EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document L:2007:336:FULL

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 336, 2007. december 20.


Display all documents published in this Official Journal
 

ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 336

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. december 20.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1445/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról ( 1 )

1

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1445/2007/EK RENDELETE

(2007. december 11.)

a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 285. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a bruttó hazai termék (GDP) volumenének közvetlen összehasonlítására a tagállamok viszonylatában, elengedhetetlenül fontos, hogy a Közösség olyan vásárlóerő-paritásokkal (a továbbiakban: Purchasing Power Parities, PPP-k) rendelkezzen, melyek kiküszöbölik a tagállamok között fennálló árszínvonal-különbségeket.

(2)

A közösségi PPP-ket összehangolt módszertani eljárások segítségével kell kiszámítani, összhangban a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelettel (3), mely a tagállamok számára keretrendszert határoz meg nemzeti számláik összeállításához.

(3)

A tagállamokat ösztönzik arra, hogy szolgáltassanak adatokat a regionális PPP-k vonatkozásában.

(4)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (4) úgy rendelkezik, hogy a konvergencia célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének megfelelő régiók. Az ilyen régiók esetében a 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a PPP-n mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidőszak tekintetében. Regionális PPP-k hiányában a nemzeti PPP-k segítségével kell létrehozni azon régiók listáját, melyek jogosultak lehetnek a strukturális alapokból biztosított támogatásra. A nemzeti PPP-kkel az alapokból az egyes régióknak juttatandó támogatások összege is meghatározható.

(5)

Az 1083/2006/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003. közötti időszakra vonatkozó, PPP-n mért és a közösségi adatok alapján számított egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal.

(6)

Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (6) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) XI. mellékletének 1. cikke kimondja, hogy a személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében említett felülvizsgálat céljából a Bizottságnak (Eurostat) minden év októberének vége előtt jelentésben kell beszámolnia a brüsszeli megélhetési költségek változásáról, a vásárlóerő-paritásokról Brüsszel és egyes más, unióbeli települések viszonylatában, valamint arról, mennyiben módosult a központi kormányzat keretén belül működő nemzeti közszolgálatok köztisztviselői által kapott fizetés vásárlóereje.

(7)

A Bizottság (Eurostat) már jelenleg is gyűjti éves alapon a tagállamok által a PPP-k vonatkozásában önkéntesen szolgáltatott adatokat. Ez a művelet bevált gyakorlattá vált a tagállamokban. Szükség van azonban egy jogi keretrendszerre a PPP-k fenntartható fejlesztésének, előállításának és terjesztésének biztosítására.

(8)

Fenn kell tartani az előzetes eredmények rendszeres szolgáltatásának jelenlegi gyakorlatát, a lehető legfrissebb adatok elérhetőségének fenntartása érdekében.

(9)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(10)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a fogalommeghatározásokat, és a II. mellékletben felsorolt alapcsoportokat, valamint, hogy megfogalmazza a minőségi kritériumokat. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vagy új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a PPP-alapinformációk szolgáltatására, valamint a PPP kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (8) létrehozott Statisztikai Programbizottsággal, az említett határozat 3. cikkével összhangban folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a PPP-k kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapítása.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Alapinformáció alatt azok az adatok értendők, melyek a PPP-k kiszámításához és minőségének biztosításához szükségesek.

Az alapinformációk közé tartoznak az árak, a GDP kiadási súlyok, továbbá egyéb, az I. mellékletben felsorolt adatok.

Az adatok gyűjtése az I. mellékletben megadott minimális gyakorisággal történik. Gyakoribb adatgyűjtésre csak rendkívüli és indokolt körülmények esetén kerül sor.

(2)   A PPP-ket az áruk és szolgáltatások országos szintű, éves átlagos árából kell kiszámolni olyan alapinformációk segítségével, melyek a tagállamok gazdasági területére vonatkoznak, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: „ESA 95”) által meghatározottak szerint.

(3)   A PPP-k kiszámítása a II. mellékletben felsorolt alapcsoportoknak megfelelően történik, összhangban azokkal a vonatkozó GDP-osztályozásokkal, melyeket a 2223/96/EK rendelet határoz meg.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„vásárlóerő-paritások” („PPP-k”): területi deflátorok és pénznemek átszámítására alkalmazott arányszámok, melyek kiküszöbölik az egyes tagállamok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, s így lehetővé teszik a GDP különböző összetevőinek mennyiségi összehasonlítását, valamint az árszínvonalak összevetését;

b)

„vásárlóerő-egység” („PPS”): mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének kifejezésére, oly módon, hogy kiküszöbölik az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket;

c)

„ár”: a végső felhasználó által fizetett beszerzési ár;

d)

„kiadási súlyok”: a kiadási összetevők részaránya a folyó áron számított GDP-n belül;

e)

„alapcsoport”: a GDP összetevőin belül a cikkek legalacsonyabb aggregáltsági szintű csoportja, melynek vonatkozásában a paritások kiszámítására sor kerül;

f)

„cikkek”: az ármegfigyelés céljára történő felhasználás érdekében pontosan meghatározott áruk vagy szolgáltatások;

g)

„tényleges és imputált lakásbérleti díjak”: az 1722/2005/EK bizottsági rendeletben (9) meghatározott jelentéssel rendelkező fogalmak;

h)

„munkavállalói jövedelem”: a 2223/96/EK tanácsi rendeletben meghatározott jelentéssel rendelkező fogalom;

i)

„időbeli kiigazítási szorzótényezők”: olyan szorzótényezők, melyek lehetővé teszik az összeírás idején megfigyelt átlagos árak éves átlagos árakra történő átszámítását;

j)

„térbeli kiigazítási szorzótényezők”: olyan szorzótényezők, melyek lehetővé teszik egy tagállam gazdasági területének egy vagy több pontján összeírt átlagos árak országos szintű átlagos árakra történő átszámítását;

k)

„jellegzetes cikkek”: azok a cikkek, melyek a megszerzésükre fordított kiadások adott alapcsoporton belüli viszonylagos nagyságát alapul véve az adott nemzeti piacon a legfontosabb cikkek közé tartoznak, vagy annak tekintik őket;

l)

„jellegzetességi mutatók”: jelölések vagy egyéb azonosítók, melyek a tagállamok által jellegzetesnek ítélt cikkek azonosítására szolgálnak;

m)

„egyenlő jellegzetesség”: egy alapcsoport cikklistájának összetételével kapcsolatban támasztott követelmény, amely szerint mindegyik tagállamnak képesnek kell lennie annyi jellegzetes cikk árát megfigyelni, amennyi arányban áll a termékek és a rájuk jellemző árszínvonalak adott alapcsoporton belüli sokféleségével, valamint az adott országban a kérdéses alapcsoportra fordított kiadások nagyságrendjével;

n)

„tranzitív”: az a tulajdonság, melynek révén bármely két tagállam közvetlen összehasonlítása ugyanazt az eredményt adja, mint a bármely harmadik tagállam bevonása segítségével végzett közvetett összehasonlítás;

o)

„hiba”: helytelen alapinformáció használata vagy a számítási eljárás helytelen alkalmazása;

p)

„referenciaév”: olyan naptári év, melyre valamely adott éves eredmények vonatkoznak;

q)

„állandóság”: ha az eredményeket először a tagállamok egy csoportja esetében számítják ki, később pedig a tagállamok egy szélesebb körére készülnek számítások, az eredeti csoportot alkotó tagállamok közötti PPP-k értékét meg kell őrizni.

4. cikk

Szerepkörök és felelősségkörök

(1)   A Bizottság (Eurostat) felelős:

a)

az alapinformációk szolgáltatásának összehangolásáért;

b)

a PPP-k kiszámításáért és közzétételéért;

c)

a 7. cikkel összhangban a PPP-k minőségének biztosításáért;

d)

a módszertan fejlesztéséért és közléséért, a tagállamokkal folytatott konzultáció keretében;

e)

annak biztosításáért, hogy a tagállamoknak a közzététel előtt lehetőségük nyíljon a PPP-eredményekkel kapcsolatban észrevételeket tenniük, továbbá hogy ezen megjegyzések kellő figyelemben részesüljenek; és

f)

az I. melléklet 1.1. pontjában említett módszertani kézikönyv összeállításáért és közzétételéért;

(2)   Az alapinformációk szolgáltatása során a tagállamok az I. mellékletben ismertetett eljárást követik.

Az adathitelesítési folyamat lezártával, legfeljebb egy hónapon belül, a tagállamok azokat az összeírási eredményeket, melyek szolgáltatásáért felelősek, írásban is jóváhagyják az I. melléklet 5.2. pontjában meghatározott módon.

A tagállamok jóváhagyják az adatgyűjtési módszert és ellenőrzik az adatok, köztük a Bizottság (Eurostat) által szolgáltatott alapinformációk hitelességét.

5. cikk

Alapinformációk továbbítása

(1)   A tagállamok az I. mellékletben felsorolt alapinformációkat a jelenleg hatályos, adattovábbítással kapcsolatos közösségi rendelkezésekkel összhangban továbbítják a Bizottsághoz (Eurostathoz).

(2)   Az I. mellékletben felsorolt alapinformációkat az ott meghatározott technikai formátumban és megadott határidőn belül kell továbbítani.

(3)   Azokban az esetekben, amikor egyes alapinformációkat a Bizottság (Eurostat) szolgáltat a tagállamoknak, a Bizottság módszertani nyilatkozatot bocsát a tagállamok rendelkezésére, hogy azok hitelességi ellenőrzést végezhessenek.

6. cikk

Statisztikai egységek

(1)   Az I. mellékletben felsorolt alapinformációk vagy a 696/93/EGK tanácsi rendeletben (10) meghatározott statisztikai egységektől származnak, vagy más olyan forrásokból, melyek az I. melléklet 5.1. pontjában meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő adatokat szolgáltatnak. Az egyes tagállamok az adatok továbbításakor értesítik a Bizottságot a statisztikai egység vagy adatforrás típusáról.

(2)   A tagállamok által adatok szolgáltatására vagy adatgyűjtésben való együttműködésre felkért statisztikai egységek lehetővé teszik a ténylegesen felmerült árak nyomon követését, és a kért időpontban az információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul rendelkezésre bocsátják.

7. cikk

Minőséggel kapcsolatos követelmények és minőségellenőrzés

(1)   A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok az I. melléklet 5.3. alcíme alatt ismertetett jelentéseken és értékelésen alapuló minőségellenőrzési rendszert hoznak létre.

(2)   A tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) – annak kérésére – az I. mellékletben meghatározott alapinformációk minőségének értékeléséhez szükséges valamennyi információval ellátják.

Ezenfelül a tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) részletekre kiterjedően tájékoztatják az alkalmazott módszerekben bekövetkezett valamennyi változtatásról és azok okairól, illetve az I. mellékletben említett módszertani kézikönyvtől való bármilyen eltérésről.

(3)   Az I. melléklet 5. szakaszában leírtaknak megfelelően az egyes tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) minőségről szóló jelentésben tájékoztatják azon összeírások minőségéről, melyek elvégzéséért felelősek.

(4)   A minőség-ellenőrzés alapjául szolgáló közös kritériumokat és az I. melléklet 5.3. pontja szerinti, minőségről szóló jelentések szerkezetét a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

8. cikk

Gyakoriság

A Bizottság (Eurostat) minden naptári év vonatkozásában elvégzi a PPP-k kiszámítását.

9. cikk

Közzététel

(1)   A Bizottság (Eurostat) a referenciaév végét követő 36 hónapon belül közzéteszi a végleges éves eredményeket.

A közzététel alapjául azok az adatok szolgálnak, melyek legkésőbb három hónappal a közzététel időpontját megelőzően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére állnak.

Az ebben a bekezdésben foglaltak nem érintik a Bizottság (Eurostat) azon jogát, hogy a referenciaév végét követő 36 hónapnál hamarabb előzetes eredményeket tegyen közzé, amelyeket a Bizottság (Eurostat) többek között a honlapján is hozzáférhetővé tesz.

(2)   A Bizottság (Eurostat) által az egyes tagállamokra vonatkozó, közzétett összesített eredményeknek legalább az alábbiakra kell kiterjedniük:

a)

PPP-k a GDP szintjén;

b)

a magánháztartások fogyasztási kiadására és a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó PPP-k;

c)

a közösségi átlaghoz viszonyított árszínvonal-indexek; és

d)

a GDP, a magánháztartások fogyasztási kiadása és a tényleges egyéni fogyasztás, valamint a megfelelő egy főre számított adatok vásárlóerő-egységben.

(3)   Ha az országok szélesebb körére vonatkozóan kerül sor az eredmények kiszámítására, az állandóság elvével összhangban a tagállamok PPP-i nem változnak.

(4)   Általában a közzétett, végleges PPP-k esetében nem kerül sor felülvizsgálatra.

Olyan hibák esetében azonban, melyek az I. melléklet 10. szakaszában megfogalmazott ismérveknek megfelelnek, közzé kell tenni a helyesbített eredményeket az ott meghatározott eljárás szerint.

Kivételes általános felülvizsgálatot kell végrehajtani, ha az ESA 95 hatálya alá tartozó fogalmakban végbemenő, a PPP-eredményekre is kiható változások eredményeként bármely tagállam esetében a GDP volumenindexe egy százalékpontot meghaladó mértékben módosul.

10. cikk

Korrekciós együtthatók

A tagállamoknak nem kötelességük összeírást végezniük kizárólag azon célból, hogy meghatározzák a Közösség tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazása és nyugdíja tekintetében a személyzeti szabályzat értelmében alkalmazandó korrekciós együtthatókat.

11. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a Statisztikai Programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

12. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket, köztük a gazdasági és technikai változások figyelembevételét célzó intézkedéseket – amennyiben ez nem jár a tagállamok számára a költségek aránytalan megnövekedésével – a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kell elfogadni.

(2)   A rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a)

az adatok alapvető összehasonlíthatóságának és reprezentativitásának biztosítására szolgáló – az I. melléklet 5.1. és 5.2. pontja szerinti – minimumkövetelmények meghatározása;

b)

az I. melléklet szerinti, az alkalmazandó módszertanra vonatkozó követelmények pontos meghatározása; és

c)

az alapcsoportok tartalmának részletes meghatározása és kiigazítása, feltéve, hogy azok továbbra is összeegyeztethetőek az ESA 95-tel, illetve bármely azt követő rendszerrel.

(3)   A rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására – beleértve annak kiegészítésére – irányuló alábbi intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

a fogalommeghatározások kiigazítása;

b)

(a II. mellékletben meghatározott) alapcsoportok listájának kiigazítása; és

c)

minőségi kritériumok, továbbá a minőségről szóló jelentések szerkezetének meghatározása a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban.

13. cikk

Finanszírozás

(1)   A Bizottság a bizottsági támogatási szabályok alapján támogatásra jogosult költségek legfeljebb 70 %-áig terjedő pénzügyi hozzájárulásban részesíti a tagállamokat.

(2)   Ezen pénzügyi hozzájárulás összege az Európai Unió éves költségvetési eljárásainak keretében kerül meghatározásra. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

14. cikk

Felülvizsgálat és jelentés

E rendelet rendelkezéseit öt évvel hatálybalépését követően felül kell vizsgálni. Amennyiben szükséges, a rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági jelentés és javaslat alapján módosítani kell.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2007. december 11-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES


(1)  HL C 318., 2006.12.23., 45. o.

(2)  Az Európai Parlament 2007. április 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. november 13-i határozata.

(3)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o. Az 1989/2006/EK rendelettel (HL L 411., 2006.12.30., 6. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o. A legutóbb a 105/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 39., 2007.2.10., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb az 1895/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 397., 2006.12.30., 6. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(8)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(9)  A Bizottság 2005. október 20-i 1722/2005/EK rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendeletet célzó lakásszolgáltatások becslési elveinek meghatározásáról (HL L 276., 2005.10.21., 5. o.).

(10)  A Tanács 1993. március 15-i 696/93/EGK rendelete a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.). A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

MÓDSZERTAN

1.   MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV ÉS MUNKAPROGRAM

1.1.   A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság (Eurostat) egy módszertani kézikönyvet állít össze, melyben leírja a PPP-k összeállításának különböző szakaszaiban használt módszereket, köztük a hiányzó alapinformációk és paritások megbecslésére szolgáló eljárásokat. Jelentős módszertani változásokat követően minden esetben sor kerül a kézikönyv átdolgozására. A kézikönyv új módszereket fogalmazhat meg az adatminőség javítása, a költségek csökkentése vagy az adatszolgáltatók terheinek enyhítése céljából.

1.2.   A tagállamokkal folytatott konzultáció mellett a Bizottság (Eurostat) minden év november 30-ig éves munkaprogramot állít össze a következő naptári évre vonatkozóan, melyben ütemtervet ad a szolgáltatandó információk meghatározására és szolgáltatására az adott évre vonatkozóan.

1.3.   Az éves munkaprogram meghatározza, milyen formátumban kell a tagállamoknak adataikat benyújtaniuk, továbbá megfogalmaz minden olyan teendőt, mely a PPP-k kiszámításához és közzétételéhez szükséges.

1.4.   Az 1.2. pontnak megfelelően megadott alapinformációkat felül lehet vizsgálni, de a referenciaévre vonatkozó eredmények a 9. cikkben meghatározott ütemterv szerint rendelkezésre álló adatok felhasználásával kerülnek kiszámításra. Amennyiben a megadott időpontban az információ hiányos vagy nem áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) a hiányzó alapadatokat becsléssel állapítja meg.

1.5.   Amennyiben valamely tagállam nem nyújt be teljes körű alapinformációkat, az illető tagállam megindokolja, hogy miért nem teljes körűek az információk, hogy mikor fogja benyújtani a teljes körű információkat, vagy adott esetben közli annak okait, hogy azokat miért nem lehet rendelkezésre bocsátani.

2.   ALAPINFORMÁCIÓK

2.1.   Alapinformációk

E rendelet alkalmazásában az alapinformáció – a 2. és 4. cikknek megfelelően –, illetve az új adatok szolgáltatásának minimális gyakorisága a következőket jelenti:

Alapinformáció

Minimális gyakoriság

GDP kiadási súlyok (1)

Évente

Tényleges és imputált lakásbérleti dijak (2)

Évente

Munkavállalói jövedelem

Évente

Időbeli kiigazítási szorzótényezők

Évente

Fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára és a vonatkozó jellegzetességi mutatók

3 évente (3)

Gépek, berendezések ára

3 évente

Építési projektek ára

3 évente

Térbeli kiigazítási szorzótényezők

6 évente

2.2.   Az alapinformációk beszerzésének módja

A tagállamok véleményéről történő tájékozódást követően a Bizottság (Eurostat) határozza meg a fentiekben felsorolt alapinformációk mindegyike esetében a használni kívánt forrásokat és adatszolgáltatókat. Ha a Bizottság (Eurostat) a tagállam helyett más adatszolgáltatótól szerez be alapinformációt, a tagállam mentesül az 5.1.4–5.1.13. pontokban meghatározott kötelezettségek alól.

3.   ORSZÁGOS SZINTŽ ÁTLAGOS ÁRAK

3.1.   A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az adatgyűjtés egy vagy több helyszínre korlátozható a gazdasági területen belül. Az így nyert adatok felhasználhatók a PPP-számítások céljára, feltéve, hogy rendelkezésre állnak megfelelő térbeli kiigazítási szorzótényezők. Ezen térbeli kiigazítási szorzótényezők segítségével kell az összeírás helyszíneiről származó adatokat az országos átlag szempontjából jellegzetesnek tekinthető adatokká átszámítani.

3.2.   A térbeli kiigazítási szorzótényezőket az alapcsoportok szintjén kell szolgáltatni. Az összeírás referencia-időszakában e tényezők nem lehetnek hat évnél régebbiek.

4.   ÉVES ÁTLAGOS ÁRAK

A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az adatgyűjtés egy adott időszakra korlátozható. Az így nyert adatok felhasználhatók a PPP-számítások céljára, feltéve, hogy rendelkezésre állnak megfelelő időbeli kiigazítási szorzótényezők. Ezen ideiglenes kiigazítási szorzótényezők segítségével kell az adott időszakban összeírt adatokat az éves átlag szempontjából jellegzetesnek tekinthető adatokká átszámítani.

5.   MINŐSÉG

5.1.   Az alapinformációkra vonatkozó minimumkövetelmények

5.1.1.   Az árazásra kerülő cikkek listáját, úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon olyan cikkeket, melyeknek a jellemzői lehetővé teszik az országok közötti összehasonlítást.

5.1.2.   Az árazásra kerülő cikkek listáját, úgy kell összeállítani, hogy minden alapcsoport esetében a tagállamok mindegyike megnevezhessen legalább egy jellegzetes cikket, melynek árát legalább még egy tagállam esetében meg lehet adni.

5.1.3.   A cikkeket feltüntető listát úgy kell összeállítani, hogy az „egyenlő jellegzetesség” a lehetőségekhez képest a legteljesebb mértékben megvalósuljon; minimális követelményként mindegyik alapcsoport esetében minden országnak meg kell adnia egy jellegzetes cikk árát, melyet még legalább egy másik országnak is meg kell adnia.

5.1.4.   Az egyes tagállamok a cikkek árát a cikklistán feltüntetett termékleírással összhangban adják meg.

5.1.5.   Az egyes alapcsoportokon belül a tagállamok mindegyike kellő számú, piacán elérhető cikk árát adja meg, még akkor is, ha az adott cikkek nem tekinthetők jellegzetesnek az alapcsoport szempontjából.

5.1.6.   Az egyes tagállamok minden alapcsoporton belül legalább egy jellegzetes cikk árát feltüntetik. A jellegzetes cikkeket jellegzetességi mutató segítségével jelölni kell.

5.1.7.   A tagállamok mindegyike minden egyes árazott cikk esetében kellő számú árfeljegyzést végez annak érdekében, hogy megbízható cikkenkénti átlagárak álljanak rendelkezésre, figyelembe véve a cikkre jellemző piaci struktúrát.

5.1.8.   Az értékesítési helyek típusait úgy kell megválasztani, hogy azok megfelelően tükrözzék az adott tagállamra jellemző belföldi fogyasztási szerkezetet az adott cikk vonatkozásában.

5.1.9.   Egy adott területen az értékesítési helyek típusait úgy kell megválasztani, hogy azok megfelelően tükrözzék a helyi lakosság fogyasztásának jellemzőit és a kérdéses cikkek elérhetőségét.

5.1.10.   Az államháztartási szektor (S 13) vonatkozásában – az ESA 95 rendszerben meghatározottak szerint – a tagállamok mindegyike adatokat bocsát a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére az egyes kiválasztott foglalkozások esetében összeírt munkavállalói jövedelmekről.

5.1.11.   Az egyes tagállamok olyan időbeli kiigazítási szorzótényezőket adnak meg a Bizottság (Eurostat) számára, melyek lehetővé teszik az éves átlagos árszínvonalat megfelelően tükröző vásárlóerő-paritások kiszámítását az egy adott időpontban összeírt árakból.

5.1.12.   Az egyes tagállamok olyan térbeli kiigazítási szorzótényezőket adnak meg a Bizottság (Eurostat) számára, melyek lehetővé teszik az országos szintű átlagos árszínvonalat megfelelően tükröző vásárlóerő-paritások kiszámítását a meghatározott helyszíneken összeírt árakból.

5.1.13.   Az egyes tagállamok a II. mellékletben meghatározott mindegyik alapcsoport esetében megadják a Bizottságnak (Eurostatnak) azokat a súlyokat, melyek tükrözik az adott referenciaévben a kérdéses tagállamra jellemző kiadási struktúrát.

5.2.   Az árösszeírások eredményeinek hitelesítésével kapcsolatos minimumkövetelmények

5.2.1.   A Bizottsághoz (Eurostathoz) történő továbbítás előtt valamennyi tagállam felülvizsgálja az adatok hitelességét a következők alapján:

legmagasabb és legalacsonyabb árak,

átlagár és relatív szórás,

a beárazott cikkek száma alapcsoportonként,

a beárazott jellegzetes cikkek száma alapcsoportonként,

a cikkenként rögzített árak száma.

5.2.2.   A Bizottság (Eurostat) egy elektronikus eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére, mely az 5.2.1. pontban foglaltak megvalósításához szükséges algoritmusokat tartalmazza.

5.2.3.   Az összeírás eredményeinek véglegesítése előtt a Bizottság (Eurostat) – a tagállamokkal együttműködésben – ellenőrzi azok hitelességét, az alábbi mutatók alapján:

Az egyes alapcsoportok esetében:

azon cikkek száma, melyek árát mindegyik ország összeírta,

azon cikkek száma, melyekhez mindegyik ország rendelt jellegzetességi mutatót,

az árszínvonal-index,

az ugyanazon alapcsoport esetében végzett előző árösszeírás eredményei,

az egyes országok vásárlóerő-paritáson számított árszínvonal-indexei.

Az egyes cikkek esetében:

a valamennyi ország által összeírt árak száma,

a következő adatok relatív szórása:

i.

nemzeti valutában kifejezett átlagos árak;

ii.

vásárlóerő-paritáson számított árszínvonal-indexek;

iii.

az egyes országok vásárlóerő-paritáson számított árszínvonal-indexei.

5.2.4.   A PPP-eredmények aggregát szinten történő véglegesítése előtt a Bizottság (Eurostat) ellenőrzi azok hitelességét, az alábbi mutatók alapján:

A teljes GDP és a legfontosabb GDP-aggregátumok szintjén:

a GDP kiadási súlyok és a becsült népességszámok összhangja a közzétett adatokkal,

az egy főre számított volumenindexek aktuális értékének összehasonlítása a korábbi számítások során kapott eredményekkel,

az aktuálisan számított árszínvonal-indexek összehasonlítása a korábbi számítások során kapott eredményekkel.

Az egyes alapcsoportok szintjén:

a GDP-súlyok szerkezetének összehasonlítása az aktuális és a korábbi számításokra vonatkozóan,

ahol szükséges, a hiányzó adatok becslése.

5.3.   Jelentés és értékelés

5.3.1.   Mindegyik tagállam dokumentációt vezet, melyben pontosan leírja, hogyan hajtja végre e rendelet rendelkezéseit. A dokumentációnak a Bizottság (Eurostat) és a többi tagállam számára hozzáférhetőnek kell lennie.

5.3.2.   A Bizottságnak (Eurostatnak) hatévente legalább egyszer értékelnie kell az egyes tagállamoknak a vásárlóerő-paritás számítása érdekében végzett tevékenységét. Az értékelésnek, melyet évente kell megtervezni és az éves munkaprogramban rögzíteni, át kell tekintenie az ezen rendelet rendelkezéseinek való megfelelést. Az értékelések eredményét a Bizottság (Eurostat) jelentésben összegzi és közzé teszi, beleértve a honlapján történő közzétételt is..

5.3.3.   A 7. cikk (3) bekezdésével összhangban, rövid idővel a fogyasztói árakra vonatkozó egyes összeírások után, a felelős tagállam minden esetben jelentésben tájékoztatja a Bizottságot (Eurostatot) az árösszeírás módjáról. A Bizottság (Eurostat) valamennyi tagállamnak megküldi az ezen jelentések alapján készült összefoglalót.

6.   A FOGYASZTÁSI CIKKEK ÁRAINAK ÖSSZEÍRÁSA

6.1.   A tagállamok a munkaprogramban foglaltaknak megfelelően végzik az árak összeírását.

6.2.   Az összeírandó cikkek listáját minden összeírás esetében a Bizottság (Eurostat) állítja össze a tagállamoknak az egyes alapcsoportokra vonatkozó javaslatai alapján.

6.3.   A Bizottság (Eurostat) a cikklistával együtt az árösszeírási listákon szereplő valamennyi termékleírás fordítását biztosítja az Európai Unió összes hivatalos nyelvén.

7.   SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁS

7.1.   Bilaterális paritások kiszámítása az alapcsoportok szintjén

a)

A multilaterális Éltető-Köves-Szulc-paritások (a továbbiakban: „EKS”) alapcsoportok szintjén végzett kiszámításának alapjául a résztvevő országokból képzett valamennyi országpár esetében számított bilaterális paritások mátrixa szolgál.

b)

A bilaterális paritások kiszámítása az alapul szolgáló cikkek esetében összeírt árak és a cikkekhez rendelt jellegzetességi mutatók segítségével történik.

c)

Az egyes cikkek esetében az összeírás során megállapított átlagos ár az adott cikk esetében megfigyelt árak egyszerű számtani átlaga.

d)

Amennyiben szükséges, megfelelő térbeli és időbeli kiigazítási szorzótényezők segítségével, az összeírás során rögzített árak átlagának alapján becsülhető meg az országos szintű éves átlagos ár.

e)

A kiigazított átlagos árak közötti arányokat, valamint azok inverzét kell ezt követően, ahol lehetséges, kiszámítani, a cikkek és a résztvevő országpárok tekintetében.

f)

A következő lépés az alapcsoport vásárlóerő-paritások kiszámítása, amennyiben lehetséges, a részt vevő országokból képzett valamennyi országpár vonatkozásában. Az országpárok mindegyike esetében a vásárlóerő-paritásokat úgy kell kiszámítani, mint az alábbiak súlyozott mértani átlagát:

a mindkét ország esetében jellegzetes cikként feltüntetett cikkek árhányadosainak mértani átlaga,

olyan cikkek árhányadosainak mértani átlaga, melyeket az első ország jellegzetes cikként tüntetett fel, a második viszont nem,

olyan cikkek árhányadosainak mértani átlaga, melyeket a második ország jellegzetes cikként tüntetett fel, az első viszont nem.

A számítás során olyan súlyokat kell használni, melyek minden olyan cikk viszonylagos jellegzetességét tükrözik, melyek árát mindkét ország összeírta.

7.2.   A hiányzó bilaterális paritások becslése

Ha valamely alapcsoport esetében nincs mód a bilaterális PPP-k kiszámítására, a hiányzó bilaterális vásárlóerő-paritás értékét, ahol lehet, meg kell becsülni a harmadik országok bevonása segítségével számított közvetett paritások mértani átlagának képzésén alapuló szabványos eljárás segítségével. Ha e becslési eljárást követően valamely alapcsoport esetében a bilaterális vásárlóerő-paritások mátrixa továbbra is tartalmaz hiányzó értéket, a multilaterális EKS-paritások kiszámítására nem nyílik mód azon országok esetében, melyek vonatkozásában nem állnak rendelkezésre bilaterális PPP-k. Ilyen esetekben a hiányzó EKS-paritások értékét a Bizottság (Eurostat) becsléssel állapítja meg hasonló alapcsoportok PPP-it használva vonatkoztatási alapul, vagy más alkalmas becslési eljárás segítségével.

7.3.   Bilaterális paritások kiszámítása aggregátszinten

a)

A bilaterális paritásokat a nemzeti számlák valamilyen aggregáltsági szintjén az alapul szolgáló alapcsoportokra vonatkozó EKS-paritások (lásd: 7.4. pont) és GDP kiadási súlyok segítségével kell kiszámolni.

b)

Ekkor ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Laspeyres-féle paritást, mint az alapul szolgáló alapcsoportok paritásainak olyan számtani átlagát, melyet a részt vevő országokból képzett párokat alkotó második országok relatív arányával (vagy nominális értékeivel) kell súlyozni.

c)

Ezt követően ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Paasche-féle paritást, mint az alapul szolgáló alapcsoportok paritásainak olyan harmonikus átlagát, melyet a résztvevő országokból képzett párokat alkotó első országok relatív arányával (vagy nominális értékeivel) kell súlyozni.

d)

Ezután ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Fisher-féle paritást, mint a részt vevő országokból képzett minden országpár esetében létrehozott Laspeyres- és Paasche-féle paritások mértani átlagát.

7.4.   Tranzitív multilaterális PPP-k kiszámítása

A tranzitív multilaterális paritásokat vagy alapcsoport-szinten, vagy bármilyen aggregáltsági szinten a részt vevő országokból képzett országpárok mindegyike esetében létrehozott Fischer-féle paritások teljes mátrixán alapuló „EKS”-eljárás segítségével kell kiszámolni a következő módon:

Image

ahol tEKSs az s ország és t ország közötti EKS-paritást;

tFs az s ország és t ország közötti Fischer-féle paritást;

z pedig a résztvevő országok számát jelöli.

8.   ADATTOVÁBBÍTÁS

8.1.   A Bizottság (Eurostat) a tagállamok rendelkezésére bocsátja azokat a sablonokat, melyek a PPP-k kiszámításához szükséges alapinformációk elektronikus továbbítására szolgálnak.

8.2.   A tagállamok a sablonoknak megfelelően juttatják el az alapinformációkat a Bizottsághoz (Eurostathoz).

9.   KÖZZÉTÉTEL

A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság (Eurostat) a 9. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározottnál részletesebb eredményeket is közzétehet.

10.   HIBAJAVÍTÁS

10.1.   Ha valamelyik tagállam hibát fedez fel az adatokban, azonnal és saját kezdeményezésére közli a Bizottsággal (Eurostattal) a helyes alapinformációt. Ezenkívül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) minden olyan esettel kapcsolatban, ahol feltételezhető, hogy a számítási eljárást helytelenül alkalmazták.

10.2.   Amint tudomására jut, hogy a számításokban a tagállamok valamelyike vagy a Bizottság (Eurostat) hibát vétett, a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja a tagállamokat, és egy hónapon belül újraszámítja a PPP értékeket.

10.3.   Ha a felismert hiba legalább 0,5 százalékpontos eltérést eredményez a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP szintjén bármelyik tagállam vonatkozásában, a Bizottság (Eurostat) a lehető leghamarabb közzéteszi a javított értéket, feltéve, hogy a hibát az eredmények közzétételét követő három hónapon belül észlelik.

10.4.   Hiba előfordulása esetén az illetékes szerv lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza hasonló hibák előfordulását a jövőben.

10.5.   A referenciaév végét követő 33 hónap elteltével a GDP kiadási súlyokra és a becsült népességszámokra vonatkozó felülvizsgálatok esetén nincs szükség a PPP-eredmények korrekciójára.


(1)  ) Ezeknek a súlyoknak összhangban kell állniuk a nemzeti számlák rendelkezésre álló aggregátumainak legalacsonyabb szintjével. Amennyiben a szükséges adat nem áll rendelkezésre, az érintett tagállam a hiányzó adat tekintetében közeli becsléssel is szolgálhat.

(2)  ) Az 1722/2005/EK rendelettel összhangban, a módszertani kézikönyvben leírt, a lakásállomány mennyiségére vonatkozó megközelítés használható az áron alapuló megközelítés helyett azokban az esetekben, amikor a tényleges lakásbérleti díjra vonatkozó adatok hiányoznak vagy statisztikai szempontból nem megbízhatóak.

(3)  ) A minimális gyakoriság egy adott termékcsoporttal kapcsolatos adatok szolgáltatására vonatkozik, a periodikus adatösszeírási ciklusnak megfelelően.


II. MELLÉKLET

A 3. cikk (e) pontjában foglaltak szerint meghatározott alapcsoportok

TCS Sz.

Leírás

HÁZTARTÁSOK EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI

ÉLELMISZEREK ÉS ALKOHOLMENTES ITALOK

 

Élelmiszerek

 

Kenyér és gabonafélék [COICOP 01.1.1]

1

Rizs

2

Egyéb gabonafélék, liszt és egyéb gabonakészítmények

3

Kenyér

4

Egyéb pékáru

5

Száraztészták

 

Hús [COICOP 01.1.2]

6

Marha- és borjúhús

7

Sertéshús

8

Bárány-, juh- és kecskehús

9

Baromfihús

10

Egyéb húsfélék és ehető belsőség

11

Csemegeáru és egyéb húskészítmények

 

Halak és tengeri állatok [COICOP 01.1.3]

12

Friss, mélyhűtött vagy fagyasztott halak és tengeri állatok

13

Tartósított vagy feldolgozott halak és tengeri állatok

 

Tej, sajt és tojás [COICOP 01.1.4]

14

Friss tej

15

Tartósított tej és egyéb tejtermékek

16

Sajt

17

Tojás és tojásalapú termékek

 

Olaj és zsiradékok [COICOP 01.1.5]

18

Vaj

19

Margarin

20

Egyéb étolajok és étkezési zsiradékok

 

Gyümölcs [COICOP 01.1.6]

21

Friss vagy mélyhűtött gyümölcs

22

Fagyasztott, tartósított vagy feldolgozott gyümölcsök és gyümölcsalapú termékek

 

Zöldségfélék [COICOP 01.1.7]

23

Friss vagy mélyhűtött zöldségfélék, kivéve a burgonyát

24

Friss vagy mélyhűtött burgonya

25

Fagyasztott, tartósított vagy feldolgozott zöldségek és zöldségalapú termékek

 

Cukor, lekvár, méz, csokoládé és egyéb édességek [COICOP 01.1.8]

26

Cukor

27

Dzsemek, lekvárok és méz

28

Édességek, csokoládé és egyéb kakaóalapú készítmények

29

Jégkrém, fagylalt és szörbet

 

Egyéb, máshová nem sorolt élelmiszerek [COICOP 01.1.9]

30

Egyéb, máshová nem sorolt élelmiszerek

 

Alkoholmentes italok

 

Kávé, tea és kakaó [COICOP 01.2.1]

31

Kávé, tea és kakaó

 

Ásványvíz, üdítőital, gyümölcs- és zöldségivólé [COICOP 01.2.2]

32

Ásványvíz

33

Üdítőitalok és koncentrátumok

34

Gyümölcs- és zöldségivólevek

SZESZES ITALOK, DOHÁNYÁRUK ÉS KÁBÍTÓSZEREK

 

Szeszes italok

 

Égetett szeszes italok [COICOP 02.1.1]

35

Égetett szeszes italok

 

Bor [COICOP 02.1.2]

36

Bor

 

Sör [COICOP 02.1.3]

37

Sör

 

Dohányáruk

 

Dohányáruk [COICOP 02.2.0]

38

Dohányáruk

 

Kábítószerek

 

Kábítószerek [COICOP 02.3.0]

39

Kábítószerek

RUHÁZAT ÉS LÁBBELI

 

Ruházat

 

Ruházati méteráru [COICOP 03.1.1]

40

Ruházati méteráru

 

Felső- és alsóruházat [COICOP 03.1.2]

41

Férfiruházati termékek

42

Nőiruházati termékek

43

Gyermek- és csecsemőruházati termékek

 

Egyéb ruházati cikkek és kiegészítők [COICOP 03.1.3]

44

Egyéb ruházati cikkek és kiegészítők

 

Ruházat javítása, vegytisztítása és kölcsönzése [COICOP 03.1.4]

45

Ruházat javítása, vegytisztítása és kölcsönzése

 

Lábbeli

 

Cipő és egyéb lábbeli [COICOP 03.2.1]

46

Férfi lábbeli

47

Női lábbeli

48

Lábbeli gyermekek és csecsemők részére

 

Lábbeli javítása és kölcsönzése [COICOP 03.2.2]

49

Lábbeli javítása és kölcsönzése

LAKÁSSZOLGÁLTATÁS, VÍZ, VILLAMOS ENERGIA, GÁZ ÉS EGYÉB TÜZELŐANYAGOK

 

Tényleges lakásbérleti díjak

 

Tényleges lakásbérleti díjak [COICOP 04.1.1 és 04.1.2]

50

Tényleges lakásbérleti díjak

 

Imputált lakásbérleti díjak

 

Imputált lakásbérleti díjak [COICOP 04.2.1 és 04.2.2]

51

Imputált lakásbérleti díjak

 

Lakáskarbantartás és -javítás

 

Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok [COICOP 04.3.1]

52

Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok

 

Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások [COICOP 04.3.2]

53

Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások

 

Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatás

 

Vízellátás [COICOP 04.4.1]

54

Vízellátás

 

Egyéb lakásszolgáltatás [COICOP 04.4.2, 04.4.3 és 04.4.4]

55

Egyéb lakásszolgáltatás

 

Villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

 

Villamos energia [COICOP 04.5.1]

56

Villamos energia

 

Gáz [COICOP 04.5.2]

57

Gáz

 

Folyékony tüzelőanyagok [COICOP 04.5.3]

58

Folyékony tüzelőanyagok

 

Szilárd tüzelőanyagok [COICOP 04.5.4]

59

Szilárd tüzelőanyagok

 

Hőszolgáltatás [COICOP 04.5.5]

60

Hőszolgáltatás

LAKBERENDEZÉS, LAKÁSFELSZERELÉS ÉS RENDSZERES LAKÁSKARBANTARTÁS

 

Bútorok, lakberendezési cikkek, szőnyegek és egyéb padlóburkoló anyagok

 

Bútorok és lakberendezési cikkek [COICOP 05.1.1]

61

Konyhabútor

62

Hálószobabútor

63

Nappali- és ebédlőbútor

64

Egyéb bútorok és lakberendezési cikkek

 

Szőnyegek és egyéb padlóburkoló anyagok [COICOP 05.1.2]

65

Szőnyegek és egyéb padlóburkoló anyagok

 

Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkoló anyagok javítása [COICOP 05.1.3]

66

Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkoló anyagok javítása

 

Lakástextíliák

 

Lakástextíliák [COICOP 05.2.0]

67

Lakástextíliák

 

Háztartási gépek és készülékek

 

Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek [COICOP 05.3.1]

68

Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek

 

Elektromos háztartási kisgépek [COICOP 05.3.2]

69

Elektromos háztartási kisgépek

 

Háztartási gépek és készülékek javítása [COICOP 05.3.3]

70

Háztartási gépek és készülékek javítása

 

Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés

 

Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés [COICOP 05.4.0]

71

Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés

 

Barkács- és kerti szerszámok, eszközök

 

Nagyobb barkács- és kerti szerszámok, eszközök [COICOP 05.5.1]

72

Nagyobb barkács- és kerti szerszámok, eszközök

 

Kisebb barkács- és kerti szerszámok, eszközök, és különféle tartozékok [COICOP 05.5.2]

73

Kisebb barkács- és kerti szerszámok, eszközök, és különféle tartozékok

 

Rendszeres lakáskarbantartáshoz igénybe vett termékek és szolgáltatások

 

Háztartási fogyóeszközök [COICOP 05.6.1]

74

Háztartási fogyóeszközök

 

Háztartási alkalmazottak szolgáltatásai és egyéb háztartási szolgáltatások [COICOP 05.6.2]

75

Háztartási alkalmazottak szolgáltatásai

76

Háztartási szolgáltatások

EGÉSZSÉGÜGY

 

Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek

 

Gyógyszerek [COICOIP 06.1.1]

77

Gyógyszerek

 

Egyéb egészségügyi termékek [COICOP 06.1.2]

78

Egyéb egészségügyi termékek

 

Gyógyászati segédeszközök és készülékek [COICOP 06.1.3]

79

Gyógyászati segédeszközök és készülékek

 

Járóbeteg-ellátás

 

Orvosi ellátás [COICOP 06.2.1]

80

Orvosi ellátás

 

Fogászati ellátás [COICOP 06.2.2]

81

Fogászati ellátás

 

Paramedicinális szolgáltatások [COICOP 06.2.3]

82

Paramedicinális szolgáltatások

 

Fekvőbeteg-ellátás

 

Fekvőbeteg-ellátás [COICOP 06.3.0]

83

Fekvőbeteg-ellátás

KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS

 

Járművásárlás

 

Személygépkocsi [COICOP 07.1.1]

84

Dízelüzemű személygépkocsi

85

1 200 köbcentinél kisebb térfogatú benzinmotorral rendelkező személygépkocsi

86

1 200–1 699 köbcentiméter térfogatú benzinmotorral rendelkező személygépkocsi

87

1 700–2 999 köbcentiméter térfogatú benzinmotorral rendelkező személygépkocsi

88

3 000 köbcentiméter és annál nagyobb térfogatú benzinmotorral rendelkező személygépkocsi

 

Motorkerékpár [COICOP 07.1.2]

89

Motorkerékpár

 

Kerékpár [COICOP 07.1.3]

90

Kerékpár

 

Állati erővel vontatott járművek [COICOP 07.1.4]

91

Állati erővel vontatott járművek

 

Személyszállító járművek üzemeltetése

 

Személyszállító járművek alkatrészei és tartozékai [COICOP 07.2.1]

92

Személyszállító járművek alkatrészei és tartozékai

 

Üzemanyagok és kenőanyagok személyszállító járművekhez [COICOP 07.2.2]

93

Üzemanyagok és kenőanyagok személyszállító járművekhez

 

Személyszállító járművek karbantartása és javítása [COICOP 07.2.3]

94

Személyszállító járművek karbantartása és javítása

 

Személyszállító járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások [COICOP 07.2.4]

95

Személyszállító járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások

 

Közlekedési és szállítási szolgáltatások

 

Kötöttpályás személyszállítás [COICOP 07.3.1]

96

Kötöttpályás személyszállítás

 

Közúti személyszállítás [COICOP 07.3.2]

97

Közúti személyszállítás

 

Légi személyszállítás [COICOP 07.3.3]

98

Légi személyszállítás

 

Tengeri és belföldi vízi személyszállítás [COICOP 07.3.4]

99

Tengeri és belföldi vízi személyszállítás

 

Kombinált személyszállítás [COICOP 07.3.5]

100

Kombinált személyszállítás

 

Egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások [COICOP 07.3.6]

101

Egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások

 

TÁVKÖZLÉS

 

Postai szolgáltatások

 

Postai szolgáltatások [COICOP 08.1.0]

102

Postai szolgáltatások

 

Telefon- és telefaxberendezések

 

Telefon- és telefaxberendezések [COICOP 08.2.0]

103

Telefon- és telefaxberendezések

 

Telefon- és telefaxszolgáltatások

 

Telefon- és telefaxszolgáltatások [COICOP 08.3.0]

104

Telefon- és telefaxszolgáltatások

SZABADIDŐ ÉS KULTÚRA

 

Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések

 

Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések [COICOP 09.1.1]

105

Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések

 

Fényképészeti, filmfelvevő berendezések és optikai eszközök [COICOP 09.1.2]

106

Fényképészeti, filmfelvevő berendezések és optikai eszközök

 

Információ-feldolgozó berendezések [COICOP 09.1.3]

107

Információ-feldolgozó berendezések

 

Kép-, hang- és adathordozók [COICOP 09.1.4]

108

Műsoros kép-, hang- és adathordozók

109

Üres kép-, hang- és adathordozók

 

Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések javítása [COICOP 09.1.5]

110

Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések javítása

 

Egyéb szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

 

Szabadtéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek [COICOP 09.2.1]

111

Szabadtéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

 

Hangszerek és beltéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek [COICOP 09.2.2]

112

Hangszerek és beltéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

 

Egyéb szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása [COICOP 09.2.3]

113

Egyéb szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása

 

Egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló termékek, kertészkedés és hobbiállatok

 

Játékok és hobbicikkek [COICOP 09.3.1]

114

Játékok és hobbicikkek

 

Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések [COICOP 09.3.2]

115

Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések

 

Kertészkedési cikkek, növények és virágok [COICOP 09.3.3]

116

Kertészkedési cikkek, növények és virágok

 

Hobbiállatok és tartásukkal kapcsolatos termékek [COICOP 09.3.4]

117

Hobbiállatok és tartásukkal kapcsolatos termékek

 

Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára [COICOP 09.3.5]

118

Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára

 

Szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások

 

Szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások [COICOP 09.4.1]

119

Szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások

 

Kulturális szolgáltatások [COICOP 09.4.2]

120

Fényképészeti szolgáltatások

121

Egyéb kulturális szolgáltatások

 

Szerencsejátékok [COICOP 09.4.3]

122

Szerencsejátékok

 

Újság, könyv, papír és írószer

 

Könyv [COICOP 09.5.1]

123

Könyv

 

Újság és folyóirat [COICOP 09.5.2]

124

Újság és folyóirat

 

Egyéb nyomdai termékek, papír és írószer, rajzeszköz [COICOP 09.5.3 és 09.5.4]

125

Egyéb nyomdai termékek, papír és írószer, rajzeszköz

 

Szervezett társasutazás

 

Szervezett társasutazás [COICOP 09.6.0]

126

Szervezett társasutazás

OKTATÁS

 

Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás

 

Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás [COICOP 10.1.0]

127

Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás

 

Középfokú oktatás

 

Középfokú oktatás [COICOP 10.2.0]

128

Középfokú oktatás

 

Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás

 

Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás [COICOP 10.3.0]

129

Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás

 

Felsőfokú oktatás

 

Felsőfokú oktatás [COICOP 10.4.0]

130

Felsőfokú oktatás

 

Nem besorolható szintű oktatás

 

Nem besorolható szintű oktatás [COICOP 10.5.0]

131

Nem besorolható szintű oktatás

VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

 

Vendéglátás

 

Kereskedelmi vendéglátás [COICOP 11.1.1]

132

Éttermi szolgáltatások a vendéglátóhely típusától függetlenül

133

Sörözők, bárok, kávéházak, teázók stb.

 

Munkahelyi és diákétkeztetés [COICOP 11.1.2]

134

Munkahelyi és diákétkeztetés

 

Szálláshely-szolgáltatások

 

Szálláshely-szolgáltatások [COICOP 11.2.0]

135

Szálláshely-szolgáltatások

EGYÉB TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

 

Testápolás

 

Fodrászszalonok és más, testápolással foglalkozó létesítmények [COICOP 12.1.1]

136

Fodrászszalonok és más, testápolással foglalkozó létesítmények

 

Elektromos testápolási készülékek [COICOP 12.1.2]

137

Elektromos testápolási készülékek

 

Egyéb testápolási készülékek, eszközök és termékek [COICOP 12.1.3]

138

Egyéb testápolási készülékek, eszközök és termékek

 

Prostitúció

 

Prostitúció [COICOP 12.2.0]

139

Prostitúció

 

Máshová nem sorolt személyes tárgyak

 

Ékszer, órák és karórák [COICOP 12.3.1]

140

Ékszer, órák és karórák

 

Egyéb személyes tárgyak [COICOP 12.3.2]

141

Egyéb személyes tárgyak

 

Szociális védelem

 

Szociális védelem [COICOP 12.4.0]

142

Szociális védelem

 

Biztosítás

 

Biztosítás [COICOP 12.5.1, 12.5.2, 12.5.3, 12.5.4 és 12.5.5]

143

Biztosítás

 

Máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások

 

Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM) [COICOP 12.6.1]

144

Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM)

 

Egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások [COICOP 12.6.2]

145

Egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások

 

Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások

 

Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások [COICOP 12.7.0]

146

Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások

REZIDENSEK KÜLFÖLDI KIADÁSAINAK ÉS NEM REZIDENSEK GAZDASÁGI TERÜLETEN ESZKÖZÖLT KIADÁSAINAK EGYENLEGE

 

Rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai külföldön

 

Rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai külföldön

147

Rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai külföldön

 

Nem rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai a gazdasági területen

 

Nem rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai a gazdasági területen

148

Nem rezidens háztartások végső fogyasztási kiadásai a gazdasági területen

A HÁZTARTÁSOKAT SEGÍTŐ NONPROFIT INTÉZMÉNYEK EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI

LAKÁSSZOLGÁLTATÁS

 

Lakásszolgáltatás

 

Lakásszolgáltatás [COPNI 01.0.0]

149

Lakásszolgáltatás

EGÉSZSÉGÜGY

 

Egészségügy

 

Egészségügy [COPNI 02.1.1–02.6.0]

150

Egészségügy

SZABADIDŐ ÉS KULTÚRA

 

Szabadidő és kultúra

 

Szabadidő és kultúra [COPNI 03.1.0 és 03.2.0]

151

Szabadidő és kultúra

OKTATÁS

 

Oktatás

 

Oktatás [COPNI 04.1.0–04.7.0]

152

Oktatás

SZOCIÁLIS VÉDELEM

 

Szociális védelem

 

Szociális védelem [COPNI 05.1.0 és 05.2.0]

153

Szociális védelem

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

 

Egyéb szolgáltatások

 

Egyéb szolgáltatások [COPNI 06.0.0–09.2.0]

154

Egyéb szolgáltatások

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI

LAKÁSSZOLGÁLTATÁS

 

Lakásszolgáltatás

 

Lakásszolgáltatás

155

Lakásszolgáltatás

EGÉSZSÉGÜGY

 

Egészségügyi juttatások és visszatérítések

 

Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek

156

Gyógyszerek

157

Egyéb egészségügyi termékek

158

Gyógyászati segédeszközök és készülékek

 

Egészségügyi szolgáltatások

159

Járóbetegek orvosi ellátása

160

Járóbetegek fogászati ellátása

161

Járóbetegek paramedicinális ellátása

162

Fekvőbeteg-ellátás

 

Egészségügyi szolgáltatások biztosítása

 

Munkavállalói jövedelem

163

Orvosok

164

Ápolónők és más egészségügyi dolgozók

165

Nem egészségügyi dolgozók

 

Folyó termelőfelhasználás

166

Gyógyszerkészítmények

167

Egyéb gyógyászati termékek

168

Gyógyászati segédeszközök és készülékek

169

Máshová nem sorolt folyó termelőfelhasználás

 

Bruttó működési eredmény

170

Bruttó működési eredmény

 

Nettó termelési adó

171

Nettó termelési adó

 

Értékesítési bevételek

172

Értékesítési bevételek

SZABADIDŐ ÉS KULTÚRA

 

Szabadidő és kultúra

 

Szabadidő és kultúra

173

Szabadidő és kultúra

OKTATÁS

 

Oktatási juttatások és visszatérítések

 

Oktatási juttatások és visszatérítések

174

Oktatási juttatások és visszatérítések

 

Oktatási szolgáltatások biztosítása

 

Munkavállalói jövedelem

175

Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás

176

Középfokú oktatás

177

Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás

178

Felsőfokú oktatás

 

Folyó termelőfelhasználás

179

Folyó termelőfelhasználás

 

Bruttó működési eredmény

180

Bruttó működési eredmény

 

Nettó termelési adó

181

Nettó termelési adó

 

Értékesítési bevételek

182

Értékesítési bevételek

SZOCIÁLIS VÉDELEM

 

Szociális védelem

 

Szociális védelem

183

Szociális védelem

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FOGYASZTÁSI KIADÁSAI

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK

 

Közösségi szolgáltatások

 

Munkavállalói jövedelem

184

Munkavállalói jövedelem (védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatások)

185

Munkavállalói jövedelem (közösségi szolgáltatások, a védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatásokon kívül)

 

Folyó termelőfelhasználás

186

Folyó termelőfelhasználás (védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatások)

187

Folyó termelőfelhasználás (közösségi szolgáltatások, a védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatásokon kívül)

 

Bruttó működési eredmény

188

Bruttó működési eredmény

 

Nettó termelési adó

189

Nettó termelési adó

 

Értékesítési bevételek

190

Értékesítési bevételek

BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁSRA FORDÍTOTT KIADÁSOK

GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

 

Fémipari termékek és berendezések

 

Fémfeldolgozási termékek, gépek és berendezések kivételével [CPA 28.11–28.75]

191

Fémfeldolgozási termékek, gépek és berendezések kivételével

 

Általános rendeltetésű gépek [CPA 29.11–29.24]

192

Motorok, turbinák, szivattyúk és kompresszorok

193

Egyéb általános rendeltetésű gépek

 

Speciális rendeltetésű gépek [CPA 29.31–29.72]

194

Mezőgazdasági és erdészeti gépek

195

Szerszámgépek

196

Kohászati, bányászati, kőfejtési és építőipari gépek

197

Élelmiszer- és dohányipari gépek

198

Textil-, ruházati és bőripari gépek

199

Egyéb speciális rendeltetésű gépek

 

Villamos és optikai berendezések [CPA 30.01–33.50]

200

Irodagépek

201

Számítógépek és egyéb információ-feldolgozó berendezések

202

Villamos gépek és készülékek

203

Rádió- és televíziókészülékek, híradástechnikai berendezések és eszközök

204

Orvosi, precíziós és optikai műszerek, órák

 

Egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termékek [CPA 36.11–36.63]

205

Egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termékek

 

Szállítóeszközök

 

Közúti járművek [CPA 34.10–34.30 és 35.41–35.50]

206

Közúti gépjárművek, pótkocsik és nyerges pótkocsik

207

Egyéb közúti járművek

 

Egyéb járművek [CPA 35.11–35.30]

208

Hajók, csónakok, gőzhajók, vontatóhajók, úszó szerkezetek, fúrókutak

209

Vasúti kötöttpályás járművek

210

Repülők, helikopterek és más légi járművek

ÉPÍTŐIPAR

 

Lakóépületek

 

Egy- és kétlakásos lakóépületek [45-ös számú CPA-osztály]

211

Egy- vagy kétlakásos lakóépületek

 

Soklakásos lakóépületek [45-ös CPA-osztály]

212

Soklakásos lakóépületek

 

Nem lakóépületek

 

Mezőgazdasági épületek [45-ös CPA-osztály]

213

Mezőgazdasági épületek

 

Ipari épületek és raktárak [45-ös CPA-osztály]

214

Ipari épületek és raktárak

 

Kereskedelmi épületek [45-ös CPA-osztály]

215

Kereskedelmi épületek

 

Egyéb nem lakóépületek [45-ös CPA-osztály]

216

Egyéb nem lakóépületek

 

Egyéb építmény építése

 

Közlekedési infrastruktúrák [45-ös CPA-osztály]

217

Közlekedési infrastruktúrák

 

Csővezetékek, távközlési és elektromos távvezetékek [45-ös CPA-osztály]

218

Csővezetékek, távközlési és elektromos távvezetékek

 

Máshová nem sorolt egyéb építmény építése [45-ös CPA-osztály]

219

Máshová nem sorolt egyéb építmény építése

EGYÉB TERMÉKEK

 

Egyéb termékek

 

Mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási termékek [01-es, 02-es és 05-ös CPA-csoportok]

220

Mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási termékek

 

Szoftverek [CPA 72.20]

221

Szoftverek

 

Máshová nem sorolt egyéb termékek [CPA]

222

Máshová nem sorolt egyéb termékek

KÉSZLETVÁLTOZÁS ÉS ÉRTÉKTÁRGYAK ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA

KÉSZLETVÁLTOZÁS

 

Készletváltozás

 

Készletváltozás

223

Készletváltozás

ÉRTÉKTÁRGYAK ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA

 

Értéktárgyak állományának változása

 

Értéktárgyak állományának változása

224

Értéktárgyak állományának változása

BEHOZATAL ÉS KIVITEL EGYENLEGE

TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KIVITELE

 

Termékek kivitele

 

Termékek kivitele az Európai Unióba és az Európai Unió intézményeibe

225

Termékek kivitele az Európai Unió tagállamaiba

226

Termékek kivitele az Európai Unió intézményeibe

 

Termékek kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe

227

Termékek kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe

 

Szolgáltatások kivitele

 

Szolgáltatások kivitele az Európai Unióba és az Európai Unió intézményeibe

228

Szolgáltatások kivitele az Európai Unió tagállamaiba

229

Szolgáltatások kivitele az Európai Unió intézményeibe

 

Szolgáltatások kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe

230

Szolgáltatások kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe

TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK BEHOZATALA

 

Termékek behozatala

 

Termékek behozatala az Európai Unióból és az Európai Unió intézményeiből

231

Termékek behozatala az Európai Unió tagállamaiból

232

Termékek behozatala az Európai Unió intézményeiből

 

Termékek behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekből

233

Termékek behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekből

 

Szolgáltatások behozatala

 

Szolgáltatások behozatala az Európai Unióból és az Európai Unió intézményeiből

234

Szolgáltatások behozatala az Európai Unió tagállamaiból

235

Szolgáltatások behozatala az Európai Unió intézményeiből

 

Szolgáltatások behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekből

236

Szolgáltatások behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekből


Top