This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Megerősített uniós együttműködés a szakoktatásban és a szakképzésben
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
MI A NYILATKOZAT CÉLJA?
FŐBB PONTOK
A koppenhágai folyamat az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai szabályrendszer szerves részét képezi, és célja az Európa 2020 stratégia oktatással kapcsolatos céljainak megvalósítása.
A koppenhágai folyamat a következőkből áll:
Prioritások
A koppenhágai nyilatkozat által lefektetett prioritások a szakképzés terén megvalósuló önkéntes együttműködés alapjául szolgálnak. 2010-re a következő célokat tűzték ki:
Eredmények
Több közlemény is tartalmazza az EU sikereit ezen célok elérésében, valamint azokat a lépéseket is, amelyek segítségével tovább javítható a szakképzés terén történő együttműködés.
A 2004-es maastrichti közlemény megerősíti a koppenhágai folyamat sikerességét a szakképzés ismertségének és profiljának európai szintű javítása terén. A közlemény részletesebben kidolgozta a koppenhágai nyilatkozat prioritásait, valamint konkrét prioritásokat fogalmazott meg a szakképzés terén végzendő nemzeti szintű munkához, többek között a következőket:
A 2006-os helsinki közlemény értékelte a koppenhágai folyamatot, valamint felülvizsgálta annak prioritásait és stratégiáit. Több eredményt emelt ki, többek között a következőket:
A 2008-as bordeaux-i közlemény áttekintette a koppenhágai folyamat prioritásait és stratégiáit a 2010 utáni jövőbeli oktatási és képzési programok fényében. A közlemény szerint a folyamat hatásos eszköznek bizonyult a szakképzésről kialakult kép javítása tekintetében, miközben megőrizte a nemzeti szakképzési rendszerek sokszínűségét. Egyúttal azonban jelezte, hogy új lendületre van szükség, különösen a következők tekintetében:
A bruges-i közlemény 2010-ben az európai szakképzési együttműködés terén 2011 és 2020 között hosszú távú célkitűzéseket, a 2011 és 2014 közötti időszakban pedig ezen célkitűzések megvalósítására nemzeti szintű konkrét intézkedéseket kínáló 22 rövid távú célkitűzést fogalmazott meg. Ezen, a koppenhágai folyamat alapelvein és eszméin alapuló célkitűzések az eddig elért eredményekre építenek, valamint választ próbálnak adni a jelenlegi és a jövőben várható kihívásokra is.
A közlemény következtetéseiből kiderül, hogy a koppenhágai folyamat:
Megállapította, hogy ahhoz, hogy a szakképzés választ adhasson az aktuális és jövőbeli kihívásokra, az európai oktatási és képzési rendszereknek többek között a következő feltételeknek kell megfelelniük:
A rigai következtetések a 2011–2014-es időszak eredményeinek vizsgálata alapján új célkitűzéseket határoztak meg a 2015–2020-as időszakra vonatkozóan.
Az eredmények felülvizsgálatából kiderült, hogy a célkitűzések az Európai Uniónak és a tagjelölt országoknak is segítettek a reformokra történő összpontosításban és ezek végrehajtásában. A 2015–2020-as időszakra öt prioritási területet határoztak meg:
HÁTTÉR
* KULCSFOGALMAK
Egész életen át tartó tanulás: lehetővé teszi az emberek számára, hogy életük bármely szakaszában ösztönző tanulási tapasztalatokat szerezzenek.
FŐ DOKUMENTUM
A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság 2002. november 29–30-a között Koppenhágában tartott ülésükön elfogadott nyilatkozata a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről - „A koppenhágai nyilatkozat” (A Hivatalos Lapban nem tették közzé)
utolsó frissítés 11.10.2016