6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/3

(1)

A nyomelemek csoportjába tartozó számos takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról szóló, 2003. július 25-i 1334/2003/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a cink-oxid legnagyobb ólomtartalmát és az egyes adalékanyagok állandó és ideiglenes engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új felhasználásainak engedélyezéséről szóló, 2004. december 16-i 2148/2004/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a vulkáni eredetű klinoptilolit legnagyobb ólomtartalmát.

(2)

A 2005/87/EK bizottsági irányelvvel (4) módosított, a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) meghatározza a legnagyobb ólomtartalmat a nyomelemek összetevőinek funkcionális csoportjába tartozó adalékanyagok, beleértve a cink-oxidot, valamint a kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjába tartozó adalékanyagok, beleértve a vulkáni eredetű klinoptilolitot, esetében. Mivel a nagyobb érthetőség érdekében a nemkívánatos anyagokra vonatkozó szabályokat egységes szövegbe kell foglalni, helyénvaló a megfelelő hivatkozásoknak az 1334/2003/EK és a 2148/2004/EK rendeletből való elhagyása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/4

(1)

Az 1864/2004/EK bizottsági rendelet (1) a harmadik országokból importált tartósított gombára vámkontingenseket nyit meg és megállapítja az azok kezelésére vonatkozó szabályokat.

(2)

Az 1864/2004/EK rendelet átmeneti intézkedésekről rendelkezik annak érdekében, hogy a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában (a továbbiakban: „új tagállamok”) működő importőrök részesülhessenek a kontingensek előnyeiből. Az intézkedések célja, hogy különbséget tegyenek az új tagállamok hagyományos és új importőrei között, és kiigazítsák azokat a mennyiségeket, amelyekre az új tagállamok hagyományos importőrei által benyújtott engedélykérelmek vonatkozhatnak, annak érdekében, hogy ezek az importőrök részesülhessenek a rendszer előnyeiből.

(3)

A kibővült közösségi piac folyamatos ellátásának biztosítása érdekében, figyelembe véve az ellátás gazdasági feltételeit az új tagállamokban az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően, egy autonóm és átmeneti importvámkontingest kell megnyitni a 0711 51 00, 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kód alá sorolt, Agaricus nemhez tartozó fajokból készített tartósított gombára vonatkozóan.

(4)

Az új kontingensnek átmenetinek kell lennie, és nem határozhatja meg előre az új tagállamok csatlakozása következtében a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott tárgyalások eredményét.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

—

95 % a hagyományos importőrök számára,

—

5 % az új importőrök számára.

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/8

(1)

Az 565/2002/EK bizottsági rendelet (1) megállapította a vámkontingensek kezelési módját, és bevezette a harmadik országokból behozott fokhagymára vonatkozó származási bizonyítványok rendszerét.

(2)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása következtében az 565/2002/EK rendeletre alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 3-i 228/2004/EK bizottsági rendelet (2) intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik ezen országok (továbbiakban: „új tagállamok”) importőrei számára, hogy részesüljenek az 565/2002/EK rendeletben meghatározott előnyökből. Az adott intézkedések célja, hogy különbséget tegyenek az új tagállamok hagyományos és új importőrei között, és hogy kiigazítsák a referenciamennyiség fogalmát annak érdekében, hogy ezek az importőrök részesüljenek e rendszer előnyeiből.

(3)

A kibővült közösségi piac folyamatos ellátása érdekében, figyelembe véve az új tagállamokban azok Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően fennálló gazdasági ellátás feltételeit, egy autonóm és átmeneti import vámkontingenst kell megnyitni a 0703 20 00 KN-kód alá tartozó friss vagy fagyasztott fokhagymára vonatkozóan.

(4)

Az új kontingensnek átmenetinek kell lennie, és nem érintheti az új tagállamok csatlakozását követően a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott tárgyalások eredményeit.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

—

70 % a hagyományos importőrök számára,

—

30 % az új importőrök számára.

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/12

(1)

A 2005. november 25-től alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, és a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 1928/2005/EK rendelete (2) rögzíti.

(2)

Az 1928/2005/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi információkra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/14

(1)

A 4088/87/EGK rendelet 2. cikk (2) bekezdése, illetve 3. cikke előírja, hogy a nagyvirágú rózsára, a kisvirágú rózsára, az egy virágból álló (virágos) szegfűre és a több virágból álló (virágos szárú) szegfűre vonatkozó közösségi importárat és közösségi termelői árat tizenöt naponta kell meghatározni, és az így megállapított árak két hétig alkalmazandók. A Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból és a Gázai övezetből származó egyes virágok Közösségbe történő behozatalára vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló, 1988. március 17-i 700/88/EGK bizottsági rendelet (2) 1b. cikke értelmében ezeket az árakat kéthetes időszakokra kell megállapítani a tagállamok által közölt súlyozott árak alapján.

(2)

Az alkalmazandó vám meghatározása érdekében fontos, hogy ezeket az árakat késedelem nélkül határozzák meg.

(3)

Minthogy Ciprus 2004. május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz, a továbbiakban nincs helye importár megállapításának ezen ország tekintetében.

(4)

Hasonlóképpen, figyelembe veendő az Európai Közösség és Izrael Állam között a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről és az EK-Izrael társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/917/EK tanácsi határozattal (3), az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről és az EK-Marokkó társulási megállapodás 1. és 3. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/914/EK tanácsi határozattal (4), valamint az Európai Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között levélváltás formájában létrejött, kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az Európai Közösség és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti ideiglenes társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének felváltásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló 2004. december 22-i tanácsi határozattal (5) jóváhagyott megállapodásokat, a jövőben nincs helye importár megállapításának Izrael, Marokkó, Ciszjordánia, illetve a Gázai övezet tekintetében sem.

(5)

Ezeket az intézkedéseket az Élőnövény- és Virágpiaci Irányítóbizottság ülései közötti idõszakban a Bizottságnak kell meghoznia,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/16

(1)

A 2002/32/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy tilos azon takarmányozásra szánt termékek használata, amelyek az I. mellékletben meghatározott legnagyobb szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2)

A 2002/32/EK irányelv elfogadásakor a Bizottság bejelentette, hogy az irányelv I. mellékletében megállapított előírásokat az újabb tudományos kockázatelemzések alapján, és a szennyezett nem megfelelő termékek – bármilyen hígításban – takarmányozásra való felhasználásának tilalmát figyelembe véve később felülvizsgálják.

(3)

A Bizottság kérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete 2005. február 2-án szakvéleményt fogadott el a kamfeklórt mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagot illetően.

(4)

A kamfeklór egy nem felszívódó rovarirtószer, amelynek a használatát a világ legtöbb részén betiltották. A kamfeklór-keverékek bonyolult összetételűek, legalább 202 különböző azonosított kongenerrel (kongenerek = egy vegyületcsalád tagjai). Tekintve, hogy nehezen bomlik le, valamint kémiai tulajdonságai miatt, a kamfeklór továbbra is jelen van a környezetben.

(5)

Míg a technikai keverékekben meghatározó összetevőként jelenlévő kongenerek közül néhány (mint például a CHB 32) biológiailag viszonylag gyorsan átalakul, mások (mint például a CHB 26, a CHB 50 és a CHB 62) nehezebben bomlanak le és biológiai felhalmozódásuk jelentős az élelmiszerláncban. A CHB 26, CHB 50 és CHB 62 kongenerek használhatók a kamfeklór-szennyezettség indikátoraként. A CHB 32 alkalmas a rövid idővel korábban történt szennyezés indikációjára és felhasználható az esetleg rosszhiszeműen alkalmazott gyakorlat kimutatására szolgáló ellenőrző programokban.

(6)

Az állatok kamfeklór-expozíciójának fő forrása a halolaj és a halliszt. A haltáplálékok (főleg a húsevő fajok esetében) jelentős mennyiségű hallisztet és halolajat tartalmazhatnak. Más állatok esetében a halliszt felhasználása csekély, így a takarmány miatti expozíciójuk is kisebb.

(7)

A halak a legérzékenyebbek a kamfeklór-mérgezésre. A kamfeklór nagy mennyiségben kerül át a zsíros halak fogyasztható szöveteibe, míg más haszonállatoknál ez kisebb. Az emberi expozíció fő forrását a halak jelentik, különösen a lipidekben gazdag fajok, ugyanakkor más források kevésbé jelentősek.

(8)

Helyénvaló a kamfeklór tekintetében az összes takarmányra vonatkozó jelenlegi általános legnagyobb szintet felváltani a halolajban, hallisztben és haltáplálékban lévő kamfeklórra vonatkozó legnagyobb szinttel, biztosítandó, hogy ezek a termékek ne jelentsenek veszélyt az emberi és az állati egészségre. Az élelmiszer-biztonság javult annak köszönhetően, hogy a halak által közvetlenül felvett táplálékban a kamfeklór-szint jelentősen csökkent, és további javulás várható a kamfeklór-expozíció fő forrásaként azonosított, állati takarmányozásra szánt termékek célzott szabályozásának végrehajtásával.

(9)

A kamfeklórra megadott jelenlegi általános legnagyobb szint nem tükrözi a halolajban lévő jelenlegi normál háttérszennyezettséget. Helyénvaló egy legnagyobb szint meghatározása a halolajra, figyelembe véve a háttérszinteket, úgy, hogy ne kerüljön veszélybe az állatok egészsége és a közegészség. Ezt a legnagyobb szintet később felül kell vizsgálni a mentesítési eljárások szélesebb körére való szükséges alkalmazásának fényében.

(10)

A 2002/32/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/19

(1)

A 2002/32/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy tilos azon takarmányozásra szánt termékek használata, amelyek az I. mellékletben meghatározott legnagyobb szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2)

A 2002/32/EK irányelv elfogadásakor a Bizottság bejelentette, hogy az irányelv I. mellékletében megállapított előírásokat a tudományos kockázatelemzések alapján és a nem megfelelő takarmányozásra szánt termékek bármilyen hígítása tilalmának figyelembevételével vizsgálják majd felül.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszerláncban található szennyezésekkel foglalkozó tudományos testülete a Bizottság kérésére 2004. június 2-án véleményt fogadott el az ólomról, mint takarmányban előforduló nemkívánatos anyagról.

(4)

Az élelmiszerek ólommal való szennyezettsége közegészségügyi jelentőségű. Az ólom bizonyos mértékig felhalmozódik a vese és a máj szöveteiben, az izomszövetek nagyon kevés ólommaradékot tartalmaznak és a tejbe történő átvitel korlátozott. Ezért az állati eredetű élelmiszerek ólom tekintetében nem tekinthetők fő veszélyforrásnak az emberek számára.

(5)

Az akut ólomtoxicitás tekintetében a szarvasmarhák és a juhok tűnnek a legérzékenyebb állatfajnak. Jelentések érkeztek egyedi mérgezésekről, amelyek szennyezett területekről származó takarmány-alapanyag elfogyasztásából vagy ólom-források véletlen lenyeléséből erednek. Az Európai Unióban a kereskedelmi takarmány-alapanyagokban talált értékek azonban nem váltják ki a mérgezés klinikai tüneteit.

(6)

A takarmányozásra szánt termékekben előforduló ólom tekintetében létező jogi rendelkezések általánosságban alkalmasak annak biztosítására, hogy ezek a termékek ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az állati egészségre, illetve ne legyenek káros hatással az állattenyésztésre.

(7)

A szarvasmarhák és a juhok tűnnek a legérzékenyebb állatfajoknak, és a zöldtakarmány a napi adagjuk fő összetevője, ezért fontos a zöldtakarmányban előforduló ólom legmagasabb szintjének további lehetséges csökkentésére tekintettel felülvizsgálatról rendelkezni.

(8)

Továbbá indokolt az ólomtartalom legnagyobb szintjének meghatározása a nyomelemek, kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjához tartozó adalékanyagokban és az előkeverékekben. Az előkeverékekre meghatározott legnagyobb szint a legmagasabb ólomtartalmú adalékanyagokat veszi figyelembe és nem a különböző állatfajok ólomérzékenységét. Az állati egészség és a közegészség védelme érdekében az előkeverék gyártójának felelőssége annak biztosítása, hogy az előkeverékekre meghatározott legnagyobb szint betartásán túl az előkeverék használati utasítása összhangban legyen a kiegészítő és a teljes értékű takarmányok esetében meghatározott legnagyobb szintekkel.

(9)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszerláncban található szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete a Bizottság kérésére 2004. szeptember 22-én véleményt fogadott el a fluorról, mint takarmányban előforduló nemkívánatos anyagról.

(10)

A fluoridok főleg a csontszövetekben halmozódnak fel. Ezzel szemben az átvitel a tojást és a tejet is magában foglaló ehető szövetekbe korlátozott. Ennélfogva az állati eredetű élelmiszerekben található fluoridkoncentráció csak kis mértékben járul hozzá az emberek fluornak való kitettségéhez.

(11)

Az Európai Unióban a legelők, takarmánynövények és összetett takarmányok fluorid szintje általában alacsony, következésképpen az állatok fluoridnak való kitettsége általánosságban a káros hatásokat okozó szint alatt van. Mindazonáltal bizonyos földrajzi területeken és esetenként magas fluorid-kibocsátású ipari létesítmények közelében a fluoridnak való rendkívül magas kitettséget fogászati és csontozati rendellenességekkel hozzák összefüggésbe.

(12)

A takarmányozásra szánt termékekben előforduló fluor tekintetében létező jogi rendelkezések általánosságban alkalmasak annak biztosítására, hogy ezek a termékek ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az állati egészségre, illetve ne legyenek káros hatással az állattenyésztésre.

(13)

Az alkalmazott kivonási eljárásnak nagy befolyása van a vizsgálati eredményre és ezért indokolt a kivonási eljárás meghatározása. Bizonyítottan egyező kivonási hatékonyságú, egyenértékű eljárások alkalmazhatók.

(14)

A tengeri rákok, mint például a krill fluorszintjét módosítani kell, a táplálkozási minőség javítását és a biomassza-veszteség csökkentését szolgáló új feldolgozási technikák figyelembevétele érdekében, viszont ez szintén magasabb fluorszinteket eredményez a végtermékben.

(15)

A takarmány-adalékanyagokról szóló 70/524/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról szóló, 1984. október 26-i 84/547/EGK bizottsági irányelv (3) meghatározza a vermikulit (E561) fluortartalmának legnagyobb szintjét. A 2002/32/EK irányelv alkalmazási köre lehetőséget biztosít a takarmány-adalékanyagokban előforduló nemkívánatos anyagok legnagyobb szintjének meghatározására, és a nemkívánatos anyagokra irányadó szabályokat a nagyobb egyértelműség érdekében egyetlen szövegben kellene összefoglalni.

(16)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszerláncban található szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete a Bizottság kérésére 2004. június 2-án véleményt fogadott el a kadmiumról, mint takarmányban előforduló nemkívánatos anyagról.

(17)

Az élelmiszerek kadmiummal való szennyezettsége közegészségügyi jelentőségű. A kadmium felhalmozódása az állati szövetekben az étrendi koncentrációtól és az expozíciós időtartamtól függ. Az olyan állatok, mint a hízósertés és a baromfi rövid élettartama minimálisra csökkenti a nemkívánatos kadmiumkoncentráció kockázatát ezen állatok ehető szöveteiben. A kérődzők és a lovak azonban teljes élettartamuk alatt ki lehetnek téve a legelőkben jelenlevő kadmiumnak. Bizonyos régiókban ez a kadmium nemkívánatos felhalmozódását eredményezheti a vesékben.

(18)

A kadmium minden állatfaj számára mérgező. A legtöbb háziállat-fajnál, beleértve a legérzékenyebb fajnak tekintett sertést is, valószínűtlen erős klinikai tünetek jelentkezése, ha az étrendi kadmiumkoncentráció 5 mg/kg takarmány érték alatt marad.

(19)

A takarmányozásra szánt termékekben előforduló kadmium tekintetében fennálló jogi rendelkezések általánosságban alkalmasak annak biztosítására, hogy ezek a termékek ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az állati egészségre, illetve ne legyenek káros hatással az állattenyésztésre.

(20)

A kisállateledelek és a foszfátokon kívül egyéb ásványi eredetű takarmány-alapanyagok esetében jelenleg nincs meghatározott legnagyobb szint. Indokolt ezen állati takarmányozásra szánt termékek esetében legnagyobb szint meghatározása. Indokolt a haltápban előforduló kadmium jelenlegi legnagyobb szintjét módosítani a halolajat és hallisztet magasabb arányban tartalmazó haltáp előállítására irányuló legújabb fejlesztések figyelembevétele érdekében. Továbbá indokolt a kadmiumtartalom legnagyobb szintjének meghatározása a nyomelemek, kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjához tartozó adalékanyagokban és az előkeverékekben. Az előkeverékekre meghatározott legnagyobb szint a legmagasabb kadmiumtartalmú adalékanyagokat veszi figyelembe és nem a különböző állatfajok kadmiumérzékenységét. Az 1831/2003/EK rendelet 16. cikkének rendelkezései szerint, az állati egészség és a közegészség védelme érdekében az előkeverék gyártójának felelőssége annak biztosítása, hogy az előkeverékekre meghatározott legnagyobb szint betartásán túl az előkeverék használati utasítása összhangban legyen a kiegészítő és a teljes értékű takarmányok esetében meghatározott legnagyobb szintekkel.

(21)

Ezért a 2002/32/EK és 84/547/EGK irányelveket ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/25

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) és az euro-rendszer nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által ajánlott és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)

A Central Bank and Financial Services Authority of Ireland jelenlegi külső könyvvizsgálóinak megbízatása lejárt és nem kerül meghosszabbításra. Ezért a 2005-ös pénzügyi évtől külső könyvvizsgálót szükséges kijelölni.

(3)

A Central Bank and Financial Services Authority of Ireland a 2005-ös pénzügyi évtől a Deloitte & Touche-t választotta ki a bank új külső könyvvizsgálójaként, az EKB pedig úgy ítéli meg, hogy a könyvvizsgáló a kinevezéshez szükséges követelményeknek megfelel.

(4)

Az EKB Kormányzótanácsa azt ajánlotta, hogy a külső könyvvizsgáló megbízatása három évre szóljon és legyen meghosszabbítható.

(5)

Helyénvaló az EKB Kormányzótanácsának ajánlását követni, és az 1999/70/EK tanácsi határozatot (2) ennek megfelelően módosítani,

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/26

6.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 318/29

(1)

A KDK kormányának 2005. április 26-i hivatalos felkérése nyomán a Tanács 2005. május 2-án elfogadta a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) biztonsági ágazatának reformja keretében az Európai Unió tanács- és segítségnyújtási missziójáról szóló 2005/355/KKBP együttes fellépést (1), amely misszió az „EUSEC RD Congo” nevet viseli.

(2)

Az EUSEC RD Congo misszió célja konkrét segítségnyújtás a kongói hadsereg egységesítéséhez, valamint a biztonsági kérdések megfelelő kezeléséhez, beleértve a költségvetési és pénzügyi ellenőrzésnek és gazdálkodásnak, a katonai hivatás jogállásának, a képzésnek, a közbeszerzések odaítélésének, a számvitelnek és a pénzügyi ellenőrzésnek a területét is. Az említett együttes fellépés 2. cikke előírja, hogy az EUSEC RD Congo misszió határozza meg azon projekteket és lehetőségeket, amelyek támogatásáról az említett területen az Európai Unió és/vagy tagállamai döntést hozhatnak, valamint hogy ez a misszió segíti elő ezeknek a projekteknek és lehetőségeknek a kidolgozását.

(3)

A kongói kormány 2005. július 19-i, a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erői személyi és pénzügyi irányítási rendszerének modernizációjára vonatkozó technikai és logisztikai segítségnyújtás iránti kérelme nyomán az EUSEC RD Congo misszió kidolgozott egy, különösen a KDK védelmi minisztériuma fizetési láncának modernizációját célzó technikai segítségnyújtási programtervezetet.

(4)

A főtitkár/főképviselő 2005. november 11-én kelt levelében jelezte a kongói kormánynak az Európai Unió azon szándékát, hogy a fizetési lánc modernizációjára vonatkozóan technikai segítségnyújtási projektet hozzon létre.

(5)

A Tanács 2005. november 21-én jóváhagyta a KDK fizetési láncának modernizációjára vonatkozó technikai segítségnyújtási projekt létrehozásának általános koncepcióját. A projektet az EUSEC RD Congo misszión belüli különálló egységként kell felállítani.

(6)

A fizetési láncra vonatkozó projekt az EUSEC RD Congo – polgári jellegű – misszió megbízatásának és célkitűzéseinek körébe tartozik, de tekintettel a projekt végrehajtásának felépítésére és módjára, valamint a szükséges személyi állományra és költségvetésre, a 2005/355/EK együttes fellépést módosítani kell.

(7)

Szükséges lenne, hogy az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatásoknak megfelelően harmadik államok is részt vegyenek a projektben.

(8)

A fizetési lánc modernizációjára vonatkozó projekt keretében a KDK-ba kiküldött személyzetre az EUSEC RD Congo missziónak a már kiküldött személyzetére érvényes hatályban lévő személyzeti szabályzat rendelkezései vonatkoznak.

(9)

A projekt végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és veszélyt jelenthet a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében megállapított célkitűzéseire nézve,

1.

A 2. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben leírt megbízatás keretében egy, a KDK védelmi minisztériuma fizetési láncának modernizációjára vonatkozó technikai segítségnyújtási projekt – a továbbiakban: fizetési láncra vonatkozó projekt – jön létre a misszión belül, a projekt általános koncepciójában meghatározott feladatok teljesítése érdekében.”;

2.

A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

3.

A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Harmadik államok részvétele a fizetési láncra vonatkozó projektben

(1)   Az EU döntéshozatali autonómiájának és egységes intézményi keretének sérelme nélkül harmadik államok felkérést kaphatnak a fizetési láncra vonatkozó projektben való közreműködésre, amennyiben viselik az általuk kirendelt személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetést, a nagy kockázat elleni biztosítást, a juttatásokat, valamint a KDK-ba való beutazás és az onnan történő kiutazás költségeit, továbbá megfelelő módon hozzájárulnak a fizetési láncra vonatkozó projekt működési költségeihez.

(2)   A fizetési láncra vonatkozó projektben részt vevő harmadik államoknak a projekt mindennapi irányítását illetően ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint az EU tagállamainak.

(3)   A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy a felajánlott hozzájárulások elfogadásával kapcsolatban hozza meg a megfelelő döntéseket, és hozza létre a hozzájáruló felek bizottságát.

(4)   A harmadik államok részvételére vonatkozó pontos szabályok a Szerződés 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően megkötendő megállapodás tárgyát képezik. Az elnökség munkáját segítő főtitkár/főképviselő jogosult az elnökség nevében ilyen szabályozásról tárgyalni. Amennyiben az EU és egy harmadik állam olyan megállapodást kötött, amely keretet biztosít e harmadik állam részvételére az EU válságkezelési műveleteiben, akkor ennek a megállapodásnak a rendelkezései alkalmazandók a fizetési láncra vonatkozó projekt keretében.”;

4.

A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A fizetési láncra vonatkozó projekt finanszírozásával kapcsolatos különleges rendelkezések

(1)   A 2006. február 15-ig terjedő időszakban az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

(2)   A 2006. február 16-től 2006. május 2-ig terjedő időszakban a fizetési láncra vonatkozó projekt működési kiadásai az Európai Unió általános költségvetését terhelik az alábbi rendelkezések szerint:

5.

A szöveg a következő melléklettel egészül ki: