17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/1

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/2

—

Belgiumban: a „tribunal de première instance”/„rechtbank van eerste aanleg”/„erstinstanzliches Gericht”;

—

a Cseh Köztársaságban: az „okresní soud” vagy a „soudní exekutoř”;

—

Németországban:

—

Észtországban: a „maakohus” vagy a „linnakohus”;

—

Görögországban: a „Πρωτοδικείο”;

—

Spanyolországban: a „Juzgado de Primera Instancia”;

—

Franciaországban: a „juge aux affaires familiales du tribunal de grande instance”;

—

Írországban: a „High Court”;

—

Olaszországban: a „Corte d'appello”;

—

Cipruson: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Lettországban: a „rajona (pilsētas) tiesa”;

—

Litvániában: a „Lietuvos apeliacinis teismas”;

—

Luxemburgban: a „Tribunal d'arrondissement” elnöke;

—

Magyarországon: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Máltán: a „Prim' Awla tal-Qorti Civili” vagy az „il-Qorti tal Maġistrati ta' Għawdex fil-ġurisdizzjoni superjuri tagħha”;

—

Hollandiában: a „voorzieningenrechter van de rechtbank”;

—

Ausztriában: a „Bezirksgericht”,

—

Lengyelországban: a „Sąd okręgowy”;

—

Portugáliában: a „Tribunal de comarca” vagy a „Tribunal de Família e Menores”;

—

Szlovéniában: az „okrožno sodišče”;

—

Szlovákiában:

—

Finnországban: a „Käräjäoikeus/tingsrätt”;

—

Svédországban: a „Svea hovrätt”;

—

az Egyesült Királyságban:

—

Belgiumban:

—

a Cseh Köztársaságban: az „okresní soud”;

—

Németországban: az „Oberlandesgericht”;

—

Észtországban: a „ringkonnakohus”;

—

Görögországban: az „Εφετείο”;

—

Spanyolországban: az „Audiencia Provincial”;

—

Franciaországban: a „Cour d'appel”;

—

Írországban: a „High Court”;

—

Olaszországban: a „Corte d'appello”;

—

Cipruson: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Lettországban: az „apgabaltiesā”;

—

Litvániában: a „Lietuvos apeliacinis teismas”;

—

Luxemburgban: a „Cour d'appel”;

—

Magyarországon: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Máltán: a „Qorti tal-Appell”, a „Kodiċi tal-Organizzazzjoni u Proċedura Ċivili” 12. fejezetében meghatározott jogorvoslati eljárásnak megfelelően;

—

Hollandiában: a „rechtbank”;

—

Ausztriában: a „Bezirksgericht”;

—

Lengyelországban: a „Sąd apelacyjny”;

—

Portugáliában: a „Tribunal da Relação”;

—

Szlovéniában: az „okrožno sodišče”;

—

Szlovákiában: az „Okresný súd”;

—

Finnországban: a „Hovioikeus/hovrätt”;

—

Svédországban: a „Svea hovrätt”;

—

az Egyesült Királyságban:

—

Belgiumban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Luxemburgban, illetve Hollandiában a semmisségi panasz;

—

a Cseh Köztársaságban a „žaloba pro zmatečnost” és a „dovolání”;

—

Németországban a „Rechtsbeschwerde”;

—

Észtországban a „kasaatsioonkaebus”;

—

Írországban a „Supreme Court”-hoz benyújtható, jogkérdésekre korlátozott jogorvoslati kérelem;

—

Cipruson: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Litvániában a „Lietuvos Aukščiausiasis Teismas”-hoz benyújtható semmisségi panasz;

—

Magyarországon: az Európai Bizottsághoz nem érkezett információ;

—

Ausztriában a „Revisionsrekurs”;

—

Lengyelországban a „Sąd Najwyższy”-hez benyújtható semmisségi panasz;

—

Portugáliában a „recurso restrito à matéria de direito, para o Supremo Tribunal de Justiça”;

—

Szlovéniában a „pritožba na Vrhovno sodišče Republike Slovenije”;

—

Szlovákiában a „dovolanie”;

—

Finnországban a „Korkein oikeus/högsta domstolen”-hez benyújtható jogorvoslati kérelem;

—

Svédországban a „Högsta domstolen”-hez benyújtható jogorvoslati kérelem;

—

az Egyesült Királyságban egyetlen további, jogkérdésekre korlátozott jogorvoslati kérelem a következő bírósághoz nyújtható be:

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/5

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/7

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek;

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32004M3561. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/8

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/9

1.

2004. október 22-én az Európai Unió Tanácsa arra kérte az Európai Központi Bankot (EKB), hogy hozzon véleményt a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (a továbbiakban: irányelvtervezet).

2.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapszik, amely alapján az EKB-val konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi közösségi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Szerződés 105. cikkének (5) bekezdésén is alapszik, mivel az irányelvtervezet a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) egyik feladatát érinti, nevezetesen a hatáskörrel rendelkező hatóságok támogatását a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában. Ezen kívül, az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Szerződés 105. cikkének (2) bekezdésén és a 106. cikk (1) bekezdésén, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) 16–18. és 21–23. cikkein is alapszik, mivel az irányelvtervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek hatással vannak a KBER bizonyos feladataira. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

3.

Ez a vélemény az irányelvtervezet azon, 2004. október 13-i változata alapján készült, amellyel kapcsolatban az EKB-val konzultációt kezdeményeztek. Az EKB megjegyzi, hogy az irányelvtervezet szövegébe további módosításokat vezettek be a holland elnökség ideje alatt, de a tisztánlátás érdekében nem véleményezi a későbbi változatokat.

4.

Az irányelvtervezet fő célkitűzése annak biztosítása, hogy a tagállamokban koordinált módon hajtsák végre és alkalmazzák a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosásról szóló, negyven felülvizsgált ajánlását. A FATF negyven ajánlásának felülvizsgálatával (amelyet 2003 júniusában fejeztek be) a pénzügyi rendszer sértetlenségét védő nemzetközi előírásoknak egy fokozott, átfogóbb keretét teremtették meg. A negyven ajánlás alkalmazásának hatályát különösen úgy terjesztették ki, hogy az a pénzmosás területén túl a terrorizmus finanszírozására is kiterjedjen. Ezzel összefüggésben az irányelvtervezet az egységes piac számára a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez egy megerősített és konzisztens jogi keretet teremt. Az irányelvtervezetet többek között különösen az alábbiak érdekében javasolják: a) a terrorizmus finanszírozásának belefoglalása a pénzmosás fogalmába; b) a pénzmosásról szóló hatályos irányelvben (1) (a továbbiakban: a pénzmosásról szóló hatályos irányelv) szereplő „súlyos bűncselekmény” fogalmának módosítása; c) a pénzmosásról szóló hatályos irányelv hatálya alá eső személyek és intézmények körének kiterjesztése annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a tröszti és vállalati szolgáltatókra, valamint a biztosításközvetítőkre (amennyiben azok életbiztosítás vagy egyéb befektetési szolgáltatás tekintetében járnak el), mindkét esetben olyan mértékben, amennyiben nem terjed ki rájuk a pénzmosásról szóló hatályos irányelv; d) a körültekintő ügyfélkezelési eljárások és a nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alkalmazási körének kiterjesztése a pénzmosásról szóló hatályos irányelv hatálya alá tartozó intézmények harmadik országokban lévő fiókjaira és többségi részesedésű leányvállalataira; e) annak kifejezett megtiltása a hitelintézetek és pénzügyi intézmények számára, hogy névtelen számlákat, névtelen betétkönyveket vagy fiktív névre szóló számlákat tartsanak; f) annak kifejezett megtiltása a hitelintézetek számára, hogy fiktív bankokkal (shell banks) levelezőbanki kapcsolatot létesítsenek; g) az irányelvtervezet hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára részletesebb ügyfélmegismerési (know-your-customer) követelmények bevezetése, különösen olyan helyzetekben, ahol nagyobb a pénzmosás kockázata, beleértve a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatokat; h) a tagállamok számára annak lehetővé tétele, hogy egyszerűsített körültekintő ügyfélkezelési eljárásokat alkalmazzanak olyan esetekben, amikor alacsony a pénzmosás kockázata (a Bizottság a Pénzmosás Megelőzésével Foglalkozó Bizottság segítségével jogosult végrehajtási intézkedések elfogadására azon kritériumok meghatározása tekintetében, hogy a pénzmosás veszélye mikor alacsony vagy nagy); i) bizonyos feltételekre tekintettel, a más tagállamokban harmadik személyek által végzett körültekintő ügyfélkezelési eljárások kölcsönös elismerésének előírása; j) a tagállamok számára annak előírása, hogy pénzügyi hírszerző egységet hozzanak létre annak érdekében, hogy hatékonnyá tegyék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet; és k) a tagállamok számára annak előírása, hogy engedélyezési, illetve nyilvántartási rendszert hozzanak létre a valutaváltó irodák, valamint a tröszti és vállalati szolgáltatók számára. Az EKB szintén megjegyzi, hogy az irányelvtervezet a pénzátutalási szolgáltatás tekintetében előírja azt, hogy alkalmazni kell az ügyfélazonosításra szolgáló azon egyedi rendelkezéseket, amelyeket a pénzutalást kísérő, a befizetőre vonatkozó tájékoztatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) iránti, jelenleg még közzé nem tett bizottsági javaslat fog meghatározni.

5.

Általános megjegyzésként az EKB emlékeztet az eurorendszer azon kötelezettségvállalásra, amely alapján „hatáskörében mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pénzügyi rendszerek terrorista tevékenységek céljára való felhasználása elleni intézkedések elfogadásához, alkalmazásához és végrehajtásához”; ezt az EKB Kormányzótanácsa a 2001. október 1-jei, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én történt terroristatámadásokra reagáló közleményében fogalmazta meg. Ezzel összefüggésben az EKB üdvözli az irányelvtervezetet, mivel az egy fontos lépés a pénzügyi rendszer sértetlenségét védő közösségi jogi keret erősítésében, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására irányuló tevékenységek terén bekövetkezett fejlemények miatti kihívásokat. Az EKB azért is üdvözli az irányelvtervezetet, mert az elősegíti a FATF negyven ajánlásának koordinált végrehajtását és alkalmazását a tagállamokban, ezzel is hozzájárulva a gyakorlatok közelítéséhez ezen a területen. Az ilyen koordinált alkalmazás szintén segíti az egyenlő versenyfeltételek fenntartását az EU-n belüli hitelintézetek és pénzügyi intézmények között. Az EKB üdvözli továbbá az irányelvtervezet 37. és 38. cikkeit, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára azt, hogy a fent említett bizottság segítségével végrehajtási intézkedéseket fogadjon el az irányelvtervezet egységes alkalmazása, illetve annak érdekében, hogy figyelembe tudják venni a műszaki fejlesztéseket a pénzmosás elleni küzdelemben. Ezek a cikkek biztosítják azt, hogy az irányelvtervezetben meghatározott jogi keret korszerű, és ezáltal hatékony legyen. Ezek a cikkek továbbá hozzájárulnak ahhoz, hogy az irányelvtervezetet az illetékes hatóságok harmonizált módon alkalmazzák. Ahogy azt az irányelvtervezet (2) preambulumbekezdése megfogalmazza, a Közösség fellépése szükséges ezen a területen „annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket fogadjanak el pénzügyi rendszereik védelme érdekében, amelyek nem lennének összhangban a belső piac működésével.”

6.

Az EKB megjegyzi, hogy a 7. és a 30. cikkek (amelyek a körültekintő ügyfélkezelési követelményekre, illetve a belső eljárásokra vonatkoznak) alkalmazása a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi intézmények tekintetében a prudenciális felügyeleti követelményekkel való jelentős összhangot fog jelenteni. Ezek a rendelkezések összhangban állnak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a bankok körültekintő ügyfélkezeléséről szóló ajánlásaival (3); az ajánlások egy másik nézőpontból közelítik meg ezt a kérdést: azok ugyanis a bankok működési és reputációs kockázatainak csökkentését célozzák Az EKB üdvözli az irányelvtervezet e szigorított követelményeit, mivel azok összhangban állnak a nemzetközileg elfogadott legjobb gyakorlattal. Az EKB továbbá megjegyzi, hogy ezen irányelvtervezet nemzeti jogba való átvétele során fontos ezen eljárások és a közösségi vívmányokat végrehajtó nemzeti intézkedések közötti konzisztencia biztosítása a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények prudenciális felülvizsgálata terén, nevezetesen a banki és pénzügyi csoportok felülvizsgálata tekintetében. Ebből a célból az illetékes hatóságoknak egységesen és koordinált módon kellene alkalmazniuk a körültekintő ügyfélkezelési követelményeket, valamint erre különös figyelmet kell fordítani a jogalkotás során, amennyiben az ügyfélkezelési előírásoknak való megfelelés kikényszerítése nem a bankok prudenciális felügyelőjén kívüli hatóságok feladata. A konzisztencia és a koordináció szintén csökkentik a szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos terheket a határokon átnyúló tevékenységek tekintetében. Az EKB megállapítja különösen, hogy a körültekintő ügyfélkezelési követelményeknek való megfelelés összekapcsolható a működési kockázattal, amelyet az egységes szerkezetbe foglalt banki irányelv és a tőkemegfelelési irányelv átdolgozása iránti javaslat (4) tárgyal. A kapcsolat abból a tényből ered, hogy a nem megfelelően körültekintő ügyfélkezelésből közvetlenül származó veszteség (5) a működési kockázat körébe esik, amelyet az egységes szerkezetbe foglalt banki irányelv átdolgozásáról szóló irányelvtervezet 4. cikke határoz meg olyan módon, hogy az magában foglalja a nem megfelelő belső eljárásokból, rendszerekből és személyekből, valamint az azok sikertelen végrehajtásából, illetve eljárásából származó kockázatot. Ezért az egységes szerkezetbe foglalt banki irányelv átdolgozásáról szóló irányelvtervezet V. mellékletének 11. pontjában előírt működési kockázat kezelés szintén kiterjed az irányelvtervezet 7. és 30. cikkeiben előírt szabályzatokra és eljárásokra. Az egységes szerkezetbe foglalt banki irányelv átdolgozásáról szóló irányelvtervezet 22. cikke szerint továbbá, a bankok kötelezettségévé kell tenni azt, hogy valamennyi lényeges tényleges és jövőbeni olyan kockázat kezelésére szolgáló eljárásokkal rendelkezzenek, amely magában foglalná a nem megfelelő ügyfélkezelésből eredő reputációs kockázatot. Az EKB azt javasolja, hogy ezt az összefüggést kifejezetten említsék meg az irányelvtervezet 7. és 30. cikkében. Valamennyi kapcsolódó rendelkezés végrehajtásának és az illetékes hatóságok által ezt követően végzett felügyeletnek minimumszabályként összhangban kell állnia annak elkerülése érdekében, hogy az érintett hitelintézetek, illetve pénzügyi intézmények számára szükségtelen terheket teremtsenek.

7.

Az EKB megjegyzi, hogy az irányelvtervezet 11. cikkének (1) bekezdése fokozottan körültekintő ügyfélkezelési követelményeket ír elő többek között a másik tagállamból vagy harmadik országból származó hitelintézetekkel való, határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatok tekintetében. Ez a rendelkezés a FATF negyven ajánlása közül a 7. ajánlás végrehajtását célozza, amely a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatokról szól. Az irányelvtervezet indokolása szerint a határon átnyúló, banki kapcsolatok területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának veszélye különösen magas, és – mint ilyen – különös figyelmet érdemel.

8.

Az EKB azt is megjegyzi, hogy a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatok esetében alkalmazandó fokozottan körültekintő ügyfélkezelési követelmények nem alkalmazandók az ugyanazon tagállamban lévő két hitelintézet közötti levelezőbanki kapcsolatok tekintetében. Úgy tűnik mindazonáltal, hogy az irányelvtervezet 11. cikke (1) bekezdésének szövege nem vette figyelembe az EU kölcsönös elismerési rendszerét, amelyet az egységes szerkezetbe foglalt banki irányelv (6) határoz meg. Kérdéses, hogy a két különböző tagállamban lévő hitelintézetek közötti levelezőbanki kapcsolatot az irányelvtervezet szándékának megfelelően olyan magas kockázatú helyzetnek kell-e minősíteni, amely megköveteli többek között a másik tagállamban lévő hitelintézet „felügyelete minőségének (quality of supervision)”, illetve a másik tagállam által engedélyezett hitelintézet „hírnevének (reputation)” vizsgálatát. Az EKB ezért azt javasolja, hogy az EU kölcsönös elismerési rendszere alapján az irányelvtervezet mentesítse a különböző tagállamokban lévő hitelintézeteket a fokozottan körültekintő ügyfélkezelési követelmények alól a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

9.

A központi bankok számára különös jelentőségű az a kérdés, hogy a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatok esetében a jogalkotó szándékosan teszi-e alkalmazandóvá az irányelvtervezetben előírt, fokozottan körültekintő ügyfélkezelési követelményeket az EU-n kívüli (valamint az EU-n belüli) központi bankok EU-n belüli hitelintézetekkel való levelezőbanki kapcsolatai tekintetében. Az eurót széles körben használják nemzetközi tartalékvalutaként, és ennek következtében számos EU-n kívüli központi banknak és monetáris hatóságnak van levelezőbanki kapcsolata EU-n belüli hitelintézetekkel. Az Egyesült Államokban az USA PATRIOT Act (7) rendelkezései, amelyek a külföldi bankok nevében nyilvántartott, létrehozott vagy kezelt levelező számlákkal kapcsolatban engedélyezést kívánnak meg, nem alkalmazandók külföldi központi bankok vagy központi bankként működő monetáris hatóságok, illetve olyan nemzetközi pénzügyi intézmények vagy regionális fejlesztési bankok tekintetében, amelyeket szerződés vagy nemzetközi megállapodás hozott létre. Mivel a központi bankokkal, monetáris hatóságokkal és nemzetközi pénzügyi intézményekkel (a FATF-nak a nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó listáján szereplő országokból származó intézmények kivételével) való levelezőbanki kapcsolatokhoz a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának magas kockázata általában nem kapcsolódik, az EKB azt javasolja, hogy vezessenek be egy hasonló kivételt az irányelvtervezet fokozottan körültekintő ügyfélkezelési követelményei alól a határon átnyúló, levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

10.

Az EKB hasonlóképpen megjegyzi, hogy az Alapokmány 23. cikke alapján „az EKB és a nemzeti központi bankok kapcsolatot létesíthetnek más államok központi bankjaival és pénzügyi szervezeteivel, és szükség szerint nemzetközi szervezetekkel … [és] lebonyolíthatnak bármilyen banki ügyletet harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel …”. Kiemelkedő fontosságú, hogy az ilyen EU-n kívüli, illetve EU-n belüli központi bank ügyfelek és nemzetközi szervezet ügyfelek nevében a banki ügyeleteket bizalmasan végezzék. Nem nyilvánvaló, hogy az eurorendszer nemzeti központi bankjainak (NKB) ügyfelei – például a hitelintézetek – kötelesek-e alkalmazni az irányelvtervezet szerinti körültekintő ügyfélkezelési eljárásokat olyan esetekben, amikor olyan pénzeszközöket kapnak, amelyeket az NKB-k központi bank vagy nemzetközi szervezet ügyfelek nevében helyeznek el. A kérdés megoldását segítené, ha az irányelvtervezetet a következő módon módosítanák: írják elő a tagállamok részére annak lehetővé tételét az irányelvtervezet hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy ne alkalmazzák a körültekintő ügyfélkezelési eljárásokat az EKB és a KBER-ben részt vevő NKB-k tekintetében, beleértve azt az esetet is, amikor azok harmadik fél ügyfelek nevében járnak el. A központi bankok a gyakorlatban a pénzmosás nagyon alacsony kockázatát jelentik, és a központi bankokra vonatkozó, kifejezett utalás egyértelműbbé tenné a jogszabály szövegét.

11.

A pénzmosásról szóló hatályos irányelvhez hasonlóan az irányelvtervezet hatálya a hitelintézetekre és a pénzügyi intézményekre terjed ki [2. cikk (1) bekezdése]. Nem nyilvánvaló, hogy maguk a központi bankok az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak-e. A jogszabály szövegének egyértelműbbé tétele érdekében az EKB üdvözölné, ha az irányelvtervezet 2. cikkét egy külön bekezdéssel egészítenék ki, amely alapján a központi bankok értékelik annak kockázatát, hogy milyen mértékben használhatók fel pénzmosás céljára; amennyiben a pénzmosás előfordulásának kockázata jelentős, megteszik az irányelvtervezet célkitűzéseinek való megfeleléshez szükséges, megfelelő intézkedéseket.

12.

Az irányelvtervezet 7. cikkének (3) bekezdése a pénzátutalási szolgáltatás tekintetében előírja azt, hogy alkalmazni kell az ügyfélazonosításról szóló azon egyedi rendelkezéseket, amelyeket a pénzutalást kísérő, a befizetőre vonatkozó tájékoztatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti, jelenleg még nem közzétett bizottsági javaslat (8) (a továbbiakban: rendelettervezet) fog meghatározni. A rendelettervezet célja annak biztosítása, hogy a befizetők alapvető adatai azonnal az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem segítése érdekében. A rendelettervezet olyan, bármely pénznemben történő pénzátutalások esetében alkalmazandó, amelyeket egy EU-n belül letelepedett fizetési szolgáltató küld és/vagy kap (9). A rendelettervezet szintén tartalmaz a fizetési szolgáltatókra vonatkozó követelményeket a pénzátutalást kísérő, befizetőre vonatkozó tájékoztatás visszatartásával kapcsolatban (10). Úgy tűnik, hogy az irányelvtervezetnek a befizetőre vonatkozó tájékoztatásról szóló rendelkezései nem adnak felmentést pénzátutalás esetén az egyéb körültekintő ügyfélkezelési eljárások alkalmazása alól, beleértve a tényleges tulajdonos azonosítását is. Ezért úgy tűnik, hogy az irányelvtervezet általánosan alkalmazandó a fizetési rendszerek működése tekintetében. Az irányelvtervezet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja különösen rendelkezik arról, hogy a tényleges tulajdonos azonosítása a körültekintő ügyfélkezelési követelmények részét képezi, illetve a 3. cikk (8) bekezdése alapján a tényleges tulajdonos többek között az a természetes személy, akinek a nevében az ügyletet vagy a tevékenységet végzik. A fizetési rendszerek szerkezetének sajátosságai jelentősek ebben a kérdésben. A postai szolgáltatások esetében a fizetési rendszer működtetői csak a „borítékok” (vagyis a fizetési üzenetek) megfelelő gyűjtéséért, válogatásáért, kiegyenlítéséért, továbbításáért és kézbesítéséért felelősek, de általában nem jogosultak arra, illetve műszakilag sem lehetséges a számukra az, hogy elolvassák, illetve ellenőrizzék a borítékok tartalmát. A kiállító és a kedvezményezett azonosító adataival (beleértve azok nevét és címét) ellátott csekket csak azok pénzügyi szolgáltatója válthatja be. Ez összhangban van a pénzmosásról szóló hatályos irányelvnek a tagállamok által a nemzeti jogba átültetett követelményeivel. Mindazáltal, mivel a modern fizetési rendszerek az információkat teljes mértékben automatizált módon dolgozzák fel, nem áll módjukban semmilyen minőségi ellenőrzést végezni, és általában nem állnak üzleti kapcsolatban a fizetés küldőjével, illetve a tényleges tulajdonossal. A fizetési rendszerek működtetői csupán bizonyos információk egyszerű meglétét képesek ellenőrizni; nem tudják ellenőrizni az ilyen információk minőségét, teljességét, pontosságát vagy értelmetlenségét. Az EKB-nak ezért az a véleménye, hogy a fizetési rendszerek működtetőit mentesíteni kellene az irányelvtervezet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása alól, annak a biztosítására vonatkozó kötelezettségük sérelme nélkül, hogy az ilyen rendszerekbe került fizetési megbízásokat hatékonyan nyomon lehessen követni a rendszer résztvevőinek megfelelő azonosításával. Ebből a célból egyes esetekben központi banki felügyeleti rendeletet fogadtak el.

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/14

1.

Összeegyeztethető-e az EGT-ről szóló Megállapodás 40. cikkével az, hogy a jóváírt nyereségadó forrásadóba történő beszámítása nem garantált azon adófizetők számára, akik más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel?

2.

Összeegyeztethető-e az EGT-ről szóló Megállapodással az, hogy egy tagállamnak csak a forgalmazó vállalatra van szabályozása az osztalékadó (forrásadó) felbecslésekor és újrabecslésekor azokban az esetekben, amikor a külföldi adófizető számára megállapított adóról szóló döntés azon feltevésen alapul, hogy az adóügyekben eljáró személy más, mint (1) a magánjog szabályai szerinti tulajdonos; (2) aki a VPS nyilvántartásban szerepel; és (3) aki az adóhatóságoknál e célból nyilvántartásban szerepel anélkül, hogy akár az adóügyekben eljáró, vagy a VPS-ben nyilvántartott tulajdonos tudna az átminősítésről?

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/15

1.

Alkalmazandó-e az 1977. február 14-i 77/187/EGK tanácsi irányelv 1. cikke egy olyan helyzetben, amikor egy vállalkozás része, feltéve, hogy független gazdasági szervezettel rendelkezik, egy cégtől egy másikhoz kerül, és amelyben az átvevő gazdasági társaság, valamint az ugyanazon cégcsoporton belüli kapcsolt vállalkozás azonos, vagy hasonló tevékenységet végez? Eleve kizárja-e az irányelv alkalmazását az, hogy egyes munkakapcsolatok közvetlenül az átadótól az átvevő társasághoz kerülnek, mások pedig annak kapcsolt vállalkozásához?

2.

Az irányelvnek az 1. cikk szerinti alkalmazása eleve ki van-e zárva akkor, hogyha a vállalkozás karbantartói és ügyfélszolgálati funkcióit átadják, miközben a termelő funkció helye nem változik és az ezen összes funkció ellátásához alkalmazott dolgozók az átadás előtt és után is egy kollektívában dolgoznak?

3.

Alkalmazandó-e az irányelv az 1. cikk szerint akkor, ha olyan karbantartási feladatokat adnak át, amelyek egy adott helyen lévő, partközeli gázkitermelési egység beüzemelésére vonatkoznak, ahol átvevő céghez kerül át a munkaerőállomány egyik (számát és képzettségét tekintve) azon jelentős része, amely ezt a funkciót az átadónál látta el, amely szolgáltatási szerződés alapján, ugyanezen berendezéseken továbbra is elvégzi ezeket a karbantartási feladatokat? Eleve kizárt-e az irányelv alkalmazása, ha a karbantartó személyzet által az átadás előtt használt és az átadást követően továbbra is használatban tartott eszközök és berendezések tulajdonjogát nem veszi át az átvevő cég?

4.

Következik-e az irányelv 3. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a vállalkozás átadásával egyidejűleg, illetve ennek hatására azon alkalmazottak, akik az átadás idejét megelőzően nem nyilatkoztak úgy, hogy nem kívánnak dolgozni az átvevőnek, automatikusan az átvevővel kerülnek munkaviszonyba?

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/16

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/17

1.

meg kell állapítania, hogy amennyiben a Banktörvény 25. cikke rendelkezései továbbra is hatályosak – amelyek szerint a területén belül létrehozott bankok esetében az igazgatótanács és az ügyvezető igazgatóság legkevesebb egy tagjára vonatkoznia kell a lakóhely követelményének – a Liechtensteini Hercegség figyelmen kívül hagyta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 31. cikkének megfelelően a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezést; és

2.

el kell rendelnie, hogy a Liechtensteini Hercegség fedezze az eljárás valamennyi költségét.

—

A letelepedés szabadságához való jog tekintetében az EGT-megállapodás 31. cikkének (1) bekezdése előírja az egyenlő bánásmódot az EGT-államok állampolgárai és azon ország állampolgárai között, ahol a letelepedésre sor kerül.

—

Az EGT-megállapodás 33. cikke eltérést állapít meg a letelepedés szabadságához való jog tekintetében.

—

Az EFTA-bíróság az E-3/98 Rainford-Towning [1998] EFTA Ct. Rep. 205. számú, és az E-2/01 Pucher [2002] EFTA Ct. Rep. 44. számú ügyek kapcsán kimondta, hogy „az EB állandó ítélkezési gyakorlata szerint az egyenlő bánásmód szabályai nem csupán a nyilvánvaló, nemzetiség alapján történő megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek egyéb megkülönböztető feltételek mellett gyakorlatilag ugyanarra az eredményre vezetnek”.

—

Az EFTA-bíróság és az Európai Közösségek Bírósága arra a következtetésre jutottak, hogy „azok a nemzeti szabályok, amelyek értelmében a lakóhely alapján megkülönböztetés tehető, minden valószínűség szerint az egyéb szerződő felek állampolgárainak hátrányára válnak, mivel a nem rezidensek az esetek többségében idegen állampolgárok.”. Rainford-Towning, (29) bekezdés.

—

Az EFTA-bíróság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy „a közrend alapján történő indoklást illetően, amint azt az EGT-megállapodás 33. cikke előirányozza, meg kell állapítani, hogy az EGT-megállapodás hatálya alá eső idegen állampolgárokkal szemben tanúsított különleges bánásmód a közrend fogalmának értelmezésével történő igazolása minden esetben feltételezi a társadalmi rend megzavarása mellett – amelyet a törvény bármilyen nemű megsértése magába foglal – egy valós és kellőképpen komoly, a társadalom alapvető érdekeit befolyásoló veszély meglétét”. Rainford-Towning, (42) bekezdés.

—

Az EFTA-bíróság elismerte, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazat működésének és jó hírnevének védelme jogos közrendi célkitűzés, valamint hogy nehézségek adódhatnak abból a tényből kifolyólag, hogy Liechtenstein nem részes állama a Luganói Egyezménynek.

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/18

1.

érvénytelenítenie kell az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004. augusztus 11-i 213/04/COL számú határozatát (izlandi ingatlan-finanszírozási alap); és

2.

el kell rendelnie, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság fedezze az eljárás valamennyi költségét.

—

A felperes a valamennyi izlandi kereskedelmi bankot összefogó gazdasági társulás, s azok szolgáltató- és elszámoló bankjaként működik.

—

Az izlandi ingatlan-finanszírozási alap (HFF) magánszemélyeknek nyújt általános hiteleket lakásépítés vagy lakásvásárlás céljából, s emellett további személyi kölcsönöket biztosít alacsony jövedelemmel rendelkező magánszemélyek számára.

—

A felperes szerint az általános hitelek a szokásos bankszolgáltatások részét képezik, továbbá a HFF de facto állami monopóliuma ellentmond a szolgáltatásnyújtás szabadságának, a letelepedési jognak, illetve a tőke szabad mozgásának.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004. augusztus 11-i 213/04/COL számú határozata kimondta, hogy a HFF-rendszernek összeegyeztethetőnek kell lennie az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerint meghatározott állami támogatásokra vonatkozó szabályozással.

—

A felperes szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság:

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/19

Norvég Állatorvostudományi Egyetem

Élelmiszerbiztonsági és Fertőzés Biológiai Tanszék

Pf. 8146 Dep.

N-0033 Oszló

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/20

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/21

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/24

1.

Bevezetés: Írország módosította az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. március 15-i C 66/04 számában, a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján megjelent közszolgáltatási kötelezettségeket a Dublin-Kerry között üzemelteteti menetrendszerű légi járatra vonatkozóan, 2005. július 22-től kezdődően. A módosított közszolgáltatási kötelezettségek által előírt szabványok az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2005. február 16-i C 39 számában kerültek kihirdetésre.

Amennyiben a nyilvánosságra hozatalt követő egy hónapon belül egyetlen légi fuvarozó sem kezdi el, illetve nem szándékozik elkezdeni a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően ezeket a légi fuvarozói szolgáltatásokat, pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül, Írország a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében arról határozott, hogy a járat használatát egyetlen fuvarozóra korlátozza, és pályázati felhívással e járatok üzemeltetésének jogát 2005. július 22-től átadja.

2.

A pályázati felhívás tárgya:2005. július 22-től közvetlen menetrendszerű légi járat működtetése a Dublin-Kerry útvonalakon az e járathoz meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek értelmében, melyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2005.2.16., C 39.) kerültek kihirdetésre.

3.

A pályázaton való részvétel: A részvétel lehetősége minden közösségi légi fuvarozó számára nyitva áll, aki olyan érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelyet a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében állítottak ki. A szolgáltatás az Ír Légiközlekedési Hatóság joghatósága alatt álló repülőterekre irányul.

4.

A pályázati eljárás: E pályázati felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése d), e), f), g), h) és i) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.

5.

A pályázati felhívás dokumentációja: A pályázati felhívás teljes dokumentációját, beleértve a pályázati űrlapot, a pénzügyi információkra vonatkozó követelményeket, demográfiai, szociális és gazdasági adatokat Kerry repülőtér vonzáskörzetéről, leírást a repülőtérről (korábbi utasszámok, repülőtérhasználati díjak, műszaki lehetőségek stb.), valamint a teljes szerződési feltétellistát az alábbi címen díjtalanul lehet beszerezni:

Department of Transport, 44 Kildare Street, Att: Mr Liam Keogh, IRL-Dublin 2. Tel.: (353-1) 604 15 94. Fax: (353-1) 604 16 81. E-mail: liamkeogh@transport.ie.

6.

A pályázóktól kért információk A teljesen kitöltött pályázati űrlap mellett az ajánlatkérő hatóság számára a pályázóknak, tekintettel azokra a követelményekre, hogy a szolgáltatást 2005. július 22-én el kell kezdeni és a szolgáltatások folytonosságát és megbízhatóságát biztosítani kell, igazolniuk kell:

A pályázatoknak meg kell felelniük a fent említett a), b) és c) pontokban megfogalmazott előírások mindegyikének. Az elbírálás során figyelembe veszik, hogy melyik pályázat a legelőnyösebb gazdaságosság szempontjából, valamint azt is, hogy a légi fuvarozó milyen kapacitással rendelkezik a légi utasszállítási közszolgáltatás biztosítására a szerződés időtartama alatt. Ugyanakkor az ajánlatkérő hatóság nem köteles pályázatot elfogadni. Bizonyos körülmények esetén a miniszter fenntartja a jogot, hogy tárgyaljon az ajánlattevőkkel az ajánlatban szereplő árról, számításba véve a működési költségekre alapozott tervezett veszteségeket és hasznot, stb. is.

Az ajánlatkérő hatóság fenntartja a jogot, hogy további információkat kérjen bármely pályázó pénzügyi és/vagy műszaki erőforrásairól és képességeiről, és – a továbbiak sérelme nélkül – kérjen vagy keressen információt akár egy harmadik féltől, akár magától a pályázótól arra vonatkozóan, hogy az képes-e ellátni a menetrendszerű légi fuvarozási szolgáltatást.

A pályázatban szereplő árakat euróban kell megadni és minden kiegészítő dokumentumot angolul kell benyújtani. A szerződés az ír joggyakorlat szerint készül, és az ír bíróságok kizárólagos joghatósága alatt áll.

7.

Pénzügyi ellentételezés: Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak világosan tartalmazniuk kell az útvonalra vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi ellentételezés összegét, a tervezett indulási dátumtól számított három év mindegyikére. Az ellentételezés összegét a minimálisan megkövetelt elvárások alapján kell kiszámítani.

A Közlekedési Minisztérium által fizetendő ellentételezés aktuális összegét a sikeres pályázó számítja ki, éves alapon, visszamenőleges hatállyal, korlátozva azt a megvalósult aktuális veszteségekre, bevételekre, és amennyiben alkalmazható, haszonkulcsra. Az összegnek nem szabad meghaladnia a pályázatban szereplő maximális éves összeget.

A fuvarozó az ellentételezést kérheti rendszeres részletfizetés formájában, az 5. pontban említett dokumentációban szereplő eljárásnak megfelelően. A szerződés előírásainak értelmében minden szerződési év végén elszámolás történik, amelyre vonatkozóan a kérvényt megfelelő tonnában be kell nyújtani az ajánlatkérő hatósághoz, a fuvarozó könyvvizsgálójának igazolásával egyetemben.

A szerződés rendelkezni fog az ellentételezés emelésének legfelső éves korlátjáról, az ajánlatkérő hatóság kizárólagos belátása szerint, arra az esetre, ha az üzemeltetési feltételek megváltoznak. Az ajánlatkérő hatóságnak, a szerződés lejártára vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül, az éves ellentételezés maximális határon belüli emelésére vonatkozó bármely javaslat értékelése során tekintettel kell lennie minden olyan tényezőre, amely befolyásolja az üzemeltetési feltételeket, és amelyeket az ajánlattevő nem mérlegelt vagy nem mérlegelhetett előre, vagy amelyek az ajánlattevő hatáskörén kívül esnek.

Minden, a szerződés hatálya alá eső kifizetés euróban történik.

8.

A szerződés érvényessége, módosítása és megszűnése: A szerződést a közlekedési miniszter ítéli oda. A szerződés időtartama 3 év, 2005. július 22-án kezdődik. Amennyiben lehetséges, a 2005. július 22-től számított maximálisan 3 éves időszak vége előtt új pályázatot kell kiírni. A szerződés bármilyen módosítása vagy felmondása a szerződésben előírtak értelmében kell, hogy történjen. A közszolgáltatási kötelezettség által előírt normák változtatása csak az odaítélő hatóság előzetes engedélyével lehetséges.

9.

Szankciók abban az esetben, ha a fuvarozó nem teljesíti a szerződést: Amennyiben a járatot közvetlenül a fuvarozónak tulajdonítható okok miatt törlik, a fizetendő ellentételezés csak a fuvarozó azon költségeire vonatkozik – amennyiben vannak ilyenek –, amelyek a törölt járat nem üzemeléséből adódóan károsult utasok kártérítéséből adódnak. Az ajánlatkérő hatóság fenntartja magának a jogot, hogy kezdeményezze a szerződés felbontását, amennyiben, tekintetbe véve a fuvarozó által nyújtott szolgáltatás megfelelőségét, és különösképpen a fuvarozóra közvetlenül visszavezethető okok miatt törölt vagy késett járatok számát, azon a véleményen van, hogy a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelő előírások nem voltak vagy nincsenek kielégítő módon betartva.

10.

A pályázatok benyújtásának határideje: Jelen közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közlésétől számított harmincegy (31) naptári napon belül.

11.

Jelentkezési eljárás: A pályázatokat ajánlott levélben kell postai úton elküldeni vagy eljuttatni az alábbi címre:

Department of Transport, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2, a 10. pontban jelzett napon déli 12 óráig (írországi idő szerint), A borítékon fel kell tüntetni: „EASP Tender”.

12.

A pályázati felhívás érvényessége: Ez a pályázati felhívás az 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében csak akkor érvényes, ha a megadott határidő előtt a kiszabott közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban egyetlen közösségi fuvarozó sem nyújt be ajánlatot a szóban forgó járat működtetésére anélkül, hogy azért pénzügyi ellentételezést igényelne.

13.

Az információ szabadságáról szóló törvény (Freedom of Information Act), 1997: A Közlekedési Minisztérium minden tőle telhetőt megtesz az ajánlattevők által benyújtott információk bizalmas kezelése erdekében, a minisztérium törvényes kötelezettségeinek megfelelően, többek között az információ szabadságáról szóló 1997-es törvény értelmében, amelyet az információ szabadságáról szóló 2003-as törvény módosít. Amennyiben a pályázók azt kívánják, hogy az általuk a pályázatban szolgáltatott információk egyike se kerüljön nyilvánosságra azok üzleti érzékenysége miatt, akkor az információ benyújtásakor meg kell azt jelölni, és fel kell tüntetni az érzékenység okát. Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében a minisztérium tárgyalni fog a pályázóval az érzékeny információról, mielőtt döntést hozna annak nyilvánosságra hozataláról. Ha az ajánlattevő úgy véli, hogy az általa benyújtott egyik információ sem érzékeny üzleti szempontból, erről nyilatkozhat, és ily módon az információ kiadható, amennyiben azt az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva kikérik.

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/26

1.

Bevezetés: Írország módosította az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. március 15-i C 66/05 számában, a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján megjelent közszolgáltatási kötelezettségeket a Dublin-Galway között üzemeltetett menetrendszerű légi járatra vonatkozóan, 2005. július 22-től kezdődően. A módosított közszolgáltatási kötelezettségek által előírt szabványok az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2005. február 16-i C 39 számában kerültek kihirdetésre.

Amennyiben a nyilvánosságra hozatalt követő egy hónapon belül egyetlen légi fuvarozó sem kezdi el, illetve nem szándékozik elkezdeni a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően ezeket a légi fuvarozói szolgáltatásokat, pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül, Írország a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében arról határozott, hogy a járat használatát egyetlen fuvarozóra korlátozza, és pályázati felhívással e járatok üzemeltetési jogát 2005. július 22-től átadja.

2.

A pályázati felhívás tárgya:2005. július 22-től közvetlen menetrendszerű légi járat működtetése a Dublin-Galway útvonalakon az e járathoz meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek értelmében, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 39., 2005.2.16.) kerültek kihirdetésre.

3.

A pályázaton való részvétel: A részvétel lehetősége minden közösségi légi fuvarozó számára nyitva áll, aki olyan érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelyet a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi vendelet értelmében állítottak ki. A szolgáltatás az ír Légiközlekedési Hatóság joghatósága alatt álló repülőterekre irányul.

4.

A pályázati eljárás: E pályázati felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése d), e), f), g), h) és i) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.

5.

A pályázati felhívás dokumentációja: A pályázati felhívás teljes dokumentációját, beleértve a pályázati űrlapot, a pénzügyi információkra vonatkozó követelményeket, demográfiai, szociális és gazdasági adatokat Galway repülőtér vonzáskörzetéről, leírást a repülőtérről (korábbi utasszámok, repülőtér-használati díjak, műszaki lehetőségek stb.), valamint a teljes szerződési feltétellistát az alábbi címen díjtalanul lehet beszerezni:

Department of Transport, 44 Kildare Street, Att: Mr Liam Keogh, IRL-Dublin 2. Tel.: (353-1) 604 15 94. Fax: (353-1) 604 16 81. E-mail: liamkeogh@transport.ie.

6.

A pályázóktól kért információk: A teljesen kitöltött pályázati űrlap mellett az ajánlatkérő hatóság számára a pályázóknak, tekintettel azokra a követelményekre, hogy a szolgáltatást 2005. július 22-én el kell kezdeni és a szolgáltatások folytonosságát és megbízhatóságát biztosítani kell, igazolniuk kell:

A pályázatoknak meg kell felelniük a fent említett a), b) és c) pontokban megfogalmazott előírások mindegyikének. Az elbírálás során figyelembe veszik, hogy melyik pályázat a legelőnyösebb gazdaságosság szempontjából, valamint azt is, hogy a légi fuvarozó milyen kapacitással rendelkezik a légi utasszállítási közszolgáltatás biztosítására a szerződés időtartama alatt. Ugyanakkor az ajánlatkérő hatóság nem köteles pályázatot elfogadni. Bizonyos körülmények esetén a miniszter fenntartja a jogot, hogy tárgyaljon az ajánlattevőkkel az ajánlatban szereplő árról, számításba véve a működési költségekre alapozott tervezett veszteségeket és hasznot, stb. is.

Az ajánlatkérő hatóság fenntartja a jogot, hogy további információkat kérjen bármely pályázó pénzügyi és/vagy műszaki erőforrásairól és képességeiről, és – a továbbiak sérelme nélkül – kérjen vagy keressen információt akár egy harmadik féltől, akár magától a pályázótól arra vonatkozóan, hogy az képes-e ellátni a menetrendszerű légi fuvarozási szolgáltatást.

A pályázatban szereplő árakat euróban kell megadni és minden kiegészítő dokumentumot angolul kell benyújtani.

A szerződés az ír joggyakorlat szerint keséül, és az ír bíróságok kizárólagos joghatósága alatt áll.

7.

Pénzügyi ellentételezés: Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak világosan tartalmazniuk kell az útvonalra vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi ellentetelezés összegét, a tervezett indulási dátumtól számított három év mindegyikére. Az ellentételezés összegét a minimálisan megkövetelt elvárások alapján kell kiszámítani.

A Közlekedési Minisztérium által fizetendő ellentételezés aktuális összegét a sikeres pályázó számítja ki, éves alapon, visszamenőleges hatállyal, korlátozva azt a megvalósult aktuális veszteségekre, bevételekre, és amennyiben alkalmazható, haszonkulcsra. Az összegnek nem szabad meghaladnia a pályázatban szereplő maximális éves összeget.

A fuvarozó az ellentételezést kérheti rendszeres részletfizetés formájában, az 5. pontban említett dokumentációban szereplő eljárásnak megfelelően. A szerződés előírásainak értelmében minden szerződési év végén elszámolás történik, amelyre vonatkozóan a kérvényt megfelelő formában be kell nyújtani az ajánlatkérő hatósághoz, a fuvarozó könyvvizsgálójának igazolásával egyetemben.

A szerződés rendelkezni fog az ellentételezés emelésének legfelső éves korlátjáról, az ajánlatkérő hatóság kizárólagos belátása szerint, arra az esetre, ha az üzemeltetési feltételek megváltoznak. Az ajánlatkérő hatóságnak, a szerződés lejártára vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül, az éves ellentételezés maximális határon belüli emelésére vonatkozó bármely javaslat értékelése során tekintettel kell lennie minden olyan tényezőre, amely befolyásolja az üzemeltetési feltételeket, és amelyeket az ajánlattevő nem mérlegelt vagy nem mérlegelhetett előre, vagy amelyek az ajánlattevő hatáskörén kívül esnek.

Minden, a szerződés hatálya alá eső kifizetés euróban történik.

8.

A szerződés érvényessége, módosítása és megszűnése: A szerződést a közlekedési miniszter ítéli oda. A szerződés időtartama 3 év, 2005. július 22-án kezdődik. Amennyiben lehetséges, a 2005. július 22-től számított maximálisan 3 éves időszak vége előtt új pályázatot kell kiírni. A szerződés bármilyen módosítása vagy felmondása a szerződésben előírtak értelmében kell, hogy történjen. A közszolgáltatási kötelezettség által előírt normák változtatása csak az odaítélő hatóság előzetes engedélyével lehetséges.

9.

Szankciók abban az esetben, ha a fuvarozó nem teljesíti a szerződést: Amennyiben a járatot közvetlenül a fuvarozónak tulajdonítható okok miatt törlik, a fizetendő ellentételezés csak a fuvarozó azon költségeire vonatkozik – amennyiben vannak ilyenek –, amelyek a törölt járat nem üzemeléséből adódóan károsult utasok kártérítéséből adódnak. Az ajánlatkérő hatóság fenntartja magának a jogot, hogy kezdeményezze a szerződés felbontását, amennyiben, tekintetbe véve a fuvarozó által nyújtott szolgáltatás megfelelőségét, és különösképpen a fuvarozóra közvetlenül visszavezethető okok miatt törölt vagy késett járatok számát, azon a véleményen van, hogy a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelő előírások nem voltak vagy nincsenek kielégítő módon betartva.

10.

A pályázatok benyújtásának határideje: Jelen közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közlésétől számított harmincegy (31) naptári napon belül.

11.

Jelentkezési eljárás: A pályázatokat ajánlott levélben kell postai úton elküldeni vagy eljuttatni az alábbi címre:

Department of Transport, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2, a 10. pontban jelzett napon déli 12 óráig (írországi idő szerint). A borítékon fel kell tüntetni: „EASP Tender”.

12.

A pályázati felhívás érvényessége: Ez a pályázati felhívás az 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében csak akkor érvényes, ha a megadott határidő előtt a kiszabott közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban egyetlen közösségi fuvarozó sem nyújt be ajánlatot a szóban forgó járat működtetésére anélkül, hogy azért pénzügyi ellentételezést igényelne.

13.

Az információ szabadságáról szóló törvény (Freedom of Information Act), 1997: A Közlekedési Minisztérium minden tőle telhetőt megtesz az ajánlattevők által benyújtott információk bizalmas kezelése érdekében, a minisztérium törvényes kötelezettségeinek megfelelően, többek között az információ szabadságáról szóló 1997-es törvény értelmében, amelyet az információ szabadságáról szóló 2003-as törvény módosít. Amennyiben a pályázók azt kívánják, hogy az általuk a pályázatban szolgáltatott információk egyike se kerüljön nyilvánosságra azok üzleti érzékenysége miatt, akkor az információ benyújtásakor meg kell azt jelölni, és fel kell tüntetni az érzékenység okát. Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében a minisztérium tárgyalni fog a pályázóval az érzékeny információról, mielőtt döntést hozna annak nyilvánosságra hozataláról. Ha az ajánlattevő úgy véli, hogy az általa benyújtott egyik információ sem érzékeny üzleti szempontból, erről nyilatkozhat, és ily módon az információ kiadható, amennyiben azt az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva kikérik.

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/28

1.

Bevezetés: Írország módosította az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. március 15-i C 66/07 és C 66/03 számában, a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján megjelent közszolgáltatási kötelezettségeket a Donegal-Dublin és Sligo-Dublin között üzemeltetett menetrend szerinti légi járatra vonatkozóan, 2005. július 22-től kezdődően. A módosított közszolgáltatási kötelezettségek által előírt szabványok az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2005. február 16-i C 39 számában kerültek kihirdetésre.

Amennyiben a közzétételt követő egy hónapon belül egyetlen légi fuvarozó sem kezdi el, illetve nem szándékozik elkezdeni a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően ezeket a légi fuvarozói szolgáltatásokat, pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül, Írország a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében arról határozott, hogy a járat használatát egyetlen fuvarozóra korlátozza, és pályázati felhívást követően e járatok működtetési jogát 2005. július 22-től átadja.

2.

A pályázati felhívás tárgya:2005. július 22-től közvetlen menetrend szerinti légi járat működtetése a Donegal-Dublin és Sligo-Dublin útvonalakon az e járathoz meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek értelmében, melyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 39., 2005.2.16.) kerültek kihirdetésre.

Ezen közszolgáltatások üzemeltetésére egy mind a két útvonalra vonatkozó szolgáltatási szerződés alapján kerül majd sor.

3.

A pályázati felhíváson való részvétel: A részvétel lehetősége minden közösségi légi fuvarozó számára nyitva áll, aki olyan érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melyet a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében állítottak ki. A szolgáltatás az Ír Légiközlekedési Hatóság joghatósága alatt álló repülőterekre irányul.

4.

A pályázati eljárás: E pályázati felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d), e), f), g), h) és i) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.

5.

A pályázati felhívás dokumentációja: A pályázati felhívás teljes dokumentációját, beleértve a pályázati űrlapot, a pénzügyi információkra vonatkozó követelményeket, demográfiai, szociális és gazdasági adatokat Sligóról és Donegalról, leírást az egyes repülőterekről (korábbi utasforgalom, repülőtérhasználati díjak, műszaki lehetőségek stb.), valamint a teljes szerződési feltétellistát az alábbi címen díjmentesen beszerezhető:

Department of Transport, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2, Att: Mr Liam Keogh. Tel.: (353-1) 604 15 94. Fax: (353-1) 604 16 81. E-mail: liamkeogh@transport.ie.

6.

Az ajánlattevőktől kért információk: A hiánytalanul kitöltött pályázati űrlap mellett az elbíráló hatóság számára az ajánlattevőknek, tekintettel azokra a követelményekre, hogy a szolgáltatást 2005. július 22-én el kell kezdeni és a szolgáltatások folytonosságát és megbízhatóságát biztosítani kell, igazolniuk kell:

A pályázatoknak meg kell felelniük a fent említett a), b) és c) pontokban megfogalmazott előírások mindegyikének. Az elbírálás során figyelembe veszik, hogy melyik pályázat a legelőnyösebb gazdaságosság szempontjából, valamint azt is, hogy a légi fuvarozó milyen kapacitással rendelkezik a légi utasszállítási közszolgáltatás biztosítására a szerződés időtartama alatt. Ugyanakkor az elbíráló hatóság nem köteles pályázatot elfogadni. Bizonyos körülmények esetén a miniszter fenntartja magának a jogot, hogy tárgyaljon az ajánlattevőkkel az ajánlatban szereplő árról, számításba véve a működési költségekre alapozott tervezett veszteségeket és hasznot, stb. is.

Az elbíráló hatóság fenntartja magának a jogot, hogy további információkat kérjen bármely ajánlattevő pénzügyi és/vagy műszaki erőforrásairól és képességeiről, és, a továbbiak sérelme nélkül, kérjen vagy keressen információt akár egy harmadik féltől, akár magától az ajánlattevőtől arra vonatkozóan, hogy az képes-e ellátni a menetrend szerinti légifuvarozási szolgáltatást.

A pályázati felhívásban szereplő árakat euróban kell megadni és minden kiegészítő dokumentumot angolul kell benyújtani.

A szerződés az ír joggyakorlat szerint készül, és az ír bíróságok kizárólagos joghatósága alatt áll.

7.

Pénzügyi ellentételezés: Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak világosan tartalmazniuk kell a mindkét útvonalra vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges pénzügyi ellentételezés összegét, a tervezett indulási időponttól számított három év mindegyikére. Az ellentételezés összegét a minimálisan megkövetelt elvárások alapján kell kiszámítani.

A Közlekedési Minisztérium által fizetendő ellentételezés aktuális összegét a sikeres ajánlattevő számítja ki, éves alapon, visszamenőleges hatállyal, korlátozva azt a megvalósult aktuális veszteségekre, bevételekre, és amennyiben alkalmazható, haszonkulcsra. Az összeg nem haladhatja meg a pályázati felhívásban szereplő maximális éves összeget.

A fuvarozó az ellentételezést kérheti rendszeres részletfizetés formájában, az 5. pontban említett dokumentációban szereplő eljárásnak megfelelően. A szerződés előírásainak értelmében minden szerződési év végén elszámolás történik, amelyre vonatkozóan a kérvényt megfelelő formában be kell nyújtani az elbíráló hatósághoz, a fuvarozó könyvvizsgálójának igazolásával együtt.

A szerződés rendelkezni fog az ellentételezés emelésének legfelső éves korlátjáról, az elbíráló hatóság kizárólagos belátása szerint, arra az esetre, ha az üzemeltetési feltételek megváltoznak. Az elbíráló hatóságnak, a szerződés lejártára vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül, az éves ellentételezés maximális összeghatáron belüli emelésére vonatkozó bármely javaslat értékelése során tekintettel kell lennie minden olyan tényezőre, amely befolyásolja az üzemeltetési feltételeket, és amelyeket az ajánlattevő nem mérlegelt vagy nem mérlegelhetett előre, vagy amelyek az ajánlattevő hatáskörén kívül esnek.

Minden, a szerződés hatálya alá tartozó kifizetés euróban történik.

8.

A szerződés érvényessége, módosítása és megszűnése: A szerződést a közlekedési miniszter ítéli oda. A szerződés időtartama 3 év, 2005. július 22-i kezdettel. Amennyiben lehetséges, a 2005. július 22-től számított maximálisan 3 éves időszak vége előtt új pályázati felhívást kell kiírni. A szerződés bármilyen módosítása vagy felmondása a szerződésben előírtak értelmében kell, hogy történjen. A közszolgáltatási kötelezettség által előírt normák változtatása csak az odaítélő hatóság előzetes engedélyével lehetséges.

9.

Szankciók abban az esetben, ha a fuvarozó nem teljesíti a szerződést: Amennyiben a járatot közvetlenül a fuvarozónak tulajdonítható okok miatt törlik, a fizetendő ellentételezés csak a fuvarozó azon költségeire vonatkozik – amennyiben vannak ilyenek –, amelyek a járatok üzemeltetésének elmulasztása miatt károsult utasok kártérítéséből adódnak. Az elbíráló hatóság fenntartja magának a jogot, hogy kezdeményezze a szerződés felbontását, amennyiben, tekintetbe véve a fuvarozó által nyújtott szolgáltatás megfelelőségét, és különösképpen a fuvarozóra közvetlenül visszavezethető okok miatt törölt vagy késett járatok számát, azon a véleményen van, hogy a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelő előírások nem voltak vagy nincsenek kielégítő módon betartva.

10.

A pályázatok benyújtásának határideje: Jelen közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közlésétől számított harmincegy (31) naptári napon belül.

11.

Pályázati eljárás: A pályázatokat ajánlott levélben kell elküldeni vagy eljuttatni az alábbi címre (a postai bélyegzőn szereplő dátum a hiteles):

Department of Transport, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2, a 10. pontban jelzett napon déli 12 óráig (írországi idő szerint). A borítékon fel kell tüntetni: „EASP Tender”.

12.

A pályázati felhívás érvényessége: Ez a pályázati felhívás az 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében csak akkor érvényes, ha a megadott határidő előtt a kiszabott közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban egyetlen közösségi fuvarozó sem nyújt be ajánlatot a szóban forgó járat működtetésére 2005. július 22-ig anélkül, hogy azért pénzügyi ellentételezést igényelne.

13.

Az információ szabadságáról szóló törvény (Freedom of Information Act), 1997: A Közlekedési Minisztérium minden tőle telhetőt megtesz az ajánlattevők által benyújtott információk bizalmas kezeléséért, a minisztérium törvényes kötelezettségeinek megfelelően, többek között az. információ szabadságáról szóló 1997. évi törvény értelmében, amelyet az információ szabadságáról szóló 2003. évi törvény módosít. Amennyiben az ajánlattevők azt kívánják, hogy az általuk a pályázatban szolgáltatott információk egyike se kerüljön nyilvánosságra azok üzleti érzékenysége miatt, akkor az információ benyújtásakor meg kell azt jelölni, és fel kell tüntetni az érzékenység okát. Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében a minisztérium tárgyalni fog az ajánlattevővel az érzékeny információról, mielőtt döntést hozna annak nyilvánosságra hozataláról. Ha az ajánlattevő úgy véli, hogy az általa benyújtott egyik információ sem érzékeny üzleti szempontból, erről nyilatkozhat, és ily módon az információ kiadható, amennyiben azt az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva kikérik.

17.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 40/30

1.

Bevezetés: Írország módosította az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának (a 2000. szeptember 28-i HL C 276. számában közzétett helyesbítéssel módosított) 2000. szeptember 15-i C 265/07 és 2002. március 15-i C 66/06 számában, a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján megjelent közszolgáltatási kötelezettségeket a Knock-Dublin és Derry-Dublin között üzemeltetett menetrend szerinti légi járatra vonatkozóan, 2005. július 22-től kezdődően. A módosított közszolgáltatási kötelezettségek által előírt szabványok az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2005. február 16-i C 39 számában kerültek kihirdetésre.

Amennyiben a közzétételt követő egy hónapon belül egyetlen légi fuvarozó sem kezdi el, illetve nem szándékozik elkezdeni a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően ezeket a légi fuvarozói szolgáltatásokat, pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül, Írország a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében arról határozott, hogy a járat használatát egyetlen fuvarozóra korlátozza, és pályázati felhívást követően e járatok működtetési jogát 2005. július 22-től átadja.

2.

A pályázati felhívás tárgya:2005. július 22-től közvetlen menetrend szerinti légi járat működtetése a Knock-Dublin és Derry-Dublin útvonalakon az e járathoz meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek értelmében, melyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 39., 2005.2.16.) kerültek kihirdetésre.

Ezen közszolgáltatások üzemeltetésére egy mind a két útvonalra vonatkozó szolgáltatási szerződés alapján kerül majd sor.

3.

A pályázati felhíváson való részvétel: A részvétel lehetősége minden közösségi légi fuvarozó számára nyitva áll, aki olyan érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melyet a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében állítottak ki. A szolgáltatás az Ír Légiközlekedési Hatóság joghatósága alatt álló repülőterekre irányul.

4.

A pályázati eljárás: E pályázati felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d), e), f), g), h) és i) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.

5.

A pályázati felhívás dokumentációja: A pályázati felhívás teljes dokumentációját, beleértve a pályázati űrlapot, a pénzügyi információkra vonatkozó követelményeket, demográfiai, szociális és gazdasági adatokat Knockról és Derryről, leírást az egyes repülőterekről (korábbi utasforgalom, repülőtér-használati díjak, műszaki lehetőségek stb.), valamint a teljes szerződési feltétellistát az alábbi címen díjmentesen beszerezhető:

Department of Transport, Att: Mr Liam Keogh, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2. Tel.: (353-1) 604 15 94. Fax: (353-1) 604 16 81. E-mail: liamkeogh@transport.ie.

6.

Az ajánlattevőktől kért információk: A hiánytalanul kitöltött pályázati űrlap mellett a bíráló hatóság számára az ajánlattevőknek, tekintettel azokra a követelményekre, hogy a szolgáltatást 2005. július 22-én el kell kezdeni és a szolgáltatások folytonosságát és megbízhatóságát biztosítani kell, igazolniuk kell:

A pályázatoknak meg kell felelniük a fent említett a), b) és c) pontokban megfogalmazott előírások mindegyikének. Az elbírálás során figyelembe veszik, hogy melyik pályázat a legelőnyösebb gazdaságosság szempontjából, valamint azt is, hogy a légi fuvarozó milyen kapacitással rendelkezik a légi utasszállítási közszolgáltatás biztosítására a szerződés időtartama alatt. Ugyanakkor az elbíráló hatóság nem köteles pályázatot elfogadni. Bizonyos körülmények esetén a miniszter fenntartja magának a jogot, hogy tárgyaljon az ajánlattevőkkel az ajánlatban szereplő árról, számításba véve a működési költségekre alapozott tervezett veszteségeket és hasznot, stb. is.

Az elbíráló hatóság fenntartja magának a jogot, hogy további információkat kérjen bármely ajánlattevő pénzügyi és/vagy műszaki erőforrásairól és képességeiről, és – a továbbiak sérelme nélkül – kérjen vagy keressen információt akár egy harmadik féltől, akár magától az ajánlattevőtől arra vonatkozóan, hogy az képes-e ellátni a menetrend szerinti légi fuvarozási szolgáltatást.

A pályázati felhívásban szereplő árakat euróban kell megadni és minden kiegészítő dokumentumot angolul kell benyújtani.

A szerződés az ír joggyakorlat szerint készül, és az ír bíróságok kizárólagos joghatósága alatt áll.

7.

Pénzügyi ellentételezés: Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak világosan tartalmazniuk kell a mindkét útvonalra vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges pénzügyi ellentételezés összegét, a tervezett indulási időponttól számított három év mindegyikére. Az ellentételezés összegét a minimálisan megkövetelt elvárások alapján kell kiszámítani.

A közlekedési minisztérium által fizetendő ellentételezés aktuális összegét a sikeres ajánlattevő számítja ki, éves alapon, visszamenőleges hatállyal, korlátozva azt a megvalósult aktuális veszteségekre, bevételekre, és amennyiben alkalmazható, haszonkulcsra. Az összegnek nem haladhatja meg a pályázati leihívásban szereplő maximális éves összeget.

A fuvarozó az ellentételezést kérheti rendszeres részletfizetés formájában, az 5. pontban említett dokumentációban szereplő eljárásnak megfelelően. A szerződés előírásainak értelmében minden szerződési év végén elszámolás történik, amelyre vonatkozóan a kérvényt megfelelő formában be kell nyújtani az elbíráló hatósághoz, a fuvarozó könyvvizsgálójának igazolásával együtt,

A szerződés rendelkezni fog az ellentételezés emelésének legfelső éves korlátjáról, az elbíráló hatóság kizárólagos belátása szerint, arra az esetre, ha az üzemeltetési feltételek megváltoznak. Az elbíráló hatóságnak, a szerződés lejártára vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül, az éves ellentételezés maximális összeghatáron belüli emelésére vonatkozó bármely javaslat értékelése során tekintettel kell lennie minden olyan tényezőre, amely befolyásolja az üzemeltetési feltételeket, és amelyeket az ajánlattevő nem mérlegelt vagy nem mérlegelhetett előre, vagy amelyek az ajánlattevő hatáskörén kívül esnek.

Minden, a szerződés hatálya alá tartozó kifizetés euróban történik.

8.

A szerződés érvényessége, módosítása és megszűnése: A szerződést a közlekedési miniszter ítéli oda. A szerződés időtartama 3 év, 2005. július 22-i kezdettel. Amennyiben lehetséges, a 2005. július 22-től számított maximálisan 3 éves időszak vége előtt új pályázati felhívást kell kiírni. A szerződés bármilyen módosítása vagy felmondása a szerződésben előírtak értelmében kell, hogy történjen. A közszolgáltatási kötelezettség által előírt normák változtatása csak az odaítélő hatóság előzetes engedélyével lehetséges.

9.

Szankciók abban az esetben, ha a fuvarozó nem teljesíti a szerződést: Amennyiben a járatot közvetlenül a fuvarozónak tulajdonítható okok miatt törlik, a fizetendő ellentételezés csak a fuvarozó azon költségeire vonatkozik – amennyiben vannak ilyenek –, amelyek a járatok üzemeltetésének elmulasztása miatt károsult utasok kártérítéséből adódnak. Az elbíráló hatóság fenntartja magának a jogot, hogy kezdeményezze a szerződés felbontását, amennyiben, tekintetbe véve a fuvarozó által nyújtott szolgáltatás megfelelőségét, és különösképpen a fuvarozóra közvetlenül visszavezethető okok miatt törölt vagy késett járatok számát, azon a véleményen van, hogy a közszolgáltatási kötelezettségnek megfelelő előírások nem voltak vagy nincsenek kielégítő módon betartva.

10.

A pályázatok benyújtásának határideje: Jelen közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közlésétől számított harmincegy (31) naptári napon belül.

11.

Pályázati eljárás: A pályázatokat ajánlott levélben kell elküldeni vagy eljuttatni az alábbi címre (a postai bélyegzőn szereplő dátum a hiteles):

Department of Transport, 44 Kildare Street, IRL-Dublin 2, a 10. pontban jelzett napon déli 12 óráig (írországi idő szerint). A borítékon fel kell tüntetni: „EASP Tender”.

12.

A pályázati felhívás érvényessége: Ez a pályázati felhívás az 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében csak akkor érvényes, ha a megadott határidő előtt a kiszabott közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban egyetlen közösségi fuvarozó sem nyújt be ajánlatot a szóban forgó járat működtetésére 2005. július 22-ig anélkül, hogy azért pénzügyi ellentételezést igényelne.

13.

Az információ szabadságáról szóló törvény (Freedom of Information Act), 1997: A Közlekedési Minisztérium minden tőle telhetőt megtesz az ajánlattevők által benyújtott információk bizalmas kezeléséért, a minisztérium törvényes kötelezettségeinek megfelelően, többek között az információ szabadságáról szóló 1997. évi törvény értelmében, amelyet az információ szabadságáról szóló 2003. évi törvény módosít. Amennyiben az ajánlattevők azt kívánják, hogy az általuk a pályázatban szolgáltatott információk egyike se kerüljön nyilvánosságra azok üzleti érzékenysége miatt, akkor az információ benyújtásakor meg kell azt jelölni, és fel kell tüntetni az érzékenység okát. Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében a minisztérium tárgyalni fog az ajánlattevővel az érzékeny információról, mielőtt döntést hozna annak nyilvánosságra hozataláról. Ha az ajánlattevő úgy véli, hogy az általa benyújtott egyik információ sem érzékeny üzleti szempontból, erről nyilatkozhat, és ily módon az információ kiadható, amennyiben azt az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva kikérik.