcsolatos szükségleteknek való meg nem felelés növeli a hibák és szabálytalanságok kockázatát, és ezáltal kárt okozhat az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén is;

12.

emlékeztet annak fontosságára, hogy hosszú távú emberierőforrás-politikát kell kidolgozni a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly elérése, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, valamint a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

Közbeszerzés

13.

megjegyzi, hogy 2021-ben az intézet a közbeszerzési eljárások 87 %-át a tervnek megfelelően lezárta, és ezzel túllépte a 2021-re kitűzött 85 %-os célt; megjegyzi, hogy az intézet jelentése szerint a kommunikációs szolgáltatásokra és rendezvényszervezésre vonatkozó új keretszerződés kivételével valamennyi kiemelt eljárás lezárult;

14.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy két ellenőrzött kifizetés esetében az intézet csak a szerződés aláírását követően engedélyezte a kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy ez sérti az (EU) 2019/715 rendelet (4) 73. cikkének (2) bekezdését; tudomásul veszi az intézet válaszát, miszerint 2023-tól kezdve a Horizont Európa standard bizottsági informatikai eszközeit fogják használni a támogatások kezelésére, amennyiben a rendszer részévé válnak a hasonló hibákat megakadályozó megfelelő belső kontrollok; tudomásul veszi továbbá az intézet azon kötelezettségvállalását, hogy a szükséges változások tükrözése érdekében aktualizálja a pénzügyi folyamatokra vonatkozó szokásos működési eljárását; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ügyben tett előrelépésről;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

15.

tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az intézet közzétette honlapján igazgatótanácsa és vezetősége tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait;

16.

tudomásul veszi az intézet azon kötelezettségvállalását, hogy naprakésszé teszi és javítja az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáját; megjegyzi, hogy az intézet igazgatótanácsa előzetes hozzájárulást kért a Bizottságtól „az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről, valamint az intézet személyzete összeférhetetlenségének elkerülését célzó döntéshozatali eljárásokról” szóló határozat elfogadásához, amely kiegészíti az intézet hatályos szabályait; üdvözli az intézet által bevezetett további intézkedéseket, például szabványosított összeférhetetlenségi sablonokat és az összeférhetetlenségi tanácsadó bizottság létrehozását; megjegyzi, hogy az átsorolási és a kiválasztási eljárásokkal összefüggésben azonosították és a meglévő enyhítő intézkedésekkel kezelték az összeférhetetlenségi ügyeket;

17.

üdvözli, hogy az intézet azon kilenc ügynökség között marad, amelyek saját belső szabályokat vezettek be az igazgatótanácsuk tagjainak tevékenységére vonatkozóan, amelyek túlmutatnak a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos lehetséges helyzetekre vonatkozó jogi minimumkövetelményeken; megjegyzi különösen, hogy az intézet magatartási kódexe értelmében a vezetőtestületek tagjai az álláshelyük elhagyását követően két évig nem vállalhatnak semmilyen – akár fizetett, akár nem fizetett – tisztséget az intézet TIT-jeiben részt vevő vagy az intézet támogatásában részesülő vállalkozásokban, kutatóközpontokban vagy egyetemeken; megjegyzi továbbá, hogy az intézet kidolgozott egy politikát a bizalmas információkhoz való hozzáférésről a távozó alkalmazottak számára, valamint egy iránymutatást a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokról és tilalmakról; felszólítja az intézetet, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a szakpolitika végrehajtásáról;

18.

kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenség, az illegális lobbizás és a forgóajtó-jelenség tekintetében; felhívja az intézetet, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Belső ellenőrzés

19.

megjegyzi, hogy az intézet belső ellenőrzési részlegének jelentése szerint a nyomonkövetési ellenőrzés hatókörébe tartozó 87 ajánlás közül 29 nyitott ajánlást lezártak, 25 nyitott ajánlást visszaminősítettek, és egyetlen nyitott ajánlást sem minősítettek fel; megjegyzi, hogy ennek következtében 2021. december 31-ig nem maradt nyitva egyetlen kritikus kérdés sem;

20.

megjegyzi, hogy az intézet szervezeti felépítésének felülvizsgálatával összefüggésben 2021-ben kezdeményezte a belső ellenőrzési részleg funkciójának a TIT-ek nyomonkövetési és felügyeleti funkciójára való átállást;

21.

tudomásul veszi az intézet 2021–2023-as időszakra szóló, csalás elleni felülvizsgált stratégiáját; megjegyzi, hogy a 2021-re kitűzött 14 csalás elleni célkitűzésből kilenc teljes mértékben megvalósult, négyet részben sikerült elérni, egyet pedig elhalasztottak;

22.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2021-ben elvégezte és lezárta a humánerőforrás-gazdálkodás ellenőrzését; megállapítja, hogy ezzel összefüggésben három fontos ajánlást adtak ki; a korábbi ellenőrzések nyomon követése tekintetében megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat nem fogalmazott meg az intézet számára 2021-ben olyan kritikus vagy nagyon fontos ajánlásokat, amelyeket még nem zártak le, ugyanakkor néhány fontos ajánlás késedelmet szenvedett és még mindig nyitott;

23.

tudomásul veszi az intézet belső ellenőrzési önértékelésének következtetéseit, amelyek szerint belső ellenőrzési rendszere összességében eredményes és hatékony, a 12. elv tekintetében azonban további javításokra van szükség;

24.

emlékeztet arra, hogy az intézet megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és ellenőrzési rendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes és utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

25.

tudomásul veszi az intézet online biztonságának és digitalizációjának javítására irányuló intézkedéseket; megjegyzi, hogy 2021-től az intézet a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport valamennyi nyomonkövetési szolgáltatását végrehajtotta az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számára; megjegyzi, hogy az intézet 2021-ben kiberbiztonsági ellenőrzéseket végzett, és az összes kiadott ajánlást végrehajtotta; tudomásul veszi, hogy 2021-ben nem jelentettek kiberbiztonsági incidenseket; megjegyzi, hogy a SYSPER (az Európai Bizottság emberierőforrás-menedzsment információs rendszere) fokozatos végrehajtásával összefüggésben az intézet 2021-ben további modulokat fogadott el az emberi erőforrások kezelésére;

26.

elismeri az intézet éghajlatváltozással foglalkozó TIT-jének vezető szerepét az Unión belüli hatékony környezetgazdálkodásban; elismerését fejezi ki az intézetnek az utazások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseiért; megjegyzi, hogy 2021-ben létrehoztak egy fenntarthatósági bizottságot, amely további intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az intézet tevékenységei karbonsemlegesek legyenek;

27.

emlékeztet, hogy fokozni kell az intézet digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása céljából is; hangsúlyozza, hogy az intézetnek továbbra is proaktívnak kell lennie a tekintetben, hogy elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

28.

ösztönzi az intézetet, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); javasolja, hogy az intézet teljes személyzete számára biztosítsanak rendszeresen frissített, kiberbiztonsággal kapcsolatos képzési programokat; felhívja az intézetet, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

29.

elismeri, hogy a Horizont Európára való áttérés során az intézet felülvizsgált jogi keretének nem kellő időben történő elfogadása miatt az intézetnek kihívást jelentett az üzletmenet folytonosságának biztosítása; tudomásul veszi az intézet által 2021-ben jóváhagyott enyhítő intézkedéseket, amelyek célja, hogy az említett késedelmek ellenére átvegyék a Horizont Európa jogi keretének követelményeit, például az egyszerűsítéssel foglalkozó munkacsoport üléseit és az átállás 2021. évi ütemtervét; üdvözli, hogy ezek az erőfeszítések lehetővé tették az intézet sikeres átállását a Horizont Európa keretprogramra, a működési zavarok minimalizálása mellett;

30.

tudomásul veszi az intézetnek a Covid19-világjárvány összefüggésében az üzletmenet folyamatosságát biztosító folyamatos intézkedéseit, például a Microsoft Teams bevezetését kommunikációs és együttműködési célokra, valamint az impulzusfelmérések végrehajtását a személyzet kulcsfontosságú témákkal kapcsolatos visszajelzéseinek összegyűjtése érdekében; ösztönzi az intézetet, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket és eseményeket, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; emlékeztet arra, hogy az intézet kedvező tapasztalatokat szerzett a hibrid rendezvényeken való részvétel tekintetében;

Egyéb megjegyzések

31.

megjegyzi, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új stratégiai innovációs terv fokozott együttműködés, kommunikáció és láthatóság révén a tagállamokkal való szorosabb együttműködésre szólít fel; tudomásul veszi az intézet nyomonkövetési intézkedéseit a közösségen belüli kommunikáció és tudatosság erősítése érdekében; megjegyzi különösen, hogy az intézet 89 nemzeti kapcsolattartó pontból álló hálózatot hozott létre, amely többek között a tagállamokból, valamint a Horizont Európa társult államaiból és harmadik országokból származó 57 országot képvisel; tudomásul veszi továbbá az intézet tudásközpontjának fejlesztését mint a szakpolitikai munkadokumentumok és jelentések nyilvános adattárát;

32.

felhívja az intézetet, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén) és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecseréket más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

33.

(2) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/323

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1891 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0089/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló 2021. május 20-i (EU) 2021/819 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0130/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(5) HL L 189., 2021.5.28., 61. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/325

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1892 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0090/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 28. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0117/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Munkaügyi Hatóság ügyvezető igazgatója számára a Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkaügyi Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 186., 2019.7.11., 21. o.

(1) HL C 114., 2021.3.31., 232. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/327

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1893 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0117/2023),

mivel a bevételi és kiadási kimutatásai (1) szerint az Európai Munkaügyi Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetése 24 219 500 EUR volt; mivel a hatóság költségvetése az uniós költségvetésből származik; mivel 1 838 391 EUR-t a Bizottságon belül A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának felügyelete alatt használtak fel, 22 381 110 EUR-t pedig közvetlenül a hatóság kezelt pénzügyi autonómiája alapján;

mivel a Számvevőszék a hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a hatóság 2019. október 17-én kezdte meg működését, és 2021. május 26-án vált pénzügyileg autonómmá, valamint hogy a Szlovák Köztársasággal kötött székhely-megállapodás véglegesítését követően 2021 szeptemberében megkezdte tevékenységét pozsonyi helységeiben; üdvözli a hatóság működésének megkezdését, és kiemeli, hogy annak ez az első mentesítési eljárása;

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során a költségvetés nyomon követésére irányuló erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 95,80 %, a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 30,38 % volt;

hangsúlyozza, hogy a hatóság munkája kezdeti, alakuló szakaszban van; tisztában van azzal, hogy a belső folyamatok további fejlesztésre és integrálásra szorulnak a következő időszakban, amíg 2024-ben teljesen működőképesek lesznek;

emlékeztet arra, hogy a hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó követelményhez, hogy elkerüljék az összeférhetetlenség esetleges eseteit, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztását;

Teljesítmény

megállapítja, hogy az eredetileg 2021-re tervezett, a koherens fő teljesítménymutatók kidolgozását támogató strukturált teljesítménymenedzsment-rendszer kidolgozására irányuló projektet elhalasztották, és az jelenleg végrehajtás alatt áll; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

hangsúlyozza, hogy a hatóság eredményeket ért el az idénymunka tekintetében az utazó munkavállalók és munkáltatóik jogaira összpontosító első ágazatspecifikus kezdeményezés, valamint a cselekvési terv és az azzal kapcsolatos kampány terén, amelyet a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együttműködve hajtottak végre, és amely a hatóság valamennyi operatív tevékenységét összefogja;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság 2021-ben támogatta a 11 tagállam részvételével végzett első tíz összehangolt és közös vizsgálatot; megállapítja továbbá, hogy a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó platformot 2021-ben zökkenőmentesen integrálták a hatóság rendszerébe, és hogy az (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban a hatóság átvette a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának (EURES) egyes konkrét feladatait a Bizottságtól, különösen az EURES hálózatirányítási, valamint képzési és kommunikációs tevékenységeit, és az EURES-portál tulajdonjogát;

elismeréssel jegyzi meg, hogy a hatóság 2022 elején véglegesítette a közvetítői feladat elindításához szükséges keretet, és hogy 2021 decemberében a hatóság igazgatótanácsa elfogadta „a közvetítői eljárás szabályait”, valamint felhívást tett közzé, hogy gondoskodjon a különböző közvetítői feladatkörökre való kinevezésekről;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság elmélyítette együttműködését más uniós szervekkel és szervezetekkel; üdvözli a SOLVIT-hálózattal és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsággal 2021-ben megkötött első megállapodásokat; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság tárgyalásokat kezdett más együttműködési megállapodásokról, többek között az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) alapítvánnyal és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA); megállapítja továbbá, hogy 2021 szeptemberében a hatóság és A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) támogatta a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy küzdjenek a munkaerő idénymunka során történő kizsákmányolása ellen; sürgeti a hatóságot, hogy vizsgálja meg a munkamegállapodások kiterjesztésének lehetőségeit és az egymást átfedő feladatok más uniós szervekkel való megosztásának lehetőségeit;

10.

megállapítja, hogy a 2021. évi munkaprogramban tervezett valamennyi tevékenységet végrehajtották, kivéve a be nem jelentett munkavégzést kezelő európai platform keretében megvalósuló személyzeti csereprogramokat és kölcsönös segítségnyújtási projekteket; elismeri, hogy az ilyen keresletvezérelt tevékenységekre való jelentkezések hiánya a Covid19-világjárványnak tulajdonítható; megállapítja, hogy az igazgatótanács úgy véli, hogy a hatóság működésének második évében elért eredményei lefektetik a teljesen működőképes és digitalizált hatóság 2024 előtti kiépítésének alapjait;

Személyzeti politika

11.

aggasztónak tartja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 84,21 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 38 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 32 volt betöltve; megállapítja továbbá, hogy 2021-ben 11 szerződéses alkalmazott és 41 kirendelt nemzeti szakértő (köztük 27 nemzeti kapcsolattartó tisztviselő) dolgozott a hatóságnál; megállapítja, hogy a hatóság munkaerő-állománya 2021-ben intenzív munkaerő-felvételi erőfeszítéseket követően jelentősen növekedett, a hatóság egyik kulcsfontosságú prioritásával összhangban;

12.

felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a hatóság létszámtervében a legmagasabb a kirendelt nemzeti szakértői álláshelyek aránya (144 főből 60 fő a 2023. évi létszámtervben) az összes decentralizált uniós ügynökséghez képest; felszólít 15 kirendelt nemzeti szakértői álláshely ideiglenes alkalmazotti álláshellyé alakítására, ami lehetővé teszi a hatóság számára, hogy küldetésének további végrehajtásához megfelelő személyzetet vegyen igénybe;

13.

megjegyzi, hogy a hatóság felső vezetésén belül nem valósul meg a nemek közötti egyenlőség: 6 főből 4 férfi (67 %); megjegyzi, hogy a hatóság igazgatótanácsában nem érvényesül a nemek közötti egyensúly: 33 főből 20 férfi (61 %); megjegyzi továbbá, hogy a hatóság teljes személyzetében nem érvényesül a nemek közötti egyensúly: 43 főből 23 nő (53 %); tudomásul veszi a nemek képviseletét a kirendelt nemzeti szakértők (köztük a nemzeti kapcsolattartó tisztviselők) körében (akiknek 49 %-a nő és 51 %-a férfi); megállapítja továbbá, hogy a hatóságnál 2021 végén a létszámtervben szereplő álláshelyek (a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány) alapján 14 különböző nemzetiségű alkalmazott dolgozott, és hogy ez a tervek szerint 2022-ben tovább nő 18-ra; sürgeti a hatóságot, hogy felvételi eljárásaiban szenteljen kiemelt figyelmet a földrajzi egyensúlynak, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről; emlékeztet a személyzet nemek közötti egyensúlya biztosításának fontosságára, és felhívja a hatóságot, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a felső vezetésén belüli jövőbeli kinevezések tekintetében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy az igazgatótanács tagjai és a kirendelt nemzeti szakértők kinevezésekor ezt vegyék figyelembe;

14.

megállapítja, hogy a hatóság 2021-ben elfogadta első szervezeti struktúráját, kialakította a szervezetet, és folytatta a belső szabályok és eljárások kidolgozását és elfogadását, valamint valamennyi alkalmazottjával közösen létrehozta a küldetését és az értékrendjét meghatározó nyilatkozatát, amely az összes alkalmazott sokszínűségét és kultúráját képviseli; megállapítja továbbá, hogy a hatóság azon dolgozik, hogy 2024-ben teljes mértékben működőképes legyen;

15.

megállapítja, hogy a hatóság 2022 márciusában elfogadta a személyek méltóságának védelmére, valamint a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó szabályzatát, és ezt követően elkezdte megszervezni az összes alkalmazott, köztük a külsős alkalmazottak számára is kötelező zaklatásellenes workshopokat, valamint célzott alkalmakat a vezetők számára; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság 2022 júniusában részvételi szándék kifejezésére való felhívást hirdetett meg bizalmi személyek számára; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

16.

Közbeszerzés

17.

megállapítja, hogy 2021-ben a hatóság a lehető legjobban használta fel a meglévő intézményközi keretszerződéseket igazgatási és operatív tevékenységei során, miközben szükség esetén (tárgyalásos, nyílt) ajánlati felhívásokat tett közzé; megállapítja továbbá, hogy a hatóság összesen 106 közbeszerzési eljárást bonyolított le, és hat, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írt alá;

18.

megállapítja, hogy 2021-ben a hatóság az ABAC Assets, az e-pályázat, az e-leadás és a PPMT (közbeszerzési irányítási eszköz) e-közbeszerzési modulokat is bevezette; megállapítja, hogy 2022-ben a hatóság megkezdte a PPMT használatát;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

19.

megállapítja, hogy a hatóságnál folyamatban van az átfogó összeférhetetlenségi szabályzat kidolgozása, valamint hogy a hatóság szerveinek (igazgatótanács, érdekképviseleti csoport, a hatóság munkacsoportjai) eljárási szabályzata tartalmaz összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket; megállapítja továbbá, hogy az igazgatótanács tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozatokat kell benyújtaniuk és ezek nyilvánosak;

20.

megállapítja, hogy a hatóság közzéteszi ügyvezető igazgatójának önéletrajzát, és azon dolgozik, hogy 2023-ban más releváns önéletrajzokat is közzétegyenek; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

21.

megállapítja, hogy 2021-ben a hatóság megbeszéléseket folytatott olyan külső érdekelt felekkel, mint a szakszervezeti képviselők, a munkáltatói szervezetek és a vállalkozások képviselői, a nemzeti hatóságok és a nemzeti intézmények; aggodalommal jegyzi meg, hogy a hatóság nem rendelkezik központi nyilvántartással a külső érdekelt felekkel folytatott releváns találkozókról, és csak 2023-ban tervezi annak bevezetését; felhívja a hatóságot, hogy a lehető leghamarabb vezessen be egy ilyen nyilvántartást, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben történt fejleményekről;

22.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság 2021. május 25-én a Bizottsághoz hasonló módon elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásról szóló bizottsági határozatot;

23.

ragaszkodik ahhoz, hogy szisztematikus szabályokat kell életbe léptetni az átláthatóságra, az összeegyeztethetetlenségre, az összeférhetetlenségre, a jogellenes lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan; felhívja a hatóságot, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, beleértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását;

Belső kontrollrendszerek

24.

a számvevőszéki jelentés alapján aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság igazgatótanácsa jóváhagyta a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának küldetési szabályzatát (2021-ben) és a hatóság belső ellenőrzési keretét (2020-ban), azonban a hatóság még nem fogadott el megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégiát, és nem fogadta el sem az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők alapszabályát, sem a könyvelői szabályzatot, és hogy ezek a hiányosságok akadályozzák a hatóság belső ellenőrzési keretének végrehajtását; a hatóság válasza alapján megállapítja, hogy a hatóság véglegesítette a kockázatértékelési folyamatot, és rendelkezik a belső ellenőrzési keret végrehajtására vonatkozó szakpolitikákkal és eljárásokkal, valamint hogy a hatóság folyamatosan dolgozik a belső ellenőrzési keretrendszer további megerősítésén, és tervezi a vonatkozó charták elfogadását; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belső kontrollrendszerével és kockázatkezelésével kapcsolatos fejleményekről;

25.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság 73 118 EUR összértékű eszközt könyvelt el az ABAC Assets rendszerben és a leltárnyilvántartásban, hogy ezek az eszközök többnyire irodabútorokból álltak, és hogy a hatóság minden egyes tételhez rendelt egy leltárazonosítót és egy jövőbeli helyszínt; megjegyzi azonban, hogy a Covid19-világjárvány miatt az eszközöket az ellenőrzés idején még nem címkézték, és még nem helyezték el azokat a kijelölt helyszíneken; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság tárgyi eszközeinek helyét meghatározó teljes és aktualizált leltár hiánya ellentétes a költségvetési rendelet 87. cikkével, és hátrányosan befolyásolja a hatóság azon képességét, hogy biztosítsa eszközeinek védelmét; tudomásul veszi a hatóság válaszát, miszerint a Covid19-világjárvány idején hozott korlátozó intézkedések miatt a tárgyi eszközöket kézbesítésüket követően a közelmúltban helyezték el a kijelölt helyiségekben a helyszínrajznak és a személyzet létszámának megfelelően, valamint hogy a címkézési eljárást és a leltárak tényleges befejezését véglegesítették;

26.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2020. december 11-én a hatóság egyedi szerződést írt alá az EURES által 2021 első negyedévében nyújtandó képzésekre, aminek értéke 299 437 EUR volt, valamint hogy 2021. november 9-én új, 12 millió EUR értékű és legfeljebb 48 hónapos időtartama szóló keretszerződést írtak alá az EURES által nyújtandó képzésekről, és hogy e keretszerződéshez kapcsolódóan 2021-ben nem került sor kifizetésre; a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja továbbá, hogy a hatóság nem írt elő a végrehajtott képzési tevékenységekből származó közvetlen bizonyítékokon alapuló, a képzések operatív és pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzéseket, és helyette az oktatók által benyújtott jelentésekre támaszkodott, valamint hogy a közvetlen bizonyítékokon alapuló formális eljárások ilyen hiánya kockázatot jelenthet az irányítási irányelvek végrehajtására és a hatóság célkitűzéseinek elérésére nézve;

27.

megállapítja, hogy a hatóság a Számvevőszék észrevételére adott válaszában elismerte, hogy ki kell alakítania a megfelelő belső struktúrát és közvetlen bizonyítékokon alapuló formális eljárásokat kell bevezetnie; megállapítja, hogy a hatóság közvetlen ellenőrzéseket alkalmaz a képzési tevékenységek tekintetében, és 2023-tól kezdve létre fog hozni egy közvetlen ellenőrzési mechanizmust, amelynek keretében a hatóság személyzete az EURES által nyújtott, valamennyi képzéstípust és -formát magukba foglaló képzések 10 %-án fog részt venni, figyelemmel fogja kísérni a képzések végrehajtását, valamint hogy az értékelt képzéseket követően elégedettségi felmérést is készít majd a résztvevők körében;

28.

megállapítja, hogy a hatóság elfogadta és végrehajtotta a 2021–2023-as időszakra vonatkozó csalásellenes stratégiáját, és hogy a stratégia végrehajtását célzott cselekvési terv keretében ellenőrzik;

Digitalizáció és a zöld átállás

29.

megállapítja, hogy a hatóság a Microsoft 365-ön és a Bizottság rendszerein alapuló IKT-megoldásokat épített ki, amelyeket a különböző intézmények között biztonságos VPN-megoldáson keresztül osztanak meg, és amelyeket független tanácsadók és a CERT-EU felülvizsgáltak; megállapítja továbbá, hogy a hatóság olyan IKT-biztonsági felügyeleti megoldást alakított ki, amely szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján lehetővé teszi a CERT-EU általi nyomon követést;

30.

megállapítja, hogy a hatóság kiberbiztonsági szabályzatát 2023-ban fogják kidolgozni az IKT-stratégia és az ügynökségek új kiberbiztonsági rendelethez kapcsolódó megközelítése alapján; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

31.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell a hatóság digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak továbbra is proaktívnak kell lennie a tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

32.

arra ösztönzi a hatóságot, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség); javasolja, hogy a hatóság teljes személyzete számára biztosítsanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat; felhívja a hatóságot, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

33.

elismeréssel jegyzi meg, hogy a hatóság szlovákiai székháza (a Landererova 12 vagy L12 épület) megkapta a Leadership in Energy and Environmental Design aranyfokozatú (Gold) tanúsítványát;

Az üzletmenet folytonossága a Covid19-válság idején

34.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság mindeddig nem fogadott el üzletmenet-folytonossági tervet, és hogy egy létező, átfogó üzletmenet-folytonossági terv hiánya jelentős belső hiányosságot jelent; a hatóság válasza alapján megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány okozta helyzet miatt a távmunkán alapuló üzletmenet-folytonossági megoldás napi rendszerességgel működött, és hogy a hatóság tisztában van az üzletmenet-folytonossági tervet leíró, átfogó dokumentum fontosságával, ami a tervek szerint 2023-ban készül el; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

35.

elismeréssel veszi tudomásul a távmunkának a Covid19-világjárvány idején az alkalmazandó szociális biztonságra gyakorolt hatásáról szóló jelentést, valamint a Covid19-világjárványnak a hatóság tevékenységi területeire gyakorolt hatásáról szóló belső értékelést;

Egyéb megjegyzések

36.

megállapítja, hogy 2021 során a hatóság továbbfejlesztette kommunikációs tevékenységeit, amelynek részeként egyre több követővel rendelkezik a közösségi médiában, új oldalakat hozott létre további közösségimédia-platformokon, és több interaktív és vonzóbb tartalmat – például videókat – tett közzé, továbbá folytatta a weboldalának, vizuális megjelenésének, logójának és más olyan vizuális elemeknek a fejlesztését, amelyek növelik a hatóság láthatóságát és ismertségét; felhívja a hatóságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményére vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti a hatóságot, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

37.

üdvözli a hatóságnak az Eurofounddal, az EU-OSHA-val és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) való irányítási szintű együttműködését, valamint a munkaprogram-tervezetek megosztását az Eurofounddal, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) és az EIGE-vel a megfelelő munkaprogramok közötti szinergia biztosítása érdekében;

38.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 21. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/333

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1894 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0090/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0117/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkaügyi Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 186., 2019.7.11., 21. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/334

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1895 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0091/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0106/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 26. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/336

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1896 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0106/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 379 228 000 EUR volt, ami a 2020. évhez képest 2,56 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség egy díjakból finanszírozott ügynökség, amely esetében a 2021. évi bevételek mintegy 89,40 %-a a gyógyszeripar által fizetett díjakból, 9,90 %-a az uniós költségvetésből, 0,7 %-a pedig külső címzett bevételekből származott;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 96,38 %-os volt, ami 2020-hez képest 2,46 %-os csökkenést jelent; sajnálatosnak tartja, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,36 %-os volt, ami 2020-hoz képest 6,11 %-os csökkenést jelent;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19-világjárvány okozta nehézségek ellenére az ügynökség továbbra is az emberi és állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek működőképes egységes piaca érdekében tevékenykedik azáltal, hogy a szabályozó gyógyszerhatóságok európai hálózatának központjaként működik, amely végrehajtja az ilyen termékekre alkalmazandó uniós jogszabályi keretet; elismerését fejezi ki az ügynökségnek a Covid19-világjárványra adott uniós válaszhoz nyújtott támogatásáért, azáltal, hogy kellő időben értékelte a SARS-CoV-2 vírusból származó fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló oltóanyagokat és terápiás készítményeket;

elismerését fejezi ki az ügynökségnek a 2021-ben elért jelentős eredményeiért, többek között azért, hogy jóváhagyásra ajánlott négy Covid19-oltóanyagot és öt Covid19-kezelést, forgalombahozatali engedélyre ajánlott 92 új emberi felhasználásra szánt gyógyszert és 12 új, állatgyógyászati készítményt, jóváhagyásra ajánlott hat kiemelt jelentőségű gyógyszert, valamint megerősítette 19 gyógyszer „ritka betegségek gyógyszere” minősítését; elismerését fejezi ki továbbá az ügynökségnek a teljes mértékben működőképes klinikai vizsgálati információs rendszer felé tett előrelépésért, valamint az uniós klinikai vizsgálatok felgyorsítása kezdeményezés elindításáért;

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség munkaterhének nagy részére és a fő teljesítménymutatókra vonatkozó célokat elérték vagy túllépték, a kitűzött célok többségének megvalósítása pedig jó úton haladt vagy teljesült; a tavalyi mentesítési észrevételek nyomon követése tekintetében megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-világjárvány okozta nehézségek ellenére az ügynökség új teljesítményirányítási eszközök, koncepciók és folyamatok bevezetése terén halad előre egy átfogó teljesítmény- és fejlesztési program kidolgozása révén, amely magában foglalja a célkitűzések magasabb szintekről csapat- vagy egyéni szintre történő lebontását, valamint az előrehaladás folyamatos teljesítménymenedzsment révén történő rendszeres nyomon követését; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot, amint sikerül teljes mértékben beépíteni e kezdeményezéseket az ügynökség működésébe;

megjegyzi, hogy a 2020. decemberi kibertámadást követően az ügynökség tovább erősítette kiberbiztonsági képességeit és védelmét; ezzel összefüggésben üdvözli az Információbiztonsági Irányítóbizottság létrehozását, amelynek célja az egész ügynökségre kiterjedő felügyelet, felelősségvállalás és irányítás biztosítása az információbiztonsági stratégia és annak végrehajtási terve tekintetében, egy biztonsági műveleti központ létrehozása az ügynökség hálózatának folyamatos nyomon követésével, valamint egy biztonsági tudatosságnövelő és képzési program kidolgozása, amelynek célja az ügynökségen belüli erős biztonsági kultúra előmozdítása; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések eredményeiről; megjegyzi, hogy folyamatban van az ügynökség információbiztonsági stratégiájának felülvizsgálata azzal a céllal, hogy a hasonló szervezetek bevált gyakorlataival összhangban hároméves fejlesztési ütemtervet dolgozzanak ki;

üdvözli az ügynükség antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, különösen az Állatgyógyászati Termékek Bizottsága antimikrobiális szerekre vonatkozó, 2021–2025 közötti stratégiájának elfogadását; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az állatgyógyászati antimikrobiális szerek összértékesítése az európai országokban 2021-ben 47 %-kal volt alacsonyabb, mint 2011-ben, az „Állategészségügyi antimikrobiális szerek értékesítése 31 európai országban 2021-ben – Trendek 2010 és 2021 között” című, 2022 novemberében közzétett, az állatgyógyászati antimikrobiális szerek európai felügyeletéről szóló projektjelentés szerint;

hangsúlyozza, hogy az állatkísérletek helyettesítését kell prioritásként kezelni a gyógyszerfejlesztésben az állatkísérletek helyettesítésére, csökkentésére és tökéletesítésére irányuló elv (úgynevezett 3R-elv) alkalmazása során; sajnálatosnak tartja, hogy a Covid19-világjárvány miatt a 3R-munkacsoportot 2021-ben fel kellett függeszteni az üzletmenetfolytonosság-tervezési politika miatt, ezért az ügynökség nem készített tevékenységi jelentést erről a kérdésről; üdvözli, hogy 2022 végén újraindult a 3R-munkacsoport tevékenysége, és 2023-ban találkozókat szerveztek az érdekelt felekkel e témában; elvárja, hogy az ügynökség a lehető leghamarabb elkészítse a 3R-intézkedésekről szóló kétéves jelentéseit;

tudomásul veszi az ügynökségnek a fő uniós ügynökségi partnerekkel (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, Európai Vegyianyag-ügynökség és Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja) kötött hivatalos munkamegállapodásait, amelyek meghatározzák a közös érdekű területeken folytatott együttműködés és kölcsönös konzultáció jellegét; tudomásul veszi, hogy az ügynökség aktívan együttműködik az Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósággal az egészségügyi ellenintézkedések terén, és hogy jelenleg egyetértési megállapodást dolgoznak ki közöttük, hogy tisztázzák szerepüket és felelősségi köreiket, és biztosítsák a kiegészítő jelleget; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség rendszeresen részt vesz más decentralizált uniós ügynökségekkel és a Bizottság szolgálataival közös közbeszerzési eljárásokban, és olyan közös közbeszerzési eljárásokat szervez, amelyek más uniós ügynökségek előtt is nyitva állnak;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,02 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 657 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ehhez viszonyítva 2020-ben 596 engedélyezett álláshely volt) 644-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 2021-ben 206 szerződéses alkalmazott, 28 kirendelt nemzeti szakértő és 138 ideiglenes alkalmazott dolgozott az ügynökségnél;

10.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az engedélyezett gyógyszerek portfóliójának az évek során történő bővülése miatt új feladatok hozzáadása és a díjakkal kapcsolatos munkateher növekedése nem járt együtt az ügynökség személyzetének megfelelő növelésével, ami jelentős nyomást gyakorol az ügynökségre; felkéri az ügynökséget, hogy tárja fel a személyzet jóllétének felmérésével és olyan módszerek alkalmazásával kapcsolatos lehetőségeket, amelyek megakadályoznák a kiégést és a teljesítménycsökkenést;

11.

aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség felső vezetésének nemek szerinti megoszlásában tapasztalható egyensúlyhiányt: 28 főből 17 férfi (61 %); megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsában a nemek úgy oszlanak meg, hogy 66 főből 37 férfi (56 %), az ügynökség teljes személyzetében pedig 850 főből 562 nő (66 %); felhívja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly növelése érdekében a hierarchia valamennyi szintjén, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

12.

elismeri az ügynökség által a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret létrehozása érdekében végzett munkát, amelynek középpontjában a munka és a magánélet közötti egyensúly áll; ezzel összefüggésben üdvözli a hibrid munkakörnyezet teljeskörű megvalósítását, az ügynökség jólléti és munkavállalói segítségnyújtási programjait, a munkaterhelés kezelésével foglalkozó munkacsoport, a humánerőforrás-funkción belüli külön egészségügyi csoport létrehozását, valamint a jóllétre vonatkozó képzéseket és felméréseket;

13.

megjegyzi, hogy a létszám költségvetési hatóság által meghatározott jelentős, 61 ideiglenes alkalmazottal történő növelése segítette az ügynökséget a Covid19-világjárvány által okozott munkateher kezelésében, valamint az ügynökség kibővített megbízatásának végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekben;

14.

Közbeszerzés

15.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2021 volt a harmadik egymást követő év, amikor a Számvevőszék új közbeszerzési észrevételeket tett az ügynökség számára; a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi az arra vonatkozó észrevételt, hogy az ügynökség túlbecsülte egy keretszerződés értékét, ami miatt a pénzügyi és gazdasági kapacitásra vonatkozó követelmény alacsonyabb küszöbértéke (éves forgalom) több vállalat számára tette volna lehetővé az ajánlatok benyújtását; felhívja az ügynökséget, hogy vizsgálja felül közbeszerzési eljárásainak hiányosságait, és kövesse a Számvevőszék ajánlásait;

16.

megjegyzi, hogy az ügynökség korábbi londoni irodáinak bérleti szerződéséből eredő esetleges kötelezettségek továbbra is aggodalomra adnak okot, egészen 2039-ig; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék 2020. és 2021. évi jelentése alapján az ilyen kötelezettségeknek megfelelő becsült összeg a 2020. december 31-i 377 millió EUR-ról 2021. december 31-re 383 millió EUR-ra nőtt; megjegyzi, hogy az ügynökség 2019 júliusától megállapodást kötött az épület tulajdonosával az ügynökség egykori irodáinak albérletbe adásáról; megjegyzi, hogy a 2039-ig tartó albérlet feltételei összhangban vannak a főbérlettel; tudomásul veszi, hogy az ügynökség harmadik országban található helyiségeinek albérletbe adása azt jelenti, hogy erőforrásokat vonnak el az ügynökség jogszerű megbízatásán kívül eső tevékenységek elvégzésére; elismeri továbbá, hogy politikai döntésre van szükség a kérdés hosszú távú rendezésének biztosítása érdekében;

17.

tudomásul veszi az ügynökség által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy reagáljon a Számvevőszék 2019-es észrevételére az ügynökség által három vállalattal ideiglenes munkavállalók biztosítása céljából aláírt keretszerződéssel kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy ennek az észrevételnek a státuszát a Számvevőszék „fennmaradó”-ról „folyamatban lévő”-re emelte; megjegyzi, hogy a Számvevőszék beleegyezett abba, hogy a kölcsönmunkaerő biztosítására vonatkozó új eljárás 2022. május 25-i megindítását követően „lezárt”-ként újraértékelje ezt az észrevételt;

18.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési IT-eszközök bevezetését; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

19.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megállapítja, hogy 2021-ben nem érkezett belső bejelentés visszaélésről, azonban 29, visszaélésről szóló külső bejelentés érkezett, ebből 23-at lezártak, 6 pedig folyamatban van; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

20.

megjegyzi, hogy az ügynökség közzétette az igazgatótanácsi tagok, a felsővezetők és az ügynökség munkájában részt vevő tudományos szakértők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az ügynökség nem számolt be összeférhetetlenségi esetről; elismerését fejezi ki az ügynökségnek, amiért igazgatótanácsa tagjaira vonatkozóan szabályokat vezetett be az összeférhetetlenséggel és a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos helyzetek tekintetében;

21.

üdvözli az ügynökség tevékenységeinek átláthatóbbá tétele érdekében tett további lépéseket, amelyek értelmében például tájékoztatást nyújtanak az ügynökség munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, valamint azt, hogy ezek az ügynökség honlapján elérhetők;

22.

ragaszkodik ahhoz, hogy szisztematikus szabályokat kell fenntartani az átláthatóságra, az összeegyeztethetetlenségre, az összeférhetetlenségre, a jogellenes lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan; felhívja az ügynökséget, hogy vizsgálja felül és javítsa a magatartási kódexét, valamint erősítse tovább a belső ellenőrzési és kontrollmechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

23.

hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a finanszírozás nagy része magánforrásokból származik, az ügynökség közigazgatási szerv; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a közvélemény bizalma, valamint az ügynökség függetlenségének és integritásának garantálása, ezért valamennyi tevékenysége révén biztosítani kell a magas fokú átláthatóságot a szabályozás foglyul ejtésének elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok fenntartsák az uniós gyógyszerészeti jogi és szabályozási keretbe vetett bizalmukat;

Belső ellenőrzés

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség által működtetett belső kontrollrendszer mind az egyes elemek, mind pedig a rendszer egésze tekintetében összességében hatékony, illetve néhány konkrét elem hatékonyságának további növelése érdekében bizonyos javításokra van szükség; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az ügynökség igazgatótanácsa új megközelítést és új belső iránymutatást hagyott jóvá az utólagos pénzügyi ellenőrzés módszertanára vonatkozóan, új határidőket vezetve be a gyakorlat gördülő, 18 hónapos időszakban történő lebonyolítására; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési eljárások nem tártak fel jelentős hiányosságokat, bár két olyan ellenőrzési területet azonosítottak, ahol javításokra van lehetőség, és amelyek fejlesztésével jelenleg konkrét cselekvési tervek foglalkoznak; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

25.

aggodalommal veszi tudomásul a számvevőszéki jelentés azon észrevételét, hogy két ellenőrzött felvételi eljárás során számos eljárási hiányosság volt tapasztalható, amelyek aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; felhívja az ügynökséget, hogy orvosolja a Számvevőszék által a munkaerő-felvétel terén feltárt hiányosságokat, és erősítse meg belső kontrollrendszerét; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

26.

sajnálatosnak tartja, hogy a felvételi eljárások hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; kéri, hogy az ügynökség javítsa belső felvételi eljárását az értékelési folyamatok és az álláshirdetések pontosítása érdekében; rámutat, hogy az ügynökség éves jelentésében az osztályvezetők száma 2021-ben 18 volt, míg az osztályvezetők száma 2020-ban 13 volt.

27.

Digitalizáció és a zöld átállás

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség a digitális átalakulásra építve folytatta hatékonyságnövelési stratégiáját, az ügymenet digitális átalakításával foglalkozó munkacsoport által végzett munkára alapozva; elismeréssel veszi tudomásul, hogy e tevékenységek magukban foglalták a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotika által kínált lehetőségek feltárását az ügynökség meglévő igényeihez kapcsolódó pragmatikus megoldások kialakítása érdekében, valamint az innovációnak a digitális innovációs laboratóriumon keresztül történő felgyorsítását, amely keretet dolgozott ki a folyamatok elemzésére annak érdekében, hogy a technológia és a digitális innováció révén növelni lehessen a hatékonyságot az ügynökség egészében;

29.

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség igazgatásának digitalizációs programja terén elért előrehaladást, amelynek célja a személyzeti igazgatásban, a pénzügyekben és a tervezésben használt folyamatok és eszközök korszerűsítése; elismerését fejezi ki a teljesítmény és fejlesztés program 1. és 2. szakaszának 2021-es bevezetése miatt, amely többek között az összes teljesítmény- és fejlesztési folyamat kezelésére szolgáló, a meglévő belső rendszerekkel integrált új digitális eszköz bevezetéséből, valamint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi alkalmazott digitális személyi aktájának bevezetéséből áll, amely felváltja a régi papíralapú személyi aktát és a beszkennelt munkafájlokat;

30.

üdvözli az ügynökség által 2021-ben annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy növelje a fenntarthatóságot a tevékenységeiből származó szénlábnyom csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy ezek az erőfeszítések különböző pozitív eredményekhez vezettek, többek között az ügynökség energia- és vízfogyasztásának jelentős csökkenéséhez; üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben előrehaladást ért el a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való regisztrációja, illetve az ügynökség környezetvédelmi vezetési rendszerének aktualizálása terén, hogy azonosítsa azokat az erőforrásokat, amelyek elősegítik, hogy az EM-tevékenységek beépüljenek az operatív üzleti folyamatokba, valamint az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv alkalmazásával az ügynökség környezeti lábnyomának nyomon követését;

31.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ügynökség digitalizálását nemcsak a belső működés és irányítás tekintetében, hanem az eljárások felgyorsítása érdekében is fokozni kell; felkéri az ügynökséget, hogy lehetőség szerint térjen át a papírmentes dokumentumkezelésre és eljárásokra; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie a tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

32.

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

33.

megjegyzi, hogy az üzletmenet-folytonossági tervezés 2021-ben történő bevezetése miatt az ügynökség egyes tevékenységeit fel kellett függeszteni, illetve késleltetni vagy csökkenteni kellett; megjegyzi továbbá, hogy a személyzet, a küldöttek és a vállalkozók egészségének és biztonságának védelme érdekében az ügynökség továbbra is figyelemmel kísérte üzletmenet-folytonossági tervét és népegészségügyi veszélyre vonatkozó tervét, miközben továbbra is teljesítette megbízatását;

34.

megjegyzi, hogy az ügynökség számos intézkedést hozott a jelenlegi Covid19-világjárvány hatásainak nyomon követésére és enyhítésére, például az egészségügyi és biztonsági kockázatok kezelése érdekében a közösségi távolságtartás és a munkavállalók otthonról történő munkavégzése révén; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány nem befolyásolta jelentős mértékben az ügynökség műveleteit és eredményeit;

Egyéb megjegyzések

35.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek az arra irányuló 2021-es erőfeszítéseiért, hogy példátlan gyorsasággal és gyakorisággal egyértelmű, átlátható, pontos és időszerű tájékoztatást nyújtson a Covid19-oltóanyagok és -kezelések Unión belüli jóváhagyásáról és felügyeletéről; elismeri, hogy az ügynökség kommunikációja kulcsfontosságú volt az uniós polgárok megnyugtatása, a félretájékoztatás és a dezinformáció elleni küzdelem, a bizalomépítés és a közegészség védelme szempontjából; elismerését fejezi ki az ügynökség mérőszámainak javulása és a pozitív visszajelzések miatt a honlap forgalmával, a sajtókonferenciákkal és a közösségimédia-fiókokkal összefüggésben 2021-ben;

36.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség kidolgozta a külső kommunikációra és szerepvállalásra vonatkozó, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó új ötéves keretstratégiát, amelynek célja, hogy az uniós polgárokkal jobban megértesse az ügynökséget és annak munkáját, valamint stratégiai keretet biztosítson az éves kommunikációs és szerepvállalási tervek kidolgozásához; megjegyzi, hogy az új keretstratégia olyan célokat tűz ki, mint a közegészségügyi hatás növelése, a partnerekkel és az érdekelt felekkel való megerősített együttműködés és az optimalizált válságkommunikációs folyamatok kialakítása;

37.

felhívja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését más uniós ügynökségekkel (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén), és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

38.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/342

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1897 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0091/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0106/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/343

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1898 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0092/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0107/2023),

1.	mentesítést ad a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatója számára a központ 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 32. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/345

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1899 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0107/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 18 974 791 EUR volt, ami 2020-hoz képest 5,13 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése főként (90 %-ban) az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2020. évi pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 96,35 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,62 %-os növekedést jelent; megelégedéssel állapítja meg továbbá, hogy a 2020-ról 2021-re átvitt kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 98,80 %-os volt;

Teljesítmény

megállapítja, hogy a központ teljesítménymérési modellje korlátozott számú (10) összetett fő teljesítménymutatót alkalmaz, amelyekkel mérik, hogy milyen hatékonyságú a kívánt eredmények elérése és az elkülönített források felhasználása, és amelyeket az eredményekre és a hatásokra összpontosító magasabb szintű fő teljesítménymutatókkal egészítenek ki; megjegyzi, hogy a teljesítménymutatók tekintetében a központ 54 éves célt határozott meg, amelyből 47-et (87 %) sikerült elérni; üdvözli, hogy a teljesítménymutatók mellett a központ többmutatós megközelítést fogadott el a nyomon követésre vonatkozóan; megjegyzi, hogy e megközelítés keretében a nyomonkövetési tevékenység öt kulcsfontosságú járványügyi mutatóra összpontosul;

megállapítja, hogy 2021-ben a központ teljesítménymutatóinak többségét elérték; részleges eredményeket állapít meg több mérőszám tekintetében, például az egy alkalmazottra jutó képzési napok átlagos számát illetően (cél: 3 nap, elért eredmény: 1,2 nap) az egész év során érvényes utazási korlátozások miatt, illetve a felvételi eljárások átlagos időtartamát illetően (cél: 4 hónap, elért eredmény: 4,5 hónap) a 2021-ben megnövekedett számú munkaerő-felvétel miatt; megjegyzi továbbá, hogy a harmadik országokkal közös technikai segítségnyújtási projektek hatékony végrehajtására vonatkozó egyes teljesítménymutatókat csak részben érték el a végrehajtási feltételek, többek között a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt;

üdvözli, hogy a központ igazgatótanácsa elfogadta a 2025-ig szóló második ütemtervet, valamint a központ új üzleti modelljét, amelynek célja, hogy a központot ügyfélközpontú és adatközpontú szervezetté fejlessze tovább; megjegyzi, hogy ezek a dokumentumok iránymutatásul szolgálnak majd a központ munkájához a központ 2025-ig szóló, 2021-ben megkezdett stratégiája végrehajtásának második szakaszában; kiemeli, hogy a központ felelős fél az Európai Unió Tanácsa által 2021-ben jóváhagyott, a 2021–2025-ös időszakra szóló, kábítószer elleni uniós cselekvési terv számos kulcsfontosságú intézkedésében;

elismerését fejezi ki a központ által a három munkaterületén – egészségügy, biztonság és üzleti ösztönzők – tett erőfeszítésekért és eredményekért; megjegyzi különösen, hogy 2021-ben közzétették a központ első, teljes mértékben digitális kiemelt kiadványát, amely nyolc rövid iránymutatást tartalmaz a kábítószerekkel kapcsolatos legfontosabb közegészségügyi kihívásokkal foglalkozó válaszintézkedésekről, elindítottak egy új online eszköztárat, amelynek célja, hogy bizonyos egészségügyi területeken teljesítse a kitűzött célokat, valamint különjelentéseket tettek közzé az Afganisztánban és Iránban kialakult, kábítószerekkel kapcsolatos új fejlemények által az Uniót fenyegető veszélyekről, valamint az Unióba irányuló balkáni és déli csempészútvonalakról; tudomásul veszi továbbá a központ ügyfélközpontú megközelítését, az időben történő termék- és szolgáltatásnyújtás biztosítására irányuló erőfeszítéseit, valamint az online csatornákon való fokozott láthatóságát;

üdvözli, hogy a központ részt vett a kábítószerekkel kapcsolatos képzéseken és kapacitásépítésben, és sikeresen átadta tudását több mint 870, a kábítószerek területén dolgozó szakembernek, ami 2020-hoz képest csaknem 75 %-os növekedést jelent; üdvözli továbbá, hogy a már korábban létrehozott, a kábítószerekkel foglalkozó európai nyári egyetem kiegészítése érdekében 2021-ben elindult a kábítószerekkel foglalkozó európai téli egyetem;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett hét tisztviselőből hetet neveztek ki, és az engedélyezett 69 ideiglenes alkalmazottból 66-ot foglalkoztattak (szemben a 2020. és a 2021. évi 76 engedélyezett álláshellyel); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2021-ben 27 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; üdvözli, hogy 2021 vége óta a központ már nem alkalmaz kölcsönmunkaerőt; üdvözli a központ 2021-es személyzeti átvilágítását, valamint az erőforrások hatékony és eredményes elosztását: a központ személyzetének 71,77 %-át operatív feladatokra, 18,65 %-át igazgatási támogatásra, 9,58 %-át pedig semleges műveletekre osztották be;

aggodalommal állapítja meg, hogy a központ jelentése szerint a felső vezetésében két nő (22 %) és hét férfi (78 %), míg igazgatótanácsában 20 nő (38 %) és 32 férfi (62 %) van; megjegyzi, hogy a személyzet összességében 29 férfiból (45 %) és 36 nőből (55 %) áll; emlékeztet a személyzet nemek közötti egyensúlya biztosításának fontosságára, és felhívja a központot, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a felső vezetésén belüli jövőbeli kinevezések tekintetében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezésekor ezt vegyék figyelembe; emlékeztet továbbá annak fontosságára is, hogy a központ biztosítsa a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet vezetősége és személyzete körében;

sajnálja, hogy a központ még nem hajtotta végre a SYSPER humánerőforrás-gazdálkodási rendszer egyetlen modulját sem; felhívja a központot, hogy hatékonyságának növelése érdekében fokozza személyzeti irányítási rendszerének digitalizálását;

Közbeszerzés

10.

üdvözli, hogy a közbeszerzés végrehajtása tekintetében a központ 98 tárgyalásos eljárással sikeresen végrehajtotta a 2021. évi közbeszerzési tervet, összesen 1 556 147 EUR értékben; üdvözli, hogy a Számvevőszék nem tett észrevételeket a közbeszerzési szabályok központ általi alkalmazásával kapcsolatban;

11.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a központ használja az e-pályáztatást, az e-benyújtást és az e-számlázást; ösztönzi a központot, hogy folytassa a közbeszerzési eljárások digitalizálása terén tett előrelépést, és vizsgálja meg a PPMT digitális közbeszerzési eszköz végrehajtásának és használatának megkezdésével kapcsolatos lehetőségeket;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

12.

elismeri a központnak az átláthatóságnak, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy a központ közzétette honlapján felső vezetése tagjainak, igazgatótanácsa tagjainak, valamint a tudományos bizottságban tagsággal rendelkező külső szakértőinek érdekeltségi nyilatkozatait; üdvözli, hogy a központ közzétette honlapján a tudományos bizottságában tagsággal rendelkező külső szakértők önéletrajzát is; tudomásul veszi a központ válaszát, miszerint honlapján közzétette az igazgatótanácsi tagok és felső vezetése valamennyi tagjának (összefoglaló) önéletrajzát; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy csak a jelenlegi szakmai tevékenységeikről szóló összefoglaló érhető el a központ honlapján; felhívja a központot, hogy tegye naprakésszé honlapját, hogy az tartalmazza az igazgatótanácsi tagok és a felső vezetés tagjainak teljes szakmai hátterét tartalmazó önéletrajzokat;

13.

tudomásul veszi, hogy az összeférhetetlenség kockázatának fennállására vonatkozó értékelés a központ igazgatójának felügyelete alatt történik, és hogy az igazgatótanács szükség szerint elfogadja az összeférhetetlenség megelőzésére vagy elkerülésére irányuló intézkedéseket; tudomásul veszi, hogy 2021-ban nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy zártak le egyetlen összeférhetetlenségi ügyet sem;

Belső kontroll

14.

megjegyzi, hogy 2021-ben az IAS (Belső Ellenőrzési Szolgálat) ellenőrizte a központ belső kontrollrendszerét, valamint a központ emberi erőforrásainak irányítására vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak való megfelelést; megjegyzi, hogy az IAS végleges ellenőrzési jelentése három „nagyon fontos” ajánlást tartalmazott az etikai irányításról, a munkaterhelésről és a teljesítménymenedzsmentről, valamint a személyzeti akták biztonsági kontrollmechanizmusairól, továbbá három „fontos” ajánlást a kiválasztásról és a munkaerő-felvételről; felhívja a központot, hogy hajtsa végre a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásainak végrehajtására vonatkozóan elfogadott cselekvési tervet, és tájékoztassa a költségvetési hatóságot az e téren elért eredményekről;

15.

megjegyzi, hogy a központ 2021-ben elvégezte a belsőkontroll-keret (ICF) értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy minden komponens jelen van és működik, néhány javítás azonban ajánlott a „kontrollkörnyezet”, a „kontrolltevékenységek”, valamint a „tájékoztatás és kommunikáció” tekintetében; megjegyzi azonban, hogy a központ értékelése szerint a jelenlegi hiányosságok nem befolyásolták az ICF általános eredményességét; üdvözli a központnak az ICF hiányosságainak kezelése érdekében elfogadott cselekvési terv végrehajtására irányuló, folyamatban lévő tevékenységeit;

16.

megjegyzi, hogy 2021-ben átfogó kockázatazonosításra és -értékelésre került sor a központ kockázatkezelésének javítása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a központ számos olyan fejlesztést hajtott végre, amelyek hozzájárulnak a belső kontrollrendszer általános eredményességéhez; megjegyzi különösen, hogy az operatív tervezés, a nyomon követés és a tevékenységekről való jelentéstétel céljából új vállalatirányítási információs rendszert telepítettek, a Matrixot; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság által kiadott vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kidolgozták és hivatalossá tették a szervezeti irányítási rendszerre és a belső kontrollrendszerre vonatkozó új stratégiát;

17.

megjegyzi, hogy a központ 2021-ben felülvizsgált csalás elleni stratégiát fogadott el, amely három stratégiai célkitűzést és egy 2022-ben végrehajtandó cselekvési tervet tartalmaz; felszólítja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

18.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék külső személyzet és kölcsönzött munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos, továbbra is érvényes észrevétele miatt; aggodalmának ad hangot, amiért – a Számvevőszék jelentése szerint – a központ egy keretszerződés révén a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és a portugál munkaügyi jogszabályok előírásait megszegve alkalmazott kölcsönzött munkaerőt; ezért felhívja a központot, hogy vizsgálja meg a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatási feltételeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek az uniós és tagállami munkaügyi törvényi rendelkezésekkel; felszólítja továbbá a központot, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedjen állandó személyzet felvételére, és újra felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő humánerőforrás-előirányzatokat e célra; üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a központot egy uniós kábítószerügyi ügynökséggé alakítsák át; emlékeztet arra, hogy az új ügynökség számára biztosítani kell az európai uniós kábítószerügyi ügynökségről szóló rendelet alapján ráruházott célkitűzések, feladatok és felelősségek teljesítéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat;

Digitalizáció és a zöld átállás

19.

tudomásul veszi, hogy a központ aktívan nyomon követte környezeti teljesítményét és szén-dioxid-lábnyomát, és folyamatos javítási ciklusokkal az évek során a 2014-ben megállapított alapértékről (alkalmazottanként 9,99 tonna) 2020-ra alkalmazottanként 0,82 tonnára csökkentette CO2-lábnyomát; megjegyzi, hogy a CO2-kibocsátás jelentős csökkenése részben a kiküldetések és a közlekedés Covid19-világjárványhoz kapcsolódó csökkentésének, valamint annak köszönhető, hogy a központ átállt a megújuló energiaforrásokból előállított CO2-semleges villamos energiára; érdeklődéssel állapítja meg, hogy a központ a környezetbarát megoldások előmozdítása érdekében zöld közbeszerzési eljárások alkalmazását írja elő a szerződések megújítása során; megállapítja, hogy a központ arra törekszik, hogy hosszú távon környezetvédelmi tanúsítást szerezzen, kellően figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat; felhívja a központot, hogy folytassa a megújuló energiaforrásokra való átállás végrehajtását, elismerve ugyanakkor, hogy a központ példaértékű rendszerrel és környezetvédelmi politikával rendelkezik;

20.

üdvözli, hogy 2021-ben megjelentek a központ „Health and Social Responses to Drug Problems: A European Guide 2021” (Drogproblémákra adott egészségügyi és társadalmi válaszok: 2021. évi európai útmutató) című kiadványának első moduljai, amelyek a központ első teljes mértékben digitális kiadványai;

21.

tudomásul veszi a központnak az IKT-infrastruktúra fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítéseit a szervezet távmunkával kapcsolatos intézkedéseinek támogatása érdekében; e tekintetben megjegyzi, hogy létrehoztak egy biztonsági eseményekre reagáló csoportot, és időben megoldották az egészségügyi és biztonsági kérésekre történő operatív válaszadást; megjegyzi továbbá, hogy az üzletmenet-folytonossági terv 2020. évi aktiválását követően a központ távoli eszközöket használt a munkaerő-felvétel lebonyolítására; megjegyzi, hogy a központ új intézkedéseket hajtott végre kiberbiztonságának növelése érdekében, például a végfelhasználói berendezések átalakítására irányuló programot, eszközök telepítését és a fenyegetésekre való gyors reagálás javítását célzó doménarchitektúrát, valamint a helyi hálózaton kívülről elérhető alkalmazások esetében a kéttényezős hitelesítés integrálását;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

22.

üdvözli, hogy a központ a Covid19-világjárványra adott közegészségügyi válaszintézkedések koordinálásával foglalkozó munkacsoport keretében rugalmas és átfogó keretet dolgozott ki a világjárvánnyal kapcsolatos kérdések strukturált kezelése érdekében; megjegyzi, hogy a keret több pillért tartalmazott, például: azonnali reagálás az érdekelt felek támogatása érdekében, a helyzet által a központ aktuális érdemi tevékenységeire gyakorolt hatás felülvizsgálatára irányuló folyamat elindítása, valamint az e tevékenységek közötti koordináció és szinergiák biztosítása; megjegyzi, hogy a központ a pandémiás helyzet alakulását követően októberben deaktiválta az üzletmenet-folytonossági tervet; megjegyzi, hogy a központ 2022-ben értékelte a levont tanulságokat; felhívja a központot, hogy számoljon be a költségvetési hatóságnak az említett értékelés eredményéről;

Egyéb megjegyzések

23.

tudomásul veszi a központ más uniós ügynökségekkel és nemzetközi partnerekkel való együttműködésének jelenlegi gyakorlatát; üdvözli, hogy a központ az újonnan létrehozott, a belső biztonság európai innovációs központja tagjaként együttműködött a Közös Kutatási Tanáccsal és az Europollal egy olyan, az Unió által koordinált kísérleti projekt végrehajtásában, amelynek célja a kódolt virtuális drogpiaccal kapcsolatos bűncselekmények nyomon követésére szolgáló rugalmas, online, többfelhasználós szoftverkeret kidolgozása; tudomásul veszi, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózata keretében a központ együttműködik az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökséggel (CEPOL) a CEPOL LEEd elnevezésű képzési platformjának használata terén; tudomásul veszi továbbá, hogy a központ együttműködik az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével abban a tanulmányban, amely a kábítószer-használattal kapcsolatos problémákat és az európai befogadási környezetben dolgozó szakemberek által kidolgozott válaszintézkedéseket vizsgálja; tudomásul veszi továbbá a központ harmadik országokkal folytatott technikai együttműködési projektjeit (IPA7, EU4MD és EMCDDA for Georgia), amelyeket 2021-ben hajtottak végre olyan területeken, mint a kábítószerekkel kapcsolatos tájékoztatás és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és biztonsági fenyegetések;

24.

elismeréssel nyugtázza, hogy a központ továbbra is szinergikus kapcsolatban van az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a vállalati és támogatási szolgáltatások, valamint a Lisszabonban található közös helyszínek kezelése terén, és hogy ezek a szinergiák az ikt-hez, a távközléshez és az internetalapú infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz is kapcsolódnak; tudomásul veszi, hogy más uniós ügynökségekkel operatív szinergiák jöttek létre a bel- és igazságügy és az egészségügy területén; elismerően nyilatkozik arról, hogy a helyszínek két ügynökség közötti ily módon történő megosztása követendő példa;

25.

üdvözli a központ és az európai szomszédságpolitika partnerországai közötti regionális szintű együttműködést az EU4MD technikai segítségnyújtási projekt keretében, amelyet az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz finanszíroz; üdvözli továbbá, hogy 2021-ben megkezdődött a központ első kétoldalú szintű technikai segítségnyújtási projektje, az EMCDDA for Georgia elnevezésű projekt; kiemeli e partnerségek fontosságát az Unió szomszédsági területe biztonságának növelésében, valamint a kábítószer-kereskedelem és a tiltott anyagok használata elleni küzdelemben a tagállamok és a szomszédos partnerek számára;

26.

felhívja a központot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; üdvözli e tekintetben a központ által készített jelentések felhasználói hozzáférhetőségét;

27.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/350

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1900 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0092/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0107/2023),

1.	jóváhagyja a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/351

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1901 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0093/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 19. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0113/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 72. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/352

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1902 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0113/2023),

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 105 774 716,82 EUR volt, ami 2020-hoz képest 9,36 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése az uniós költségvetésből és a működési bevételekből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a kötelezettségvállalási előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 99,67 % volt, ami 2020-hoz képest enyhe, 0,78 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 97,32 % volt, ami ugyancsak csekély, 1,24 %-os növekedést jelent;

elismeréssel veszi tudomásul a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján, hogy a késedelmes kifizetések problémájának kezelése érdekében hozott különböző intézkedések 2021-ben nagyon alacsony, 0,56 %-os késedelmes kifizetési arányt eredményeztek; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok több mint 95 %-os végrehajtására és a kifizetési előirányzatok kevesebb mint 5 %-os törlésére vonatkozó mindkét cél teljesült;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat alkalmaz éves munkaprogramja végrehajtásának mérésére azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyekhez az ügynökség hozzájárul (fenntarthatóság és technikai segítségnyújtás, biztonság, védelem, digitális szolgáltatások, egyszerűsítés és felügyelet), valamint horizontális tevékenységeinek mérésére; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány által előidézett tartós korlátozások ellenére sikerült elérni a 2021-re kitűzött célokat az éves munkaprogram magas szintű végrehajtása révén;

megjegyzi, hogy az ügynökség együttműködött az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel a tengeri szállítási ágazat környezeti dimenziójának elemzésében, amelynek eredményeként közzétették az első európai tengeri szállítási környezetvédelmi jelentést; megállapítja, hogy földrajzi közelségük miatt az ügynökség együttműködik az EMCDDA-val; tudomásul veszi továbbá az EFCA-val kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást a számviteli funkció biztonsági mechanizmusa tekintetében;

örömmel veszi tudomásul, hogy az ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti háromoldalú munkamegállapodás 2017 óta sikeresen működik; úgy véli, hogy ez a megállapodás az uniós ügynökségek közötti szinergia egyik példája, amelynek inspiráló forrásként kell szolgálnia más ügynökségek számára más területeken; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa ilyen irányú erőfeszítéseit, és helyénvalónak tartja az ügynökség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal közötti együttműködés fokozását a tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos tudományos kutatáshoz szükséges adatgyűjtés érdekében;

üdvözli, hogy az ügynökség folytatja a Földközi-tenger (SAFEMEDIV) és a Fekete- és Kaszpi-tenger (BCSEA) harmadik országaival való két technikai segítségnyújtási együttműködési projekt végrehajtását; úgy véli, hogy ezek a harmadik országokkal folytatott projektek a tengerészeti biztonság, a tengeri védelem és a tengeri környezet megőrzésének javítására irányuló együttműködés jó példáját jelentik, és felhívja az ügynökséget, hogy e tekintetben folytassa erőfeszítéseit, és vegye fontolóra harmadik országokkal való hasonló új együttműködések lehetőségét;

elismerését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökség továbbra is a Bizottság és a tagállamok kulcsfontosságú partnere a tengerészeti biztonsági előírások kidolgozása, valamint az uniós hajózás digitalizálása és egyszerűsítése terén; üdvözli továbbá az ügynökség által nyújtott technikai és operatív segítségnyújtást;

üdvözli különösen az ügynökség megnövekedett szerepét az uniós tengerhajózási biztonsági jogszabályok értékelésében, ellenőrzésében és végrehajtásában, mely szerep az évek teltével egyre nőtt, miközben a Bizottságnak és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak nyújtott támogatás iránti kereslet várhatóan továbbra is nőni fog, ami a terület uniós szinten növekvő prioritását tükrözi;

hangsúlyozza az ügynökség szerepét az európai vizeknek a tagállamokkal együttműködésben történő figyelemmel kísérésében az illegális hulladéklerakások és a potenciális olajszennyezések felderítése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa felügyeleti és digitális kapacitásainak megerősítését az illegális vízszennyezés elleni küzdelem érdekében; kiemeli az ügynökség által a tagállamok kutatás-mentési erőfeszítéseinek támogatása terén végzett munkát;

Személyzeti politika

10.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,06 %-ban teljesült, az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 212 tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 210 volt betöltve (összehasonlítva a 2020-ban engedélyezett 212 álláshellyel; megjegyzi, hogy ezen felül 50 szerződéses alkalmazott és 13 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben;

11.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség felső vezetésében megvalósult a nemek közötti egyensúly: 5 főből 3 nő (60 %); aggodalommal állapítja meg,a nemek közötti egyensúly hiányátaz ügynökség igazgatótanácsában: 65 főből 47 férfi (72 %); aggodalommal állapítja meg továbbá a nemek közötti egyensúly hiányátaz ügynökség teljes személyzetén belül: 268 főből 172 férfi (64 %); megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2021-ben sikeresen elindította a Speed Network kezdeményezést, hogy az ügynökségnél betöltött pozíció vagy általában a tengerészeti ágazatbeli karrier iránt érdeklődő nők számára lehetőséget kínáljon arra, hogy rövid informális párbeszédet folytassanak női munkatársakkal; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

12.

megjegyzi, hogy az ügynökség rendelkezik a lelki és szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó politikával, amely magában foglalja a személyzet támogatását szolgáló bizalmi személyeket, a rendszeres képzéseket és figyelemfelhívó képzéseket, valamint az intraneten elérhető célzott információkat;

Közbeszerzés

13.

megjegyzi, hogy 2021-ben 51 közbeszerzési eljárást kezdeményeztek (25 nyílt eljárás, 3 különleges tárgyalásos eljárás, 4 versenypárbeszéd, 19 nagyon alacsony és alacsony értékű tárgyalásos eljárás), és összesen 65 szerződést írtak alá;

14.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ügynökség 14 egyedi szolgáltatási szerződést módosított, e módosítások összértéke 6,8 millió EUR volt, ami a szerződések eredeti értékének 76 %-os növekedését jelenti, és hogy ezek a módosítások nem voltak összhangban a költségvetési rendelet 172. cikke (3) bekezdésének d) pontjával; megjegyzi továbbá, hogy a 2021-ben kifizetett összegek (5,4 millió EUR) a vonatkozó keretszerződésekben meghatározott egységárak alkalmazásából adódtak, és a keretszerződés eredeti felső határán belül voltak, és hogy a szóban forgó módosítások nem változtatták meg a gazdasági egyensúlyt a vállalkozó javára, és nem vezettek a verseny torzulásához, ezért az ebből eredő kifizetések nem voltak érintettek; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, mely szerint intézkedések születtek a jövőbeli kiírási feltételek és szerződésminták ennek megfelelő módosítására; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

15.

elismeri, hogy az ügynökség összeférhetetlenségi nyilatkozatot ír elő valamennyi igazgatótanácsi tag, valamint felső vezető számára; megjegyzi továbbá, hogy további konkrét összeférhetetlenségi nyilatkozatokat is aláírnak, például a felvételi bizottságok tagjaira vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség számos politikával és eljárással rendelkezik az összeférhetetlenségek azonosítására és elkerülésére, és hogy végrehajtotta a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, beleértve a rendszeres képzést is;

16.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2022 márciusában kidolgozta és végrehajtotta az EMSA átláthatósági nyilvántartására vonatkozó belső szabályzatát, és részt vesz az érdekképviselők kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló, a Bizottság, a Tanács és a Parlament által aláírt, újonnan létrehozott intézményközi megállapodásban;

17.

kitart amellett, hogy szisztematikusabb szabályokat kell bevezetni az átláthatóság, az összeegyeztethetetlenség, az összeférhetetlenségek és az illegális lobbizás tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, ideértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását is;

Belső ellenőrzés

18.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 2021-ben távolról végezte el az „informatikai irányítás és informatikai portfóliókezelés” ellenőrzését, és hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy az IKT egyetlen szervezeti egységgé történő átalakítása miatt az ügynökség átfogóan hatékony és eredményes irányítási és ellenőrzési rendszereket alakított ki és vezetett be információtechnológiai irányítási rendszereihez; megjegyzi továbbá, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat hat ajánlást adott ki, amelyekre vonatkozóan az ügynökség cselekvési tervet határozott meg; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

19.

üdvözli, hogy 2021-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és az Európai Számvevőszék nem adott ki olyan kritikus ajánlást vagy tett olyan észrevételt, amely fenntartás bevezetéséhez vezethetne az éves megbízhatósági nyilatkozatban; megállapítja, hogy 2021-ben született egy OLAF-vizsgálattal kapcsolatos ajánlás, amelynek nyomon követése folyamatban van;

20.

tudomásul veszi az ügynökség által a belső ellenőrzési rendszerről készített éves értékelést és az abból levont következtetést, amely szerint a belső ellenőrzésre vonatkozó valamennyi elvet és mind az öt belső ellenőrzési összetevőt maradéktalanul végrehajtották, és azok összességükben eredményesek, azaz mindössze kisebb javításokra van szükség, jelentős ellenőrzési hiányosságok nincsenek;

Digitalizáció és a zöld átállás

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség folytatta a folyamatban lévő digitalizációs tevékenységeket az e-tanúsítvány célkitűzéseinek támogatása érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok mint lobogó szerinti államok, kikötő szerinti államok és parti államok munkáját, és támogatta a Bizottságot a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és a 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) felülvizsgálatával kapcsolatos hatásvizsgálat előkészítésében, amelynek keretében a tervek szerint előírják az e-tanúsítványok beillesztését; úgy véli, hogy az ügynökség koordinációs szerepet játszhat az európai kikötők biztonságának biztosításában, és segítheti a Bizottságot a hatékony végrehajtásban;

22.

tudomásul veszi az ügynökség számításifelhő-stratégiájának elindítását, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológiai környezet kialakítását, felgyorsítva a tengerészeti digitális szolgáltatásokat; üdvözli a tengeri helyzetkép kidolgozását és az új SafeSeaNet működőképessé tételét;

23.

ösztönzi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a tengeri szállításra vonatkozó európai zöld menetrendhez azáltal, hogy megerősíti az Unió tengeri környezet védelmére és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló kapacitását, többek között a fenntartható mobilitásra való átállás révén, tükrözve a tengeri közlekedés hozzájárulását a 2020 decemberében elfogadott fenntartható és intelligens mobilitási stratégiához; emlékeztet továbbá, hogy az ügynökség szerepet játszhatna a biztonsági területek kockázatértékelési képességeinek javításában, többek között az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése terén;

24.

üdvözli, hogy az ügynökség folytatja 2020–2024 közötti stratégiájának végrehajtását, mivel az lehetővé teszi számára tengerfelügyeleti, tengerészeti biztonsági és tengeri védelmi feladatainak ellátását, ugyanakkor hatékonyan hozzájárul az Unió digitális és környezetvédelmi prioritásaihoz; különösen üdvözli, hogy az ügynökség az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen közzétette az európai tengeri szállításról szóló első környezetvédelmi jelentést, amely ellenőrzött információkat gyűjtött össze a hajózási tevékenységek környezeti lábnyomáról; e tekintetben emlékeztet arra, hogy minden jövőbeli éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedésnek alapos hatásvizsgálaton kell alapulnia, és arra, hogy alapvető fontosságú a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten keresztül történő tengeri kibocsátáscsökkentés globális megközelítése;

25.

úgy véli, hogy az ügynökségnek fontos szerepet kell játszania nemcsak az európai vizek biztonságosabbá, hanem fenntarthatóbbá tételében, valamint a zöld menetrendhez való hozzájárulásban is; üdvözli az EMSA környezetvédelmi politikájának, valamint a következő évekre vonatkozó stratégiai pilléreknek és célkitűzéseknek az elfogadását a tengeri környezet védelmére és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló uniós kapacitás megerősítése révén, többek között a fenntartható mobilitásra való átállás révén; sürgeti az ügynökséget, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a műanyagok hajók fedélzetén történő használatának csökkentésére;

26.

kiemeli az ügynökség szerepét a tengeri közlekedésben a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra való átállás sikeres végrehajtásában; elismerését fejezi ki ezzel összefüggésben amiatt, hogy az ügynökség technikai támogatást és adatokat biztosított az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezésekhez, többek között a FuelEU Maritime kezdeményezéshez, a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyező anyag-mentességi cselekvési tervhez, valamint az IMO keretében az energiahatékonyság és a szén-dioxid-intenzitás terén végzett munkához; kiemeli, hogy az ügynökség szerepet játszhatna az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája, a szélmeghajtási technológiák bevezetése, valamint a tengeri megújulóenergia-létesítmények terén; hangsúlyozza ezért, hogy ennek megfelelően ki kell majd esetleg igazítani az ügynökség megbízatását annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség – lehetőleg költségvetési eszközökkel kiegészítve – megerősíthesse támogatását;

27.

ösztönzi az új technológiák (mesterséges intelligencia és gépi tanulás) használatát, valamint az ügynökség tengerészeti digitális szolgáltatásainak 2021. december 15-i munkaértekezletén bemutatott tengerészeti elemzőeszköz (EMAT) prototípusának lehetséges jövőbeli fejlesztését; kéri az ügynökséget, hogy erről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

28.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2021 utolsó negyedévében megkezdte az (információbiztonsági irányításra vonatkozó) ISO 27.001 szabvány végrehajtására irányuló projektet a közelgő kiberbiztonsági és információbiztonsági rendeletek előkészítéseként; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

29.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség teljes személyzete számára biztosítsanak rendszeresen frissített, kiberbiztonsággal kapcsolatos képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban fejlessze kiberbiztonsági politikáját, azt 2023. december 31-ig hajtsa végre, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség folytatta környezetvédelmi irányításának végrehajtását, és elkészítette és elfogadta első környezetvédelmi nyilatkozatát; elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség 2021. évi zöldítési tevékenységeit és projektjeit, például a 100 %-ban megújuló zöld forrásokból származó energiahasználat biztosítását, a fotovoltaikus napelemek telepítését, a papírmentes irodapolitikát és a vízfogyasztás minimalizálására irányuló erőfeszítéseket;

31.

megjegyzi, hogy az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) keretében történő nyilvántartásba vételre vonatkozó belső ellenőrzésre 2021 júniusában került sor, és hogy az EMAS-regisztrációra vonatkozó külső tanúsítási ellenőrzés első részét 2021 novemberében végezték el; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőrzés 2022-ben befejeződött, és az ügynökség jelenleg nyilvántartásba van véve az EMAS rendszerben, és közzéteszi környezetvédelmi nyilatkozatát;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

32.

megjegyzi, hogy a világjárvány felgyorsította egy sor olyan eszköz és módszer ügynökségen belüli integrálását, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, az élő közvetítéstől a virtuális valóság technológiáján át a távoli ellenőrzési technikákig; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban levont tanulságokat annak érdekében, hogy jobban felismerhesse azokat az üléseket, amelyeket hatékonyabban lehet a jövőben távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások által közvetlenül érintett feladatokkal, például a szakértői és kiküldetési költségtérítésekkel foglalkozó személyzetet ideiglenesen más feladatok ellátásával és a távollevők helyettesítésével bízták meg; megjegyzi továbbá, hogy e jelentős egészségügyi válsággal kapcsolatban számos új kockázatot és lehetőséget azonosítottak és vettek fel az aktualizált kockázati nyilvántartásokba;

33.

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség „A Covid19 hatása az uniós tengeri ágazatra” című jelentését, amely részletes áttekintést nyújtott a világjárvány hajózásra gyakorolt hatásáról a forgalom, a kereskedelem, az uniós lobogók és tulajdonjog, a hajógyártás, a biztonsági és környezetvédelmi ellenőrzések, valamint az olyan konkrét szegmensek tekintetében, mint az üdülési célú hajóutak és az személyszállítás;

Egyéb megjegyzések

34.

ismételten felkéri az ügynökséget, hogy növelje honlapjának az angoltól eltérő nyelveken való elérhetőségét; úgy véli, hogy a nagyobb nyelvi sokszínűség meg fogja könnyíteni az európai polgárok információkhoz való hozzáférését, és ezáltal javítja az Európai Unió tengerészeti biztonsági fellépésének megértését és ismeretét;

35.

üdvözli, hogy az ügynökség közzétette a tengeri balesetekről és eseményekről szóló 2021. évi éves áttekintését, amely a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan tartalmaz statisztikai adatokat a tengeri balesetekről és eseményekről;

36.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

(3) 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/357

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1903 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0093/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 19. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0113/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/358

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1904 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0094/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 31. cikkére,

—

tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 105. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0115/2023),

1.	mentesítést ad az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 84. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/360

REZOLUCJA PARLAMENTU EUROPEJSKIEGO (UE) 2023/1905

(2023. május 10.)

az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0115/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az ENISA (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 23 473 060 EUR volt (beleértve a görög hatóságok által az irodaház bérleti díjához nyújtott 640 000 EUR hozzájárulást), ami 2020-hoz képest 8,26 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a folyó év kötelezettségvállalási előirányzatai tekintetében 99,51 %-os volt, ami 2020-hoz képest 2,16 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 77,40 %-os volt (az ügynökség tervezett 85 %-os célkitűzése alatt), és ami 2020-hoz képest 8,77 %-os növekedést jelent;

Teljesítmény

megállapítja, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat használ tevékenységei és a munkaprogram célkitűzései – például hozzáadott érték az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok számára a politikai döntéshozatalhoz és a szakpolitikák végrehajtásához nyújtott támogatás tekintetében, valamint az Unió kiberrezilienciájához való hozzájárulás képessége időszerű és hatékony tájékoztatás és ismeretek biztosítása révén – tekintetében elért eredmények értékeléséhez; nagyra értékeli, hogy teljesültek a fő teljesítménymutatók, és hogy az ügynökség felhívta a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják az ügynökség munkájának hatékonyságát és eredményességét; javasolja azonban, hogy az ügynökség vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző mutatókat;

megállapítja, hogy az ügynökség az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával és az uniós ügynökségek hálózatával együttműködve megvizsgálta annak lehetőségét, hogy megosztott szolgáltatásokon keresztül hozzájáruljon az uniós intézményekre, szervekre és ügynökségekre vonatkozó, a közeljövőben elfogadásra kerülő kiberbiztonsági rendelet végrehajtásához; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 90,79 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 76 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 69 engedélyezett álláshely volt) 69-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; tudomásul veszi, hogy ezen felül 27 szerződéses alkalmazott és 10 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben;

ismételten aggodalmát fejezi ki a ügynökség felső vezetésében a nemek közötti egyensúly hiánya miatt: ezeket a pozíciókat öt férfi (71 %) és két nő (29 %) tölti be; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ügynökség igazgatótanácsában nem valósul meg a nemek közötti egyensúly, mivel a 28 tagból 24 (86 %) férfi; tudomásul veszi továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti megoszlását: 106 főből 57 férfi (54 %); kéri az ügynökséget és a tagállamokat, hogy a felső vezetés vagy az igazgatótanács tagjainak jelölése és kinevezése során tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúlyt; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a nemek közötti egyensúly javítására irányuló konkrét intézkedésekről;

megállapítja, hogy az ügynökség rendelkezik a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megelőzésére vonatkozó politikával, beleértve egy külön intranetoldalt, egy évente megtartott speciális képzést és bizalmi tanácsadók alkalmazását, és hogy egyetértési megállapodást kötött a bizalmi tanácsadóknak az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatótanácsával (CEDEFOP) való megosztásáról;

megállapítja, hogy az ügynökség szolgáltatásait jelentős mértékben ideiglenes alkalmazottak révén nyújtja, akik támogatást nyújtottak a napi adminisztratív terhekkel kapcsolatban, figyelembe véve, hogy az átszervezést és az új épülettel kapcsolatos előkészületeket követően is fokozott támogatásra volt szükség, ami további terhet rótt a pénzügyi és beszerzési részlegre; elismeréssel jegyzi meg továbbá, hogy az ügynökség felülvizsgált munkaerő-felvételi politikája az ideiglenes alkalmazottak számának csökkenéséhez vezetett; megállapítja emellett, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a személyzet létszámának 2021. évi növekedése abból adódik, hogy az ügynökség sikeresen töltött be számos régóta betöltetlen álláshelyet; megérti, hogy a kiberbiztonsági és az információs és kommunikációs technológiai ágazat rendkívül versenyképes a képzett és elkötelezett munkaerő megtalálása szempontjából;

Közbeszerzés

megállapítja, hogy 2021-ben az ügynökség összesen 58 közbeszerzési eljárást folytatott le, ebből kettőt a CEDEFOP-pal közösen);

10.

a számvevőszéki jelentés alapján aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség rendszeresen anélkül ítél oda kis értékű szerződéseket, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta és aláírta volna a vonatkozó odaítélési határozatot, ami nincs összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) I. mellékletének 30.3–30.4. pontjával; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint már megtették a szükséges lépéseket ezen aggály kezelése érdekében; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

11.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ügynökség költség-haszon elemzési módszertant dolgozott ki és alkalmaz annak eldöntésére, hogy egy adott szolgáltatást kiszerveznek vagy házon belül nyújtanak, valamint hogy ennek a módszertannak olyan tervezési hiányosságai vannak, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatali folyamat objektivitását, és pénzügyi kockázatoknak tehetik ki az ügynökséget; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint már megtették a szükséges lépéseket ezen aggály kezelése érdekében; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

12.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ügynökség két közbeszerzési eljárás során odaítélési szempontként vette figyelembe a vállalat műszaki kapacitását, ami nyilvánvalóan az ajánlattevő, nem pedig az ajánlat értékeléséhez kapcsolódik, és hogy a kiválasztási és odaítélési kritériumok közötti ilyen átfedés aláássa a jogbiztonságot, továbbá jogi és a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatoknak teszi ki az ügynökséget; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint már megtették a szükséges lépéseket ezen aggály kezelése érdekében; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

13.

emlékeztet arra, hogy minden közbeszerzési eljárás szempontjából fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési informatikai eszközök alkalmazását; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakész tisztázását; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azzal kapcsolatos észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok száma nő és továbbra is ezek jelentik a szabálytalan kifizetések fő forrását;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatósággal, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos meglévő intézkedéseit és az azok biztosítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak önéletrajzait, valamint kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatait közzétették az ügynökség honlapján;

15.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2019 és 2021 között az ügynökség három olyan esetleges összeférhetetlenségi esetet értékelt, amelyben egy vezető beosztású alkalmazott máshol új állást vállalt, valamint hogy a Számvevőszék által megvizsgált esetben az ügynökség a személyzeti szabályzat 16. cikkét megsértve nem konzultált a vegyes bizottsággal; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint az alkalmazandó jogi keretnek való megfelelés érdekében hivatalos keretek között vegyes bizottságot hoz létre; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

16.

ismét hangsúlyozza, hogy szisztematikusabb szabályokat kell életbe léptetni az átláthatóságra, az összeegyeztethetetlenségre, az összeférhetetlenségre, a jogellenes lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan; felszólítja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső kontrollmechanizmusait, beleértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását;

Belső kontrollrendszerek

17.

tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak (IAS) az emberierőforrás-menedzsmentről és az etikáról szóló ellenőrzési jelentése 2019-ben négy fontos és három nagyon fontos ajánlást adott ki; megjegyzi, hogy bár az IAS négy ajánlást lezárt, 2021 végén három fontos ajánlás maradt lezáratlan, és azokat a kitűzött határidőn belül nem hajtották végre teljes mértékben; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

18.

megállapítja, hogy az IAS 2021-ben ellenőrzést végzett a stratégiai tervezés programozásáról és a teljesítménymenedzsmentről, és 2022 áprilisában kiadta végleges ellenőrzési jelentését, amely három fontos ajánlást tartalmazott; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

19.

megállapítja, hogy az ügynökség 2021-ben az érzékeny feladatkörökre vonatkozó szabályzatot fogadott el (amely 2022 májusában lépett hatályba);

20.

megállapítja, hogy a belső kontrollrendszerek 2021-es értékelése azt mutatja, hogy a belső kontrollok észszerű biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az ügynökség politikái, folyamatai, feladatai és magatartásai együttesen előmozdítsák annak hatékony és eredményes működését, valamint elősegítsék a belső és külső jelentéstétel minőségének biztosítását és a szabályzatainak való megfelelést, megállapítja azonban, hogy bizonyos elvek tekintetében javítások szükségesek, beleértve az ügynökség belső ellenőrzési keretrendszere mutatóinak finomítását, egy vállalati kockázatkezelési keret létrehozását, az IT-irányítás és az annak alapjául szolgáló szakpolitikai és eljárási keret felülvizsgálatát, az ügynökség munkaerő-felvételi politikájának felülvizsgálatát, valamint az ügynökség üzletmenet-folytonossági tervének naprakésszé tételét; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

21.

megállapítja, hogy az ügynökség összeférhetetlenségi politikáját és csalásellenes stratégiáját 2021-ben aktualizálták és elfogadták;

22.

emlékeztet arra, hogy az intézet megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó követelményhez, elkerülendő az összeférhetetlenség esetleges eseteit, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

tudomásul veszi a kiberbiztonsági jogszabállyal kapcsolatban az ügynökségre ruházott feladatokat, amelynek célja az egységesen magas szintű kiberbiztonság előmozdítása az egész Unióban, beleértve a tagállamok, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek aktív támogatását a kiberbiztonság javítása terén; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség támogatja az olyan témákra összpontosító új szakpolitikai dossziék kidolgozását, mint a hálózat- és információbiztonság, a digitális működési reziliencia, az elektronikus azonosítási, hitelesítési és bizalmi szolgáltatások, az európai elektronikus hírközlési kódex, az 5G, a digitális pénztárcák, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság; üdvözli, hogy az ügynökség feladata lenne annak értékelése, hogy egy termék jelentős kiberbiztonsági kockázatot jelent-e a kiberrezilienciáról szóló javasolt jogszabály értelmében; hangsúlyozza, hogy az ügynökség megnövekedett feladatai ellátásához megfelelő számú személyzetet kell biztosítani;

24.

megállapítja, hogy az ügynökség rendelkezik kiberbiztonsági politikával, és a „mélységi védelem” megközelítést alkalmazza; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség 2021-ben megkezdte informatikai szabályzatának és eljárási keretének felülvizsgálatát, beleértve információbiztonsági politikáját is; megállapítja továbbá, hogy évente minden alkalmazott számára biztosítanak adatvédelmi képzést és kiberbiztonsági tájékoztató tanfolyamokat;

25.

26.

megállapítja, hogy az ügynökség környezetközpontú irányítási rendszert fejleszt ki, az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer szerinti tanúsítás megszerzésére törekedve; megjegyzi továbbá, hogy a görög hatóságok az ügynökség nevében bérleti szerződést kötöttek az ügynökség athéni székhelyére vonatkozóan, amely 2021. július 1-jén kezdte meg teljeskörű működését, és hogy ez lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy a végrehajtandó környezetbarát intézkedések szélesebb körét határozza meg;

Az üzletmenet folytonossága a Covid19-válság idején

27.

megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány kezdete óta és 2021 folyamán az ügynökség állandó távmunka-lehetőségeket vezetett be és tartott fenn, miközben fenntartotta és fokozta a munkavállalók motivációját, hatékonyságát és fejlődését; elismeréssel állapítja meg, hogy a világjárvány idején a személyzet minden tagja számára egy kijelölt funkcionális postafiókon keresztül megküldték az aznapi adatokat, részletezve az esetek számát és a világban történő legfrissebb fejleményeket, hogy a személyzet mindig értesüljön a fejleményekről; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse, milyen üléseket és feladatokat lehetne hatékonyabban lebonyolítani távoli részvétellel, a személyes részvétel helyett;

További megjegyzések

28.

megállapítja, hogy az ügynökség 2021 novemberében elfogadta nemzetközi stratégiáját, és ez lehetővé tette az ügynökség számára, hogy együttműködjön néhány harmadik országgal és nemzetközi szervezettel, különösen az Ukrajnával, az Amerikai Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével való együttműködési megállapodások kidolgozása terén;

29.

30.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/365

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1906 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0094/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0115/2023),

1.	jóváhagyja az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/366

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1907 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre, az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Ügyészség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06247/2023 – C9-0073/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 94. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatója számára az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatójának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/368

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1908 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2023),

A.	mivel az Európai Ügyészséget (EPPO) az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (1) hozták létre;

mivel az Európai Ügyészség az Unió új független ügyészsége, amelynek feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) meghatározott és az (EU) 2017/1939 rendeletben említett bűncselekmények elkövetőinek és bűnrészeseinek bíróság elé állítása;

mivel az Európai Ügyészség egy olyan forgatókönyvbe kapcsolódik be, amelyben kizárólag a nemzeti hatóságok vizsgálhatták és vonhatták büntetőeljárás alá ezeket a bűncselekményeket, de hatáskörük csak az országhatárig terjedt, és más szervezetek – például az Eurojust, az OLAF és az Europol – nem rendelkeztek az adott nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásához szükséges hatáskörrel;

mivel az Európai Ügyészség hatásköre számos csalástípusra kiterjed, többek között a 10 millió EUR-nál nagyobb kárt okozó héacsalásra, a pénzmosásra, a korrupcióra és az egyéb olyan csalásokra, amelyek tekintetében az Európai Ügyészség a részt vevő tagállamok illetékes bíróságain ügyészi feladatokat lát el az ügy jogerős elbírálásáig;

mivel az Európai Ügyészség eljárási aktusai a nemzeti bíróságok bírósági felülvizsgálatának tárgyát képezik, és az Európai Bíróság – előzetes döntéshozatal vagy az említett aktusok bírósági felülvizsgálata útján – kiegészítő jogosítványokkal rendelkezik az uniós jog következetes alkalmazásának biztosítása érdekében;

mivel az Európai Ügyészség egy központi szintből és egy decentralizált (nemzeti) szintből áll: a központi szint székhelye Luxembourgban van, és azt az európai főügyész, 22 európai (részt vevő uniós országonként egy-egy) ügyész és az adminisztratív igazgató alkotja, a decentralizált szintet pedig a 22 részt vevő uniós tagállam delegált európai ügyészei alkotják;

G.	mivel a központi szinten az európai főügyész és a 22 európai ügyész alkotja az európai ügyészek ügyészi kollégiumát, és ők felügyelik a nemzeti hatóságoktól teljesen függetlenül működő delegált európai ügyészek által nemzeti szinten folytatott nyomozásokat és büntetőeljárásokat;

mivel az (EU) 2017/1939 rendelet 93. cikke értelmében az Európai Ügyészség költségvetését az adminisztratív igazgató az Európai Ügyészség engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként eljárva saját felelősségi körében és a költségvetésben engedélyezett kereteken belül hajtja végre, és minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges összes információt;

mivel az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzata 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, és ő felel az éves beszámoló elkészítéséért, amelyet összevonnak az Unió éves beszámolójával;

mivel a jelenlegi keretrendszer szerint a végleges éves beszámolót a Számvevőszék vizsgálja, a Tanács feladata, hogy ajánlást tegyen, az Európai Parlament pedig arról dönt, hogy mentesíti-e az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatóját a költségvetés adott pénzügyi évi végrehajtására vonatkozó felelőssége alól;

K.	mivel az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg operatív tevékenységét, 2021. június 24-én pénzügyileg függetlenedett az Európai Bizottságtól, és idén elkészíti első éves beszámolóját;

üdvözli, hogy az Európai Számvevőszék kedvező véleményt adott ki az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának megbízhatóságával, valamint az alapjául szolgáló bevételek és kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

üdvözli az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy olyan működési struktúrát és támogató rendszert hozzon létre, amely lehetővé teszi, hogy az Unió független ügyészségeként működjön, ideértve különösen a központi és a decentralizált szint személyzetének felvételét, egy külön ügyviteli rendszer létrehozását – beleértve a feladatai ellátásához szükséges szoftverek beszerzését, illetve a feladatai ellátásához szükséges adatbázisokhoz való hozzáférést –, valamint az érintett partnerekkel megkezdett intenzív együttműködést;

úgy véli, hogy az Európai Ügyészség operatív tevékenységének és igazgatási irányításának első évében szerzett tapasztalatok alapján az (EU) 2017/1939 rendeleten belül számos olyan hiányosságot azonosítottak, amelyek a Bizottság időben történő beavatkozását teszik szükségessé; kéri a Bizottságot, hogy folytasson aktív párbeszédet az Európai Ügyészséggel, és haladéktalanul nyújtson be kellően átfogó javaslatot az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy orvosolja a meglévő hiányosságokat, különösen a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos belső folyamatok terén; kéri az Európai Ügyészséget, hogy időben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a gyenge pontok vagy az esetlegesen feltárt új hiányosságok orvoslása érdekében hozott intézkedésekről;

hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó nemzeti tervekben leírt reformok és beruházások mérföldköveinek és céljainak teljesítése érdekében kifizetett valamennyi összeg uniós pénznek minősül; hangsúlyozza, hogy ezért valamennyi kapcsolódó projekt, ügylet, pályázat és egyéb tevékenység az Európai Ügyészség megbízatási körébe tartozik; felhívja az összes tagállamot, hogy teljes mértékben működjenek együtt az Európai Ügyészséggel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához kapcsolódó valamennyi vizsgálat során;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy az Európai Ügyészség számára 2021-re elkülönített teljes költségvetés 26,3 millió EUR-t tett ki, ami kevesebb, mint a kezdeti 45 millió EUR összegű dotáció; megjegyzi, hogy további 9 200 000 EUR-t akkor utaltak ki és használtak fel, amikor az Európai Ügyészség pénzügyileg még a Bizottság keretében működött; érthetőnek tartja, hogy az eredetileg tervezett 45 millió EUR összegből 9 500 000 EUR-t visszautaltak az uniós költségvetésbe; rámutat arra, hogy a 9,5 millió EUR-t azért utalták vissza, mert késve jelölték ki a delegált európai ügyészeket, illetve az Európai Ügyészség késve kezdte meg a működését, és mert a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottak felvételére szánt költségvetési kvótát nem használták fel, mivel a létszámtervet nem igazították ki megfelelően;

megállapítja, hogy 2020-hoz (11,6 millió EUR) képest 2021-ben jelentősen nőtt az Európai Ügyészség költségvetése annak következtében, hogy 2017-ben, az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadásakor alulbecsülték az ügyforgalmat, és ezért korrekcióra volt szükség; hangsúlyozza, hogy az emberi és pénzügyi erőforrásokat hozzá kell igazítani a növekvő munkateherhez, és ennek megfelelően növelni kell az EPPO költségvetését;

tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 97 %-ának és a kifizetési előirányzatok 71 %-ának költségvetési végrehajtását; kiemeli, hogy a kifizetési előirányzatok 26 %-át vitték át 2022-re; megállapítja, hogy a fizetési műveletek 83 %-át a jogszabályban előírt határidőn belül hajtották végre, és hogy a kifizetések átlagos időtartama 21,1 nap volt; kiemeli, hogy a késedelmes kifizetések 34 %-a esetében egynapos, 75 %-a esetében pedig 5 napnál rövidebb késésről volt szó; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy az elektronikus megoldások teljes hatékonysággal történő alkalmazásával csökkentse a kifizetések késedelmét, ami hozzájárulna az intézmények átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tételéhez is;

megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány összességében nem gyakorolt különösebb hatást az Európai Ügyészség tevékenységeire a maradványösszegek átcsoportosítása, a szükséges átcsoportosítások vagy beruházások, illetve az áruk és szolgáltatások piaci költségei tekintetében; megjegyzi azonban, hogy a Covid19-világjárvány kis mértékben hozzájárulhatott a delegált európai ügyészek időben történő kinevezésének megakadályozásához, késleltetve az ügyészi és nyomozati műveletek megkezdését;

megállapítja, hogy a legfontosabb immateriális javak közé tartozik az Európai Ügyészség külön erre a célra létrehozott informatikai rendszere, amelyet az Európai Ügyészség ügyeinek és egyéb bizalmas adatainak biztonságos módon történő bevitelére, kezelésére és továbbítására használnak, és amely kapcsolatban áll a tagállamok rendszereivel (ügyviteli rendszer); megjegyzi, hogy a szoftvert még az Európai Ügyészség Európai Bizottságtól való függetlenedése előtt kezdték el fejleszteni, és hogy a Bizottság átadta az ügyviteli rendszerért addig kifizetett belső értéket;

10.

megjegyzi, hogy a Bizottság a tárgyi eszközök többségét ingyenesen adta át az Európai Ügyészségnek, és az ilyen felajánlásokból származó megfelelő bevételt bevételként számolták el a beszámolóban;

11.

megjegyzi, hogy a Bizottságtól a közelmúltban átruházott előjogok és felelősségi körök – még ha az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadását követően elfogadott végrehajtási megállapodás alapján várható is volt – még mindig jelentős erőfeszítéseket igényelnek az Európai Ügyészségtől a késedelmes kifizetések problémájának kezelése és a belső pénzügyi szabályoknak való megfelelés, többek között a működésének operatív és pénzügyi szempontjaival kapcsolatos ellenőrzések terén;

12.

ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy a kapcsolódó tevékenységek hatékonyabb irányítása érdekében alkalmazzon elektronikus számlázási eljárásokat;

13.

tudomásul veszi az operatív tevékenységekhez (ülésekhez és kiküldetésekhez) kapcsolódó, a delegált európai ügyészeknél a javadalmazásukon felül felmerülő járulékos költségeket, melyeket az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikkének (5) bekezdése értelmében az Európai Ügyészség költségvetését terhelő működési költségnek tekintettek;

14.

tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség vizsgálja annak lehetőségét, hogy igénybe vegye az illetékes nemzeti hatóságok által a bírósági tárgyalásokon elfogadható és felhasználható hiteles fordítások kizárólagos szolgáltatójaként elismert nemzeti hiteles fordítók szolgáltatásait, illetve a nemzeti szinten viselt költségek megtérítése révén közvetlenül hozzájáruljon a delegált európai ügyészek ilyen szolgáltatások kapcsán felmerülő költségeihez;

15.

emlékeztet arra, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 31. cikkének, 91. cikke (5) bekezdésének és 91. cikke (6) bekezdésének végrehajtása – amely meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben az Európai Ügyészség költségvetéséből származó pénzügyi hozzájárulásra lehet szükség a nyomozási költségek fedezéséhez decentralizált szinten és a kivételesen költséges, nemzeti szinten végrehajtott nyomozási intézkedésekhez – a vonatkozó pénzügyi szabályok kiigazítását teszi szükségessé, mivel azok jelenleg nem teszik lehetővé a nemzeti igazságügyi rendszerekben felmerülő költségek megtérítését; rámutat, hogy az Európai Ügyészség műveleteinek érzékenysége és bizalmas jellege miatt a közbeszerzési eljárások indítása ismeretlen lehet, ezért a szabályoknak figyelembe kell venniük az Európai Ügyészség és a tagállamok közötti finanszírozási megállapodások és szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások kötésének lehetőségét; sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben tegyen lépéseket, és tegyen javaslatot a költségvetési rendelet megfelelő módosítására, figyelembe véve ugyanakkor, hogy az arányosság elvének megfelelően kell elosztani az ilyen költségek terhét;

16.

tudatában van annak, hogy a költségvetési eljárás keretében az Európai Ügyészség következő évi szükségleteiről január 31-ig tájékoztatják a Bizottságot; megjegyzi, hogy az ilyen szükségletek számszerűsítése szempontjából lényeges előrejelzés eredményét tekintve kellően figyelembe veszik a becsült ügyforgalmat (a bűncselekményekkel kapcsolatban beérkező bejelentések és a megindított nyomozások átlagos száma, valamint a folyamatban lévő nyomozások előrehaladottsága); megjegyzi azonban, hogy ez az előrejelzés nem veszi figyelembe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alkalmazásának hatását, amely a rendelkezésre álló források mennyiségének, valamint a csalás és a hűtlen kezelés kockázatának növekedésével járt; rámutat, hogy a költségvetési szükségletek számszerűsítését tovább bonyolítja egyrészt az, hogy az Európai Ügyészség jogilag kötött hatáskörrel rendelkezik, azaz nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a nyomozások és büntetőeljárások célszerűségét illetően, másrészt az, hogy a nyomozások száma és költségei között nincs állandó összefüggés, és ezeket nagyon nehéz előre jelezni; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek elegendő erőforrással kell rendelkeznie, és biztosítani kell számára a szükséges előjogokat feladatai sikeres teljesítéséhez;

17.

megjegyzi, hogy minden részt vevő tagállamban pontosítást kértek arra vonatkozóan, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalásokat hogyan jelentik az Európai Ügyészségnek, és hogy folyamatban van annak megvitatása, hogy az Európai Ügyészség hogyan léphet közbe hatékonyan e tekintetben;

18.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonytalanság uralkodik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő ilyen csalások felderítését és büntetőeljárás alá vonását követően elfogadható korrekciós intézkedéseket illetően;

19.

sürgeti a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban adjon megfelelő iránymutatást, és kimerítően tájékoztassa a költségvetési hatóságot a lehetőségekről;

20.

egyetért azzal, hogy az a tény, hogy az Európai Ügyészség középtávon sem költségvetési, sem személyzeti szempontból nem rendelkezik forráskerettel egy olyan időszakban, amikor gyorsan kell végrehajtani a műveleteket és meg kell teremteni az igazgatási alapokat, korlátozza az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy maximális rugalmasságot lehessen elérni egy olyan innovatív projekt szervezeti infrastruktúrájának kialakítása során, mint az Európai Ügyészség;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

21.

ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy a sajátos működési modelljének megvalósítása során szerzett operatív tapasztalatokra építve rendszeresen vizsgálja felül teljesítménymutatóit;

22.

megjegyzi, hogy 2021-ben az Európai Ügyészséghez 2 832 bejelentés érkezett lehetséges jogsértésekről: 1 351 nemzeti hatóságoktól, 190 az uniós intézményektől, szervektől, szervezetektől és ügynökségektől, 1 282 magánszemélyektől, 9 pedig hivatalból; tudomásul veszi, hogy a bejelentett információknak az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének (6) bekezdésével összhangban történő ellenőrzését követően az Európai Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy 576 esetben volt indokolt hatáskörének gyakorlása és nyomozás kezdeményezése vagy megindítása (2021 végén csak 84 értékelés volt folyamatban), amelyből 31 ügyet az Európai Ügyészség hatáskörének gyakorlását követően a nemzeti hatóságokhoz továbbítottak; megállapítja, hogy az Európai Ügyészség 2021-ben öt vádiratot nyújtott be, és a bíróságok az Európai Ügyészség ügyeiben egy jogerős ítéletet hoztak, míg további három esetben egyszerűsített vádhatósági eljárást alkalmaztak;

23.

üdvözli, hogy az Európai Ügyészség egy átfogó üzletmenet-folytonossági terv elfogadásán dolgozik; hangsúlyozza, hogy az üzletmenet-folytonossági tervet mielőbb el kell fogadni, hogy elkerülhetők legyenek az üzletmenet zavarai, de azért is, hogy felkészülést biztosítson a jövőbeli viharos eseményekre;

24.

felhívja a Bizottságot és a részt vevő tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az Európai Ügyészség megbízatásának és hatásköreinek kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének kivizsgálására, valamint büntetőeljárás és bírósági eljárás alá vonására;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

25.

méltatja az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy intenzív munkaerő-felvételi és -fogadási eljárást indítson azzal a céllal, hogy haladéktalanul garantálja a teljes működési kapacitás elérését;

26.

megállapítja, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak álláshelyeinek betöltöttségi aránya 94 %, és hogy a 22 részt vevő tagállamban a költségvetésben eredetileg tervezett 140 helyett csak 95 delegált európai ügyészt foglalkoztattak;

27.

tudomásul veszi, hogy 2021 végén az Európai Ügyészségnek összesen 217 alkalmazottja volt, ebből a központi hivatal személyi állományában 122 tisztviselő (91 ideiglenes alkalmazott és 31 szerződéses alkalmazott) dolgozott, míg a nemzeti hivatalok személyi állományát 95 szaktanácsadó alkotta, továbbá hogy a központi hivatal és a nemzeti hivatalok esetében egyaránt kiegyensúlyozott volt a nemek aránya; megállapítja azonban, hogy az öt vezetői pozíció esetében a nemek közötti megoszlás elmarad az optimálistól (négy férfi és egy nő), és ezt a szempontot a sokszínűségi stratégiával együtt javítani kell annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyeket kellően ösztönözzék az Európai Ügyészségnél lévő álláshelyekre való jelentkezésre;

28.

sajnálja, hogy számos tagállamban többször is sikertelenek voltak a delegált európai ügyészeknek a költségvetésben eredetileg tervezett álláshelyek betöltését célzó kiválasztási eljárásai, ami különböző okokra, többek között a javadalmazás szintjére (az AD9 szint 80 %-a – a szaktanácsadói státusznak megfelelően, amely néha nincs összhangban a delegált európai ügyészektől elvárt képesítéssel és tapasztalattal), az egyértelmű karrierlehetőségek hiányára, valamint a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási fedezetükkel kapcsolatos bizonytalanságra vezethető vissza;

29.

úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek közigazgatási státuszából fakadó összetettség (lévén szociális jogaikról és juttatásaikról – többek között nyugdíjjogosultságukról, munkaidejükről és szabadságolási rendszerükről – a tagállamoknak kell rendelkezniük, javadalmazásukat viszont az uniós költségvetésből biztosítják az uniós tisztviselői javadalmazás százalékos arányában) hozzájárul ahhoz, hogy e tisztségek kevésbé vonzóak, kinevezési eljárásuk pedig kevésbé szelektív;

30.

megérti, hogy az általános személyzeti szabályzat végrehajtási szabályainak a delegált európai ügyészek tekintetében történő alkalmazása kockázatot jelent az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve, de a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott eljárás szerint és a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül az Európai Ügyészség jogállása nem teszi lehetővé alternatív végrehajtási szabályok elfogadását a delegált európai ügyészekre vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészség az egyetlen uniós intézmény, amely ügyészeket alkalmaz, és az ügyészek függetlensége elengedhetetlen az ügyészség megfelelő működéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és a jogi kereteken belül gondoskodjon a szükséges rugalmasságról az ügyészeknek az Európai Ügyészség személyzeteként betöltött különleges státuszának biztosításához; úgy véli, hogy e helyzetből kifolyólag további érvek szólnak az (EU) 2017/1939 rendelet és az Európai Ügyészség státusza felülvizsgálatának támogatása mellett;

31.

elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség vezetésének azért, hogy a saját hatáskörén belül minden lehetséges kivitelezhető intézkedést elfogadott az ügy megoldása érdekében, és felhasználta a rendelkezésre álló erőforrásokat a betöltöttségi arány növelése és a felvételi folyamat felgyorsítása érdekében, a világjárvány utáni problémák ellenére is; a világjárvány utáni korlátozások és a luxemburgi munkaerőpiac sajátosságainak tudatában megállapítja, hogy a luxemburgi munkahelyek vonzerejének hiánya – főként a magas megélhetési költségek miatt – egyben az álláshelyekre jelentkezők korlátozott földrajzi sokszínűségét eredményezte; megjegyzi, hogy a fizetési konstrukció és egyúttal a karrierlehetőségek szempontjából az Európai Ügyészség nem olyan versenyképes, mint a Luxemburgban alkalmazottakkal rendelkező négy uniós intézmény (Parlament, Bizottság, Bíróság és Számvevőszék), mivel nem kínálhat lehetőséget az uniós tisztviselővé válásra, és mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret keretében az egyetlen luxemburgi uniós ügynökséget összevonták és Brüsszelbe költöztették;

32.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb olyan területen, ahol nem tisztázott az uniós közalkalmazottak alkalmazása, gyakran harmadik fél által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásokat vesznek igénybe és munkaerő-kölcsönzési mechanizmusokhoz folyamodnak, ami időnként az optimálistól elmaradó munkakörülményeket teremtett abból adódóan, hogy az Európai Ügyészség igen sok alkalmazottja huzamos időn keresztül rendkívül leterhelt volt; felhívja a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül foglalkozzon az Európai Ügyészség létszámhiányának problémájával a létszámtervre vonatkozó jövőbeli javaslatainak benyújtásakor;

33.

egyetért az Európai Számvevőszékkel abban, hogy a pénzgazdálkodás terén jelzett hiányosságok a pénzügyi és beszerzési feladatokra elkülönített erőforrások hiányát is jelzik, valamint azt is jelentik, hogy az Európai Ügyészség emberierőforrás-gazdálkodásában vannak gyenge pontok;

34.

elismeri, hogy az emberi erőforrásokat illetően figyelmet kell fordítani az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve maradéktalan betartásának garantálására, és bár tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség operatív tevékenységeinek kezdeti szakaszát az idő szorítása és a kényszer uralta, emlékeztet arra, hogy nyomon kell követni a Számvevőszék egyes felvételi eljárások végrehajtásával kapcsolatos megállapításait;

35.

méltányolja, hogy az Európai Ügyészség szervezeti egységeinél a felvett személyzet mintegy 86 %-át nyomozással kapcsolatos tevékenységekben alkalmazzák (ez 186 alkalmazottat jelent, beleértve a 95 delegált európai ügyészt is);

36.

tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség személyzeti stratégiája 2022-ben és 2023-ban az operatív erőforrások növelésére összpontosít, az igazgatási és a központi támogató feladatköröknek ugyancsak bővülniük kell majd, hogy képesek legyenek támogatni a növekvő operatív állományt, valamint a további munkaerő-felvétel a megfelelési és kockázatkezelési feladatkörök, illetve a digitális és biztonsági szolgálatok területén is kritikus fontosságú lesz;

37.

megjegyzi, hogy a 2021-re elfogadott munkarend az irodába való visszatérés engedélyezését követően heti 2,5 nap otthoni munkavégzést irányzott elő, és ezt a lehetőséget a személyzet többsége messzemenően igénybe is vette; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség összehangolja politikáját a munkaidő és a vegyes munkavégzés kapcsán nemrégiben elfogadott bizottsági végrehajtási szabályokkal;

Etikai keret és átláthatóság

38.

tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség jelenleg etikai kerete alapvető jellemzőinek kidolgozásán fáradozik; üdvözli, hogy kockázatalapú igazgatása keretében csalás elleni stratégiát fogadott el, a személyzet minden tagja összeférhetetlenségi nyilatkozatot nyújt be, a műveletekben alkalmazott személyzet minden tagja esetében személyi biztonsági tanúsítványt kell kiállítani, és minden ügyészi szerepkör, illetve az adminisztratív igazgató esetében érdekeltségi nyilatkozatot kérnek, amelyet ellenőriznek;

39.

nagyra értékeli, hogy az európai ügyészek ügyészi kollégiuma végrehajtási szabályokat fogadott el a visszaélések bejelentésére vonatkozóan, és tudomásul veszi, hogy e rendelkezések kapcsán most további gyakorlati végrehajtási lépéseket kell tenni;

40.

tudatában van az európai ombudsman által 2021-ben indított, a delegált európai ügyészek kinevezési eljárásával kapcsolatos ügynek; tudomásul veszi, hogy mivel ugyanazt a panaszt ugyanaz a panaszos beterjesztette az Európai Unió Bíróságához, az európai ombudsman úgy döntött, hogy lezárja az ügyet, tekintettel arra, hogy az ombudsman nem vizsgálhat olyan panaszokat, amelyek esetében a felvetett kérdések bírósági eljárás tárgyát képezik vagy képezték;

41.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (3) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

42.

megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség ügyviteli rendszere a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által kifejlesztett rendszeren alapul, és bár egyelőre nincs szó olyan lehetőségekről, hogy összekapcsolják e rendszert más egyenértékű (például az OLAF vagy az Europol által használt) eszközökkel, a Bizottság által kifejlesztett és rendelkezésre bocsátott elképzelések és elemek felhasználásával azonban széles körű átjárhatóságot biztosítanak;

43.

megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét teljes egészében az Európai Ügyészség kezeli, és bár a fejlesztést kiszervezték, a szerződést az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréért felelős külön programcsoport kezeli; megjegyzi, hogy az operációs rendszert és annak adatait az Európai Ügyészség saját adatközpontjában tárolják és kezelik, amelyet egy e célra létrehozott ügyvitelirendszer-támogató csoport kezel;

44.

méltányolja, hogy figyelmet fordítanak a gépi fordítási szolgáltatások használatára, valamint az ügyészek, a központi hivatal munkatársai és más alkalmazottak számára készült „fordítási portál” annak érdekében történő fejlesztésére, hogy fokozzák az ügykezelés hatékonyságát és határt szabjanak a fordítással kapcsolatos költségek növekedésének, amelyek az Európai Ügyészség növekvő munkaterhelésére tekintettel várhatóan növekedni fognak;

45.

ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy fejlessze tovább saját kiberbiztonsági kapacitását a CERT-EU és a Bizottság Informatikai Főigazgatósága szervezeti egységeinek kiegészítése és az azokkal való együttműködés érdekében;

46.

megjegyzi, hogy 2021-ben 547 000 EUR-t fektettek be audiovizuális és technikai berendezésekbe és felszerelésekbe, valamint 872 000 EUR-t, illetve 4 871 000 EUR-t adminisztratív és operatív infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos termékekbe/szolgáltatásokba (hardver, szoftver, szolgáltatások, elemzés, programozás és technikai segítségnyújtás); megjegyzi, hogy 2021-ben az Európai Ügyészség teljes mértékben kihasználta a munkavégzést érintő, Covid19-cel összefüggő kiigazításokból eredő fejlesztéseket, a Bizottság Informatikai Főigazgatóságára támaszkodott a videokonferencia-berendezések tekintetében, és arra irányuló projektet indított, hogy az Európai Ügyészség összes tárgyalóterme teljes mértékben alkalmas legyen videokonferenciák lebonyolítására;

Épületek és biztonság

47.

tudatában van annak, hogy 2021-ben az Európai Ügyészség a luxemburgi kormánytól összesen 8 335 négyzetméternyi irodaterületet kapott ingyen, amelynek bérleti díja évente körülbelül 3 901 000 EUR-ba kerülne, ezenkívül a luxemburgi kormány 2021-ben felajánlotta az emeletek ingyenes felújítását, amelynek becsült költsége 2 700 000 EUR;

48.

megjegyzi, hogy a székhelyről szóló megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak ellenére még nem írtak alá bérleti szerződést a fogadó tagállam hatóságaival, amelyek ingyenesen biztosítják az irodahelyiségeket; egyetért az Európai Számvevőszékkel, amely kiemeli, hogy az írásos hivatalos bérleti szerződés hiánya megfoszthatja az Európai Ügyészséget a feladatai ellátásához szükséges, megfelelő hosszú távú stabilitástól; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség véglegesítette a maga részét, és az ügyet átadta a fogadó tagállam hatóságának; kéri a luxemburgi közigazgatást, hogy gyorsítsa fel a folyamatot, és további késedelem nélkül zárja le az eljárást;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

49.

megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség által elfoglalt épületet és a vonatkozó szolgáltatásokat a luxemburgi hatóságok biztosítják, amelyek a fenntarthatósággal és az energetikai teljesítménnyel kapcsolatos beruházásokért is felelősek;

50.

felkéri az Európai Ügyészséget, hogy fogadjon el személyzetének fenntartható mobilitásával kapcsolatos stratégiát;

Intézményközi együttműködés

51.

méltatja az Európai Ügyészség által a partnerekkel és érdekelt felekkel való intenzív együttműködés és koordináció érdekében tett erőfeszítéseket;

52.

hangsúlyozza, hogy 2021-ben az Európai Ügyészség együttműködési megállapodást kötött a Bizottsággal, valamint munkamegállapodásokat kötött az Európai Beruházási Bank Csoporttal, az OLAF-fal, az Európai Számvevőszékkel, az Europollal és az Eurojusttal;

53.

üdvözli, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel 21 szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást és egyetértési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy maximalizálja a már meglévő szerződéses eszközökből származó előnyöket;

54.

hangsúlyozza a részt nem vevő tagállamokkal folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát; megjegyzi, hogy 2021-ben az Európai Ügyészség 48 vizsgálatot indított a részt nem vevő tagállamok bevonásával; megállapítja, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló vonatkozó uniós jogi aktusokon alapuló együttműködés zökkenőmentesen működik Dániával, Magyarországgal és Svédországgal, még ha más ütemben is, mint a részt vevő országokkal; osztja az európai főügyész azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy Írország és Lengyelország nem működik együtt az Európai Ügyészség olyan nyomozásai során, amelyekhez bizonyítékokat kellene gyűjteni e két részt nem vevő tagállamból;

55.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes részt nem vevő tagállamok nem működnek együtt az Európai Ügyészséggel, mióta az 2021. júniusában megkezdte működését, ami különösen a bizonyítékgyűjtést érinti; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség részt nem vevő országokat érintő nyomozásainak száma 2022-ben Lengyelországban a legmagasabb; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Lengyelország jelentős mértékben késleltette büntetőeljárási törvényének az Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodás működéséhez szükséges módosítását; megjegyzi, hogy az említett módosítást azóta elfogadták; felhívja a részt nem vevő tagállamokat, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az Európai Ügyészséggel való lojális együttműködésre irányuló kötelezettségeiknek;

56.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a többi, még nem részt vevő tagállam Európai Ügyészségben való részvételének kiterjesztését az alábbiak révén: kérje fel ezeket az országokat, hogy térjenek el a mentességet és kiváltságokat élvező területek létrehozásához vezető megközelítésektől, és fogadjanak el legalább olyan együttműködési megállapodásokat, amelyek ténylegesen megkönnyítik az Európai Ügyészség tevékenységeinek végrehajtását, biztosítva az Európai Ügyészséggel való lojális együttműködést; az Európai Ügyészséget pedig arra ösztönzi, hogy kössön hatékony és eredményes munkamegállapodásokat az öt részt nem vevő uniós tagállammal, és határozza meg, hogyan tudna velük az Európai Ügyészség jobban együttműködni;

57.

megjegyzi, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Európai Ügyészség és a Bizottság között az adminisztratív behajtási intézkedések és az óvintézkedések terén folytatott együttműködést a Bizottsággal kötött együttműködési megállapodás szabályozza; megjegyzi, hogy e tekintetben az Európai Ügyészség még nem adott visszajelzést; tudomásul veszi, hogy a 103. cikk (2) bekezdése szerinti együttműködés sikeres megvalósítása megköveteli a tagállamokban működő delegált európai ügyészekkel való koordinációt, és tudatában van annak, hogy elengedhetetlen tiszteletben tartani az Európai Ügyészség függetlenségének általános elvét, valamint biztosítani a nyomozások hatékonyságára és eredményességére vonatkozó célkitűzéssel való összhangot; kéri az Európai Ügyészséget, hogy tanácsaival segítse a delegált európai ügyészeket az uniós költségvetés védelmére irányuló bizottsági erőfeszítések támogatására irányuló erőfeszítéseikben, továbbá az Európai Ügyészséget és a Bizottságot egyaránt arra kéri, hogy tegyenek jelentést erről a konkrét kérdésről;

58.

ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy működjön együtt szorosan, illetve erősítse meg együttműködését az Európai Számvevőszékkel, az OLAF-fal és az ombudsmannal a vizsgálatok megkettőzésének elkerülése érdekében, és hangsúlyozza a közös érdekű területek megvitatásának szükségességét;

59.

tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség 2020 decembere óta megfigyelői státuszt élvez a Camdeni vagyonvisszaszerzési ügynökségközi hálózatban (CARIN) és a nemzetközi kereskedelmi ügyleteket érintő megvesztegetésekkel foglalkozó munkacsoportban, valamint meghívást kapott, hogy megfigyelőként részt vegyen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bűnüldözési tisztviselőinek félévente megrendezésre kerülő ülésein és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF/GAFI) titkárságával 2021-ben azzal a céllal tartott előzetes találkozókon, hogy előkészítsék az Európai Ügyészség megfigyelői státusz iránti kérelmét;

Kommunikáció

60.

megjegyzi, hogy az intézmény külső kommunikációjának középpontjában a testület honlapján található platform (www.eppo.europa.eu) áll, és azt az Európai Ügyészség hivatalos fiókjain keresztül a Facebookon, a Twitteren és a LinkedInen is megosztják, továbbá e platformokon számos lehetőséget kínálnak (dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem, kapcsolatfelvételi űrlapok a polgárok, újságírók és potenciális pályázók számára);

61.

méltányolja az európai főügyész, az európai ügyészek és a külön személyzet többi tagja által az Európai Ügyészség operatív és intézményi tevékenységeiről – az Európai Ügyészség szerepével és tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek és tudatosság jelentős növelése céljából – kiadott sajtóközleményeket, közösségi médiában közzétett frissítéseket és interjúkat;

62.

ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy stratégiai intézkedései között szerepeljenek olyan célzott tevékenységek, amelyek a szervezet láthatóságának növelésére, valamint az Unió és az adófizetők érdekeinek védelmére vonatkozó uniós elképzelések és megközelítés ismeretének és megértésének megerősítésére irányulnak.

(1) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(3) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/376

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1909 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre, az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Ügyészség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06247/2023 – C9-0073/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 94. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Ügyészség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatójának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/377

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1910 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0095/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 65. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0100/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Vasúti Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

(1) HL C 162., 2022.4.13., 5. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/379

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1911 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0100/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 31 827 678 EUR volt, ami 2020-hoz képest 3,45 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,82 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest 0,16 %-os csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 93,54 %-os volt, ami 2020-hoz képest 4,25 %-os növekedést jelent;

megjegyzi, hogy a 2021. évi költségvetési eredmény a 2020. évi 114 225 EUR-ról 69 638 EUR-ra csökkent;

elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel az ügynökségnek 2021-ben a költségvetés végrehajtása során szembe kellett néznie, többek között azon erőfeszítések tekintetében, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban felhasználja a Bizottság által 2021 májusában az ügynökség informatikai biztonsági képességeinek megerősítésére elkülönített mintegy 1,3 millió EUR-s informatikai biztonsági költségvetést; elismerését fejezi ki az ügynökségnek azért, hogy a korlátozott időkeret ellenére e költségvetés mintegy 81 %-át végrehajtotta;

tudomásul veszi, hogy az ügynökség arról számolt be, hogy az elmúlt években folyamatosan nyomás nehezedett a költségvetésére, mivel nincs elegendő személyzet a negyedik vasúti csomag által bevezetett új és kibővített feladatok ellátásához; aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség válaszát, amely szerint a személyzet javadalmazásának kifizetése érdekében minden évben egyre jelentősebb mértékben csökkentenie kellett működési költségvetését; elismerését fejezi ki az ügynökségnek az említett hiányosságok hatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedésekért, például az ügynökség által a hatósági feladatokkal kapcsolatos tevékenységekre alkalmazott óradíj növelése révén;

emlékeztet arra, hogy a közlekedési ügynökségek közül az ügynökség rendelkezik a legkisebb költségvetéssel a vasúti közlekedés kiemelkedő környezeti teljesítménye és egyéb előnyei ellenére, amelyeket a Bizottság a távolsági és a határokon átnyúló vasúti személyszállítási szolgáltatások fellendítésére irányuló cselekvési tervével az egyik prioritásaként határozott meg; megismétli, hogy támogatja az ügynökség költségvetésének növelését annak érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen az eredményes hatóságként való fellépéshez és a feladatai ellátásához szükséges eszközökkel, különös tekintettel a versenyképesség növelésére, a biztonság javítására és a határokon átnyúló interoperabilitásra;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a 2021. évi éves programjának 76,41 %-os teljesítéséről számolt be (a 2020. évi 59,35 %-hoz képest); üdvözli, hogy az egységes programozási dokumentumban (2021–2023) meghatározott fő teljesítménymutatók többségét sikerült elérni; megjegyzi azonban, hogy néhány fontos fő teljesítménymutatót még mindig nem sikerült elérni, például a nemek közötti egyenlőség ellenőrzéséhez, a 2021 előtti ellenőrzési megállapítások lezárásához (a 2021 elején elindított 14 fellépésből 12-t 2022-ra halasztottak) és a nők közlekedési ágazatban való részvételéhez kapcsolódó fő teljesítménymutatókat;

tudomásul veszi az ügynökség által 2021-ben elért néhány fő eredményt, például a jelentősen megnövekedett számú járműengedély (1260), az egységes biztonsági tanúsítványok (41) és az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések jóváhagyásának (2) időben történő kiadását, a pozitív biztonsági kultúra kialakítását célzó nagyratörő éghajlati felmérés befejezését a vasúti ágazatban (100 részt vevő szervezettel és összesen 46 500 válaszadóval), az európai járműnyilvántartásnak az alkalmazási környezetben történő kiépítését és az ÁME-csomag (átjárhatósági műszaki előírás) 2022-ig történő felülvizsgálata terén elért eredményeket; üdvözli a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének valamennyi uniós tagállamban történő teljeskörű átültetését, és emlékeztet az ERTMS 2030-ig történő sürgős befejezésének fontosságára;

a tavalyi mentesítési észrevételek nyomon követése tekintetében megjegyzi, hogy az ügynökség az egységes programozási dokumentumát éves – és eredményközpontú – rendszerről többéves eredményközpontú rendszerré alakította át, amelynek középpontjában a beavatkozási logikának az ügynökség „tervezés-megvalósítás-ellenőrzés-intézkedés” ciklusában való alkalmazása, az eredmények és hatások nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók (a vasúti rendszer hozzáadott értéke), valamint az egységes programozási dokumentum irányítópultja áll, amelyet az ügynökség tényeken alapuló irányítása céljából rendszeresen megosztanak az ügynökség igazgatótanácsával;

emlékeztet arra, hogy a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének 2020 végi teljeskörű átültetését követően az ügynökséget számos új feladattal bízták meg, amelyek jelentősen megnövelték a munkaterhet; megjegyzi, hogy az ügynökség a Bizottsággal együttműködve kidolgozott egy megerősítési tervet, és eseti rangsorolást végzett az új munkateherrel való jobb megbirkózás érdekében;

10.

elismerését fejezi ki az ügynökség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseiért, hogy a 2021-ben kidolgozott megerősítési terve révén javítsa hatékonyságát és költségvetésének végrehajtását; megjegyzi, hogy a megerősítési terv számos pillérre épül, például az adatgyűjtés és az átláthatóság további megszilárdítására megerősített nyomon követés és adatvezérelt teljesítménykultúra révén; felhívja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság), az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztését más uniós ügynökségekkel;

11.

üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is sikeresen teljesíti feladatait az uniós vasutak kölcsönös átjárhatósága, biztonsága és harmonizációja terén; üdvözli az ügynökségnek az egységes európai vasúti térség létrehozására és a vasúti közlekedés összeköttetésének javítására irányuló célkitűzés melletti folyamatos elkötelezettségét; megjegyzi, hogy a vasút fontos szerepet játszik a fenntartható utazás és árufuvarozás biztosításában az egész Unióban az elkövetkező évtizedekben, és kiemeli ezért az ügynökség e tekintetben végzett munkájának fontosságát;

12.

emlékeztet arra, hogy 2021 egyben a vasút európai éve is volt, és kiemelte, hogy a vasút az egyik legfenntarthatóbb, leginnovatívabb és legbiztonságosabb közlekedési mód; megjegyzi, hogy a vasút európai évének részeként egy különleges uniós vonat szelte át a kontinenst, 26 ország több mint 100 városában megállva, és ez a kezdeményezés megmutatta a vasútban rejlő lehetőségeket, valamint az Európa-szerte interoperábilis vasutak fejlesztése terén elért eredményeit, továbbá a határokon átnyúló még meglévő akadályok felszámolásának fontosságát;

13.

üdvözli az ügynökség stratégiai hozzájárulását a nemzeti szabályok terén; üdvözli az ügynökség által 2021-ben a járművek engedélyezésére vonatkozó nemzeti szabályok értékelése érdekében végzett kiterjedt munkát, és várakozással tekint a fennmaradó tagállamokra vonatkozó értékelés 2022-ben történő véglegesítése, valamint a szabályok következő években történő csökkentése tekintetében elérendő eredmények elé;

14.

sürgeti, hogy a TEN-T vasúti törzshálózat kiteljesítése legyen kulcsfontosságú prioritás; kéri, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) nyújtson új támogatást a vasúti beruházásokhoz, és hozzon intézkedéseket a vasút reneszánszának előkészítésére;

15.

javasolja az ügynökségnek, hogy vegyen fontolóra intézkedéseket a vasúti szállítási szolgáltatások minőségének javítására;

Személyzeti politika

16.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 151 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 148 engedélyezett álláshely volt) 148-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül az ügynökségnél 2021-ben 34 szerződéses alkalmazott (a 36 engedélyezettből) és 2 kirendelt nemzeti szakértő (a 4 engedélyezettből) dolgozott;

17.

megjegyzi, hogy az ügynökség felső vezetésén belül nem valósul meg a nemek közötti egyenlőség: 9 főből 7 férfi (77,78 %); tudomásul veszi az ügynökség igazgatótanácsának nemek szerinti megoszlását: 49-ből 28 férfi (57,14 %); tudomásul veszi továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti megoszlását: 192-ből 125 férfi (65 %); elismeri, hogy az ügynökség a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének a közlekedési ágazaton belüli erősítése céljából folyamatosan dolgozik a nemek közötti különbségek megszüntetése érdekében olyan konkrét projektek révén, mint a „Nők a közlekedésben”; elismeri az ügynökség arra irányuló törekvéseit, hogy megerősítse a távmunkát és a munkaerő-felvétel földrajzi egyensúlyát; emlékeztet arra, hogy a felvételi eljárások hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; kéri, hogy az ügynökség javítsa belső felvételi eljárását az értékelési folyamatok és az álláshirdetések pontosítása érdekében; emlékeztet annak fontosságára, hogy hosszú távú emberierőforrás-politikát kell kidolgozni a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és karrierfejlesztés, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja tekintetében;

18.

tudomásul veszi az ügynökség új humánerőforrás-stratégiáját (2023–2027), amelynek célja a hosszú távú elkötelezettség előmozdítása és a személyzet fluktuációjának csökkentése; kiemeli, hogy a nemek közötti egyensúly és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meghatározott valamennyi elsődleges intézkedést e stratégiával összhangban kell megvalósítani, és felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot annak végrehajtásáról; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség megkezdte az emberi erőforrások kezelésére szolgáló SYSPER eszközre való átállást, amelyet 2022 elején tervezett bevezetni;

19.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2023-tól tervezi az ügynökség létszámtervének növelését, ami nem járt az elkülönített támogatás ennek megfelelő növelésével; emlékeztet arra, hogy az ügynökség már most is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a jelenlegi költségvetési megszorítások mellett hatékonyan meg tudja valósítani a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseit; kiemeli, hogy 2021-ben több munkavállaló is jelentős számú túlórát jelentett be; elismeri, hogy ez rávilágít a források és a helyi szükségletek közötti eltérésre; rámutat, hogy a személyzet körében fenn kell tartani a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt az ügynökség feladatainak kielégítő ellátásához;

20.

tudomásul veszi az ügynökség azon munkatársainak problémáit, akik Franciaországban kívánnak egészségügyi ellátást igénybe venni, mivel a francia nemzeti hatóság nem fogadja el a nemzeti egészségbiztosítási rendszerhez való csatlakozásukat;

21.

megjegyzi, hogy 2020 és 2022 közepe között az ügynökségen belül négy zaklatási esetet jelentettek, és a személyzet három tagját vették nyilvántartásba; megjegyzi azonban, hogy nem folytattak vizsgálatot, és egyetlen ügyet sem terjesztettek bíróság elé; ösztönzi az ügynökséget, hogy fejlessze tovább politikáit és módszereit az ilyen esetek hatékonyabb jövőbeni megelőzése érdekében;

Közbeszerzés

22.

megjegyzi, hogy az eredeti közbeszerzési tervet az év során frissítették, hozzáadva 350 000 EUR-t egy új ajánlati felhívásra és 228 000 EUR-t egy módosított keretszerződésre; megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben 4 nyílt ajánlati felhívást és 4 tárgyalásos eljárást folytatott le, továbbá újranyitott 2 versenyeztetési eljárást;

23.

megjegyzi, hogy megbízatása szerint az ügynökségnek figyelembe kell vennie a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos igényeit; tudomásul veszi a Számvevőszék 2020. évi azon észrevételét, hogy az ügynökségnek ténylegesen kontrollokat kellene bevezetnie annak ellenőrzésére, hogy a pályázók kkv-k-e; elismerését fejezi ki az ügynökségnek a Számvevőszék ajánlásának végrehajtására irányuló, folyamatban lévő intézkedéseiért, mint például a kkv-kra vonatkozó sajátos feltételekről szóló információk egyértelmű láthatóvá tétele a pályázók számára, annak biztosítása, hogy a magukat kkv-ként bejelentő pályázók számára lehetővé tegyék az önbevallást, valamint annak biztosítása, hogy legyen a munkafolyamat része a benyújtott bizonyítékok ellenőrzése;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség a honlapján közzétette az igazgatótanácsi tagok és a felsővezetők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy 49 igazgatótanácsi tagból 2-nek hiányzik az önéletrajza; megjegyzi, hogy az ügynökség nem teszi közzé a külső és a belső szakértők önéletrajzát;

25.

üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az ügynökség tevékenységeinek átláthatóságát azáltal, hogy honlapján rendszeresen közzéteszi az ügyvezető igazgató által a szervezetekkel vagy önálló vállalkozókkal az ügynökség tevékenységeivel kapcsolatos kérdésekről tartott valamennyi találkozóra vonatkozó információkat; felhívja az ügynökséget, hogy vegyen részt a Bizottság, a Tanács és a Parlament által aláírt, az érdekképviseletek kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló, újonnan létrehozott intézményközi megállapodásban;

Belső kontroll

26.

a mentesítésért felelős hatóság 2020. évi észrevételei alapján megállapítja, hogy az ügynökség belső irányítási rendszere kontrolldimenziójának megerősítése érdekében a Bizottság iránymutatásain alapuló, a belső kontrollkeretre összpontosító rendszer felé mozdult el, míg az ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány továbbra is másodlagos referencia, amelyet az ügynökség 2022-ben fokozatosan kivezet;

27.

megállapítja, hogy az ügynökség elvégezte belső kontrollkeretrendszerének éves értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség általában betartja a szabályokat, de néhány terület további javításokra szorul; megjegyzi, hogy a megállapított nyomonkövetési intézkedéseket 2022 folyamán figyelemmel fogják kísérni; továbbá megjegyzi, hogy az ügynökséget felügyeleti ellenőrzésnek vetették alá annak igazolására, hogy az ügynökség folyamatai megfelelnek az ISO követelményeinek, és a tanúsító szerv nem talált hiányosságot;

28.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) kockázatértékelést végzett, hogy meghatározza az ügynökség következő években (2021–2023) elvégzendő ellenőrzéseinek területeit; megjegyzi, hogy a kockázatértékelés három ellenőrzési témakört azonosított, nevezetesen a stratégiai tervezést és nyomon követést, az informatikai irányítást és a negyedik vasúti csomag végrehajtását; megjegyzi, hogy az első ellenőrzésre sor került, a végleges ellenőrzési jelentést 2022 márciusában küldték meg az ügynökségnek, és cselekvési tervről állapodtak meg a Belső Ellenőrzési Szolgálattal;

29.

emlékeztet arra, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2019-ben ellenőrizte az információkezelést és az információbiztonságot; megjegyzi, hogy a végleges jelentés két, az IAS által nagyon fontosnak minősített ajánlást tartalmazott az adatkormányzási keretre, valamint az informatikai folytonosságra és a fizikai biztonságra vonatkozóan; kiemeli, hogy ezen ajánlások felülvizsgált hivatalos végrehajtási időpontját 2022 végére tűzték ki; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben 35 meg nem felelést regisztráltak, és a pénzügyi meg nem felelések száma csökkent az előző évekhez képest;

31.

megjegyzi, hogy az OLAF 2021-ben belső vizsgálatot indított, amely még folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a költségvetési hatóságnak a vizsgálat eredményéről; felhívja az ügynökséget, hogy figyeljen arra, hogy a csalás elleni és etikai képzéseken a részvételi arány alacsony, bár kötelezőek; ösztönzi az ügynökséget, hogy javítsa e képzéseken a részvételi arányokat annak érdekében, hogy javítsa a felderítési technikákat, és ösztönözze a személyzetet a csalás bármely gyanújának bejelentésére;

Digitalizáció és a zöld átállás

32.

elismeri, hogy az ügynökség munkafolyamataiban nagyon magas fokú digitalizációt ért el; megjegyzi, hogy az ügynökség a Bizottság szinte teljes mértékben végrehajtott e-közbeszerzési projektjével foglalkozó munkacsoport aktív tagja; üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben azon három ügynökség egyike volt, akik áttértek az ABAC pénzügyi informatikai alkalmazásról az új SUMMA-ra; üdvözli, hogy az ügynökség a Bizottság 2021-es célzott támogatása kedvezményezettjeként értékes intézkedéseket vezetett be kiberbiztonságának megerősítése érdekében, például korrekciós intézkedéseket alkalmazott egyes informatikai rendszerek sebezhetőségeinek kezelésére, informatikai rendszereit célzó behatolási teszteket végzett, a kiszervezett informatikai rendszerekre vonatkozó biztonsági ellenőrzési eljárásokat hajtott végre, valamint időszakos informatikai biztonsági tájékoztatókat tartott személyzete számára; megjegyzi, hogy ennek következtében az ügynökséget 2021-ben kevesebb kiberbiztonsági támadás érte, mint 2020-ban; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség együttműködik az EASA-val a repülésbiztonsági információk nyomon követésére szolgáló, jól működő informatikai rendszerrel kapcsolatos szakértelem megosztása érdekében; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség);

33.

üdvözli az ügynökségnek a fenntarthatóság előmozdítása és a környezeti hatások csökkentése iránti elkötelezettségét és az ezek érdekében tett folyamatos erőfeszítéseit; érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az ügynökség a 2023-as egységes programozási dokumentum tervezetébe a zöld megállapodás prioritásaival és a jelenlegi gazdasági környezettel összhangban célzott környezetvédelmi stratégiát foglalt bele; felhívja az ügynökséget, hogy munkaprogramjában tűzzön ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célt, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a környezetvédelmi stratégia tényleges bevezetéséről;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

34.

megjegyzi a 2021-re vonatkozó összevont éves tevékenységi jelentéséből, hogy az ügynökség időben és megfelelően reagált a Covid19-világjárványra, a személyzet, a munkarend és a vasúti ágazat tekintetében egyaránt; a személyzeti politikával kapcsolatos válaszát illetően megjegyzi, hogy az ügynökség a távmunkát minden alkalmazott számára támogatta számos olyan intézkedéssel, amelyek várhatóan bevált gyakorlattá fognak válni, mint például az adatkapcsolat sávszélességének növelése és a távoli VPN-kapcsolat optimalizálása az otthonról dolgozó személyzet számára; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket és feladatokat, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; a világjárványra a vasúti ágazattal kapcsolatban adott válasz tekintetében megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség jelentést készített „Az utazás biztonsága a Covid19 alatt a vasúton és más közlekedési módok igénybevételével nagy távolságra utazók számára” címmel, és webináriumot szervezett „A vasúti közlekedés világjárvány utáni helyreállítása” címmel;

Egyéb megjegyzések

35.

tudomásul veszi az ügynökségnél tapasztalható azon folyamatos tendenciát, hogy csökkenti a lille-i és valenciennes-i kettős székhelyből eredő költségeket, és műveleteit egyetlen helyszínre összpontosítja; megjegyzi különösen, hogy az ügynökség kötelezettséget vállalt arra, hogy nem újítja meg a lille-i épület bérleti szerződését, és a Lille-be történő utazásokat a kötelező ülésekre korlátozza;

36.

megjegyzi, hogy az ügynökség uniós hatósággá válása miatt az ügynökség jelenlegi valenciennes-i székhelye már nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a személyzet és a tevékenységek igényelnek;

37.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendeletet és a magas szintű irányítási normákat az Unió összes intézményének tiszteletben kell tartania;

38.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/384

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1912 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0095/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 65. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0100/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/385

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1913 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2021.évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós ügynökségekről a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0097/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0137/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 152. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/387

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1914 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0137/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 60 600 822 EUR volt, ami 2020-hez képest 7,64 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (19 172 407 EUR, ami teljes költségvetésének 30,59 %-a), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak (23 936 648 EUR, azaz 38,20 %) hozzájárulásaiból, valamint a felügyelt szervezetek díjbefizetéseiből (17 087 867 EUR, azaz 27,27 %) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék a hatóság 2021. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,94 %-os volt, ami 2020-hoz képest kisebb, 0,92 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,91 % volt, ami az előző évhez képest 4,40 %-os növekedést jelent;

megjegyzi, hogy 2021 volt az első teljes év, amikor a hatóság díjakat szedett be a harmadik országbeli központi szerződő felektől, és az első olyan év, amikor a hitelminősítő intézetektől és a kereskedési adattáraktól a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében beszedett díjak mellett megkezdte díjak beszedését az értékpapírosítási adattáraktól is;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság korszerűsítette kifizetéskezelési rendszerét annak érdekében, hogy jobban kezelje a például a hitelminősítő intézetek vagy a kereskedési adattárak által késedelmesen teljesített kifizetéseket és az e kifizetésekkel kapcsolatban felhalmozódott kamatokat;

Teljesítmény

megállapítja, hogy a hatóság bizonyos értékeket – például a fő teljesítménymutatókat – alkalmaz a tevékenységei révén keletkezett hozzáadott érték mérésére, míg egyéb értékeket – például az elemzett kockázati témák száma, a kifizetési előirányzatok törlésének aránya és a személyzet fluktuációja – alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítására; elismerését fejezi ki a hatóságnak amiatt, hogy 2021. évi munkaprogramjának 91 %-át végrehajtotta, és a fő teljesítménymutatók többségét elérték vagy meghaladták;

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a hatóság a 2021. évi outputjait és elérendő eredményeit három prioritási kategóriába sorolta: i. „kiemelt fontosságú”: a stratégiai prioritásokhoz kapcsolódó 128 output; ii. „közepes fontosságú”: a stratégiai prioritásokhoz nem kapcsolódó 75 output; és iii. „nem fontos”: 29 output, melyet csak akkor kell elvégezni, ha marad rá idő;

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság stratégiai prioritásai három átfogó témára összpontosítottak: stabil uniós tőkepiacok, fenntartható finanszírozás, innováció és digitalizáció; tudomásul veszi továbbá a hatóság 2021-ben elért eredményeit és sikereit olyan területeken, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül ezekhez a prioritásokhoz, mint például – többek között – az uniós szén-dioxid-piac, végrehajtási tevékenységek, befektetési szolgáltatások, befektetéskezelés vagy központi szerződő felek;

elismerését fejezi ki a hatóságnak 2021-ben elért eredményeiért, többek között az európai felügyeleti hatóságok 2019. évi felülvizsgálatából eredő új megbízatások végrehajtásáért, az új felügyeleti feladatokra való felkészülésért (az értékpapírosítási adattárak, az adatszolgáltatók és a kritikus referenciamutatók felügyelete), az első két értékpapírosítási adattár (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti nyilvántartásba vételének jóváhagyásáért, az Európai Pénzpiaci Intézet felügyeleti feladatai hatóságra történő átruházásának előkészítéséért, valamint az uniós szinten elismert referenciamutatók hét harmadik országbeli kezelője felügyeletének átvételéért;

elismerését fejezi ki a hatóságnak a pénzügyi piacok digitalizációjából eredő kockázatokkal összefüggésben 2021-ben tett, arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy technikai visszajelzést adjon az uniós intézményeknek a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre és a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatokról; üdvözli a hatóság 2022–2024-es időszakra szóló fenntartható finanszírozási ütemtervének kidolgozását, amely gyakorlati eszközként fog szolgálni annak biztosításához, hogy a hatóság több ágazatban összehangoltan teljesítse a fenntartható finanszírozási feladatok széles körét;

üdvözli, hogy a hatóság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül együttműködik a másik két európai felügyeleti hatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Bankhatósággal; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ESMA és az Európai Bankhatóság rendelkezik egy közös számvitelért felelős tisztviselővel, és hogy az ESMA által vezetett beszerzési eljárások többsége más ügynökségekkel és a Bizottsággal közös közbeszerzés; tudomásul veszi a hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége közötti 2013. évi egyetértési megállapodást, amely keretet hoz létre a két uniós szerv közötti információcseréhez abban az esetben, ha a nagykereskedelmi energiapiacok tekintetében ellátandó szabályozási feladataik egybeesnek; hangsúlyozza, hogy az árupiacok jelenlegi helyzete valószínűleg megerősített együttműködést tesz szükségessé az energiapiacokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben; ösztönzi a hatóságot, hogy tegyen lépéseket e megerősített együttműködés elősegítése érdekében;

Személyzeti politika

10.

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 85,20 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 250 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 226 engedélyezett álláshely volt) 213-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 85 szerződéses alkalmazott és 10 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2021-ben;

11.

megjegyzi, hogy 2021-ben a személyzet létszáma 2020-hoz képest 23 %-kal nőtt, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó további 58 munkatárssal; elismerését fejezi ki a hatóság 102 alkalmazott felvételére irányuló erőfeszítéseiért, mivel 2021-ben 21 (belső és külső) kiválasztási eljárást indítottak, 2 075 önéletrajzot néztek át, és 175 jelöltet hallgattak meg felvételi beszélgetés keretében;

12.

tudomásul veszi a hatóságnál a felső vezetés nemek szerinti megoszlását: öt felső vezetőből négy nő (80 %); tudomásul veszi a hatóságnál az igazgatótanács nemek szerinti megoszlását: öt igazgatótanácsi tagból három nő (60 %); tudomásul veszi továbbá a hatóságnál a személyzet összességének nemek szerinti megoszlását: 308 főből 162 férfi (53 %); emlékeztet a nemek közötti és a földrajzi egyensúly biztosításának fontosságára a hatóság vezetősége és személyzete körében, és felhívja a hatóságot, hogy vegye figyelembe e szempontokat a jövőbeli kinevezések során; hangsúlyozza a jelentkezők készségeinek, ismereteinek és tapasztalatának fontosságát a munkatársak felvétele és előléptetése során;

13.

megállapítja, hogy a hatóságnál külön politika van érvényben a személyek méltóságának védelmére és a pszichológiai és szexuális zaklatás megakadályozására; üdvözli, hogy e politika alkalmazását kommunikációs intézkedések és figyelemfelhívó ülések segítik; üdvözli, hogy 2021-ben nem jelentettek be, vizsgáltak ki vagy vittek bíróság elé zaklatási ügyet; üdvözli továbbá a hatóság arra irányuló tervét, hogy „sokszínűségi és befogadási politikát” dolgozzon ki;

14.

felhívja a hatóságot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politika kidolgozását a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy a hatóság 2021-ben 15 közbeszerzési eljárást bonyolított, amelyek közül hét teljesen lezárult; elismerését fejezi ki a hatóság arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy más uniós ügynökségekkel és a Bizottsággal közös közbeszerzési eljárások révén szinergiákat hozzon létre; bátorítja a hatóságot, hogy folytassa a szinergiák kialakítását más uniós szervekkel;

16.

aggodalommal veszi tudomásul a számvevőszéki jelentés azon észrevételét, hogy 2021-ben a hatóság úgy határozott, hogy hirdetmény közzététele nélkül indít tárgyalásos eljárást, ami sérti a költségvetési rendelet I. mellékletének 3.1. pontját; megjegyzi továbbá, hogy e döntés indokolását nem hagyták jóvá központilag naplózott, kivételről szóló jelentésben az intézkedések meghozatala előtt; felhívja a hatóságot, hogy a jövőben biztosítsa, hogy a megállapított folyamatoktól és eljárásoktól való valamennyi eltérést a jogszerűség és szabályszerűség elveinek megfelelően kezeljék;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

17.

elismerését fejezi ki a hatóságnak azért, hogy átfogó intézkedéseket és politikákat vezetett be az átláthatóság, az etika, a helyes hivatali magatartás biztosítása, valamint a hatóság személyzetével, felügyeleti tanácsával, igazgatótanácsával és a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságával kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében, és ezeket nagy gondossággal alkalmazta is; megjegyzi, hogy a hatóság etikai tisztviselője egy három csoportvezetői pozíció létrehozásához kapcsolódó egységes eljárás kapcsán folytatott eseti ellenőrzés alkalmával végzett értékelést követően javasolta a felvételi bizottság tagjainak érdekeltségi nyilatkozataira vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát e nyilatkozatok átláthatóságának növelése érdekében; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az említett felülvizsgálatról, amint az lezárult és jóváhagyták;

18.

megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság 11 összeférhetetlenségi nyilatkozatot kapott a felügyeleti tanács ülései előtt, és két hasonló nyilatkozatot az igazgatótanács ülései előtt; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a hatóság etikai csoportja többek között 251, a személyzet tagjaitól származó éves nyilatkozatot ellenőrzött, amelyek közül egyik sem vetett fel összeférhetetlenségi problémát, 16 nyilatkozatot házastársak keresőtevékenységéről, melyek szintén nem igényeltek egyedi intézkedést, valamint 38, pénzügyi eszközökkel való kereskedés engedélyezése iránti kérelmet, amelyek többsége jóváhagyásra került; megjegyzi továbbá, hogy az etikai csoport 2021-ben a munkaerő-felvétellel összefüggésben 94 összeférhetetlenség megelőzésére irányuló kérelmet értékelt, és ezt követően kilenc esetben javasolta a hatóság ügyvezető igazgatójának, hogy változtassa meg a kiválasztási bizottságok összetételét; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az összeférhetetlenségek megakadályozása érdekében tett intézkedésekről;

19.

megjegyzi, hogy a hatóság két vegyes bizottságot hozott létre, egyet a felső vezetők, egyet pedig a személyzet tagjai számára, amelyek abban az esetben kapnak szerepet, ha összeférhetetlenségi aggályok merülnek fel a hatóságtól való távozást követően tervezett jövőbeli tevékenységekkel összefüggésben; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a hatóság kilenc kétoldalú „kilépési találkozót” szervezett a hatóságot elhagyó alkalmazottakkal annak érdekében, hogy ellenőrizze a tevékenységekre vonatkozó nyilatkozatokat, és értékelje, hogy fennáll-e összeférhetetlenség az érintett személy hatóságnál végzett feladatai és jövőbeli tevékenységei között; megjegyzi, hogy ilyen probléma nem merült fel;

20.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben a hatóság számos intézkedést tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az összeférhetetlenségi és etikai szabályokra, a pénzügyi eszközökkel való kereskedéssel kapcsolatos vizsgálatra, valamint a munkaviszony megszűnése utáni szabályokra és várakozási időszakokra; elismerését fejezi ki továbbá amiatt, hogy a hatóság összeférhetetlenségi és a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos belső szabályokat vezetett be az igazgatótanácsi tagokra vonatkozóan;

21.

üdvözli, hogy a hatóság közzéteszi igazgatótanácsa és vezetése tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; elismerését fejezi ki amiatt, hogy a hatóság átlátható módon beszámol a munkatársai és a külső érdekelt felek között létrejött találkozókról, és e beszámolókat elérhetővé teszi a honlapján;

22.

üdvözli a hatóság elkötelezettségét az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó legmagasabb szintű etikai normák mellett; a Számvevőszék észrevételei alapján emlékeztet arra az előírásra, hogy a hatóság felügyeleti tanácsának tagjai nem vehetnek részt az összeférhetetlenség tárgyát képező intézkedések megvitatásában és az azokról szóló szavazásban; hangsúlyozza, hogy a felügyeleti tanács függetlenségének megőrzése érdekében ezeknek a tagoknak tartózkodniuk kell az olyan üléseken való részvételtől is, ahol ilyen megbeszélésekre kerül sor; üdvözli a hatóság válaszát, amelyben tájékoztat arról, hogy módosította szabályait, és immár kifejezetten előírja, hogy az összeférhetetlen tagoknak el kell hagyniuk a termet;

23.

üdvözli, hogy összeférhetetlenségi és etikai politikájával összhangban a hatóság a bennfentes kereskedelem kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes tilalmat alkalmazott személyzete körében a bizonyos pénzügyi eszközökkel való kereskedés tekintetében; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az összeférhetetlenség megelőzése érdekében tett intézkedésekről;

24.

üdvözli, hogy az ESMA és az EBH a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) végrehajtott módosításokat követően 2021 júliusában közzétette a vezetőtestületi tagok és a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékelésére vonatkozó felülvizsgált közös iránymutatásokat, továbbá üdvözli azok hatását a vezetőtestületi tagok alkalmasságának értékelésére, különös tekintettel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni kockázatokra és a nemi sokszínűség előmozdítására;

25.

a Számvevőszék észrevételei alapján emlékeztet arra, hogy összeférhetetlenség merülhet fel a hatóság elnökének és ügyvezető igazgatójának értékelési eljárása során is, például ha a felügyeleti tanács valamely tagjának illetékes nemzeti hatósága ellen az uniós jog megsértésével kapcsolatos eljárás van folyamatban; üdvözli ezért a hatóság azon kötelezettségvállalását, hogy értékelési folyamatában kifejezett kereszthivatkozást vezet be az összeférhetetlenségre;

26.

Belső ellenőrzés

27.

üdvözli a hatóság belsőkontroll-rendszerének éves értékelését és annak azon következtetését, hogy e rendszer létezik és jól működik; megjegyzi, hogy egy 2020. évi hasonló gyakorlathoz hasonlóan a hatóság 78 belsőkontroll-mutatót vizsgált, melyek a belső kontroll valamennyi elvét magukban foglalják, és 22 hiányosságot tárt fel, amelyek többsége csekély mértékű volt, és amelyek egyike sem kérdőjelezte meg a belsőkontroll-elvek meglétét és megfelelő működését; megjegyzi, hogy a feltárt javulási lehetőségek főként a „kontrollkörnyezet” és a „kontrolltevékenységek” összetevőkhöz kapcsolódnak;

28.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2021-ben ellenőrizte a hatóság humánerőforrás-menedzsmentjét és etikáját, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság által ezeken a területeken bevezetett irányítási és kontrollrendszereket megfelelően alakították ki, hatékonyan hajtják végre, és azok támogatják a hatóságot ügyviteli célkitűzéseinek elérésében; az ellenőrzés kapcsán megállapítja, hogy az IAS négy ajánlást adott ki; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

29.

emlékeztet arra, hogy a hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az irányítási és ellenőrzési rendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és ellenőrzési rendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes vagy utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

30.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben a hatóság sikeresen átállította tevékenységalapú irányítási modelljét az Excel-alapú rendszerről az új felhőalapú környezetre, ami a hatóság szerint várhatóan javítani fogja tervezési és jelentéstételi képességeit annak ellenére, hogy költségvetés-tervezési és költségszámítási modelljei egyre összetettebbek;

31.

üdvözli, hogy a hatóság arra törekedett, hogy megerősítse kiberbiztonsági védelmét azáltal, hogy kifinomultabb és automatizáltabb eszközökkel újította meg biztonsági felderítési stratégiáját, növelte a hatóság ikt-osztályán dolgozó munkatársak biztonsági készségeit, valamint új információbiztonsági tisztviselőt és dokumentumkezelő tisztviselőt vett fel;

32.

emlékeztet a hosszú távú szerződéssel rendelkező ikt-személyzetbe való beruházás fontosságára annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az agyelszívás, a hatékonyság hiánya, valamint – tekintettel a potenciálisan megnövekedett kockázatra – a kibertámadásokkal szembeni túlzott kitettség;

33.

arra ösztönzi a hatóságot, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy a hatóság valamennyi alkalmazottja számára biztosítson rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzési programokat; felszólítja a hatóságot, hogy folyamatosan fejlessze tovább kiberbiztonsági politikáját, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

34.

elismerését fejezi ki a hatóságnak ambiciózus környezetvédelmi politikájáért, amely 2021-ben számos kulcsfontosságú környezeti mutató – többek között a hulladékcsökkentés, a papír-újrafeldolgozás és az utazások csökkentése – javulásához vezetett; megjegyzi, hogy a fenntarthatósági célok elérésének hatásait vagy az azok elérése felé tett előrehaladást a hatóság vezetése által felállított, a fő teljesítménymutatók ellenőrzésével megbízott testület méri és követi nyomon;

35.

üdvözli, hogy a hatóság sokat lépett előre annak érdekében, hogy 2022-re nyilvántartásba vegyék az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) keretében; tudomásul veszi a hatóság azon tervét, hogy 2025-re átálljon a teljesen papírmentes működésre;

Üzletmenet-folytonosság a Covid-válság idején

36.

megjegyzi, hogy a hatóság továbbra is sikeresen kezelte a Covid19-világjárvány jelentette kihívásokat, például azáltal, hogy folyamatosan hozzáigazította épületeit és eljárásait a francia kormány és a Bizottság által elfogadott változó védintézkedésekhez;

37.

megjegyzi, hogy a hatóság 2021-ben is zökkenőmentesen működött az audio- és videokonferenciák, valamint a szavazások lebonyolítását lehetővé tévő eszközökbe való korábbi beruházásai miatt; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság új ügyfélszolgálati és foglalási eszközt állított üzembe a népegészségügyi iránymutatások hatékonyabb irodai érvényesítése, a rugalmasság növelése és a világjárvány utáni valóságra való felkészülés érdekében;

Egyéb megjegyzések

38.

megjegyzi, hogy a hatóság 2021-ben bizonyos kockázatokat azonosított, többek között a megbízatásának teljesítésére való képességének korlátozottságát, a kiterjedt jogalkotási menetrend (nevezetesen a tőkepiaci unió és a központi szerződő felek) kezeléséhez szükséges erőforrások és szakértelem hiányát, az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének következményeit, a hatóság bizonyos területekhez (például a központi értéktárakhoz) kapcsolódó esetleges új megbízatásait, a pénzügyi piacok volatilitásának fokozódását, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek korlátozott felügyeleti konvergenciáját és felügyeletét; felhívja a Bizottságot, hogy e szempontokra figyelemmel bocsássa a hatóság rendelkezésére az új vagy kibővített megbízatásai teljesítéséhez szükséges erőforrásokat;

39.

megjegyzi, hogy a korábbi évek számvevőszéki észrevételeinek hatóság általi nyomon követéséből eredő kérdések – például a hatóság tevékenységeinek éves keresztfinanszírozása, a díjszámítási rendszer harmonizációja és a díjkivetési mechanizmus kijátszásának hatóköre – nem tartoznak a hatóság tevékenységi körébe; felhívja a Bizottságot, hogy a hatóság javaslatának megfelelően vizsgálja felül a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és módosítsa az ilyen kérdésekkel kapcsolatos rendeleteket;

40.

felhívja a hatóságot, hogy fordítson figyelmet munkája eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot;

41.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/393

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1915 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós ügynökségekről a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0097/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0137/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/394

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1916 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0098/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 17. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0135/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára az alapítvány 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 23. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/395

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1917 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0135/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Képzési Alapítvány (a továbbiakban: az alapítvány) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 21 402 739 EUR volt, ami 2020-hoz képest 2,13 %-os növekedést jelent; mivel az alapítvány költségvetése teljes mértékben az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az alapítvány 2021. évi pénzügyi évre szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya magas volt, 99,91 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest 0,04 %-os enyhe növekedést jelent; rámutat azonban arra, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,23 % volt, ami 2020-hoz képest 9,43 %-os csökkenést jelent;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az alapítvány 2021. évi munkaprogramja 95,58 %-ban teljesült, ami az elmúlt öt évben a legmagasabb, 91,15 %-os időben történő befejezési arány mellett; elismeréssel állapítja meg, hogy az alapítvány az összes fő teljesítménymutatót a kitűzött célokat meghaladó mértékben teljesítette;

tudomásul veszi az alapítvány 2021. évi kulcsfontosságú eredményeit, amelyek három stratégiai célkitűzésen alapultak: a készségek relevanciája és a készségigények előrejelzése, a készségek fejlesztése és érvényesítése, valamint az oktatási és képzési politikák teljesítménye és minősége; megállapítja, hogy e célkitűzéseket az alapítvány három központi szolgáltatás keretében teljesítette: tudásközpont, nyomon követés és értékelés, valamint szakpolitikai tanácsadás;

tudomásul veszi az alapítvány által 2021-ben indított új kezdeményezéseket, például a zöld készségek pozicionálásának és az üres álláshelyeknek a nagy adathalmazok felhasználásával történő elemzését a partnerországokban, valamint a platformalapú munkavégzés hatókörének, feltételeinek és lehetőségeinek elemzését a keleti partnerség és a Nyugat-Balkán országaiban; megállapítja, hogy 2021-ben az alapítvány a készségkereslet folyamatban lévő és várható változásait sikeresen ültette át a készségkínálat összehangolására irányuló szakpolitikák kiigazítási követelményeibe, különösen kiválósági hálózatának bővítése tekintetében; tudomásul veszi továbbá az alapítvány minőségbiztosítási fórumának folyamatos növekedését, amely 22 partnerországot tömörít a szakképzés irányításáról szóló két- és többoldalú párbeszéd platformja keretében; kiemeli az alapítvány azon tevékenységeit, amelyek segítik az átalakulóban lévő és a fejlődő országokat abban, hogy kiaknázzák a humán tőkéjükben rejlő lehetőségeket az oktatás, a képzés és a munkaerőpiaci rendszerek reformja révén, az Unió külkapcsolati politikáinak keretében;

különösen üdvözli az alapítvány „A vállalkozásfejlesztéshez szükséges készségek” elnevezésű kezdeményezését (2), amely az EU-val szomszédos, a bővítési és a közép-ázsiai országokban a készségfejlesztés szükségességével foglalkozik a szakképzések és a kis- és középvállalkozások összekapcsolása révén; kiemeli, hogy a kezdeményezés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy reagáljanak a kihívásokra és kezeljék azokat, beleértve a Covid19-világjárványból eredő kihívásokat is, hozzájárulva a zöldebb, inkluzív és innovatív társadalmakhoz, valamint előmozdítva a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és az ellenálló képességet, biztosítva ezáltal az üzleti fejlődést és az üzletmenet-folytonosságot a vállalkozások számára;

üdvözli, hogy az alapítvány megerősítette az Unió szomszédsági és bővítési régióiban fekvő partnerországaiban végzett munkáját és kapcsolatait; üdvözli továbbá, hogy az alapítvány 2022 márciusában felülvizsgálta az Oroszországgal és Belarusszal folytatott együttműködését az Ukrajna ellen provokáció nélkül indított és indokolatlan orosz agressziót követően, és beszüntetett minden együttműködést;

üdvözli az alapítvány azon kezdeményezését, hogy nyomon követi az ukrajnai válságot, és lehetőség szerint és adott esetben a Bizottság különböző szolgálataival szoros együttműködésben reagál, felhasználva tematikus szakértelmét és az ország oktatási és képzési rendszereivel kapcsolatos ismereteit, ugyanakkor erősítve a partnerségeket a helyi érdekelt felekkel és azokon túl is;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 102,3 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében 86 ideiglenes alkalmazotti álláshely volt engedélyezve, és 88 ideiglenes alkalmazottat neveztek ki, ez 2 plusz ideiglenes alkalmazottat jelent a részmunkaidős alkalmazottak kompenzálására, az alapítvány pénzügyi szabályzata 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban (2020-ban 86 engedélyezett álláshely volt); megállapítja, hogy ezen felül 42 szerződéses alkalmazott és 1 helyi alkalmazott dolgozott az alapítványnál 2021-ben;

nagy aggodalommal állapítja meg, hogy a földrajzi egyensúly továbbra is kihívást jelent; megjegyzi, hogy a személyzet 43 %-a az alapítvány székhelye szerinti tagállam állampolgára; rendkívül aggasztónak tartja, hogy az alapítvány személyzetének mindössze 16,8 %-a származik az Unióhoz 2004 után csatlakozott tagállamokból, miközben ezek a tagállamok a lakosság 23,2 %-át teszik ki; elismeri, hogy az alapítvány érdemeken alapuló kiválasztási eljárásokat alkalmaz, amelyek keretében egyenlő érdemek mellett előnyben részesíti az alulreprezentált tagállamok állampolgárait; sürgeti az alapítványt, hogy felvételi eljárásaiban szenteljen kiemelt figyelmet a földrajzi egyensúlynak, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

10.

megjegyzi, hogy a nemek képviselete a közép- és felső vezetők körében 2021-ben tízből hat nő (ugyanannyi, mint 2020-ban); megjegyzi, hogy a nemek képviselete az igazgatótanácsi tagok körében 40 % férfi és 60 % nő (10, illetve 15 tag), a személyzet körében pedig 34 % férfi és 66 % nő (44, illetve 87); emlékeztet a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságára, és felhívja az alapítványt, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a jövőbeli kinevezések során;

11.

megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány alatt 2021-ben az alapítvány táveléréssel kínálta a bizalmi személyek szolgáltatásait valamennyi kolléga számára; üdvözli, hogy valamennyi újonnan érkező alkalmazott részt vett egy zaklatásról szóló bevezető foglalkozáson és a bizalmi személyek által tartott előadáson; sajnálja azonban, hogy a házon belüli munkatársak csak az informális eljáráshoz férhetnek hozzá; megállapítja, hogy 2021-ben nem került sor zaklatási ügy nyilvántartásba vételére, kivizsgálására vagy bíróság elé vitelére;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

12.

megjegyzi, hogy az alapítvány honlapján közzétette valamennyi igazgatótanácsi tag, valamint felső és középvezető összeférhetetlenségi nyilatkozatát és önéletrajzát;

13.

megállapítja, hogy az alapítvány még nem dolgozott ki külön szabályokat az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére; megjegyzi azonban, hogy az alapítvány 2018-ban átfogó összeállítást készített az etikai vonatkozású problémákról, ezen belül az összeférhetetlenségről is; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben frissítésre került sor a legújabb szabályozásra utaló hivatkozások bevezetése érdekében;

Közbeszerzés

14.

megjegyzi, hogy az összes beszerzési igény szisztematikus eseti értékelése révén szinergiákra törekedtek más intézményekkel a közbeszerzés terén; megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány 28 intézményközi szerződés, 10 szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás és 5, más ügynökségek előtt nyitva álló szerződés részese volt;

15.

megállapítja, hogy az alapítványnál általánossá vált a közbeszerzési pályázatok elektronikus benyújtása; üdvözli, hogy egy újonnan létrehozott zöld közbeszerzési munkacsoport keretében kísérleti jelleggel környezetbarát kiválasztási és odaítélési kritériumokat alkalmaztak az ajánlatokra;

Belső kontroll

16.

tudomásul veszi az alapítvány válaszát a Számvevőszék 2020. évi jelentésében szereplő, a belső kontrollrendszer 12. elvének való meg nem feleléssel és az alapítvány által hozott intézkedésekkel kapcsolatos észrevételre; megállapítja, hogy az alapítvány a kivételek és a meg nem felelési események alapos és rendszeres felülvizsgálatával kezelte a Számvevőszék ajánlását; tudomásul veszi továbbá az eltérésekre (kivételek és meg nem felelési események) alkalmazandó új alapítványi szabályzat kidolgozását és végrehajtását, valamint az azok kezelésére vonatkozó egyszerűsített munkafolyamatot; emellett megállapítja, hogy 2021-ben az alapítvány 2021 első negyedévéig elvégezte a Covid19-világjárványra tekintettel hozott valamennyi döntés részletes felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az alapítvány szabályozási keretétől való eltérést eredményező valamennyi döntést megfelelően rögzítse, beleértve a nem pénzügyi jellegű eltéréseket is;

17.

tudomásul veszi, hogy 2021-ben az alapítvány belső ellenőrzést indított „az Európai Képzési Alapítvány és az Európai Bizottság szolgálatai közötti komplementaritás és együttműködési mechanizmusok” tekintetében, amely 2022-ben zárul le; tudomásul veszi, hogy ez az ellenőrzés szerepel a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának többéves tervében; továbbá tudomásul veszi, hogy az alapítvány hivatalosan lezárta a Belső Ellenőrzési Szolgálat valamennyi korábbi ellenőrzési ajánlását, és nincsenek az alapítvánnyal kapcsolatos lezáratlan ellenőrzési ajánlások;

18.

emlékeztet arra, hogy az alapítványra egy 2018 óta lezáratlan számvevőszéki észrevétel vonatkozik, amely egy olyan munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárással függ össze, amelynek során az alapítvány elsősorban nem versenyalapú árösszetevőket alkalmazott odaítélési kritériumként; tudomásul veszi, hogy az alapítvány a problémát a tervezett fellépéssel összhangban 2023-ban fogja kezelni a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó következő közbeszerzési eljárás elindításakor;

19.

tudomásul veszi az alapítvány saját belső kontrollrendszerére vonatkozó pozitív értékelését, amely a belsőkontroll-elveket 82,4 %-ban eredményesnek (2020-ban 71 %), 17,6 %-ban pedig részben eredményesnek értékelte (2020-ban 29 %), és csak kisebb javítások szükségességét állapította meg; tudomásul veszi, hogy az alapítvány a kivételek és a meg nem felelési események alapos és rendszeres felülvizsgálatával kezelte a Számvevőszék kivételek nyilvántartásával kapcsolatos ajánlását;

20.

megjegyzi, hogy az alapítvány az OLAF által kialakított módszertan felhasználásával kidolgozta és végrehajtotta saját csalásellenes stratégiáját;

21.

emlékeztet az irányítási és kontrollrendszerek megerősítésének fontosságára az alapítvány megfelelő működésének biztosítása érdekében; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes és utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák rögzítésének elmulasztását a kivételek nyilvántartásában;

Digitalizáció és a zöld átállás

22.

üdvözli az alapítvány 2021-ben meghatározott digitális stratégiáját és végrehajtási ütemtervét, amelynek célja, hogy fokozza a digitális és online eszközök használatát az alapítvány által kínált szolgáltatások nyújtása és az érdekelt felek bevonása, valamint a belső hatékonyságnövelés céljából; elismerését fejezi ki a belső folyamatok – például az emberi erőforrások, a pénzügyi munkafolyamatok, az elektronikus aláírás és a közbeszerzés irányítása –, valamint a külső interakciók – például az online digitális eszközök eszmecserék, ülések során történő használata – gyorsított digitalizációjáért;

23.

tudomásul veszi az alapítvány által a hatékonyságnövelés érdekében 2021-ben végrehajtott egyedi intézkedéseket, például a több kifizetési kérelmet csoportosító egységes kifizetési megbízás használatát, a digitális aláírási munkafolyamat belső dokumentumokra való alkalmazását, valamint a digitalizáció terén a közbeszerzési irányítási eszköz közbeszerzési folyamatok tekintetében történő teljeskörű tesztelése és telepítése és a pénzügyi irányítási folyamatok belső és külső kommunikációjának teljeskörű digitalizációja révén elért előrehaladást;

24.

megállapítja, hogy 2021-ben az alapítvány új, a biztonságra vonatkozó összehangolt megközelítés keretében kidolgozott kiberbiztonsági politikát fogadott el, amely egy átfogó politikából és egyedi információbiztonsági politikákból áll; megállapítja továbbá, hogy az alapítvány összehangolt transzverzális munkacsoporttal rendelkezik, amely felöleli a kiberbiztonságot, az információbiztonságot, a személyzet fizikai biztonságát és az épületek biztonságát; üdvözli az alapítvány információvagyon-leltárának létrehozását, valamint az új digitális iratkezelési rendszerre való átállás terén 2021 folyamán elért előrelépést;

25.

üdvözli az alapítvány regisztrációját a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerbe és az ISO 14001 tanúsítvány megszerzését; elismerését fejezi ki az alapítvány által az energia, a műanyagok, a mobilitás, a kibocsátások és a zöld közbeszerzés terén 2021-ben tett zöldítési erőfeszítések révén hozott konkrét intézkedésekért;

26.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az alapítvány digitalizációját a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizációjának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az alapítványnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

27.

arra ösztönzi az alapítványt, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az alapítvány személyzetének minden tagja számára kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

28.

megállapítja, hogy 2021-ben az alapítvány folytatta a szoros együttműködést az európai uniós ügynökségek hálózatával a Covid19-válság kezelésével és a távmunkára vonatkozó új szabályokkal kapcsolatos ismeretek cseréje terén; tudomásul veszi az alapítvány által a világjárvány folyamatos kezelése érdekében végrehajtott támogató intézkedéseket, többek között a zöldigazolvány iránti kérelmek kezelését, egyezmények megkötését három orvosi központtal, valamint a szemüvegekre és az otthoni irodai berendezésekkel kapcsolatos hozzájárulásokra vonatkozó igazgatói döntések meghozatalát;

További megjegyzések

29.

megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány sikeres szerepet vállalt médiapartnerségekben a munka jövőjéről és a tanulás jövőjéről szóló kampány keretében, amely széles nyilvánosság körében keltett visszhangot; tudomásul veszi továbbá az alapítvány különböző közösségimédia-csatornákon való szerepvállalását, amely jobb mérőszámokhoz vezetett 2021-ben; sürgeti az alapítványt, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményére vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; felhívja az alapítványt, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

30.

megelégedéssel veszi tudomásul az alapítvány által a Cedefoppal és az Eurofounddal a vonatkozó együttműködési megállapodásaik szerint folytatott, régóta fennálló partnerséget és közös munkát, valamint a számviteli szolgáltatások megosztásáról az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel kötött megállapodás 2021. évi előkészítését és 2022-es hatálybalépését; felhívja az alapítványt, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén) és a bevált gyakorlatok cseréjét, különösen a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, és tárja fel a lehetőségeket tevékenységeinek és a más uniós szervekkel és ügynökségekkel létrehozott munkamegállapodásainak kibővítésére;

31.

(2) https://www.etf.europa.eu/en/what-we-do/skills-enterprise-development

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/400

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1918 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0098/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 17. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0135/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/401

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1919 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0099/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 47. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0105/2023),

1.	mentesítést ad a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.

(1) HL C 162., 2022.4.13., 22. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/403

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1920 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0105/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 216 513 780 EUR volt, ami 2020-hoz képest 9,83 %-os csökkenést jelent, összhangban a 2019 óta tartó csökkenő tendenciával, amikor az ügynökség költségvetését a megelőző évhez képest 40,23 %-kal növelték; mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy a bevétel tekintetében az annak alapjául szolgáló ügyletek minden anyagi szempontból jogszerűek és szabályszerűek; mivel a Számvevőszék összesen 18,11 millió EUR összegű kifizetést azonosított, amelyből 15,67 millió EUR véleménye szerint nem felelt meg az ügynökség pénzügyi szabályzatában foglalt bizonyos rendelkezéseknek, 2,44 millió EUR pedig véleménye szerint nem felelt meg a vonatkozó keretszerződések rendelkezéseinek, mindezek pedig a 2021-ben rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok összesen 6,20 %-át teszik ki, ami meghaladja az ellenőrzés lefolytatásához meghatározott lényegességi küszöböt, és ami miatt az elszámolások alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan korlátozott véleményt készítettek; mivel az említett nem megfelelő kifizetések kivételével a Számvevőszék megállapítása szerint a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek a 2021. december 31-ével lezárt év kifizetései tekintetében minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021 során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 100 % volt, ami 2020-hoz képest 24,39 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 94,65 % volt, ami 2020-hoz képest 0,24 %-os növekedést jelent;

üdvözli, hogy 2021-ben nem került sor nem automatikus átvitelre; megállapítja azonban, hogy a II. cím (infrastrukturális és működési kiadások) nem differenciált kifizetési előirányzataiból automatikusan átvitt összeg magas (11,1 millió EUR), és az említett címre vonatkozó összesen 19,8 millió EUR 56 %-át, valamint a 2021-ről 2022-re automatikusan átvihető teljes összeg (11,8 millió EUR) 93,55 %-át teszi ki; megismétli a Számvevőszék azon véleményét, miszerint az átvitelek magas aránya ellentmond az évenkéntiség költségvetési elvének, és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos strukturális problémákra utal; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a II. cím átvitt kiadásai főként külső támogató szolgáltatókhoz kapcsolódnak, akikkel az ügynökség azután szerződött, hogy olyan új feladatokkal bízták meg, amelyekhez nem társult megfelelő humánerőforrás-allokáció; megállapítja továbbá, hogy az ilyen külső szolgáltatókkal való szerződések időbeliségét nem a naptári évhez, hanem a szükséges szolgáltatások nyújtásának időtartamához igazították; mindazonáltal felszólítja az ügynökséget, hogy kezelje ezeket a problémákat, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos intézkedésekről; felhívja a Bizottságot, hogy javítson az új feladatok és a szükséges források elosztásának koordinációján, hogy csökkentse azon esetek számát, amikor külső szolgáltatók igénybevételére van szükség;

úgy véli, hogy az ügynökségnek folytatnia kell a párbeszédet a Bizottsággal, hogy javaslatot tegyen többéves költségvetési tervezésének módosítására annak érdekében, hogy csak akkor kapjon forrásokat rendszerek fejlesztésére, amikor biztosított a jogbiztonság;

Teljesítmény

üdvözli, hogy az ügynökség többféle eszközt, például fő teljesítménymutatókat alkalmaz tevékenységei hozzáadott értékének értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megállapítja, hogy az ügynökség nyilatkozata szerint teljesítette a 2021-re vonatkozó, a létrehozó, azaz az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott célkitűzéseit, és mind az eredmények, mind a teljesítmény tekintetében elérte a 2021. évi munkaprogramjában meghatározott eredményeket; üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben folytatta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a 2018. december 11-én hatályba lépett, imént említett rendeletben meghatározott, módosított megbízatásához, és tudomásul veszi a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú stratégia elfogadását, amely iránymutatást nyújt az ügynökség hosszú távú fejlődéséhez és tevékenységeihez, valamint jövőbeli többéves és éves programozásához;

megállapítja, hogy az ügynökség által üzemeltetett informatikai rendszerek teljesítménye és rendelkezésre állása megfelelt a vonatkozó szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásoknak; tudomásul veszi a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben hozott korábbi ítéletekre vonatkozó információkkal rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló rendszer (ECRIS-TCN), valamint az új és a meglévő rendszerek közötti interoperabilitás folyamatos fejlesztését; megállapítja továbbá, hogy az említett új rendszerek üzembe helyezését több hónappal elhalasztották, miközben az interoperabilitási architektúra 2023 végéig történő befejezésének általános határideje megmaradt; elismerését fejezi ki az ügynökségnek számos projekt befejezéséért, köztük az egységes nemzeti interfészek kiépítéséért, a vízuminformációs rendszer (VIS) kommunikációs infrastruktúrájának korszerűsítéséért és a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (BMS) elindításáért; üdvözli, hogy az ügynökség fokozta kutatási és innovációs erőfeszítéseit a mesterséges intelligencia, a zökkenőmentes és érintkezés nélküli határátlépést elősegítő technológiák, valamint a belső biztonság területén megvalósuló projektek révén; megállapítja, hogy az ügynökség terv szerint halad a strasbourgi telephelyének második bővítésére irányuló projekttel; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség felülvizsgálta ezt a projektet annak érdekében, hogy a 2028-ban várható átadásnál korábban tegyen elérhetővé további kapacitásokat, az adatközpont moduláris felépítése, az irodaterület csökkentése és a telephely bővítésének szakaszokban történő megvalósítása révén;

üdvözli, hogy az ügynökség az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal utódjával) és az Európai Határ- és Parti Őrséggel együtt aktív támogatást nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek a migránsok és menedékkérők fő belépési pontjai az Unióba; megállapítja, hogy az ügynökség működteti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek központi elemét, amelyek tagállami rendszerekhez kapcsolódnak;

üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is támogatja az uniós politikák végrehajtását a személyek és áruk szabad mozgása, a közös utazási vízum, a határellenőrzés, a bevándorlás és a menekültügy, valamint a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés terén, beleértve a szervezett bűnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelmet is;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 90,61 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 213 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ben 202 engedélyezett álláshely volt) 193-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; tudomásul veszi, hogy emellett 2021 augusztusában az engedélyezett 132 szerződéses alkalmazottból és 11 kirendelt nemzeti szakértőből 107 szerződéses alkalmazott és 10 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél;

hangsúlyozza, hogy 2021-ben a személyzet hét tagja hagyta el az ügynökséget, ami 5,5 %-os fluktuációt jelent, ez pedig magasabb az 5 %-os célnál és a 2020-as 3,7 %-os alapértéknél; üdvözli, hogy az ügynökség vezetése figyelemmel kíséri és értékeli azokat az okokat, amelyek hatással vannak e mutatóra; az ügynökség válaszai alapján megállapítja, hogy az ügynökség által szervezett exitinterjúk során a távozás okaiként egyebek közt a határozott idejű és alacsony besorolási fokozatú munkaszerződéseket és a nagy munkaterhelést nevezték meg; hangsúlyozza, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség a rendelkezésre álló emberi erőforrások tekintetében annak érdekében, hogy az ügynökség alkalmazkodni tudjon a munkaterhelés ingadozásaihoz és a vonatkozó jogalkotási aktusok elfogadásának esetleges késedelmeihez; felhívja az Európai Bizottságot, hogy folytasson konstruktív párbeszédet az ügynökséggel, és a jövőben a létszámtervekben rendelkezésére álló erőforrások meghatározásakor foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel;

10.

aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség felső vezetésének – két férfi (100 %) és egy nő sem –, igazgatótanácsának – 49 férfi (81,7 % és 11 nő (18,3 %) – és teljes személyzetének – 215 férfi (69,4 %) és 95 nő (30,6 %) – nemek szerinti összetételét; elismeri, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezése az egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak hatáskörébe tartozik; felhívja a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak jelölésekor és kinevezésekor határozottan vegyék figyelembe a nemek közötti egyensúlyt; tudomásul veszi az ügynökségnek a nemek közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseit, és üdvözli a 2021-ben tapasztalt enyhe javulást; mindazonáltal felkéri az ügynökséget, hogy aktívan dolgozzon a nemek közötti egyensúly megteremtésén, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az erre vonatkozó cselekvési tervről; emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy az ügynökség a vezetősége és személyzete körében biztosítsa a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet is;

11.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség 15 kiválasztási eljárást indított, és az összesen 18 munkaerő-felvételi eljárás során 1 944 pályázat érkezett be; elismerését fejezi ki az ügynökségnek a hatékonyságnövekedés és az ügynökség toborzási folyamatának javulása, valamint vonzó munkáltatóként való megítélése miatt; tudomásul veszi e tekintetben az ügynökség különböző intézkedéseit, például az „Agile Recruitment” kísérleti projektet, részvételét a „Women in Tech” globális online állásbörzén, az álláshirdetéseknek az ügynökség honlapján kívüli közzétételét, valamint a profilok csoportosítását vagy a meglévő tartaléklisták használatát az azonos besorolási fokozatú és beosztási csoportok esetében; megjegyzi továbbá, hogy elvégeztek egy, az ügynökség kompetenciakeretére vonatkozó elemzést, és arra ösztönzi az ügynökséget, hogy dolgozzon ki kompetenciaalapú humánerőforrás-gazdálkodási stratégiát;

12.

elismerését fejezik ki az ügynökségnek, amiért a „zéró tolerancia” elvét alkalmazza a zaklatással szemben; megállapítja, hogy 2021-ben az ügynökség 14 lelki vagy szexuális zaklatással kapcsolatos ügyben járt el; ezzel összefüggésben megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség két előzetes vizsgálatot végzett, amelyek három igazgatási vizsgálat megindításához és egy alkalmazott elbocsátásához vezettek; üdvözli, hogy az ügynökség webináriumokat és tudatosságnövelő foglalkozásokat szervezett a zaklatás megelőzésével és a bizalmi személyek szerepével kapcsolatban, valamint hogy intézkedéseket hozott a személyzet munkahelyi jóllétének, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyának javítása érdekében a mentális egészségről szóló webináriumok és egyéni tanácsadás révén;

13.

üdvözli, hogy az ügynökség a SYSPER humánerőforrás-gazdálkodási eszköz valamennyi alapvető modulját, valamint számos választható modulját is használja; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa humánerőforrás-gazdálkodási rendszerének digitalizálását;

Közbeszerzés

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség beszámolója szerint a transzverzális műszaki keretrendszer – a legnagyobb szerződés, amit az ügynökség valaha megkötött – számos kulcsfontosságú operatív tevékenység tekintetében bizonyította létjogosultságát, ugyanakkor továbbra is a transzverzális közbeszerzés előnyeinek a különböző vállalkozók több projektre kiterjedő részvételének összehangolása révén történő maximalizálása a célkitűzés; megállapítja, hogy 2021-ben több fontos közbeszerzési eljárás előkészítésére és szerződés megkötésére került sor, például az ECRIS-TCN központi rendszerére, a VIS/BMS új tesztkörnyezetének frissített verziójára és a leendő dokumentumkezelő rendszer technológiájának értékelésére vonatkozóan;

15.

hangsúlyozza a Számvevőszék korlátozott véleményét a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ami több keretszerződéssel kapcsolatban 2021-ben teljesített hat kifizetés szabálytalanságára vezethető vissza, amelyek összesen 18,11 millió EUR összeget, azaz a 2021-ben rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok 6,20 %-át tették ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2021 már az egymást követő második olyan év, amelyre vonatkozóan a Számvevőszék hasonló korlátozott véleményt adott ki az ügynökség közbeszerzési és szerződéskötési tevékenységével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ügynökség szerint a szabályoknak való megfelelést e területen számos tényező befolyásolja, amelyek a működési és költségvetési tervezéshez, a beszerzési modellhez, a szerződéskötés során felmerülő fejleményekhez, valamint az elégtelen személyi állományhoz kapcsolódnak, és ezek korlátozzák az ügynökség lehetőségeit a szerződések hatályának, időtartamának és értékének módosítására; hangsúlyozza, hogy a kezelt nagyméretű IT-rendszerek bővítésére és korszerűsítésére való tekintettel az ügynökség átállt a vertikális beszerzésről a transzverzális beszerzésre, így a Bizottságtól átvett kezdeti vertikális beszerzési modell már nem fenntartható; megjegyzi, hogy az átállás fő okai a beszállítóktól való függetlenség növelésével, a méretgazdaságossággal, vagy a költségek csökkentésével kapcsolatosak;

16.

kiemeli a Számvevőszék észrevételeit egy 40 millió EUR összegű, a nagyméretű informatikai rendszerekre vonatkozó keretszerződés végrehajtására vonatkozó konkrét szerződéssel kapcsolatban, amelyet az ügynökség a nyújtandó szolgáltatások részleteinek meghatározása nélkül írt alá; az ügynökség magyarázata alapján megállapítja, hogy a technológia gyors fejlődése miatt fokozott rugalmasságra van szükség az informatikai beszerzések terén; rámutat arra, hogy az ügynökség által kidolgozott keretszerződések nagyfokú rugalmasságot igényelnek annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés mellett az ügynökség által kezelt, új nagyméretű IT-rendszerek kialakítását vagy a már meglévők átalakítását célzó jogalkotási fejleményekhez is alkalmazkodjanak; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó jogi aktusok elfogadása és végrehajtása terén jelentkező ismétlődő késedelmek – mely szempontok teljes mértékben az ügynökség ellenőrzésén kívül esnek – kulcsfontosságú tényezői annak, hogy az ügynökség milyen részletességet és pontosságot tud biztosítani a keretszerződések kezdeti kidolgozásakor; tudomásul veszi továbbá az ügynökség beszámolóját, miszerint közbeszerzési politikái és gyakorlatai az elmúlt években javultak, ám ennek csekély hatása van a már folyamatban lévő, régebbi szerződésekre; felhívja az ügynökséget, hogy vegye számba az e téren szerzett tapasztalatokat és a Számvevőszék által szolgáltatott észrevételeket annak érdekében, hogy tartós javulást biztosítson; támogatja az ügynökséget azon törekvésében, hogy átfogó közbeszerzési iránymutatásokat és – első alkalommal – egy szerződéskötési szabályzatot vezessen be, és felszólítja az ügynökséget, hogy a jóváhagyást követően bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére ezeket a dokumentumokat; felhívja az ügynökséget, a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg a lehetséges megoldásokat a közbeszerzés rugalmasságának és alkalmazkodási képességének fokozására annak érdekében, hogy az ügynökség megbízatását hatékonyan végre tudja hajtani;

17.

tudomásul veszi az ügynökség azon álláspontját, hogy a Számvevőszék által feltárt formális szabálytalanságokból nem származott az Unió költségvetését érintő pénzügyi kár;

18.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség 2021-ben 759 jogi kötelezettségvállalást írt alá; megállapítja, hogy az ügynökség 14 közbeszerzéssel foglalkozó alkalmazottat foglalkoztat (11 tisztviselő és 3 asszisztens); hangsúlyozza, hogy az ügynökség nem rendelkezik megfelelő besorolási fokozatú álláshellyel egy önállóan működő közbeszerzési osztály létrehozásához; felhívja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az igényeket, amikor a jövőben meghatározza a létszámtervekben rendelkezésre álló forrásokat;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

19.

tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség felülvizsgálta és elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásait annak érdekében, hogy elindítsa az ügynökség belső ellenőrzési részlegét, amelynek feladata a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos bizalmas és pártatlan iránymutatás biztosítása;

20.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség évente közzéteszi honlapján az igazgatótanács és a felső vezetés tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait; üdvözli, hogy az ügynökség átláthatósági nyilvántartást hozott létre, amelynek keretében a felső vezetés és a gazdasági szereplők közötti üléseket közzéteszik az ügynökség honlapján;

Belső kontroll

21.

megjegyzi, hogy 2018-ban az európai adatvédelmi biztos adatvédelmi ellenőrzést végzett a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a VIS tekintetében, 2019-ben pedig ellenőrzést végzett az Eurodac tekintetében, amely rendszerek mindegyikét az ügynökség üzemelteti és kezeli, és amelyet követően összesen 72 ajánlást adtak ki; megállapítja, hogy az ügynökség végrehajtotta ezeket az ajánlásokat, és negyedévente nyomon követi az ajánlások végrehajtásának előrehaladását; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos tevékenységeit továbbra is kiemelten tartsa napirendjén; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezen ajánlások végrehajtása tekintetében elért haladásról;

22.

üdvözli az ügynökség belső kontrollrendszerének éves értékelését, amely megállapította, hogy van belső kontrollrendszere, működik és eredményes, noha szükség van bizonyos javításokra; üdvözli továbbá a Számvevőszék észrevételei és a Parlament előző évekből származó mentesítési állásfoglalásai tekintetében elért eredményeket, valamint azt, hogy az ügynökség végrehajtotta a Számvevőszéknek a közbeszerzési szabályok be nem tartásáról szóló 2018-as és 2019-es ajánlásait; emlékeztet arra, hogy két fennmaradó észrevétellel kapcsolatban a munka még folyamatban van; felszólítja az ügynökséget, hogy fokozza a Számvevőszék fennmaradó észrevételeivel kapcsolatos korrekciós intézkedések végrehajtására irányuló erőfeszítéseit;

23.

tudomásul veszi, hogy 2021 végén az ellenőrzési ajánlások végrehajtási aránya 77 % volt (24 ajánlás végrehajtva és 37 ajánlás függőben); megjegyzi, hogy 2021 végén összesen 32 ajánlás volt lezáratlan, amelyek közül egyik sem volt „kritikus”; aggodalommal veszi tudomásul, hogy hét ajánlás esetében a határidő már lejárt, ami azt jelenti, hogy az ajánlás végrehajtása folyamatban volt, bár a végrehajtás határideje már elmúlt; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul hajtsa végre a még folyamatban lévő ajánlásokat, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről; úgy véli, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) OC-2020–0441-A2. sz. jelentésének megállapításait a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; felhívja továbbá az ügynökséget, hogy nyújtson be jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az OLAF ajánlásainak végrehajtásáról;

Digitalizáció és a zöld átállás

24.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek az energiahatékonyság javítását célzó különböző intézkedésekért, a kizárólag zöldáram és újrahasznosított papír használatától kezdve a tallinni épület fűtéséig, amely a szerverteremből származó hő hasznosításával történik; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szerinti tanúsítási eljárásokat; felhívja továbbá az ügynökséget, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére legutóbbi környezetvédelmi nyilatkozatait;

25.

tudomásul veszi az ügynökség 2021-ben a kiberbiztonság területén hozott további intézkedéseit, például az e tárgyban elfogadott hat szabványt és a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoport létrehozását, valamint az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) való folyamatos együttműködést és a strukturált IT-biztonsági kockázatkezelési és ellenőrzési keretrendszer bevezetését; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség együttműködött az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel) az uniós kiberbiztonsági jogszabályok gyakorlati végrehajtása és az ügynökség éves kiberbiztonsági gyakorlata során; felhívja az ügynökséget, hogy vezessen be új eszközöket a költségvetés és a közbeszerzés digitalizálása terén, például az elektronikus aláírást, e-szerződéseket és e-számlázást;

Az üzletmenet folytonossága a Covid19-válság idején

26.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség a 2021-ben is folytatódó Covid19-világjárvány okozta kihívások ellenére is képes volt biztosítani az irányítása alatt álló rendszerek folyamatos rendelkezésre állását és rezilienciáját, valamint a schengeni térség normális működését; ezzel összefüggésben megjegyzi azonban, hogy az új rendszerek fejlesztésére vonatkozó megvalósítási menetrendeket felülvizsgálták, mivel a hardverek nem álltak rendelkezésre, késett a berendezések szállítása és telepítése, valamint a személyzet és a beszállítók ritkábban tudtak a helyszínen tartózkodni;

27.

elismerését fejezi ki az ügynökség más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel üzletmenet-folytonossági kérdésekben folytatott együttműködése miatt az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje terén; elismerését fejezi ki továbbá azért, hogy az ügynökség részt vett az intézményközi biztonsági képzési és tudatosságnövelési csoport és a bel- és igazságügyi ügynökségek biztonsági tisztviselőinek hálózata kezdeményezéseiben, ahol a közös biztonsági kérdések kezelésével foglalkoztak;

Egyéb

28.

üdvözli az ügynökség 2021-es aktív online jelenlétét, és megjegyzi, hogy javultak a közösségimédia-mutatói; elismerését fejezi ki az ügynökségnek az olyan külső online kampányokhoz való hozzájárulásáért, mint a „Digital EU” vagy a „Women in Tech”, valamint az olyan eredményes rendezvények megszervezéséért, mint az éves konferencia és az eu-LISA által szervezett ágazati kerekasztal-beszélgetések;

29.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/409

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1921 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0099/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0105/2023),

1.	jóváhagyja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/411

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1922 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0100/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségről (EU-OSHA) és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0132/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ideiglenes ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ideiglenes ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 42. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/413

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1923 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0132/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 16 114 100 EUR volt, ami 2020-hez képest 0,35 %-os minimális növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a kötelezettségvállalási előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 97,26 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest enyhe, 0,46 %-os mértékű növekedést jelent; sajnálatosnak tartja, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 63,53 %-os volt, ami 2020-hoz képest 1,38 %-os növekedést jelent;

Üdvözli azonban, hogy az ügynökség végrehajtotta a 2018-as és 2019-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos számvevőszéki észrevételek nyomán hozott valamennyi intézkedést;

megjegyzi, hogy az ügynökség negyedévente tervezi a vonatkozó éves munkaprogram költségvetésének 3. címe alatti kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat, és a végrehajtási szakaszban rendszeresen felülvizsgálja mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok havi tervezését; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az ügynökség központosította valamennyi beszerzésének kezeléséhez szükséges adminisztratív erőforrásokat és szakértelmet, többek között a tervezést, a pályáztatást, az odaítélést és a nyomon követést; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak arról, hogy elérték-e a harmonizálás és a hatékonyság terén várt eredményeket, különösen az átvitelek kezelése tekintetében;

Teljesítmény

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, megbízható és megfelelő információk, elemzések és eszközök kidolgozására, összegyűjtésére és biztosítására irányuló tevékenységeit, amelyek hozzájárulnak az egészséges és biztonságos munkahelyek Unión belüli előmozdítását célzó uniós politikához;

megállapítja, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókként használ bizonyos intézkedéseket a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és más intézkedéseket – amilyen például a munkaprogram teljesítése, a kifizetési előirányzatok törlése és a közvetítők hálózatépítésen keresztüli tájékoztatási kapacitása – költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség egy fő teljesítménymutatót alkalmaz a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtására; megjegyzi, hogy az ügynökség szinte valamennyi célkitűzését megvalósította, és hogy a munkaprogram hat elemét törölték, mivel a világjárvány hatással volt az utazásokra és a rendezvényekre;

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség hozzáférhetővé tette a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos áttekintés eredményeit, amelyek a távmunkára és a pszichoszociális kockázati tényezők szerepére, valamint a munkavállalóknak a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésében és kezelésében való részvételére összpontosítottak, és amelyek a 2020 októberében 24 hónapra indított „Egészséges munkahelyek” kampány alapjául szolgáltak; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség tevékenységei és áttekintései a digitalizációra, a pszichológiai kockázatokra és az egészségügyi ágazatra összpontosítanak; üdvözli az ügynökség részvételét a Covid19-válságra való uniós reagálásban; megjegyzi továbbá, hogy 2021 júniusában elfogadták az ügynökség munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretet (2021–2027);

hangsúlyozza továbbá, hogy az ügynökség szerepet játszhat az uniós intézmények munkájának támogatásában a munkájuk során azbeszttel, rákkeltő anyagokkal, mutagénekkel vagy reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme terén, összhangban a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2), illetve a 98/24/EK tanácsi irányelv felülvizsgálata vonatkozásában (3);

megjegyzi, hogy az ügynökség kiemelt szerepet kapott a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek és a portói célkitűzések végrehajtásában; üdvözli az ügynökség határozott elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy minden munkavállaló azonos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogokat élvezzen, függetlenül a vállalkozás méretétől, a szerződés vagy a munkaviszony típusától, megvalósítva a munkával összefüggő halálesetekre vonatkozó „zéró-elképzelés” megközelítést;

hangsúlyozza, hogy megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani az ügynökség számára, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyon magas teljesítési aránnyal folytassa munkaprogramjának végrehajtását, különös tekintettel az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének (2021–2027) végrehajtására;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség szorosan együttműködik más ügynökségekkel, például az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Alapjogi Ügynökséggel, az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal és a Közös Kutatóközponttal olyan közös érdekű kérdésekben, mint a foglalkoztatási és szociális politika, és hogy most teszi hivatalossá együttműködését az Európai Munkaügyi Hatósággal; megjegyzi, hogy az ügynökség együttműködött az Eurostattal az OSH-barométer kidolgozásában; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség támogatja az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget az olajszennyezés eltávolítására irányuló fellépésekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági iránymutatások kidolgozásában, és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt a kockázatértékelésre vonatkozó átfogó útmutatóval kapcsolatos munkájában, amely az ügyfélszolgálati tisztviselők pszichoszociális terheire összpontosít, valamint hogy hozzájárult az EU4BorderSecurity kezdeményezéshez a Frontex-szel együttműködve; megjegyzi, hogy az ügynökség továbbra is logisztikai támogatást nyújtott a nemzeti kapcsolattartó pontoknak és hálózataiknak;

Személyzeti politika

11.

megjegyzi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,5 % volt (az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 40 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 39 volt betöltve); megjegyzi, hogy ezenfelül az ügynökségnél 2021-ban 25 szerződéses alkalmazott dolgozott;

12.

tudomásul veszi, hogy a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó 2021-es jelentés szerint a felső vezetést 3 férfi (75 %) és 1 nő (25 %), az igazgatótanácsot pedig 65 férfi (66 %) és 34 nő (34 %) alkotja, és az ügynökség teljes személyzete 21 férfiből (33 %) és 43 nőből állt (67 %); felhívja az ügynökséget, hogy javítsa a nemek közötti egyensúlyt munkatársai körében, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e téren történő változásokról; ismételten kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor biztosítsák a nemek közötti egyensúly figyelembevételét;

13.

megállapítja, hogy az ügynökség 64 alkalmazottat foglalkoztat 15 tagállamból; mély aggodalmát fejezi ki a fennmaradó 12 tagállam alkalmazottak közötti alulreprezentáltsága miatt; sürgeti az ügynökséget, hogy felvételi eljárásaiban szenteljen kiemelt figyelmet a földrajzi egyensúlynak, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

14.

üdvözli, hogy 2021-ben nem jelentettek zaklatási esetet, és hogy az ügynökség határozottan elkötelezett a zaklatás elleni politikák előmozdítása, a személyzet számára rendszeres figyelemfelkeltő képzések szervezése és a témával foglalkozó speciális intranetes oldal frissítése mellett;

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy az ügynökség végrehajtotta a finanszírozási és közbeszerzési funkciójára vonatkozó stratégiáját, amelynek célja az erőforrások felhasználásának optimalizálása, a folyamatok harmonizálása, valamint a szerepek és felelősségi körök jobb meghatározása, továbbá hatékonysági nyereségek realizálása; megjegyzi továbbá, hogy e stratégia végrehajtása optimális pénzügyi és közbeszerzési működési modellt eredményezett az ügynökség számára;

16.

aggodalommal állapítja meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy egy tételekre osztott nyílt közbeszerzési eljárás során az értékelő bizottság tagjai csak a szerződés odaítélését követően írták alá az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot, ami a közbeszerzési eljárás hiányosságát jelenti, és ellentétes a költségvetési rendelet 61. és 150. cikkének követelményeivel; felszólítja az ügynökséget, hogy a jövőbeli eljárásai során tegyen eleget a költségvetési rendeletnek;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

17.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy 2021 decemberében elfogadták az ajándékok és vendéglátás ügynökség személyzete általi elfogadására vonatkozó szabályokat megállapító határozatot; megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak az érdekeltségi nyilatkozat mellett egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot is be kell nyújtaniuk; üdvözli, hogy mindkét nyilatkozat elérhető az ügynökség honlapján; nagyra értékeli, hogy 2021-ben nem került sor összeférhetetlenség bejelentésére;

Belső ellenőrzés

18.

üdvözli, hogy az ügynökség olyan meg nem felelési stratégiát alkalmaz, amely nemcsak az előzetes kivételeket rögzíti, hanem az utólagos eseményeket is, amelyek célja a meglévő eljárások javítása és a belső ellenőrzési hiányosságok korai feltárása; megjegyzi, hogy 2021-ban a megállapított meg nem felelések nem utaltak jelentős hiányosságokra a meglévő ellenőrzések tekintetében; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség ismét részt vett a Bizottság által indított, a decentralizált ügynökségek kockázatkezeléséről szóló szakértői értékelésben azáltal, hogy megosztja az ismereteket, a módszertanokat és a kritikus kockázatokat a munkacsoportban részt vevő többi ügynökséggel;

19.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési keretrendszert az igazgatótanács 2019-ben fogadta el az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszere alapján; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer értékelése a 2021. évi jelentéstételi évre vonatkozóan arra a következtetésre jutott, hogy a keret megfelelő és annak végrehajtása kielégítő;

20.

megjegyzi, hogy az ügynökség szervezeti kockázati nyilvántartása kapcsolódik a belső ellenőrzési keretrendszerhez, és a felső vezetés mindkettőt rendszeresen felülvizsgálja; megjegyzi, hogy a 2021-ben nyomon követett négy kockázatot a „külső környezethez”, két kockázatot pedig a „belső környezethez” kapcsolódóként soroltak be, és egyik kockázat sem minősül az ügynökség jó hírnevét vagy stratégiai eredményeit fenyegető potenciális veszélynek;

21.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség kidolgozta és véglegesítette a 2022–2026 közötti időszakra vonatkozó új csalás elleni stratégiáját; üdvözli, hogy 2021-ben végrehajtották az érzékeny funkciók azonosítására és kezelésére vonatkozó eljárást;

Digitalizáció és a zöld átállás

22.

emlékeztet az előző években elfogadott távmunka-megállapodásokra és dokumentumkezelési rendszerre, és megjegyzi, hogy az ügynökség számos új elektronikus belső eljárást indított és hajtott végre; tudomásul veszi továbbá az e-eszközök bevezetését az e-ülések, az e-közbeszerzés (e-pályáztatás, e-benyújtás és közbeszerzési irányítási eszköz) széles körű használata, valamint az e-aláírás és az e-munkafolyamatok elfogadása révén; üdvözli e tekintetben az ügynökség igazgatási területeinek fokozatos egyszerűsítését és digitalizálását;

23.

tudomásul veszi az ügynökség hozzájárulását a körforgásos gazdaságról szóló előretekintő tanulmányhoz, amelynek célja, hogy azonosítsa a zöld átállással kapcsolatos, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó új és újonnan felmerülő kockázatokat, amelyek relevánsak a politikai döntéshozók és a kutatók számára;

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás révén együttműködést kezdett a CERT-EU-val annak érdekében, hogy biztosítsa az ügynökség kibervédelmét; megjegyzi, hogy 2021-ben számos biztonsági ellenőrzést indítottak az ügynökség alkalmazásai és weboldalai biztonsági szintjének értékelése céljából; megjegyzi, hogy ügynökségközi szinten az ügynökség megkezdte egy olyan közös megoldás végrehajtásának koordinálását, amely kiberbiztonsági szolgáltatásokat nyújt az kisebb uniós ügynökségeknek; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

25.

megjegyzi, hogy a Covid19-válság miatt a kiküldetésekre és ülésekre szánt 2021. évi költségvetés jelentős részét nem használták fel, és azt részben átcsoportosították más címek, alcímek, jogcímek és tevékenységek között;

26.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség szakértői megbeszéléseket szervezett a világjárványokra való munkahelyi felkészültségről; megjegyzi, hogy az ügynökség a terveknek megfelelően végrehajtotta a munkaprogramjában szereplő szinte valamennyi tevékenységet (ami 96 %-nak felel meg), ugyanakkor a Covid19-cel kapcsolatos nem tervezett feladatokat is vállalt és végrehajtott;

27.

megjegyzi, hogy a személyzetre vonatkozó, 2020 óta érvényben lévő távmunka-megállapodások támogatása érdekében az ügynökség 2021-ben új elektronikus belső eljárásokat indított és hajtott végre az üzletmenet-folytonosság megkönnyítése érdekében;

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség a világjárvány miatti korlátozások mellett továbbra is hatékonyan kommunikált és előmozdította a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, akár közvetlenül, akár hálózatán keresztül, szinte teljes egészében online;

Egyéb megjegyzések

29.

üdvözli az ügynökségnek az Eurofounddal, az Európai Munkaügyi Hatósággal és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) való irányítási szintű együttműködését, valamint a munkaprogram-tervezetek megosztását az Eurofounddal, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel és az EIGE-vel a megfelelő munkaprogramok közötti szinergia biztosítása érdekében; sürgeti az ügynökséget, hogy folytassa a szinergiák és lehetőségek feltárását tevékenységeinek és munkamegállapodásainak más uniós szervekkel való kibővítésével kapcsolatban; sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel az egymást átfedő feladatok más uniós szervekkel való megosztásának lehetőségeit;

30.

felhívja az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az ügynökséget, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

31.

a mentesítő határozatát kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételek tekintetében az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2023. május 10-i állásfoglalására (4) hivatkozik.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(3) A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/418

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1924 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0100/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségről (EU-OSHA) és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0132/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ideiglenes ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/419

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1925 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0096/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (4) és különösen mellékletének 8. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0126/2023),

1.	mentesítést ad az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/420

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1926 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0126/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 210 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 8,7 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel állapítja meg, hogy a 2021. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó év kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtási aránya 99,76 %-os volt, ami 2020-hoz képest szerény, 0,21 %-os növekedést jelent, továbbá hogy a folyó év kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya 51,22 %-ot ért el, ami 2020-hoz képest 28,88 %-os növekedést jelent;

megállapítja, hogy a 2021. évi fennálló kötelezettségvállalások (RAL, még ki nem fizetett előirányzott összegek) átvitele a 2022. évi pénzügyi évre 101 966,38 EUR-t, azaz az előirányzott összegek 49 %-át tette ki (szemben a 2020. évi 177 578,67 EUR-val, azaz 78 %-kal), és hogy ez az összeg főként a nukleáris megfigyelőközponttal és az ügynökség által végzett információkezeléssel kapcsolatos informatikai projekt (NOEMI) átmeneti szakaszában nyújtandó, még nem teljes egészükben teljesített informatikai szolgáltatásokat, valamint a 2022 elején ezzel kapcsolatban tartandó képzéseket vagy konferenciákat foglalja magában; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

megjegyzi, hogy az ügynökség, amely nem járhat el egyoldalúan ezen a területen, 2021. január 1-jétől pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot képzett az Egyesült Királyság részesedésének visszafizetésére, és hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése következtében az Egyesült Királyság részére a következő időszakokban teljesítendő kifizetésekről, visszatérítésekről vagy javadalmazásokról a Bizottsággal közösen döntenek; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Teljesítmény

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Bizottság jóváhagyását követően 2021. július 1-jén hatályba lépett a szabályzat, amely meghatározza, hogy az ügynökségnek miként kell egyensúlyba hoznia a keresletet és a kínálatot, és amely többek között új fogalommeghatározásokat is tartalmaz, valamint hivatalosan kiterjeszti az egyszerűsített eljárás hatályát;

különösen figyelembe veszi az ügynökség által az ellátásbiztonsággal és az árakkal foglalkozó, 2021-ben új megbízatással felruházott tanácsadó bizottsági munkacsoporttal folytatott munkát;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámtervvégrehajtása 94,12 %-os volt: a létszámtervben engedélyezett 17 álláshelyre 16 bizottsági tisztviselőt neveztek ki (2020-ban 17 engedélyezett álláshely volt); megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség nehezen talál asszisztenseket az alacsonyabb besorolási fokozatú álláshelyekre, tekintettel a szükséges speciális profilra és a luxemburgi megélhetési költségek tükrében a fokozathoz tartozó bérszintre;

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség arról számolt be, hogy a személyzet valamennyi tagja körében a nemek szerinti megoszlás 56 % nő és 44 % férfi volt;

Közbeszerzés

megállapítja, hogy az új szabályzat hatálybalépését követően az ügynökség közzétette azokat a formanyomtatványokat, amelyeket az ügynökség által megkötendő szállítási szerződések benyújtásához és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések bejelentéséhez kell használni;

Belső kontroll

10.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség frissítette kockázatértékelését, ez kiterjedt munkájának valamennyi területére, valamint operatív és adminisztratív folyamataira, és hogy az ügynökség kiigazításokat végzett annak érdekében, hogy a meglévő kontrollokat összehangolja a kockázatokkal; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

11.

megállapítja, hogy 2021-ben az ügynökség elvégezte belső kontrolljai hatékonyságának értékelését, amely előre meghatározott nyomonkövetési mutatók értékeléséből, többek között egy felmérésből, az ellenőrzések eredményeinek és az új vagy még nem teljesített ajánlások értékeléséből, valamint a meg nem felelések és a kivételes esetek elemzéséből állt; megállapítja, hogy az értékelés nem tárt fel olyan kockázatot, amely miatt fenntartást kellene megfogalmazni az éves megbízhatósági nyilatkozatban;

12.

az információbiztonság tekintetében megjegyzi, hogy az ügynökség személyzetének valamennyi tagja és valamennyi külső vállalkozó rendelkezik biztonsági tanúsítvánnyal, továbbá hogy a NOEMI informatikai rendszert sebezhetőségi értékelésnek vetették alá, amelyet az értékelésben foglalt ajánlások végrehajtása után meg kell ismételni; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

13.

Digitalizáció és a zöld átállás

14.

elismeréssel veszi tudomásul a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján, hogy a NOEMI informatikai projekt – amelynek célja, hogy megerősítse az ügynökség képességét a nukleáris anyagok és üzemanyagok piacának nyomon követésére és arra is, hogy biztonságosan tárolja a nukleáris szerződések érzékeny adatait – 2021-ben megkezdte működését, jövőbeli fejlesztései pedig a későbbi költségvetésekben kapott finanszírozástól fognak függeni; megjegyzi továbbá, hogy a projekt következő szakaszai a nukleáris ellátási szerződések és az ügynökség információinak teljeskörű digitális kezelését irányozzák elő; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

15.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizációját a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizációjának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

16.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség személyzetének minden tagja számára kínáljanak kiberbiztonsággal kapcsolatos, rendszeresen naprakésszé tett képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és ezzel kapcsolatban minden fejleményről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

17.

megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány továbbra is befolyásolta az Uniót 2021-ben és az ügynökség a Bizottság iránymutatásával összhangban, valamint a személyzetet és családjukat érintő kockázat minimalizálása érdekében automatikus lehetőségként bevezette a távmunkát, és hogy az erőforrásokhoz való hozzáféréshez és az épületekben végzendő munkához szükséges kritikus és alapvető személyzet rotációs rendszerben dolgozhatott;

18.

megállapítja, hogy az ügynökség költségvetési módosítás és belső átcsoportosítások révén módosította kiadásainak szerkezetét, tekintettel az előírt munkalátogatásokra és a tanácsadó bizottság üléseire fordított kiadások csökkenésére, és ehelyett informatikai rendszerébe ruházott be; megjegyzi továbbá, hogy a tanácsadó bizottság 2021. évi üléseit online tartották;

Egyéb megjegyzések

19.

elismeréssel állapítja meg, hogy az ügynökség honlapját 2021-ben a Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságával együttműködésben megújították, ennek eredményeként az ügynökség honlapja összhangba került a Bizottság honlapjával, és naprakész, felhasználóbarát dinamikus platformra került; megjegyzi továbbá, hogy a jobb felhasználói élmény érdekében a honlapon közzétett valamennyi információt újraszövegezték;

20.

21.

felhívja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság terén) és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken; sürgeti az ügynökséget, hogy vizsgálja meg a munkamegállapodások kiterjesztésének és az egymást átfedő feladatok más uniós szervekkel való megosztásának lehetőségeit;

22.

üdvözli az ügynökség 2021. évi éves jelentésében foglalt, a nukleáris anyagokkal és üzemanyagokkal való ellátás biztonságára vonatkozóan az ügynökség által tett ajánlásokat; felhívja az ügynökséget, hogy terjesszen elő több ajánlást az uránellátási források diverzifikálásának az üzemanyagciklus egyes szakaszaiban rendelkezésre álló lehetőségeire vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy az atomerőművek 2021-ben az Unióban termelt teljes villamosenergia-mennyiség mintegy 25,2 %-át állították elő;

23.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/423

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1927 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0096/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (4) és különösen mellékletének 8. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0126/2023),

1.	jóváhagyja az Euratom Ellátási Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/424

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1928 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0101/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0109/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügyvezető igazgatója számára az alapítvány 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/426

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1929 ALLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0109/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) (a továbbiakban: az alapítvány) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 21 757 000 EUR volt, ami 2020-hoz képest 1,69 %-os növekedést jelent; mivel az alapítvány költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az alapítvány 2021. évi pénzügyi évre szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,98 %-os szintet ért el, ami 2020-hoz képest 0,06 %-os, csekély mértékű növekedést jelent; tudomásul veszi, hogy az idei kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,56 %-os volt, ami 2020-hoz képest 3,12 %-os növekedést jelent;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetés tényleges vásárlóereje csökken, és a működési költségvetés aránya a 2010. évi 39 %-ról 2021-ben 28 %-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy e tendencia folytatódása veszélyezteti az alapítvány azon képességét, hogy elegendő, időszerű és megbízható adatokat gyűjtsön;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2020-ból áthozott alapok végrehajtási aránya 98,10 % volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb, mint a 2020-as arány;

aggodalommal állapítja meg, hogy az írországi megnövekedett megélhetési költségek miatt az alapítvány működési költségvetésének aránya folyamatosan csökken: 2012-ben 37,6 % volt, míg 2021-ben 26,4 %; figyelmeztet arra, hogy amennyiben e tendencia folytatódik, az alapítvány nem lesz képes fenntartani és tovább javítani munkája minőségét;

üdvözli, hogy az alapítvány megosztotta számvitelért felelős tisztviselőjének szolgálatait az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA), ami segítette az utóbbit tevékenységének zökkenőmentes fokozásában;

Teljesítmény

elismeri, hogy a munkaprogram 2021-re tervezett eredményei tekintetében az alapítvány 93 %-os teljesítményt ért el, ugyanis a 41 elérendő eredményből 38-at teljesített;

megállapítja, hogy az alapítvány nyolc fő teljesítménymutatót alkalmaz, amelyek szerepelnek teljesítmény-ellenőrzési rendszerében; megjegyzi különösen azt, hogy látható módon – a 2020. évi 34,6 %-ról 2021-ben 74 %-ra emelkedve – javult a teljesítmény az alapítvány szakértelmének a kulcsfontosságú uniós szintű szakpolitikai dokumentumokban történő felhasználása tekintetében, beleértve például az egyenlő díjazás elve alkalmazásának megerősítéséről szóló irányelvre irányuló javaslatot, a távmunkáról szóló tanácsi következtetéseket, valamint az Unión belüli tartós ápolásról-gondozásról, az Unióban működő digitális munkaplatformokról és a 2021. évi európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló bizottsági jelentéseket; megjegyzi továbbá, hogy az alapítvány az általa felhalmozott ismeretek médiában való felhasználása tekintetében erőteljes teljesítményt nyújtott, ugyanis 2020-ban 703, 2021-ben viszont 1 083 újságcikk jelent meg a közreműködésével, és külön elismerését fejezi ki az alapítványnak amiatt, hogy a legfontosabb európai és nemzetközi médiaorgánumokban különösen jól látható módon nyilvánult meg a legrelevánsabb témákban, például a Covid19-világjárvány különböző hatásai, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog és a minimálbérrel kapcsolatos kérdések kapcsán; tudomásul veszi, hogy 2021 során nőtt az alapítvány szakpolitikai vonatkozású eseményeken és üléseken való részvétele: 2020-ban 202, 2021-ben 360 ilyen részvételre került sor;

üdvözli különösen azokat a nagyon időszerű és hasznos intézkedéseket, amelyek a Covid19-világjárvány által előidézett változások, például a távmunka, a platformalapú munkavégzés, a nemek közötti egyenlőtlenségek és generációk közötti különbségek növekedése, a munkaerőhiány, a tartós ápolás-gondozás, valamint a munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns megállapítások közlésére irányulnak, az „Élet, munka és Covid19” elektronikus felmérésre és a „Covid19 EU PolicyWatch” nevű adatbázisra építve, beleértve a „Munkakörülmények a Covid19 idején: következmények a jövőre nézve” (1) és „A Covid19 hatása az Unióban élő fiatalokra” (2) című jelentést is; úgy véli, hogy az alapítvány kulcsszerepet játszhat a távmunka növekedésének, illetve annak a munka és a magánélet közötti egyensúlyra és a munkafeltételek minőségére gyakorolt hatásainak további elemzésében, a bevált gyakorlatok terjesztésében és a lehetséges szakpolitikai válaszok értékelésében; üdvözli, hogy az alapítvány munkaprogramja elemzi a munkakörülmények, a munkaügyi kapcsolatok, a foglalkoztatási és életkörülmények javítását célzó szakpolitikai lehetőségeket;

ismételten hangsúlyozza, hogy az alapítvány folyamatos nyomonkövetési eszközei, különösen az alapítvány által végzett európai szintű felmérések által biztosított magas színvonalú adatok fontosak a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz;

10.

helyesli, hogy az alapítvány 2021-ben aktív együttműködést folytatott az érdekelt felekkel, például az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal, a Tanáccsal (a portugál és a szlovén elnökség idején), az uniós ügynökségekkel, például az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA), az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (Cedefop), az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), valamint más nemzetközi szervezetekkel; tudomásul veszi az alapítvány 2021-ben nyújtott figyelemre méltó teljesítményét: a hat webináriumot, a hat tevékenységi videót, az alapítvány podcastsorozatának (EurofoundTalks) elindítását, a három közösségimédia-kampányt, az Európa jövőjéről szóló konferenciához való hozzájárulásokat, valamint a kutatási jelentések összefoglalóinak 21 nyelven történő kiadását; felhívja a figyelmet a több más uniós ügynökséggel együtt szervezett rendezvényekre és megjelentetett kiadványokra;

11.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy az alapítvány a 2021–2024-es programjának előzetes értékelésében foglalt ajánlásokra válaszul cselekvési tervet dolgozott ki; elismeri, hogy a cselekvési terv egyes fellépései középtávú erőfeszítést igényelnek, míg másokat már végrehajtottak, így például a pénzügyi források felhasználásának annak érdekében történő optimalizálását, hogy a program ambíciói a rendelkezésre álló forrásokhoz igazodjanak; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a 2017–2020-as programozási időszak két új tevékenységét („A digitális korszak: a munka és a foglalkoztatás lehetőségei és kihívásai” és „A konvergencia nyomon követése az Európai Unióban”) külső értékelők értékelték; megjegyzi, hogy az értékelés során megvizsgálták e tevékenységek eredményeit és az azok végrehajtásából levont tanulságokat, azt, hogy milyen mértékben sikerült elérni az e tevékenységekre vonatkozóan a kezdetektől fogva kitűzött célokat, és hogy ezek milyen hatást gyakoroltak a politikai döntéshozatalra; tudomásul veszi, hogy 2021-ben az alapítvány megkezdte jelenlegi oktatási és továbbképzési programjának és megközelítésének értékelését;

12.

megjegyzi, hogy az alapítvány „COVID-19 EU PolicyWatch” adatbázisának központi témáját kiterjesztették, így jelenleg több (válsággal összefüggő) kontextusban vizsgálja a szakpolitikákat, beleértve az ukrajnai háborút, az infláció növekedését és a menekültek ideiglenes védelmét, a zöld és a digitális menetrendet, új elnevezése pedig ezért „EU PolicyWatch” adatbázis lett; megjegyzi, hogy ez az adatbázis az egyetlen olyan uniós szintű forrás, amely szigorúan rögzíti a szociális partnerek ilyen politikák kialakításába és végrehajtásába való bevonásának formáját, és ezért felhasználható a nemzeti szociális párbeszéddel kapcsolatos különböző nyomonkövetési követelményekhez, például az európai szemeszterhez;

Személyzeti politika

13.

sajnálja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása (a 2020-as 95 %-hoz képest) csupán 89 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 91 álláshelyből (2020-ban 91 engedélyezett álláshely) kilencet kinevezett tisztviselő töltött be, 74-et pedig ideiglenes alkalmazott, a személyes okokkal indokolt szabadságon lévő két alkalmazottat pedig nem helyettesítették azonnal; a 2021-ben felkínált és elfogadott betöltetlen álláshelyek tekintetében rámutat azonban arra, hogy az álláshelyek 94 %-át betöltötték; megjegyzi, hogy az alapítványnál ezenfelül 2021-ben 13 szerződéses alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy 2021-ben hat alkalmazott hagyta el az alapítványt (5,8 %), közülük kettő nyugdíjba vonulás miatt; sajnálja, hogy három vezető pozíciót nem töltöttek be; elismerését fejezi ki az alapítványnak amiatt, hogy folyamatosan foglalkozik a bevált gyakorlatokkal és a munkakörülmények javításával; emlékeztet az uniós ügynökségeken belüli személyzeti fluktuáció elleni küzdelem fontosságára;

14.

tudomásul veszi az alapítvány munkatársainak nemi megoszlását: a felső vezetést öt férfi (56 %) és négy nő (44 %), az igazgatótanácsot 54 férfi (64 %) és 30 nő (36 %), a személyzetet pedig összesen 41 férfi (43 %) és 55 nő (57 %) alkotja; tudomásul veszi a ciprusi, észt, máltai és szlovén személyzet alulreprezentáltságát; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az alapítvány igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti és a földrajzi egyensúly biztosításának fontosságát; sürgeti az alapítványt, hogy alkalmazottai felvételekor biztosítsa a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt;

15.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány 2013-ban elfogadta a személyek méltóságának és tiszteletének védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáját (a továbbiakban: „Eurofound-politika”); megjegyzi, hogy az alapítvány kidolgozta az Eurofound-politikára vonatkozó eljárási kézikönyv tervezetét, amely jelenleg konzultáció tárgyát képezi; üdvözli, hogy az új alkalmazottak, a gyakornokok és a helyi ideiglenes alkalmazottak bevezető képzésük részeként részt vesznek a „Méltóság és tisztelet” programban; üdvözli, hogy 2021-ben képzések során foglalkoztak a fizikai és pszichológiai jólléttel, valamint a távmunka során a magas szintű teljesítmény fenntartásához szükséges technológiával;

16.

elismerését fejezi ki az alapítvány proaktív hozzáállása miatt, ugyanis belső felmérések és kérdőívek segítségével méri a személyzet jóllétét; üdvözli az „Etika hónapja” elnevezésű éves programot, amelynek 2021-ben szervezett ülései a pozitív munkahely létrehozására összpontosítottak, az egyes konkrét helyzetekben tanúsítandó viselkedést elemezve; emlékeztet annak fontosságára, hogy hosszú távú emberierőforrás-politikát kell kidolgozni a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egész életen át tartó pályaorientáció és a karrierfejlesztéshez szükséges egyedi képzési lehetőségek, a személyzet minden szintjén a nemek közötti egyensúly, a távmunka, a lecsatlakozáshoz való jog, a minden tagállam számára megfelelő képviseletet biztosító földrajzi egyensúly javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvétele és integrációja, illetve a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és lehetőségeik előmozdítása tekintetében;

Közbeszerzés

17.

megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány hét nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyek 1 942 570 EUR értékű szerződéseket eredményeztek; megjegyzi továbbá, hogy az alapítvány 21 alacsony és közepes értékű eljárást indított (három és öt jelölttel tárgyalva), összesen 1 248 790 EUR értékben;

18.

emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, mely szerint az alapítvány 2019 júniusában egyetlen pályázóval folytatott tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében, hirdetmény előzetes közzététele nélkül legfeljebb 170 000 EUR összegű keretszerződést kötött villamosenergia-ellátásra; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a vállalkozó kiskereskedelmi szolgáltató, amely az árupiacon nem jegyzett és nem ott vásárolt villamos energiát biztosít, és hogy ezért az alapítvány által követett tárgyalásos közbeszerzési eljárás alóli kivétel nem alkalmazható; tudomásul veszi a Számvevőszék azon következtetését, hogy az e szerződéssel kapcsolatos kifizetések szabálytalanok, és 2021-ben 30 689 EUR-t tettek ki; tudomásul veszi, hogy az alapul szolgáló szerződés 2021 júniusában lejárt; üdvözli, hogy a beszerzésre vonatkozó belső eljárások ennek megfelelően kiigazításra kerültek;

19.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány elfogadta a 2021. évi felülvizsgált közbeszerzési tervet; megjegyzi továbbá, hogy az alapítvány megkezdte a nagyszabású felmérésekre való pályáztatáshoz használt közbeszerzési módszertan vizsgálatát; tudomásul veszi, hogy 2021 őszén a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) megkezdte az alapítvány közbeszerzéseinek és szerződéskezelésének ellenőrzését; üdvözli, hogy az alapítvány csatlakozik a közbeszerzési irányítási eszközhöz;

20.

emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; kéri a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési informatikai eszközök alkalmazását; kéri a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárások és sablonok naprakésszé tételét; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a közbeszerzési hiányosságok egyre nőnek, és a legtöbb uniós ügynökség esetében továbbra is ezek a szabálytalan kifizetések legfőbb okai;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.

megállapítja, hogy az igazgatótanács és a vezetés tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozatait és önéletrajzait közzétették az alapítvány honlapján; helyesli, hogy az alapítvány összeférhetetlenségre vonatkozó politikát vezetett be, amely részletes eljárást tartalmaz az összeférhetetlenség potenciális eseteire vonatkozóan;

22.

tudomásul veszi az alapítvány írásbeli kérdésekre adott válaszát, amely szerint az alapítvány összhangban van az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3); megállapítja, hogy 2021-ben nem volt visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárás; üdvözli, hogy a 2021–2023-as időszakra szóló csalás elleni stratégia kiegészítéseként a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatást közérthetőbben magyarázták el a személyzetnek; üdvözli továbbá az alapítvány átláthatóságát a látogatócsoportok és az alapítvány tanácsadó bizottságába kinevezett tudományos szakértők tekintetében;

Belső ellenőrzés

23.

megjegyzi, hogy az alapítvány belső ellenőrzési keretrendszere öt komponensre (ellenőrzési környezet, kockázatértékelés, ellenőrzési tevékenységek, tájékoztatás és kommunikáció, valamint nyomonkövetési tevékenységek) terjed ki, és 17 alapelvet foglal magában; megjegyzi, hogy ezen komponensek hatékonyságát egyrészt az egyes területek kockázataira és kontrolljaira vonatkozó, a Belső Ellenőrzési Szolgálat által folyamatosan végzett nyomon követés és a szolgálat által tett megállapítások és ajánlások, másrészt egy belső értékelés kombinációjával értékelik; tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat támogatja az alapítvány meglévő jelentéstételi mechanizmusát;

24.

megjegyzi, hogy 2021 áprilisában a Belső Ellenőrzési Szolgálat kiadta az emberi erőforrásokról és az etikáról szóló végleges jelentését, amely négy ajánlást tartalmazott, és ezek egyikét sem minősítették kritikusnak; megjegyzi, hogy cselekvési tervet fogadtak el ezen ajánlások 2022-ben történő végrehajtására;

25.

elismerését fejezi ki az alapítványnak az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politika kidolgozásáért és végrehajtásáért; megjegyzi, hogy az alapítvány 2021-re vonatkozó kockázati nyilvántartását és kockázatcsökkentő intézkedéseit felülvizsgálták, és elvégezték a 2022. évi programhoz kapcsolódó kockázatok értékelését; elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben bevezették a 2021–2023-as időszakra szóló csalás elleni stratégiát, és hogy az alapítvány teljes személyzete számára hozzáférést biztosítottak egy csalás elleni ütemtervhez és infografikához, amely bemutatja a csalás gyanúja esetén megteendő lépéseket; üdvözli továbbá, hogy tájékoztató előadásokat és figyelemfelkeltő kampányokat szerveztek olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a plagizálás elleni küzdelem, az összeférhetetlenség és az adatvédelmi incidensek megelőzése;

26.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az irányítási és ellenőrzési rendszereket; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony irányítási és ellenőrzési rendszerekre van szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az összeférhetetlenség lehetséges eseteit, az előzetes vagy utólagos kontrollok hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint egyes problémák kivétel-nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

27.

üdvözli az alapítvány kiberbiztonsága tekintetében 2021-ben bevezetett intézkedéseket; tudomásul veszi különösen a 2021. évi kiberbiztonsági tudatosságnövelő programot és a személyzet valamennyi tagjának nyújtott tudatosságnövelő képzéseket, a többtényezős hitelesítési rendszer bevezetését, valamint a hálózati penetrációs és adathalászati szimulációs tesztek CERT-EU (az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja) általi elvégzését; üdvözli, hogy az uniós intézmények és szervek kiberbiztonságáról és információbiztonságáról szóló, küszöbön álló két uniós rendelet fényében az alapítvány proaktív módon felkészül az információs rendszerek biztonságával kapcsolatos politika aktualizálására; arra ösztönzi az alapítványt, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel);

28.

helyesli, hogy az alapítvány munkája különböző területein következetesen alkalmazza az „először digitálisan” megközelítést, különös tekintettel az online és mobil csatornákon keresztül történő tartalomelőállításra és -terjesztésre; megjegyzi, hogy 2021-ben az ezzel a területtel kapcsolatos intézkedések az adatok megjelenítésére, egy online keresőeszköz kifejlesztésére és a statisztikai adatok megosztására szolgáló központi adattár létrehozására irányuló terv létrehozására összpontosítottak; megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány előkészítette a minősített elektronikus aláírás bevezetését; elismerését fejezi ki az alapítvány által kifejlesztett webes alkalmazásért, amely lehetővé teszi a nemek közötti egyenlőség konvergenciájának valós idejű kiszámítását; elismerését fejezi ki továbbá az uniós szakpolitikai dokumentumok kinyerésére szolgáló új szoftver használata miatt, amely növelte a kulcsfontosságú uniós szintű szakpolitikai dokumentumok felhasználására vonatkozó adatok rögzítésének hatékonyságát;

29.

helyesli az alapítványnak a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére, a kazánok energiahatékonyságának javítására és az elektromos autók további töltőállomásainak kiépítésére irányuló környezetbarát intézkedéseit; gratulál az alapítványnak ahhoz, hogy papírfogyasztása a 2019. évi 1,9 millió lapról 2020-ban 148 980 lapra, 2021-ben pedig 84 990 lapra csökkent; elismeréssel veszi tudomásul az alapítvány válaszát, amely szerint az elmúlt öt évben csak megújuló energiaforrásokból származó, 100 %-ban zöld villamos energiát vásárolt; megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány jelentős további lépéseket tett a 2022 harmadik negyedévére várt EMAS-tanúsításra való felkészülés érdekében;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

30.

megjegyzi, hogy az alapítvány 2021. évi munkaprogramját és üzletmenet-folytonossági tervét hozzáigazították a Covid19-válság által előidézett új valósághoz, az érdekelt felek eltérő igényeihez és a jelenlegi kötelezettségek teljesítésének zavaraihoz;

31.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatti elhúzódó kijárási korlátozások ellenére az alapítvány a világjárvány hatásának nyomon követése érdekében sikeresen folytatta a folyamatban lévő projektekre – például a „COVID-19 EU PolicyWatch” adatbázisra és a munkakörülményekről szóló európai (telefonos) felmérésre – vonatkozó adatgyűjtést; megjegyzi, hogy ezen e-felmérés 2021 júliusában közzétett ötödik fordulójának célja, hogy feltárja a Covid19-világjárvány által az uniós polgárok munkájára és életére az elmúlt két évben gyakorolt széles körű hatást, és rávilágít az ukrajnai háború által okozott új bizonytalan valóságra, a magas inflációra és a megélhetési költségek meredek emelkedésére; üdvözli ezeket az innovatív adatgyűjtési módszereket, amelyek lehetővé tették az alapítvány számára, hogy példa nélkül álló, releváns és megbízható adatbázist hozzon létre és tartson fenn az Unió-szerte zajló fejleményekről, segítve a politikai döntéshozókat a megalapozott döntések meghozatalában;

Egyéb megjegyzések

32.

tudomásul veszi az alapítványnak az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseit és erőfeszítéseit; tudomásul veszi különösen a személyes adatok megsértésére vonatkozó szabályzat elfogadását, az uniós adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés szintjének értékelésére irányuló adatvédelmi ellenőrzés elvégzését, az adatvédelmi közleményeknek az alapítvány internetes vagy intranetes felületén való közzétételét, a munkavállalók adatainak védelmére irányuló politika aktualizálását, valamint a személyzet adatvédelmi tudatosságának növelésére és megszilárdítására irányuló folyamatos erőfeszítéseket;

33.

üdvözli, hogy az alapítvány együttműködési megállapodásokat vagy egyetértési megállapodásokat kötött több uniós ügynökséggel, például az EU-OSHA-val, a Cedefoppal, az ETF-fel, az EIGE-vel és az FRA-val; megjegyzi, hogy ezek a megállapodások alapul szolgálnak a kutatás, a rendezvények és az operációs rendszerek területén az adatforrások megosztásához és a közös kezdeményezésekhez; megjegyzi továbbá, hogy az ilyen megállapodások lehetővé teszik az ügynökségek közötti koordinációt, amely biztosítja a programozási dokumentumok annak érdekében történő korai megosztását, hogy visszajelzést adjanak egymásnak, elkerüljék az átfedéseket, azonosítsák a szinergiákat és az együttműködés lehetséges területeit; felhívja az alapítványt, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák (például az emberi erőforrások, az épületkezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság), az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztését más uniós ügynökségekkel;

34.

megjegyzi, hogy 2021-ben az alapítvány fokozta együttműködését más uniós ügynökségekkel, például az EIGE-vel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos felfelé irányuló konvergenciáról és a nemek közötti bérszakadékról szóló közös rendezvények és kiadványok révén, a Cedefoppal az európai vállalati felmérés közös elemzése alapján, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiapolitikák társadalmi kihívásairól; megjegyzi továbbá, hogy az alapítvány folytatta az FRA-val a felmérések módszertana és annak fejlesztése, valamint az EU-OSHA-val a digitalizáció, például a távmunka és egyéb kutatási területek terén folytatott tapasztalatcserét és együttműködést;

35.

megjegyzi, hogy az alapítvány 2022 júniusában egyetértési megállapodást kötött az Európai Munkaügyi Hatósággal; tudomásul veszi, hogy az alapítvány 2021 novemberében együttműködési megállapodást írt alá a firenzei Európai Doktori Intézettel; megjegyzi, hogy 2022 szeptemberében új együttműködési keretmegállapodást írt alá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel; megjegyzi továbbá, hogy bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel való együttműködésről szóló megállapodástervezet kidolgozása még folyamatban van, az együttműködés eseti alapon folytatódik a különböző kutatási területeken, például a munkahelyek minősége, a kollektív tárgyalások és a minimálbérek terén; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az alapítvány immár az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal is együttműködik;

36.

üdvözli, hogy az alapítvány folyamatosan munkálkodik megállapításai hozzáférhetőségének és terjesztésének javításán, új közönségek megszólításán, valamint annak biztosításán, hogy az uniós érdekelt felek többféle módon férhessenek hozzá az információkhoz az „először digitálisan” megközelítés révén, többek között újonnan indított podcastsorozatok és az adatvizualizáció javítása segítségével; sürgeti az alapítványt, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményére vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az alapítványt, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot; elvárja az alapítványtól, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

37.

(1) https://www.eurofound.europa.eu/hu/publications/report/2022/working-conditions-in-the-time-of-covid-19-implications-for-the-future

(2) https://www.eurofound.europa.eu/hu/publications/report/2021/impact-of-covid-19-on-young-people-in-the-eu

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/432

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1930 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0101/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0109/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/433

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1931 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0102/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 63. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0122/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) adminisztratív igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 91. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/435

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1932 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0122/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 53 297 699 EUR volt, ami 2020-hoz képest 27,81 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elégedettséggel állapítja meg, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya elérte a 99,97 %-ot; megjegyzi, hogy ez 2020-hoz képest 0,02 %-os enyhe csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84,58 %-os volt, ami 2020-hoz képest 0,49 %-os csökkenést jelent;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megállapítja, hogy az ügynökség 2021-re vonatkozó éves munkatervében 59 fő teljesítménymutatót, a 2019–2021-es időszakra szóló többéves stratégiában pedig 9 többéves fő teljesítménymutatót határozott meg; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány által érintett és a nem mérhetőnek vagy értékelhetőnek ítélt fő teljesítménymutatókat figyelmen kívül hagyva az ügynökség a 49 fő teljesítménymutatóból csak 36 esetében (73 %-os teljesítés 2020-ra vonatkozóan), és a 6 többéves fő teljesítménymutatóból 6 esetében (100 %) teljesítette a célokat;

megjegyzi, hogy az ügynökség tovább erősítette az operatív együttműködést és az összekötő ügyészek által visszautalt ügyek számát, ami 2021-ben 290 új ügyet eredményezett; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség továbbra is lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje a visszautalt ügyek számát az ügynökség és az Európai Igazságügyi Hálózat (a továbbiakban: az EIH) között, ami 2021-ben 44 EIH-hez visszautalt ügyet jelentett; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2021-ben 480 új üggyel és 713 folyamatban lévő üggyel kapcsolatban elősegítette az európai elfogatóparancsok végrehajtását, és lehetővé tette 4 262 európai nyomozási határozat alkalmazását; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az Unió egész területéről és azon kívülről érkező nemzeti ügyészek 10 105 határokon átnyúló bűnügyi nyomozás során az ügynökséghez fordultak segítségért (ami 2020-hoz képest 15 %-os növekedést jelent), amelyek közül 4 808 2021-ben indult új ügy volt, 5 297 pedig folyamatban levő ügy;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség támogatta a Bizottságot az Unió és 13 harmadik ország közötti, az operatív információk – többek között a személyes adatok – cseréjéről szóló nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésének előkészítésében; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség kapcsolattartó pontjainak hálózata 2021-ben 60 országra nőtt; tudomásul veszi továbbá az Unió és az Egyesült Királyság közötti, határokon átnyúló együttműködés azáltal történő megerősítését, hogy az Egyesült Királyságból összekötő ügyészt és asszisztenseket neveztek ki az ügynökséghez;

hangsúlyozza, hogy az ügynökség fontos szerepet játszik abban, hogy segíti a tagállamok illetékes hatóságait a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntetőeljárások lefolytatásában; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség külön jogászokból és elemzőkből álló csoportja hozzájárult a jogi tanácsadáshoz, elemzéshez és operatív segítségnyújtáshoz, aminek eredményeként 2021-ben a csoport 466 ügyet támogatott közvetlenül; elismerését fejezi ki az ügynökségnek azért, hogy 2021-ben a személyes ülések formátuma mellett 457 koordinációs ülést és 22 koordinációs központot támogatott videokonferenciákkal és más hibrid megoldásokkal; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség gyors válaszokat adott az igazságügyi hatóságok támogatására 1 928 olyan helyzetben, amikor sürgős ügyek merültek fel;

üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség fokozta stratégiai együttműködését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségbeli partnerekkel, például a Frontexszel, az Europollal és az eu-LISA-val; üdvözli továbbá az ügynökség és az Európai Ügyészség (a továbbiakban: az EPPO) közötti munkamegállapodás aláírását a vonatkozó rendeleteikben bevezetett együttműködési eszközök gyakorlati végrehajtása érdekében; üdvözli az Európai Ügyészség számára a részt nem vevő tagállamokkal való együttműködés megkönnyítése érdekében nyújtott további jogi és operatív segítségnyújtást;

támogatja az ügynökség és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) közötti együttműködés további erősítését, különösen az ügyvédi segítséghez való hozzáférés, az áldozatok jogai és a fogvatartási körülményekkel kapcsolatos problémák tekintetében;

Személyzeti politika

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 207 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 207-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat (szemben 2020-szal, amikor a 207 engedélyezett álláshelyből 204 kinevezés történt); megállapítja, hogy ezen felül 30,5 szerződéses alkalmazott és teljes munkaidős egyenértékben számítva – a 21-ből – 19 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben; tudomásul veszi azonban az ügynökség által a mentesítésért felelős hatóságnak adott válasz alapján, hogy az ügynökség aggodalmát fejezi ki a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül elkülönített emberi erőforrások elégtelen volta miatt, különösen a megnövekedett feladatok és az ügynökségnek az operatív ügyek támogatására irányuló kérései, valamint az Eurojust új jogi keretéből eredő további munkateher összefüggésében; felhívja az ügynökséget és a Bizottságot, hogy kezdjenek aktív párbeszédet annak érdekében, hogy a jövőbeli létszámtervekben foglalkozzanak a munkaerőhiány kérdésével;

megjegyzi, hogy az ügynökségen belül 2021-ben nem valósult meg a nemek közötti és a földrajzi egyensúly; megjegyzi, hogy az ügynökség bejelentett adatai szerint felső- és középvezetői szinten 6 (67 %) férfi és 3 nő (33 %), az ügynökség igazgatótanácsában pedig 18 férfi (67 %) és 9 nő (33 %) dolgozott, és hogy a személyzet összesen 77 férfiból (33 %) és 158 nőből (67 %) áll; kéri az ügynökséget, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt a személyzet körében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

10.

elismeréssel veszi tudomásul az ügynökségnek a zaklatás megelőzésére irányuló már meglévő intézkedéseit és jelenleg zajló erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az előző mandátum lejártával a bizalmi személyek új csoportját nevezték ki; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség a pszichológiai és szexuális zaklatásról szóló továbbképzést kínált a személyzet valamennyi tagja számára, és további, a konfliktuskezelésről és -rendezésről szóló képzést kínált a bizalmi személyeknek és vezetőknek; megjegyzi, hogy 2021-ben nem került sor zaklatási ügyek bejelentésére;

11.

érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség belső intézkedéseket hozott a kiterjedt távmunka következtében a személyzetre nehezedő nyomás enyhítésére, például a lecsatlakozáshoz való jogot és a összpontosításhoz való jogot biztosító intézkedésekkel; elégedetten állapítja meg, hogy a koncentrációhoz való jog tekintetében „lassú heteket” és „ülésmentes napokat” vezettek be a virtuális ülések okozta feszültség és digitális túlterhelés csökkentése, valamint a konkrét feladatokra való összpontosítás elősegítése érdekében; sürgeti az ügynökséget, hogy a többi decentralizált uniós ügynökséggel való együttműködés során ossza meg az említett intézkedések révén elért eredményeket és a személyzet jólléte terén bevált gyakorlatokat;

12.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség kijelölt egy, a visszaélések bejelentésével foglalkozó kapcsolattartó pontot, amely bizalmas és pártatlan iránymutatást nyújt a személyzet számára a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokról; üdvözli, hogy 2021-ben egy etikai és visszaélés-bejelentési képzést szerveztek a személyzet minden tagja számára;

13.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ban 23 ideiglenes és szerződéses alkalmazottat vett fel külső felvételi eljárások keretében; megjegyzi, hogy két kinevezés történt a részmunkaidős foglalkoztatás hatásainak ellensúlyozására, amely az év során átlagosan 4,9 teljes munkaidős egyenértéknek felelt meg; üdvözli, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatóival összhangban 2021-ben magasabb volt az operatív beosztásban dolgozók aránya, mint 2020-ban; megjegyzi azonban, hogy az OLAF vizsgálatot indított, amely még folyamatban van, a munkaerő-felvétellel kapcsolatos állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy az OLAF 2021-ben nem tett ajánlást az ügynökség számára; felszólítja az ügynökséget, hogy biztosítson teljeskörű együttműködést az OLAF-fal, valamint időben és átlátható módon számoljon be a költségvetési hatóságnak a vizsgálat eredményéről;

14.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség végrehajtotta a SYSPER humánerőforrás-eszköz 1. szakaszát, és az első modulok 2021 szeptemberében váltak elérhetővé; ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa a további modulok végrehajtását a humánerőforrás-gazdálkodás javítása érdekében;

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy 2021-ben 51 közbeszerzési eljárást folytattak le, összesen 42 249 672 EUR értékben; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a „gazdasági szereplők feketelistára vételével” kapcsolatos teljesítmény-ellenőrzés keretében ellenőrizte az ügynökséget, amely a korai felismerési és kizárási rendszerre (EDES) is kiterjedt, annak felmérése érdekében, hogy a kizárást hatékonyan alkalmazzák-e az uniós forrásoknak a megbízhatatlan kedvezményezettekkel szembeni védelmére; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ennek az ellenőrzésnek a következtetéseiről, amint azok rendelkezésre állnak;

16.

üdvözli az e-közbeszerzés és az e-benyújtás elfogadását és végrehajtását a közbeszerzési eljárások digitalizálása során, valamint a közbeszerzési irányítási eszköz (PPMT) jelenlegi tesztelését; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a PPMT végrehajtásáról, és folytassa közbeszerzési eljárásainak digitalizálását;

17.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó ellenőrzési jelentése szerint egy 2018-ban aláírt keretszerződéshez kapcsolódóan szabálytalan volt a járművek lízingjére irányuló közbeszerzési eljárás; tudomásul veszi a Számvevőszék azon megjegyzését, hogy az említett szerződés alapján teljesített valamennyi későbbi kifizetés szabálytalan volt, miközben 2021-ben ezek a kifizetések 34 022 EUR-t tettek ki; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint az ilyen esetekre jogorvoslati lehetőségeket irányoztak elő; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetek sérthetik az ügynökség hírnevét; felszólítja az ügynökséget, hogy haladéktalanul foglalkozzon ezzel a megállapítással, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az azonosított megoldásokról;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

18.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos törekvéseit; megjegyzi, hogy az ügynökség 2021. június 21-én új csalás elleni stratégiát fogadott el, miután 2021 első felében csaláskockázat-értékelést végzett; üdvözli, hogy a kockázatértékelés megerősítette, hogy az ügynökségen belül viszonylag alacsony a csalás kockázata;

19.

tudomásul veszi az ügynökségnek az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szokásos működési eljárását; érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy emellett az ügynökségtől távozó valamennyi alkalmazottat felkérik egy formanyomtatvány kitöltésére, amelyben engedélyt kér arra, hogy a következő két évben szakmai tevékenységet folytathasson, és ez annak biztosítása érdekében történik, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség a jövőbeli állás és az ügynökségnél való munkaviszony között; üdvözli, hogy az ügynökség honlapján közzéteszi nemzeti tagjainak, a Bizottság igazgatótanácsi képviselőjének és az adminisztratív igazgatónak az érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait; sajnálja, hogy a felső vezetés, a külső szakértők és a belső szakértők önéletrajzát nem teszi közzé honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy további késedelem nélkül tegye közzé honlapján ezeket az önéletrajzokat;

Belső ellenőrzés

20.

üdvözli az ügynökség belső kontrollrendszerére vonatkozó értékelését, amely arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi, a belső kontrollra vonatkozó elv jelen van és működik, kisebb hiányosságokkal, amelyekre korrekciós intézkedéseket irányoztak elő;

21.

tudomásul veszi az ügynökség új jogi kerete végrehajtásának korlátozott felülvizsgálatát; kiemeli, hogy a 2021 januárjában benyújtott végleges ellenőrzési jelentésben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) két ajánlást fogalmazott meg, amelyek közül az egyik az ügynökség operatív feladatokkal kapcsolatos saját kezdeményezésének végrehajtására irányuló intézkedéseire, a másik pedig arra vonatkozik, hogy az ügynökségnek frissítenie kell kockázatkezelési nyilvántartását; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2021 februárjában benyújtott cselekvési terve szerint az első ajánlásban előirányzott intézkedések folyamatban vannak, míg a második ajánlásban előirányzott intézkedések lezárultak; kéri az ügynökséget, hogy maradéktalanul hajtsa végre a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásait, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

22.

tudomásul veszi az ügynökség új belső ellenőrzési kerete végrehajtásának korlátozott felülvizsgálatát; kiemeli, hogy a 2021 májusában benyújtott végleges ellenőrzési jelentésben a Belső Ellenőrzési Szolgálat azt ajánlotta az ügynökségnek, hogy a belső ellenőrzési keret átfogó értékelésének részeként végezzen iCAT-felmérést a puha ellenőrzések értékelésének megerősítése érdekében; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2021 májusában benyújtott cselekvési terve szerint a belső iCAT-felmérésre a tervek szerint 2022-ben kerül sor; kéri az ügynökséget, hogy folytassa a munkát az összes ajánlás végrehajtásán, és e tekintetben számoljon be a költségvetési hatóságnak;

23.

megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2021-ben első ízben végezte el az ügynökség adatvédelmi tevékenységeinek adatvédelmi átvilágítását, és hogy az európai adatvédelmi biztos megállapította, hogy az ügynökség összességében kielégítő módon megfelelt az adatvédelmi keretnek, és kritikus kérdések nem merültek fel;

Digitalizáció és a zöld átállás

24.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség kezdeményezte az EMAS (környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer)/ISO 14001 megfelelési keret végrehajtását; üdvözli, hogy az ügynökség energiaszolgáltatói szerint energiaforrásainak 70 %-a megújuló energiából származik; megjegyzi továbbá, hogy az uniós zöldítési hálózat részeként az ügynökség 2021-ben közbeszerzési eljárást szervezett a környezetközpontú irányítási rendszerre, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos szolgáltatások csökkentésére és ellentételezésére;

25.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben számos IKT-projektet indított el olyan területeken, mint a videokonferencia-eszközök, a korrekciós intézkedések végrehajtása és az elektronikus munkaerő-felvételi eszközök; üdvözli, hogy a videokonferencia-eszközök tekintetében az ügynökség projektet indított annak érdekében, hogy növelje a rendelkezésre álló tolmácsolási nyelvek számát, és javítsa a felhasználói élményt az ügynökség videokonferenciáin való részvétel során;

26.

üdvözli az ügynökség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy nyomon kövesse a biztonsági naplókat és reagáljon az esetleges kiberbiztonsági eseményekre; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség egyetértési megállapodást írt alá az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) a kiberbiztonsági támogatás és a naplóellenőrzés javítása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség kiberbiztonsági struktúrát dolgoz ki a kiberbiztonságról szóló közelgő rendelet végrehajtásának előrejelzése érdekében; felszólítja az ügynökséget, hogy továbbra is tájékoztassa a költségvetési hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

27.

üdvözli, hogy az ügynökség kísérleti ügynökségként részt vesz a Bizottság korszerűsített számviteli és pénzgazdálkodási rendszerének (SUMMA) bevezetésére irányuló folyamatában; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség kulcsfontosságú felhasználói támogatást nyújtott a SUMMA végrehajtásának különböző szakaszaiban, a követelményelemzéstől és -specifikációtól a tesztelésig, az adatmigrációig és 2022-es bevezetésig;

28.

üdvözli az Ügynökség 2021-es tevékenységét, amelynek célja az Eurojust új ügykezelési rendszerének bevezetésére irányuló kulcsfontosságú előkészítő kezdeményezések elindítása a határokon átnyúló terrorista ügyekben folytatott digitális információcseréről szóló jogalkotási javaslat keretében; hangsúlyozza, hogy az új feladatok jövőbeli jogszabályokban történő kijelölését a megfelelő humán- és költségvetési források összehangolt elosztásának kell kísérnie, és megjegyzi, hogy ehhez észszerű mértékű rugalmasságra is szükség van, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor a forrásokat túl későn osztják ki;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

29.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség üzletmenet-folytonossági csoportja (BCT) továbbra is hetente ülésezett annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség munkájára gyakorolt hatást proaktívan kezeljék; megjegyzi, hogy az ügynökség korrekciós intézkedéseket hozott, például költségvetési átcsoportosításokat és a fő teljesítménymutatók évközi felülvizsgálatát a Covid19 által továbbra is érintett területeken;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben a koordinációs ülések 83 %-ára online, 7 %-ára pedig hibrid formában került sor; tudomásul veszi az ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy a koordinációs ülések minimális százalékát online vagy hibrid formában tartja, és a kiválasztási eljárásokat távolról szervezi;

Egyéb megjegyzések

31.

megjegyzi, hogy az ügynökség tovább javította az adatvédelmi követelményeknek való megfelelését; emlékeztet arra, hogy az ügynökség honlapján az ügynökségről szóló rendelet 57. cikkével összhangban létrehozták az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását; megállapítja, hogy 2021 végén 82 adatkezelési tevékenységről szóló nyilvántartást tettek közzé a honlapon; kiemeli, hogy az adatvédelmi tisztviselő az év során 6 személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet kapott és kezelt;

32.

felhívja az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az ügynökséget, hogy a média és a közösségi média jobb felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

33.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/440

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1933 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0102/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 63. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0122/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/441

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1934 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0103/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 60. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0138/2023),

1.	mentesítést ad a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.

(1) HL C 162., 2022.4.13., 16. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/443

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1935 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0138/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 178 310 917 EUR volt, ami 2020-hoz képest 12,41 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,72 % volt, ami 2020-hoz képest 0,72 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,51 %-os volt, ami 2020-hoz képest 1,58 %-os csökkenést jelent;

aggodalommal veszi tudomásul, hogy továbbra is érvényes a Számvevőszék észrevétele, amely hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie; osztja a Számvevőszék azon véleményét, miszerint ez a visszatérő hiányosság reputációs kockázatnak teszi ki az ügynökséget; tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse kifizetési késedelmeit; elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben a késedelmes kifizetések aránya 7,8 % volt, szemben a 2020. évi 32,8 %-kal; üdvözli az ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy 2022-ben eléri, hogy a kifizetési késedelmek aránya legfeljebb 5 % legyen, többek között egy teljesítménymutató havi nyomon követése és egyéb enyhítő intézkedések révén; megjegyzi, hogy a 2021-ről 2022-re átvitt, a jelenlegi költségvetéshez kapcsolódó előirányzatok szintje viszonylag magas, 15,20 %, azaz 25,7 millió EUR; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa erőfeszítéseit, és az évenkéntiség elvével teljes összhangban foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség egyebek mellett többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség összesen 44 szervezeti teljesítménymutatót ellenőrzött, amelyek közül 33 elérte vagy meghaladta a kitűzött célokat;

elismerését fejezi ki az ügynökség által az Europol 2020+ stratégiában meghatározott öt többéves stratégiai prioritás megvalósítása terén elért eredményekért; tudomásul veszi különösen a SIRENE-iroda létrehozását, illetve az operatív elemzésre szolgáló adatelemzési portál létrehozását, amely a beépített adatvédelem javítását célzó új funkciókat foglal magában, valamint azt, hogy az ügynökség rendszeresen támogatja a Horizont 2020 négy jelentős innovációs projektjét; tudomásul veszi továbbá, hogy 2021-ben jóváhagyták az ügynökség információkezelési stratégiájának végrehajtási tervét, amelynek célja nyolc stratégiai célkitűzés elérése olyan intézkedések és feladatok révén, amelyeket az újonnan létrehozott Információkezelési Osztály rendszeresen nyomon követ, és amelyekről rendszeresen jelentést tesz;

kiemeli, hogy 2021-ben a műveletek száma 2 519 volt, ami 9 %-kal magasabb, mint 2020-ban; kiemeli továbbá a több területen elért kiemelkedő eredményeket, például az EIS (Europol Információs Rendszer) és a QUEST (Europol lekérdezési rendszer) használata terén, ahol 2021-ben több mint 12 millió keresést rögzítettek, ami 2020-hoz képest 20 %-os növekedést jelent; tudomásul veszi a 2021-ben az ügynökség által több tevékenységével kapcsolatban végzett felhasználói elégedettségi felmérések alkalmával a felhasználók által adott pozitív értékeléseket;

üdvözli, hogy 2021-ben a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja összesen 1 010 műveletet támogatott a terrorizmus elleni küzdelem területén, ami jóval meghaladja a 650-es éves célértéket; megjegyzi, hogy az USA-val kötött, a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról szóló megállapodással összefüggésben az EU 2021-ben 104 lekérdezést kért, szemben az előző évi 174 kéréssel;

üdvözli az ügynökség által a bűnözés és a terrorizmus elleni nyugat-balkáni partnerség keretében végzett tevékenységeket, nevezetesen a Szarajevóban megrendezett, a képzési igények elemzésével foglalkozó első munkaértekezletet, amelyet a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre összpontosító regionális képzés követett Budapesten, valamint számos munkaértekezletet és webináriumot;

üdvözli a terrorizmus elleni küzdelem terén a határokon átnyúló kezdeményezéseket, nevezetesen a nyugat-balkáni, illetve a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) országokkal, valamint Törökországgal kapcsolatos kezdeményezéseket; tudomásul veszi különösen az Európai Terrorizmusellenes Központnak a Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatósága által az összes nyugat-balkáni partnerrel szervezett találkozóit, amelyeken megvitatták a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, a Nyugat-Balkánra vonatkozó közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentést és az elért eredményeket; tudomásul veszi az Európai Terrorizmusellenes Központ részvételét a közel-keleti és észak-afrikai térségben működő EKSZ-küldöttségek, az arab belügyminiszterek tanácsa és a terrorizmus elleni közel-keleti és észak-afrikai projekt által szervezett számos munkaértekezleten, konferencián és ülésen; ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa a harmadik országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem területén;

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség szoros együttműködésre törekszik más uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel valamennyi uniós polgár biztonsági érdekeinek garantálása érdekében; üdvözli, hogy az ügynökség együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) a Sentinel műveletben, amelyhez az OLAF is csatlakozott, az Európai Ügyészséggel az EU Covid19 utáni helyreállításra szánt alapjaival kapcsolatos csalás elleni Sentinel művelet keretében, valamint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) is különböző módokon, például képzések és konferenciák révén; felszólítja az ügynökséget, hogy folytassa szoros kapcsolatok kialakítását más érintett uniós intézményekkel; ösztönzi az ügynökséget, hogy a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel – különösen CEPOL-lal – az egymást átfedő feladatok tekintetében tárja fel az erőforrások és/vagy a személyzet megosztásának módjait;

10.

üdvözli az Europol adatvédelmi szakértői hálózatának létrehozását, amelyet a bűnüldözéssel összefüggésben az adatvédelemmel kapcsolatos projektek, bevált gyakorlatok és események bemutatására szolgáló csatornaként használnak;

11.

tudomásul veszi az ügynökség és az európai adatvédelmi biztos között 2021-ben folytatott együttműködést, amely az Europolról szóló (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (Europol-rendelet) 39. cikkében előírt előzetes konzultációval kapcsolatos tevékenységek fokozódását eredményezte; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség által az európai adatvédelmi biztos nagy és összetett adatkészletek feldolgozásáról szóló, 2020. szeptember 18-i határozatának nyomon követéseként készített cselekvési tervben szereplő valamennyi intézkedést (egy függőben lévő technikai végrehajtás kivételével) teljes mértékben végrehajtották és értékelték; megjegyzi továbbá, hogy a becslések szerint az ügynökség személyzetének 3 %-át kitevő 25 alkalmazottat lekötötték az adatvédelemmel kapcsolatos felügyeleti és megbízhatósági intézkedésekre való reagálással kapcsolatos erőfeszítésekre; megjegyzi azonban, hogy 2022 szeptemberében az európai adatvédelmi biztos azt kérte az Európai Unió Bíróságától (EUB), hogy semmisítse meg a módosított Europol-rendelet két rendelkezését; annak fényében, hogy az európai adatvédelmi biztos két rendelkezés megsemmisítését kérte az EUB-től, elismerését fejezi ki a tagállamok, az operatív együttműködési partnerek és az ügynökség által hozott intézkedésekért, mivel nem kérték e cikkek alkalmazását, és időközben a módosított Europol-rendelet hatálybalépése előtt valamennyi hozzájárulást kategóriába soroltak;

12.

aggodalmát fejezi ki különösen az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott, az ügynökséggel szembeni egyik egyéni panasz kapcsán, amelyet a panaszos a személyes adatokhoz való hozzáférésének megtagadása miatt nyújtott be; tudomásul veszi, hogy az európai adatvédelmi biztos – az ügynökséggel történt egyeztetést követően – két évvel a panasz benyújtása után határozatot adott ki, amelyben utasította az ügynökséget, hogy tegyen eleget az érintett kérelmének; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e helyzet alakulásáról, és teljes mértékben tegyen eleget a személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek;

13.

üdvözli az Alapjogi Ügynökséggel kötött egyetértési megállapodás aláírását, amely hozzájárulna annak biztosításához, hogy az ügynökség megfeleljen az alapvető jogoknak;

Személyzeti politika

14.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,80 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 615 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 614-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat (ugyanúgy mint 2020-ban); megjegyzi, hogy ezen felül 214 szerződéses alkalmazott és 59 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben, az engedélyezett 235-ből, illetve 71-ből; megjegyzi, hogy az ügynökség a kirendelt nemzeti szakértők négy kategóriáját különbözteti meg, amelyek közül három kategória nem, vagy csak korlátozott mértékben terheli az ügynökség költségvetését, és további 91 személyt jelent, így 2021-ben a kirendelt nemzeti szakértők teljes száma 150;

15.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség betöltetlen álláshelyekre vonatkozó aránya 2021-ben alacsony, 0,2 %-os, jóval a betöltetlen álláshelyek maximális 2 %-os arányára vonatkozó éves cél alatt van, valamint hogy a fluktuáció aránya a 2020. évi 10,9 %-ról 2021-ben 6,9 %-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség rendszeresen nyomon követi ezeket a mutatókat az éves célokhoz képest; üdvözli, hogy az ügynökség számos intézkedést hozott a magas fluktuációs arány megelőzésére, például a belső karrierépítés lehetőségét, a rugalmas munkarend vagy a képzési és fejlődési lehetőségek biztosítását; tudomásul veszi azonban, hogy a bűnüldözési munka központi területén bizonyos korlátozott álláshelyek esetében a szerződés maximális időtartama kilenc év;

16.

megjegyzi, hogy a férfiak aránya 2021-ben a felső- és középvezetők körében 83 % (29 férfi és 6 nő), az igazgatótanácsban 79 % (44 férfi és 12 nő), a teljes személyzetben pedig 65 % volt (541 férfi és 288 nő); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csökkent a nők aránya a vezetői álláshelyeken: 2021-ben ez az arány 17 % volt, szemben a 2020. évi 21 %-kal; tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjai körében a nemek közötti egyensúly biztosítása a tagállamok felelőssége; megismétli az ügynökséghez és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy a jövőben biztosítsák a nemek közötti jobb egyensúlyt az igazgatótanácsban, az ügynökség vezetésében és a személyzet szintjén; emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy az ügynökség a vezetősége és személyzete körében biztosítsa a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet is;

17.

tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint 2021-ben egyetlen adminisztratív vizsgálatot folytattak a munkahelyi konfliktushelyzetekkel kapcsolatos zaklatási vádakkal kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy az adminisztratív vizsgálatot 2022 júniusában lezárták, és az ügynökség válaszának a mentesítésért felelős hatósághoz való beérkezése időpontjáig, 2022. szeptember 16-ig nem született határozat; felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos döntésről és nyomon követésről; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben egyetlen, az ügynökség személyzetével kapcsolatos zaklatási ügy sem került bíróság elé;

18.

aggodalmát fejezi ki az ügynökség által 2021-ben jelentett 8 kiégési eset miatt; emlékeztet azonban arra, hogy ez az ügynökség teljes személyzetének kevesebb mint 1 %-át teszi ki; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség számos megelőző intézkedést hozott, többek között foglalkozás-egészségügyi és életmód-tanácsadást, orvosilag indokolt részmunkaidőt, mentális állapotfelméréseket, rugalmas munkaidős lehetőségeket biztosít, illetve a személyzet jólétével foglalkozó külön értekezleteket tart;

19.

üdvözli az ügynökség 2020+ emberi jogi stratégiájának és a sokszínűségi és befogadási stratégiának a jóváhagyását; üdvözli továbbá a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra vonatkozó ellenőrzéseket, valamint az ügynökség etikai keretének a belső ellenőrzési részleg által 2021-ben elvégzett felülvizsgálatát; elismerését fejezi ki ezen ellenőrzések pozitív következtetéseiért;

20.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a SYSPER humánerőforrás-gazdálkodási rendszerének az ügynökség teljes személyzete számára történő felszabadítását követően az ügynökség bevezette az alapmodulokat, valamint a választható modulok többségét; tudomásul veszi, hogy a további modulok végrehajtása folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa humánerőforrás-gazdálkodási tevékenységei digitalizálását;

Közbeszerzés

21.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség éves közbeszerzési tervének végrehajtása elérte a 79 %-ot, beleértve 10 közbeszerzési eljárást 15 000 EUR feletti szerződésekre vonatkozóan, összesen 58 314 000 EUR értékben; súlyos aggodalommal állapítja meg, hogy egy 405 000 EUR értékű szerződést hirdetmény előzetes közzététele nélkül, tárgyalásos eljárás keretében kötöttek meg; felhívja az ügynökséget, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a szerződési hirdetmények közzétételére vonatkozó küszöbértékekre vonatkozó valamennyi jogi rendelkezést;

22.

üdvözli, hogy a közbeszerzési eljárások digitalizálása az ügynökség közbeszerzési politikai és pénzügyi osztálya stratégiájának részét képezi; elismeréssel nyugtázza, hogy az ügynökség olyan e-közbeszerzési eszközöket használ, mint az eNotices (e-hirdetmények), az eSubmission (e-benyújtás) és az eTendering (e-pályáztatás), amelyek 2022-től a közepes értékű eljárásokra is vonatkoznak; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség jelenleg dolgozik a 2023 januárjától alkalmazandó, a közbeszerzések kezelésére szolgáló eszköz bevezetésén; ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa közbeszerzési eljárásainak digitalizálását, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

23.

üdvözli, hogy az ügynökség részvételét más ajánlatkérő szervek által szervezett 16 intézményközi közbeszerzési eljárásban; ösztönzi az ügynökséget, hogy a hatékonyság növelése és a méretgazdaságosság elérése érdekében továbbra is vegyen részt ezekben a gyakorlatokban;

24.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a közbeszerzés és a szerződéskezelés területén a Számvevőszék korábbi években tett észrevételeivel kapcsolatos valamennyi nyomonkövetési intézkedés lezárult;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

25.

tudomásul veszi az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása és a zaklatás elleni küzdelem céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; elégedetten veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács és a felső vezetés tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait közzétették az ügynökség honlapján; különösen elismerését fejezi ki az ügynökségnek, amiért azon kilenc ügynökség közé tartozik, amelyek saját belső szabályokat vezettek be annak kezelésére, hogy az uniós jogszabályok nem rendelkeznek az ügynökségek igazgatótanácsi tagjainak tevékenységéről, és ezáltal túllépett a minimális jogi követelményeket az esetleges „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetek kezelése során;

26.

megjegyzi, hogy 2019 és 2021 között az ügynökség két esetben értékelt potenciális összeférhetetlenséget azzal kapcsolatban, hogy egy vezető beosztású munkatárs máshol vállalt új munkát; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az egyik ilyen esetben az ügynökség nem a személyzeti szabályzat 16. cikkében előírt határidőn belül hozta meg határozatát, és így ténylegesen engedélyezte az érintett személynek, hogy korlátozás nélkül elvállalhassa az új munkát; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint egy utólagos értékelés megerősítette, hogy az ügynökség nem volt kitéve összeférhetetlenségi helyzetnek; felhívja azonban az ügynökséget, hogy tegyen eleget a személyzeti szabályzat valamennyi rendelkezésének, és átfogó és hatékony módon alkalmazza a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos lehetséges helyzetek és a kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatok kezelésére alkalmazandó jogi keretet;

27.

tudomásul veszi az ügynökség és a Frontex között a határőrizeti műveletek terén folytatott együttműködésről szóló jelentéseket, különösen a Frontex „Személyes adatok kockázatelemzési célú kezelése” elnevezésű programjával összefüggésben; emlékeztet arra, hogy az ügynökség és más bel- és igazságügyi ügynökségek közötti együttműködésnek teljes mértékben átláthatónak kell lennie, és megfelelő felügyeleti és elszámoltathatósági keret hatálya alá kell tartoznia; felhívja az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket az uniós átláthatósági szabályoknak, valamint az alapvető jogoknak és különösen az adatvédelmi normáknak és az elszámoltathatóságnak való teljeskörű megfelelés biztosítása érdekében, többek között a más bel- és igazságügyi ügynökségekkel és partnerekkel való együttműködés során is; úgy véli, hogy az ügynökség és harmadik felek közötti találkozók és interakciók nyilvánosságra hozatala – amennyiben ez az operatív tevékenységek sérelme nélkül biztosítható – hozzájárul az átláthatóság biztosításához; üdvözli az ügynökség alapjogi tisztviselőjének gyors kinevezését, amely pozíciót az Europol-rendeletet módosító, 2022. június 28-án hatályba lépett (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) vezettek be;

Belső ellenőrzés

28.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) befejezte az ügynökség szerződéskezelésének ellenőrzését, és négy „fontosnak” minősített ajánlást tett; felhívja a ügynökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen ajánlások végrehajtásához; felhívja az ügynökséget, hogy maradéktalanul hajtsa végre a Belső Ellenőrzési Szolgálat által az emberierőforrás-menedzsmentre, az etikára és az informatikai biztonságra vonatkozó korábbi ellenőrzések nyomán kiadott, „fontosnak” minősített valamennyi lezáratlan ajánlást, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért eredményekről;

29.

megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési keretrendszerének elemei jelen voltak és integrált módon működtek az ügynökség egészében, és hogy a belső ellenőrzési rendszer eredményesen, elfogadható szintre csökkentette annak kockázatát, hogy az ügynökség nem éri el a műveletekkel, jelentéstétellel és megfeleléssel kapcsolatos éves és többéves célkitűzéseit; megjegyzi, hogy az ügynökség jó eredményeket ért el a belső ellenőrzési részleg ellenőrzési ajánlásainak nyomon követése terén, és a 2015 óta kiadott kritikus és nagyon fontos ajánlás (összesen 381 ajánlás) 87 %-os végrehajtási arányt ért el, és a tervek szerint 2021-re befejeződik;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben a belső ellenőrzési részleg három ellenőrzési megbízást is végrehajtott az ügynökség által a hét minden napján 24 órában nyújtott operatív támogatással, az ABAC-ban megadott felhasználói hozzáférési jogok érvényesítésével, valamint az ügynökség dokumentum-szakértői rendszerével kapcsolatban, 32 ajánlással, amelyek közül kettőt „kritikusnak”, kettőt pedig „nagyon fontosnak” minősítettek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a belső ellenőrzési részleg 39 ajánlást adott ki az ügynökség vagyonkezelésére vonatkozóan, amelyek közül 5 „kritikus”, 15 pedig „nagyon fontos” minősítéssel rendelkezik; felhívja az ügynökséget, hogy a megállapított határidőn belül hajtsa végre a belső ellenőrzési részleg ajánlásait, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért eredményekről;

31.

tudomásul veszi a Számvevőszék négy ajánlását, amelyeket a Számvevőszék 2021-es különjelentésében tett az ügynökségnek a tagállamok számára a migránscsempészés elleni küzdelemben nyújtott támogatásának eredményességéről; felhívja az ügynökséget, hogy a megállapított határidőn belül hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért eredményekről;

Digitalizáció és a zöld átállás

32.

tudomásul veszi az ügynökség által 2021-ben az információcsere, a keresés, a keresztellenőrzés és az adatkezelés, valamint az információs rendszerek akkreditációja terén az IKT-val kapcsolatban végrehajtott különböző fejlesztéseket; tudomásul veszi továbbá az ügynökség által az uniós interoperabilitás és a nagyméretű uniós rendszerekhez való hozzáférés terén elért eredményeket, az ügynökség kiberbiztonságának növelése érdekében hozott intézkedéseket és egyéb kezdeményezéseket, például az ügynökség hibrid felhőre vonatkozó stratégiájának jóváhagyását, a biometrikus technológián alapuló arcfelismerő eszköz kiválasztását és a belső dokumentumok elektronikus aláírására szolgáló eszköz bevezetését;

33.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség 2021-ben két elosztott szolgáltatásmegtagadási kibertámadást tapasztalt nyilvános weboldala ellen; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezek a támadások csak minimális fennakadásokat okoztak;

34.

arra ösztönzi a hivatalt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel és az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával, és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség kínáljon rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzési programokat az ügynökség teljes személyzete számára;

35.

elismerését fejezi ki az ügynökségnek amiatt, hogy 2021-ben megkapta az EMAS és az ISO 14001:2015 tanúsítványokat; üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse vagy ellensúlyozza szén-dioxid-kibocsátását, amely a 100 %-ban megújuló energiaforrásokból származó villamos energia beszerzésétől a személyzet körében hozott tudatosságnövelő intézkedésekig terjed; megjegyzi, hogy a 15 000 eurót meghaladó szerződések esetében az ügynökség környezetvédelmi megfontolásokat alkalmaz; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség az ügynökség éves tevékenységi jelentésében szereplő környezeti mutatók révén ellenőrzi környezeti hatását;

Ügymenet-folytonosság a Covid19-válság idején

36.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben az ügynökség válságkezelő csoportja folytatta a Covid19-világjárvány hatásainak kezelését, útmutatást adva a követendő lépésekről és rendszeresen tájékoztatva a személyzetet; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy egyes, fizikai jelenlétet igénylő tevékenységeket el kellett halasztani vagy törölni kellett, miközben a nem operatív személyzet többsége esetében a távmunka maradt a norma; üdvözli az ügynökség működési hatáselemzésének jóváhagyását, amely magában foglalja a Covid19-válságból és a 2020-as áramkimaradásból levont tanulságokat;

Egyéb megjegyzések

37.

megjegyzi, hogy 2021-ben javultak a mérőszámok az ügynökség nagy hatású internetes médiában való jelenlétével és az ügynökség honlapjára érkező látogatók számával kapcsolatban, valamint hogy az ügynökség erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy interjúk és sajtóközlemények révén növelje a láthatóságát; ösztönzi az ügynökséget, hogy továbbra is mozdítsa elő munkáját, kutatásait és tevékenységeit;

38.

felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson műveleti eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; üdvözli e tekintetben az ügynökség arra irányuló jelenlegi erőfeszítéseit, hogy megismertesse tevékenységeit a nyilvánossággal;

39.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/991 rendelete (2022. június 8.) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról (HL L 169., 2022.6.27., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/449

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1936 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0103/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0138/2023),

1.	jóváhagyja a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/450

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1937 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0105/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0141/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatója számára az Ügynökség 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 60. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/452

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1938 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0141/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 24 860 491 EUR volt, ami 2020-hoz képest 2,87 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2020. évi pénzügyi évvel megegyezően 100,00 %-os volt; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 70,95 %-os volt, ami a 2020-hoz képest enyhe, 0,1 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség a 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatokból 7 millió EUR-t (27 %) vitt át 2022-re, amelynek 96 %-a operatív tevékenységekhez kapcsolódott; hangsúlyozza a Számvevőszék újbóli véleményét, amely szerint az átvitelek magas szintje strukturális problémákra utal az ügynökség költségvetésének végrehajtásában, és ellentmond az évenkéntiség költségvetési elvének; megjegyzi, hogy ez visszatérő probléma; elismeri az ügynökség válaszát, amely szerint az átvitelek magas szintje elsősorban az ügynökség alaptevékenységének jellegét tükrözi, beleértve a több hónapon át tartó, sőt az év végét is meghaladó tevékenységeket, és hogy az ügynökség teljesítménye 99 % fölötti; üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az egyik évről a másikra tervezett átvitelek nyomon követésére szolgáló eszköz létrehozásával javítsa költségvetési tervezését; felhívja az ügynökséget, hogy továbbra is kövesse nyomon az átvitelek szintjét, és javítsa végrehajtási ciklusait;

sajnálatosnak tartja, hogy az ügynökség létszámtervét 2017 óta nem növelték, és hogy a költségvetés növekedése főként az inflációs rátával való indexálást tükrözte, és nem volt arányos a megnövekedett munkaterheléssel és a kérelmek megnövekedett számával, különösen a 168/2007/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: alapító rendelet) módosító (EU) 2022/555 tanácsi rendelet (3) hatálybalépését követően, amely új tevékenységeket vezetett be az igazságügyi és rendőrségi együttműködés területén; hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi és személyzeti erőforrások nélkül az ügynökség nem fogja tudni elvégezni az összes kijelölt feladatát és teljeskörűen végrehajtani új megbízatását, olyan helyzetet teremtve, amely befolyásolhatja az ügynökség által nyújtott munka minőségét;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség teljesítménymérésének részeként a fő teljesítménymutatók (KPI-k) rendszerét alkalmazza; megjegyzi, hogy 2021-ben lezárult az ügynökség teljesítménymérési keretének és fő teljesítménymutatóinak felülvizsgálata, hogy jobban igazodjon a programozási dokumentumok és a tevékenységi jelentések követelményeihez és igényeihez; elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben a fő teljesítménymutatókhoz képest magas lett az elért eredmények aránya, mivel az ügynökség szinte minden fő teljesítménymutatónként meghatározott célt túlteljesített; tudomásul veszi különösen a kiemelkedő teljesítményt az előállított kutatási eredmények, a megvalósított hozzájárulások és a hozzáférhető eredmények száma, valamint az érdekelt feleknek az ügynökség rendezvényeivel kapcsolatos elégedettsége tekintetében;

üdvözli az ügynökség arra irányuló kezdeményezéseit, hogy szinergiákat teremtsen más bel- és igazságügyi ügynökségekkel számos területen, többek között a digitalizáció és az európai zöld megállapodás végrehajtása terén; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2021-ben összesen 60 tevékenységhez járult hozzá aktívan a bel- és igazságügy területén; üdvözli az ügynökség azon döntését, hogy különböző közös közbeszerzési eljárásokban vesz részt, például a vezetői készségek értékelése tekintetében; tudomásul veszi különösen, hogy az ügynökség együttműködik az Eurojusttal a közös érdekű területeken (pl. európai elfogatóparancs) a 2021–2022-ben végrehajtandó konkrét intézkedések listájáról való megállapodás terén; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2021-ben munkamegállapodásokat vagy egyetértési megállapodásokat írt alá az Europollal, a CEPOL-lal, az Eurojusttal és az EIGE-vel; üdvözli, hogy az ügynökség a mesterséges intelligenciával és a biometrikus adatokkal kapcsolatos, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Europol által vezetett projektekhez nyújt alapjogi támogatást;

megjegyzi, hogy az ügynökség összesen mintegy 60 tevékenységhez járult hozzá a bel- és igazságügy területén, közülük 24 a migráció, a menekültügy és a határigazgatás területéhez, 16 pedig a belső biztonság, valamint a súlyos és szervezett bűnözés területéhez kapcsolódik; hangsúlyozza, hogy az ügynökség támogatja a mesterséges intelligenciával és a biometrikus adatokkal kapcsolatos, az Europol és a Frontex által vezetett projekteket, és elvárja, hogy az ügynökség ajánlásait figyelembe vegyék;

üdvözli, hogy az ügynökség támogatást nyújtott a Frontexnek a Frontex alapjogi megfigyelőinek és alapjogi tisztviselő helyettesének felvételéhez; kiemeli, hogy az ügynökség folytatta együttműködését a Frontexszel, és az ügynökség igazgatója részt vett a Frontex igazgatótanácsának ülésein; üdvözli továbbá az ügynökségnek a Frontex alapjogi megfigyelői képzésében játszott aktív szerepét; emlékeztet arra, hogy 2021 folyamán az ügynökség alapjogi szempontból támogatást nyújtott a mesterséges intelligenciával és a biometrikus adatokkal kapcsolatos, az Europol és a Frontex által vezetett projektekhez;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 72 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi, mint 2020-ban) 67-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 30,1 szerződéses alkalmazott (teljes munkaidős egyenérték) és 6 kirendelt nemzeti szakértő (teljes munkaidős egyenérték) dolgozott az ügynökségnél 2021-ben;

elégedetten veszi tudomásul a nemek közötti egyensúlyt az ügynökség felső vezetésében, ahol 3 férfi (50 %) és 3 nő (50 %) dolgozik, az igazgatótanács szintjén, ahol a 64 tagból 37 (58 %) nő, és az ügynökség teljes személyzetén belül 96 tagból 49 nő (51 %);

10.

elismeri az ügynökségnek az emberi erőforrásokkal foglalkozó, hosszú távú keretrendszer kidolgozására irányuló, folyamatban lévő munkáját, amely a kompetenciakeretre, a munkaterhelés-értékelésre és a jóllétről szóló felmérésre vonatkozó három alapvető fontosságú feladat eredményein alapul; ezzel összefüggésben üdvözli az ügynökség új humánerőforrás-gazdálkodási tervének kidolgozását; felhívja az ügynökséget, hogy a kompetenciaalapú tehetséggondozási rendszer bevezetése érdekében véglegesítse a fennmaradó szakaszokat (a munkaerő kompetenciaértékelése és hiányelemzése);

11.

üdvözli, hogy az ügynökség 2021-ben átállt a SYSPER-re; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség 9 modult hajtott végre, és további 3 modul megvalósításán dolgozik, azzal a szándékkal, hogy az alap- és választható csomagokból további modulokat fogadjon el;

12.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben nem számolt be kiégésről; üdvözli az ügynökség által a személyzet jóllétének támogatása érdekében hozott intézkedéseket, például pszichológiai támogató szolgáltatások nyújtását a személyzet számára, vagy hetente egyszer egy belső egészségügyi tanácsadót;

Közbeszerzés

13.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség nyolc közbeszerzési eljárást indított, három nyílt és öt tárgyalásos eljárást, és 546 szerződést írt alá, amelyek közül három közvetlen szerződés volt, összesen 2 768 596 EUR értékben, amelyből 480 egyedi szerződés vagy keretszerződéshez kapcsolódó megrendelőlap volt összesen 9 564 632 EUR értékben, 63 pedig alacsony értékű szerződés 269 428 EUR értékben;

14.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség közbeszerzési eljárásai során az eNotices, az eTendering és az eSubmission alkalmazást használja; ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa közbeszerzési eljárásainak digitalizálását, és üdvözli az ügynökségnek a PPMT eszköz bevezetésére irányuló erőfeszítéseit;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

15.

üdvözli az ügynökségnek az átláthatóság biztosítása, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli az ügynökség által 2021-ben hozott intézkedéseket a visszaélések belső bejelentésével kapcsolatos munkafolyamatot meghatározó konkrét munkautasítások kidolgozása, és ezt követően a munkatársak e szabályokról való értesítése tekintetében; tudomásul megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben felülvizsgálta a személyzeti összeférhetetlenségek kezeléséről és megelőzéséről szóló gyakorlati útmutatóját; továbbá megállapítja, hogy 2021-ben nem került sor összeférhetetlenség vagy visszaélés bejelentésére; elismerését fejezi ki, hogy az ügynökség saját belső szabályokat vezetett be, hogy kezelje az igazgatótanács tagjainak tevékenységét szabályozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek hiányát;

16.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács és a tudományos bizottság szinte valamennyi tagjának önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata elérhető az ügynökség honlapján; tudomásul veszi azonban, hogy az ügynökség nem tette közzé a vezetőtestületi tagok és a belső szakértők önéletrajzát; mindazonáltal tudomásul veszi, hogy az ügynökség rövid életrajzi leírást tesz közzé a vezetőtestületi tagokról és a belső szakértőkről; felhívja az ügynökséget, hogy tegye közzé a többi önéletrajzot és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és üdvözli a kockázat csökkentése érdekében már meghozott intézkedéseket;

Belső kontroll

17.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség utólagos kontrollt végzett a 2020. évi világjárvány első hónapjaiban végrehajtott ügyletek mintáján; tudomásul veszi az ügynökség azon következtetését, hogy a tevékenység két lehetséges kisebb hibát tárt fel, és néhány hivatalos észrevételt eredményezett, de nem tártak fel kritikus problémákat; üdvözli, hogy 2021-ben az ügynökség egyedi kockázatértékelés alapján elfogadta a csalás elleni stratégiájának aktualizált változatát, amely magában foglalja a csalásmegelőzési képzést, a személyzet tudatosságának tájékoztató előadások és csaláskockázat-értékelések révén történő növelését;

18.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben elvégezte az új belső ellenőrzési keretrendszere végrehajtási szintjének értékelését; tudomásul veszi az ügynökség azon következtetését, hogy a rendszer valamennyi eleme jelen van és működik, és a 3., 4., 5. és 14. alapelv tekintetében némi javításra van szükség; a 3. és 5. alapelvvel kapcsolatban megjegyzi, hogy 2022-ben sikeresen elvégezték a teljes személyzet munkaköri leírásának frissítését, és azokat a Bizottság SYSPER-sablonjához igazították; a 4. elv tekintetében megjegyzi, hogy a kompetenciakeret végrehajtása folyamatban van, és felhívja az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel fellépéseit az integrált belső kommunikációs politika kiszervezésének véglegesítése érdekében (14. alapelv);

19.

az ügynökség a kivételek nyilvántartásba vételi és engedélyezési eljárásával kapcsolatban megjegyzi, hogy 2021-ben négy kivételt vettek nyilvántartásba, amelyek összértéke meghaladja az 5 000 EUR-t, és amelyek közül az ügynökség értékelése szerint egyiknek sem volt pénzügyi hatása;

Digitalizáció és a zöld átállás

20.

elismeri az ügynökség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; tudomásul veszi az ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy a jelenlegi épületek helyzetének figyelembevétele mellett értékelést készít arról, hogy miként lehetne csökkenteni környezeti lábnyomát;

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2020 és 2021 között elfogadta a (telefonáláshoz, videó- és webkonferenciákhoz, online együttműködéshez és dokumentumkezeléshez kapcsolódó) felhőalapú szolgáltatásokat, ezáltal digitalizálva a belső pénzügyi és egyéb munkafolyamatokat; elismerését fejezi ki a kiküldetéseket kezelő rendszer elfogadása miatt, amely hozzájárul az ügynökség digitalizálási erőfeszítéseihez, valamint az emberi és pénzügyi erőforrások optimalizálásához, többek között a papíralapú munkafolyamatok felváltásával, miközben jobb jelentéstételi lehetőségeket kínál az ügynökség személyzete számára és a humánerőforrás-feladatok ellátására; elismerését fejezi ki továbbá az ügynökségnek a kiberbiztonságot garantáló, folyamatban lévő fellépéseiért, valamint a 2021-ben bevezetett új intézkedésekért, például a kéttényezős hitelesítés használatáért, a földrajzi helymeghatározásra vonatkozó kapcsolat nyomon követéséért és a legújabb termékfrissítések telepítéséért; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségével) és a CERT-EU-val (az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-válság idején

22.

megjegyzi, hogy az üzletmenet-folytonossági terv 2021-ben is aktív maradt, és az ügynökség valamennyi ülését és rendezvényét virtuálisan bonyolította le; hangsúlyozza, hogy ennek következtében az összesen 29 tervezett képzési tevékenységből csak 13-ra került sor online megoldások segítségével, ami alacsony, 45 %-os végrehajtási arányt jelent; megjegyzi továbbá, hogy a személyes találkozók hiányában a döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az igazgatótanács egy sor határozatát írásbeli eljárások formájában hozták meg; megállapítja, hogy a munkaerő-felvétel tekintetében az ügynökség videokonferencia-technológiákat alkalmazott a jelöltekkel folytatott interjúkhoz;

23.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség külön kockázatértékelést végzett valamennyi 2021. évi projektre vonatkozóan, figyelembe véve a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos kockázatokat; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az ügynökségnek, amiért olyan enyhítő intézkedéseket határozott meg, amelyek végrehajtása megakadályozta a tervezett projekttevékenységek befejezését érintő jelentős hatásokat; hangsúlyozza, hogy a 2021. évi alapjogi fórumot mint az alapvető jogok Unión belüli helyzetével foglalkozó kiemelt eseményt hibrid formában szervezték meg; ösztönzi az ügynökséget, hogy ültesse át a gyakorlatba a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhesse azokat az üléseket, rendezvényeket és interjúkat, amelyeket a személyes részvételnél hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani;

Egyéb megjegyzések

24.

tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló folyamatos munkáját, hogy növelje a nyilvánosság számára való láthatóságát és online jelenlétét, számos kezdeményezéssel, például a migrációval kapcsolatos e-média-eszköztárral, az Európai Unió Alapjogi Chartájáról szóló elektronikus távoktatási eszközzel és az alapjogokról szóló podcasttal; megjegyzi különösen, hogy az ügynökség alapjogi platformján 2021-ben az összes tagállamból és tagjelölt országból összesen 798 részt vevő szervezet fordult meg, és hogy a platform a világ minden tájáról több mint 3 000 embert hozott közelebb egymáshoz; kiemeli, hogy az ügynökség továbbra is a legtöbb közzétételi megbízást kapó uniós ügynökség; megjegyzi, hogy a médiában 35 %-kal nőtt az ügynökségre való hivatkozások száma;

25.

(2) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

(3) A Tanács (EU) 2022/555 rendelete (2022. április 5.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendelet módosításáról (HL L 108., 2022.4.7., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/456

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1939 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0105/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0141/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2021-es pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/457

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1940 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0106/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 116. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0142/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megbízott ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2019.11.14., 1. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 112. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/458

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1941 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0142/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 535 245 042 EUR volt, ami 2020-hoz képest 46,87 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

B.	mivel az Unió minden szervének, hivatalának és ügynökségének átláthatónak és az európai polgárok előtt teljes mértékben elszámoltathatónak kell lennie a rájuk bízott pénzeszközök tekintetében;

D.	mivel 2019. december óta az ügynökség új megbízatását teljesíti, amely a missziók és a személyzet tekintetében lényeges növekedéssel járt, ami megfelelő költségvetést igényel;

E.	mivel 2021-ben az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti kibővített megbízatás miatt jelentősen nőtt az ügynökség költségvetése és a létszámterv végrehajtása;

mivel a Számvevőszék az ügynökség által a külső határok igazgatásához nyújtott támogatásról szóló 8/2021. sz. különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy számos hiányosság merült fel az ügynökség elsődleges tevékenységeivel, nevezetesen a helyzetfigyeléssel, a kockázatelemzéssel, a sebezhetőségi értékeléssel, a közös műveletekkel és gyorsreagálású határvédelmi intervenciókkal, a visszaküldési műveletekkel és az ügynökség személyzetének képzésével kapcsolatban, valamint az ügynökség kiadásainak exponenciális növekedése előtti igényfelmérések és hatásvizsgálatok hiánya kapcsán;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, mely szerint az ügynökség 2021. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának alapjául szolgáló bevételek és kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megállapítja, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 94,70 %-os volt, ami 2020-hoz képest 4,27 %-os csökkenést jelent; felhívja az ügynökséget, hogy fordítson nagyobb figyelmet az alacsonyabb kötelezettségvállalási szintek elkerülésére és a 100 %-os célértékhez közelebbi arány elérésére;

sajnálja, hogy annak ellenére, hogy az ügynökség pénzügyi egysége bizonyos mechanizmusokat vezetett be a költségvetés végrehajtásának javítása érdekében, 2021-ben a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya mindössze 50,42 % volt, ami 4,90 %-os csökkenést jelent 2020-hoz képest; tudomásul veszi az ügynökség e csökkenésre vonatkozó magyarázatát, amely szerint a helyszíni műveletekhez kapcsolódó kifizetésekre nagyrészt az N+ 1. évben kerül sor, és a helyszíni műveletek hatókörének jelentős növekedése elkerülhetetlenül a kifizetési előirányzatok végrehajtási arányának csökkenését eredményezte 2021-ben;

tudomásul veszi az ügynökség költségvetésének 2021. évi második módosítását, amelyre 14,5 millió EUR uniós költségvetésbe való visszavezetésével összefüggésben került sor; úgy véli, hogy az ügynökség által az e módosítás elfogadása tekintetében adott indokolás nem elegendő; felhívja az ügynökséget, hogy a jövőbeni jelentéstétel során adjon részletesebb indokolást a mentesítésért felelős hatóságnak arra vonatkozóan, hogy miért fogad el olyan költségvetési módosításokat, amelyek pénzösszegeket juttatnak vissza az Uniónak;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2020-ról 2021-re átvitt összeg (C8-források) 159 400 000 EUR, míg a 2021-ről 2022-re átvitt összeg 237 000 000 EUR volt; úgy véli, hogy ez a szint különösen magas; sajnálja, hogy a C8-források kifizetési aránya 2021-ben csak 87 % volt, ami alacsonyabb, mint a korábbi években (2019 és 2020); tudomásul veszi azonban az ügynökség észrevételét, miszerint ezt a mutatót a világjárvány befolyásolta; megjegyzi, hogy a támogatások az ügynökség teljes működési költségvetésének mintegy 60 %-át teszik ki, és az ügynökség szerint ezek többsége olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek általában hosszabb időtávra szólnak; tudomásul veszi továbbá az ügynökség észrevételét, miszerint az átvitt összegek jelentős része indokolt, mivel ezek többsége olyan tevékenységek életciklusához kapcsolódik, amelyek végső határideje decemberben van, ami elkerülhetetlenné teszi az átvitelt; megérti az ügynökség azon észrevételét, hogy az átvitt összegek törlésének kockázatát csökkenti az a tény, hogy valamennyi átvitt összeghez jogi kötelezettségvállalásnak kell tartoznia, ami bizonyos fokú bizonyosságot ad arra vonatkozóan, hogy az összegek kifizetésre kerülnek; mindazonáltal emlékeztet a Számvevőszék azon álláspontjára – és maga is osztja ezt az álláspontot –, hogy az átvitelek túlzott mértéke bizonyos esetekben megelőzhető a költségvetés-tervezés és a végrehajtási ciklusok javításával; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa ez irányú erőfeszítéseit, többek között a pontosabb költségbecslésekre és költségvetési előrejelzésekre való törekvés révén, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

aggodalmának ad hangot a Számvevőszék „figyelemfelhívó megjegyzésként” kiemelt észrevétele miatt, amely szerint egy 2020. decemberi költségvetési kötelezettségvállalást anélkül vittek át 2021-re, hogy arra 2020 vége előtt jogi kötelezettségvállalás létezett volna; megállapítja, hogy az ezen ügyhöz kapcsolódó kifizetések 2021-ben 18 375 458 EUR-t tettek ki; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség ezt a mulasztást 2021 folyamán későbbi jogi kötelezettségvállalásokkal orvosolta;

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék „figyelemfelhívó megjegyzésként” kiemelt második észrevételét, miszerint nem megfelelően számítják ki a schengeni térség nem uniós országainak hozzájárulásait és az uniós kiegyenlítő hozzájárulást; megállapítja, hogy ez utóbbit 2,6 millió EUR-val magasabb, az előbbit pedig ugyanennyivel alacsonyabb összegben állapították meg; tudomásul veszi továbbá, hogy mindez nem gyakorol hatást a 2021. évi eredménykimutatásban foglalt működési bevételre; fenntartja mindazonáltal azt az észrevételét, miszerint ez annak a jele, hogy az uniós szerveknek további iránymutatásra van szükségük az Európai Bizottság részéről arra vonatkozóan, hogy miként kell helyesen kiszámítani a nem uniós országok hozzájárulásait; felhívja a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül adjon ki pótlólagos iránymutatást;

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék harmadik „figyelemfelhívó megjegyzését”, az ügynökség számvitelért felelős tisztségviselőjének azon kijelentését illetően, amely szerint az új rendszer validálásához nem áll rendelkezésre az engedélyezésre jogosult tisztviselő által meghatározott és a számviteli információkat kiegészítő szükséges információ, amely mutatja az ügynökség eszközeit és forrásait, valamint a költségvetés végrehajtását; megjegyzi, hogy a Bizottság ugyanezt a rendszert használja, és azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője validálta; sürgeti az ügynökséget, hogy szolgáljon magyarázattal a mentesítésért felelős hatóságnak e problémát illetően;

kiemeli annak fontosságát, hogy legyen egy erős, hatékony és jól működő ügynökség, amely segíteni tudja a tagállamokat az Unió közös külső határainak igazgatásában és az integrált határigazgatás biztosításában, annak érdekében, hogy e határok hatékonyan és az alapvető jogokkal teljes összhangban legyenek igazgatva, valamint hogy az uniós visszaküldési politika hatékonyabb legyen; megjegyzi, hogy az ügynökség és a tagállamok közös felelősséggel tartoznak az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért; hangsúlyozza, hogy a külső határok hatékony és méltányos igazgatása kulcsfontosságú a schengeni térség mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség védelme szempontjából; hangsúlyozza, hogy a hatékony uniós határigazgatás biztosításához fontos a harmadik országokkal szorosan együttműködni és megállapodásokat kötni olyan területeken, mint például a visszafogadási megállapodások, a technikai segítségnyújtás, a képzések és a visszaküldési tevékenységek, valamint a fejlesztési támogatás (3); sürgeti az ügynökséget és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább az együttműködés, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréjének struktúráit;

10.

tudomásul veszi az ügynökség azon intézkedéseit, amelyek célja, hogy csökkentsék az esetlegesen fel nem használt költségvetés elvesztésének magas kockázatát, és amelyek értelmében a tagállamok havonta nyomon követő táblázatokat küldenek, amelyekben naprakészen feltüntetik a ténylegesen felmerült költségeket; felkéri a Belső Ellenőrzési Szolgálatot (IAS), hogy értékelje az ügynökségnek a költségek nyomon követésére és a támogatási rendelkezések szerinti szükségletek előrejelzésére szolgáló mechanizmusát, valamint a Frontex visszaküldési alkalmazása (FAR) és az integrált visszaküldés-kezelési alkalmazás (IRMA) frissítése által a visszaküldési műveletek pénzügyi irányítására gyakorolt hatást;

Teljesítmény

11.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség új szervezeti struktúrát vezetett be, és ezzel jelentős erőfeszítést tett kibővített megbízatásának hatékony kezelése érdekében; tudomásul veszi az ügynökség átszervezésének hatását és az azzal járó változásokat; ezzel összefüggésben elismerően nyilatkozik az ügynökség stratégiájáról, amely digitalizálás, automatizálás és a bizonyos területeken alkalmazott szabályok és eljárások egyszerűsítése révén igyekszik növelni a hatékonyságot;

12.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben tevékenységei teljesítményének értékelésére fő teljesítménymutatóként használt bizonyos, az ügynökség igazgatótanácsa által elfogadott mutatókat, amelyek a 2021–2023-as időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumból erednek; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség által biztosított termékek és szolgáltatások érzékelt minőségének szintje javult, mivel a 2021-ben kapott értékelések 94,34 %-a szerint e minőség átlagos, magas vagy nagyon magas; sajnálja, hogy az ügynökség néhány teljesítménymutató esetében elmaradt a kitűzött céloktól, például a késedelmes kifizetések vagy a bevetésekhez szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állása tekintetében;

13.

megjegyzi, hogy az ügynökség sikeresen telepítette a fogadó tagállamokba és négy uniós repülőtérre az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának első tisztjeit; tudomásul veszi, hogy e tisztek fő tevékenységei az úti okmányok azonosítása és kiállítása, a visszaküldéssel kapcsolatos tanácsadás és a repülőjegyek FAR-ban történő foglalása terén folytatott együttműködés támogatására összpontosultak; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben az ügynökség 19 közös műveletet hajtott végre, amelyekben 9 fogadó tagállam, 23 részt vevő tagállam, 32 hatóság és 4 harmadik ország vett részt; tudomásul veszi az ügynökség gyorsreagálású határvédelmi intervencióját (RBI), amellyel a Litvánia és Fehéroroszország közötti külső szárazföldi határon jelentkező migrációs nyomásra reagált, valamint megfékezte a Litvánia és az Unió felé irányuló irreguláris bevándorlási áramlásokat, ugyanakkor hangsúlyozza az alapvető jogokkal kapcsolatos – többek között az alapjogi tisztviselő által azonosított – aggályokat, amelyek e műveletekkel kapcsolatban merültek fel; tudomásul veszi az ügynökség működési körét a litvániai gyorsreagálású határvédelmi intervenció, a La Manche-csatornánál végrehajtott Opal Coast közös művelet és egy harmadik országban, nevezetesen Szerbiában elindított új közös művelet kapcsán; tudomásul veszi a tagállami összekötő tisztviselők első kiküldéseit célzó kísérleti szakasz elindítását; felhívja az ügynökséget, hogy miután lezárult a kísérleti szakasz, tájékoztassa az elért eredmények értékeléséről a mentesítésért felelős hatóságot;

14.

megjegyzi, hogy a szárazföldi határokon 2021-ben végzett operatív tevékenységek kapcsán 3 546 incidensről érkezett jelentés, amelyek 16 304 előállított irreguláris migránst, 6 461 irreguláris migránst és 368 letartóztatott embercsempészt érintettek; elismeréssel veszi tudomásul az ügynökség erőfeszítéseit, amelyek eredményeként 18 301 nem uniós állampolgár légi úton történő visszaküldését sikerült elérni, akik közül 10 193 személy 337 művelet keretében charterjáratokkal tért vissza 33 visszatérési országba, 8 108 személy pedig menetrend szerinti járatokkal tért vissza 107 visszatérési országba; tudomásul veszi, hogy 2021-ben az önkéntes visszatérés a menetrend szerinti járatokkal történő összes visszaküldés 57 %-át tette ki, és hogy az ügynökség 22 repülőgépet bérelt a visszaküldési műveletekhez; méltányolja az ügynökség által lebonyolított első teljeskörű visszaküldési művelet sikeres előkészítését és megszervezését, amelynek során az ügynökség vállalta a szervező tagállam szerepét;

15.

megjegyzi, hogy 2021 áprilisában aláírták a súlyos incidensekről szóló jelentéshez (SIR) kapcsolódó mechanizmusra vonatkozó módosított standard működési eljárást (SOP), amely az alapjogi tisztviselő szerepének és hatásköreinek meghatározására szolgált; megjegyzi továbbá, hogy a SIR-mechanizmusra vonatkozó SOP szükséges további felülvizsgálata késik, és üdvözli, hogy az alapjogi tisztviselővel együttműködésben, valamint az ügynökség alapjogi konzultációs fórumával konzultálva a mechanizmus jelenleg véglegesítés alatt áll; emlékeztet arra, hogy ez egyike volt annak a hét feltételnek, amelyet a mentesítés megadásával kapcsolatban a korábbi években megszabtak az ügynökségnek; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy lezárult-e a SIR-mechanizmus SOP-jának további felülvizsgálata;

16.

hangsúlyozza, hogy minden műveleti tervnek tartalmaznia kell egy olyan átlátható jelentéstételi mechanizmust, amely biztosítja, hogy az operatív területen minden incidenst bejelentenek és megfelelően nyomon követnek; hangsúlyozza, hogy ezt a jelentéstételi mechanizmust ezen eszközök finanszírozási módjától függetlenül alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség és különösen az alapjogi tisztviselő nyomon követhesse az egész operatív területet, és kivizsgálhassa az összes bejelentett súlyos eseményt vagy a meg nem felelés egyéb jeleit;

17.

üdvözli az ügynökség 2022. január 25-i határozatát, amely pontosítja az (EU) 2019/1896 rendelet 46. cikkének végrehajtására vonatkozó standard működési eljárást, amelyet a tagállamok és a schengeni társult országok, az alapjogi tisztviselő és a Frontex alapjogi konzultatív fórumának észrevételeivel összhangban dolgoztak ki;

18.

üdvözli a visszaküldési ügykezelési rendszer (RECAMAS) modelljén alapuló visszaküldési ügykezelési informatikai rendszerek olaszországi, belgiumi és finnországi bevezetését; megismétli az ügynökség igazgatótanácsa által az ügynökséghez intézett ajánlást, hogy az ügynökség működjön együtt más tagállamokkal is, és teljesítsék az e példa követéséhez szükséges előfeltételeket;

19.

megjegyzi, hogy a SIR-ek száma számottevő mértékben megnövekedett: míg 2020-ban mindössze 10 súlyos incidensekről szóló jelentés készült, 2021-re 62-re nőtt e szám, és e jelentésekből 53 az újonnan módosított standard működési eljárás hatálya alá tartozott; sajnálja, hogy a legmagasabb számban Litvániából és Görögországból érkeztek jelentések; üdvözli, hogy új eljárást vezettek be, amelynek értelmében az erőszak alkalmazásával járó valamennyi incidensről havonta értesítik az alapjogi tisztviselőt, aki vállalta, hogy évente értékelést ad ki erről az eljárásról; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről; üdvözli, hogy az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek (alapjogi megfigyelők) megkezdték az operatív keretbe való beilleszkedést, és több mint 200 kiküldetési napot teljesítettek, 10 országot kerestek fel, és 15 visszaküldési misszióban vettek részt;

20.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség panaszmechanizmusa keretében 27 panasz érkezett, amelyeket az alapjogi tisztviselő megvizsgált, és amelyek közül 6-ot elfogadhatónak ítélt; mélységes aggodalmát fejezi ki az elfogadható panaszokkal kapcsolatban az alapvető jogok állítólagos megsértése miatt;

21.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága 2022. június 30-i ítéletében megállapította, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlenek azon litván jogszabályok, amelyek engedélyezik a nemzetközi védelem megtagadását és a kérelmezők automatikus őrizetbe vételét kizárólag azon az alapon, hogy szabálytalanul lépték át a határt; megjegyzi, hogy 2022 júliusától az ügynökség már nem vesz részt és nem támogatja Litvániát a határőrizetben; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség az EUB ítélete után is fenntartotta működését Litvániában, alkalmazottai részt vettek a határellenőrzésben; ismét emlékeztet a lett-belarusz határon fennálló humanitárius helyzettel és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos – többek között az Európa Tanácstól érkező – aggodalmakra, amelyeket az okozott, hogy a belarusz rezsim a migránsokat használta fel érdekei érvényesítésére; felhívja az ügynökséget, hogy erősítse meg, hogy nem vesz részt az EUB által az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított litván jogszabályokkal kapcsolatos tevékenységekben, és tartózkodjon az uniós joggal összeegyeztethetetlen műveletekben való részvételtől;

22.

tudomásul veszi a Görögországban védelmet kérő áldozatok nevében az Európai Unió Bíróságán az ügynökség ellen indított jogi lépéseket; megjegyzi, hogy az EUB-t annak megállapítására kérték, hogy az ügynökség az (EU) 2019/1896 rendelet 46. cikkének (4) bekezdésével összhangban járt-e el, amikor nem hozta meg az arra vonatkozó határozatot, hogy az Égei-tenger térségében folytatott tevékenységei finanszírozását teljes egészében vagy részben megvonja, e tevékenységeket teljes egészében vagy részben felfüggeszti vagy megszünteti; felhívja az ügynökséget, hogy e tekintetben nyújtson be a Parlamentnek minden releváns dokumentumot, beleértve az alapjogi tisztviselő 2022. szeptember 1-jei véleményét, a súlyos eseményekről szóló, 2021-es és 2022-es jelentéseket, valamint az ügynökség kulturális közvetítőjének ügyével kapcsolatos nyomozásról szóló információkat, akit legalább 130 harmadik országbeli állampolgárral Törökországba kényszerítettek, amint arról az igazgatótanácsnak 2021 novemberében beszámoltak; megjegyzi, hogy az alapjogi tisztviselőnek a görögországi helyzet értékelésével kapcsolatos véleményeit és ajánlásait követően a korábbi ideiglenes ügyvezető igazgató és az alapjogi tisztviselő együttműködött a görög hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítékokat hozzanak létre az alapvető jogok keretének végrehajtására a Görögországban végzett működési tevékenységek során; megjegyzi, hogy e megbeszéléseket követően a görög hatóságok végrehajtási tervet dolgoztak ki a biztosítékok végrehajtására, amit az ügynökség alapjogi tisztviselője és igazgatótanácsa jó eredményként ismert el; kiemeli, hogy az alapjogi tisztviselő elismeri az eljárási erőfeszítéseket, és megjegyzi, hogy az alapjogi tisztviselő azt ajánlotta az ügynökségnek, hogy az (EU) 2019/1896 rendelet 46. cikkével összhangban hagyja el Görögországot;

23.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség együttműködik az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel az összehangolás és az erőforrások megosztása érdekében olyan területeken, mint az információmegosztás, a felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások, a kapacitásépítés, a kockázatelemzés és különösen a kapacitásmegosztás; megállapítja továbbá, hogy ezt az együttműködést a három ügynökség által aláírt és 2021-ben aktualizált, határozatlan időre szóló háromoldalú munkamegállapodás szabályozza; üdvözli ennek végrehajtását, például a parti őrséggel kapcsolatos ügyekre meghatározott tengeri területeken reagáló műveletek és az ügynökség által légtérellenőrző légi járművek segítségével nyújtott szolgáltatások révén; felhívja az ügynökséget, hogy az operatív tevékenységek esetleges különbségei ellenére vizsgálja tovább a más ügynökségekkel, különösen a bel- és igazságügyi ügynökségekkel való koordináció és erőforrás-megosztás lehetőségeit;

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2022 közepéről 2023 harmadik és negyedik negyedévére, azaz több mint egy évvel elhalasztotta a Számvevőszék 8/2021. sz. különjelentésében foglalt, az információcsere-keret és az európai helyzetkép javításáról szóló 1. ajánlás végrehajtásának határidejét; felhívja az ügynökséget, hogy kezelje prioritásként ezt a kérdést;

Személyzeti politika

25.

megjegyzi, hogy 2021. december 31-én a létszámtervben végrehajtása 82 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 1 050 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 861 be volt töltve; megállapítja, hogy ezen felül 506 szerződéses alkalmazott és 187 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél (2021-ben 730 szerződéses alkalmazottra és 220 kirendelt nemzeti szakértőre kapott engedélyt az ügynökség); üdvözli, hogy az ügynökségnél a betöltött álláshelyek aránya a 2020-as évhez képest mintegy 15 %-kal nőtt, 432 új munkatárs felvétele mellett, jóllehet a betöltött álláshelyek száma a 2020-as 1234-ről 2021-ben 1554-re nőtt, azaz a nettó növekedés 320 betöltött álláshely; megjegyzi, hogy az ügynökség tisztségeinek betöltöttségi aránya 79 %, ami a legmagasabb arány az (EU) 2019/1896 rendelet hatálybalépése óta; megállapítja továbbá, hogy az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 44 tagját vették fel az ETIAS központi egység részlegére; sajnálja, hogy 2021-ben az ügynökség személyzetének külső fluktuációja a 2020-as 2,8 %-ról 2021-re 4,4 %-ra nőtt, azaz csaknem megduplázódott; elismeri az ügynökség által a munkaerő-felvétel terén tett folyamatos erőfeszítéseket és kritikus jelentőségű előrelépéseket, a késedelmek ellenére; elismeri, hogy az időszerű munkaerő-felvétel és a földrajzi egyensúly elérése továbbra is kihívást jelent, főként a Lengyelországra vonatkozó alacsony együtthatói arány miatt; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség számára régóta kihívást jelent a Lengyelországra vonatkozó alacsony együtthatói arány, amelyet az elmúlt hónapokban tovább súlyosbított az ország rekordszintű inflációja, amely 2022 decemberében elérte a 16,6 %-ot;

26.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség nemek közötti egyensúlyra vonatkozó 2021-es jelentése szerint a felső vezetést 15 férfi (68,18 %) és 7 nő (31,82 %), az igazgatótanácsot pedig 55 férfi (83,3 %) és 11 nő (16,7 %) alkotja; az ügynökség teljes személyzetének 71,8 %-a férfi (1 116) és 28,2 %-a nő (438); elismeri, hogy a nemek közötti egyensúly igazgatótanácsban való biztosítása a tagállamok felelőssége; mélységesen sajnálja, hogy a nemek közötti egyensúly ügynökség felső vezetésén és személyzetén belüli javítására tett erőfeszítések a Parlament által az ügynökséghez és a tagállamokhoz intézett korábbi felhívások ellenére nem voltak elégségesek; sürgeti az ügynökséget és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, és vegyék figyelembe a nemek közötti egyensúlyt az új alkalmazottak felvételekor, valamint a fent említett pozíciókba történő jelölések és kinevezések során;

27.

elismeréssel veszi tudomásul az alapjogi tisztviselő 2021 júniusában történt kinevezését; emlékeztet azonban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon megállapítására, hogy az alapjogi tisztviselőt nem bízták meg ügykezelőnek az alapvető jogok állítólagos megsértésével kapcsolatos súlyos incidensekről szóló jelentések esetében; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség közelebb került kibővített megbízatásának teljeskörű végrehajtásához, mivel 2022-ben összesen 46 alapjogi felügyelő lesz hivatalban, szemben a 2021-es mindössze 20 fővel; megjegyzi, hogy az alapjogi felügyelők többségét tanácsosi (AD) rangban nevezték ki; mindazonáltal sajnálja, hogy az alapjogi felügyelők körében megkülönböztetést alkalmaznak, mivel 15 főt még mindig asszisztensi (AST) pozícióban vesznek fel, míg a többi 31-et tanácsosi rangban veszik fel; emlékeztet arra, hogy a Parlament és a Bizottság régóta kéri, hogy legalább 40 alapjogi megfigyelőt alkalmazzanak tanácsosi beosztásban; kiemeli, hogy az (EU) 2019/1896 rendelet biztosítja a keretet az alapjogi megfigyelők számának további növeléséhez az ügynökség bővülésével, és a kezdeti 40 alapjogi megfigyelő a küszöbérték, nem pedig a felső határ; sürgeti a Bizottságot és az ügynökséget, hogy módosítsák az ügynökség létszámtervét annak érdekében, hogy az összes alapjogi felügyelőt tanácsosi rangban vegyék fel; felhívja az ügynökséget, hogy a továbbiakban kizárólag tanácsosi rangban vegyen fel alapjogi felügyelőket; sajnálja továbbá, hogy az (EU) 2019/1896 rendelet 110. cikkének (6) bekezdésében foglalt követelmény teljesítése, amely 2020 decemberéig legalább 40 alapjogi felügyelő felvételét írta elő, közel két évet késett; emlékeztet a korábbi ügyvezető igazgatónak a folyamat ismételt késedelmében játszott negatív szerepére, és üdvözli az előző ideiglenes vezetésnek az e követelmény teljesítésére irányuló erőfeszítéseit;

28.

üdvözli az ügynökség által bevezetett, széles körű zaklatásellenes intézkedéseket és politikákat; elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2021-ben elfogadták a Frontex bizalmas tanácsadói számára készült eljárási kézikönyvet, amely az ügynökség zaklatás elleni politikájának gyakorlati alkalmazását ismerteti; elismeri, hogy a bizalmas tanácsadók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ügynökségnél dolgozó munkatársak méltóságának védelmében, valamint a pszichés és szexuális zaklatás megelőzésében; hangsúlyozza ugyanakkor egy olyan szervezeti kultúra fontosságát, amely ezeket a politikákat átülteti a gyakorlatba, mivel az eljárási kézikönyv elfogadásakor az ügynökségen belüli kulcsfontosságú személyek körében továbbra is fennállt a súlyos kötelességszegés, többek között a zaklatás esete; tudomásul veszi, hogy ezekkel az OLAF-vizsgálat megállapításainak nyomon követése során foglalkoztak; e tekintetben üdvözli az ügynökség strukturális átalakulás iránti elkötelezettségét és különösen a koordinációs központok hálózatának bővítését; ismételten felhívja az ügynökség vezetését, hogy végezzen alapos vizsgálatot a szexuális zaklatás elleni meglévő eljárások végrehajtásával kapcsolatban, teljes mértékben működjön együtt minden illetékes hatósággal, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az eredményekről, és terjesszen elő részletes cselekvési tervet olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciát az ügynökség összes tevékenysége során;

29.

tudomásul veszi az ügynökség által a Parlament írásbeli kérdéseire adott válaszokat, amelyek szerint 2021-ben összesen 10 zaklatási ügyet jelentettek be az ügynökség illetékes szerveinek; megjegyzi továbbá, hogy a 2021-ben indított 7 hivatalos eljárásból 4 ügyet lezártak; felhívja az ügynökséget, hogy gondosan értékeljen minden függőben lévő ügyet, zéró toleranciát alkalmazva a pszichés, szexuális vagy bármely más típusú zaklatással szemben, és mielőbb vonja felelősségre az e kötelességszegésért felelős személyeket; felhívja továbbá az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a 2020-ban egy munkatárs tragikus halálával kapcsolatban újraindított vizsgálat eredményeiről;

30.

nyugtázza az ügynökség által a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi politikákkal és eljárásokkal kapcsolatban tanúsított figyelmet és proaktivitást; üdvözli ezzel összefüggésben a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó belső munkacsoport létrehozását a hatékony belső koordináció, a konzultáció és a prioritások meghatározása érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretrendszerben végrehajtani javasolt fellépések és intézkedések listájáról és azok végrehajtásáról; tudomásul veszi az ügynökség jelenleg hatályos intézkedéseit, a rugalmas munkaidőt és a sporttevékenységek költségtérítését, amelyek célja a személyzet munkahelyi jólétének és a munka és a magánélet egyensúlyának javítása; felhívja az ügynökséget, hogy fogadjon el további intézkedéseket ezen a területen, más uniós intézmények és szervek példáját is figyelembe véve;

Közbeszerzés

31.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2021-ben 36 nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyek közül 18 eljárás 218 400 000 EUR összértékű aláírt szerződést eredményezett, 18 pedig még folyamatban van, 241 000 000 EUR becsült értékben; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 29 alacsony és közepes értékű közbeszerzési eljárást indított (három és öt pályázóval tárgyalva), összesen 12 000 000 EUR értékben, és a 29 eljárásból 25 2021-ben 11 800 000 EUR összértékű aláírt szerződést eredményezett, négy pedig még folyamatban van, összesen 300 000 EUR értékben; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2021-ban 203 nagyon alacsony értékű (egy jelölttel tárgyalt) közbeszerzési eljárást indított, összesen 2 500 000 EUR értékben; végezetül megjegyzi, hogy 2021-ben a meglévő keretszerződések keretében 991, összesen 194 600 000 EUR értékű eljárást bonyolítottak le, amelyek közül 900 aláírt egyedi szerződést vagy megrendelést eredményezett, amelyek összértéke 172 200 000 EUR volt, 91 pedig – 22 300 000 EUR összértékben – még folyamatban van;

32.

méltányolja a stratégiailag fontos szerződések biztosítása érdekében az ügynökség által 2021-ben olyan területeken tett erőfeszítéseket, mint például a légtérellenőrző légi járművek támogatása, az egyéni védőfelszerelések és egészségügyi felszerelések biztosítása, négykerék-meghajtású terepjárók szállítása, szolgálati fegyverek szállítása, műholdképek biztosítása, térképkészítési szolgáltatások nyújtása, meteorológiai és oceanográfiai információs szolgáltatások nyújtása, valamint drónok és hasznos terhek beszerzése; üdvözli az ügynökség gondosságát a közbeszerzésre vonatkozó képzési terv tervezése és végrehajtása terén;

33.

ismételten komoly aggodalmát fejezi ki a 2022. augusztusi médiabeszámolókkal kapcsolatban, amelyek szerint az ügynökség olyan szerződő felet vett igénybe, aki állítólag kizsákmányolta a kulturális közvetítőket azáltal, hogy olyan munkafeltételeket kínált nekik, amelyek sértik a bérre és a munkafeltételekre vonatkozó európai normákat; tudomásul veszi a kulturális közvetítők által e tekintetben benyújtott petíciót, valamint az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszukat; tudomásul veszi az ügynökség médiának adott válaszát, miszerint a petíciót követően az ügynökség felvette a kapcsolatot a szerződő féllel, hogy emlékeztesse a kötelezettségeire; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy hogy az ügynökség által a Parlamentnek nyújtott tájékoztatásban nem találhatók információk a szerződés végrehajtásáról és a munkavállalókra vonatkozó feltételek tiszteletben tartásáról;

34.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék közbeszerzés területét érintő észrevételeit; különösen megjegyzi, hogy az ügynökség közbeszerzési eljárást indított egy utazási szolgáltatások nyújtására vonatkozó keretszerződés megkötésére, amelynek kapcsán az ajánlattevők pénzügyi, műszaki és szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket nagyon alacsony szintben határozták meg; megjegyzi, hogy a szerződés becsült értéke, amelyre az ügynökség az értékelését alapozta, 15 000 000 EUR volt, miközben a szerződés mögöttes értéke által fedezett tervezett kiküldetési költségek becsült értéke körülbelül 240 000 000 EUR-t tett ki; megismétli a Számvevőszék következtetését, miszerint ebben az esetben az ügynökség különféle kockázatoknak tette ki magát, például azon kockázatnak, hogy ellehetetlenülhet a szerződés szerinti szolgáltatások minimális minőségben és határidőre történő teljesítése, valamint annak, hogy a szerződést nem teljesítik megfelelően; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szerződés a teljesítés hiányához vezetett, ami pedig súlyos üzletmenet-folytonossági zavarokat okozott; üdvözli, hogy az ellenőrzéseket követően a szerződést azonnali hatállyal felmondták; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a laza követelmények alkalmazását az ajánlattevők értékelése tekintetében, valamint a félrevezető adatokon alapuló értékeléseket;

35.

tudomásul veszi az ügynökség jelentését arról, hogy javította az éves közbeszerzési terv tervezését és nyomon követését; felhívja az IAS-t, hogy a jövőbeni ellenőrzései során foglalkozzon ezzel a tervvel;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

36.

üdvözli, hogy sikeresen eleget tettek a Parlament arra vonatkozó kérésének, hogy az ügynökség igazgatótanácsa és ügyvezető igazgatósága tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait az ügynökség honlapján közzétegyék;

37.

tudomásul veszi az ügynökség által végzett tevékenységek átláthatóságának növelése érdekében tett további lépéseket; üdvözli az ügynökség ügyvezető igazgatójának az (EU) 2019/1896 rendelet 118. cikke szerinti átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló határozatát; tudomásul veszi a mentesítésért felelős hatóságnak adott választ, amely tájékoztatást nyújt az ügynökség átláthatósági nyilvántartásában 2021-ben nyilvántartott és dokumentált kapcsolatokról és találkozókról; felhívja az ügynökséget, hogy rendszeresen számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen eszközök végrehajtásáról és felhasználásáról;

38.

emlékeztet az európai ombudsmannak az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségekkel kapcsolatos saját kezdeményezésű vizsgálata során hozott határozatára; emlékeztet továbbá arra, hogy az ügynökségnek az (EU) 2019/1896 rendelet 114. cikkének (2) bekezdése értelmében proaktív átláthatóságot kell biztosítania; felhívja az ügynökséget, hogy az európai ombudsman valamennyi ajánlását hajtsa végre; újfent javasolja, hogy az ügynökség dolgozzon ki és hajtson végre egy új magatartási kódexet, amely biztosítja a teljes átláthatóságot és a helyes irányítást, és hogy az ügynökség folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért eredményekről;

39.

hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman az 1261/2020. és 1361/2020. sz. ügyekben hozott 2022. december 15-i határozatában hivatali visszásságot állapított meg az ügynökség részéről a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos közelmúltbeli gyakorlatával kapcsolatban;

40.

tudomásul veszi az ügynökség 2022. június 27-i tájékoztató feljegyzését az ügynökség vezetése által az átmeneti időszakban hozott intézkedésekről, különösen a szervezeten belüli jó kormányzáshoz és elszámoltathatósághoz szükséges eljárások megerősítésére irányuló erőfeszítésekről, amelyeket az átláthatóság, a proaktív kommunikáció és a belső és külső érdekeltekkel való együttműködés fokozása révén valósítanak meg; üdvözli az operatív tevékenységről a nyilvánosságot átfogó módon tájékoztató operatív tájékoztatóra irányuló ügynökségi kezdeményezést; üdvözli továbbá az ügynökség arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy honlapján közzéteszi az alapjogi tisztviselő és a konzultatív fórum által az igazgatótanács felé megfogalmazott ajánlásokat; üdvözli, hogy az ügynökség végre növelte átláthatóságát az ágazati napokon azáltal, hogy az ügynökség honlapján közzétette az ágazati napokon részt vevő vállalatokról szóló nyomonkövetési jelentéseket és előadásaikat;

41.

megállapítja, hogy az ügynökség visszaélések bejelentésére vonatkozó intézkedéseinek és iránymutatásainak alkalmazása eredményeket hozott; tudomásul veszi, hogy 2021-ben a személyzet egy csalási esetet és két állítólagos zaklatási esetet jelentett; megjegyzi továbbá, hogy a három eset közül az egyiket lezárták, míg a fennmaradó két ügy a tényfeltáró misszió szintjén folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a három ügy kimeneteléről és a további lépésekről;

42.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség hatásköreinek és erőforrásainak bővítéséhez az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésének, valamint az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartásának és védelmének kell társulnia; üdvözli e tekintetben, hogy az ügynökség átláthatósági nyilvántartást alkalmaz, és tudomásul veszi, hogy mind az igazgatótanács, mind az ügyvezetés fontossági sorrendet határoz meg, hogy tovább javítsa a feddhetetlenségi és elszámoltathatósági intézkedéseket ügynökségközi szinten; megelégedéssel veszi tudomásul e tekintetben a belső ellenőrzési részleg létrehozását és a belső ellenőrzési charta 2022-es elfogadását; ismételten megdöbbenésének ad hangot az előző ügyvezető igazgatónak – aki 2021 során járt el ügyvezető igazgatóként és csak 2022. április 29-én mondott le – az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az alapvető jogok tiszteletben tartása tekintetében mutatott hozzáállása miatt; üdvözli, hogy az ideiglenes ügyvezetés kinyilvánította elkötelezettségét e problémák teljeskörű megoldása iránt; hangsúlyozza, hogy az elszámoltathatóság és az átláthatóság, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása alapvető fontosságú annak értékelése során, hogy az adott pénzügyi évre vonatkozóan megadható-e a mentesség az ügynökség számára;

Belső kontroll

43.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség értékelése szerint a belsőkontrollrendszer 2021-ben részben hatékony volt; osztja az igazgatótanács azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy a 17 értékelt területből csak 2 esetében nem állapítottak meg hiányosságokat; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy jelentős hiányosságokat állapítottak meg az 5. terület (az egyének elszámoltatása a belső kontrollal kapcsolatos feladataikért a célkitűzések megvalósítása során) és a 10. terület (olyan ellenőrzési tevékenységek kiválasztása és fejlesztése, amelyek hozzájárulnak a célkitűzések elérését érintő kockázatok elfogadható szintre való mérsékléséhez) tekintetében; üdvözli az ügynökség 15 fejlesztési intézkedését, amelyek célja a kontrollok megerősítése azokon a területeken, ahol kontrollhiányosságokat állapítottak meg; megjegyzi, hogy 4 intézkedés folyamatos javítást igényel, további 4 intézkedés pedig folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

44.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség nagyszámú meg nem felelési eseményt regisztrált a szerződések és különösen a támogatások kezelésének területén; sajnálja, hogy az eltérések (kivételek és meg nem felelési események) száma és az azokhoz kapcsolódó érték jelentősen megnőtt, és a 2020-as 106-ról 2021-ben 159-re, illetve a 2020-as 10,2 millió EUR-ról 2021-ben 21,3 millió EUR-ra emelkedett; aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2021-ben a támogatáskezelés területe ennek az összegnek a 72 %-át teszi ki; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben 8 olyan eltérést regisztráltak, amelyek összege meghaladta az 1 millió EUR-t;

45.

sajnálja, hogy késedelmes az IAS 12, a szerződéskezeléssel, az IT-irányítással és projektirányítással, a humánerőforrás-gazdálkodással, valamint a tervezéssel és elosztással kapcsolatos ajánlásának végrehajtása; felhívja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb és szükség esetén a Bizottság segítségével javítsa ki ezeket a hiányosságokat, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért haladásról;

46.

emlékeztet a Számvevőszék azon ajánlására, hogy az ügynökségnek el kell fogadnia és végre kell hajtania a bizalmi tisztségekre vonatkozó politikát; tudomásul veszi az ügynökség jelentését, miszerint ezen politika tervezetének véglegesítése folyamatban van; felhívja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre ezt az ajánlást;

47.

tudomásul veszi a Számvevőszék által az ügynökségnél fennálló, a belső ellenőrzéssel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozóan tett észrevételeket, amelyek a felvételi eljárásokat, a közbeszerzési eljárásokat, valamint a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkre történő hatáskör-átruházást érintették; tudomásul veszi továbbá az ügynökségnek a Számvevőszék megállapításaira adott válaszait és a már végrehajtott intézkedéseket; üdvözli, hogy az ügynökség 2022 januárjában egyértelműbb utasításokat fogadott el a felvételi bizottság tagjai számára, amelyek következetesebb értékelést és harmonizált eljárásokat biztosítanak; felhívja a Belső Ellenőrzési Szolgálatot, hogy a jövőbeni ellenőrzései során foglalkozzon az ügynökség aktualizált felvételi eljárásaival;

48.

üdvözli, hogy a szabálytalan átvitelek megelőzése érdekében intézkedéseket vezettek be az átviteli eljárás javítása céljából; üdvözli továbbá az ügynökség pénzügyi szolgálatainak az átviteli folyamatba való bevonására vonatkozó megállapodást, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők képzésének tervezett javítását, valamint az ügynökségen belüli belső ellenőrzési kapacitás létrehozását;

Digitalizáció és a zöld átállás

49.

üdvözli az ügynökség azon célját, hogy a fenntarthatóságot még inkább beépítse operatív, elemző, tudományos és adminisztratív tevékenységeibe; tudomásul veszi az ügynökség zöld közbeszerzéssel kapcsolatos tapasztalatainak pozitív értékelését, az e területre vonatkozó iránymutatások bevezetését követően; üdvözli, hogy a mentesítésért felelős hatóság ösztönzésére az ügynökség a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok más ügynökségekkel való megosztása mellett döntött; üdvözli továbbá a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységeket; megjegyzi, hogy az ügynökség szervezeti egységeit folyamatosan arra ösztönzik, hogy a közbeszerzés során zöld kritériumokat és megoldásokat alkalmazzanak;

50.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség tölti be a kilenc uniós ügynökségből álló bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatának (JHAAN) elnökségét; üdvözli az ügynökség azon döntését, hogy feltárja a bel- és igazságügyi ügynökségek közötti együttműködés lehetőségét az éghajlatváltozás, a környezeti bűncselekmények, a vállalati karbonsemlegesség és a zöld megállapodással kapcsolatos politikák területén, amely szemináriumok és képzések révén valósulhat meg; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a JHAAN kötelezettséget vállalt arra, hogy több intézkedést hoz a környezetvédelem támogatása és a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében; üdvözli, hogy a JHAAN közös nyilatkozatot írt alá az uniós zöld megállapodásról, amelyben kötelezettséget vállalt az e keretrendszerhez kapcsolódó európai szakpolitikai célkitűzések betartására, valamint az Unió és a tagállamok azok végrehajtásában történő támogatására;

51.

üdvözli az ügynökség különböző intézkedéseit, amelyek célja, hogy csökkentse tevékenységeinek környezeti hatását, többek között a papírmentes dokumentumforgalom érdekében bevezetett digitális megoldások, a pénzügyi tranzakciók papírmentes munkafolyamatai, a képzésekhez szükséges e-tanulási eszközök vagy távülések révén; tudomásul veszi, hogy a karbonsemlegesség felé vezető úton az ügynökség célja, hogy adatokat gyűjtsön a szénlábnyomról és az egy főre jutó fogyasztásról; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség „A zöld megállapodás és az Európai Határ- és Parti Őrség” címmel vizsgálatot indított annak érdekében, hogy a környezeti fenntarthatóságot beépítse az ügynökség valamennyi folyamatába, politikájába és műveletébe; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a szóban forgó vizsgálat eredményeiről, valamint az annak nyomán hozott intézkedésekről;

52.

üdvözli az ügynökség azon döntését, hogy elfogadja a kiberbiztonsági stratégiáját, amely a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség növelése és az ügynökség digitális nyilvántartásainak védelme érdekében végrehajtandó intézkedésekkel foglalkozik; üdvözli továbbá az e területen 2021-ben végrehajtott legfontosabb intézkedéseket, köztük a megerősített biztonsági felügyeleti képességet, az IKT-sebezhetőségkezelési képességet és a végpontérzékelési és -reagálási technológiát; tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a Frontex biztonsági szabályzatát, a Frontex információkezelési keretrendszerét és a 2022–2027-es időszakra vonatkozó IKT-stratégiát; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség a kiberbiztonsági műveletekhez egy nonstop működő biztonsági műveleti központ létrehozását tervezi;

53.

megjegyzi, hogy az ügynökség hatékonyságnövelő stratégiája szorosan kapcsolódik a különböző informatikai eszközök bevezetéséhez; üdvözli az EU-RESTRICTED EUROSUR hálózat architektúrájának korszerűsítését, az ügynökség személyzetének nyújtott kibővített digitális támogatást és a készenléti alakulat digitális profillal rendelkező tagjainak bevetését, hogy tapasztalatot szerezzenek a helyszíni támogatás nyújtásában az operatív területeken; kéri a SYSPER-nek az ügynökség humánerőforrás-gazdálkodásába való teljeskörű integrálását;

54.

méltányolja az ügynökség által a visszaküldéssel kapcsolatos digitalizálás terén tett erőfeszítéseket és az elért eredményeket, különösen a RECAMAS referenciamodell frissítéseit, a FAR és a FAR Charter repülési rendszerek új verzióit, valamint az IRMA rendszeren keresztül történő folyamatos statisztikai adatgyűjtést;

Az üzletmenet folytonossága a Covid 19-válság idején

55.

üdvözli az ügynökség üzletmenet-folytonossági tervének (BCP) elfogadását; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak üzletmenet-folytonossági tervének végrehajtásáról;

56.

méltányolja az ügynökségnek a világjárvány harmadik és negyedik hullámával összefüggésben tett, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, amely többek között olyan aktualizált belső gyakorlatok révén valósult meg, mint a papírmentes munkafolyamatok, az online engedélyezés vagy a virtuális megbeszélések; elismeri a világjárvány kitörését követően létrehozott válságstáb kulcsszerepét, amely támogatja az ügyvezetést a döntéshozatalban, biztosítva ezzel az üzletmenet folyamatosságát, az ügynökség működésében bekövetkező zavarok minimalizálását és a biztonságos munkakörnyezetet;

57.

üdvözli, hogy az ügynökség iránymutatásokat dolgozott ki a világjárványok vagy járványkitörések során végzett visszaküldési műveletek egészségügyi és biztonsági vonatkozásait illetően, és hogy ezek célja a visszaküldési műveletek biztonságos folytatásának biztosítása ilyen helyzetekben;

További megjegyzések

58.

üdvözli az ügynökség arra vonatkozó elkötelezettségét, hogy az alapjogi stratégia és az alapjogi cselekvési terv (FRAP) 2021-es elfogadása révén definiálja, hogy tevékenységeit illetően mit jelent az alapvető jogok tiszteletben tartása, és ezt a működése során is alkalmazza; üdvözli az ügynökség elkötelezettségét a FRAP végrehajtásának nyomon követése mellett; felhívja az ügynökséget, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást a mentesítésért felelős hatóság számára az FRAP végrehajtása terén elért előrehaladásról; hangsúlyozza, hogy az alapjogi stratégia sikere a végrehajtástól függ, és hogy az OLAF jelentésének megállapításai a 2021-es pénzügyi évre vonatkoznak; ebben az ügyben jelzi, hogy (a) az alapjogi tisztviselő az (EU) 2019/1896 rendelet rendelkezéseivel ellentétesen nem férhetett hozzá operatív információkhoz, és (b) az ügynökség korábbi ügyvezetése figyelmen kívül hagyta az alapjogi incidensekről munkájuk keretében beszámoló személyzetet; e tekintetben örvendetesnek tartja, hogy immáron az alapjogi tisztviselőt (FRO) is bevonják és konzultálnak vele minden releváns ügyiratról, és rendszeresen találkozik az ügyvezetéssel és a konzultatív fórummal; tudomásul veszi, hogy az ügynökség valamennyi szervezeti egységére kiterjedően létrehozták az alapvető jogokért felelős kapcsolattartók hálózatát, hogy valamennyi tevékenységi területen fejlesszék az alapvető jogokkal kapcsolatos szakértelmet; elismeri az alapjogi felügyelők fontos szerepét, ezen belül az operatív területekhez való hozzáférésüket és az ügynökség operatív személyzetével való szoros együttműködésüket; mindazonáltal megjegyzi, hogy az alapjogi tisztviselő irodája kevesebb mint 20 munkatárssal rendelkezik, az ügynökség munkaerő-felvételi tervében szereplő növekvő létszám ellenére; felhívja az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az alapjogi tisztviselő irodája számára a tevékenységeinek elvégzéséhez szükséges megfelelő erőforrásokat; tudomásul veszi továbbá az ügynökség azon határozatát, amely szabályokat állapít meg az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács számára, amelyek szerint tájékoztatniuk kell a konzultatív fórumot az alapjogi tisztviselő ajánlásainak nyomon követéséről, és biztosítaniuk kell, hogy az alapjogi tisztviselő ajánlásainak nyomán intézkedéseket tegyenek; elvárja, hogy az ügynökség végrehajtsa az alapjogi tisztviselő 2021-es éves jelentésében foglalt ajánlásait; felhívja az ügynökséget, hogy gondoskodjon arról, hogy az alapjogi tisztviselő és a konzultatív fórum igazgatótanács elé terjesztett ajánlásait megosszák a mentesítésért felelős hatósággal;

59.

megismétli, hogy az OLAF-jelentés megállapításai a magánszemélyek által elkövetett visszaélésekre és az eljárások be nem tartására korlátozódnak; elismeri, hogy az ügynökség értékes munkát végzett az alapjogi tisztviselő szerepének megerősítése terén, de az ügynökség még nem végzett mélyrehatóbb elemzést annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek strukturális problémák; e tekintetben megismétli, hogy i. elemezni kell a belső fékeket és ellensúlyokat, mivel túl hosszú ideig folytatódott a kötelezettségek megszegése, ii. figyelemmel kell kísérni az ügynökség tagállamokkal való kapcsolatait, mivel az OLAF megállapításai arra utalnak, hogy a tagállamok nyomást gyakorolnak a parti őrségekre és elrejtik a visszafordításokat, ami – az ügynökség korábbi vezetéséről nem is beszélve – kihívást jelent az ügynökség munkája szempontjából, valamint iii. értékelni kell az (EU) 2019/1896 rendelet 46. cikkének további alkalmazását, amint azt az ügynökség azon döntése is jelzi, hogy növeli az Égei-tengeren való jelenlétet, annak ellenére, hogy a médiajelentések és az OLAF megállapításai az alapvető jogok tartós megsértésére utalnak ebben a térségben;

60.

megjegyzi, hogy 2021 októberétől az ügynökség rendszeresen jelentést tett az igazgatótanácsnak az európai ombudsman, az alapvető jogokkal, valamint az égei-tengeri műveletek jogi és operatív vonatkozásaival foglalkozó munkacsoport és az Európai Parlament Frontex ellenőrző munkacsoportja (FSWG) ajánlásainak végrehajtása terén elért eredményekről; felhívja az ügynökséget, hogy a mentesítésért felelős hatóságot is tájékoztassa az ezen ajánlások végrehajtása tekintetében elért haladásról;

61.

emlékeztet az Európai Unió Bíróságának következtetésére, amely megállapítja, hogy a magyar hatóságok által hozott kiutasítási határozatok összeegyeztethetetlenek a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával; felhívja az ügynökséget, hogy tartózkodjon az uniós joggal összeegyeztethetetlen műveletekben való részvételtől; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy végzett ellenőrzéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy soha nem vett részt az EUB által az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélt magyar jogszabályok szerinti visszaküldésekben (2007. évi LXXXIX. törvény és 2020. évi LVIII. törvény); hangsúlyozza, hogy ha az ügynökség új lendületet kíván adni az átláthatóság iránti elkötelezettségének, akkor nagyobb egyértelműséget és átláthatóságot kell biztosítania ilyen esetekben; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint ő megköveteli Magyarországtól, hogy amikor támogatást igényel az ügynökségtől, az eljárási szempontokra vonatkozó külön nyilatkozatokat tegyen, biztosítva ezzel, hogy az ügynökség minden tőle telhetőt megtegyen annak érdekében, hogy az általa Magyarországon támogatott valamennyi kiutasítási eljárás teljes mértékben megfeleljen a kiutasításra és menekültügyre vonatkozó uniós jogi keretnek; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség fokozta a magyarországi visszaküldések nyomon követését, és megerősítette az alapjogi tisztviselővel való konzultációt és együttműködést Magyarországgal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az eljárások csak annyira hatékonyak, mint a végrehajtásuk, és ez különös aggodalomra ad okot, tekintettel a jogállamiság általános magyarországi helyzetére;

62.

hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek a határigazgatási és határőrizeti tevékenységekben való közvetlen és közvetett részvétele során meg kell előznie az alapvető jogok megsértését és küzdenie kell az ellen, valamint biztosítania kell a visszaküldés tilalma elvének való megfelelést az uniós vívmányokkal összhangban; felhívja az igazgatótanácsot, hogy erősítse meg a belső felügyeleti struktúrákat, és ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folyamatosan felülvizsgálják és irányítás alatt tartsák a vezetésért felelős csoport munkáját a rossz vezetési gyakorlatok időben történő felismerése és kezelése érdekében, továbbá fontos, hogy standard működési eljárásként vonják vissza, függesszék fel, szüntessék meg vagy el se indítsák az ügynökség tevékenységeinek finanszírozását abban az esetben, ha ilyen kockázatok merülnek fel;

63.

tudomásul veszi az ügynökség igazgatótanácsának 2021-es határozatait, amelyekben végrehajtási szabályokat fogad el a személyes adatok feldolgozására vonatkozó szabályok tekintetében; emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos véleményeket adott ki az ügynökség adatfeldolgozási szabályairól, és ennek nyomán az ügynökség az uniós adatvédelmi szabályoknak való teljeskörű megfelelés biztosítása érdekében újraszövegezte a vonatkozó igazgatótanácsi határozatokat; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ügy alakulásáról; felhívja továbbá az ügynökséget, hogy az adatfeldolgozási szabályokról szóló, felülvizsgált igazgatótanácsi határozatokat illetően kérje ki az európai adatvédelmi biztos véleményét;

64.

aggodalommal veszi tudomásul a személyes adatok kockázatelemzési célú feldolgozására irányuló program kiterjesztésével kapcsolatos állítólagos hivatali visszaélésekről a médiában megjelent beszámolókat; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy a projektet 2015 és 2017 között hajtották végre, ami lehetővé tette az ügynökség számára, hogy az 1168/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 11c. cikkével összhangban kifejlessze a személyes adatok feldolgozásához szükséges képességeket; tudomásul veszi továbbá az ügynökség álláspontját, miszerint csak a határokon átnyúló bűnözéssel és terrorizmussal gyanúsított személyek operatív személyes adatait dolgozta fel, és nem kezdte meg az áldozatok és tanúk személyes adatainak feldolgozását; ismételten mély aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, amelyek szerint az adatvédelmi tisztviselő többször figyelmeztetett arra, hogy ez az adatbővítés sérti az uniós jogot, de az ügynökség eredetileg úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a tanácsot; tudomásul veszi az igazgatótanács 56/2021., 68/2021. és 69/2021. számú határozatait, amelyeket az európai adatvédelmi biztosnak az ügynökség adatvédelmi szabályairól szóló véleményeinek kézhezvételét követően hozott meg, és ebből kifolyólag az ügynökség adatvédelmi tisztviselője cselekvési tervet készít az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak végrehajtására; felhívja az ügynökséget, hogy kezelje ezt a helyzetet és biztosítsa az uniós adatvédelmi szabályoknak való teljeskörű megfelelést, rendszeresen konzultáljon az európai adatvédelmi biztossal, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a reform helyzetéről és előrehaladásáról;

65.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy régóta késleltetik az EP-képviselők, valamint a felső vezetés és az alapjogi tisztviselő hozzáférését az OLAF jelentéséhez; emlékeztet arra, hogy az OLAF várhatóan két további zárójelentést nyújt be az ügynökséggel kapcsolatban; elismerve, hogy az OLAF jelentésének megállapításai közérdekűek lehetnek, kéri, hogy a bizalmas jelentést a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 10. cikkének (3) bekezdésében és 17. cikkének (4a) bekezdésében foglalt követelmények értelmében tegyék közzé, amelyek szerint tiszteletben kell tartani az OLAF által elvégzett vizsgálat bizalmas jellegét, valamint az érintett személyek törvény által biztosított jogait, beleértve adatvédelmi jogaikat is; ismételten kéri, hogy a parlamenti képviselők, valamint az ügynökség valamennyi olyan végrehajtó alkalmazottja is azonnal hozzáférhessen ezekhez a jelentésekhez, akiknek a jövőben az ügynökség átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása, valamint költségvetésének megfelelő végrehajtása érdekében szükségük van az említett jelentésekhez való hozzáférésre;

66.

megjegyzi, hogy az előző ciklusban a médiabeszámolók, a Frontex ellenőrzését végző munkacsoport következtetései, valamint az OLAF-jelentés megállapításai révén azonosított problémák a mentesítés elutasításához vezettek; kiemeli, hogy az ügynökség jelenleg a korábbi ügyvezető igazgatójának lemondását követően, az OLAF által az ügynökség rossz irányításával kapcsolatban lefolytatott vizsgálat fényében az átmenet folyamatán megy keresztül; ebben az értelemben üdvözli továbbá az ideiglenes vezetés által az ügynökség tevékenységének és normáinak javítása érdekében tett különböző intézkedéseket; elégedetten veszi tudomásul, hogy ezek a tevékenységek olyan költségvetési és pénzgazdálkodási kérdésekkel foglalkoztak, mint például a kifizetések engedélyezésére jogosult tisztviselők felhatalmazásainak és továbbadott felhatalmazásainak tisztázása, az alapvető jogok fokozottabb tiszteletben tartása az ideiglenes ügyvezetés és az alapvető jogokért felelős tisztviselő közötti megerősített intézményi együttműködés révén, továbbá úgyszintén megelégedéssel veszi tudomásul a vezetési kultúrában a decentralizáció irányába történő látható elmozdulás, a felhatalmazás és a döntéshozatali folyamat során folytatott jobb párbeszéd révén bekövetkezett változásokat; üdvözli különösen az ideiglenes vezetés elkötelezettségét a vezetési kultúra megváltoztatása iránt, a hallgatás kultúrájának megtörésére irányuló munkát, valamint a problémák megoldására irányuló kollektív szerepvállalás ösztönzését; felhívja az ügynökséget, hogy a nem ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését követően is tartsa fenn e szükséges reformok teljeskörű végrehajtása iránti kötelezettségvállalását, és az elért eredményekről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

67.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség elszámolással tartozik a Parlamentnek, és hogy a Parlament elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az ügynökség hozzájáruljon az uniós jog folyamatos és egységes alkalmazásához, beleértve az alapvető jogokra vonatkozó uniós vívmányokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartáját; kiemeli, hogy e cél elérése érdekében megerősített együttműködésre van szükség az ügynökség igazgatótanácsával az ügynökség átláthatóságának, elszámoltathatóságának és demokratikus felügyeletének megerősítése révén;

68.

felhívja az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit, és egyértelmű és közérthető nyelven számoljon be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; sürgeti az ügynökséget, hogy a média és a közösségi média felhasználása révén biztosítsa a nagyobb átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot;

69.

tudomásul veszi az igazgatótanács 2022. december 20-i rendkívüli ülésén hozott azon határozatát, hogy Hans Leijtenst nevezi ki az ügynökség új ügyvezető igazgatójává; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy fokozza a folyamatban lévő erőfeszítéseket, és tegyen meg minden szükséges intézkedést az uniós normák teljeskörű betartásának biztosítása érdekében, különösen a költségvetési és pénzgazdálkodás, az alapvető jogok, a szervezeti kultúra és az átláthatóság terén; ismételten felhívja az ügynökséget, hogy nyújtson be részletes ütemtervet arra vonatkozóan, hogy miként kívánja eloszlatni a fennálló aggályokat, és abban egyértelműen és részletesen határozza meg ezen intézkedések végrehajtásának időkeretét, valamint hajtson végre korrekciós intézkedéseket az európai ombudsman, a Parlament Frontex ellenőrző munkacsoportja és a konzultatív fórum által felvetett valamennyi fennálló aggály kezelése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy a nem ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését követően is teljeskörűen hajtsa végre a szükséges reformokat, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

70.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(3) FRONTEX Strategic Risk Analysis 2022 (Stratégiai kockázatelemzés, 2022).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 304., 2011.11.22., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/470

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1942 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0106/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 116. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0142/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 295., 2019.11.14., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/471

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1943 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Űrprogramügynöksége – EUSPA (2021. május 12-ig az Európai GNSS Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Űrprogramügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0104/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

—

tekintettel az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 85. és 86. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0116/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Unió Űrprogramügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Űrprogramügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(5) HL L 170., 2021.5.12., 69. o.

(1) HL C 141., 2022.3.29., 104. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/473

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1944 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Űrprogramügynöksége 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0116/2023),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 57 130 215,17 EUR volt, ami 2020-hoz képest 61,16 %-os növekedést jelent, ami az ügynökség új uniós űrprogramon alapuló kibővített megbízatásának köszönhető; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2021. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya a 2020. évi pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya csak 74,78 %-os volt, ami 2020-hoz képest 8,6 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy az ügynökség az alapköltségvetése mellett továbbra is nagy összegű átruházott költségvetést (elkülönített előirányzatokat) kezelt az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo, valamint a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodás ellátása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2021-ben az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében hozzájárulási megállapodást írt alá az Európai Bizottsággal, amelyben megbízást kapott a Horizont Európa program további elemei, a Kopernikusz, az Európai Unió állami műholdas kommunikációja (GOVSATCOM) és a világűr-megfigyelés (SSA) végrehajtására; tudomásul veszi továbbá, hogy 2021-ben összesen 6 361 705 119 EUR összegű átruházott költségvetést kötöttek le és 1 574 943 399 EUR-t fizettek ki;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az (EU) 2021/696 rendelet létrehozta az ügynökséget, amely az Európai GNSS Ügynökség helyébe lépett és annak jogutódja; megjegyzi, hogy a rendelet kiterjeszti az ügynökség hatáskörét az európai GNSS-programokra; tudomásul veszi az ügynökség pozitív teljesítményét, többek között az (EU) 2021/696 rendelet szerinti sikeres átmenetet; üdvözli továbbá, hogy az ügynökség tárgyalásokat követően 2021-ben elfogadta a pénzügyikeret-partnerségi megállapodást és a hozzájárulási megállapodást, amelyek az Európai Űrügynökség (ESA) és az ügynökség között a kompetenciákban és kapacitásokban rejlő szinergiákra és az egyértelmű utasítási jogkörökre építve lehetővé teszik az űrprogram hatékony és eredményes végrehajtását, a felesleges átfedések elkerülését, valamint a fejlesztési és működési kockázatok minimalizálását; megjegyzi továbbá, hogy a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás és a hozzájárulási megállapodás keretében az ügynökség az EGNOS és a Galileo hasznosításért felelős vezető szerveként, valamint a Bizottság megbízása alapján a szerződés végrehajtási szakaszában ajánlatkérő szervként jár el;

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség az EGNOS és a Galileo végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek olyan széles köréért volt felelős, mint az EGNOS és a Galileo biztonsági akkreditációjának lebonyolítása független biztonsági akkreditációs bizottságán keresztül, valamint az EGNOS és a Galileo szolgáltatásainak népszerűsítéséhez és marketingjéhez való hozzájárulás, beleértve a szükséges piacelemzés elvégzését és szoros kapcsolatok kiépítését a rendszer felhasználóival és potenciális felhasználóival; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség az EGNOS és a Galileo végrehajtásával kapcsolatban más feladatokat is ellátott, amelyeket az Európai Bizottság hozzájárulási megállapodások révén bízott rá;

hangsúlyozza az uniós űrprogram és az ügynökség létrehozása fontosságát; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség a világűr biztonsági szolgáltatójaként hozzájárul a műholdas navigációhoz, a Föld-megfigyeléshez, a konnektivitáshoz, valamint az űrkutatáshoz és az innovációhoz, ami segít az uniós polgárok biztonsága és a kritikus infrastruktúrába történő beruházások garantálásában; felhívja az ügynökséget és a Bizottságot, hogy jobban azonosítsák az uniós űrprogram alkotórészei és a jövőbeli programok közötti lehetséges szinergiákat, például az IRIS2 program (a biztonságos konnektivitást szolgáló uniós program) és az űrforgalom-irányítás végrehajtása tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy a Bizottsággal partnerségben maximalizálja az Unió kettős felhasználású űrinfrastruktúrájának használatát, és erősítse meg annak szerepét az európai biztonság és védelem terén; ösztönzi az ügynökség bevonását az Unió biztonsági és védelmi űrstratégiájának végrehajtásába;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 191 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2020-ban 150 engedélyezett álláshely volt) 191-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; tudomásul veszi, hogy ezen felül 56 szerződéses alkalmazott és 7 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2021-ben;

sajnálatát fejezi ki az ügynökség felső vezetésében a nemek közötti egyensúly hiánya miatt: három főből három (100 %) férfi; sajnálatát fejezi ki az ügynökség igazgatótanácsában a nemek közötti egyensúly hiánya miatt: 28 főből 23 (82 %) férfi; aggodalmát fejezi ki továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti megoszlása miatt: 247 főből 168 (68 %) férfi; megállapítja, hogy az ügynökség már dolgozik egy sokszínűségi és befogadási stratégián, amely cselekvési tervet is tartalmaz; felszólítja az ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb tegyen konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly javítása érdekében a hierarchia minden szintjén, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

a Számvevőszék jelentése alapján aggodalommal állapítja meg, hogy két munkaerő-felvételi eljárás ellenőrzése során is eljárási hiányosságok merültek fel, amelyek aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, valamint hogy az álláshirdetések nem határozták meg, hogy a jelölteknek hány pontot kell elérniük ahhoz, hogy felkerüljenek az előválogatott jelöltek listájára vagy a tartaléklistára, illetve az előválogatott listára vagy a tartaléklistára kerülő jelöltek számát, és hogy a felvételi bizottság utasításai a különböző kiválasztási kritériumok alapján történő pontok odaítélésére vonatkozóan nem voltak elég részletesek ahhoz, hogy a vizsgabizottság tagjai következetes megközelítést alkalmazhassanak, továbbá hogy a két munkaerő-felvételi eljárás egyikében nem állapítottak meg előzetes pontozási rendszert az egyik tesztre vonatkozóan; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint az észrevételek orvoslása érdekében tervezi munkaerő-felvételi eljárásainak módosítását; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

megjegyzi a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján, hogy az ügynökség megállapodott a Bizottsággal a szerződéses alkalmazottak teljes számának folyamatos és fokozatos csökkentésére irányuló tervről, hogy a pénzügyi tervben foglalt időszak végére az ügynökség megfeleljen az (EU) 2021/696 rendelethez csatolt pénzügyi kimutatásnak, és hogy ugyanakkor az ügynökségnek növelnie kell a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont üzemeltetését és más biztonsági funkciókat ellátó szerződéses alkalmazottainak számát; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség hangsúlyozta a Bizottság és saját igazgatótanácsa előtt, hogy a szerződéses alkalmazottak számának csökkentésével kapcsolatban működési kockázatok merülnek fel, amelyeket az ügynökség fokozott kiszervezéssel kíván kezelni, bár ez megnövekedett pénzügyi költségekhez vezet; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

10.

elismeri az ügynökség meglévő intézkedéseit és szakpolitikáit, amelyek célja a személy méltóságának védelme, valamint a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzése; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az ügynökség bevezetett egy bizalmi személyekre vonatkozó informális eljárási kézikönyvet, amely elősegíti az egyszerű és bizalmas jelentéstételt; megállapítja, hogy 2021-ben négy alkalommal rögzítettek bizalmi személlyel folytatott konzultációt, és hogy e konzultációk egyike sem vezetett az esettel kapcsolatos nyomozáshoz vagy bírósági eljáráshoz, és valamennyi konzultáció befejeződött az eljárásra vonatkozó tájékoztatást és a bizalmi személlyel folytatott informális megbeszélést követően;

11.

12.

Közbeszerzés

13.

megállapítja, hogy az ügynökség, amennyiben az a kiválasztott közbeszerzési eljárást, a megosztandó dokumentáció jellegét és az Unió biztonsági érdekeit figyelembe véve lehetséges, továbbra is az elektronikus közbeszerzést alkalmazza; megjegyzi, hogy a közelmúltban e-közbeszerzést alkalmaztak az ügynökség székházának őrzésére, az igazgatási támogatásra és a Kopernikusz bemutató projektjeire vonatkozó pályázatok esetében is;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos törekvéseit;

15.

megállapítja a számvevőszéki jelentés alapján, hogy 2019 és 2021 között az ügynökség egy olyan esetet vizsgált, amelyben az összeférhetetlenség gyanúja merült fel azzal kapcsolatban, hogy a személyzet egy magas beosztású tagja máshol vállalt munkát, és az ügynökség ezt csak bizonyos korlátozásokkal hagyta jóvá, és annak ellenére sem adott tájékoztatást a korlátozásokra vonatkozó döntés okáról, hogy általános kötelezettséget vállalt határozatainak indoklására; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint a jövőben kellőképpen figyelembe fogja venni a fentieket eljárásai során, és tisztázza, hogy ebben a konkrét esetben azért nem indokolta a határozatban szereplő korlátozásokat, mivel azokat magától értetődőnek tartotta; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

16.

megállapítja, hogy az ügynökség egy 2021-es visszaélés-bejelentési ügyben is érintett, és hogy a vizsgálat az év végén még folyamatban volt; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

17.

ragaszkodik ahhoz, hogy az átláthatóságra, az összeférhetetlenségre, a jogellenes lobbitevékenységekre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó rendszerszintű szabályokat kell bevezetni; felszólítja az ügynökséget, hogy erősítse meg belső ellenőrzési mechanizmusait, beleértve egy belső korrupcióellenes mechanizmus létrehozását;

Belső kontroll

18.

elismeréssel nyugtázza a 2020-as mentesítés nyomon követése alapján, hogy ami az ügynökségnek az EGNOS és a Galileo programok végrehajtásával kapcsolatban felmerült, az ESA-nak teljesített kifizetéseivel kapcsolatos kockázatokat illeti, az ESA 2019., 2020. és 2021. évi kiadásait az első évben (az ügynökség nevében) a Védelmi és Űripari Főigazgatóság ellenőrizte, a következő két évben pedig a Védelmi és Űripari Főigazgatóság és az ügynökség közös könyvvizsgálói csoportja ellenőrizte az ESA-t, és az ellenőrzések során, a három egymást követő év egyikében sem tártak fel hiányosságokat;

19.

üdvözli, hogy az ESA egyre átláthatóbbá teszi a költségvetés végrehajtását azáltal, hogy meghatározza az uniós pénzeszközök kezelésére vonatkozó feltételeket, költségvetési ellenőrzési és kontrollintézkedéseket hoz létre, valamint megállapítja az ESA minden olyan alkotórész tekintetében történő javadalmazására vonatkozó elveket, amelyhez hozzájárul, elismerve, hogy nem uniós szervként az ESA nem számoltatható el az uniós polgárok felé a költségvetési kiadásokért (3);

20.

megjegyzi, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata 2021 novemberében ellenőrzési jelentést tett közzé a Galileo hasznosításáról, amely négy fontos ajánlást tartalmaz; megállapítja, hogy az ügynökség az ajánlások végrehajtására irányuló intézkedések legalább kétharmadát végrehajtotta; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

21.

megállapítja a 2020-as mentesítés nyomon követése alapján, hogy lezárult a belső ellenőrzési részleg 2019-es, a GSA személyzetének kapacitásbővítésére vonatkozó ellenőrzése, és hogy az ellenőrzés végrehajtásának felülvizsgálatát 2022-ben kell elvégezni; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

22.

emlékeztet arra, hogy az intézet megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az irányítási és kontrollrendszereket; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó követelményhez, elkerülendő az összeférhetetlenség esetleges eseteit, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

23.

megjegyzi, hogy 2021-ben az ügynökség úgy döntött, hogy fő informatikai rendszereit felhőalapú szolgáltatásokkal bővíti, és olyan technológiákat alkalmaz, mint az adatszivárgások megelőzése; elismeréssel nyugtázza továbbá az e-mailek s/MIME titkosítással való ellátását, ami lehetővé teszi titkosított és digitálisan aláírt üzenetek váltását más, ugyanezt a technológiát használó intézményekkel, és az euSIGN bevezetését, valamint az ügynökség fő tűzfalainak cseréjét a hálózati forgalom jobb nyomon követését és ellenőrzését lehetővé tevő legújabb típusokra;

24.

megjegyzi, hogy az ügynökség aktívan együttműködik a Bizottsággal a világűrrel kapcsolatos zöld törekvések terén, annak biztosítása érdekében, hogy kiemelt figyelmet kapjon az ügynökség alaptevékenységének környezeti hatása; ezenfelül megállapítja, hogy az ügynökség munkakeretet hozott létre a környezetközpontú irányítási rendszer végrehajtási folyamatának megindítására; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség többek között figyelemmel kíséri a rendszeres energiafogyasztást és minden területen alkalmazza az újrahasznosítási elveket, valamint támogatja a zöld közbeszerzés elemeit; ezenfelül megjegyzi, hogy az ügynökség az új épületek esetében – mind a tervezés, mind az építés során – magasabb szintű környezetvédelmi minősítésre támasztott igényt;

25.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizációját a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizációjának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

26.

arra ösztönzi az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt az ENISA-val (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) és a CERT-EU-val (európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja), és végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájára vonatkozóan, továbbá biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését; javasolja, hogy az ügynökség valamennyi alkalmazottja számára biztosítson rendszeresen frissített kiberbiztonsági képzési programokat; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsabban dolgozza ki kiberbiztonsági politikáját, 2023. december 31-ig készítse el azt, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az ügymenet folytonossága a Covid19-válság idején

27.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség vezetése valamennyi létesítmény területén határozottan reagált a Covid19-világjárványra, biztosítva a személyzet egészségét és biztonságát, valamint a működés folyamatosságát, továbbá az ügynökség létesítményeinek vezetőit tömörítő hálózat létrehozását és megvalósítását, beleértve a Covid19-világjárványra válaszul adott egészségügyi és biztonsági intézkedések valamennyi létesítményben történő egységes végrehajtását;

További megjegyzések

28.

megjegyzi, hogy az ügynökség, a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket mérlegelve elindította első szabadtéri kiállítását, az EUSPA Open-t, hogy bemutassa a nagyközönségnek az ügynökség új küldetését és az uniós űrprogramot;

29.

üdvözli a közösségi médiában való 2021-es szerepvállalást, amelynek része volt többek között az „#EUSpace 4 our Planet” kampány, amely kiemelte az uniós űrprogram hozzájárulását többek között az európai zöld megállapodáshoz; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Unió Űrprogramügynökségévé történő, az (EU) 2021/696 rendelet szerinti átalakulásával kapcsolatban az ügynökség kezdeményező módon együttműködött számos médiaorgánummal a tagországokban;

30.

felszólítja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák építését (például a humán erőforrások, az ingatlankezelés, az IT-szolgáltatások és a biztonság terén) és fokozza az együttműködést, a bevált gyakorlatok cseréjét és az eszmecserét más uniós ügynökségekkel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;

31.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

(3) EPRS, „Az EU vezető szerepe felé az űrágazatban a nyitott stratégiai autonómia révén”. 2023. január, 8. o.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0190.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/478

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1945 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Unió Űrprogramügynöksége – EUSPA (2021. május 12-ig az Európai GNSS Ügynökség) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Űrprogramügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06248/2023 – C9-0104/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0116/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Unió Űrprogramügynöksége 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Űrprogramügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(5) HL L 170., 2021.5.12., 69. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/480

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1946 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió ügynökségei 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

—	tekintettel a Bizottság által a 2021. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2022) 331),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére;

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0144/2023),

mivel ez az állásfoglalás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikke értelmében vett szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő horizontális megállapításokat, összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 262. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

B.	mivel ez az állásfoglalás az Euratom Ellátási Ügynökség tekintetében is megfogalmaz a mentesítési határozatokat kísérő horizontális megállapításokat, összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 262. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

C.	mivel az uniós ügynökségeknek az egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező küldetésekre kell összpontosítaniuk, és e küldetések szervezését az átfedések elkerülése érdekében az uniós adófizetők érdekeit szem előtt tartva optimalizálni kell;

méltányolja az ügynökségek rugalmasságát és az annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy a Covid19-világjárvány második évében előírt korlátozások ellenére is fenntartsák a magas színvonalú munkavégzést és a jó minőségű eredményeket;

megjegyzi, hogy a 33 decentralizált uniós ügynökség esetében a 2021. évi költségvetések kötelezettségvállalási előirányzatainak halmozott összege mintegy 3 206 millió EUR-t tett ki, ami 2020-hoz képest hozzávetőlegesen 5 %-os növekedést jelent, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a halmozott összeg 3 090 millió EUR-t tett ki, ami 2020-hoz képest 6,88 %-os növekedést mutat; megjegyzi továbbá, hogy a 3 090 millió EUR összegű kifizetési előirányzatokból mintegy 2 477 millió EUR-t az Unió általános költségvetéséből finanszíroztak, ami az ügynökségek 2021. évi teljes finanszírozásán belül 77,27 %-os részarányt képvisel (2020-ban ez 72,83 % volt); elismeri továbbá, hogy mintegy 728 millió EUR-t díjakból és illetékekből, valamint a részt vevő országok közvetlen hozzájárulásaiból finanszíroztak (ami 2020-hoz képest 12,15 %-os csökkenést jelent);

aggodalommal állapítja meg, hogy egyes ügynökségek végleges költségvetését nominális értelemben 6 éve befagyasztották, és a kumulált infláció miatt a költségvetés tényleges vásárlóereje csökken; megjegyzi, hogy e tendencia folytatódása veszélyezteti az ügynökségek azon képességét, hogy feladataikat hatékonyan és időben láthassák el;

üdvözli az Európai Számvevőszéknek (a továbbiakban: Számvevőszék) az Európai Unió ügynökségeiről szóló, 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megfogalmazott következtetését, amely szerint a 2021. december 31-ével záruló évre vonatkozóan az ügynökségek éves beszámolóira, valamint az azok alapjául szolgáló bevételekre irányuló számvevőszéki ellenőrzés összességében megerősítette az előző évek beszámolóiban foglalt pozitív eredményeket; ezzel együtt megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint a beszámolók alapjául szolgáló kifizetések terén lenne még javítanivaló;

A Számvevőszék által feltárt főbb kockázatok

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a jelentésében foglaltak szerint úgy véli, hogy az ügynökségek beszámolóinak megbízhatóságára vonatkozó, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alkalmazásával megállapított és a nemzetközi számviteli standardokon alapul általános kockázat – csakúgy, mint 2020-ban – összességében alacsony;

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék a jelentésében foglaltak szerint úgy véli, hogy az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló bevételek jogszerűségét és szabályszerűségét érintő általános kockázat az ügynökségek többsége esetében alacsony, a részben önfinanszírozó ügynökségek esetében pedig – ahol külön szabályozás vonatkozik a díjak és egyéb bevételi hozzájárulások beszedésére – közepes, csakúgy, mint 2020-ban;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó kockázatot általánosságban közepesnek minősíti, amely az egyes költségvetési címek esetében az alacsonytól a magas szintig terjed; megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az I. cím (Személyzeti kiadások) esetében a kockázat általában alacsony, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében közepes, a III. cím (Operatív kiadások) esetében pedig az adott ügynökségtől és operatív kiadásainak jellegétől függően az alacsonytól a magasig terjed; rámutat arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a III. címmel összefüggő kockázat hasonló, mint a II. cím esetében, de mivel az érintett III. cím szerinti összegek jóval magasabbak, a hatás nagyobbnak tekintendő;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást fenyegető kockázat közepes, és elsősorban azoknak a közbeszerzési eljárásoknak tudható be, amelyek nem biztosították a lehető legjobb ár-érték arány elérését;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kockázat alacsony, azzal együtt, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a lekötött előirányzatok nagyarányú átviteléről tanúskodik, amit azonban a Számvevőszék szerint a műveletek többéves jellege vagy az ügynökségek által nem befolyásolható okok indokoltak;

10.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék egy „egyéb”, a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos kockázatról is említést tesz, amely hatással volt a számvevőszéki munkára, tekintve, hogy az utazási korlátozások megakadályozták a Számvevőszéket abban, hogy helyszíni ellenőrzéseket végezzen, eredeti dokumentumokat szerezzen be, és személyes interjúkat készítsen az ellenőrzött szervezeteknél; elismeréssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék mindezek ellenére – a dokumentációk áttekintése és az ellenőrzött szervezetekkel folytatott távinterjúk révén – teljesítette feladatát; tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy bár a helyszíni ellenőrzések elmaradása miatt nagyobb volt a feltárási kockázat, az ellenőrzött szervezetektől beszerzett bizonyítékok jóvoltából a Számvevőszék mégis el tudta végezni munkáját, valamint le tudta vonni következtetéseit;

11.

üdvözli, hogy a Számvevőszék kijelentette, hogy az ügynökségek a legtöbb esetben korrekciós intézkedéseket hoztak a korábbi évek ellenőrzési észrevételeinek kezelése érdekében, és felhívja az érintett ügynökségeket, hogy folytassák a Számvevőszék folyamatban lévő (39) és végrehajtandó (9) észrevételeinek nyomon követésére irányuló erőfeszítéseiket, különösen az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a közbeszerzési eljárások és a költségvetési gazdálkodás terén;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

12.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a Számvevőszék éves jelentése szerint a Számvevőszék valamennyi ügynökség esetében hitelesítő záradékot adott ki a beszámolók megbízhatóságáról; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökség esetében hitelesítő záradékot adott ki a beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megállapítja, hogy a Számvevőszék a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) kivételével minden ügynökség esetében hitelesítő záradékot adott ki az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megjegyzi, hogy az eu-LISA-ra vonatkozó korlátozott vélemény hat, 2021-ben teljesített kifizetés szabálytalanságán alapult, amelyek több keretszerződéshez kapcsolódtak, és összesen 18,11 millió EUR-t tettek ki; az említett kifizetések a 2021-ben rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat 6,20 %-át tették ki;

13.

megjegyzi, hogy a beszámolók megbízhatóságát illetően a Számvevőszék az Európai Gyógyszerügynökség esetében (EMA), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) esetében „figyelemfelhívó bekezdést” adott ki; megállapítja, hogy az EMA-ra vonatkozó „figyelemfelhívó bekezdés” egy folyamatban lévő problémához kapcsolódik, amely az ügynökség korábbi, londoni irodáinak bérleti szerződését érinti, amely 2039-ig szól és nem tartalmaz a szerződés idő előtti megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, és amely 2021. december 31-én 383 millió EUR becsült potenciális kötelezettséget jelent; megállapítja, hogy a Frontexre vonatkozó „figyelemfelhívó bekezdés” a schengeni térség nem uniós országai által fizetett hozzájárulások helytelen kiszámításához kapcsolódott, amelyek a szükségesnél 2,6 millió EUR-val kevesebbet fizettek be a Frontex költségvetésébe 2021-ben; megállapítja, hogy az EIGE-re vonatkozó „figyelemfelhívó bekezdés” egy, a beszámolójában szereplő függő kötelezettséghez kapcsolódott (22 000 EUR), amely egy folyamatban lévő, kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos bírósági ügyben merülhet fel;

14.

megjegyzi, hogy az ügynökségek elszámolásainak alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét illetően a Számvevőszék a Frontexre vonatkozóan „figyelemfelhívó bekezdés” adott ki, amely szerint egy 2020. december 21-én kelt költségvetési kötelezettségvállalást anélkül vittek át 2021-re, hogy arra 2020 vége előtt jogi kötelezettségvállalás létezett volna; megállapítja a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a Frontex ezt a szabálytalanságot 2021 folyamán utólagos jogi kötelezettségvállalásokkal orvosolta;

15.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek a társult országok hozzájárulásaira vonatkozó észrevételét, amely szerint a megállapodásokban a hozzájárulások kiszámítására szolgáló módszerek sokfélesége magában hordozza a szóban forgó hozzájárulási megállapodások hibás végrehajtásának kockázatát; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék felkérte az érintett ügynökségeket, hogy konzultáljanak az Európai Bizottsággal annak felmérése érdekében, hogy igazodniuk kell-e a Bizottság hozzájárulási megállapodásaihoz és a társult országok hozzájárulásaira vonatkozó számítási módszereihez;

16.

tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, miszerint tíz ügynökség esetében az átvitelek túlzott mértékűek és magas a késedelmes kifizetések aránya és különösen három ügynökség esetében vannak hiányosságok (strukturális probléma, a költségvetési tervezés hiányossága vagy az évenkéntiség költségvetési elvének lehetséges megsértése), mégpedig az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az eu-LISA és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) esetében; határozottan kitart az évenkéntiség költségvetés elvének tiszteletben tartása mellett; megismétli a Számvevőszék ajánlását, miszerint az érintett ügynökségeknek tovább kell dolgozniuk költségvetés-tervezésük és költségvetés-végrehajtási ciklusaik javításán, hogy elkerüljék a munkaprogramok vagy közbeszerzési tervek végrehajtásában bekövetkező túlzott késedelmeket;

17.

megjegyzi azonban, hogy bizonyos esetekben az átvitelek magas szintje olyan tényezők következménye is, amelyek kívül esnek az ügynökségek befolyásán, mint például a többéves időszakokra bővülő tevékenységeik jellege, vagy annak szükségessége, hogy a pénzügyi évet meghaladó időszakokban munkaerőhiány miatt külsősöket foglalkoztassanak;

18.

emlékeztet annak fontosságára, hogy a Bizottság és az ügynökségek között aktív párbeszédet alakítsanak ki és tartsanak fenn a megfelelő erőforrások elosztásáról és a vonatkozó létszámtervek kialakításáról, összhangban az Unió szakpolitikai célkitűzéseivel és törekvéseivel, amelyek az utóbbi években egyre bővültek, és számos ügynökség számára új és kibővített feladatokat és megbízatásokat eredményeztek;

Teljesítmény

19.

megjegyzi, hogy valamennyi ügynökség a teljesítménymérés részeként meghatározott kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k), tervezett eredmények vagy stratégiai célok különböző rendszereit használja; elismerését fejezi ki azoknak az ügynökségeknek, amelyek esetében az éves munkaprogram (AWP) végrehajtási aránya 2021-ben meghaladja a 95 %-ot; felhívja az összes ügynökséget, hogy egy százalékban kifejezett, összesített számadat formájában számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak éves munkaprogramjuk végrehajtási arányáról; nagyra értékeli az ügynökségek által teljesített fő teljesítménymutatókat, és hogy az ügynökségek felhívták a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek javíthatják munkájuk hatékonyságát és eredményességét; azonban felszólítja az ügynökséget, hogy vegye figyelembe a még meg nem valósított vagy elmaradást tükröző mutatókat;

20.

tudomásul veszi valamennyi ügynökség 2021-ben, a Covid19-világjárvány második évében elért eredményeit és sikereit, amely különösen a bel- és igazságügyi, a közlekedési és az egészségügyi vonatkozású területeken működő ügynökségek számára tartogatott kihívásokat;

21.

hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségek fontos szerepet játszanak, mivel segítik az uniós intézményeket a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában, különösen konkrét technikai, tudományos, operatív és irányítási feladatok ellátása révén; nagyra értékeli az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), valamint a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás területén tevékenykedő ügynökségek által végzett munka és szakértői segítség magas színvonalát; e tekintetben megismétli, hogy az ügynökségeket a rájuk bízott feladatoknak megfelelő szintű, megfelelő létszámú, stabilan foglalkoztatott személyzettel és elegendő anyagi erőforrással kell ellátni; ismét hangsúlyozza ezért, hogy megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik számukra, hogy továbbra is igen magas teljesítési arány mellett hajtsák végre munkaprogramjaikat; hangsúlyozza az egyes ügynökségek szakterületükhöz hozzáadott értékét és azon belüli jelentőségüket, illetve autonómiájukat; megismétli, hogy az ügynökségek megfelelő működéséhez magas színvonalú szociális párbeszédre is szükség van;

22.

emlékeztet arra, hogy az ügynökségek éves munkaprogramjainak és többéves stratégiáinak évenkénti megvitatása az EMPL bizottságban döntő fontosságú annak biztosítása szempontjából, hogy a programok és a stratégiák igazodjanak a tényleges politikai prioritásokhoz, különösen a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása és a portói célkitűzések eredményeinek tekintetében;

23.

ismételten hangsúlyozza az Unió bel- és igazságügyi ügynökségeinek fontos szerepét, mivel nélkülözhetetlenek az uniós politikák végrehajtásához, valamint az uniós intézmények és szervek, illetve a tagállamok számára nyújtott fontos támogatást az alapvető jogok, a biztonság és a jogérvényesülés terén, operatív, elemzési, irányítási és nyomonkövetési feladatok ellátása révén; megismétli ezért, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat kell biztosítani a bel- és igazságügyi ügynökségek számára; megjegyzi, hogy minden ügynökségnek hatékonyan kell ellátnia megbízatását;

24.

emlékeztet arra, hogy az ügynökségek a legalkalmasabbak az erőforrások felhasználásának értékelésére, és kulcsszerepet játszanak a megfelelő fenntartható projektek támogatásában az európai zöld megállapodással összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson finanszírozást az uniós ügynökségek támogatására a szociális párbeszéd biztosítása terén; megjegyzi, hogy az uniós ügynökségek kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós intézményekkel folytatott szociális párbeszéd biztosításában;

25.

felhívja az ügynökségeket, hogy folytassák a szinergiák kialakítását (olyan területeken, mint a humán erőforrások, a beszerzés, a digitalizáció, az épületgazdálkodás, az IT-szolgáltatások és a kiberbiztonság), valamint az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét más uniós ügynökségekkel a hatékonyság javítása érdekében, különös tekintettel az inflációs feszültségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy továbbra is tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak hatékonyságnövelési stratégiájuk végrehajtásáról, és szükség esetén frissítsék e stratégiát;

26.

felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza nagyobb mértékben az ügynökségek csoportjainak átfogó értékelését a különböző szakpolitikai területeket lefedő, bizottsági „célravezetőségi vizsgálat” részeként; megjegyzi, hogy a Bizottságnak az értékelés eredményeit fel kell használnia a szinergiák és a lehetséges változások – többek között az egyesülések – azonosítására, és adott esetben a változó igényekre reagáló jogalkotási javaslatok kidolgozására;

27.

megelégedéssel veszi tudomásul a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága hatáskörébe tartozó ügynökségek közötti folyamatos jó együttműködést, amelyek rendszeresen eszmecserét folytatnak munkaprogramjaik tervezési szakaszában, és folyamatosan tájékoztatják egymást a fejleményekről és a megállapításokról;

28.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék jelentése alapján a két ügynökség (az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége [EUAA[ és az Európai Unió Űrprogramügynöksége [EUSPA]) által az Ukrajna elleni orosz háborús agressziónak az ügynökségek tevékenységeire gyakorolt hatása kapcsán közzétett adatokat; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az Ukrajnából menekülteket befogadó tagállamok megnövekedett támogatási igényét, valamint az orosz Szojuz hordozórakéták Galileo műholdakhoz kapcsolódó használatának megszakítását; e tekintetben tudomásul veszi az EUSPA és az Európai Űrügynökség közötti pénzügyi partnerségi keretmegállapodás aláírását, valamint a két ügynökség közötti fokozott együttműködést, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy a világűr biztonságának szolgáltatójaként hozzájáruljon a stratégiai autonómia eléréséhez;

Személyzeti politika

29.

megállapítja, hogy 2021-ben a 33 decentralizált ügynökség arról számolt be, hogy összesen 9 631 főt – tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat, szerződéses alkalmazottakat és kirendelt nemzeti szakértőket – foglalkoztattak (2020-ban a személyi állomány összlétszáma 9 001 fő volt), ami az előző évhez képest 7,00 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a növekedés egy része, azaz 0,93 % annak tudható be, hogy e számhoz most első alkalommal hozzáadták az új ügynökség, az ELA személyzeti létszámát (84) is, amely 2021-ben vált pénzügyileg függetlenné;

30.

megjegyzi, hogy 5 ügynökségnél számoltak be kiégés eseteiről (összesen 23), és 13 ügynökségnél fordult elő 2021-ben, hogy a munkatársak egy része túlórázott; megjegyzi különösen, hogy az EUAA (423 alkalmazottból 78), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA (516 alkalmazottból 117), a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA (110 alkalmazottból 78), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – EMSA (273 alkalmazottból 88), az eu-LISA (310 alkalmazottból 229) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége – Europol (979 alkalmazottból 583) alkalmazottai közül sokan túlóráztak;

31.

megállapítja, hogy valamennyi ügynökség intézkedéseket vezetett be a személyzet munkahelyi jóllétének, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében; megjegyzi, hogy ezen intézkedések száma és hatása ügynökségenként nagymértékben eltér, és láthatóan nincs olyan közös referenciakeret, amely az összes ügynökséget lefedné; megjegyzi, hogy néhány ügynökség kivételével általában nem vezettek be a fogyatékossággal élő személyek integrációját célzó intézkedéseket;

32.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2021-ben a 33 ügynökségből 16-nál a személyzet fluktuációja meghaladta az 5 %-ot; méltányolja az ügynökségek (pl. az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége [EASA]) által a magas fluktuációs arány megelőzése érdekében hozott célzott intézkedéseket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi ügynökség ilyen intézkedéseket hajtson végre;

33.

ismét aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék több ügynökség esetében visszatérő hiányosságot állapított meg a külső személyzet és a kölcsönzött munkaerő alkalmazása terén; felszólít arra, hogy orvosolják az ügynökségek külső munkaerő-felvételtől való függőségét, és tartsák tiszteletben az alkalmazandó munkajogot; aggodalmát fejezi ki a közbeszerzési eljárásokat irányító álláshelyek megfelelő besorolásának hiánya miatt; tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának a C-948/19. sz. ügyben 2021. november 11-én hozott ítéletét (4), amely szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) az uniós ügynökségeknél dolgozó ideiglenes alkalmazottakra is alkalmazni kell; felhívja az ügynökségeket, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedjenek állandó személyzet felvételére, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő humánerőforrás-előirányzatokat e célra;

34.

felhívja az uniós ügynökségek hálózatát (EUAN), hogy a minőségi munkakörülmények biztosítása, valamint az ismeretek és tapasztalatok elvesztésének megelőzése érdekében dolgozzon ki általános politikát arra vonatkozóan, hogy az állandó alkalmazottakat részesítsék előnyben a külső tanácsadókkal szemben;

35.

aggodalommal veszi tudomásul a felvételi eljárások hiányosságaival kapcsolatban a Számvevőszék jelentésében szereplő észrevételeket, amelyeket 2021-ben nyolc ügynökségnél állapítottak meg; emlékeztet arra, hogy a felvételi eljárások eljárási hiányosságai aláássák az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét; felkéri az érintett ügynökségeket, hogy javítsák belső felvételi eljárásaikat, több szempontból is, különösen az értékelési folyamatok és az álláshirdetések tekintetében;

36.

megállapítja, hogy 2020-hoz képest 2021-ben javult a nemek közötti egyensúly a felső vezetés szintjén, amelyen belül 68 %-ban férfiak, 32 %-ban pedig nők dolgoztak (2020-ban 74,6 % és 25,4 %), valamint a teljes személyzet tekintetében, amelyet 50,26 %-ban férfiak és 49,73 %-ban nők alkottak (2020-ban 52,7 % és 47,3 %); megjegyzi továbbá, hogy ami az ügynökségek igazgatótanácsaiban fennálló nemek közötti egyensúlyt illeti, a tagok 62 %-a férfi és 38 %-a nő, ami szintén javulást jelent az előző évhez képest; felhívja az ügynökségeket, hogy törekedjenek a nemek közötti egyensúly javítására a felső vezetésben; ismételten kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vezetők vagy az igazgatótanácsok tagjainak jelölése és kinevezése során tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúlyt; emlékeztet az ügynökségek azon törekvésére, hogy a Bizottsághoz igazodva a vezetés minden szintjén 50–50 %-os legyen a nemek aránya 2024 végére;

37.

sajnálattal állapítja meg, hogy az EUAN 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves stratégiájából hiányzik a nemek közötti egyenlőség; felszólítja az EUAN-t, hogy a nemek közötti egyenlőséget építse be stratégiáiba;

38.

ismételten aggodalmát fejezi ki egyes ügynökségek (pl. Cedefop, EU-OSHA, Eurofound) igazgatótanácsainak nagy mérete miatt, ami megnehezíti a döntéshozatalt és jelentős adminisztratív költségeket eredményez; sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben tegyen megfelelő javaslatot;

39.

megjegyzi, hogy az EUAN 2021-ben létrehozott egy munkacsoportot (WGDI), amely a sokszínűség és befogadás területének kérdéseivel foglalkozik, valamennyi ügynökséget felölelve; megjegyzi, hogy a WGDI kidolgozott és jóváhagyott egy sokszínűségről és befogadásról szóló chartát, amely öt kötelezettségvállalást tartalmaz, többek között a sokszínűség és befogadás biztosítását a teljes karrierút során, a felvételtől az előléptetésig és a mobilitásig, valamint az alulreprezentált nem esetében a 40 %-os arány elérését a középvezetői pozíciók esetében valamennyi ügynökségnél; felszólítja az összes ügynökséget, hogy fogadják el és hajtsák végre ezt a chartát; üdvözli a WGDI által hozott további intézkedéseket, így például a sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos felmérés elindítását az ügynökségek személyzetének körében, a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel való kapcsolatfelvételt és együttműködési megállapodások létrehozását a bevált gyakorlatok és innovatív elképzelések cseréje érdekében, valamint egy 2022-re szóló cselekvési terv kidolgozását, amely 29 intézkedést javasol az ügynökségek számára a sokszínűség és a megkülönböztetésmentesség uniós személyzeti szabályzatban meghatározott elvének az egész hálózaton belüli harmonizált módon történő előmozdítása érdekében; felhívja az EUAN-t, hogy folyamatosan számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezen ügyekben elért haladásról;

40.

megállapítja, hogy a decentralizált uniós ügynökségek személyzetének földrajzi egyensúlya a 27 tagú EU-ban valamivel nagyobb mértékben követi a tagállamok népességének arányát, mint a Bizottság személyzetének földrajzi egyensúlya; sajnálatosnak tartja, hogy hat tagállam alulreprezentált, tizennyolc tagállam felülreprezentált, és megállapítja, hogy három tagállam megközelítőleg kiegyensúlyozott képviselettel bír; úgy véli, hogy célkitűzésként az ügynökségeknek közös erőfeszítéseket kellene tenniük a földrajzi képviselet általános javítása érdekében; ebben az értelemben felhívja az EUAN-t, hogy koordinálja az ügynökségek közötti erőfeszítéseket az említett cél elérését lehetővé tevő terv, valamint a szükséges horizontális intézkedések előterjesztése érdekében;

41.

42.

megjegyzi, hogy valamennyi ügynökség valamennyi alkalmazottját lefedően bevezettek a zaklatás megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó politikát és intézkedéseket, néhány ügynökség pedig a felső- és középvezetők számára külön intézkedéseket (pl. képzések, tudatosságnövelő vagy mentorálást nyújtó foglalkozások) vezetett be; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökségek arról számoltak be, hogy 2021-ben 24 zaklatási ügy volt folyamatban vagy zárult le; megjegyzi, hogy egyes ügynökségeknél (pl. az EUAA) a személyzetet érintő eljárásokhoz (pl. zaklatási ügyek) az uniós közszolgálati jogra (uniós személyzeti szabályzat) szakosodott külső ügyvédi irodák segítségét kérik, még akkor is, ha az ügynökség saját jogi szolgálati egységgel rendelkezik; felhívja az ügynökségeket, hogy adott esetben számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak minden olyan, a személyzettel kapcsolatos ügyről, amelyben a 2017-től 2022-ig tartó időszakban ilyen cégek támogatását vették igénybe;

43.

emlékeztet a Bíróság által a kölcsönzött munkavállalók igénybevételével kapcsolatban hozott 2021. november 11-i ítéletre, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós ügynökségekre való alkalmazásával kapcsolatos számos kérdést érint; felhívja a kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató ügynökségeket, hogy fokozzák az alkalmazottakat helyettesítő kölcsönzött munkavállalók számának csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket;

Közbeszerzés

44.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék 2021-ben 34 hiányosságot állapított meg a közbeszerzés terén (a 2020. évi 18-hoz képest), és hogy az érintett ügynökségek száma 2021-ben 19 érintett ügynökséggel nőtt (a 2020. évi 9 ügynökséghez képest); megjegyzi továbbá, hogy továbbra is ezek hiányosságok jelentik a szabálytalan kifizetések legnagyobb forrását, amelyek a 2021-ben vagy a korábbi években jelentett szabálytalan közbeszerzési eljárásokból erednek; megismétli a Számvevőszék ajánlását, miszerint a keretszerződések végrehajtásakor az érintett ügynökségeknek kizárólag a keretszerződésben meghatározott áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló egyedi szerződéseket szabadna kötniük; megismétli továbbá a Számvevőszék azon ajánlását, hogy az érintett ügynökségeknek tovább kell javítaniuk közbeszerzési eljárásaikat, biztosítva az alkalmazandó szabályoknak való teljes megfelelést;

45.

üdvözli, hogy az uniós ügynökségek egyre nagyobb mértékben használják az e-közbeszerzési eszközöket, és hogy fontos szerepet játszottak a közbeszerzések ügymenet-folytonosságának távmunka-feltételek melletti biztosításában; megjegyzi, hogy az ügynökségek által leggyakrabban használt e-PRIOR modulok az e-pályáztatás, az e-benyújtás és az e-számlázás, és hogy 2021 folyamán több ügynökség is bevezette a közbeszerzési irányítási eszközt; elismerését fejezi ki azoknak az ügynökségeknek (az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja [CdT], Európai Bankhatóság [EBH], Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség [ENISA], Európai Értékpapír-piaci Hatóság [ESMA]), amelyek arról számoltak be, hogy teljes mértékben digitalizálták beszerzési folyamataikat;

46.

emlékeztet annak fontosságára, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás biztosítsa az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzését, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; felkéri az összes ügynökséget, hogy alkalmazza a Bizottság által kifejlesztett e-közbeszerzési informatikai eszközöket, és felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza és frissítse a közbeszerzési iránymutatásokban szereplő eljárásokat és sablonokat;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

47.

megállapítja, hogy egy ügynökség kivételével valamennyi ügynökség rendelkezik az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikával; ismét hangsúlyozza, hogy szisztematikus szabályrendszereket kell bevezetni vagy rendszeresen frissíteni az átláthatóságra, az összeegyeztethetetlenségekre, az összeférhetetlenségre és a „forgóajtó-jelenségre”, valamint a jogellenes lobbizásra vonatkozóan, továbbá csalás elleni stratégiákat kell bevezetni és naprakészen tartani; felhív továbbá minden ügynökséget, hogy dolgozzon ki belső korrupcióellenes stratégiát; felhívja az ügynökségeket, hogy tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az ezen ügyekben elért haladásról;

48.

felhívja az ügynökségeket, hogy adott esetben vegyenek részt a Bizottság, a Tanács és a Parlament által aláírt, az érdekképviseletek kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló, újonnan létrehozott intézményközi megállapodásban; megjegyzi, hogy tevékenységük jellegéből adódóan egyes ügynökségek (pl. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete [BEREC], az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége [CEPOL], CdT) nem tartanak találkozókat lobbistákkal;

49.

megjegyzi, hogy valamennyi ügynökség érdekeltségi nyilatkozatot kér igazgatótanácsi tagjaitól és felső vezetésétől, és azokat közzéteszi a honlapján;

50.

megjegyzi, hogy a legtöbb ügynökség közzéteszi honlapján az igazgatótanácsi tagok, a vezetőségben dolgozó alkalmazottak, a külső szakértők és a házon belüli szakértők önéletrajzát vagy hátterének rövid ismertetését; megjegyzi, hogy az önéletrajzok hiányosak vagy nem szerepelnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) (belső szakértők), a Frontex, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) és az ESMA (belső és külső szakértők), a Cedefop (néhány igazgatótanácsi tag és póttag), valamint az EU-OSHA (igazgatótanácsi tagok és póttagok) megfelelő honlapjain; emlékezteti az ügynökségeket annak fontosságára, hogy növeljék igazgatótanácsi tagjaik, vezetőik, valamint külső és belső szakértőik hátterének átláthatóságát; felhívja az EUAN-t, hogy koordinálja a tagügynökségek közötti erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a tagok, alkalmazottak és szakértők önéletrajzát közzétegyék honlapjaikon, mivel az említett önéletrajzoknak legalább a szakmai tapasztalatot és végzettséget tartalmazniuk kell;

51.

aggodalommal ismétli meg a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az ügynökségek esetében fokozottan fennáll a fogóajtó-jelenség kockázata, mivel azok főként ideiglenes alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami nagyarányú személyzeti fluktuációt eredményez, illetve mivel irányítási modelljük testületeket foglal magában, amelyekben a tagok megbízatása rendszerint viszonylag rövid időszakra szól; elismeri, hogy néhány ügynökség esetében ezt a kockázatot tovább súlyosbítja a jelentős szabályozási hatáskörök vagy az iparági kapcsolatok megléte; ebben az összefüggésben üdvözli a Számvevőszék által egy horizontális témában – az összeférhetetlenséggel és a lehetséges forgóajtó-jelenséggel kapcsolatban – mintegy 40 ügynökségnél végzett ellenőrzést; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ezen ellenőrzés keretében olyan 2019 és 2021 közötti eseteket vizsgált, amelyekben valamely ügynökség jelenlegi vagy volt vezető beosztású munkatársai az ügynökség elhagyását követően munkát vállaltak, vagy az ügynökségnél végzett munka mellett fizetett külső tevékenységet végeztek; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék az ügynökségek igazgatótanácsainak tagjait és volt tagjait érintő hasonló eseteket is vizsgált;

52.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék által vizsgált 40 ügynökség közül csak 20 vizsgálta meg a vezető beosztású alkalmazottaival kapcsolatban a forgóajtó-jelenség lehetőségét; tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint az ügynökségek általában megfeleltek az alkalmazandó jogi követelményeknek; aggodalommal veszi azonban tudomásul, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy hat ügynökség (ACER, EASA, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság [EIOPA], ENISA, Europol és EUSPA) többször is eljárási jogsértést követett el jogi kötelezettségeit illetően, például nem publikálta az értékelt esetek listáját, nem konzultált a vegyes bizottsággal, vagy nem bocsátott ki 30 munkanapon belüli hivatalos határozatot; felhívja az ügynökségeket, hogy erősítsék meg a forgóajtó-jelenség potenciális eseteivel kapcsolatos belső eljárásaikat és kontrolljaikat, hogy biztosítsák az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben előírt alkalmazandó szabályoknak való teljeskörű megfelelést;

53.

határozottan helyteleníti, hogy nem követik hatékonyan és elégségesen nyomon, hogy az ügynökségek jelenlegi és volt alkalmazottai betartják-e a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos követelményeket és korlátozásokat; aggodalommal állapítja meg, hogy ebben az összefüggésben a forgóajtó-jelenség be nem jelentett esetei és a távozó alkalmazottakra vonatkozó, új munkahelyükkel kapcsolatos korlátozások megsértése észrevétlen maradhat, ami egyes magánszektorbeli szervezeteket a bennfentes információk vagy a lobbizás révén tisztességtelen előnyökhöz juttathat; elismeri, hogy ezek a hiányosságok és kockázatok az Unió e területre vonatkozó jogi kerete által meghatározott kötelezettségek korlátozott voltának tudhatók be; elismerését fejezi ki a BEREC Hivatalnak, az EBH-nak és az ESMA-nak, amiért a forgóajtó-jelenség területén az alkalmazandó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárásokat vezettek be és alkalmaznak;

54.

elismeri, hogy a forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek kezelésére és az ezzel járó összeférhetetlenségi kockázatra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az ügynökségek igazgatótanácsainak, tudományos bizottságainak, szakértői csoportjainak és más hasonló testületeinek tagjaira; tudomásul veszi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ellenőrzött időszakban (2019–2021) mindössze négy ügynökség értékelt olyan eseteket, amelyek igazgatótanácsi tagjaik új munkavállalásához vagy az általuk vállalt külső tevékenységekhez kapcsolódnak; sajnálja, hogy az ügynökségek igazgatótanácsi tagjainak távozását érintő 659 esetből mindössze 25 esetet (azaz 3,8 %-ot) értékeltek; méltányolja, hogy az EBA, az EIOPA, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az EMA, az ESMA, az Europol és az FRA a meglévő joghézag ellenére külön rendelkezéseket vezettek be és alkalmaznak, hogy kezeljék a forgóajtó-jelenség igazgatótanácsi tagokat érintő eseteinek kockázatát;

55.

felhívja az EUAN-t, hogy koordinálja az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagügynökségében bevezetésre kerüljenek a következők: i. az igazgatótanács tagjaira vonatkozó magatartási kódex és szabályrendszer, amely meghatározza az említett tagok összeférhetetlenségének és a forgóajtó-jelenség eseteinek kezelésére szolgáló elveket, eljárásokat és konkrét mechanizmusokat; ii. az annak nyomon követésére szolgáló eljárások, hogy a jelenlegi és korábbi alkalmazottak (köztük a vezető beosztású munkatársak) betartják-e a forgóajtó-jelenség és a kapcsolódó korlátozások területén alkalmazandó határozatokat; felhívja továbbá az EUAN-t, hogy valamennyi tagügynökségében koordináljon erőfeszítéseket annak érdekében, hogy végrehajtsák az európai ombudsman 2019. február 28-i vizsgálati jelentésében (SI/2/2-17/NF ügy) megfogalmazott valamennyi ajánlást, érvényt szerezve a közszolgálatból kilépő vezető beosztású uniós alkalmazottakra a lobbitevékenység és tanácsadás folytatása tekintetében vonatkozó egyéves tilalomnak, és évente tegye közzé az e célból értékelt esetekre vonatkozó információkat; elismeri azonban, hogy ezek az ajánlások nem rendelkeznek kötelező erővel, és felhívja a Bizottságot, hogy pótolja ezt a hiányosságot; ezenkívül felhívja az EUAN-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezen ügyekben elért haladásról;

56.

megjegyzi, hogy az ügynökségek többsége arról számolt be, hogy 2021-ben nem vizsgáltak ki vagy nem zártak le összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyeket; határozottan sajnálja, hogy több ügynökségnél több esetben is potenciális összeférhetetlenségről (Cedefop: 1 eset; EFSA: 13 eset; EIT: 1 eset; Eurofound: 1 eset; Europol: 2 eset) számoltak be, például a kiválasztási bizottságokkal, külső szakértőkkel, felvételi eljárásokkal, közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárásokkal vagy volt ügynökségi alkalmazottakkal kapcsolatban; tudomásul veszi az érintett ügynökségeknek az említett bejelentett esetek nyomon követésére vonatkozó válaszait;

57.

megjegyzi, hogy valamennyi ügynökség rendelkezik a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikával, és néhányuk (EMA, eu-LISA) 2021-ben frissítette azt; felhívja a CEPOL-t, hogy az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) vonatkozó követelményeinek megfelelően hozzon létre konkrét, biztonságos bejelentési csatornákat; megjegyzi, hogy 2021-ben visszaélésre vonatkozó bejelentés érkezett be az EBH-hoz (1 lezárt ügy), a Frontexhez (3 ügy: egy ügyet lezártak és jelentettek az OLAF-nak, két ügy pedig folyamatban van) és az EUSPA-hoz (1 ügy folyamatban van); megjegyzi továbbá, hogy az EMA-nál nem számoltak be belső visszaélés-bejelentési ügyekről, azonban 29 bejelentés érkezett külső visszaélés-bejelentési ügyekről, amelyek közül 23 ügyet lezártak, 6 ügy pedig még folyamatban van; felhívja az érintett ügynökségeket, hogy számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak a folyamatban lévő ügyeket illetően elért haladásról; felhívja az ügynökségeket, hogy tartsanak rendszeresen felfrissítő képzéseket a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikáról minden alkalmazottjuk számára, vegyék fel ezt a témát az újonnan belépők számára szervezett programokba, és tegyék közzé a visszaélések bejelentésével kapcsolatos információkat az ügynökségek intranetes weboldalain;

Belső kontroll

58.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszéknek az irányítási és ellenőrzési rendszerek területén tett megállapításait, amelyek szerint 2021-ben olyan hiányosságokat tapasztaltak, mint az esetleges összeférhetetlenségek, az előzetes/utólagos kontrollok hiánya, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelése, valamint a kivétel-nyilvántartásában szereplő problémák jelentésének elmulasztása;

59.

a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy ami az európai felügyeleti hatóságokat (ESA) illeti, alapító rendeleteikben olyan rendelkezések szerepelnek, amelyek biztosítják, hogy a felügyeleti tanácsaik tagjai függetlenül és objektíven, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva járjanak el; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék a korábbi években több különjelentésében is beszámolt az európai felügyeleti hatóságokat érintő irányítási problémákról, amelyekben azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a Bizottság vegyen fontolóra olyan változtatásokat az európai felügyeleti hatóságok irányítási struktúrájában, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy hatékonyabban használják hatásköreiket, ám a jogalkotó 2019-ben nem fogadta el a Bizottság által javasolt felülvizsgált irányítási struktúrát; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2021 júliusában javaslatot terjesztett elő egy új, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóság (AMLA) létrehozására, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások;

60.

megjegyzi, hogy 2021 végén valamennyi ügynökség arról számolt be, hogy végrehajtotta a felülvizsgált, COSO-n alapuló belsőkontroll-keretrendszert, és hogy elvégezte a belsőkontroll-keretrendszer éves értékelését; felhívja az összes ügynökséget, hogy legalább az elemek szintjén közöljék az értékelés eredményeit, ugyanakkor ösztönzi az ügynökségeket, hogy készítsenek részletesebb jelentést, például a belső kontrollra vonatkozó elv szerint;

61.

megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek a korábbi évek észrevételeinek hasznosulásáról szóló jelentése szerint 2021-ben 67 észrevételt zártak le, 48 észrevétel esetében pedig a végrehajtás még folyamatban volt, illetve még váratott magára; felhívja az ügynökségeket, hogy gondosan hajtsák végre az észrevételekben megfogalmazottakat, és javítsák tovább belsőkontroll-kereteiket; végezetül megjegyzi, hogy 9 ügynökség számolt be arról, hogy az OLAF-nál folyamatban lévő ügyei vannak;

62.

emlékeztet arra, hogy a hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos megerősíteni az ügynökség irányítási és kontrollrendszerét; határozottan ragaszkodik a hatékony irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó követelményhez, hogy elkerüljék az összeférhetetlenség esetleges eseteit, az előzetes/utólagos ellenőrzések hiányát, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelését, valamint a kivételek nyilvántartásában szereplő problémák bejelentésének elmulasztását;

Digitalizáció és a zöld átállás

63.

méltányolja, hogy valamennyi ügynökség különböző mértékben intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy csökkentse környezeti hatását, és pozitívan járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez és a klímasemlegességhez; megjegyzi, hogy ezek az intézkedések például a személyzet fenntartható mobilitására, a környezetbarátabb eszközök használatára, a hulladékgazdálkodásra, a papír- és fogyóeszköz-fogyasztás csökkentésére, az energiafelhasználás javítására stb. irányulnak; elismeri azonban, hogy egyes ügynökségeknél (pl. CEPOL) sokkal többet kell tenni a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseik tekintetében; felhívja az összes ügynökséget, hogy a lehető leghamarabb térjenek át a zöld villamos energiára, amelynek – ahol csak lehet – 100 %-ban megújuló forrásokból kell származnia, és amennyiben lehetséges, helyezzenek el napelemeket épületeik tetején;

64.

megállapítja, hogy 6 ügynökség rendelkezik EMAS (környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) tanúsítvánnyal, 19 ügynökség nem rendelkezik EMAS tanúsítvánnyal, 7 ügynökség esetében pedig folyamatban van az EMAS tanúsítási folyamat; megjegyzi, hogy a legtöbb ügynökség nem hajtotta végre a zöld közbeszerzést, vagy csak fokozatosan vezet be zöld (egyértelmű és ellenőrizhető környezetvédelmi) kritériumokat a közbeszerzési folyamatokba; felhívja az összes ügynökséget, hogy gyorsítsák fel a zöld közbeszerzés teljeskörű bevezetését és végrehajtását; felhívja az ügynökségeket, hogy tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az ezen ügyekben elért haladásról;

65.

minden ügynökséget arra ösztönöz, hogy fogadjon el többéves ökologizálási cselekvési terveket, amelyek a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmaznak; ösztönzi továbbá az összes ügynökséget, hogy tegyen közzé éves környezetvédelmi jelentést, amelyben a vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókon keresztül értékeli saját környezeti teljesítményét és CO2-lábnyomát;

66.

megállapítja, hogy 2021 a legtöbb ügynökség számára kulcsfontosságú év volt az ügynökségek kiberbiztonságának és a birtokukban lévő digitális nyilvántartások védelmének megerősítése érdekében hozott különböző intézkedések szempontjából; sajnálja azonban, hogy nem került sor ezen intézkedések ügynökségek körében történő harmonizálására; elismerését fejezi ki egyes ügynökségek proaktivitása kapcsán, amelyek felkészültek az információs rendszerek biztonságára vonatkozó politikáik frissítésére, tekintettel az uniós intézmények és szervek kiberbiztonságáról és információbiztonságáról szóló, hamarosan megjelenő két uniós rendeletre; felhívja az összes ügynökséget, hogy kövessék e példát; arra biztatja az ügynökségeket, hogy szorosan működjenek együtt az ENISA-val; tudomásul veszi az EU-OSHA kezdeményezését, amelynek keretében egy olyan közös megoldás megvalósítását koordinálnák, amely kiberbiztonsági szolgáltatásokat biztosítana a kisebb ügynökségek számára; megjegyzi, hogy egyes ügynökségek (BEREC, CEPOL) még nem fogadtak el kiberbiztonsági politikát, és sürgeti őket, hogy pótolják e hiányosságot; felhívja az ügynökségeket, hogy kínáljanak valamennyi munkatársuk számára rendszeres, naprakész kiberbiztonsági témájú képzési programokat;

67.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az ügynökségek digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; megelégedéssel nyugtázza, hogy 2021-ben a legtöbb ügynökség további előrelépéseket tett a munkafolyamatok és eljárások digitalizálása és optimalizálása terén, különösen ami a HR-, pénzügyi és beszerzési eljárásokat illeti; az összes ügynökséget arra biztatja, hogy vezessenek be és alkalmazzanak fejlett minősített aláírást és minősített elektronikus aláírást biztosító szoftvereket a közbeszerzési és szerződéses dokumentumokhoz szükséges jóváhagyások és aláírások belső és külső partnerektől való beszerzéséhez;

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-világjárvány idején

68.

elismeri, hogy a 2021-es év, amelyet a Covid19-világjárvány és az újonnan kialakuló új politikai és gazdasági instabilitások folyamatos szorítása jellemzett, újfent a kihívások éve volt, és alkalmazkodást, innovációt, rezilienciát és rugalmasságot igényelt;

69.

megállapítja, hogy a távmunka 2021-ben elengedhetetlen volt az ügynökségek üzletmenet-folytonossága szempontjából, és sikerét az ügynökségek audio- és videokonferenciákhoz szükséges és egyéb online eszközökbe történő beruházásainak is köszönheti; az ügynökségek válaszai alapján megállapítja, hogy a távmunka és a hibrid munkavégzés szinte valamennyi ügynökség teljesítményére semleges vagy pozitív hatással volt, és néhány ügynökség úgy véli, hogy a távmunka jelentős szerepet játszik a tehetséges munkatársak felvételében és megtartásában; ösztönzi az ügynökségeket, hogy ültessék át a gyakorlatba a táv- és hibrid munkamódszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy jobban megszervezhessék azokat az üléseket és feladatokat, amelyeket hatékonyabban lehet távoli részvétellel lebonyolítani a személyes részvétel helyett; megállapítja továbbá, hogy több ügynökség felmérést végzett munkatársainak körében a távmunka hatásának felmérése érdekében, és e felmérések eredményeiből az derül ki, hogy összességében pozitívak a tapasztalatok és nőtt az (érzékelt) hatékonyság, ugyanakkor kihívások is felmerültek többek között a más csapatokba tartozó munkatársakkal való kapcsolattartás és az összetartozás érzése terén, amely gyengülhet; arra ösztönzi az összes ügynökséget, hogy fogadják el és hajtsák végre a munkaidőről és a hibrid munkavégzésről szóló bizottsági határozatot;

Egyéb megjegyzések

70.

üdvözli az ügynökségek arra irányuló lépéseit, hogy különböző csatornákon, többek között honlapjaikon és a közösségi médián keresztül bemutassák és közzétegyék munkájuk eredményeit; sürgeti az ügynökségeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és a nagyobb átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság biztosítása érdekében a média és a közösségi média csatornáinak jobb felhasználása révén egyértelmű és hozzáférhető nyelven számoljanak be a teljesítményre vonatkozó releváns információkról az uniós polgároknak és a nyilvánosságnak; elvárja, hogy az ügynökségek e tekintetben jelentést tegyenek a mentesítésért felelős hatóságnak;

71.

emlékeztet arra, hogy 2020-ban a Számvevőszék kísérleti jelleggel automatizált ellenőrzési eljárásokat alkalmazott több végrehajtó ügynökség elszámolásainak ellenőrzése terén; megállapítja, hogy 2021-ben a Számvevőszék az összes ügynökségre kiterjesztette ezen eljárások alkalmazását, azonban – a decentralizált ügynökségek esetében – a Számvevőszék csak a munkabérekkel kapcsolatban alkalmaz tíz eljárást; a Számvevőszék jelentése alapján tudomásul veszi az eredményeket, amelyeket az automatizált eljárások sikeres alkalmazása hozott; sajnálattal állapítja meg, hogy a szabványosított informatikai eszközök használatának hiányosságai (az e-közbeszerzés, valamint a pénzügyek, a számvitel és a beszámolás terén) komoly akadályt gördítenek annak útjába, hogy a Számvevőszék más területekre és valamennyi ügynökségre kiterjessze a digitális ellenőrzési technológiát; mindazonáltal üdvözli a Számvevőszék azon tervét, hogy 2022-ben kiterjeszti ezt a technológiát az ügynökségek közbeszerzéseinek ellenőrzésére;

72.

úgy véli, hogy az EUAN-nak többet kell tennie annak érdekében, hogy az ügynökségek valódi koordinációs központjává váljon, és hozzájáruljon ahhoz, hogy megerősödjön az ügynökségek közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok egymás közötti megosztása, többek között a működési költségek csökkentése érdekében; felhívja az ügynökségeket, hogy állapodjanak meg arról, hogy szervezeti felépítésükön belül egy további részmunkaidős álláshelyet (0,5 teljes munkaidős teljes munkaidős egyenérték) fenntartanak az EUAN számára; felkéri az EUAN-t, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére az összes ügynökség kapcsolattartóinak naprakész listáját;

73.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3) HL L 122., 2019.5.10., 1. o.

(4) Bíróság C-948/19. sz., UAB „Manpower Lit” kontra E.S. és társai ügyben 2021. november 11-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2021:906.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(6) 6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/491

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1947 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás (2021. november 30-ig a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0107/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. november 19-i (EU) 2021/2085 tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 26. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0093/2023),

1.	mentesítést ad a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

(1) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/493

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1948 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0093/2023),

mivel a Bioalapú Iparágak (BBI) Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a BBI Közös Vállalkozás) a Horizont 2020 program keretében, 2014 májusában hozták létre a 2024. december 31-ig tartó időszakra (1); mivel 2021 novemberében az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet (2) létrehozta a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a CBE Közös Vállalkozás) azzal a céllal, hogy a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra felváltsa a BBI Közös Vállalkozást;

B.	mivel a Horizont Európa program keretében működő közös vállalkozások általános célja, hogy a korábbi programokhoz képest célorientáltabbak legyenek, és ambiciózusabb partnerségeket alakítsanak ki az érintett ipari ágazatokkal;

mivel a CBE Közös Vállalkozást a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben finanszírozzák azzal a céllal, hogy egyesítse az összes érintett érdekelt felet, és a partnereknek az európai hozzáadott értékkel rendelkező kutatási és innovációs tevékenységek programjának kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása és e kidolgozás és végrehajtás iránti elkötelezettsége révén hozzájáruljon ahhoz, hogy az Unió a kutatás kulcsfontosságú szereplőjévé váljon;

mivel a többéves pénzügyi keret kutatási és innovációs programjainak keretében a közös vállalkozások külön jogi személyiséggel rendelkeznek, és stratégiai kutatási területükön saját kutatási és innovációs menetrendet fogadnak el, amelyet pályázati felhívások vagy közbeszerzések útján hajtanak végre;

mivel a CBE Közös Vállalkozás egyik általános célkitűzése a bioalapú innovatív megoldások innovációs folyamatának és kifejlesztésének felgyorsítása; a meglévő kiforrott és innovatív bioalapú megoldások piaci bevezetésének felgyorsítása és a bioalapú ipari rendszerek magas szintű környezeti teljesítményének biztosítása;

F.	mivel a Horizont Európa program időtartamának figyelembevétele érdekében a CBE Közös Vállalkozás keretében közzétett pályázati felhívásokat legkésőbb 2027. december 31-ig kell kiírni. mivel kellőképpen indokolt esetekben legkésőbb 2028. december 31-ig is kiírhatók pályázati felhívások;

G.	mivel a CBE Közös Vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a bioalapú iparágak konzorciuma (BIC) által képviselt ágazati partnerek;

mivel a CBE Közös Vállalkozáshoz való uniós hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 milliárd EUR (amelyből legfeljebb 23,5 millió EUR fordítható igazgatási költségekre); mivel a CBE Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 10 éves időszak alatt legalább 1 milliárd EUR összegű hozzájárulást fizetnek – vagy gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik befizessék ezt a hozzájárulást –, amelyből legfeljebb 23,5 millió EUR fordítható igazgatási költségekre;

Általános megjegyzések

üdvözli a Számvevőszéknek a CBE Közös Vállalkozás éves beszámolójáról szóló jelentését (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés); úgy véli, hogy a CBE Közös Vállalkozás 2021. évi éves beszámolója minden lényeges szempontból hitelesen tükrözi a CBE Közös Vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményeit, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, és megfelel mind saját pénzügyi szabályzatának, mind pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak; továbbá üdvözli, hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

elismeri, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a közös vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső kontrollrendszerek gyengeségeit, és felkészítik a közös vállalkozást a felelősségi körök kiszélesedéséből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségeit, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások között nincs harmonizált meghatározás az „igazgatási költségek” fogalmára, ami alapul szolgál tagjai pénzügyi hozzájárulásának kiszámításához, és előfeltétele a számadatok összehasonlíthatóságának; ezt szem előtt tartva közös iránymutatásokat kér valamennyi közös vállalkozás számára, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak az igazgatási költségek bizonyos kategóriáinak – például a konzultációkkal, tanulmányokkal, elemzésekkel, értékelésekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások – osztályozására;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy az irányító testület 2020 decemberében elfogadta a CBE Közös Vállalkozás 2021. évi költségvetését, amelynek teljes összege (elfogadott költségvetés és reaktivált összegek) a kötelezettségvállalási előirányzatokat tekintve 5 215 066 EUR, a kifizetési előirányzatokat tekintve pedig 174 626 895 EUR, és módosításokra nem került sor;

sajnálattal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a CBE Közös Vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kifizetési költségvetésének végrehajtási aránya csak 71 % volt olyan külső tényezők miatt, mint a Covid19-világjárvány, valamint egy nagy Horizont 2020 projekt váratlan leállása azt követően, hogy a fő kedvezményezett 2021-ben csődbe ment;

megjegyzi továbbá, hogy a korábbi BBI Közös Vállalkozás költségvetése tartalmazta a korábbi évek (2018, 2019 és 2020) fel nem használt költségvetési többletét, amely 600 000 EUR igazgatási kötelezettségvállalási előirányzatot és kifizetési előirányzatot, a működési oldalon pedig 46 881 709 EUR kifizetési előirányzatot foglalt magában; megállapítja továbbá, hogy a CBE Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően prioritásként az újra aktivált előirányzatokat használták fel, és a felhasználás az év végére az igazgatási kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében közel 100 %-ot, az igazgatási kifizetési előirányzatok tekintetében 84 %-ot, a működési kifizetési előirányzatok tekintetében pedig 79 %-ot ért el;

megállapítja, hogy a 2021 végi állapot szerint az Unió 728,228 millió EUR, az ágazati csoport pedig jóváhagyott természetbeni juttatás formájában 52,239 millió EUR, készpénzben az igazgatási költségekhez 14,559 millió EUR, valamint készpénzben a működési költségekhez 3,250 millió EUR összegű hozzájárulást teljesített;

megjegyzi, hogy ami a CBE Közös Vállalkozás 2021 végi működési kötelezettségeit illeti, a CBE Közös Vállalkozás a Horizont 2020 keretprogram keretében aláírt támogatási megállapodásokra vonatkozó maximális uniós hozzájárulásból 815,8 millió EUR-t csaknem teljes mértékben lekötött; megállapítja, hogy ebből a lekötött összegből mintegy 159,6 millió EUR-t (19,6 %) az elkövetkező években kell még kifizetni. megállapítja másrészről, hogy a magánszektorbeli tagok jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy 266,5 millió EUR összegű természetbeni és pénzügyi hozzájárulást nyújtanak, ami a CB Közös Vállalkozás elfogadott éves munkaprogramjaiban meghatározott 475,3 millió EUR-s indikatív cél 56 %-ának felel meg; megjegyzi azonban, hogy mivel a Horizont 2020 valamennyi pályázati felhívása lezárult 2020 végén, a CBE Közös Vállalkozás nem fogja elérni a programidőszak végére a magánszektorbeli tagok számára kitűzött indikatív célt;

megállapítja, hogy a CBE Közös Vállalkozás által a Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló kifizetések végrehajtási aránya 71 % volt, ami a közelmúltbeli Horizont 2020 projektek felfüggesztésével és/vagy meghosszabbításával magyarázható, amelyre a Covid19-világjárvány miatt volt szükség, valamint azzal, hogy egy nagy Horizont 2020 projektet megszüntettek, miután a fő kedvezményezett 2021-ben csődbe ment; megállapítja, hogy a CBE Közös Vállalkozásnak nem volt 2021. évi operatív kötelezettségvállalási előirányzata, mivel 2020 végéig utolsó pályázati felhívását is lezárta;

10.

megjegyzi, hogy 2021 végén az ágazati tagok arról számoltak be, hogy a kiegészítő tevékenységekhez összesen 1 646,5 millió EUR értékű természetbeni hozzájárulást nyújtottak, ami a 2 225,4 millió EUR összegű cél 74 %-ának felel meg; tudomásul veszi azonban a Számvevőszék észrevételét, miszerint a 715,6 millió EUR, azaz a bejelentett összeg 43 %-a esetében nem zárult le az igazolási folyamat; tudomásul veszi a CBE Közös Vállalkozás irányító testülete által annak érdekében hozott intézkedést, hogy a program végéig teljesítse a célértéket, amelynek keretében 2022 februárjában jóváhagyta, hogy az ágazati tagok eszközöljenek további 658 millió EUR összegű beruházást a CBE Közös Vállalkozás stratégiai célkitűzéseihez szorosan kapcsolódó 2022. évi tevékenységekbe; megállapítja, hogy a magánszektorbeli tagok e kötelezettségvállalása csökkentheti annak kockázatát, hogy a CBE Közös Vállalkozás a Horizont 2020 program végéig nem éri el a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó célkitűzést;

11.

megállapítja, hogy a jóváhagyott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó adatok hiányát illetően tett 2020-as számvevőszéki észrevételt követően a BIC a 2021. évi éves tevékenységi jelentés kiadásáig sikerült nagyszámú igazolást kiállítania, amelyek a BIC tagszervezetei által a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott, főként 2020-ból, de 2019-ből és 2018-ból származó természetbeni hozzájárulásokra vonatkoznak, és amelyek átadása a Covid19-világjárvány miatt késett;

12.

rámutat, hogy a CBE Közös Vállalkozás Horizont 2020 programhoz kapcsolódó kutatási és innovációs menetrendjének megvalósításával kapcsolatban a Számvevőszék által 2020-ban feltárt kockázatot illetően a 2021. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő működési eredmények megerősítik, hogy a CBE Közös Vállalkozás mindkét tagjától (a Bizottság és a BIC) származó pénzbeli hozzájárulások csökkenése ellenére a CBE Közös Vállalkozás sikeresen megvalósítja stratégiai célkitűzéseit; üdvözli különösen, hogy a 2021-es évre vonatkozóan jelentett kiemelkedő működési eredmények részeként 41 projektet sikerült lezárni, mégpedig úgy, hogy a projektek teljesítményéhez kapcsolódó valamennyi kulcsfontosságú teljesítménymutatót (KPI) sikerült elérni; elégedett amiatt továbbá, hogy a folyamatban lévő projektek által jelentett várható eredményekből az látható, hogy a végleges kulcsfontosságú teljesítménymutatók jelentősen meg fogják haladni az európai fejlődést és növekedést szolgáló bioalapú és megújuló iparágak stratégiai és innovációs kutatási programtervében meghatározott célokat, amely meghatározta a CBE Közös Vállalkozás által a Horizont 2020 program keretében végrehajtandó kutatási, demonstrációs és telepítési tevékenységeket;

13.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás a 2021. évi éves tevékenységi jelentésében továbbra is beszámol a BIC vagy az azt alkotó szervezetek által az 560/2014/EU tanácsi rendeletben (3) meghatározott célok elérése érdekében nyújtott pénzügyi és természetbeni hozzájárulások tényleges értékéről, és hogy a természetbeni és pénzügyi hozzájárulások teljes szintje már elérte a 2,73 milliárd EUR végső várható érték 70 %-át, és jó úton halad afelé, hogy 2024-re elérje ezt a végső célt;

Teljesítmény

14.

megjegyzi, hogy a CBE Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója először az igazgatótanács 2020. június 17-i ülésén mutatta be a 2021-es prioritásokat és célkitűzéseket, mielőtt azok végleges változatát 2020. október 7-én előterjesztették és megvitatták volna; megjegyzi, hogy a prioritásokat ezt követően a 2021-es éves munkatervbe 2021-es célkitűzésekként építették be, azzal a céllal, hogy konszolidálják a projektportfóliót, ugyanakkor pedig fenntartsák a minőségi színvonalat, a munkaterhelés csúcspontjának elviselését is lehetővé téve; megállapítja ezenfelül, hogy biztosították a zökkenőmentes átállást a BBI Közös Vállalkozásról a Horizont Európa keretprogram keretében működő új CBE Közös Vállalkozásra;

15.

megjegyzi, hogy mivel 2021-ben nem voltak nyílt pályázati felhívások, és az utolsó felhívást 2020-ban hajtották végre, a CBE Közös Vállalkozás folytatta projektportfóliójának kezelését, amelynek eredményeképpen 18 támogatási megállapodást írtak alá, így a CBE Közös Vállalkozás portfóliójában szereplő projektek száma 142-re emelkedett (71 kutatási és innovációs intézkedés, 39 demonstrációs intézkedés, 14 kiemelt projekt és 18 koordinációs és támogatási intézkedés), amelyek közül 2021 végén 96 még folyamatban volt, 46 pedig lezárult;

16.

megjegyzi, hogy 2021-ben egy külső vállalkozó külön tanulmányt (4) készített a BBI Közös Vállalkozás 2020 júliusáig befejezett 32 projektjének fő teljesítménymutatói eredményeinek validálása, valamint a BBI Közös Vállalkozás projektportfóliójának átfogó értékelése céljából; megállapítja, hogy a validálás során a bejelentett kulcsfontosságú teljesítménymutatók eredményeit és hatásait a projektdokumentációban – többek között az időszakos jelentésben, a benyújtandó anyagokban és a független szakértők által készített felülvizsgálati jelentésekben – szereplő adatokkal összevetve elemezték; megjegyzi ezen túlmenően, hogy egy validációs pontszámot dolgoztak ki annak jelzésére, hogy a jelentett kulcsfontosságú teljesítménymutatók eredményeit milyen mértékben támasztják alá a bizonyítékok;

17.

rámutat, hogy a validált adatok többsége (kb. 90 %-a) 1-es vagy 2-es pontszámot ér el (validálási pontszámok: 1, 2, 3), ami azt mutatja, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatók BBI Közös Vállalkozás számára meghatározott keretrendszere érdemben méri a program eredményeit és hatásait;

18.

megállapítja, hogy a kiemelt projektek és a fejlett demonstrációs intézkedések azok a projektek, amelyek a leginkább hozzájárulnak a társadalmi-gazdasági hatásokhoz, például a munkahelyteremtéshez, a vidékfejlesztéshez és az elsődleges termelőknek nyújtott előnyökhöz, a regionális és helyi hatásokhoz, valamint a piacokra és az iparra gyakorolt hatásokhoz; megjegyzi, hogy e projektek technológiai készenléti szintje lehetővé teszi a technológiák nagyszabású, az ipari léptéket megelőző léptékű bevezetését, a teljes értéklánc szereplőinek bevonásával, a helyi alapanyag-beszállítóktól a végfelhasználókig és a helyi hatóságokig;

19.

megjegyzi, hogy az ipari folyamatok és termékek környezeti hatásának csökkentése a CBE Közös Vállalkozás egyik fő célkitűzése; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez való fontos hozzájárulás a CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, amelyről a CBE Közös Vállalkozás projektjeinek 65 %-a számolt be; megjegyzi, hogy a projektek 29 %-a számolt be a bioalapú műveletekből származó CO2 felhasználásáról/újrahasznosításáról, ami az e műveletből származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felel meg;

20.

örül, hogy a Horizont 2020 keretprogram kulcsfontosságú teljesítménymutatóit tekintve, amelyek alapján a CBE Közös Vállalkozást nyomon követik, a CBE Közös Vállalkozás 2021-ben hatékony teljesítményt nyújtott az alaptevékenységek terén, megerősítve a korábbi években megfigyelt pozitív tendenciákat: a 2020. évi pályázati felhívás pályázóinak tájékoztatásához szükséges átfutási idő a 153 napos célértékkel szemben 2021 januárjában, 137 napra teljesült (a határidőt 100 %-ban betartották); a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő a 2020. évi pályázati felhívás elfogadott pályázatainak esetében átlagosan 236 nap volt, szemben a 245 napos célértékkel, és minden támogatási megállapodást sikerült időben aláírni (a határidőt 100 %-ban betartották); a módosításokhoz szükséges átfutási idő kilenc nap volt, szemben a 45 napos célértékkel (a határidőt 100 %-ban betartották); a kifizetésekhez szükséges átfutási idő a 2020. évi pályázati felhívás elfogadott pályázatainak előfinanszírozása esetében átlagosan 9,5 nap volt, szemben a 30 napos célértékkel (a határidőt 100 %-ban betartották), a köztes és végső kifizetések esetében pedig 66 nap volt, szemben a 90 napos célértékkel (a határidőt 100 %-ban betartották);

21.

megállapítja, hogy a 2020-as mentesítési eljárás során a szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan tett észrevételt követően a CBE Közös Vállalkozás által aláírt támogatási megállapodások megfelelnek a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása céljából kiadott támogatásimegállapodás-mintának, és a szellemi tulajdonjogok kezelése tekintetében nem tartalmaznak eltéréseket; megjegyzi továbbá, hogy ami a szellemi tulajdonjogokat és az eredmények közzétételét illeti, a projekt eredményeinek tulajdonjoga a kedvezményezettek ellenőrzése alatt marad, akiknek a Horizont 2020 keretprogram támogatásimegállapodás-mintájának 3. szakaszával (A meglévő információkhoz és jogokhoz, valamint az eredményekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek) összhangban a nyitott tudományra és a kutatási eredményekhez való hozzáférésre vonatkozó meghatározott kötelezettségeket kell teljesíteniük;

Közbeszerzési, személyzeti és munkaerő-felvételi eljárások

22.

megállapítja, hogy 2021 végére a CBE Közös Vállalkozás programirodája 22 munkatársat számlált, és hogy 2021-ben négy felvételi eljárás indult, amelyek eredményeként egy projektfelelős (szerződéses alkalmazott), egy érdekelt felekkel való kapcsolattartásért felelős és ügyvezetői asszisztens (ideiglenes alkalmazott), egy kommunikációs asszisztens (ideiglenes alkalmazott) és egy pénzügyi asszisztens (szerződéses alkalmazott) került felvételre; megállapítja továbbá, hogy a munkaterhelés csúcsidőszakának kezelése érdekében a CBE Közös Vállalkozás, ahogyan 2020-ban is, a Bizottság munkaerő-közvetítési szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződésén keresztül több rövid távú, közvetített munkaerőre vonatkozó szerződést kötött a CBE Közös Vállalkozás programirodája sajátos igényeinek kielégítésére;

23.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ideiglenes alkalmazottak átlagos éves aránya továbbra is magas, és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet 19 %-át teszi ki; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet a CBE Közös Vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy a kölcsönmunkaerő alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a CBE Közös Vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében; emlékeztet arra, hogy a CBE Közös Vállalkozásnak formalizált modellt vagy iránymutatást kellene kidolgozniuk arra, hogy hogyan becsüljék meg a személyzeti igényeket (beleértve az alapvető kompetenciák iránti igényt is), azzal a céllal, hogy optimalizálják a személyzeti erőforrások felhasználását;

24.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy megfelelő a nemek közötti egyensúly: 64 % nő a programirodai szinten, 46 % az államok képviselői csoportjában (beleértve a póttagokat is), 57 %-a pedig a tudományos bizottságokban; ösztönzi a CBE Közös Vállalkozást, hogy tartsa fenn, illetve javítsa tovább a nemek közötti egyensúlyt;

25.

tudomásul veszi, hogy éves tevékenységi jelentése szerint az igazgatótanácsban a nők száma az előző évi 20 %-ról 2021 végére 30 %-ra nőtt; ösztönzi a CBE Közös Vállalkozást, hogy tegyen további erőfeszítéseket a nemek közötti egyensúly elérése érdekében az igazgatótanácsban;

26.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások alkalmazottaira vonatkozó munkáltatói járulékok azon részét, amely a közös vállalkozások harmadik országbeli támogatott bevételeinek az összes bevételükhöz viszonyított arányának felel meg, a közös vállalkozások 2016 óta nem fizették be az uniós nyugdíjrendszerbe, mivel a Bizottság erről a kiadásról nem rendelkezett a közös vállalkozások költségvetésében, és nem is kérte hivatalosan a befizetéseket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

27.

megjegyzi, hogy 2021-ben a CBE Közös Vállalkozás négy másik közös vállalkozással együtt vezető szerepet vállalt a SYSTAL eszköz bevezetésében, amely az Oracle által tervezett és már több decentralizált ügynökség által használt elektronikus munkaerő-felvételi eszköz, és hogy a CBE Közös Vállalkozás 2021 szeptemberében használta először az eszközt egy álláshely meghirdetésével;

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tagjai kompetensen el tudják látni munkakörüket, és meg tudjanak birkózni a nagy igényt támasztó munkakörnyezettel, a HR-funkció kidolgozott egy tanulási és fejlesztési keretrendszert, figyelembe véve a CBE Közös Vállalkozás éves célkitűzéseit; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatt minden tanulási tevékenységet online szerveztek;

29.

rámutat, hogy a 2020-as mentesítési eljárás során a közbeszerzésre vonatkozóan tett észrevételt követően a CBE Közös Vállalkozás minden lehetséges intézkedést végrehajtott annak érdekében, hogy az uniós költségvetési rendeletnek megfelelően a lehető legszélesebb körű versenyt biztosítsa a közbeszerzési eljárásai során; üdvözli továbbá, hogy a CBE Közös Vállalkozás az eTenderinget használja közbeszerzési hirdetményeinek közzétételére, és teljesítette az e-közbeszerzési megoldások (például az eSubmission) bevezetéséhez szükséges valamennyi csatlakozási követelményt, és a tervek szerint 2022 végére teljes mértékben integrálódik ebbe a rendszerbe;

30.

tudomásul veszi, hogy a személyzet pszichés jóllétét biztosító támogató struktúra hiányára vonatkozóan a 2020. évi mentesítési eljárás során tett észrevételt követően a CBE Közös Vállalkozás egy rendezvénysorozatot szervezett, hogy támogassa a személyzetet a világjárvány okozta kihívások kezelésében, és hogy a szervezet „Visszatérés az irodába” stratégiájának előkészítése során bevált gyakorlatokat határoztak meg és aranyszabályokat fogalmaztak meg az új munkavégzési módszerek keretében;

Belső kontrollok és belső ellenőrzés

31.

megállapítja, hogy a CBE Közös Vállalkozás belsőkontroll-keretrendszere 17 ellenőrzési elven alapul, illeszkedik a Bizottság kontrollkeretéhez, és 2020. január 1-jével lépett hatályba;

32.

megállapítja, hogy a belső kontroll 2021. évi értékelésének eredményei megerősítik, hogy a CBE Közös Vállalkozás kontrollrendszere létezik és működik, ugyanakkor bizonyos fejlesztésekre van szükség; megállapítja, hogy összességében a belső kontroll valamennyi összetevője integráltan, együttesen működik, a rendszer megfelel a belsőkontroll-keretrendszernek, elfogadható eredményességgel működik, és lehetővé teszi a kockázatok megfelelő ellenőrzését a kontrollcélok eléréséhez;

33.

megállapítja, hogy a Horizont 2020 kifizetései esetében az utólagos ellenőrzésért a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata felel; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzések 2021 végén rendelkezésre álló eredményei alapján a CBE Közös Vállalkozás a Horizont 2020 projektek esetében 1,9 %-os reprezentatív hibaarányról és 1,2 %-os fennmaradó hibaarányról számolt be (elszámolások és zárókifizetések); megjegyzi azonban, hogy a fent ismertetett hibaarányokat óvatosan kell kezelni, mivel még nem áll rendelkezésre az összes ellenőrzési eredmény, a hibaarányok nem teljesen reprezentatívak az ellenőrzött kiadásokat illetően;

34.

örül, hogy a 2020. évhez hasonlóan bizonyíték van arra, hogy a Horizont 2020 keretében bevezetett egyszerűsítések, valamint a főbb kedvezményezettek által megszerzett fokozatosan növekvő tapasztalat pozitívan befolyásolták a hibák számát és szintjét; megjegyzi azonban, hogy a kedvezményezettek még mindig követnek el hibákat, általában a szabályok ismeretének hiánya vagy be nem tartása miatt;

35.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapítása megerősítette, hogy a bejelentett személyzeti költségek tekintetében tartós, rendszerszintű hibák vannak és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az új kedvezményezettek esetében nagyobb a hibakockázat, mint más kedvezményezetteknél; kiemeli, hogy ezekről a hibákról a Számvevőszék 2017 óta készült éves jelentései is rendszeresen beszámolnak; hangsúlyozza ezért, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy a CBE Közös Vállalkozásnak meg kell erősítenie belső kontrollrendszereit a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében megnövekedett kockázat kezelése érdekében, és erőteljesen ösztönöznie kell a „Personnel Costs Wizard” használatát a hibákra hajlamosabb kedvezményezettek egyes kategóriái, például a kkv-k és az új kedvezményezettek körében; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

36.

tudomásul veszi, hogy a CBE Közös Vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat (5); tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék egy esetben talált és számszerűsített egy olyan személy esetében elszámolt közvetlen személyi költségekhez kapcsolódó hibát, aki nem állt a kedvezményezett alkalmazásában, és közvetlenül sem szerződött a projektre;

37.

megjegyzi, hogy a kedvezményezettek által elszámolt személyzeti költségeket illetően a Számvevőszék által megállapított tartós, rendszerszintű hibákra vonatkozóan a 2020-as mentesítési eljárás során tett észrevételt követően, valamint miután a Közös Ellenőrzési Szolgálat utólagos ellenőrzései során is rendszeresen beszámoltak ilyen hibákról, a CBE Közös Vállalkozás továbbra is aktívan dolgozik a kiadásokra irányuló ellenőrzési stratégiáinak javításán, és részt vesz a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretprogram irányítása által ezzel összefüggésben hozott közös intézkedésekben, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinek jól meghatározott kategóriáit célozzák meg;

Az összeférhetetlenség és a csalási kockázatok kezelése és megelőzése

38.

megjegyzi, hogy 2021 végén összesen 11 kockázatot azonosítottak és írtak le a kockázati nyilvántartásban, amelyeket különböző fokú fontosság, konvergencia és kölcsönös függőség jellemez; rámutat, hogy a 2021-ben elvégzett kockázatértékelés megerősítette az előző évek tendenciáját, néhány további kockázatot pedig a belső kontrollok hatékonyságának növekedése, valamint az alapvető tevékenységek – például a Horizont 2020 keretében nyújtott támogatások tervezése, annak folyamatai és rendszerei – terén szerzett tapasztalatok révén sikerült megszüntetni vagy csökkenteni;

39.

üdvözli, hogy a lehetséges összeférhetetlenségek kezelése tekintetében a CBE Közös Vállalkozás programirodája átfogó szabályokat és eljárásokat dolgozott ki, amelyeket a teljes irányítási struktúrában eredményesen bevezettek, és hogy a projektek és pályázatok felülvizsgálatáért felelős szakértők összeférhetetlenségének megelőzése és kezelése céljából külön intézkedéseket hajtottak végre;

40.

rámutat, hogy 2021 folyamán ezek a kontrollrendszerek hatékonyan működtek, és semmiről nem szükséges beszámolni, ami befolyásolhatná az engedélyezésre jogosult tisztviselő által nyújtandó megalapozott bizonyosságot;

41.

megjegyzi, hogy a 2020. évi mentesítési eljárás során tett észrevételt követően a CBE Közös Vállalkozás a 2021. évi éves tevékenységi jelentésében jelentést tesz a mentesítésért felelős hatóságnak a csalási kockázatok kezeléséről, és megerősíti, hogy a CBE Közös Vállalkozás folytatta a korábbi években megfogalmazott ajánlások eredményes végrehajtását, és erről jelentést tesz az OLAF-nak;

42.

tudomásul veszi, hogy a 2020. évi mentesítési eljárás során tett észrevételt követően az irányító testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait közzéteszik a CBE Közös Vállalkozás hivatalos honlapján, és azok tartalmazzák a tagok korábbi és jelenlegi szakmai tevékenységeire vonatkozó releváns információkat is;

43.

megjegyzi, hogy a 2020-as mentesítési eljárás során tett észrevételt követően a CBE Közös Vállalkozás számos politikát és képzést hajtott végre a zaklatás és a csalás elleni küzdelem, az összeférhetetlenség megelőzése és a visszaéléseket bejelentők védelme érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az etikai politikák a tevékenységek és kockázatkezelési mechanizmusok széles körébe ágyazódnak be, amelyek hatékonyságát a CBE Közös Vállalkozás irányítási struktúrájában jól meghatározott elszámoltatható funkciók folyamatosan ellenőrzik, és a Belső Ellenőrzési Szolgálat és az Európai Számvevőszék mint megbízhatóságot nyújtó szervezet valamennyi releváns kontrollrendszert rendszeresen tesztel; megjegyzi, hogy a CBE Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentéseiben rendszeresen beszámol ezekről a kockázatkezelési mechanizmusokról, valamint különösen azon potenciális zaklatások, összeférhetetlenségek és csalárd események megvalósulásáról, amelyek a CBE Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója által adott csatolt éves megbízhatósági nyilatkozatban fenntartásokat vethetnek fel; megjegyzi, hogy a CBE Közös Vállalkozás 2021. évi éves tevékenységi jelentésében nem számoltak be olyan megállapításokról és következtetésekről, amelyek fenntartást eredményezhetnének ezeken a területeken.

(2) A Tanács (EU) 2021/2085 rendelete (2021. november 19.) a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 427., 2021.11.30., 17. o.).

(3) A Tanács 560/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 130. o.).

(4) https://www.bbi.europa.eu/sites/default/files/executive-summary-bbi-ju-portfolio-kpi.pdf

(5) A kedvezményezetteknél tesztelt támogatáskifizetési tranzakciók esetében a számszerűsíthető hibákra vonatkozó beszámolási küszöbérték az ellenőrzött költségek 1 %-a.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/500

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1949 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás (2021. november 30-ig a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0107/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0093/2023),

1.	jóváhagyja a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló elszámolása lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/502

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1950 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0108/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EU, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. november 19-i (EU) 2021/2085 tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 26. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0078/2023),

1.	mentesítést ad a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/504

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1951 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0078/2023),

mivel a Repüléstechnikára Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezés Megvalósítására Irányuló Közös Vállalkozás a hetedik kutatási keretprogramon belül 2007 decemberében jött létre tízéves időszakra (Tiszta Égbolt 1); mivel 2014 májusában a Tanács a Horizont 2020 program keretében 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás működésének időtartamát (Tiszta Égbolt 2);

B.	mivel a Tanács 2021 novemberében elfogadta az (EU) 2021/2085 rendeletet (1) (egységes alap-jogiaktus), létrehozva a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozást (a közös vállalkozás), amely a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra a Tiszta Égbolt 2 helyébe lép;

C.	mivel a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás köz-magán társulás, amelynek célja a légi közlekedés fenntartható és klímasemleges jövőre való átállása;

D.	mivel a közös vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint a légi közlekedési ágazatban tevékenykedő, a megbízható és klímasemleges légi közlekedési rendszerekre vonatkozó új globális szabvány kidolgozásában részt vevő szervezetek;

mivel a közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – legfeljebb 1,7 milliárd EUR, amelyből legfeljebb 39,223 millió EUR fordítható igazgatási költségekre; mivel a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 10 éves időszak alatt legalább 2,4 milliárd EUR összegű hozzájárulást fizetnek – vagy gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik befizessék ezt a hozzájárulást –, amelyből legfeljebb 39,223 millió EUR fordítható igazgatási költségekre;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

üdvözli, hogy a Számvevőszék jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint a közös vállalkozás 2021. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, és hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

elismeri, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a közös vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső kontrollrendszerek gyengeségeit, és felkészülnek a megnövekedett felelősségi körökből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségét, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2021. évre rendelkezésre álló végleges költségvetése (a korábbi évek fel nem használt előirányzatainak áthozatalát, a címzett bevételeket és a következő évre történő átcsoportosításokat is beleértve) 182,6 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 189,9 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott;

tudomásul veszi, hogy hogy a Covid19-világjárvány befolyásolta a költségvetés végrehajtását, különösen az igazgatási kiadásokra vonatkozó kifizetési előirányzatok tekintetében, és hogy ennek ellenére a közös vállalkozás 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtási aránya 99,6 %-os volt (a folyó évben fel nem használt előirányzatok nélkül), a kifizetési előirányzatok esetében pedig a végrehajtási arány a rendelkezésre álló források 82,3 %-át tette ki, az 22,9 millió EUR-t kitevő 2021. évi fel nem használt előirányzatok nélkül (56,3 %-os végrehajtási arány, ha a felhasználatlan előirányzatokat beleszámítják a teljes kifizetési költségvetésbe);

megállapítja, hogy 2021 végéig a közös vállalkozás a Horizont 2020 program keretében aláírt támogatási megállapodásokkal kapcsolatos maximális uniós hozzájárulásból 1 716 millió EUR-t csaknem teljes mértékben kötelezettségvállalásba vett; megjegyzi, hogy ebből az összegből mintegy 273 millió EUR-t (16 %) az elkövetkező években kell még kifizetni; megjegyzi továbbá, hogy a magánszektorbeli tagok jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2 113,8 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást nyújtanak;

kiemeli, hogy a közös vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kötelezettségvállalási és kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 100 %, illetve 83 % volt;

az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a 2022–2023-as terveket felülvizsgálták a 2020–2021-es időszakról áthozott összegek (el nem költött források és újratervezett eredmények) beemelése céljából annak érdekében, hogy beszámoljanak a program végéig hátralévő tevékenységekről; megállapítja, hogy a következő időszak kritikus lesz, mivel az eredmények 70 %-át a program utolsó két évében kell teljesíteni, a fennmaradó finanszírozás pedig programszinten ~10 % lesz; emellett megállapítja, hogy az innovatív légijármű-demonstrációs platformok/integrált technológiademonstrációs rendszerek (IADP/ITD) egyes területein továbbra is magas a késések kockázata, és ez egyedi nyomon követést igényel a tagok részéről annak érdekében, hogy eredményeik a Tiszta Égbolt 2 program élettartamán belül megvalósuljanak; megállapítja továbbá, hogy a következő időszakban az összes innovatív légijármű-demonstrációs platform, integrált technológiademonstrációs rendszer és transzverzális tevékenység (a 2022 júliusában esedékes) évközi felülvizsgálaton keresztül várhatóan megerősíti a befejezésre irányuló tervet, és az időközi előrehaladási felülvizsgálatok központi szerepet játszanak majd az elért összesített teljesítmény értékelésében, és megerősítik az eredmények ütemterv szerinti megvalósítási tervét;

Személyzet és munkaerő-felvétel

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2021. évi létszámterve összesen 42 személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó (ideiglenes és szerződéses) alkalmazottat és két kirendelt nemzeti szakértőt foglalt magában, és 2021 végén összesen 42 álláshelyet töltöttek be; megjegyzi, hogy 2021-ben a közös vállalkozás elindította két álláshely (csoportvezető és projektfelelős) felvételi eljárását; megjegyzi továbbá, hogy a személyzeti szabályzat szerinti álláshelyeken kívül a közös vállalkozás külső szolgáltatókat is igénybe vesz, például webmestert, a többi közös vállalkozással közösen igénybe vett informatikai szolgáltató céget, valamint a kommunikáció területén foglalkoztatott kilenc ideiglenes munkatársat és egy tanácsadót (angol szövegírót), akik további támogatást nyújtanak a közös vállalkozásnak;

a Számvevőszék korábbi években tett észrevételeinek nyomon követése alapján aggodalommal állapítja meg, hogy a kölcsönmunkaerő elmúlt évekre jellemző fokozott mértékű alkalmazása továbbra is fennáll, és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet mintegy 13 %-át teszi ki; emlékeztet, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet a közös vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy a kölcsönmunkaerő alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a közös vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, miszerint a közös vállalkozásnak az elmúlt években egyre gyakrabban kellett kölcsönmunkaerőt alkalmaznia, hogy a személyzeti létszámterv korlátai mellett képes legyen ellátni egyre növekvő számú feladatait, és megbirkózzon a növekvő munkateherrel, és hogy ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, mivel a két program – a Tiszta Égbolt 2 és az új Tiszta Légi Közlekedés program – párhuzamosan fut; megjegyzi továbbá, hogy optimálisabb megoldás lenne, ha a közös vállalkozás nagyobb rugalmasságot kapna a létszámtervben szereplő szerződéses alkalmazottak száma tekintetében; emlékeztet azonban, hogy a közös vállalkozásnak formalizált modellt vagy iránymutatást kellene kidolgoznia a személyzeti igények (ezen belül az alapvető kompetenciák iránti igény) becslésére, azzal a céllal, hogy optimalizálja a személyzeti erőforrások felhasználását;

10.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás a többi közös vállalkozással együtt folytatta a Systal online humánerőforrás-eszköz bevezetését a biztonságos kiválasztási eljárások lebonyolítása érdekében; megjegyzi, hogy az irányító testület átsorolási rendszerre vonatkozó határozatával összhangban a közös vállalkozás 2021-ben végrehajtotta az átsorolási eljárást, és ennek eredményeként tizenegy ideiglenes alkalmazottat és három szerződéses alkalmazottat soroltak át;

11.

sajnálja, hogy nem indítottak felhívást a 2021-es pályázatokra;

12.

elismerését fejezi ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős részvétele miatt (a finanszírozott projektekben való összes részvétel 29 %-a (1887-ből 555) és a kkv-k pályázóinak magas szintű sikere (43 %) kapcsán; emlékeztet, hogy a vállalkozás új lehetőségeket teremtett a kkv-k számára;

13.

megjegyzi, hogy 2021-ben az odaítélt és aláírt 17 szerződés közbeszerzésekhez és a folyamatban lévő keretszerződések végrehajtására irányuló egyedi szerződésekhez kapcsolódott;

14.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a nemek közötti egyensúly szempontjából a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozáson belül az előző évhez képest alacsonyabb a nők aránya a programokban való részvétel területén, valamint a projektkoordinátorok, a tanácsadók és a szakértők között; sajnálatosnak tartja a fenti számadatok csökkenését, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a nemek közötti egyensúly tekintetében;

15.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások alkalmazottaira vonatkozó munkáltatói járulékok azon részét, amely a közös vállalkozások nem uniós támogatott bevételeinek az összes bevételükhöz viszonyított arányának felel meg, a közös vállalkozások 2016 óta nem fizették be az uniós nyugdíjrendszerbe, mivel a Bizottság erről a kiadásról nem rendelkezett a közös vállalkozások költségvetésében, és nem is kérte hivatalosan a befizetéseket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

16.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2020-as javaslata a kölcsönmunkaerő használatáról továbbra is fennáll; felhívja a közös vállalkozást, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon a kérdéssel, mivel ez a helyzet instabilitást és jelentős kockázatokat teremt a közös vállalkozás számára; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás kutatási és innovációs tervének végrehajtása nem valósítható meg a személyzeti állomány jelenlegi szintjével;

Belső kontrollrendszerek

17.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében teljesített kifizetések utólagos ellenőrzése a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága Közös Ellenőrzési Szolgálatának a feladata, és hogy a 2021 végén rendelkezésre álló utólagos ellenőrzések eredményei alapján a közös vállalkozás a Horizont 2020 projektek esetében 1,8 %-os (2020-ban 1,60 %-os) reprezentatív hibaarányról és 1,0 %-os (2020-ban 0,91 %-os) fennmaradó hibaarányról számolt be (elszámolások és végső kifizetések);

18.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat; sajnálja, hogy a Számvevőszék egy esetben rendszerszintű hibát talált és számszerűsített a személyi költségek kapcsán feltüntetett óradíjak helytelen kiszámításával kapcsolatban;

19.

felhívja a figyelmet a Számvevőszék megállapítására, amely megerősítette, hogy a bejelentett személyzeti költségek tekintetében tartós rendszerszintű hibák vannak és különösen a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében nagyobb a hibakockázat, mint más kedvezményezetteknél; kiemeli, hogy ezekről a hibákról a Számvevőszék 2017 óta készült korábbi éves jelentései is rendszeresen beszámolnak; hangsúlyozza ezért, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozásnak meg kell erősítenie belső kontrollrendszereit a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében megnövekedett kockázat kezelése érdekében, és erőteljesen ösztönöznie kell a „Personnel Costs Wizard” használatát a hibákra hajlamosabb kedvezményezettek egyes kategóriái, például a kkv-k és az új kedvezményezettek körében; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

20.

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben több fontos dokumentum (például az értékelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozata, közbeszerzések értékeléséről szóló jelentések, a munkaerő-felvétel értékeléséről szóló jelentések, a felvételi bizottságokkal kapcsolatos határozatok, közbeszerzések odaítéléséről szóló határozatok és munkaszerződések) jóváhagyására úgy került sor, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását Word formátumú dokumentumba másolták, majd a fájlt PDF-formátumúvá alakították; egyetért a Számvevőszék azon észrevételével, hogy ez a gyakorlat jogi kockázatot jelenthet, mivel az elutasított pályázók megtámadhatják az aláírt értékelési dokumentumok szabályszerűségét; felhívja a közös vállalkozást, hogy haladéktalanul hagyjon fel ezzel a gyakorlattal, és válasszon biztonságos jóváhagyási módszert;

21.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások között nincs harmonizált meghatározás az „igazgatási költségek” fogalmára, ami alapul szolgál tagjai pénzügyi hozzájárulásának kiszámításához, és előfeltétele az összehasonlítható számadatok meghatározásának; ezt szem előtt tartva közös iránymutatásokat kér valamennyi közös vállalkozás számára, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak az igazgatási költségek bizonyos kategóriáinak – például a konzultációkkal, tanulmányokkal, elemzésekkel, értékelésekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások – osztályozására;

22.

üdvözli, hogy bevezették a digitális aláírást; ösztönzi a vállalkozást a további digitalizációért való munkára;

Belső ellenőrzés

23.

az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás belső ellenőrzési feladatait 2021-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata, valamint a közös vállalkozás belső ellenőrzési tisztviselője látta el a pénzügyi szabályzat 28. és 29. cikkével összhangban;

24.

megállapítja, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat nem végzett új megbízhatósági ellenőrzést; megállapítja, hogy a korábbi ajánlásokkal kapcsolatban számos nyomonkövetési ellenőrzésre került sor; megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretében nyújtott támogatások végrehajtására vonatkozó ellenőrzés (2020. október 22-i zárójelentés) nyomon követése 2021 áprilisában megkezdődött; tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2021 júniusában megállapította, hogy a közös vállalkozás megfelelően és hatékonyan végrehajtotta a három ajánlást, ezért azok lezártnak tekintendők;

25.

megállapítja, hogy a teljesítménymenedzsmentre vonatkozó ellenőrzés (2017. november 20-i zárójelentés) nyomon követése 2021 júliusában megkezdődött; megállapítja, hogy az érintett ajánlás a Horizont 2020 projektek teljesítményének nyomon követésére és jelentésére vonatkozott; megállapítja, hogy a cselekvési terv három alintézkedésből állt, amelyek kezelték a partnerek Tiszta Égbolt 2 programba tartozó projektjeinek a Tiszta Égbolt 2 program magas szintű célkitűzéseihez való hozzájárulásának nyomon követésével kapcsolatos folyamat hiányosságait; megállapítja, hogy az intézkedések végrehajtási folyamatát követően a közös vállalkozás több lépésben javasolta a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak, hogy az ajánlások készek a lezárásra, és a legutóbbi frissítést 2021 májusában nyújtotta be; megállapítja, hogy a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásnak szóló 2021. évi külön feljegyzésében a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy az ajánlások végrehajtottnak tekinthetők;

26.

megjegyzi, hogy a teljesítménymenedzsmentre (2017. november 20-án kiadott zárójelentés) és a Horizont 2020 (a pályázati témák azonosításától a támogatási megállapodás aláírásáig terjedő) támogatási folyamatára (a 2016. november 15-én kiadott zárójelentés) vonatkozó nyomonkövetési ellenőrzés 2022 januárjában kezdődött; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás belső eljárási leírásainak – például az irányítási kézikönyvnek és a minőségügyi kézikönyvnek – a Horizont 2020 jelenlegi folyamatai szerinti aktualizálására vonatkozó két ajánlást a közös vállalkozás több lépésben végrehajtotta, és 2021 novemberében javasolta a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak azok végleges lezárását; megjegyzi, hogy a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásról szóló 2021. évi éves jelentésében a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy az ajánlások végrehajtottnak tekinthetők;

A csalás és az összeférhetetlenség megelőzése

27.

üdvözli, hogy 2021-ben a közös vállalkozás folytatta a közös vállalkozás szerveire és személyzetére alkalmazandó, az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban az igazgatótanács által elfogadott határozatok alkalmazását, és hogy a többek között a közös vállalkozás igazgatótanácsának tagjaira, az értékelési eljárások szakértőire, a közbeszerzéssel és a munkaerő-felvétellel foglalkozó testületekre vonatkozó kapcsolódó folyamatok során következetesen alkalmazták a lehetséges összeférhetetlenségek azonosításához szükséges óvintézkedéseket; kiemeli, hogy a közös vállalkozás érzékeny funkciókra vonatkozó politikáját célzott kockázatértékelés alapján dolgozták ki, véglegesítésére pedig 2022-ben kerül sor;

28.

rámutat arra, a Számvevőszék értékelése szerint a pénzügyi problémák és az ellátási korlátozások elkerülése érdekében a csalárd csődök vagy más csalárd magatartások kockázatát a jogszerűséget és szabályszerűséget érintő további fenyegetésnek kell tekinteni a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben; nagyra értékeli, hogy a közös vállalkozás egyedi kockázatalapú mintát hozott létre az utólagos ellenőrzések tekintetében, hogy azok a közös vállalkozás partneri támogatási megállapodások keretében megvalósuló projektjeinek rétegére is kiterjedjenek, és ennek során mutatkozott a Covid19 miatti korlátozásoknak való – a Számvevőszék által is leírt – bizonyos mértékű kitettség, például pénzügyi hiányosságok, működési késések, az átlaghoz képest magas személyi költségek;

29.

sajnálatosnak tartja, hogy 2021-ben az OLAF a Tiszta Égbolt 1 és a Tiszta Égbolt 2 által nyújtott támogatásokkal összefüggésben két ügyben adott ki következtetéseket és jelentéseket, és hogy az állítólagos csalás mindkét esetben megerősítést nyert;

30.

megjegyzi, hogy az OLAF ajánlásai mindkét esetben azokra az intézkedésekre összpontosítanak, amelyeket a közös vállalkozásnak kell meghoznia a finanszírozás visszafizettetése, valamint a jogalany és a személy megjelölésének mérlegelése érdekében az EC-rendszerekben (kizárt pályázók adatbázisa); megjegyzi, hogy a közös vállalkozás lezárta a Törvényszék előtt az olaszországi üggyel kapcsolatos peres ügyet (2018-ban nyújtották be), és megpróbálja nemzeti szinten végrehajtani a Törvényszék ítéletét; megállapítja, hogy a belgiumi ügy tekintetében a közös vállalkozás az OLAF jelentése és a csalás megerősítése nyomán már 2017-ben nyilvántartásba vette pénzügyi követeléseit a felszámolóbiztosnál, és a közös vállalkozás jelenleg elemzi, hogy milyen bírósági lépések tehetők nemzeti szinten.

(1) A Tanács (EU) 2021/2085 rendelete (2021. november 19.) a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 427., 2021.11.30., 17. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/509

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1952 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0108/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0078/2023),

1.	jóváhagyja a Tiszta Égbolt közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/511

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1953 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt az ECSEL közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0109/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0082/2023),

1.	mentesítést ad a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/513

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1954 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0082/2023),

mivel a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös vállalkozást (ECSEL) a Horizont 2020 program keretében 2014. május 6-án hozták létre a 2014. június 27-én hatályba lépett 561/2014/EU tanácsi rendelettel (1) a 2024. december 31-ig tartó időszakra; mivel az ECSEL a 2014. június 26-án megszüntetett ENIAC, illetve ARTEMIS közös vállalkozások helyébe lépett és azok jogutódjává vált; mivel 2021 novemberében az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet (2) a Horizont Európa program keretében létrehozta a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozást (a továbbiakban: KDT Közös Vállalkozás) azzal a céllal, hogy a 2031. december 31-ig tartó időszakra az ECSEL helyébe lépjen;

mivel a KDT Közös Vállalkozás egy kutatási és innovációs programot irányító köz-magán társulás, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megerősítése az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatában; mivel a KDT Közös Vállalkozásnak olyan, világosan meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a szélesebb értelemben vett uniós iparágak számára, hogy azok biztosítsák a leginnovatívabb technológiák tervezését, gyártását és felhasználását az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén;

mivel a KDT Közös Vállalkozás tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, a részt vevő államok, valamint a mikro- és nanoelektronika, az intelligens integrált rendszerek és a beágyazott/kiberfizikai rendszerek érdekeltjeit képviselő három ipari szövetség: az Intelligens Ágazati Integráció Európai Szövetsége, az Európai Nanoelektronikai Tevékenységek Szövetsége és az Inside Industry Association;

mivel a KDT Közös Vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – legfeljebb 1,8 milliárd EUR, amelyből legfeljebb 26,331 millió EUR fordítható igazgatási költségekre; mivel a KDT Közös Vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább 2,5 milliárd EUR összegű hozzájárulást nyújtanak – illetve gondoskodnak annak a tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik általi biztosításáról – a KDT Közös Vállalkozás részére; mivel a magánszektorbeli tagok a 10 éves időszak alatt az igazgatási költségekre legfeljebb 26,331 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújtanak – illetve gondoskodnak annak a tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik általi biztosításáról – a KDT Közös Vállalkozás részére;

Általános megjegyzések

üdvözli az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (a csipekről szóló jogszabály) szóló tanácsi általános megközelítést;

elismeri, hogy a Horizont Európa program ambiciózus célokat tűz ki a KDT Közös Vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső kontrollrendszerek gyengeségeit, és felkészítik a közös vállalkozást a felelősségi körök kiszélesedéséből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri a KDT Közös Vállalkozást, hogy lehetőség szerint vizsgálja meg olyan egyszerűsítések lehetőségét, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások között nincs harmonizált meghatározás az „igazgatási költségek” fogalmára, amely alapul szolgál tagjaik pénzügyi hozzájárulásának kiszámításához, és előfeltétele az összehasonlíthatóságnak; ezt szem előtt tartva közös iránymutatásokat kér valamennyi közös vállalkozás számára, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak az igazgatási költségek bizonyos kategóriáinak – például a konzultációkkal, tanulmányokkal, elemzésekkel, értékelésekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások – osztályozására;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

üdvözli, hogy a KDT Közös Vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból hitelesen tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményeit, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, és megfelel mind saját pénzügyi szabályzatának, mind pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak; továbbá üdvözli, hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozás számára a 2021. évre rendelkezésre álló teljes költségvetés 218,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 199,3 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott (beleértve a megelőző évek fel nem használt előirányzatainak áthozatalát, a címzett bevételeket és a következő évre történő átcsoportosításokat is), valamint hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 99,4 % (2020-ban 99,59 %), a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 84 % (2020-ban 88,63 %) volt;

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2021 végén a KDT Közös Vállalkozás pénzügyi szempontból lezárta a hetedik kutatási keretprogram folyamatban lévő projektjeit; megjegyzi, hogy a hetedik kutatási keretprogram aláírt tevékenységeinek teljes költsége, valamint a KDT Közös Vállalkozás és jogelődjei. nevezetesen az ENIAC, ARTEMIS és ECSEL közös vállalkozások által e tevékenységek társfinanszírozása céljából teljesített tényleges kifizetések alapján a tagok becsült végleges hozzájárulásának összege az EU esetében 564,3 millió EUR, a részt vevő államok esetében 812,5 millió EUR, a magánszektorbeli tagok esetében pedig – természetbeni hozzájárulás formájában – 2 202,4 millió EUR;

megállapítja, hogy 2021 végén a KDT Közös Vállalkozás a Horizont 2020 program keretében aláírt támogatási megállapodásokkal kapcsolatos maximális uniós hozzájárulásból 1 170 millió EUR-t teljes mértékben kötelezettségvállalásba vett; megjegyzi, hogy ebből az összegből mintegy 190,3 millió EUR-t (16,6 %) az elkövetkező években kell még kifizetni;

megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kifizetési költségvetésének végrehajtási aránya 85 %-os volt; megállapítja, hogy a KDT Közös Vállalkozásnak 2021-ben szinte nem volt operatív kötelezettségvállalási előirányzata, mivel 2020 végéig utolsó pályázati felhívását is lezárta;

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2021 végén a magánszektorbeli tagoknak a Horizont 2020 operatív tevékenységeihez való potenciális végleges természetbeni hozzájárulását 1 594,2 millió EUR-ra becsülték; megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozás csak akkor tudja kiszámítani és validálni a magánszektorbeli tagok természetbeni hozzájárulásainak tényleges összegét, ha mind a KDT Közös Vállalkozás, mind a részt vevő államok teljesítették az összes kifizetést, és a közös vállalkozás megkapott valamennyi projektlezáró tanúsítványt és a kapcsolódó információkat; megjegyzi ebben az összefüggésben – és tekintettel arra, hogy 2021 végéig csak kis számú Horizont 2020 projekt zárult le – az ágazati természetbeni hozzájárulások validált összege 300,6 millió EUR-t tett ki; megjegyzi, hogy 2021 végén – a KDT Közös Vállalkozás irányító testülete által elfogadott „pro rata temporis” módszertan alapján – a magánszektorbeli tagok becsült (és még nem validált) természetbeni hozzájárulásainak halmozott összege 968,2 millió EUR volt;

10.

megjegyzi, hogy 2021 végéig a részt vevő államok 1 106,2 millió EUR összegű szerződéses kötelezettségvállalást írtak alá, és összesen 450,2 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást jelentettek be, amelyet közvetlenül az általuk támogatott Horizont 2020 projektek tagállami kedvezményezettjeinek fizettek ki; megjegyzi, hogy a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulása és az EU 1 058,1 millió EUR-s pénzügyi hozzájárulása közötti különbség annak tudható be, hogy a legtöbb részt vevő állam csak az általa támogatott Horizont 2020 projektek befejezésekor könyveli le a költségeit és számol be azokról a KDT Közös Vállalkozásnak;

Közbeszerzés és személyzet

11.

megállapítja, hogy a közbeszerzéseket és a szerződéseket a KDT Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának rendelkezéseivel összhangban kezelik és a közös vállalkozás igazgatási és pénzügyi csapatán belül koordinálják;

12.

megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozás célkitűzéseinek elérése, valamint műveleteinek és infrastruktúrájának megfelelő támogatása érdekében forrásokat különített el a szükséges szolgáltatások és áruk beszerzésére; megjegyzi, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással és a hatékonysággal összefüggésben a KDT Közös Vállalkozás a lehető legnagyobb mértékben felhasználta az érintett bizottsági szolgálatokkal és magánszektorbeli tagjaival már megkötött, szolgáltatási szintre vonatkozó különféle megállapodásokat, és intézményközi keretszerződéseket alkalmazott (pl. informatikai szolgáltatások és berendezések, ideiglenes személyzeti szolgáltatások, külső ellenőrzési szolgáltatások); megjegyzi, hogy tekintettel a Covid19-világjárvány és az előírt korlátozások miatti egészségügyi helyzetre, lényegében minden ülést és rendezvényt távoli formában tartottak meg, és 2021 utolsó negyedévében csak nagyon kevés kiküldetésre került sor, így 2021-ben a KDT Közös Vállalkozás nagyon kevés közbeszerzési eljárást folytatott le, főként alacsony értékű szerződések esetében;

13.

megjegyzi, hogy 2021 májusában két nagyon alacsony értékű tárgyalásos eljárást indítottak két, logisztikai támogatásra, illetve videók készítésére irányuló szerződés odaítélése céljából „Az ECSEL közös vállalkozás 2021-es szimpóziuma” digitális változatának megszervezésével összefüggésben, 2021 szeptemberében pedig az ECSEL egy magas szintű szeminárium megszervezésével kapcsolatos, kis értékű szerződésre irányuló tárgyalásos eljárást indított;

14.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a 2021. december 31-i adatok szerint a KDT Közös Vállalkozás 29 főt foglalkoztatott, köztük ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat, valamint kirendelt nemzeti szakértőket; az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy 2021-ben az ECSEL két szerződéses alkalmazottat vett fel pénzügyi/adminisztratív asszisztensi álláshelyekre (amelyek a korábbi munkatársak távozásával üresedtek meg); megjegyzi, hogy a munkaerő-felvétel 2021 negyedik negyedévében véglegesült; megjegyzi, hogy két ideiglenes alkalmazott nyugdíjba vonult, és egyiküket már sikerült pótolni;

15.

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2018 és 2021 közötti időszakban a kölcsönmunkaerő átlagos éves aránya valamennyi közös vállalkozás esetében továbbra is magas, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet mintegy 11 %-a volt; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet a KDT Közös Vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy a kölcsönmunkaerő alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a közös vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében;

16.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az (EU) 2021/2085 rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat (3) nyomán a KDT Közös Vállalkozás a jövőben „a csipekkel foglalkozó közös vállalkozássá” alakul át, amelynek új megbízatása az Európai Csipkezdeményezésnek a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi kereten belüli végrehajtásához kapcsolódik; ennek kapcsán üdvözli, hogy a KDT Közös Vállalkozás támogatni fogja az innovatív, új generációs félvezető technológiák fejlesztését, amelyek az Unió csipgyártási képességeit hivatottak megerősíteni; megjegyzi, hogy e javaslat szerint a KDT Közös Vállalkozás a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben mintegy 10,9 milliárd EUR összegben fog projekteket végrehajtani, és további 19 alkalmazottat kell felvennie, hogy 2025-re elérje a tervezett 50 fős személyzeti létszámot; aggasztónak tartja, hogy mivel a KDT Közös Vállalkozásnak 2021 végén mindössze 29 alkalmazottja volt (13 ideiglenes alkalmazott és 16 szerződéses alkalmazott), a még kialakításra váró új adminisztratív és operatív folyamatok mellett jelentős humánerőforrás-problémákkal szembesülhet ezen új munkaerő-felvételek kezelése során is;

17.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján, a nemek közötti egyensúly kapcsán megjegyzi, hogy a felülvizsgálatokat végző női szakértők száma az előző évhez képest növekedett a KDT Közös Vállalkozásnál, mind százalékos, mind pedig abszolút értékben; sajnálatosnak tartja, hogy a 19,4 %-os arány még mindig alacsony, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a nemek közötti egyensúly tekintetében;

18.

Belső kontrollrendszerek

19.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ENIAC és az ARTEMIS által a nemzeti finanszírozó hatóságokkal kötött igazgatási megállapodások továbbra is alkalmazandók, miután e közös vállalkozásokat egyesítették az ECSEL-ben; megjegyzi, hogy e megállapodások értelmében az ENIAC és az ARTEMIS utólagos ellenőrzési stratégiája nagymértékben támaszkodott a nemzeti finanszírozó hatóságokra a projektek kifizetési kérelmeinek ellenőrzésében; sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok által alkalmazott módszerek és eljárások közötti jelentős különbségek nem teszik lehetővé az ECSEL számára sem a súlyozott hibaarány, sem a fennmaradó hibaarány megbízható, egységes módon történő kiszámítását a hetedik kutatási keretprogramhoz tartozó kifizetések tekintetében, és mivel az ECSEL által a hetedik kutatási keretprogram fennmaradó projektjeinek lezárásához 2021-ben teljesített kifizetések teljes összege csak 0,6 millió EUR-t tett ki (az összes operatív kifizetés 0,4 %-a), ez 2021-ben nem jelentett lényeges hibakockázatot;

20.

az éves tevékenységi jelentés alapján megjegyzi, hogy a Horizont 2020-kifizetések esetében az utólagos ellenőrzések elvégzése a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságán belüli Közös Ellenőrzési Szolgálat feladata; sajnálatosnak tartja, hogy a 2021. év végi ellenőrzési eredményei alapján a KDT Közös Vállalkozás 2,2 %-os reprezentatív hibaarányról (2020-ban 2,68 %) és 1,2 %-os fennmaradó hibaarányról (2020-ban 1,25 %) számolt be a Horizont 2020 esetében;

21.

megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat (a kedvezményezetteknél vizsgált támogatáskifizetési tranzakciók esetében a számszerűsíthető hibákra vonatkozó beszámolási küszöbérték az ellenőrzött költségek 1 %-a); sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék két esetben talált és számszerűsített a személyzeti költségek túligényléséből adódó hibákat;

22.

felhívja a figyelmet a Számvevőszék megállapítására, amely megerősítette, hogy a bejelentett személyzeti költségek tekintetében tartós rendszerszintű hibák vannak és különösen a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében nagyobb a hibakockázat, mint más kedvezményezetteknél, továbbá kiemeli, hogy ezekről a hibákról a Számvevőszék 2017 óta készült korábbi éves jelentései is rendszeresen beszámoltak; hangsúlyozza ezért, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy a KDT Közös Vállalkozásnak meg kell erősítenie belső kontrollrendszereit a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében megnövekedett kockázat kezelése érdekében, és erőteljesen ösztönöznie kell a „Personnel Costs Wizard” használatát a hibákra hajlamosabb kedvezményezettek egyes kategóriái, például a kkv-k és az új kedvezményezettek körében; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

23.

az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy 2021-ben az ECSEL a felülvizsgált keret alapján értékelte belső kontrollrendszereinek hatékonyságát; megjegyzi, hogy az önértékelés általános célja annak megértése volt, hogy minden elvet alkalmaznak-e, illetve azok működnek-e; megjegyzi, hogy az eljárás főként a monitoringmutatók önértékelésén, valamint a belső ellenőrzési szolgálat, a Számvevőszék és a külső ellenőrök jelentéseinek elemzésén alapult, és azt egyéb bizonyítékokkal (például a kivételek nyilvántartásával, a kockázatértékeléssel, valamint az intézkedések, ajánlások és megállapítások nyomon követésével), valamint az ECSEL tevékenységeiről és célkitűzéseiről a vezetőséggel folytatott megbeszélésekkel támasztották alá;

24.

üdvözli, hogy az ECSEL a jelentéstételi év során értékelte a belső kontrollrendszert, és arra a következtetésre jutott, hogy az hatékony, és valamennyi elemet és elvet alkalmaznak, és azok rendeltetésszerűen működnek;

Belső ellenőrzés

25.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata látja el a KDT közös vállalkozás belső ellenőrének szerepét a pénzügyi szabályzat 28. cikkében meghatározottak szerint; megjegyzi, hogy 2021 októberében az ECSEL ügyvezető igazgatója tájékoztatta a belső ellenőröket az ECSEL-nél történt legfrissebb, fontos fejleményekről és a legutóbbi kockázatértékelés eredményeiről;

Új központosított rendszer a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásainak kezelésére

26.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet és az (EU) 2021/2085 rendelet alapján a KDT Közös Vállalkozás köteles bevezetni a pénzügyi hozzájárulások központi irányítási rendszerét (CMFC), a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásait kezelő új, központosított irányítási folyamatot;

27.

megjegyzi, hogy a tervezett CMFC rendszer keretében valamennyi részt vevő állam dönthet úgy, hogy projektszinten, az adott államban letelepedett kedvezményezettek számára fizeti ki a KDT Közös Vállalkozásnak szánt pénzügyi hozzájárulását; megjegyzi, hogy e folyamat során – az Unió pénzügyi és versenyszabályaival összhangban – minden részt vevő államnak vétójoga van minden olyan kérdésben, amely a KDT Közös Vállalkozásnak nyújtott saját nemzeti hozzájárulásának az adott államban letelepedett pályázók javára történő felhasználására vonatkozik; megjegyzi, hogy ez lehetővé teszi a részt vevő államok számára, hogy nemzeti stratégiai prioritásaik alapján döntsenek arról, hogy támogatják-e egy kiválasztott és jóváhagyott kutatási és innovációs projekt nemzeti kedvezményezettjeit;

28.

továbbá megjegyzi, hogy a KDT Közös Vállalkozásnak kell majd végrehajtania a társfinanszírozási kifizetéseket minden olyan részt vevő állam számára, amely úgy dönt, hogy a KDT Közös Vállalkozásra bízza pénzügyi hozzájárulását; megjegyzi, hogy a közös vállalkozásnak két alternatív folyamatot kell majd irányítania és nyomon követnie a részt vevő államokkal kötött igazgatási megállapodások támogatásával kapcsolatban; megjegyzi, hogy minden részt vevő állam nemzeti finanszírozó hatóságának igazgatási megállapodást kell aláírnia a KDT Közös Vállalkozással, amely útján vagy meg kell bíznia a közös vállalkozást a nemzeti hozzájárulások kifizetésével, vagy össze kell hangolnia a kedvezményezetteknek történő kifizetésekre vonatkozó nemzeti pénzátutalási megállapodásokat és a hozzájárulásokkal kapcsolatos beszámolást;

29.

megemlíti a Számvevőszék azzal kapcsolatos aggályát, hogy a KDT Közös Vállalkozásnak a tervezett CMFC rendszer végrehajtásához szükséges további erőforrásigényeit a Bizottság nem értékelte, és azok nem szerepeltek a KDT Közös Vállalkozásnak a Horizont Európa program végrehajtására vonatkozó eredeti személyzetierőforrás-becsléseiben sem; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a CMFC rendszer bevezetésével kapcsolatos tervezés hiánya, valamint a személyzettel kapcsolatos helyzet és az informatikai eszközök és támogatás hiánya együttesen negatív hatással lehet a KDT Közös Vállalkozás programjainak végrehajtására és a többi tag hozzájárulásának teljesítésére, és ha a CMFC-t manuálisan kell működtetni, azzal nagyon megnő a humánerőforrás-igény; felhívja a KDT Közös Vállalkozást és a Bizottságot, hogy a további fejleményekről tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot.

(1) A Tanács 561/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 152. o.).

(3) A közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 rendeletnek a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2022) 47, 2022.2.8.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/518

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1955 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt az ECSEL közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0109/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0082/2023),

1.	jóváhagyja a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/520

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1956 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0112/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0083/2023),

1.	mentesítést ad a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/522

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1957 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0083/2023),

mivel az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: FCH Közös Vállalkozás) 2008 májusában az 521/2008/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre a hetedik kutatási keretprogram keretében a 2017. december 31-ig tartó időszakra; mivel 2014 májusában a Tanács elfogadta az 559/2014/EU rendeletet (2) amely a Horizont 2020 program keretében 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás (a továbbiakban: FCH2 közös vállalkozás) működésének időtartamát; mivel 2021 novemberében az (EU) 2021/2085 (3) tanácsi rendelet létrehozta a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozást (a továbbiakban: Tiszta H2 Közös Vállalkozás) azzal a céllal, hogy a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra felváltsa az FCH2 közös vállalkozást;

B.	mivel a Tiszta H2 Közös Vállalkozás a hidrogén- és üzemanyagcella-technológiai kutatás és innováció területén működő köz-magán társulás, amelynek alapító tagjai a Bizottság által képviselt Unió, az Ipari Csoport (Hydrogen Europe) és a Kutatási Csoport (Hydrogen Europe Research);

C.	mivel a Tiszta H2 Közös Vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 milliárd EUR, amelyből legfeljebb 30,193 millió EUR nyújtható igazgatási költségekre;

mivel a Tiszta H2 Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai az (EU) 2021/2085 rendeletben meghatározott tízéves időszak alatt összesen legalább 1 milliárd EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 30,193 millió EUR-t igazgatási költségekre;

E.	mivel a Tiszta H2 Közös Vállalkozás általános célkitűzése az, hogy az EU új kutatási és innovációs finanszírozási programja, a Horizont Európa keretében támogassa a tisztahidrogén-megoldásokkal és -technológiákkal kapcsolatos uniós kutatási és innovációs tevékenységeket;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

üdvözli, hogy a Számvevőszék által a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 2021. évi éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból hűen és a pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, és hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

elismeri, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a Tiszta H2 Közös Vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső kontrollrendszerek gyengeségeit, és felkészítik a közös vállalkozást a felelősségi körök kiszélesedéséből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségét, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás számára a 2021. évi költségvetési évre rendelkezésre álló végleges költségvetés 15,8 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot (szemben a 2020. évi 104,2 millió EUR-val) és 56,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot (szemben a 2020. évi 103,8 EUR-val) tartalmazott (beleértve a megelőző évek fel nem használt előirányzatainak áthozatalát, a címzett bevételeket és a következő évre történő átcsoportosításokat is); megjegyzi, hogy a teljes 2021. évi költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében elérte a 97 %-ot (szembe a 2020. évi 94 %-kal), a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig a 87 %-ot (szemben a 2020. évi 95 %-kal);

megjegyzi, hogy 2020-hoz képest a 2021. évi előirányzatok a kötelezettségvállalások tekintetében 85 %-kal, a kifizetések tekintetében pedig 44 %-kal csökkentek; megjegyzi, hogy a 2021. évi költségvetés csökkenése a 2021-ben indított pályázati felhívások hiányának tudható be; hangsúlyozza, hogy 2021-re nem terveztek előfinanszírozást;

megállapítja, hogy 2021 végén az (EU) 2021/2085 rendelet és a rendelet alapján elfogadott határozatok szerinti maximális 470 millió EUR hozzájárulásból az Unió pénzbeli és természetbeni hozzájárulásként összesen 426,5 millió EUR-val járult hozzá a hetedik keretprogramból, az ipari csoport és a kutatási csoport tagjai pedig összesen 466 millió EUR validált forrást biztosítottak, amelyből 443,9 millió EUR a hetedik keretprogram projektjei számára nyújtott természetbeni hozzájárulás volt;

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2021 végéig a Tiszta H2 Közös Vállalkozás a hetedik keretprogram keretében aláírt támogatási megállapodásokra 425,5 millió EUR-t (95 %) kötött le a 450 millió EUR maximális uniós hozzájárulásból, amelyből mintegy 3 millió EUR-t (0,7 %) kell kifizetni az elkövetkező években; megállapítja, hogy a magánszektorbeli tagok megegyező szinten nyújtottak természetbeni hozzájárulást; megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás hetedik keretprogram projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 97,8 % volt (szemben a 2020. évi 89 %-kal), és hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozásnak alig volt 2021. évi operatív kötelezettségvállalási előirányzata, mivel 2014 végéig utolsó pályázati felhívását is lezárta;

megjegyzi, hogy 2021 végén az Unió összesen 545,5 millió EUR-val járult hozzá a Horizont 2020 keretprogramból, és hogy a magánszektorbeli tagok összesen 50 millió EUR pénzbeli hozzájárulást és validált természetbeni hozzájárulást nyújtottak, amelyből 38,6 millió EUR természetbeni hozzájárulás volt a Tiszta H2 Közös Vállalkozás Horizont 2020 projektjeihez;

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a magánszektorbeli tagok által az operatív tevékenységekhez nyújtott 38,6 millió EUR összegű, validált természetbeni hozzájárulások szintje annak tudható be, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás a Horizont 2020 programon belül csak később, a projektek zárókifizetésének és a pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolásoknak az esedékességekor igazolja azokat; örömmel látja, hogy a magánszektorbeli tagok együttesen 2021 végéig összesen 1 039 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást nyújtottak kiegészítő tevékenységekhez, ami jelentősen meghaladja az (EU) 2021/2085 rendeletben a Horizont 2020 teljes időtartamára meghatározott minimális összeget (285 millió EUR);

megállapítja, hogy 2021 végéig a Tiszta H2 Közös Vállalkozás a Horizont 2020 keretében aláírt támogatási megállapodásokra 646 millió EUR-t kötött le a maximális uniós hozzájárulásból, amelyből mintegy 112,6 millió EUR-t (17,8 %) kell kifizetni az elkövetkező években; megjegyzi továbbá, hogy a magánszektorbeli tagok jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy 158,3 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást nyújtanak;

10.

megállapítja, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kötelezettségvállalási és kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 98 %, illetve 87,8 % volt (szemben a 2020. évi 97 %-kal);

11.

Közbeszerzés és személyzet

12.

üdvözli, hogy a pályázatok és a szerződések kezelését a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítették a Bizottság által indított intézményközi közbeszerzési eljárások követése és az ebből eredő többéves keretszerződések alkalmazása révén; megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás az adminisztratív erőfeszítések minimalizálása érdekében együttműködik más közös vállalkozásokkal a pályázati igények terén; megjegyzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszta H2 Közös Vállalkozás szerződéseinek többségét a meglévő többéves keretszerződések alapján hajtották végre, kivéve főként az operatív közbeszerzési tevékenységeket;

13.

megjegyzi, hogy a volumen tekintetében az operatív közbeszerzési tevékenységek, az informatikai szolgáltatások és a 2021. évi „Európai Hidrogénhét” elnevezésű esemény szervezése voltak a legnagyobb értékű szerződések, és hogy az e-pályáztatás, az e-hirdetmények és az e-benyújtás modulok használatával egyszerűsítették az ajánlati felhívások közzétételét, valamint az ajánlatok fogadását és felbontását; megjegyzi, hogy ez utóbbi lehetővé teszi az ajánlatok automatikus nyilvántartásba vételét az Európai Bizottság dokumentumkezelő informatikai rendszerében; megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás az e-benyújtási alkalmazás legújabb verzióját használja, így a közzététel, valamint az ajánlatok benyújtása, fogadása és felbontása immár teljes mértékben digitalizált;

14.

nagyra értékeli, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás az Informatikai Főigazgatóság által biztosított szoftvermegoldást, az EU Sign-t használja, amely lehetővé teszi minősített elektronikus aláírás (QES) alkalmazását a dokumentumokra; megjegyzi, hogy a programiroda mostantól a szerződéseire minősített elektronikus aláírást alkalmaz, amely megkönnyíti az üzleti folyamatokat azáltal, hogy jelentősen csökkenti a szerződések „kék tintával” történő aláírásának idejét és költségeit, továbbá, hogy az EU Sign-t alkalmazva a minősített elektronikus aláírások jogilag kötelező erejűek, mivel megfelelnek a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) az EU belső piacán történő elektronikus tranzakciók tekintetében, és magasabb szintű technikai biztonságot nyújtanak;

15.

megjegyzi, hogy 2021. december 31-én a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 23 ideiglenes alkalmazottat, két szerződéses alkalmazottat és két kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott;

16.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a nemek közötti egyensúly tekintetében a személyzet 44 %-a nő, 56 %-a pedig férfi volt, és a vezetői pozíciók egyharmadát nők, kétharmadát pedig férfiak töltötték be; ösztönzi a Tiszta H2 Közös Vállalkozást, hogy javítsa tovább ezt a nemek közötti egyensúlyt; sajnálja, hogy az Európai Bizottság tanácsadó csoportjaiban, szakértői csoportokban, értékelő bizottságokban, valamint az egyéni szakértők stb. tekintetében a Horizont 2020 keretében dolgozó női projektkoordinátorok aránya nem haladja meg a 33 %-ot;

17.

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2018 és 2021 közötti időszakban a kölcsönmunkaerő átlagos éves aránya valamennyi közös vállalkozás esetében továbbra is magas, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet mintegy 11 %-a volt; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet a Tiszta H2 Közös Vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy az ideiglenes személyzet alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a Tiszta H2 Közös Vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében;

18.

19.

megjegyzi, hogy 2021-ben a többi közös vállalkozással közösen közös informatikai üléseket szerveztek azzal a fő céllal, hogy előkészítsék az Office 365-re, a SharePoint-ra és a OneDrive-ra való átállást;

20.

az éves tevékenységi jelentés alapján megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány idején a személyzet tagjai online képzésben vettek részt, hogy bővítsék a munkájukkal kapcsolatos ismereteiket, megjegyzi, hogy a kijárási korlátozások idején erősen ösztönözték a képzésben való részvételt, hogy a személyzet továbbra is motivált maradjon és kapcsolatban maradjon másokkal;

21.

megjegyzi, hogy 2021 februárjában az FCH2 közös vállalkozás elkezdte használni a Syspert, és hogy az év során új modulokat vezettek be; értékeli továbbá, hogy használják a kiküldetéseket kezelő rendszert, és várható a személyzet értékelésére és előléptetésére szolgáló funkció alkalmazása; támogatja az FCH2 közös vállalkozásnál 2021 novemberében bevezetett új munkaerő-felvételi eszköz, a Systal használatát, és azt, hogy a következő felvételre e rendszer alkalmazásával fog sor kerülni, és úgy véli, hogy az ilyen eszközök segíthetnek a magasan képzett munkavállalók szükséges felvételének támogatásában;

Belső ellenőrzés

22.

az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a belső ellenőrzést a Tiszta H2 Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban végzik el;

23.

hangsúlyozza, hogy 2021-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) elfogadta az FCH2 közös vállalkozás által kidolgozott cselekvési tervet, amelynek célja a Horizont 2020 keretében nyújtott támogatásoknak az FCH2 közös vállalkozás általi végrehajtására vonatkozó IAS-ellenőrzésből eredő két fontos ajánlás kezelése, és arra a következtetésre jutott, hogy a cselekvési terv megfelelő az azonosított kockázatok csökkentésére;

24.

megjegyzi, hogy 2021-ben az elfogadott cselekvési tervvel összhangban az FCH2 közös vállalkozás formalizálta a támogatási megállapodások kockázataival és összetettségével kapcsolatos jelenlegi nyomonkövetési gyakorlatokat, és belső iránymutatást dolgozott ki a Horizont 2020 projekteredményei terjesztésének és hasznosításának nyomon követésére; megjegyzi, hogy 2021 végéig az FCH2 közös vállalkozás az összes cselekvési tervet teljes mértékben végrehajtottnak tekintette;

Belső kontroll

25.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetései kapcsán a Tiszta H2 Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezetteknél, míg a Horizont 2020 projektek kifizetéseit illetően a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata felelős az utólagos ellenőrzésekért; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzések 2021 végén rendelkezésre álló eredményei alapján a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 2 % reprezentatív hibaarányról (szemben a 2020. évi 1,97 %-kal) és 1,0 % fennmaradó hibaarányról (szemben a 2020.évi 1,01 %-kal) számolt be a hetedik keretprogram projektjeinek esetében, illetve 2,16 % reprezentatív hibaarányról (2020-ban ugyanennyi) és 1,3 % fennmaradó hibaarányról (szemben a 2020. évi 1,34 %-kal) a Horizont 2020 projektek esetében (elszámolások és kifizetések);

26.

megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat (a kedvezményezetteknél vizsgált támogatáskifizetési tranzakciók esetében a számszerűsíthető hibákra vonatkozó beszámolási küszöbérték az ellenőrzött költségek 1 %-a); sajnálja, hogy a Számvevőszék egy esetben talált és számszerűsített egy, a személyzeti költségek elírás miatti túligényléséből eredő hibát, egy másik esetben pedig egy rendszerszintű, nem számszerűsíthető kontrollhiányosságot, nevezetesen azt, hogy a kedvezményezett nem alkalmazott validálási eljárást a projekt keretében ledolgozott órákra vonatkozóan;

27.

megjegyzi, hogy az éves tevékenységi jelentés alapján a bejelentett személyzeti költségekben tartósan fennálló rendszerszintű hibák miatt, különösen a kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) és az új kedvezményezetteknél (amelyek esetében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő hibák, mint a többi kedvezményezettnél), a Tiszta H2 Közös Vállalkozás már megerősítette belső kontrollját a kkv-kat és az új kedvezményezetteket érintő megnövekedett kockázatok kezelése érdekében; megállapítja, hogy ezen intézkedések első alkalommal 2021-ben voltak egyértelműek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt két évben jelentősen csökkenjen a kkv-k és az új kedvezményezettek reprezentatív hibaaránya; üdvözli a csökkenő hibaarányok terén elért pozitív eredményeket, valamint azt, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 2022-ben kész folytatni a megerősített kockázatalapú ellenőrzéseket, a Horizont 2020 támogatások kezelésére szolgáló COMPASS/SyGMa vállalati rendszerben rendelkezésre álló megerősített nyomonkövetési eszköz segítségével.

28.

hangsúlyozza továbbá, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

29.

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás esetében az összes korábbi év észrevételeinek nyomon követése befejeződött a Tiszta H2 Közös Vállalkozás 2021-ben hozott korrekciós intézkedései nyomán;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint a csalás elleni stratégia

30.

üdvözli, hogy összeférhetetlenségi eljárások voltak érvényben mind az FCH2 Közös Vállalkozás irányító testületének, mind a tanácsadó testületeknek a tagjaira vonatkozóan, és azokat 2021 decemberében megújították a Tiszta H2 Közös Vállalkozás irányító testülete által újonnan elfogadott eljárási szabályzat hatálya alatt, és hogy emellett konkrét intézkedéseket hajtottak végre a támogatási kérelmek értékeléséért, valamint a projektek és pályázatok felülvizsgálatáért felelős szakértők összeférhetetlenségének megelőzése és kezelése érdekében;

31.

megjegyzi, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás aktívan hozzájárult a Horizont Európa kontrollstratégiájának (előzetes ellenőrzés és csalásmegelőzés) kidolgozásához azáltal, hogy részt vett a Közös Végrehajtási Központ (CIC) által létrehozott célzott munkacsoportokban, és hozzájárult munkájukhoz;

32.

örömmel látja, hogy a Tiszta H2 Közös Vállalkozás biztosítja a kutatói közösség csalás elleni közös stratégiájának végrehajtását is; üdvözli, hogy a stratégiából eredő fő intézkedések közé tartozik a közös vállalkozáson belüli figyelemfelhívó ülések szervezése és az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködés a Közös Ellenőrzési Szolgálat vagy a kiszervezett szerződő felek által végzett kockázatalapú ellenőrzések esetében.

(1) A Tanács 521/2008/EK rendelete (2008. május 30.) az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 153., 2008.6.12., 1. o.).

(2) A Tanács 559/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 108. o.).

(3) A Tanács (EU) 2021/2085 rendelete (2021. november 19.) a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 427., 2021.11.30., 17. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/527

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1958 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0112/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0083/2023),

1.	jóváhagyja a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/529

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1959 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0113/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2023),

1.	mentesítést ad az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/531

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1960 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2023),

mivel 2021 novemberében elfogadásra került az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet (1), amely létrehozta az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozást (a továbbiakban: az IHI), amely a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (IMI2) helyébe lépett;

mivel az IHI közös vállalkozás egészségügyi kutatási és innovációs köz-magán társulás; mivel az IHI közös vállalkozás célja, hogy hozzájáruljon egy, az Unió egészére kiterjedő egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához, amely elősegíti a tudományos ismeretek kézzelfogható innovációkká alakítását; mivel ezek az innovációk a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségmenedzsmentre terjednek ki;

mivel alapító tagjai a Bizottság által képviselt Unió, a Radiológiai, Elektronikus Gyógyászati és Egészségügyi Informatikai Ipar Európai Koordinációs Bizottsága, az Advancing Healthcare, a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA), benne a Vaccines Europe, továbbá az Európai Bioiparszövetség és a MedTech Europe (az orvostechnológiai ágazattal, többek között a diagnosztikával, az orvostechnikai eszközökkel és a digitális egészséggel foglalkozó európai szakmai szövetség); mivel az IHI közös vállalkozás kétoldalú modellt követ, amelyben a Bizottság és az ágazati és kutatási magánszférabeli tagok alkotják az irányítótestületet, és mindkét oldal hozzájárul az IHI közös vállalkozás operatív tevékenységeihez;

mivel az IHI közös vállalkozás 2021 és 2027 közötti teljes költségvetése 2,4 milliárd EUR, amelynek fele a Horizont Európa programból származik; mivel a Horizont Európa programból az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 1,2 milliárd EUR, amelyből legfeljebb 30,2 millió EUR nyújtható igazgatási költségekre; mivel 2021–2028 között az Unió további 22,3 millió EUR-val járul hozzá az igazgatási költségvetéshez, ami az IMI2 közös vállalkozástól átvitt összegnek felel meg;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

üdvözli, hogy a Számvevőszék jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az IHI közös vállalkozás 2021. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági eseményeinek eredményét, a pénzforgalmát és a nettó eszközállományának változásait; megjegyzi továbbá, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megjegyzi, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a közös vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik az IHI közös vállalkozás belső kontrollrendszereinek gyengeségeit, és felkészülnek a megnövekedett felelősségi körökből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségeit, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megjegyzi, hogy az IHI közös vállalkozás 2021-ben rendelkezésre álló végleges költségvetése 11,0 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 210,4 millió EUR kifizetési előirányzatot tett ki, beleértve a korábbi évek fel nem használt, az IHI közös vállalkozás által a folyó év költségvetésébe visszavezetett előirányzatait, a címzett bevételeket és a következő évre történő átcsoportosításokat is; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 75.91 %-os (2020-ban 98,66 %), illetve 95,39 %-os (2020-ban 97,08 %) volt;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások között nincs harmonizált meghatározás az „igazgatási költségek” fogalmára, ami alapul szolgál tagjai pénzügyi hozzájárulásának kiszámításához, és előfeltétele az összehasonlítható számadatok meghatározásának; ezt szem előtt tartva közös iránymutatások elfogadását kéri valamennyi közös vállalkozás számára, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak az igazgatási költségek bizonyos kategóriáinak – például a konzultációkkal, tanulmányokkal, elemzésekkel, értékelésekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások – osztályozására;

aggasztónak tartja, hogy az IHI közös vállalkozás viszonylag alacsony mértékben teljesítette a tagok hozzájárulására vonatkozó célokat; megjegyzi azonban, hogy ez az IHI közös vállalkozás tervékenységi területén végzett kutatások jellege miatt szükséges hosszú projektidőtartamnak, valamint a projekteket végrehajtó globális konzorciumok nagyságának tudható be; megjegyzi, hogy az IHI közös vállalkozásnak az elkövetkező években még 84,3 millió EUR-t kell kifizetnie a hetedik keretprogram folyamatban lévő projektjeire;

felhívja a figyelmet arra, hogy az egyszerre több többéves pénzügyi keret alá tartozó programok egyidejűleg végrehajtott, folyamatban lévő projekteinek növekvő száma azzal a kockázattal jár, hogy az ezen források hatékony kezeléséhez szükséges igazgatási erőforrások esetleg nem lesznek elegendőek; a 2020. évi mentesítés nyomon követése alapján örömmel állapítja meg, hogy az IHI közös vállalkozás lépéseket tett e kérdés kezelése érdekében, és a 2022. évi konszolidált éves tevékenységi jelentésben fog beszámolni a folyamat részleteiről;

az IHI közös vállalkozás 2021 végi operatív kötelezettségeit illetően megállapítja, hogy az IHI közös vállalkozás a hetedik keretprogram keretében aláírt támogatási megállapodásokra 966 millió EUR-t kötött le a maximális uniós hozzájárulásból, amelyből mintegy 84,3 millió EUR-t (8,7 %) kell kifizetni az elkövetkező években; megállapítja, hogy a magánszektorbeli tagok megegyező szinten nyújtottak természetbeni hozzájárulást; megjegyzi, hogy az IHI közös vállalkozás hetedik keretprogram szerinti projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 80 % volt; megállapítja továbbá, hogy az IHI közös vállalkozásnak szinte nem volt 2021. évi operatív kötelezettségvállalási előirányzata, mivel 2014 végéig az utolsó pályázati felhívását is lezárta;

megjegyzi, hogy 2021 végéig az IHI közös vállalkozás 1 452,1 millió EUR-t kötött le, ami az aláírt Horizont 2020 támogatási megállapodásokhoz kapcsolódó 1 595,4 millió EUR összegű maximális uniós hozzájárulás 91 %-ának felel meg; megjegyzi, hogy ezt főként az okozta, hogy a 2019. évi pályázati felhívás nem tudta lefedni az összes tervezett témát, és emiatt az uniós költségvetést az irányító testület határozat útján csökkentette; megjegyzi, hogy a lekötött összegből mintegy 616,8 millió EUR-t(42,5 %) az elkövetkező években kell még kifizetni; megjegyzi továbbá, hogy az IHI közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1 520,7 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást nyújtanak;

hangsúlyozza, hogy az IHI közös vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021.évi kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 97 % volt, és hogy az IHI közös vállalkozás csaknem egyáltalán nem rendelkezett 2021.évi operatív kötelezettségvállalási előirányzatokkal, mivel az (EK) 557/2014 tanácsi rendelet (2) előírta, hogy valamennyi kötelezettségvállalást 2020 vége előtt meg kell tenni, és az (EU) 2021/2085 rendelet csak az év végén lépett hatályba, 2021-ben pedig egyetlen felhívást sem tettek közzé;

Teljesítmény

10.

az éves jelentés alapján megállapítja, hogy az utolsó 15 IMI2 közös vállalkozás projekttámogatási megállapodás aláírásával 2021-ben lezárult az IMI2 közös vállalkozás projektportfóliója; megjegyzi, hogy a 15 újonnan létrehozott projekt teljes költségvetése 413 millió EUR, amelynek mintegy fele az EU Horizont 2020 programjából, a fennmaradó rész pedig EFPIA-hozzájárulásokból és az IMI2 közös vállalkozás társult partnereitől, valamint egyéb forrásokból származik;

11.

nagyra értékeli, hogy az IHI közös vállalkozás projektjei 275 eszközt hoztak létre, amelyek jelentős mérföldkövet értek el a projekt életciklusa alatt (a cél 50 volt); megjegyzi, hogy ezek az eszközök többek között eszközöket, módszereket, folyamatokat, szolgáltatásokat és képzési anyagokat foglalnak magukban; megjegyzi, hogy a mérföldkövek közé tartoznak a kulcsfontosságú klinikai vizsgálati szakaszok, az állatmodellek, a prototípusok, a forgalmazás, a szabadalmak és a kiadványok; megjegyzi továbbá, hogy az IHI közös vállalkozás számos projektjének ágazati résztvevői a projektek által létrehozott új eszközöket és folyamatokat használnak, például állatmodelleket, szabványokat, biomarkereket, standard működési eljárásokat, szűrőplatformok használatát, klinikai vizsgálati hálózatokat;

12.

a láthatóságot illetően hangsúlyozza, hogy az IHI közös vállalkozás továbbra is bizonyította az uniós hozzáadott értéket azáltal, hogy határozott kommunikációt folytat a célközönséggel, hangsúlyt fektetve az IHI közös vállalkozás tevékenységeinek nyitottságára, átláthatóságára, relevanciájára és koherenciájára; megjegyzi, hogy folytatta a projekteredmények és sikertörténetek terjesztését azáltal, hogy növelte azok sokszínűségét több mint 100, különböző stílusú írott cikk, valamint a közösségi médián keresztül népszerűsítendő rövid, hozzáférhető videók révén, és hogy az újonnan létrehozott IHI-honlapot kiegészítették az IMI2-projektre vonatkozó valamennyi tájékoztatóval annak érdekében, hogy a jövőben megkönnyítsék azok népszerűsítését; ösztönzi az IHI közös vállalkozást, hogy minden sikeres láthatósági stratégiát osszon meg más közös vállalkozásokkal annak érdekében, hogy hozzáadott értéküket be tudják mutatni a polgároknak;

Alkalmazottak felvétele és személyzet

13.

megjegyzi, hogy a létszámterv 39 ideiglenes alkalmazottat, 15 szerződéses alkalmazottat és 2 kirendelt nemzeti szakértőt, vagyis összesen 56 alkalmazottat irányoz elő; megjegyzi, hogy 2021. december 31-én 50 álláshely volt betöltve: 39 ideiglenes alkalmazotti helyből 36 (92,30 %), 15 szerződéses alkalmazotti helyből 13 (86,70 %) és 2 kirendelt nemzeti szakértői helyből 1 (50 %); megjegyzi továbbá, hogy az ideiglenes alkalmazottak esetében az üres álláshelyeket 2022-ben kellett betölteni, mivel két kiválasztási eljárás volt folyamatban, és 2022-ben 1 kirendelt nemzeti szakértői álláshelyet meg kellett szüntetni;

14.

üdvözli, hogy a külső szakértőkkel folytatott konzultáció során az IHI közös vállalkozás megőrizte a földrajzi egyensúlyt (20 különböző ország) és a nemek közötti egyensúlyt (22 nő, 17 férfi);

15.

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2018 és 2021 közötti időszakban a kölcsönmunkaerő átlagos éves aránya valamennyi közös vállalkozás esetében továbbra is magas, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet mintegy 11 %-a volt; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet az IHI közös vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy az ideiglenes személyzet alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti az IHI közös vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében;

16.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megjegyzi, hogy megfelelő a nemek közötti egyensúly: a személyzet 66 %-a nő: az igazgatótanács tagjainak 50 %-a, az államok képviselői csoportjába kinevezett tagok 61,5 %-a és a tudományos bizottság teljes jogú tagjainak 41,7 %-a nő; ösztönzi az IHI közös vállalkozást az egyensúly fenntartására;

17.

nagyra értékeli, hogy a projektirányítási munkafolyamat folyamatos javítása és a személyzet által tett összehangolt erőfeszítések révén felül lehet kerekedni a Covid19-világjárvány időszakához kapcsolódó nehézségeken, ezáltal biztosítva az üzletmenet folytonosságát és a 2021. évi operatív költségvetés jelentős, 96,04 %-os arányú végrehajtását;

18.

Belső ellenőrzési rendszerek

19.

megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetései kapcsán az IHI közös vállalkozás végez utólagos ellenőrzéseket, míg a Horizont 2020 projektek kifizetéseit illetően a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata felelős az utólagos ellenőrzésekért; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzések 2021 végén rendelkezésre álló eredményei alapján az IHI közös vállalkozás 1,9 %-os reprezentatív hibaarányról (2020-ban 2,16 %) és 0,8 %-os fennmaradó hibaarányról (2020-ban 1,14 %) számolt be a hetedik keretprogram projektjeinek esetében, illetve 0,97 %-os reprezentatív hibaarányról (2020-ban 1,13 %) és 0,6 %-os fennmaradó hibaarányról (2020-ban 0,74 %) a Horizont 2020 projektek esetében (elszámolások és kifizetések);

20.

megjegyzi, hogy az IHI közös vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat; megjegyzi, hogy egy esetben a személyi költségekhez kapcsolódó – helytelen (nem lezárt pénzügyi éven alapuló) óradíjak alkalmazásából eredő – rendszerhibát, egy másik esetben pedig a bejelentett felszerelésekkel és utazási költségekkel kapcsolatos megfelelő alátámasztó bizonyítékok hiányából eredő hibát talált és számszerűsített a Számvevőszék;

21.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapítása megerősítette, hogy a bejelentett személyzeti költségek tekintetében tartós, rendszerszintű hibák vannak és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az új kedvezményezettek esetében nagyobb a hibakockázat, mint más kedvezményezetteknél; kiemeli, hogy ezekről a hibákról a Számvevőszék 2017 óta készült korábbi éves jelentései is rendszeresen beszámolnak; hangsúlyozza ezért, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy az IHI közös vállalkozásnak meg kell erősítenie belső kontrollrendszereit a kkv-k és az új kedvezményezettek tekintetében megnövekedett kockázat kezelése érdekében, és nyomatékosan ösztönöznie kell a „Personnel Costs Wizard” informatikai eszköz alkalmazását a hibákra hajlamosabb kedvezményezettek egyes kategóriái, például a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

22.

megjegyzi, hogy tekintettel mind a programok, mind az egyes kutatási projektek többéves jellegére, a program időtartama alapján kiszámított fennmaradó hibaarány adja a leglényegesebb jelzést a hibák pénzügyi hatásáról, valamint hogy figyelembe veszi az IHI közös vállalkozás által végzett korrekciókat és azt, hogy az IHI közös vállalkozás extrapolálja az ellenőrzések szisztematikus megállapításait, jelentősen növelve az ellenőrzések tisztító hatását; hangsúlyozza továbbá, hogy a programok előrehaladtával a kedvezményezettek tanulnak hibáikból, valamint hogy az ellenőrzés megállapításaiból levont tanulságok alapján az IHI közös vállalkozás folyamatosan azon is dolgozik, hogy jobban tájékoztassa a kedvezményezetteket az esetleges buktatókról, hogy segítse őket a költségeik helyes bejelentésében, következésképpen megelőzve a hibákat;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint a csalás elleni stratégia

23.

megjegyzi, hogy az IHI közös vállalkozás a Bizottság csalás elleni stratégiájával (CAFS 2019) és a kutatási családra vonatkozó közös csalás elleni stratégiával (RAFS 2019) összehangolt csalás elleni stratégiával rendelkezik, amelyet a szolgáltatási szerződések kezelésével és igazgatásával kapcsolatos további csalás elleni intézkedések egészítenek ki;

24.

megjegyzi, hogy a vissza nem térítendő támogatásokkal és az operatív tevékenységekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket a Kutatási és Innovációs Főigazgatósággal és más kutatási ügynökségekkel egy többéves cselekvési terv keretében koordinálják, amelyet a kutatási csalással és szabálytalanságokkal foglalkozó bizottság (FAIR) koordinál;

25.

megjegyzi, hogy 2021-ben az IMI2 közös vállalkozás csalás elleni tevékenységei kiterjedtek a FAIR bizottság tevékenységeivel való együttműködésre, a személyzet csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos tudatosságának növelésére, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal „Egyesülve a korrupció ellen – Az uniós intézmények etikai normáinak fenntartása” című konferenciáján való részvételre és a csalással kapcsolatos kockázatértékelésre; megjegyzi továbbá, hogy ez a feladat kettős volt, egyrészt a csalás elleni éves ciklus részét képezte, másrészt pedig kiterjedtebb és részletesebb volt, hogy megteremtse az alapját az új IHI közös vállalkozás átfogó csalás elleni stratégiája felülvizsgálatának;

26.

üdvözli továbbá, hogy az IHI közös vállalkozás teljes személyzete rendszeres tájékoztatást kapott a csalással kapcsolatos kockázatokról és a csalás/szabálytalanság gyanúja esetén alkalmazandó eljárásokról, és figyelmet fordítottak az olyan keresztmetszeti kérdésekre, mint az összeférhetetlenséggel, a hatáskör-átruházással és a feladatok elkülönítésével kapcsolatos kockázatok.

(2) A Tanács 557/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 54. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/536

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1961 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0113/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2023),

1.	jóváhagyja az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/538

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1962 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0111/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (4) és különösen annak 5. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0092/2023),

1.	mentesítést ad a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/540

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1963 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0092/2023),

A.	mivel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a közös vállalkozás) a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal (1) hozták létre 2007 áprilisában, 35 éves időtartamra;

B.	mivel a közös vállalkozás 2008 márciusában kezdte meg önálló működését;

C.	mivel a közös vállalkozás tagjai a Bizottság által képviselt Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Euratom tagállamai és harmadik országok, melyek együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal a szabályozott magfúzió terén;

D.	mivel a közös vállalkozás célja, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekthez, végrehajtsa az Euratom és Japán közötti, tágabb megközelítésről szóló megállapodást, és előkészítse egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények építését;

mivel az ITER-projektben hét globális partner vesz részt, nevezetesen az Euratom által képviselt EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea és India, és az EU az építési költségek 45,4 %-át, a többiek pedig egyenként 9,1 %-át viselik; ez a fúzió működésének tesztelési fázisában meg fog változni, és az Unió a működési költségek 34 %-át fogja biztosítani (2);

F.	mivel az Unió azzal számol, hogy az ITER-megállapodásban vállalt kötelezettségeknek és a kapcsolódó tevékenységeknek a végrehajtása kapcsán 2031-ig összesen 18,2 milliárd EUR-ra lesz szükség (folyó áron) (3);

mivel azt követően, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból és az Euratomból, továbbá amiatt, hogy a felek nem kötötték meg az EU és az Euratom, illetve az Egyesült Királyság közötti, 2020. december 30-án elfogadott kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előírt jegyzőkönyvet, az Egyesült Királyság továbbra sem társul az ITER-projekthez, és nem tagja a közös vállalkozásnak, így nem járul hozzá annak költségvetéséhez;

H.	mivel még mindig nehéz felmérni, hogy milyen hatással lesznek a közös vállalkozás tevékenységeire az Ukrajna ellen indított jogellenes, provokálatlan és indokolatlan orosz agressziós háború és annak következményei;

Általános megjegyzések

üdvözli a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítását, amely szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból hitelesen tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a 2021. évi gazdasági események eredményeit, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően; kiemeli továbbá, hogy a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

sajnálatosnak tartja azonban, hogy a Számvevőszék jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a közös vállalkozás 2021-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója közzéteszi a közös vállalkozás becslését az ITER-projekttel kapcsolatos szállítási kötelezettségei teljesítésének teljes költségéről, amelyet 18,3 milliárd EUR-ra becsülnek (2021-es értéken), valamint arra, hogy a becslés és a kockázati kitettség alapvető feltételezéseiben bekövetkező változások jelentős költségnövekedéshez és/vagy az ITER-projekt megvalósításának további késedelméhez vezethetnek;

aggodalommal jegyzi meg, hogy Oroszország az ITER-IO tagjaként kötelezettséget vállalt arra, hogy több alkatrészt az ITER franciaországi összeszerelési helyszínére (Cadarache) szállít, és éves hozzájárulást nyújt az ITER-IO-nak, ami azzal a kockázattal jár, hogy az ITER-projekt további késedelmet szenved, és megnövekednek a költségei;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás becslést vezet az ITER-projekttel kapcsolatos szállítási kötelezettségei teljesítésének összköltségéről („becsült összköltség”), amely tartalmazza az építési és üzemeltetési szakasz 2035-ig terjedő költségeit, valamint a leszerelési és deaktiválási szakasz 2042-ig terjedő költségeit; megjegyzi továbbá, hogy 2021 végén a közös vállalkozás ezt a teljes költséget 18,3 milliárd EUR-ra becsülte (2021-es értéken), amely a 2021 végén teljesített összes kifizetésből (8,3 milliárd EUR) és a jövőbeli kifizetések becsült összegéből (10 milliárd EUR) áll (2021-es értéken);

rámutat arra, hogy a fenti becslés alapvető feltételezéseiben és a kockázati kitettségben bekövetkező változások további költségnövekedéshez és a projektek késedelméhez vezethetnek, és 2021-re vonatkozóan úgy véli, hogy a Számvevőszék jelentése alapján különös figyelmet kell fordítani néhány olyan eseményre, amelyek jelentős hatással lehetnek a becsült összköltségekre; rámutat, hogy az alapvető feltételezések kiterjednek az ITER-projekt 2023 első negyedévére tervezett új alapkoncepciójára, az alkatrészek késedelmes szállítására, az Oroszországgal szembeni szankciókra, a francia Nukleáris Biztonsági Hatóság (NSA) folyamatban lévő jóváhagyására a tokamak kamrában elhelyezendő alkatrészek összeszereléséhez, valamint a melegcella-komplexum költségbecslésének várható felülvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy a projekt folytatásához elengedhetetlenül fontos alkatrészek hiányát eredményező szállítási problémák esetén meg kell vizsgálni az alternatív beszerzési lehetőségeket;

emlékeztet arra, hogy az ITER hivatalosan 2025-re várja az első működési próbát, 2035-re pedig azt, hogy a fúziós erőmű teljeskörűen működik; megjegyzi azonban, hogy ezt az kiindulási pontot 2016-ban fogadták el, és azóta az építési és gyártási késedelmek és a Covid19-világjárvány miatt a 2025-ös dátum egyre valószínűtlenebbé vált; hangsúlyozza továbbá, hogy a Számvevőszék jelentése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a különböző konstrukciók kombinációja miatt – kezdve a fúziós kísérleteknek helyet adó acélkamrát alkotó vákuumtartályrészek hegesztési problémáitól egészen a korrózió problémájáig, amely akár 2,2 milliméter mély repedéseket is okozhat a hővédő pajzson, ami az alkatrész felületére hegesztett 23 kilométernyi hűtőcső teljes egészét érinti – további késedelmek következnek be; megjegyzi, hogy mivel a hűtőcsövek repedése rendszerszintű lehet, és a tokamak összes hőpajzs-elemét érintheti, az ITER új irányítása javítási stratégiát léptet életbe a tokamak hővédő pajzs és a vákuumkamra szektorainak javítása céljából;

megjegyzi, hogy a javítások időtartamát és költségeit ebben a szakaszban nem lehet pontosan megbecsülni, de az ITER-tanács 2023 végén új kiindulási pontot tervez elfogadni az ITER számára, amely meghatározza bizonyos eredmények ütemezését, ami jelentősen kitolja a kulcsfontosságú mérföldkövek várható teljesítésének időpontját, és következésképpen hatással lesz a becsült összköltségre; felkéri a közös vállalkozást, hogy számoljon be az eredményekről és a várható késedelmekről, valamint az ITER-projekt befejezésére gyakorolt következményekről;

megjegyzi, hogy a nukleáris biztonsági követelmények tekintetében a francia Nukleáris Biztonsági Hatóság rendelkezik a végső hatáskörrel a nukleáris biztonsági követelményeket érintő további tervmódosítások jóváhagyására, és hogy ezzel összefüggésben a közös vállalkozás 2021 elején hivatalosan kérte, hogy az NSA hagyja jóvá a tokamak kamra alkatrészeinek összeszerelésével kapcsolatos új hegesztési tervet és technológiát; hangsúlyozza azonban, hogy az NSA 2022 januárja előtt nem kért további információkat a közös vállalkozástól az NSA elemzésének véglegesítése érdekében; megjegyzi, hogy bár az NSA jóváhagyása az ITER-IO szokásos összeszerelési folyamatának részét képezi, mégis újabb több hónapos késedelmet eredményezhet, és következésképpen hatással lehet a becsült összköltségre;

10.

felhívja a közös vállalkozást, hogy vizsgálja felül a Hot Cell Complex-re vonatkozó költségbecslést annak érdekében, hogy – az ITER-IO tervezési követelményeinek jelenlegi fejlettségi szintjével összhangban – megbízható költségbecslést lehessen készíteni;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

11.

megjegyzi, hogy 2020 decemberében a közös vállalkozás igazgatótanácsa elfogadta a közös vállalkozás 2021. évi eredeti költségvetését 1 048,77 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és 742,81 millió EUR összegű kifizetési előirányzat formájában, és hogy 2021 novemberében az igazgatótanács módosította ezt a költségvetést;

12.

üdvözli, hogy a véglegesen rendelkezésre álló előirányzatok, beleértve az előző évről átvitt összegeket is, 1 069,88 millió EUR-t tesznek ki kötelezettségvállalási előirányzatokban, és 764,83 millió EUR-t kifizetési előirányzatokban;

13.

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 99,7 %-os, illetve 97,4 %-os volt (2020-ban 100 % és 98 %);

14.

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló 1 069,88 millió EUR 88,4 %-át egyedi kötelezettségvállalások révén használták fel (ez 942,50 millió EUR-nak felel meg);

15.

elégedetten jegyzi meg, hogy a 2020-as tagsági hozzájárulások számítási módszerére vonatkozó 2020. évi mentesítési ajánlást követően a közös vállalkozás korrekciós intézkedéseket fogadott el, különös tekintettel az egységes programozási dokumentum tervezetének jóváhagyására, hogy elkerülje a Számvevőszék által felvetett probléma megismétlődését;

16.

ezért megjegyzi, hogy a 2021-es tagsági hozzájárulások tekintetében a közös vállalkozás az igazgatótanács által 2019. december 10-én elfogadott 2020–2024-es éves és többéves programot használta fel, amely 6,5 millió EUR becsült tagsági hozzájárulást tartalmaz;

17.

megjegyzi, hogy 2016 januárjától azoknak a közös vállalkozásoknak, amelyeket csak részben finanszíroznak az uniós költségvetésből, be kell fizetniük az uniós nyugdíjrendszerbe a munkáltatói járulékok azon részét, amely a harmadik országok által támogatott bevételeik teljes bevételükhöz viszonyított arányának felel meg (4); aggodalommal tölti el, hogy mivel a Bizottság erről a kiadásról nem rendelkezett a közös vállalkozás költségvetésében, és nem is kérte hivatalosan a befizetéseket, a közös vállalkozások még nem fizették be ezeket a hozzájárulásokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

18.

e tekintetben szorgalmazza, hogy a Bizottság közös vállalkozásoknak szóló iránymutatásával összhangban a közös vállalkozások uniós nyugdíjrendszerbe fizetett munkáltatói járulékait a bizottsági Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal a harmadik országoktól származó bevételeknek a közös vállalkozás teljes bevételéhez viszonyított százalékos arányában számítsa ki, ez utóbbiba beleszámítva az operatív kiadásokra szánt, harmadik országból származó bevételeket is; megjegyzi, hogy az ITER esetében ezt az arányt a 2017–2020-as időszakra 21,6 %-ban, azaz körülbelül 5,8 millió EUR-ban, 2021-re pedig 19,8 %-ban, azaz körülbelül 1,5 millió EUR-ban határozták meg; azt is kiemeli, hogy ez az iránymutatás csak a személyzeti szabályzat idevágó rendelkezéseit veszi figyelembe a közös vállalkozások által az uniós költségvetésbe a bevétel alapján befizetett munkáltatói hozzájárulások számítási módszerének meghatározásakor;

19.

felhívja a közös vállalkozást, hogy ne várja meg a fennmaradó hozzájárulások végleges kiszámítását, hanem vegye figyelembe ezt a kötelezettséget jövőbeli költségvetésének tervezésekor, például a nyugdíjjárulékok megfelelő elhatárolása révén;

20.

tudatában van azonban annak, hogy a közös vállalkozás alapszabályának idevágó rendelkezései előírják, hogy a tagsági hozzájárulások teljes összege nem haladhatja meg a közös vállalkozás éves igazgatási költségeinek 10 %-át, ami a közös vállalkozás számára évente mintegy 740 013 EUR munkáltatói hozzájárulást jelent (a 2021-es adatok alapján); ezért megjegyzi, hogy e különböző jogszabályi rendelkezések együttes jelenléte felveti annak kockázatát, hogy eltérő értelmezések születhetnek a közös vállalkozások munkáltatói hozzájárulásának kiszámítása kapcsán, amelyek különböző pénzügyi hatással járhatnak, és elvárja, hogy ezt a jogi bizonytalanságot késedelem nélkül oldják fel; üdvözli, hogy a közös vállalkozás kész együttműködni a Bizottsággal a vonatkozó jogalapok egyértelműbb összehangolása érdekében;

Teljesítmény

21.

megjegyzi, hogy 2021 volt a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éve;

22.

üdvözli, hogy 2021-ben a közös vállalkozás tovább haladt a munkában, és folytatta az ITER néhány fő alkatrészének szállítását annak érdekében, hogy a terveknek megfelelően megkezdhesse az összeszerelési tevékenységeket az első plazma 2025 végi megvalósítása céljából; megjegyzi, hogy az ITER szervezete jelenleg újratervezi az első plazma kiindulási pontját, amelynek eredményéről az ITER-tanács várhatóan 2022-ben dönt, és hogy a közös vállalkozás ezt követően ennek megfelelően fogja módosítani a tervezését;

23.

megjegyzi, hogy 10 év elteltével a közös vállalkozás az ITER-szervezetre ruházta át az építési helyszín koordinálásának felelősségét; megjegyzi, hogy a nyilvános építési megállapodáshoz csatolt tervezet szerint ezt az átadást 2018 szeptemberére tervezték, miután a helyszínen a fő építésügyi kockázatok megszűntek;

24.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19-világjárvány továbbra is jelentős hatással volt a közös vállalkozás ellátási láncára, mivel a közös vállalkozás számos beszállítója volt érintett, hiszen korlátozások sújtották a munkahelyi jelenlétet és az utazást, továbbá a legtöbb tagállamban előírt fokozott higiéniai intézkedések jelenleg és a jövőben is befolyásolják a hatékonyságot; sajnálatosnak tartja, hogy egyes szállítások akár négy hónapot is késhettek, ami 45 millió EUR „becsült összköltséget” eredményezett (57 millió EUR 2020-ban – mindkettő 2008-as értéken);

25.

megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-világjárvány közvetett hatása a nyersanyagárak ugrásszerű emelkedése miatt még mindig érezhető a közös vállalkozás számos szerződésében, és hogy ennek az összköltségre gyakorolt hatása még becslés alatt áll; mindazonáltal megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány hatása súlyos, de nem jelentős, és nem gyakorol érdemi hatást a 2021. évi pénzügyi kimutatások eredményére;

A csalás és az összeférhetetlenség megelőzése

26.

megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és etikai tisztviselő támogatta és koordinálta a közös vállalkozás csalás elleni stratégiájának és az azt kísérő, a 2020 és 2023 közötti időszakra vonatkozó csalás elleni cselekvési tervnek a végrehajtását;

27.

üdvözli, hogy a csalás elleni cselekvési tervben szereplő intézkedések végrehajtását rendszerszinten nyomon követik egy erre a célra létrehozott adatbázis segítségével, amely részletezi az egyes intézkedések hatókörét, az intézkedések felelősét és a végrehajtás céldátumát, továbbá hogy jó eredményeket értek el a csalás elleni intézkedések végrehajtása terén;

28.

megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben folyamatos tájékoztatást és támogatást nyújtottak csalásmegelőzési kérdésekben, különösen a közbeszerzésben, a szerződések kezelésében és a finanszírozásban részt vevő alkalmazottak számára, és hogy a közös vállalkozás belső csalásmegelőzési kapcsolattartó hálózatát is folyamatosan tájékoztatták, mind egyénileg, mind pedig a megbízhatósági hálózat rendszeres ülésein;

29.

nagyra értékeli, hogy az etikára, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat, folyamatokat és bevált gyakorlatokat 2021-ben közölték a személyzettel, többek között a közös vállalkozás kézikönyvén keresztül, amely külön fejezeteket tartalmaz az etikáról, az integritásról és a csalás megelőzéséről, továbbá létrehoztak egy oldalt a visszaélések bejelentésére, és egy külön rész foglalkozik az összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével;

Személyzet és munkaerő-felvétel

30.

sajnálatosnak tartja, hogy 2021 novemberében a közös vállalkozás személyzete sztrájkba kezdett, és hogy a belső és külső vezetői értékelések és több belső felmérés szerint a közös vállalkozásnál a munkakörnyezet romlásának fő okai a felsővezetői szintű hiányosságok voltak (pl. átláthatatlan és diszfunkcionális döntéshozatal és a szociális párbeszéd hiánya); megjegyzi továbbá, hogy a külsős személyzeti erőforrások aránytalan alkalmazása növelte a munkakörnyezettel kapcsolatos nehézségeket és kockázatokat, amit a közös vállalkozás személyzetének képviselői és az illetékes biztosoknak küldött hivatalos leveleik is megerősítettek; megjegyzi, hogy a Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) a levelekre adott válaszában kijelentette, hogy a közös vállalkozás 2022. évi éves értékelése kizárólag az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre fog összpontosítani, és javasolta a közös vállalkozásnak, hogy végezze el a vezetőség 360 fokos irányítási értékelését;

31.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás az utóbbi években egyre inkább külső személyzetre támaszkodik; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék 2019-ben tett észrevétele – amikor a közös vállalkozás tisztviselői állományának 62 %-át külső alkalmazottak tették ki – továbbra is lezáratlan maradt; kiemeli, hogy a közös vállalkozás 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi stratégiai erőforrás-terve szerint a külső személyzet létszáma 2022-ben a Bizottság által jóváhagyott maximális személyzeti állomány létszámának 93 %-ára nő, majd 2027-re fokozatosan 70 %-ra csökken; emlékeztet arra, hogy ez a helyzet jelentős kockázattal jár a közös vállalkozás számára a kulcskompetenciák megtartása terén az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerőnek a decentralizált igazgatás miatti alacsonyabb hatékonysága miatt; hangsúlyozza továbbá, hogy ideiglenes személyzet alkalmazása csak átmeneti megoldás lehet; emlékeztet arra, hogy a közös válalkozás vezetésének szigorítania kellene a külső személyzet alkalmazásával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében már meghozott intézkedéseket, különös tekintettel a nem hatékony irányítás kockázatára, mivel a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és a külső személyzet felelősségi körei nem különülnek el egymástól egyértelműen;

32.

megjegyzi, hogy az emberi erőforrással kapcsolatos hibák nem ismétlődhetnek meg, és a vezetési kultúrában változásokat kell hozni és fenntartani; megjegyzi továbbá, hogy az emberi erőforrások terén fokozott erőfeszítésekre van szükség a hosszú távon betöltetlen álláshelyek, a nagymértékű fluktuáció, a külső munkatársak túlzott száma, a néhány munkatárs szakértelmétől való függés, a rendkívüli munkaterhelés és az ebből eredő távollétek, valamint a nem hatékony munkavégzés elkerülése érdekében; fokozott erőfeszítéseket sürget a közös vállalkozás célkitűzéseinek elérését támogató, vonzó és szociálisan méltányos foglalkoztatási feltételek megteremtésére;

33.

támogatja, hogy a helyzetre reagálva a közös vállalkozás számos intézkedést kezdeményezett a munkakörnyezet és a személyzet jóllétének javítása érdekében; megállapítja, hogy ezeket a fellépéseket egy változtatási programban fogták össze, amely a túlzott munkaterhelést, a rossz munkahelyi légkört és a tervezett szervezeti változásokkal kapcsolatos vezetői kommunikáció hiányát volt hivatott orvosolni, és a bejelentett eseményekre való tekintettel e fellépések várhatóan hatékonyak lesznek;

34.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás tanulási és fejlesztési programja továbbra is az online és digitális források szélesebb választékát kínálja, ami nagyobb rugalmasságot és szabadságot biztosít a tanuláshoz, amikor az szükséges és kívánatos; megjegyzi továbbá, hogy az alkalmazottak 94 %-a iratkozott be legalább egy tanulási tevékenységre 2021-ben, és hogy a személyzet belső oktatási és fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos elégedettsége magas szintű volt – a közös vállalkozás személyzetének 88 %-a kiválónak vagy jónak értékelte ezeket a tevékenységeket;

35.

megjegyzi, hogy 2021. december 31-én a közös vállalkozás betöltött álláshelyei között 47 tisztviselő, 226 ideiglenes alkalmazott és 166 szerződéses alkalmazott volt; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás 11 ideiglenes alkalmazott (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve) és két kirendelt nemzeti szakértő támogatására támaszkodott;

36.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás személyzetének és vezetésének tagjai között nincs megfelelő nemek közötti egyensúly, mivel a 2021-ben felvett személyzetnek csupán 19 %-a, a vezetésnek és a nem alkalmazott személyzetnek pedig kevesebb mint 10 %-a nő; sajnálatának ad hangot a fenti számok miatt, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a nemek közötti egyensúly tekintetében;

37.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány hatásáról 2020-ban készített felmérést követően és annak eredményei alapján a közös vállalkozás humán erőforrás részlege 2021-ben is nagyon aktívan a pszichoszociális megelőző intézkedésekre összpontosít az érzelmi jóllét és a stresszkezelés területén;

38.

megjegyzi, hogy 2021-ben 14 álláshirdetést tettek közzé nyilvánosan hat ideiglenes alkalmazott és nyolc szerződéses alkalmazott számára, és hogy összesen 14 kiválasztási eljárást folytattak le, amelyek közül hármat 2020-ban, a fennmaradó 11-et pedig 2021-ben tették közzé;

Irányítási és kontrollrendszerek

39.

megállapítja, hogy 2020 és 2021 folyamán külső szakértők által végzett rendszeres éves értékeléseknek és intenzív belső ellenőrzéseknek vetették alá a közös vállalkozást, amelyek kiterjedtek a közös vállalkozás legtöbb kritikus tevékenységi területére, és hogy az ellenőrzések és értékelések nyomán az azonosított kockázatok kezelése érdekében korrekciós intézkedéseket hajtottak végre; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy ez az adminisztratív terhek növekedését eredményezte, miközben nem volt nyilvánvaló, hogy az újabb kontrollok hatékonyak voltak-e, és javították-e a rendszert;

40.

megjegyzi, hogy 2021-ben a közös vállalkozás még inkább összehangolta az irányításra és a belső kontrollra (MICS) vonatkozó standardjait, mutatóit és eljárásait az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerével;

41.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás fokozatos megközelítést követett a belső kontroll rendszer erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása terén, amely a MICS működésében azonosított hiányosságokon alapult, és megfelelő korrekciós intézkedéseket fogalmazott meg; ennek eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy kiadják az igazgató megbízhatósági nyilatkozatát, és erről beszámolnak a konszolidált éves tevékenységi jelentésben (CAAR);

42.

megjegyzi, hogy a 2021-es CAAR-ban a közös vállalkozás arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi elem integrált módon működik együtt; megjegyzi azonban, hogy mivel az egyik elemnél – nevezetesen a „Kontrolltevékenységek – A személyzet jólétével kapcsolatos kérdések” című fejezetben – kritikus hiányosságot találtak, a közös vállalkozás vezetése arra a következtetésre jutott, hogy a belső kontrollrendszer összességében csak részben hatékony.

(1) A Tanács 2007/198/Euratom határozata 2007. március 27. a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

(2) A „Value estimates for ITER Phases of Construction, Operation, Deactivation and Decommissioning and Form of Party Contributions” és a „Cost Sharing for all Phases of the ITER Project” című ITER-dokumentumok.

(3) A becslések a 2017. június 14-i COM(2017) 319 bizottsági közleményen és a kapcsolódó SWD(2017) 232 bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. táblázatán alapulnak.

(4) Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet 83a. cikke. (HL P 45., 1962.6.14., 1385/62. o.).

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/546

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2023/1964 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0111/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (4) és különösen annak 5. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0092/2023),

1.	jóváhagyja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/547

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1965 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt SESAR közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0114/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 4b. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0118/2023),

1.	mentesítést ad a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/549

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1966 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0118/2023),

mivel az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás (SESAR) Közös Vállalkozás a hetedik kutatási keretprogramon belül 2007 februárjában jött létre nyolcéves időtartamra (SESAR 1); mivel 2014 júniusában a Tanács módosította az alapító rendeletet, és a Horizont 2020 program keretében 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás működésének időtartamát (SESAR).

B.	mivel a Tanács 2021 novemberében elfogadta az egységes alap-jogiaktust: ez hozta létre a SESAR 3 Közös Vállalkozást, amely a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra a SESAR helyébe lép (1);

mivel a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás a korszerűsített európai légiforgalmi szolgáltatás fejlesztésére irányuló köz-magán társulás; mivel alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol), valamint a teljes légi közlekedési értékláncot lefedő több mint 50 szervezet a repülőterektől, a légtérfelhasználók valamennyi kategóriájától, a léginavigációs szolgáltatókon át a drónüzemeltetőkig és -szolgáltatókig.

mivel a Horizont Európa programból a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – legfeljebb 600 millió EUR, amelyből legfeljebb 30 millió EUR nyújtható igazgatási költségekre; mivel a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás magánszektorbeli tagjai a 10 éves időszak alatt legalább 500 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtanak – vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást –, amelyből legfeljebb 25 millió EUR nyújtható igazgatási költségekre.

E.	mivel az Eurocontrolnak a 10 éves időszak alatt összesen legfeljebb 500 millió EUR-val kell hozzájárulnia, amelyből legfeljebb 25 millió EUR nyújtható igazgatási költségekre; mivel a hozzájárulás a kiegészítő tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulásokból is áll;

F.	mivel a költségvetési rendeletet és a magas szintű irányítási normákat valamennyi uniós intézménynek tiszteletben kell tartania;

G.	mivel a közös vállalkozás egyik legfontosabb célja a zöldebb légi közlekedésre való gyors átállás támogatása az európai zöld megállapodással összhangban;

Általános megjegyzések

rámutat, hogy a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás háromoldalú közös vállalkozásként – az uniós költségvetés és a magánszektorbeli tagok hozzájárulásai mellett – az Eurocontrol mintegy 500 millió EUR összegű hozzájárulását használja fel a Horizont Európa tevékenységeire, és hogy mivel a Bizottság az Eurocontrol hozzájárulását nem vette figyelembe termelékenységi modelljében, a közös vállalkozás ebből eredő alacsonyabb termelékenységi aránya nem hasonlítható össze közvetlenül a többi közös vállalkozás esetében megállapított aránnyal;

sajnálatának ad hangot, amiért a közös vállalkozás (másokhoz hasonlóan) arról számolt be, hogy a belső költségvetési és erőforrás-tervezési folyamat után vezetőiket nem vonják be a felügyeletet ellátó főigazgatóság és a Költségvetési Főigazgatóság közötti tárgyalási folyamatba; sajnálja továbbá, hogy a közös vállalkozás szerint a végrehajtandó költségvetés növelése ellenére nem kaptak megfelelő tájékoztatást sem a Bizottság termelékenységi modelljéről – amelyet az új többéves pénzügyi keret szerinti programjaik végrehajtásához szükséges emberi erőforrások meghatározásához használtak –, sem arról, hogy a személyzet maximális létszámát milyen alapon határozták meg;

üdvözli az új jogi személy, a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás létrejöttét eredményező zökkenőmentes átmenetet, és megjegyzi, hogy a közös vállalkozás több átfogó koordinációs mechanizmust dolgozott ki, amelyek lehetővé tették az átlátható és strukturált együttműködést, és a szervezet egyes tagjainak egyéni szakértelmére támaszkodtak, különös tekintettel arra, hogy 2021 februárjában az átállást segítő koordinációs csoportot hoztak létre;

elismeri, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a közös vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső ellenőrzési rendszerek gyengeségeit, és felkészítenek a megnövekedett felelősségi körökből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségeit, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

hangsúlyozza a közös vállalkozás fontosságát a digitális európai égbolt kiteljesítésében; kiemeli, hogy a SESAR és a CEF európai partnerségeire vonatkozó 2021–2027-es javaslatok döntő fontosságúak a digitalizált és ökológiai légi közlekedés jövője szempontjából, és azok számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani;

hangsúlyozza az Egységes Európai Égbolt 2+ fontosságát, és kéri annak időben történő elfogadását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a műholdas rendszerek navigációra, kommunikációra és nyomon követésre való használata, valamint az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) teljes körű kiépítése hozzá fog járulni az európai digitális egységes égbolt kiteljesítéséhez;

emlékeztet a közös vállalkozás stratégiai szerepére a légi közlekedési ágazat dekarbonizációjában, mivel számos projektjük a digitális technológia hasznosítására összpontosít a zöldebb légi közlekedési ágazatra való átállás támogatása érdekében;

üdvözli, hogy a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2021 és 2031 között átfogó kutatási és innovációs tevékenységet fog végezni, az ún. digitális európai égbolt programot, amelyet a SESAR innovációs portfóliójának részeként szerveznek meg; üdvözli továbbá a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás számára meghatározott egyéb prioritásokat, mint például: szinergiák kiaknázása más európai partnerségekkel és nemzeti vagy regionális légiforgalmi szolgáltatás-korszerűsítési programokkal; az intézményi és ágazati érdekelt felek bevonásának biztosítása; a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés biztosítása; a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás tevékenységeinek és eredményeinek kommunikációs kezdeményezések révén történő előmozdítása;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások között nincs harmonizált meghatározás az „igazgatási költségek” fogalmára, amely tagjaik pénzügyi hozzájárulásának kiszámításához szolgál alapul, és előfeltétele az összehasonlítható számadatok meghatározásának; ezt szem előtt tartva közös iránymutatásokat kér valamennyi közös vállalkozás számára, hogy összehangolt megközelítést alkalmazhassanak az igazgatási költségek bizonyos kategóriáinak – például a konzultációkkal, tanulmányokkal, elemzésekkel, értékelésekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások – osztályozására;

10.

egyetért a Számvevőszék azon észrevételével, hogy mivel a közös vállalkozások önállók és felelősek munkaprogramjaik végrehajtásáért, jobban be lehetett volna őket vonni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret humánerőforrás-tervezési folyamatába;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

11.

üdvözli, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2021. évi éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból hűen és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, és hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

12.

megállapítja, hogy a 2021-ben rendelkezésre álló teljes költségvetés (beleértve a korábbi évek fel nem használt előirányzatainak áthozatalát, a címzett bevételeket és a következő évre történő átcsoportosításokat is) 34,8 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot (2020-ban 163,2 millió EUR) és 69,9 millió EUR (2020-ban 179,2 millió EUR) összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott;

13.

megjegyzi, hogy ami a közös vállalkozás tagjai operatív kötelezettségeinek jelenlegi szintjét illeti, 2021 végéig a közös vállalkozás a Horizont 2020 program keretében aláírt támogatási megállapodásokra és szerződésekre lekötötte az 555,8 millió EUR összegű maximális uniós hozzájárulást, amelyből az elkövetkező években még mintegy 92,5 millió EUR-t (azaz 16,6%-ot) kell kifizetni a még le nem zárt projektekre és szerződésekre; megállapítja emellett, hogy a magánszektorbeli tagok jogilag kötelezettséget vállaltak arra, hogy teljes egészében biztosítják az ágazati tagsági megállapodásban meghatározott 280 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást, az Eurocontrol pedig arra, hogy 433,4 millió EUR összegű hozzájárulást nyújt, ami a kétoldalú megállapodásban meghatározott 475 millió EUR-s operatív hozzájárulási cél 91%-ának felel meg;

14.

kiemeli, hogy a közös vállalkozás Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló 2021. évi kifizetési költségvetésének felhasználási aránya 93% volt, és hogy a közös vállalkozásnak alig volt 2021. évi operatív kötelezettségvállalási előirányzata, mivel 2020 végéig utolsó pályázati felhívását is lezárta;

15.

elismeri a Covid19-válságnak az ágazatra gyakorolt folyamatos hatásait; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás számos intézkedést hajtott végre, többek között szükség esetén meghosszabbította a támogatások időtartamát annak érdekében, hogy a projektek az európai légiforgalmi szolgáltatási (ATM) főterv ütemtervének megfelelően befejezhessék validálási tevékenységeiket és műszaki eredményeket érhessenek el; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás tagjai és partnerei sikeresen mozdították elő az új technológiákat és eljárásokat a SESAR innovációs portfólióján keresztül, összhangban az európai ATM-főtervben – az ATM digitális átalakítására vonatkozó európai ütemtervben – meghatározott ütemezéssel;

16.

megállapítja, hogy a 2021. évi költségvetés lezárásakor 17,55 millió EUR hiányt mutattak ki (amelyből 292 513 EUR hiányt a SESAR 1 többlete visszafizetését követően a SESAR 1 tekintetében és 17,26 millió EUR hiányt a SESAR 2020 tekintetében), és hogy a fennmaradó halmozott többlet 592 241 EUR-t tesz ki;

Teljesítmény

17.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás a 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumban ismertetett fő szakpolitikai és operatív célkitűzéseit 2021-ben mind teljesítette;

18.

nagyra értékeli, hogy a közös vállalkozás a Covid19-válsággal és annak a közös vállalkozás tagjaira gyakorolt pénzügyi hatásával összefüggésben számos költségvetési intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy azonnali pénzforgalmi támogatást nyújtson a tagoknak és a légi közlekedési ágazatnak;

19.

üdvözli a SESAR innovációs napjai első alkalommal való megrendezését és a fiatal tudósoknak szentelt valamennyi projektet;

20.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás 2021-ben három kutatási területén (feltáró kutatás, ipari kutatás és validálás, valamint igen nagyszabású demonstrációs tevékenységek) tovább folytatta 71 projekt irányítását és nyomon követését, 300 különböző kedvezményezettel, amelyek közel 20%-a kkv, 17%-a felsőoktatási szervezet vagy egyetem, 9%-a pedig kutatási szervezet, és intézkedéseket javasol a kkv-k számának növelésére a közös vállalkozás által irányított projektek általános körében;

Közbeszerzés és személyzet

21.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás, mivel az átállási folyamatra összpontosít, korlátozta a közbeszerzési eljárások maximális számát, és 10 közbeszerzési eljárással foglalkozott, köztük hat nagyon alacsony értékű közbeszerzéssel; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás hat intézményközi szolgáltatási keretszerződést, két közvetlen szolgáltatási szerződést, nyolc, a közös vállalkozás keretszerződéseit/intézményközi megállapodásait végrehajtó egyedi szerződést és egy díjról szóló megállapodást írt alá;

22.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás kilencven módosítást írt alá szerződései, egyedi szerződései, egyetértési megállapodásai és szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásai tekintetében, főként a SESAR 3-ra való áttérés következtében;

23.

üdvözli, hogy valamennyi eljárást a SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályainak megfelelően hajtották végre az átláthatóság, a beszállítók közötti tisztességes verseny és a közös vállalkozás pénzeszközeinek leghatékonyabb felhasználása érdekében;

24.

kiemeli, hogy 2021-ben a közös vállalkozás elfogadta az e-közbeszerzést és az e-benyújtást, és hogy a célkitűzéseit elősegítő közbeszerzési tevékenységek irányítása és időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében a SESAR közös vállalkozás a szerződésekkel kapcsolatban továbbra is intézkedéstervező eszközt használt az összes közbeszerzési/szerződéses tevékenység rögzítésére; megjegyzi továbbá, hogy ezt az aktát hetente frissítik az operatív indítványozó tisztviselőkkel és a vállalatirányítási csoporttal együttműködve;

25.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2021. évi jóváhagyott létszámterve 38 ideiglenes vagy szerződéses alkalmazott és két kirendelt nemzeti szakértő alkalmazását teszi lehetővé az Európai Unió Európai Bizottságra vonatkozó éves általános költségvetésének megfelelően;

26.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a nemek közötti egyensúly tekintetében az előző évhez képest nem nőtt jelentősen a nők részvétele, a női projektkoordinátorok részvétele a Horizont 2020 projektekben, valamint a női tagok száma a tanácsadó csoportokban, szakértői csoportokban, értékelő bizottságokban, egyéni szakértők körében stb.; sajnálattal állapítja meg, hogy a Horizont 2020 projektek női résztvevőinek aránya az előző évhez képest 2021-ben 30%-ról 29%-ra csökkent; sajnálattal állapítja meg, hogy a közös vállalkozás 2021. évi éves jelentése szerint az igazgatótanácsban (1 nő, 27 férfi) nagy szükség van a nemek közötti egyensúly javítására; csalódottságának ad hangot a fenti számok miatt, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a nemek közötti egyensúly tekintetében;

27.

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2018 és 2021 közötti időszakban a kölcsönmunkaerő átlagos éves aránya valamennyi közös vállalkozás esetében továbbra is magas, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet mintegy 11%-a volt; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően a közös vállalkozás jelentős személyzeti fluktuációjához vezet, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy az ideiglenes személyzet alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a közös vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében;

28.

megjegyzi, hogy 2021-ben folytatódott a munka a SESAR közös vállalkozás brüsszeli épületeiben a munkakörnyezet és a személyzet számára kínált létesítmények termelékenységének, biztonságának és hatékonyságának fenntartása érdekében;

29.

rámutat arra, hogy a személyzeti erőforrások hatékony elosztása 2021-ben is prioritás maradt a SESAR közös vállalkozás számára, és hogy az erőfeszítések a személyzet szakmai fejlődésére és karrierfejlesztésére összpontosítottak, és biztosították, hogy az elkülönített személyzeti erőforrásokat a leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legeredményesebb módon használják fel;

30.

megjegyzi, hogy 2021-ben a közös vállalkozás végrehajtási szabályainak megfelelően végezte el az értékelést, és el tudta végezni az átsorolási eljárást, amelynek eredményeként nyolc ideiglenes alkalmazottat átsoroltak;

31.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozások alkalmazottaira vonatkozó munkáltatói hozzájárulások azon részét, amely a közös vállalkozások nem uniós támogatásban részesülő bevételeinek az összes bevételükhöz viszonyított arányának felel meg, a közös vállalkozások 2016 óta nem fizették be az uniós nyugdíjrendszerbe, mivel a Bizottság nem irányozta elő ezeket a kiadásokat a közös vállalkozások költségvetésében, és nem is kérte hivatalosan a befizetéseket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

Belső kontroll

32.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 kifizetések utólagos ellenőrzése a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága Közös Ellenőrzési Szolgálatának a feladata, és hogy a 2021 végén rendelkezésre álló utólagos ellenőrzések eredményei alapján a közös vállalkozás 0,7%-os (2020-ban 3,46%-os) reprezentatív hibaarányról és 0,6%-os (2020-ban 1%-os) fennmaradó hibaarányról számolt be a Horizont 2020 projektek (elszámolások és végső kifizetések) tekintetében; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás szerint az a végső cél, hogy a program lezárását követően az összes audit, valamint korrekciós és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevétele után a fennmaradó hibák aránya a lehető legjobban megközelítse a 2%-ot;

33.

elismeri, hogy a hibaarányok 2021. évi csökkenése többek között a támogathatósági szabályok kedvezményezettek általi jobb ismeretének és az inherens tanulási folyamatnak, valamint a kommunikációs kampányok, a célzott webináriumok és a különösen az újonnan érkezőknek és a kkv-knak szóló képzések eredményeinek tudható be; hangsúlyozza, hogy a hibaarányokat óvatosan kell kezelni, mivel azok az ellenőrzési eredményekből származó további adatok rendelkezésre állásának függvényében változhatnak;

34.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás operatív kifizetésekre vonatkozó kontrolljának értékeléséhez a Számvevőszék a végső kedvezményezettek szintjén egy véletlen mintán megvizsgálta a Horizont 2020 keretében 2021-ben teljesített kifizetéseket, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat; megállapítja, hogy a Számvevőszék hibát talált és számszerűsített egy olyan esetben, amikor a kedvezményezett olyan közvetlen személyi költségeket jelentett be, amelyeket alvállalkozói költségként kellett volna elszámolni; megállapítja azonban, hogy mivel a támogatási megállapodás nem irányozott elő ilyen kiadásokat a kedvezményezett számára, ezek a felmerült költségek nem voltak támogathatók;

35.

felhívja a figyelmet a Számvevőszék megállapítására, amely megerősítette, hogy a bejelentett személyzeti költségek tekintetében tartós rendszerszintű hibák vannak, és különösen a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében nagyobb a hibakockázat, mint más kedvezményezetteknél; kiemeli, hogy ezekről a hibákról a Számvevőszék 2017 óta készült korábbi éves jelentései is rendszeresen beszámolnak; hangsúlyozza ezért, hogy a Horizont 2020 személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályainak egyszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazása az előfeltétele annak, hogy a hibaarányokat megbízhatóan a lényegességi szint alatt lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozásnak meg kell erősítenie belső kontrollrendszereit a kkv-k és az új kedvezményezettek tekintetében megnövekedett kockázat kezelése érdekében, és nyomatékosan javasolnia kell a „Personnel Costs Wizard” informatikai eszköz alkalmazását a hibákra hajlamosabb kedvezményezettek egyes kategóriái, például a kkv-k és az új kedvezményezettek esetében; üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását;

36.

éves tevékenységi jelentése alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás teljesítette a 2021–2023-as egységes programozási dokumentumban meghatározott, a hatékony pénzügyi, igazgatási és szervezeti irányítással kapcsolatos valamennyi célkitűzését ezen a területen; megjegyzi, hogy ez magában foglalja a közös vállalkozás projektellenőrzési tevékenységei hatékonyságának és eredményességének nyomon követését, a közös vállalkozás szervezeti és irányítási tevékenységei hatékonyságának és eredményességének nyomon követését, a kivételek és meg nem felelési események nyilvántartásának nyomon követését (a cél 1%-on belül van);

37.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás egy meg nem felelési eseményt rögzített, amely a Horizont 2020 garanciaalap aktiválásának elmulasztásából vagy egy kedvezményezett csődje miatti visszafizetési felszólítás kibocsátásából ered (763702. sz. Horizont 2020 projekt (PercEvite)), valamint egy kivételt a közös vállalkozás helyiségei riasztórendszerének nyomon követésére és karbantartására vonatkozó szerződés (CTR SJU/LC/327-CTR) meghosszabbításához kapcsolódóan;

Összeférhetetlenség, csalásmegelőzés és -felderítés

38.

kiemeli, hogy 2022 első negyedévében az ügyvezető igazgatónak benyújtottak egy csalás elleni végrehajtási jelentést, amely áttekintést nyújt a közös vállalkozás által 2021-ben végzett, csalás elleni tevékenységekről, és hogy a jelentés konkrétan leírja az etika területén és a csalás elleni küzdelem terén 2021 negyedik negyedévében létrehozott konkrét képzéseket, amelyek kitértek a csalás fogalommeghatározásaira, a figyelmeztető jelzésekre, a súlyos szabálytalanságok, az összeférhetetlenség, a külső tevékenységek, az ajándékok és a kedvezmények bejelentésére, a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisára, a kettős finanszírozásra és a plagizálásra;

39.

megjegyzi továbbá, hogy az összeférhetetlenség tekintetében 2021 decemberében a SESAR 3 közös vállalkozás irányító testülete új szabályokat fogadott el a közös vállalkozással kapcsolatos összeférhetetlenségek bizalmas kezelésére, megelőzésére, elkerülésére és kezelésére vonatkozóan, felváltva a korábbi, 2008 óta alkalmazandó szabályokat, továbbá hogy 2021 decemberében az irányító testület magatartási kódexét ugyancsak elfogadták;

Belső ellenőrzés

40.

megjegyzi, hogy 2021 folyamán a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) ellenőrizte a közös vállalkozás humánerőforrás-menedzsmentjét és etikai normáit; megjegyzi, hogy a terepmunkára távolról került sor, és a zárójelentést 2021. november 9-én tették közzé;

41.

megjegyzi, hogy az ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a közös vállalkozás humánerőforrás-menedzsmentre és az etikai környezet előmozdítására létrehozott irányítási és kontrollrendszereit összességében megfelelően alakították ki, hatékonyan és eredményesen hajtják végre, és azok támogatják a közös vállalkozást üzleti célkitűzéseinek elérésében;

42.

megjegyzi azonban, hogy bár az ellenőrzés nem vezetett kritikus vagy nagyon fontos problémák megállapításához, a Belső Ellenőrzési Szolgálat úgy véli, hogy van néhány hiányosság, és van még mit javítani bizonyos területeken, mint például a munkaterhelés kezelése, a felvételi eljárás és az éves érdekeltségi nyilatkozatok, az egyéni célkitűzések meghatározása és az emberi erőforrással kapcsolatos ügyekre vonatkozó kommunikáció;

43.

üdvözli, hogy a Számvevőszék ajánlásainak és a mögöttes kockázatoknak a kezelése érdekében a SESAR közös vállalkozás részletes cselekvési tervet dolgozott ki; üdvözli továbbá, hogy az IAS megerősítette a részletes cselekvési terv megfelelőségét, és hogy a közös vállalkozás várhatóan 2022 végéig végrehajtja az összes intézkedést.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/555

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1967 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás (2021. november 30. előtt SESAR közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0114/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 4b. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0118/2023),

1.	jóváhagyja a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/557

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1968 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Vasút Közös Vállalkozás (2021. november 30-ig a Shift2Rail közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasút Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0115/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0090/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Vasút Közös Vállalkozás ideiglenes ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vasút Közös Vállalkozás ideiglenes ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/559

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1969 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasút Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0090/2023),

A.	mivel a Tanács 2021 novemberében elfogadta az Európai Vasút Közös Vállalkozást létrehozó (EU) 2021/2085 rendeletet (egységes alap-jogiaktus) (1), amely a Horizont Európa program keretében a 2031. december 31-ig tartó időszakra az Shift2Rail (S2R) közös vállalkozás helyébe lép;

mivel a közös vállalkozás egy köz-magán társulás, amelynek célja, hogy küldetésorientált kutatási és innovációs (K+I) tevékenységeket irányítson és koordináljon az európai vasúti rendszerek jelentős átalakítása érdekében; mivel a közös vállalkozás fő célkitűzései a hozzájárulás az egységes európai vasúti térség megvalósításához, a vonzóbb, felhasználóbarátabb, versenyképesebb, megfizethetőbb, könnyebben karbantartható, hatékonyabb és fenntarthatóbb, a tágabb mobilitási rendszerbe integrált európai vasúti rendszerre való gyors átállás biztosítása, valamint az erős és globálisan versenyképes európai vasúti ágazat kialakításának támogatása;

mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint különböző vasúti ágazati partnerek (a fő érdekelt felek, többek között vasútiberendezés-gyártók, vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők és kutatóközpontok), és a közös vállalkozásban társult tagként más szervezetek is részt vehetnek; mivel az Uniótól eltérő tagok hozzájárulása nem korlátozódhat az adminisztratív költségek, valamint a kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtásához szükséges társfinanszírozás fedezésére, hanem egyéb tevékenységekre is ki kell terjednie;

D.	mivel a költségvetési rendeletet és a magas szintű irányítási normákat az Unió összes intézményének tiszteletben kell tartania;

Általános megjegyzések

üdvözli, hogy az éves beszámoló minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; kiemeli azt is, hogy a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek minden lényeges szempontból jog- és szabályszerűek;

elismeri, hogy a Horizont Európa ambiciózus célokat tűz ki a közös vállalkozás számára, amelyek csak akkor érhetők el, ha olyan hatékony megoldásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek kezelik a belső kontrollrendszerek gyengeségeit, és felkészítik a közös vállalkozást a felelősségi körök kiszélesedéséből eredő jövőbeli kihívásokra, például az emberierőforrás-menedzsment és -tervezés területén; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a különösen bonyolult és megterhelő számítások és jelentéstételi követelmények jelentős hibakockázatot jelentenek, és ezért kéri, hogy lehetőség szerint vizsgálják meg olyan egyszerűsítések lehetőségét, amelyek összeegyeztethetők a meglévő jogi kerettel;

megállapítja, hogy az (EU) 2021/2085 rendeletben meghatározott időszakra azközös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EEA-előirányzatokat is – „legfeljebb 600 millió EUR, amelyből legalább 50 millió EUR-t a rendszerpillérre fordítanak, és legfeljebb 24 millió EUR fordítható igazgatási költségekre” megállapítja, hogy a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai összesen legalább 600 millió EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve az igazgatási költségekre szánt legfeljebb 24 millió EUR-t.

emlékeztet arra, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében a jelenleg 75 %-ban közúton szállított szárazföldi árufuvarozás jelentős részét át kell helyezni a vasútra és a belvízi utakra; megjegyzi, hogy az automatizált és összekapcsolt multimodális mobilitás a digitalizáció által lehetővé tett intelligens forgalomirányítási rendszerekkel együtt egyre nagyobb szerepet fog játszani;

üdvözli a közös vállalkozás arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Európai Parlament 2020. évi mentesítésére adott válaszai alapján továbbfejlessze az új partnerség és az Unió meglévő finanszírozási mechanizmusai közötti szinergiákat, beleértve az olyan uniós programok keretében finanszírozott projekteket is, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa terv, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, valamint az InvestEU; megjegyzi, hogy ezek az erőfeszítések magukban foglalják a más uniós programokkal való lehetséges kapcsolatok előmozdítására tervezett tevékenységeket, az államok képviselőinek csoportjában a tagállamokkal való együttműködést, valamint egy kiépítési csoport létrehozását a kiépítési és beruházási tervek azonosításának és más uniós finanszírozási eszközökkel való összehangolásának támogatása érdekében; hangsúlyozza e munka folytatásának fontosságát a fenntarthatóbb, megbízhatóbb és vonzóbb vasúti rendszer megvalósítása érdekében;

üdvözli a Bizottság 2020 decemberében elindított új fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját, amely konkrétabb mérföldköveket tartalmaz a vasúti ágazat számára az intelligens és fenntartható jövő előmozdítása érdekében; megállapítja, hogy a 82 kezdeményezést tartalmazó cselekvési terv lefekteti annak alapjait, hogy az uniós közlekedési rendszer hogyan érheti el a zöld és digitális átalakulást, és hogyan válhat ellenállóbbá a jövőbeli válságokkal szemben.

kiemeli, hogy a Horizont Európa programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nagysebességű vasúti forgalom 2030-ig 50 %-kal növekedjen; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli 500 km-nél rövidebb menetrend szerinti közösségi közlekedésnek karbonsemlegesnek kell lennie, és az automatizált mobilitást széles körben be kell vezetni, valamint 2050-re a vasúti árufuvarozásnak a kétszeresére kell nőnie; emlékeztet arra, hogy a nagy sebességű vasúti forgalomnak a háromszorosára kell nőnie, és a fenntartható és intelligens, nagy sebességű összeköttetéssel rendelkező közlekedéshez felszerelt multimodális transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) 2030-ra működőképesnek kell lennie a törzshálózatban; hangsúlyozza, hogy az ERTMS 2030-ig történő teljes kiépítése kiemelt prioritás;

megjegyzi, hogy a digitális átalakulás javíthatja a mobilitáshoz és a közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztémákat; megjegyzi, hogy a digitalizáció javíthatja a környezeti és költségteljesítményt, és ezzel egyidejűleg növelheti a biztonsági szinteket, hozzájárulva a jobb életminőséghez; fejlettebb szintű automatizálásra, gyorsabb és megbízhatóbb konnektivitásra, valamint a mobilitási szolgáltatások irányításának az információtechnológia segítségével megvalósuló mélyreható átalakítására szólít fel; úgy véli, hogy a legtöbb állomáson és vonalon a nyilvánosság javát szolgálhatná az utasok gyors internetkapcsolata, a felhasználóorientált telematika és a megkönnyített multimodalitás;

10.

üdvözli a közös vállalkozás azon vállalását, hogy egy tervszerűen integrált európai vasúti hálózat kialakítása, a kölcsönös átjárhatóság akadályainak felszámolása és az intelligens, fenntartható és reziliens vasúti rendszer létrehozása érdekében elősegíti a kutatási és innovációs tevékenységeket az egységes európai vasúti térség fejlődése összehangolt megközelítésének biztosítása céljából, hogy az Unió egészében biztosítsa az összekapcsoltságot; kiemeli a közös vállalkozás támogatásának fontosságát, tekintettel a vasút előnyeire a környezeti teljesítmény és a biztonság terén;

11.

gratulál a közös vállalkozásnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásáról, valamint a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában és a digitális évtizedben felvázolt célokhoz való hozzájárulásáról szóló folyamatos és aktív jelentéstételéhez, amin keresztül maximalizálja a lehetséges összhangot az Unió stratégiai céljaival;

12.

hangsúlyozza a közös vállalkozás és az Európai Vasúti Ügynökség közötti együttműködés fontosságát a kidolgozott projektek interoperabilitásának biztosítása érdekében;

13.

megállapítja, hogy az Európai Vasút Közös Vállalkozás hivatalosan 2021. november 30-án indult;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

14.

hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás 2021.évi költségvetése nem tartalmaz semmilyen bevételt vagy kötelezettségvállalási/kifizetési előirányzatokat a közös vállalkozás Horizont Európa programból vagy a magánszektorbeli tagjaitól származó erőforrásokkal kapcsolatban, és kizárólag a Shift2Rail közös vállalkozással és a Shift2Rail-tagokkal kapcsolatos előirányzatokból áll;

15.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás költségvetése 2021-ben a véglegesen elfogadott formájában, az előző évek azon fel nem használt előirányzataival együtt, amelyeket a közös vállalkozás átvitt a folyó évi költségvetésbe, valamint a címzett bevételekkel és a következő évre történő átcsoportosításokkal együtt a kötelezettségvállalási előirányzatokat tekintve 13,625 millió EUR-t (2020: 84,1 millió EUR), a kifizetési előirányzatokat tekintve pedig 68,440 millió EUR-t (2020: 75,8 millió EUR) tett ki;

16.

üdvözli, hogy 2021 év végére a közös vállalkozás 100 %-ban végrehajtotta az aktív költségvetésében rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokat, amelyek személyzeti és igazgatási kiadásokat tartalmaznak, és hogy a kifizetési előirányzatokat az aktív források 85 %-ának erejéig hajtották végre; megállapítja, hogy a végrehajtás aránya – a közös vállalkozás teljes költségvetésével való összehasonlításban, beleértve a folyó évben nem szükséges fel nem használt előirányzatokat is – a kötelezettségvállalási előirányzatokat tekintve 100 %-ot, a kifizetési előirányzatokat tekintve pedig 63 %-ot tett ki;

17.

megállapítja, hogy 2021 végéig a magánszektorbeli tagok összesen 189,6 millió EUR jóváhagyott hozzájárulást teljesítettek, amely 10,5 millió EUR készpénzből és 179,1 millió EUR természetbeni hozzájárulásból állt, valamint a további tevékenységekhez összesen 208,8 millió EUR természetbeni hozzájárulást teljesítettek, szemben az Unió összesen 339,2 millió EUR összegű teljes pénzbeli hozzájárulásával;

18.

megállapítja, hogy 2021 áprilisában a közös vállalkozás elindította a Horizont 2020 program utolsó pályázati felhívását; megállapítja, hogy e felhívással a közös vállalkozás 2021 végére csaknem 385,5 millió EUR-t lekötött az aláírt Horizont 2020 támogatási megállapodásokra nyújtott maximális uniós hozzájárulásból, amelyből mintegy 96,4 millió EUR-t (25 %) az elkövetkező években kell majd kifizetni; megállapítja továbbá, hogy a magánszektorbeli tagok jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy 572,6 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást nyújtanak;

19.

kiemeli, hogy a közös vállalkozás a Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló kötelezettségvállalási költségvetését 100 %-ban végrehajtotta; megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2021. évi operatív kifizetési költségvetésének – beleértve a fel nem használt és átcsoportosított operatív előirányzatokat is – felhasználási aránya 61 %-ra csökkent (2020: 76 %); tudatában van annak, hogy ezt főként a kedvezményezettek technikai jelentéseinek nem megfelelő minősége, illetve az okozta, hogy a kedvezményezettektől további bizonyítékokat kellett bekérni a projekteredmények megvalósulásának alátámasztásához; felhívja a közös vállalkozást, hogy a jövőbeli késedelmek elkerülése érdekében tárjon fel minden további lehetőséget a projekteredményekre vonatkozó jelentéstételi szabályok megkönnyítésére; megállapítja ezenfelül, hogy a közös vállalkozás kifizetéseinek nagy része több kedvezményezett által megfelelően végrehajtott projektmunkacsomagokra fizetett átalányösszeget jelent; megállapítja, hogy ezért egyetlen kedvezményezett késedelme is hatással van a munkacsomaghoz kapcsolódó teljes átalányösszeg kifizetésére;

20.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás sikeresen teljesített több mint 70, működési pályázati eljárásokhoz és támogatási megállapodásokhoz kapcsolódó kifizetést, összesen 39,3 millió EUR összegben; megállapítja, hogy a közös vállalkozás felhívta az irányító testület figyelmét a kedvezményezettek által készített jelentések minőségének fontosságára, valamint annak szükségességére, hogy a kedvezményezettek és/vagy szerződő felek betartsák a határidőket, valamint hogy 2021 novemberében tájékoztatta az irányító testületet, hogy a kifizetési kérelmek és az alátámasztó dokumentumok kedvezményezettek általi benyújtásának késedelmei miatt év végére mintegy 17,5 millió EUR összegű kifizetési előirányzat felhasználatlan marad; megállapítja továbbá, hogy a közös vállalkozásnak ezt az összeget át kellett csoportosítania a fel nem használt előirányzatok közé, hogy újra bekerülhessen a 2022. évi kifizetési előirányzatok közé; megállapítja, hogy a közös vállalkozás saját nézete szerint ezzel az átcsoportosítással 84 %-os végrehajtási arányt ért el a működési kifizetések (működési kiadások) tekintetében;

Teljesítmény

21.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás 2021-ben további előrelépést tett a Shift2Rail program megvalósítása terén, annak ellenére, hogy a Covid19-világjárvány hátrányosan érintette az operatív tevékenységeket, a 2020-as késedelmekhez képest újfent mintegy 6 hónappal tovább késleltetve a program eredményeit, különösen a 2021-ben folytatott helyszíni demonstrációs tevékenységek megnövekedett száma miatt; üdvözli, hogy a bevezetett belső kontrollrendszer biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

22.

megállapítja továbbá, hogy a közös vállalkozás 2021-ben 2 támogatást ítélt oda és írt alá összesen 2,34 millió EUR értékben a „research and innovation impact and benefits to make rail attractive for stakeholders” (a kutatás és innováció hatásai és előnyei a vasút vonzóvá tételében az érdekelt felek számára) és a „Digital Automated Coupler innovation for the European Delivery Programme” (a digitális automatikus kapcsolókészülék innovációja az európai megvalósítás érdekében) program keretében;

23.

kiemeli, hogy 2021 végére a Shift2Rail program fordulópontot jelentő mérföldköveket ért el a program végrehajtása szempontjából, és a Shift2Rail közös vállalkozás csaknem összes forrását lekötötték a program tevékenységeire, és valamennyi tervezett innovatív programhoz/horizontális tevékenységekhez kapcsolódó tevékenység folyamatban volt a támogatott projektek keretében; elismeréssel állapítja meg, hogy átlagosan a program közel 75 %-a megvalósult, vagyis elérte a 7 szintből a 6. technológiai készenléti szintet (2), és az operatív demonstrációk befejezését 2023-ra irányozták elő; megjegyzi, hogy összességében a 2021-ben végzett tevékenységek teljes értéke a becslések szerint 123,5 millió EUR-t tesz ki, amelyből 113,6 millió EUR-t az Unión kívüli egyéb tagok teljesítettek;

24.

megállapítja, hogy 2021 során a közös vállalkozás egy harmadik kontrollkapu-gyakorlat keretében értékelte kutatási és innovációs tevékenységeit; megállapítja, hogy e gyakorlat figyelembe vette az Shift2Rail közös vállalkozás többi tagja (Unió és a társult tagok) által koordinált aktív projektek éves felülvizsgálatának keretében benyújtandó anyagokat és jelentéseket; a közös vállalkozás e folyamat révén azt is biztosította, hogy megfelelően alkalmazzák a korábbi kontrollkapu-értékelés során megfogalmazott ajánlásokat; megállapítja, hogy általában véve mindez azt eredményezte, hogy a program számára hasznos volt ez a külső szakértelmen is alapuló visszajelzés;

Személyzet és munkaerő-felvétel

25.

megállapítja, hogy a folyamatban/függőben lévő munkaerő-felvételnek betudhatóan 2021. december 31-én 19 munkatárs, köztük egy kirendelt nemzeti szakértő állt rendelkezésre; megállapítja, hogy a közös vállalkozás létszámterve szerint 2021 év végéig 23 álláshelyet kellett volna betölteni;

26.

megállapítja, hogy az új Európai Vasút Közös Vállalkozás 2021. november 30-i elindítása miatt a személyzeti létszámterv a Shift2Rail közös vállalkozással összefüggésben elfogadott létszámterv maradt; megállapítja, hogy az irányító testület csak 2022. március 1-jén fogadta el az új személyzeti létszámtervet;

27.

az éves tevékenységi jelentés alapján megállapítja, hogy a személyzeti kiadásokat főként a közös vállalkozás személyzetének fizetéseire használták fel; megállapítja továbbá, hogy a közös vállalkozás külső támogatást is igénybe vett, hogy a személyzeti fluktuációból eredő hiányokat a munkaerő-felvételi folyamat alatt kitöltse, és meg tudjon birkózni a közös vállalkozás tevékenységeivel járó jelentős munkateherrel;

28.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ideiglenes alkalmazottak átlagos éves aránya továbbra is magas, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet 18 %-át teszi ki; emlékeztet arra, hogy a szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet a közös vállalkozásnál, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet; hangsúlyozza emellett, hogy az ideiglenes személyzet alkalmazásának továbbra is átmeneti megoldásnak kell maradnia, különben kedvezőtlenül érintheti a közös vállalkozás általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága, a lehetséges jogviták és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében; emlékeztet arra, hogy a közös vállalkozásnak formalizált modellt vagy iránymutatást kellene kidolgozniuk arra, hogy hogyan becsüljék meg a személyzeti igényeket (beleértve az alapvető kompetenciák iránti igényt is), azzal a céllal, hogy optimalizálják a személyzeti erőforrások felhasználását;

29.

sajnálja, hogy 2021-ben továbbra is magas volt a személyzeti fluktuáció, és a személyzet több tagja és egy kirendelt nemzeti szakértő is elhagyta a közös vállalkozást; megállapítja, hogy ez egyéb szempontokon túlmenően annak is tulajdonítható, hogy más uniós közös vállalkozások a szerződéses alkalmazotti álláshelyek helyett kínálni tudnak ideiglenes alkalmazotti álláshelyeket; fokozott erőfeszítésekre szólít fel az emberi erőforrások terén a személyzet fluktuációjának minimalizálása érdekében;

30.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás a Covid19-világjárványra reagálva – 2020-hoz hasonlóan – 2021-ben is követte az európai bizottsági megközelítést, és a személyzet védelmét szolgáló különleges intézkedéseket vezetett be; megállapítja, hogy ezt a távmunkában történő munkavégzés alkalmazásával, illetve a helyszíni munkavégzés alatt a munkatársak közötti fizikai érintkezések csökkentésével és védő intézkedések alkalmazásával biztosították; üdvözli, hogy a közös vállalkozás igyekezett ellensúlyozni a Covid19-világjárványnak a személyzet mentális egészségére gyakorolt negatív hatásait, és e célból már 2020-ban elindított egy jólléti programot;

31.

a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján a nemek közötti egyensúly tekintetében megjegyzi, hogy a közös vállalkozás igazgatótanácsában – figyelembe véve a váltakozó testületi tagokat – a nők aránya 10 %-ra csökkent az előző évi 13 %-hoz képest, és a képviselők csoportjában és a tudományos bizottságban a nők aránya – 2019-hez és 2020-hoz hasonlóan – 33 % volt; sajnálja, hogy ezek a számok az előző évekhez képest csökkentek vagy stagnáltak, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

32.

megállapítja, hogy a beszerzési tevékenységek végrehajtását illetően a közös vállalkozás betartotta az uniós költségvetési rendelet elveit és az Európai Bizottság közbeszerzési kézikönyvében nyújtott útmutatást; megállapítja, hogy ez a legjobb ár-érték arányt nyújtó tevékenységek végrehajtását eredményezte; a különböző közbeszerzési eljárások tekintetében megállapított értékek, amelyek a kutatási és innovációs tevékenységek és a program összértékét tekintve nem érik el a lényegességi szintet, a részt vevő munkatársak közös tudásának és magán- és közjogi szervezetekben szerzett korábbi tapasztalatainak eredményeképpen születtek;

33.

megállapítja, hogy a Számvevőszék észrevételeit követően a közös vállalkozás vállalja, hogy a Bizottság szolgálatai által biztosítandó számításokkal összhangban fizeti munkáltatói járulékait, miután megbizonyosodtak a jogi szempontokról, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében; felhívja a közös vállalkozást, hogy ne várja meg a fennmaradó hozzájárulások végleges kiszámítását, hanem vegye figyelembe ezt a kötelezettséget jövőbeli költségvetésének tervezésekor, például a nyugdíjjárulékok megfelelő elhatárolása révén;

34.

gratulál a közös vállalkozásnak ahhoz, hogy többéves cselekvési programjában meghatározta a vasút közlekedési rendszerben betöltött szerepének megerősítésére irányuló fő célokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez;

35.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2021-ben a programiroda továbbra is felügyelte a Shift2Rail program keretében 2016 óta odaítélt és aláírt 105 projekt és operatív szerződés végrehajtását, amelyek becsült kutatási és innovációs összértéke 805,1 millió EUR;

36.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás aktív szerepet játszott az ágazat láthatóvá tételében a vasút európai éve (2021) kezdeményezés során;

37.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a közös vállalkozás 2018 óta folyamatosan beszámol az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez való hozzájárulásáról;

38.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány továbbra is hatással van a közös vállalkozás, annak elődje és általában a vasúti ágazat tevékenységeire, és ennek következtében a program egyes eredményei tekintetében további késedelmek tapasztalhatók, amint az a közös vállalkozás éves tevékenységi jelentésében szerepel; felhívja a figyelmet a közös vállalkozás által hangsúlyozott tényre, vagyis hogy a Covid19-világjárvány még a legsúlyosabb hatások mérséklődését követően is hatással lesz a vasúti ágazat bizonyos műveleteire; ezért gratulál és ösztönzi a közös vállalkozást, hogy folytassa a programcsoportja és a projektkoordinátorai által a Covid19-világjárvány kezdete óta megvalósított részletes kockázatelemzési és -csökkentési terveket;

Belső ellenőrzés

39.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata megerősítette, hogy 2021-ben semmilyen módon nem sérült a személyes tárgyilagosság, még az összeférhetetlenséggel, hatókör-korlátozással, a nyilvántartásokhoz, a személyzethez vagy az ingatlanokhoz való hozzáférés korlátozásával vagy az erőforrásokkal összefüggő korlátokkal kapcsolatban sem;

40.

megállapítja, hogy a közös vállalkozásnál 2020 során elvégzett kockázatértékelését követően a belső ellenőr elkészítette a 2021–2023-as időszakra szóló stratégiai belső ellenőrzési tervet; megállapítja, hogy 2021 negyedik negyedévében a közös vállalkozás naprakész tájékoztatást nyújtott a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a tevékenységére befolyást gyakorló belső és külső fejleményekről, valamint átadta számára kockázati nyilvántartásának frissített változatát; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ezeket az információkat figyelembe fogja venni a 2022-es ellenőrzési munka megtervezése és a közös vállalkozás következő mélyre ható kockázatértékelésének és stratégiai belső ellenőrzési tervének elkészítése során;

41.

megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2021-ben elindította a Horizont 2020-támogatások végrehajtására és lezárására irányuló ellenőrzését, amelynek célja az volt, hogy értékelje a közös vállalkozásnál a Horizont 2020 keretében kötött támogatási megállapodások végrehajtása és lezárása során alkalmazott belső kontrollok kialakításának megfelelőségét, valamint hatékonyságát és eredményességét; felszólítja a közös vállalkozást, hogy válaszoljon a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés megállapításairól;

Belső kontroll

42.

kiemeli, hogy a közös vállalkozás 2020-ban átdolgozott belső kontrollkeretet fogadott el, és hogy az átdolgozott belső kontrollkeret első éves önértékelését 2021 első negyedévében végezték el, hogy 2020-ra visszatekintve értékeljék a belső kontrollok megfelelését és eredményességét, valamint a belsőkontroll-tevékenységek adott időpontban fennálló aktuális helyzetét;

43.

megállapítja, hogy 2022 első negyedévében hasonlóképpen ismét elvégezték a belső kontrollkeret új éves értékelését, amely a 2021-es helyzetet értékelte, mind a keretben foglalt 17 elv és 5 komponens szintjén, mind a keret egészének szempontjából; megállapítja, hogy erre az értékelésre 53 mutató alapján, az adott időpontban rendelkezésre álló összes releváns információ figyelembevételével került sor, beleértve a korábbi belső/külső ellenőrzésekből származó eredményeket és a közös vállalkozás kivételeket és meg nem felelési eseményeket rögzítő nyilvántartásában szereplő bejegyzéseket; a megfelelő értékelés elvégzése után megállapítja, hogy nem tártak fel lényeges hiányosságokat a belső kontrollokban; megállapítja, hogy a belső kontrollkeret összes egyedi elvéről, valamint komponenséről megállapítást nyert, hogy jelen van, és jól működik;

44.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a Horizont 2020 kifizetései esetében az utólagos ellenőrzésért a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata felel; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzések 2020 végén rendelkezésre álló eredményei alapján a közös vállalkozás a Horizont 2020 projektek esetében 2,3 %-os (2020: 2,9 %) reprezentatív hibaarányról és 1,6 %-os fennmaradó hibaarányról (2020: 1,99 %) számolt be (elszámolások és zárókifizetések);

45.

megállapítja, hogy a Számvevőszék véletlen mintákon ellenőrizte a Horizont 2020-nak a végső kedvezményezettek szintjén 2021-ben teljesített kifizetéseit azzal a szándékkal, hogy megerősítse az utólagos ellenőrzés során megállapított hibaarányokat; megállapítja, hogy a Számvevőszék nem állapított meg hibákat vagy ellenőrzési hiányosságokat a közös vállalkozás mintába felvett kedvezményezettjeinél;

46.

üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását az Európai Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását, célba véve a „hibákra hajlamosabb” kedvezményezetteket, például kkv-kat és az új kedvezményezetteket;

47.

kiemeli, hogy a potenciális összeférhetetlenségek kezelését illetően, az e kérdésre vonatkozóan az alapjogi-aktusból következő követelmények végrehajtása érdekében a közös vállalkozás belső jogi kerete révén elfogadta tagjaira, személyzetére, valamint irányító testületének tagjaira vonatkozóan a megfelelő szabályokat, és hogy az irányító testület tagjainak éves érdekeltségi nyilatkozatai a közös vállalkozás hivatalos weboldalán nyilvánosan elérhetők.

(2) Olyan technológiai készenléti szint, amely eléri legalább a 6. szintet – a technológia demonstrálása az érintett környezetben.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/566

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1970 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Vasút Közös Vállalkozás (2021. november 30-ig a Shift2Rail közös vállalkozás) 2021. évi pénzügyi évre pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasút Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan kiadott éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0115/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0090/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Vasút Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vasút Közös Vállalkozás ideiglenes ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/568

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1971 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0110/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletre (5),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0089/2023),

1.	mentesítést ad az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.	megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 252., 2018.10.8., 1. o.

(5) HL L 256., 2021.7.19., 3. o.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/570

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1972 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0089/2023),

A.	mivel az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozást (a „közös vállalkozást”) 2018 októberében hozták létre a 2026. december 31-ig terjedő időszakra (1), és 2020 szeptemberében vált önállóvá;

mivel 2021 júliusában a Tanács új alapító rendeletet fogadott el, amely 2033. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás időtartamát a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül (2) azzal a küldetéssel, hogy az Unióban fejlessze ki, telepítse, bővítse és tartsa karban a világszínvonalú szuper-számítástechnika, a kvantum-számítástechnika, a szolgáltatás- és adatinfrastruktúra ökoszisztémáját, valamint támogassa az összetevőket biztosító ellátási láncon alapuló, keresletorientált és felhasználóközpontú, innovatív és versenyképes szuper-számítástechnikai rendszerek fejlesztését és elterjedését, a zavarok kockázatát korlátozó technológiák és ismeretek, valamint az e rendszerekre optimalizált alkalmazások széles körének kifejlesztését, továbbá terjessze ki e szuper-számítástechnikai infrastruktúra használatát számos köz- és magánfelhasználóra, valamint támogassa a kettős átállást és az európai tudomány és ipar számára kulcsfontosságú készségek fejlesztését;

mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, melyet a Bizottság képvisel, a részt vevő államok (3) és két magánszektorbeli partner, amelyeket A Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja és a Big Data Value Association egyesület képvisel; mivel 2021 végén a közös vállalkozás irányító testülete elfogadta egy harmadik magánszektorbeli partner, a European Quantum Industry Consortium tagsági kérelmét;

mivel az (EU) 2021/1173 rendelet értelmében a közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás (beleértve az EGT-előirányzatokat is) maximum 3,081 milliárd EUR lehet, amely magában foglalja az igazgatási költségekre elkülöníthető 92 millió EUR összeget, feltéve, hogy ez az összeg megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásának összegével vagy kisebb annál;

Általános megjegyzések

üdvözli a tényt, hogy a Számvevőszék jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint a közös vállalkozás 2021. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból hűen és pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2021. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; rámutat, hogy a beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megjegyzi ugyanakkor, hogy a Számvevőszék az éves beszámoló megbízhatóságával kapcsolatos kockázatot közepesnek ítélte, mivel még nem alakították ki az eszközök felmérésére és kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint a tagok természetbeni hozzájárulásainak jelentésére, igazolására és validálására vonatkozó követelmények miatt;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás további mintegy 2 milliárd EUR összegű finanszírozást kap a Digitális Európa programból, valamint 200 millió EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) a szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek infrastruktúrájának beszerzésére, telepítésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére;

megjegyzi, hogy 2021 volt a közös vállalkozás első teljes működési éve, mióta 2020 szeptemberében önállóvá vált;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy 2021-ben az új kifizetési előirányzatok összege 207,5 millió EUR (összehasonlítva a 2020-as 181,5 millió EUR összeggel), az új kötelezettségvállalási előirányzatok összege pedig 722,4 millió EUR (összehasonlítva a 2020-as 509,1 millió EUR összeggel) volt; megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok összege 348,2 millió EUR (összehasonlítva a 2020-as 181,5 millió EUR összeggel), a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok összege pedig 753,4 millió EUR ((összehasonlítva a 2020-as 509,1 millió EUR összeggel) volt; megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló költségvetés a korábbi években fel nem használt, a közös vállalkozás által a folyó évi költségvetésbe ismét felvett előirányzatokat, a címzett bevételeket és a következő évre átvitt összegeket is magában foglalja;

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a közös vállalkozás esetében a költségvetés-tervezési és a nyomonkövetési folyamat hiányosságai, valamint a szerződések és a támogatási intézkedések összetettsége és többéves jellege miatt közepesnek minősítette a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kockázatot; felhívja a közös vállalkozást, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel a jövőbeli költségvetésben és a nyomon követési eljárások során;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2021 végén már 180 millió EUR-t kötelezettségvállalásba vett a Horizont 2020 kutatási és innovációs támogatásainak 50%-os társfinanszírozására, amelyet az (EU) 2018/1488 rendeletben minimális célként határoztak meg, és hogy a részt vevő államok finanszírozzák a teljes projektköltség fennmaradó 50%-át, a magánszektorbeli tagok pedig a támogatási intézkedések maximálisan elszámolható költségein felül járulnak hozzá; ugyanakkor aggódva jegyzi meg, hogy a magánszektorbeli tagok mindaddig csak 4,2 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást jelentettek be; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megítélése szerint nagy a kockázata annak, hogy a magánszektorbeli tagoknak az (EU) 2018/1488 rendeletben előírt 420 millió EUR összegű hozzájárulása nem valósul meg a támogatási projekt végrehajtásának végéig;

10.

megjegyzi, hogy az (EU) 2021/1173 rendelet értelmében a közös vállalkozásnak 7 milliárd EUR összegben kell projekteket végrehajtania, amelyből 3,1 milliárd EUR-t a részt vevő államoknak, 900 millió EUR-t pedig magánszektorbeli tagoknak kell biztosítaniuk pénzbeli és természetbeni hozzájárulások formájában; kiemeli, hogy ez jelentős növekedést jelent az előző MFF-hez képest, amelynek keretében a közös vállalkozásnak mintegy 1,4 milliárd EUR összegben kellett projekteket végrehajtania, és ezért jóval nagyobb annak a kockázata, hogy a közös vállalkozás esetében nem fognak teljesülni a többi tagnak az (EU) 2021/1173 rendelet szerinti hozzájárulási célértékei;

11.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2021. évi, operatív projektekre fordítható költségvetésén belül az operatív kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 2%, illetve 47% volt; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok nagyon alacsony felhasználási aránya nagyrészt azzal magyarázható, hogy a közös vállalkozás a 2021–2027-re szóló új MFF-ben késve, 2021 júliusában kezdte meg működését, valamint azzal, hogy a Bizottság és a részt vevő államok 700 millió EUR összegű forrást 2021 decemberében utaltak át a közös vállalkozásnak; megjegyzi, hogy a már beszerzett szuperszámítógépek fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges épületek (adatközpontok) felépítése kapcsán tapasztalt nehézségek – egyes kulcskomponensek kapcsán a világjárványhelyzetnek betudható ellátási problémák és a fogadó egységeknél felmerült késedelmek – szintén hozzájárultak az alacsony felhasználási arányhoz;

12.

megjegyzi, hogy az operatív kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát egyrészt néhány új infrastrukturális projekt késedelmes elindítása okozta, ami a 2021-re tervezett előfinanszírozási kifizetések késedelmét eredményezte, másrészt a Horizont 2020 kezdeményezéshez tartozó projektek első időközi támogatási kifizetéseihez kapcsolódó eredmények előzetes kontrolljához szükséges váratlan többletidő;

13.

az igazgatási kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat illetően megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a 2021. évi igazgatási költségvetésének tervezésekor nem vette kellőképpen figyelembe a korábbi évek jelentős összegű fel nem használt kifizetési előirányzatainak átcsoportosítását; megjegyzi továbbá, hogy az előző évekből átcsoportosított költségvetési előirányzatokat nem használták fel az év új előirányzatait megelőzően;

14.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a közös vállalkozás még mindig nem rendelkezik megbízható eljárásokkal a magánszektorbeli tagok és a részt vevő államok által bejelentett természetbeni hozzájárulások igazolására és validálására, és csak a közös vállalkozás nem rendelkezik az egyéb tagok hozzájárulásának teljesítésére vonatkozó stratégiai végrehajtási tervvel; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ilyen terv hiányának kezelésére tett lépésekről; hangsúlyozza ezért, hogy a közös vállalkozásnak megbízható eljárásokat kell végrehajtania a természetbeni hozzájárulások tanúsítására és validálására, valamint programszinten stratégiai végrehajtási tervet (ütemtervet) kell kidolgoznia, amely reális részcélokat és éves hozzájárulási célokat határoz meg mind a részt vevő államok, mind a magánszektorbeli tagok számára; tudomásul veszi továbbá, hogy a közös vállalkozás elismerte a Számvevőszék által javasolt fellépést, és kötelezettséget vállalt arra, hogy kellő időben foglalkozik ezzel a kérdéssel;

15.

megjegyzi, hogy a 2021–2027-re szóló MFF-ben továbbra is a Horizont Európa és a Digitális Európa program jelenti a közös vállalkozások fő pénzügyi forrását, a közös vállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeinek társfinanszírozására fordítható összesen 15,1 milliárd EUR teljes költségvetéssel, és hogy a közös vállalkozások 11,6 milliárd EUR-t használnak fel, ami a Horizont Európa 95,5 milliárd EUR összegű teljes költségvetésének mintegy 12%-a; másrészt üdvözli, hogy a közös vállalkozás és a javasolt, jövőbeli, csipekkel foglalkozó közös vállalkozás (4) az európai digitális egységes piaci stratégiához kapcsolódóan nagy kapacitásépítési, telepítési és beruházási projekteket fog végrehajtani a Digitális Európa program keretében, és hogy a közös vállalkozás és a javasolt, jövőbeli, csipekkel foglalkozó közös vállalkozás 3,4 milliárd EUR összegű uniós finanszírozásban részesül e tevékenységek végrehajtására a Digitális Európa programból, ami a program 8,6 milliárd EUR összegű teljes finanszírozásának 39%-át teszi ki;

16.

megjegyzi a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az (EU) 2021/695 (5) és az (EU) 2021/1173 rendelet alapján a közös vállalkozás köteles bevezetni a pénzügyi hozzájárulások központi irányítási rendszerét (CMFC), a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásait kezelő új, központosított irányítási folyamatot;

17.

megjegyzi, hogy a tervezett CMFC-rendszer keretében valamennyi részt vevő állam dönthet úgy, hogy a közös vállalkozásnak fizeti meg a projektszinten, az adott államban letelepedett kedvezményezetteknek járó pénzügyi hozzájárulást, és e folyamat során minden részt vevő államnak vétójoga van minden olyan kérdésben, amely a közös vállalkozásnak fizetett saját nemzeti hozzájárulásának az adott részt vevő államban letelepedett pályázók javára történő felhasználására vonatkozik, az EU pénzügyi és versenyszabályaival összhangban, ami lehetővé teszi a részt vevő államok számára, hogy nemzeti stratégiai prioritásaik alapján döntsenek arról, hogy támogatják-e egy kiválasztott és jóváhagyott kutatási és innovációs projekt nemzeti kedvezményezettjeit; megjegyzi másrészt, hogy a közös vállalkozásnak kell majd végrehajtania a társfinanszírozási kifizetéseket minden olyan részt vevő állam számára, amely úgy döntött, hogy a közös vállalkozást bízza meg pénzügyi hozzájárulásával; megjegyzi, hogy a közös vállalkozásnak két alternatív folyamatot kell irányítania és nyomon követnie a részt vevő államokkal kötött igazgatási megállapodásokkal kapcsolatos támogatás vonatkozásában; megjegyzi, hogy minden részt vevő állam nemzeti finanszírozó hatóságának (NFA) megállapodást kell aláírnia a közös vállalkozással, amely útján meg kell bíznia a közös vállalkozást a nemzeti hozzájárulások kifizetésével, vagy össze kell hangolnia a kedvezményezetteknek történő kifizetésekre vonatkozó nemzeti pénzátutalási megállapodásokat és a hozzájárulásokkal kapcsolatos beszámolást; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás ütemterve szerint a megállapodásokat még azelőtt alá kell írni, hogy a közös vállalkozás aláírná a 2021–2027-es MFF keretében indítandó pályázatokra vonatkozó első támogatási mintamegállapodásokat; felhívja a közös vállalkozást, hogy vizsgálja meg e nehézkes eljárás egyszerűsítésének lehetőségeit, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a lehetséges megoldásokról;

18.

megállapítja a Számvevőszék észrevételei alapján, hogy a tervezett CMFC-rendszer végrehajtásához szükséges további erőforrásigényeket a Bizottság nem mérte fel, és a közös vállalkozás sem szerepeltette az új kutatási és innovációs menetrendjének végrehajtásához szükséges kezdeti személyzetierőforrás-becsléseiben; megjegyzi, hogy a CMFC-rendszer bevezetésével kapcsolatos tervezés hiánya, valamint a személyzettel kapcsolatos helyzet és az informatikai eszközök és támogatás hiánya együttesen negatív hatással lehet a közös vállalkozás programjainak végrehajtására és a többi tag hozzájárulásának teljesítésére; aggodalommal állapítja meg, hogy ha a CMFC rendszert manuálisan kell működtetni, ami nagyon megnöveli a humánerőforrás iránti igényt; kéri, hogy a mentesítésért felelős hatóságot tájékoztassák az új központosított rendszer megvalósításának helyzetéről;

Közbeszerzés és személyzet

19.

rámutat, hogy a Számvevőszék a szerződéses kiadások és a közbeszerzési eljárások esetében a kockázatot közepesnek értékelte a közös vállalkozásnál a nagy értékű szerződésekre vonatkozó összetett közbeszerzési eljárások miatt;

20.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2021 végén 15 személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottat és 3 kölcsönmunkaerőt foglalkoztatott, akik a pénzügyi és kommunikációs csoportot segítik; megjegyzi továbbá, hogy mivel az (EU) 2021/1173 rendelet értelmében megszűnt a kirendelt nemzeti szakértői álláshely kiosztása, a munkaerő-felvételt felfüggesztették, és helyette 2022-ben egy programokkal foglalkozó tisztviselőt vesznek fel;

21.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által azonosított fő aggályok azzal kapcsolatosak, hogy a közös vállalkozás nem rendelkezik elegendő személyzettel, és hogy a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet hiánya a kölcsönmunkaerő fokozott igénybevételéhez vezetett, ami hiányosságokhoz vezethet a pénzügyi, költségvetési és személyzeti igazgatásban, és kockázatot jelenthet a tevékenységek folytonossága, a kulcskompetenciák megtartása és a megfelelő belső kontrollok hiánya tekintetében, és következésképpen negatívan befolyásolhatja a közös vállalkozás célkitűzéseinek elérését; üdvözli, hogy az (EU) 2021/1173 rendelet értelmében a közös vállalkozás képes lépéseket tenni e probléma orvoslására, és elindította a munkaerő-felvételi folyamatot, előnyben részesítve a közös vállalkozás kulcsfontosságú funkcióihoz és a kockázatcsökkentéshez kapcsolódó alapvető pozíciókat, például a belső ellenőri álláshelyeket;

22.

megjegyzi, hogy az (EU) 2021/1173 rendelet értelmében a közös vállalkozásnak több mint 7 milliárd EUR összegű forrást kell felhasználnia, ehhez pedig további 39 munkatársat kell felvennie annak érdekében, hogy 2023 végéig elérje a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó 54 fős tervezett szintet (6); megjegyzi, hogy az (EU) 2021/1173 rendelet késedelmes elfogadása miatt a közös vállalkozás hét kiemelt prioritású álláshely tekintetében csak 2021 végén kezdte meg a szükséges munkaerő-felvételi eljárásokat, és hogy a közös vállalkozás 2021-ben már nem tudta növelni személyzetét;

23.

megjegyzi, hogy tekintettel a Számvevőszéknek a közös vállalkozás 2021. évi bizonytalan személyzeti helyzetére vonatkozó megállapításaira, fokozott erőfeszítésekre van szükség általában az emberi erőforrások, illetve a Bizottság erőforrás-tervezésében való részvétel területén annak érdekében, hogy javítsák az emberierőforrás-tervezést és különösen a felvételi folyamatot, elkerüljék az álláshelyek hosszú távú betöltetlenségét, a nagy személyzeti fluktuációt, a külső személyzet magas számát, a néhány alkalmazott szakértelmétől való függést, a túlzott munkaterhelést, valamint az ebből eredő személyzeti és hatékonysági hiányosságokat, és ehelyett vonzó és társadalmilag méltányos foglalkoztatási feltételeket kínáljanak, amelyek támogatják a közös vállalkozás célkitűzéseinek elérését;

24.

megállapítja, hogy a 2021. évi éves tevékenységi jelentés alapján az értékelésekben és projektfelülvizsgálatokban részt vevő 45 szakértő 47%-a nő, 53%-a pedig férfi volt; üdvözli ezeket az adatokat, és arra ösztönzi a közös vállalkozást, hogy személyzete körében javítsa tovább a nemek közötti egyensúlyt;

25.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságával azon dolgozik, hogy az Európai Számvevőszék 2021 végén tett ajánlásainak megfelelően tisztázza a közös vállalkozás személyzeti nyugdíjjárulékaival kapcsolatos helyzetet; felhívja a közös vállalkozást, hogy ne várja meg a fennmaradó hozzájárulások végleges kiszámítását, hanem vegye figyelembe ezt a kötelezettséget jövőbeli költségvetésének tervezésekor, például a nyugdíjjárulékok megfelelő elhatárolása révén, illetve felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

Teljesítmény

26.

megjegyzi, hogy 2021-ben a közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységei főként a 2019-ben és 2020-ban kezdeményezett felhívások és tevékenységek (korábbi, még futó projektek) befejezésére összpontosítottak;

27.

üdvözli, hogy 2021-ben tizenhárom konzorcium írt alá megállapodást a közös vállalkozással, és hogy 2021 áprilisában megkezdték a munkát; megjegyzi, hogy a projektek a „Towards Extreme Scale Technologies and Applications” [Úton az extrém teljesítményű technológiák és alkalmazások felé] című felhívás három témakörét fedik le, és a Horizont Európa 2020 keretében rendelkezésre álló, célhoz kötött finanszírozás több mint 70%-át használják fel;

28.

rámutat, hogy a különböző konzorciumok olyan kutatási és innovációs tevékenységeken fognak dolgozni, amelyek elősegítik, hogy Európa globálisan versenyképessé váljon a szuper-számítástechnika területén, és hogy e projektek közül tíz az EuroHPC-01-2019 „Extreme scale computing and data driven technologies” [Extrém teljesítményű számítástechnika és adatközpontú technológiák] témakörével foglalkozik majd, további két projekt, a MICROCARD és a REGALE pedig az EuroHPC-02-2019 „HPC and data centric environments and application platforms” [Nagy teljesítményű számítástechnika, valamint adatközpontú környezetek és alkalmazásplatformok] témakörére fog összpontosítani;

29.

megjegyzi továbbá, hogy az exaFOAM projekt az EuroHPC-03-2019 „Industrial software codes for extreme scale computing” [Ipari szoftverkódok az extrém teljesítményű számítástechnikához] témakörére fog összpontosítani.2 Az EuroHPC közös vállalkozás felhívást tett közzé, amely magában foglalja a „Training and Education on High Performance Computing” [A nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos képzés és oktatás] című felhívást, amely a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) területén egy európai mesterképzési program megtervezésére és megvalósítására irányul. A felhívást év elején tették közzé, és októberre a Közös Vállalkozás bejelenthette, hogy a projekt a Luxemburgi Egyetem vezetésével és 7 másik európai egyetemmel együttműködve valósul meg; meggyőződése, hogy ez a kezdeményezés elő fogja segíteni a közös vállalkozás sikere szempontjából kulcsfontosságú, nagy potenciállal rendelkező személyek oktatását és szakmai fejlődését;

30.

megjegyzi, a közös vállalkozás 2021-ben előkészítette az„Európai processzor” kezdeményezéssel kapcsolatos projekt második szakaszát, amely a nagy teljesítményű számítástechnika, a csiptechnológiák és az infrastruktúra terén a stratégiai autonómia megteremtésére irányuló európai kezdeményezés sarokköve, amely 2022-ben indult, és az első szakasz eredményeire épül;

Belső ellenőrzés

31.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás 2020-ban cselekvési tervet dolgozott ki arra, hogy 2021-ben végrehajtsa a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerének 17 belső ellenőrzési elvéhez kapcsolódó, fennmaradó intézkedéseket, és hogy a kulcsfontosságú adminisztrációs személyi állomány (mint például a pénzügyi és igazgatási vezető, valamint a belső ellenőrzési részleg vezetője) hiánya miatt a közös vállalkozás több fontos belső ellenőrzési intézkedést még nem hagyott jóvá a cselekvési tervében meghatározott 2021. évi határidőkön belül;

32.

aggodalommal jegyzi meg, hogy bár a közös vállalkozás a megnövelt költségvetése miatt kockázatokkal szembesül, csak egyszerűsített éves kockázatértékelést végzett; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás 2021 végéig még nem fejezte be teljes mértékben az ellenőrzési és monitoringstratégia, valamint az üzletmenet-folytonossági és informatikai biztonsági terv kidolgozását; hangsúlyozza, hogy ezek a késedelmek 2021-ben megnövelték a közös vállalkozás belső ellenőrzéssel kapcsolatos kockázatát;

33.

üdvözli, hogy 2022-ben valamennyi közös vállalkozás megkezdte a hibaarány csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a Számvevőszék által javasolt fellépéssel összhangban, beleértve az egyszerűsített költségformák, például az egységköltségek, az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás lehetőségeinek feltárását, célba véve a „hibákra hajlamosabb” kedvezményezetteket, például kis- és középvállalkozásokat és az új kedvezményezetteket;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint a csalás elleni stratégia

34.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás kidolgozott egy átfogó szabály- és eljárásrendszert, amely világos keretet biztosít a személyzet munkájához, továbbá hogy ezek a szabályok a közös vállalkozás irányítási struktúrájának minden területén alkalmazandók, és hogy az összeférhetetlenségi eljárásokat mind az irányító testület, mind a tanácsadó szervek tagjaira alkalmazzák;

35.

elismeréssel jegyzi meg, hogy külön intézkedéseket hajtottak végre a támogatási kérelmek értékeléséért, valamint a projektek és pályázatok felülvizsgálatáért felelős szakértők összeférhetetlenségének megelőzésére és kezelésére;

36.

rámutat, hogy a közös vállalkozás elfogadta a csalás elleni közös kutatási stratégiát, és megkezdte annak végrehajtását, és hogy a közös vállalkozás a támogatásoktól eltérő kiadási területek vonatkozásában értelemszerűen alkalmazza a Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által jóváhagyott csalás elleni stratégiát.

(1) A Tanács (EU) 2018/1488 rendelete (2018. szeptember 28.) az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 252., 2018.10.8., 1. o.).

(2) A Tanács (EU) 2021/1173 rendelete (2021. július 13.) az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 256., 2021.7.19., 3. o.).

(3) Azok a tagállamok és társult országok, amelyek úgy döntöttek, hogy a közös vállalkozás tagjai lesznek: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

(4) A Bizottság 2022 februárjában javaslatot tett arra, hogy a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozást a jövőben csipekkel foglalkozó közös vállalkozássá alakítsák és nevezzék át. A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás feladata lesz a 2021–2027-re szóló MFF-en belül az Európai Csipkezdeményezés kapacitásépítési tevékenységeinek végrehajtása is. A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás ezzel kapcsolatban a Digitális Európa program költségvetését fogja felhasználni az innovatív új generációs félvezető technológiák fejlesztésének előmozdítására és az európai csipgyártási kapacitás megerősítésére.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(6) COM(2020) 569, 2020.9.19.

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/576

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1973 HATÁROZATA

(2023. május 10.)

az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló, 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a közös vállalkozások válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2023. február 28-i tanácsi ajánlásra (06252/2023 – C9-0110/2023),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

—	tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletre (5),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0089/2023),

1.	jóváhagyja az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Roberta METSOLA

a főtitkár

Alessandro CHIOCCHETTI

(4) HL L 252., 2018.10.8., 1. o.

(5) HL L 256., 2021.7.19., 3. o.