15.11.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 334/1

---

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA–2012-ES PÉNZÜGYI ÉV

2013/C 334/01

TARTALOMJEGYZÉK

Az összevont beszámolót kísérő megjegyzés

Az EU költségvetése: az elkészítéstől a mentesítésig

I. RÉSZ:

Összevont pénzügyi kimutatások és magyarázó megjegyzések

Mérleg

Eredménykimutatás

Cash flow-kimutatás

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

II. RÉSZ:

Összevont jelentések a költségvetés végrehajtásáról és magyarázó megjegyzések

Az uniós költségvetés végrehajtásának eredménye és magyarázó megjegyzések

Összevont jelentések a költségvetés végrehajtásáról

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE: AZ ELKÉSZÍTÉSTŐL A MENTESÍTÉSIG

Az Európai Unió (EU) összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről költségvetési és eredményszemléletű elszámolási szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

1.   ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. A Bizottság a tagállamok által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban egyedi programokat, tevékenységeket és projekteket hajt végre. Ezek a diákok és tanárok mobilitását elősegítő oktatási projektek támogatásától a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatáson, a munkahelyteremtésre és -fenntartásra irányuló termelőberuházásokon, a fejlesztési segélyen, az EU-ban dolgozó munkavállalók jobb munkakörülményeinek megteremtésére irányuló projekteken keresztül a külső határok ellenőrzésének megerősítéséig terjedhetnek.

Az EU költségvetésének több mint 90 %-a szolgálja az ilyen jellegű uniós szakpolitikák és tevékenységek finanszírozását, amelyeket minden tagállam elfogadott. Az éves költségvetés és az uniós szakpolitikák közötti közvetlen kapcsolatot a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) biztosítja. A tevékenységalapú költségvetési nómenklatúra lehetővé teszi az EU szakpolitikai területeinek és az e területek mindegyike számára elkülönített források teljes összegének egyértelmű azonosítását.

A szakpolitikai területek mintegy 200 tevékenységre bonthatók, amelyből több mint 110 működési költségvetési megnevezéseket tartalmaz, és így a költségvetési nómenklatúrában költségvetési alcímként szerepelnek. E szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó harmadik fél támogatását célozzák. A többi szakpolitikai terület azonban horizontális jellegű, és a Bizottság zavartalan működését biztosítja, mint például a „Koordinálás és jogi tanácsadás” és a „Költségvetés”. A prioritások meghatározásához, a tervezéshez, a költségvetés tervezéséhez, a nyomon követéshez és a beszámolókészítéshez a tevékenységi struktúra jelenti a közös fogalmi keretet, amelynek fő célja a források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának javítása.

A költségvetést a Bizottság készíti el és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke szerinti eljárásnak megfelelően rendszerint december közepén fogadja el a Parlament és a Tanács.

2.   AZ EU FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

Az EU két fő forrással rendelkezik: saját forrásokkal és egyéb bevételekkel.

2.1.   Bevétel saját forrásokból

A saját forrásokból származó bevétel automatikusan, a nemzeti hatóságok további határozata nélkül generálódik az EU számára a költségvetés finanszírozásához. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 %-át. A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg: tradicionális saját források, hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrás és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás.

2.2.   Egyéb bevételek

Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Ilyenek például a versenyügyi bírságok, valamint az uniós projektek igazgatása tekintetében a magán- és közjogi adósoknak kiadott visszafizetési felszólítások. Ugyancsak ide tartoznak a Bíróság által a valamely ítéletét nem teljesítő tagállamokra kiszabott bírságok. Bármely, az esedékességkor ki nem fizetett adósság késedelmi kamatot von maga után. Amennyiben a tagállamoktól különböző harmadik fél adóssága kifizetetlen marad, a Bizottság (és a Tanács) fizetésre kötelező határozatokat fogadhat el, amelyek közvetlenül végrehajthatóak azon terület hatályos polgári eljárásjogi szabályaival összhangban, ahol a végrehajtásra sor kerül. A fizetést elmulasztó adósok ellen a Bizottság Jogi Szolgálata ügyvédi irodák segítségével végrehajtott követelésbehajtási eljárást indít.

3.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS IGAZGATÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

3.1.   Elsődleges operatív kiadások

Az EU operatív kiadásai a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A Bizottság a 2012. évi beszámolóban az alábbiak szerint sorolta be kiadásait:

Közvetlen centralizált irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

Közvetett centralizált irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így közjogi, illetve közszolgálati feladatokat ellátó uniós ügynökségekre.

Decentralizált irányítás: ezekben az esetekben a Bizottság a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait harmadik országokhoz delegálja.

Megosztott irányítás: ezen irányítási módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások többsége a megosztott irányítás alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

Közös irányítás: ennél a módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

2014-től kezdődően e besorolások változni fognak a felülvizsgált költségvetési rendelet hatálybalépésével.

3.2.   A különböző pénzügyi szereplők a Bizottságon belül

A biztosok testülete kollektív politikai felelősséget vállal, de a testület valójában nem maga gyakorolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban ráruházott hatáskört. E feladatokat minden évben egyes köztisztviselőkhöz delegálja, akik a testület felé elszámoltathatók és a költségvetési rendelet, valamint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak. Az érintett személyzet – általában főigazgatók és szolgálatvezetők – megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként ismertek. Ők a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat továbbdelegálhatják a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig, beleértve a jogi kötelezettségvállalások elfogadását, a teljesítmény nyomonkövetését, a kifizetések teljesítését, illetve a pénzeszközök visszafizettetését is, amennyiben szükséges. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a megfelelő elszámoltathatóságot minden szolgálatnál az (engedélyezésre jogosult tisztviselő által gyakorolt) vezetői ellenőrzésnek a belső ellenőrzéstől és megfelelőség-ellenőrzéstől való – a nemzetközi standardokon alapuló, egyértelmű belső kontroll standardokkal történő – elkülönítése, az előzetes és utólagos ellenőrzések, a kockázatértékelés alapján történő független belső ellenőrzés, továbbá az egyes biztosoknak tett rendszeres tevékenységi jelentés biztosítja.

Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelőssége alá tartozó tevékenységekről. Az éves tevékenységi jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz a szakpolitikai eredményekről, valamint az arról szerzett megalapozott bizonyosságról, hogy a jelentésében leírt tevékenységekhez rendelt forrásokat a tervezett célra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá arról, hogy az érvényben lévő ellenőrzési eljárások megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A költségvetési rendelet 66. cikke alapján a Bizottság összefoglaló jelentést (synthesis report) fogad el az éves tevékenységi jelentésről, a belső ellenőr átfogó véleményéről, amellyel a Bizottság az EUMSZ 317. cikkével összhangban átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. Ez a jelentés és az éves tevékenységi jelentés a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/atwork/planning-and-preparing/synthesis-report/index_en.htm.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiállított fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat a számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre, és ő felelős a pénztárkezelésért; a számviteli szabályok és módszerek megállapításáért, a számviteli rendszerek érvényesítéséért, a könyvelésért és az intézmények éves beszámolóinak elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolókat, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król.

3.3.   Az uniós költségvetés felhasználásának kötelezettsége

Az éves költségvetésben szerepelnie kell az adott tevékenységet engedélyező költségvetési tételnek, mielőtt jogi kötelezettséget vállalnak harmadik féllel szemben (például szerződést vagy támogatási megállapodást kötnek). A költségvetési tételnek emellett elegendő forrást kell tartalmaznia a kiadások fedezésére. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a szükséges forrásokat a számviteli rendszerben tett költségvetési kötelezettségvállaláson keresztül le kell kötni a költségvetésben.

Semmilyen pénzösszeget nem lehet felhasználni az uniós költségvetésből, hacsak és amíg az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tesz jogi kötelezettségvállalást.

Jóváhagyás után a költségvetési kötelezettségvállalást rögzítik a költségvetési számviteli rendszerben, az előirányzatokat pedig ennek megfelelően használják fel. Ez azonban nincs hatással a pénzügyi számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem merült fel kiadás.

3.4.   A kifizetés folyamata

3.4.1.   Általános szabályok

Semmilyen kifizetést nem lehet teljesíteni, hacsak az adott művelettel foglalkozó engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a költségvetési kötelezettségvállalást. Mihelyt a számviteli rendszerben a kifizetést jóváhagyják, a következő lépés a kedvezményezett számlájára történő átutalás végrehajtása. A Bizottság évente több mint 1,8 millió kifizetést teljesít, és részt vesz a SWIFT-ben (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication).

3.4.2.   Előfinanszírozás, költségelszámolások és a kiadások elszámolhatósága

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi jogi kötelezettségvállalásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet vagy felhasználják a jogi kötelezettségvállalásban meghatározott időszak alatt arra a célra, amelyre nyújtották, vagy visszafizetik – ha a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles visszafizetni a kapott előleget az EU-nak. A kifizetett előfinanszírozás tehát addig nem végleges kiadás, amíg a vonatkozó feltételeket nem teljesítették, és ezért az első kifizetéskor eszközként jelenik meg az uniós mérlegben. Az előfinanszírozás összegét az elszámolható költségek elfogadása és a visszafizetett összegek (részben vagy egészben) csökkentik.

Az előfinanszírozás kifizetése után nem sokkal az illetékes uniós szerv költségtérítési igényt kap annak igazolása céljából, hogy a jogi kötelezettségvállalással összhangban a kedvezményezett hogyan használta fel az előfinanszírozási összeget. Az év során küldött költségtérítési igények ütemezése a finanszírozott intézkedés típusától és a feltételektől függően változik, és az igények nem feltétlenül év végén érkeznek meg az Unióhoz.

A támogathatósági kritériumokat az alap-jogiaktus, a pályázati felhívás, a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinek szóló egyéb információs anyagok és/vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások szerződéses záradékai vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat tartalmazza. Az elemzést követően az elszámolható kiadásokat költségként lekönyvelik, a kedvezményezettet pedig értesítik a nem elszámolható összegekről.

4.   HITELFELVÉTELI ÉS -NYÚJTÁSI MŰVELETEK

Az Európai Unióról szóló szerződésből eredő alap-jogiaktusok felhatalmazzák az EU-t, hogy a tagállamoknak és a tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtandó pénzügyi támogatáshoz szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelfelvételi programokat fogadjon el. Az EU képviseletében eljáró Európai Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és ezeket a tőkepiacokon vagy pénzintézeteknél kibocsátott adósságinstrumentumok révén finanszírozza: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás. Mivel a felvett hitelek viszonossági (back-to-back) műveletek, nincs közvetlen hatásuk az uniós költségvetésre, jogi szempontból viszont a hitelek adósságszolgálata az EU kötelezettsége marad.

5.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME: PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK

A költségvetési rendelet és más – különösen a mezőgazdaságot és a kohéziós politikát érintő – vonatkozó jogszabályok a kiadások ellenőrzésére jogosítanak fel azok felmerülése után több évvel is. Hibák, szabálytalanságok vagy csalás feltárását követően visszafizettetést vagy pénzügyi korrekciót alkalmaznak. A hibák, szabálytalanságok vagy csalás feltárása és korrekciója a kontrollrendszerek működésének utolsó szakasza, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alátámasztása érdekében is elengedhetetlen.

A vissza nem térítendő támogatások esetében a költségvetésre terhelt kiadások elszámolhatóságát az illetékes uniós szolgálatok, megosztott irányítás esetén pedig a tagállamok ellenőrzik a vonatkozó jogszabályban vagy az adott vissza nem térítendő támogatás feltételeiben meghatározott igazoló dokumentumok alapján. Az ellenőrzési rendszerek költséghatékonyságának optimalizálása céljából közvetlen centralizált irányítás esetén a végső kifizetésekre vonatkozó igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekre vonatkozókat, és így ennek során az időközi kifizetések olyan hibáira derülhet fény, amelyeket már csak a végső kifizetés korrekciójával lehet javítani. Az Uniónak, illetve a tagállamnak kötelezettsége van továbbá arra, hogy a kérelmező üzlethelyiségeiben a finanszírozott tevékenység végrehajtása közben és/vagy utólag ellenőrizze az igazoló dokumentumok hitelességét. A vonatkozó jogszabályok különféle eljárásokat irányoznak elő a Bizottság és a tagállamok által feltárt hibák, szabálytalanságok és csalás kezelésének folyamatára nézve – erről a pénzügyi kimutatás 6. megjegyzése tartalmaz részletesebb információkat.

6.   PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

Az EU éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

(a)	Pénzügyi kimutatások.

(b)	A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek részletes képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az éves beszámolót a Bizottság fogadja el, majd előterjesztik ellenőrzésre a Számvevőszéknek, végül pedig a mentesítési folyamat részeként az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A fenti éves jelentéstételen túl a költségvetés végrehajtásáról havi jelentések is készülnek.

6.1.   Pénzügyi kimutatások

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelőssége az éves beszámoló elkészítése, valamint annak biztosítása, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet adjon az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Ezeket az uniós számviteli szabályoknak megfelelően készítik el, amelyek a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapulnak. További információk a pénzügyi kimutatások 1. megjegyzésében szerepelnek.

6.2.   Költségvetési számlák

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelőssége a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése havi és éves alapon egyaránt. Csak a Bizottság költségvetése tartalmaz igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. Ezek főként többéves műveletek fedezésére szolgálnak. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb ideig tartó fellépések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A differenciált előirányzatok bevezetésével különbség keletkezett a rögzített kötelezettségvállalások és a végrehajtott kifizetések között: a fennálló kötelezettségvállalásoknak megfelelő eltérés a kötelezettségvállalások megtétele és a megfelelő kifizetések tényleges teljesítése közötti időeltolódásból ered. Ezt nevezik RAL-nak („Reste à Liquider”).

7.   ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

7.1.   Ellenőrzés

Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását külső ellenőre, az Európai Számvevőszék ellenőrzi, amely az Európai Parlament és a Tanács számára éves jelentést állít össze. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EU éves beszámolójának külső és független ellenőrzését. Tevékenysége részeként a Számvevőszék a következőket készíti el:

(1)	az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

(2)

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – az adóalanyoktól beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

(3)	meghatározott területeket lefedő ellenőrzések eredményeiről szóló különjelentések.

7.2.   Mentesítés

Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámolók ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd a Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az előző pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottság éves értékelési jelentése és a Számvevőszék éves jelentése és a Bizottság válaszai, valamint kérdések és további tájékoztatáskérések a Bizottság felé.

A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentés, amelyben a Bizottságot konkrét intézkedésekre is felkérik, plenáris ülésen fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlását az ECOFIN fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlását egyaránt éves nyomon követési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az Európai Parlament kéréseinek és a Tanács ajánlásainak végrehajtása érdekében hozott.

I.   RÉSZ

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK  (1)

TARTALOMJEGYZÉK

Mérleg

Eredménykimutatás

Cash flow-kimutatás

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz:

1.	Lényeges számviteli politikák

2.	Megjegyzések a mérleghez

3.	Megjegyzések az eredménykimutatáshoz

4.	Megjegyzések a cash flow-kimutatáshoz

5.	Függő követelések és kötelezettségek és egyéb jelentős közzétételek

6.	Az uniós költségvetés védelme

7.	Pénzügyi támogatási mechanizmusok

8.	Pénzügyi kockázatkezelés

9.	Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

10.	A mérlegfordulónap utáni események

11.	A konszolidálás alkalmazási köre

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2.1	188	149
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	5 978	5 071
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2.3	392	374
Pénzügyi eszközök	2.4	62 311	43 672
Követelések és behajtható követelések	2.5	564	289
Előfinanszírozás	2.6	44 505	44 723
		113 938	94 278
FORGÓESZKÖZÖK
Készletek	2.7	138	94
Pénzügyi eszközök	2.8	1 981	3 721
Követelések és behajtható követelések	2.9	14 039	9 477
Előfinanszírozás	2.10	13 238	11 007
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	2.11	10 674	18 935
		40 070	43 234
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		154 008	137 512
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.12	(42 503)	(34 835)
Céltartalékok	2.13	(1 258)	(1 495)
Pénzügyi kötelezettségek	2.14	(57 232)	(41 179)
Egyéb kötelezettségek	2.15	(2 527)	(2 059)
		(103 520)	(79 568)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.16	(806)	(270)
Pénzügyi kötelezettségek	2.17	(15)	(51)
„Szállítói” kötelezettségek	2.18	(90 083)	(91 473)
		(90 904)	(91 794)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(194 424)	(171 362)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(40 416)	(33 850)
Tartalékok	2.19	4 061	3 608
Tagállamoktól lehívandó összegek (2)	2.20	(44 477)	(37 458)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(40 416)	(33 850)

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2012	2011
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból	3.1	130 919	124 677
Egyéb működési bevételek	3.2	6 826	5 376
		137 745	130 053
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Igazgatási kiadások	3.3	(9 320)	(8 976)
Működési kiadások	3.4	(124 633)	(123 778)
		(133 953)	(132 754)
A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)		3 792	(2 701)
Pénzügyi bevételek	3.5	2 157	1 491
Pénzügyi kiadások	3.6	(1 942)	(1 355)
Változások a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben		(8 846)	1 212
Részesedés a közös és társult vállalkozások nettó veszteségéből	3.7	(490)	(436)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(5 329)	(1 789)

CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2012	2011
Az év gazdasági eredménye		(5 329)	(1 789)
Működési tevékenységek	4.2
Amortizáció		39	33
Értékcsökkenés		405	361
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése		(16 062)	(27 692)
Követelések és behajtható követelések (növekedése)/csökkenése		(4 837)	1 605
Előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		(2 013)	(1 534)
Készletek (növekedése)/csökkenése		(44)	(3)
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)		299	234
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		16 017	27 781
Egyéb kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		468	(45)
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(1 390)	6 944
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet		(1 497)	(4 539)
Egyéb nem készpénzes mozgások		260	(75)
Növekedés/(csökkenés) a nyugdíjakra és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben		7 668	(2 337)
Befektetési tevékenységek	4.3
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése		(1 390)	(693)
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése		(18)	118
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése		(837)	(1 497)
NETTÓ CASH FLOW		(8 261)	(3 128)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(8 261)	(3 128)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év kezdetén	2.11	18 935	22 063
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év végén	2.11	10 674	18 935

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tartalékok (A)		A tagállamoktól lehívandó összegek (B)
	Valós érték tartalék	Egyéb tartalékok	Felhalmozott többlet/(hiány)	Az év gazdasági eredménye
EGYENLEG 2010.12.31-ÉN	(61)	3 545	(48 163)	17 232	(27 447)
A garanciaalap tartalékának változása		165	(165)		0
Valósérték-változások	(47)				(47)
Egyéb		2	(30)		(28)
A 2010. évi gazdasági eredmény allokációja		4	17 228	(17 232)	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2010. évi költségvetési eredmény			(4 539)		(4 539)
Az év gazdasági eredménye				(1 789)	(1 789)
EGYENLEG 2011.12.31-ÉN	(108)	3 716	(35 669)	(1 789)	(33 850)
A garanciaalap tartalékának változása		168	(168)		0
Valósérték-változások	258				258
Egyéb		21	(19)		2
A 2011. évi gazdasági eredmény allokációja		6	(1 795)	1 789	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2011. évi költségvetési eredmény			(1 497)		(1 497)
Az év gazdasági eredménye				(5 329)	(5 329)
EGYENLEG 2012.12.31-ÉN	150	3 911	(39 148)	(5 329)	(40 416)

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

A beszámoló elkészítése az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) (3), valamint az e költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2012. október 29-i (4) 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően történik.

A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra. A beszámoló pénzneme az euró, az elszámolási időszak a naptári év.

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszférában tevékeny gazdálkodó egységek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) a 2. sz. uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk.

A pénzügyi kimutatásoknak a fent említett szabályokkal és alapelvekkel összhangban történő elkészítése azt igényli a vezetéstől, hogy olyan becsléseket készítsen, amelyek hatással vannak bizonyos tételeknek a mérlegben és az eredménykimutatásban bemutatott összegeire, valamint a függő követelések és kötelezettségek kapcsolódó közzétételeire.

1.3.   KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi kimutatásai magukban foglalják az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (intézményeket és ügynökségeket), társult és közös vállalkozást, tehát 51 ellenőrzött gazdálkodó egységet, 5 közös vállalkozást és 4 társult vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét a 11.1. megjegyzés tartalmazza. 2011-hez képest a konszolidálásba bevont egységek köre 1 gazdálkodó egységgel (ügynökség) bővült. A bővülésnek nincs lényeges hatása az összevont pénzügyi kimutatásokra.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek olyan gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi és működési politikáinak közvetlen vagy közvetett irányítására az EU jogosult annak érdekében, hogy előnye származhasson e gazdálkodó egységek tevékenységeiből. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység általános költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Egyértelmű, hogy minden egyes gazdálkodó egység tekintetében értékelni kell, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az EKB kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidálás körébe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor a gazdálkodó egységeken belüli tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, amellyel az Európai Unió és egy vagy több fél (a „vállalkozók”) közös ellenőrzés alatt álló gazdasági tevékenységbe kezd. A közös ellenőrzés egy szolgáltatáspotenciált megtestesítő tevékenység fölött közvetlenül vagy közvetve gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása.

A közös vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak a közös vezetésű gazdálkodó egységei nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A beszámolóban a közös vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja.

Az Európai Unió és közös vezetésű gazdálkodó egységei közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre. A közös vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az EU által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük adottnak, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja.

A társult vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak a társult vállalkozások eredményeiből való részesedését az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A beszámolóban a társult vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A társult vállalkozástól kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét. Az EU és társult vállalkozásai közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre.

A társult vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az EU által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól. Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt értékesíthető pénzügyi eszközökként kezelik.

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a beszámolókba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU irányítása alatt – az érintett összegekre vonatkozó további részletekért lásd a 11.2. megjegyzést.

1.4.   AZ ELKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.4.1.    Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A más pénznemen alapuló ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A más pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket az eredménykimutatás mutatja be.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra:

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2012.12.31.	2011.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CZK	25,1510	25,7870
DKK	7,4610	7,4342
GBP	0,8161	0,8353
HUF	292,3000	314,5800
LVL	0,6977	0,6995
LTL	3,4528	3,4528
PLN	4,0740	4,4580
RON	4,4445	4,3233
SEK	8,5820	8,9120
CHF	1,2072	1,2156
JPY	113,6100	100,2000
USD	1,3194	1,2939

A más pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris pénzügyi instrumentumok valós értékének átszámítási különbözethez kapcsolódó változásait az eredménykimutatásban tüntetik fel. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek átszámítási különbözeteit az eredménykimutatásban tüntetik fel. Az értékesíthetőként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós érték tartalékban szerepelnek.

1.4.2.    Becslések alkalmazása

A nemzetközi költségvetési számviteli standardoknak és a számviteli szabályozásnak megfelelően a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkezett változásokat ismertté válásuk időszakában veszik figyelembe.

1.5.   MÉRLEG

1.5.1.    Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembehelyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2.    Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Építmények	4 %
Üzemek, gépek és berendezések	10 %–25 %
Bútorok	10 %–25 %
Beépített és mozdítható berendezési tárgyak	10 %–33 %
Gépjárművek	25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %
Egyéb tárgyi eszközök	10 %–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdő időpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. Minden egyes lízingfizetést úgy osztanak meg a kötelezettség és a finanszírozási költségek között, hogy a még rendezetlen finanszírozási egyenleg kamatlába állandó legyen. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) az egyéb (hosszú és rövid lejáratú) kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennmaradó összegéből kiindulva minden időszakra azonos kamatláb vonatkozzon. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebb időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing keretében tett kifizetéseket a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el az eredménykimutatásban.

1.5.3.    Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4.    Befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. A tőkeköltségeket kiigazítják, hogy tükrözzék a társult vállalkozások és közös vállalkozások nettó eszközeiben a kezdeti megjelenítés után bekövetkezett növekedésnek vagy csökkenésnek az EU-hoz rendelhető részét, amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, és amelyet szükség esetén az alacsonyabb megtérülő értékre írnak le. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékcsökkenés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Kockázatitőke-alapokban lévő befektetések

A kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseket értékesíthető pénzügyi eszközökként sorolják be (lásd az 1.5.5. megjegyzést), ennek megfelelően valós értéken tartják nyilván, a valós érték változásaiból eredő nyereségeket és veszteségeket (az átszámítási különbözeteket is) pedig a valós érték tartalékban kell megjeleníteni.

Mivel a kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci ára, értékelésük egyenként, a bekerülési érték vagy az elszámolható nettó eszközérték közül a kisebbiken történik. A valós értéken történő értékelésből eredő nem realizált nyereségeket a tartalékokban számolják el, a nem realizált veszteségeket pedig értékvesztési szempontból megvizsgálják annak meghatározására, hogy az eredménykimutatásban értékvesztésként, vagy a valós érték tartalék változásaiként számolják-e el őket.

1.5.5.    Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; kölcsönök és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az EU akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

ii.   Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

iii.   Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzítettvagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv.   Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU milyen időtartamot követően kívánja értékesíteni őket, amely általában a mérlegfordulónapkor hátralévő futamidő. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják be a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket).

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeni pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A felvett hitelekre nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelnyújtási tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelnyújtási tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelnyújtási műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelnyújtási tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelnyújtási tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül e kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett kölcsönök között. A nyújtott kölcsön tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett kölcsön tényleges kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően átadta.

Későbbi értékelés

i.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategória valós értéke változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

ii.

A kölcsönök és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik a ténylegeskamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz a tényleges kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett kölcsönökre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve viszonossági (back-to-back) műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

iii.	Lejáratig tartandó befektetések – az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartandó befektetéssel.

iv.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték tartalékban mutatják ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök értékesítésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós érték tartalékban megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök ténylegeskamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát. Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (és a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák. Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.

a)   Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti tényleges kamatlábával diszkontált (jövőbeni hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeni cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó tényleges kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeni cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

b)   Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely a akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6.    Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7.    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során arra a célra kell felhasználni, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén fennálló előfinanszírozási összegek értéke a kifizetett eredeti összeg(ek) mínusz: visszafizetett összegek, érvényesített elszámolható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült elszámolható összegek és az értékcsökkenések.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.

1.5.8.    Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd a későbbiekben az 1.5.14. megjegyzést, amely az elhatárolt bevételek év végi kezelésére vonatkozik.

1.5.9.    Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és forgóeszköznek minősülnek. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10.    Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosítási matematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és a biztosításmatematikai feltételezések változásaiból adódó biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Az alkalmazást követő betegségbiztosítási juttatások

Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok kedvezményezettjei jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Foglalkoztatás utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, biztosításmatematikai számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.11.    Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.5.12.    Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek) tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken a ténylegeskamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg a ténylegeskamatláb-módszer használatával.

A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek a kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a ténylegeskamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

1.5.13.    „Szállítói” kötelezettségek

Az EU „szállítói” kötelezettségeinek jelentős összege nem áru-, illetve szolgáltatás-beszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el. Miután ellenőrzik és elszámolhatóként elfogadják, értékelésük az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező „szállítói” kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14.    Passzív és aktív időbeli elhatárolások

Az EU számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6.   EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1.    Bevételek

Nem értékesítésből származó bevételek

Ez alkotja az EU bevételeinek túlnyomó részét, elsősorban a közvetlen és követett adókat, valamint a saját forrásokat foglalja magában. Az EU az adókon kívül más felektől származó fizetéseket is kaphat, ilyenek például a vámok, a pénzbírságok és az adományok.

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de az Európai Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket meg kell becsülni, és elhatárolt bevételként kell kimutatni. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel (25 %) csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak az eredménykimutatásban.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a követelés után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

—	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi;

—	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírság tőkerészét az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és átmenetileg már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után az Európai Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

Értékesítési bevételek

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtással járó ügyletek bevételeit az ügylet mérlegfordulónapkori lebonyolítottsága fokának függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. A tényleges kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, ami során figyelembe veszi a pénzügyi eszköz valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, a tényleges kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékok elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2.    Kiadások

Az ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. A nem áruvásárlással kapcsolatos kiadások az EU-ra jellemző kiadások, az EU kiadásainak többsége ezekből áll. A kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.7.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1.    Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés közzétételére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2.    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1.   IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
	Összeg
Bruttó könyv szerinti érték 2011.12.31-én	301
Növekedés	89
Értékesítés	(11)
Egyéb változások	0
Bruttó könyv szerinti érték 2012.12.31-én	379
Halmozott amortizáció 2011.12.31-én	(152)
Éves értékcsökkenési leírás	(39)
Elidegenítés	4
Egyéb változások	(4)
Halmozott amortizáció 2012.12.31-én	(191)
Nettó könyv szerinti érték 2012.12.31-én	188
Nettó könyv szerinti érték 2011.12.31-én	149

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2.   INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

2012. december 31-én a befejezetlen beruházások közé tartozott 660 millió EUR (2011: 219 millió EUR) értékű beruházás a Galileo projekthez, az EU globális navigációs műholdrendszeréhez kapcsolódóan, amelyet jelenleg építenek ki az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával. A rendszer elkészültekor 30 műholdból, 2 ellenőrző központból és 16 földi állomásból fog állni. A mérlegben szereplő összeg a Bizottságnál e projekttel kapcsolatban 2011. október 22. (a rendszer első két műholdja sikeres elindításának időpontja) óta felmerült aktiválható költségeket tartalmazza. Ezt az időpontot megelőzően – ahogy azt már korábbi éves beszámolókban is kifejtettük – a Bizottság úgy tekintette, hogy a projekt kutatási szakaszban tart, így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az összes felmerült költséget elszámolták. A projekt kezdete óta és a hatályos pénzügyi keret végéig az előirányzott költségvetés 3 837 millió EUR-t tesz ki. A következő pénzügyi keret vonatkozásában további 5 400 millió EUR-t irányoznak elő a rendszer teljes működtetéséhez, kihasználásához és a Galileo-szolgáltatások teljesítéséhez 2020-ig, valamint a konstelláció következő generációjának előkészítéséhez; ez teljes egészében az uniós költségvetésből kerül majd finanszírozásra. 2012-ben 13 millió EUR összegű nem aktiválható fejlesztési költséget könyveltek le ráfordításként.

Mérlegfordulónapkor összesen négy műholdat bocsátottak fel 2011 októbere óta, és amint az ezekkel kapcsolatos későbbi tesztelések befejeződnek, a projekt pályára állítási és tesztelési fázisa lezárul. Ezt a fázist az EU és az ESA közösen finanszírozták, és a két fél között létrejött támogatási megállapodás szerint az ESA hivatalosan átadja a megépített eszközöket az EU számára. Ehhez az ESA Tanácsának jóváhagyása szükséges. Megjegyezzük, hogy az ESA tagállamai kettő kivételével (Norvégia és Svájc) uniós tagállamok. A Bizottságnak jelenleg semmi oka azt feltételezni, hogy az átadást az ESA bármely tagja megakadályozná.

INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

millió EUR
	Telek és épületek	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb tárgyi eszközök	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó könyv szerinti érték előző év végén	4 118	528	229	557	228	2 685	645	8 990
Növekedés	96	42	22	52	11	511	583	1 317
Elidegenítés	(26)	(23)	(21)	(54)	(11)	0	0	(135)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	102	8	0	12	0	(14)	(111)	(3)
Egyéb változások	24	3	3	11	3	(1)	1	44
Bruttó könyv szerinti érték év végén	4 314	558	233	578	231	3 181	1 118	10 213
Halmozott amortizáció előző év végén	(1 999)	(425)	(166)	(396)	(137)	(796)		(3 919)
Éves értékcsökkenési leírás	(138)	(45)	(20)	(67)	(21)	(114)		(405)
Visszaírt értékcsökkenés	0	0	0	0	0	1		1
Elidegenítés	3	23	21	51	10	5		113
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	—	0	0	(11)	0	14		3
Egyéb változások	(3)	(2)	(1)	(13)	(2)	(7)		(28)
Halmozott amortizáció év végén	(2 137)	(449)	(166)	(436)	(150)	(897)		(4 235)
Nettó könyv szerinti érték 2012.12.31-én	2 177	109	67	142	81	2 284	1 118	5 978
Nettó könyv szerinti érték 2011.12.31-én	2 119	103	63	161	91	1 889	645	5 071

A pénzügyi lízingek és hasonló jogosultságok kapcsán még fizetendő összegek a mérlegben a hosszú lejáratú és rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (lásd a 2.15. és a 2.18.1. megjegyzést). Ezek a következőképpen oszlanak meg:

PÉNZÜGYI LÍZINGEK

millió EUR
Leírás	Kumulált díjak	Jövőben fizetendő összegek				Érték összesen	Később felmerülő eszközköltségek	Eszközérték	Értékcsökkenés	Nettó könyv szerinti érték
	(A)	1 éven belül	1 éven túl	5 éven túl	Összes kötelezettség (B)	(A + B)	(C)	(A + B + C)	(D)	= (A + B + C + D)
Telek és épületek	992	63	342	1 686	2 091	3 083	61	3 144	(877)	2 267
Egyéb tárgyi eszközök	18	7	11	1	19	37	—	37	(20)	17
Összesen 2012.12.31-én	1 010	70	353	1 687	2 110	3 120	61	3 181	(897)	2 284
Kamattartalom		85	307	502	893
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2012.12.31-én		155	660	2 189	3 003
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2011.12.31-én		153	608	1 859	2 620

2.3.   TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

millió EUR
	Megj. és	2012.12.31.	2011.12.31.
Részesedés közös vállalkozásokban	2.3.1	42	62
Részesedés társult vállalkozásokban	2.3.2	350	312
Összesen		392	374

2.3.1.    Részesedés közös vállalkozásokban

millió EUR
	GJU	SESAR	ITER	IMI	FCH	Összesen
Összeg 2011.12.31-én	0	0	0	25	37	62
Hozzájárulások	—	70	116	98	54	338
Részesedés a nettó eredményből	—	(70)	(106)	(91)	(91)	(358)
Összeg 2012.12.31-én	0	0	10	32	0	42

A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Befektetett eszközök	226	211
Forgóeszközök	106	123
Hosszú lejáratú kötelezettségek	0	0
Rövid lejáratú kötelezettségek	(291)	(314)
Bevételek	8	8
Költségek	(427)	(379)

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás (GJU)

A Galileo közös vállalkozást (GJU) 2006 végén felszámolási eljárás alá helyezték, az eljárás jelenleg is folyamatban van. Mivel a jogalany 2012-ben szüneteltette működését és még felszámolás alatt állt, nem keletkezett sem bevétel, sem kiadás.

SESAR közös vállalkozás

A közös vállalkozás célja, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse, illetve ez utóbbi tevékenység által biztosítsa az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv (az ATM-főterv) gyors ütemű végrehajtását. A Bizottság 2012. december 31-én 46,12 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a SESAR-ban. A SESAR program esetében (2007-től 2013-ig) a bizottsági hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 700 millió EUR. A meg nem jelenített részesedés a veszteségből kumuláltan 157 millió EUR.

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet

Az ITER az EU-t, valamint Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában. Az ITER-t a következő célok érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökségen keresztül biztosítja. A teljes hozzájárulás jogilag az Euratom által az ITER-nek nyújtott hozzájárulásnak tekintendő, mivel a tagállamok és Svájc nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel az ITER-ben. Mivel jogilag az EU rendelkezik részesedéssel az ITER International közös vállalkozásban, a Bizottságnak meg kell jelenítenie a részesedést a beszámolójában. A Bizottság 2012. december 31-én 44,25 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az ITER-ben. Az ITER program esetében (2007-től 2041-ig) az Euratom-hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 8 949 millió EUR.

Közös technológiai kezdeményezések

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni menetrend célkitűzéseinek végrehajtása érdekében közös technológiai kezdeményezések formáját öltő köz- és magánszféra közötti partnerségeket hoztak létre, amelyeket a Szerződés 187. cikke értelmében vett közös vállalkozásokon (joint undertaking) keresztül hajtottak végre. Az IMI és az FCH ebben a fejezetben szerepel, de három másik, az ARTEMIS, a Tiszta Égbolt és az ENIAC, noha jogilag közös vállalkozásnak (joint undertaking) minősülnek, számviteli szempontból társult vállalkozásnak tekintendők (és ezért ilyenként a 2.3.2. megjegyzésben szerepel), mert a Bizottság jelentős befolyással, de nem közös ellenőrzéssel rendelkezik felettük.

IMI – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés

Az IMI közös vállalkozás a tagállamokban és a társult országokban folyó kísérleti gyógyszerészeti kutatás-fejlesztést támogatja azzal a céllal, hogy megnövelje a biogyógyszerészeti ágazat kutatási beruházásának volumenét, továbbá előmozdítja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonását tevékenységeibe. A Bizottság 2012. december 31-én 78,58 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az IMI-ben. A Bizottság maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig 1 milliárd EUR.

Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH)

Az FCH közös vállalkozás célkitűzése, hogy a kutatási tevékenységet támogató, köz- és magánszférából származó forrásokat összesítsék, növelve ezzel az európai kutatási erőfeszítések hatékonyságát, és meggyorsítva az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák fejlesztését és piacra jutását. A Bizottság 2012. december 31-én 80,6 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az FCH-ban. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig 470 millió EUR. A meg nem jelenített részesedés a veszteségből kumuláltan 12 millió EUR.

2.3.2.    Részesedés társult vállalkozásokban

millió EUR
	EBA	ARTEMIS	Tiszta Égbolt	ENIAC	Összesen
Összeg 2011.12.31-én	292	0	0	20	312
Hozzájárulások	—	22	97	16	135
Részesedés a nettó többletből/(hiányból)	9	(22)	(97)	(22)	(132)
Egyéb tőkemozgások	35	—	—	—	35
Összeg 2012.12.31-én	336	0	0	14	350

A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Eszközök	505	460
Kötelezettségek	(191)	(162)
Bevételek	33	28
Hiány	(177)	(182)

Európai Beruházási Alap (EBA)

Az Európai Beruházási Alap (EBA) az EU kockázati tőkére, valamint a kkv-knak nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. A Bizottság eddig 20 %-ot fizetett be hozzájárulásából, a fennmaradó le nem hívott összeg 720 millió EUR-t tett ki.

millió EUR
EBA	Teljes EBA-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	3 000	900
Befizetett	(600)	(180)
Még le nem hívott	2 400	720

ARTEMIS közös vállalkozás

Ezt a jogalanyt azért hozták létre, hogy közös technológiai kezdeményezést hajtsanak végre a magánszférával a beágyazott számítástechnikai rendszerek terén. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 420 millió EUR. A meg nem jelenített részesedés a veszteségből kumuláltan 5 millió EUR (95,2 %-os tulajdonosi részesedés).

Tiszta Égbolt közös vállalkozás

E jogalany tevékenységének célja, hogy felgyorsítsa a környezetkímélő légiközlekedési technológiák kifejlesztését, validálását és demonstrációját az EU-ban, és különösen hogy a légiközlekedés környezeti hatásainak csökkentése céljából mélyrehatóan innovatív légiközlekedési rendszert hozzon létre. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 800 millió EUR. A meg nem jelenített részesedés a veszteségből kumuláltan 48 millió EUR (62,89 %-os tulajdonosi részesedés).

ENIAC közös vállalkozás

Az ENIAC célja, hogy a nanoelektronika terén közösen elfogadott kutatási napirendet alakítson ki annak érdekében, hogy e terület fő kompetenciáinak kidolgozására és elfogadására vonatkozóan kutatási prioritásokat határozzanak meg. E célkitűzéseket a K+F tevékenységek támogatását célzó állami és magánszektorbeli erőforrások egyesítésével valósítják meg, projektek formájában. Az EU teljes hozzájárulása 450 millió EUR. A Bizottság 2012. december 31-én 95,90 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az ENIAC-ban.

2.4.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	4 870	2 272
Kölcsönök	2.4.2	57 441	41 400
Összesen		62 311	43 672

2.4.1.    Hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Garanciaalap (5)	1 327	1 475
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 102	—
BUFI-befektetések	832	—
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	593	—
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	52	—
Európai Vegyianyag-ügynökség	52	—
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
Kockázatitőke-műveletek	123	134
ETF Startup eszköz	305	234
Egyéb értékesíthető befektetések	296	241
Összesen	4 870	2 272

A gazdasági realitás pontosabb érzékeltetése céljából 2012-től kezdődően az összes értékesíthető pénzügyi eszközt a mérlegfordulónapkor még hátralévő lejáratuk alapján mutatjuk be. A beszámolókészítés időpontjában 1 éven túli lejárattal rendelkező eszközök hosszú lejáratúként, a 2013 vége előtt lejáró eszközök pedig rövid lejáratúként kerülnek bemutatásra (lásd a 2.8. megjegyzést). A garanciaalap 2012. évi fenti összege 2011-től eltérően nem tartalmazza a pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket (2011: 302 millió EUR), valamint a kapcsolódó kötelezettségeket (2011: 1 millió EUR). Amennyiben a 2011. évi beszámolóban is ezt a megközelítést alkalmaztuk volna, az összehasonlító adatok a következőképpen alakultak volna:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Garanciaalap (6)	1 327	973
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 102	982
BUFI-befektetések	832	588
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	593	365
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	52	47
Európai Vegyianyag-ügynökség	52	91
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
Kockázatitőke-műveletek	123	134
ETF Startup eszköz	305	234
Egyéb értékesíthető befektetések	296	241
Összesen	4 870	3 843

Garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja a tanácsi határozatok eredményeként az Unió által garantált hiteleket, különösen az Európai Beruházási Bank (EBB) EU-n kívüli hitelnyújtási műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket. E hosszú lejáratú eszköz finanszírozza az Unió által garantált bedőlt kölcsönöket. Az alapot az Unió általános költségvetéséből a műveletek tőkeértékének 9 %-ával megegyező összegben nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő azon adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. A felmerülő éves többletet bevételként vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az Unió köteles költségvetését a harmadik országok számára nyújtott hitelek fedezésére szolgáló, a hitelgaranciához kapcsolódó tartalékkal kiegészíteni. E tartalék a garanciaalap szükségleteinek, és – amennyiben szükséges – az alapban rendelkezésre álló összeget meghaladó lehívott garanciák fedezésére szolgál, amelyek így könyvelésre kerülhetnek a költségvetésben. E tartalék összege megegyezik az év végén fennálló kölcsönök 9 %-os célösszegével.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló ESZAK összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett kötvény. A (valós értéken kifejezett) hitelviszonyt megtestesítő azon értékpapírok összege, amelyek végső lejáratára 2013-ban kerül sor, 2012. december 31-én 490 millió EUR-t tesz ki (2011: 481 millió EUR).

BUFI-befektetések

2010. január 1-jétől kezdődően az átmenetileg beszedett pénzbírságokat a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és értékesíthető pénzügyi eszköznek számító pénzügyi eszközökbe fektetik be.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013 közötti időszakra összesen legfeljebb 1 milliárd EUR-s bizottsági költségvetést terveznek, amelyből legfeljebb 800 millió EUR az „Együttműködés”, legfeljebb 200 millió EUR pedig a „Kapacitások” egyedi programból származik. Az EBB ugyanekkora összeg nyújtására vállalt kötelezettséget.

A Bizottság hozzájárulása a mechanizmushoz az EFTA- és harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal együtt 2012. december 31-én1 006 millió EUR-t tett ki. A hozzájárulást az EBB kötvényekbe (valós érték 2012. december 31-én 754 millió EUR), valamint pénzeszközökbe és lekötött betétekbe (314 millió EUR) fektette be. A 2012. december 31-én függő kötelezettségként kimutatott 948 millió EUR-s összeg (5.2.1. megjegyzés) az a maximális becsült veszteség, amely a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz

A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT) olyan garanciákat bocsát ki, amelyek a TEN-Transport projektek kezdeti éveire jellemző bevételi kockázatokat csökkentik. Sajátossága, hogy a garancia teljes készenléti hitelkeretet biztosít, amely csak olyan esetekben kerül alkalmazásra, amikor a projekt cash flow-ja nem elegendő az első helyre sorolt adósságok fedezésére. Az eszköz a Bizottság és az EBB közös pénzügyi terméke, amelyhez a TEN-T rendelet a 2007–2013 közötti időszakra 500 millió EUR-t különített el az uniós költségvetésből. Az EBB hozzájárulása szintén 500 millió EUR lesz, azaz a rendelkezésre álló összeg összesen 1 milliárd EUR.

2012. december 31-ig a Bizottság 155 millió EUR-val járult hozzá a Ten-T projektek hitelgarancia eszközéhez. Az EBB ezt az összeget kötvényekbe (valós érték 2012. december 31-én 75 millió EUR) és lekötött betétekbe (88 millió EUR) fektette be. 2012 végén 523 millió EUR-s összegre vonatkozóan írtak alá kölcsönöket, amelyeket így ez a garancia fedez. A 2012. december 31-én függő kötelezettségként kimutatott 39 millió EUR-s összeg (5.2.1. megjegyzés) az a maximális becsült veszteség, amely az LGTT keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Ez a garanciával fedezett teljes összeg 7,4 %-át teszi ki. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata az eszközhöz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

Mivel az EBRD-t egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, a Bizottság részesedését az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

millió EUR
EBRD	Teljes EBRD-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	29 601	900
Befizetett	(6 202)	(188)
Még le nem hívott	23 399	712

Kockázatitőke-műveletek

A kockázatitőke-műveletek keretében tőkeinstrumentumok finanszírozásához nyújtanak összegeket pénzügyi közvetítőknek. Ezek a műveletek az EBB irányítása alá tartoznak, és az európai szomszédságpolitika keretében finanszírozzák.

ETF Startup eszköz

Az ETF Startup eszköz magában foglalja a Growth & Employment programot, a MAP programot, a CIP programot, valamint a technológia-transzfer kísérleti projektet, az EBA vagyonkezelésében, amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén. Év végén további 122 millió EUR-ra vállaltak kötelezettséget az ETF Startup eszközhöz kapcsolódóan, a többi fél azonban még nem hívta le ezt az összeget.

Egyéb értékesíthető befektetések

A fenti egyéb hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök alatt szereplő főbb összegek a következők: Délkelet-Európáért Európai Alap (113 millió EUR), a Környezetbarát Növekedésért Alap (39 millió EUR) és a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (68 millió EUR).

2.4.2.    Hosszú lejáratú kölcsönök

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Az EU költségvetéséből nyújtott és ESZAK-kölcsönök	2.4.2.1	162	170
Felvett hitelből nyújtott kölcsönök	2.4.2.2	57 279	41 230
Összesen		57 441	41 400

2.4.2.1.   Az Európai Unió költségvetéséből, valamint a felszámolás alatt álló ESZAK által nyújtott kölcsönök

millió EUR
	Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök	ESZAK lakáskölcsönök	Összesen
Összesen 2011.12.31-én	151	19	170
Új kölcsönök	—	—	—
Visszafizetések	(17)	(4)	(21)
Árfolyam-különbözet	1	—	1
A könyv szerinti érték változásai	11	1	12
Összesen 2012.12.31-én	146	16	162

A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a tagsággal nem rendelkező országokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással. Ezen összegek mindegyikének esedékessége meghaladja az év végét követő 12 hónapot. E kölcsönök tényleges kamatlába 7,73 % és 14,507 % között változik.

2.4.2.2.   Felvett hitelből nyújtott kölcsönök

millió EUR
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2011.12.31-én	595	451	11 625	28 344	266	41 281
Új kölcsönök	39	—	—	15 800	—	15 839
Visszafizetések	(84)	(24)	—	—	(46)	(154)
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	5	5
A könyv szerinti érték változásai	(1)	(2)	(2)	332	(4)	323
Összesen 2012.12.31-én	549	425	11 623	44 476	221	57 294
1 éven belül esedékes összeg	15	—	—	—	—	15
1 éven túl esedékes összeg	534	425	11 623	44 476	221	57 279

Ezen összegek jelentős emelkedésének oka az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében 2012 során történt folyósítások, ezt az EU hitelnyújtásainak emelkedése is tükrözi (lásd a 2.14. megjegyzést). A hitelfelvételi- és nyújtási tevékenységekkel kapcsolatos további információk a 7. megjegyzésben szerepelnek.

2.5.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK ÉS BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Tagállamok	545	268
Egyéb	19	21
Összesen	564	289

A fenti követelésekből 550 millió EUR (2011: 273 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli műveletekhez kapcsolódik.

A tagállamoktól származó összegek jelentős emelkedése végre nem hajtott EMGA és vidékfejlesztési záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódik.

2.6.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Előfinanszírozás	2.6.1	40 790	40 625
Előfinanszírozott kiadások	2.6.2	3 715	4 098
Összesen		44 505	44 723

2.6.1.    Előfinanszírozás

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként tartják nyilván.

Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A nominális érték esetében a garanciát kiváltó esemény a garancia létezéséhez kötődik. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások. 2012. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott biztosítékok nominális értéke 1 348 millió EUR, szemben az 1 083 millió EUR tényleges értékkel (2011: 1 330 millió EUR és 1 083 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan biztosítja a résztvevői garanciaalap – a 2012-ben kifizetett előfinanszírozás teljes összege 4 milliárd EUR volt (2011: 3,3 milliárd EUR). Ez az alap az EU-tól független gazdálkodó egység és nem tartozik e beszámoló konszolidálási körébe – 11.2.3. megjegyzés.

millió EUR
Irányítás típusa	2012.12.31.	2011.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	1 249	1 219
Közvetett centralizált irányítás	1 042	774
Decentralizált irányítás	677	697
Megosztott irányítás	37 214	37 249
Közös irányítás	592	686
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	16	—
Összesen	40 790	40 625

A 2007–2013 közötti programozási időszakra a hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek közül a legjelentősebbek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódnak: a regionális fejlesztési alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (23,9 milliárd EUR), a szociális alap (ESZA, 6,5 milliárd EUR), a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap (EMVA, 6,1 milliárd EUR) és a halászati alap (EHA, 0,6 milliárd EUR). Mivel e projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

Az előfinanszírozás az EU összes eszközének jelentős részét teszi ki, ezért alaposan és rendszeresen figyelemmel kísérik. Meg kell jegyezni, hogy a különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges pénztárkészlet, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.

2.6.2.    Előfinanszírozott kiadások

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Pénzügyi konstrukciók	2 717	3 378
Támogatási programok	998	720
Összesen	3 715	4 098

A 2007–2013 közötti strukturális programok keretében kifizetéseket lehet teljesíteni az uniós költségvetésből a tagállamok számára, hogy hozzájáruljanak a tagállamok által létrehozott és a felelősségük alatt álló pénzügyi konstrukciókhoz (amelyek ölthetik kölcsön, tőkeinstrumentumok vagy garancia formáját). Az e konstrukciók keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan a standard előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek a Bizottság mérlegében. Az alap-jogiaktusok azonban nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen előlegek felhasználásáról időszakosan jelentést tegyenek a Bizottság felé, és néhány esetben még a Bizottságnak benyújtott kiadási kimutatásokban sem tüntetik fel. Így ezen eszköz értékét év végén – a pénzeszközök felhasználásáról a tagállamoktól kapott információk alapján – becsléssel állapítják meg.

A támogatási program megnevezés alatt szereplő összegek a Bizottság becslése a különböző támogatási programokkal (állami támogatással, az EMGA piaci intézkedéseivel) kapcsolatos nyitott előlegek.

FORGÓESZKÖZÖK

2.7.   KÉSZLETEK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Tudományos anyagok	81	78
Egyéb	57	16
Összesen	138	94

2.8.   RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.8.1	1 858	3 619
Kölcsönök	2.8.2	123	102
Összesen		1 981	3 721

2.8.1.    Rövid lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket befektetési hozamukért vagy megtérülésükért vásárolták, illetve bizonyos eszközstruktúra kialakítása érdekében vagy másodlagos likviditási forrásként tartanak, és ezért likviditási szükséglet kielégítése érdekében, vagy a kamatlábak változása miatt értékesítésre kerülhetnek. A következő táblázat áttekintést nyújt a 2013. év vége előtti lejárattal rendelkező értékesíthető pénzügyi eszközökről:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Garanciaalap	268	—
Felszámolás alatt álló ESZAK	490	1 463
BUFI-befektetések	845	1 358
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	160	547
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	23	97
Európai Vegyianyag-ügynökség	69	151
Egyéb értékesíthető befektetések	3	3
Összesen	1 858	3 619

A 2.4.1. megjegyzésben kifejtettek szerint, az értékesíthető pénzügyi eszközök bemutatása 2012-től megváltozott. Amennyiben a 2011. évi beszámolóban is ezt a megközelítést alkalmaztuk volna, az összehasonlító adatok a következőképpen alakultak volna:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Garanciaalap	268	201
Felszámolás alatt álló ESZAK	490	481
BUFI-befektetések	845	770
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	160	182
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	23	49
Európai Vegyianyag-ügynökség	69	60
Egyéb értékesíthető befektetések	3	3
Összesen	1 858	1 746

2.8.2.    Rövid lejáratú kölcsönök

E megnevezés alatt olyan kölcsönök vannak feltüntetve, amelyeknek a fennmaradó végső lejárata a mérlegfordulónap után kevesebb mint 12 hónap (további részletekért lásd a fenti 2.4.2.2. megjegyzést). Ugyancsak itt szerepelnek az Európai Külügyi Szolgálat és a felszámolás alatt álló ESZAK betétei (42 millió EUR, illetve 22 millió EUR).

2.9.   RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK ÉS BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Pénzbírságok	2.9.1	4 090	3 125
Tagállamok	2.9.2	6 270	2 693
Aktív időbeli elhatárolások	2.9.3	3 368	3 267
Egyéb követelések és behajtható követelések	2.9.4	311	392
Összesen		14 039	9 477

A teljes fenti összeg a becslések szerint 13 729 millió EUR-t foglal magában (2011: 8 955 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli műveletekhez kapcsolódóan.

2.9.1.    Pénzbírságok

Ide a Bizottság által kirótt pénzbírságokhoz kapcsolódóan beszedendő 4 357 millió EUR-s összegek tartoznak (2011: 3 369 millió EUR), amelyeket egy 267 millió EUR-s leírás csökkent (2011: 244 millió EUR).

E követelések – vagyis a 2012. december 31-én még fennálló pénzbírságok – tekintetében összesen 2 513 millió EUR (2011: 3 012 millió EUR) összegű garancia érkezett. Meg kell jegyezni, hogy e követelésekből 1 471 millió EUR kifizetése 2012. december 31. után volt esedékes.

2.9.2.    Tagállamok

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések:
EMGA	1 172	1 439
EMVA	14	23
TRDI	44	37
SAPARD	136	142
Leírás	(814)	(771)
Összesen	552	870
Befizetett és beszedhető héa	44	41
Saját források:
Az A-számlán megállapítva	45	29
Az elkülönített számlán megállapítva	1 294	1 263
Befizetendő saját források	3 617	—
Leírás	(773)	(779)
Egyéb	16	114
Összesen	4 199	627
Egyéb követelések a tagállamokkal szemben:
Várt előfinanszírozási visszafizettetés	1 220	963
Egyéb	255	192
Összesen	1 475	1 155
Összesen	6 270	2 693

Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által október 15-ig bejelentett és igazolt, december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően december 31-ig még felmerült követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeni behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

Saját forrásokra vonatkozó követelések

A tagállamokkal szembeni követelések jelentős emelkedésének oka főként az 5/2012. és 6/2012. sz. költségvetés-módosításhoz kapcsolódóan 2012. december 31-ig befizetendő 3 617 millió EUR-s összegű saját forrás. A két költségvetés-módosítást 2012. november 21-én, illetve 2012. december 12-én fogadták el. Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikke szerint a GNI-hozzájárulások újbóli kiigazításának megfelelő tételeket 2013. január első munkanapján hajtották végre.

Meg kell említeni, hogy a tagállamok beszedési költségeik fedezésére visszatarthatják a tradicionális saját források 25 %-át, a fenti adatokból így ez már levonásra került. A tagállamok által küldött becslésekre alapozva leírás került levonásra a tagállamokkal szembeni követelésekből. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemond a levont összegek behajtásáról.

2.9.3.    Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Elhatárolt bevételek	3 002	2 952
Halasztott kiadások	351	296
Egyéb	15	19
Összesen	3 368	3 267

Az e megnevezésben szereplő fő összeg elhatárolt bevétel.

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Saját források	2 388	2 644
Mezőgazdasági címzett bevételek november-december	218	111
Kohéziós Alap, Regionális és Vidékfejlesztési Alap: pénzügyi korrekciók	276	16
Egyéb elhatárolt bevételek	120	181
Összesen	3 002	2 952

2.9.4.    Egyéb követelések és behajtható követelések

E megnevezés alatt elsősorban az előfinanszírozási összegek visszafizettetése, a kiadások visszafizettetése, valamint igazgatási és operatív fellépésekből származó egyéb bevételek szerepelnek.

2.10.   RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Előfinanszírozás	2.10.1	9 548	8 089
Előfinanszírozott kiadás	2.10.2	3 690	2 918
Összesen		13 238	11 007

2.10.1.    Előfinanszírozás

millió EUR
Irányítás típusa	2012.12.31.	2011.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	3 289	3 048
Közvetett centralizált irányítás	3 908	3 037
Decentralizált irányítás	301	330
Megosztott irányítás	1 008	761
Közös irányítás	844	803
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	198	110
Összesen	9 548	8 089

A rövid lejáratú előfinanszírozás egyenlege két különálló részből áll: a bruttó előfinanszírozásból és az erre az előfinanszírozásra képzett elhatárolásokból (amelyeket az év végéig felmerült becsült kapcsolódó kiadások tükrözése érdekében képeztek). A rövid lejáratú nettó előfinanszírozási egyenleg évenkénti változásának megfelelő elemzése tekintetében mindkét részt figyelembe kell venni.

Egyrészt 2012-ben további 3 milliárd EUR-val csökkent a megosztott irányítás alá tartozó rövid lejáratú előfinanszírozás. Ennek oka, hogy jelentősen előrehaladt a 2000–2006 közötti programozási időszak lezárásának folyamata. Másrészt az erre az előfinanszírozásra képzett elhatárolások 3,3 milliárd EUR-val csökkentek, ami a nettó rövid lejáratú előfinanszírozás 0,3 milliárd EUR-s átfogó emelkedését eredményezte. E változások oka a korábbi 2000–2006 közötti programozási időszak (amely most már a zárószakaszában tart) és a jelenlegi 2007–2013 közötti programozási időszak közötti átfedés. Míg a korábbi programozási időszakhoz kapcsolódó előfinanszírozást teljes mértékben felhasználták (vagyis a nettó egyenleg nulla), addig a jelenlegi programozási időszak előfinanszírozását a becslések szerint 2012. december 31-ig csak részben használták fel. A fennmaradó részt várhatóan 2013-ban vagy később fogják felhasználni.

Hasonló a helyzet a közvetlen centralizált irányítás vonatkozásában, ahol a bruttó előfinanszírozás 741 millió EUR-val csökkent, míg a nettó előfinanszírozás 241 millió EUR-val kismértékben emelkedett.

2.10.2.    Előfinanszírozott kiadás

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Pénzügyi konstrukciók	1 358	1 126
Támogatási programok	2 332	1 792
Összesen	3 690	2 918

2.11.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Korlátlan felhasználású pénzeszköz:	2.11.1
A kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		2 332	7 450
Folyószámlák		967	1 099
Előlegszámlák		38	43
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		(1)	(5)
Összesen		3 207	8 587
Pénzügyi eszközökhöz és lekötött betétekhez tartozó pénzeszközök	2.11.2	2 345	2 028
Korlátozott felhasználású pénzeszközök	2.11.3	5 122	8 320
Összesen		10 674	18 935

2.11.1.    Korlátlan felhasználású pénzeszközök

A korlátlan felhasználású pénzeszközök magukban foglalják az EU valamennyi, tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett számláin, valamint a folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit.

A korlátlan felhasználású pénzeszközök jelentős csökkenésének fő oka az államkincstáraknál és központi bankoknál tartott számlákon lévő összegek csökkenése. A költségvetés 2012. évi magas végrehajtási arányának köszönhetően a 2012. évi záróegyenleg jelentősen alacsonyabb volt a 2011. évinél. Emellett az 5/2012. és a 6/2012. sz. költségvetés-módosításhoz kapcsolódó további likvid források csak 2013-ban érkeztek be.

2.11.2.    Pénzügyi eszközökhöz és lekötött betétekhez tartozó pénzeszközök

E megnevezés alatt elsősorban olyan összegek (1 845 millió EUR) szerepelnek, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből és más lekötött betétekből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából. A pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök így csak az érintett pénzügyieszköz-program keretében használhatóak fel. A letéteményesek által kezelt pénzügyi eszközökre év végéig 100 millió EUR-t kötöttek le, amelyet a többi fél még nem hívott le.

A 2.4.1. megjegyzésben kifejtettek szerint, az értékesíthető pénzügyi eszközök, valamint a kapcsolódó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek bemutatása 2012-től megváltozott. 2012-ben e megnevezés alatt szerepelnek a garanciaalap pénzeszközei és pénzeszköz-egyenértékesei, míg a 2011. évi teljes összeg nem tartalmazza a garanciaalap 302 millió EUR összegű pénzeszközeit és pénzeszköz-egyenértékeseit 2011-re vonatkozóan, amelyeket a hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök alatt mutattak ki. Amennyiben az új módszert alkalmazták volna a 2011. évi beszámolóban – így többek között külön soron tüntették volna fel az összes pénzügyi eszközhöz tartozó pénzeszközöket –, az összehasonlító adat a folyószámlák esetében 963 millió EUR, a pénzügyi eszközökhöz és lekötött betétekhez tartozó pénzeszközök esetében pedig 2 466 millió EUR lett volna.

2.11.3.    Korlátozott felhasználású pénzeszközök

A korlátozott felhasználású pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel az 5.2. megjegyzésben.

A korlátozott felhasználású pénzeszközök csökkenésének két fő oka a következő: egyrészt a Bíróság számos olyan végleges határozatot hozott, amelyek jelentős összegeket érintenek, másrészt nagyobb mértékben vették igénybe a pénzbírságokra speciálisan létrehozott alapot (BUFI). 2010. január 1-je óta a Bizottság valamennyi átmenetileg beszedett pénzbírságot ebben az alapban kezel, és értékesíthető pénzügyi eszköznek számító pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4 és a 2.8 megjegyzést).

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.12.   NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Nyugdíjak – személyzet	37 528	30 617
Nyugdíjak - egyéb	968	777
Közös betegségbiztosítási rendszer	4 007	3 441
Összesen	42 503	34 835

A nyugdíjkötelezettségek jelentős emelkedésének oka, hogy nagymértékben csökkent az alkalmazott diszkontráta, ami jelentős mértékű éves biztosításmatematikai veszteséget eredményezett.

2.12.1.    Nyugdíjak – személyzet

A nyugdíjrendszer (az európai tisztviselők nyugdíjrendszere – PSEO) keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok az e kiadások finanszírozásához megállapított kulcsok alapján biztosítják az ellátások kifizetését. Ezenfelül a tisztviselők a rendszer hosszú távú finanszírozásához egyharmad részben járulnak hozzá kötelező járulék formájában.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2012. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért a 12. uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. Az e kötelezettség kiszámításához használt módszer a kivetített jóváírási egység módszere („projected unit credit” módszer). Az értékelés során a következő alapvető biztosításmatematikai feltételezéseket veszik alapul:

Személyzettel szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek	2012.12.31.	2011.12.31.
Nominális diszkontráta (%)	3,6 %	4,9 %
Várható inflációs ráta	2,0 %	1,8 %
Reáldiszkontráta	1,6 %	3,0 %
Házasság valószínűsége: Férfi/nő	84 %/38 %	84 %/38 %
Általános bérnövekedés/nyugdíj-újraértékelés	0 %	0 %
A nemzetközi köztisztviselők 2008-as élettartamtáblája	Igen	Igen

Változások a bruttó munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben

millió EUR
	Személyzettel szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek	Betegségbiztosítás
Bruttó kötelezettség előző év végén	34 233	3 711
Szolgálati/normál költség	1 144	—
Kamatköltség	1 043	—
Kifizetett juttatások	(1 243)	—
Biztosításmatematikai veszteség	6 691	567
Változás az új belépők miatt	93	—
Bruttó kötelezettség év végén	41 961	4 278
Nyugdíjakra alkalmazott korrekciós koefficiensek	1 022	n.a.
Nyugdíjakra kivetett adók levonása	(5 455)	n.a.
Programeszközök	n.a.	(271)
Nettó kötelezettség év végén	37 528	4 007

2.12.2.    Nyugdíjak - egyéb

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.12.3.    Közös betegségbiztosítási rendszer

Értékelés készült azon becsült kötelezettségekre vonatkozóan is, amelyeket az Unió a nyugdíjas személyzettel kapcsolatban a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetendő hozzájárulásokkal összefüggésben visel. E bruttó kötelezettségek értéke az értékelés alapján 4 278 millió EUR. A nettó összeget úgy kapták meg, hogy e bruttó kötelezettségből levonták a programeszközök 271 millió EUR-s összegét. A számításnál használt diszkontkamatláb és általános bérnövekedés megegyezik a személyzeti nyugdíjak értékelésénél használtakkal.

2.13.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2011.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a rövid lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2012.12.31-én
Jogi ügyek	368	58	(241)	(53)	0	0	132
Nukleáris létesítmények leszerelése	1 005	0	0	(3)	(29)	24	997
Pénzügyi	100	38	0	0	(33)	3	108
Egyéb	22	1	(1)	(1)	0	0	21
Összesen	1 495	97	(242)	(57)	(62)	27	1 258

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg több mint 12 hónap elteltével fizetendő összegek becslése. A jogi ügyekre vonatkozó céltartalékok csökkenésének oka elsősorban egy EMGA-val kapcsolatos bírósági ügy lezárása 2012-ben.

Nukleáris létesítmények leszerelése

2008-ban egy független szakértőkből álló konzorcium felülvizsgálta a JRC nukleáris létesítményeinek leállításához és a hulladékgazdálkodási programhoz kapcsolódó becsült költségekről készült 2003. évi tanulmányát. A pénzügyi kimutatásban feltüntetendő céltartalék alapját az 1 222 millió EUR-s (korábban 1 145 millió EUR-s) felülvizsgált becslésük jelenti. Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az infláció miatt indexálták, majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 20 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg beállított összegektől.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek olyan céltartalékok, amelyek az 1998. és a 2001. évi kkv-garanciakeretből, valamint a CIP 2007. évi kkv–garanciakeretéből és az európai Progress mikrofinanszírozási eszközből (garancia) nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket tartalmazzák, amelyeket az Európai Beruházási Alap (EBA) saját nevében, de a Bizottság megbízásából és kockázatára bocsát ki. A lehívott és a le nem hívott garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázat azonban értékhatárhoz kötött. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (az euro-swap éves ráta alkalmazásával) nettó jelenértékükre diszkontálják.

2.14.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Hosszú lejáratú hitelfelvételek	57 252	41 200
Garanciaalap kiszűrése (7)	(20)	(21)
Összesen	57 232	41 179

Hosszú lejáratú hitelfelvételek

millió EUR
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2011.12.31-én	595	451	11 625	28 344	236	41 251
Új hitelfelvételek	39	—	—	15 800	—	15 839
Visszafizetések	(84)	(24)	—	—	(46)	(154)
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	4	4
A könyv szerinti érték változásai	(1)	(2)	(2)	332	—	327
Összesen 2012.12.31-én	549	425	11 623	44 476	194	57 267
1 éven belül esedékes összeg	15	—	—	—	—	15
1 éven túl esedékes összeg	534	425	11 623	44 476	194	57 252

Ez a megnevezés az EU egy éven túli lejáratú hitelfelvételeit tartalmazza. A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 57 026 millió EUR-t tesznek ki (2011: 41 011 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak. A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységekkel kapcsolatos további információk a 7. megjegyzésben szerepelnek.

2.15.   EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	2 040	1 603
Részletekben kifizetett épületek	352	367
Egyéb	135	89
Összesen	2 527	2 059

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.16.   RÖVID LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2011.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Összegek felhasznált	Átsorolás a hosszú lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2012.12.31-én
Jogi ügyek	17	218	(2)	(9)	0	0	224
Nukleáris létesítmények leszerelése	29	0	0	(29)	29	0	29
Pénzügyi	165	30	0	(43)	33	3	188
Egyéb	59	342	(32)	(5)	1	0	365
Összesen	270	590	(34)	(86)	63	3	806

2.17.   RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

Ez a megnevezés a mérlegfordulónap után 12 hónapon belül esedékes hitelfelvételekhez kapcsolódik (lásd a 2.14. megjegyzést).

2.18.   SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek	2.18.1	89	81
„Szállítói” kötelezettségek	2.18.2	21 558	22 311
Passzív időbeli elhatárolások	2.18.3	68 436	69 081
Összesen		90 083	91 473

2.18.1.    Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	70	66
Egyéb	19	15
Összesen	89	81

2.18.2.    Szállítói kötelezettségek

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Tagállamok	23 029	22 200
Szállítók és egyéb	1 704	1 611
Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek	(3 175)	(1 500)
Összesen	21 558	22 311

A szállítói kötelezettségek közé a Bizottság által a vissza nem térítendő támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a beszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően az elszámolható tételek becsült összegét költségként könyvelték, míg a fennmaradó részt „Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek”-ként tüntetik fel (lásd alább). Annak érdekében, hogy ne becsüljék felül az eszközöket és kötelezettségeket, úgy határoztak, hogy a fizetendő nettó összegeket a folyó kötelezettségek alatt szerepeltetik.

Tagállamok

Az itt szereplő összegek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódó, még ki nem fizetett költségtérítési igényekkel kapcsolatosak (az ESZA vonatkozásában 5,6 milliárd EUR, az ERFA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 15,6 milliárd EUR).

Szállítók és egyéb

E megnevezésben egyéb kötelezettségek és azok a kötelezettségek szerepelnek, amelyek a támogatási és beszerzési eljárások következtében keletkeztek, továbbá a közszervezeteknek és a konszolidálási körön kívüli intézményeknek (például az EFA-nak) fizetendő összegek is.

Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek

A kötelezettségeket csökkenti a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem ítéltek elszámolhatónak. A legnagyobb összegek a strukturális intézkedésekkel foglalkozó főigazgatóságokat érintik. A kötelezettségeket csökkenti továbbá a beérkezett visszatérítési igények azon része, amely megfelel az év végéig még nem teljesített, előrefizetett kiadásoknak (2,4 milliárd EUR).

2.18.3.    Passzív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Elhatárolt költségek	68 216	68 577
Halasztott bevételek	201	490
Egyéb	19	14
Összesen	68 436	69 081

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés:
EMGA: Közvetlen támogatási időszak 10.16-tól 12.31-ig	33 040	33 774
EMGA: Közvetlen támogatás – egyéb jogosultságok	11 492	10 701
EMGA: Cukoripari szerkezetátalakítás	0	224
EMGA: Egyéb	1	23
EMVA	12 497	12 127
Összesen	57 030	56 849
Strukturális intézkedések:
EHA/HOPE	66	56
ERFA és Kohéziós Alap	4 359	4 791
ISPA	382	172
ESZA	1 378	1 022
Összesen	6 185	6 706
Egyéb elhatárolt költségek:
Kutatás és fejlesztés	1 077	1 157
Egyéb	3 924	3 865
Összesen	5 001	5 022
Összesen	68 216	68 577

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.19.   TARTALÉKOK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Valós érték tartalék	2.19.1	150	(108)
Garanciaalap tartalék	2.19.2	2 079	1 911
Egyéb tartalékok	2.19.3	1 832	1 805
Összesen		4 061	3 608

2.19.1.    Valós érték tartalék

A számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós érték tartalékon keresztül történik. A valós érték tartalékból 2012-ben nettó 5 millió EUR-t (2011: 24 millió EUR) használtak fel felhalmozódott valósérték-csökkenés kapcsán, amelyet az eredménykimutatásban az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan számoltak el.

2.19.2.    Garanciaalap tartalék

Ez a tartalék az alap által garantált kinnlévő összeg 9 %-os előirányzott összegét foglalja magában, amelyet eszközként kell tartani.

2.19.3.    Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 534 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, és az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.20.   A TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
	Összeg
A tagállamoktól lehívandó összegek 2011.12.31-én	37 458
A 2011. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	1 497
A garanciaalap tartalékának változása	168
Egyéb tartalékalap-változások	25
Az év gazdasági eredménye	5 329
A tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2012.12.31-én	44 477
Megoszlás:
Munkavállalói juttatások	42 503
Egyéb összegek	1 974

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely 2012. december 31-ig már felmerült a Bizottságnál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben, az N+1. év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez kapcsolódnak. A lehívandó összegek többségét valójában a tagállamok a pénzügyi év végét követő kevesebb mint 12 hónapon belül kifizetik, a következő év költségvetésének részeként.

Lényegében egyedül a Bizottság által a személyzetnek nyújtott munkavállalói juttatási kötelezettségek jelentenek olyan összeget, amelyet hosszabb időszak alatt fizetnek ki, és amelyeknek az éves költségvetésekből való finanszírozását a tagállamok garantálják. Az alábbiakban – csupán tájékoztatási céllal – szerepel a jövőbeli munkavállalói juttatások kifizetéseinek becslése:

millió EUR
	Összeg
2013-ban fizetendő összegek	1 399
2013 után fizetendő összegek	41 104
Munkavállalói juttatási kötelezettségek összesen 2012.12.31-én	42 503

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1.   BEVÉTELEK A SAJÁT FORRÁSOKBÓL ÉS A HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL

millió EUR
	Megjegyzés	2012	2011
GNI-alapú források		98 061	88 442
Tradicionális saját források: Vámok		16 087	16 528
Cukorilleték		157	161
Héaalapú források		14 871	14 763
Bevétel saját forrásokból	3.1.1	129 176	119 894
Költségvetési kiigazítások	3.1.2	1 439	4 533
Harmadik országok hozzájárulásai (beleértve az EFTA-t)		304	250
Összesen		130 919	124 677

3.1.1.    Bevétel saját forrásokból

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját források képezik. A kiadások túlnyomó részét így a saját források finanszírozzák, mivel az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán kis részét teszik ki. A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források, héaalapú források és GNI-alapú források. A tradicionális saját forrásokon belül megkülönböztethetünk cukorilletéket és vámokat. A költségvetési egyensúlyhiány megszüntetésére szolgáló mechanizmus (az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés), valamint Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentése is része a saját források rendszerének. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

Meg kell jegyezni, hogy 2011-ben a belga hatóságok egy körülbelül (nettó) 126 millió EUR összegű visszatérítési igényt nyújtottak be a tradicionális saját források alatt az uniós költségvetésbe átutalt összegeket érintően. Mivel a Bizottság által végzett vizsgálatok és a Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzések során a belga elszámolási és számviteli rendszerekben hiányosságokat tártak fel, amelyek kétségessé teszik a tradicionális saját források keretében az uniós költségvetésbe átutalt összegek megbízhatóságát, külső ellenőrzést folytattak le. 2013 első felében a bizottsági szolgálatok újabb, az ellenőrzés eredményeit értékelő vizsgálatot folytattak le, többek között a visszatérítési igényre és a szükség esetén hozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság vizsgálata által is visszaigazolt ellenőrzési megállapítások megerősítették, hogy a visszatérítési igény lényeges hibáktól mentes és a számítás megbízható. A Bizottság ezért 2012. december 31-én céltartalékot hozott létre a számláin, hogy fedezze a belga igény teljesítését, amelyre 2013-ban kerül sor.

3.1.2.    Költségvetési kiigazítások

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2011. évi költségvetési többletet (1 497 millió EUR), amelyet a következő évben az Uniónak saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetve térítenek vissza a tagállamoknak – így 2012-re bevételt jelent.

3.2.   EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR
	Megjegyzés	2012	2011
Pénzbírságok	3.2.1	1 884	868
Mezőgazdasági lefölözések	3.2.2	87	65
Kiadások visszafizettetése:	3.2.3
Közvetlen centralizált irányítás		63	76
Közvetett centralizált irányítás		30	17
Decentralizált irányítás		27	106
Közös irányítás		8	3
Megosztott irányítás		1 376	845
Összesen		1 504	1 047
Igazgatási tevékenységből származó bevételek:	3.2.4
Személyzet		1 209	1 141
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek		23	94
Egyéb igazgatási bevételek		59	119
Összesen		1 291	1 354
Egyéb működési bevételek:	3.2.5
Kiigazítások/céltartalékok		280	59
Árfolyamnyereségek		335	476
Egyéb		1 445	1 507
Összesen		2 060	2 042
Összesen		6 826	5 376

3.2.1.    Pénzbírságok

E bevételek a Bizottság által a versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A pénzbírságokból származó bevétel 2011-hez képest történt emelkedésének oka egy magas pénzbírságot eredményező 2012-es ügy TV- és monitorképernyőkhöz kapcsolódóan.

2013 márciusában 561 millió EUR-s bírságot róttak ki a Microsoftra, amiért az csupán az Internet Explorert tette elérhetővé az uniós felhasználóknak és nem ajánlott más webböngészőket is.

3.2.2.    Mezőgazdasági lefölözések

Ezek az összegek elsősorban tejilletékeket érintenek, amelyek piacirányítási eszközök és amelyeknek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető.

3.2.3.    Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés egyrészt az ellenőrzések, befejezett auditok vagy támogathatósági elemzések alapján kibocsátott és a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt visszafizetési felszólításokat, illetve a későbbi kifizetések terhére érvényesített levonásokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják, másrészt az EMGA-ból kifizetett összegek kedvezményezettjei számára a tagállamok által kibocsátott visszafizetési felszólításokat. Emellett tartalmazza az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a számadatok csupán az EU korrekciós tevékenységének számviteli hatását mutatják, a hatályos uniós számviteli szabályok alapján. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák az uniós kiadásokkal kapcsolatos összes visszafizettetést, különösképpen nem a jelentős kiadási területnek minősülő strukturális intézkedések területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem támogatható összegekre kifizetett kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását, következésképpen nincs hatással az uniós számviteli rendszerre. Továbbá az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az előfinanszírozási összegek visszafizettetése szintén nem bevételként szerepel. A pénzügyi korrekciókra és a kiadások visszafizettetésére vonatkozó további részletek a 6. megjegyzésben szerepelnek.

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek 1 020 millió EUR-t tesznek ki a következő megoszlásban:

—	az év folyamán meghozott megfelelőségi korrekciók 724 millió EUR értékben;

—

csalás és szabálytalanságok 296 millió EUR összegben: a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizetett visszafizettetések 195 millió EUR összegben, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedéséből származó 101 millió EUR.

Strukturális intézkedések

Az e fejezetben található strukturális intézkedések alatt szereplő kiadások visszafizettetéséből származó összeg 356 millió EUR-t tett ki (2011: 109 millió EUR). Ezen alfejezet főbb összegei tartalmazzák az előző évben kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat 95 millió EUR összegben (többek között egy 5 millió EUR-s összeget az EMOGA Orientációs részlegéhez kapcsolódóan), valamint az elhatárolt bevételek év végi változását (növekedését) 261 millió EUR összegben.

Visszafizetési felszólításokat csak a következő esetekben bocsátanak ki:

—	a tagállamok által igényelt összegekben talált szabálytalan kiadások felfedezését követő formális pénzügyi korrekciós bizottsági határozatok esetében;

—

egy program lezárását követő olyan módosítások során, amelyek az uniós hozzájárulás csökkenéséhez vezetnek olyan esetekben, amikor egy tagállam nem nyújtott be az összes előfinanszírozást és a már teljesített időközi kifizetéseket lefedő, elegendő elszámolható kiadásról szóló bizonylatot; a tagállam egyetértésével az ilyen művelet formális bizottsági határozat nélkül is végrehajtható;

—	a program lezárását követően beszedett összegek visszafizetése során, olyan bírósági eljárás lezárása után, amely a programzárás időpontjában még folyamatban volt.

A strukturális intézkedések keretében kibocsátott egyéb visszafizetési felszólítások az előfinanszírozási összegek visszafizettetésével állnak összefüggésben – lásd a 6.5. megjegyzést. Ezek az összegek nem bevételként szerepelnek, hanem a mérleg előfinanszírozási megnevezésében számolják el őket.

3.2.4.    Igazgatási tevékenységből származó bevételek

Ezek a bevételek a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók – személyzeti nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

3.2.5.    Egyéb működési bevételek

E címen belül 672 millió EUR (2011: 535 millió EUR) a csatlakozásra váró országoktól kapott összegekhez kapcsolódik. E megnevezés magában foglalja az árfolyamnyereségeket is, kivéve a 3.5. megjegyzésben tárgyalt, pénzügyi tevékenységhez kapcsolódókat. Ezek az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált vagy nem realizált árfolyamnyereségek. Az év folyamán 52 millió EUR-s nettó árfolyamnyereség keletkezett (2011: 94 millió EUR).

3.3.   IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR
	2012	2011
Személyzeti kiadások	5 708	5 416
Értékcsökkenés és értékvesztés	451	412
Egyéb igazgatási kiadások	3 161	3 148
Összesen	9 320	8 976

E megnevezésben szerepel 379 millió EUR összegű (2011: 358 millió EUR), működési lízingekhez kapcsolódó kiadás. Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegei a következők:

millió EUR
	Jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	340	947	575	1 862
IT-anyagok és egyéb felszerelések	5	7	0	12
Összesen	345	954	575	1 874

3.4.   MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR
	Megjegyzés	2012	2011
Elsődleges működési kiadások:	3.4.1
Közvetlen centralizált irányítás		9 883	10 356
Közvetett centralizált irányítás		4 151	4 119
Decentralizált irányítás		1 019	766
Megosztott irányítás		106 378	104 067
Közös irányítás		1 819	1 714
Összesen		123 250	121 022
Egyéb működési kiadások:	3.4.2
Kiigazítások/céltartalékok		427	251
Árfolyamveszteségek		281	382
Egyéb		675	2 123
Összesen		1 383	2 756
Összesen		124 633	123 778

3.4.1.    Elsődleges működési kiadások

Az EU működési kiadásai a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A kiadások többsége a megosztott irányítás alá tartozik, tehát feladatok tagállamokhoz való delegálásával jár együtt, és olyan területeket foglal magában, mint az EMGA-kiadások és a különféle strukturális intézkedések révén (a regionális fejlesztési alap, a szociális alap, a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap, a Kohéziós Alap és a halászati alap forrásaiból) finanszírozott fellépések.

A fenti működési kiadások főbb elemei a következő területeket fedezik: mezőgazdaság és vidékfejlesztés (57 milliárd EUR), regionális fejlesztés és kohézió (39 milliárd EUR), foglalkoztatás és szociális ügyek (11 milliárd EUR), kutatás, kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák (6 milliárd EUR), valamint külkapcsolatok (3 milliárd EUR).

3.4.2.    Egyéb működési kiadások

Az árfolyamveszteségek – a 3.6. megjegyzésben tárgyalt pénzügyi tevékenységeken keletkezettek kivételével – az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált és nem realizált árfolyamveszteségek.

A 2011-es „Egyéb” megnevezés (az egyéb működési kiadások alatt) elsősorban a korábbi években kibocsátott pénzbírságok korrekcióját tartalmazta 1 471 millió EUR összegben.

Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségek

Az igazgatási kiadások (3.3. megjegyzés) és a működési kiadások alatt egyaránt kutatási és nem aktiválható fejlesztési költségek szerepelnek a következők szerint:

millió EUR
	2012	2011
Kutatási költségek	331	327
Nem aktivált fejlesztési költségek	76	145
Kiadásként lekönyvelt	407	472

3.5.   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2012	2011
Osztalékbevételek	12	5
Kamatbevétel:
Előfinanszírozásból	28	40
Késedelmes fizetésekből	242	89
Értékesíthető pénzügyi eszközökből	100	113
Kölcsönökből	1 559	921
Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből	26	132
Egyéb	2	5
Összesen	1 957	1 300
Egyéb pénzügyi bevételek:
A pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség	18	3
Egyéb	160	178
Összesen	178	181
Jelenérték-kiigazítás	0	1
Árfolyamnyereségek	10	4
Összesen	2 157	1 491

A pénzügyi bevételek emelkedése elsősorban a kölcsönökön keletkezett kamatbevételek emelkedésével magyarázható. Ez az emelkedés megfelel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében történt folyósítások magasabb egyenlegének (lásd a 2.4.2. és a 7. megjegyzést). Mivel ezek a kölcsönök viszonossági (back-to-back) kölcsönök, ugyanilyen emelkedés volt megfigyelhető a kölcsönökön keletkezett kamatkiadásoknál (lásd az alábbi 3.6. megjegyzést). A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó bevételek csökkenése a piaci kamatlábak 2012-ben tapasztalt jelentős csökkenésével magyarázható. Ez leginkább az átmenetileg beszedett pénzbírságokból származó kamatot érintette, amelynél a kamatláb-csökkenés és jelentős számú pénzbírsággal kapcsolatos ügy 2012-es lezárásának együttes hatása a kamatbevételek hozzávetőleg 81 millió EUR-s csökkenését eredményezte.

3.6.   PÉNZÜGYI KIADÁSOK

millió EUR
	2012	2011
Kamatkiadások:
Lízing	88	91
A felvett hitelekhez kapcsolódóan	1 545	903
Egyéb	23	30
Összesen	1 656	1 024
Egyéb pénzügyi kiadások:
Pénzügyi céltartalékok kiigazításai	75	74
Letéteményesek által kezelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások	43	47
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése	8	12
A pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség	4	5
Egyéb	143	144
Összesen	273	282
Árfolyamveszteségek	13	49
Összesen	1 942	1 355

3.7.   RÉSZESEDÉS A KÖZÖS ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ VESZTESÉGÉBŐL

A tőkemódszernek megfelelően a Bizottság eredménykimutatásában szerepel társult vállalkozásainak és közös vállalkozásainak nettó veszteségéből való részesedése (lásd még a 2.3.1. és a 2.3.2. megjegyzést).

3.8.   ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜLI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

Az ellenszolgáltatás nélküli műveletekből 2012-ben 137 023 millió EUR (2011: 130 391 millió EUR) bevételt könyveltek el az eredménykimutatásban.

3.9.   SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS

A szegmensek szerinti jelentés a tevékenységalapú költségvetési struktúra alapján szakpolitikai területek szerinti bontásban részletezi a Bizottságon belüli működési bevételeket és kiadásokat. E szakpolitikai területek három nagyobb megnevezés alá sorolhatók: „Tevékenységek az Európai Unión belül”, „Tevékenységek az Európai Unión kívül”, valamint „Szolgáltatások és egyebek”.

E megnevezések közül a „Tevékenységek az Európai Unión belül” a legnagyobb, ehhez tartoznak ugyanis az Európai Unió szakpolitikai területei. A „Tevékenységek az Európai Unión kívül” megnevezés az Unión kívül folytatott szakpolitikákra – mint például kereskedelem- és támogatáspolitika – vonatkozik. A „Szolgáltatások és egyebek” az uniós intézmények és szervek működéséhez szükséges belső és horizontális tevékenységeket öleli fel. Az ügynökségekhez kapcsolódó információkat az adott szakpolitikai terület tartalmazza. Megemlítendő továbbá, hogy a saját források és a hozzájárulások nem kerülnek megosztásra a különféle tevékenységek között, számításukért, beszedésükért és kezelésükért ugyanis a Bizottság központi szolgálatai felelnek.

millió EUR
	Tevékenységek az EU-n belül	Tevékenységek az EU-n kívül	Szolgáltatások és egyebek	Felszámolás alatt álló ESZAK	Egyéb intézmények	Konszolidációval kapcsolatos kiszűrések	Összesen
Pénzbírságok	1 884	—	—	—	—	—	1 884
Mezőgazdasági lefölözések	87	—	—	—	—	—	87
Kiadások visszafizettetése	1 444	59	1	—	—	—	1 504
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	99	1	992	—	664	(465)	1 291
Egyéb működési bevételek	2 692	90	440	7	8	(1 177)	2 060
Egyéb működési bevételek	6 206	150	1 433	7	672	(1 642)	6 826
Személyzeti kiadások	(2 256)	(318)	(1 352)	—	(1 802)	20	(5 708)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(126)	1	(113)	—	(213)	—	(451)
Egyéb igazgatási kiadások	(1 003)	(311)	(880)	—	(1 594)	627	(3 161)
Igazgatási kiadások	(3 385)	(628)	(2 345)	—	(3 609)	647	(9 320)
Közvetlen centralizált irányítás	(6 996)	(3 572)	(159)	—	—	844	(9 883)
Közvetett centralizált irányítás	(3 762)	(422)	(34)	—	—	67	(4 151)
Decentralizált irányítás	(494)	(525)	—	—	—	—	(1 019)
Megosztott irányítás	(106 464)	83	3	—	—	—	(106 378)
Közös irányítás	(269)	(1 550)	—	—	—	—	(1 819)
Egyéb működési kiadások	(774)	(3)	(634)	(48)	(8)	84	(1 383)
Működési kiadások	(118 759)	(5 989)	(824)	(48)	(8)	995	(124 633)
Működési kiadások összesen	(122 144)	(6 617)	(3 169)	(48)	(3 617)	1 642	(133 953)
Nettó működési kiadások	(115 938)	(6 467)	(1 736)	(41)	(2 945)	0	(127 127)
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból							130 919
Többlet a működési tevékenységekből							3 792
Nettó pénzügyi bevételek							215
Változások a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben							(8 846)
Részesedés a közös és társult vállalkozások nettó veszteségéből							(490)
Az év gazdasági eredménye							(5 329)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N BELÜL

millió EUR
	Gazdasági és pénzügyek	Vállalkozás- és iparpolitika	Versenypolitika	Foglalkoztatás	Mezőgazdaság	Közlekedés- és energiapolitika	Környezet	Kutatás	Információs társadalom
Egyéb működési bevételek:
Pénzbírságok	0	6	1 878	0	0	0	0	0	0
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	87	0	0	0	0
Kiadások visszafizettetése	0	1	0	48	1 025	10	3	21	18
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	0	18	0	0	0	16	0	7	0
Egyéb működési bevételek	4	93	0	34	239	220	39	845	12
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	4	118	1 878	82	1 351	246	42	873	30
Igazgatási kiadások:	(68)	(210)	(89)	(107)	(127)	(412)	(126)	(432)	(131)
Személyzeti kiadások	(60)	(147)	(83)	(82)	(107)	(281)	(88)	(236)	(107)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	0	(8)	0	(1)	0	(15)	(1)	(15)	0
Egyéb igazgatási kiadások	(8)	(55)	(6)	(24)	(20)	(116)	(37)	(181)	(24)
Működési kiadások:	(40)	394	(80)	(10 873)	(56 842)	(2 372)	(329)	(4 365)	(1 312)
Közvetlen centralizált irányítás	(40)	211	0	(169)	(48)	(1 061)	(307)	(2 906)	(1 285)
Közvetett centralizált irányítás	0	352	0	(3)	0	(1 127)	(10)	(1 408)	(22)
Decentralizált irányítás	0	0	0	(61)	(38)	0	0	0	0
Megosztott irányítás	0	0	0	(10 618)	(56 655)	0	0	0	0
Közös irányítás	0	(130)	0	(7)	0	(123)	0	0	0
Egyéb működési kiadások	0	(39)	(80)	(15)	(101)	(61)	(12)	(51)	(5)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(108)	184	(169)	(10 980)	(56 969)	(2 784)	(455)	(4 797)	(1 443)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(104)	302	1 709	(10 898)	(55 618)	(2 538)	(413)	(3 924)	(1 413)

millió EUR
	Közös Kutatóközpont	Halászat	Belső piac	Regionális politika	Adó- és vámpolitika	Oktatás- és kulturális politika	Egészségügyi és fogyasztóvédelmi politika	Jogérvényesülés, szabadság és biztonság	Tevékenységek az EU-n belül összesen
Egyéb működési bevételek:
Pénzbírságok	0	0	0	0	0	0	0	0	1 884
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	0	0	0	0	87
Kiadások visszafizettetése	0	6	0	303	0	6	2	1	1 444
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	39	0	2	0	0	0	16	1	99
Egyéb működési bevételek	78	9	225	(3)	1	287	363	246	2 692
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	117	15	227	300	1	293	381	248	6 206
Igazgatási kiadások:	(358)	(47)	(229)	(78)	(113)	(205)	(348)	(305)	(3 385)
Személyzeti kiadások	(249)	(39)	(150)	(66)	(43)	(110)	(234)	(174)	(2 256)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(27)	0	(8)	0	(10)	(1)	(25)	(15)	(126)
Egyéb igazgatási kiadások	(82)	(8)	(71)	(12)	(60)	(94)	(89)	(116)	(1 003)
Működési kiadások:	(82)	(807)	(69)	(38 622)	(14)	(1 808)	(661)	(877)	(118 759)
Közvetlen centralizált irányítás	(60)	(175)	(36)	(41)	(14)	(229)	(436)	(400)	(6 996)
Közvetett centralizált irányítás	0	0	0	0	0	(1 478)	(66)	0	(3 762)
Decentralizált irányítás	0	0	0	(395)	0	0	0	0	(494)
Megosztott irányítás	0	(629)	0	(38 186)	0	0	0	(376)	(106 464)
Közös irányítás	0	0	0	0	0	(2)	(7)	0	(269)
Egyéb működési kiadások	(22)	(3)	(33)	0	0	(99)	(152)	(101)	(774)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(440)	(854)	(298)	(38 700)	(127)	(2 013)	(1 009)	(1 182)	(122 144)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(323)	(839)	(71)	(38 400)	(126)	(1 720)	(628)	(934)	(115 938)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N KÍVÜL

millió EUR
	Külkapcsolatok	Kereskedelem	Fejlesztés	Bővítés	Humanitárius segítségnyújtás	Tevékenységek az EU-n kívül összesen
Egyéb működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	34	0	2	24	(1)	59
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	1	0	0	0	0	1
Egyéb működési bevételek	5	0	87	(1)	(1)	90
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	40	0	89	23	(2)	150
Igazgatási kiadások:	(102)	(72)	(342)	(80)	(32)	(628)
Személyzeti kiadások	(15)	(65)	(165)	(49)	(24)	(318)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	1	0	0	0	0	1
Egyéb igazgatási kiadások	(88)	(7)	(177)	(31)	(8)	(311)
Működési kiadások:	(2 876)	(11)	(1 091)	(863)	(1 148)	(5 989)
Közvetlen centralizált irányítás	(1 729)	(6)	(782)	(485)	(570)	(3 572)
Közvetett centralizált irányítás	(350)	0	(19)	(53)	0	(422)
Decentralizált irányítás	(218)	0	(37)	(270)	0	(525)
Megosztott irányítás	83	0	0	0	0	83
Közös irányítás	(662)	(5)	(252)	(54)	(577)	(1 550)
Egyéb működési kiadások	0	0	(1)	(1)	(1)	(3)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(2 978)	(83)	(1 433)	(943)	(1 180)	(6 617)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(2 938)	(83)	(1 344)	(920)	(1 182)	(6 467)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYEBEK

millió EUR
	Sajtó és tájékoztatás	Csalás Elleni Hivatal	Koordináció	Személyzeti ügyek és igazgatás	Eurostat	Költségvetés	Ellenőrzés	Nyelvek	Egyéb	Szolgáltatások és egyebek összesen
Egyéb működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	1	0	0	0	0	0	0	0	0	1
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	0	7	2	829	0	56	0	98	0	992
Egyéb működési bevételek	(2)	5	1	53	0	9	0	47	327	440
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	(1)	12	3	882	0	65	0	145	327	1 433
Igazgatási kiadások:	(124)	(51)	(184)	(1 424)	(91)	(58)	(11)	(441)	39	(2 345)
Személyzeti kiadások	(79)	(38)	(159)	(632)	(70)	(45)	(10)	(358)	39	(1 352)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(2)	(1)	0	(109)	0	0	0	(1)	0	(113)
Egyéb igazgatási kiadások	(43)	(12)	(25)	(683)	(21)	(13)	(1)	(82)	0	(880)
Működési kiadások:	(124)	(22)	(2)	(14)	(32)	(341)	0	(16)	(273)	(824)
Közvetlen centralizált irányítás	(90)	(22)	0	(12)	(32)	(3)	0	0	0	(159)
Közvetett centralizált irányítás	(34)	0	0	0	0	0	0	0	0	(34)
Megosztott irányítás	0	0	0	0	0	3	0	0	0	3
Egyéb működési kiadások	0	0	(2)	(2)	0	(341)	0	(16)	(273)	(634)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(248)	(73)	(186)	(1 438)	(123)	(399)	(11)	(457)	(234)	(3 169)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(249)	(61)	(183)	(556)	(123)	(334)	(11)	(312)	93	(1 736)

4.   MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1.   A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A bemutatott cash-flow kimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

4.2.   MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek magukban foglalják az olyan befektetéseket, mint az EBA, az EBRD és a kockázatitőke-alapok. E tevékenységek célkitűzése tulajdonképpen a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

4.3.   BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.

5.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.1.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési garanciák	337	300
Egyéb garanciák	43	34
Egyéb függő követelések	14	19
Összesen	394	353

Teljesítési garanciák előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.2.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2012.12.31.	2011.12.31.
Nyújtott garanciák	5.2.1	22 317	24 394
Pénzbírságok	5.2.2	6 378	8 951
EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás	5.2.3	1 188	2 345
Kohéziós politika	5.2.4	546	318
Jogi és egyéb vitás ügyek	5.2.5	91	251
Egyéb függő kötelezettségek		1	2
Összesen		30 521	36 261
A pénzbírságokhoz kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből finanszíroznak az elkövetkező években.

5.2.1.    Nyújtott garanciák

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Az EBB által a saját forrásaiból nyújtott hitelekre
65 %-os garancia	18 683	20 362
70 %-os garancia	1 654	1 992
75 %-os garancia	383	534
100 %-os garancia	594	724
Összesen	21 314	23 612
Egyéb nyújtott garanciák	1 003	782
Összesen	22 317	24 394

Az uniós költségvetés az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott, 2012. december 31-én már aláírt hiteleket fedez (ideértve a tagállamoknak csatlakozás előtt nyújtott hiteleket is). Mindazonáltal az uniós garancia a hitel engedélyezett maximális összegének adott százalékára korlátozódik: 65 % (a 2000–2007 közötti megbízás esetében), 70 %, 75 % vagy 100 %. A 2007–2013 közötti megbízásra vonatkozóan az uniós garancia a fennálló egyenlegek, és nem a hitel engedélyezett összegének 65 %-ára korlátozódik. Ha a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi. 2012. december 31-én a kintlévőségek 21 314 millió EUR-t tettek ki, tehát az Unió által viselt kockázat is erre az összegre korlátozódik.

A 65 %-os garanciára vonatkozó fenti 2011-es összeg nem veszi figyelembe a 2000–2007 és a 2007–2013 közötti megbízás tekintetében alkalmazott számítás közötti különbséget. Amennyiben a 2011-es összeget e különbség alapján számították volna ki, a kimutatandó összeg 17 423 millió EUR lett volna.

Az egyéb nyújtott garanciák elsősorban a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmushoz (948 millió EUR) és a TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszközhöz (39 millió EUR) kapcsolódnak. Az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos további információk a 2.4. megjegyzésben szerepelnek.

5.2.2.    Pénzbírságok

Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét ideiglenesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat véglegesítéséig fenntartják. Az ideiglenes kifizetéseken realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltetessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

5.2.3.    EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

5.2.4.    Kohéziós politika

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

5.2.5.    Jogi és egyéb vitás ügyek

E megnevezés a Bizottsággal és más uniós szervekkel szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

5.3.   EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.3.1.    Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások	175 853	165 236

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2012. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2012. december 31-én a fennálló kötelezettségvállalások összesen 217 810 millió EUR-t tettek ki (2011: 207 443 millió EUR).

5.3.2.    Jelentős jogi kötelezettségvállalások

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Strukturális intézkedések	71 775	142 916
A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyv	264	264
Halászati megállapodások	173	37
Galileo program	143	320
GMES program	233	400
TEN-T	1 331	3 416
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	3 884	4 493
Összesen	77 803	151 846

Ezek a kötelezettségvállalások amiatt keletkeztek, hogy az Unió olyan összegekre vonatkozóan tett hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek fedezetére még nem voltak kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ez kapcsolódhat olyan többéves programokhoz, mint a strukturális intézkedések, illetve olyan összegekhez, amelyek jövőbeli kifizetésére az EU a mérlegfordulónapkor hatályos igazgatási szerződések értelmében kötelezettséget vállalt (például olyan szolgáltatások nyújtása kapcsán, mint biztonság, takarítás stb., de ide tartoznak az egyedi projekteket – például építési beruházások – érintő szerződéses kötelezettségvállalások is).

Strukturális intézkedések

Az alábbi táblázat a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat és a 2007–2013 közötti pénzügyi keretben előirányzott összegekből még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét veti össze.

millió EUR
	A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret összegei (A)	Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)	2007–2011 közötti költségvetési kötelezettségvállalások (C)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (= B – C)	Maximális kötelezettségvállalás (= A – C)
Strukturális alapok	347 552	347 521	293 050	54 471	54 502
Természeti erőforrások	100 549	100 539	85 058	15 481	15 491
Előcsatlakozási támogatási eszköz	11 255	9 895	9 473	422	1 782
Összesen	459 356	457 955	387 581	70 374	71 775

A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek

E kötelezettségvállalások a mediterrán térség tagsággal nem rendelkező országaival kötött pénzügyi jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak. Az itt megjelenő összeg az aláírt jegyzőkönyvekben szereplő teljes összeg és a lekönyvelt költségvetési kötelezettségvállalások különbözete. Ezek a jegyzőkönyvek olyan nemzetközi szerződések, amelyek csak mindkét fél beleegyezésével szüntethetők meg; az erre irányuló erőfeszítések folyamatban vannak.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak.

Galileo program

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is.

GMES program

A Bizottság szerződést kötött az ESA-val a 2008–2013 közötti időszakra a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) űrbeli komponensének végrehajtására. Az erre az időszakra vonatkozó teljes indikatív összeg 728 millió EUR.

TEN-T kötelezettségvállalások

Ez az összeg a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) területén a 2007–2013 közötti időszakra nyújtott támogatásokhoz kapcsolódik. A program a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztését szolgáló infrastruktúra-, illetve kutatási és innovációs projekteket támogatja annak érdekében, hogy előmozdítsa az új közlekedési infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos új technológiák és innovatív folyamatok integrálását. Az erre a programra vonatkozó teljes indikatív összeg 7 900 millió EUR.

A TEN-T-hez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalások csökkenése a jogi kötelezettségvállalások módosító határozatokat követő csökkenésének és a költségvetési kötelezettségvállalások megemelésének az együttes hatásával magyarázható.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legnagyobb összegek az ITER projekttel összefüggésben a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökség beszerzési megállapodásaihoz, valamint az Európai Parlament ingatlanszerződéseihez kapcsolódnak.

6.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME

6.1.   HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a hibákat, szabálytalanságokat és csalást. E megjegyzés célja, hogy 1. áttekintést adjon a Bizottság és a tagállamok által feltárt hibák, szabálytalanságok és csalás kezelésének folyamatára vonatkozó jogszabályokban előirányzott megelőző és korrekciós mechanizmusokról, valamint 2. bemutassa a szóban forgó teljes összegek legjobb becslését, hogy kézzelfoghatóan szemléltesse az uniós költségvetés védelmét.

Az alábbiakban nem csupán az uniós szinten hozott fellépéseket mutatjuk be, hanem arról is tájékoztatást adunk, hogy a megosztott irányítás keretében a tagállamok saját kontrolljaikat és ellenőrzéseiket követően milyen korrekciókat hajtottak végre (csak a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozóan, mivel a korábbi programozási időszakok tekintetében a tagállamok által benyújtott adatok hiányosak és/vagy nem megbízhatóak). Ezeket a korrekciókat nem rögzítik a Bizottság számviteli rendszerében, mivel a tagállamok más elszámolható kiadásra újra felhasználhatják ezeket az összegeket. A tagállami adatok az alábbi 6.7. táblázatban szerepelnek.

Az alábbi összegekre és a kapcsolódó folyamatokra vonatkozó további részletek a Bizottság által készített, és a mentesítési hatóságnak, valamint a Számvevőszéknek 2013-tól kezdődően minden év szeptemberében küldött külön közleményben találhatóak. A közlemény a Költségvetési Főigazgatóság Europa honlapján érhető el.

6.2.   AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL ALKALMAZOTT MEGELŐZŐ MECHANIZMUSOK

A közvetlen irányítás terén a megelőző intézkedések magukban foglalják a kedvezményezettek által igényelt kiadások elszámolhatóságára vonatkozóan az illetékes szolgálatok által végzett ellenőrzéseket. Ezek az előzetes ellenőrzések a programok irányítási folyamatainak részét képezik, és céljuk, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a kifizetendő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Bizottság szolgálatai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – és azáltal a szabálytalanságok kockázatának csökkentése – érdekében továbbá iránymutatást is nyújthatnak, különösen szerződéses kérdésekkel kapcsolatban.

A megosztott irányítás keretében (tehát a mezőgazdasági és kohéziós politikai kiadásoknál) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen. Megelőző mechanizmusok felügyeleti szerepe ellátása során a Bizottság szintjén is működnek. A Bizottság:

—

a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetési határidőt, amennyiben: a) bizonyítékok utalnak az érintett tagállam irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira; vagy b) a Bizottság szolgálatainak további vizsgálatokat kell elvégezniük olyan információk alapján, melyek szerint valamely igazolt kiadáskimutatásban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.

—

a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan részben vagy egészben felfüggesztheti a tagállam javára teljesítendő időközi kifizetést a következő három esetben: a) bizonyítékok utalnak a program irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira, és a tagállam nem hozta meg a szükséges korrekciós intézkedéseket; vagy b) amennyiben egy igazolt kiadáskimutatásban szereplő kiadás nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik; vagy c) amennyiben a tagállam súlyosan megsértette irányítási és ellenőrzési kötelezettségeit.

Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekció előírásáról dönthet. A felfüggesztésekkel és megszakításokkal kapcsolatos adatok az alábbi 6.4.1. megjegyzésben szerepelnek.

6.3.   AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL ALKALMAZOTT KORREKCIÓS MECHANIZMUSOK

6.3.1.    Pénzügyi korrekciók

A megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelnek a kedvezményezettek által elkövetett hibák és szabálytalanságok megelőzésért, feltárásáért és korrekciójáért, míg az Európai Bizottság az átfogó felügyeletet biztosítja. Amennyiben a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben bekövetkezett súlyos hiányosságok egyedi vagy rendszerszintű hibákhoz, szabálytalanságokhoz vagy csaláshoz vezettek vagy vezethetnek, a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmazhat. A pénzügyi korrekció folyamata a következő három fő lépésből áll:

1.	Folyamatban lévő pénzügyi korrekciók: ezek a korrekciók változhatnak, mivel a tagállam azokat még nem fogadta el hivatalosan, például egy lezárt ellenőrzés esetében, amelynél a Bizottság még kontradiktórius eljárást folytat az érintett tagállammal.

2.	Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók: ezek az összegek véglegesek, tehát vagy az érintett tagállam visszaigazolta (vagyis elfogadta), vagy bizottsági határozattal kiszabták. Ezeket az alábbi 6.4.2.1. táblázatok tartalmazzák.

3.

Végrehajtott pénzügyi korrekciók: Ezek az összegek a folyamat utolsó lépését jelentik, miáltal a jogosulatlan kiadással kapcsolatban észlelt állapotot véglegesen korrigálták. Az ágazati alapú szabályozási keretekben több korrekciós mechanizmust is előirányoztak. Ezeket az adatokat az alábbi 6.4.2.2. és 6.4.3.1. táblázat tartalmazza.

6.3.2.    Visszafizettetések

A megosztott irányítás keretében és a költségvetési rendeletnek megfelelően a visszafizetési felszólítást az engedélyezésre jogosult tisztviselő állapítja meg a jogosulatlanul kifizetett összegekre. A visszafizetés történhet az adós (például egy tagállam) által végrehajtott közvetlen banki átutalással, vagy a Bizottság adóssal szembeni egyéb követelésébe való beszámítással. A költségvetési rendelet további eljárásokat ír elő azon lejárt visszafizetési felszólítások behajtása érdekében, amelyek a Bizottság számviteli tisztviselője által végzett egyedi nyomon követés részét képezik.

A megosztott irányítás keretében a mezőgazdaság területén a tagállamok kötelesek azonosítani a hibákat és szabálytalanságokat, valamint saját szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően visszafizettetni a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Az EMGA vonatkozásában a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeket – miután a tagállam levont belőle (átlagosan) 20 %-ot – jóváírják a Bizottságnak, amely ezeket bevételként könyveli le. Az EMVA tekintetében a visszafizettetett összegeket a következő kifizetési igény terhére számolják el, mielőtt azt elküldik a Bizottság szolgálatainak, így a megfelelő összeg a program kapcsán újra felhasználható. Ha egy tagállam nem fizetteti vissza az összeget vagy tevékenysége során nem jár el gondosan, a Bizottság úgy határozhat, hogy beavatkozik és az érintett tagállamra pénzügyi korrekciót ír elő. A kohéziós politika terén elsődlegesen a tagállamok (és nem a Bizottság) felelősek a jogosulatlanul kifizetett összegek kedvezményezettekkel történő visszafizettetéséért, amely összegeket adott esetben késedelmi kamattal növelik. A tagállamok által visszafizettetett összegek a Bizottság által előírt pénzügyi korrekciókon felül tájékoztató jelleggel szerepelnek ebben a megjegyzésben. A 2007–2013-as időszakra vonatkozóan a tagállamok jogilag kötelesek még a tagállami visszafizettetési eljárás lezárása előtt egyértelmű és strukturált adatokat szolgáltatni a Bizottságnak a társfinanszírozásból visszavont összegekről, továbbá a kedvezményezettekkel tagállami szinten eredményesen visszafizettetett összegekről.

6.3.3.    A fel nem használt előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek

Az EU majdnem minden területen teljesít előfinanszírozást, illetve előlegfizetést a kedvezményezettek számára. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint e kifizetések célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítsanak a kedvezményezettnek. Amikor egy kedvezményezett nem használta fel (nem költötte el) teljesen az Uniótól kapott előfinanszírozás összegét, a Bizottság szolgálatai visszafizetési felszólítást bocsátanak ki, hogy biztosítsák a pénzösszegek visszafizetését az uniós költségvetésbe. Ez az eljárás fontos lépés az Unió kontrollrendszerében annak biztosítására, hogy a kedvezményezett semmilyen többletösszeget nem tart meg megfelelő kiadási bizonylat nélkül, így járulva hozzá az uniós költségvetés védelméhez. Ezeket a visszafizettetéseket az alábbi 6.5. táblázat tartalmazza.

A fel nem használt előfinanszírozási összegeket nem szabad összekeverni a visszafizettetett szabálytalan kiadással. Amennyiben a Bizottság szolgálatai a kifizetett előfinanszírozási összegekkel kapcsolatban ilyen kiadást tárnak fel és fizettetnek vissza, ezeket a fenti 6.3.1. és 6.3.2. megjegyzésben bemutatott szokásos pénzügyi korrekciók vagy visszafizettetési eljárások foglalják magukban.

6.3.4.    Saját forrásokból származó bevétel - beszedések

Az uniós költségvetés fő finanszírozási forrását jelentő, saját forrásokból származó bevétel tekintetében a beszedések a következők nyomon követésére vonatkoznak: az Európai Bizottság vizsgálati jelentései, az Európai Számvevőszék ellenőrzései, a tagállamok igazgatási hibáiból vagy a beszedés során a gondosság elmulasztásából eredő pénzügyi felelősségvállalási ügyek, kötelezettségszegési eljárások, az Európai Bíróság ítéletei, valamint a tagállamok spontán befizetéseiből és a saját forrásokhoz kapcsolódó késedelmi kamatokból származó összegek. Ezek az összegek az alábbi 6.6. táblázatban szerepelnek.

6.4.   A MEGELŐZŐ ÉS KORREKCIÓS MECHANIZMUSOK PÉNZÜGYI HATÁSA

6.4.1.    Megszakítások és felfüggesztések 2012-ben

Megszakítások:

Az alábbi táblázatok az ERFA-ra, a Kohéziós Alapra, az ESZA-ra és az EHA-ra vonatkozó megszakítási ügyek számát és összegeit mutatják be. A nyitóegyenleg a 2011 végén még nyitott összes ügyet magában foglalja, függetlenül attól, hogy melyik évben értesítették a tagállamot a megszakításról (ezért bizonyos számadatok nem hasonlíthatóak össze a 2011-es éves beszámolóban közzétett adatokkal). Az új ügyek kizárólag olyanokat jelentenek, amelyeknél a megszakításról 2012-ben értesítették a tagállamot. A lezárt ügyek azokat az ügyeket foglalják magukban, amelyeknél a költségtérítési igény kifizetését 2012-ben folytatták, függetlenül attól, hogy melyik évben kezdődött a megszakítás. A 2012 végén még mindig nyitott ügyekhez olyan megszakítások tartoznak, amelyek 2012. december 31-én továbbra is érvényben voltak, vagyis az érintett tagállam által meghozandó korrekciós intézkedésektől függően a megszakítás továbbra is fennáll a költségtérítési igények kifizetése tekintetében.

millió EUR
2007–2013-as programozási időszak	ERFA / Kohéziós Alap
	Összes nyitott ügy 2011.12.31-én		Új ügyek 2012-ben		2012-ben lezárt ügyek		Összes nyitott ügy 2012.12.31-én
Tagállam	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg
Németország	3	17	2	163			5	180
Spanyolország			49	1 495	41	1 319	8	176
Franciaország			6	51	5	24	1	27
Olaszország (8)	10	265	20	1 122	19	860	11	526
Lettország			5	94	5	94	0	0
Litvánia			4	164	4	164	0	0
Magyarország			3	55			3	55
Lengyelország			5	605			5	605
Románia			1	41			1	41
Szlovénia			1	6	1	6	0	0
Szlovákia	2	71			2	71	0	0
Egyesült Királyság			1	22			1	22
Több tagállamot érintő			11	59	8	52	3	6
Összesen	15	353	108	3 878	85	2 592	38	1 639

E megszakítási eljárásokon felül 2012-ben az ERFA vonatkozásában 119 figyelmeztető levelet küldtek ki (olyan ügyekben, ahol nem volt függőben kifizetési igény), ezzel is hozzájárulva a szabálytalanságok visszaszorításához.

millió EUR
2007–2013-as programozási időszak	ESZA
	Összes nyitott ügy 2011.12.31-én		Új ügyek 2012-ben		2012-ben lezárt ügyek		Összes nyitott ügy 2012.12.31-én
Tagállam	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg
Cseh Köztársaság			1	47			1	47
Németország			5	165	4	145	1	19
Spanyolország	2	10	8	159	9	160	1	9
Franciaország	2	25	9	142	4	91	7	76
Olaszország	4	53	7	207	6	231	5	30
Lettország			2	26	2	26	0	0
Litvánia			1	1	1	1	0	0
Románia			1	21	1	21	0	0
Szlovákia			1	45	1	45	0	0
Egyesült Királyság	2	234	2	69	4	303	0	0
Összesen	10	323	37	881	32	1 023	15	181

millió EUR
2007–2013-as programozási időszak	EHA
	Összes nyitott ügy 2011.12.31-én		Új ügyek 2012-ben		2012-ben lezárt ügyek		Összes nyitott ügy 2012.12.31-én
Tagállam	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg
Cseh Köztársaság			1	1	1	1	0	0
Dánia	1	0			1	0	0	0
Németország	2	1					2	1
Észtország	1	0	3	0			4	0
Spanyolország	1	62	2	32	2	84	1	9
Franciaország	2	3					2	3
Olaszország			6	38			6	38
Lettország			1	0			1	0
Hollandia			3	8	3	8	0	0
Lengyelország			1	2	1	2	0	0
Portugália			3	16	2	12	1	4
Románia			5	35			5	35
Szlovákia			2	2			2	2
Finnország	2	0	3	0	5	1	0	0
Svédország	1	0	2	6			3	6
Egyesült Királyság	1	34	4	7	2	33	3	8
Összesen	11	100	36	149	17	141	30	108

Felfüggesztések:

Az ERFA-t és a Kohéziós Alapot illetően, 2 programra vonatkozóan hoztak felfüggesztési határozatot Németországban és Olaszországban. 2012. december 31-én még mindkét felfüggesztés hatályban volt. Az ESZA-t illetően, 2012-ben 2 felfüggesztési határozatot fogadtak el a Cseh Köztársaságra és Szlovákiára vonatkozóan. A Cseh Köztársaságra vonatkozó felfüggesztés 2012. december 31-én még folyamatban volt. Az EHA vonatkozásában 2012-ben nem hoztak felfüggesztési határozatot.

6.4.2.    2012-ben tett pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

6.4.2.1.   2012-ben visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

millió EUR
	Pénzügyi korrekciók	Visszafizettetések	2012 Összesen	2011 Összesen
Mezőgazdaság:
EMGA	475	162	638	839
Vidékfejlesztés	76	145	221	228
Kohéziós politika:
ERFA	958	n.a.	958	424
Kohéziós Alap	203	n.a.	203	17
ESZA	425	n.a.	425	227
HOPE/EHA	2	n.a.	2	3
EMOGA Orientáció	31	3	34	1
Egyéb	n.a.	19	19	50
Belső szakpolitikai területek	1	252	253	270
Külső szakpolitikai területek	n.a.	107	107	107
Igazgatás (9)	n.a.	7	7	8
Összes kiszabott/visszaigazolt 2012-ben	2 172	695	2 867
Összes kiszabott/visszaigazolt 2011-ben	1 406	768		2 174

6.4.2.2.   2012-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

millió EUR
	Pénzügyi korrekciók	Visszafizettetések	2012 Összesen	2011 Összesen
Mezőgazdaság:
EMGA	610	161	771	621
Vidékfejlesztés	59	166	225	201
Kohéziós politika:
ERFA	2 416	n.a.	2 416	419
Kohéziós Alap	207	n.a.	207	115
ESZA	430	n.a.	430	178
HOPE/EHA	1	n.a.	1	(90)
EMOGA Orientáció	17	3	20	1
Egyéb	n.a.	11	11	48
Belső szakpolitikai területek	1	229	230	268
Külső szakpolitikai területek	n.a.	99	99	77
Igazgatás (10)	n.a.	9	9	2
Összes végrehajtott 2012-ben	3 742	678	4 419
Összes végrehajtott 2011-ben	1 106	733		1 840

6.4.2.3.   Megosztott irányítás alatt végrehajtott 2012-es pénzügyi korrekciók lebontása tagállamonként

millió EUR
Tagállam	EMGA	Vidékfejlesztés	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	Egyéb	2012 összesen	2011 összesen
Belgium	0	3	0	—	11	0	14	1
Bulgária	15	7	0	6	1	—	30	25
Cseh Köztársaság	0	—	116	8	—	0	125	6
Dánia	22	—	0	—	—	—	22	0
Németország	(16)	3	23	—	0	0	10	1
Észtország	0	1	0	0	0	—	1	0
Írország	(1)	10	—	—	—	—	9	2
Görögország	85	5	0	13	159	0	262	448
Spanyolország	47	2	1 952	81	84	7	2 172	159
Franciaország	64	1	20	—	37	2	123	33
Olaszország	209	0	57	—	3	7	275	50
Ciprus	8	0	—	—	—	0	8	3
Lettország	—	—	1	1	9	0	12	0
Litvánia	3	4	3	1	0	0	10	0
Luxemburg	0	—	0	—	—	—	0	0
Magyarország	6	0	0	—	—	0	6	41
Málta	0	—	—	—	—	—	0	0
Hollandia	17	2	0	—	—	0	20	53
Ausztria	1	—	—	—	—	0	1	0
Lengyelország	12	2	45	79	23	0	162	148
Portugália	15	1	117	0	—	0	134	26
Románia	24	12	22	—	81	—	139	53
Szlovénia	0	0	—	—	—	0	0	4
Szlovákia	0	—	29	17	11	—	57	5
Finnország	1	0	0	—	—	0	1	0
Svédország	72	2	0	—	0	—	74	3
Egyesült Királyság	27	4	4	—	12	2	50	44
Interregionális/több tagállamot érintő	—	—	24	—	—	—	24	1
Végrehajtott Összesen	610	59	2 416	207	430	19	3 742	1 106

6.4.2.4.   A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések 2012. évi alakulásának magyarázata

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: A kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók főként a Bizottság megfelelőségi és záróelszámolási határozataihoz kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság által lefolytatott ellenőrzéseket követően hoztak. A befizetések csúszása miatt a ténylegesen végrehajtott összeg különbözik a kiszabott összegtől. A visszafizettetések tekintetében az összegek a múlt évi adatokhoz képest meglehetősen stabilak.

Kohéziós politika:

ERFA és Kohéziós Alap: A múlt évhez képest jelentősek emelkedtek a visszaigazolt/kiszabott és a végrehajtott pénzügyi korrekciókból származó összegek egyaránt:

Kiszabott/visszaigazolt összegek:

—

2007–2013-as időszak: a 2012-ben 1 161 millió EUR összegben visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók több mint fele a jelenlegi 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódik, ami a Bizottság által ellátott felügyelet szigorodásának, valamint a programok végrehajtásának e szakaszában befejezett auditok növekvő számának eredménye. A 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódó, 2012-ben kiszabott/visszaigazolt korrekciók összege elsősorban a Spanyolországot (267 millió EUR), a Cseh Köztársaságot (111 millió EUR), Görögországot (82 millió EUR) és Lengyelországot (77 millió EUR) érintő korrekciókkal magyarázható. Ezek az összegek nem tartalmaznak olyan kiadásokra vonatkozó korrekciókat, amelyeket a kedvezményezettek jelentettek be tagállami szinten, vagyis nem mutathatók be a Bizottság által kért cselekvési tervek eredményeiként.

—

2000–2006-os időszak: A fennmaradó összeg (531 millió EUR) a 2000–2006-os programozási időszak folyamatban lévő lezárási folyamatához kapcsolódó korrekciókat fedi le. A lezáráskor felmerülő korrekciók a lezárási nyilatkozatok elemzéséből, illetve a fennmaradó hibaarány extrapolációjából adódnak. A főbb korrekciók Spanyolországot (316 millió EUR), Olaszországot (65 millió EUR) és Portugáliát (53 millió EUR) érintik. A lezárás véglegesítésének eredményeképpen e korrekciók valószínűleg 2013-ban is folyamatban lesznek, noha alacsonyabb összegekkel.

Végrehajtott összegek:

Az idén bejelentett összegek szinte kizárólag a 2000–2006-os időszakot, valamint a korábbi években kiszabott/elfogadott pénzügyi korrekciókat érintenek. Spanyolország vonatkozásában egy jelentős korrekciót (1,8 milliárd EUR) végrehajtottként jelentettek be, miután valamennyi záródokumentum ellenőrzése befejeződött, a tagállami hatóságok által benyújtott költségtérítési igényeket a korrekciók levonása után teljes mértékben validálták, valamint a fennmaradó egyenleget részletekben kifizették Spanyolország számára. Meg kell jegyezni, hogy azt követően, hogy a költségvetési hatóság elutasította a kifizetési előirányzatok megemelését tartalmazó költségvetés-módosítási javaslatot, a 2012. évi költségvetésben év végén nem állt rendelkezésre kifizetési előirányzat, így a Bizottság szolgálatai nem tudták maradéktalanul kifizetni a Spanyolországnak járó egyenleget.

ESZA:

—	2000–2006: a bejelentett pénzügyi korrekciók legnagyobb része vagy a fennmaradó hibaarány extrapolációjához (a lezárási nyilatkozatok elemzését követően), vagy a lezáráskor keletkező nettó korrekciókhoz kapcsolódnak. A záróellenőrzések még folyamatban vannak.

—	2007–2013: a bejelentett összegek a program életciklusa folyamán a tagállamok által benyújtott időközi kifizetési igényekből levont szabálytalan összegekhez kapcsolódnak. A bejelentett összegek emelkedése az erre a programozási időszakra kidolgozott közös ellenőrzési stratégia eredménye.

6.4.3.    Végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – kumulált számadatok

6.4.3.1.   Végrehajtott pénzügyi korrekciók – kumulált számadatok

Az alábbiakban szereplő információk a bejelentett pénzügyi korrekciók kumulált számadatait tartalmazzák programozási időszak szerinti bontásban:

millió EUR
Pénzügyi korrekciók	Programozási időszak			Kumulált EMGA-határozatok	2012 végén összesen	% Végrehajtott / Kiszabott–visszaigazolt	Végrehajtandó összesen 2012 végén	Végrehajtott 2011 végén
	1994–1999 közötti időszak	2000-2006 közötti időszak	2007-2013 közötti időszak
Mezőgazdaság:	—	93	81	7 728	7 902	92,7 %	623	7 139
EMGA	—	—	—	7 728	7 728	93,3 %	558	7 024
Vidékfejlesztés (11)	—	93	81	—	174	72,8 %	65	115
Kohéziós politika:	2 535	6 359	779	—	9 673	89,7 %	1 114
ERFA	1 764	4 626	154	—	6 544	89,6 %	761	4 128
Kohéziós Alap	264	464	87	—	815	82,8 %	169	608
ESZA	407	1 206	538	—	2 150	96,7 %	74	1 720
HOPE/EHA	100	5	0	—	105	52,2 %	96	104
EMOGA Orientáció (11)	0	58	—	—	58	80,6 %	14	41
Egyéb	—	—	—	2	2	100,0 %	—	0
Összesen	2 535	6 452	861	7 730	17 577	91,0 %	1 737	13 741

A mezőgazdaságra vonatkozóan ebben a táblázatban közzétett pénzügyi korrekciós összegek a megfelelőségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódó bruttó összegeket mutatják. A 6.4.2.2. megjegyzésben közzétett összegek azonban pénzügyi záróelszámolási határozatokat is figyelembe vesznek.

Az EMGA-t illetően a 7 728 millió EUR-s kumulált végrehajtott összeg valamennyi végrehajtott korrekciót tartalmazza az 1999-es első határozat meghozatala óta. A vidékfejlesztés vonatkozásában a 174 millió EUR-s kumulált összeg 2007-től kezdődően az összes korrekciót és a szabálytalanságok visszafizettetését tartalmazza. Megjegyzendő, hogy néhány esetben a végrehajtás időpontját több évvel elhalasztották, és néhány határozatot halasztott éves részletekben térítettek vissza. Ez a helyzet a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében a 2010. június 7-én aláírt EFSF-keretmegállapodás értelmében. Ennek következtében fokozatosan emelkedik a kiszabott és végrehajtott kumulált összegek közötti eltérés.

A kohéziós politikát illetően:

2000–2006-os időszak: A 2000–2006-os programozási időszakra vonatkozóan 2012-ben emelkedett az ERFA-programok végrehajtási aránya (a 2011-es 53 %-ról 2012-ben 92 %-ra), ami azzal magyarázható, hogy 2012 végéig az ERFA operatív programjaihoz kapcsolódóan hét kivételével valamennyi lezáró levelet megküldték a tagállamoknak, amit a 2000–2006 közötti ERFA-programokhoz kapcsolódó részleges egyenlegkifizetési igények jóváhagyása követett (a rendelkezésre álló előirányzatok keretein belül). Ez a magas végrehajtási arány 2012 végén az ESZA-ra is vonatkozik. A HOPE tekintetében a Bizottság szolgálatai jelenleg dolgozzák fel a záródokumentumokat és az egyenlegkifizetési igényeket, ami megmagyarázza az erre a programozási időszakra vonatkozó alacsony végrehajtási arányt.

2007–2013-as időszak: A Bizottság szigorúbb felügyeletének eredményeképpen a programok végrehajtásának ebben a szakaszában egyre több ellenőrzést zárnak le. A következő években tovább fog emelkedni a visszaigazolt/kiszabott, illetve a végrehajtott korrekciók száma, ami a Bizottság felügyeleti szerepének és az uniós ellenőrzéseknek az eredménye.

A fenti táblázatban olyan összegek is szerepelnek, amelyeket egyes tagállamok kifogásoltak (megjegyezve, hogy korábbi tapasztalatok alapján a Bizottságnak igen ritkán kellett visszafizetést teljesítenie ilyen eseteket követően). További részletek az 5.2.4. megjegyzésben.

6.4.3.2.   Végrehajtott visszafizettetések – kumulált számadatok

A visszafizettetések esetében csak 2008-tól állnak rendelkezésre megbízható kumulált számadatok, mivel ekkor külön alkalmazást vezettek be a Bizottság számviteli rendszerébe a visszafizettetések hatékonyabb nyomonkövetése és jelentése érdekében. Az alábbi információk a végrehajtott visszafizettetések részletei tartalmazzák éves bontásban:

millió EUR
Visszafizettetések	Év					2012 végén összesen	2011 végén összesen
	2008	2009	2010	2011	2012
Mezőgazdaság:
EMGA	356	148	172	178	161	1 015	854
Vidékfejlesztés	0	25	114	161	166	466	301
Kohézió	31	102	25	48	14	219	205
Belső szakpolitikai területek	40	100	162	268	229	799	570
Külső szakpolitikai területek	32	81	136	77	99	425	326
Igazgatás	0	9	5	2	9	25	16
Összesen	459	464	614	734	678	2 949	2 272

6.5.   A FEL NEM HASZNÁLT ELŐFINANSZÍROZÁS VISSZAFIZETTETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
	2012	2011
Mezőgazdaság:
EMGA	0	0
Vidékfejlesztés	0	0
Kohéziós politika:
ERFA	38	13
Kohéziós Alap	5	2
ESZA	214	17
HOPE/EHA	0	0
EMOGA Orientáció	5	10
Belső szakpolitikai területek	207	212
Külső szakpolitikai területek	104	72
Igazgatás	2	0
Visszafizettetett összesen	575	327

A fenti összegeket levonták a 2.6. és a 2.10. megjegyzésben szereplő előfinanszírozási összegekből.

6.6.   SAJÁT FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ VISSZAFIZETTETÉSEK

millió EUR
	2012	2011
Visszafizettetett összegek:
— Főösszeg	133	63
— Kamat	160	312
Visszafizettetett összesen	293	375

6.7.   A TAGÁLLAMOK ÁLTAL VÉGREHAJTOTTKÉNT BEJELENTETT TOVÁBBI KORREKCIÓK (VISSZAVONÁSOK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK) A 2007–2013-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN

millió EUR
Tagállam	ERFA/Kohéziós Alap	ESZA	EHA	2012 végén összesen
Belgium	3	11	—	14
Bulgária	13	2	0	15
Cseh Köztársaság	191	37	—	228
Dánia	0	0	0	0
Németország	290	49	1	340
Észtország	4	0	0	4
Írország	0	5	0	5
Görögország	63	—	0	63
Spanyolország	204	39	9	252
Franciaország	42	37	0 (12)	79
Olaszország	141	27	0	168
Ciprus	0	0	0	1
Lettország	10	—	0	10
Litvánia	6	0	0	6
Luxemburg	—	0	—	0
Magyarország	26	—	0	26
Málta	1	0	—	1
Hollandia	1	2	0	3
Ausztria	4	1	0	5
Lengyelország	204	—	0	204
Portugália	46	28	1	75
Románia	43	—	0	43
Szlovénia	5	5	—	10
Szlovákia	33	4	0	37
Finnország	1	0	0	1
Svédország	2	1	1	4
Egyesült Királyság	38	13	1	52
Több tagállamot érintő	8	—	—	8
Visszafizettetett összesen	1 377	261	14	1 652

A fenti táblázat az egyes tagállamok által a 2007–2013-as időszak kezdetétől 2012 végéig bejelentett kumulált pénzügyi korrekciókat tartalmazza. Ezek a Bizottság által kumuláltan bejelentett korrekciókon felüli adatok (lásd a 6.4.3. megjegyzést).

Annak érdekében, hogy további bizonyosságot szerezzen a tagállamok visszafizettetésekre és visszavonásokra vonatkozó jelentéstételének hiánytalanságáról és megbízhatóságáról, a Bizottság 2011-ben megkezdte a strukturális intézkedések (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA, EHA) ellenőrzését. Kockázatelemzés alapján 10 tagállam 12 igazoló hatóságából álló mintát választott ki. (13). 2012-ben az illetékes bizottsági szolgálatok megalapozott bizonyosságot szereztek arra vonatkozóan, hogy a 12 ellenőrzött igazoló hatóság közül 11-nél megfelelő eljárások működnek a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésével és visszavonásával kapcsolatos összegek nyilvántartására és a Bizottságnak való bejelentésükre.

A Bizottság szolgálatai – miután elemezték a 2013-ban beérkezendő visszavonásokra és visszafizettetésekre vonatkozó tagállami éves kimutatásokat – 2013-ban is folytatják ezt az ellenőrzést, más tagállamokat is bevonva.

7.   PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI MECHANIZMUSOK

E megjegyzés keretében teljes áttekintést kívánunk nyújtani az EU-ban jelenleg működő pénzügyi támogatási mechanizmusokról, és további tájékoztatást adunk a 2. megjegyzésben foglaltakon felül. Az e megjegyzés első részében (7.1. megjegyzés) szereplő információk a Bizottság irányítása alá tartozó uniós hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódnak. A második rész (7.2. megjegyzés) olyan kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusokat tartalmaz, amelyek az EU-Szerződés keretén kívül működnek, tehát nincsenek hatással az uniós költségvetésre.

7.1.   A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HITELFELVÉTELI- ÉS NYÚJTÁSI MŰVELETEK

7.1.1.    Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek – Áttekintés

Összegek könyv szerinti értéken

millió EUR
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen 2012.12.31-én	Összesen 2011.12.31-én
Kölcsönök (2.4.2. megjegyzés)	549	425	11 623	44 476	221	57 294	41 281
Hitelfelvétel (2.14. megjegyzés)	549	425	11 623	44 476	194	57 267	41 251
A fenti összegek könyv szerinti értéken szerepelnek, míg az alábbi táblázatok nominális értékeket tartalmaznak.

Az Európai Unióról szóló szerződés felhatalmazza az EU-t, hogy a megbízatásának teljesítéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelfelvételi programokat fogadjon el. Az EU képviseletében eljáró Európai Bizottság jelenleg három fő programot működtet – makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), fizetési mérleg (BOP) támogatás és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) –, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és ezeket a tőkepiacokon vagy pénzintézeteknél kibocsátott adósságinstrumentumok révén finanszírozza.

E 3 eszköz legfontosabb pontjai, illetve jellemzői a következők:

—	Az EU hitelfelvétele a tőkepiacokon vagy pénzintézeteknél történik és nem a költségvetésből származik, mivel az EU nem vehet fel hitelt szokásos költségvetési kiadásai vagy költségvetési hiány finanszírozására.

—	A hitelfelvétel nagysága változó: a kisebb, euróban néhány milliós vagy tízmilliós összegű zártkörű kibocsátásoktól a fizetésimérleg-kölcsönökkel és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmussal összefüggő benchmark-névértékű műveletekig terjed.

—

A bevont forrást „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben továbbkölcsönzik a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a kötvény adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja valamennyi kötvény időben és teljes mértékben történő törlesztését. Ennek érdekében a fizetésimérleg-eszköz kedvezményezettjei az esedékesség előtt 7 nappal, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus kedvezményezettjei pedig 14 nappal kötelesek letétbe helyezni a törlesztőrészleteket, így a Bizottságnak elegendő ideje marad arra, hogy minden körülmények között időben teljesítse a törlesztést.

—

A Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részleteket, a részletek egyedi maximális futamidejét és a hitelcsomag átlagos futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a kölcsön/finanszírozás paramétereiről, így többek között a részletekről és a részfolyósítások fizetéséről. Ezenfelül a kölcsön első részletének kivételével valamennyi részlet szigorú feltételeknek való megfeleléstől függ, amelyek hasonlóak az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben nyújtott IMF-támogatás elfogadott feltételeihez; ez a finanszírozás ütemezését befolyásoló újabb tényező.

—	Ez azt jelenti, hogy a kibocsátás ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelnyújtási tevékenységtől függ.

—	A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 5–30 év közötti.

—	A hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet a 28 tagállam garantál.

—

A kedvezményezett nemfizetése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (az 1150/2000/EK, Euratom Tanácsi rendelet 12. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott kölcsönök kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve.

—	A „back-to-back” továbbkölcsönzés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

Ezenfelül a (Bizottság által képviselt) Euratom jogi személyiség hitelt vesz fel, hogy kölcsönt nyújtson a tagállamoknak és a nem tagállamoknak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. Végül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) egy fizetésképtelenné vált adós adósságainak átütemezését követően 2002-ben és 2007-ben (AAA besorolású) saját váltókat vásárolt az EBB-től. A saját váltók könyv szerinti értéke mérlegfordulónapkor 221 millió EUR-t tett ki.

Az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos további részletek az alábbiakban szerepelnek. A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Kölcsönök	2012.12.31.	2011.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,298 %–4,54 %	1,58513 %–4,54 %
Euratom	0,431 %–5,76 %	1,067 %–5,76 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 %–3,625 %	2,375 %–3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	2,375 %–3,750 %	2,375 %–3,50 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	5,2354 %–5,8103 %	1,158 %–5,8103 %

Hitelfelvételek	2012.12.31.	2011.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,298 %–4,54 %	1,58513 %–4,54 %
Euratom	0,351 %–5,6775 %	0,867 %–5,6775 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 %–3,625 %	2,375 %–3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	2,375 %–3,750 %	2,375 %–3,50 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	6,92 %–9,78 %	1,158 %–9,2714 %

7.1.2.    Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus nominális érték

millió EUR
	Írország	Portugália	Összesen
Összes nyújtott kölcsön	22 500	26 000	48 500
2011.12.31-ig folyósított	13 900	14 100	28 000
2012-ben folyósított	7 800	8 000	15 800
2012.12.31-ig folyósított kölcsönök	21 700	22 100	43 800
2012.12.31-ig visszafizetett kölcsönök (14)	0	0	0
2012.12.31-én fennálló kölcsönök	21 700	22 100	43 800
2012.12.31-én még nem lehívott összegek	800	3 900	4 700

Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a Tanács 2010. május 11-én elfogadta az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (407/2010/EU tanácsi rendelet). Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. A Bizottság az Unió nevében hitelt vesz fel a tőkepiacon vagy pénzintézeteknél, majd az így szerzett pénzeszközöket hitel formájában a kedvezményezett tagállam rendelkezésére bocsátja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében hitelben részesülő országok esetében a részletek folyósítását megelőzően negyedévente értékelik a hitelhez csatolt szakpolitikai feltételek teljesítését.

Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlátról a 407/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, amely a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2012. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 44 476 millió EUR-s lehetséges kockázatnak volt kitéve (a fenti 43,8 milliárd EUR a nominális érték). Mivel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, az Európai Parlament megvizsgálja a Bizottság európai pénzügyi stabilizációs mechanizmussal kapcsolatos intézkedéseit és ellenőrzést gyakorol a költségvetési és mentesítési eljárással összefüggésben.

A Tanács végrehajtási határozattal 2010 decemberében legfeljebb 22,5 milliárd EUR-s Írországnak nyújtandó hitelről, 2011 májusában pedig legfeljebb 26 milliárd EUR-s Portugáliának nyújtandó hitelről határozott. Az eredeti végrehajtási határozatok az IMF-támogatáshoz hasonló feltételeket eredményező kamatrést rögzítettek. A 2011/682/EU és a 2011/683/EU tanácsi végrehajtási határozat 2011. október 11-i elfogadásával a Tanács visszamenőlegesen csökkentette a kamatrést, továbbá a maximális átlagos futamidőt 7,5 évről 12,5 évre emelte, az egyes részfolyósítások futamidejét pedig 30 évre meghosszabbította. 2013. április 12-én az ECOFIN hozzájárult, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében Írországnak és Portugáliának nyújtott hitel átlagos futamidejének maximumát 7 évvel újra meghosszabbítsák 19,5 évre. A meghosszabbítás zökkenőmentessé teszi mindkét ország adósság-visszafizetését, valamint a programot követő években enyhíti a refinanszírozási szükségletet.

Az EU 2013 utolsó negyedévében további kötvényeket kíván kibocsátani az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében, összesen 3 milliárd EUR-s összegben, Írországnak és Portugáliának nyújtandó hitelek céljából. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem indítanak új finanszírozási programokat, és új kölcsönkonstrukciós megállapodásokat sem kötnek, de az Írországra és Portugáliára vonatkozóan folyamatban lévő programok finanszírozása folytatódni fog (lásd továbbá az alábbi 7.2.2. megjegyzést).

7.1.3.    Fizetési mérleg (BOP)

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi eszköz, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió tagállamainak. A folyó fizetéseivel vagy tőkemozgásaival kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Csak azok a tagállamok használhatják ezt a mechanizmust, amelyek nem vezették be az eurót. Az eszköz keretében nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. Az e fizetésimérleg-kölcsönökhöz kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2012. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 11 623 millió EUR-s lehetséges kockázatnak volt kitéve (az alábbi 11,4 milliárd EUR a nominális érték).

Fizetésimérleg-eszköz nominális érték

millió EUR
	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen
Összes nyújtott kölcsön	6 500	3 100	6 400	16 000
2008-ban folyósított	2 000	—	—	2 000
2009-ben folyósított	3 500	2 200	1 500	7 200
2010-ben folyósított	—	700	2 150	2 850
2011-ben folyósított	—	—	1 350	1 350
2012-ben folyósított	—	—	—	—
2012.12.31-ig folyósított kölcsönök	5 500	2 900	5 000	13 400
2012.12.31-ig visszafizetett kölcsönök	(2 000)	—	—	(2 000)
2012.12.31-én kinnlévő összeg	3 500	2 900	5 000	11 400
2012.12.31-én még nem lehívott összegek	0	0	1 400	1 400
A kölcsönök visszafizetési ütemtervét bemutató táblázat e megjegyzés végén szerepel.

2008 novembere és 2012 vége között 16 milliárd EUR összegben nyújtottak kölcsönt Magyarország, Lettország és Románia számára, ebből 2012 végéig 13,4 milliárd EUR-t folyósítottak. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2010 novemberében lejárt (1 milliárd EUR-t nem hívtak le), a 2 milliárd EUR-s első visszafizetést a terveknek megfelelően 2011 decemberében teljesítették. A Lettországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2012 januárjában lejárt (200 millió EUR-t nem hívtak le). A Romániára vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2012 májusában lejárt, és a teljes odaítélt összeget folyósították.

Románia 2011 februárjában gazdasági növekedésének újraindítása érdekében további elővigyázatossági pénzügyi támogatást kért a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretén belül. 2011. május 12-én a Tanács úgy határozott, hogy legfeljebb 1,4 milliárd EUR-s összeget bocsát Románia rendelkezésére az uniós elővigyázatossági fizetésimérleg-eszköz útján (2011/288/EU tanácsi határozat), amelyet kérelem esetén legfeljebb 7 éves futamidejű hitel formájában kell biztosítani. Ez az elővigyázatossági támogatás 2013. március lehívás nélkül lejárt.

A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott kölcsönöknek a beszámoló aláírási időpontjában kinnlévő nominális összegeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:

milliárd EUR
Év	Fizetésimérleg-eszköz				Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus			Összesen
	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen
2014	2,0	1,0		3,0				3,0
2015		1,2	1,5	2,7	5,0		5,0	7,7
2016	1,5			1,5		4,75	4,75	6,25
2017			1,15	1,15				1,15
2018			1,35	1,35	3,9	0,6	4,5	5,85
2019		0,5	1,0	1,5				1,5
2021					3,0	6,75	9,75	9,75
2022						2,7	2,7	2,7
2025		0,2		0,2				0,2
2026					2,0	2,0	4,0	4,0
2027					1,0	2,0	3,0	3,0
2028					2,3		2,3	2,3
2032					3,0		3,0	3,0
2038						1,8	1,8	1,8
2042					1,5	1,5	3,0	3,0
Összesen	3,5	2,9	5,0	11,4	21,7	22,1	43,8	55,2

7.1.4.    MFA, EURATOM és a felszámolás alatt álló ESZAK

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi eszköz, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetési támogatást nyújtanak az EU területéhez földrajzilag közel fekvő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. 2012. december 31-ig a Bizottság további 100 millió EUR-s összegre kötött kölcsönmegállapodásokat, az év vége előtt a többi fél azonban ezt még nem hívta le. A Bizottság nem kapott garanciákat harmadik féltől e kölcsönökre, azonban a garanciaalap biztosítja ezeket (lásd a 2.4. megjegyzést).

Az Euratom az Európai Unió jogi személyisége, amelyet az Európai Bizottság képvisel. A tagállamoknak nyújtott Euratom-kölcsönök célja a villamos energia atomerőművekben történő ipari előállításához és az üzemanyagciklussal kapcsolatos ipari létesítményekhez kapcsolódó beruházási projektek finanszírozása. A tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtott Euratom-kölcsönök az üzemelő vagy épülő atomerőművek és nukleáris üzemanyag-ciklussal kapcsolatos létesítmények biztonsági szintjének és hatékonyságának javítását szolgálják. E kölcsönök fedezésére harmadik felektől 423 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2011: 447 millió EUR).

Az ESZAK-kölcsönök közé a felszámolás alatt álló ESZAK által az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően a hitelfelvételből nyújtott kölcsönök, valamint három, az EBB által egy fizetésképtelenné vált adós kezeseként kibocsátott, nem jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tartozik. E hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat végső lejáratukig (2017 és 2019) tartják, a kapcsolódó hitel adósságszolgálatának fedezése érdekében. A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak, valamint a prémiumfizetési év amortizációjának és a felmerült, a tényleges kamatláb módszernek megfelelően számított kezdeti ügyleti költségnek.

7.2.   KORMÁNYKÖZI PÉNZÜGYI STABILITÁSI MECHANIZMUSOK AZ EU-SZERZŐDÉS KERETÉN KÍVÜL

7.2.1.    Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) az euróövezeti tagállamok hozták létre az ECOFIN Tanács által 2010. május 9-én hozott határozatokat követően. Az EFSF célja, hogy az euróövezeti tagállamoknak nyújtott pénzügyi segítségnyújtás révén megőrizze az európai pénzügyi stabilitást. Az EFSF keretében 2013. július 1-je után nem nyújtanak új kölcsönöket (lásd az alábbi 7.2.2. megjegyzést), a hatályos keretmegállapodásnak megfelelően. Az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői által 2011 júliusában kötött megállapodás alapján megfelelő feltételrendszerhez kötötten az EFSF-et a következő eszközök alkalmazására engedélyezett felhasználni:

—	Kölcsönnyújtás pénzügyi nehézségben lévő országoknak

—	Beavatkozás az elsődleges és másodlagos adósságpiacokon. A másodlagos piacon történő beavatkozás kizárólag akkor lehetséges, ha az EKB elemzése rendkívüli pénzügyi piaci körülményeket és pénzügyi stabilitási kockázatokat állapít meg

—	Intézkedés elővigyázatossági program alapján

—	Pénzintézetek újratőkésítésének finanszírozása kormányoknak nyújtott hiteleken keresztül

—	Részleges kockázatbiztosítási tanúsítványok nyújtása a sérülékeny tagállamok új kibocsátásaival párhuzamosan

Az EFSF-t az euróövezeti tagállamoktól kapott kezességvállalások garantálják összesen 780 milliárd EUR-ig. Az eszköz hitelezési kapacitása 440 milliárd EUR. Az uniós költségvetés erre nem nyújt garanciát. Az EFSF luxemburgi bejegyzésű, az euróövezeti tagállamok tulajdonában álló, az EU-Szerződés hatálya alá nem tartozó kereskedelmi társaság, amely így nem uniós szerv, az uniós beszámolótól teljesen független és a konszolidációs körbe nincs bevonva. Következésképpen – az alábbiakban bemutatott lehetséges szankciós bevételtől eltekintve – nem gyakorol hatást az uniós beszámolóra.

A pénzügyi segítségnyújtáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerről szóló tárgyalások lefolytatásáért és a feltételrendszernek való megfelelés nyomon követéséért a Bizottság felel. Az 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet pénzbírság formáját öltő szankciók kiszabását teszi lehetővé azon tagállamokra nézve, amelyek pénzneme az euró. Az előző évi tagállami GDP 0,2 %-ának megfelelő pénzbírság akkor alkalmazható, ha egy tagállam nem tett megfelelő intézkedéseket a túlzott költségvetési hiány kiigazítására, vagy ha manipulálták a statisztikákat. Ehhez hasonlóan a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló 1174/2011/EU rendelet a GDP 0,1 %-át kitevő éves pénzbírságot ír elő euróövezeti tagállamokra akkor, ha a tagállam nem hajtotta végre a kért kiigazító intézkedést, vagy ha a benyújtott kiigazító intézkedési terv nem megfelelő. Az 1177/2011/EU rendelet aktualizálta a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet. Az aktualizált rendelet ugyancsak tartalmazza (a GDP 0,2 %-án felül egy változó elemet is tartalmazó) pénzbírság euróövezeti tagállamokra való kiszabásának lehetőségét. A három rendelet alapján a Bizottság által beszedett minden pénzbírságot az EFSF-re vagy annak utódmechanizmusára kell fordítani. A jelenlegi tervek szerint ezeket a pénzbírságokat az uniós költségvetésen keresztül juttatják majd el az EFSF-hez. Ez azt jelentené, hogy az összegek költségvetési bevételként és kiadásként egyaránt szerepelnének, így nem gyakorolnának hatást az átfogó költségvetési eredményre. Ugyanígy nem lennének hatással az uniós pénzügyi kimutatásokban szereplő gazdasági eredményre sem.

EFSF nominális érték

millió EUR
	Írország	Portugália	Görögország (15)	Összesen
Összes nyújtott kölcsön	17 700	26 000	144 600	188 300
2012.12.31-ig folyósított kölcsönök	12 000	18 200	108 300	138 500
2012.12.31-ig visszafizetett kölcsönök	—	—	—	—
2012.12.31-én fennálló kölcsönök	12 000	18 200	108 300	138 500

7.2.2.    Európai stabilitási mechanizmus (ESM)

Az Európai Tanács 2010. december 17-én arról állapodott meg, hogy az euróövezeti tagállamoknak állandó stabilizációs mechanizmust kell létrehozniuk: ez az európai stabilitási mechanizmus (ESM), amely a nemzetközi közjog szerinti, az EU-Szerződés hatálya alá nem tartozó kormányközi szervezet. Az ESM-szerződést 2012. február 2-án írta alá a 17 euróövezeti tagállam, és 2012 októberében kezdte meg működését. Az ESM átvette az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus által végzett feladatokat, 2013. július 1-jével pedig az EFSF által végzett feladatokat is, így az egyetlen olyan állandó mechanizmussá vált, amely az euróövezeti tagállamok kérésére pénzügyi segítséget nyújt. Következésképpen az EFSF és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem indítanak új finanszírozási programokat, és új kölcsönkonstrukciós megállapodásokat sem kötnek, de a Portugáliára, Írországra és Görögországra vonatkozóan folyamatban lévő programok finanszírozása folytatódni fog. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében már odaítélt hiteleket így továbbra is az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus szabályai szerint folyósítják és fizetik vissza, így a kapcsolódó hitelfelvételeket az uniós költségvetés garantálja majd és továbbra is az uniós mérlegben szerepeltetik. Az ESM létrehozása így nem gyakorol majd hatást az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében meglévő kötelezettségvállalásokra. Azt is meg kell jegyezni, hogy az uniós költségvetés nem fogja garantálni az ESM keretében történő hitelfelvételeket.

Az ESM alapját a stabil tőkestruktúra jelenti: összesen 700 milliárd EUR jegyzett tőkével rendelkezik, amelyből 80 milliárd EUR az euróövezeti tagállamok által befizetett tőke. Ilyen összegű tőkével az eszköz hitelezési kapacitása elvben el kell hogy érje az 500 milliárd EUR-t. Az ESM keretében nyújtott támogatás feltételrendszerhez kötött, amely megfelel a választott támogatási eszköznek. A kedvezményezett tagállamoknak nyújtott hitelek feltétele, hogy a meglévő megállapodásoknak megfelelően szigorú gazdasági és fiskális kiigazítási programot kell végrehajtaniuk. Mivel e mechanizmus saját jogi személyiséggel rendelkezik és közvetlenül az euróövezeti tagállamok finanszírozzák, nem uniós szerv és – az alábbiakban bemutatott lehetséges szankciós bevételtől eltekintve – sem az uniós beszámolóra, sem az uniós költségvetésre nincs hatással. A pénzügyi segítségnyújtáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerről szóló tárgyalások lefolytatásáért és a feltételrendszernek való megfelelés nyomon követéséért a Bizottság felel (ugyanúgy, mint az EFSF-nél). Az ESM keretében pénzügyi segítségnyújtásban részesülő országok esetében az egyes részletek folyósítását megelőzően rendszeresen értékelik a szakpolitikai feltételrendszer teljesítését.

Amint az a fentiekben szerepel, az 1173/2011/EU, az 1174/2011/EU és az 1177/2011/EU rendelet értelmében beszedett pénzbírságokat az uniós költségvetésen keresztül juttatják majd el az ESM-hez, ha az EFSF már befejezte működését. A 25 tagállam által (az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság kivételével) aláírt, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés továbbá kényszerítő bírságot ír elő azokra a szerződő felekre, amelyek nem hozták meg a hiányra vonatkozó kritérium megsértése esetén szükséges intézkedéseket. A GDP 0,1 %-át meg nem haladó kiszabott bírságokat az euróövezeti tagállamok az ESM-nek kötelesek befizetni (így az EFSF-hez hasonlóan e bírságok nem lesznek hatással az uniós költségvetési eredményre), a nem euróövezeti tagállamok pedig az uniós költségvetésnek – lásd a Szerződés 8. cikkének (2) bekezdését. Ez utóbbi esetben a szankciós összeg az uniós költségvetés szempontjából bevételnek minősül és ekként tüntetik fel a beszámolóban.

ESM nominális érték

millió EUR
	Spanyolország
Összes nyújtott kölcsön	100 000
2012.12.31-ig folyósított kölcsönök	39 468
2012.12.31-ig visszafizetett kölcsönök	—
2012.12.31-én fennálló kölcsönök	39 468
2012.12.31-én még nem lehívott összegek	60 532

8.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	az Európai Bizottság által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-eszköz, a makroszintű pénzügyi támogatás, az Euratom és a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség révén végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi tevékenységek;

—	az Európai Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is; és

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap.

8.1.   A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

1.	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

2.	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a kölcsönt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

8.2.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelnyújtási és -felvételi műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió adott esetben a vonatkozó tanácsi határozatokkal és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a hitelfelvételt, kölcsönöket, pénztárkezelést és hasonló speciális területeket felölelő írott eljárási szabályzatokat. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy árfolyamváltozás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelnyújtási műveletek finanszírozása általában viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat. A „back-to-back” alkalmazását rendszeresen ellenőrzik.

Az ESZAK kötelezettségeinek végelszámolását a Bizottság irányítja, ezért a felszámolás alatt álló ESZAK számára nem tervezik új hitelek nyújtását, sem az ehhez szükséges hitelfelvételt. Az új ESZAK-hitelfelvételek a finanszírozási költségek csökkentését célzó refinanszírozásra korlátozódnak. Ami a pénztárkezelési műveleteket illeti, a pénzügyi kockázat minimalizálása érdekében az óvatosság elve alkalmazandó.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (2028/2004/EK, Euratom és a 105/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel módosított) 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet (az 1995/2006/EK, Euratom, az 1525/2007/EK és az 1081/2010/EU, Euratom tanácsi rendelettel módosított 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet) és annak végrehajtási szabályai (az 1261/2005/EK, Euratom, az 1248/2006/EK, Euratom és a 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel módosított 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet) rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy az egyes tagállamok által kijelölt szervnél e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált kölcsönök nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserélnek a kockázatkezelésről és az optimális kitettségről.

Pénzbírságok

Átmenetileg beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az átmenetileg beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Átmenetileg beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

2010-től kezdődően az átmenetileg beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba (BUFI) fektetik be. Az átmenetileg beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a belső iránymutatásoknak és a vagyonkezelésre vonatkozó iránymutatásnak megfelelően. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a többek között a pénztárkezelést is magában foglaló speciális területeket felölelő eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

a)	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor

b)	arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: az euróövezet központi bankjainál, euróövezeti államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; szuverén jogalanyok által kibocsátott, közvetlen euróövezeti szuverén kitettséget eredményező vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Bankgaranciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzintézetek által kibocsátott garanciákkal rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.9.1. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok átmeneti megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit (lásd a 2.4. megjegyzést) az Európai Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. A garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítania a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

8.3.   DEVIZAKOCKÁZATOK

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így ezekben az esetekben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom pénzügyi eszköz révén USD-ben is nyújt kölcsönöket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata. A felszámolás alatt álló ESZAK kismértékben van kitéve nettó devizakockázatnak 1,35 millió EUR értékben, amely az 1,13 millió EUR-s lakáshitelekből és a 0,22 millió EUR-s folyószámla-egyenlegből tevődik össze.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fenti rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Átmenetileg beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

Garanciaalap

A pénzügyi eszközöket euróban tartják, így nincs devizakockázat.

8.4.   KAMATLÁBKOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

Változó kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom összefüggésében változó kamatlábak mellett történő hitelfelvétel az Uniót kamatlábkockázatnak teszi ki. A hitelfelvételekből eredő kamatlábkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A mérlegfordulónapon az EU változó kamatozású hitelei (névértéken kifejezve) 0,7 milliárd EUR-t tesznek ki (2011: 0,8 milliárd EUR), az összeget hathavonta újraárazzák.

Fix kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

Az Unió fix kamatozású makroszintű pénzügyi támogatási és Euratom-kölcsönökkel is rendelkezik, 2012-ben összesen 271 millió EUR összegben (2011: 236 millió EUR), amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (25 millió EUR), illetve meghaladja az öt évet (246 millió EUR). Ennél jelentősebb az Unió tíz, fizetésimérleg-eszközzel kapcsolatos fix kamatozású kölcsöne, 2012-ben összesen 11,4 milliárd EUR összegben (2011: 11,4 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (8,4 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (3,0 milliárd EUR). Az Unió az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében 18, fix kamatozású kölcsönnel rendelkezik, 2012-ben összesen 43,8 milliárd EUR összegben, amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (9,8 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (34 milliárd EUR).

Tevékenységeinek jellegéből adódóan a felszámolás alatt álló ESZAK kamatlábkockázatnak van kitéve. A hitelfelvételből eredő kamatkockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek. A vagyonkezelési műveletek tekintetében az ESZAK-portfólió 4 %-át változó kamatlábú kötvény teszi ki. A mérlegfordulónapon a nem kamatozó kötvények a kötvényportfólió 8 %-át tették ki.

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. Kamatot realizál azonban különböző bankszámlákon tartott egyenlegeken. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett minden egyéb számla esetében a díjazás az egyes bankok által nyújtott különleges feltételek függvénye; változó kamatlábat alkalmaznak, amelyet a piaci ingadozások alapján kiigazítanak.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatlábkülönbözetet alkalmaznak. A számlák többsége esetében a kamatszámítás az EONIA-hoz (egynapos euró indexátlag) kapcsolódik, és e kamatláb bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Néhány egyéb számla esetében a kamatszámítás az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

Pénzbírságok

Átmenetileg beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

A betétek és a bankgaranciák nincsenek kitéve kamatláb-kockázatnak. A betéteken realizált kamat tükrözi a piaci kamatlábakat, és azok lehetséges ingadozását. A BUFI portfólió nem tartalmaz változó kamatlábú kötvényt.

Garanciaalap

A garanciaalapon belüli, változó kamatlábbal kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok e kamatlábak volatilitási hatásainak vannak kitéve, míg a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós érték kamatkockázatnak teszik ki az Uniót. A mérlegfordulónapon a befektetési portfóliónak mintegy 67 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2011: 83 %).

8.5.   HITELKOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik. A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,23 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső korlátját, 2012-ben ténylegesen 0,93 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2012. december 31-én 0,3 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot 1994-ben hozták létre az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönökhöz kapcsolódó nemfizetési kockázat fedezésére. A hitelkockázatnak való kitettség enyhítésére mindenesetre fennáll az a lehetőség, hogy a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláin lévő többlet esetén ezeket a számlákat vegyék igénybe minden olyan esetben, amikor az adós nem tudja teljes egészében visszafizetni az esedékes összegeket. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. Ennek megfelelően a működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

Az ESZAK hitelkockázatnak való kitettségének kezelése a hitelfelvevő kamat- és tőketörlesztési képességének rendszeres elemzésén keresztül történik. A hitelkockázati kitettség kezeléséhez fedezetet, valamint ország-, vállalati és személyes garanciákat is előírnak. Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. A működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. Minden számlán az ezekről a számlákról teljesített napi kifizetések átlagos összegével arányos, minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak (összességében átlagosan 20 millió EUR és 100 millió EUR közöttiek, és több mint 20 számla között oszlanak meg), így biztosítják, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket az általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 1 milliárd EUR és 35 milliárd EUR között ingadoznak, és amelyekről 2012-ben összesen 139,5 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési felhívás útján választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—

A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelkockázati besorolását legalább havonta – vagy szükség esetén ennél gyakrabban – felülvizsgálják. A pénzügyi válsággal összefüggésben 2012 folyamán fokozott nyomon követési intézkedéseket fogadtak el és vezettek be, továbbá naponta áttekintik a kereskedelmi bankok besorolását.

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A besorolási követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső korlátokat pedig évente felülvizsgálják.

Pénzbírságok

Átmenetileg beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt átmenetileg beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az átmenetileg beszedett pénzbírságok (korlátozott felhasználású pénzeszköz) letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként mindhárom hitelminősítő intézetnél legalább A (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelkockázati besorolás és legalább A-1 (S&P vagy ezzel egyenértékű) rövid távú hitelkockázati besorolás szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelbesorolásától függően változik. E korlát kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Átmenetileg beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

Az átmenetileg beszedett pénzbírságokból származó befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal, ami annak kockázata, hogy a partner nem lesz képes esedékességkor a teljes összeget megfizetni. A legnagyobb mértékben Franciaországgal és Németországgal szemben van kitéve e kockázatnak, mivel ezek az országok a portfólió teljes volumenének 53 %-ával, illetve 24 %-ával rendelkeznek.

Bankgaranciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzintézetek által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.9.1. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok átmeneti megfizetésének alternatívájaként. 2012-ben felülvizsgálták az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politikát, és az EU jelenlegi pénzügyi környezetére tekintettel újra meghatározták a hitelminősítési követelményeket és csökkentették a partnerekre vonatkozó százalékos arányokat (az egyes partnerek szavatoló tőkéjével arányosan). Ennek eredményeképpen a Bizottság hitelei továbbra is magas minőségűek. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Garanciaalap

Az Unió és az EBB közötti, a garanciaalap kezeléséről szóló megállapodásnak megfelelően valamennyi bankközi befektetésnek minimum Moody's P-1 hitelkockázati besorolásúnak vagy azzal egyenértékűnek kell lennie. 2012. december 31-ig 242 millió EUR összegben eszközöltek lekötött betéteket ilyen partnerekkel (2011: 300 millió EUR).

8.6.   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) nemfizetés vagy a hitelfelvevő késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet hasonló eljárásról rendelkezik.

A felszámolás alatt álló ESZAK vagyon- és követeléskezelése során a Bizottság a likviditási követelményeket a felelős bizottsági szolgálatokkal folytatott konzultáció eredményeként kapott kifizetési előrejelzések alapján kezeli.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy az év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Ezenfelül az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját forrásokról szóló rendelet) megfelelően egy adott (N) hónap 16. napját követően jóváhagyott költségvetéshez (költségvetés-módosításhoz) kapcsolódó tagállami hozzájárulások csak az N+2. hónapban állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénztári források mindig elegendőek legyenek valamennyi adott hónapban végrehajtandó kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alapnak legalább 100 millió EUR-t kell 12 hónapot nem meghaladó lejáratú, monetáris eszközökből álló portfólióban tartania. 2012. december 31-én e befektetések összege a pénzeszközökkel együtt 250 millió EUR-t tett ki. Ezenfelül előírás, hogy az alap nominális értékének legalább 20 %-át monetáris eszközök, egy évet nem meghaladó hátralévő lejáratú fix kamatozású kötvények és változó kamatozású kötvények alkossák. 2012. december 31-én ez az arány 52 % volt.

9.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

9.1.   KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont más uniós gazdálkodó egységek és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

9.2.   A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és a Bíróság elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, a Bíróság bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában találhatók: HL 187., 1967.8.8., legutóbb 904/2012/EU, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 269., 2012.10.4.) módosítva, valamint HL L 268., 1977.10.20., legutóbb 1293/2004/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 243., 2004.7.15.) módosítva. Továbbá egyéb információk állnak rendelkezésre az Európa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes kölcsönben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapfizetés (havi)	25 351,76	22 963,55 –23 882,09	18 370,84 –20 667,20	19 840,51 –21 126,47	11 681,17 –18 370,84
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52
Eltartott gyermekek	372,61	372,61	372,61	372,61	372,61
Iskola előtti	91,02	91,02	91,02	91,02	91,02
Iskoláztatási, vagy	252,81	252,81	252,81	252,81	252,81
A munkavégzés helyén kívüli képzés	505,39	505,39	505,39	505,39	505,39
Az elnöklő bírák támogatása	n.a.	n.a.	500–810,74	n.a.	n.a.
Reprezentációs költségtérítés	1 418,07	0–911,38	500–607,71	n.a.	n.a.
Éves utazási költségek	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	Igen
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (16)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
a fizetés %-ában (16)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
a kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	n.a.	n.a.
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	50 703,52	45 927,10 –47 764,18	36 741,68 –41 334,40	39 681,02 –42 252,94	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
A költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	25 351,76	22 963,55 –23 882,09	18 370,84 –20 667,20	19 840,51 –21 126,47	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
A költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (17)	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	n.a.
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	opcionális
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Közösségi adó	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %
Speciális illeték a fizetés után	5,5 %	5,5 %	5,5 %	5,5 %	5,5 %
Nyugdíjjárulék	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	11,6 %
Személyek száma év végén	3	8	91	27	109

10.   A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló aláírásának dátumáig nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

11.   A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

11.1.   KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

A.   ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (51)

1.   Intézmények és konzultatív testületek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Tanácsa

2.   Uniós ügynökségek (38)

2.1.   Végrehajtó ügynökségek (6)

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség

Kutatási Végrehajtó Ügynökség

Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

2.2.   Decentralizált ügynökségek (32)

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

Európai GNSS Ügynökség

Európai Vegyianyag-ügynökség

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

Eurojust

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Szakképzésfejlesztési Központ

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Európai Bankhatóság

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (18)

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete – Hivatal (18)

Európai Ügynökség A Külső Határok Operatív Koordinációjának Irányítására

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal

Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja

Európai Rendőrakadémia (CEPOL)

Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai Értékpapír-piaci Hatóság

Európai Képzési Alapítvány

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Uniós Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és formatervezési minták)

3.   Egyéb ellenőrzött intézmények (2)

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

B.   KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK (5)

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet

SESAR közös vállalkozás

FCH közös vállalkozás

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás

IMI közös vállalkozás

C.   TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (4)

Európai Beruházási Alap

Tiszta Égbolt közös vállalkozás

ARTEMIS közös vállalkozás

ENIAC közös vállalkozás

11.2.   NEM KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

Bár az alábbi intézmények vagyonát az Unió kezeli, azok nem teljesítik a konszolidálás feltételeit, így nem szerepelnek az EU beszámolójában.

11.2.1.    Az Európai Fejlesztési Alap (EFA)

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957. évi Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg arra korlátozva, hogy az Unió bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA-t nem az uniós költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen – kormányközi szintű tárgyalások során megállapított – hozzájárulásából finanszírozzák. Az EFA forrásait a Bizottság és az EBB kezeli. Általában minden EFA megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg.

Az EFA-ra saját pénzügyi szabályzata vonatkozik (HL L 78., 2008.3.19., 1. o.), amely előírja saját pénzügyi kimutatásainak az Uniótól elkülönítetten történő bemutatását. Az EFA éves beszámolója és forrásokkal való gazdálkodása az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament külső vizsgálatainak tárgyát képezik. Tájékoztatási céllal alább bemutatásra kerül a 8., 9. és 10. mérlege és eredménykimutatása:

Mérleg – 8., 9. és 10. EFA

millió EUR
	2012.12.31.	2011.12.31.
Befektetett eszközök	438	380
Forgóeszközök	2 094	2 510
Eszközök összesen	2 532	2 890
Rövid lejáratú kötelezettségek	(1 057)	(1 033)
Hosszú lejáratú kötelezettségek	(40)	—
Kötelezettségek összesen	(1 097)	(1 033)
Nettó eszközök	1 435	1 857
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	29 579	26 979
Egyéb tartalékok	2 252	2 252
Előző évekről áthozott gazdasági eredmény	(27 374)	(24 674)
Az év gazdasági eredménye	(3 023)	(2 700)
Nettó eszközök	1 435	1 857

Eredménykimutatás – 8., 9. és 10. EFA

millió EUR
	2012	2011
Működési bevételek	124	99
Működési kiadások	(3 017)	(2 702)
Igazgatási kiadások	(107)	(75)
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VESZTESÉGE	(3 001)	(2 679)
Pénzügyi tevékenységek	(22)	(21)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(3 023)	(2 700)

11.2.2.    A Betegségbiztosítási Rendszer

A betegségbiztosítási rendszer betegbiztosítást nyújt az EU különböző szervei személyzetének. A rendszer forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit a Bizottság kezeli, forrásait az EU nem ellenőrzi. A rendszert a tagoktól (személyzet) és a munkaadóktól (az intézmények/ügynökségek/szervek) érkező hozzájárulások finanszírozzák. A keletkezett többlet a rendszerben marad.

A rendszer négy különálló intézményből áll: az EU intézményeinek és ügynökségeinek személyzetét biztosító fő rendszerből, valamint három kisebb, az Európai Egyetemi Intézet és az Európai Iskolák személyzetét, továbbá az EU-n kívül, például az uniós küldöttségeken dolgozó személyzetet biztosító rendszerből. A rendszer összes eszköze 2012. december 31-én 296 millió EUR-t tett ki (2011: 294 millió EUR).

11.2.3.    A résztvevői garanciaalap

A 7. kutatási keretprogram keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan biztosítja a résztvevői garanciaalap – a 2012-ben kifizetett előfinanszírozás teljes összege 4 milliárd EUR volt (2011: 3,3 milliárd EUR). Ez az alap az Európai Bizottságtól független gazdálkodó egység és nem tartozik e beszámoló konszolidálási körébe.

A résztvevői garanciaalap célja a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram közvetett tevékenységeinek végrehajtása során az Uniónál és a résztvevőknél felmerült pénzügyi kockázatok fedezése; az alap tőkéje és kamatai teljesítési biztosítékot jelentenek. A támogatott közvetett tevékenységek valamennyi résztvevője a tevékenység időtartama alatt az alap tőkéjéhez nyújtott teljes uniós hozzájárulás 5 %-ának megfelelő támogatási hozzájárulás formájában hozzájárul az alap tőkéjéhez. Ilyen értelemben a résztvevők a résztvevői garanciaalap tulajdonosai, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke. A közvetett tevékenység végén a résztvevők teljes mértékben visszakapják az alap tőkéjéhez való hozzájárulásukat, kivéve ha a kedvezményezettek fizetésképtelensége miatt a résztvevői garanciaalapnál veszteség merül fel – ebben az esetben a résztvevők hozzájárulásuk legalább 80 %-át kapják vissza. A résztvevői garanciaalap így az Unió és a résztvevők pénzügyi érdekét egyaránt biztosítja.

2012. december 31-én a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 452 millió EUR-t tettek ki (2011: 1 171 millió EUR). A résztvevői garanciaalap forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit az EBB kezeli, forrásait az EU nem ellenőrzi.

II.   RÉSZ

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK  (19)

TARTALOMJEGYZÉK

1.   Az uniós költségvetés végrehajtásának eredménye és magyarázó megjegyzések

1.1.	Az Unió költségvetési eredménye

1.2.	A költségvetési eredmény összeegyeztetése a gazdasági eredménnyel

1.3.	Kimutatás a költségvetési tervszámok és a tényleges összegek összehasonlításáról

Összevont jelentések a költségvetés végrehajtásáról

2.	Bevételek: Áttekintés a költségvetési bevételek végrehajtásáról

3.   Kiadások:

3.1.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

3.2.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

3.3.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

3.4.	Fennálló kötelezettségvállalások változása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

3.5.	A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

3.6.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása szakpolitikai területek szerinti bontásban

3.7.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

3.8.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

3.9.	Fennálló kötelezettségvállalások változása szakpolitikai területek szerinti bontásban

3.10.

A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása szakpolitikai területek szerinti bontásban

4.   Intézmények és ügynökségek:

4.1.	Áttekintés a költségvetési bevételek végrehajtásáról intézmények szerinti bontásban

4.2.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása intézmények szerinti bontásban

4.3.	Az ügynökségek bevételei: költségvetési előrejelzések, jogosultságok és befolyt összegek

4.4.	Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok ügynökségek szerinti bontásban

4.5.	Költségvetési eredmény az ügynökségekkel együtt

1.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EREDMÉNYE

1.1.   AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

millió EUR
	2012	2011
A pénzügyi év bevétele	139 541	130 000
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(137 738)	(128 043)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(936)	(1 019)
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése	92	457
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	60	97
Költségvetési eredmény  (20)	1 019	1 492

Az uniós költségvetés többletét (1 023 millió EUR) a következő évben az arra az évre esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

1.2.   A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

millió EUR
	2012	2011
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(5 329)	(1 789)
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések	(2 000)	(371)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések	4 582	2 072
Elhatárolt bevételek (nettó)	(38)	(236)
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	(1 933)	3 410
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(2 695)	(936)
Előfinanszírozás nettó hatása	1 210	1 131
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(4 666)	(1 211)
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	4 768	2 000
Céltartalékok változása	7 805	(2 109)
Egyéb	(670)	(378)
Az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	(15)	(91)
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	1 019	1 492

1.3.   KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL

1.3.1.   BEVÉTELEK

millió EUR
	Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés	Tényleges bevétel
1. Saját források	127 512	128 655	128 886
Ebből: vámok	19 171	16 701	16 261
Ebből: héa	14 499	14 546	14 648
Ebből: GNI	93 719	97 284	97 856
3. Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	1 994	2 041
4. Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 312	1 312	1 236
5. Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	60	68	612
6. Uniós megállapodások és programok hozzájárulásai és jóváírásai	50	50	2 928
7. Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	3 648	3 807
8. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	0	0	0
9. Egyéb bevételek	30	30	31
Összesen	129 088	135 758	139 541

1.3.2.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (21)	Kötelezettségvállalások
1. Fenntartható növekedés	67 506	70 842	69 000
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	59 976	62 198	60 817
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 065	2 994	2 892
4. Az EU mint globális szereplő	9 406	9 931	9 753
5. Igazgatás	8 280	9 113	8 822
6. Ellentételezések	0	0	0
Összesen	147 232	155 077	151 284

1.3.3.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (22)	Kötelezettségvállalások
01 Gazdasági és pénzügyek	611	536	535
02 Vállalkozáspolitika	1 148	1 276	1 236
03 Versenypolitika	92	96	94
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	11 581	11 818	11 782
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	58 587	60 877	59 514
06 Mobilitás és közlekedés	1 664	1 754	1 713
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	493	508	496
08 Kutatás	5 930	7 618	7 059
09 Információs társadalom és média	1 678	1 985	1 878
10 Közvetlen kutatás	411	932	494
11 Tengerügyek és halászat	1 033	1 011	1 007
12 Belső piac	101	107	101
13 Regionális politika	42 045	42 662	42 647
14 Adóügy és vámunió	143	147	144
15 Oktatás és kultúra	2 697	3 292	3 088
16 Tájékoztatás	262	271	265
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	687	653	639
18 Belügy	1 264	1 322	1 290
19 Külkapcsolatok	4 817	4 969	4 872
20 Kereskedelem	104	106	104
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 498	1 733	1 719
22 Bővítés	1 088	1 166	1 135
23 Humanitárius segítségnyújtás	900	1 299	1 294
24 A csalás elleni küzdelem	79	79	79
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	194	204	196
26 Igazgatás	1 017	1 200	1 149
27 Költségvetés	69	63	61
28 Ellenőrzés	12	12	12
29 Statisztika	134	144	135
30 Ellátások és járulékos költségek	1 335	1 321	1 318
31 Nyelvi szolgálatok	399	477	435
32 Energiaügy	718	764	731
33 A jog érvényesülése	218	233	222
40 Tartalékalapok	759	461	0
90 Egyéb intézmények	3 464	3 983	3 841
Összesen	147 232	155 077	151 284

1.3.4.   KIADÁSOK A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (23)	Kifizetések
1. Fenntartható növekedés	55 337	63 753	61 585
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	57 034	60 409	59 096
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 484	2 477	2 375
4. Az EU mint globális szereplő	6 955	7 182	7 064
5. Igazgatás	8 278	9 824	8 564
6. Ellentételezések	0	0	0
Összesen	129 088	143 644	138 683

1.3.5.   KIADÁSOK SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (24)	Kifizetések
01 Gazdasági és pénzügyek	511	493	484
02 Vállalkozáspolitika	1 079	1 395	1 271
03 Versenypolitika	92	103	92
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	9 075	11 755	11 699
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	55 880	59 242	57 948
06 Mobilitás és közlekedés	1 079	1 156	1 105
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	393	409	382
08 Kutatás	4 218	6 245	5 307
09 Információs társadalom és média	1 357	1 776	1 501
10 Közvetlen kutatás	404	893	466
11 Tengerügyek és halászat	806	757	745
12 Belső piac	98	112	99
13 Regionális politika	35 538	38 282	38 254
14 Adóügy és vámunió	110	140	130
15 Oktatás és kultúra	2 112	3 059	2 761
16 Tájékoztatás	253	278	256
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	592	652	635
18 Belügy	756	860	835
19 Külkapcsolatok	3 276	3 271	3 233
20 Kereskedelem	102	111	105
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 310	1 475	1 429
22 Bővítés	921	976	943
23 Humanitárius segítségnyújtás	842	1 141	1 128
24 A csalás elleni küzdelem	74	83	71
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	193	219	195
26 Igazgatás	1 001	1 343	1 149
27 Költségvetés	69	73	61
28 Ellenőrzés	12	13	12
29 Statisztika	122	148	128
30 Ellátások és járulékos költségek	1 335	1 321	1 318
31 Nyelvi szolgálatok	399	501	433
32 Energiaügy	1 339	782	723
33 A jog érvényesülése	187	206	190
40 Tartalékalapok	90	0	0
90 Egyéb intézmények	3 464	4 376	3 596
Összesen	129 088	143 644	138 683

Az Európai Parlament elnöke által 2011. december 1-jén aláírt, eredetileg elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 129 088 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 127 512 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

Bevételek:

2012 során hat költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2012. évi költségvetésben a végleges bevételek összesen 135 758 millió EUR-t tettek ki. Ezt az összesen 128 655 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 1 143 millió EUR-val többet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. A kifizetési előirányzatokból eredő magasabb finanszírozása igényt elsősorban a 6/2012. sz. költségvetés-módosításban egyéb bevételek alatt feltüntetett pénzbírságokhoz és késedelmi kamatokhoz kapcsolódó 3 525 millió EUR-s összeg bevonásával fedezték.

Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege megközelítette az előre jelzett összegeket. Ez azzal magyarázható, hogy a 4/2012. sz. költségvetés-módosítás megállapításakor módosított (vagyis a 2012. tavaszi új makrogazdasági előrejelzéseknek megfelelően 1 520 millió EUR-val csökkentett) költségvetési becsléseket a 6/2012. sz. költségvetés-módosításban újra módosították, hogy figyelembe vegyék a beszedés tényleges ütemét. A becsült összegeket így 950 millió EUR-val újra csökkentették.

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euro-árfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

Kiadások:

2012 a hatodik és egyben utolsó előtti éve a jelenlegi 2007–2013 közötti programozási időszaknak. Az összes fontosabb program a normál működési szakaszba ért, és jelentősen emelkedett a beérkező kifizetési igények száma, ami a ciklus végéhez közeledve természetes. A tagállamokban zajló költségvetési konszolidációval általánosságban összevetve a 2012-re megszavazott költségvetés meglehetősen konzervatív volt. A 2011-ből fennmaradt teljesítetlen kifizetési igények jelentős összegével és a visszatérítések iránti növekvő igénnyel együtt mindez nagy nyomást gyakorolt a kifizetési előirányzatokra, amit az év folyamán gondos költségvetési gazdálkodással és végső soron költségvetés-módosítással kellett megoldani.

A kötelezettségvállalások vonatkozásában a jóváhagyott költségvetés és így a meghatározott politikai célok teljes mértékben megvalósultak (99,6 %). A tárgyév folyamán költségvetés-módosítást igénylő legjelentősebb kiigazítások egyrészt az ITER-re vonatkoztak (650 millió EUR-s emelés) a finanszírozásával kapcsolatos 2011. decemberi megállapodásnak megfelelően, másrészt az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 688 millió EUR-s igénybevételére, amely az alap jellegét tekintve előre nem jelezhető kiadás. A 6/2012. sz. költségvetés-módosításban 142 millió EUR-val csökkentették a kötelezettségvállalási előirányzatokat, és a fel nem használt összegeket visszahelyezték a mozgástérbe, különösen a nemzetközi halászati megállapodások tartalékalapjával, valamint az állatbetegségek felszámolására irányuló és monitoringprogramokkal kapcsolatban.

Az év végén a kifizetési előirányzatok átfogó szintjét a 6/2012. sz. költségvetés-módosítással 6 milliárd EUR-ral emelték, 4,8 %-kal növelve az eredeti költségvetést. A kifizetési előirányzatok hiánya szinte az összes fejezetet érintette, különösen az 1b. alfejezetet (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért). Arra is emlékeztetni kell, hogy az elfogadott 6 milliárd EUR-s összeg 3 milliárd EUR-val alacsonyabb a Bizottság által kért összegnél. Végül az év végén fennálló kifizetési igények összege 16,2 milliárd EUR-t tett ki a kohéziós politika jelenlegi (2007–2013 közötti) programozási időszakára vonatkozóan, és további 1,1 milliárd EUR-t a 2000–2006-os programok lezárásához kapcsolódóan. Ezeket az összegeket 2013-ban kell kifizetni. A kötelezettségvállalási előirányzatokhoz hasonlóan az Európai Unió Szolidaritási Alapjának költségvetési tételén lévő kifizetési előirányzatokat az év folyamán 688 millió EUR-val megemelték. A megszavazott kifizetési előirányzatokból fel nem használt összeg 1 102 millió EUR volt (2011: 1 582 millió EUR); a 2013-ra való áthozatalt követően összesen 166 millió EUR (2011: 562 millió EUR) összegű előirányzat szűnik meg.

A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, a kiigazítások indokolását és hatásukat a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2012. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész külön sorra véve a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteit.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL

1.   ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

A költségvetési beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 298., 2012.10.26.) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint az e költségvetési rendeletre alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés, az uniós pénzügypolitika fő eszköze az a jogi aktus, amelynek révén az Unió bevételei és kiadásai minden évben engedélyezésre kerülnek.

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását a Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált előirányzatokat és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok főként a többéves műveletek fedezésére szolgálnak. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban felmerült jogi kötelezettségekből eredő összes költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

Az előirányzatok eredete

Az előirányzatok fő forrása az Unió adott évi költségvetése. Mindazonáltal léteznek más típusú előirányzatok is, amelyek a költségvetési rendelet rendelkezéseiből erednek. Ezek az előző pénzügyi évekből vagy külső forrásból származnak:

—	Az adott évre elfogadott eredeti költségvetési előirányzatok kiegészíthetők a költségvetési tételek közötti átcsoportosítással, valamint költségvetés-módosításokkal.

—

Az előző évről áthozott vagy újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok ugyancsak kiegészítik az adott évi költségvetést. Ezek i. nem differenciált kifizetési előirányzatok, amelyek automatikusan átvihetők, de kizárólag a következő pénzügyi évre; ii. intézményi határozattal átvitt előirányzatok a következő két eset egyikében: ha az előkészítő szakasz befejeződött, vagy ha a jogalapot megteremtő jogi aktust későn fogadták el. A kötelezettségvállalás visszavonásának eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: itt a strukturális alapokra vonatkozó, visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról van szó. Az újbóli rendelkezésre bocsátásra csak kivételes esetben kerülhet sor, a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy ha az elengedhetetlenül szükséges a program befejezéséhez.

—

Címzett bevétel, amely a következőkből áll: i. visszatérítések, ahol az összegeket azon költségvetési tételekhez rendelik, amelyekhez az eredeti kiadások kapcsolódnak és amelyek korlátozás nélkül átvihetők, ii. EFTA-előirányzatok: Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás előírja tagjainak az uniós költségvetés egyes tevékenységeihez való pénzügyi hozzájárulást. Az érintett költségvetési tételeket és az előirányzott összegeket az uniós költségvetés III. mellékletében teszik közzé. Az EFTA-hozzájárulások növelik az érintett tételeket. A fel nem használt előirányzatokat év végén megszüntetik és visszatérítik az EGT-országoknak; iii. Olyan harmadik féltől/más országoktól származó bevételek, amelyek uniós tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulást magukban foglaló megállapodásokat kötöttek az EU-val. A kapott összegek harmadik féltől származó bevételnek minősülnek, az érintett költségvetési tételhez rendelik őket (gyakran a kutatás területén), és korlátozás nélkül átvihetők; iv. Harmadik félnek végzett munka: Kutatási tevékenységeik részeként az Unió kutatóközpontjai külső szervezeteknek is dolgozhatnak. Akárcsak a harmadik féltől származó bevételek, a harmadik félnek végzett munka is meghatározott költségvetési tételhez rendelt, és korlátozás nélkül átvihető. és v. az előlegek visszafizetésének eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: Ezek olyan uniós források, amelyeket a kedvezményezettek visszafizettek és korlátozás nélkül átvihetők.

A rendelkezésre álló előirányzatok összetétele

—	Eredeti költségvetés = az N-1. év decemberében megszavazott előirányzatok;

—

;

—

.

1.1.   AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap esetében azon kifizetések kerülnek figyelembevételre, amelyeket a tagállamok az N-1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően megfelelőségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az EGT-hez tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK Euratom rendelet 15. cikkének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott évben befolyt összes bevétel;

—	és az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euro-árfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege;

—	az év során realizált árfolyamnyereségek és -veszteségek egyenlege.

Az Európai Unió költségvetésének eredményét a következő évben az abban a pénzügyi évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről átvitt összegek és a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az újrafelhasználható kifizetési előirányzatokat és az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe az adott év eredményének kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában. Magában foglalja továbbá a következő évre átvitt címzett bevételi előirányzatok 2011-hez viszonyított csökkenését.

1.2.   A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNNYEL

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendeletnek megfelelően – a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkettő ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdasági illetékekre, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak.

Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (az 1150/2000/EK rendelet 15. cikkének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása az elhatárolási számlákon tett év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési számlákra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

2.   KÖLTSÉGVETÉS-VÉGREHAJTÁSI JELENTÉSEK: BEVÉTELEK

A költségvetés-végrehajtási jelentések e magyarázó megjegyzéseket követően szerepelnek.

A bevétel legnagyobb része a saját forrásokból származik. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikke rögzíti, amely szerint: „Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni.” A költségvetési kiadások túlnyomó részét saját forrásokból finanszírozzák. Az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán csekély részét képezik.

A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

(1)

Tradicionális saját források, amelyek importvámokból és cukorilletékből állnak. E saját forrásokat a tagállamok vetik ki a gazdasági szereplőkre és szedik be az EU nevében. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. Az importvámok a harmadik országokból származó termékeket terhelik, a közös vámtarifának megfelelően. A cukorilletéket a cukortermelők fizetik a cukor export-visszatérítésének finanszírozására. A tradicionális saját források általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–13 %-át teszik ki.

(2)

A hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, harmonizált héa-alapjára kell vetíteni. A harmonizált alapra valamennyi tagállam esetében azonos kulcs kerül kivetésre. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. A héaalapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 12 %-át teszi ki.

(3)

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetési bevétel és kiadás kiegyensúlyozására használják, vagyis a költségvetés azon részének finanszírozására, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre. A GNI-alapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel ± 75 %-át teszi ki.

A saját források felosztása az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (2007. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. A 2007. évi sajátforrás-határozat 2009. március 1-jén lépett hatályba, azonban már 2007. január 1-jétől alkalmazandó. Ebből következően a visszamenőleges hatásokat figyelembe vették a 2009-es költségvetési évben.

2.1.   TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

Tradicionális saját források: A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni.

—	Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített rendes számlán: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elkülönített számlán: valamennyi még be nem szedett, és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget; ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

Az elkülönített számláról a tagállamok negyedéves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

—	a megelőző negyedév során beszedésre kerülő egyenleg,

—	az adott negyedév során megállapított követelések,

—	az alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések) az adott negyedév során,

—	leírt összegek (amelyeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehet rendelkezésre bocsátani),

—	az adott negyedév során beszedett összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a követelés megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni az elkülönített számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy erre kinevezett szervezeténél vezetett számláján. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza. A saját forrásokra vonatkozó függő követeléseket beszedésük valószínűségének alapján kiigazítják.

2.2.   HÉA- ÉS GNI-ALAPÚ SAJÁT FORRÁSOK

A héaalapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – 2007. évi sajátforrás-határozat 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának szabályainak megfelelően meghatározott – harmonizált héaalapra történő alkalmazásából erednek. Az egységes kulcsot 0,30 %-on rögzítették, kivéve a 2007–2013 közötti időszakban, amikor a lehívási kulcs Ausztria esetében 0,225 %, Németország esetében 0,15 %, valamint Hollandia és Svédország esetében 0,10 %. A héaalap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a.

A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt tradicionális saját források, héaalapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére. A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, héa- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezen előrejelzéseket a későbbiekben felülvizsgálják; az adatokat az adott év során költségvetés-módosítások révén aktualizálják.

A héa- és GNI-alapok tényleges adatai az adott pénzügyi évet követő év során állnak rendelkezésre. A Bizottság kiszámítja a tagállamok által a tényleges alapok alapján fizetendő és a (felülvizsgált) előrejelzés alapján ténylegesen fizetett összegek közötti különbözetet. E héa- és GNI-egyenlegeket, akár pozitívak, akár negatívak, a Bizottság az adott pénzügyi évet követő év december első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. A korábban számított egyenlegeket kiigazítják, a különbözetet pedig az előző pénzügyi év héa- és GNI-egyenlegeivel egyidőben hívják le.

A héabevallások és GNI-adatok ellenőrzése során a Bizottság jelezheti fenntartásait a tagállamok felé bizonyos pontokat illetően, amelyek következményekkel járhatnak a tagállamok saját forrásokhoz nyújtott hozzájárulásaira. E pontok például az elfogadható adatok hiányából vagy a megfelelő módszertan kidolgozásának szükségességéből eredhetnek. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

2.3.   BRIT KORREKCIÓ

Ez a mechanizmus az Egyesült Királyság által fizetendő saját forrásokat csökkenti az úgynevezett „költségvetési egyensúlyhiány” arányában, és ennek megfelelően növeli a többi tagállam által fizetendő saját források összegét. A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, és az ebből eredő 1985. május 7-i saját forrás-határozattal vezették be. E mechanizmus célja az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának csökkentése volt, uniós fizetési kötelezettségeinek mérséklése révén. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák ezt a korrekciót.

2.4.   BRUTTÓ CSÖKKENTÉS

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén megállapították, hogy Hollandia és Svédország a 2007–2013-as időszakban az éves GNI-alapú források bruttó csökkentésében részesül. Ez a kompenzációs mechanizmus előírja, hogy Hollandia GNI-hozzájárulása évente bruttó 605 millió EUR-val, Svédország GNI-hozzájárulása pedig évente bruttó 150 millió EUR-val csökken, 2004-es árakon.

3.   KÖLTSÉGVETÉS-VÉGREHAJTÁSI JELENTÉSEK: KIADÁSOK

A költségvetés-végrehajtási jelentések e magyarázó megjegyzések után találhatóak.

3.1.   Pénzügyi keret 2007–2013

millió EUR
	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
1. Fenntartható növekedés	53 979	57 653	61 696	63 555	63 974	67 614	70 147
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	55 143	59 193	56 333	59 955	59 888	60 810	61 289
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 273	1 362	1 518	1 693	1 889	2 105	2 376
4. Az EU mint globális szereplő	6 578	7 002	7 440	7 893	8 430	8 997	9 595
5. Igazgatás	7 039	7 380	7 525	7 882	8 091	8 523	9 095
6. Ellentételezések	445	207	210	0	0	0	0
Kötelezettségvállalási előirányzatok:	124 457	132 797	134 722	140 978	142 272	148 049	152 502
Kifizetési előirányzatok összesen:	122 190	129 681	120 445	134 289	133 700	141 360	143 911

Ez a szakasz az uniós kiadások fő kategóriáit írja le, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban. A 2012-es pénzügyi év volt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret hatodik éve. A 2012. évi kötelezettségvállalási előirányzatok összesített felső korlátja 148 049 millió EUR, ami a GNI 1,13 %-ának felel meg. A megfelelő kifizetési előirányzatok összesített felső korlátja 141 360 millió EUR, azaz a GNI 1,08 %-a. A fenti táblázat a pénzügyi keretet tartalmazza folyó árakon.

1. fejezet –   Fenntartható növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

—	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, oktatásra és képzésre, a transzeurópai hálózatokra, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

—	1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és területek konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő területeken kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet –   A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a vidékfejlesztést és környezetvédelmet – különösen a Natura 2000 hálózatot – foglalja magában. A közös mezőgazdasági politikára elkülönített összeg az Európai Tanács 2002. októberi ülésén elfogadott megállapodást tükrözi.

3. fejezet –   Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Az új 3. fejezet (Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre kibővült – így a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültpolitika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. Két elemre bontható:

—	3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

—	3b. Uniós polgárság

4. fejezet –   Az EU mint globális szereplő

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, az előcsatlakozási eszközöket is ideértve. Jóllehet a Bizottság javasolta az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi keretbe történő bevonását, az Európai Tanács és az Európai Parlament a költségvetésen kívül tartás mellett döntött.

5. fejezet –   Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottság kivételével az intézmények esetében ezek a költségek teszik ki kiadásaik egészét, az ügynökségeknek és egyéb szerveknek azonban igazgatási és operatív kiadásaik egyaránt vannak.

6. fejezet –   Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet kompenzációt irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

3.2.   Szakpolitikai területek

A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési címek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.

A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Az egyes szakpolitikák általában egy főigazgatóságnak felelnek meg, és átlagosan mintegy 6-7 egyedi tevékenységet ölelnek fel. A szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. Az operatív költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.

4.   INTÉZMÉNYEK ÉS ÜGYNÖKSÉGEK

A költségvetés-végrehajtási jelentések e magyarázó megjegyzések után találhatóak.

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre. Az ügynökségeknek nincsen az uniós költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (212 millió EUR, 2011: 202 millió EUR) és az EFA-tól is kap forrásokat (53 millió EUR, 2011: 50 millió EUR). Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.

Annak érdekében, hogy az ügynökségek minden lényeges költségvetési információját bemutassák, az összevont éves beszámolók költségvetési része különálló jelentéseket tartalmaz a konszolidálásba hagyományosan bevont ügynökségek egyedi költségvetéseinek végrehajtásáról.

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL  (25)

2.   ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Cím	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
	Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyév	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen
1. Saját források	127 512	128 655	128 902	29	128 931	128 883	2	128 886	100,18 %	45
3. Többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése	0	1 994	1 939	102	2 041	1 939	102	2 041	102,34 %	0
4. Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 312	1 312	1 235	6	1 241	1 230	6	1 236	94,15 %	5
5. Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	60	68	619	22	641	594	18	612	896,16 %	29
6. Uniós megállapodások és programok hozzájárulásai és jóváírásai	50	50	3 163	291	3 453	2 776	152	2 928	5 856,15 %	525
7. Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	3 648	1 821	12 761	14 582	13	3 795	3 807	104,37 %	10 775
8. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	0	0	63	159	222	0	0	0		222
9. Egyéb bevételek	30	30	29	10	39	26	5	31	101,61 %	9
Összesen	129 088	135 758	137 771	13 379	151 150	135 460	4 080	139 541	102,79 %	11 610

Az 1. cím:   Saját források részletezése

Alcím	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
	Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyév	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen
11. Cukorilleték	123	123	193	0	193	193	0	193	156,04 %	0
12. Vámok	19 171	16 701	16 277	29	16 306	16 258	2	16 261	97,37 %	45
13. Hozzáadottérték-adó	14 499	14 546	14 648	0	14 648	14 648	0	14 648	100,70 %	0
14. GNI	93 719	97 284	97 856	0	97 856	97 856	0	97 856	100,59 %	0
15. Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója	0	0	74.	0	74.	74.	0	74.		0
16. Az éves GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése Hollandia és Svédország esetében	0	0	2	0	2	2	0	2		0
Összesen	127 512	128 655	128 902	29	128 931	128 883	2	128 886	100,18 %	45

A 3. cím:   Többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése

Alcím	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
	Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyév	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen
30. Az előző pénzügyi évről rendelkezésre álló többlet	0	1 497	1 497	0	1 497	1 497	0	1 497	100,00 %	0
31. Héaegyenlegek	0	218	223	23	246	223	23	246	112,94 %	0
32. GNI-egyenlegek	0	280	204	80	284	204	80	284	101,42 %	0
34. Kiigazítás a bel- és igazságügyi politikából való kimaradás miatt	0	0	(3)	0	(3)	(3)	0	(3)		0
35. Brit korrekció – kiigazítások	0	0	3	0	3	3	0	3		0
36. Brit korrekció – időközi számítás	0	0	15	0	15	15	0	15		0
Összesen	0	1 994	1 939	102	2 041	1 939	102	2 041	102,34 %	0

3.1.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezetei	Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
	1	2	3	4			7	8	9	10
1. Fenntartható növekedés	67 506	636	36	2 664	2 700	70 842	55 337	5 137	187	3 092	3 279	63 753
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	59 976	(126)	23	2 325	2 348	62 198	57 034	982	78	2 315	2 393	60 409
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 065	688	41	199	240	2 994	1 484	729	47	216	263	2 477
4. Az EU mint globális szereplő	9 406	2.	178	349	527	9 931	6 955	(178)	52	354	405	7 182
5. Igazgatás	8 280	0	22	811	833	9 113	8 278	0	711	835	1 546	9 824
6. Ellentételezések
Összesen	147 232	1 196	300	6 348	6 649	155 077	129 088	6 670	1 074	6 812	7 886	143 644

3.2.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezetei	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételek ből	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év költségvetési előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8			11	12	13
1. Fenntartható növekedés	70 842	67 653	36	1 311	69 000	97,40 %	1 354	28	1 381	1,95 %	461	0	0	461	0,65 %
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	62 198	59 825	23	969	60 817	97,78 %	1 356	2	1 357	2,18 %	24	0	0	24	0,04 %
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 994	2 741	41	110	2 892	96,62 %	89	0	89	2,96 %	13	0	0	13	0,42 %
4. Az EU mint globális szereplő	9 931	9 364	178	211	9 753	98,21 %	138	2	140	1,41 %	38	0	0	38	0,38 %
5. Igazgatás	9 113	8 184	22	617	8 822	96,81 %	195	0	195	2,14 %	96	0	0	96	1,05 %
6. Ellentételezések
Összesen	155 077	147 766	300	3 218	151 284	97,55 %	3 131	31	3 162	2,04 %	631	0	0	631	0,41 %

3.3.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezetei	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevétel	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8	9			12	13	14
1. Fenntartható növekedés	63 753	60 288	168	1 129	61 585	96,60 %	128	26	1 963	2 117	3,32 %	32	19	0	51	0,08 %
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	60 409	57 960	72	1 064	59 096	97,83 %	32	4	1 251	1 287	2,13 %	20	5	0	26	0,04 %
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 477	2 192	46	136	2 375	95,86 %	8	1	80	88	3,57 %	13	1	0	14	0,57 %
4. Az EU mint globális szereplő	7 182	6 741	31	291	7 064	98,35 %	26	4	63	92	1,28 %	6	20	0	26	0,37 %
5. Igazgatás	9 824	7 475	628	461	8 564	87,18 %	706	1	373	1 081	11,01 %	95	83	0	178	1,81 %
6. Ellentételezések
Összesen	143 644	134 656	946	3 081	138 683	96,55 %	900	36	3 730	4 666	3,25 %	166	128	0	295	0,21 %

3.4.   FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezetei	Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai
	Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen
1. Fenntartható növekedés	159 707	(850)	(54 901)	103 957	69 000	(6 684)	(1)	62 314	166 271
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	25 302	(137)	(12 983)	12 182	60 817	(46 113)	0	14 703	26 886
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 130	(332)	(547)	1 251	2 892	(1 827)	0	1 065	2 316
4. Az EU mint globális szereplő	19 567	(827)	(4 870)	13 870	9 753	(2 193)	(1)	7 558	21 429
5. Igazgatás	737	(90)	(628)	19	8 822	(7 936)	4	890	909
6. Ellentételezések
Összesen	207 443	(2 234)	(73 930)	131 279	151 284	(64 754)	1	86 531	217 810

3.5.   A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezetei	2006 előtt	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	Összesen
1. Fenntartható növekedés	1 222	6 765	499	2 978	11 444	30 896	50 154	62 314	166 271
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	66	739	66	144	286	1 893	8 987	14 703	26 886
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	14	5	28	86	241	314	562	1 065	2 316
4. Az EU mint globális szereplő	672	650	710	1 291	2 199	3 464	4 884	7 558	21 429
5. Igazgatás	0	0	0	0	0	0	19	890	909
Összesen	1 975	8 159	1 304	4 498	14 171	36 568	64 606	86 531	217 810

3.6.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület	Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
	1	2	3	4			7	8	9	10
01 Gazdasági és pénzügyek	611	(94)	0	19	19	536	511	(42)	7	17	24	493
02 Vállalkozáspolitika	1 148	(4)	0	132	132	1 276	1 079	121	21	174	195	1 395
03 Versenypolitika	92	(1)	0	5	5	96	92	(1)	7	5	12	103
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	11 581	191	34	12	46	11 818	9 075	2 601	66	12	78	11 755
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	58 587	(22)	0	2 311	2 311	60 877	55 880	989	70	2 303	2 373	59 242
06 Mobilitás és közlekedés	1 664	(1)	0	91	91	1 754	1 079	(40)	6	110	116	1 156
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	493	(1)	0	17	17	508	393	(20)	18	17	35	409
08 Kutatás	5 930	643	0	1 045	1 045	7 618	4 218	632	30	1 366	1 396	6 245
09 Információs társadalom és média	1 678	(2)	0	309	309	1 985	1 357	33	13	373	387	1 776
10 Közvetlen kutatás	411	0	0	521	521	932	404	1	44	444	488	893
11 Tengerügyek és halászat	1 033	(48)	23	3	26	1 011	806	(56)	4	3	7	757
12 Belső piac	101	(2)	0	7	7	107	98	1	7	7	13	112
13 Regionális politika	42 045	569	40	8	48	42 662	35 538	2 686	49	8	57	38 282
14 Adóügy és vámunió	143	(1)	0	5	5	147	110	18	7	5	12	140
15 Oktatás és kultúra	2 697	(8)	0	602	603	3 292	2 112	280	16	651	667	3 059
16 Tájékoztatás	262	1	0	8	8	271	253	3	14	8	22	278
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	687	(68)	0	34	34	653	592	16	12	33	45	652
18 Belügy	1 264	(1)	3	56	59	1 322	756	29	7	68	75	860
19 Külkapcsolatok	4 817	(51)	44	158	202	4 969	3 276	(188)	17	166	183	3 271
20 Kereskedelem	104	(1)	0	3	3	106	102	0	6	3	9	111
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 498	(2)	127	110	237	1 733	1 310	21	33	111	144	1 475
22 Bővítés	1 088	3	8	68	75	1 166	921	(1)	4	51	55	976
23 Humanitárius segítségnyújtás	900	378	0	21	21	1 299	842	259	7	34	40	1 141
24 A csalás elleni küzdelem	79	0	0	0	0	79	74	2	7	0	7	83
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	194	(1)	0	11	11	204	193	(1)	16	11	27	219
26 Igazgatás	1 017	62	0	120	120	1 200	1 001	74	146	122	268	1 343
27 Költségvetés	69	(12)	0	7	7	63	69	(12)	9	7	16	73
28 Ellenőrzés	12	0	0	1	1	12	12	0	1	1	1	13
29 Statisztika	134	(6)	0	16	16	144	122	(1)	6	22	27	148
30 Ellátások és járulékos költségek	1 335	(14)	0	0	0	1 321	1 335	(14)	0	0	0	1 321
31 Nyelvi szolgálatok	399	(9)	0	87	87	477	399	(9)	24	87	111	501
32 Energiaügy	718	(1)	0	47	47	764	1 339	(622)	6	60	66	782
33 A jog érvényesülése	218	0	0	15	15	233	187	2	3	14	17	206
40 Tartalékalapok	759	(298)	0	0	0	461	90	(90)	0	0	0	0
90 Egyéb intézmények	3 464	0	22	498	519	3 983	3 464	0	393	519	912	4 376
Összesen	147 232	1 196	300	6 348	6 649	155 077	129 088	6 670	1 074	6 812	7 886	143 644

3.7.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8			11	12	13
01 Gazdasági és pénzügyek	536	517	0	18	535	99,66 %	2	0	2	0,33 %	0	0	0	0	0,01 %
02 Vállalkozáspolitika	1 276	1 144	0	92	1 236	96,84 %	40	0	40	3,13 %	0	0	0	0	0,03 %
03 Versenypolitika	96	91	0	3	94	97,42 %	2	0	2	2,43 %	0	0	0	0	0,15 %
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	11 818	11 742	34	7	11 782	99,70 %	6	24	30	0,25 %	6	0	0	6	0,05 %
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	60 877	58 550	0	964	59 514	97,76 %	1 347	2	1 349	2,22 %	13	0	0	13	0,02 %
06 Mobilitás és közlekedés	1 754	1 651	0	61	1 713	97,65 %	29	0	29	1,67 %	12	0	0	12	0,68 %
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	508	486	0	10	496	97,58 %	7	0	7	1,47 %	5	0	0	5	0,95 %
08 Kutatás	7 618	6 573	0	486	7 059	92,66 %	559	0	559	7,34 %	0	0	0	0	0,00 %
09 Információs társadalom és média	1 985	1 675	0	203	1 878	94,60 %	106	0	107	5,37 %	1	0	0	1	0,03 %
10 Közvetlen kutatás	932	411	0	83	494	53,04 %	438	0	438	46,95 %	0	0	0	0	0,01 %
11 Tengerügyek és halászat	1 011	982	23	1	1 007	99,60 %	1	0	1	0,12 %	3	0	0	3	0,28 %
12 Belső piac	107	99	0	2	101	94,46 %	5	0	5	4,72 %	1	0	0	1	0,82 %
13 Regionális politika	42 662	42 601	40	6	42 647	99,96 %	2	3	5	0,01 %	10	0	0	10	0,02 %
14 Adóügy és vámunió	147	142	0	2	144	97,76 %	3	0	3	2,20 %	0	0	0	0	0,04 %
15 Oktatás és kultúra	3 292	2 689	0	399	3 088	93,79 %	204	0	204	6,19 %	1	0	0	1	0,02 %
16 Tájékoztatás	271	262	0	4	265	97,92 %	4	0	4	1,60 %	1	0	0	1	0,48 %
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	653	616	0	24	639	97,96 %	10	0	10	1,53 %	3	0	0	3	0,51 %
18 Belügy	1 322	1 253	3	35	1 290	97,57 %	21	0	21	1,62 %	11	0	0	11	0,80 %
19 Külkapcsolatok	4 969	4 765	44	63	4 872	98,06 %	95	0	95	1,91 %	1	0	0	1	0,02 %
20 Kereskedelem	106	103	0	2	104	98,26 %	1	0	2	1,58 %	0	0	0	0	0,16 %
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 733	1 494	127	99	1 719	99,19 %	12	2	14	0,78 %	0	0	0	0	0,03 %
22 Bővítés	1 166	1 090	8	37	1 135	97,38 %	30	0	30	2,61 %	0	0	0	0	0,01 %
23 Humanitárius segítségnyújtás	1 299	1 277	0	17	1 294	99,61 %	4	0	4	0,34 %	1	0	0	1	0,05 %
24 A csalás elleni küzdelem	79	79	0	0	79	99,81 %	0	0	0	0,03 %	0	0	0	0	0,16 %
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	204	191	0	5	196	96,51 %	5	0	5	2,51 %	2	0	0	2	0,98 %
26 Igazgatás	1 200	1 078	0	71	1 149	95,78 %	50	0	50	4,15 %	1	0	0	1	0,08 %
27 Költségvetés	63	56	0	4	61	95,47 %	3	0	3	4,42 %	0	0	0	0	0,11 %
28 Ellenőrzés	12	11	0	0	12	96,23 %	0	0	0	3,04 %	0	0	0	0	0,73 %
29 Statisztika	144	124	0	11	135	93,94 %	5	0	5	3,38 %	4	0	0	4	2,68 %
30 Ellátások és járulékos költségek	1 321	1 318	0	0	1 318	99,79 %	0	0	0	0,00 %	3	0	0	3	0,21 %
31 Nyelvi szolgálatok	477	390	0	45	435	91,20 %	42	0	42	8,78 %	0	0	0	0	0,03 %
32 Energiaügy	764	716	0	16	731	95,67 %	32	0	32	4,15 %	1	0	0	1	0,17 %
33 A jog érvényesülése	233	216	0	6	222	95,30 %	10	0	10	4,12 %	1	0	0	1	0,58 %
40 Tartalékalapok	461	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0,00 %	461	0	0	461	100,00 %
90 Egyéb intézmények	3 983	3 376	22	444	3 841	96,43 %	54	0	54	1,36 %	88	0	0	88	2,21 %
Összesen	155 077	147 766	300	3 218	151 284	97,55 %	3 131	31	3 162	2,04 %	631	0	0	631	0,41 %

3.8.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevétel	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8	9			12	13	14
01 Gazdasági és pénzügyek	493	463	6	15	484	98,13 %	6	0	2	8	1,64 %	0	1	0	1	0,23 %
02 Vállalkozáspolitika	1 395	1 180	19	72	1 271	91,12 %	19	0	103	121	8,70 %	1	2	0	3	0,18 %
03 Versenypolitika	103	83	6	2	92	89,72 %	7	0	3	10	9,78 %	0	0	0	1	0,50 %
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	11 755	11 629	63	7	11 699	99,53 %	13	24	5	43	0,36 %	9	4	0	13	0,11 %
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	59 242	56 829	66	1 053	57 948	97,82 %	23	4	1 250	1 276	2,15 %	13	4	0	18	0,03 %
06 Mobilitás és közlekedés	1 156	1 031	5	69	1 105	95,57 %	6	0	41	47	4,03 %	3	1	0	5	0,40 %
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	409	355	17	10	382	93,39 %	17	1	6	24	5,89 %	1	2	0	3	0,72 %
08 Kutatás	6 245	4 827	25	455	5 307	84,97 %	23	0	911	934	14,95 %	0	5	0	5	0,08 %
09 Információs társadalom és média	1 776	1 375	12	114	1 501	84,54 %	14	0	259	273	15,36 %	1	1	0	2	0,10 %
10 Közvetlen kutatás	893	357	40	69	466	52,13 %	48	0	375	423	47,35 %	0	5	0	5	0,52 %
11 Tengerügyek és halászat	757	742	2	1	745	98,45 %	3	0	1	5	0,64 %	5	2	0	7	0,91 %
12 Belső piac	112	92	6	2	99	88,71 %	5	0	5	11	9,47 %	1	1	0	2	1,82 %
13 Regionális politika	38 282	38 200	48	6	38 254	99,93 %	12	0	2	14	0,04 %	12	1	0	14	0,04 %
14 Adóügy és vámunió	140	121	7	2	130	92,66 %	7	0	3	10	7,04 %	0	0	0	0	0,30 %
15 Oktatás és kultúra	3 059	2 379	14	368	2 761	90,23 %	13	0	284	296	9,69 %	1	2	0	2	0,08 %
16 Tájékoztatás	278	240	13	3	256	92,16 %	14	0	5	19	6,84 %	1	1	0	3	1,00 %
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	652	596	11	28	635	97,34 %	11	0	5	16	2,48 %	0	1	0	1	0,18 %
18 Belügy	860	769	6	61	835	97,15 %	4	1	7	12	1,44 %	11	2	0	12	1,41 %
19 Külkapcsolatok	3 271	3 073	10	150	3 233	98,83 %	13	0	16	30	0,90 %	2	7	0	9	0,27 %
20 Kereskedelem	111	98	6	1	105	94,79 %	4	0	2	5	4,86 %	0	0	0	0	0,34 %
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 475	1 319	19	90	1 429	96,87 %	10	0	21	31	2,11 %	1	14	0	15	1,03 %
22 Bővítés	976	914	3	27	943	96,68 %	3	3	25	31	3,21 %	0	1	0	1	0,12 %
23 Humanitárius segítségnyújtás	1 141	1 093	6	29	1 128	98,84 %	7	0	5	12	1,01 %	1	0	0	2	0,15 %
24 A csalás elleni küzdelem	83	66	5	0	71	85,23 %	8	2	0	10	11,95 %	0	2	0	2	2,82 %
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	219	176	14	5	195	88,73 %	15	1	6	21	9,62 %	1	2	0	4	1,64 %
26 Igazgatás	1 343	963	136	51	1 149	85,59 %	111	0	72	183	13,60 %	1	10	0	11	0,81 %
27 Költségvetés	73	49	9	3	61	83,74 %	7	0	4	11	15,45 %	0	1	0	1	0,80 %
28 Ellenőrzés	13	11	1	0	12	91,60 %	0	0	0	1	7,06 %	0	0	0	0	1,34 %
29 Statisztika	148	115	5	8	128	86,27 %	5	0	13	19	12,64 %	1	1	0	2	1,08 %
30 Ellátások és járulékos költségek	1 321	1 318	0	0	1 318	99,79 %	0	0	0	0	0,00 %	3	0	0	3	0,21 %
31 Nyelvi szolgálatok	501	370	22	41	433	86,56 %	20	0	46	66	13,17 %	0	1	0	1	0,27 %
32 Energiaügy	782	706	5	12	723	92,51 %	6	0	48	53	6,82 %	4	1	0	5	0,66 %
33 A jog érvényesülése	206	183	1	6	190	92,16 %	4	1	8	13	6,13 %	2	2	0	4	1,71 %
40 Tartalékalapok	0	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
90 Egyéb intézmények	4 376	2 934	340	322	3 596	82,19 %	442	0	197	638	14,59 %	88	53	0	141	3,22 %
Összesen	143 644	134 656	946	3 081	138 683	96,55 %	900	36	3 730	4 666	3,25 %	166	128	0	295	0,21 %

3.9.   FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület	Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen
	Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Az át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások
01 Gazdasági és pénzügyek	582	(9)	(143)	429	535	(341)	0	194	623
02 Vállalkozáspolitika	2 155	(31)	(850)	1 274	1 236	(421)	0	814	2 088
03 Versenypolitika	7	0	(6)	0	94	(86)	0	8	8
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	29 625	(40)	(11 226)	18 359	11 782	(473)	0	11 309	29 668
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	22 357	(76)	(11 972)	10 308	59 514	(45 975)	0	13 539	23 847
06 Mobilitás és közlekedés	2 809	(100)	(879)	1 830	1 713	(226)	0	1 487	3 317
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	898	(11)	(243)	645	496	(138)	0	358	1 003
08 Kutatás	9 200	(170)	(2 983)	6 047	7 059	(2 324)	0	4 734	10 781
09 Információs társadalom és média	2 269	(51)	(782)	1 436	1 878	(720)	0	1 158	2 594
10 Közvetlen kutatás	184	(13)	(114)	57	494	(352)	0	142	199
11 Tengerügyek és halászat	2 062	(33)	(538)	1 490	1 007	(207)	0	800	2 290
12 Belső piac	22	(2)	(16)	4	101	(83)	0	18	21
13 Regionális politika	108 413	(498)	(36 781)	71 133	42 647	(1 473)	(1)	41 174	112 307
14 Adóügy és vámunió	92	(13)	(55)	24	144	(75)	0	69	93
15 Oktatás és kultúra	1 921	(53)	(839)	1 028	3 088	(1 921)	0	1 167	2 195
16 Tájékoztatás	122	(13)	(86)	24	265	(170)	0	95	119
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	719	(81)	(317)	321	639	(318)	0	321	642
18 Belügy	1 458	(235)	(268)	954	1 290	(567)	0	723	1 677
19 Külkapcsolatok	10 232	(528)	(2 379)	7 324	4 872	(854)	0	4 018	11 343
20 Kereskedelem	20	(1)	(13)	6	104	(93)	0	12	18
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	3 281	(119)	(970)	2 192	1 719	(459)	0	1 260	3 453
22 Bővítés	2 864	(16)	(769)	2 079	1 135	(175)	(1)	960	3 039
23 Humanitárius segítségnyújtás	670	(4)	(417)	248	1 294	(711)	0	583	831
24 A csalás elleni küzdelem	34	(7)	(15)	12	79	(56)	0	23	35
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	19	(3)	(15)	0	196	(179)	0	17	17
26 Igazgatás	184	(12)	(161)	11	1 149	(988)	0	160	171
27 Költségvetés	9	(1)	(9)	0	61	(52)	0	8	8
28 Ellenőrzés	1	0	(1)	0	12	(11)	0	1	1
29 Statisztika	115	(9)	(45)	61	135	(82)	0	53	114
30 Ellátások és járulékos költségek	0	0	0	0	1 318	(1 318)	0	0	0
31 Nyelvi szolgálatok	24	(1)	(22)	0	435	(411)	0	24	24
32 Energiaügy	4 522	(12)	(622)	3 888	731	(102)	0	629	4 518
33 A jog érvényesülése	181	(34)	(67)	80	222	(122)	0	99	179
90 Egyéb intézmények	397	(57)	(325)	15	3 841	(3 272)	4	573	588
Összesen	207 443	(2 234)	(73 930)	131 279	151 284	(64 754)	1	86 531	217 810

3.10.   A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület	2006 előtt	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	Összesen
01 Gazdasági és pénzügyek	11	35	10	0	20	167	185	194	623
02 Vállalkozáspolitika	10	5	17	97	101	546	498	814	2 088
03 Versenypolitika	0	0	0	0	0	0	0	8	8
04 Foglalkoztatási és szociális ügyek	384	1 507	57	267	1 241	5 457	9 446	11 309	29 668
05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	7	456	0	2	152	1 437	8 254	13 539	23 847
06 Mobilitás és közlekedés	15	27	124	103	271	494	797	1 487	3 317
07 Környezetvédelem és éghajlat-politika	9	12	57	88	138	151	189	358	1 003
08 Kutatás	114	73	177	381	814	1 728	2 760	4 734	10 781
09 Információs társadalom és média	12	8	31	83	207	372	724	1 158	2 594
10 Közvetlen kutatás	0	3	1	10	10	11	21	142	199
11 Tengerügyek és halászat	51	271	5	18	71	411	663	800	2 290
12 Belső piac	0	0	0	0	0	1	3	18	21
13 Regionális politika	836	5 328	21	1 875	7 437	20 613	35 024	41 174	112 307
14 Adóügy és vámunió	0	0	0	0	0	4	20	69	93
15 Oktatás és kultúra	2	0	47	77	150	255	497	1 167	2 195
16 Tájékoztatás	0	0	0	0	1	6	17	95	119
17 Egészségügy és fogyasztóvédelem	9	3	7	43	42	83	133	321	642
18 Belügy	4	0	17	64	208	249	412	723	1 677
19 Külkapcsolatok	266	235	498	846	1 236	1 725	2 518	4 018	11 343
20 Kereskedelem	0	0	0	0	0	2	4	12	18
21 Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	113	63	71	193	365	578	810	1 260	3 453
22 Bővítés	69	86	129	236	310	513	735	960	3 039
23 Humanitárius segítségnyújtás	0	1	1	9	16	58	163	583	831
24 A csalás elleni küzdelem	0	0	1	1	2	2	6	23	35
25 Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	0	0	0	0	0	0	0	17	17
26 Igazgatás	0	0	0	0	0	0	11	160	171
27 Költségvetés	0	0	0	0	0	0	0	8	8
28 Ellenőrzés	0	0	0	0	0	0	0	1	1
29 Statisztika	2	2	1	1	3	17	36	53	114
30 Ellátások és járulékos költségek	0	0	0	0	0	0	0	0	0
31 Nyelvi szolgálatok	0	0	0	0	0	0	0	24	24
32 Energiaügy	60	43	28	101	1 365	1 671	621	629	4 518
33 A jog érvényesülése	0	0	1	4	12	18	45	99	179
90 Egyéb intézmények	0	0	0	0	0	0	15	573	588
Összesen	1 975	8 159	1 304	4 498	14 171	36 568	64 606	86 531	217 810

4.1.   ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
	Eredeti	Végleges	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságok ból	Összesen
Európai Parlament	147	147	174	26	200	172	4	176	119,41 %	25
Európai Tanács és Tanács	58	58	99	11	109	88	10	98	168,80 %	11
Bizottság	128 761	135 431	137 081	13 342	150 423	134 783	4 066	138 849	102,52 %	11 573
Bíróság	44	44	51	0	51	51	0	51	115,64 %	0
Számvevőszék	21	21	19	0	19	19	0	19	90,58 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	12	12	16	0	16	16	0	16	133,47 %	0
Régiók Bizottsága	8	8	20	0	20	20	0	20	250,50 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	97,10 %	0
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	0	1	1	0	1	77,36 %	0
Európai Külügyi Szolgálat	35	35	309	0	310	309	0	309	889,83 %	0
Összesen	129 088	135 758	137 771	13 379	151 150	135 460	4 080	139 541	102,79 %	11 610

4.2.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevételekből	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év költségvetési előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8			11	12	13
Európai Parlament	1 862	1 693	22	116	1 831	98,32 %	6	0	6	0,34 %	25	0	0	25	1,33 %
Európai Tanács és Tanács	612	490	0	42	532	86,89 %	36	0	36	5,92 %	44	0	0	44	7,19 %
Bizottság	151 094	144 390	279	2 774	147 443	97,58 %	3 077	31	3 108	2,06 %	543	0	0	543	0,36 %
Bíróság	351	344	0	1	345	98,36 %	1	0	1	0,28 %	5	0	0	5	1,36 %
Számvevőszék	143	137	0	0	138	96,12 %	0	0	0	0,30 %	5	0	0	5	3,59 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	133	125	0	4	128	96,62 %	0	0	0	0,25 %	4	0	0	4	3,13 %
Régiók Bizottsága	99	85	0	12	97	98,43 %	0	0	0	0,03 %	2	0	0	2	1,54 %
Ombudsman	10	9	0	0	9	95,86 %	0	0	0	0,02 %	0	0	0	0	4,12 %
Európai adatvédelmi biztos	8	7	0	0	7	95,21 %	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	4,79 %
Európai Külügyi Szolgálat	767	486	0	268	754	98,37 %	10	0	10	1,26 %	3	0	0	3	0,37 %
Összesen	155 077	147 766	300	3 218	151 284	97,55 %	3 131	31	3 162	2,04 %	631	0	0	631	0,41 %

Kifizetési előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevételekből	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4			7	8	9			12	13	14
Európai Parlament	2 092	1 388	214	22	1 623	77,58 %	305	0	108	413	19,76 %	25	31	0	56	2,67 %
Európai Tanács és Tanács	661	444	36	44	524	79,31 %	46	0	41	87	13,13 %	44	6	0	50	7,56 %
Bizottság	139 268	131 722	605	2 759	135 087	97,00 %	458	36	3 533	4 028	2,89 %	78	76	0	154	0,11 %
Bíróság	369	326	16	1	343	92,92 %	18	0	1	19	5,15 %	5	2	0	7	1,93 %
Számvevőszék	156	125	11	0	136	87,11 %	13	0	0	13	8,41 %	5	2	0	7	4,48 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	141	117	7	4	127	90,15 %	8	0	1	9	6,19 %	4	1	0	5	3,66 %
Régiók Bizottsága	108	77	7	12	96	89,53 %	8	0	0	8	7,37 %	2	2	0	3	3,10 %
Ombudsman	10	8	1	0	9	89,11 %	1	0	0	1	6,74 %	0	0	0	0	4,15 %
Európai adatvédelmi biztos	9	6	1	0	7	81,28 %	1	0	0	1	10,68 %	0	0	0	1	8,05 %
Európai Külügyi Szolgálat	831	444	49	238	731	88,06 %	42	0	46	88	10,58 %	3	8	0	11	1,36 %
Összesen	143 644	134 656	946	3 081	138 683	96,55 %	900	36	3 730	4 666	3,25 %	166	128	0	295	0,21 %

4.3.   AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS BEFOLYT ÖSSZEGEK

millió EUR
Ügynökség	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított követelések	Befolyt összegek	Kintlévőségek	A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület
Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség	7	7	7	0	06
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	7	2	2	0	18
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	150	116	115	1	06
Frontex	90	76	76	0	18
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	19	20	20	1	15
Európai Rendőrakadémia	8	9	9	0	18
Európai Vegyianyag-ügynökség	33	35	35	0	02
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	58	58	0	17
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	16	16	16	0	18
Európai Bankhatóság	21	19	19	0	12
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	16	14	14	0	12
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	42	52	51	1	07
Európai Rendőrségi Hivatal	84	83	83	0	18
Európai Értékpapír-piaci Hatóság	20	19	19	0	12
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	10	10	10	0	11
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	77	77	77	0	17
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	8	8	0	04
Európai GNSS Ügynökség	13	21	21	0	06
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	344	379	379	0	08
Eurojust	33	33	33	0	18
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	59	54	53	0	06
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	175	176	176	0	12
Európai Gyógyszerügynökség	222	254	224	31	02
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	8	0	09
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – Hivatal	3	3	3	0	09
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	21	21	21	0	18
Európai Vasúti Ügynökség	26	26	26	0	06
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	15	15	15	0	04
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	78	77	77	0	15
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	48	49	45	4	15
Európai Képzési Alapítvány	21	20	20	0	15
Közösségi Növényfajta-hivatal	13	13	13	0	17
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	21	21	0	04
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	50	50	50	0	15
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	16	17	17	0	06
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	39	39	39	0	08
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	46	47	47	0	08
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	7	0	17
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	10	0	06
Összesen	1 936	1 963	1 925	38

millió EUR
A bevétel típusa	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított követelések	Befolyt összegek	Kintlévőségek
Bizottság általi támogatás	1 304	1 276	1 272	5
Díjakból származó bevételek	465	490	460	30
Egyéb bevételek	168	197	193	4
Összesen	1 936	1 963	1 925	38

4.4.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	Áthozott	Előirányzatok	Megtett kifizetések	Áthozott
Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség	7	7	0	8	5	2
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	7	5	0	6	2	2
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	164	132	27	176	117	53
Frontex	90	89	1	128	99	22
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	22	21	1	22	19	3
Európai Rendőrakadémia	9	8	0	11	8	2
Európai Vegyianyag-ügynökség	99	96	0	113	94	15
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	55	0	69	55	10
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	17	16	0	17	16	0
Európai Bankhatóság	21	18	0	22	13	7
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság	16	14	0	16	11	4
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	69	52	16	73	45	27
Európai Rendőrségi Hivatal	85	84	1	100	79	17
Európai Értékpapír-piaci Hatóság	20	17	0	22	15	4
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	9	9	0	11	10	1
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	79	78	0	90	80	9
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	7	0	11	8	2
Európai GNSS Ügynökség	106	58	47	55	33	22
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	1 482	1 482	0	384	362	7
Eurojust	35	34	1	41	35	5
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	57	53	1	61	53	2
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	429	189	0	461	180	37
Európai Gyógyszerügynökség	226	222	0	262	215	41
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	0	9	9	1
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – Hivatal	3	3	0	3	2	1
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	21	21	0	28	23	5
Európai Vasúti Ügynökség	26	25	0	30	26	2
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	17	15	1	20	15	5
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	97	95	0	83	71	7
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	48	42	0	52	41	4
Európai Képzési Alapítvány	20	20	0	21	20	1
Közösségi Növényfajta-hivatal	14	13	0	14	12	0
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	22	21	0	26	20	5
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	50	49	0	55	48	6
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	17	16	0	18	16	1
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	39	38	0	41	38	2
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	46	44	0	50	43	4
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	0	8	7	1
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	0	11	9	1
Összesen	3 559	3 175	97	2 627	1 952	338

Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	Áthozott	Előirányzatok	Kifizetések	Áthozott
Személyzet	813	781	2	829	777	18
Igazgatási kiadások	305	292	1	377	277	79
Működési kiadások	2 442	2 102	95	1 421	899	242
Összesen	3 559	3 175	97	2 627	1 952	338

4.5.   KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKKEL EGYÜTT

millió EUR
	Európai Unió	Ügynökségek	Az ügynökségeknek nyújtott támogatások kiszűrése	Összesen
A pénzügyi év bevétele	139 541	1 925	(1 272)	140 194
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(137 738)	(1 739)	1 272	(138 205)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(936)	(338)	0	(1 274)
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	92	171	0	263
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	60	(8)	0	52
Költségvetési eredmény	1 019	12	0	1 031

---

(1)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(2)  Az Európai Parlament 2012. december 13-án fogadta el a költségvetést, amely az Unió rövid lejáratú kötelezettségeinek saját forrásokból történő kifizetéséről rendelkezik. A saját forrásokat 2013-ban a tagállamoknak kell beszedniük vagy a tagállamoktól kell lehívni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(3)  HL L 298., 2012.10.26, 1. o.

(4)  HL L 362, 2012.12.31, 1. o.

(5)  A garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket tartalmaz, ezért ezeket kiszűrték.

(6)  A garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket tartalmaz, ezért ezeket kiszűrték.

(7)  A garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket tartalmaz, ezért ezeket ki kell szűrni.

(8)  A nyitóegyenleg tartalmazza a 2011-ben jelentett adatok kiigazítását.

(9)  Az Igazgatásra vonatkozóan korábban nem jelentettek adatokat.

(10)  Az Igazgatásra vonatkozóan korábban nem jelentettek adatokat.

(11)  Egyes, korábban pénzügyi korrekcióként közzétett összegek most a visszafizettetések alatt vannak feltüntetve.

(12)  Az ellenőrzési adatok azt mutatják, hogy érdemi javulásra van szükség az EHA-val kapcsolatos visszafizettetési adatokat jelentő francia igazoló hatóságnál.

(13)  Az ellenőrzés eredményét – a zárójelentések és az érintett tagállamok által végrehajtott nyomonkövetés alapján – megküldték a mentesítési hatóságnak.

(14)  A kölcsönök visszafizetési ütemtervét bemutató táblázat a 7.1.3. megjegyzés végén szerepel.

(15)  2. program

(16)  korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával

(17)  a távozást követő első három évre fizetik

(18)  A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(19)  Amelyből az EFTA eredménye 2012-ben (4) millió EUR-t, 2011-ben pedig (5) millió EUR-t tesz ki.

(20)  Amelyből az EFTA eredménye 2012-ben (4) millió EUR-t, 2011-ben pedig (5) millió EUR-t tesz ki.

(21)  A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(22)  A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(23)  A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(24)  A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(25)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt e költségvetési táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

---