A.

mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.

mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban (6) a Parlament többek között

1.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió EUR-t tett ki (közülük 271 millió EUR-val a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió EUR-val pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt);

2.

rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni;

3.

a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül);

4.

ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel;

5.

kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája;

6.

kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítménymegállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat;

7.

kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene;

8.

álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd;

9.

megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak;

10.

ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően;

11.

emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel;

12.

úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba;

13.

megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása; és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között;

14.

megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott;

15.

emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának (7) (26) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási információkkal/adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot;

16.

kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat;

17.

emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:

18.

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése (8)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel;

19.

megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete);

20.

tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség);

21.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít;

22.

felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:

„A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek”;

23.

tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni;

24.

tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években;

25.

megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában;

26.

a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét;

27.

emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra (9), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását;

28.

megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását;

29.

emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodástervezetre (COM(2005) 59), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007) 274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újrakezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni;

30.

ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről;

31.

emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:

32.

úgy véli, hogy az ügynökségre vonatkozó működési és igazgatási költségvetési tételek végrehajtási aránya kielégítő;

33.

az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget hasznos környezetvédelmi információk forrásának tekinti az EU minden intézménye számára és a politikai döntéshozatal szempontjából; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökségnek sikerült igen összetett adatokból világos következtetéseket levonnia és ezeket nyilvánosságra hoznia például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os környezetvédelmi nyilatkozatában, illetve a bioenergiáról, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának európai alakulásáról szóló egyedi jelentéseiben;

34.

megjegyzi azonban, hogy a működési költségvetési előirányzatok jelentős részét átvitték a 2007-es évre, részben azért, mert az Európai Környezetvédelmi Ügynökség későn kapta meg a CORINE felszínborítási adatbázis frissítésének finanszírozását, ami a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) végrehajtásához járul hozzá;

35.

emlékeztet a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt, és felszólítja az ügynökséget, hogy mozdítsa elő az évenkéntiség elvét;

36.

továbbá tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint a feladatok elkülönítésének elvét megsértve ugyanaz az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő végezte az előzetes ellenőrzéseket és kezelte a költségvetési számvitel informatikai rendszeréhez való hozzáférési jogokat;

37.

rámutat arra, hogy 2006. december 31-én az ügynökség 6 097 252,79 EUR készpénzzel és más likvid eszközzel rendelkezett, 4 241 797,28 EUR felhalmozott többlettel;

38.

tudomásul veszi az ügynökség költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésben megfogalmazott kijelentését, amely szerint az ügynökség az 1994 és 2005 között ki nem fizetett támogatások összegének megfelelően 3,3 millió EUR felvételére jogosult a Bizottságtól;

39.

tudomásul veszi az éves jelentésből, hogy a személyzet egyharmada azonos nemzetiségű, és hogy az ügynökség (éves jelentésében megfogalmazott) célja a személyzet egyensúlyának javítása és sokszínűségének bővítése;

40.

úgy véli, hogy az átláthatóság, valamint a jelentések minőségének javítása érdekében a többi ügynökségnek követnie kellene a Környezetvédelmi Ügynökség éves jelentéséhez csatolt „kiegyensúlyozott mutatószámrendszer” („balanced scorecard”) példáját, amely az ügynökség forrásaihoz, fizetési határidőihez, az ügyfelek szempontjaihoz és a személyzet magatartásához kapcsolódó teljesítménymutatókat tartalmazza, és amelynek célja, hogy átfogó képet adjon az ügynökség stratégiai céljai felé történő haladásról;

41.

tudomásul veszi az ügynökség összetett felépítését, amelybe beletartoznak az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjai, a nemzeti tájékoztatási központok és az európai témaközpontok;

42.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség 2006. március 1-jén átvette a szabályozási ügynökségek vezetőinek koordinátori szerepét.