Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document L:2010:217:FULL

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 217, 2010. augusztus 18.


    Display all documents published in this Official Journal
     

    ISSN 1725-5090

    doi:10.3000/17255090.L_2010.217.hun

    Az Európai Unió

    Hivatalos Lapja

    L 217
    European flag  

    Magyar nyelvű kiadás

    Jogszabályok

    53. évfolyam
    2010. augusztus 18.

    Tartalom

     

    II   Nem jogalkotási aktusok

    Oldal

     

     

    NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

     

    *

    Értesítés az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló audiovizuális megállapodás hatálybalépéséről

    1

     

     

    RENDELETEK

     

    *

    A Bizottság 741/2010/EU rendelete (2010. augusztus 17.) az 1490/2002/EK és a 2229/2004/EK rendeletnek az engedélyek lehetséges hatályban maradására a 33/2008/EK rendeletben előírt gyorsított eljárás szerinti kérelembenyújtás esetén irányadó határidők tekintetében történő módosításáról ( 1 )

    2

     

    *

    A Bizottság 742/2010/EU rendelete (2010. augusztus 17.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról

    4

     

     

    A Bizottság 743/2010/EU rendelete (2010. augusztus 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

    12

     

     

    (1)   EGT-vonatkozású szöveg

    HU

    Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

    Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

    II Nem jogalkotási aktusok

    NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

    18.8.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 217/1

    Értesítés az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló audiovizuális megállapodás hatálybalépéséről

    Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló, 2007. október 11-én Brüszszelben aláírt audiovizuális megállapodás (1) hatálybalépéséhez szükséges eljárások 2010. július 28-án lezárultak, ezért a megállapodás – 13. cikkének megfelelően – 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett.

    (1)  HL L 303., 2007.11.21., 11. o.

    RENDELETEK

    18.8.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 217/2

    A BIZOTTSÁG 741/2010/EU RENDELETE

    (2010. augusztus 17.)

    az 1490/2002/EK és a 2229/2004/EK rendeletnek az engedélyek lehetséges hatályban maradására a 33/2008/EK rendeletben előírt gyorsított eljárás szerinti kérelembenyújtás esetén irányadó határidők tekintetében történő módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

    mivel:

    (1)

    A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról és a 451/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2002. augusztus 14-i 1490/2002/EK bizottsági rendelet (2), valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályairól szóló, 2004. december 3-i 2229/2004/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik és negyedik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

    (2)

    Amikor – az 1490/2002/EK rendelet 11e. cikkével vagy a 2229/2004/EK rendelet 24e. cikkével összhangban – a bejelentő visszavonja a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását, az engedélyeket 2010. december 31-ig vissza kell vonni.

    (3)

    A legtöbb érintett hatóanyagra vonatkozóan a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás szerint nyújtottak be kérelmeket.

    (4)

    Ahhoz, hogy e hatóanyagok vizsgálatát be lehessen fejezni, meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amelynek folyamán a tagállamoknak az e hatóanyagokra vonatkozó engedélyeket vissza kell vonniuk.

    (5)

    A 1490/2002/EK és a 2229/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

    (6)

    Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Az 1490/2002/EK rendelet módosítása

    Az 1490/2002/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

    „Amennyiben azonban a kérelmet a 33/2008/EK bizottsági rendelet 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás szerint nyújtották be, 2011. december 31. az a végső időpont, ameddig a tagállamok engedélyeiket visszavonhatják (5).

    2. cikk

    A 2229/2004/EK rendelet módosítása

    A 2229/2004/EK rendelet 25. cikkének (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

    „Amennyiben azonban a kérelmet a 33/2008/EK bizottsági rendelet 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás szerint nyújtották be, 2011. december 31. az a végső időpont, ameddig a tagállamok engedélyeiket visszavonhatják (6).

    3. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 17-én.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    José Manuel BARROSO

    (1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

    (2)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

    (3)  HL L 379., 2004.12.24., 13. o.

    (4)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

    (5)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.”

    (6)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.”

    18.8.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 217/4

    A BIZOTTSÁG 742/2010/EU RENDELETE

    (2010. augusztus 17.)

    az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a) és d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

    mivel:

    (1)

    Az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (2) 7. cikke szerinti, a gabonafélék állami intervencióval való támogathatóságának követelményeit, valamint az e támogathatóság megállapítására szolgáló vizsgálatok elvégzése során alkalmazandó módszereket az említett rendelet I. mellékletének I–VIII. és XII. része határozza meg. E módszerek közül egyeseket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) módosított. Különösen az egyes módszerek változásainak figyelembevétele, valamint az európai szabványok előnyben részesítése végett helyénvaló a szóban forgó módszereket kiigazítani. E módszereknek egy adott intervenciós időszak alatti egységes és változatlan alkalmazása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy az említett módszerek a gazdasági év első napján hatályos módszerek legyenek.

    (2)

    Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer leírása ugyanazon melléklet V. részében található. Az V. résznek a közönséges búzára, a durumbúzára és az árpára vonatkozó 1. pontja az EN 15587:2008 európai szabvány keretében frissítésre került. Az említett pontot ezért helyénvaló a szóban forgó szabványhoz igazítani.

    (3)

    Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének III. része meghatározza a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagokat, valamint a szennyeződések meghatározásához gabonafélénként figyelembe veendő tényezőket. Az egyértelműség és az EN 15587:2008 európai szabványnak való megfelelés érdekében indokolt egyes meghatározásokat kiigazítani, valamint bizonyos alrovatokat egyik kategóriából a másikba átsorolni. Az alpontokkal összefüggő változások következtében célszerű az I. melléklet II. részét is módosítani a minimális minőségi követelményeket illetően.

    (4)

    A nedvességtartalom meghatározására szolgáló egyik módszerként jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében szereplő ISO 712:1998 nemzetközi módszer a kukoricától eltérő gabonafélék esetében az EN ISO 712:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissitésre került. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni. A kukorica esetében az EN ISO 6540:2010 európai és nemzetközi szabvány keretében történt aktualizálást helyénvaló figyelembe venni. Helyénvaló továbbá az I. melléklet feleslegessé vált VI. részét elhagyni, és az I. melléklet XII. részének (3) bekezdését ennek megfelelően kiigazítani.

    (5)

    A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszeren a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség (International Association for Cereal Chemistry, ICC) által elfogadott 105/2. számú szabványnak megfelelő módszer értendő. A CEN munkájának eredményeképpen helyénvaló az említett módszer helyett az EN ISO 20483:2006 európai és nemzetközi szabványt alkalmazni, mégpedig a durumbúzára is. Helyénvaló arról is rendelkezni, hogy a CEN ISO/TS 16634-2:2009 szabvány alternatív módszerként szolgáljon.

    (6)

    A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a közönséges búzára alkalmazott, az ISO 5529:1992 módszer szerint meghatározott Zeleny-index az EN ISO 5529:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

    (7)

    A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, az ISO 3093:2004 módszer szerint meghatározott Hagberg-esésszám az EN ISO 3093:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

    (8)

    Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló referencia-módszer leírása ugyanazon melléklet VIII. részében található. A CEN munkájának eredményeképpen helyénvaló az említett módszer helyett az EN 15585:2008 európai szabvány szerinti módszert alkalmazni. Ezért helyénvaló az említett szabványhoz igazodni, az I. melléklet VIII. részét pedig elhagyni.

    (9)

    A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a fajlagos tömeg meghatározására szolgáló, az ISO 7971/2:1995 nemzetközi szabvány szerinti referencia-módszer az EN ISO 7971/3:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

    (10)

    E rendeletet helyénvaló attól a naptól alkalmazni, amikor az 1272/2009/EU rendelet rendelkezései a gabonafélékre alkalmazandóvá válnak.

    (11)

    Egyes rendelkezések alkalmazására azonban az e rendelettel bevezetett módosítások vagy frissítések – különösen a szennyeződések és az EN 15587 szabványra való hivatkozások tekintetében történő – végrehajtása céljából ésszerű határidőt kell hagyni a tagállamoknak. A szóban forgó módosításokat ezért csak a 2011/2012. gazdasági évtől helyénvaló alkalmazni.

    (12)

    Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Az 1272/2009/EU rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    A 7. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „—

    gabonafélék esetében: az I. melléklet III., IV.. V., VII. és XII. része,”

    b)

    a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

    „(3)   Az intervencióra felkínált, illetve annak tárgyát képező gabonafélék minőségének meghatározásához alkalmazandó – adott esetben európai vagy/és nemzetközi szabványok keretében megállapított, a folyó gazdasági év első napján hatályos legújabb változat szerinti – módszereket az I. táblázat határozza meg.”

    2.

    Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

    2. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

    Az 1. cikk 2. pontját azonban az 1272/2009/EU rendelet I. melléklete II. részének B. pontja, III. része, IV. részének a) pontja és V. része tekintetében 2011. július 1-jétől kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 17-én.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    José Manuel BARROSO

    (1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

    (2)  HL L 349., 2009.12.29., 1. o.

    MELLÉKLET

    Az 1272/2009/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

    1.

    A II–V. rész helyébe a következő szöveg lép:

    „II.   RÉSZ

    Az I. részben említett minimális minőségi követelmények

     

    Durumbúza

    Közönséges búza

    Árpa

    Kukorica

    Cirok

    A.

    Maximális nedvességtartalom

    14,5 %

    14,5 %

    14,5 %

    13,5 %

    13,5 %

    B.

    A kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli összetevők maximális százalékos aránya

    12 %

    12 %

    12 %

    12 %

    12 %

    1.

    Tört szemek

    6 %

    5 %

    5 %

    5 %

    5 %

    2.

    Szemszennyeződések

    8,5 %

    7 %

    12 %

    5 %

    5 %

    2.1.

    Foltos szemektől eltérő szennyeződés

    5 %

    7 %

    12 %

    5 %

    5 %

    a)

    zsugorodott szemek

    X

    X

    X

    N.A.

    N.A.

    b)

    egyéb gabonafélék

    3 %

    X

    5 %

    X

    X

    c)

    kártevők által károsított szemek

    X

    X

    X

    X

    X

    d)

    elszíneződött csírájú szemek

    X

    X

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    e)

    szárítás során túlhevített szemek

    0,50 %

    0,50 %

    3 %

    0,50 %

    0,50 %

    2.2.

    Foltos szemek

    3,5 %

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    3.

    Csírázott szemek

    4 %

    4 %

    6 %

    6 %

    6 %

    4.

    Idegenanyag-tartalom:

    4,5 % (1)

    3 %

    3 %

    3 %

    3 %

    ebből:

     

     

     

     

     

    a)

    idegen magvak:

     

     

     

     

     

    –

    káros

    0,10 %

    0,10 %

    0,10 %

    0,10 %

    0,10 %

    –

    egyéb

    X

    X

    X

    X

    X

    b)

    károsodott szemek:

     

     

     

     

     

    –

    spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek

    0,05 %

    0,05 %

    X

    X

    X

    –

    fuzáriumos szemek

    1,5 %

    X

    X

    X

    X

    –

    egyéb

    X

    X

    X

    X

    X

    c)

    tényleges idegen anyag

    X

    X

    X

    X

    X

    d)

    pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

    X

    X

    X

    X

    X

    e)

    anyarozs

    0,05 %

    0,05 %

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    f)

    üszöggel fertőzött szemek

    X

    X

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    g)

    állati eredetű szennyeződések

    X

    X

    X

    X

    X

    C.

    Lisztes – akár csak részben nem üveges – szemek maximális százalékos aránya

    27 %

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    D.

    Maximális tannintartalom (2)

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    1 %

    E.

    Minimális fajlagos tömeg (kg/hl)

    78

    73

    62

    N.A

    N.A.

    F.

    Minimális fehérjetartalom (2)

    11,5 %

    10,5 %

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    G.

    Esésszám másodpercben (Hagberg-féle)

    220

    220

    N.A.

    N.A.

    N.A.

    H.

    Minimális Zeleny-féle szedimentációs érték (ml)

    N.A.

    22

    N.A

    N.A

    N.A

    »X«:

    olyan előírt elemzés, amelyre ugyan külön határérték nem vonatkozik, de az adott tartalom a táblázat 2. és 4. pontjában megállapított határértékbe beleszámít.

    »N.A.«:

    nem alkalamazandó, mivel nincs szükség elemzésre.

    A kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli összetevők e melléklet III. részében vannak meghatározva.

    Az alapgabonafélék és egyéb gabonafélék károsodott, illetve üszöggel fertőzött szemeit akkor is az »idegenanyag-tartalom« kategóriába kell sorolni, ha kimutathatók rajtuk más kategóriákba tartozó hibák.

    III.   RÉSZ

    1.   A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONAFÉLÉN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

    1.1.   Tört szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica esetében a tört szem olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek a 4,5 mm-es környílású rostán átmennek.

    A cirok esetében a tört szem olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek az 1,8 mm-es környílású rostán átmennek.

    1.2.   Szemszennyeződések

    a)   Zsugorodott szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

    A kukorica és a cirok esetében nincs zsugorodott szem.

    b)   Egyéb gabonafélék

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében az egyéb gabonaféle minden olyan kultúrgabona szemét jelenti, amely nem tartozik a mintavétellel vizsgált magfajtához.

    c)   Kártevők által károsított szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében kártevők által károsított szemnek számít minden, rovar, rágcsáló, atka vagy más gabonakártevő által okozott kár látható nyomát viselő szem.

    d)   Elszíneződött csírájú szemek

    A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

    Az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs elszíneződött csírájú szem.

    e)   Szárítás során túlhevített szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében szárítás során túlhevített szemnek tekintendő az olyan szem, amelyen külső égésnyomok láthatók, de amely nem károsodott szem.

    f)   Üszöggel fertőzött szemek

    A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

    A közönséges búza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs üszöggel fertőzött szem.

    1.3.   Csírázott szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.

    1.4.   Idegenanyag-tartalom

    a)   Idegen magvak

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében idegen magvak a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Az idegen magvak közé tartoznak a hasznosítás szempontjából értéktelen magvak, a takarmányozásra felhasználható – gabonaféléktől eltérő – magvak és a káros magvak.

    Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

    b)   Károsodott szemek

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében a károsodott szemek olyan szemek, amelyek rothadás, penész- (ideértve a fuzáriózist is) vagy baktériumfertőzés hatására vagy egyéb hatásra állati takarmányozásra alkalmatlanná váltak.

    A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek; ezek olyan teljesen kifejlett szemek, amelyeknek a héja szürkésbarna és fekete közötti színűvé, a magbelsője keresztmetszete pedig sárgásszürke és barnásfekete közötti színűvé vált.

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

    c)   Tényleges idegen anyag

    A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tényleges idegen anyagra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

    A kukorica és a cirok esetében tényleges idegen anyagnak tekintendők a minta összetevői közül mindazok, amelyek az 1 mm-es hasítéknyílású rostán átesnek, kivéve az élő és elpusztult rovarokat.

    d)   Pelyva (kukorica esetében: csutkadarabok)

    e)   Anyarozs

    f)   Üszöggel fertőzött szemek

    A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

    Az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs üszöggel fertőzött szem.

    g)   Állati eredetű szennyeződések

    1.5.   Élő kártevők

    1.6.   Lisztes szemek

    A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

    2.   A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

    2.1.   Durumbúza

    Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

    Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

    2.2.   Közönséges búza

    Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

    Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

    2.3.   Árpa

    A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

    Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

    2.4.   Kukorica

    A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

    Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

    2.5.   Cirok

    A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

    Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

    IV.   RÉSZ

    Módszerek az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározásához

    Az intervencióra felkínált gabona minőségének meghatározása a 7. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

    a)

    a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

    —

    az EN 15587 szabvány a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében,

    —

    az e melléklet V. részében említett módszer a kukorica és a cirok esetében;

    b)

    a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

    —

    az EN ISO 6540 szabvány a kukorica esetében,

    —

    az EN ISO 712 szabvány a kukoricától eltérő gabonafélék esetében, vagy

    —

    infravörös technológián alapuló módszer.

    Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány az irányadó.

    c)

    a cirok tannintartalmának meghatározására szolgáló, az ISO 9648 szabvány szerinti referencia-módszer;

    d)

    a közönséges búzából nyert tészta nem ragadós mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározására szolgáló, e melléklet VII. része szerinti referencia-módszer;

    e)

    az őrölt durumbúza és közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

    —

    az EN ISO 20483 szabvány, vagy

    —

    a CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

    Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány eredményei az irányadók.

    f)

    az őrölt közönséges búza Zeleny-indexe meghatározására szolgáló, EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

    g)

    a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló, EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

    h)

    a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló, EN 15585 szabvány szerinti referencia-módszer;

    i)

    a fajlagos tömeg meghatározására szolgáló, EN ISO 7971/3 szabvány szerinti referencia-módszer;

    j)

    a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló, az 1881/2006/EK rendelet mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet (3) I. és II. mellékletében rögzített mintavételi módszerek és elemzési referencia-módszerek.

    V.   RÉSZ

    Referencia-módszer a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározásához a kukorica és a cirok esetében

    1.

    A kukorica esetében egy 500 grammos, illetve a cirok esetében egy 250 grammos átlagmintát fél percen át ráznak egy 1,0 mm-es hasítéknyílású rostában. Ellenőrizni kell, hogy a rostált részben van-e élő kártevő vagy elpusztult rovar.

    Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagokból a köveket, a homokot, a szalmatöredékeket és az egyéb tényleges idegen anyagokat.

    Az így eltávolított idegen anyagokat hozzá kell adni az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán átmenő anyagokhoz, és tömegüket együtt kell lemérni.

    Az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagból szeparátor segítségével kukorica esetében 100–200 grammos mintát, cirok esetében pedig 25–50 grammos mintát kell venni. E részminta tömegét le kell mérni. A mintát vékony rétegben szét kell teríteni az asztalon. Csipesszel vagy szaruspatulával el kell távolítani az egyéb gabonaféléket, a kártevők által károsított szemeket, a szárítás során túlhevített szemeket, a csírázott szemeket, az idegen magvakat, a károsodott szemeket, a pelyvát és az állati eredetű szennyeződéseket. A cirok esetében a pelyvás szemekről el kell távolítani a pelyvát, mivel a pelyva az idegenanyag-tartalom részét képezi.

    A szemeket ezután állapotuk szerint osztályozzák. A minden szennyezéstől mentes részmintát 30 másodpercen keresztül rostálják a kukorica esetében egy 4,5 mm-es nyílásméretű, a cirok esetében pedig 1,8 mm-es környílású rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik.

    2.

    A kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő anyagok azon csoportjainak tömegét, amelyeket az 1. pontban említett módszer szerint elkülönítettek, rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentés során bevitt adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Az élő kártevők jelenlétét fel kell tüntetni.

    Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

    3.

    Az 1. és a 2. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

    a)

    mintaszeparátor, például egy kúp alakú vagy barázdált eszköz;

    b)

    0,01 gramm mérési pontosságú (vagyis 0,001 gramm leolvasási pontosságú) precíziós vagy analitikai mérleg;

    c)

    1,0 mm-es hasítéknyílású rosta, valamint 1,8, illetve 4,5 mm-es környílású rosta. A rosták rázóasztalra szerelhetők. A rostáknak meg kell felelniük az ISO 5223 szabványnak.

    2.

    A VI. és VIII. részt el kell hagyni.

    3.

    A XII. rész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „3.

    Az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározására szolgáló referencia-módszerek e melléklet III., IV., V. és VII. részében vannak meghatározva.”

    (1)  ebből a fuzáriózis által megtámadott szemektől eltérő idegenanyag-tartalom legfeljebb 3 %.

    (2)  A szárazanyag százalékában kifejezve.

    (3)  HL L 70., 2006.3.9., 12. o.”

    18.8.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 217/12

    A BIZOTTSÁG 743/2010/EU RENDELETE

    (2010. augusztus 17.)

    az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

    tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

    mivel:

    Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

    2. cikk

    Ez a rendelet 2010. augusztus 18-án lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 17-én.

    a Bizottság részéről, az elnök nevében,

    Jean-Luc DEMARTY

    mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

    (1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

    (2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

    MELLÉKLET

    Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

    (EUR/100 kg)

    KN-kód

    Országkód (1)

    Behozatali átalányérték

    0702 00 00

    AL

    50,2

    TR

    85,0

    ZZ

    67,6

    0707 00 05

    MK

    41,0

    TR

    133,1

    ZZ

    87,1

    0709 90 70

    TR

    121,4

    ZZ

    121,4

    0805 50 10

    AR

    133,4

    CL

    152,4

    TR

    150,3

    UY

    135,5

    ZA

    129,2

    ZZ

    140,2

    0806 10 10

    EG

    153,0

    IL

    202,2

    TR

    136,6

    ZZ

    163,9

    0808 10 80

    AR

    98,0

    BR

    71,9

    CL

    98,6

    CN

    65,6

    NZ

    105,2

    US

    87,8

    UY

    100,6

    ZA

    89,7

    ZZ

    89,7

    0808 20 50

    AR

    115,4

    CL

    150,5

    CN

    55,7

    TR

    149,8

    ZA

    103,7

    ZZ

    115,0

    0809 30

    TR

    142,7

    ZZ

    142,7

    0809 40 05

    BA

    61,3

    IL

    154,7

    XS

    64,6

    ZZ

    93,5

    (1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

    Top