A fejlődő országokra szabott uniós kereskedelempolitika, beleértve a kereskedelemösztönző támogatást

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2012) 22 végleges – Kereskedelem, növekedés és fejlődés – A leginkább rászoruló országokra szabott kereskedelmi és beruházási politika kialakítása

A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia: a fejlődő országok kereskedelemmel kapcsolatos szükségleteire irányuló uniós támogatás növelése

MI A KÖZLEMÉNY ÉS A STRATÉGIA CÉLJA?

• A közlemény fellépéseket ajánl a legkevésbé fejlett országok és egyéb leginkább rászoruló országok abban való támogatása céljából, hogy kiélvezhessék a kereskedelem előnyeit az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés tekintetében.
• A kereskedelemösztönző támogatásra* (Aid for Trade, AfT) vonatkozó stratégia célja a fejlődő és legkevésbé fejlett országok világkereskedelmi rendszerbe történő integrációjának javítása.
• A stratégiát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) millenniumi fejlesztési céljainak célkitűzéseivel összhangban dolgozták ki; a millenniumi fejlesztési célok helyébe azóta a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok léptek.

FŐBB PONTOK

A közlemény hangsúlyozza a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok szempontjából előnyös, következő kereskedelmi és fejlesztési eszközök szerepét:

• az általános preferenciarendszer (GSP), amely lehetővé teszi a fejlődő országok számára, hogy az EU-ba irányuló exportjaik tekintetében alacsonyabb vámokat fizessenek vagy azok vámmentesek legyenek. A legkevésbé fejlett országokat fokozottan célzó, módosított GSP 2014-ben lépett hatályba;
• a fejlődő országokkal való kétoldalú és regionális kapcsolatok ösztönzése, amilyenek például az ázsiai, latin-amerikai országokkal, valamint Európa keleti szomszédságának és a dél-mediterrán térség országaival való szabadkereskedelmi társulások;
• közvetlen külföldi befektetések ösztönzése a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokba;
• a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokban a kiskereskedők számára nyújtott segítség az európai uniós (EU-s) piachoz való – például az Export Helpdesken keresztül történő – hozzáférés javításában;
• a felelősségteljes kormányzás jelentőségének hangsúlyozása a fejlődő országokban; ennek célja
  • a kereskedelem és befektetés ösztönzése;
  • annak biztosítása, hogy a legszegényebb emberek is részesüljenek a kereskedelemből eredő gazdasági növekedés előnyeiből; valamint
  • a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása.

A stratégia számos prioritást határoz meg:

• az EU által a fejlesztéstámogatási kötelezettségvállalási keretében biztosított átfogó kereskedelemösztönző támogatás fokozása;
• az EU és az uniós országok által a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok számára biztosított erőforrások hatásának növelése a közöttük folyó együttműködés és koordináció javítása révén;
• az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok) közötti regionális integráció ösztönzése, valamint a szegénység csökkentésére irányuló fellépésekre való összpontosítás;
• az előrehaladás ellenőrzésének megerősítése. Az Európai Bizottság e célból éves ellenőrzési jelentést készít az uniós kereskedelemösztönző támogatásról.

Finanszírozás

• Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az AKCS-országok részére.
• A Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz a többi fejlődő ország számára.
• Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) azon része, amely a fejlődő országokra, például az uniós kereskedelemösztönző támogatás legnagyobb kedvezményezettjére, Törökországra vonatkozik.

További pontok:

A kereskedelemnek az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés eszközeként való használatát a 2011. évi „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című közlemény is hangsúlyozza; illetve további hangsúlyt fektet rá a „Kereskedelem, növekedés és fejlődés – A leginkább rászoruló országokra szabott kereskedelmi és beruházási politika kialakítása” című 2012. évi közlemény.

HÁTTÉR

• Számos fejlődő ország egy sor akadállyal küzd a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatban, ilyen akadályok például a nem megfelelő infrastruktúra, a kereskedelem nem megfelelő diverzifikációja, a nem hatékony vámeljárások vagy a túlzott bürokrácia. Mivel a fejlődő országok jelenleg a globális kereskedelem több mint 50%-áért felelnek, ezen akadályok leküzdése igencsak sok előnnyel járhat: a megfelelőbb üzleti környezetektől a szegénység globális csökkentéséig.
• A stratégia a Kereskedelmi Világszervezet által elfogadott dohai fejlesztési menetrend keretének része.
• További információkért lásd:
  • Kereskedelemösztönző támogatás az Európai Bizottság honlapján.

* KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia: A fejlődő országok kereskedelemmel kapcsolatos szükségleteire irányuló uniós támogatás növelése – A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések, 2007. október 29.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Kereskedelem, növekedés és fejlődés – A leginkább rászoruló országokra szabott kereskedelmi és beruházási politika kialakítása (COM(2012) 22 végleges, 2012.1.27.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele (COM(2011) 637 végleges, 2011.10.13.)

Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma – Kereskedelemösztönző támogatás – 2015. évi jelentés: Az EU és tagállamai által elért eredmények áttekintése (SWD(2015) 128 final, 2015.6.22.)

utolsó frissítés 14.03.2017