FORDÍTÁS

AZ INDIAI-ÓCEÁN DÉLI RÉSZÉRE VONATKOZÓ HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁS (SIOFA)

A SZERZŐDŐ FELEK,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Indiai-óceán déli részén található halászati erőforrások megfelelő kezelése, hosszú távú védelme és fenntartható hasznosítása közös érdek, illetve azzal az óhajjal, hogy célkitűzéseik elérését a felek nemzetközi együttműködés útján mozdítsák elő;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a parti államok a térségben az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményével és a nemzetközi jog általános elveivel összhangban nemzeti joghatóság alá tartozó vizekkel rendelkeznek, amelyeken belül gyakorolják az említett övezetben található erőforrások kutatására, kiaknázására, védelmére és kezelésére, valamint azon élő tengeri erőforrások védelmére vonatkozó felségjogaikat, amelyekre a halászat hatást gyakorol;

EMLÉKEZTETVE az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodás, valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodás releváns rendelkezéseire, továbbá figyelemmel a felelősségteljes halászatra vonatkozóan az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott magatartási kódexre;

EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodás 17. cikkére, illetve annak szükségességére, hogy az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás nem szerződő felei alkalmazzák az alábbiakban elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseket, valamint hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára ne engedélyezzék olyan halászati tevékenységek folytatását, amelyek nem állnak összhangban a megállapodás hatálya alá tartozó halászati erőforrások védelmével és fenntartható hasznosításával;

FELISMERVE a fejlődő államok gazdasági és földrajzi megfontolásait, valamint ezen országok különleges igényeit a halászati erőforrásokból nyerhető méltányos bevételre, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra és azok tengerparti közösségeire;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egymással összhangban álló védelmi és kezelési intézkedések biztosítására együttműködés jöjjön létre a parti államok és valamennyi olyan egyéb állam, szervezet és halászatot folytató jogalany között, amely érdekelt az Indiai-óceán déli részén található halászati erőforrások kiaknázásában;

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a fenti célok elérése hozzá fog járulni az emberiség igazságos és méltányos gazdasági rendjének megvalósításához, továbbá különös figyelemmel a fejlődő államok és ezeken belül a legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok különleges érdekeire és igényeire;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az Indiai-óceán déli részében a nemzeti joghatóságon kívül eső vizekben található halászati erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható hasznosítására vonatkozó többoldalú megállapodás megkötése szolgálná leginkább e célok megvalósítását;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„1982. évi egyezmény”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye;

b)

„1995. évi megállapodás”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodás;

c)	„terület”: a 3. cikkben előírtaknak megfelelően az a terület, amelyre a megállapodás alkalmazandó;

d)	„magatartási kódex”: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódex;

e)	„szerződő fél”: bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely vállalta az e megállapodásból fakadó kötelezettségeket és amelyre nézve ez a megállapodás hatályos;

f)

„halászati erőforrások”: a területen található halakból, kagylókból, rákokból és egyéb helyhez kötött fajokból álló erőforrások, kivéve az alábbiakat: i. az 1982. évi egyezmény 77. cikke (4) bekezdése értelmében a parti államok halászati joghatósága alá tartozó helyhez kötött fajok; valamint ii. az 1982. évi egyezmény I. mellékletében felsorolt nagy távolságra vándorló fajok;

g)

„halászat”: i. a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása, fogása, kihalászása vagy kitermelése; ii. részvétel bárminemű tevékenységben, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy a halászati erőforrások bármely– pl. tudományos kutatási – célból történő helyzetmeghatározását, fogását, kihalászását vagy kitermelését eredményezi; iii. a halászati erőforrások csoportosulását előidéző eszköz vagy ahhoz kapcsolódó berendezés, pl. helyzetjelző rádiójeladó elhelyezése, keresése vagy begyűjtése; iv. bármilyen, tengeren végzett, az e fogalommeghatározásban ismertetett tevékenységet támogató vagy azt előkészítő művelet, kivéve bármilyen, a legénység tagjainak egészségét vagy biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti műveletet; vagy v. légi jármű használata, amely az e fogalommeghatározásban ismertetett bármilyen tevékenységhez kapcsolódik, kivéve a legénység tagjainak egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti repüléseket;

h)	„halászatot folytató jogalany”: az 1995. évi megállapodás 1. cikke (3) bekezdésében említett, halászatot folytató jogalany;

i)	„halászhajó”: bármilyen halászatra használt vagy arra szánt hajó – az anyahajókat is beleértve –, a halászati műveletekben közvetlenül részt vevő bármely egyéb hajó, valamint az átrakodási műveletekben részt vevő bármely hajó;

j)	„állampolgárok”: mind a természetes, mind a jogi személyeket magában foglalja;

k)	„regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az e megállapodás alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben az adott tagállamra nézve kötelező döntések meghozatalát;

l)	„átrakodás”: egy halászhajó fedélzetén lévő halak egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő átrakodása, akár a tengeren, akár a kikötőben.

2. cikk

Célkitűzések

E megállapodás célja a területen található halászati erőforrásoknak a szerződő felek együttműködésével megvalósított hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása, valamint a területen folytatott halászat fenntartható fejlesztésének előmozdítása, figyelembe véve a szóban forgó területtel határos azon fejlődő államok igényeit, amelyek e megállapodás szerződő felei, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra.

3. cikk

Alkalmazási terület

(1)   E megállapodás a nemzeti joghatóság alá tartozó vizek kivételével a szélességi és hosszúsági körök mentén a következő pontokat összekötő vonallal határolt területen belül alkalmazandó:

a vonal az afrikai kontinens ÉSZ 10°-nál lévő partjától indul, onnan e szélességi kör mentén kelet felé halad a KH 65°-nál húzódó hosszúsági kör keresztezéséig, onnan az említett hosszúsági kör mentén dél felé halad egészen az Egyenlítő keresztezéséig, onnan az Egyenlítő mentén kelet felé halad egészen a KH 80°-nál húzódó hosszúsági kör keresztezéséig, onnan e hosszúsági kör mentén dél felé halad a DSZ 20°-nál húzódó szélességi kör keresztezéséig, onnan e szélességi kör mentén kelet felé halad az ausztrál kontinens partjáig, onnan az ausztrál partvonal mentén dél, majd kelet felé halad a KH 120°-ánál húzódó hosszúsági kör keresztezéséig, onnan e hosszúsági kör mentén dél felé halad a DSZ 55°-nál húzódó szélességi kör keresztezéséig, onnan e szélességi kör mentén nyugat felé halad egészen a KH 80°-nál húzódó hosszúsági kör keresztezéséig, onnan e hosszúsági kör mentén észak felé halad a DSZ 45°-nál húzódó szélességi kör keresztezéséig, onnan e szélességi kör mentén nyugat felé halad egészen a KH 30°-nál húzódó hosszúsági kör keresztezéséig, onnan pedig e hosszúsági kör mentén észak felé halad az afrikai kontinens partjáig.

(2)   Amennyiben e megállapodás céljából szükséges meghatározni egy adott pontnak a Föld felületén elfoglalt pontos helyét, azt a Nemzetközi Földforgási Szolgálat (International Earth Rotation Service) által fenntartott Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Rendszer (International Terrestrial Reference System) alapján határozzák meg, amely a legtöbb gyakorlati alkalmazás tekintetében megfelel a WGS-84 geodéziai vonatkoztatási rendszernek (World Geodetic System 1984).

4. cikk

Általános elvek

A felek az 1982. évi egyezmény és a nemzetközi jog szerinti együttműködési kötelezettségük hatékonyabb teljesítésére különösen a következő elveket alkalmazzák:

a)	a legjobb rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján intézkedéseket fogadnak el a halászati erőforrások hosszú távú védelmének biztosítására, figyelembe véve ezen erőforrások fenntartható hasznosítását és kezelésük ökoszisztéma-alapú megközelítésének végrehajtását;

b)	intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy a halászati tevékenységek mértéke összemérhető legyen a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával;

c)	az elővigyázatos megközelítést a magatartási kódexszel és az 1995. évi megállapodással összhangban kell alkalmazni, vagyis a kellő tudományos információk hiánya nem adhat okot a védelmi vagy kezelési intézkedések meghozatalának elhalasztására vagy elmulasztására;

d)	a halászati erőforrásokat úgy kell kezelni, hogy azokat a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szinteken tartsák fenn, a megfogyatkozott halállományokat pedig ezekre a szintekre kell visszafejleszteni;

e)	a halászati gyakorlatok és a kezelési intézkedések figyelembe veszik annak szükségességét, hogy minimálisra kell csökkenteni a káros hatásokat, amelyeket a halászati tevékenységek a tengeri környezetre gyakorolhatnak;

f)	védeni kell a tengeri környezet biodiverzitását; valamint

g)	teljes mértékben el kell ismerni a területtel határos azon fejlődő államok különleges igényeit, amelyek e megállapodás szerződő felei, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra.

5. cikk

A Felek Gyűlése

(1)   A szerződő felek rendszeres időközönként találkoznak az e megállapodással kapcsolatos kérdések megvitatására és valamennyi vonatkozó döntés meghozatalára.

(2)   A felek rendes gyűlésére évente legalább egyszer sor kerül, hacsak a gyűlésen erről nem döntenek másképpen, és azt – amennyire csak lehetséges – a Délnyugat-indiai-óceáni Bizottság ülésével párhuzamosan kell megtartani. A szerződő felek szükség esetén rendkívüli gyűléseket is tarthatnak.

(3)   A Felek Gyűlése konszenzussal fogadja el és módosítja saját és kisegítő testületei eljárási szabályzatát.

(4)   A szerződő felek első gyűlésükön megvitatják a költségvetés elfogadását az ülések levezetésének finanszírozására, valamint azok feladatkörei és a kapcsolódó pénzügyi szabályzatok végrehajtására. A pénzügyi szabályzatok meghatározzák a minden egyes fél költségvetéshez való hozzájárulásának összegszerű megállapítására irányadó kritériumokat, kellően figyelembe véve azon szerződő felek gazdasági helyzetét, amelyek fejlődő államok – külön kiemelve a legkevésbé fejlett országokat és a kis területű, fejlődő szigetországokat –, továbbá biztosítva azt, hogy a területen folytatott halászatból hasznot húzó szerződő felek a költségvetés megfelelő hányadát fedezik.

6. cikk

A Felek Gyűlésének feladatkörei

(1)   A Felek Gyűlése:

a)	felülvizsgálja a halászati erőforrások állapotát, amely az állományok létszámára és kiaknázottsági mértékére is kiterjed;

b)

előmozdítja a területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizekben található halászati erőforrásokra és a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokra irányuló kutatási tevékenységeket és – adott esetben – összehangolja azokat; e kutatások a visszadobott fogások és a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára is kiterjednek;

c)	értékeli a halászat halászati erőforrásokra és a tengeri környezetre kifejtett hatását figyelembe véve a terület környezeti és oceanográfiai jellemzőit, valamint egyéb emberi tevékenységeket és környezeti tényezőket;

d)	kidolgozza és elfogadja a halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságához szükséges védelmi és kezelési intézkedéseket, szem előtt tartva a tengeri biodiverzitás legújabb tudományos bizonyítékok alapján történő védelmének szükségességét;

e)	általánosan ajánlott nemzetközi minimumszabályokat fogad el a halászati műveletek felelősségteljes végzésére vonatkozóan;

f)	szabályokat dolgoz ki a tudományos és statisztikai adatok gyűjtésére és ellenőrzésére, valamint azok benyújtására, publikációjára, terjesztésére és felhasználására vonatkozóan;

g)

előmozdítja a szerződő felek közötti együttműködést és koordinációt annak biztosítására, hogy a területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizekben található, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokra vonatkozó védelmi és kezelési intézkedések, valamint a Felek Gyűlése által a halászati erőforrásokkal kapcsolatban elfogadott intézkedések összhangban legyenek;

h)

a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések tiszteletben tartása érdekében kidolgozza a halászati tevékenységek nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, amelyek – adott esetben – magukban foglalják a hajók nyomon követésére és megfigyelésére kiterjedő ellenőrző rendszert, valamint a területen üzemeltetett hajókra történő felszállásra és azok átvizsgálására vonatkozó szabályokat;

i)	kidolgozza és figyelemmel kíséri a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megakadályozására, az attól való elrettentésre és annak megszüntetésére szolgáló intézkedéseket;

j)	a nemzetközi joggal és más alkalmazandó jogi okmányokkal összhangban felhívja valamely nem szerződő fél figyelmét bármely olyan tevékenységre, amely aláássa e megállapodás céljainak elérését;

k)	megállapítja a halászati tevékenységekben való részvételre irányadó szabályokat és kritériumokat; valamint

l)	ellátja az e megállapodás céljainak megvalósításához szükséges bármely egyéb feladatot és feladatköröket.

(2)   A halászatban való részvételre vonatkozó kritériumok meghatározásánál, beleértve a teljes kifogható mennyiség elosztását és a halászati erőkifejtés teljes mértékét, a szerződő felek többek között figyelembe veszik a nemzetközi elveket, mint amilyenek az 1995. évi megállapodásban szerepelnek.

(3)   A (2) bekezdésben foglalt előírások alkalmazásakor a szerződő felek többek között:

a)	a szerződő felek számára kijelölik az éves kvótaelosztást és a halászati erőkifejtési korlátozásokat;

b)	fogási mennyiségeket irányoznak elő felderítési és tudományos kutatási célokra; valamint

c)	szükség esetén halászati lehetőségeket tartalékolnak a nem szerződő felek részére.

(4)   A Felek Gyűlése a közösen jóváhagyott szabályok alapján felülvizsgálja a szerződő felek közötti kvótaelosztást és a felek halászati erőkifejtési korlátozásait, valamint a nem szerződő felek számára biztosított halászati lehetőségeket, többek között figyelembe véve a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések szerződő felek és nem szerződő felek általi végrehajtására vonatkozó információkat.

7. cikk

Kisegítő testületek

(1)   A Felek Gyűlése létrehozza az állandó Tudományos Bizottságot, amely – hacsak a Felek Gyűlése erről nem határoz másképpen – évente legalább egyszer ül össze, lehetőség szerint a Felek Gyűlése előtt, a következő rendelkezésekkel összhangban:

a)

A Tudományos Bizottság: i. tudományos felméréseket végez annak vizsgálatára, hogy a halászat milyen hatást fejti ki a halászati erőforrásokra és a tengeri környezetre, figyelembe véve a terület környezeti és oceanográfiai jellemzőit és az kapcsolódó tudományos kutatások eredményeit; ii. a tudományos kutatás terén ösztönzi és előmozdítja az együttműködést és a halászati erőforrások állapotára vonatkozó ismeretek elmélyítése érdekében; iii. tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyűlése részére a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett védelmi és kezelési intézkedések kidolgozása érdekében; iv. tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyűlése részére a halászati tevékenységek nyomon követésére vonatkozó intézkedések kidolgozása érdekében; v. tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyűlése részére a halászati tevékenységek nyomon követésére vonatkozó intézkedések kidolgozása érdekében; valamint vi. elvégez bármilyen egyéb tudományos feladatot, amelyről a Felek Gyűlése határoz;

b)	a szakvélemények és ajánlások kidolgozásakor a Tudományos Bizottság figyelembe veszi a Délnyugat-indiai-óceáni Halászati Bizottság, valamint más releváns kutatási szervezetek és regionális halászatszabályozási szervezetek munkáját.

(2)   A 6. cikkben említett intézkedések meghozatala után a Felek Gyűlése létrehozza a Végrehajtási Bizottságot az intézkedések végrehajtásának és betartásának ellenőrzésére. A Végrehajtási Bizottság az eljárási szabályzatban előírtak szerint a Felek Gyűlésével együtt ül össze, és a Felek Gyűlésének jelentést tesz, tanácsot ad és ajánlásokat fogalmaz meg.

(3)   A Felek Gyűlése ezenkívül szükség szerint létrehozhat ideiglenes, különleges és állandó bizottságokat az e megállapodás céljai végrehajtásával kapcsolatos kérdések vizsgálatára és az azokról szóló jelentések elkészítésére, továbbá létrehozhat munkacsoportokat meghatározott technikai problémák tanulmányozására és az azokkal kapcsolatos ajánlások előterjesztésére.

8. cikk

Döntéshozatal

(1)   A Felek Gyűlése vagy annak kisegítő testületei a lényegi kérdésekről – hacsak erről e megállapodás másképpen nem rendelkezik – a jelenlevő szerződő felek konszenzussal döntenek, ahol a konszenzus azt jelenti, hogy a döntés meghozatalakor a résztvevők közül senki sem emelt hivatalos kifogást. Lényegi kérdésként kezelendő annak eldöntése, hogy egy adott kérdés lényegi-e vagy sem.

(2)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő kérdésekben a döntést a jelenlévő és szavazatot leadó szerződő felek egyszerű többségével hozzák meg.

(3)   A Felek Gyűlése által elfogadott döntések valamennyi szerződő félre nézve kötelezőek.

9. cikk

Titkárság

A Felek Gyűlése dönt a titkársági szolgáltatások ellátásának módozatairól vagy egy titkárság létrehozásáról a következő feladatkörök ellátására:

a)	e megállapodás adminisztratív rendelkezéseinek végrehajtása és koordinálása, ideértve a Felek Gyűlése által kiadott jelentés összeállítását és terjesztését;

b)	részletes jegyzőkönyv vezetése a Felek Gyűlésének és kisegítő testületeinek eljárásairól, valamint az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos minden hivatalos dokumentum teljes archívumának fenntartása; valamint

c)	bármely egyéb feladatkör ellátása, amelyről a Felek Gyűlése határozhat.

10. cikk

A szerződő felek kötelezettségei

(1)   A területen végzett tevékenységei tekintetében valamennyi szerződő fél:

a)	haladéktalanul végrehajtja e megállapodás rendelkezéseit, valamint bármely olyan védelmi, kezelési és egyéb intézkedést vagy kérdést, amelyet a Felek Gyűlése jóváhagyhat;

b)	meghozza a megfelelő intézkedéseket a Felek Gyűlése által elfogadott intézkedések hatékonyságának biztosítására;

c)

összegyűjti és kicseréli a halászati erőforrásokra vonatkozó tudományos, technikai és statisztikai adatokat, valamint gondoskodik arról, hogy: i. az adatok gyűjtése kellő részletességgel folyjon az állományok hatékony állapotfelmérésének megkönnyítése érdekében, továbbá hogy a Felek Gyűlése által elfogadott szabályokban foglalt követelmények teljesítésére az adatok megfelelő időben álljanak rendelkezésre; ii. megfelelő intézkedéseket hozzon az ilyen adatok pontosságának ellenőrzésére; iii. évente benyújtsa a statisztikai, biológiai és a Felek Gyűlése által igényelt egyéb adatokat és információkat; valamint iv. kellő időben információval szolgáljon a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések végrehajtása érdekében meghozott intézkedésekről.

(2)   Valamennyi szerződő fél a Felek Gyűlésének rendelkezésére bocsát egy kimutatást az általa az e cikkel összhangban meghozott végrehajtási és megfelelőségi intézkedésekről, az előírások bármiféle megsértéséért kivetett szankciókat is beleértve, azok a tengerparttal rendelkező államok pedig, amelyek e megállapodás szerződő felei, a saját nemzeti joghatóságuk alá tartozó vizekben előforduló, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokra vonatkozóan meghozott védelmi és kezelési intézkedésekről nyújtanak be kimutatást.

(3)   A lobogó szerinti állam felelőssége elsőbbségének sérelme nélkül a szerződő felek a lehető legmesszebbmenőkig intézkedéseket hoznak vagy együttműködnek annak biztosítására, hogy a területen halászatot folytató állampolgáraik, illetve állampolgáraik tulajdonában álló vagy általuk üzemeltetett hajók megfeleljenek e megállapodás rendelkezéseinek és a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek.

(4)   Bármely szerződő fél felkérésére és a vonatkozó információk rendelkezésre állása esetén valamennyi szerződő fél a lehető legmesszebbmenőkig kivizsgálja e megállapodás rendelkezéseinek vagy a Felek Gyűlése által elfogadott bármely védelmi és kezelési intézkedésnek az állampolgárai általi, illetve állampolgárai tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett hajók általi állítólagos, az 1995. évi megállapodás értelmében vett súlyos megsértését. Az érintett fél a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felkéréstől számított két (2) hónapon belül választ küld valamennyi szerződő félnek, amelyben ismerteti az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban meghozott vagy javasolt intézkedések részleteit. A vizsgálat eredményéről szóló jelentést a vizsgálat lezárultakor be kell nyújtani a Felek Gyűlésének.

11. cikk

A lobogó szerinti államok kötelezettségei

(1)   Valamennyi szerződő fél intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy:

a)	a lobogója alatt hajózó, a területen működő hajói megfeleljenek e megállapodás rendelkezéseinek és a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedéseknek, illetve hogy e hajók ne vegyenek részt olyan tevékenységben, amely aláássa az ilyen intézkedések hatékonyságát;

b)	a lobogója alatt hajózó hajók ne folytassanak engedély nélküli halászatot a területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizeken; valamint

c)	a lobogója alatt hajózó, a területen halászó hajói számára műholdas hajómegfigyelési rendszert fejleszt ki és vezet be.

(2)   Egyetlen szerződő fél sem engedélyezheti a lobogója alatti hajózásra feljogosított halászhajók halászatra való használatát az adott területen, hacsak erre nem kap felhatalmazást az érintett szerződő fél megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól.

(3)   Valamennyi szerződő fél:

a)	csak akkor engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászatra való használatát a nemzeti joghatóságon kívüli vizekben, ha e halászhajók tekintetében hatékonyan és a nemzetközi joggal összhangban képes ellátni a megállapodásból fakadó kötelezettségeit;

b)

nyilvántartást vezet a lobogója alatti hajózásra és a területen halászati erőforrásokra való halászatra feljogosított hajókról, és biztosítja, hogy valamennyi ilyen hajó esetében a nyilvántartásba felvesz minden, a Felek Gyűlése által előírt információt. A szerződő felek kicserélik egymás között ezen információkat a Felek Gyűlése által jóváhagyott eljárásokkal összhangban;

c)	a felek ülésén meghatározott szabályokkal összhangban a szerződő felek minden egyes éves gyűlésére jelentést terjeszt be a területen folytatott halászati tevékenységeiről;

d)

a lobogója alatt a területen közlekedő hajók halászati tevékenységeire vonatkozóan teljes és pontos adatokat gyűjt és oszt meg kellő időben, különös tekintettel a hajók földrajzi helyzetére, a fedélzeten tartott fogásra, a visszadobott fogásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokra, amelyeket adott esetben bizalmasan kell kezelni, mivel a vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazásával függnek össze; valamint

e)

bármely szerződő fél felkérésére és a vonatkozó információk rendelkezésre állása esetén a lehető legmesszebbmenőkig kivizsgálja e megállapodás rendelkezéseinek vagy a Felek Gyűlése által elfogadott bármely védelmi és kezelési intézkedésnek az állampolgárai általi, illetve állampolgárai tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett hajók általi állítólagos, az 1995.évi megállapodás értelmében vett súlyos megsértését. Az érintett fél a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felkéréstől számított két (2) hónapon belül választ küld valamennyi szerződő félnek, amelyben ismerteti az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban meghozott vagy javasolt intézkedések részleteit. A vizsgálat eredményéről szóló jelentést a vizsgálat lezárultakor be kell nyújtani a felek ülésének.

12. cikk

A kikötő szerinti államok kötelezettségei

(1)   A valamely kikötő szerinti állam mint szerződő fél által az e megállapodással összhangban meghozott intézkedések teljes mértékben figyelembe veszik a kikötő szerinti államok azon jogát és kötelezettségét, hogy a nemzetközi joggal összhangban intézkedéseket hozzanak a szubregionális, regionális és globális védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságának előmozdítására. Ilyen intézkedések meghozatalakor kikötő szerinti államok mint szerződő felek sem jogilag, sem ténylegesen nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést bármely állam halászhajói között.

(2)   Valamennyi, kikötő szerinti állam mint szerződő fél végrehajtja a következőket:

a)	a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedésekkel összhangban többek között megvizsgálja az önkéntesen kikötőiben vagy tengeri termináljában tartózkodó halászhajók dokumentumait, halászeszközeit és a fedélzetükön tartott halfogást;

b)	halászhajók számára csak abban az esetben engedélyezi a kirakodást, az átrakodást vagy a hajóellátó szolgáltatások igénybevételét, ha megbizonyosodik arról, hogy a fedélzeten lévő halzsákmányt a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedésekkel összhangban halászták ki; valamint

c)

ésszerű mértékben, valamint saját nemzeti jogával és a nemzetközi joggal összhangban segítséget nyújt a lobogó szerinti államoknak mint szerződő feleknek abban az esetben, ha egy adott halászhajó önkéntesen egyik kikötőjében vagy tengeri termináljában tartózkodik és a hajó lobogó szerinti állama segítséget kér az e megállapodás rendelkezéseinek és a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi vagy kezelési intézkedések tiszteletben tartásának biztosítására.

(3)   Amennyiben valamely kikötő szerinti állam mint szerződő fél úgy véli, hogy egy másik szerződő fél hajója, amely igénybe veszi kikötőit vagy tengeri termináljait, megsértette e megállapodás valamely rendelkezését vagy a Felek Gyűlése által elfogadott valamely védelmi és kezelési intézkedést, erre felhívja az érintett lobogó szerinti állam és a Felek Gyűlésének figyelmét. A kikötő szerinti állam mint szerződő fél az ügyhöz kapcsolódó teljes dokumentációt rendelkezésére bocsátja a lobogó szerinti államnak vagy a Felek Gyűlésének, a hajóátvizsgálásról szóló valamennyi jegyzőkönyvet is beleértve.

(4)   E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a szerződő feleket abban, hogy a területükön lévő kikötőik felett szuverenitást gyakoroljanak a nemzetközi joggal összhangban.

13. cikk

A fejlődő államok különleges igényei

(1)   A szerződő felek teljes mértékben elismerik a területtel határos fejlődő államok és különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok különleges igényeit a halászati erőforrások védelmét és kezelését, illetve ezen erőforrások fenntartható fejlesztését illetően.

(2)   A szerződő felek elismerik különösen a következőket:

a)	a halászati erőforrások kiaknázásától függő, a területtel határos fejlődő államok és különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok kiszolgáltatottságát többek között lakosságuk vagy lakosságuk egy részének táplálkozási igényei kielégítése terén;

b)	annak szükségességét, hogy a jövedelemkiegészítő, kisüzemi és kisipari halászok, valamint a halászati ágazatban dolgozók hozzáférjenek a halászterületekhez, illetve hogy általuk folytatott halászati gyakorlat ne sérüljön; valamint

c)

annak szükségességét, hogy a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések eredményeképpen a területtel határos fejlődő államokra és különösen a legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra se közvetve, se közvetlenül ne háruljon aránytalanul nagy teher a védelmi intézkedések miatt.

(3)   A szerződő feleknek az e megállapodás keretében és egyéb, az élő tengeri erőforrások kezelésében érintett szubregionális, regionális és globális szervezeteken keresztül történő együttműködése magában foglalja a következő tevékenységeket:

a)	a területtel határos fejlődő államok és különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok azon képességének javítása, hogy védjék és kezeljék a halászati erőforrásokat, illetve hogy saját halászterületeiken fejlesszék e halászati erőforrásokat; valamint

b)

segítség nyújtása a területtel határos fejlődő államoknak és különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis területű, fejlődő szigetországok számára annak érdekében, hogy részt vehessenek az e halászati erőforrásokra irányuló halászatban, beleértve a halászterületekhez való hozzáférésnek az e megállapodással összhangban történő megkönnyítését.

(4)   A területtel határos fejlődő államokkal és különösen a legkevésbé fejlett országokkal és a kis területű, fejlődő szigetországokkal az e cikkben foglalt célok érdekében történő együttműködés magában foglalja a pénzügyi támogatást, a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatban nyújtott támogatást, a technikai segítségnyújtást, a technológiaátadást, valamint az alábbiakra irányuló tevékenységeket:

a)

a területtel határos, nemzeti joghatóság alá tartozó vizekben a halászati erőforrások és a kizárólagos gazdasági övezeten túlnyúló állományok védelmének és kezelésének javítása, ami magában foglalhatja a halászati adatok és kapcsolódó információk gyűjtését, közlését, ellenőrzését, cseréjét és elemzését;

b)	az információgyűjtés és a halászati tevékenységek tengeri környezetre kifejtett hatása kezelésének javítása;

c)	állományfelmérés és tudományos kutatás;

d)	nyomon követés, ellenőrzés, felügyelet, a megfelelőség ellenőrzése és végrehajtás, beleértve a helyi szinten történő képzést és kapacitásbővítést, a nemzeti és regionális szintű megfigyelési programok fejlesztése és finanszírozása, valamint a technológiához való hozzáférés; valamint

e)	a Felek Gyűlésén és kisegítő testületeinek értekezletein, valamint a vitarendezésben való részvétel.

14. cikk

Átláthatóság

(1)   A szerződő felek előmozdítják a döntéshozatali eljárások és az e megállapodás keretében végrehajtott egyéb tevékenységek átláthatóságát.

(2)   Azok a parti államok, amelyek nem szerződő felek és amelyek nemzeti joghatóság alá tartozó vizei a területtel határosak, jogosultak megfigyelőként részt venni a Felek Gyűlésén vagy kisegítő testületeinek értekezletein.

(3)   A nem szerződő felek jogosultak megfigyelőként részt venni a Felek Gyűlésén vagy kisegítő testületeinek értekezletein.

(4)   Az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben érintett kormányközi szervezetek, különösen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a Délnyugat-indiai-óceáni Halászati Bizottság, valamint a területtel határos nyílt tengeri vizeken hatáskörrel rendelkező regionális halászatszabályozási szervezetek jogosultak megfigyelőként részt venni a Felek Gyűlésén vagy kisegítő testületeinek értekezletein.

(5)   Az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben érintett nem kormányzati szervezetek képviselői számára megadják a lehetőséget, hogy megfigyelőként vagy a Felek Gyűlése által meghatározott más minőségben részt vegyenek a Felek Gyűlésén vagy kisegítő testületeinek értekezletein. A Felek Gyűlésének és kisegítő testületeinek eljárási szabályzata gondoskodik az ilyen részvétel biztosításáról. Az eljárások ebben a tekintetben nem lehetnek indokolatlanul korlátozóak.

(6)   A megfigyelők időben hozzáférhetnek a vonatkozó információhoz, összhangban az eljárási szabályzattal és azokkal a titoktartási követelményekkel, amelyeket a Felek Gyűlése elfogadhat.

15. cikk

Halászatot folytató jogalanyok

(1)   E megállapodás hatálybalépését követően bármely olyan halászatot folytató jogalany, amelynek hajói a területen halászati erőforrásokra halásznak vagy szándékoznak halászni, a Felek Gyűlése által adott esetben megállapított eljárásokkal összhangban a Felek Gyűlése elnökének kézbesített írásos nyilatkozatban kifejezheti azon szilárd elhatározását, hogy e megállapodást magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ez a kötelezettségvállalás a nyilatkozat kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba. Az ilyen kötelezettségvállalást bármely halászatot folytató jogalany visszavonhatja a Felek Gyűlése elnökének címzett írásos értesítéssel. A visszavonásról szóló értesítés kilencven (90) nappal az után lép hatályba, hogy azt a Felek Gyűlésének elnöke kézhez vette.

(2)   Az a halászatot folytató jogalany, amely kifejezte azon szándékát, hogy e megállapodást magára nézve kötelezőnek tekintse, részt vehet a Felek Gyűlésén és kisegítő testületeinek értekezletén, valamint a Felek Gyűlése által elfogadott eljárási szabályzattal összhangban részt vehet a döntéshozatalban. Az 1–18. cikk és a 20. cikk (2) bekezdése értelemszerűen vonatkozik az ilyen halászatot folytató jogalanyra.

16. cikk

Együttműködés más szervezetekkel

A szerződő felek e megállapodás alapján együttesen eljárva a közös érdeküket jelentő kérdésekben szorosan együttműködnek más nemzetközi halászati szervezetekkel és kapcsolódó szervezetekkel és különösen a Délnyugat-indiai-óceáni Halászati Bizottsággal és a területtel határos nyílt tengeri vizeken hatáskörrel rendelkező regionális halászatszabályozási szervezetekkel.

17. cikk

Nem szerződő felek

(1)   A szerződő felek e megállapodással, az 1995. évi megállapodással és a nemzetközi joggal összhangban álló intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a nem szerződő felek lobogója alatt közlekedő hajókat elrettentsék olyan tevékenységek végzésétől, amelyek aláássák a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát vagy e megállapodás céljainak megvalósítását.

(2)   A szerződő felek kicserélik egymás között a nem szerződő felek lobogója alatt közlekedő, a területen halászati műveleteket folytató hajókra vonatkozó információkat.

(3)   A szerződő felek felhívják bármely nem szerződő fél figyelmét ez utóbbi állampolgárai vagy lobogójuk alatt közlekedő hajói által végzett bármely olyan tevékenységre, amely aláássa a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát vagy e megállapodás céljainak megvalósítását.

(4)   A szerződő felek egyénileg vagy együttesen kérik azokat a nem szerződő feleket, amelyek hajói halásznak a területen, hogy folytassanak teljes körű együttműködést a Felek Gyűlése által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések végrehajtásában annak biztosítására, hogy ezen intézkedéseket a területen valamennyi halászati tevékenységre alkalmazzák. Az együttműködő nem szerződő felek annak arányában részesülnek a halászatból származó előnyökből, amilyen mértékben kötelezettséget vállaltak a vonatkozó állományokkal kapcsolatos védelmi és kezelési intézkedések betartására, illetve amilyen mértékben ténylegesen betartották azokat a feljegyzések szerint.

18. cikk

Jóhiszeműség és joggal való visszaélés

Valamennyi szerződő fél jóhiszeműen teljesíti az e megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeket, és oly módon gyakorolja az e megállapodásban biztosított jogokat, amely nem minősül joggal való visszaélésnek.

19. cikk

Az e megállapodás és más megállapodások közötti viszony

E megállapodás egyik rendelkezése sem sérti az államoknak az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

20. cikk

Értelmezés és vitarendezés

(1)   A szerződő felek minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés úton történő rendezése érdekében. Vitás kérdésben bármely szerződő fél kérhet kötelező érvényű döntést az 1982. évi egyezmény XV. részének II. szakaszában előírt vitarendezési eljárásokkal összhangban, illetve amennyiben a vita egy vagy több kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló állományt érint, akkor az 1995. évi megállapodás VIII. részében megállapított eljárással összhangban. Az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás vonatkozó része alkalmazandó függetlenül attól, hogy a vitában érintett felek részes felei-e a két okmánynak vagy sem.

(2)   Amennyiben a békés úton nem rendezhető vita egy olyan halászatot folytató jogalanyt érint, amely kifejezte azon szándékát, hogy e megállapodás rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek tekintse, a vitát bármely érintett fél kérésére és az Állandó Választottbíróság vonatkozó szabályaival összhangban választottbíróság elé kell terjeszteni annak végleges és kötelező érvényű rendezése érdekében.

21. cikk

Módosítások

(1)   Bármelyik szerződő fél javaslatot tehet e megállapodás módosítására, ha a javasolt módosítás szövegét a felek rendes gyűlése előtt legalább hatvan (60) nappal eljuttatják a letéteményeshez. A letéteményes haladéktalanul valamennyi szerződő fél rendelkezésre bocsátja a szöveg másolatát.

(2)   A megállapodás módosításait valamennyi szerződő fél konszenzusával fogadják el.

(3)   A megállapodás módosításai kilencven (90) nappal azután lépnek hatályba, hogy valamennyi szerződő fél, amely a módosítások jóváhagyása idején szerződő fél státusszal rendelkezett, a letéteményesnél letétbe helyezte a módosítások megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okmányát.

22. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1)   E megállapodás aláírásra nyitva áll:

a)	az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodással kapcsolatos kormányközi konzultációban részt vevő államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára; valamint

b)	bármely olyan állam számára, amely a területtel határos vizekben joghatósággal rendelkezik; a megállapodás az aláírásra való megnyitás dátumától számítva tizenkét (12) hónapig áll nyitva aláírásra.

(2)   E megállapodást az aláíró felek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(3)   A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányt a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

23. cikk

Csatlakozás

(1)   Az aláírási időszak lezárulta után e megállapodáshoz csatlakozhat bármely, a 22. cikk (1) bekezdésében említett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, valamint bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely érdekelt a halászati erőforrásokra irányuló halászati tevékenységek végzésében.

(2)   A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

24. cikk

Hatálybalépés

(1)   A megállapodás attól a dátumtól számított kilencvenedik (90.) napon lép hatályba, amikor a letéteményes kézhez kapja a negyedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányt, amelyek közül legalább kettőt a területtel határos parti államok helyeztek letétbe.

(2)   Valamennyi olyan aláíró fél számára, amely a megállapodást annak hatálybalépése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá, a megállapodás az adott aláíró fél megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányának letétbe helyezésétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba.

(3)   Valamennyi állam és regionális gazdasági és integrációs szervezet számára, amely a megállapodáshoz annak hatálybalépése után csatlakozik, a megállapodás az adott állam vagy regionális gazdasági és integrációs szervezet csatlakozási okmányának letétbe helyezésétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba.

25. cikk

A letéteményes

(1)   E megállapodás és annak minden módosításának a letéteményese az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főtitkára. A letéteményes valamennyi aláíró félnek eljuttatja a megállapodás hiteles másolatát, és azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően nyilvántartásba veszik az ENSZ főtitkáránál.

(2)   A letéteményes a megállapodás valamennyi aláíró felét értesíti az aláírások tényéről, a 22. és 23. cikk alapján letétbe helyezett megerősítő, csatlakozási, elfogadó és jóváhagyó okmányokról, valamint a megállapodás 24. cikk szerinti hatálybelépési dátumáról.

26. cikk

Felmondás

Két évvel az e megállapodásnak az adott szerződő fél vonatkozásában történő hatálybalépése után bármelyik szerződő fél bármikor felmondhatja a megállapodást a felmondásról szóló értesítés letéteményeshez történő benyújtásával. A felmondásról szóló értesítés annak letéteményes általi kézhezvételétől számított kilencvenedik (90.) napon lép hatályba.

27. cikk

Megszűnés

Ez a megállapodás automatikusan megszűnik, amennyiben, illetve amikor – a felmondások eredményeként – a szerződő felek száma három alá csökken.

28. cikk

Fenntartások

(1)   E megállapodás megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása olyan fenntartásokkal is történhet, amelyek csak a szerződő felek egyhangú jóváhagyása esetén válnak hatályossá. A letéteményes bármilyen fenntartásról haladéktalanul értesíti valamennyi szerződő felet. Azokra a szerződő felekre, amelyek az értesítés napjától számított három (3) hónapon belül nem válaszoltak, úgy kell tekinteni, hogy elfogadták a fenntartást. Amennyiben az ilyen jóváhagyásra nem kerül sor, a fenntartást benyújtó állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet nem válik e megállapodás szerződő felévé.

(2)   Az (1) bekezdés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozná, hogy bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartással éljen valamely állam olyan területek vagy környező tengeri területek által szerzett tagságát illetően, amelyek felett az adott állam szuverenitással vagy szárazföldi és a tengeri területekre kiterjedő joghatósággal rendelkezik.