L:2006:162:FULL

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - L:2006:162:FULL - EN

Document L:2006:162:FULL

Help

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 162, 2006. június 14.

Display all documents published in this Official Journal

HTML

PDF

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 162

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. június 14.

Tartalom		II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		Bizottság
	*	A Bizottság határozata (2006. január 20.) az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott, a tagállamokban végrehajtott fellépések keretén belüli kiadások támogathatósága tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (az értesítés a C(2006) 51/1. számú dokumentummal történt)	1
	*	A Bizottság határozata (2006. január 20.) az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott fellépésekkel összefüggésben végzett pénzügyi kiigazítási eljárások tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (az értesítés a C(2006) 51/2. számú dokumentummal történt)	11
	*	A Bizottság határozata (2006. január 20.) a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében, valamint az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projektek igazgatási és pénzügyi irányításának szabályai tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (az értesítés a C(2006) 51/3. számú dokumentummal történt)	20
	*	A Bizottság határozata (2006. február 9.) a közösségi ökocímke munkaterv létrehozásáról ( 1 )	78


	(1) EGT vonatkozású szöveg.

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Bizottság

14.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/1

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 20.)

az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott, a tagállamokban végrehajtott fellépések keretén belüli kiadások támogathatósága tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2006) 51/1. számú dokumentummal történt)

(Csak a cseh, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, svéd, lett, litván, lengyel, portugál, szlovák, szlovén és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2006/399/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló (1), 2004 december 2-i 2004/904/EK tanácsi határozatra és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

a 2004/904/EK határozat 11. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az Európai Menekültügyi Alapnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban való, a tagállamokban történő hatékony végrehajtásának biztosítására közös szabályokat kell elfogadni az alapból történő kiadások támogathatóságának vonatkozásában.

(2)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen e határozatban is.

(3)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen e határozatban is.

(4)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt a 2004/904/EK határozatban, így sem az, sem a jelen határozat nem kötelezik Dániát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ezt a határozatot a 2004/904/EK határozat 5., 6. és 7. cikkében előírt, a tagállamok által végzett fellépések társfinanszírozására kell alkalmazni.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

„projekt”: a támogatások kedvezményezettjei által végzett művelet egészének vagy részének végrehajtására felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök. Valamennyi projekt pontosan meghatározott leírással, futamidővel, költségvetéssel, célkitűzésekkel, projekthez rendelt személyzettel rendelkezik, és valamennyi projektet egy megnevezett jogi személy, vagy jogi személyek egy csoportja hajtja végre.

2.	„kedvezményezettek”: a projektek végrehajtásáért felelős jogi személyek (például nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek, magán- vagy közjogi vállalatok, nemzetközi szervezetek).

3. cikk

1. Az e határozat mellékletében ismertetett szabályokat kell alkalmazni a 2004/904/EK határozat 16. cikkében említett éves programok keretében finanszírozott fellépések kiadásai támogathatóságának megállapítására.

2. A tagállamok az e határozatban előírtaknál szigorúbb nemzeti támogathatósági szabályokat is alkalmazhatnak.

4. cikk

E szerződés címzettjei a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 20-án.

a Bizottság részéről

Franco FRATTINI

a Bizottság alelnöke

(1) HL L 381., 2004.12.28., 52. o.

MELLÉKLET

A KIADÁSOK TÁMOGATHATÓSÁGA AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP KERETÉBEN (2005–2010)

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. szabály

A költségeknek közvetlenül a 2004/904/EK tanácsi határozatra 1. cikkében ismertetett célkitűzésekhez kell kapcsolódniuk.

2. szabály

A költségeknek a 2004/904/EK tanácsi határozatra 4–7. cikkében ismertetett területek projektjeivel kell kapcsolatban lenniük.

3. szabály

A költségeknek a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében meghatározott célcsoportok javára végzett projektekkel kell kapcsolatban lenniük.

4. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek szükségesek a Bizottság által jóváhagyott többéves és éves programok által felölelt projektek végrehajtásához.

5. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek indokoltak és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek; különösen a jó ár–érték arány és a költséghatékonyság elvének (például a projektigazgatással és -végrehajtással kapcsolatos személyi jellegű ráfordításoknak arányban kell állniuk a projekt méretével, stb.). A költségeket attól függően, hogy azok egészben vagy csak részben a projekt költségei, teljes mértékben vagy részben támogatható kiadásoknak kell tekinteni.

6. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek ténylegesen felmerültek, a kedvezményezett által tett kifizetésekkel összhangban vannak, a kedvezményezett könyvelésébe vagy adózási dokumentumaiba bekerültek, azonosíthatók és ellenőrizhetők.

A kedvezményezettek által végzett kifizetéseket főszabályként kifizetett számlákkal kell alátámasztani. Ha erre nincs mód, hasonló bizonyító erejű számviteli vagy alátámasztó dokumentummal kell igazolni a kifizetést.

(1)

A 2004/904/EK tanácsi határozat 5. és 6. cikkében említett projektekkel kapcsolatos kiadások csak akkor támogathatók, ha a tagállam felségterületén merültek fel. A 2004/904/EK tanácsi határozat 7. cikkében említett projektekkel kapcsolatos kiadások a tagállam felségterületén vagy a származás vagy a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országban vagy régióban merülhetnek fel.

(2)

Minden egyes projekt esetén az alátámasztó dokumentumokat (kifizetett számlák, elismervények, egyéb fizetési bizonylatok vagy hasonló bizonyító erejű számviteli dokumentumok) a kedvezményezett nyilvántartásba veszi, sorszámozza és lehetőleg egy adott helyen – főszabályként a kedvezményezett székhelyén – a projekt záró időpontját követő öt éven át megőrzi az esetleges ellenőrzések céljából. A Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy ellenőrzés céljából bármikor bekérje a projektekhez kapcsolódó kiadások számláit vagy azok egyéb alátámasztó dokumentumait. Amennyiben a kedvezményezett nem tud ilyen számlákat vagy alátámasztó dokumentumokat bemutatni, a kapcsolódó kiadások nem részesülhetnek társfinanszírozásban.

A kedvezményezetteknek vagy elkülönített, a projekthez kapcsolódó számviteli rendszert kell fenntartaniuk, vagy megfelelő számviteli kódot kell alkalmazniuk a projekthez kapcsolódó valamennyi tranzakcióra nézve.

7. szabály

Az alap által támogatott projekteket állami vagy magánforrásokból kell társfinanszírozni, és azok nem részesülhetnek más, a Közösség költségvetéséből finanszírozott egyéb forrásokból származó támogatásokban. A projekt jövedelmét az alap által a projektre teljesített pénzügyi hozzájárulások, az állami és magánforrások – ideértve a kedvezményezett saját hozzájárulását is –, valamint a projekt által termelt esetleges bevételek képezik.

E szabály alkalmazásában „bevételek” a következők: az alap általi társfinanszírozás időszakában a projektre befolyt jövedelem, értékesítésből, bérletből, szolgáltatásokból, beiskolázásból/díjakból vagy egyéb egyenértékű forrásokból származó jövedelem, ideértve a projekt közösségi támogatásának előfinanszírozó kifizetései után felmerült kamatot is.

Az alap által támogatott projektek közhasznúak. Ha a projekt zárultával a bevételeket is magukban foglaló jövedelemforrások meghaladják a kiadásokat, az Európai Menekültügyi Alap projektben való részesedését annak megfelelően csökkentik.

A projekttel kapcsolatos összes jövedelemforrás rögzítésre kerül a kedvezményezett könyvelésében vagy adózási dokumentumaiban, azoknak azonosíthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük.

2. A TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK KATEGÓRIÁI (PROJEKTSZINTEN)

2.1. Támogatható közvetlen költségek

A projekt támogatható közvetlen költségei azok a költségek, amelyek a támogathatóság fenti I. részben meghatározott feltételeinek betartása mellett a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó egyedi költségként határozhatók meg, és ahhoz közvetlenül hozzákönyvelhetők. A következő közvetlen költségek támogathatók:

8. szabály

Személyzeti költségek

Támogathatók a projekthez kijelölt személyzet költségei, amelyek megfelelnek a tényleges fizetések, a szociális biztonsági terhek és egyéb díjazással kapcsolatos költségek összegének. A személyi jellegű ráfordítások nem haladhatják meg a kedvezményezettnél rendes körülmények között felmerülő béreket és egyéb bérekkel kapcsolatos terheket, és nem léphetik túl az adott piacon érvényes legkedvezőbb tarifákat. Az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projektekből adódó díjak, adók és terhek (különösen a közvetlen adók és a bérek utáni szociális biztonsági járulékok) azonban csak akkor támogatható költségek, amennyiben azokat ténylegesen és végérvényesen a támogatás kedvezményezettje viseli.

A köztisztviselők személyi jellegű ráfordításai csak a tisztviselők szokásos munkamenetének részét nem képező tevékenységek tekintetében illetve a kifejezetten a projekt végrehajtásához kapcsolódó feladatok tekintetében támogathatók, a következő feltételek mellett:

a)	Az illetékes hatóság formális határozatával kirendelt, a projekt végrehajtásával megbízott közalkalmazottak vagy egyéb köztisztviselők;

b)	Kizárólag a projekt végrehajtására alkalmazott egyéb személyzet.

9. szabály

Utazási és ellátási költségek

Az utazási költségek a ténylegesen felmerült költségek alapján támogathatók.

A költségtérítések alapja a tömegközlekedés legolcsóbb formája, a repülőutak főszabályként csak az (oda-vissza) 800 km-nél hosszabb utaknál engedélyezettek, vagy amikor a földrajzi rendeltetési hely légi úton történő közlekedést indokol. Amennyiben az utazás magántulajdonú gépkocsival történik, a költségeket vagy a tömegközlekedés költsége alapján vagy a távolság arányában, az érintett tagállamban közzétett hivatalos szabályoknak megfelelően kell téríteni.

Az ellátási költségek a tényleges költségek vagy napidíjak alapján támogathatók. A napi ellátás vonatkozásában, amikor egy szervezet saját napi rátákkal (napidíjakkal) rendelkezik, azokat a tagállam által a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban megállapított felső korlátokon belül kell alkalmazni. A napidíjak fedezik rendszerint a helyi közlekedést (taxit is), a szállást, az étkezést, a helyi telefonhívásokat és egyebeket.

10. szabály

Földvásárlás

A be nem épített földterület tulajdonjogának megszerzési költsége – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – a következő három feltétel mellett támogatható társfinanszírozásból:

a)	közvetlen kapcsolat áll fönn a földterület megvásárlása és a társfinanszírozott projekt célkitűzései között;

b)	a földterület megszerzésének költsége nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 10 %-át, hacsak a Bizottság által jóváhagyott határozat ennél magasabb százalékot nem határoz meg;

c)	be kell szerezni egy független, képesített értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket.

11. szabály

Ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése

Az ingatlan, azaz a földterület és az arra már felépített épület tulajdonjogának megszerzése, illetve az ingatlanok építése vagy felújítása akkor támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül –, közvetlen kapcsolat áll fenn a szerzés és az érintett projekt célkitűzései között:

Be kell szerezni egy független, szakképzett értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy az ár nem haladja meg a piaci értéket, és az igazolásban fel kell tüntetni, hogy az ingatlan megfelel a nemzeti rendelkezéseknek, vagy pedig részletezni kell, hogy az épület mely pontokon nem felel meg e rendelkezéseknek, és a végső kedvezményezettnek a fellépés során várhatóan hol kell kiigazításokat végrehajtania.

b)	Az ingatlan a megelőző 10 év során nem részesült olyan nemzeti vagy közösségi támogatásban, amely a szerzés Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozása esetén kétszeresen nyújtott támogatást eredményezne.

c)	Az ingatlant a projekt záró időpontját követő legalább öt éven át a projektben megnevezett célra kell használni, hacsak a Bizottság kifejezetten mást nem engedélyez.

d)	Az ingatlant kizárólag a projekt megvalósításának céljára lehet használni.

Felújítás esetén csak a (c) és (d) feltétel alkalmazandó.

Az ingatlan bérlése támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül –, közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlés és az érintett projekt célkitűzései között:

a)	Az ingatlan vásárlásához a megelőző 10 év során nem nyújtottak olyan nemzeti vagy közösségi támogatást, amely a bérlés Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozása esetén kétszeresen nyújtott támogatást eredményezne.

b)	Az ingatlant kizárólag a projekt megvalósításának céljára lehet használni.

Az ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése esetén az ingatlannak rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki jellemzőkkel, és meg kell felelnie a hatályos előírásoknak és szabványoknak.

Az irodahelynek a kedvezményezett szokásos tevékenységeire történő bérlését közvetett költségeknek kell tekinteni (lásd a 22. szabályt).

12. szabály

Berendezések vásárlása

A berendezések (pl. személyi számítógépek, bútorok, járművek stb.) esetében általában a lízinget vagy a bérletet kell előnyben részesíteni (13. szabály).

Támogathatók a beszerzési költségek is, ha a projekt rövid időtartama vagy a gyors értékcsökkenés miatt a lízing vagy a bérlet nem lehetséges.

A berendezésnek rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki jellemzőkkel, és meg kell felelnie az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak.

A berendezések beszerzési költségei akkor támogathatók, ha megfelelnek a szokásos piaci költségeknek, és az érintett tételeket a kedvezményezettre alkalmazandó adózási és számviteli szabályokkal összhangban írják le. A tétel értékcsökkenésének csak a projekt futamidejének megfelelő hányadát lehet figyelembe venni.

A használt berendezések beszerzése a következő két feltétel teljesülése mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – tekinthető támogatható kiadásnak:

a)	a berendezés eladója nyilatkozik a berendezés eredetéről, és igazolja, hogy azt nem az előző hét év során nyújtott nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével szerezték be;

b)	a berendezés ára nem haladja meg a piaci értékét, és alacsonyabb a hasonló új berendezések bekerülési költségénél.

13. szabály

Lízing

A lízingműveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások az A. és B. pontban ismertetett szabályoknak megfelelően támogathatók az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozásból.

A. TÁMOGATÁS A LÍZINGBE ADÓN KERESZTÜL

A.1. A lízingbe adó a közösségi társfinanszírozás közvetett címzettje, és a társfinanszírozást a lízingbe vevő által a lízingszerződés tárgyát képező eszközökre fizetendő lízingdíj csökkentésére kell felhasználni.

A.2. A közösségi támogatásban részesülő lízingszerződéseknek vásárlási jogot kell tartalmazniuk, vagy a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartamával megegyező, minimális lízingidőszakot kell előírniuk.

A.3. Ha egy lízingszerződést a minimális lízingidőszak lejárta előtt az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül megszűntetnek, a lízingbe adó kötelezettséget vállal arra, hogy a közösségi támogatásnak a lízingidőszak hátralévő részére eső részét visszatéríti az érintett nemzeti hatóságoknak (hitel esetében az Európai Menekültügyi Alapnak).

A.4. Az eszközök megvásárlása a lízingbe adó által – kifizetett számlával vagy azzal egyenértékű bizonyító erejű számviteli okmánnyal alátámasztva– társfinanszírozással támogatható kiadást képez. A közösségi társfinanszírozás által támogatható legmagasabb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét.

A.5. A lízingszerződéssel kapcsolatos, az A.4. pontban említetteken kívüli költségek (adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozásának költségei, általános költségek, biztosítási díjak) nem támogatható kiadások.

A.6. A lízingbe adónak kifizetett támogatást teljes egészében a lízingbe vevő javára kell felhasználni a lízingidőszak alatti összes lízingdíj egységes csökkentésének formájában.

A.7. A lízingbe adó a lízingdíj-fizetések részletezésével vagy azzal egyenértékű biztosítékot szolgáltató egyéb módszerrel igazolja, hogy a közösségi támogatás hasznát teljes egészében a lízingbe vevőnek engedi át.

A.8. Az A.5. pontban említett költségeknek, a lízingműveletből származó pénzügyi előnyök kiaknázásának és a szerződés egyéb feltételeinek meg kell egyezniük azokkal a feltételekkel, amelyeket a közösségi pénzügyi fellépés hiányában kellene alkalmazni.

B. A LÍZINGBE VEVŐNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

B.1. A közösségi társfinanszírozás közvetlen címzettje a lízingbe vevő.

B.2. A lízingbe vevő által a lízingbe adónak fizetett, kifizetett számlával vagy azzal egyenértékű bizonyító erejű számviteli okmánnyal alátámasztott lízingdíjak társfinanszírozással támogatható kiadást képeznek.

B.3. Azon lízingszerződések esetén, amelyek vételi jogot kötnek ki, vagy a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartamának megfelelő minimális lízingidőszakot írnak elő, a közösségi társfinanszírozás által támogatható legmagasabb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét. A lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek, biztosítási díjak stb.) nem támogatható kiadások.

B.4. A B.3. pontban említett lízingszerződésekkel kapcsolatos közösségi támogatást a ténylegesen kifizetett lízingdíjak figyelembevételével egy vagy több részletben fizetik meg a lízingbe vevő részére. Ha a lízingszerződés határideje meghaladja a közösségi társfinanszírozásban részesülő projekt záró időpontját, akkor csak a közösségi társfinanszírozásban részesülő projekt záró időpontjáig esedékes és a lízingbe vevő által addig kifizetett lízingdíjakkal kapcsolatos kiadások támogathatók.

B.5. Azon lízingszerződések esetén, amelyek nem tartalmaznak vételi jogot, és amelyek futamideje rövidebb, mint a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartama, a lízingdíjakra a támogatható projekt időtartamának arányában nyújtható közösségi társfinanszírozással támogatás. A lízingbe vevőnek viszont bizonyítania kell, hogy a lízing volt a legköltséghatékonyabb módszer a berendezés használatának megszerzésére. Amennyiben a költségek alacsonyabbak lettek volna egyéb módszer alkalmazása (például a berendezés bérlése) esetén, a többletköltséget le kell vonni a támogatható kiadásokból.

14. szabály

A fogyóeszközök és az egyéb eszközök költségei

A fogyóeszközök és beszerzések költségei támogathatók, amennyiben azonosíthatók és azokat közvetlenül a projekthez rendelték hozzá. Idetartozik minden olyan felszerelés vagy segítségnyújtás, amelyet a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében meghatározott célcsoportokhoz tartozó személyeknek biztosítottak, pl. élelmiszer, ruházat, orvosi segítség, anyagok ingatlan-átépítésre vagy -felújításra, stb. Az egyéb eszközökhöz a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében szereplő célcsoportoknak nyújtott élelmiszer tartozik.

Közvetett költségeknek (lásd a 22. szabályt) kell tekinteni azonban az olyan költségeket, mint az irodai beszerzések, az írószer és a papíráru (toll, papír, iratgyűjtő, tintapatron, floppy), az iroda áramellátása, telefon- és postaszolgáltatások, internet, számítógépes szoftverek, stb. biztosítása a projektet végrehajtó csapat számára.

15. szabály

Az alvállalkozások költségei

A kedvezményezetteknek főszabályként képesnek kell lenniük a feladatok önálló elvégzésére. Az alvállalkozók szerződtetése eltérés ettől a főszabálytól, és meghatározott esetekre korlátozódik.

Az alvállalkozói szerződések a projektnek csak egy behatárolt részére irányulhatnak. Emiatt a projekt központi elemeit általában nem lehet alvállalkozói szerződés tárgyává tenni.

Az alvállalkozók valamennyi alvállalkozói szerződés tekintetében kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alvállalkozói szerződésben foglalt tevékenységekkel kapcsolatban megadnak minden szükséges információt az irányítási és ellenőrző testületek részére.

A projekt kedvezményezettjei szükség esetén a közbeszerzési előírásokkal összhangban vonják be a projekt elemeit az alvállalkozói szerződésbe.

A kedvezményezettek a legjobb ellenértéket, azaz a legjobb ár-érték arányt biztosító ajánlatnak ítélik meg a szerződést az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban, ügyelve az érdekellentétek elkerülésére.

A szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül a következő alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadások nem támogathatók az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozással:

a)	olyan alvállalkozói szerződés, amely anélkül növeli a projekt végrehajtásának költségét, hogy azzal arányosan növelné annak értékét;

b)	közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött olyan alvállalkozói szerződés, amely a kifizetést a projekt összköltségének százalékában határozza meg, hacsak az ilyen költséget a végső kedvezményezett nem igazolja a munka vagy a nyújtott szolgáltatás valóságos értékére történő hivatkozással.

16. szabály

Az EU-társfinanszírozással kapcsolatos követelményekből közvetlenül eredő költségek

A projektnek és az EU-társfinanszírozásnak biztosított nyilvánosság (információterjesztés, a projekt egyedi értékelése, fordítás, sokszorosítás stb.) költségei támogathatók.

17. szabály

A számlavezetés banki díjai

Ha az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozás a projekt elvégzéséhez külön bankszámla vagy bankszámlák nyitását teszi szükségessé, a számla megnyitásának és vezetésének banki díjai támogathatók.

18. szabály

Szakértői díjak

A jogi tanácsadás díja, a közjegyzői díjak, a műszaki és pénzügyi szakértők, illetve független értékelők költségei, továbbá a könyvelési és pénzügyi ellenőrzési költségek akkor támogathatók, ha közvetlenül a projekthez kapcsolódnak, és annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához nélkülözhetetlenek, illetve akkor, ha a felelős hatóság által támasztott követelményekkel kapcsolatosak.

19. szabály

Bank vagy más pénzügyi intézmény által nyújtott biztosítékok költségei

Ezek a költségek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben a biztosítékokat nemzeti vagy közösségi jogszabály, illetve a társfinanszírozást jóváhagyó bizottsági határozat előírja.

20. szabály

Hozzáadottérték-adó, valamint egyéb adók és illetékek

A hozzáadottérték-adó („HÉA”) nem képez támogatható kiadást, kivéve, ha valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, illetve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszer keretében és a tagállamok által kijelölt testületek által nyújtott támogatás esetében az egyéni címzettet terheli. A bármilyen módon visszaigényelhető HÉA nem tekinthető támogatható kiadásnak, még akkor sem, ha azt ténylegesen nem a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza.

Ha a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) XIV. címe szerinti átalányrendszer hatálya alá tartozik, a kifizetett HÉA az a) pontban foglaltak szerint visszaigényelhetőnek minősül.

21. szabály

A projektek végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási kiadások

A projekt végrehajtásával kapcsolatos következő közigazgatási kiadások támogathatók társfinanszírozással a technikai segítségnyújtás keretén kívül, azzal a feltétellel, hogy nem a hatóság jogszabályon alapuló hatáskörével vagy a hatóság mindennapos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladataival kapcsolatban keletkeztek:

valamely közszolgálat által egy projekt végrehajtása során nyújtott szakmai szolgáltatás költségei; a költségeket vagy ki kell számlázni a (köz vagy magán) végső kedvezményezettnek, vagy pedig igazolni kell olyan egyenértékű bizonyító erejű dokumentumokkal, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a projekttel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását;

valamely tevékenység végrehajtásának költségei, beleértve a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos ráfordításokat is, amelyeket olyan hatóság visel, aki saját maga a végső kedvezményezett, és aki saját számlájára, külsős mérnökök vagy más vállalkozások bevonása nélkül végzi el a tevékenységet. Az adott ráfordításnak a társfinanszírozott projektért ténylegesen és közvetlenül kifizetett kiadásokhoz kell kapcsolódnia, és azt olyan dokumentumokkal kell igazolni, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a projekttel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását.

2.2. Támogatható közvetett költségek

22. szabály

Közvetett költségek

Az általános költségek egy rögzített százaléka – a támogatható közvetlen költségek teljes összegének legfeljebb 7 %-a – támogatható közvetett költség, amennyiben ez a számadat szerepel a projekt előzetes költségvetési tervében. A közvetett költségek támogathatók, amennyiben nem foglalnak magukban a projektköltségvetés egyéb megnevezéséhez sorolt költségeket, amennyiben nem számolhatók el közvetlen költségekként és nem finanszírozzák őket más forrásokból. A közvetett költségek nem támogathatók, ha a kedvezményezettel kötött támogatási megállapodás vagy ezzel egyenértékű jogi okmány olyan projekt finanszírozására vonatkozik, amelyet közösségi és/vagy nemzeti hatóság által biztosított működési támogatásban már részesülő jogalany végez.

3. NEM TÁMOGATHATÓ KIADÁSOK

23. szabály

Nem támogatható költségek

(1)

A következő költségek nem támogathatók: tőkehozam, adósság- és adósságszolgálati terhek, hitelkamat, devizaátváltási jutalékok és árfolyamveszteségek, veszteségekre és lehetséges jövőbeni kötelezettségekre képzett tartalékok, fizetendő kamat, HÉA (amennyiben nem érvényesek a 20. szabályban ismertetett feltételek), kétes követelések, bírságok, kötbérek, perköltségek, túlzott és meggondolatlan kiadások.

(2)	A kizárólag a projektszemélyzetre költött reprezentációs költségek nem támogathatók. A projekt által indokokolt társasági események – mint például a projektet záró rendezvény, vagy a projektirányító csoport összejövetelei – reprezentációs költségei ésszerű mértékig engedélyezettek.

(3)	Nem támogathatók a kedvezményezett által bejelentett azon költségek, amelyeket közösségi támogatásban részesülő más projekt vagy munkaprogram fedez.

24. szabály

Természetbeni hozzájárulások

A természetbeni hozzájárulások rendszerint nem támogatható költségek.

A természetben történő hozzájárulások esetében a hozzájárulásokat pénzügyi formában számszerűsítik, és ez az összeg a projekt költségei között és a fellépés bevételeiben mint nem támogatható költség kerül feltüntetésre.

Azonban megfelelően indokolt kivételes esetekben a projekt társfinanszírozása részben történhet harmadik felek természetbeni hozzájárulásaival is. E hozzájárulások nem haladhatják meg a támogatható projektköltségek 30 %-át, vagy 20 %-át azoknál a tagállamoknál, amelyekre kiterjed a Kohéziós Alap.

Ebben az esetben a következő szabályokat kell alkalmazni:

—	a természetbeni hozzájárulások csak a következők lehetnek: berendezések és felszerelések biztosítása, kutatási vagy szakmai tevékenység, fizetetlen önkéntes munka; a földterület vagy ingatlan költségét semmilyen körülmények között sem lehet természetbeni hozzájárulásnak tekinteni,

—

a természetbeni hozzájárulások értékét független értékelésnek és vizsgálatnak lehet alávetni, ez az érték nem haladhatja meg a ténylegesen viselt és a – kedvezményezettnek e hozzájárulásokat díjmentesen nyújtó, de a megfelelő költségeket viselő – harmadik felek számviteli okmányaival megfelelően alátámasztott költségeket, és nem haladhatja meg a kérdéses piacon az érintett hozzájárulás-típus vonatkozásában általánosan elfogadott költségeket, amikor nem viselik a költségeket; önkéntes ingyenes munka esetében az adott munka értékét a ráfordított idő, valamint az elvégzett munka szokásos óra- és napidíjának figyelembevételével kell meghatározni.

4. A „TECHNIKAI ÉS IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS” KERETÉBEN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSSAL TÁMOGATHATÓ IRÁNYÍTÁSI, VÉGREHAJTÁSI, FELÜGYELETI ÉS ELLENŐRZÉSI KIADÁSOK KATEGÓRIÁI

A következő költségek finanszírozhatók a 2004/904/EK tanácsi határozat 18. cikkében biztosított technikai segítségnyújtás keretében:

Az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott fellépések előkészítéséhez, kiválasztásához, értékeléséhez és utókövetéséhez kapcsolódó költségek. Ez magában foglalhat tanulmányokat, szemináriumokat, tájékoztatási tevékenységeket, értékelést, valamint az elektronikus irányítási, felügyeleti és értékelési rendszerek beszerzését és lízingelését vagy megvételét.

b)	A projektek könyvvizsgálatával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos költségek.

c)	Az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozásra való figyelemfelhívás költségei.

A többéves és éves programok végrehajtásával kapcsolatos bizottsági ülések kiadásai. Ezek a kiadások magukban foglalhatják az e bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, ha az ilyen bizottságok elnöke az alap általi társfinanszírozás hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlennek tartja a jelenlétüket.

A díjazásokkal kapcsolatos kiadások – beleértve a szociális biztonsági járulékokat is – csak a következő esetekben támogathatók:

—	A megfelelő hatóság formális határozatával a fenti a) és b) pontban felsorolt feladatok teljesítésére átmenetileg kirendelt főállású tisztviselők.

—	Ideiglenes alkalmazottak vagy magánszektorbeli foglalkoztatottak, akiket csak a fenti a), b) és d) pontban felsorolt feladatok elvégzésére alkalmaznak.

A kirendelés vagy alkalmazás időszaka nem lépheti túl a Bizottság által elfogadott, a társfinanszírozásról szóló határozatban a kiadás támogathatóságára megállapított végső határidőt.

Az ilyen tevékenységeket végző közalkalmazottak és egyéb köztisztviselők illetményéhez kapcsolódó kiadások nem támogathatók, ha az ilyen tevékenységek a hatóság jogszabályon alapuló hatáskörével vagy a hatóság mindennapos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladataival kapcsolatban keletkeztek.

(1) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2005/92/EK irányelvvel (HL L 345., 2005.12.28., 19. o.) módosított irányelv.

14.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/11

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 20.)

az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott fellépésekkel összefüggésben végzett pénzügyi kiigazítási eljárások tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2006) 51/2. számú dokumentummal történt)

(Csak a cseh, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, svéd, lett, litván, lengyel, portugál, szlovák, szlovén és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2006/400/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló (1), 2004. december 2-i 2004/904/EK tanácsi határozatra és különösen annak 25. cikke (3) bekezdésére és 26. cikke (5) bekezdésére,

a 2004/904/EK határozat 11. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a feltárt szabálytalanságokról és a közigazgatási vagy bírósági eljárások haladásáról, hogy a 2004/904/EK határozat 24. cikkének (1) bekezdése szerint be lehessen szedni az indokolatlanul kifizetett összegeket.

(2)

A 2004/904/EK határozat 25. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy a tagállamoknak az egyedi vagy rendszeresen előforduló szabálytalanságok esetén pénzügyi kiigazításokat kell végezniük, ami a közösségi hozzájárulás részben vagy egészben való megszüntetését jelenti. Azért, hogy ezt a rendelkezést a Közösség egészében egységesen alkalmazzák, meg kell állapítani az elvégzendő kiigazítások szabályait és biztosítani kell a Bizottság tájékoztatását.

(3)

Amennyiben egy tagállam nem teljesíti a 2004/904/EK határozat 25. cikke szerinti kötelezettségeit, a Bizottság saját maga végezheti el a 2004/904/EK határozat 26. cikke szerinti pénzügyi kiigazításokat. Azért, hogy ezt a rendelkezést a Bizottság transzparens módon alkalmazza, meg kell állapítani a Bizottság által elvégzendő kiigazítások szabályait és lehetővé kell tenni a tagállamoknak észrevételeik megtételét.

(4)

Ezeknek a szabályoknak összhangban kell lenniük az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom (2) rendelettel (a továbbiakban: a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai).

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság részt vesz a 2004/904/EK tanácsi határozatra, és következésképpen e határozatban is.

(6)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország részt vesz a 2004/904/EK tanácsi határozatra, és következésképpen e határozatban is.

(7)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt a 2004/904/EK tanácsi határozatra, így az, valamint ez a határozat nem kötelezik Dániát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A rendszeresen előforduló szabálytalanságok 2004/904/EK határozat 26. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálata kiterjed minden olyan projektre, amely abban érintett lehet.

(2) A közösségi hozzájárulás részben vagy egészben való megszüntetésekor a tagállamok figyelembe veszik a szabálytalanságok természetét és súlyosságát, valamint az alap pénzügyi veszteségét.

(3) A tagállamok a 2004/904/EK határozat 28. cikkének (2) bekezdésében említett jelentéshez csatolt jegyzékben tájékoztatják a Bizottságot a támogatás megszüntetésére irányuló, a megelőző év során indított eljárásokról.

2. cikk

(1) Amennyiben a közösségi hozzájárulásnak a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (1) bekezdése szerinti megszüntetése után bizonyos összegek beszedésére van szükség, a felelős részleg vagy szervezet megindítja a beszedési eljárást, és tájékoztatja a felelős hatóságot. A beszedéssel kapcsolatos információkat továbbítják a Bizottságnak, és a nyilvántartásokat e határozat 3. cikkével összhangban vezetik.

(2) A tagállamok a 2004/904/EK határozat 28. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben tájékoztatják a Bizottságot a törölt pénzalapok újrafelhasználására vonatkozó döntésükről vagy javaslatukról.

3. cikk

(1) Minden a tagállam által a 2004/904/EK határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt tagállami funkcionális szerv vagy nemzeti közjogi szerv (a továbbiakban: felelős hatóság) nyilvántartást vezet a már teljesített közösségi támogatási kifizetések után visszatérítendő összegekről, és biztosítja, hogy azokat késedelem nélkül beszedjék. A felelős hatóság a beszedés után a beszedett összegek mértékében csökkenti a Bizottságnak benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatát, vagy amennyiben ez az összeg nem elegendő, visszatérítést nyújt a Közösségnek. A beszedendő összegeket az esedékességük napjától kamat terheli a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 86. cikkével összhangban megállapított kamatlábnak megfelelően.

(2) A 2004/904/EK határozat 28. cikkének (2) bekezdésében említett jelentés benyújtásakor a tagállamok elküldik a Bizottságnak a feltárt szabálytalanságok jegyzékét, a beszedett és a még beszedésre váró összegek feltüntetésével, és adott esetben említést tesznek az indokolatlanul kifizetett összegek beszedésére megindított közigazgatási vagy bírósági eljárásokról.

4. cikk

(1) A pénzügyi kiigazítások összegét – amelyeket a Bizottság a 2004/904/EK határozat 26. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint az egyedi vagy rendszeresen előforduló szabálytalanságok miatt végez – lehetőség szerint ügyenként külön kell megállapítani, és ennek az összegnek egyenlőnek kell lennie az alapra tévesen terhelt kiadások összegével, tekintettel az arányosság elvére.

(2) Amennyiben a szabálytalan kifizetések összegének pontos számszerűsítése nem lehetséges, vagy a gyakorlatban nem megvalósítható, vagy aránytalan lenne valamennyi érintett kiadás megszüntetése, a Bizottság a következőkre alapozza a pénzügyi kiigazításokat:

a)	extrapolációra, a természetüket tekintve egynemű ügyletek reprezentatív mintájának használatával; vagy

b)	átalányra, ebben az esetben a Bizottság felméri a szabályok megsértésének súlyosságát, illetve a megállapított szabálytalanság mértékét és pénzügyi kihatásait.

(3) Amennyiben a Bizottság álláspontját a saját részlegein kívüli pénzügyi ellenőrök által megállapított tényekre alapozza, a pénzügyi kihatásokra vonatkozó saját következtetéseit azután fogalmazza meg, hogy megvizsgálta az érintett tagállam által a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint hozott intézkedéseket.

(4) Az érintett tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (3) bekezdése szerinti kérésre. Megfelelően indokolt esetekben a Bizottság hosszabb időszakot is engedélyezhet.

(5) Amennyiben a Bizottság extrapoláció vagy átalány alapú pénzügyi kiigazításokat javasol, a tagállam az érintett ügyek vizsgálatának alapján lehetőséget kap annak bemutatására, hogy a szabálytalanság ténylegesen kisebb terjedelmű volt a Bizottság által mértnél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálat terjedelmét az érintett ügyek megfelelő hányadára vagy mintájára korlátozhatja. A megfelelően indokolt esetek kivételével az e vizsgálatra szánt időszak nem haladhatja meg a további két hónapot a (4) bekezdésben említett két hónapos időszakot követően. A Bizottság figyelembe vesz minden, a tagállam által a megszabott határidőkön belül szolgáltatott bizonyítékot.

(6) A 26. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni, amennyiben a Bizottság a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (1) bekezdése szerint felfüggeszti a kifizetéseket, vagy a felfüggesztés okai a (4) bekezdésben említett időszak lejártát követően továbbra is fennállnak, vagy amennyiben az érintett tagállam nem értesítette a Bizottságot a szabálytalanságok kiigazítására hozott intézkedésekről.

(7) E határozat melléklete iránymutatásokat tartalmaz azon alapelvekre, kritériumokra és javasolt értékhatárokra nézve, amelyeket a Bizottság szervezeti egységeinek az átalány-kiigazítások megállapításának során kell alkalmazniuk.

5. cikk

(1) A 2004/904/EK határozat 26. cikkének (3) bekezdése szerinti, a Bizottság részére történő visszafizetéseknek azon határidő előtt kell megtörténniük, amelyet a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 81. cikkével összhangban elkészített beszedési utalvány állapít meg.

(2) A késedelmes visszafizetés esetén késedelmi kamatot kell fizetni, amelyet az (1) bekezdésben említett határidő és a tényleges visszafizetés napja közötti időszakra kell felszámítani. Az alkalmazandó kamatláb az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében említett kamatláb.

(3) A 2004/904/EK határozat 26. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzügyi kiigazítás nem mentesíti a tagállamot azon kötelezettsége alól, hogy elvégezze a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (2) bekezdése és az e határozat 2. cikkének (1) bekezdése szerinti beszedéseket, valamint hogy visszatéríttesse a 659/1999/EK rendelet 14. cikke szerinti állami támogatást.

6. cikk

A tagállamok a pénzügyi kiigazításokra vonatkozóan az e határozatban előírtaknál szigorúbb nemzeti szabályokat alkalmazhatnak.

7. cikk

Kelt Brüsszelben, 2006. január 20-án.

a Bizottság részéről

Franco FRATTINI

a Bizottság alelnöke

(1) HL L 381., 2004.12.28., 52. o.

(2) HL L 357., 2002.12.31., 1. o., a legutóbb ar 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLETI

RÁNYMUTATÁSOK A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEI ÁLTAL A 2004/904/EK TANÁCSI HATÁROZATRA 25. ÉS 26. CIKKE SZERINTI PÉNZÜGYI KIIGAZÍTÁSOK MEGHATÁROZÁSA SORÁN ALKALMAZANDÓ ALAPELVEKRE, KRITÉRIUMOKRA ÉS JAVASOLT ÉRTÉKHATÁROKRA

1. ALAPELVEK

A pénzügyi kiigazítások célja visszaállítani azt az állapotot, amelyben valamennyi – az alapból történő társfinanszírozásnak nyilvánított – kiadás megfelel az alkalmazandó nemzeti és közösségi szabályoknak, illetve rendelkezéseknek. Ez lehetővé teszi néhány olyan alapelv megállapítását, amelyeket a Bizottság szervezeti egységeinek a pénzügyi kiigazítások meghatározásakor kell alkalmazniuk:

a)	A szabálytalanság meghatározása a 2988/95/EK (1) rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében található. A szabálytalanságok lehetnek egyszeriek vagy rendszeresen előfordulóak.

A rendszeresen előforduló szabálytalanság azon irányítási és ellenőrzési rendszerek súlyos elégtelenségeiből adódó visszatérő hiba, amelyeket a nyilvántartások pontosságának, valamint a hatályos szabályok és rendelkezések betartásának biztosítására alakítottak ki.

—	Nincs szükség pénzügyi kiigazításokra, ha az alkalmazandó szabályokat és rendelkezéseket betartják, és minden ésszerű intézkedést megtesznek a csalások és szabálytalanságok megelőzésére, feltárására és kiigazítására.

—	Amennyiben az alkalmazandó szabályokat és rendelkezéseket betartják, de az irányítási és ellenőrzési rendszerek javításra szorulnak, a tagállamhoz megfelelő ajánlásokat kell intézni, de pénzügyi kiigazításokra nincsen szükség.

—	A 4 000 eurónál kisebb összegű hibák feltárása esetén a tagállamot a hibák kijavítására kell felszólítani, de nem kell megindítani a 2004/904/EK tanácsi határozatra 25. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzügyi kiigazítási eljárást.

—	Mindig kell pénzügyi kiigazításokat végezni akkor, amikor az irányítási és ellenőrzési rendszerek olyan súlyos elégtelenségeket mutatnak fel, amelyek rendszeresen előforduló szabálytalanságokhoz, így különösen az alkalmazandó szabályok és rendelkezések megszegéséhez vezethetnek.

A pénzügyi kiigazítás összegét lehetőség szerint ügyenként külön kell megállapítani, és az összegnek egyenlőnek kell lennie az alapra tévesen terhelt kiadások összegével. A pontos számszerűsítés azonban nem mindig lehetséges, vagy a gyakorlatban nem mindig kivitelezhető minden egyes érintett projektre nézve, vagy aránytalan volna törölni a szóban forgó összes kiadást. A Bizottságnak ilyen esetekben extrapoláció vagy átalány alapján kell meghatároznia a kiigazításokat.

Amennyiben a jelek arra utalnak, hogy egyedileg számszerűsíthető, azonos típusú szabálytalanságok fordultak elő számos más egyéb műveletben, intézkedésben vagy programban, de a szabálytalan kiadások projektenkénti külön meghatározása nem költséghatékony, a pénzügyi kiigazítást extrapolációra lehet alapozni.

—

Az extrapolációt csak akkor lehet alkalmazni, amikor azonosítani lehet a hasonló jellemzőkkel bíró projektek homogén sokaságát vagy részhalmazát, amelyekről bebizonyosodott, hogy érinti őket a felfedett hiányosság. Ebben az esetben a véletlenszerűen kiválasztott egyedi érintett ügyek reprezentatív mintáján végzett alapos vizsgálat eredményeit extrapolálják valamennyi, az azonosított sokaságot alkotó ügyre az általánosan elfogadott pénzügyi ellenőrzési standardokkal összhangban.

Átalányt lehet alkalmazni azon egyedi szabálysértések vagy rendszeresen előforduló szabálytalanságok esetében, amelyek pénzügyi kihatását nem lehet pontosan számszerűsíteni, mivel az túl sok változótól függ, vagy nem eléggé kézzelfogható – például a szabálytalanságok megelőzését vagy feltárását, avagy egy támogatási feltételnek vagy közösségi szabálynak való megfelelést szolgáló hatékony ellenőrzések elmulasztásának kihatásai –, de az érintett támogatás teljes visszavonása aránytalan volna.

—

Az átalány alapú kiigazítások meghatározásakor az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságának, illetve az egyedi szabálysértésnek a súlyosságát, valamint a szabálytalanság pénzügyi kihatásait kell figyelembe venni. A 2.2. szakasz felsorolja azokat a rendszerelemeket, amelyek a Bizottság megítélése szerint központi illetve kiegészítő szerepet játszanak a hiányosságok súlyosságának felmérése során, a 2.3. szakasz pedig ismerteti az átalány-kiigazítások javasolt értékhatárait. Az átalány-kiigazításokat az érintett intézkedés vagy intézkedések összes kiadására alkalmazni kell, kivéve, ha a hiányosságok csak meghatározott kiadási területekre (egyedi projektekre vagy projekttípusokra) korlátozódtak: ilyenkor a kiigazításokat csak ezekre a kiadási területekre kell alkalmazni. Ugyanaz a kiadás rendszerint nem képezheti egynél több kiigazítás tárgyát.

Azokon a területeken, ahol a szabálysértés súlyosságának értékelése széles tartományon belül mozoghat, mint például a környezetvédelmi feltételek figyelmen kívül hagyásának esetei, a kiigazításoknak a következő két feltétele van: a szabályok jelentős mértékű megszegése, illetve egyértelműen azonosítható kapcsolat a közösségi finanszírozásban részesülő fellépéssel.

A Bizottság által javasolt kiigazítások természetétől függetlenül a tagállamnak minden esetben lehetősége van annak bemutatására, hogy az alapot ért tényleges veszteség, vagy az azt fenyegető veszély, illetve a szabálytalanság mértéke vagy súlyossága kisebb volt a Bizottság szolgálatai által megállapítottól. Az eljárást és a határidőket e határozat 13. cikkének (4)–(6) bekezdése határozza meg.

h)	A tagállam által a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint végzett kiigazításokkal szemben a Bizottság által a 26. cikk (3) bekezdése szerint elhatározott pénzügyi kiigazítások mindig magukban foglalják az érintett programra lekötött közösségi finanszírozás nettó csökkentését is.

Amennyiben a tagállam pénzügyi ellenőrzési rendszere – Számvevőszék, belső és külső pénzügyi ellenőrzések – felfedte a szabálytalanságokat, és a tagállam ésszerű határidőn belül megfelelő kiigazító intézkedéseket hoz a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint, a Bizottság nem írhat elő pénzügyi kiigazításokat a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (2) bekezdése szerint, és a tagállam újra szabadon felhasználhatja a pénzalapokat. A Bizottság egyéb esetekben kiigazításokat végezhet a nemzeti pénzügyi ellenőrzési szervek ténymegállapításai alapján, ugyanúgy, mintha a szabálytalanságot EU-szintű pénzügyi ellenőrzési szerv állapította volna meg. Amennyiben a Bizottság az álláspontját az egyéb EU-szintű pénzügyi ellenőrzési szervek által megállapított és teljes körűen dokumentált tényekre alapozza, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit a tagállam észrevételeinek vizsgálata után fogalmazza meg.

2. AZ ÁTALÁNY-KIIGAZÍTÁSOK KRITÉRIUMAI ÉS ÉRTÉKHATÁRAI

2.1. Kritériumok

A fenti (1) bekezdés c) pontja szerint az átalány-kiigazítások akkor jöhetnek szóba, amikor a vizsgálati eredmények nem teszik lehetővé az egyedi szabálytalanság vagy szabálytalanságok pénzügyi kihatásainak statisztikai eszközökkel vagy egyéb ellenőrizhető adatok használatával való pontos értékelését, de a vizsgálat ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a tagállam nem ellenőrizte megfelelőképpen a kifizetett kérelmek támogathatóságát.

Az átalány-kiigazítások alkalmazását kell fontolóra venni akkor, amikor a Bizottság úgy találja, hogy nem hajtottak megfelelően végre olyan ellenőrzéseket, amelyeket explicit módon rendelet ír elő, vagy amelyekre implicite van szükség egy explicit szabály betartására (például a támogatásnak egy meghatározott projekttípusra való korlátozása), és amely ellenőrzések hiánya rendszeresen előforduló szabálytalanságokhoz vezethet. Az átalány-kiigazításokat akkor is fontolóra kell venni, amikor a Bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerek olyan súlyos hiányosságaira bukkan, amelyek az alkalmazandó szabályok és rendelkezések jelentős áthágását eredményezik, és akkor is, amikor a Bizottság egyedi szabálysértéseket tár fel. Átalány-kiigazításokra lehet szükség akkor is, amikor a tagállamok saját ellenőrzési részlegei fednek fel ilyen szabálytalanságokat, de a tagállam nem hozza meg ésszerű határidőn belül a megfelelő kiigazító intézkedést.

Annak meghatározásakor, hogy kell-e átalány-kiigazítást alkalmazni, és ha igen, akkor azt milyen átalánykulccsal tegyék, elsősorban azt kell értékelni, hogy az ellenőrzés hiányossága miatt a közösségi pénzalapok milyen mértékű veszteségkockázatnak voltak kitéve. A kiigazításnak tehát meg kell felelnie az arányosság elvének. A figyelembe veendő egyedi szempontokhoz hozzátartoznak a következők:

1.	a szabálytalanság egyetlen, több vagy minden esetben jelentkezett-e;

a hiányosság az irányítási és ellenőrzési rendszer általánosságban vett hatékonyságára, vagy a rendszer egy adott elemének hatékonyságára vonatkozik-e, ez utóbbi lehet például olyan egyedi funkciók működtetése, amelyek az alapból történő társfinanszírozásra – az alkalmazandó nemzeti és közösségi szabályok (lásd később a 2.2. szakaszt) szerint – alkalmasnak nyilvánított kiadások jogszerűségének, szabályszerűségének és támogathatóságának biztosításához szükségesek;

3.	a hiányosság jelentősége a közigazgatási, fizikai és egyéb tervezett ellenőrzések összességén belül;

4.	a csalások eshetősége az intézkedések során, különös tekintettel azok gazdasági vonzerejére.

2.2. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek elemeinek osztályozása a rendszerhiányosságokra vagy egyedi szabálysértésekre vonatkozó pénzügyi kiigazítások átalánykulcsainak alkalmazása céljából

Az alap irányítási és ellenőrzési rendszereit különböző elemek, illetve funkciók alkotják, ezek a társfinanszírozásra alkalmasnak nyilvánított kiadások jogszerűségének, szabályszerűségének és támogathatóságának biztosítása szempontjából lehetnek fontosabbak, illetve kevésbé jelentősek. Az irányítási és ellenőrzési rendszer elemeinek központi, illetve kiegészítő elemek szerinti megbontása hasznos a rendszerhiányosságok vagy egyedi szabálytalanságok miatti átalány-kiigazítások megállapításakor.

A központi elemek elengedhetetlenek a jogszerűség, szabályszerűség valamint ilyen módon az alap által támogatott projektek szilárdságának biztosításához, a kiegészítő elemek az irányítási és ellenőrzési rendszer minőségéhez járulnak hozzá, és támogatják a rendszer központi funkcióinak jó működését.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a jó irányítási és ellenőrzési rendszerek és a helyes pénzügyi ellenőrzési gyakorlat elemeinek többségét. A hiányosságok és egyedi szabálysértések súlyossága jelentős szórást mutat, a Bizottság az esetek értékelésekor ezért különös tekintettel van az alábbi 2.4. szakaszra.

2.2.1. Központi elemek, amelyek a társfinanszírozás támogathatóságát biztosítják

(1)

A támogatási kérelmek eljárásainak kialakítása és alkalmazása, a kérelmek értékelése, a finanszírozandó projektek és a vállalkozók/szállítók kiválasztása, az ajánlattételi felhívások megfelelő közzététele az érintett programra vonatkozó eljárásoknak megfelelően:

a)	adott esetben a közzétételi, esélyegyenlőségi és közbeszerzési szabályok betartása, valamint a Szerződés szabályainak, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetés-mentesség alapelveinek tiszteletben tartása akkor, amikor a közösségi közbeszerzési irányelveket nem kell alkalmazni;

b)	a támogatási kérelmek értékelése a programkritériumokkal és -eljárásokkal összhangban, ideértve a környezetvédelmi hatásvizsgálat szabályainak, valamint az esélyegyenlőségi jogszabályoknak és iránymutatásoknak a betartását;

a finanszírozandó projektek kiválasztása:

—	a kiválasztott projektek megfelelnek a program célkitűzéseinek és közzétett kritériumainak;

—	a kérelmek elfogadását vagy elutasítását világosan megindokolják;

—	az állami támogatási szabályok tiszteletben tartása;

—	a támogathatósági szabályok tiszteletben tartása;

—	a finanszírozási feltételeknek a jóváhagyási határozatba való belefoglalása.

(2)

A társfinanszírozott termékek és szolgáltatások leszállításának, valamint azon kiadások támogathatóságának ellenőrzése, amelyeket a 2004/904/EK határozat 13. cikke szerint kijelölt felelős hatóság, valamint a támogatás címzettje és a felelős hatóság között álló közvetítő szervezetek terheltek a programra.

a)	tervek, számlák, átvételi igazolások, szakértői jelentések stb. alapján annak (lehetőleg helyszíni) ellenőrzése, hogy a szolgáltatásokra, munkálatokra, szállításokra stb. ténylegesen sor került;

b)	annak ellenőrzése, hogy a támogatás-jóváhagyási feltételeket betartották;

c)	a kérelem tárgyát képező kiadások támogathatóságának ellenőrzése;

d)	valamennyi rendezetlen kérdés megfelelő kezelése a kérelem elfogadása előtt;

e)	megfelelő és megbízható számviteli rendszer fenntartása;

f)	az ellenőrzési nyomvonal fenntartása a támogatás címzettjétől kezdve valamennyi szinten;

ésszerű intézkedések hozatala annak biztosítására, hogy a felelős hatóság által a Bizottság felé hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatok helyénvalók, amennyiben:

—	a kiadásokra – a szokásos eljárásokkal és valamennyi alkalmazandó feltétellel összhangban – a társfinanszírozásra kiválasztott projektek támogathatósági időszakán belül került sor;

—	a társfinanszírozott projekteket ténylegesen elvégezték.

(3)

A projektek szúrópróbaszerű ellenőrzéseinek elegendő száma és minősége, megfelelő utókövetés:

a)	e határozat 4. cikkével összhangban szúrópróbaszerű ellenőrzések végzése az összes támogatható kiadásnak legalább 10 %-án, amit ki kell egészíteni egy az ellenőrzést végző személy munkájáról szóló jelentéssel;

b)	a szúrópróbába vont minta reprezentatív, a kockázatelemzés megfelelő;

c)	a funkciók és a vonalbeli vezetés megfelelő szétválasztása a függetlenség biztosítására;

az ellenőrzések utókövetése, amely biztosítja a következőket:

—	az eredmények, illetve adott esetben a pénzügyi kiigazítások megfelelő értékelését,

—	a rendszeresen előforduló szabálytalanságok kiigazítására vonatkozó általános körű intézkedéseket.

2.2.2. Kiegészítő elemek

elégséges közigazgatási ellenőrzések szabványosított ellenőrző listák vagy azokkal egyenértékű eszközök formájában, az eredmények megfelelő dokumentálása, például a következők biztosítására:

—	a kérelmeket nem fizették ki előre, és a tranzakciókat (szerződések, bevételek, számlák, kifizetések) egyenként azonosítani lehet,

—	a nyilatkozatokat és a könyvelt kiadásokat meg lehet egymásnak feleltetni a számviteli rendszeren belül;

b)	a kérelem-feldolgozás és az engedélyezési eljárások megfelelő felügyelete;

c)	kielégítő eljárások a közösségi szabályokra vonatkozó információk megfelelő terjesztésének biztosítására;

d)	a közösségi finanszírozás időben történő folyósítása a kedvezményezetteknek.

2.3. Az átalány-kiigazítások tájékoztató jellegű értékhatárai

100 %-os kiigazítás

A kiigazítási mértékét 100 %-ban lehet megállapítani, amikor a tagállam irányítási és ellenőrzési rendszerének hiányosságai, vagy egy egyedi szabálysértés annyira súlyos, hogy az a közösségi szabályok betartásának teljes sikertelenségét jelenti, és így az összes kifizetés szabálytalan.

25 %-os kiigazítás

Amennyiben a tagállam irányítási és ellenőrzési rendszerének működtetése során súlyos hiányosságok jelentkeznek, a szabálytalanságok gyakoriak, valamint a szabálytalanságok és csalások ellen nem lépnek fel megfelelőképpen, 25 %-os kiigazítás indokolt, mivel joggal feltételezhető, hogy az alapot jelentős veszteségek érik, ha mód van szabálytalan kérelmek büntetlenül történő benyújtására. Ugyanilyen arányú kiigazításra van szükség az olyan egyedi szabálytalanságok esetén, amelyek súlyosak, de nem teszik a teljes projektet érvénytelenné.

10 %-os kiigazítás

Ha a rendszer egy vagy több eleme nem, vagy annyira rosszul/rendszertelenül működik, hogy a kérvény támogathatóságának megállapítását vagy a szabálytalanságok megakadályozását egyáltalán nem teszi lehetővé, 10 %-os kiigazítás indokolt, mivel joggal feltételezhető, hogy magas volt az alapot érő jelentős veszteségek kockázata. Ugyanilyen arányú kiigazításra van szükség a rendszer központi elemeivel kapcsolatos, mérsékelten súlyos egyedi szabálytalanságok esetében.

5 %-os kiigazítás

Ha a rendszer összes központi eleme működik, de nem a rendelkezések által előírt következetességgel, gyakorisággal vagy alapossággal, 5 %-os kiigazítás indokolt, mivel joggal feltételezhető, hogy nem biztosítják megfelelő mértékben a kérelmek szabályszerűségét, és feltételezhető, hogy az alapot ért veszteségek kockázata jelentős. 5 %-os kiigazításra lehet szükség az egyedi projektek kevésbé súlyos – a rendszer központi elemeivel kapcsolatos – szabálytalanságai esetén.

A pénzügyi kiigazításra nem elég indok az, hogy a rendszer működését tökéletesíteni lehetne. Olyan súlyos hiányosságnak kell fennállnia, amely az explicit közösségi szabályok vagy a helyes gyakorlat kívánalmainak be nem tartását jelenti, és a veszteség vagy szabálytalanság valós kockázatának teszi ki az alapot.

2 %-os kiigazítás

Ha a rendszer központi elemeinek vonatkozásában megfelelő a teljesítmény, de egy vagy több kiegészítő elem működtetése teljesen sikertelen, 2 %-os kiigazítás indokolt az alapot érő veszteség kisebb kockázatára és a szabálysértés csekélyebb súlyosságára tekintettel.

A kiigazítást 2 %-ról 5 %-ra kell emelni, ha az első kiigazítás elrendelésének napja után a kiadásokkal kapcsolatban ugyanazt a hiányosságot állapítják meg, és a tagállam az első kiigazítást követően nem hozta meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket a rendszer hibás részére nézve.

2 %-os kiigazítás indokolt akkor is, amikor a Bizottság kiigazítás elrendelése nélkül tájékoztatta a tagállamot arról, hogy szükséges javítani a rendszer meglévő, de nem megfelelően működő kiegészítő elemein, de a tagállam nem végezte el a szükséges lépéseket.

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek kiegészítő elemeinek hiányosságaira csak akkor kell előírni kiigazításokat, ha a központi elemeknél nem azonosítottak hiányosságokat. Ha a kiegészítő és központi elemeknél egyaránt vannak hiányosságok, a kiigazításokat csak a központi elemekre alkalmazandó százalékarány mellett kell elvégezni.

2.4. Határesetek

Alacsonyabb kiigazítási arányt lehet javasolni, ha az ezen iránymutatások szigorú alkalmazásának eredményeként adódó kiigazítás egyértelműen aránytalan lenne.

Például amennyiben a hiányosságok a közösségi szabályok vagy követelmények értelmezési nehézségeiből adódnak (kivéve azokat az eseteket, amikor ésszerűen el lehet várni, hogy a tagállam tájékoztassa a Bizottságot ezekről a nehézségekről), és a nemzeti hatóságok hatékony lépéseket tettek a hiányosságok mielőbbi orvoslására, úgy ezt enyhítő körülményként lehet figyelembe venni, és alacsonyabb, vagy nulla kiigazítási arányt lehet javasolni. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a jogbiztonsági kérelmeket, amikor a Bizottság szolgálatai által végzett korábbi pénzügyi ellenőrzések után nem jelentették a hiányosságokat.

Az a tény, hogy a hiányos irányítási és ellenőrzési rendszereken azonnal javításokat végeztek a hiányosságok tagállamnak való jelentése után, általában nem tekinthető enyhítő körülménynek a rendszeresen előforduló, a javítások elvégzése előtti szabálytalanságok pénzügyi kihatásának megállapításakor.

2.5. Az értékelés alapja

Amennyiben a többi tagállamra vonatkozó információk ismertek, a Bizottságnak összehasonlítást kell végeznie közöttük, hogy biztosítani lehessen az egyenlő elbánást a kiigazítási arányok megállapítása során.

A kiigazítási arányt a kiadások veszélyeztetett részére kell alkalmazni. Ha a hiányosság annak az eredménye, hogy a tagállam nem alkalmazta a megfelelő ellenőrzési rendszert, a kiigazítást az összes olyan kiadásra alkalmazni kell, amelyek tekintetében az ellenőrzési rendszerre szükség lett volna. Amennyiben joggal feltételezhető, hogy a hiányosság a tagállam által elfogadott ellenőrzési rendszer azon részére korlátozódik, amelyik egy adott hatóság vagy régió felelősségi körébe tartozik, a kiigazítást az adott hatósághoz vagy régióhoz tartozó kiadásokra kell korlátozni. Ha a hiányosság például a magasabb támogatási arány elfogadhatósági kritériumainak ellenőrzésével kapcsolatos, a kiigazításnak a magasabb és az alacsonyabb támogatási arány különbözetéhez kell igazodnia.

A kiigazításnak rendszerint az intézkedésnél vizsgált időszakban (például egy pénzügyi év) felmerült kiadásokra kell vonatkoznia. Ha a hiányosság azonban olyan rendszeresen előforduló szabálytalanságokból adódik, amelyek egyértelműen régi keletűek és több év kiadásaira hatással vannak, a kiigazításnak az összes olyan kiadást érintenie kell, amelyet a tagállam a rendszerhiányosság megléte során a hiányosság elhárításának hónapjáig tüntetett fel nyilatkozataiban.

Ha ugyanabban a rendszerben több elégtelenségre is fény derül, az átalány-kiigazítási arányokat nem kell összeadni, hanem a legsúlyosabb hiányosságból kell kiindulni, ami megtestesíti az ellenőrzési rendszer egésze által jelentett kockázatokat (2). A kiigazítási arányokat az egyedi ügyek tekintetében elutasított összegek levonása után fennmaradó kiadásokra alkalmazzák. Abban az esetben, amikor a tagállam nem alkalmazza a közösségi jogszabályok által előírt szankciókat, a pénzügyi kiigazítás egyenlő a szankciók és a fennmaradó kérelmek 2 %-ának összegével, mivel a szankciók alkalmazásának elmulasztása növeli a szabálytalan kérelmek benyújtásának kockázatát.

3. A NETTÓ PÉNZÜGYI KIIGAZÍTÁSOK ALKALMAZÁSA ÉS HATÁSA

Ha a tagállam megtette a javasolt pénzügyi kiigazítást a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás során, a Bizottságnak nem kell elrendelnie a finanszírozás nettó csökkentését, hanem engedélyezheti a tagállamnak a felszabadított összegek újrafelosztását. Azonban minden esetben sor kerül az alapból történő támogatások indikatív felosztásának nettó csökkentésére azoknál a pénzügyi kiigazításoknál, amelyeket a Bizottság a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított eljárás lezárása után ugyanezen határozat 26. cikkének (2) bekezdése szerint rendelt el.

Automatikusan sor kerül nettó kiigazításra, ha a Bizottság megítélése szerint a tagállam nem vette megfelelőképpen figyelembe a Közösség vagy a nemzeti szervek által felfedett szabálytalanságok következtetéseit, és/vagy ha a szabálytalanság a tagállam vagy az irányító, illetve kifizető hatóságok irányítási és ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságával kapcsolatos.

A Bizottságnak a nettó kiigazítások eredményeképpen esedékes összegeket a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (4) bekezdése szerinti kamatokkal együtt e határozat 3. cikkének (1) bekezdése szerint kell megfizetni.

(1) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(2) Lásd a 2.3. szakaszt is (2 %-os kiigazítás).

14.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/20

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 20.)

a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében, valamint az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projektek igazgatási és pénzügyi irányításának szabályai tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2006) 51/3. számú dokumentummal történt)

(csak a cseh, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, svéd, lett, litván, lengyel, portugál, szlovák, szlovén és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2006/401/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló (1), 2004. december 2-i 2004/904/EK tanácsi határozatra és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Menekültügyi Alapból (a továbbiakban: az alap) történő támogatásnál a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének biztosítására közös iránymutatásokat kell elfogadni a társfinanszírozott fellépések végrehajtásáért felelős hatóságok feladatainak megszervezésével kapcsolatban.

(2)

Annak biztosítására, hogy a közösségi pénzalapokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használják fel, megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító irányítási és ellenőrzési rendszereket kell bevezetni, amelyek segítik a Bizottságot az ellenőrzések, különösen a szúrópróbaszerű ellenőrzések végrehajtásában.

(3)	Annak biztosítására, hogy a közösségi pénzalapokat hatékonyan és megfelelő módon használják, egységes ismérveket kell kialakítani a tagállamok által a 2004/904/EK határozat 25. cikke szerint végzett ellenőrzésekhez.

(4)	A kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek alapján a kiadásokra a 2004/904/EK határozat 24. cikke szerint kérik az alapból történő támogatást – egységes kezelésének biztosítására kiadásigazoló nyilatkozatmintát kell kialakítani.

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen ezen határozatban is.

(6)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen ezen határozatban is.

(7)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt a 2004/904/EK határozatban, így sem az, sem a jelen határozat nem kötelezi Dániát.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2004/904/EK határozat 11. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a határozat megállapítja a 2004/904/EK tanácsi határozat végrehajtásának részletes szabályait az irányítási és ellenőrzési rendszerek tekintetében, valamint az Európai Menekültügyi Alapból („az alap”) történő, a tagállamok által kezelt finanszírozás igazgatási és pénzügyi irányításának szabályai tekintetében.

2. cikk

E határozat alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

(1)	„Felelős hatóság”: a tagállam által a 2004/904/EK határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt tagállami funkcionális szerv vagy nemzeti közjogi szerv.

(2)	„Megbízott hatóság”: a tagállam jogának hatálya alá tartozó, közszolgálati feladatokkal rendelkező közigazgatási vagy magánjog hatálya alá tartozó szerv, amelyet a felelős hatóság a végrehajtási feladatok egészével vagy részével bíz meg a 2004/904/EK határozat 13. cikkének (1) bekezdése szerint.

(3)

„Hitelesítő hatóság”: olyan személy vagy osztály, amely működése szempontjából független a felelős hatóság bármely engedélyező osztályától és bármely, a tagállam által kijelölt megbízott hatóságtól, feladata a kiadásigazoló nyilatkozatoknak a 2004/904/EK határozat 24. cikkének (2) bekezdése szerinti hitelesítése.

(4)

„Ellenőrző hatóság”: olyan személy vagy osztály, amely működése szempontjából független a felelős hatóság bármely engedélyező osztályától és bármely, a tagállam által kijelölt megbízott hatóságtól, feladata a fellépéseknek a 2004/904/EK határozat 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzése.

II. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK

3. cikk

Általános elvek

A tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerek biztosítják a következőket:

(1)	az irányításban és ellenőrzésben érintett szervek és/vagy egyének feladatainak világos meghatározása, valamint a feladatok egyértelmű felosztása az egyes szerveken belül;

(2)	a kiadások irányításában, ellenőrzésében és hitelesítésében érintett szervek, osztályok és/vagy egyének feladatainak egyértelmű elkülönítése;

(3)	megfelelő erőforrások mindegyik szervnek vagy osztálynak a hozzájuk rendelt feladatok elvégzésére az alap által finanszírozott fellépések végrehajtási időszakában;

(4)	hatékony belső ellenőrzési szabályok a felelős hatóságnál és bármely megbízott hatóságnál;

(5)	megbízható számviteli, nyomon követési és pénzügyi jelentési számítógépesített rendszerek;

(6)	hatékony jelentési és nyomon követési rendszer, amennyiben a feladatok elvégzését másra bízták;

(7)	az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos eljárások részletes útmutatóinak megléte;

(8)	a rendszer működése ellenőrzésének hatékony szabályai;

(9)	rendszerek és eljárások a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosítására;

(10)	jelentési és nyomon követési eljárások a szabálytalanságok és az indokolatlanul kifizetett összegek visszanyerésének vonatkozásában.

4. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) A tagállam kijelöli:

—	a felelős hatóságot;

—	a hitelesítő hatóságot;

—	az ellenőrző hatóságot.

(2) E határozat rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállam meghatározza az említett hatóságok egymással való viszonyának valamennyi szabályát, a hatóságok tevékenységük során teljes mértékben megfelelnek az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszerének.

(3) A 3. cikk 2. pontjának sérelme nélkül ugyanazon a szerven belül lehet végrehajtani az irányítási, hitelesítési és ellenőrzési feladatok egy részét vagy mindegyikét.

5. cikk

A felelős hatóság

(1) A felelős hatóság az alap által támogatott többéves és éves programok eredményes, hatékony és pontos irányításáért és végrehajtásáért, valamint különösen a következőkért felelős:

a)	a többéves program előterjesztése a Bizottságnak az 1. mellékletben meghatározott mintának megfelelően;

b)	az éves program előterjesztése a Bizottságnak a 2. mellékletben meghatározott mintának megfelelően;

annak biztosítása, hogy a projekteket a 2004/904/EK határozat 14. és 20. cikkében megállapított feltételekkel és kritériumokkal összhangban, valamint az e határozat 10. cikkében ismertetett egységes eljárásoknak megfelelően, az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályokban meghatározott további kritériumok sérelme nélkül választják ki finanszírozásra;

d)	a fellépések hatékony igazgatási, szerződési és pénzügyi irányításának biztosítása az e határozat 11. cikkében ismertetett egységes eljárásoknak megfelelően;

e)	a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása.

(2) A felelős hatóság eljárásokat vezet be annak biztosítására, hogy a 9. cikk követelményeivel összhangban az érintettek rendelkeznek a kiadásokra és a megfelelő ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges ellenőrzésekre vonatkozó valamennyi dokumentummal.

(3) A felelős hatóság biztosítja, hogy az ellenőrző hatóság – a 2004/904/EK határozat 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellenőrzések végrehajtásának céljából – minden szükséges információt megkap az alap által működtetett irányítási eljárásokról, valamint az alap által társfinanszírozott projektekről.

(4) A felelős hatóság biztosítja, hogy a hitelesítő hatóság a feladatai elvégzése céljából minden szükséges információt megkap az alap által működtetett irányítási eljárásokról, az alap által társfinanszírozott projektekről, valamint az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzések eredményeiről.

(5) A Bizottság által eszközölt kifizetéseket a felelős hatóság kapja, amely felel a kedvezményezetteknek való kifizetésekért. A felelős hatóság a Bizottság elé terjeszti az 5. melléklettel összhangban összeállított fizetési kérelmeket, csatolva ezekhez szükség esetén az előmeneteli vagy végső jelentést – amelyekre mintát a 3. és 4. melléklet szolgáltat –, valamint a 6. melléklettel összhangban összeállított, és a hitelesítő hatóság által megfelelőképpen hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatot.

(6) A felelős hatóság biztosítja, hogy az alap által társfinanszírozott fellépések végrehajtási és értékelési jelentését a 2004/904/EK határozat 28. cikkében meghatározott ütemezés szerint készítik el.

6. cikk

Feladatok átruházása a felelős hatóság által

Amennyiben a felelős hatóság feladatainak egy részét vagy mindegyikét megbízott hatóságra ruházzák át, a felelős hatóság pontosan meghatározza az átruházott feladatok terjedelmét, és megállapítja az átruházott feladatok végrehajtásának részletes – a 3. cikkben meghatározott feltételeket teljesítő – eljárásait.

Ezen eljárásokhoz hozzátartozik az, hogy a felelős hatóságnak rendszeres információkat biztosítanak az átruházott feladatok eredményes végrehajtásáról, és rendelkezésére bocsátják az alkalmazott eszközök leírását.

A felelős hatóság által átruházott feladatokat jelenteni kell a megbízott hatóságnak, aki azokat visszaigazolja.

7. cikk

Az ellenőrző hatóság

(1) Az ellenőrző hatóság a 2004/904/EK határozat 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellenőrzések megszervezésének biztosításáért felelős a nemzetközi sztenderdekkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések a társfinanszírozott projektek kockázatelemzés alapján kiválasztott jelentős mintáját ölelik fel, amely mindegyik éves programnál az összes támogatható kiadás legalább 10 %-át képviseli. A mintavételezés során figyelembe kell venni a következő követelményeket:

a)	a mintában ki kell alakítani a projekttípusok és -méretek megfelelő elegyét;

b)	figyelembe kell venni a nemzeti vagy közösségi ellenőrzések során azonosított esetleges kockázati tényezőket, valamint a költség-haszon szempontokat a korábban végzett ellenőrzések tekintetbe vételével;

c)	biztosítani kell azt, hogy a 25. cikkben meghatározott ellenőrzéseknél alkalmazott mintavételezési módszer olyan projekteket válasszon ki, amelyek mindegyik éves program esetén reprezentatívak az alapsokaság tekintetében.

(3) Az ellenőrzések végzésekor az ellenőrző hatóságnak a következőkre kell tekintettel lennie:

a)	az irányítási és ellenőrző rendszerek eredményes alkalmazása, a lehetséges hiányosságok és azok súlyossága;

b)	a megfelelő ellenőrzési nyomvonal megléte;

c)	a számviteli nyilvántartások egy megfelelő számára nézve a nyilvántartások megfelelése a – felelős hatóság vagy bármely megbízott szerv, a támogatások kedvezményezettjei és adott esetben a projekt végrehajtásában résztvevő egyéb szervezetek vagy vállalatok által megőrzött – bizonylatoknak;

a kiadási tételek megfelelése B(2006)51 végleges/1 bizottsági határozatban ismertetett támogathatósági követelményeknek, a nemzeti kiválasztási eljárás során meghatározott követelményeknek, a támogatási megállapodás vagy a támogatást odaítélő egyéb jogi okmány feltételeinek, és a ténylegesen elvégzett tevékenységeknek;

e)	a projekt alkalmazása, vagy szándékolt alkalmazása összhangban van a 2004/904/EK határozat 4–7. cikkében ismertetett célkitűzésekkel, és a 2004/904/EK határozat 3. cikkében meghatározott lakossági célcsoport javát szolgálja;

f)	a közösségi pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban teljesülnek a 2004/904/EK határozat 20. cikkében, vagy bármely más alkalmazandó közösségi rendelkezésben előírt feltételek, és a hozzájárulásokat mindenféle csökkentés és késedelem nélkül fizetik ki a kedvezményezetteknek;

g)	a megfelelő társfinanszírozást ténylegesen rendelkezésre bocsátották.

(4) Az éves programnak a 2004/904/EK határozat 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott végső végrehajtási jelentése tartalmazza az ellenőrző hatóság által lefolytatott valamennyi ellenőrzés eredményét, valamint a felelős hatóság által az észlelt rendellenességek és szabálytalanságok tekintetében végzett intézkedések lírását.

8. cikk

A hitelesítő hatóság

A hitelesítő hatóság a felelős hatóság által a 2004/904/EK határozat 24. cikkével összhangban összeállított, a 6. mellékletben megadott mintát követő kiadásigazoló nyilatkozatok hitelesítésért felel.

A hitelesítés biztosítékot szolgáltat a következőkre nézve:

(1)	a kiadásigazoló nyilatkozat helytálló, megbízható számviteli rendszerekből következik és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;

(2)

a nyilatkozatban szereplő kiadások teljesítik az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályokat és olyan projektek kapcsán merültek fel, amelyeket az éves programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban, valamint az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelve választottak ki finanszírozásra;

(3)	a hitelesítő hatóság a hitelesítés céljából kielégítő információt kapott a felelős hatóságtól az alap által működtetett irányítási eljárásokról, az alap által társfinanszírozott projektekről, valamint a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokkal kapcsolatban lefolytatott ellenőrzésekről;

(4)	az ellenőrző hatóság által elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményét megfelelőképpen figyelembe vették;

(5)	a feltárt szabálytalanságok eredményeképpen indokolatlanul kifizetett közösségi pénzalapok visszanyert összegeit az esetlegesen felmerült kamatokkal együtt megfelelőképpen levonták a kiadásigazoló nyilatkozatból.

9. cikk

Az ellenőrzési nyomvonal

(1) A tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszerei megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosítanak.

(2) Megfelelő az ellenőrzési nyomvonal akkor, ha lehetővé teszi a következőket:

a)	a Bizottság elé terjesztett hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatok egyeztetése az egyedi kiadási nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, amelyekkel a felelős hatóság és bármely megbízott hatóság különböző igazgatási szintjein, illetve a végső kedvezményezetteknél rendelkeznek; valamint

b)	az alap keretében nyújtott közösségi finanszírozás, valamint a projekt társfinanszírozása forrásainak felosztására és átcsoportosítására irányuló ellenőrzés.

(3) A felelős hatóság eljárásokat vezet be annak biztosítására, hogy az Európai Menekültügyi Alap keretében tett egyedi kifizetésekre vonatkozó valamennyi dokumentum helyéről nyilvántartást vezetnek és a dokumentumokat ellenőrzés céljából be tudják mutatni, amennyiben az alábbiak valamelyike kéri:

a)	az ellenőrző hatóság,

b)	a hitelesítő hatóság,

c)	a Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői, ideértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) és az Európai Számvevőszéket is.

(4) Azt követően, hogy a Bizottság minden egyes éves program tekintetében kifizette a záró egyenleget, a felelős hatóság általánosan elfogadott adathordozókon öt éven át megőrzi a Bizottság, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a – kiadásokra és az érintett projekt ellenőrzéseire vonatkozó – összes bizonylatot, azaz az eredeti példányokat, vagy az azoknak megfelelő hitelesített változatokat. Ez az időtartam bírósági eljárás esetében, vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

III. FEJEZET

A PROJEKTEK FELELŐS HATÓSÁG ÁLTALI IGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

10. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárások

Az alap általi társfinanszírozásban részesítendő fellépések kiválasztására a felelős hatóság részletes eljárásokat határoz meg, amelyek többek között kiterjednek a következőkre:

a)	a kiválasztási és odaítélési eljárások megszervezése az átláthatóság és az egyenlő elbánás elveivel, illetve amennyiben szükséges, az alkalmazandó közbeszerzési szabályokkal összhangban, megtéve minden szükséges intézkedést az érdekellentétek elkerülésére;

b)	a pályázati és ajánlati felhívások meghirdetése nemzeti és regionális szinten a megfelelő csatornákon keresztül;

c)	a társfinanszírozási pályázatok átvétele, kézhezvételi igazolása, nyilvántartásba vétele és iktatása;

d)	a pályázatok alaki, kvalitatív és költségvetési elemzése és értékelése a pályázati, illetve ajánlati felhívásokban meghatározott kritériumok alkalmazásával;

e)	kapcsolattartás és ülések szervezése a kiválasztó vagy értékelő csoporttal;

f)	konzultációk az érintett szervekkel arról, hogy a javasolt fellépések és az egyéb regionális, nemzeti és közösségi pénzügyi eszközök milyen módon egészítik ki egymást;

g)	a projektek kiválasztásáról szóló döntésnek a felelős hatóság megfelelő szintjén történő meghozatala;

h)	a kiválasztási és odaítélési eljárás eredményeinek közzététele;

i)	írott információk minden egyes kérelmezőnek a kiválasztási eljárás eredményeiről, a kiválasztási döntésekkel kapcsolatos magyarázattal együtt.

11. cikk

A fellépések igazgatási, szerződési és pénzügyi irányításának eljárásai

(1) A felelős hatóság meghatározza a fellépések irányításának részletes eljárásait, amelyek kiterjednek többek között a következőkre:

a)	a kiválasztott kedvezményezettekkel való szerződések, támogatási megállapodások vagy bármely ezzel egyenértékű formájú jogi okmány aláírása;

b)	a projektek igazgatási nyomon követési rendszerének kialakításán keresztül a megállapodások, illetve azok módosításainak utókövetése (levelezés, módosítások és emlékeztető levelek kiadása és nyomon követése, jelentések átvétele és azok feldolgozása, stb.);

c)	a projektekről szóló tevékenységi és pénzügyi jelentések elemzése, a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások leszállításának ellenőrzése, ideértve szükség esetén a helyszíni ellenőrzéseket;

d)	a projektek nyilatkozatokban feltüntetett kiadásai tényleges felmerülésének, illetve az ilyen kiadások támogathatóságának ellenőrzése a B(2006)51 végleges/1 bizottsági határozatban és a nemzeti szabályokban megállapított feltételekkel összhangban;

e)	a kifizetési kérelmek kézhezvételének, ellenőrzésének és jóváhagyásának feltételei, a kiadások engedélyezése, kifizetése és könyvelése;

f)	a fel nem használt, illetve a kedvezményezettek által nem támogatható kiadásokra használt pénzalapok visszanyerése;

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett szerződések vagy támogatási megállapodások többek között a következőket határozzák meg:

a)	a támogatás összege, a projekt támogatható költségei és az összes projektköltség százalékos arányának maximuma;

b)	a támogatott projekt részletes leírása és ütemezése;

c)	a projekt megállapodás szerinti előzetes költségvetési terve és finanszírozási terve;

d)	ütemterv és a megállapodás végrehajtásának rendelkezései (jelentési kötelezettségek, módosítások, megszűnés, …);

e)	a támogatható költségek meghatározása;

f)	a támogatás kifizetésével kapcsolatos feltételek és számviteli követelmények.

(3) A felelős hatóság kialakítja az éves programok keretében zajló projektek részletes számviteli nyilvántartásai rögzítésének és karbantartásának számítógépes rendszerét, és gondoskodik a projektek végrehajtására vonatkozó megfelelő adatok gyűjtéséről a pénzügyi irányítás, a nyomon követés, az ellenőrzés és az értékelés céljából.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

12. cikk

A tagállamok felelőssége

(1) A tagállamok az alap által finanszírozott fellépéseknél a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításáért, valamint az ügyletek jogszerűségéért és szabályszerűségéért felelnek. Gondoskodnak arról, hogy a felelős hatóságok – ideértve a megbízott, hitelesítő, ellenőrző hatóságokat és bármely egyéb érintett szervet – megfelelő iránymutatást kapjanak az irányítási és ellenőrzési rendszerek működtetését illetően, amelyek biztosítják a közösségi pénzalapok eredményes és pontos felhasználását.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszereket a 3–11. cikk követelményeivel összhangban alakítsák ki. Felelősek annak biztosításáért, hogy a rendszerek hatékonyan működjenek az alap által finanszírozott fellépések végrehajtási időszakának egésze során.

(3) A 2005. évi programra irányuló javaslat előterjesztésekor a tagállamok benyújtják a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely kiterjed a felelős hatóság, a megbízott hatóságok, valamint a hitelesítő és ellenőrző hatóságok szervezeti felépítésére és eljárásaira, a 3–11. cikkben megállapított követelményekkel összhangban.

(4) A tagállamok biztosítják az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírásának naprakésszé tételét, amennyiben a rendszereken és eljárásokon lényeges változtatásokat eszközölnek.

13. cikk

A Bizottság felelőssége

(1) A 12. cikk (3) bekezdésében előírt leírás átvételét követő 12 hónapon belül a Bizottság elvégzi a tagállam által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerek dokumentumelemzését, valamint a végrehajtási eljárások, az ellenőrzési rendszerek, a számviteli eljárások, és a felelős hatóság és bármely megbízott hatóság által követett beszerzési és támogatásfelosztási eljárások helyszíni ellenőrzését. A Bizottság tájékoztatja a tagállamot a rendszerekben talált hibákról és hiányosságokról, valamint a szükséges helyesbítő intézkedésekről.

(2) A 2004/904/EK tanácsi határozat 26. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által felállított eljárásokat és rendszereket, amennyiben jelentős változtatásokat eszközölnek.

14. cikk

Együttműködés a tagállamok ellenőrző hatóságaival

(1) A Bizottság együttműködik a tagállamok által kijelölt ellenőrző hatóságokkal azok megfelelő ellenőrzési terveinek és módszereinek összehangolása során, és azonnal továbbítja az irányítási és ellenőrzési rendszerek ellenőrzéseinek eredményeit, hogy az ellenőrzési erőforrásokat a lehető legjobban használják fel, és elkerüljék a munka indokolatlan megkettőzését.

(2) A Bizottság és az ellenőrző hatóságok rendszeresen, évente legalább egyszer találkoznak, hogy a 2004/904/EK határozat 28. cikkének (2) bekezdése szerint bemutatott éves jelentések részét képező ellenőrzések eredményeit együtt vizsgálják meg, és megosszák nézeteiket az irányítási és ellenőrzési rendszerek javításával kapcsolatos egyéb kérdésekről.

V. FEJEZET

AZ EURO HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

15. cikk

Többéves és éves programok

(1) A 2004/904/EK határozat 16. cikkében említett többéves és éves programtervezeteket euróban kell a Bizottság elé terjeszteni.

(2) Azok a tagállamok, amelyekben a többéves és éves programtervezeteik benyújtásának napján nem az euro a pénznem, az e határozat 1. és 2. mellékletében található pénzügyi információkat euróban és nemzeti pénznemben egyaránt benyújtják. A nemzeti pénznem euróra történő átváltására használt árfolyam az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett napi árfolyam azon hónap utolsó munkanapján, amelyik a többéves vagy éves programtervezet Bizottságnak való benyújtásának hónapját előzi meg.

16. cikk

Jelentések, kiadásigazoló nyilatkozatok, kifizetési kérelmek

(1) A 2004/904/EK határozatban említett előmeneteli jelentéseket, végső végrehajtási jelentéseket, kiadásigazoló nyilatkozatokat és kifizetési kérelmeket euróban kell a Bizottságnak benyújtani.

(2) Azok a tagállamok, amelyekben nem az euro a pénznem a jelentések benyújtásának napján, a 3., 4. és 6. mellékletében található pénzügyi információkat euróban és nemzeti pénznemben egyaránt benyújthatják a Bizottságnak. Ebben az esetben a nemzeti pénznemben felmerült kiadások tekintetében a nemzeti pénznem euróra történő átváltására használt árfolyam az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napi árfolyam azon hónap utolsó munkanapján, amelyik a kiadás felelős hatóság számláin való könyvelésének hónapját előzi meg.

(3) Amikor az euro az előző bekezdésben ismertetett átváltási eljárást alkalmazó tagállam pénznemévé válik, ezt az átváltási eljárást továbbra is alkalmazni kell a felelős hatóság által könyvelt valamennyi kiadásra a nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített árfolyam hatályba lépéséig.

VI. FEJEZET

SZÁMLAELSZÁMOLÁS

17. cikk

Számlaelszámolás

(1) Az alap általi társfinanszírozásról szóló éves határozatban meghatározott költségek támogathatóságának záró napját követő kilenc hónapon belül a felelős hatóság a következő dokumentumokat nyújtja be a Bizottságnak:

a)	a 4. mellékletben meghatározott mintával összhangban összeállított végső jelentés az éves program végrehajtásáról;

b)	a 6. mellékletben meghatározott mintával összhangban összeállított, a hitelesítő hatóság által hitelesített végső kiadásigazoló nyilatkozat;

c)	az ellenőrző hatóság által az elvégzett ellenőrzésekről összeállított jelentés;

d)	az 5. mellékletben meghatározott mintával összhangban összeállított kifizetési kérelem vagy esedékes visszatérítési nyilatkozat.

(2) Az (1) bekezdésben említett kilenc hónapos időszak megszakad, amennyiben a Bizottság határozatot fogad el az érintett éves program társfinanszírozási kifizetéseinek felfüggesztéséről, a 2004/904/EK határozat 26. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. Az időszak tovább folytatódik attól a naptól kezdve, amikor a 2004/904/EK határozat 26. cikkének (3) bekezdésében említett bizottsági határozatról értesítették a tagállamot.

(3) A 2004/904/EK határozat 26. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételét követő hat hónapon belül a Bizottság tájékoztatja a tagállamot az alap terhére elszámolható kiadások összegéről, valamint az esetleges pénzügyi korrekciókról, amely a nyilatkozatban feltüntetett kiadások és az alap terhére elszámolható kiadások közötti különbözetből adódik. A tagállamnak három hónap áll rendelkezésre megjegyzések megtételére.

(4) A tagállamok megjegyzéseinek beérkezését követő három hónapon belül a Bizottság dönt az alap terhére elszámolható kiadások összegéről, és visszanyeri a véglegesen elismert kiadások és a tagállamoknak már kifizetett összegek közötti különbözetet.

(5) Amennyiben a felelős hatóság az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat az esedékes határidőig a megfelelő formában elmulasztja rendelkezésre bocsátani, a Bizottság automatikusan törli az alap általi társfinanszírozást a társfinanszírozásról szóló határozat által felölelt időszakra nézve, és beszedési megbízást ad ki a társfinanszírozásról szóló határozat szerint előfinanszírozásként már kifizetett valamennyi összegre, valamint visszavon minden, még ki nem fizetett összeget.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott automatikus törlési eljárás az érintett projektek összegére nézve felfüggesztésre kerül, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásakor tagállami szinten bírósági eljárás, vagy halasztó hatályú közigazgatási fellebbviteli eljárás folyik. A benyújtott részleges végső jelentésben a tagállam részletes információkkal szolgál az ilyen projektekről, és hathavonta előremeneteli jelentéseket is küld róluk. A bírósági eljárás vagy a közigazgatási fellebbviteli eljárás lezárását követő 3 hónapon belül a tagállam benyújtja az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat az érintett projektekre nézve.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Záró rendelkezések

A tagállamok az e határozatban előírtaknál szigorúbb nemzeti ellenőrzési szabályokat is alkalmazhatnak.

19. cikk

Kelt Brüsszelben, 2006. január 20-án.

a Bizottság részéről

Franco FRATTINI

a Bizottság alelnöke

(1) HL L 381., 2004.12.28., 52. o.

1. MELLÉKLET

EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP

TÖBBÉVES PROGRAMTERVEZET (2005–2007)

1. TAGÁLLAM

…

2. FELELŐS HATÓSÁG AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP (EMA) LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT 13. CIKKE SZERINT (TAGÁLLAMI FUNKCIONÁLIS SZERV, VAGY NEMZETI KÖZJOGI SZERV)

A 2004/904/EK határozat 13. cikke szerinti felelős hatóság

Név: …

Cím: …

A felelős személy neve: …

Kapcsolattartó személy: …

A kapcsolattartó személy beosztása: …

Tel.: …

Fax: …

E-mail cím: …

A 2004/904/EK határozat 13. cikkének (1) bekezdése szerinti megbízott hatóság (amennyiben van ilyen)

(kérjük csatolni azt a hivatalos dokumentumot, amelyben a felelős hatóság a megbízott szervet az EMA-fellépések végrehajtásával bízta meg)

Név: …

Cím: …

A felelős személy neve: …

Kapcsolattartó személy: …

A kapcsolattartó személy beosztása: …

Tel.: …

Fax: …

E-mail cím: …

3. A TAGÁLLAMI HELYZET

Ismertesse a jelenlegi helyzetet az ön országában a 2004/904/EK határozat 3. cikkében meghatározott célcsoportok befogadására, menekültügyi eljárásaira, beilleszkedésére és önkéntes visszatérésére vonatkozó szabályokat illetően. Az ismertetőnek érintenie kell a következőket:

1.	a 3. cikkben említett célcsoportokkal kapcsolatos tendenciák áttekintése 2003-tól, ideértve a menedékkérők, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek társadalmi körülményeinek rövid leírását is (adott esetben ki kell térni a letelepedésre is);

2.	a befogadásra, menekültügyi eljárásokra, beilleszkedésre és önkéntes visszatérésre ténylegesen elköltött állami források feltüntetése 2003-tól kezdődően;

3.	a nemzetileg finanszírozott fellépések/projektek (kivéve az EMÁ-t) főbb eredményei 2003-tól kezdődően a befogadásra, a menekültügyi eljárásokra, a beilleszkedésre és az önkéntes visszatérésre tekintettel. Ismertesse e fellépések/projektek hatásának átfogó értékelését;

4.	az Európai Menekültügyi Alap által az ön országában a megelőző években társfinanszírozott fellépések/projektek főbb eredményei a befogadás, a menekültügyi eljárások, a beilleszkedés és az önkéntes visszatérés tekintetében. Ismertesse e projektek hatásának átfogó értékelését;

5.	a hiányosságok elemzése az ön országában a befogadás, a menekültügyi eljárások, a beilleszkedés és az önkéntes visszatérés tekintetében.

…

4. A TAGÁLLAMI KÖVETELMÉNYEK ELEMZÉSE

Ismertesse az ön országában élő követelmények elemzését a befogadás, a menekültügyi eljárások, a beilleszkedés és az önkéntes visszatérés tekintetében, tüntesse fel az e követelmények programidőszakban (2005–2007) történő teljesítésére kialakított működési célkitűzéseket, figyelembe véve a Bizottság prioritásokra vonatkozó alább részletezett többéves tervezési iránymutatásait:

1. prioritás

A következő jogi aktusokban ismertetett fő fellépések – ideértve a beilleszkedéssel kapcsolatos fellépéseket is – végrehajtása:

a)	a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK (1) tanácsi rendelet,

b)	a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK (2) tanácsi rendelet,

c)	a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 28-i 407/2002/EK (3) tanácsi rendelet,

a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK (4) tanácsi irányelv,

e)	a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK (5) tanácsi irányelv,

f)	a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK (6) tanácsi irányelv; a menekültekre vonatkozó rendelkezések,

g)	a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK (7) tanácsi irányelv

…

2. prioritás

a tagállamokban a menekültstátusz megadása és visszavonása tagállami eljárásainak minimumszabályairól szóló, 2005-ben elfogadásra kerülő tanácsi irányelvben tervezett elvek és intézkedések végrehajtásának előkészítése.

…

3. prioritás

a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek vizsgálati eljárásai minőségének javítására irányuló tagállami fellépések végrehajtása, például a következőkön keresztül:

—	egységes eljárás kialakítása a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek értékelésére;

—	a származási országokra vagy régiókra vonatkozó információk gyűjtésének, értékelésének és hatékony használatának erősítése;

—	a tagállamok menekültügyi rendszereire és befogadási képességeire nehezedő – többek között a földrajzi helyzetükből eredő – egyedi nyomások kezelésének stratégiái;

—	a tagállamok menekültügyi rendszereinek a menekültügyi hatóságokkal együttműködésben végzett független, minőségi szempontú felülvizsgálatai;

—	az első fokú döntéshozatal minőségének javítása az eljárás gördülékenységének előmozdítására és a megalapozott végső döntések biztosítására;

—	a tagállamok menekültügyi rendszerei integritásának megerősítésére irányuló, különösen a támogatásra jogosult személyek önkéntes visszatérésén keresztül történő fellépések;

—	stratégiák azon folyamatban lévő ügyek azonosítására és kezelésére, amelyeknél a befogadás tekintetében egyszerűsített vagy gyorsított eljárás, vagy egyedi szabályozás lehet helyénvaló.

…

4. prioritás

a menedékkérőkkel, a menekültekkel, az átmeneti vagy helyettesítő védelemben részesülőkkel és a kiskorúakkal kapcsolatos intézkedések végrehajtása, a gyermek mindenek felett álló érdeke elvének tiszteletben tartása mellett.

…

5. prioritás (opcionális)

a letelepedési programokat bevezetett vagy bevezetni szándékozó tagállamok vonatkozásában olyan fellépések, amelyek különösen az e tagállamokba az ilyen letelepedési programok keretében beengedett személyek befogadására és orientációjára, valamint az ilyen programok irányítására vonatkoznak.

…

5. E CÉLKITŰ0ZÉSEK ELÉRÉSÉNEK STRATÉGIÁJA

Ismertesse a fent (4.) említett célkitűzések elérésének megfelelő stratégiáját és azt, hogy elérésük milyen prioritást jelent. Írja le röviden, milyen fellépéseket terveznek e prioritások megvalósítására. E követelmények hogyan kezelik a fentebb azonosított prioritásokat?

…

b)	Ismertesse a megfelelő partnerekkel történő, a 2004/904/EK határozat 13. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt konzultációs eljárást. … … … … … …

6. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG MÁS ESZKÖZÖKKEL

Ismertesse, hogy ez a stratégia összeegyeztethető-e egyéb regionális, nemzeti és közösségi eszközökkel, és ha igen, akkor milyen módon.

…

7. INDIKATÍV FINANSZÍROZÁSI TERV

Készítse el az indikatív finanszírozási tervet, amely mindegyik évre és fellépésre nézve ismerteti az alap javasolt pénzügyi hozzájárulását, valamint a köz- és/vagy magán társfinanszírozás teljes összegét.

Indikatív finanszírozási terv (3 évet felölelő többéves tervezési időszak)

		Közpénzből				Magánforásból	Összesen
		Közösségi (EMA)	Állami	Régiók általi	Helyi hatóságok által	Magánforásból	Összesen
Befogadás és menekültügyi eljárások	Összesen	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2005						0,00
	2006						0,00
	2007						0,00
Beilleszkedés	Összesen	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2005						0,00
	2006						0,00
	2007						0,00
Önkéntes visszatérés	Összesen	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2005						0,00
	2006						0,00
	2007						0,00
Technikai segítségnyújtás	Összesen	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2005						0,00
	2006						0,00
	2007						0,00
Összesen		0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2005	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2006	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
	2007	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00

Lásd e határozat 15. cikkét.

8. AZ EMA-TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS FIGYELEMFELHÍVÁS

A programban finanszírozott fellépésekhez kapcsolódó bármely tevékenységre nézve jól láthatóan fel kell tüntetni az EMA által történő finanszírozást. A láthatóságot a következőkkel lehet biztosítani:

—	Az EU-logó, valamint az EMA által történő társfinanszírozás feltüntetése a felelős nemzeti hatóság által a nemzeti program végrehajtására készített valamennyi dokumentumban (projekt-pályázati felhívások, iránymutatások, igénylőlapok, kérelmezőkhöz intézett levelek, stb.).

—	A projekt valamennyi kedvezményezettjének tájékoztatása az EMA általi társfinanszírozásról.

—	Az EU-logó feltüntetése a projektre vásárolt összes eszközön.

—	Az EU-logó, valamint az EMA által történő társfinanszírozás feltüntetése valamennyi releváns tájékoztató kiadványban, szórólapon, fejléceken, egyéb információhordozókon, stb.

—	Az EU-logó, valamint az EMA által történő társfinanszírozás feltüntetése a támogatások kedvezményezettjeinek épületében (pl. az irodák falán, bejáratoknál, stb.).

—	A projektek szemináriumokon vagy konferenciákon való megemlítésekor a hallgatóság tájékoztatása az EMA általi társfinanszírozásról.

Az EMA általi társfinanszírozás kapcsán a következő fordulatot kell használni: „az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projekt”.

Az EU-logót a következő címről lehet letölteni: http://europa.eu.int/abc/symbols/emblem/index_en.htm

Az EMA általi társfinanszírozást méltányoló minden kiadványban ki kell kötni, hogy a kiadvány a szerző véleményét tükrözi, és a Bizottság nem felel a benne foglalt információk további felhasználásáért.

(1) HL L 50, 2003.2.25., 1. o.

(2) HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

(3) HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

(4) HL L 212., 2001.8.7., 12. o.

(5) HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

(6) HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

(7) HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

I. melléklet

a 2005. évi programtervezethez

A tagállam által az EMA II végrehajtására bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszer ismertetése

Tekintettel a tagállam azon felelősségére, hogy az EMA által támogatott projekteket a 2004/904/EK határozat 12. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban irányítsa, ismertesse a) a fellépések összehangolásának és következetességének biztosítására, b) a projektek kiválasztására és a kiválasztási eljárás átláthatóságának biztosítására, valamint c) a projektek irányítására, nyomon követésére, ellenőrzésére, értékelésére és átfogó ellenőrzésére bevezetett végrehajtási rendszert.

A végrehajtási rendszernek tiszteletben kell tartania a Bizottság által a 2004/904/EK határozat 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási szabályokat.

A végrehajtási rendszer ismertetéséhez használja az I. mellékletben található kérdőívet. Ezt a kérdőívet a 2005. évre vonatkozó éves programtervezettel együtt kell benyújtani.

Kérjük juttassa el a Bizottságnak az irányítási és ellenőrzési rendszerek naprakésszé tett ismertetését, amennyiben a rendszereken és eljárásokon lényeges változtatásokat eszközölnek.

Dátum:

1. A FELLÉPÉS KERETE

1.1. Jogi keret

(Tüntesse fel az EMA fellépések irányítási és ellenőrzési eljárásaira alkalmazandó jogszabályokat és nemzeti szabályokat)

Az EMA irányítására alkalmazandó nemzeti jogszabályok

…

Az EMA irányítására elfogadott egyedi nemzeti szabályok

…

1.2. Felelős hatóság és megbízott szerv

A 2004/904/EK határozat 13. cikke szerinti felelős hatóság

(kérjük csatolni azt a hivatalos dokumentumot, amely a szóban forgó közjogi szervet mint az EMA irányításáért „felelős hatóságot” jelöli ki)

Név: …

Cím: …

A felelős személy neve: …

Kapcsolattartó személy: …

A kapcsolattartó személy beosztása: …

Tel.: …

Fax: …

E-mail cím: …

A 2004/904/EK határozat 13. cikke szerinti megbízott szerv (amennyiben van ilyen)

(kérjük csatolni azt a hivatalos dokumentumot, amelyben a felelős hatóság a közvetítő szervezetet az EMA-fellépések végrehajtásával bízta meg)

Név: …

Cím: …

A felelős személy neve: …

Kapcsolattartó személy: …

A kapcsolattartó személy beosztása: …

Tel.: …

Fax: …

E-mail cím: …

2. A FELELŐS HATÓSÁG/MEGBÍZOTT SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS ERŐFORRÁSAI

Csatolja a részletes szervezeti ábrát a hatáskörök rövid leírásával együtt. Amennyiben az EMA végrehajtása megbízás tárgyát képezi, csatolja a megbízott szerv részletes szervezeti ábráját és a hatáskörök rövid leírását.

2.1. A felelős hatóság/megbízott szerv jogállása

Mi a felelős hatóság jogi formája?



Közjogi szerv



Közjogi szervezet vagy ügynökség

Mi a megbízott szerv jogi formája?

	Közjogi szerv		Közjogi szervezet vagy ügynökség
	Magánjogi szerv		Egyéb (részletezze) …

2.2. Az alkalmazottak jegyzéke

Felelős hatóság (az EMA alapok irányításában részt vevő személyzet kulcsfontosságú tagjai)

Feladatkör	Név	Beosztás

Megbízott szerv (amennyiben van ilyen)

Feladatkör	Név	Beosztás

2.3. Kívülálló szervek igénybevétele

(ismertesse, hogy a felelős hatóság/közvetítő szervezet igénybe vesz-e külső szerveket a rábízott feladatok végrehajtása során, és adott esetben részletezze az e célból elfogadott rendelkezéseket)

…

3. AZ IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREKHEZ TARTOZÓ FELADATOK ISMERTETÉSE

3.1. A feladatok felosztása

Feladatok	Felelős egységek/osztályok/személyek
A nemzeti többéves és éves program elkészítése
A pályázati felhívások közzététele (támogatások)
A pályázatok átvétele és nyilvántartásba vétele
A pályázatok alaki szempontú vizsgálata (támogathatóság)
A pályázatok pénzügyi szempontú vizsgálata
A pályázatok kiértékelése
A pályázatok szakmai vizsgálata
A pályázatok kiválasztása (döntés)
Értesítés a pályázók támogatásban való részesítéséről
Az ide kapcsolódó támogatási megállapodások elkészítése
A támogatási megállapodások aláírása
A projekt végrehajtásának nyomon követése
A kifizetési kérelmek/számlák kézhezvétele
A kedvezményezettek kifizetési kérelmeinek/számláinak vizsgálata
A kifizetések engedélyezése
A projektellenőrzések (1)
A kifizetési feladatkör
Az ajánlati felhívás előkészítése és közzététele
Az ajánlatok átvétele és nyilvántartásba vétele
Az ajánlatok alaki szempontú vizsgálata
Az ajánlatok pénzügyi szempontú vizsgálata
Az ajánlatok szakmai vizsgálata
Az ajánlat odaítélésének eljárása
A szerződések aláírása
Az éves végrehajtási jelentés összeállítása
Az Európai Bizottságnak küldött, a tagállam által tett kiadásigazoló nyilatkozatok összeállítása
Az Európai Bizottságnak küldött, a tagállam által tett kifizetési kérelmek összeállítása
A tagállami kifizetési kérelmek elküldése az Európai Bizottságnak
Az irányítási rendszerek ellenőrzése (2)
Értékelés (1)

3.2. A feladatok elkülönítése

(amennyiben az irányítási, kifizetési és ellenőrzési feladatokat ugyanazon az egységen (osztályon) belül végzik, ismertesse, hogyan választják el egymástól egyértelműen ezeket a tevékenységeket)

…

Az EMA-bevételek és -kiadások számlákra való könyvelése

3.2.1. Számviteli rendelkezések

Milyen módon történik az EMA előirányzatok számviteli nyilvántartása?

	Egyedi költségvetési tételként a nemzeti költségvetésben		Költségvetésen kívüli tételként
	Külön egyedi bankszámlán		Egyéb (részletezze) …

3.2.2. Azon útvonal leírása, amely mentén a pénzalapokat rendelkezésre bocsátják és átutalják a tagállam (ahová a pénzalapokat kifizették) számlájáról a végső kedvezményezett egyedi számlájára

Szintek	A számla megnevezése	A felelős személy

Az EK által kifizetett alapok megérkezése







Végső kedvezményezett

Az EMA-kifizetések engedélyezési útvonala hasonló-e a nemzeti költségvetés keretében teljesített kifizetések engedélyezési útvonalához?



Igen



Nem

Ha nem, ismertesse a különbségeket, megnevezve azok okait is:

…

3.2.3. Ismertesse az EMA-előirányzatok és – amennyiben közpénzeket is bevontak – a nemzeti társfinanszírozási előirányzatok átvitelének (esetlegesen alkalmazott) szabályait

…

4. AZ IRÁNYÍTÁSI FOLYAMAT VIZSGÁLATA – AZ ÚTVONALAK ÉS ELJÁRÁSOK ISMERTETÉSE

4.1. A többéves és éves program elkészítése

Ki készíti el a Bizottságnak benyújtásra kerülő többéves és éves programot?

…

Közelebbről tekintve: hogyan veszik figyelembe a pénzügyi terveket ezekben a programokban?

…

A programok elkészítésekor sor kerül-e a megfelelő partnerekkel kapcsolattartásra a többéves munkaprogram összeállításához, vagy a lehetséges kedvezményezettekkel az éves program összeállítását megelőzően (szándéknyilatkozat benyújtására való felhívás, pályázati ás ajánlati felhívási eljárások)?

…

4.2. A pályázati felhívások és a pályázatok/ajánlatok kiválasztásának eljárásai

A felelős hatóság/megbízott szerv fogadott-e el olyan dokumentumokat (kézikönyvek, tájékoztatók, eljárási útmutatók), amelyek megállapítják az alább ismertetett eljárásokat?

Igen



Nem



4.2.1. Pályázati felhívások/ajánlati felhívások előállítása

—

A pályázati felhívások/ajánlati felhívások elkészítése és jóváhagyása

Van-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Csatolandó dokumentumok

2005 pályázati felhívások (ideértve az igénylőlapokat is); ajánlati felhívások

—

Kivel folytatnak konzultációt a pályázati felhívások/ajánlati felhívások véglegesítése előtt?

Egyéb osztályok	
Egyéb nemzeti hatóságok	
Európai Bizottság	
Egyéb	 (részletezze) …

4.2.2. A pályázati felhívások/ajánlati felhívások közzététele

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

–	A közzététel formái:
	–	Nemzeti hivatalos lap és az Európai Unió Hivatalos lapja (szükség esetén beszerzési eljárás keretében)	
	–	Külön internetes oldalak	
	–	Általános sajtó	
	–	Szaksajtó	
	–	Brosúrák és mappák	
–	Egyéb		 (részletezze) …

4.2.3. A pályázók segítése a pályázatok/ajánlatok elkészítésében (dokumentumok vagy szolgáltatások a pályázati felhívásokkal/ajánlati felhívásokkal kapcsolatos felvilágosításra, pl. pályázati útmutatók, stb.)

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Csatolandó dokumentumok

Meglévő dokumentumok vagy tervezetek

4.2.4. A pályázatok és ajánlati dokumentumok átvétele és nyilvántartásba vétele

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

—

A pályázat/ajánlat átvételének igazolása a következő úton történik:

–	Kézhezvételi igazolás	
–	Levél/fax/e-mail	
–	Egyéb	 (részletezze) …
–	Nem történik igazolás	

—

Az elküldési/kézhez vételi határidő betartásának ellenőrzése, valamint annak ellenőrzése, hogy a beérkezett pályázati/ajánlati dokumentumok hiánytalanok:

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.2.5. A pályázati/ajánlati dokumentumok vizsgálata

Alaki szempontú vizsgálat

(a pályázókkal kapcsolatos információk, a támogathatósági kritériumok ellenőrzése, stb.)

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Szakmai szempontú vizsgálat

(vizsgálat a pályázati felhívásban/dokumentációban meghatározott kiválasztási és odaítélési kritériumok fényében)

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Kerültek-e meghatározásra pontos kiválasztási és odaítélési kritériumok?

Igen



Nem



Amennyiben igen, ismerteti-e azokat valamely dokumentum (analitikus ellenőrző lista, stb.)?

Igen



Nem



Pénzügyi szempontú vizsgálat

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Kerültek-e meghatározásra pontos kritériumok (kiadástípusonkénti referenciaértékek/felső korlátok)?

Igen



Nem



Amennyiben igen, ismerteti-e azokat valamely dokumentum (ellenőrző lista, stb.)?

Igen



Nem



4.2.6. Összefüggés egyéb közösségi kezdeményezésekkel vagy programokkal

Végeznek-e ellenőrzéseket azon fellépésekkel/projektekkel való lehetséges átfedésekre tekintettel, amelyeket az ön tagállamában az egyéb közösségi kezdeményezések vagy programok, mint pl. az EQUAL keretében finanszíroznak?

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.2.7. A pályázatok értékelése és kiválasztása/odaítélési eljárások

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

(Ismertesse a benyújtott pályázatok/ajánlatok értékelésében résztvevő feleket (belső értékelés, külső értékelők, értékelő bizottságok))

…

4.2.8. Döntés a pályázatok/ajánlatok kiválasztásáról/elutasításáról

Ki a hivatalos felelős a pályázatok kiválasztásáról/elutasításáról szóló döntésért?

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.2.9. Értesítés a pályázatok/ajánlatok kiválasztásáról/elutasításáról szóló döntésről

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

A pályázó/ajánlattevő kap-e levelet az elutasítás okairól?

Igen



Nem



A levél ismerteti-e az elutasítás okait?

Igen



Nem



4.2.10. A projekt elfogadása/döntés a finanszírozásról/az ajánlat odaítélése

A kiválasztott projektekre vonatkozó számviteli rendelkezések

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Ki írja alá a finanszírozási megállapodást/az ajánlat odaítéléséről szóló döntést a felelős hatóság/megbízott szerv nevében?

(csatolja a mintamegállapodás másolatát és a kedvezményezetteknek küldött jelentések mintapéldányát)

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Csatolandó dokumentumok

A finanszírozási megállapodás(ok) mintapéldánya(i)

4.3. A támogatás kezelése és kifizetése

4.3.1. A kedvezményezettel kötött finanszírozási megállapodás(ok)ban meghatározott kifizetési rendelkezések

Kifizetés	Összeg (a teljes összeg %-a)	A kifizetés feltétele (a kedvezményezettek által benyújtandó jelentések)	Tervezett határidő (a projekt véghezvitelével kapcsolatban)
Első előfinanszírozás
Második előfinanszírozás
Egyenleg

Készítettek-e a kedvezményezettek használatára szánt előmeneteli jelentés és végső értékelési jelentés mintákat? (csatolja az előmeneteli jelentés és az értékelési jelentés mintáit)

Igen



Nem



Készítettek-e a kedvezményezettek használatára szánt pénzügyi jelentés/kifizetési kérelem mintákat?(csatolja a pénzügyi jelentések és a kifizetési kérelmek mintáit)

Igen



Nem



4.3.2. A projekt végrehajtásának nyomon követése

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

E nyomon követésnek részét képezik-e a projektek helyszíni ellenőrző látogatásai?

Igen



Nem



Amennyiben igen, melyek az idevágó rendelkezések (gyakoriság, a projekttevékenységek/pénzügyi szempontok ellenőrzései, stb.)?

…

4.3.3. A projektektől beérkezett kifizetési kérelmek átvétele és vizsgálata

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

A kifizetési kérelmek vizsgálata magában foglalja-e a következő ellenőrzéseket?

	Első előfinanszírozás (Igen/Nem)	Második előfinanszírozás (Igen/Nem)	Végső (Igen/Nem)
A kérelmezett összeg megegyezik-e a megállapodásban feltüntetett összeggel
A kérelmező a megfelelő személy-e, illetve érvényes-e az a bankszámla, amelyre a finanszírozást kell fizetni
A projektet a finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel összhangban hajtották-e végre
A projekt kiadásainak teljes körű, részletes felsorolása
A kedvezményezett kiadásigazoló nyilatkozatában lévő számítások ellenőrzése
A nyilatkozatokban feltüntetett kiadások megegyeznek-e a költségvetési előrejelzéssel
A nyilatkozatokban feltüntetett kiadások alátámasztó bizonyítékai
A bizonylatokkal alátámasztott kiadások aránya a nyilatkozatokban feltüntetett összes kiadáshoz képest: … %
A kiadások külső szerv által történő hitelesítése (könyvvizsgáló, auditor, stb.)
A nyilatkozatokban feltüntetett kiadások megfelelnek-e a … bizottsági határozatban megállapított szabályoknak

4.3.4. A kifizetés kezdeményezése/beszedés a kedvezményezettektől

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.3.5. Kifizetési beszedési megbízás

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.3.6. A kifizetés/beszedés végrehajtása

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

A kifizetés/beszedés végrehajtása magában foglalja-e a következő ellenőrzéseket:

	Első előfinanszírozás Előzetes (Igen/Nem)	Második előfinanszírozás Közbenső (Igen/Nem)	Végső (Igen/Nem)
A projektre irányuló érvényes jogi kötelezettségvállalás megléte (finanszírozási megállapodás)
A kifizetési/beszedési megbízás érvényes engedélye (ellenőrző lista)
Az aláírásra jogosult által megfelelően aláírt kifizetési/beszedési megbízás
A kedvezményezett pontos jogállása és banki adatai
A kifizetési/beszedési igény pontos számviteli könyvelése

4.3.7. A kifizetési módja

Hogyan fizetnek a kedvezményezetteknek?

Banki átutalással



Csekkel



Egyéb módon



4.3.8. A beszedés nyomon követése

Milyen rendelkezések szolgálják az e projektek tekintetében kiadott beszedési megbízások nyomon követését, illetve mely rendelkezések biztosítják, hogy a visszafizetésre sor kerüljön?

…

4.3.9. Az EMA keretében visszafizetett pénzalapok újrafelosztási eljárásai (amennyiben van ilyen)

…

4.4. A tagállamtól beérkező kiadásigazoló nyilatkozatok és kifizetési kérelmek

4.4.1. Kiadásigazoló nyilatkozat

Melyik osztály/egység készíti el az Európai Bizottságnak küldött kiadásigazoló nyilatkozatokat?

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

Melyik hatóság hitelesíti az Európai Bizottságnak küldött kiadásigazoló nyilatkozatokat?

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes személy/egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

4.4.2. Kifizetési kérelem

Melyik osztály készíti el az Európai Bizottságnak küldött kifizetési kérelmet (… cikk)?

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

5. ELLENŐRZÉS

5.1. A projektek ellenőrzésért felelős osztályok (a 25. cikk a) pontjában meghatározottak szerint)

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály (3)

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

5.2. A projektellenőrzések jellegzetességei

Ismérvek

Igen

Nem

Az ellenőrzések szerkezete:

–	központosított

–	decentralizált

–	külső szerv által végzett

Az ellenőrzéseket végrehajtó személyek száma

Az ellenőrzések típusa:

Az ellenőrzések kockázatelemzésen alapulnak?

–

ex ante

–	a projektvégrehajtás folyamán

–

ex post

Éves program készül a 7. cikkben meghatározott mintavételi módszerek figyelembe vételére

Az ellenőrzési tevékenységek magukban foglalják-e a következőket:

	Igen	Nem
Annak biztosítása, hogy a projekt-kiválasztási eljárásoknak eleget tesznek
Annak ellenőrzése, hogy a projekt céljai összhangban vannak-e az EMA nemzeti végrehajtási programjában ismertetett célkitűzésekkel
Annak ellenőrzése, hogy a kedvezményezettek finanszírozásával átvitt kiadások megegyeznek-e a bizonylatokkal
Annak ellenőrzése, hogy a kiadások összhangban vannak a közösségi követelményekkel, a nemzeti kiválasztási eljárás során meghatározott követelményekkel, a finanszírozást nyújtó szerződés vagy okmány feltételeivel és a ténylegesen elvégzett munkákkal
Annak ellenőrzése, hogy biztosítanak-e ténylegesen nemzeti társfinanszírozást
Annak ellenőrzése, hogy megfelelnek-e a felelős hatóság/közvetítő szervezet által – a kedvezményezetteknek való kifizetések vizsgálatának, engedélyezésének és végrehajtásának tekintetében – meghatározott eljárásoknak és útvonalaknak
Annak ellenőrzése, hogy a finanszírozás összege a 2004/904/EK határozat 23. cikkében meghatározott értékhatárokon belül van-e
Annak ellenőrzése, hogy a kedvezményezettek javára ténylegesen történt kifizetés
Az ellenőrzési nyomvonal ellenőrzése
Annak ellenőrzése, hogy az elfogadott projektkiadások és -bevételek megegyeznek-e a felelős hatóság által az Európai Bizottságnak benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatokban bevallott kiadások és bevételek összegeivel

5.3. Az ellenőrzések utókövetése

Kinek küldik a jelentéseket?

	az ellenőrzött projektek kedvezményezetteinek

	a felelős hatóság igazgatóságának

	a felelős hatóság belső ellenőrzési osztályának

	a nemzeti ellenőrzési hatóságoknak

	Egyéb (határozza meg) …

E jelentések nyomán milyen intézkedésekre kerül sor:

—	az érintett projektek vonatkozásában (pénzügyi korrekciók, az ugyanazon kedvezményezettek által indított egyéb projektek ellenőrzései, stb.) … … …

—	a felelős hatóság/közvetítő szervezet vonatkozásában (pl. az eljárások, az eljárások útmutatóinak és az ellenőrző listáknak a módosításai és helyesbítései) … … … … …

5.4. A felelős hatóság/közvetítő szervezet ellenőrzése (audit)

A felelős hatóság/közvetítő szervezet képezi-e ellenőrzés tárgyát?

Igen



Nem



Mely osztályok vagy hatóságok képesek ezen ellenőrzés elvégzése?

	A felelős hatóság/közvetítő szervezet belső ellenőrzési osztálya

	Egy másik szerv ellenőrzési osztálya

	Nemzeti ellenőrzési szerv (Számvevőszék)

A 2004/904/EK tanácsi határozat hatályba lépése óta végeztek-e ilyen típusú ellenőrzést?

Igen



Nem



Amennyiben igen:

Mikor? …

Melyik hatóság végezte azt? …

Megvan-e a jelentés vagy a jelentések? …

E jelentés nyomán milyen intézkedésre került sor?

…

6. ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

Hol őrzik a következő dokumentumokat?

Dokumentumok	Illetékes egység/osztály	Mennyi ideig?
A nemzeti többéves és éves program
A nemzeti többéves és éves programról szóló európai bizottsági határozat
Pályázati felhívások/ajánlati felhívások
A pályázókra vonatkozó anyagok/szerződések
A beérkezett pályázatok alaki, pénzügyi és szakmai vizsgálata (értékelési táblázatok), valamint értékelő bizottsági jelentések
Döntés a finanszírozásról, vagy annak az elutasítása
Projektfinanszírozási megállapodás
A projektekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalási döntések
A finanszírozás kedvezményezettjei által benyújtott előmeneteli és végső jelentések
A finanszírozott projektektől beérkezett pénzügyi jelentések és kifizetési kérelmek
A finanszírozott projektek vonatkozásában a kiadások és bevételek bizonylatai
Kifizetési/beszedési engedélyek a finanszírozással kapcsolatban (ellenőrző listák)
Kifizetési/beszedési megbízások a finanszírozással kapcsolatban
Bizonylat a finanszírozás kifizetéséről/beszedéséről
Jelentések a projektek ellenőrzéseiről
Jelentések az irányítási és ellenőrzési rendszerek nemzeti szinten végrehajtott ellenőrzéseiről
Az Európai Bizottságnak küldött kiadásigazoló nyilatkozatok
Az Európai Bizottságnak küldött kifizetési kérelmek
Az Európai Bizottságnak küldött végső végrehajtási jelentések
Bizonylat az Európai Bizottságtól érkezett kifizetésről

7. ÉRTÉKELÉS

7.1. Az értékelésért felelős osztályok

Létezik-e erre vonatkozóan rendelkezés?

Igen/Nincs/Nincs információ

Illetékes egység/osztály (4)

Az eljárással kapcsolatos nyomtatványok (kézikönyv, tájékoztató, eljárási útmutató, ellenőrző listák, stb.)

7.2. Az értékelés ütemezése

Az EMA-fellépéseket milyen gyakran kell értékelni?



Félidős értékelés



Végső értékelés

7.3. Mutatók

Alakítottak-e ki mutatókat a projektek és nemzeti programok nyomon követésére és értékelésére, és az irányítási szakaszban begyűjtik-e ezeket a mutatókat?

Igen



Nem



Alakítottak-e ki részletes mutatókat a 2004/904/EK határozat 4., 5., 6. és 7. cikkében előírt mindegyik fellépéstípusra vonatkozóan?

Erőforrás-mutatók és a projektek végrehajtottságának mutatói

(igen esetén tegyen egy X-et)

A fellépések végrehajtottságának mutatói

(igen esetén tegyen egy X-et)

A fellépések eredménymutatói

(igen esetén tegyen egy X-et)

A fellépések hatásának mutatói

(igen esetén tegyen egy X-et)

1.	Befogadási feltételek és menekültügyi eljárások

–	egyéneknek nyújtott segítség

–	strukturális támogatás

2.	Beilleszkedés

–	egyéneknek nyújtott segítség

–	strukturális támogatás

3.	Önkéntes visszatérés

–	strukturális támogatás

–	egyéneknek nyújtott segítség

(1) Tüntesse fel adott esetben a külső tanácsadókat.

(2) Megj.: A felelős hatóság által vagy annak felügyelete mellett (külső auditálók, közjogi szervek) ellenőrzés céljából (25. cikk a) pont, azaz a mindennapos projektirányítás nyomon követéséhez közvetlenül nem kapcsolódóan) elvégzendő felülvizsgálatok (vizsgálat és döntéshozatal, kifizetési kérelmek, stb.).

(3) Ismertesse azokat az eseteket is, amikor külső szerveket vesznek igénybe az ellenőrzések végrehajtására.

(4) Tüntesse fel adott esetben a külső tanácsadókat.

II. MELLÉKLET

EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP

2005. ÉVI PROGRAMTERVEZET

1. TAGÁLLAM

…

2. AZ ÉVES PROGRAM KERETÉBEN FINANSZÍROZANDÓ PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az éves program keretében finanszírozandó projektek kiválasztásának általános szabályai összhangban vannak a többéves programban megállapítottakkal? Amennyiben nem, ismertesse az esetleges változtatások részleteit.

…

3. FELLÉPÉSEK

3.1. A) fellépés: befogadási feltételek és menekültügyi eljárások

i.	A fellépés végrehajtását indokoló követelmények … …

ii.	A fellépés célja … …

iii.

Pénzügyi terv (1)

Juttatás az Európai Menekültügyi Alapból	A	0,00 EUR	0,00 %
Állami juttatások	B	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a régióktól	C	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a helyi hatóságoktól	D	0,00 EUR	0,00 %
Nemzeti juttatások	E = B+C+D	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások összesen közpénzből	F = A+E	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások magánforrásokból	G	0,00 EUR	0,00 %
Költségek összesen	H = F+G	0,00 EUR	0,00 %

iv.

Menetrend

(A projektek kezdő időpontjainak a programév január 1. és december 31. közötti időszakába kell esniük. A 2005. évi programhoz tartozó projektek esetében a kezdő időpontoknak kivételesen 2005.1.1. és 2006.6.30. közé kell esniük. A 2005. évi program vonatkozásában a projektkiadások 2005. január 1-jétől támogathatók)

Kezdő időpont: …

Záró időpont: …

v.	Végrehajtandó intézkedések (működési áttekintés) Lásd a 2004/904/EK határozat 6. cikkében részletezett fellépéseket

vi.	Célcsoportok Az EMÁ-ról szóló, 2004/904/EK határozat 3. cikkében meghatározott személyek (a jogállásuk szerint)

vii.	A támogatások kedvezményezettjei (nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek…)

viii.

A résztvevő nemzeti hatóságok

Amennyiben az EMÁ-ról szóló határozat 13. cikke szerinti felelős hatóságtól eltérő egyéb hatóság is részt vesz a fellépésben, úgy nevezze azt meg.

ix.

Várt, számszerűsített eredmények

A példák alább részletezett listája szemléltető jellegű, nem teljes körű

—	Az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások javulása (számszerűsítse)

—	Anyagi támogatás, valamint orvosi és pszichológiai ellátás biztosítása

—	Szociális segítségnyújtás, tájékoztatás vagy támogatás a közigazgatási eljárások során

—	Támogató szolgáltatások – úgymint a befogadási feltételeket, valamint a menekültügyi eljárás hatékonyságát és minőségét javító fordítás és képzés – biztosítása

—	A fogadó országban a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatásának javítása

—	A rászoruló csoportoknak biztosított speciális segítségnyújtás típusa és mennyisége

—	A célcsoportokhoz tartozó kedvezményezettekkel (a jogi vagy egyéb tanácsadók által) töltött idő

—	A projektek során előállított termékek (információforrások, dokumentumok fordítása, stb.) felhasználóinak száma

—	Konkrét példák a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának javulására

—	A menedékkérők képviseletének javulása (pl. jogi segítségnyújtás)

—	Egyéb (adja meg)

x.	Az EMA-társfinanszírozással kapcsolatos figyelemfelhívás Ismertesse azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják az EMA általi finanszírozás láthatóságát az ezen intézkedés szerint finanszírozott projektekhez kapcsolódó bármely tevékenységre nézve. … …

xi.

A javasolt fellépések hogyan egészítik ki az egyéb eszközökön keresztül finanszírozott hasonló fellépéseket, és mennyiben haladják meg a nemzeti intézkedéseket

Mutassa be, hogy a javasolt fellépések az egyéb nemzeti vagy közösségi eszközökkel finanszírozott hasonló fellépéseknek szerves részét képezik és összehangoltak azokkal, valamint hogy a nemzeti fellépéseket kiegészítik, és nem helyettesítik.

…

3.2. B) fellépés: a 2004/904/EK határozat 3. cikkében említett azon személyek beilleszkedése, akik az adott tagállamban tartós és állandó jelleggel tartózkodnak

i.	A fellépés végrehajtását indokoló követelmények … …

ii.	A fellépés célja … …

iii.

Pénzügyi terv (2)

Juttatás az Európai Menekültügyi Alapból	A	0,00 EUR	0,00 %
Állami juttatások	B	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a régióktól	C	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a helyi hatóságoktól	D	0,00 EUR	0,00 %
Nemzeti juttatások	E = B+C+D	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások összesen közpénzből	F = A+E	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások magánforrásokból	G	0,00 EUR	0,00 %
Költségek összesen	H = F+G	0,00 EUR	0,00 %

iv.

Menetrend

Kezdő időpont: …

Záró időpont: …

v.	Végrehajtandó intézkedések (működési áttekintés) Hivatkozzon a 2004/904/EK határozat 6. cikkében részletezett fellépésekre. … … … … …

vi.	Célcsoportok Az EMÁ-ról szóló határozat 3. cikkében említett azon személyek, akik az adott tagállamban tartós és/vagy állandó jelleggel tartózkodnak (figyelem: a célcsoport nem terjedhet ki a menedékkérőkre vagy az (illegális) bevándorlókra).

vii.	A támogatások kedvezményezettjei (nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek…)

viii.

A résztvevő nemzeti hatóságok

Amennyiben az EMÁ-ról szóló, 2004/904/EK határozat 13. cikke szerinti felelős hatóságtól eltérő egyéb hatóság is részt vesz, úgy nevezze azt meg.

ix.

Várt, számszerűsített eredmények

A példák alább részletezett listája szemléltető jellegű, nem teljes körű

—	Tanácsadás és támogatás olyan területeken, mint a lakhatás, a létfeltételek biztosítása, a munkaerő-piaci beilleszkedés, az orvosi, pszichológiai és szociális ellátás; felszerelések és szolgáltatások;

—	Azon fellépések száma, amelyek lehetővé teszik a jogosultak számára a szocio-kulturális értelemben történő alkalmazkodást a tagállamok társadalmához, valamint az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt értékekben való osztozást;

—	A civil és kulturális életben való tartós és fenntartható részvételt elősegítő fellépések biztosítása;

—	A közvetlen támogatás (élelmiszer, ruházat, elszállásolás, stb.) pénzben kifejezett értéke;

—	A nyújtott egészségügyi szolgáltatások száma;

—	A biztosított oktatás vagy képzés óráinak száma (pl. nyelvi vagy szakmai képzés);

—	Az az idő, amit a szociális munkások a célcsoporthoz tartozó kedvezményezettekkel töltenek;

—	A projektek során előállított termékek (információforrások, dokumentumok fordítása, stb.) felhasználóinak száma.

—	Konkrét példák a menekültek beilleszkedésének javulására.

—	Az e személyek és a közintézmények közötti kapcsolatokban az egyenlő hozzáférés és az egyenlő bánásmód előmozdítását célzó fellépések biztosítása;

—	Egyéb (adja meg).

x.	Az EMA-társfinanszírozással kapcsolatos figyelemfelhívás Ismertesse azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják az EMA általi finanszírozás láthatóságát az ezen intézkedés szerint finanszírozott projektekhez kapcsolódó bármely tevékenységre nézve. … … … … …

xi.

A javasolt fellépések hogyan egészítik ki az egyéb eszközökön keresztül finanszírozott hasonló intézkedéseket, és mennyiben haladják meg a nemzeti intézkedéseket

A tagállamnak be kell mutatnia, hogy a javasolt intézkedések az egyéb nemzeti vagy közösségi eszközökkel finanszírozott hasonló fellépéseknek szerves részét képezik és összehangoltak azokkal, valamint hogy a nemzeti fellépéseket kiegészítik, és nem helyettesítik.

…

3.3. C) fellépés: a 2004/904/EK határozat 3. cikkében említett személyek önkéntes visszatérése, feltéve, hogy azok nem szereztek új állampolgárságot, és nem hagyták el a tagállam felségterületét

i.	A fellépés végrehajtását indokoló követelmények … …

ii.	A fellépés célja … …

iii.

Pénzügyi terv (3)

Juttatás az Európai Menekültügyi Alapból	A	0,00 EUR	0,00 %
Állami juttatások	B	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a régióktól	C	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a helyi hatóságoktól	D	0,00 EUR	0,00 %
Nemzeti juttatások	E = B+C+D	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások összesen közpénzből	F = A+E	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások magánforrásokból	G	0,00 EUR	0,00 %
Költségek összesen	H = F+G	0,00 EUR	0,00 %

iv.

Menetrend

Kezdő időpont: …

Záró időpont: …

v.	Végrehajtandó intézkedések (működési áttekintés) Hivatkozzon a 2004/904/EK határozat 7. cikkében részletezett fellépésekre. … … … … …

vi.	Utókövetés a visszatérés után Ismertesse az önkéntes visszatérés utáni nyomon- és utókövetésre kialakított rendszert.

vii.	Célcsoportok Az EMÁ-ról szóló határozat 3. cikkében említett személyek, feltéve, hogy nem szereztek új állampolgárságot (honosított személyek) és nem hagyták el a tagállam felségterületét (ismertesse).

viii.

Grant recipients

(nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek…)

ix.	A résztvevő nemzeti hatóságok Amennyiben az EMÁ-ról szóló, 2004/904/EK határozat 13. cikke szerinti felelős hatóságtól eltérő egyéb hatóság is részt vesz a fellépésben, úgy nevezze azt meg.

Várt, számszerűsített eredmények

A példák alább részletezett listája szemléltető jellegű, nem teljes körű.

—	az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos kezdeményezésekre vagy programokra vonatkozó tájékoztatást és tanácsadást igénybe vevők száma;

—	a hazájukba visszatért egyének (szakemberek, családfők, családtagok) száma;

—	azoknak a személyeknek a száma, akik maradtak, de visszatéréssel kapcsolatos támogatást kaptak;

—	a származási ország számára keletkező pótlólagos gazdasági haszon (pl. az újonnan teremtett munkahelyek, az alapított vállalkozások száma, stb.);

—	információ nyújtása a visszatérés lényeges szempontjairól, ideértve a gazdasági, közigazgatási és politikai helyzetet a származási országban, a munkalehetőségeket, a tulajdonjogokat és az egyéb jogi kérdéseket;

—	a visszatérőknek nyújtott pénzügyi segítségnyújtás értéke;

—	együttműködés más tagállamokbeli hasonló projektekkel;

—	azon idő, amit a tanácsadók a célcsoporthoz tartozó kedvezményezettekkel töltenek;

—	a projektek során előállított termékek felhasználóinak száma (információk a származás vagy a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országban vagy régióban fennálló helyzetről);

—	az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező származási közösségeknek a 2004/904/EK tanácsi határozatban említett személyek önkéntes visszatérését megkönnyítő fellépéseinek számszerűsített hatása;

—	az önkéntes visszatéréshez kapcsolódó nemzeti kezdeményezések vagy programok megszervezését és végrehajtását elősegítő fellépések biztosítása;

—	egyéb (adja meg).

xi.	Az EMA-társfinanszírozással kapcsolatos figyelemfelhívás Ismertesse azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják az EMA általi finanszírozás láthatóságát az ezen intézkedés szerint finanszírozott projektekhez kapcsolódó bármely tevékenységre nézve. … … … … …

xii.

A javasolt fellépések hogyan egészítik ki az egyéb eszközökön keresztül finanszírozott hasonló fellépéseket, és mennyiben haladják meg a nemzeti fellépéseket

A tagállamnak be kell mutatnia, hogy a javasolt fellépések az egyéb nemzeti (regionális és helyi) vagy közösségi eszközökkel finanszírozott hasonló fellépéseknek szerves részét képezik és összehangoltak azokkal, valamint hogy a nemzeti fellépéseket kiegészítik, és nem helyettesítik.

4. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

i.	A technikai segítségnyújtás alkalmazását indokoló követelmények A rendelkezésre álló erőforrások, valamint az EMA-program végrehajtásához szükséges pótlólagos források részletes ismertetése. … …

ii.	A technikai segítségnyújtás célja (a 2004/904/EK határozat 18. cikke) … …

iii.

Pénzügyi terv (4)

Juttatás az Európai Menekültügyi Alapból	A	0,00 EUR	0,00 %
Állami juttatások	B	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a régióktól	C	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a helyi hatóságoktól	D	0,00 EUR	0,00 %
Nemzeti juttatások	E = B+C+D	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások összesen közpénzből	F = A+E	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások magánforrásokból	G	0,00 EUR	0,00 %
Költségek összesen	H = F+G	0,00 EUR	0,00 %

iv.

Menetrend

(A technikai segítségnyújtási intézkedések kezdő időpontjainak a programév január 1. és december 31. közötti időszakába kell esniük. A 2005. évi programhoz tartozó projektek esetében a kezdő időpontoknak kivételesen 2005.1.1. és 2006.6.30. közé kell esniük. A 2005. évi program vonatkozásában a projektkiadások 2005. január 1-jétől támogathatók)

Kezdő időpont: …

Záró időpont: …

Végrehajtandó intézkedések (működési áttekintés)

Fellépések a programfellépések előkészítéséhez, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás fedezésére, például:

Az EMA által társfinanszírozott műveletek előkészítéséhez, kiválasztásához, értékeléséhez és utókövetéséhez kapcsolódó költségek. Ez magában foglalhatja olyan elektronikus rendszerek beszerzését és lízingelését, amelyek szükségességét a felelős hatóság megfelelőképpen megindokolja, és amelyek arányban vannak a program nagyságrendjével. A lízingelt vagy vásárolt berendezést csak a program végrehajtására lehet használni. A lízingre vonatkozó támogathatósági szabályokat alkalmazni kell.

b)	Az EMA általi társfinanszírozásra való figyelemfelhívás költségei, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek.

c)	A projektek könyvvizsgálatával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos költségek.

d)	A díjazásokkal kapcsolatos kiadások – beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is – csak a következő esetekben támogathatók:

e)	A felelős hatóság formális határozatával a fenti 2–4. pontban felsorolt feladatok teljesítésére átmenetileg kirendelt főállású tisztviselők.

f)	Ideiglenes alkalmazottak vagy magánszektorbeli foglalkoztatottak, akiket csak a fenti 2–4. pontban felsorolt feladatok elvégzésére alkalmaznak.

vi.	Közbeszerzési eljárás Az EMA-programot végrehajtó hatóság (és adott esetben a végrehajtásban résztvevő egyéb végrehajtó szervek). Határozza meg közelebbről, hogy a technikai segítségnyújtás kiadásai melyik közbeszerzési eljárások alá fognak tartozni.

vii.	A résztvevő nemzeti hatóságok Amennyiben az EMÁ-ról szóló határozat 13. cikke szerinti felelős hatóságtól eltérő egyéb hatóság is részt vesz a fellépésben, úgy nevezze azt meg.

viii.

Várt, számszerűsített eredmények

pl.:

—	Az EMA végrehajtásának számszerűsített javulása:

—	A pályázati felhívások elkészítésének és a program elkészítésének a javulása (nevezze meg a személyeket/a napokat):

—	A projektajánlatok értékelése (adja meg számszerűen):

—	A projektek kiválasztása (várható szám):

—	A projektek utókövetése és a program irányítása (adja meg a személyek/a napok számát):

—	Audit és helyszíni ellenőrzés (adja meg az auditok/látogatások számát):

—	Értékelő jelentések (adja meg a személyek/a napok számát):

—	Meghirdetéssel kapcsolatos kezdeményezések (részletezze):

—	Lízingelt vagy vásárolt berendezések (részletezze):

—	Más (adja meg):

ix.	Az EMA-társfinanszírozással kapcsolatos figyelemfelhívás Az intézkedés keretében finanszírozott projektekhez kapcsolódó bármely tevékenységre nézve jól láthatóan fel kell tüntetni az EMA által történő finanszírozást.

A javasolt fellépések hogyan egészítik ki az egyéb eszközökön keresztül finanszírozott hasonló intézkedéseket, és hogyan haladják meg a nemzeti intézkedéseket

A tagállamnak be kell mutatnia, hogy a javasolt intézkedések az egyéb nemzeti, közösségi vagy nemzetközi eszközökkel finanszírozott hasonló intézkedéseknek teljes mértékben szerves részét képezik és összehangoltak azokkal, valamint hogy a nemzeti intézkedéseket kiegészítik, és nem helyettesítik.

5. AZ INDIKATÍV ÖSSZESÍTETT ÉVES FINANSZÍROZÁSI TERV (5)

Juttatás az Európai Menekültügyi Alapból	A	0,00 EUR	0,00 %
Állami juttatások	B	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a régióktól	C	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások a helyi hatóságoktól	D	0,00 EUR	0,00 %
Nemzeti juttatások	E = B+C +D	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások összesen közpénzből	F = A+E	0,00 EUR	0,00 %
Juttatások magánforrásokból	G	0,00 EUR	0,00 %
Költségek összesen	H = F+G	0,00 EUR	0,00 %

(1) Lásd e határozat 15. cikkét.

(2) Lásd e határozat 15. cikkét.

(3) Lásd e határozat 15. cikkét.

(4) Az éves tagállami juttatás legfeljebb 7 %-a, plusz 30 000 EUR. Nincs társfinanszírozási kötelezettség. Lásd e határozat 15. cikkét.

(5) Lásd e határozat 15. cikkét.

III. MELLÉKLET

ELŐMENETELI JELENTÉS – MINTA

(a 2004/904/EK határozat 23. cikkének (3) bekezdése)

A következő címre kell küldeni:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Justice, Freedom and Security (Az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága)

Unit B/4 European Refugee Fund (B/4 Egység Európai Menekültügyi Alap)

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Tagállam: …Programév (éves programnál): …Felelős hatóság: …(a kapcsolattartó személy, részleg vagy szervezet neve, cím, faxszám, telefonszám, e-mail cím)Esedékes határidő: amikor az első részletkifizetés összegének 70 %-a a végső kedvezményezetthez megérkezik

A. PROGRAMIGAZGATÁS ÉS -IRÁNYÍTÁS

(1) Az éves programirányítási struktúrák, a pénzügyi útvonalak, a projektkiválasztás módszerének és kritériumainak, a figyelemmel kísérés rendszerének ismertetése (amennyiben ez megegyezik a társfinanszírozási kérelemben megadott információkkal, elég utalni a társfinanszírozási kérelemre).

(2) Projektkiválasztás: a megtett lépések és az elért eredmények (pl. a pályázati felhívások közzétételének napja, a kérelmezők száma, a kiválasztott projektek száma, a kiválasztott projektek átlagos költsége). A program végrehajtása során elvégzett technikai segítségnyújtási tevékenységek ismertetése.

(3) Információnyújtás és nyilvánosság: az elvégzett tevékenységek. Annak részletes ismertetése, hogyan hívták fel a figyelmet a közösségi társfinanszírozásra. Valamennyi projektdokumentációnak és kiadványnak említést kell tennie az EU-társfinanszírozásról: „Ez a projekt az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozásban részesül”.

(4) Információk a 2004/904/EK határozat 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzésekről.

(5) Információk a tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokról (a kockázat olyan esemény bekövetkeztének a lehetősége, amely befolyásolja a célkitűzések elérését).

B. PROGRAMVÉGREHAJTÁS

(1) Menetrend

—	Az éves nemzeti program végrehajtásának kezdő napja:

—	Az éves nemzeti program záró időpontja (a kiadások végrehajtásának a társfinanszírozási határozatban ismertetett utolsó időpontja):

(2) Pénzügyi szempontok

Pénzügyi jelentési táblázat (adja meg az időpontot – ez nem lehet az összefoglaló jelentés benyújtását megelőző egy hónapnál korábbi időpont):

PÉNZÜGYI JELENTÉS

(Előmeneteli jelentés, 23. cikk (3) bekezdés)

EMA NEMZETI PROGRAMOK	ORSZÁG
Napi állapot	Programév

Program szerint tervezett

(1)

Kötelezettségvállalások

(2)

Kifizetések

(3)

A kifizetések %-os aránya

(4=3/2)

Költségek összesen

(a)

EMA-finanszírozás

(b)

Költségek összesen

(a)

Támogatható költségek összesen

(b)

EMA-finanszírozás

(c)

Költségek összesen

(a)

Támogatható költségek összesen

(b)

EMA-finanszírozás végleges esedékes

(c)

EMA-finanszírozás kifizetett

(d)

Költségek összesen

(a)

EMA-finanszírozás végleges esedékes

(b)

EMA-finanszírozás kifizetett

(c)

Az EMA által még fizetendő/a felelős hatóság által beszedendő

(5)

A. tevékenység – Befogadás és menekültügyi eljárások

1. fellépés

2. fellépés

3. fellépés

A. tevékenység összesen

0,00

B. tevékenység – Beilleszkedés

1. fellépés

2. fellépés

B. tevékenység összesen

0,00

C. tevékenység – Önkéntes visszatérés

1. fellépés

2. fellépés

C. tevékenység összesen

0,00

D. tevékenység – Egynél több tevékenységet felölelő projektek

1. fellépés

2. fellépés

D. tevékenység összesen

0,00

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN

0,00

E. összesen – technikai segítségnyújtás

MINDÖSSZESEN

0,00

(1)	Program szerint tervezett = a megállapodás szerinti éves programban tervezett (e szakaszban néha nem állnak rendelkezésre projektek szerint megbontott adatok).

(1a)	Költségek összesen = a fellépéseknek a jóváhagyott éves programban előrejelzett összes költsége.

(1b)	EMA-finanszírozás = az EMA-finanszírozás összege fellépésenként, a jóváhagyott éves programban található előrejelzés szerint.

(2)	Lekötött = a felelős hatóság és a kedvezményezett szervezet közötti társfinanszírozási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapodottak szerint.

(2a)	Költségek összesen = a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított fellépés összes költsége.

(2b)	Támogatható költségek összesen = a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított fellépés összes támogatható költsége (= költségek összesen – természetbeni hozzájárulások).

(2c)	EMA-finanszírozás = a felelős hatóság és a kedvezményezett közötti támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított EMA-finanszírozás maximális összege.

(3)	Kifizetett = ténylegesen felmerült és időben kifizetett.

(3a)	Költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült, a felelős hatóság által jóváhagyott összes költsége.

(3b)	Támogatható költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült és a felelős hatóság által jóváhagyott összes támogatható költsége (= költségek összesen – természetbeni hozzájárulások).

(3c)	EMA-finanszírozás végleges esedékes = az EMA-finanszírozás végleges összege, amelyet a kedvezményezettnek a támogatási megállapodás/finanszírozási határozat rendelkezéseinek és a felelős hatóság által jóváhagyott kiadásoknak megfelelően kell fizetni.

(3d)	EMA-finanszírozás kifizetett = az EMA-finanszírozásnak a felelős hatóság által a kedvezményezett részére a megadott időpontig kifizetett összege (ideértve a visszanyert összegeket is).

(4)	A lekötött és a megadott időpontig kifizetett összegek eltérése.

(4a)	Költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült, a felelős hatóság által jóváhagyott összes költsége (3a)/a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapodott fellépés összes költsége (2a).

(4b)	EMA-finanszírozás végleges esedékes = az esedékes EMA-finanszírozás végleges összege (3c) a fellépéshez adott EMA-finanszírozás összege (2b).

(4c)	EMA-finanszírozás kifizetett = az EMA-finanszírozás összege, amelyet a kedvezményezettnek a megadott időpontig, a támogatási megállapodás vagy finanszírozási határozat rendelkezéseinek megfelelően fizettek ki (3d)/a fellépéshez adott EMA-finanszírozás összege (2b).

(5)

Az EMA által még fizetendő/beszedendő = ez a következő két összeg különbsége: az EMA-finanszírozás végleges összege, amelyet a kedvezményezettnek a támogatási megállapodás/finanszírozási határozat rendelkezéseinek megfelelően kell fizetni és az EMA-finanszírozásnak a felelős hatóság által a kedvezményezettnek a megadott időpontig kifizetett összege (ideértve a visszanyert összegeket is), tehát (5) = 3(c) – 3(d).

KIADÁSIGAZOLÓ NYILATKOZAT EMA ÉVES PROGRAMA

(tanácsi határozat 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikke)

Bizottsági hivatkozási szám:

Ország:

Dátum:

(euróban)

Tevékenységek

Kiadások összesen

Támogatható kiadások

Természetbeni hozzájárulások

Kiadások összesen

Támogatható közvetlen költségek

Támogatható közvetett költségek

Támogatható kiadások összesen

Befogadás és menekültügyi eljárások 1. fellépés

Befogadás és menekültügyi eljárások 2. fellépés

Befogadás és menekültügyi eljárások 3. fellépés

(A)	Befogadás és menekültügyi eljárások Összesen

Beilleszkedés 1. fellépés

Beilleszkedés 2. fellépés

(B)	Beilleszkedés Összesen

Önkéntes visszatérés 1. fellépés

Önkéntes visszatérés 2. fellépés

(C)	Önkéntes visszatérés Összesen

Vegyes tevékenységek 1. fellépés

Vegyes tevékenységek 2. fellépés

(D)	Egynél több tevékenységet felölelő projektek Összesen

(E)	Technikai segítségnyújtás

MINDÖSSZESEN

b) A Bizottságtól kapott fizetések a megfelelő dátumokkal:

(3) A program szerinti fellépések végrehajtása

a) A kiválasztott projektek fő célkitűzései tevékenységek szerint megbontva (használja a társfinanszírozási kérelemben ismertetett megfelelő mutatókat: adjon példákat a kiválasztott projektekre):

b) A várt eredmények számszerűsítése (tegye naprakésszé a társfinanszírozási kérelem mutatóit minden egyes intézkedésre nézve):

c) Az éves nemzeti program végrehajtása során tapasztalt problémák:

d) A végrehajtással kapcsolatos egyéb megjegyzések:

IV. MELLÉKLET

VÉGSŐ JELENTÉS – MINTA

(a 2004/904/EK határozat 23. cikkének (4) bekezdése)

A következő címre kell küldeni:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Justice, Freedom and Security (Az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága)

Unit B/4 European Refugee Fund (B/4 Egység Európai Menekültügyi Alap)

B-1049 Brussels

Tagállam: …Programév: …Felelős hatóság: …(a kapcsolattartó személy, részleg vagy szervezet neve, cím, faxszám, telefonszám, e-mail cím)Benyújtási határidő: az éves program támogathatósági határidejét követő kilenc hónapon belül

A. MŰKÖDÉSI HÁTTÉR

(1) A tagállami viszonyok jelentős változásainak ismertetése az éves programban ismertetett viszonyokhoz képest.

(2) A fenti fejleményeknek a program végrehajtására gyakorolt hatásai.

(3) Intézkedések, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy a program az egyéb kapcsolódó, nemzeti vagy európai szintű politikákat (ideértve a verseny-, a közbeszerzési, az esélyegyenlőségi és a környezetvédelmi politikát) kiegészítse, és azokkal koherens legyen.

B. PROGRAMIGAZGATÁS ÉS -IRÁNYÍTÁS

(1) A programirányítási struktúrák, a pénzügyi útvonalak, a projektkiválasztás módszerének és kritériumainak, a figyelemmel kísérés és ellenőrzés rendszerének ismertetése (amennyiben ez megegyezik a társfinanszírozási kérelemben megadott információkkal, elég utalni a társfinanszírozási kérelemre).

(2) A programigazgatás és a nyomon követési rendszerek módosításainak részletei.

(3) A program végrehajtása során elvégzett technikai segítségnyújtási tevékenységek ismertetése, az elért eredmények.

(4) Információnyújtás és nyilvánosság: az elvégzett tevékenységek. Annak részletes ismertetése, hogyan biztosították a közösségi társfinanszírozás láthatóságát. Valamennyi projektdokumentációnak és kiadványnak említést kell tennie az EU-társfinanszírozásról. „Az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projekt”(Csatolja a projekttel kapcsolatos kiadványok, sajtóban megjelent cikkek stb. egy-egy példányát).

(5) Információ a 2004/904/EK határozat 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban folytatott ellenőrzésekről, ideértve a mintavételi módszer költség-haszon szempontjainak magyarázatát is, a határozat 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(6) Információk a tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokról (a kockázat olyan esemény bekövetkeztének a lehetősége, amely befolyásolja a célkitűzések elérését).

C. PROGRAMVÉGREHAJTÁS

(1) Menetrend

—	Az éves nemzeti program végrehajtásának kezdő napja

—	Az éves nemzeti program záró időpontja (a kiadások végrehajtásának a társfinanszírozási határozatban ismertetett utolsó időpontja)

(2) Pénzügyi szempontok

Pénzügyi jelentési táblázat (adja meg az időpontot – ez nem lehet az összefoglaló jelentés benyújtását megelőző egy hónapnál korábbi időpont):

PÉNZÜGYI JELENTÉS

(Végső jelentés, 23. cikk (4) bekezdés, 24. cikk (3) bekezdés és 28. cikk (2) bekezdés)

EMA NEMZETI PROGRAMOK	ORSZÁG
Napi állapot	Programév

Program szerint tervezett

(1)

Kötelezettségvállalások

(2)

Kifizetések

(3)

A kifizetések %-os aránya

(4=3/2)

Költségek összesen

(a)

EMA-finanszírozás

(b)

Költségek összesen

(a)

Támogatható költségek összesen

(b)

EMA-finanszírozás

(c)

Költségek összesen

(a)

Támogatható költségek összesen

(b)

EMA-finanszírozás utoljára esedékes

(c)

EMA-finanszírozás kifizetett

(d)

Költségek összesen

(a)

EMA-finanszírozás utoljára esedékes

(b)

EMA-finanszírozás kifizetett

(c)

Az EMA által még fizetendő/a felelős hatóság által beszedendő

(5)

A. tevékenység – Befogadás és menekültügyi eljárások

1. fellépés

2. fellépés

3. fellépés

A. tevékenység Összesen

0,00

B. tevékenység – Beilleszkedés

1. fellépés

2. fellépés

B. tevékenység Összesen

0,00

C. tevékenység – Önkéntes visszatérés

1. fellépés

2. fellépés

C. tevékenység Összesen

0,00

D. tevékenység – Egynél több tevékenységet felölelő projektek

1. fellépés

2. fellépés

D. tevékenység Összesen

0,00

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN

0,00

E. összesen – technikai segítségnyújtás

MINDÖSSZESEN

0,00

(1)	Program szerint tervezett = a megállapodás szerinti éves programban tervezett (e szakaszban néha nem állnak rendelkezésre projektek szerint bontott adatok).

(1a)	Költségek összesen = a fellépéseknek a jóváhagyott éves programban előrejelzett összes költsége.

(1b)	EMA-finanszírozás = az EMA-finanszírozás összege fellépésenként, a jóváhagyott éves programban található előrejelzés szerint.

(2)	Lekötött = a felelős hatóság és a kedvezményezett szervezet közötti társfinanszírozási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapítottak szerint.

(2a)	Költségek összesen = a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított fellépés összes költsége.

(2b)	Támogatható költségek összesen = a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított fellépés összes támogatható költsége (= költségek összesen – természetbeni hozzájárulások).

(2c)	EMA-finanszírozás = a felelős hatóság és a kedvezményezett közötti támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított EMA-finanszírozás maximális összege.

(3)	Kifizetett = ténylegesen felmerült és a megadott időpontig kifizetett.

(3a)	Költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült, a felelős hatóság által jóváhagyott összes költsége.

(3b)	Támogatható költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült és a felelős hatóság által jóváhagyott összes támogatható költsége (= költségek összesen – természetbeni hozzájárulások).

(3c)	EMA-finanszírozás végleges esedékes = az EMA-finanszírozás végleges összege, amelyet a kedvezményezettnek a támogatási megállapodás/finanszírozási határozat rendelkezéseinek és a felelős hatóság által jóváhagyott kiadásoknak megfelelően kell fizetni.

(3d)	EMA-finanszírozás kifizetett = az EMA-finanszírozásnak a felelős hatóság által a kedvezményezettnek a megadott időpontig kifizetett összege (ideértve a visszanyert összegeket is).

(4)	A lekötött és a megadott időpontig kifizetett összegek eltérése.

(4a)	Költségek összesen = a fellépésnek a kedvezményezettnél felmerült, a felelős hatóság által jóváhagyott összes költsége (3a)/a támogatási megállapodásban/finanszírozási határozatban megállapított fellépés összes költsége (2a).

(4b)	EMA-finanszírozás végleges esedékes = az esedékes EMA-finanszírozás végleges összege (3c a fellépéshez adott EMA-finanszírozás összege (2b).

(4c)	EMA-finanszírozás kifizetett = az EMA-finanszírozás összege, amelyet a kedvezményezettnek a fenti időpontig belül, a támogatási megállapodás vagy finanszírozási határozat rendelkezéseinek megfelelően fizettek ki (3d)/a fellépéshez adott EMA-finanszírozás összege (2b).

(5)

VÉGLEGES KIADÁSIGAZOLÓ NYILATKOZAT EMA ÉVES PROGRAMA

(tanácsi határozat 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikkének (3) bekezdése)

Bizottsági hivatkozási szám:

Ország:

Dátum:

(euróban)

Tevékenységek

Kiadások összesen

Támogatható kiadások

Természetbeni hozzájárulások

Kiadások összesen

Támogatható közvetlen költségek

Támogatható közvetett költségek

Támogatható kiadások összesen

Befogadás és menekültügyi eljárások 1. fellépés

Befogadás és menekültügyi eljárások 2. fellépés

Befogadás és menekültügyi eljárások 3. fellépés

(A)	Befogadás és menekültügyi eljárások összesen

Beilleszkedés 1. fellépés

Beilleszkedés 2. fellépés

(B)	Beilleszkedés Összesen

Önkéntes visszatérés 1. fellépés

Önkéntes visszatérés 2. fellépés

(C)	Önkéntes visszatérés Összesen

Vegyes tevékenységek 1. fellépés

Vegyes tevékenységek 2. fellépés

(D)	Egynél több tevékenységet felölelő projektek Összesen

(E)	Technikai segítségnyújtás

MINDÖSSZESEN

Tevékenységek

Bevételi források

Közpénzből

Magán forrásból

Természetbeni hozzájárulások

Összesen

Közösségi (EMA)

(EMA finanszírozás maximális esedékes)

Állami

Régiók általi

Helyi hatóságok által

Befogadás és menekültügyi eljárások 1. fellépés

0,00

Befogadás és menekültügyi eljárások 2. fellépés

0,00

Befogadás és menekültügyi eljárások 3. fellépés

0,00

(A)	Befogadás és menekültügyi eljárások Összesen

0,00

Beilleszkedés 1. fellépés

0,00

Beilleszkedés 2. fellépés

0,00

(B)	Beilleszkedés Összesen

0,00

Önkéntes visszatérés 1. fellépés

0,00

Önkéntes visszatérés 2. fellépés

0,00

(C)	Önkéntes visszatérés Összesen

0,00

Vegyes tevékenységek 1. fellépés

0,00

Vegyes tevékenységek 2. fellépés

0,00

(D)	Egynél több tevékenységet felölelő projektek Összesen

0,00

(E)	Technikai segítségnyújtás

0,00

Mindösszesen

0,00

Melléklet a kiadásigazoló nyilatkozathoz

Az e kiadásigazoló nyilatkozatban feltüntetett visszanyert összegek

Befogadás és menekültügyi eljárások projekt –2. fellépés
Visszafizetendő összeg
Adós
A beszedési dokumentum kiállításának napja
A beszedési dokumentumot kiállító hatóság
A tényleges visszanyerés napja
Visszanyert összeg

Befogadás projekt –3. fellépés
Visszafizetendő összeg
Adós
A beszedési dokumentum kiállításának napja
A beszedési dokumentumot kiállító hatóság
A tényleges visszanyerés napja
Visszanyert összeg

b) A Bizottságtól kapott fizetések a megfelelő dátumokkal:

(3) Végrehajtási és programintézkedések

a) Az éves nemzeti programban tervezett fellépések végrehajtására alkalmazott eszközök elméleti és gyakorlati szempontú leírása:

Példa:

Fellépés

A nemzeti végrehajtási programban ismertetett projekt

Végrehajtás

A – Befogadás

1. projekt – Befogadási infrastruktúra kiépítése 1 000 ember számára

—	befogadó központ létrehozása 450 személy számára a következő helyen: …

—	a… -i meglévő központok befogadó képességének 500 főre való emelése

b) Az elért eredmények és hatások (minőségi és mennyiségi értékelés a társfinanszírozási kérelemben ismertetett megfelelő mutatók használatával), a hatékonyság (előrejelzésekhez képest történő) értékelése és az ár/érték arány:

c) A végrehajtással kapcsolatos egyéb megjegyzések:

(4) Adott esetben a nemzetközi tevékenységek és/vagy a program hatásának ismertetése:

(5) Az éves nemzeti program végrehajtásakor felmerült problémák részletes ismertetése:

E. AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG JELENTÉSE

(1) Az ellenőrző rendszer változtatásainak részletei:

(2) E tevékenységek eredményei, a feltárt és jelentett szabálytalanságok, a felelős hatóság által hozott intézkedések:

(3) A felelős hatóság megfelelő intézkedései az Európai Unió (Számvevőszék, Európai Bizottság) által végzett ellenőrző látogatások észrevételei nyomán:

(4) Részletes információk a feltárt szabálytalanságokról, amennyiben fennáll a csalás gyanúja és ezért megfelelő intézkedésre lehet szükség:

MELLÉKLETEK A VÉGSŐ JELENTÉSHEZ

A. A jóváhagyott projektek jegyzéke tevékenységenként megbontva

B. Az egyes projektek összefoglaló ismertetése fél oldalon, összesítés a pénzügyi mutatókról, az egyes projektekre lekötött költségvetés táblázatos formában, végleges kiadások projektenként

C. Független értékelés

V. MELLÉKLET

EURÓPAI BIZOTTSÁG

EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP

KIFIZETÉSI KÉRELEM

(ezt hivatalos úton a következő címre kell küldeni: Unit B4 of DG Justice, Freedom and Security, LX 46, B-1049 Brussels (Az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága, B4. egység, LX 46, B-1049 Brüsszel))

A program megnevezése: …

… -i bizottsági határozat

Alulírott (az illetékes alkalmazott nyomtatott nagybetűvel írott neve, bélyegzője, beosztása és aláírása) az Európai Menekültügyi Alap végrehajtásáért felelős hatóság képviseletében kérelmezem … EUR második előfinanszírozási kifizetésként/végső kifizetésként való kifizetését a 2004/904/EK határozat 13. cikke szerint. Ez a kifizetési kérelem teljesíti az elfogadhatósági követelményeket, mivel:

A nem kívánt rész törlendő

a)	a 2004/904/EK határozat 23. cikkének (3) bekezdésében előírt, az éves munkaprogram végrehajtásáról szóló előmeneteli jelentést és az első részletkifizetés összegének legalább 70 %-ára vonatkozó kiadásokról szóló nyilatkozatot

—	rendelkezésre bocsátottuk

—

csatoltuk

b)	a 2004/904/EK határozat 24. cikkének (4) bekezdésében és a 28. cikk (2) bekezdésében előírt, az éves programról szóló végső végrehajtási jelentést és a végső kiadásigazoló nyilatkozatot

—	rendelkezésre bocsátottuk

—

csatoltuk

c)	a felelős hatóság döntései konzisztensek az alap által az érintett prioritásokra adott hozzájárulás teljes összegével

d)	ajánlások a 2004/904/EK határozat 27. cikke szerinti nyomon követéssel és irányítással kapcsolatos bizottsági előírások javítására

—	ezeknek az ajánlásoknak a nyomán intézkedéseket hoztunk

—	magyarázatokat adtunk

—	nem fogalmaztunk meg ajánlásokat

e)	a 2004/904/EK határozat 26. cikke szerinti korrekciós intézkedések kérelmezése

—	a kérelem nyomán intézkedéseket hoztunk

—	a kérelemhez megjegyzéseket fűztünk

—	kiadásokat nem mellékeltük

—	ilyen kérelmeket nem nyújtottunk be

A kifizetés címzettje:

Kedvezményezett
Bank
Számlaszám
Számlatulajdonos (amennyiben az nem a kedvezményezett)

Dátum

az illetékes hatóság képviselőjének nyomtatott nagybetűvel írott neve, bélyegzője, beosztása és aláírása

VI. MELLÉKLET

EURÓPAI BIZOTTSÁG

EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP

MINTA A KIADÁSIGAZOLÓ NYILATKOZATRA (25. cikk)

Az Európai Bizottság, az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága részére

A FELELŐS HATÓSÁG NYILATKOZATA

(1)	Alulírott … (név nagybetűvel, beosztás és részleg) ezennel benyújtom az Európai Menekültügyi Alap … évi éves programjának végső kiadásigazoló nyilatkozatát, valamint kérem a Bizottságtól a közösségi társfinanszírozás egyenlegének kifizetését.

(2)

A … évi éves nemzeti programra vonatkozóan biztosítom, hogy:

a)	a kiadásigazoló nyilatkozat helytálló, megbízható számviteli rendszerekből következik és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;

c)	a hitelesítő hatóság a hitelesítés céljából kielégítő információt kapott a felelős hatóságtól az alap által működtetett irányítási eljárásokról, az alap által társfinanszírozott projektekről, valamint a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokkal kapcsolatban lefolytatott ellenőrzésekről;

d)	az ellenőrző hatóság által elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményét megfelelőképpen figyelembe vették;

e)	a feltárt szabálytalanságok eredményeképpen indokolatlanul kifizetett közösségi pénzalapok behajtott összegeit az esetlegesen felmerült kamatokkal együtt megfelelőképpen levonták a kiadásigazoló nyilatkozatból.

Dátum

A felelős alkalmazott nyomtatott nagybetűvel írott neve, bélyegzője, beosztása és aláírása

KIADÁSOK TEVÉKENYSÉGENKÉNT

Bizottsági hivatkozási szám

Név:

Dátum:

(EUR)

Tevékenység

Kifizetett támogatható kiadások összesen (1)

Közpénzből

Magánforrásból

Összesen

Közösségi (EMA)

Állami

Régiók általi

Helyi hatóságok által

(A)	Befogadás és menekültügyi eljárások

(B)	Beilleszkedés

(C)	Önkéntes visszatérés

(D)	Egynél több tevékenységet felölelő projektek

(E)	Technikai segítségnyújtás

Összesen

0,00

EMA összesen

Függelék a kiadásigazoló nyilatkozathoz

Az ezen kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, a legutóbbi kiadásigazoló nyilatkozatot követően visszanyert összegek (intézkedések szerint csoportosítva)

Visszafizetendő összeg
Adós
A beszedési dokumentum kiállításának napja
A beszedési dokumentumot kiállító hatóság
A tényleges visszanyerés napja
Visszanyert összeg

Dátum

A felelős hatóság képviselőjének nyomtatott nagybetűvel írott neve, bélyegzője, beosztása és aláírása

IGAZOLÁS

Alulírott … (név nagybetűvel, beosztás és részleg) megvizsgáltam az Európai Menekültügyi Alap … időszakra vonatkozó végső kiadásigazoló nyilatkozatát, valamint az egyenleg kifizetésére irányuló, a Bizottságnak benyújtott kérelmet.

A VIZSGÁLAT TERJEDELME

A hitelesítés biztosítékot kíván szolgáltatni a következőkre nézve:

a)	a kiadásigazoló nyilatkozat helytálló, megbízható számviteli rendszerekből következik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;

a nyilatkozatban szereplő kiadások teljesítik az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályokat, és olyan projektek kapcsán merültek fel, amelyeket az éves programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban, valamint az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelve választottak ki finanszírozásra;

c)	a hitelesítő hatóság a hitelesítés céljából kielégítő információt kapott a felelős hatóságtól az alap által működtetett irányítási eljárásokról, az alap által társfinanszírozott projektekről, valamint a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokkal kapcsolatban lefolytatott ellenőrzésekről;

d)	az ellenőrző hatóság által elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményét megfelelőképpen figyelembe vették;

e)	a feltárt szabálytalanságok eredményeképpen indokolatlanul kifizetett közösségi pénzalapok behajtott összegeit az esetlegesen felmerült kamatokkal együtt megfelelőképpen levonták a kiadásigazoló nyilatkozatból.

ÉSZREVÉTELEK

(1)

A vizsgálat terjedelmét korlátozták a következők:

…

stb.

(Nevezze meg a vizsgálat során felmerült akadályokat, ilyenek például a visszatérő problémák, az irányítás gyenge pontjai, az ellenőrzési nyomvonal hiánya, a bizonylatok hiánya, bírósági eljárás tárgyát képező ügyek, stb.; tegyen becslést az ezen akadályok által érintett kiadások és a megfelelő közösségi társfinanszírozás összegére.)

(2)

A vizsgálat a számomra hozzáférhető egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetéseivel együtt a hibák/szabálytalanságok kis/nagy (a kívánt rész kiemelendő, nagy gyakoriság esetén magyarázat is szükséges) gyakoriságát mutatja. A jelentett hibákat/szabálytalanságokat a felelős hatóságok megfelelőképpen kezelték, így nem érintik hátrányosan a közösségi társfinanszírozás kifizetendő összegét, ez alól a következők képeznek kivételt:

…

stb.

(Tüntesse fel a nem megfelelőképpen kezelt hibákat/szabálytalanságokat, majd ezek mindegyikére nézve a probléma terjedelmét és esetleges szisztematikus jellegét, valamint a közösségi társfinanszírozás azon összegeit, amelyeket a probléma érinteni látszik.)

KÖVETKEZTETÉS

Amennyiben a vizsgálat során nem merültek fel akadályok, a felfedett hibák gyakorisága kicsi, és valamennyi problémát megfelelőképpen kezeltek:

A vizsgálat és a számomra hozzáférhető egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetéseinek a fényében az a véleményem, hogy a végső kiadásigazoló nyilatkozat valamennyi lényeges szempontból a valóságnak megfelelően tükrözi a 2004/904/EK határozattal összhangban felmerült kiadásokat, és a Bizottsághoz a közösségi társfinanszírozás egyenlegének kifizetésére benyújtott kérelem megalapozottnak látszik.

Vagy:

Amennyiben a vizsgálat során felmerültek bizonyos akadályok, de a hibák gyakorisága nem nagy, vagy egyes problémákat nem kezeltek megfelelően:

A vizsgálat és a számomra hozzáférhető egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetéseinek alapján az a véleményem – az 1. pontban említett kérdések és/vagy a 2. pontban említett hibák/szabálytalanságok kivételével, amelyeket, úgy tűnik, nem kezeltek megfelelően –, hogy a végső kiadásigazoló nyilatkozat valamennyi lényeges szempontból a valóságnak megfelelően tükrözi a 2004/904/EK határozattal és annak végrehajtási szabályaival összhangban felmerült kiadásokat, és a Bizottsághoz a közösségi társfinanszírozás egyenlegének kifizetésére benyújtott kérelem megalapozottnak látszik.

Vagy:

Amennyiben a vizsgálat során jelentős akadályok merültek fel, vagy a feltárt hibák gyakorisága nagy, jóllehet a jelentett hibákat/szabálytalanságokat megfelelőképpen kezelték:

Tekintettel a 1. pontban említett kérdésekre és/vagy a 2. pontban jelentett hibák nagy gyakoriságára, amelyeket, úgy tűnik, nem kezeltek megfelelően, nem vagyok abban a helyzetben, hogy véleményt fogalmazzak meg a végső kiadásigazoló nyilatkozatról és a közösségi társfinanszírozás egyenlegének kifizetésére a Bizottságnak benyújtott kérelemről.

Dátum

A hitelesítést végző alkalmazott nyomtatott nagybetűvel írott neve, bélyegzője, beosztása és aláírása

(1) Lásd e határozat 16. cikkét.

14.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/78

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. február 9.)

a közösségi ökocímke munkaterv létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/402/EC)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK rendeletre (1), különösen annak 5. cikkére.

mivel:

(1)	Az 1980/2000/EK rendelet előírja a Bizottság számára a közösségi ökocímke munkaterv létrehozását.

(2)

A munkaterv tartalmazza a rendszer fejlesztésének stratégiáját, a környezet javításának és a piacra jutásnak a célkitűzéseit, azon termékcsoportok nem teljes körű jegyzékét, amelyeket a közösségi cselekvéseknél prioritásként vesznek figyelembe, valamint terveket a koordinációra és az együttműködésre a közösségi rendszer és a tagállamok egyéb ökocímke odaítélési rendszerei között.

(3)	A munkaterv emellett előírja a stratégia végrehajtását szolgáló intézkedéseket, és tartalmazza a rendszer finanszírozási tervét.

(4)	A módosított munkatervet az első közösségi ökocímke munkaterv végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján kell készíteni (2).

(5)	A munkatervet időszakonként felül kell vizsgálni.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a 2005. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakra vonatkozó módosított közösségi ökocímke tervet elfogadják.

2. cikk

A munkaterv felülvizsgálatát 2007. december 31. előtt kell kezdeményezni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 9.

a Bizottság részéről

Stravros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2) HL L 7., 2002.1.11., 28. o.

MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI ÖKOCÍMKE MUNKATERV

BEVEZETÉS

A közösségi ökocímke munkatervet 1992-ben vezették be annak érdekében, hogy a vállalatok olyan termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, amelyeknek teljes életciklusuk során kisebb a környezeti hatásuk, valamint hogy a fogyasztókat jobban tájékoztassák az e hatásokkal kapcsolatos információkról.

A közösségi ökocímke rendszer egy szélesebb, a fenntartható termelés és fogyasztás előmozdítását szolgáló stratégia része. Ezt a célt a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Programban (6EAP) foglalt „integrált életciklus-orientált termékpolitika” keretein belül lehet elérni. A program kulcsfontosságú célkitűzései közé tartozik a magas szintű védelem biztosítása, a környezeti terhelés és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat megtörése, azaz az Európai Unió gazdasági és társadalmi megújítására vonatkozó lisszaboni stratégia (2000) (1) és a fenntartható fejlődést célzó stratégia (Göteborg, 2001) (2) keretei közötti cselekvés.

Pontosabban a Bizottság integrált termékpolitikájáról szóló közleménye (3) (IPP) egy új stratégiát javasolt a termékekkel kapcsolatos környezetpolitikák megerősítése és átirányítása, valamint a környezetbarátabb termékek piacának fejlesztése érdekében. A közösségi ökocímke azon eszközök egyike, amelyek segíthetnek az említett cél elérésében. Az ökocímke rendszerrel jelentős mértékű információ és szakértelem áll rendelkezésre az életciklus megközelítésen alapuló termékpolitikával kapcsolatban, amit elérhetővé kell tenni az integrált termékpolitikai megközelítés továbbfejlesztésében részt vevő érdekeltek számára.

A fenntartható fogyasztás és termelés irányába történő váltás keretei között a közbeszerzésbe környezetvédelmi szempontokat is bevonó új közbeszerzési irányelvek (4) és a közelmúltban kiadott Környezetbarát Közbeszerzési Kézikönyv új lehetőségeket nyit meg a közösségi ökocímke előtt. Míg a közbeszerzési eljárások során nem követelhetnek meg kifejezetten a közösségi ökocímkét viselő termékeket és szolgáltatásokat, az új irányelvek lehetőséget nyújtanak a rendszerben megállapított vagy azokkal egyenértékű kritériumok alkalmazására a teljesítményalapú vagy funkcionális környezeti követelmények meghatározásakor. Ez bátorítani fogja a közhatóságokat arra, hogy politikai döntést hozzanak a beszerzések „kizöldítésére” a közösségi ökocímke vagy egyéb azzal egyenértékű rendszerek követelményei alapján, amelyek erős termékinformációs alapot biztosítanak.

A közösségi ökocímke számos, a tisztább termelést, fejlesztést, és a környezetbarát technológiák használatát célzó eszközhöz kapcsolódik. A rendszer szerkezetét, eljárásait és az benne felhalmozódott tudást erős kiindulási pontként ismerik el az energia-felhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó irányelvjavaslat végrehajtó intézkedéseinek kialakításához. A Környezetvédelmi Cselekvési Program (ETAP) tevékenységei között kiemelt szerepet játszik a teljesítménycélok kialakítása és megvalósítása, beleértve a teljesítménycélok koncepciója és a javak és szolgáltatások környezetvédelmi teljesítménye közötti kapcsolat vizsgálatát is, amellyel olyan EU kezdeményezések foglalkoznak, mint a közösségi ökocímke.

A 10 új tagállam 2004. májusi csatlakozása új állapotokat teremtett a közösségi ökocímke fejlődése, valamint a környezetvédelmi kommunikációhoz és tudatosság-építéshez történő hozzájárulás számára. Egy egyértelmű, páneurópai ökocímke, mint például a virág, sokkal könnyebbé tehetné az európai fogyasztók számára a környezetbarát termékek vásárlását, ugyanakkor elősegíthetné az 1. típusú címkézés megértését.

A megfelelően kialakított piaci alapú környezetvédelmi címkézési rendszerek továbbra is vonzóak maradnak a fogyasztók számára közvetlenségük és egyszerűségük miatt, valamint azért, mert jobb és könnyebben hozzáférhető információkat biztosítanak a környezetről az állampolgároknak számára. A rendszerek ezen kívül vállalkozásbarátok is, mert a termék számára olyan értéknövelőként működnek, amelyek marketing előnyöket biztosítanak az értékesítési helyeken, ha azokat a gyártókkal együttműködve fejlesztik ki, és a vállalatok számára ésszerű költséget jelentenek.

Nyilvánvaló, hogy a közösségi ökocímke még nem ért el kielégítő piaci lefedettséget. A rendszer most a folyamatosan szélesedő termékcsoportok (áruk és szolgáltatások egyaránt) és a rendszeresen létrejövő új alkalmazások miatt minden eddiginél jobb helyzetben van, azonban világossá vált, hogy a rendszert módosítani kell eredeti céljainak elérése és különösen annak érdekében, hogy az üzleti közösség a címkét aktívan alkalmazza. A közösségi ökocímke rendszer módosításának fényében egy értékelési tanulmány is készül, ami a rendszernek a negatív környezeti hatások csökkentésében mutatott átfogó hatékonyságát méri fel. Vizsgálják a rendszer a fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez történő hozzájárulását, valamint javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy a rendszer módosításával az miként tudná a legjobban előmozdítani a fenntartható fejlődést Európában, és hogyan lehetne vonzóbbá tenni a gazdasági szereplők, különösen a KKV-k számára. A munkatervnek teljes mértékben támogatnia kell a rendszer értékelését és módosítását, nem korlátozva az ökocímke rendszernek a rendelet felülvizsgálata során esetlegesen bekövetkező módosítását.

A módosított munkaterv alapvető célja ennélfogva az, hogy az ökocímke rendszer működése során szerzett tapasztalatra és tanulságokra építsen, valamint az hogy a következő három évre vonatkozó munkaprogramot határozzon meg, amelynek céljai a következők:

—	A közösségi ökocímke sikeresebb és hatékonyabb eszközzé tétele az áruk és szolgáltatások környezeti minőségének fejlesztése érdekében.

—	A módosított munkatervnek az ökocímke rendszer jelenleg folyamatban levő értékelésének támogatására és a rendelet közeljövőben várható felülvizsgálatára is összpontosítania kell.

—	A fogyasztás fenntarthatóbbá tételéhez és a közösség fenntartható fejlődést célzó stratégiájában, valamint a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Programban meghatározott szakpolitikai célkitűzésekhez történő hozzájárulás folytatása.

—	A rendszer számára a Bizottság, a tagállamok és az Európai Unió ökocímke-bizottságának (EUÖB) tagjai által elkülönített források leghatékonyabb felhasználása (5).

STRATÉGIA A RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSÉHEZ

2005–2007

1. Az ökocímke rendelet módosításának politikája és stratégiája

A közösségi ökocímke rendszer folyamatosan fejleszti és átdolgozza hosszú távú politikáját és stratégiáját. A rendszert szorosan integrálni kell az EU integrált termékpolitikája kommunikációjának megvalósításával kapcsolatos feladatokkal és a folyamatban levő tárgyalásokkal, valamint a kidolgozás alatt álló jogi eszközökkel, mint például az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó irányelvjavaslat (EuP), a háztartási készülékekről szóló 92/75/EGK keretirányelv, az irodai berendezésekről szóló „Energy Star” tanácsi határozat, az ETAP program végrehajtása, a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program és a Közösség fenntartható fejlődést célzó stratégiája. A közösségi ökocímkének szorosan kell követnie a termékek ökocímkézésével, valamint az etikai, minőségi és egészségügyi címkézéssel kapcsolatos fejleményeket, és biztosítania kell a különböző tudományos bizottságok megfelelő bevonását az ökológiai kritériumok tudományos alapjainak további fejlesztése érdekében. Ugyanilyen fontosak a környezetvédelmi vezetési rendszerek területén meglévő, különös tekintettel a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel (EMAS) kapcsolatos fejlemények.

A különböző, a rendszeren belüli és azon kívüli, egymáshoz kapcsolódó tárgyalások és információáramlások hatékonyabb kezelése, valamint a rendszer jövőjével kapcsolatos vita előkészítése és vezetése érdekében az első ökocímkézési munkaterv rendelkezett egy aktív szakpolitikai irányítócsoport létrehozásáról. A többi környezetvédelmi szakpolitikával történő integrációval, más információs eszközökkel alkotott szinergiával és hosszú távú szakpolitikai problémák széles körével összefüggő kérdések megválaszolásával a csoport nagymértékben hozzájárult a rendszerrel kapcsolatos jövőbeni szakpolitika és stratégia kialakításához. Egyértelműen meghatározták a rendszerrel szembeni jelenlegi fő kihívásokat, és a rendszer értékelésével és felülvizsgálatával kapcsolatos ötletekkel hozzájárultak a tárgyalásokhoz. Ezeket az ötleteket fel kell használni a rendszer módosításával kapcsolatos tárgyalásokon, ahol az érdekeltek bevonásával tartott üléseknek prioritást kell élvezniük.

Célkitűzés

Az ökocímke rendszer hosszú távú politikájának és stratégiájának fejlesztése és átdolgozása az EUÖB, a tagállamok, és a Bizottság számára prioritást kell, hogy élvezzen a rendelet jövőbeni felülvizsgálatának fényében. Ezen kívül hozzá kell járulniuk az ökocímkének a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos különböző szakpolitikai fejlesztésekbe (mint például az IPP, EuP, környezetbarát közbeszerzés, szélesebb körű címkézés, a zöld termékek csökkentett adóztatása, ETAP, stb.) történő integrációjához.

Intézkedések

Az EUÖB, a tagállamok és a Bizottság számára prioritást kell hogy élvezzen az ökocímke rendszer értékeléséhez és felülvizsgálatához történő hozzájárulás a hosszú távú politika és stratégia fejlesztése és átdolgozása érdekében. Ez a hozzájárulás történhet célirányos ülések, vizsgálatok, valamint a szakértelemnek a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követő mozgósítása formájában.

2. Célkitűzések a környezet javítására és a piacra jutáshoz

A környezet javítását és a piacra jutást szolgáló célkitűzéseket a rendszer felülvizsgálatának fényében határozzák meg. Ezek különösen az alábbiakra irányulnak:

a)	az ökocímkével rendelkező termékekre potenciálisan nyitott piacok számának növelése az ökocímke termékcsoportok progresszív kiterjesztésével, és az ökocímke vonzóbbá tételével a gyártók számára;

b)	minden egyes ilyen piac/termékcsoport esetében az ökocímke láthatóságának lényeges növelése (pl. a piacon levő ökocímkés termékek számának növelésével);

c)	a rendszer átfogó környezeti előnyeinek és a fogyasztás fenntarthatóságához történő hozzájárulásának figyelembe vétele;

d)	a közösségi ökocímke és az EMAS közötti potenciális szinergia kiaknázása.

a) Termékcsoport fejlesztés

Jelenleg 23 termékcsoporthoz vannak elfogadott kritériumok: egészségügyi és háztartási papírtermékek, mosogatógépek, talajjavító, ágymatracok, beltéri festékek és lakkok, lábbelik, textiltermékek, személyi számítógépek, mosószerek, gépi mosogatószerek, másolópapír, villanykörték, hordozható számítógépek, hűtőgépek, mosógépek, általános és szanitertisztító szerek, kézi mosogatószerek, televíziók, kemény padlóburkolat, porszívók, idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatás, kempingszolgáltatás és kenőanyagok.

Számos feltételt kell teljesíteni annak érdekében, hogy egy termékcsoportot kiemeltként kezeljenek a közösségi ökocímke szempontjából. Az 1980/2000/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése különösen meghatároz néhány kulcsfontosságú követelményt az ökocímkézésre való alkalmassághoz. A termékeknek jelentősnek kell lenniük a belső piac szemszögéből, és azokat végfogyasztásra vagy végfelhasználásra kell értékesíteni. A fogyasztói választás által pozitívan befolyásolható jelentős környezeti hatásokkal kell rendelkezniük, valamint a gyártóknak és kereskedőknek hajlandóságot kell mutatniuk a termékek ökocímkével történő ellátására.

Az első munkatervben meghatározott kérdéseket tartalmazó ellenőrző lista alapján prioritásokat felállító felmérést készítettek (6), amelynek eredménye – a prioritást élvező termékeket felsoroló jegyzék – az 1. mellékletben található. A rendszer felülvizsgálatának fényében az EUÖB-nek és a tagállamoknak folytatniuk kell a termékcsoportok elsőbbségi sorrendjének felállítására szolgáló módszerek fejlesztését a felmérés alapján, valamint a felmérés nyilvánosságra hozott eredményeiben található, a további tevékenységre és javításra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően. Ki kell terjeszteni a jelölt termékcsoportok környezeti előnyeinek és marketing perspektíváinak értékelését is. A szolgáltatások elsőbbségi sorrendjének meghatározására szolgáló speciális követelményeket is részletesebben kell elemezni.

A javított módszertannak objektív módon kell elsőbbségi sorrendbe rendeznie az áruk és szolgáltatások termékcsoportjait. Ezen kívül figyelembe kell vennie, hogy az adott áru vagy szolgáltatás egyértelmű kapcsolatban áll-e valamely meglévő termékcsoporttal.

Egy ad hoc irányító csoportot kell létrehozni a legfontosabb kiemelt termékcsoportok objektív és átlátható módon történő meghatározásához.

A termékcsoport fejlesztésén végzett munka nem akadályozhatja a termékcsoportok kezelésének az ökocímke rendszer felülvizsgálata során történő esetleges módosítását.

Célkitűzés

A rendszer felülvizsgálatának fényében olyan termékcsoportok meghatározása, amelyek együtt megfelelően teljes és kezelhető termékválasztékot eredményeznek, ami vonzó a kiskereskedők és gyártók számára, beleértve a KKV-ket és a fogyasztókat is.

A termékcsoport fejlesztéshez elkülönített erőforrások legjobb felhasználása úgy, hogy azokra a csoportokra összpontosítanak, amelyek legalkalmasabbak a közösségi ökocímkével történő ellátásra.

A meghatározott termékcsoportok számának 30 és 35 közöttire növelése öt éven belül.

Intézkedések

Az elsőbbséget élvező termékek jegyzékét rendszeresen naprakésszé kell tenni az EUÖB-vel való konzultációt követően. Az egyes termékcsoportok felülvizsgálatakor a prioritást az EUÖB vizsgálja felül.

Figyelembe véve az előző munkaterv alatt elkészített, prioritásokat felállító felmérést, az illetékes testületeknek és az EUEB-nek folytatniuk kell a termékcsoportok elsőbbségi sorrendjének felállítására szolgáló módszerek fejlesztését, különös tekintettel a felmérésben szereplő „priorizációs kérdések” megfelelő súlyozásának kialakítására. A rendszer folyamatban levő értékeléséből adódó eredmények és iránymutatások fényében, más tényezők mellett figyelembe kell venni a meghatározott termékcsoportok sikerét vagy sikertelenségét, a jelölt termékcsoportokból származó környezeti előnyöket, és a szolgáltatások elsőbbségi sorrendjének meghatározására szolgáló speciális követelményeket.

A Bizottságnak, az EUÖB-nek és a tagállamoknak a szükséges módosításokon kívül minden évben két új termékcsoport meghatározására kell törekedniük. A termékcsoporthoz tartozó kritériumoknak általában négy-öt évig kell érvényesnek lenniük (azonban ezt az időszakot esetenkénti elbírálás alapján módosítani lehet).

Az EUÖB-nek évente egyszer ülésező ad hoc irányítócsoportot kell létrehoznia, ami javaslatot tesz a kiemelt, elsődleges fontosságú termékcsoportokra, és a termékcsoportok felülvizsgálatának időrendjére. A csoport meghatározza a kritériumok felülvizsgálatának a vonatkozó ágazatok műszaki fejlődésén alapuló sürgősségének megállapítására szolgáló módszereket.

Az új termékcsoportok kidolgozása azonban nem veheti el az időt és erőforrásokat az ökocímke rendszer felülvizsgálatának folyamatától.

b) Piacra jutás, láthatóság és fogyasztói tudatosság

Az ökocímke láthatósága négy paraméterrel mérhető:

—	vállalatok: azon vállalatok száma, amelyeknek engedélyezték az ökocímke használatát,

—	termékek: azon termékek száma, amelyekre vonatkozóan az említett vállalatok alkalmazzák az ökocímkét,

—	cikkek: a termékekből hány olyan árucikket forgalmaznak, ami az ökocímkét viseli,

—	érték: az említett árucikkek gyártelepi áron történő értékesítésének értéke.

Jelenleg (2005. májusában) több mint 250 vállalat használja a közösségi ökocímkét (összehasonlításul, ez a szám 87 volt 2001. augusztusában), több száz termékén. A jelentkezők száma tekintetében a textiláruk, beltéri festékek és lakkok, valamint az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatás a legsikeresebb termékcsoportok. A közösségi ökocímke használatára jogosult vállalatok és termékeik eloszlása az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben még mindig viszonylag egyenetlen, de a múltbeli állapotokhoz képest a termékekkel kapcsolatos lefedettség jobb és kiegyensúlyozottabb.

A 2004-ben eladott közösségi ökocímkét viselő árucikkek értéke körülbelül 400 millió (a 2001-ben értékesített 54 millió képest), a gyártelepi áron történő értékesítésének értéke hozzávetőlegesen 700 millió euro a 2001-es 114 millió euróhoz képest.

A tényleges piacra jutás tekintetében a közösségi ökocímkével ellátott termékek aránya még mindig viszonylag jelentéktelen, jelenleg a különböző termékcsoportok teljes piacának jóval kevesebb mint 1 %-át fedik le.

A rendszer fő célkitűzése a gazdasági szereplők számára történő vonzóbbá tétel, valamint a címkével ellátott termékek számának jelentős növelése kell hogy legyen, annak érdekében, hogy az ökocímke láthatóbb legyen a piacon, és környezeti hatása növekedjen. Ugyanakkor a láthatóság folyamatos megerősítésére is törekedni kell a piaci penetráció teljes elméleti potenciáljának kiaknázása érdekében, ami általában a teljes piac 5 % és 25 % közötti lefedettségét jelenti (az adott termékcsoporttól és a vonatkozó ökocímke kritériumoktól függően).

Ebben a tekintetben az ökocímkéért felelős illetékes testületeknek folytatniuk kell a cél termékcsoportok meghatározását az egyes tagállamokban. Az integrált marketingstratégia jelentősen javíthatná a fogyasztói orientációt és a piaci vonzerőt, ahogy azt a 2004. októberi Európai Virághét sikeresen bizonyította.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a keresleti oldallal kapcsolatban kezdeményezőbben kell fellépni, és a 2004-es Európai Virághét friss tapasztalatai alapján egy kombinált kereslet-kínálat stratégia alkalmazásával változást lehetne elérni.

Nagyon fontos az EU ökocímkéje elismerésének előmozdítása minden tagállamban, valamint a vállalatok motiválása a címke használati jogának megszerzésére, valamint az ebből eredő gyakorlati előnyök hangsúlyozása.

A vevői felméréseknél alkalmazott egységes módszertanra vonatkozó igény a marketing irányító csoportnak az első munkaterv megvalósításával kapcsolatban végzett munkája során merült fel. A felméréseket az ismertség mértékének valamint a fogyasztói tudatosság fejlődésének nyomon követése érdekében kell elvégezni. Fontos a közösségi ökocímke ismertségének előmozdítása minden tagállamban, és egyúttal az ökocímke rendszer „régi” és „új” tagállamokban történő bevezetése során szerzett tapasztalatok megosztása.

A Bizottság számos, az oköcímke megadott termékcsoportokra vonatkozó jelentését és célját megmagyarázó brosúrát készít, amelyeket az ökocímkével ellátott termékekhez mellékelnek a fogyasztók számára történő értékesítéskor. Számos olyan brosúrát is készítettek, amelyek a gyártók és kiskereskedők számára szolgálnak egyes termékcsoportokra vonatkozó főbb kritériumokkal kapcsolatos információval (általános, textiltermékek, lábbelik, mosószerek, festékek és lakkok). Ezeket az anyagokat az EUÖB tagjainak tovább kell fejleszteniük és szisztematikusan kell terjeszteniük.

A marketing erőforrások felhasználásának optimalizálása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a gyártókkal az adott országban tartandó közös marketing kampányok szervezése céljából.

Célkitűzések

Az ökocímkével ellátott árucikkek értékének és/vagy számának legalább évi 50 %-os növelése.

A munkaterv befejezése előtt legalább minimális szintű láthatóság elérése az összes tagállamban, beleértve egy módszertan kidolgozását ennek költséghatékony mérésére.

A közösségi ökocímkét az összes vonatkozó gyártóval és kiskereskedővel meg kell ismertetni, és el kell érni, hogy hosszú távon az európai fogyasztók több mint fele a közösségi ökocímke logót a környezeti kiválóság jeleként ismerje fel.

Intézkedések

A munkaterv végrehajtásának első évének végét megelőzően a marketing irányítócsoport a tagállamok által adott információk alapján ajánlásokat tesz a „Piacra jutás, láthatóság és fogyasztói tudatosság” mérési módjára és a tudatosság kívánt szintjére vonatkozóan, figyelembe véve a 2004-es virághét során szerzett tapasztalatokat.

Az EUÖB-nek javítania kell a már meglévő jelentési mechanizmusokat a különböző termékcsoportok piacra jutásának nyomon követésére szolgáló éves statisztikák elkészítése céljából.

Az EUÖB, a tagállamok és a Bizottság előmozdítják a közösségi ökocímke térnyerését az elfogadott célok teljesítése érdekében. Különösen a kiskereskedőket és a közbeszerzési tisztviselőket (lásd lent) kell megcélozni. Ezeket a tevékenységeket az évente legalább egyszer tartott EUÖB megbeszéléseken jelenteni kell (és meg kell osztani az így szerzett információkat). Ezzel párhuzamosan az érintettektől szisztematikusan visszajelzést kell kérni, amelyet figyelembe is vesznek.

Ebből a célból minden tagállamnak marketingstratégiát kell kidolgoznia, ami fontossági sorrendben tartalmazza a vonatkozó tevékenységeket.

Az érdekelt felekkel (beleértve az NGO-kat, gyártókat, fogyasztói szervezeteket és kiskereskedőket) szükség szerint szövetségeket kell létrehozni a rendszerrel kapcsolatos ismeretek terjesztése és a virág marketingjének elősegítése érdekében, az érintett szervezetek kapcsolati tőkéjére építve.

Az EUÖB, a tagállamok és a Bizottság előmozdítja az ökocímke „régi” és az „új” tagállamokban történő bevezetése során szerzett tapasztalatok megosztását, pl. szervezett képzés keretei között.

Lásd még a promóciós tevékenységeket (4b. és 5. szakaszok)

c) Környezeti előnyök

Az ökocímke átfogó célkitűzése azon termékek promóciója, amelyek potenciálisan képesek a negatív környezeti hatásokat az adott termékcsoportban levő többi termékhez képest, tudományos bizonyítékokkal alátámasztva, az 1980/2000/EK Ökocímke-rendelet 1. cikke (4) bekezdése szerint csökkenteni, ezáltal is hozzájárulva az erőforrások hatékony felhasználásához és a környezetvédelem magasabb szintjének megvalósításához. Ez hozzájárul a fogyasztás fenntarthatóbbá tételéhez, valamint a Közösség fenntartható fejlődést célzó stratégiájában (például éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és ökotoxicitás terén), a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Programban és az integrált termékpolitikáról szóló közleményben megállapított célkitűzések teljesítéséhez.

Az előzőleg készített tanulmányok és jelentések alapján az ökocímkék konkrét környezeti előnyének kiszámítása igen bonyolult, mivel igen nehéz ezeket a más környezetvédelmi intézkedések okozta környezeti előnyöktől elkülöníteni és mérni. Míg a közvetlen előnyök főleg azokhoz a környezeti megtakarításokhoz kapcsolódnak, amelyeket az ökocímkével ellátott termékek piaci részesedésének növekedése okozna, a közvetett előnyök figyelembe veszik az ökocímke más, eddigi és jövőbeni potenciális pozitív hatásait is. Egy, a közösségi ökocímke közvetlen és közvetett előnyeiről a közelmúltban készített tanulmány szerint a piaci bevezetés 20 %-os növekedésével a közösségi ökocímke közvetett előnyei révén jelentős megtakarításokat érhetne el, akár a CO2 kibocsátás csökkentésének az egyéb szakpolitikai és programtevékenységekhez képest költséghatékony eszközévé is válhat.

A közbeszerzések az EU teljes GDP-jének hozzávetőlegesen 16 %-án adják (7), ezért a vállalatok, valamint más állami és nem állami szervezetek beszerzőit szisztematikusabban kell bátorítani az ökocímke vagy azzal egyenértékű követelmények alkalmazására a pályázati felhívások során. A nemrégiben kiadott Környezetbarát Közbeszerzési Kézikönyv jelentős előrelépés e téren.

A beszerzők környezettudatossága jelenleg még nincs azon a szinten, hogy az jelentős hatással lenne a piacra. Ezért az egyik konkrét célkitűzés az, hogy az elkövetkező három évben növekedjen a közbeszerzők kereslete a zöld termékek iránt. Meg kell vizsgálni a kereslet növelésére alkalmas intézkedéseket.

Célkitűzések

A fenntartható fogyasztás erősítése és a Közösség fenntartható fejlődést célzó stratégiájában, a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Programban és az IPP-ről szóló közleményben foglalt szakpolitikai célkitűzések teljesítéséhez.

A közbeszerzési tisztviselőket a lehető leghamarabb tájékoztatni kell a közösségi ökocímkére vonatkozó vagy azzal egyenértékű kritériumok pályázati felhívások során történő alkalmazási lehetőségeiről.

Intézkedések

Az EUEB-nek folytatnia kell az ökocímke átfogó közvetlen és közvetett környezeti előnyeinek becslésével kapcsolatos munkáját. A potenciális előnyöket az összes új vagy felülvizsgált termékcsoport kritérium esetében is szisztematikusan kell becsülni.

Az EUÖB, a tagállamok, és a Bizottság értesítik a köz- és egyéb beszerzésekért felelős személyeket a közösségi ökocímke vagy azzal egyenértékű kritériumok pályázati felhívások során történő alkalmazási lehetőségeiről.

d) A közösségi ökocímke és az EMAS közti szinergiák

A közösségi ökocímke és az EMAS egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató szerepét a két rendszer felülvizsgálatának fényében kell elemezni, és valódi partnerséggé továbbfejleszteni. A szoros együttműködés és a rendszerek együttműködésének világos megértése alapvető fontosságú mindkét rendszer sikerének biztosításához. Ahogy azt az előző munkatervben meghatározták, az EMAS vagy ISO 14 001 rendszerrel rendelkező vállalat környezeti szempontból szisztematikusan irányítottnak minősül, és a törvényi minimumkövetelményeket meghaladva folyamatosan fejleszti környezeti teljesítményét. A közösségi ökocímkét viselő termékek környezeti szempontból a legjobbak közé tartoznak. Az EMAS minősítéssel rendelkező vállalat környezetvédelmi politikájára számára a közösségi ökocímke mint a termékekre vonatkozó világos és pozitív környezetvédelmi célkitűzés lehet előnyös. Az ökocímke kritériumok teljesítése világos környezeti teljesítmény célok alapjául szolgálhat. A termékeivel kapcsolatban az ökocímkét már bevezetett vagy bevezetni kívánó vállalat számára az EMAS a vonatkozó kritériumoknak való megfelelés kezelése és karbantartása szempontjából lehet előnyös, egyúttal az értékesítési lehetőségeket bővíti. A közösségi ökocímke rendszere alapján többféle díjcsökkentés vált elérhetővé pl. az EMAS vagy ISO 14 001 minősítéssel rendelkező vállalatok, KKV-k és a rendszert az ágazatban először alkalmazók számára.

3. Kooperáció, koordináció és kapcsolat az EU rendszere és a tagállamok más, I. típusú ökocímke rendszerei között

Ahogy az előző munkatervben is szerepelt, a közösségi ökocímke és a tagállamok más ökocímkéi között egyre rendszeresebb és átfogóbb koordinációra és kooperációra van szükség. Ez növelné a rendszer gazdasági hatékonyságát, és segítene a potenciálisan torzító kereskedelmi hatások csökkentésében. E célból hozták létre az eddig évente körülbelül négy alkalommal ülésező állandó kooperációs és koordinációs irányító csoportot.

A kooperációs és koordinációs irányító csoport három éves működése során szerzett tapasztalatok fényében az együttműködésre és koordinációra vonatkozó célkitűzések még mindig érvényesek. A csoport egyelőre még nem érte el teljes elméleti potenciálját.

A főbb pozitív eredmények két területre koncentrálódnak: sok információt gyűjtöttek az illetékes testületek működési rendjéről, és ennek következményeképpen lépéseket tettek a különböző illetékes testületek eljárásainak harmonizálására. Ez egy fontos előrelépés, mivel a rendszer hitelességéhez az összes illetékes testület részéről egységes eljárások alkalmazására van szükség.

Ennek ellenére a közösségi ökocímke és a tagállamok más ökocímke rendszerei közötti együttműködésnek és koordinációnak még sokat kell fejlődnie, mivel a magas szintű együttműködés az összes érintett fél magas szintű elkötelezettségét kívánja meg.

A helyzet javítása érdekében számos intézkedést hoztak az előző munkaterv keretein belül, mint például a nemzeti ökocímke rendszerekkel történő aktív kapcsolatfelvétel a közösségi ökocímkével történő további együttműködés elősegítése érdekében. A kooperációs és koordinációs irányító csoport kezdeményezései közé tartozik a közösségi ökocímke és a nemzeti ökocímke rendszerek vezetői vagy képviselői közötti megbeszélések megszervezése, valamint az érintettek bevonása és az ellenőrzés hasonlóságainak vizsgálata a közösségi ökocímke és más nemzeti címkézési rendszerek között. Más intézkedések kiterjednek a termékcsoportok kritériumainak harmonizálására, ami egyes tagállamokban, pl. Ausztriában, ösztönző eredménnyel járt. Ezen a területen még mindig fontos munka folyik.

Az előző munkatervben leírtak szerint jelentős erőforrás-megtakarítást lehet a jövőben elérni a termékcsoportok kialakításának jobb koordinációjával.

Végül, de nem utolsósorban, a 10 új tagállam csatlakozása új nemzeti ökocímkék megjelenését vonta magával, ami új lehetőségeket és egyben kihívásokat is jelent az együttműködés szempontjából.

Célkitűzés

A közösségi ökocímke és a tagállamok más ökocímkéi közötti szinergiák kihasználása az együttműködés, koordináció és a közöttük lévő kapcsolatok fokozatos és szisztematikus növelése révén, különös tekintettel az ököcímke rendszer felülvizsgálatára.

Intézkedések

A kooperációs és koordinációs irányítócsoport elkészíti és végrehajtja az I. típusú nemzeti ökocímkéknek a közösségi ökocímkével való további együttműködésének és összekapcsolásának elősegítésére vonatkozó stratégiát.

a) A termékcsoportok kialakításának koordinációja

A közösségi ökocímkének és az egyéb címkéknek rendszeresen információt kell cserélniük a meglévő termékcsoportjaikkal és a termékcsoportok továbbfejlesztésére szolgáló programjaikkal kapcsolatban, és ahol szükséges, koordinálniuk kell erőfeszítéseiket erőforrásaik, szakértelmük és eredményeik egyesítésével. Ez kölcsönös megtakarításokat, a különböző rendszerek megfelelő szerepének tisztázását és a harmonizáció elősegítését (ahol hasonló címkék hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek) eredményezhetik. Az összes érintett testületnek végig kell gondolnia, hogy a közösségi ökocímke és más címkék milyen módon tudnak hosszú távon legjobban kölcsönösen együttműködni a közösségi Ököcímke-rendelet jövőbeni felülvizsgálatának fényében.

Az előző munkaterv során ez megvalósult (például a „Nordic Swan” és a „Stichting Milieukeur” között), de az együttműködés nem volt szisztematikus, és nagyobb erőfeszítésre van szükség a harmonizáció határszintjének eléréséhez. A közösségi ökocímke és a nemzeti rendszerek közötti koordinációs erőfeszítések ezentúl a termékcsoportok fejlesztésének priorizációjára, a konvergenciára, és a nemzeti szinten felmerülő konkrét szükségleteket és feltételeket figyelembe vevő tudatosság fejlesztésre összpontosulnak, hogy így biztosítsanak információkat az Ökocímke-rendelet felülvizsgálatához.

A koordinációs folyamat világosabbá és szisztematikusabbá tétele érdekében az egyes tagállamoknak a megfelelő nemzeti rendszerekre vonatkozó stratégiával kapcsolatos pozícióit világosan meg kell határozniuk a termékcsoport kialakításának vagy felülvizsgálatának kezdetén. Különösen abban az esetben, ha már meghatároztak közösségi ökocímke kritériumokat egy termékcsoportra vonatkozóan, és ha egy tagállam ettől függetlenül új kritériumokat kidolgozása mellett dönt a nemzeti címkével kapcsolatban, a kritériumok kifejlesztése melletti érveket és az ezt szükségessé tevő konkrét nemzeti körülményeket az EUÖB ülésén kell megtárgyalni.

Célkitűzés

Az EU különböző címkézési rendszereihez tartozó termékcsoportok kialakítása során tanúsított együttműködés progresszív megerősítése, különösen az ökocímke rendszer felülvizsgálatának fényében.

Intézkedések

Az EUÖB elősegíti a tagállamok nemzeti címkéivel történő együttműködést az EU ökocímke rendszerei által lefedett összes termékcsoport felülvizsgálata és katalogizálása érdekében, és folytatja az említett termékcsoportokat és kritériumaikat rögzítő központi nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása érdekében végzett munkát. E tevékenységek eredményét felhasználva kell megítélni, hogy a közösségi ökocímke rendelet módosítása hogyan tud hozzájárulni a nemzeti és nemzetközi címkék közti jobb koordinációhoz.

Az EUÖB és a tagállamok más címkéi progresszív módon koordinálják munkaprogramjaikat, és rendszeresen információt cserélnek.

Az EUÖB figyelembe veszi a globális ökocímke-hálózat (GEN) által végzett vonatkozó munkát, az ökocímke rendszer felülvizsgálatának fényében.

b) Közös cselekvés a közösségi ökocímke rendszer és a tagállamok más ökocímkéinek, valamint ökocímkével ellátott termékeinek promóciója érdekében, a fogyasztói tudatosság fokozása és a rendszerek együttes és egymást kiegészítő szerepének megértése céljából

Az előző munkatervben leírtak szerint tájékoztatni kell a különböző érintetteket a különböző európai ökocímkék környezeti értékéről, a különböző rendszereket nem egymással versenyzőként, hanem egymást kiegészítőként feltüntetve.

Ez sok közös megbeszélést tesz szükségessé a közösségi ökocímke és a nemzeti címkék képviselői között annak érdekében, hogy közös megállapodásra jussanak a rendszereket, azok közös és egymást kiegészítő céljait és szerepüket illetően.

Tovább kell vizsgálni a közös termékcsoportok közös promóciós kampányát, közös honlap/adatbázis létrehozását, kölcsönös elismerési mechanizmusokat és speciális díjszabás alkalmazását a mindkét rendszert alkalmazó gyártók számára.

Célkitűzés

Olyan példák tanulmányozása, ahol a közösségi ökocímke és a tagállamok más ökocímkéi nagymértékben kiegészítik egymást, valamint a lehetséges közös intézkedések vizsgálata.

Intézkedések

A kooperációs és koordinációs irányítócsoport, a Bizottság, a tagállamok és a tagállamok más címkerendszerei közösen kidolgozzák a nemzeti címkék és a közösségi ökocímke közös szerepét és céljait.

Az EUÖB és a tagállamok más címkéi feltárják egy közös, ökocímkével ellátott termékeket az interneten forgalmazó „zöld bolt” (és/vagy kapcsolódó intézkedések) kifejlesztésének lehetőségét is. Kedvező fogadtatás esetén előterjesztik a megvalósítási ütemtervet és költségvetést.

A Bizottság, az EUÖB-vel történő konzultáció után elfogadta a közösségi ökocímke díjszerkezetet, hogy megfelelő kedvezményt biztosítsanak azon jelentkezők számára, akik mind a közösségi ökocímkét, mind a tagállamok más címkéi közül egyet vagy többet alkalmazni kívánnak (8) . A tagállamok más címkéit is bátorítani kell ugyanerre.

4. Közös promóciós intézkedések

Egy önkéntes rendszer csak akkor lehet sikeres, és akkor lehet jelentős piaci hatása, ha gazdaságilag ösztönzi a potenciális jelentkezőket, és jelentős marketing és promóciós tevékenység áll mögötte. A felülvizsgált 1980/2000/EK rendelet 10. cikke szerint a tagállamok és a Bizottság az EUÖB tagjaival együttműködve népszerűsítik a közösségi ökocímke használatát, a fogyasztók, gyártók, nagy- és kiskereskedők és a közvélemény számára hozott felvilágosító intézkedésekkel és tájékoztatási kampányokkal. Kiemelt fontosságú a különböző érdekelt felek, különösen a multiplikátorok (pl. a kiskereskedelmi szektor, fogyasztói és környezetvédelmi NGO-k) bevonása a rendszerbe.

Az EUÖB-nek folytatnia kell a marketing irányítási csoport rendszeres, a marketing, promóció és stratégiai fejlesztés témaköreinek szentelt megbeszéléseinek megszervezését évente legalább két alkalommal.

A meglévő erőforrások közös használata lehetővé teheti a fogyasztókat megcélzó ambiciózusabb kampányok előkészítését is, mint pl. a 2004. októberi „Virághét”.

Célkitűzés

Az EUÖB, a Bizottság és a tagállamok megfelelő mértékben koordinálják marketing erőfeszítéseiket, valamint közös intézkedéseket dolgoznak ki és hajtanak végre.

Intézkedések

A marketing-irányítócsoport évente legalább kétszer ülésezik a rendszer stratégiai fejlesztésére vonatkozó marketing és promóciós intézkedések megtárgyalása érdekében.

Ahogy az előző munkatervben is szerepel, az EUÖB, a Bizottság és a tagállamok közösen határozzák meg a különböző kulcsfontosságú célcsoportokat, amelyek mindegyikére vonatkozóan stratégiát dolgoznak ki és hajtanak végre.

a) Közös promóciós tevékenységek az érdekelt felek tudatosságának fejlesztése érdekében

A fő célkitűzés a gyártók, fogyasztók és multiplikátorok (kiskereskedők és NGO-k), az összes érdekelt fél folyamatos tájékoztatása a közösségi ökocímkéről és a vele kapcsolatos fejleményekről. Erre a célra nyomtatott anyagokat (brosúrák, hírlevelek és cikkek) és egy honlapot kell elkészíteni. Ezzel párhuzamosan az érintettektől szisztematikus visszajelzést kell kérni, amelyeket figyelembe is vesznek.

A Bizottság és a különböző illetékes testületek számos brosúrát készítettek el, és azokat rendszeresen átdolgozzák, naprakésszé teszik, valamint szisztematikusan elérhetővé teszik őket a megfelelő érdekelt felek számára. Az elmúlt három évben erőfeszítéseket tettek a brosúrák, hírlevelek és tájékoztató anyagok elkészítéséhez rendelkezésre álló korlátozott erőforrások jobb felhasználása érdekében, és az anyagok a kulcsfontosságú célcsoportok számára történő szisztematikusabb terjesztése érdekében.

A közösségi ökocímke rendszeresen frissített honlapja (http://europa.eu.int/ecolabel) a vonatkozó információk hasznos forrása. A látogatók száma folyamatosan nő, jelenleg havi 75 000 látogatást regisztrálunk. A honlap hitelességének és átláthatóságának megerősítése érdekében rendszeresen kikérik az összes érdekelt fél véleményét, beleértve a gyártókat, fogyasztókat és környezetvédelmi NGO-kat is. Ezt a tevékenységet folytatni kell, és tovább kell fejleszteni a honlapot, hogy teljes mértékben kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket.

A megfelelő tájékoztatási eszközök biztosítása mellett nagyon fontos az olyan eseményeken, kiállításokon, vásárokon való részvétel, ahol a közösségi ökocímkét a szélesebb nyilvánosság számára is be lehet mutatni. Eddig még nem készült szisztematikus elemzés arról, hogy mely kiállítások vagy vásárok voltak a legmegfelelőbbek a rendszer promóciója szempontjából, bár ad hoc vizsgálatok készültek, főleg a célzott marketing fellépések során. Egy másik megvizsgált fontos szempont volt az ökocímkével ellátott termékek használata az olyan nagyszabású események során, mint pl. világbajnokságok, az olimpiai játékok, vagy fesztiválok, stb. Az eredmények igen pozitívak voltak, pl. a 2004-es athéni olimpiai játékok során, vagy a 2006-ban tartandó torinói téli olimpián.

Az előző munkatervben szereplő célkitűzések és az azok végrehajtására szolgáló intézkedések a módosított munkatervben is érvényesek maradnak.

Célkitűzés

Az érdekelt felek folyamatos tájékoztatása a közösségi ökocímkéről és az azzal kapcsolatos fejleményekről. Ezzel párhuzamosan az érdekelt felektől szisztematikus visszajelzést kell kérni, amelyeket figyelembe is vesznek.

Intézkedések

Az EUÖB és a tagállamok a Bizottsággal szorosan együttműködve:

—	naprakészen tartják és fejlesztik az ökocímke honlapot;

—	folytatják a brosúrák és a tudatosság fejlesztésére szolgáló más nyomtatott anyagok elkészítését és terjesztését;

—	egyértelműen tájékoztatják az érintetteket az ökocímke használatára vonatkozó engedéllyel kapcsolatos eljárásokról, határidőkről és költségekről;

—	elkészítik azon események listáját, amelyek során az ökocímkével kapcsolatos promóciós tevékenységet kell végezni.

Az EUÖB megvizsgálja a kérelmezőknek nyújtandó kiegészítő információs eszközöket (adatbázisok, iránymutatások, stb.).

Az illetékes testületek a Helpdesk együttműködésével információt gyűjtenek minden egyes ökocímke engedély birtokosáról a termékek értékesítési helyével kapcsolatban.

b) Közös promóciós tevékenységek a köz- és magánszféra beszerzői tudatosságának fejlesztése érdekében

A beszerzők számára mind a jogi keretekkel (a beszerzés során hogyan lehet az ökocímke kritériumokat a pályázati felhívásba foglalni), mind a teljesítmény alapú környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatban – az egyes termékcsoportok ökocímke kritériumait meghatározó dokumentumban leírtak szerint – elérhetők a vonatkozó információk. Az ökocímke honlap igen fontos szerepet játszik e tekintetben. Megfelelő tájékoztató anyagokat kell kidolgozni a közösségi ökocímke kritériumok közbeszerzések során történő alkalmazásával kapcsolatban, mint pl. az egyes termékcsoportokra vonatkozó egyszerűsített ellenőrző listák. Közös megbeszéléseket kell szervezni az EUÖB és a közbeszerzők között, valamint nemzeti és/vagy regionális kampányok szervezését is meg kell fontolni.

Célkitűzés

Rövid távon a közbeszerzési tisztviselőket tájékoztatni kell az ökocímke vagy az azzal egyenértékű kritériumok pályázati felhívások során történő alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban.

Intézkedések

Az EUÖB, a Bizottság és a tagállamok a közintézmények zöld közbeszerzésért felelős tisztviselőivel együttműködve közös stratégiát és intézkedéssorozatot dolgoznak ki a közösségi ökocímke vagy az azzal egyenértékű kritériumok köz- és magánbeszerzések során történő alkalmazásának előmozdítása érdekében.

Az EUÖB, a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kézikönyv minél több közbeszerzőhöz eljusson, és további vonatkozó anyagokat dolgoznak ki. Ezen kívül az EMAS-szal együttműködve oktatásokat, tájékoztató előadásokat és más vonatkozó intézkedéseket szerveznek. Az ezzel kapcsolatos információkat fel kell tüntetni az ökocímke honlapon.

c) Közös promóció és támogatás a KKV-k és forgalmazók számára

Az elmúlt három évben a közösségi ökocímke kiemelt fontosságú területe volt a KKV-k részvétele az általános üléseken, valamint a különböző termékcsoportokra vonatkozó kritériumokat meghatározó munkacsoportokban. A KKV-k nem mindig rendelkeznek a megfelelő eszközökkel vagy információkkal az ökocímke által nyújtott lehetőségek kihasználására és a sikeres kérelem benyújtására. Ezért a KKV-ket más kérelmezőkből, érdekcsoportokból, az illetékes testületekből és más vonatkozó szervezetekből, mint pl. üzleti szövetségekből vagy regionális hatóságokból álló hálózatoknak kell segíteniük.

A kiskereskedők is fontos szerepet játszanak, mint a gyártók és fogyasztók közti kapcsolattartók. Ők az ökocímkét például a saját márkájú termékeik minőségéről alkotott kép javítására használhatják fel, valamint megpróbálhatnak egyéb ökocímkével ellátott termékeket ajánlani a vásárlóiknak. Ezért a kiskereskedőkkel alkotott stratégiai partnerség fejlesztésének kiemelt fontosságú szerepet kell kapnia.

Intézkedések

Az EUÖB stratégiát és intézkedéseket dolgoz ki a KKV-ket támogató ökocímke hálózatok létrehozására.

Az EUÖB illetékes testületei stratégiai partnerséget dolgoznak ki a kiskereskedőkkel.

5. A rendszer tervezett finanszírozása

A rendszerbe bevont szervezetek, beleértve a közigazgatási szervezeteket is, nagy száma miatt igen nehéz volt az elmúlt három év során pontos költségvetést készíteni (például a Bizottság is éves költségvetéssel dolgozik).

A közösségi ökocímke rendszer követelményei két részből tevődnek össze: a termékcsoportok kialakításának költségeiből, valamint a marketing és promóciós költségekből.

A rendszer számára 2003-ban (a Bizottság és a tagállamok által) elkülönített erőforrások hozzávetőlegesen 3,2 millió eurót tettek ki (bérköltségek nélkül). A díjakból körülbelül 370 000 euro folyt be, ami a teljes költségvetés mintegy 11,5 %-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a rendszer önfinanszírozó képessége alig haladja meg a 10 %-ot, ami igen távol áll a hosszú távon tervezett önfinanszírozástól.

A rendszer számára elkülönített erőforrások az elmúlt három évben elégségesek voltak a termékcsoportok kialakítására és felülvizsgálatára. Az erőforrásokat igen hatékonyan használták fel. A termékcsoportok növekvő száma és a kapcsolódó marketing tevékenység növekedése logikusan a rendszer költségvetési szükségleteinek növekedéséhez vezet. A rendszer költségvetését ezért a termékcsoport kritériumok fejlesztésére vonatkozó átfogó stratégiával együtt kell elemezni.

Célkitűzés

A hosszú távú célkitűzés a rendszer önfinanszírozó képességének elérése, és az ennek teljesítéséhez szükséges rövid távú célkitűzések meghatározása és nyomon követése.

Intézkedések

Az aktuális munkaterv érvényességének lejárta előtt az EUÖB elemzést készít a rendszer lehetséges önfinanszírozására irányuló koherens és realisztikus stratégia elkészítése érdekében. Ez a stratégia tartalmazza az ökocímke rendszer tagállamonkénti kiadásainak és bevételeinek közös mérésére, valamint a kapcsolódó pénzügyi jelentések elkészítésére vonatkozó módszereket.

(1) COM 2000/7: http://europa.eu.int/growthandjobs/key/index_en.htm.

(2) COM(2001) 264 végleges: http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0264en01.pdf.

(3) COM(2003) 302 végleges: http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0302en01.pdf.

(4) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. és 114. o.

(5) Megjegyzés: A Bizottság az EUÖB titkárságaként jár el, és annak összes tevékenységében részt vesz.

(6) EAT in Confidence, Prioritisation of New Ecolabel Product Groups, A Report for the European Commission, DG Environment, 2004. május.

A http://europa.eu.int/comm/environment/ecolabel/product/pg_prioritisation_en.htm.

(7) A Bizottság 2004.2.3-án kiadott, „A report on the functioning of public procurement markets in the EU: benefits from the application of EU directives and challenges for the future” című, a közbeszerzések gazdasági hatásával foglalkozó jelentése.

http://europa.eu.int/comm/internal_market/publicprocurement/docs/public-proc-market-final-report_en.pdf.

(8) A Bizottság 2000. november 10-i 2000/728/EK határozata a közösségi ökocímke kérelmezésének és éves díjainak meghatározásáról (HL L 293., 2000.11.22., 18. o.). A Bizottság 2003. május 22-i 2003/393/EK határozata a közösségi ökocímke kérelmezési díjának és éves díjainak meghatározásáról szóló 2000/728/EK határozat módosításáról (HL L 135., 2003.6.3., 31. o.).

I. Melléklet

Prioritást élvező termékcsoportok nem teljes körű jegyzéke (1)

Lehetséges új termékcsoportok:

Személyszállítási szolgáltatások

Játékok és játékszerek

Fűtőrendszer (szobai)

Kiskereskedelmi szolgáltatások

Bevásárlótáskák

Toalettcikkek

Szemeteszsákok

Ragasztók

Vízmelegítő rendszerek

Építőelemek, beleértve a szigetelőelemeket is

Gumiabroncsok

Elektromos háztartási kisgépek

Egészségügyi termékek

Autómosó szolgáltatások

Bőrtermékek, beleértve a kesztyűket

Vegytisztítási szolgáltatások

Építőipari szolgáltatások

Fénymásolók

Társadalmi felelősséget vállaló befektetési alapok

Gépészeti javítási szolgáltatások

Edények

Szállítási szolgáltatások

Légkondicionálók

(1) Ki kell hangsúlyozni, hogy a lista az 1980/2000/EK rendelet 5. cikke szerinti nem teljes lista. A Bizottság bármikor meghatalmazást adhat az EUÖB számára egy az I. mellékletben nem szereplő termékcsoport ökológiai kritériumainak, valamint az értékelési és ellenőrzési követelményeinek kidolgozását és időszakos felülvizsgálatát. A listát a módosított munkaterv érvényessége alatt is felülvizsgálhatják (az 1980/2000/EK rendelet 17. cikkében meghatározott eljárás szerint), és ahhoz új termékcsoportokat is adhatnak.

Top