FORDÍTÁS

EGYEZMÉNY

a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről

A SZERZŐDŐ FELEK,

ELKÖTELEZVE magukat amellett, hogy gondoskodnak a Csendes-óceán déli részén található halászati erőforrások hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról, és eközben az erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák megóvásáról;

EMLÉKEZTETVE az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodásból, valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodásból következő vonatkozó nemzetközi jogi szabályokra, továbbá figyelemmel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexre;

ELISMERVE, hogy a fenti megállapodások vonatkozó rendelkezésein alapuló nemzetközi jogi szabályok értelmében az államok kötelessége, hogy együttműködést folytassanak a nyílt tengeri területek élő erőforrásainak védelme és kezelése terén, továbbá adott esetben – az említett erőforrások védelméhez szükséges intézkedések meghozatala érdekében – együttműködjenek szubregionális vagy regionális szervezetek, illetve megállapodások létrehozásában;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ENSZ 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének vonatkozó rendelkezésein alapuló nemzetközi jogi szabályok értelmében a parti államok nemzeti joghatóság alá tartozó vizekkel rendelkeznek, amelyeken belül gyakorolják az említett övezetben található erőforrások felkutatására, kiaknázására, védelmére és kezelésére, valamint azon élő tengeri erőforrások védelmére vonatkozó felségjogaikat, amelyekre a halászat hatást gyakorol;

FELISMERVE a fejlődő államok gazdasági és földrajzi megfontolásait, valamint ezen országok különleges igényeit a halászati erőforrások védelmével, kezelésével és az azokból nyerhető méltányos bevétellel kapcsolatban, különös tekintettel a közülük legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra, területekre és felségterületekre, valamint tengerparti közösségeikre;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetekre és megállapodásokra vonatkozóan teljesítményértékelést szükséges végezni annak felmérésére, hogy azok milyen mértékben valósítják meg védelmi és gazdálkodási célkitűzéseiket;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy hatékony együttműködést folytassanak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat, valamint az e halászat által a világ halászati erőforrásainak és előfordulási helyükön található ökoszisztémák állapotára gyakorolt káros hatás felszámolása érdekében;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy el kell kerülni a tengeri környezetre gyakorolt káros hatásokat, meg kell őrizni a biológiai sokféleséget, fenn kell tartani a tengeri ökoszisztémák sértetlenségét, és minimálisra kell csökkenteni a halászat hosszú távú vagy visszafordíthatatlan hatásainak kockázatát;

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a hatékony védelmi és kezelési intézkedéseknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon, valamint az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítés és a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú szemléletének alkalmazásán kell alapulniuk;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a Csendes-óceán déli részén található halászati erőforrások hosszú távú védelme és fenntartható hasznosítása, valamint az adott erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák védelme a leghatékonyabban az adott célt szolgáló nemzetközi egyezmény megkötésével érhető el,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   Ezen egyezmény alkalmazásában:

a)   „1982. évi egyezmény”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye;

b)   „1995. évi megállapodás”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodás;

c)   „Bizottság”: a 6. cikkel létrehozott Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet bizottsága;

d)   „az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az a terület, amelyre ez az egyezmény az 5. cikkel összhangban alkalmazandó;

e)   „magatartási kódex”: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódex;

f)   „halászati erőforrások”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen belül található valamennyi hal, ideértve a következőket: puhatestűek, rákfélék, valamint egyéb élő tengeri erőforrások, a Bizottság döntése szerint, de a következők kivételével:

g)   „halászat”:

i.	a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása, fogása, kihalászása vagy kitermelése;

ii.	bárminemű olyan tevékenység folytatása, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy a halászati erőforrások bármely célból történő helyzetmeghatározását, fogását, kihalászását vagy kitermelését eredményezi;

iii.	átrakodás, valamint az e fogalommeghatározásban ismertetett bármely tevékenységet támogató vagy előkészítő tengeri művelet; továbbá

iv.	bármely hajó, jármű, légi jármű vagy légpárnás hajó e fogalommeghatározásban leírt bármely tevékenységhez kapcsolódó használata;

nem terjed ki azonban a legénység tagjainak egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzetekkel kapcsolatos műveletekre;

h)   „halászhajó”: bármely, halászatra használt vagy halászatra szánt hajó, beleértve a halfeldolgozó hajókat, a segédhajókat, a szállítóhajókat és bármely más, a halászati műveletekben közvetlenül részt vevő hajót;

i)   „lobogó szerinti állam”: eltérő rendelkezés hiányában:

j)   „jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat”: a FAO jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési tervének (3) bekezdésében említett tevékenységek, valamint a Bizottság döntése szerinti egyéb tevékenységek;

k)   „állampolgárok”: mind a természetes, mind a jogi személyeket magában foglalja;

l)   „kikötő”: magában foglalja a tengeri terminálokat, valamint a kirakodásra, átrakodásra, csomagolásra, feldolgozásra, üzemanyag-feltöltésre vagy készletfeltöltésre szolgáló egyéb létesítményeket;

m)   „regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben a tagállamaira nézve kötelező döntések meghozatalára való feljogosítást;

n)   „súlyos jogsértés”: az 1995. évi megállapodás 21. cikkének (11) bekezdésében meghatározottal megegyező jelentéssel bír, és ideértendők a Bizottság által esetlegesen meghatározott egyéb jogsértések; továbbá

o)   „átrakodás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó valamennyi vagy bármely halászati erőforrás vagy halászati erőforrásból előállított termék kirakodása egy halászhajó fedélzetéről egy másik halászhajóra, akár tengeren, akár kikötőben.

(2)

a) „Szerződő Fél”: az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti ezt az egyezményt, és amelynek vonatkozásában az egyezmény hatályban van. b) Ez az egyezmény értelemszerűen alkalmazandó bármely, az 1982. évi egyezmény 305. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett bármely olyan jogalanyra, amely ezen egyezmény részes felévé válik, így ilyen értelemben a „Szerződő Fél” bármely ilyen jogalanyra vonatkozik.

2. cikk

Célkitűzés

Ezen egyezmény célkitűzése, hogy az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítésnek és a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú szemléletének alkalmazása révén biztosítsa a halászati erőforrások hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását, és ezáltal óvja az erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémákat.

3. cikk

Védelmi és gazdálkodási alapelvek és megközelítések

(1)   Ezen egyezmény célkitűzésének teljesítése során, valamint az egyezmény szerinti határozathozatal során a Szerződő Felek, a Bizottság, valamint a 6. cikk (2) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kisegítő testületek:

a)

különösen a következő elveket alkalmazzák: i. a halászati erőforrások védelmét és kezelését átlátható, elszámoltatható és átfogó módon kell lebonyolítani, a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevétele mellett; ii. a halászatnak arányosnak kell lennie a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával, figyelembe véve a nem célfajokra és a hasznosított erőforrásokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajokra gyakorolt hatásokat, valamint a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó általános kötelezettséget; iii. a túlhalászást és a halászati kapacitás túllépését meg kell akadályozni vagy fel kell számolni; iv. teljes körű és pontos halászati adatokat – azon belül a halászati erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat – kellő időben és megfelelő módon kell gyűjteni, ellenőrizni, bejelenteni és megosztani; v. a döntéseknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki információkon és az összes kisegítő testület szakvéleményén kell alapulniuk; vi. a Szerződő Felek közötti együttműködést és koordinációt elő kell mozdítani annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken ugyanezen halászati erőforrásokra vonatkozóan alkalmazott védelmi és kezelési intézkedések összeegyeztethetők legyenek; vii. a tengeri ökoszisztémákat védeni kell, különösen azokat, amelyek zavart követően hosszú idő alatt állnak helyre; viii. a fejlődő államok, különösen a közülük legkevésbé fejlett államok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint területek és felségterületek érdekeit, továbbá a fejlődő államok tengerparti közösségeinek igényeit el kell ismerni; ix. biztosítani kell a védelmi és kezelési intézkedéseknek való tényleges megfelelést, továbbá a jogsértésekért kirótt szankcióknak kellően súlyosnak és a jogsértések elkövetése tekintetében visszatartó erejűnek kell lenniük, és különösen meg kell fosztaniuk a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől; továbbá x. a halászhajókból származó szennyezést és hulladékot, a visszadobott halakat, az elvesztett vagy elhagyott halászeszközök által ejtett fogást, valamint a más fajokra és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat minimálisra kell csökkenteni; és

b)	az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítést alkalmazzák, és a (2) bekezdésnek megfelelően ökoszisztéma-alapú szemléletet alkalmaznak.

(2)

a) Az 1995. évi megállapodásban és a magatartási kódexben ismertetett, az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítést széles körben kell alkalmazni a halászati erőforrások védelmére és kezelésére az adott erőforrások védelme és az előfordulási helyük szerinti tengeri ökoszisztémák megőrzése érdekében, továbbá különösen a Szerződő Felek(nek), a Bizottság(nak) és a kisegítő testületek(nek): i. óvatosabbnak kell lenniük bizonytalan, megbízhatatlan vagy nem megfelelő információk esetén; ii. a megfelelő tudományos információk hiányával nem indokolhatják védelmi és kezelési intézkedések meghozatalának elhalasztását vagy elmulasztását, és iii. figyelembe kell venniük az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítés alkalmazására vonatkozó bevált nemzetközi módszereket, beleértve az 1995. évi megállapodás II. mellékletét és a magatartási kódexet is. b) A halászati erőforrások védelmére és kezelésére széles körben ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmazni egy olyan integrált szemléleten keresztül, amelynek keretében a halászati erőforrások kezelésével kapcsolatos döntéseket az előfordulási helyük szerinti, tágabb tengeri ökoszisztémák működésével összefüggésben veszik figyelembe, az adott erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása és ezáltal az adott tengeri ökoszisztémák megóvása érdekében.

4. cikk

A védelmi és kezelési intézkedések összeegyeztethetősége

(1)   A Szerződő Felek felismerik annak szükségességét, hogy biztosítani kell a parti államok mint Szerződő Felek nemzeti joghatósága alá tartozó területeken és az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos nyílt tengereken túlnyúlóként meghatározott halászati erőforrások vonatkozásában létrehozott védelmi és kezelési intézkedések összeegyeztethetőségét, továbbá elismerik, hogy e cél érdekében kötelesek együttműködni.

(2)   A nyílt tengerek vonatkozásában létrehozott, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó területek vonatkozásában elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek teljes egészében összeegyeztethetőnek kell lenniük a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halászati erőforrások védelmének és kezelésének biztosítása érdekében. A kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halászati erőforrások vonatkozásában összeegyeztethető védelmi és kezelési intézkedések kidolgozása során a Szerződő Felek

a)

figyelembe veszik a halászati erőforrások biológiai egységét és egyéb biológiai jellemzőit, valamint a halászati erőforrások eloszlása, az adott erőforrásokra irányuló halászati tevékenységek és az érintett terület földrajzi adottságai közötti kapcsolatot, beleértve a halászati erőforrások előfordulásának és halászatának mértékét a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken;

b)	figyelembe veszik a parti államoknak és a nyílt tengeren halászatot folytató államoknak az érintett halászati erőforrásoktól való függését; továbbá

c)	gondoskodnak arról, hogy az említett intézkedések összességében ne legyenek káros hatással az élő tengeri erőforrásokra az egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(3)   A Bizottság kezdeti védelmi és kezelési intézkedései kellően figyelembe veszik az érintett parti államok mint Szerződő Felek által a nemzeti joghatóság alá tartozó területek tekintetében megállapított, valamint a Szerződő Felek által az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos nyílt tengereken a lobogójuk alatt halászatot folytató hajóik tekintetében megállapított hatályos védelmi és kezelési intézkedéseket, és nem veszélyeztetik azok hatékonyságát.

5. cikk

Alkalmazási terület

(1)   Egyéb rendelkezés hiányában ezt az egyezményt – a nemzetközi joggal összhangban – a Csendes-óceán azon vizeire kell alkalmazni, amelyek nemzeti joghatóság alá tartozó területen túl találhatók:

a)

Nyugat-Ausztrália déli partjainál Ausztrália nemzeti joghatóságának külső határától a keleti hosszúság 120° mentén déli irányban húzódó vonaltól keletre, a déli szélesség 55°-kal alkotott metszéspontig, majd a déli szélesség 55° mentén egyenesen keletre, a keleti hosszúság 150°-kal alkotott metszéspontig; majd a keleti hosszúság 150° mentén egyenesen délre található, a déli szélesség 60°-kal alkotott metszéspontig;

b)	a keleti hosszúság 150°-tól a déli szélesség 60° mentén keletre húzódó vonaltól északra, a nyugati hosszúság 67° 16′-cel alkotott metszéspontig;

c)

a déli szélesség 60°-tól a nyugati hosszúság 67° 16′ mentén északra húzódó vonaltól nyugatra, Chile nemzeti joghatóságának külső határával alkotott metszéspontjáig, majd Chile, Peru, Ecuador és Kolumbia nemzeti joghatóságának külső határai mentén az északi szélesség 2°-kal alkotott metszéspontig; továbbá

d)

az északi szélesség 2° mentén nyugatra húzódó vonaltól délre (azonban ide nem értve Ecuador nemzeti joghatóságát (a Galápagos-szigeteket)) a nyugati hosszúság 150°-kal alkotott metszéspontig; majd a nyugati hosszúság 150° mentén egyenesen északra, a 10° északi szélességi körrel alkotott metszéspontjáig, majd az északi szélesség 10° mentén nyugatra, a Marshall-szigetek nemzeti joghatóságának külső határaival alkotott metszéspontjáig, majd pedig általában véve délre, a csendes-óceáni államok és területek, Új-Zéland és Ausztrália nemzeti joghatóságának külső határai körül mindaddig, amíg el nem éri a fenti a) pontban leírt vonal kezdetét.

(2)   Az egyezmény a Csendes-óceánnak az északi szélesség 10°-kal, a déli szélesség 20°-kal, a keleti hosszúság 135°-kal és a nyugati hosszúság 150°-kal határolt, nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túli vizeire is alkalmazandó.

(3)   Amennyiben ezen egyezmény céljából szükséges meghatározni egy adott pontnak, vonalnak vagy területnek a Föld felületén elfoglalt pontos helyét, azt a Nemzetközi Föld-forgási Szolgálat (International Earth Rotation Service) által fenntartott Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Rendszer (International Terrestrial Reference System) alapján határozzák meg, amely a legtöbb gyakorlati alkalmazás tekintetében megfelel a WGS-84 geodéziai vonatkoztatási rendszernek (World Geodetic System 1984).

(4)   Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem jelenti az egyezmény bármelyik szerződő fele által követelt vizek és övezetek jogállására vagy kiterjedésére vonatkozó követeléseknek vagy állásfoglalásoknak az elismerését.

6. cikk

A szervezet

(1)   A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy létrehozzák, fenntartják és megerősítik a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (a továbbiakban: a Szervezet), amely – ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítása érdekében – ellátja az ezen egyezményben meghatározott feladatait.

(2)   A Szervezet összetétele a következő:

a)	Bizottság;

b)	tudományos bizottság;

c)	megfelelési és műszaki bizottság;

d)	keleti szubregionális irányítóbizottság;

e)	nyugati szubregionális irányítóbizottság;

f)	pénzügyi és igazgatási bizottság;

g)	titkárság,

továbbá bármely más kisegítő testület, amelyet a Bizottság – munkájának segítése érdekében – időről időre létrehozhat a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(3)   A nemzetközi jognak megfelelően a Szervezet jogi személy, és más nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataiban és a Szerződő Felek területén rendelkezik a feladatai teljesítéséhez és ezen egyezmény célkitűzésének megvalósításához szükséges jogképességgel. A Szervezetet és tisztviselőit az egyes Szerződő Felek területén megillető mentességek és kiváltságok a Szervezet és az adott szerződő fél közötti megállapodás – beleértve különösen a Szervezet és a titkárságnak otthont adó szerződő fél közötti megállapodás – tárgyát képezik.

(4)   A Szervezet titkárságának székhelye Új-Zélandon vagy a Bizottság döntése szerinti egyéb helyen található.

7. cikk

A Bizottság

(1)   Minden szerződő fél a Bizottság tagja, és a Bizottságba mindegyikük egy-egy képviselőt jelöl ki, akiket helyettes képviselők, szakértők és tanácsadók kísérhetnek.

(2)   A Bizottság a Szerződő Felek közül választ elnököt és alelnököt, akik kétéves időtartamra maradnak hivatalban és újraválaszthatók, de akik legfeljebb két egymást követő ciklusban maradhatnak hivatalban ugyanabban a minőségükben. Az elnök és az alelnök különböző Szerződő Felek képviselői.

(3)   A Bizottság első ülésére legkésőbb ezen egyezmény hatálybalépését követő 12 hónapon belül kerül sor. Ezt követően a Bizottság elnöke – amennyiben a Bizottság nem dönt másként – éves ülést hív össze egy, a Bizottság által eldöntendő időpontban és helyszínen. A Bizottság más üléseket is tart, amennyiben az az egyezmény szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

(4)   A Bizottság és kisegítő testületei üléseinek gyakoriságára, időtartamára és napirendjére a költséghatékonyság elvét kell alkalmazni.

8. cikk

A Bizottság feladatai

A Bizottság ezen egyezmény célkitűzésével, elveivel és megközelítéseivel, valamint egyedi rendelkezéseivel összhangban a következő feladatokat látja el:

a)	ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítása érdekében védelmi és kezelési intézkedéseket fogad el, ideértve adott esetben konkrét halállományokra vonatkozó védelmi és kezelési intézkedéseket is;

b)	meghatározza a halászati erőforrások – azon belül adott esetben konkrét halállományok – halászatában való részvétel jellegét és mértékét;

c)	szabályokat dolgoz ki az adatok gyűjtésére, ellenőrzésére, bejelentésére, tárolására és terjesztésére vonatkozóan;

d)

előmozdítja az egyezmény hatálya alá tartozó területen belüli halászati erőforrásokra és tengeri ökoszisztémákra, valamint a határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizekben található, az előbbiekkel megegyező halászati erőforrásokra vonatkozó ismeretek gyarapítását célzó tudományos kutatást, továbbá a tudományos bizottsággal együttműködésben eljárásokat állapít meg a halászati erőforrások tudományos célokra történő halászatára az egyezmény hatálya alá tartozó területen;

e)	együttműködést és adatcserét folytat a Bizottság tagjaival, valamint az érintett szervezetekkel, parti államokkal, területekkel és felségterületekkel;

f)	előmozdítja a védelmi és kezelési intézkedések összeegyeztethetőségét az egyezmény hatálya alá tartozó területen, az azzal határos, nemzeti joghatóság alá tartozó területeken és a nyílt tengerekkel határos területeken;

g)	hatékony nyomonkövetési, ellenőrzési, felügyeleti, megfelelési és végrehajtási eljárásokat – azon belül diszkriminációtól mentes, piaci és kereskedelmi intézkedéseket – dolgoz ki és állapít meg;

h)	a nemzetközi joggal összhangban eljárásokat dolgoz ki a lobogó szerinti államoknak az ezen egyezményben foglalt kötelezettségei végrehajtása tekintetében elért teljesítményének értékelésére, és adott esetben javaslatokat fogad el az említett kötelezettségek végrehajtásának előmozdítására;

i)	intézkedéseket fogad el a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására;

j)	szabályokat dolgoz ki az ezen egyezmény értelmében együttműködő nem Szerződő Felek jogállására vonatkozóan;

k)	felülvizsgálja az egyezményben foglalt rendelkezések, valamint a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát az egyezmény célkitűzésének megvalósítása szempontjából;

l)	felügyeli a Szervezet szervezeti, igazgatási, pénzügyi és más belső ügyeit, beleértve a tagtestületei közötti kapcsolatokat is;

m)	irányítja a Bizottság kisegítő testületeit munkájuk során;

n)	konszenzus útján elfogadja a Szervezet költségvetését, a Szervezet pénzügyi szabályzatát és annak bármely módosítását, valamint eljárási szabályzatát, amely tartalmazhat az ülések közötti időszakokban történő határozathozatalra és a határozatok nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokat;

o)	szükség esetén elfogad és módosít bármely más szabályt, amely a saját és a kisegítő testületei feladatainak ellátásához szükséges;

p)	ellát bármely más feladatot és meghoz bármely más olyan határozatot, amely szükséges lehet ezen egyezmény célkitűzésének megvalósításához.

9. cikk

Kisegítő testületek

(1)   A Bizottság a tudományos bizottság, a megfelelési és műszaki bizottság, a keleti szubregionális irányítóbizottság, a nyugati szubregionális irányítóbizottság, valamint a pénzügyi és igazgatási bizottság mellett – igény esetén – létrehozhat más kisegítő testületeket. Az említett további kisegítő testületek állandó vagy ideiglenes jelleggel hozhatók létre a költségvonzatok figyelembevételével.

(2)   Az említett további kisegítő testületek létrehozásakor a Bizottság egyedi referenciafeltételekről és munkamódszerekről rendelkezik, mindig feltételezve, hogy az említett egyedi referenciafeltételek összhangban vannak ezen egyezmény célkitűzésével, védelmi és gazdálkodási alapelveivel, valamint megközelítéseivel, továbbá az 1982. évi egyezménnyel és az 1995. évi megállapodással. Az említett referenciafeltételeket és munkamódszereket a Bizottság időről időre felülvizsgálhatja és adott esetben módosíthatja.

(3)   Valamennyi kisegítő testület jelentést tesz, tanácsot ad és ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak, és hozzájárul a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatához.

(4)   Feladatai ellátása során minden kisegítő testület figyelembe veszi a Bizottság által létrehozott más kisegítő testületek releváns munkáját, valamint adott esetben más halászati gazdálkodási szervezetek és más érintett műszaki és tudományos testületek munkáját.

(5)   Valamennyi kisegítő testület létrehozhat munkacsoportokat. A kisegítő testületek emellett külső tanácsadást is kérhetnek a Bizottság által előírt bármely általános vagy egyedi útmutatással összhangban.

(6)   Valamennyi kisegítő testület a Bizottság eljárási szabályzata szerint működik, kivéve, ha a Bizottság másképpen határoz.

10. cikk

Tudományos bizottság

(1)   A tudományos bizottságba a Bizottság minden tagja egy-egy képviselőt jelölhet ki, akit helyettes képviselők és tanácsadók kísérhetnek.

(2)   A tudományos bizottság feladatai a következők:

a)

tudományos értékeléseket tervez, bonyolít le és vizsgál felül a halászati erőforrások, ezen belül többek között – az érintett parti állammal mint szerződő féllel vagy parti államokkal mint Szerződő Felekkel együttműködésben is – az egyezmény hatálya alá tartozó területen és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túlnyúló halászati erőforrások helyzetére vonatkozóan;

b)

szakvéleményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak és kisegítő testületeinek az említett értékelések alapján, beleértve adott esetben a következőket: i. referenciapontok, beleértve az 1995. évi megállapodás II. mellékletében ismertetett elővigyázatossági referenciapontokat is; ii. az említett referenciapontok alapján a halászati erőforrásokra vonatkozó gazdálkodási stratégiák vagy tervek, továbbá iii. a védelmi és gazdálkodási alternatívák elemzése, például a teljes kifogható mennyiség vagy a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés különböző szinteken történő megállapítása, megbecsülve, hogy az egyes alternatívák milyen mértékben valósítanák meg a Bizottság által elfogadott vagy mérlegelt gazdálkodási stratégiák vagy tervek célkitűzését vagy célkitűzéseit;

c)

szakvéleményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak és kisegítő testületeinek az egyezmény hatálya alá tartozó területen található tengeri ökoszisztémák halászatának hatásáról, beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítására és eloszlására, az említett veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra irányuló halászat valószínűsíthető hatásaira, valamint az azokra gyakorolt számottevő káros hatások megakadályozását célzó intézkedésekre vonatkozó szakvéleményeket és ajánlásokat is;

d)

ösztönzi és előmozdítja a tudományos kutatási együttműködést a halászati erőforrások, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen található tengeri ökoszisztémák helyzetére vonatkozó ismeretek javítása érdekében, beleértve az egyezmény hatálya alá tartozó területen és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túlnyúló halászati erőforrásokkal kapcsolatos ismereteket is; továbbá

e)	egyéb szakvéleményeket fogalmaz meg a Bizottságnak és kisegítő testületeinek, amennyiben megfelelőnek ítéli, vagy ha a Bizottság úgy kéri.

(3)   A Bizottság eljárási szabályzata előírja, hogy amennyiben a tudományos bizottság nem tud konszenzusos úton szakvéleménnyel szolgálni, jelentésében közzéteszi tagjainak eltérő álláspontját. A tudományos bizottság jelentéseit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(4)   A Bizottság – a tudományos bizottság bármely ajánlásának figyelembevétele mellett – igénybe veheti tudományos szakértők szolgáltatásait, hogy azok tájékoztatással és szakvéleménnyel szolgáljanak az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokról és tengeri ökoszisztémákról, valamint bármely kapcsolódó témáról, amely releváns lehet a védelmi és kezelési intézkedések Bizottság általi mérlegeléséhez.

(5)   A Bizottság megfelelő rendelkezéseket állapít meg a tudományos bizottság jelentéseinek, szakvéleményeinek és ajánlásainak rendszeres időközönkénti független szakértői vizsgálatához.

11. cikk

Megfelelési és műszaki bizottság

(1)   A Bizottság minden tagja egy-egy képviselőt jelölhet ki a megfelelési és műszaki bizottságba, akit helyettes képviselők és tanácsadók kísérhetnek.

(2)   A megfelelési és műszaki bizottság feladatai a következők:

a)	nyomon követi és felülvizsgálja az ezen egyezmény alapján elfogadott védelmi és kezelési intézkedések végrehajtását és betartását, továbbá szakvéleménnyel és ajánlásokkal szolgál a Bizottságnak;

b)

amennyiben megfelelőnek ítéli, vagy ha a Bizottság úgy kéri, egyéb tájékoztatással, műszaki szakvéleményekkel és ajánlásokkal szolgál az ezen egyezményben foglalt rendelkezések, illetve a Bizottság által elfogadott vagy mérlegelt védelmi és kezelési intézkedések végrehajtásával vagy betartásával kapcsolatban; továbbá

c)	felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési, ellenőrzési, valamint felügyeleti és végrehajtási célú együttműködési intézkedések végrehajtását, és szakvéleményekkel és ajánlásokkal szolgál a Bizottságnak.

12. cikk

A keleti és a nyugati szubregionális irányítóbizottság

(1)   A keleti és a nyugati szubregionális irányítóbizottság – saját kezdeményezésre vagy a Bizottság kérésére – a 20. cikkel összhangban ajánlásokat dolgoz ki és tesz a Bizottságnak a védelmi és kezelési intézkedésekre vonatkozóan, valamint a 21. cikkel összhangban a halászati erőforrások halászatában való részvételre vonatkozóan az egyezmény hatálya alá tartozó terület I. mellékletben ismertetett részei tekintetében. Az említett ajánlásoknak összhangban kell lenniük a Bizottság által elfogadott, bármely általánosan alkalmazandó intézkedéssel, és szükségessé teszik a parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek beleegyezését azokkal a témákkal kapcsolatban, amelyeknél a 20. cikk (4) bekezdése és a 21. cikk (2) bekezdése értelmében ilyen beleegyezésre szükség van. Adott esetben a bizottságok minden erőfeszítést megtesznek ajánlásaik koordinálása érdekében.

(2)   A Bizottság konszenzus útján bármikor módosíthatja az I. mellékletet az abban foglalt földrajzi koordináták kiigazítása érdekében. Az említett módosítás az elfogadása napjától vagy a módosításban meghatározott bármely naptól hatályos.

(3)   A Bizottság dönthet úgy, hogy elsődlegesen egy szubregionális irányítóbizottságot bíz meg azzal, hogy ennek a cikknek megfelelően ajánlásokat dolgozzon ki és tegyen számára valamely konkrét halászati erőforrás tekintetében, még abban az esetben is, ha az adott erőforrás elterjedési területe túllép az egyezmény hatálya alá tartozó terület azon részén, amelynek vonatkozásában az adott bizottságnak az I. melléklettel összhangban kötelezettségei vannak.

(4)   Mindegyik bizottság a tudományos bizottság szakvéleménye és ajánlásai alapján dolgozza ki ajánlásait.

(5)

a) A Bizottság azon tagjai, amelyek határosak az egyezmény hatálya alá tartozó terület azon részével, amelynek vonatkozásában valamelyik bizottság e cikkel összhangban felelősséggel tartozik, vagy amelyeknek a halászhajói: i. jelenleg az adott területen folytatnak halászatot; vagy ii. az adott területen folytattak halászatot az elmúlt két évben; vagy iii. a (3) bekezdés értelmében az adott bizottság számára kijelölt konkrét halászati erőforrás halászatát folytatják, az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó területeken is, tagjai lesznek az adott bizottságnak. b) A Bizottság bármely olyan tagja, amely az a) pont értelmében nem tagja egy adott bizottságnak, és amely értesíti a titkárságot arról a szándékáról, hogy az értesítéstől számított két éven belül halászatot szándékozik folytatni az egyezmény hatálya alá tartozó területnek azon a részén, amelynek vonatkozásában az adott bizottság e cikkel összhangban felelősséggel tartozik, az adott bizottság tagjává válik. Ha a Bizottság értesítő tagja az értesítéstől számított két éven belül nem folytat halászatot az egyezmény hatálya alá tartozó terület kérdéses részén, az adott bizottságbeli tagsága megszűnik. c) A Bizottság bármely olyan tagja, amely az a) vagy a b) pont értelmében nem tagja valamelyik bizottságnak, képviselőt delegálhat az adott bizottság munkájában való részvételre. d) E bekezdés alkalmazásában a „halászat” kizárólag az 1. cikk (1) bekezdése g) pontjának i. és ii. alpontjában ismertetett tevékenységeket foglalja magában.

(6)   A keleti és a nyugati szubregionális irányítóbizottság mindent elkövet annak érdekében, hogy a Bizottságnak szánt ajánlásait konszenzus útján fogadja el. Ha valamely ajánlás tekintetében minden erőfeszítés ellenére sem érhető el konszenzusos megállapodás, az ajánlásokat az érintett szubregionális irányítóbizottság tagjainak kétharmados többségével fogadják el. A Bizottságnak szánt jelentések tartalmazhatnak többségi és kisebbségi álláspontokat.

(7)   Az e cikkel összhangban tett ajánlások képezik a sorrendben a 20., illetve a 21. cikkben említett, a Bizottság által elfogadandó védelmi és kezelési intézkedések, valamint határozatok alapját.

(8)   Az egyes szubregionális irányítóbizottságok munkájával kapcsolatban felmerülő rendkívüli költségeket az érintett bizottság tagjai viselik.

13. cikk

Pénzügyi és igazgatási bizottság

(1)   A pénzügyi és igazgatási bizottságba a Bizottság minden tagja egy-egy képviselőt jelölhet ki, akit helyettes képviselők és tanácsadók kísérhetnek.

(2)   A pénzügyi és igazgatási bizottság feladatai: tanácsadás a Bizottság számára a költségvetésre, a Bizottság üléseinek idejére és helyszínére, a Bizottság kiadványaira, az ügyvezető titkárral és a titkárság személyzetével kapcsolatos kérdésekre, valamint a Bizottság által előterjesztett egyéb pénzügyi és igazgatási kérdésekre vonatkozóan.

14. cikk

Titkárság

(1)   A titkárság a Bizottság által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.

(2)   A titkárság vezető adminisztratív tisztviselője az ügyvezető titkár, akinek kijelölése a Szerződő Felek jóváhagyásával történik, az általuk esetlegesen meghatározott feltételek mellett.

(3)   A titkárság minden alkalmazottját az ügyvezető titkár jelöli ki a Bizottság által esetlegesen meghatározott személyzeti szabályzattal összhangban.

(4)   Az ügyvezető titkár biztosítja a titkárság hatékony működését.

(5)   Az ezen egyezmény értelmében létrehozandó titkárságnak költséghatékonynak kell lennie. A titkárság felállítása és működése során adott esetben figyelembe veszik a meglévő regionális intézmények bizonyos technikai titkársági feladatok elvégzésére való képességét, és konkrétabban a szolgáltatások szerződéses keretben való elérhetőségét.

15. cikk

Költségvetés

(1)   A Bizottság első ülésén a Bizottság és kisegítő testületei finanszírozására költségvetést, valamint pénzügyi szabályzatokat fogad el. A költségvetésre és a pénzügyi szabályzatokra vonatkozó valamennyi döntés – azon belül a Bizottság tagjainak hozzájárulásaira és e hozzájárulások kiszámítási képletére vonatkozó döntések – meghozatala konszenzus útján történik.

(2)   A Bizottság valamennyi tagja hozzájárul a költségvetéshez. A Bizottság egyes tagjai által fizetendő éves hozzájárulás összege a Bizottság által meghatározott halászati erőforrások teljes kifogott mennyiségén alapuló változó díj és egy alapdíj kombinációja, és figyelembe veszi gazdasági státusukat. A Bizottság azon tagjai esetében, akiknek az egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett fogása csak az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos területein ejtett fogás, a gazdasági státus az érintett területé. A Bizottság elfogadja, illetve módosíthatja az e hozzájárulások kiszámítására szolgáló képletet, amelyet a Bizottság pénzügyi szabályzataiban kell meghatározni.

(3)   A Bizottság kérhet és elfogadhat pénzügyi hozzájárulást vagy más formájú támogatást egyéb szervezetektől, magánszemélyektől vagy a feladatainak ellátásával összefüggő célra létrehozott más forrásokból is.

(4)   Az ügyvezető titkár a Bizottság minden tagjának benyújtja a következő két pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetés-tervezetet és a hozzájárulások jegyzékét, legalább 60 nappal a pénzügyi és igazgatási bizottság azon ülése előtt, amelyen az elfogadja a Bizottságnak szánt ajánlásait. A költségvetés-tervezet készítése során a titkárság maximálisan figyelembe veszi a költséghatékonyság szükségességét, valamint a Bizottság útmutatóját a kisegítő testületek költségvetési évben esetlegesen szükséges üléseire vonatkozóan. A Bizottság az éves ülésein elfogadja a következő pénzügyi évre szóló költségvetést.

(5)   Amennyiben a Bizottság nem tud költségvetést elfogadni, a Bizottság igazgatási költségvetésébe szánt hozzájárulások szintjét – a Bizottság következő évi igazgatási kiadásainak fedezése céljából – az előző év költségvetésével összhangban határozzák meg mindaddig, amíg új költségvetés nem fogadható el konszenzusos úton.

(6)   A Bizottság éves ülését követően az ügyvezető titkár a Bizottság valamennyi tagját értesíti az általa fizetendő, a Bizottság által a (2) bekezdés alapján elfogadott képlet szerint kiszámított hozzájárulásról, és ezt követően – amint lehetséges – a Bizottság valamennyi tagja megfizeti a hozzájárulását a Szervezetnek.

(7)   A hozzájárulások azon ország pénznemében fizetendők, amely országban a Szervezet titkársága található, kivéve, ha a Bizottság ettől eltérést engedélyez.

(8)   Az a szerződő fél, amely a pénzügyi év folyamán válik ezen egyezmény részes felévé, az adott pénzügyi év vonatkozásában az e cikk rendelkezéseivel összhangban kiszámított hozzájárulás egy részét fizeti, amely arányos az egyezménynek az adott fél számára történő hatálybalépésétől számított év hátralévő részében fennmaradó teljes hónapok számával.

(9)   Amennyiben a Bizottság másképp nem határoz, a Bizottság azon tagja, amely több mint két éve tartozik a Szervezetnek bárminemű pénzeszközzel, mindaddig nem vesz részt a Bizottság határozathozatalában, amíg a Bizottság felé az összes tartozását meg nem fizette.

(10)   A Szervezet a Bizottság által elfogadott pénzügyi szabályzatoknak megfelelően végzi pénzügyi tevékenységét, amelyet minden évben a Bizottság által kijelölt független könyvvizsgálók által folytatott ellenőrzésnek vetnek alá.

16. cikk

Határozathozatal

(1)   Általános szabályként a Bizottság konszenzussal hozza meg határozatait. E cikk alkalmazásában a „konszenzus” a határozathozatalkor emelt bármely hivatalos kifogás hiányát jelenti.

(2)   Azon eseteket kivéve, ahol ezen egyezmény konkrétan rendelkezik arról, hogy valamely határozat meghozatalára konszenzus útján kerül sor, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy a konszenzus útján történő határozathozatalra irányuló valamennyi erőfeszítés kimerült:

a)	a Bizottság eljárási kérdésekkel kapcsolatos határozatait a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak többségével hozzák meg; és

b)	az érdemi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak háromnegyedes többségével hozzák meg.

(3)   Ha felmerül az a probléma, hogy valamely kérdés érdemie vagy sem, az adott kérdést érdemi kérdésként kell kezelni.

17. cikk

A Bizottság határozatainak végrehajtása

(1)   A Bizottság által érdemi kérdésekre vonatkozóan elfogadott határozatok a Bizottság tagjaira nézve a következőképpen válnak kötelezővé:

a)	az ügyvezető titkár az egyes határozatokról haladéktalanul értesíti a Bizottság valamennyi tagját; és

b)	a (2) bekezdésre is figyelemmel, az a) pont értelmében „az értesítés időpontjaként” az értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követő 90. napon a határozat a Bizottság valamennyi tagjára nézve kötelezővé válik.

(2)

a) A Bizottság bármely tagja az értesítés időpontjától számított 60 napon – „a kifogásolási időszakon” – belül kifogást emelhet valamely határozat ellen az ügyvezető titkárnál. Ebben az esetben a határozat a kifogás erejéig a Bizottság adott tagjára nézve nem válik kötelezővé, kivéve a (3) bekezdéssel és a II. melléklettel összhangban. b) A Bizottság kifogást emelő tagja egyidejűleg: i. részletesen meghatározza kifogásának indokait; ii. alternatív intézkedéseket fogad el, amelyek hatásukat tekintve egyenértékűek az általa kifogásolt határozattal, és amelyeknek az alkalmazási időpontja megegyezik a határozat alkalmazási időpontjával; továbbá iii. értesíti az ügyvezető titkárt az adott alternatív intézkedések feltételeiről. c) A kifogás kizárólag azzal az indokkal fogadható el, ha a határozat formailag vagy ténylegesen indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a Bizottság tagja ellen, vagy ha nincs összhangban ezen egyezmény rendelkezéseivel vagy az 1982. évi egyezményben vagy az 1995. évi megállapodáson alapuló egyéb nemzetközi jogi szabályokkal.

(3)   A határozatot kifogásoló bizottsági tag a kifogását bármikor visszavonhatja. A határozat ekkor az (1) bekezdés b) pontjával összhangban vagy a kifogás visszavonásának időpontjában az adott tagra nézve kötelezővé válik (a későbbi időpont a mérvadó).

(4)   Az ügyvezető titkár haladéktalanul értesíti a Bizottság valamennyi tagját:

a)	az egyes kifogások kézhezvételéről és visszavonásáról; valamint

b)	az adott kifogás indokairól és a (2) bekezdés alapján elfogadott, illetve elfogadásra javasolt alternatív intézkedésekről.

(5)

a) Ha a Bizottság valamely tagja a (2) bekezdés értelmében kifogást emel, a kifogásolási időszak végét követő 30 napon belül felülvizsgálati testület létrehozására kerül sor. A felülvizsgálati testület létrehozására a II. mellékletben foglalt eljárásokkal összhangban kerül sor. b) Az ügyvezető titkár haladéktalanul értesíti a Bizottság valamennyi tagját a felülvizsgálati testület létrehozásáról. c) Ha a Bizottság legalább két tagja ugyanolyan indokokon alapuló kifogásokat emel, az adott kifogásokkal ugyanaz a – II. melléklet (2) bekezdésében meghatározott tagösszetétellel rendelkező – felülvizsgálati testület foglalkozik. d) Ha a Bizottság legalább két tagja eltérő indokokon alapuló kifogásokat emel, az adott kifogásokkal – a Bizottság érintett tagjainak beleegyezésével – ugyanaz a II. melléklet (2) bekezdésében meghatározott tagösszetétellel rendelkező felülvizsgálati testület foglalkozhat. Az említett beleegyezés hiányában az eltérő indokokon alapuló kifogásokkal külön felülvizsgálati testület foglalkozik. e) A felülvizsgálati testület a létrehozását követő 45 napon belül továbbítja az ügyvezető titkárnak azzal kapcsolatos megállapításait és ajánlásait, hogy a Bizottság tagja vagy tagjai által emelt kifogás megadott indokai megalapozottak-e, és hogy az elfogadott alternatív intézkedések hatásukat tekintve egyenértékűek-e a kifogásolt határozattal. f) Az ügyvezető titkár haladéktalanul értesíti a Bizottság valamennyi tagját a felülvizsgálati testület megállapításairól és ajánlásairól. A felülvizsgálati testület megállapításaival és ajánlásaival a II. mellékletben meghatározottak szerint foglalkoznak, és azok az ott meghatározott hatással bírnak.

(6)   E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Bizottság bármely tagjának azon jogát, hogy az ennek az egyezménynek az értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos jogvitát – az egyezmény vitarendezéssel kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban – bármikor kötelező érvényű rendezésre utalja.

18. cikk

Átláthatóság

(1)   A Bizottság előmozdítja a döntéshozatali eljárások és az ezen egyezmény keretében végrehajtott egyéb tevékenységek átláthatóságát.

(2)   A Bizottság és kisegítő testületeinek minden ülése a (4) bekezdéssel összhangban regisztrált valamennyi résztvevő és megfigyelő számára nyitott, kivéve, ha a Bizottság másképpen határoz. A Bizottság – elfogadásuk alkalmával – közzéteszi jelentéseit, valamint védelmi és kezelési intézkedéseit, továbbá közérdekű nyilvántartást vezet az egyezmény hatálya alá tartozó területen hatályos valamennyi jelentésről és védelmi és kezelési intézkedésről.

(3)   A Bizottság ezen egyezmény végrehajtása során előmozdítja az átláthatóságot a kereskedelmi szempontból nem érzékeny információk nyilvános terjesztése útján, és adott esetben a nem kormányzati szervezetekkel, a halászati ágazat képviselőivel, különösen a halászflottával, valamint más érdekelt testületekkel és magánszemélyekkel folytatott konzultációknak és e felek részvételének elősegítésével.

(4)   A nem Szerződő Felek, a vonatkozó kormányközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek – többek között a Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben érdekeltséggel rendelkező környezetvédelmi szervezetek és halászati ágazatbeli szervezetek – képviselői számára biztosítják azt a lehetőséget, hogy megfigyelőként vagy adott esetben más minőségben részt vehessenek a Bizottság és kisegítő testületeinek ülésein. A Bizottság eljárási szabályzata rendelkezik az említett részvételről, és indokolatlanul nem korlátozó ebben a tekintetben. Az eljárási szabályzat rendelkezik továbbá arról, hogy az említett képviselők kellő időben hozzáférjenek valamennyi releváns információhoz.

19. cikk

A fejlődő államok különleges igényeinek elismerése

(1)   A Bizottság teljes mértékben elismeri a térségben található fejlődő államok mint Szerződő Felek – különösen a közülük legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint a térségbeli területek és felségterületek – különleges igényeit a halászati erőforrások védelmével és kezelésével, illetve fenntartható hasznosításával kapcsolatban.

(2)   Az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halászati erőforrásokra vonatkozó védelmi és kezelési intézkedések megállapítása során folytatandó együttműködésre vonatkozó kötelesség hatálybaléptetése során a Bizottság tagjai figyelembe veszik a térségben található fejlődő államok mint Szerződő Felek – különösen a közülük legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint a térségbeli területek és felségterületek – különleges igényeit, főként a következők tekintetében:

a)	azon fejlődő államok, valamint területek és felségterületek kiszolgáltatottsága, amelyekben a lakosság vagy annak egy részének élelmiszer-ellátása az élő tengeri erőforrások kiaknázásától függ;

b)	annak szükségessége, hogy a jövedelemkiegészítő, a kisüzemi és a kisipari halászok által folytatott halászat, a női halászmunkaerő foglalkoztatása, továbbá az őslakosok halászata ne sérüljön és biztosítva legyen a fejlődő államokban, valamint területeken és felségterületeken; továbbá

c)	annak biztosításának szükségessége, hogy az említett intézkedések következtében – sem közvetlenül, sem közvetve – ne háruljon aránytalan védelmi teher az említett fejlődő államokra mint Szerződő Felekre, valamint területekre és felségterületekre.

(3)   A Bizottság tagjai – közvetlenül, vagy a Bizottságon és más regionális vagy szubregionális szervezeten keresztül – együttműködnek annak érdekében, hogy:

a)

javítsák a térségbeli fejlődő államok mint Szerződő Felek, különösen a közülük legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint a térségbeli területek és felségterületek azon képességét, hogy védjék és kezeljék a halászati erőforrásokat, és hogy fejlesszék az említett erőforrásokra irányuló halászatukat;

b)

segítsék a térségbeli fejlődő államokat mint Szerződő Feleket, különösen a közülük legkevésbé fejlett országokat és a kis területű, fejlődő szigetországokat, valamint a térségbeli területeket és felségterületeket, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a halászati erőforrások halászatában való részvételt, beleértve az említett halászati erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítését a 3. és a 21. cikkel összhangban; továbbá

c)	elősegítsék a térségbeli fejlődő államok mint Szerződő Felek és különösen a közülük legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint a térségbeli területek és felségterületek számára a Bizottság és kisegítő testületeinek munkájában való részvételt.

(4)   Az e cikkben megállapított célokból történő együttműködés kiterjedhet pénzügyi támogatás nyújtására, humán erőforrás fejlesztésével kapcsolatos segítségnyújtásra, technikai segítségnyújtásra, technológiaátadásra (többek között vegyes vállalati megállapodásokon keresztül), valamint tanácsadói és konzultációs szolgáltatásnyújtásra. Ez a segítségnyújtás többek között a következőkre irányul:

a)	a halászati erőforrások jobb védelme és kezelése a halászati adatok és kapcsolódó információk gyűjtése, jelentése, ellenőrzése, cseréje és elemzése révén;

b)	állományfelmérés és tudományos kutatás; valamint

c)	nyomon követés, ellenőrzés, felügyelet, megfelelőség és végrehajtás, beleértve a helyi szintű továbbképzést és kapacitásfejlesztést, nemzeti és regionális megfigyelési programok kifejlesztését és finanszírozását, valamint a technológiához és berendezésekhez való hozzáférést is.

(5)   A Bizottság alapot hoz létre annak érdekében, hogy elősegítse a térségbeli fejlődő államok mint Szerződő Felek és különösen a közülük legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint adott esetben a térségbeli területek és felségterületek tényleges részvételét a Bizottság és kisegítő testületeinek munkájában. A Bizottság pénzügyi szabályzatai iránymutatásokat tartalmaznak az alap kezelésére és a támogatásra való jogosultság kritériumaira vonatkozóan.

20. cikk

Védelmi és kezelési intézkedések

(1)   A Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések a következőkre irányuló intézkedéseket tartalmaznak:

a)	a halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása és a felelősségteljes felhasználásukra irányuló célkitűzés előmozdítása;

b)	a túlhalászás és a halászati kapacitás túllépésének megakadályozása, illetve felszámolása annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőkifejtés szintje ne lépje túl a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával arányos szintet;

c)	a nem célfajok, valamint az azokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajok populációinak fenntartása vagy helyreállítása magasabb szintre, mint amelyen a szaporodásuk súlyosan veszélyeztetetté válhat; továbbá

d)

a halászati erőforrások és a nem célfajok, valamint az azokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajok populációinak előfordulási helye szerinti élőhelyek és tengeri ökoszisztémák megóvása a halászat hatásaitól, beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzését célzó intézkedéseket és az azon esetekben teendő óvintézkedéseket, amikor nem határozható meg pontosan, hogy jelen vannak-e veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, illetve hogy a halászat jelentős káros hatásokat gyakorolna-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.

(2)   A Bizottság által elfogadott konkrét védelmi és kezelési intézkedések adott esetben a következők meghatározását tartalmazzák:

a)	referenciapontok, beleértve az 1995. évi megállapodás II. mellékletében ismertetett elővigyázatossági referenciapontokat is;

b)	az adott referenciapontok megközelítése vagy túllépése esetén foganatosítandó intézkedések;

c)	bármely halászati erőforrás halászatának jellege és mértéke, beleértve a teljes kifogható mennyiség vagy a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés megállapítását is;

d)	azok az általános vagy konkrét helyek, ahol halászat folytatható vagy nem folytatható;

e)	azok az időszakok, amikor halászat folytatható vagy nem folytatható;

f)	a megtartható fogásra vonatkozó méretkorlátozások; valamint

g)	a halászat során alkalmazható halászeszköztípusok, halászati technológia vagy halászati gyakorlatok.

(3)   Bármely halászati erőforrás vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségnek vagy a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésnek a (2) bekezdés c) pontja szerinti meghatározásakor a Bizottság a következő tényezőket veszi figyelembe:

a)	a halászati erőforrás fejlettségi állapota vagy szakasza;

b)	a halászati erőforrással kapcsolatos halászati sémák;

c)	amennyiben helytálló, ugyanazon halászati erőforrás kifogott mennyisége a nemzeti joghatóság alá tartozó vizeken belül;

d)	a visszadobott halakra és a véletlen elhullásra tekintettel biztosított engedmény;

e)	a nem célfajok, valamint az azokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajok kifogott mennyisége és a halászati erőforrás előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások;

f)	a kitermelhető halászati erőforrások jellegét korlátozó, releváns ökológiai és biológiai tényezők;

g)	a vonatkozó környezeti tényezők, beleértve azokat a trofikus kölcsönhatásokat is, amelyek hatással lehetnek a halászati erőforrásra, valamint a nem célfajokra és az azokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajokra; és

h)	adott esetben más kormányközi szervezetek által elfogadott, vonatkozó védelmi és kezelési intézkedések.

A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a halászati erőforrások tekintetében megállapított teljes kifogható mennyiséget vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést.

(4)

a) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen és a valamely parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek nemzeti joghatósága alá tartozó területen túlnyúló halászati erőforrás esetében: i. a Bizottság teljes kifogható mennyiséget vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést, valamint adott esetben védelmi és kezelési intézkedéseket állapít meg az egyezmény hatálya alá tartozó területre. A Bizottság és az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek együttműködnek az ezen egyezmény 4. cikke szerinti védelmi és kezelési intézkedéseik koordinálásában; ii. az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek kifejezett beleegyezésével a Bizottság – ezen egyezmény III. mellékletével összhangban és adott esetben – megállapíthat a halászati erőforrás teljes előfordulási területén alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést; továbbá iii. abban az esetben, ha legalább egy parti állam mint szerződő fél nem adja beleegyezését a halászati erőforrás teljes előfordulási területén alkalmazandó teljes kifogható mennyiséghez vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtéshez, a Bizottság adott esetben megállapíthat olyan teljes kifogható mennyiséget vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést, amely a beleegyezését adó parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek nemzeti joghatósága alá tartozó területeken és az egyezmény hatálya alá tartozó területeken alkalmazandó. A III. melléklet értelemszerűen alkalmazandó a szóban forgó teljes kifogható mennyiség vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés Bizottság általi megállapítására. b) Az a) pont ii. vagy iii. alpontjának hatálya alá tartozó esetekben sor kerülhet egyéb kiegészítő védelmi és kezelési intézkedések elfogadására annak érdekében, hogy biztosítsák a halászati erőforrás fenntartható védelmét és kezelését annak teljes előfordulási területén. E bekezdés hatálybaléptetése érdekében a Bizottság – a 4. cikkben vázolt megfelelőségi elvekkel összhangban – elfogadhat ilyen intézkedéseket a nyílt tengerek, valamint az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek vonatkozásában a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre, továbbá az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek beleegyezése mellett a halászati erőforrás teljes előfordulási területén alkalmazandó intézkedésekre. c) A Bizottság által az a) pont ii. és iii. alpontjával és b) pontjával összhangban elfogadott, teljes kifogható mennyiségről vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésről rendelkező védelmi és kezelési intézkedések nem sérthetik és nem érinthetik a parti államok azon felségjogait, amelyek az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás vonatkozó rendelkezésein alapuló nemzetközi jogi szabályokkal összhangban a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken belül található élő tengeri erőforrások felkutatására, kiaknázására, védelmére és kezelésére vonatkoznak, továbbá semmilyen más tekintetben nem érinthetik ennek az egyezménynek az 5. cikkben megállapított alkalmazási területét.

(5)

a) A Bizottság sürgősségi alapon alkalmazandó intézkedéseket fogad el a 16. cikkel összhangban, szükség esetén az ülések közötti időszakokban is, amennyiben a halászat komoly fenyegetést jelent a halászati erőforrások, illetve az adott halászati erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák fenntarthatóságára, vagy amennyiben természeti jelenség vagy ember okozta katasztrófa jelentős káros hatást gyakorol vagy valószínűsíthetően gyakorolhat a halászati erőforrások helyzetére, annak biztosítása érdekében, hogy a halászat ne fokozza az említett fenyegetést vagy káros hatást. b) A sürgősséggel tett intézkedéseknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon kell alapulniuk. Ezek az intézkedések átmeneti jellegűek, és elfogadásukat követően a Bizottság következő ülésén ismételten mérlegelni kell az ezekkel kapcsolatos határozathozatalt. Az intézkedések – a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban – kötelezővé válnak a Bizottság tagjaira nézve. Ezekre az intézkedésekre nem alkalmazható a 17. cikk (2) bekezdésében foglalt kifogásolási eljárás, de vonatkozhatnak rájuk az ezen egyezmény szerinti vitarendezési eljárások.

(6)   A Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseket fokozatosan tovább kell fejleszteni és be kell építeni olyan gazdálkodási stratégiákba vagy tervekbe, amelyek meghatározzák az egyes halászati erőforrások kezelésének célkitűzéseit, az adott célkitűzésekkel kapcsolatban elért előrelépés mérésére szolgáló referenciapontokat, az adott referenciapontokkal kapcsolatban alkalmazandó mutatókat és a konkrét mutatószintekre válaszul hozott intézkedéseket.

21. cikk

Részvétel halászati erőforrások halászatában

(1)   A halászatban való részvételre – azon belül a teljes kifogható mennyiség elosztására és a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésre – vonatkozó határozatok meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi a halászati erőforrás helyzetét és az adott erőforrást érintő halászati erőkifejtés meglévő szintjét, valamint megfelelő mértékben a következő kritériumokat:

a)	a fogások alakulása, valamint a múltbeli és jelenlegi halászati sémák és gyakorlatok az egyezmény hatálya alá tartozó területen;

b)	az ezen egyezmény szerinti védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelés;

c)	a lobogó szerinti államok halászhajók feletti tényleges ellenőrzésre való bizonyított képessége és hajlandósága;

d)	halászati erőforrások védelméhez és kezeléséhez való hozzájárulás, beleértve a pontos adatszolgáltatást, valamint a hatékony nyomon követést, ellenőrzést, felügyeletet és végrehajtást;

e)	a fejlődő államok, különösen a kis területű, fejlődő szigetországok, valamint a térségbeli területek és felségterületek halászatfejlesztési törekvései és érdekei;

f)

a parti államok és különösen a fejlődő parti államok, valamint területek és felségterületek olyan halászati erőforráshoz fűződő érdekei, amely túlnyúlik az ezen államok nemzeti joghatósága alá tartozó területeken, e területeken és felségterületeken, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen;

g)

azoknak a parti államoknak, valamint területeknek és felségterületeknek a szükségletei, amelyeknek a gazdasága elsősorban olyan halászati erőforrás kiaknázásától és halászatától függ, amely túlnyúlik ezen államok nemzeti joghatósága alá tartozó térségeken, illetve e területeken és felségterületeken, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen;

h)	a Bizottság valamely tagja milyen mértékben használja a fogást belföldi fogyasztásra, és a fogás milyen jelentőséggel bír az élelmiszer-biztonsága szempontjából;

i)	az új vagy felderítő halászat felelősségteljes fejlesztéséhez való hozzájárulás a 22. cikkel összhangban; továbbá

j)	a tudományos kutatás folytatásához való hozzájárulás a halászati erőforrások és e kutatás eredményeinek nyilvános terjesztése tekintetében.

(2)   Amikor a Bizottság bármely halászati erőforrás tekintetében teljes kifogható mennyiséget vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést állapít meg a 20. cikk (4) bekezdése a) pontjának ii. vagy iii. alpontjával összhangban, az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek kifejezett hozzájárulásával határozatokat is hozhat az adott erőforrás halászatában való részvételre vonatkozóan annak releváns előfordulási területén.

(3)   A (2) cikk szerinti határozathozatal során a Bizottság az érintett halászati erőforrás vonatkozó előfordulási területének egészében figyelembe veszi a fogás alakulását, a múltbeli és jelenlegi halászati sémákat és gyakorlatokat, valamint az (1) bekezdés b)–j) pontjában felsorolt kritériumokat.

(4)   Amennyiben az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek nem adják beleegyezésüket a (2) bekezdés értelmében:

a)	a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban határozatokat hoz a 20. cikk (4) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint megállapított, az egyezmény hatálya alá tartozó területen érvényesíthető teljes kifogható mennyiség vagy megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés részarányának elosztásáról; és

b)	a Bizottság és az érintett parti állam mint szerződő fél vagy parti államok mint Szerződő Felek a 4. cikknek megfelelően folytatnak együttműködést.

(5)   Az e cikk szerinti határozathozatalkor a Bizottság adott esetben tekintettel lehet más nemzetközi halászati gazdálkodási rendszerekhez viszonyított teljesítményre is.

(6)   A Bizottság adott esetben felülvizsgálja a halászati erőforrások halászatában való részvételre – azon belül a teljes kifogható mennyiségre vagy a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésre – vonatkozó határozatokat, figyelembe véve e cikk rendelkezéseit és az új Szerződő Felek érdekeit.

22. cikk

Új vagy felderítő halászat

(1)   Azt a halászati erőforrást, amelyre több mint tíz éve nem irányult halászat, vagy nem irányult halászat az adott halászeszköztípussal vagy -módszerrel, csak akkor teszik lehetővé halászati erőforrásként, illetve csak akkor teszik lehetővé a halászatát az adott halászeszköztípussal vagy -módszerrel, amikor a Bizottság körültekintő előzetes védelmi és kezelési intézkedéseket fogadott el az adott halászati erőforrás és adott esetben nem célfajok, azokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajok tekintetében, továbbá megfelelő intézkedéseket fogadott el az adott halászati erőforrás előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémáknak a halászati tevékenységek káros hatásaitól való megóvására.

(2)   Az említett előzetes védelmi és kezelési intézkedéseknek – amelyek kiterjedhetnek a halászati szándék bejelentésére vonatkozó követelményekre, fejlesztési terv kialakítására, a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások megakadályozását célzó mérséklési intézkedésekre, adott halászeszköz használatára, megfigyelők jelenlétére, adatgyűjtésre és kutatás vagy felderítő halászat lebonyolítására – összhangban kell lenniük ezen egyezmény célkitűzésével, valamint védelmi és gazdálkodási alapelveivel és megközelítéseivel. Az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az új halászati erőforrás fejlesztése mindaddig körültekintően és fokozatosan történjen, amíg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy a Bizottság kellően részletes védelmi és kezelési intézkedéseket fogadhasson el.

(3)   A Bizottság bizonyos időközönként irányadó védelmi és gazdálkodási minimumintézkedéseket fogadhat el, amelyeket néhány vagy minden új halászati erőforrás tekintetében alkalmazni kell az említett új halászati erőforrásokra irányuló halászat megkezdése előtt.

23. cikk

Adatok gyűjtése, összeállítása és cseréje

(1)   A halászati erőforrások, a nem célfajok, valamint az azokhoz kapcsolódó és az azoktól függő fajok védelmére és kezelésére vonatkozó adatbázis tökéletesítése, az adott erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák védelme, továbbá a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és e halászat által az adott erőforrásokra gyakorolt negatív hatás felszámolásához vagy mérsékléséhez való hozzájárulás érdekében a Bizottság – az 1995. évi megállapodás I. mellékletének maximális figyelembevétele mellett – előírásokat, szabályokat és eljárásokat dolgoz ki többek között a következőkre:

a)	valamennyi vonatkozó adatnak a Bizottság tagjai általi gyűjtése, ellenőrzése és a Bizottságnak kellő időben történő bejelentése;

b)	pontos és hiánytalan adatok Bizottság általi összeállítása és kezelése a hatékony állományfelmérés elősegítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a legjobb tudományos szakvéleményezés;

c)	az adatokhoz való hozzáférés és az adatterjesztés biztonsága, adott esetben megőrizve azok bizalmas jellegét;

d)

a Bizottság tagjai között, valamint más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel és más vonatkozó szervezetekkel bonyolított adatcsere, beleértve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókra, és adott esetben e hajók kedvezményezett tulajdonjogára vonatkozó adatokat is, annak érdekében, hogy a szóban forgó információkat adott esetben központosított terjesztési formátumban egységesítsék;

e)	a regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti összehangolt dokumentáció- és adatmegosztás elősegítése, beleértve a hajólajstromra, a fogási dokumentációra és adott esetben kereskedelemkövetési rendszerekre vonatkozó adatok cseréjére szolgáló eljárásokat is; továbbá

f)	a Bizottság tagjai adatgyűjtésre és -cserére vonatkozó követelményeknek való megfelelésének rendszeres ellenőrzése, és az ilyen ellenőrzések során feltárt megfelelésbeli hiányosságok kezelése.

(2)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemeltetett hajók számára, az ezen egyezmény értelmében kezelt halászati erőforrások helyzetére, a halászati erőforrások felmérésére, az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott kutatási programokra, valamint a regionális és globális szervezetekkel létesített együttműködési kezdeményezésekre vonatkozó adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek.

24. cikk

A Bizottság tagjainak kötelezettségei

(1)   Az egyezmény hatálya alá tartozó területen belüli halászati tevékenységei tekintetében a Bizottság minden tagja:

a)	végrehajtja ezt az egyezményt és a Bizottság által elfogadott minden védelmi és kezelési intézkedést, továbbá meghoz minden szükséges intézkedést azok hatékonyságának biztosítására;

b)	együttműködik ezen egyezmény célkitűzésének előmozdításában;

c)	megtesz minden szükséges intézkedést a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló törekvések támogatására; továbbá

d)	összegyűjti, ellenőrzi és bejelenti az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokhoz és tengeri ökoszisztémákhoz kapcsolódó tudományos, műszaki és statisztikai adatokat a Bizottság által megállapított előírásokkal, szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(2)   A Bizottság minden tagja évente jelentést tesz a Bizottságnak, amelyben közli, hogy hogyan hajtotta végre a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseket, illetve megfelelési és végrehajtási eljárásokat. Parti államok mint Szerződő Felek esetében a jelentés – a 20. cikk (4) bekezdésével és a 4. cikkel összhangban – tartalmazza a nemzeti joghatóságuk alá tartozó, az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos vizekben előforduló, kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halászati erőforrások tekintetében hozott védelmi és kezelési intézkedéseikre vonatkozó információkat. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

(3)   A lobogó szerinti állam felelőssége elsőbbségének sérelme nélkül a Bizottság minden tagja a lehető legmesszebbmenőkig intézkedéseket tesz vagy együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy állampolgárai, illetve az állampolgáraik tulajdonában álló, általuk üzemeltetett vagy ellenőrzött hajók megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek és a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek, és haladéktalanul kivizsgálják az említett rendelkezések és intézkedések bármely állítólagos megsértését. A Bizottság tagjai – a nemzeti jog által megengedett mértékben – megfelelő, rendszeres időközönként jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak és a Bizottság illetékes tagjainak a kivizsgálás előrehaladásáról, és a kivizsgálás lezárásakor végleges jelentést nyújtanak be a végeredményről.

(4)   A Bizottság minden tagja – a nemzeti törvényei és rendeletei által megengedett mértékben – rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy a Bizottság más tagjainak nyomozóhatóságai számára hozzáférhetővé tegye az egyezmény rendelkezéseinek, valamint a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek az állítólagos megsértésével kapcsolatos bizonyítékokat, beleértve a lobogója alatt közlekedő hajók kedvezményezett tulajdonjogára vonatkozóan rendelkezésre álló információkat is.

(5)   A Bizottság minden tagja jóhiszeműen teljesíti az egyezmény alapján vállalt kötelezettségeit, és oly módon gyakorolja az egyezmény által elismert jogait, amely nem minősül a jogokkal való visszaélésnek.

25. cikk

A lobogó szerinti államok kötelezettségei

(1)   A Bizottság minden tagja megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók:

a)

megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek és a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek, illetve hogy e hajók az egyezmény hatálya alá tartozó területen történő üzemeltetésük során ne vegyenek részt olyan tevékenységben, amely veszélyezteti az ilyen intézkedések hatékonyságát;

b)	ne folytassanak engedély nélküli halászatot az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizeken;

c)	olyan berendezéseket szállítsanak és üzemeltessenek, amelyek megfelelőek a Bizottság által elfogadott, hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó előírások és eljárások céljára; továbbá

d)	az egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati erőforrásokat a Bizottság által elfogadott előírásokkal és eljárásokkal rakodják ki vagy át.

(2)   A Bizottság minden egyes tagja csak akkor engedélyezi a lobogója alatti közlekedésre feljogosított halászhajók halászatra való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, ha erre felhatalmazást kap a Bizottság érintett tagjának megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól.

(3)   A Bizottság minden tagja:

a)	kizárólag akkor engedélyezi a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászatra való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, ha e hajók tekintetében hatékonyan és a nemzetközi joggal összhangban képes ellátni az egyezményből fakadó kötelezettségeit;

b)	nyilvántartást vezet a lobogója alatti közlekedésre és halászati erőforrásokra való halászatra feljogosított hajókról, és biztosítja, hogy az összes ilyen hajó esetében a nyilvántartásba felvesz minden, a Bizottság által előírt információt;

c)

a Bizottság által elfogadott intézkedésekkel összhangban haladéktalanul kivizsgálja az ezen egyezmény rendelkezéseinek, illetve a Bizottság által tett bármely védelmi és kezelési intézkedésnek a lobogója alatt közlekedő hajók általi állítólagos megsértését, és teljes körűen jelentést tesz az arra válaszul tett fellépésekről. A jelentéstétel a kivizsgálás előrehaladására vonatkozóan a Bizottságnak megfelelő, rendszeres időközönként tett jelentéseket és a kivizsgálás lezárásakor a végeredményre vonatkozóan készült jelentést foglal magában;

d)

releváns tényezők – köztük a fogás értékének – figyelembevétele mellett gondoskodik arról, hogy az említett jogsértésekre alkalmazandó büntetések súlyossága megfelelő legyen a megfelelés biztosítása, a további jogsértésektől való visszatartás, valamint annak érdekében, hogy megfossza a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől; továbbá

e)

gondoskodik különösen arról, hogy – amennyiben jogszabályaival összhangban megállapításra került az, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajó részt vett ezen egyezmény rendelkezései vagy a Bizottság által elfogadott bármely védelmi és kezelési intézkedés súlyos megsértésében – az érintett halászhajó abbahagyja a halászati tevékenységet és mindaddig ne folytasson ilyen tevékenységet az egyezmény hatálya alá tartozó területen, amíg eleget nem tett a Bizottság tagja által a jogsértés tekintetében előírt valamennyi fennmaradó szankciónak.

(4)   A Bizottság minden tagja számára javasolt annak biztosítása, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajókat az egyezmény hatálya alá tartozó területen az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, valamint a hajókat és a legénységüket érintő tengeri biztonságra vonatkozó ajánlásokra és iránymutatásokra tekintettel üzemeltessék.

(5)   A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő, halászati erőforrásokra irányuló kutatást folytató vagy folytatni szándékozó halászhajók megfeleljenek a Bizottság által az egyezmény hatálya alá tartozó területen tudományos kutatás folytatására vonatkozóan megállapított eljárásoknak.

26. cikk

A kikötő szerinti államok kötelezettségei

(1)   A kikötő szerinti államnak mint szerződő félnek joga és kötelessége olyan intézkedéseket tenni a nemzetközi joggal összhangban, amelyek javítják a szubregionális, regionális és globális védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát. Ilyen intézkedések meghozatalakor a kikötő szerinti állam mint szerződő fél sem formailag, sem ténylegesen nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést bármely állam halászhajóival szemben.

(2)   A Bizottság minden tagja:

a)

hatályba lépteti azokat a védelmi és kezelési intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatot folytató halászhajók tekintetében a kikötőibe való belépéssel és a kikötőinek használatával kapcsolatban fogadott el, beleértve többek között a halászati erőforrások ki- és átrakodására, a halászhajók, a dokumentumok, a fedélzeten tartott fogás és halászeszközök ellenőrzésére, valamint a kikötői szolgáltatások igénybevételére vonatkozókat is; továbbá

b)

gyakorlati szempontból ésszerű mértékben, valamint saját nemzeti jogával és a nemzetközi joggal összhangban segítséget nyújt a lobogó szerinti államoknak abban az esetben, ha egy adott halászhajó önkéntesen egyik kikötőjében tartózkodik és a hajó lobogó szerinti állama segítséget kér ezen egyezmény rendelkezései és a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések tiszteletben tartásának biztosítására.

(3)   Amennyiben a Bizottság valamely tagja úgy ítéli meg, hogy a kikötőit használó halászhajó megsértette ezen egyezmény valamely rendelkezését vagy a Bizottság által elfogadott valamely védelmi és kezelési intézkedést, erről értesíti az érintett lobogó szerinti államot, a Bizottságot és más érintett államokat, továbbá a megfelelő nemzetközi szervezeteket. A Bizottság tagja az ügyhöz kapcsolódó teljes dokumentációt a lobogó szerinti állam és adott esetben a Bizottság rendelkezésére bocsátja, minden ellenőrzési jegyzőkönyvet is beleértve.

(4)   E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Szerződő Feleket abban, hogy a területükön lévő kikötőik felett szuverenitást gyakoroljanak a nemzetközi joggal összhangban.

27. cikk

Nyomon követés, megfelelés és végrehajtás

(1)   A Bizottság megfelelő együttműködési eljárásokat hoz létre a halászat hatékony nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére, valamint az ezen egyezménynek és a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelés biztosítására, amelyek többek között a következők:

a)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult hajók bizottsági nyilvántartásának létrehozása és karbantartása, a hajók és a halászeszközök jelölése, a halászati tevékenységek nyilvántartásba vétele, valamint a hajók mozgásának és tevékenységeinek műholdas hajómegfigyelési rendszeren keresztüli bejelentése, amelyet úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a Bizottságnak és a lobogó szerinti államnak szánt, közel valós idejű adattovábbítás sértetlenségét és biztonságát, ideértve a közvetlen és egy időben lebonyolított adattovábbítás lehetőségét is;

b)

tengeri és kikötői ellenőrzési program a Szerződő Felek számára, beleértve a Szerződő Felek egymás hajóinak fedélzetére való felszállásra és azok ellenőrzésére vonatkozó eljárásait az egyezmény hatálya alá tartozó területen, valamint a Szerződő Felek azon ellenőrhajóinak és -repülőgépeinek bejelentésére szolgáló eljárásokat is, amelyek részt vehetnek a programban;

c)	az átrakodás szabályozása és felügyelete;

d)

a nemzetközi joggal összhangban lévő, az átrakodás, a kirakodás és a kereskedelem nyomon követését célzó, megkülönböztetéstől mentes piaci intézkedések a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében, beleértve adott esetben a fogási dokumentációs rendszereket is;

e)	a feltárt jogsértésekre, az ellenőrzések előrehaladására és végeredményeire, valamint a foganatosított végrehajtási intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel; továbbá

f)

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek kezelése, többek között a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók azonosítása, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó, megfelelő intézkedések elfogadása – például jogellenes hajók listájának kidolgozása – révén, annak érdekében, hogy az ilyen tevékenységeket folytató hajók tulajdonosait és üzemeltetőit megfosszák az adott tevékenységből származó előnyöktől.

(2)   A Bizottság elfogadhat olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottság tagjai intézkedéseket – többek között a halászati erőforrásokkal kapcsolatos piaci intézkedéseket – alkalmazzanak bármely államra, bizottsági tagra vagy jogalanyra, amelynek hajói olyan halászati tevékenységeket folytatnak, amelyek csökkentik a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát vagy más tekintetben nem felelnek meg azoknak. Ezeknek az intézkedéseknek számos lehetséges fellépést kell magukban foglalniuk annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a megfelelés hiányának okát, és adott esetben tartalmazniuk kell együttműködési és kapacitásépítési kezdeményezéseket. A piaci intézkedések bármely bizottsági tag általi végrehajtásának összhangban kell lennie a tag nemzetközi kötelezettségeivel, beleértve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény szerinti kötelezettségeit is.

(3)   Ha ezen egyezmény hatálybalépésétől számított három éven belül a Bizottság nem fogad el az (1) bekezdés b) pontjában vázolt tengeri ellenőrzési eljárásokat vagy olyan alternatív mechanizmust, amely hatékonyan teljesíti a Bizottság tagjainak az 1995. évi megállapodás és ezen egyezmény szerinti kötelezettségeit a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelés érdekében, az 1995. évi megállapodás 21. és 22. cikke alkalmazandó a Szerződő Felek között, mintha azok a cikkek ezen egyezmény részét képeznék, továbbá a területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállást és azok ellenőrzését, illetve bármely későbbi végrehajtási intézkedést az 1995. évi megállapodás 21. és 22. cikkével, valamint azokkal a kiegészítő gyakorlati eljárásokkal összhangban kell lebonyolítani, amelyeket a Bizottság az említett cikkek végrehajtásához esetlegesen szükségesként határoz meg.

28. cikk

Megfigyelési program

(1)   A Bizottság ezen egyezmény hatálybalépésétől számított három éven belül vagy a Bizottság által esetlegesen egyeztetett más időszakon belül megfigyelési programot hoz létre az ellenőrzött fogási és erőkifejtési adatok, más tudományos adatok és az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységgel és annak a tengeri környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kiegészítő információk összegyűjtésére. A megfigyelési program keretében összegyűjtött információkat adott esetben a Bizottság és kisegítő testületei – köztük a megfelelési és műszaki bizottság – feladatainak támogatásához is felhasználják. A rugalmasan megszervezett megfigyelési programot, amely figyelembe veszi a halászati erőforrások jellegét és más lényeges tényezőket, a Bizottság titkársága koordinálja. E tekintetben a Bizottság szerződéseket köthet a megfigyelési program biztosítására.

(2)   A megfigyelési program független és pártatlan megfigyelőkből áll, akiket a Bizottság által akkreditált programokból, illetve szolgáltatóktól szerződtetnek. A programot a lehető legnagyobb mértékben összehangolják más regionális, szubregionális és nemzeti megfigyelési programokkal.

(3)   A megfigyelési programot a Bizottság a tudományos bizottság, valamint a megfelelési és műszaki bizottság szakvéleményének figyelembevételével dolgozza ki. A programot a Bizottság által kidolgozott előírásoknak, szabályoknak és eljárásoknak megfelelően működtetik, beleértve többek között a következőket:

a)	arra vonatkozó rendelkezések, hogy a Bizottság valamely tagja a Bizottság másik tagjának lobogója alatt közlekedő hajókon az adott tag beleegyezése mellett megfigyelőket helyezzen el;

b)	különböző halászati erőforrások tekintetében megfelelő lefedettségi szintek a fogás, az erőkifejtés, a fogás összetétele és a halászati műveletek más részletei nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez;

c)	ezen egyezmény rendelkezései, valamint a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések végrehajtása szempontjából releváns tudományos adatok és információk gyűjtésére, érvényesítésére és bejelentésére vonatkozó követelmények;

d)

a megfigyelők biztonságának és a képzésének biztosításával, a hajó fedélzetén történő elszállásolásukkal, valamint annak biztosításával kapcsolatos követelmények, hogy a megfigyelők – feladataik hatékony ellátása érdekében – teljes körűen hozzáférjenek a hajó fedélzetén lévő valamennyi létesítményhez és berendezéshez, és használhassák azokat.

29. cikk

A Bizottság éves jelentése

(1)   A Bizottság éves jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a Bizottság által ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítása érdekében hozott határozatok részleteit. A jelentés tájékoztatást ad a Bizottság által az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése vagy a FAO bármely ajánlására válaszul tett fellépésekről is.

(2)   A jelentés másolatai nyilvánosan hozzáférhetőek és azokat el kell juttatni az ENSZ főtitkárának és a FAO főigazgatójának.

30. cikk

Felülvizsgálatok

(1)   A Bizottság felülvizsgálja az általa elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát ezen egyezmény célkitűzésének való megfelelőségük szempontjából, valamint az említett intézkedéseknek a 3. cikkben foglalt elvekkel és megközelítésekkel való összhangját. E felülvizsgálatok, amelyekre legalább ötévente sor kerül, magukban foglalhatják maga az egyezmény rendelkezései hatékonyságának vizsgálatát is.

(2)   A Bizottság meghatározza az általa megállapított kritériumok szerint végrehajtandó, említett felülvizsgálatok referenciafeltételeit és módszertanát; ezekre a Bizottságtól független, elismert szakmai kompetenciával rendelkező személy(ek) részvételével folytatott felülvizsgálatokra a legjobb nemzetközi gyakorlatok az irányadók, és azokhoz adott esetben a kisegítő testületek is hozzájárulnak.

(3)   A Bizottság figyelembe veszi az ilyen felülvizsgálat nyomán megfogalmazott ajánlásokat, a védelmi és kezelési intézkedései, valamint az ezek végrehajtására szolgáló mechanizmusok megfelelő módosítása révén is. Az ilyen felülvizsgálatok nyomán az egyezmény rendelkezéseit illetően megfogalmazott esetleges módosítási javaslatokkal a 35. cikknek megfelelően foglalkoznak.

(4)   E felülvizsgálatok eredményeit a Bizottságnak történő benyújtásukat követően nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

31. cikk

Más szervezetekkel való együttműködés

(1)   A Bizottság a közös érdekeltséget jelentő ügyekben adott esetben együttműködik más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, a FAO-val, az Egyesült Nemzetek Szervezetének más szakosított intézményeivel, valamint más releváns szervezetekkel.

(2)   A Bizottság figyelembe veszi azokat a védelmi és kezelési intézkedéseket vagy ajánlásokat, amelyeket olyan más regionális halászati gazdálkodási szervezetek és más érintett kormányközi szervezetek fogadtak el, amelyek illetékességgel rendelkeznek az egyezmény hatálya alá tartozó terület vagy az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos területek vonatkozásában, vagy bizonyos élő tengeri erőforrások – köztük a nem célfajok, valamint a halászati erőforrásokhoz kapcsolódó vagy azoktól függő fajok – vonatkozásában, és amelyeknek a célkitűzései összhangban vannak ezen egyezmény célkitűzésével és támogatják azt. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy az általa hozott határozatok összhangban legyenek az említett védelmi és kezelési intézkedésekkel vagy ajánlásokkal és támogassák azokat.

(3)   A Bizottság törekszik arra, hogy megfelelő rendelkezéseket hozzon az említett más szervezetekkel való konzultáció, együttműködés és közös munka tárgyában. Különösen arra törekszik, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat csökkentése és esetleges felszámolása érdekében együttműködjön más releváns szervezetekkel.

32. cikk

Nem szerződő felek

(1)   A Bizottság tagjai információcserét folytatnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatot folytató, ezen egyezmény nem szerződő feleinek lobogója alatt közlekedő halászhajók tevékenységeiről. A Bizottság tagjai – egyénileg vagy közösen – az ezen egyezménnyel és a nemzetközi joggal összhangban lévő intézkedéseket fogadnak el azon hajók tevékenységeinek megakadályozására, amelyek veszélyeztetik az egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát, továbbá jelentést tesznek a Bizottságnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen a nem Szerződő Felek általi halászatra válaszul tett bármely fellépésről.

(2)   Az 1982. évi egyezmény 116–119. cikkére tekintettel a Bizottság tagjai – egyénileg vagy közösen – felhívhatják az ezen egyezmény nem szerződő felének minősülő államok vagy halászatot folytató jogalanyok figyelmét bármely olyan tevékenységre, amely a Bizottság tagjának vagy tagjainak véleménye szerint érinti ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítását.

(3)   A Bizottság tagjai – egyénileg vagy közösen – az egyezmény azon nem szerződő feleit, amelyeknek a hajói halászatot folytatnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen, felkérik arra, hogy váljanak ezen egyezmény részes felévé vagy járuljanak hozzá ahhoz, hogy teljes körűen együttműködnek a Bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések végrehajtásában.

(4)   A Bizottság tagjai – egyénileg vagy közösen – keresik bármely, kikötő vagy piac szerint illetékes államként meghatározott nem szerződő fél együttműködését az egyezmény célkitűzésének való megfelelés biztosítása érdekében.

33. cikk

Más megállapodásokkal fennálló kapcsolat

(1)   Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem sérti a Szerződő Feleknek az 1982. évi egyezményen vagy az 1995. évi megállapodáson alapuló nemzetközi jog vonatkozó rendelkezései szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit.

(2)   Ez az egyezmény nem módosítja a Szerződő Feleknek az ezen egyezménnyel összeegyeztethető olyan más megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, amelyek nem érintik más Szerződő Felek ezen egyezmény szerinti jogait, illetve kötelezettségeik teljesítését.

34. cikk

Vitarendezés

(1)   A Szerződő Felek együttműködnek a viták megelőzése érdekében és minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés úton történő rendezése érdekében, ami technikai jellegű vita esetén magában foglalhatja a vita ad hoc szakértői testülethez utalását.

(2)   Bármely olyan esetben, amikor a vitarendezésre nem az (1) bekezdésben megállapított módon kerül sor, az 1995. évi megállapodás VIII. részében meghatározott vitarendezési rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni a Szerződő Felek közötti bármely vitára.

(3)   A (2) bekezdés egyik szerződő fél jogállását sem érinti az 1995. évi megállapodás vagy az 1982. évi egyezmény vonatkozásában.

35. cikk

Módosítások

(1)   A javasolt módosítások szövegét legkésőbb a Bizottság ülése előtt 90 nappal be kell nyújtani az ügyvezető titkárnak. Az ügyvezető titkár haladéktalanul eljuttatja e szöveg másolatát a Bizottság valamennyi tagjának.

(2)   Az egyezmény módosítására tett javaslatokat a Bizottság a jelen lévő és jóváhagyó vagy elutasító szavazatokat leadó Szerződő Felek háromnegyedes többségével fogadja el. Az elfogadott módosításokat a letéteményes haladéktalanul továbbítja valamennyi szerződő félnek.

(3)   A módosítás minden szerződő fél számára százhúsz nappal a Szerződő Felek háromnegyedének jóváhagyásáról szóló írásbeli értesítés kézhezvételéről szóló, a letéteményes által tett értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba, kivéve, ha bármely másik szerződő fél az említett kézhezvételről szóló értesítésben a letéteményes által meghatározott továbbítási időpontot követő kilencven napon belül arról értesíti a letéteményest, hogy kifogásolja a módosítást; ebben az esetben a módosítás egyik szerződő fél vonatkozásában sem lép hatályba. A módosítást kifogásoló szerződő fél a kifogását bármikor visszavonhatja. Ha a módosítás elleni valamennyi kifogást visszavonták, a módosítás valamennyi szerződő fél vonatkozásában százhúsz nappal az utolsó visszavonásnak a letéteményes általi kézhezvételéről szóló értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba.

(4)   Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett bármely olyan állam, regionális gazdasági integrációs szervezet vagy más jogalany esetében, amely a (2) bekezdés szerinti módosítás elfogadását követően válik szerződő féllé, úgy kell tekinteni, hogy azt köti a módosított egyezmény azt követően, hogy az adott módosítás a (3) bekezdéssel összhangban hatályba lépett.

(5)   A letéteményes haladéktalanul értesíti valamennyi szerződő felet a módosítások jóváhagyásáról szóló értesítések kézhezvételéről, a kifogásról vagy a kifogások visszavonásáról szóló értesítések kézhezvételéről és a módosítások hatálybalépéséről.

36. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1)   Ezen egyezmény aláírásra nyitva áll:

a)	az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett államok, regionális gazdasági integrációs szervezet és más jogalanyok előtt, amelyek részt vettek a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet létrehozására irányuló nemzetközi konzultációkban; valamint

b)	bármely, az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett más állam vagy más jogalany előtt, amely joghatósággal rendelkezik az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos vizek felett;

az egyezmény 2010. február első napjától számított 12 hónapig áll nyitva aláírásra.

(2)   Ezt az egyezményt az aláíró felek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(3)   A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

37. cikk

Csatlakozás

(1)   Az aláírási időszak lezárulta után ezen egyezményhez csatlakozhat bármely, a 36. cikk (1) bekezdésében említett állam, regionális gazdasági integrációs szervezet vagy jogalany, valamint bármely, az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely halászati erőforrásokkal kapcsolatos érdekeltséggel rendelkezik.

(2)   A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

38. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az egyezmény harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette a nyolcadik megerősítő, csatlakozási, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, amelyek a következők általi megerősítést, csatlakozást, elfogadást vagy jóváhagyást tartalmazzák:

a)

az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos legalább három parti állam, amelyeknek képviseltetniük kell magukat mind az egyezmény hatálya alá tartozó terület azon oldaláról, amely a nyugati hosszúság 120°-tól keletre található, mind pedig az egyezmény hatálya alá tartozó terület azon oldaláról, amely a nyugati hosszúság 120°-tól nyugatra helyezkedik el; és

b)	legalább három olyan állam, amely nem az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos parti állam, és amelyeknek a halászhajói az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatnak vagy folytattak halászatot.

(2)   Ha az egyezmény az elfogadását követő három éven belül nem lép hatályba az (1) bekezdéssel összhangban, a tizedik megerősítő, csatlakozási, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése után hat hónappal vagy az (1) bekezdéssel összhangban lép hatályba (a korábbi időpont a mérvadó).

(3)   Valamennyi olyan aláíró fél számára, amely ezt az egyezményt a hatálybalépése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá, ezen egyezmény az adott aláíró fél megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

(4)   Valamennyi olyan állam vagy regionális gazdasági és integrációs szervezet számára, amely ezen egyezményhez a hatálybalépése után csatlakozik, ezen egyezmény az adott állam vagy regionális gazdasági és integrációs szervezet csatlakozási okiratának letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

(5)   E cikk alkalmazásában a „halászat” csak az 1. cikk (1) bekezdése g) pontjának i. és ii. alpontjában leírt tevékenységekre terjed ki.

39. cikk

A letéteményes

(1)   Az egyezménynek és az egyezmény bármely módosításának letéteményese Új-Zéland kormánya. A letéteményes ezen egyezmény hitelesített másolatait továbbítja valamennyi aláíró félnek, és az egyezményt az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke értelmében beiktatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál.

(2)   A letéteményes az egyezmény valamennyi aláíró felét és szerződő felét értesíti az aláírások tényéről, a 36. vagy a 37. cikk alapján letétbe helyezett megerősítő, csatlakozási, elfogadó és jóváhagyó okiratokról, valamint az egyezmény hatálybalépési dátumáról és annak bármely módosításáról.

40. cikk

Területek részvétele

(1)   A Bizottság és kisegítő testületei – a nemzetközi ügyeiért felelős szerződő fél megfelelő felhatalmazása mellett – lehetőséget biztosítanak a térségben halászati erőforrásokhoz fűződő érdekeltséggel rendelkező területek részvételére.

(2)   A területek részvételének jellegéről és mértékéről a Szerződő Felek a Bizottság külön eljárási szabályzatában rendelkeznek, figyelembe véve a nemzetközi jogot, az ezen egyezmény hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos hatáskörmegosztást, valamint az adott terület arra vonatkozó képességének alakulását, hogy ezen egyezmény szerinti jogokat és kötelezettségeket gyakoroljon. Az említett eljárási szabályzat jogot biztosít a területek számára ahhoz, hogy teljes körűen részt vegyenek a Bizottság és kisegítő testületei munkájában, kivéve a határozatokkal, szakvéleményekkel vagy ajánlásokkal kapcsolatos szavazási jogot és az ezekre vonatkozó konszenzus blokkolásának jogát.

(3)   A (2) bekezdés ellenére az említett területek jogosultak arra, hogy jelen legyenek és felszólaljanak a Bizottság és kisegítő testületeinek ülésein. Feladatainak ellátása és határozatainak meghozatala során a Bizottság valamennyi résztvevő érdekeit figyelembe veszi.

41. cikk

Felmondás

(1)   A letéteményesnek címzett írásbeli értesítés útján bármelyik szerződő fél felmondhatja az egyezményt, és ezt meg is indokolhatja. Az indoklás hiánya nem befolyásolja a felmondás érvényességét. A felmondás az értesítés kézhezvételének dátuma után egy évvel lép hatályba, kivéve, ha az értesítés ennél későbbi dátumot jelöl meg.

(2)   Az egyezménynek valamely szerződő fél általi felmondása nem érinti az adott szerződő fél számára a felmondásának hatálybalépése előtt felmerült pénzügyi kötelezettségeket.

(3)   Az egyezménynek valamely szerződő fél általi felmondása semmilyen módon nem befolyásolja az adott szerződő fél azon kötelességét, hogy eleget tegyen az egyezményben foglalt bármely olyan kötelezettségnek, amely a nemzetközi jog értelmében az egyezménytől függetlenül vonatkozna rá.

42. cikk

Megszűnés

Ez az egyezmény automatikusan megszűnik, amennyiben, illetve amikor – a felmondások eredményeként – a Szerződő Felek száma négy alá csökken.

43. cikk

Fenntartások

Ezzel az egyezménnyel szemben fenntartások vagy kivételek nem tehetők.

44. cikk

Nyilatkozatok és állásfoglalások

A 43. cikk nem zárja ki, hogy valamely állam, regionális gazdasági integrációs szervezet vagy az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett jogalany az egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz történő csatlakozásakor bármilyen megfogalmazásban vagy megnevezéssel nyilatkozatot vagy állásfoglalást tegyen többek között azzal a céllal, hogy harmonizálja saját törvényeit és rendeleteit e megállapodás rendelkezéseivel, feltéve, hogy az ilyen nyilatkozatok vagy állásfoglalások nem irányulnak arra, hogy kizárják vagy módosítsák az egyezmény rendelkezéseinek joghatását az adott államra, regionális gazdasági integrációs szervezetre vagy jogalanyra.

45. cikk

Mellékletek

A mellékletek ezen egyezmény szerves részét képezik, és egyéb rendelkezés hiányában az egyezményre történő hivatkozás magában foglalja a vonatkozó mellékletekre történő hivatkozást.