A.

mivel az Európai Számvevőszék fent említett jelentésében megállapította, hogy az Ügynökség elszámolása nem fest megbízható és valós képet az Ügynökség tényleges gazdasági és pénzügyi helyzetéről,

B.

mivel a Számvevőszék a külső (nemzeti és nemzetközi) testületekre bízott pénzeszközöket illető bizonyos fenntartásai kifejtése mellett megállapította, hogy az Ügynökség éves elszámolása alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

C.

mivel a Számvevőszék fenntartásait fejezte ki néhány igazoló dokumentum érvényességét illetően,

D.

mivel a Számvevőszék fenntartásait fejezte ki a beszerzési eljárást illetően,

E.

mivel az Európai Parlament a Számvevőszék jelentése alapján 2004. április 21-én mentesítést (5) adott az Ügynökség igazgatója számára a 2002-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés teljesítését illetően, és határozatában többek között:

3.

tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét az Ügynökség igazgatási tanácsa által elfogadott költségvetési gyakorlatra vonatkozóan, amely nem követi a differenciált előirányzatok elvét, aminek következtében a pénzügyi év számviteli eredménye semmilyen kapcsolatban nem áll a gazdasági valósággal, és amely szerint a halmozott hiány 2003. december 31-én 140,95 millió EUR, amely összeg nagyrészt mesterséges;

4.

tudomásul veszi az Ügynökség válaszait, miszerint az lépéseket tett tevékenységei pénzügyi szempontú bemutatásának világosabbá tétele érdekében, aminek eredményeképpen konszolidált bevételi és kiadási kimutatás készül majd az egész 2004-es időszakra vonatkozóan, ezért a Parlament elvárja, hogy a probléma a 2004-es mentesítési eljárás idejére megoldódik;

5.

bátorítja a Bizottság és a Számvevőszék, illetve az Európai Újjáépítési Ügynökség e területen történő együttműködésének megerősítését az Ügynökség költségvetése hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;

6.

tudomásul veszi a Számvevőszék ismételt észrevételeit az Ügynökség számviteli rendszerének gyenge pontjaival, különösen az általános számlák egyszeres könyvviteli vezetésével kapcsolatban;

7.

üdvözli az Ügynökség válaszát, miszerint az Ügynökségnek sikerült teljes mértékben felülkerekednie a Számvevőszék által említett gyengeségeken, és most már kettős könyvelést és az SI2 költségvetés-menedzselő eszközt használja;

8.

felkéri a Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy valamennyi ügynökség a lehető leghamarabb bevezethesse a Bizottság új, 2005. január 1-jén bevezetett számviteli rendszerét;

9.

meglepetését fejezi ki, hogy a Számvevőszék még mindig nem kapott felvilágosítást a különböző szakosodott szervezetek számára adott területek kölcsönprogramjainak finanszírozása céljából biztosított pénzeszközök állapotát illetően, és felkéri az Ügynökséget, hogy megfelelő megoldásokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzeszközök milyen módon kerüljenek rögzítésre az Ügynökség pénzügyi kimutatásaiban;

10.

az Ügynökségtől értesült, hogy ezen pénzeszközöknek már csupán egy kisebb egyenlege maradt meg, és 2004 végére szinte teljesen fel lett használva; felkéri az Ügynökség igazgatóját, hogy a lehető leghamarabb nyújtson át teljes körű jelentést az illetékes bizottság számára az ilyen kölcsönprogramok végrehajtásáról és hatékonyságáról;

11.

megállapítja, hogy az Ügynökség időközben megerősítette könyvelői személyzetét és eszközeit, és reméli, hogy a 2004 során végrehajtott fejlesztések véget vetnek a Számvevőszéknek a problémával kapcsolatos ismétlődő negatív megjegyzéseinek;

12.

örömmel veszi tudomásul, hogy 2003-ban az Ügynökség a segélyprogramok céljaira történő kifizetéseket átlagosan 9 nap alatt teljesítette;

13.

tudomásul veszi az Ügynökség működésének sajátos körülményeit, és elismerését fejezi ki az Ügynökség megbízása teljesítése során elért eredményeit illetően; felhívja a Bizottságot, hogy adja meg a szükséges támogatást az Európai Újjáépítési Ügynökségnek, hogy biztosítsa annak a Bizottságon belüli, bővítést követő új helye által megkövetelt eljárások és követelmények teljes adaptációját;

14.

megállapítja, hogy 2003 óta jelentős változások történtek a pályázati rendszerben, melyeknek biztosítaniuk kell az egyes pályázatok átlátható kezelését;

15.

e tekintetben üdvözli az Ügynökség igazgatója azonnali cselekvését az egyik fő infrastrukturális szerződés megkötésekor észlelt szabálytalanságok felfedezésekor, beleértve az illetékes személy automatikus felfüggesztését és az iratok átadását az OLAF számára; bátorítja az igazgatót, a Bizottságot és a Számvevőszéket is, hogy a továbbiakban is folytassák az azonnali intézkedések gyakorlatát, és hogy erősítsék meg a szükséges kockázatelemzést, különösen a nagy kockázatú ágazatok tekintetében;

16.

megjegyzi, hogy az OLAF meggyőző bizonyítékokat talált arra nézve, hogy a nyertes cég segítséget kapott a kérdéses infrastruktúraszerződéssel kapcsolatban a felfüggesztett alkalmazottól, az ajánlatával kapcsolatos dokumentumok elkészítésében (7); rámutat, hogy a pályázati felhívásokra vonatkozó szabályok értelmében amennyiben az ajánlattevő akár csak kísérletet tesz arra, hogy a pályázati kiírási eljárással kapcsolatos bizalmas információkat szerezzen, az eljárásból történő kizárást vonja maga után;

17.

nem érti, hogy a Bizottságtól származó információ alapján (2004. december 3-i írásbeli választ igénylő kérdések Michel és Ferrero-Waldner biztosokhoz) az OLAF miért nem tudott végleges jelentést adni az Ügynökség igazgató tanácsának tagjai számára erre az ügyre vonatkozóan; elvárja, hogy ezt a helyzet haladéktalanul orvosolják, hogy az Ügynökség legfelsőbb határozathozatali testülete teljes képet kapjon az eseményekről;

18.

felhívja az Ügynökség igazgatóját, hogy a jövőben következetesen alkalmazza a költségvetési rendelet 103. cikkét és függessze fel az olyan szerződések teljesítését, melyekben súlyos hibák, szabálytalanságok, vagy csalás történt a közbeszerzési eljárás során;

19.

felhívja az Ügynökség igazgatóját, a felelős biztost, a Számvevőszéket és az OLAF igazgatóját, hogy az ilyen műveletekről és felfedezésekről mielőbb tájékoztassák az Európai Parlamentet;

20.

tudomásul veszi a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának az Európai Újjáépítési Ügynökség tevékenységéről készített jelentését, amely az Európai Parlament kérésére készült az Ügynökség 2002-es mentesítésében megfogalmazottakkal összhangban;

21.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek az engedélyezésre jogosult tisztviselők számának csökkentésére (56 tisztviselő 2003 végén) vonatkozó felhívását, és elismeri az Ügynökség erőfeszítéseit, melyekkel ezt a számot 2004 februárjának végére 20 felhatalmazásra vagy átruházott felhatalmazásra korlátozta, ami lehetővé teszi a megfelelő pénzügyi végrehajtást, miközben biztosítja a helyi szinten tervezett intézkedések hatékony végrehajtását;

22.

üdvözli az Ügynökség igazgatójának részvételét a 2003. évi mentesítési eljárás keretében zajló tárgyaláson, amely számos kérdést tisztázott az Ügynökség megbízatása végrehajtásának szintjére vonatkozóan; elvárja, hogy az Ügynökség minden szükséges intézkedést végrehajtson a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás megvalósítása érdekében;

23.

elismeri, hogy az Ügynökség igazgatójának a költségvetési ellenőrző bizottság, majd később a külügyi bizottság előtt – a költségvetés ellenőrzésével kapcsolatban történt – megjelenése rendkívül hasznos volt egyes kérdések tisztázása, valamint bizonyos, az Európai Parlament kitüntetett figyelmét élvező esetekkel kapcsolatos magyarázatok szempontjából, különös tekintettel a Bizottság decentralizált helyszíni delegációi és az Ügynökség operációs központjai között történő feladatmegosztás kérdésére;

24.

felidézi álláspontját, hogy miközben támogatta a Bizottság korlátozott számú modell kialakítására irányuló erőfeszítéseit – legalábbis a jövendő „szabályozási” ügynökségeket illetően – azt a nézetet képviselte, hogy az aktuális és a jövőbeli ügynökségek szerkezete alaposabb vizsgálatot igényel intézményközi szinten; azt is hangsúlyozza, hogy mielőtt a Bizottság meghatározná a szabályozási ügynökségek működésének keretfeltételeit, intézményközi megállapodásnak kell a közös irányvonalakat pontosan meghatároznia; ennek még az ügynökségek harmonizált szerkezeti keretrendszerének kialakítása előtt meg kell történnie;

25.

tudomásul veszi a Bizottság álláspontját (8) arra vonatkozólag, hogy feladatok végrehajtása céljából hatáskört ruházzanak át a Bizottság alap ügyviteli személyzetén kívüli más szervekre (ide értve az ügynökségeket); azt az álláspontot képviseli, hogy ez nem felel meg a Parlament azon felhívásának, miszerint alaposabb, intézményközi szintű vizsgálatnak kell alávetni a létező ügynökségek szerkezetét; ezért felkéri a Bizottságot, hogy adjon felvilágosítást ebben a témában, illetve a jövendő átfogó intézményközi, a pénzügyi terven belül vagy azzal párhuzamosan kialakítandó új rendszerre vonatkozó megállapodással kapcsolatban (9);

26.

felkéri a Bizottságot, hogy szervezze meg és hajtsa végre az egyes ügynökségekről készített értékelések középtávú, azaz a szokásos hároméves ciklusú keresztmetszeti elemzését, azzal a céllal, hogy:

27.

elvárja, hogy egy ilyen átfogó jelentés elérhetővé váljon 2005 végére, hogy le legyen fedve az új költségvetési rendelet bevezetésétől számított hároméves időszak és a megszületendő ügynökségi rendszer új keretrendszere;

28.

felkéri az ügynökségeket, hogy aktívan vegyenek részt ebben a folyamatban, és működjenek együtt a Bizottsággal, nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a működésüket, szerepüket, megbízásukat és szükségleteiket érintő lényeges kérdésekről, illetve bármely olyan más tényezőről, amely segítheti a mentesítési eljárás továbbfejlesztését, illetve hozzájárulhat az ilyen eljárás sikeréhez; felkéri az ügynökségeket, hogy ezeket az információkat az illetékes bizottságok részére is továbbítsák;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy a fentiekkel párhuzamosan, legkésőbb 2005 végéig terjessze elő javaslatait a létező ügynökségek alapító okmányainak módosításait illetően, melyek célja többek között az lenne, hogy optimálissá váljon a Bizottság és az ügynökségek kapcsolata, ezért a javaslatoknak a következő célkitűzéseket kell szem előtt tartaniuk:

30.

hangsúlyozza, hogy egy új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatról szóló bármely döntés meghozatala előtt a Bizottságnak alaposan értékelnie kell az adott ügynökség funkciójának szükségességét és hozzáadott értékét, figyelembe véve a fennálló struktúrákat, a szubszidiaritás elvét, a költségvetési megszorításokat és az eljárások egyszerűsítését;

31.

elvárja, hogy a Bizottság sürgősen nyújtsa be az ügynökségek személyzeti politikájára vonatkozó iránymutatásokat, melyeket a Parlament kért a Bizottságtól a 2005-ös költségvetési eljárás befejezése előtti benyújtásra;

32.

elvárja, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikke (5) bekezdésének megfelelően mostantól valamennyi ügynökségtől megkapja a belső ellenőr által végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó jelentést, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket;

33.

felkéri az ügynökségeket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a más köztisztviselőkre alkalmazandó személyzeti szabályzat saját személyzetükre történő megfelelő alkalmazása érdekében (toborzási eljárások és az ezzel kapcsolatban hozott döntések, személyes akták, díjazás és egyéb jogosultságok kiszámítása, előmeneteli politika, szabad állások százaléka, kvóták a nemi egyenjogúság figyelembevételére stb.);

34.

megállapítja, hogy általában véve, az ügynökségek személyzeti összetételét tekintve egyenlőtlenség tapasztalható a férfi és női alkalmazottak százalékos arányában; fájlalja, hogy a személyzet nagyjából egyharmadát kitevő férfiak túlsúlyban vannak a magasabb fokozatú beosztásokban, míg a nők általában az alacsonyabb fokozatú beosztásokban képviseltetik magukat nagyobb arányban; elvárja, hogy az ügynökségek azonnali és hatékony intézkedéseket hozzanak a helyzet javítása érdekében;

35.

felhívja az ügynökségeket, hogy személyzeti politikájukban biztosítsák a foglalkoztatáshoz, szakképzéshez, előmenetelhez és munkakörülményekhez való hozzáférés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazására vonatkozó 76/207/EGK tanácsi irányelvet módosító, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) összes vonatkozó előírásainak alkalmazását;

36.

elvárja, hogy az ügynökségek a Számvevőszék vonatkozó észrevételeire adott válaszként teljes mértékben betartsák a költségvetési rendeletben lefektetett költségvetési alapelveket, különösen az egységesség és a teljesség elvét; felhívja azon ügynökségeket, amelyek még nem teljesítették a költségvetési rendeletben meghatározott számviteli követelményeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, és erősítsék meg még jobban eljárásaikat a belső irányítás és ellenőrzés tekintetében a felelősségre vonhatóság, az átláthatóság és az európai hozzáadott érték növelése céljával;

37.

bátorítja az ügynökségeket, különösen azokat, amelyek más ügynökségekkel közös tevékenységet vagy feladatot teljesítenek, hogy erősítsék meg együttműködésüket, így nyitva új lehetőségeket a fejlődő együttműködések számára; felkéri az ügynökségeket, hogy szükség esetén külön megállapodások (közös nyilatkozatok, szándéknyilatkozatok, kiegészítő jellemzőket felmutató közös tervekről és tevékenységekről vagy programokról szóló határozatok) keretében öntsék hivatalos formába együttműködésüket, hogy elkerüljék a feladatok ismétlődését, hogy minden ügynökség eredménye világosan azonosítható legyen, és hogy a közös erőfeszítések eredménye révén maximalizálható legyen a hozzáadott érték és munkájuk hatása; elvárja, hogy ezzel kapcsolatban rendszeres tájékoztatást kapjon;

38.

felhívja az ügynökségeket, hogy fordítsanak különös figyelmet az odaítélési eljárásokra és a szerződések kezelésére; felkéri az ügynökségeket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést igazgatási struktúráikat illetően belső ellenőrzési eljárásaik, csatornáik és irányításuk megerősítése céljából; azt az álláspontot képviseli, hogy szükség és megvalósíthatóság esetén ilyen intézkedés lehet például a kockázatelemzés alapján tanácsadási feladattal megbízott speciális egységek felállítása a szerződés-odaítélési eljárások előkészítésének legjobb módjáról, annak érdekében, hogy igény szerint biztosítva legyen a felügyelet és az ellenőrzés végrehajtása; ezzel az üggyel kapcsolatban felhívja a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy erősítse meg együttműködését az ügynökségekkel;

39.

tudomásul veszi néhány, különösen az „újonnan létrehozott” ügynökségek igazgatói által említett, a költségvetési rendeletben lefektetett, az ügynökségekre nézve kötelező jelentéskészítési dátumoknak és határidőknek való megfeleléssel kapcsolatban felmerülő nehézségeket; felhívja az ügynökségek igazgatóit, hogy a költségvetési rendelet közelgő, 2005. évi felülvizsgálatát szem előtt tartva, tájékoztassák a költségvetési bizottságot és a költségvetési ellenőrző bizottságot az addig felmerült problémákról, hogy a felülvizsgálat keretében ezeket is figyelembe lehessen venni; elvárja, hogy az igazgatók külön javaslatokat tegyenek a működési követelményeiknek leginkább megfelelő határidőkre a költségvetési rendeletben az ügynökségek számára meghatározott jelentéstételi kötelezettségek szem előtt tartása mellett;

40.

tudomásul veszi az ügynökségek igazgatóinak pozitív válaszát a Parlament mentesítés-előkészítésért felelős bizottságának felhívására, miszerint pontosabb kommunikációs rendszert kell kiépíteni, különösen az ügynökségek jelentéskészítési kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentumoknak az adott bizottság részére történő átadása tekintetében; álláspontja szerint az ilyen jellegű kommunikáció jobb szervezése megerősíti a Parlament ügynökségekkel való együttműködését és fokozza a demokratikus ellenőrzést;

41.

felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt bemutatott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot;

42.

felkéri az ügynökségeket, hogy fejlesszenek ki átfogó kommunikációs stratégiát munkájuk eredményeinek nyilvánosság elé tárására a megfelelő formában azon túlmenően, hogy ezeket az eredményeket ismertetik az intézményekkel, a tagállamok illetékes szolgálataival, szakemberekkel, partnerekkel vagy meghatározott kedvezményezettekkel; felhívja az ügynökségeket, hogy egy ilyen stratégia kidolgozásának szem előtt tartása mellett fokozzák együttműködésüket és az e cél megvalósítását célzó bevált gyakorlatokat illető információcseréjüket; elvárja, hogy illetékes bizottságait az ügynökségek még a következő mentesítési eljárás előtt annak rendje és módja szerint értesítsék ezen stratégia kidolgozásának előrehaladásáról, a tevékenységük hatékony és időben történő ellenőrzésének biztosítása érdekében;

43.

üdvözli a Számvevőszék azon kezdeményezését, hogy táblázattal egészíti ki az ügynökségekről szóló különjelentéseit, amelyben összefoglalja az adott ügynökség hatáskörét, irányítását, a rendelkezésére álló forrásokat és eredményeit vagy teljesítményét; azt az álláspontot képviseli, hogy ezzel fokozható ezen közösségi szervek munkájának érthetősége és átláthatósága, miközben szükség esetén hasznos összehasonlítási alapot biztosít a Parlament által felvetett harmonizált ügynökségi keretrendszer felállításához;

44.

felkéri a Számvevőszéket és az ügynökségeket, hogy erősítsék meg együttműködésüket az eljárások és a technikai eszközök területén a hatékony és eredményes költségvetési és pénzügyi irányítás elősegítése érdekében, olyan módszer kidolgozásának szem előtt tartásával, mely már az eljárás kezdetétől előkészíti a terepet a pozitív költségvetési mentesítéshez; elvárja, hogy rendszeresen tájékoztassák az előrehaladásról és a bevált gyakorlatok bevezetésének állapotáról;

45.

felhívja a Számvevőszéket és az ügynökségeket, hogy még a Számvevőszék mentesítésről szóló végleges jelentése előtt erősítsék meg a kontradiktórius eljárás átláthatóságát az ellentmondások és a kétértelműségek elkerülése végett, mivel azok az egész eljárás hitelességét veszélyeztethetik; e tekintetben felkéri a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy tegyenek javaslatot a megvalósított fejlesztésekkel és/vagy a felmerült problémákkal kapcsolatos információk frissítésének megvalósítására, a Számvevőszék előkészítő jelentésének első tárgyalásától kezdve egészen a mentesítés megadásáról vagy elutasításáról szóló határozat megszületéséig, hogy ezáltal a lehető legpontosabb kép alakuljon ki az ügynökségek állapotáról.