JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló keretmegállapodáshoz a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

(a továbbiakban: a tagállamok) képviseletében az Európai Unió Tanácsa, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: a Közösség) képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság,

egyrészről, és

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG

másrészről,

MIVEL az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló keretmegállapodást (a továbbiakban: a keretmegállapodás) 1996. október 28-án Luxembourgban aláírták, és az 2001. április 1-jén hatályba lépett;

MIVEL a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést és okmányt 2003. április 16-án Athénban aláírták, és azok 2004. május 1-jén hatályba léptek;

MIVEL a 2003. évi csatlakozási okmány 6. cikkének (2) bekezdése szerint az Európai Unió új tagállamainak a keretmegállapodáshoz történő csatlakozásáról egy, a keretmegállapodáshoz csatolandó jegyzőkönyvben kell megállapodni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.cikk

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a keretmegállapodás szerződő feleivé válnak, és a többi tagállammal azonos módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, a politikai párbeszédről szóló együttes nyilatkozat és az egyoldalú nyilatkozatok szövegét.

2.cikk

Ez a jegyzőkönyv szerves részét képezi a keretmegállapodásnak.

3.cikk

(1)   Ezt a jegyzőkönyvet a Közösség, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa és a Koreai Köztársaság – belső rendelkezéseikkel összhangban – jóváhagyják.

(2)   Ez a jegyzőkönyv azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a szerződő Felek értesítették egymást az előző bekezdésben említett jóváhagyási eljárás lezárultáról.

4.cikk

A 3. cikkben előírt értesítést a Koreai Köztársaság külügyi és kereskedelmi minisztériumának, illetőleg az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának kell megküldeni.

5.cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint koreai nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

6.cikk

A keretmegállapodás (1) szövegéből – beleértve a politikai párbeszédről szóló együttes nyilatkozatot és az egyoldalú nyilatkozatok szövegét – cseh, észt, magyar, lett, litván, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelvű változat készül; ezek az eredeti szövegekkel azonos módon hitelesek.

---

(1)  A megállapodásnak az Európai Unió 11 hivatalos nyelvén (spanyol, dán, német, görög, angol, francia, olasz, holland, portugál, finn, svéd) elkészített változatát a Hivatalos Lap következő számában tették közzé: HL L 90., 2001.3.30., 46. o. A cseh, észt, lett, litván, magyar, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelvi változatok e Hivatalos Lapban jelentek meg.

KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés felei, a továbbiakban: tagállamok, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

egyrészről, és

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

FIGYELEMBE VÉVE a Koreai Köztársaság, az Európai Közösség és tagállamai közötti, hagyományos baráti kapcsolatokat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok iránt,

MEGERŐSÍTVE azon szándékukat, hogy közös értékrenden és törekvéseken alapuló, rendszeres politikai párbeszédet alakítsanak ki az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között,

FELISMERVE az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) jelentős szerepét általában a nemzetközi kereskedelem, és különösen a kétoldalú kereskedelem előmozdításában, valamint hogy a Koreai Köztársaság és az Európai Közösség egyformán elkötelezettek a szabad kereskedelem és a piacgazdaság elvei iránt, amelyeken az említett egyezmény alapul,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy mind a Koreai Köztársaság, mind az Európai Közösség és tagállamai elkötelezték magukat a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény megerősítéséből eredő kötelezettségvállalások teljes körű teljesítése mellett,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy szükséges hozzájárulni a GATT Uruguay Forduló eredményeinek teljes körű megvalósításához, és hogy szükséges a nemzetközi kereskedelem szabályainak átlátható és megkülönböztetéstől mentes alkalmazása,

FELISMERVE a Felek között fennálló kapcsolat megerősítésének fontosságát, az együttműködés fokozásának szándékával, valamint közös akaratukat a közös érdekű területeken lévő kapcsolataik megszilárdítására, elmélyítésére és kiterjesztésére, az egyenlőség, a megkülönböztetéstől való mentesség, a természetes környezet védelme és a kölcsönös előnyök alapján,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fenntartható növekedéshez és a kereskedelem kiterjesztéséhez, valamint a közös érdekű különböző területeken a gazdasági együttműködéshez,

MEGGYŐZŐDVE, hogy a Felek számára előnyös a kapcsolatok intézményesítése és a gazdasági együttműködés létrehozása, mivel az ilyen együttműködés elősegítené a kereskedelem és a befektetések további fejlődését,

TUDATÁBAN a közvetlenül érintett természetes és jogi személyeknek az együttműködésbe való bevonása fontosságának, különös tekintettel a gazdasági szereplőkre és az őket képviselő testületekre,

A BELGA KIRÁLYSÁG:

Erik DERYCKE

külügyminisztert,

A DÁN KIRÁLYSÁG:

Niels HELVEG PETERSEN

külügyminisztert,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG:

Werner HOYER

külügyi államminisztert,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG:

Georgios PAPANDREOU

helyettes külügyminisztert,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG:

Abel MATUTES

külügyminisztert,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG:

Michel BARNIER

európai ügyekért felelős minisztert,

ÍRORSZÁG:

Gay MITCHELL

európai ügyekért felelős államminisztert, miniszterelnöki hivatal (Department of the Taoiseach),

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG:

Lamberto DINI

külügyminisztert,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG:

Jacques F. POOS

külügyminisztert,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG:

Hans VAN MIERLO

külügyminisztert,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG:

Wolfgang SCHÜSSEL

szövetségi külügyminisztert,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG:

Jaime GAMA

külügyminisztert,

A FINN KÖZTÁRSASÁG:

Tarja HALONEN

külügyminisztert,

A SVÉD KIRÁLYSÁG:

Lena HJELM-WALLÉN

külügyminisztert,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA:

David DAVIS

külügyi és nemzetközösségi államminisztert,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG:

Dick SPRING

külügyminisztert (Írország),

Az Európai Unió Tanácsának hivatalban lévő elnökét,

Sir Leon BRITTAN

Az Európai Közösségek Bizottságának alelnökét,

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG:

Ro-Myung GONG

külügyminisztert,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az együttműködés alapja

A demokratikus elvek és az emberi jogok tisztelete, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározottak szerint, a Felek bel- és nemzetközi politikájának ösztönzője, és e megállapodás alapvetően fontos részét képezi.

2. cikk

Az együttműködés céljai

Az együttműködés fokozása céljából a Felek vállalják gazdasági kapcsolataik további fejlesztését. Erőfeszítéseik elsősorban a következőkre irányulnak:

a)	a kereskedelem növelésére és kiterjesztésére, valamint a kereskedelempolitikai együttműködés létrehozására a kölcsönös előnyök érdekében;

b)	gazdasági együttműködés létrehozására a közös érdekű területeken, ideértve a tudományos és műszaki, valamint az ipari együttműködést;

c)	a vállalkozások közötti együttműködés megkönnyítésére a befektetések elősegítésével mindkét oldalon, valamint a kölcsönös megértés előmozdításával.

3. cikk

Politikai párbeszéd

Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amely közös értékrenden és törekvéseken alapul. A párbeszédre az Európai Unió és a Koreai Köztársaság e tárgyra vonatkozó együttes nyilatkozatában megállapodott eljárásoknak megfelelően kerül sor.

4. cikk

A legnagyobb kedvezmény elve

A Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) élvezett jogaikkal és vállalt kötelezettségeikkel összhangban a Felek vállalják, hogy biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét.

5. cikk

Kereskedelmi együttműködés

1.   A Felek vállalják, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalmuk növelését és kiterjesztését előmozdítják a lehető legmagasabb szintre és kölcsönös előnyükre.

A Felek vállalják, hogy javítják a piacrajutási feltételeket. Biztosítják, hogy a vámtételek a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelően kerüljenek megállapításra, figyelembe véve különböző tényezőket, ideértve az egyik Fél belföldi piaci helyzetét és a másik Fél exportérdekeltségeit. Vállalják, hogy törekednek a kereskedelmi akadályok megszüntetésére, különösen a nem vámjellegű akadályok időben történő megszüntetésével, és az átláthatóságot javító intézkedések meghozatalával, tekintettel arra a munkára, amelyet nemzetközi szervezetek végeznek e területen.

2.   A Felek lépéseket tesznek olyan politika folytatására, amely a következőkre irányul:

a)	többoldalú és kétoldalú együttműködés a mindkét Fél érdekeit érintő kereskedelem fejlesztésével összefüggő kérdések rendezésére, ideértve a WTO jövőbeni eljárásait. E célból nemzetközi szintű és kétoldalú együttműködést vállalnak a közös érdekű kereskedelmi problémák megoldásában;

b)	a gazdasági szereplők közötti információcsere és a vállalkozások közötti ipari együttműködés előmozdítása a meglévő kereskedelmi forgalom bővítése és növelése érdekében;

c)	a kereskedelem fejlődésének elősegítésére alkalmas kereskedelemfejlesztési intézkedések tanulmányozása és ajánlása;

d)	az Európai Közösség, annak tagállamai, valamint Korea illetékes vámhatóságai közötti együttműködés elősegítése;

e)	az ipari, mezőgazdasági és halászati termékek piacra jutásának javítása;

f)	a szolgáltatások, mint például a pénzügyi és távközlési szolgáltatások piacra jutásának javítása;

g)	az együttműködés erősítése a szabványok és a műszaki szabályok területén;

h)	a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon hatékony oltalmazása;

i)	kereskedelmi és befektetési célú látogatások szervezése;

j)	általános és szakipari vásárok szervezése.

3.   A Felek elősegítik a gazdasági tevékenységek tisztességes piaci versenyét a vonatkozó törvényeik és rendelkezéseik maradéktalan érvényesítésével.

4.   A WTO közbeszerzésekről szóló megállapodása alapján vállalt kötelezettségeikkel összhangban a Felek megkülönböztetéstől mentesen és kölcsönösen biztosítják a beszerzési szerződésekben való részvételt.

Folytatják megbeszéléseiket beszerzési piacaik további kölcsönös megnyitásával kapcsolatban más gazdasági ágazatokban is, mint például a távközlési beszerzési piacon.

6. cikk

Mezőgazdaság és halászat

1.   A Felek megállapodnak, hogy ösztönzik az együttműködést a mezőgazdaság és a halászat területén, ideértve a kertészeti, valamint a tengeri növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokat is. A Felek az egymás mezőgazdasági és halászati politikájáról folytatott megbeszélések alapján a következőket tanulmányozzák:

a)	a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének növelési lehetőségeit;

b)	az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a környezetvédelmi intézkedések kereskedelemre gyakorolt hatását;

c)	a mezőgazdaság és a vidéki környezet közötti kapcsolatot;

d)	a mezőgazdaság és a halászat területén végzett kutatást, ideértve a kertészetet és a tengeri növénytermesztést és állattenyésztést is.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóipar termékeire és szolgáltatásaira.

3.   A Felek vállalják, hogy eleget tesznek a WTO állat- és növény-egészségügyi intézkedéseiről szóló megállapodás feltételeinek, és hajlandóak konzultációkat kezdeni, amennyiben ezt bármelyik Fél kéri, hogy megvitassák a másik Fél által az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazására és harmonizálására vonatkozóan előterjesztett javaslatokat, figyelembe véve olyan nemzetközi szervezetek, mint például az OIE, az IPPC és a Codex Alimentarius által megállapított szabványok meglétét.

7. cikk

Tengeri szállítás

1.   A Felek vállalják, hogy törekednek arra, hogy a nemzetközi tengeri piachoz és kereskedelemhez korlátlan hozzáférést biztosítsanak, a tisztességes kereskedelemi verseny alapján, e cikk rendelkezéseivel összhangban.

a)

Az említett rendelkezés nem sérti az Egyesült Nemzetek vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló egyezményéből eredő, e megállapodás valamelyik Szerződő Felére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait.

b)

A Felek megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelme számára tisztességes és versenyen alapuló környezetet hoznak létre. Tekintetbe véve e kötelezettségvállalást, a Koreai Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket a koreai lobogó alatt közlekedő hajók tekintetében érvényben lévő, kijelölt ömlesztett árukra vonatkozó rakománymegosztás fokozatos lebontására egy átmeneti időszak alatt, amely 1998. december 31-én ér véget.

2.   Az (1) bekezdésben megfogalmazott cél megvalósítása érdekében a Felek:

a)

tartózkodnak a rakománymegosztási záradékok felvételétől a tagsággal nem rendelkező országokkal a jövőben kötendő, száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelmére, valamint vonalhajózási kereskedelemre vonatkozó kétoldalú megállapodásokba, kivéve ha rendkívüli körülmények esetén, a vonalhajózási kereskedelem tekintetében e megállapodás valamelyik Szerződő Fele hajózási társaságainak nem nyílna tényleges lehetősége a szóban forgó, tagsággal nem rendelkező országgal folytatott kereskedelembe való bekapcsolódásra;

b)

e megállapodás érvénybelépését követően tartózkodnak olyan adminisztratív, műszaki és jogi intézkedések végrehajtásától, amelyeknek megkülönböztető hatásuk lenne a saját állampolgáraik vagy társaságaik és a másik Fél állampolgárai vagy társaságai között a nemzetközi tengeri szállítás területén nyújtott szolgáltatásokban;

c)

a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat saját hajóikkal azonos elbánásban részesítik, tekintettel a nemzetközi kereskedelmi forgalom számára nyitva álló kikötőkhöz való hozzáférésre, a kikötők infrastruktúrájának és kiegészítő hajózási szolgáltatásainak igénybevételére, valamint a kapcsolódó díjakra és költségekre, a vámszervekhez való hozzáférésre és a ki- és berakodáshoz szükséges kikötési terület és létesítmények kijelölésére.

3.   E cikk alkalmazásában a nemzetközi tengeri hajózási piachoz való hozzáférés tartalmazza, többek között, bármely Fél nemzetközi tengeri szállítóinak jogát ahhoz, hogy háztól házig történő szállítást biztosítsanak egy tengeri szakasz igénybevételével, és hogy e célból közvetlenül szerződjenek a másik Fél területén működő, helyi, nem tengeri szállítókkal, az ezen egyéb szállítási módok által érintett áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti korlátozások sérelme nélkül.

4.   E cikk rendelkezései az Európai Közösség társaságaira és koreai társaságokra vonatkoznak. E cikk rendelkezéseinek kedvezményezettjei továbbá az Európai Közösségen vagy a Koreai Köztársaságon kívül alapított olyan hajózási társaságok, amelyeket valamely tagállam állampolgárai vagy a Koreai Köztársaság állampolgárai irányítanak, amennyiben hajóikat a szóban forgó tagállamban vagy a Koreai Köztársaságban az illető ország jogszabályaival összhangban bejegyezték.

5.   Az Európai Közösségben és a Koreai Köztársaságban végzett hajózási ügynökségi tevékenység működésének kérdéseivel, adott esetben, külön megállapodások foglalkoznak.

8. cikk

Hajóépítés

1.   A Felek megállapodnak a hajóépítés területén folytatott együttműködésben, a tisztességes és versenyző piaci feltételek megteremtése céljából, és figyelembe veszik a keresleti és kínálati viszonyok súlyos strukturális egyensúlyhiányát, valamint a világ hajóépítési iparát kedvezőtlenül befolyásoló piaci tendenciákat. Ezen okokra tekintettel, az OECD hajóépítésről szóló megállapodásával összhangban, a Felek nem fogadnak el, illetve nem hoznak olyan intézkedéseket saját hajóépítési iparuk támogatására, amely a versenyt eltorzítaná, vagy lehetőséget biztosítana hajóépítési iparuknak arra, hogy a jövőben elkerülje a nehéz helyzeteket.

2.   A Felek vállalják, hogy bármelyik Fél kérésére konzultációkat kezdenek az OECD hajóépítésről szóló megállapodásának végrehajtásával, a hajózási és a hajóépítési világpiac fejlődésére vonatkozó információcserével vagy az ágazatban felmerülő bármely más problémával kapcsolatban.

A Felek egyetértése esetén a hajóépítő ipar képviselői meghívást kaphatnak, hogy megfigyelőként vegyenek részt ilyen konzultációkban.

9. cikk

A szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdon oltalma

1.   A Felek vállalják, hogy biztosítják a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony oltalmát, ideértve az e tulajdonjogok érvényesítésére irányuló hatékony eszközök biztosítását is.

2.   A Felek vállalják, hogy a WTO szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodását legkésőbb 1996. július 1-jéig végrehajtják (1).

3.   A Felek megerősítik, hogy fontosnak tartják a szellemi tulajdonjogok oltalmával kapcsolatos többoldalú egyezményekben rögzített kötelezettségvállalásokat. A Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél előbb csatlakozzanak a mellékletben felsorolt azon egyezményekhez, amelyekhez még nem csatlakoztak.

10. cikk

Műszaki szabályok, szabványok és megfelelőségértékelés

1.   Nemzetközi kötelezettségvállalásaik sérelme nélkül, felelősségi körükön belül és jogszabályaikkal összhangban, a Felek elősegítik a nemzetközileg elismert szabványok és a megfelelőség értékelésére létrehozott rendszerek alkalmazását.

E célból különös figyelmet fordítanak az alábbiakra:

a)	információk és műszaki szakértők cseréje a szabványosítás, az akkreditáció, a mérésügy és a tanúsítás területén, valamint adott esetben közös kutatás;

b)	a megfelelő testületek és intézmények közötti kapcsolattartás elősegítése;

c)	ágazati konzultációk;

d)	együttműködés minőségirányítási feladatokban;

e)	a műszaki előírások területén az együttműködés erősítése, különösen a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodás megkötése révén, amelynek célja a kereskedelem könnyítése és az annak fejlődésére káros folyamatok elkerülése;

f)	a vonatkozó nemzetközi megállapodások keretén belül részvétel és együttműködés azzal a céllal, hogy a harmonizált szabványok elfogadását elősegítsék.

2.   A Felek biztosítják, hogy a szabványok és a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos tevékenységek nem akadályozzák szükségtelenül a kereskedelmet.

11. cikk

Konzultációk

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos információcserét.

Mindegyik Fél vállalja, hogy időben tájékoztatja a másik Felet, ha olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek megváltoztatják a másik Fél exporttevékenységét befolyásoló, a legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott behozatali vámokat.

Bármelyik Fél kérhet konzultációt kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatban. Ilyen kérés esetén a konzultációkra a lehető legkorábbi alkalommal kerül sor abból a célból, hogy minél előbb kölcsönösen elfogadható, konstruktív megoldás szülessen.

2.   Mindegyik Fél vállalja, hogy tájékoztatja a másik Felet, ha annak termékei ellen dömpingellenes eljárást kezdeményez.

A WTO dömping- és szubvencióellenes intézkedésekről szóló megállapodásainak teljes tiszteletben tartása mellett a Felek jóindulattal vizsgálják bármely Félnek a dömping- és szubvencióellenes eljárásokkal összefüggésben tett előterjesztéseit, és megfelelő alkalmat biztosítanak a konzultációkra.

3.   A Felek megállapodnak, hogy e megállapodás végrehajtása során felmerülő bármilyen vita esetén konzultálnak egymással. Ha bármelyik Fél ilyen konzultációt kér, arra a lehető legkorábbi időpontban kerül sor. A konzultációt kérő Fél a helyzet részletes vizsgálatához szükséges minden információval ellátja a másik Felet. A konzultációkon erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelmi viták lehető leggyorsabb rendezésére.

4.   E cikk előírásai semmilyen módon nem sérthetik sem bármely Félnek a kereskedelmi intézkedések elfogadásával és módosításával kapcsolatos belső eljárásait, sem a WTO megállapodásaiban előírt, értesítésre, konzultációra és vitarendezésre vonatkozó eljárásokat.

12. cikk

Gazdasági és ipari együttműködés

1.   A Felek, figyelembe véve közös érdekeiket, valamint gazdaságpolitikájukat és célkitűzéseiket, támogatják a gazdasági és ipari együttműködést minden olyan területen, amelyet arra alkalmasnak találnak.

2.   Az együttműködés célkitűzései különösen a következők:

—	a gazdasági szereplők közötti információcsere elősegítése, a meglévő hálózatok fejlesztése és javítása, biztosítva eközben a személyes adatok megfelelő védelmét,

—	információcsere megteremtése az együttműködés feltételeiről minden szolgáltatási területen, valamint az információs infrastruktúrában,

—	a kölcsönösen előnyös befektetések elősegítése és a befektetéseknek kedvező környezet létrehozása,

—	a gazdasági és az üzleti környezet javítása.

3.   Ennek érdekében a Felek többek között az alábbiakra törekednek:

a)	a közöttük fennálló gazdasági kapcsolatok bővítésére és erősítésére;

b)	iparág-specifikus együttműködési csatornák létrehozására;

c)	a vállalkozások közötti ipari együttműködés elősegítésére, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra;

d)	gazdaságaik fenntartható fejlődésének elősegítésére;

e)	olyan termelési módok támogatására, amelyek nem károsítják a környezetet;

f)	a befektetések és a technológia áramlásának ösztönzésére;

g)	egymás üzleti környezetének jobb megértésére és megismerésére.

13. cikk

Kábítószerek és pénzmosás

1.   A Felek együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott előállításának, ellátásának és forgalmazásának megakadályozására irányuló politikák és eljárások eredményességének és hatékonyságának növelésében, ideértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószerek iránti kereslet megelőzését és csökkentését. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.

2.   A Felek megállapodnak, hogy komoly erőfeszítések és együttműködés szükséges annak érdekében, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszereik felhasználását általában a bűncselekményekből és különösen a kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásában.

Az együttműködés célja e területen a pénzmosási tevékenység elleni megfelelő normák létrehozása, figyelembe véve a nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Cselekvés Munkacsoport (FATF) által elfogadottakat.

14. cikk

Együttműködés a tudomány és a technológia területén

1.   A Felek vállalják, hogy közös érdekeiknek és tudománypolitikai céljaiknak megfelelően, előmozdítják az együttműködést a tudomány és a technológia területén. Ennek érdekében a Felek különösen az alábbiakat ösztönzik:

—	az információ és know-how cseréjét a tudomány és a technológia területén,

—	a kutatási és technológiai fejlesztési politikáik kidolgozásáról és végrehajtásáról folytatott párbeszédet,

—	az együttműködést az informatika területén, valamint azokban a technológiákban és iparágakban, amelyek az interoperabilitást biztosítják a globális információs társadalom számára,

—	az együttműködést az energiaágazatban és a környezetvédelem területén,

—	az együttműködést a tudomány és a technológia közös érdekű ágazataiban.

2.   Saját politikáik megvalósítása érdekében a Felek, többek között, az alábbiakra törekednek:

—	az energia, a környezetvédelem, a távközlés és az informatika, valamint az informatikai ipar területén végzett kutatási programokkal kapcsolatos információk cseréje,

—	tudósok képzésének elősegítése megfelelő eszközökkel,

—	a kölcsönös előnyökön alapuló technológiaátadás elősegítése,

—	közös szervezésű szemináriumok mindkét Fél vezető tudósainak összehozására, és

—	mindkét Fél részéről a kutatók támogatása abban, hogy közös érdekű területeken közös kutatást végezzenek.

3.   A Felek megállapodnak, hogy a tudomány és a technológia területén folytatott minden együttműködés és együttes fellépés a viszonosság elvén történik.

A Felek megállapodnak, hogy az együttműködés eredményeként keletkező információkat és szellemi tulajdonokat hatékonyan oltalmazzák minden visszaéléstől, vagy attól, hogy a jogos tulajdonosokon kívül mások illetéktelenül felhasználják.

Amennyiben az egyik Fél intézménye, testülete vagy vállalkozása a másik Fél meghatározott kutatási és technológiai fejlesztési programjaiban, mint például az Európai Közösség általános keretprogramja alapján létrehozott programok, részt vesz, a részvétel, valamint a részvétel eredményeként szerzett ismeretek terjesztése és hasznosítása a másik Fél által megállapított általános szabályoknak megfelelően történik.

4.   A Felek konzultációk segítségével döntik el, hogy az együttműködés során mely területek élveznek elsőbbséget. Az előző bekezdésre is figyelemmel ösztönzik a magánszektorban lévő intézmények, testületek és vállalkozások részvételét a közös érdekű együttműködésben és speciális kutatási programokban.

15. cikk

Együttműködés környezetvédelmi ügyekben

A Felek együttműködésen alapuló kapcsolatokat alakítanak ki a környezet védelme és megőrzése céljából. Ez az együttműködés az alábbiakat tartalmazza:

—	az Európai Bizottság érintett tisztviselői és a Koreai Köztársaság érintett hatóságai közötti információcsere a környezetvédelmi politikákról és ezek végrehajtásáról,

—	környezetvédelmi szempontból megbízható technológiákkal kapcsolatos információcsere,

—	személyzet cseréje,

—

környezetvédelmi kérdésekben folytatott együttműködés elősegítése, amelyeket olyan nemzetközi fórumokon tárgyalnak, amelyeken az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság is részt vesz, különös tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságára és más fórumokra, ahol a környezetre vonatkozó nemzetközi egyezményeket vitatják meg,

—	a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos gyakorlat megvitatása, különös tekintettel az Agenda 21 végrehajtásában, valamint az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Konferenciájának (UNCED) végrehajtás-ellenőrző tevékenységében folytatott együttműködésre,

—	közös környezetvédelmi projektekben folytatott együttműködés.

16. cikk

Energia

A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági és társadalmi fejlődésben, és saját illetékességi körükön belül hajlandók az együttműködés növelésére e területen. Az együttműködés célkitűzései a következők:

—	a piacgazdaság elvének támogatása a fogyasztói árak piaci elveknek megfelelő megállapítása során,

—	az energiaellátás terjesztése,

—	új és megújítható energiaforrások kifejlesztése,

—	az energiafelhasználás ésszerűsítése, nevezetesen a keresletoldali befolyásolás előmozdítása révén, és

—	a lehető legjobb feltételek megteremtésének támogatása a technológiaátadás számára, a hatékony energiafelhasználás érdekében.

E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják közös tanulmányok elkészítését és a közös kutatást, valamint az energiatervezésért felelős irányító személyek közötti kapcsolattartást.

17. cikk

Együttműködés a kultúra, az információ és a kommunikáció területén

A Felek vállalják, hogy együttműködést teremtenek az információ és a kommunikáció területén egymás jobb megértésének érdekében, figyelembe véve egymással fennálló kapcsolataik kulturális dimenzióját.

Ezen intézkedések különösen az alábbi formákat ölthetik:

—	a közös érdekű kulturális és információs kérdésekkel kapcsolatos információcsere,

—	kulturális rendezvények szervezése,

—	kulturális cserekapcsolatok, valamint

—	felsőoktatási cserekapcsolatok.

18. cikk

Együttműködés a tagsággal nem rendelkező országok fejlesztésében

A Felek megállapodnak, hogy kicserélik információikat fejlesztési támogatási politikáikkal kapcsolatban, azzal a céllal, hogy rendszeres párbeszédet alakítsanak ki e politikák célkitűzéseiről és a tagsággal nem rendelkező országokban működő fejlesztési támogatási programjaikról. Megvizsgálják, hogy az együttműködés elmélyítése mennyire kivitelezhető, a vonatkozó jogszabályaikkal és a programok megvalósítására érvényes feltételekkel összhangban.

19. cikk

Vegyes bizottság

1.   E megállapodás alapján a Felek vegyes bizottságot hoznak létre, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből és az Európai Bizottság képviselőiből, másrészről a Koreai Köztársaság képviselőiből áll. A bizottság konzultációkat tart a megállapodás végrehajtásának megkönnyítése és általános céljainak előmozdítása érdekében.

2.   A vegyes bizottság:

—	biztosítja a megállapodás megfelelő működését,

—	tanulmányozza a két Fél közötti kereskedelem és együttműködés fejlődését,

—	megfelelő módszereket kutat fel a megállapodás által érintett területeken esetleg felmerülő nehézségek megelőzésére,

—	lehetőségeket kutat fel a kereskedelem fejlesztésére és bővítésére,

—	véleményt cserél és javaslatokat tesz bármely közös érdekű kereskedelmi és együttműködési kérdésben, ideértve a jövőbeni cselekvést és a kivitelezéséhez rendelkezésre álló erőforrásokat,

—	megfelelő javaslatokat tesz a kereskedelem és az együttműködés bővítésének támogatására, figyelembe véve a javasolt intézkedések összehangolásának szükségességét.

3.   A vegyes bizottság általában évente egyszer ülésezik, felváltva Brüsszelben és Szöulban. Bármelyik Fél kérésére a bizottság rendkívüli ülést tart. A vegyes bizottság elnöki tisztét a két Fél felváltva látja el.

4.   A vegyes bizottság szakosodott albizottságokat hozhat létre, feladatai elvégzésének segítésére. Ezen albizottságok tevékenységükről részletesen beszámolnak a vegyes bizottságnak annak minden ülésén.

20. cikk

Meghatározás

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az Európai Közösséget vagy tagállamait, illetve az Európai Közösséget és tagállamait jelenti, a hatáskörüknek megfelelően, valamint másrészről a Koreai Köztársaságot jelenti.

21. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1.   E megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek az e célból szükséges jogi eljárások befejezéséről értesítették egymást.

1.   E megállapodást ötéves időszakra kötötték. Időbeli hatálya hallgatólagosan évente meghosszabbodik, kivéve ha valamelyik Fél hat hónappal a lejárta előtt írásban felmondja.

22. cikk

Értesítések

A 21. cikknek megfelelő értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárának, illetve a Koreai Köztársaság külügyminisztériumának kell megküldeni.

23. cikk

A megállapodás nem teljesítése

Ha bármely Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem tett eleget a megállapodásban vállalt valamely kötelezettségének, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően, kivéve a különösen sürgős eseteket, ellátja a másik Felet minden lényeges információval, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához, hogy mindkét Fél számára megfelelő megoldás szülessen. Az intézkedés kiválasztásában elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, konzultálni kell róluk.

24. cikk

Jövőbeni változások

A Felek, kölcsönös megállapodás alapján, kiterjeszthetik e megállapodás hatályát az együttműködés szintjének emelése érdekében, és kiegészíthetik meghatározott ágazatokról vagy tevékenységekről szóló megállapodásokkal.

A megállapodás végrehajtása tekintetében bármelyik Fél javaslatokat terjeszthet elő az együttműködés kiterjesztésére vonatkozóan, figyelembe véve az alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

25. cikk

Nyilatkozatok és melléklet

Az e megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozatok és a melléklet a megállapodás szerves részét képezik.

26. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Koreai Köztársaság területén.

27. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, valamint koreai nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

---

(1)  A Koreai Köztársaság esetében kivétel az agrokémiai igazgatási törvény, amely 1997. január 1-jén lép hatályba, és a magról nevelt növények neveléséről szóló törvény (és a földrajzi jelzések oltalmáról szóló törvény) 1998. július 1-jéig, a jogalkotási eljárásra is figyelemmel.