—

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2007 – I. kötet (C6-0419/2008) (2),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére (3), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

—

tekintettel a független ellenőrnek a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról szóló jelentésére (4),

—

tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

—

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0152/2009),

1.

megjegyzi, hogy 2007-ben az Európai Számvevőszék 122 millió EUR (2006-ban: 114 millió EUR (7)) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 90,21 %-os volt, alacsonyabb a többi intézmény felhasználási arányának átlagánál (93,82 %);

2.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának auditálását külső cég, a PricewaterhouseCoopers (a korábbi években: KPMG) végezte el, amely az alábbi következtetésekre jutott:

3.

üdvözli, hogy egy új, 2008. január 1-je óta működő, integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP) fejlesztett ki intézményközi alapon a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság, ami jelentős költségvetési megtakarításokat, a részt vevő intézmények számára pedig jobb hatékonyságot eredményez;

4.

szintén üdvözli a gyümölcsöző intézményközi együttműködést a Bírósággal a képzést illetően;

5.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék belső ellenőrének 2007-es jelentése nagyrészt pozitív volt: megállapította, hogy a K2 építkezési projektet hatékonyan menedzselték, és a K2 épületet az előirányzott költségvetési kereten belül maradva, hónapokkal a határidő előtt adták át; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a belső ellenőr által előterjesztett ajánlások többségét elfogadták, és beépítették a korrekciós cselekvési tervekbe;

6.

megjegyzi, hogy két új tagállam csatlakozott a Számvevőszékhez 2007 folyamán, Bulgária és Románia EU-csatlakozását követően; megjegyzi, hogy az európai számviteli ellenőrzési tevékenység eredeti szervezőelve – tagállamonként egy tag – mára egy 27 tagú testület által irányított szervezetet eredményezett; meggyőződése, hogy ez a struktúra elérte korlátait, és az Európai Unió külső ellenőrzési rendszerének mélyreható reformjára és megerősítésére van szükség; hangsúlyozza, hogy minél erősebb a Számvevőszék, annál erősebb a mentesítésért felelős hatóság, és annál jobb a végrehajtó hatalmi ág ellenőrzése is; felkéri ezért a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a Számvevőszék reformjáról, és e vitákba vonják be a Parlamentet is;

7.

megjegyzi, hogy 2008 decemberében egy nemzetközi szakértői csoport „szakértői felülvizsgálati” jelentést készített; sajnálja, hogy ez a jelentés nem foglalkozott azzal az alapvető kérdéssel, hogy vajon megfelelő-e az Unió külső ellenőrzési funkciójának jelenlegi struktúrája;

8.

a tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Számvevőszék magatartási szabályzatának megfelelően a Számvevőszék tagjai a pénzügyi érdekeltségeikről és egyéb vagyontárgyaikról (beleértve a részvényeket, átváltható kötvényeket és befektetési jegyeket, valamint a föld- és ingatlantulajdont, házastársaik szakmai tevékenységének leírásával együtt) nyilatkozatot adnak a Számvevőszék elnökének, aki bizalmasan kezelve őrzi meg azokat, és e nyilatkozatokat nem hozzák nyilvánosságra;

9.

megismétli felhívását, hogy elvi megfontolásból és az átláthatóság érdekében az összes intézmény tagjaitól meg kellene követelni, hogy nyújtsanak be vagyonnyilatkozatot, amelyek köznyilvántartás útján hozzáférhetőek volnának az interneten; nem ért egyet a Számvevőszék azon javaslatával, hogy meg kellene várnia, amíg az összes EU-intézményre vonatkozó egységesített formanyomtatvány rendelkezésre nem áll; javasolja független ellenőrző tisztviselők kinevezését minden egyes intézményben, akiknek évente nyilvános jelentést kellene készíteniük a beérkezett nyilatkozatokról;

10.

ezzel összefüggésben kéri a Számvevőszéket, hogy a következő tevékenységi jelentésében szánjon egy fejezetet annak részletes ismertetésére, milyen intézkedések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait, beleértve azt is, hogy mivel indokolható az ajánlások esetleges figyelmen kívül hagyása;

11.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai – az eddigi módosítások ellenére – továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre, mint például a Számvevőszék, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széles körű konzultációt a Számvevőszék főtitkárával és igazgatásával annak biztosítására, hogy aggályaik teljes mértékben figyelembevételre kerüljenek a végleges tervezetben.