A pénzmosás elleni büntetőjogi küzdelem

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/1673 irányelv a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Meghatározza a bűncselekmény fogalmát és a szankciókat a pénzmosás területén annak érdekében, hogy:
- segítse az Európai Unió (EU) és a tagállamok közötti rendőrségi és igazságügyi együttműködést; és
- a bűnözők ne használhassák ki az engedékenyebb jogrendszereket.
Célja, hogy szándékos és annak tudatában történő elkövetés esetén, hogy a vagyon* büntetendő cselekményből származik, a pénzmosást bűncselekménnyé nyilvánítsa.
Továbbá lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a pénzmosást, ha az elkövető gyanította, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik, vagy tudnia kellett volna azt.

FŐBB PONTOK

Bűncselekmények

Szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősülnek a következők:
- vagyon (mindennemű vagyoni eszköz) átalakítása vagy átruházása annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik, a vagyon jogellenes eredetének eltitkolása vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerüléséhez való segítségnyújtás céljából;
- a vagyon valódi jellegének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának eltitkolása vagy leplezése annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik;
- vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata a szerzés időpontjában annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik;
- bűnsegély, felbujtás és kísérlet.

Büntetendő cselekmény (vagy „alapcselekmény”)

Ezen irányelv alkalmazásában a következő magatartás büntetendő cselekménynek minősül, vagyis a pénzmosás bűncselekménye szempontjából releváns:
- bármely olyan bűncselekmény elkövetésében való büntetőjogi részvétel, amely esetében a nemzeti joggal összhangban a büntetési tétel felső határa egy évet meghaladó tartamú, illetve az alsó határa hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés; valamint
- amennyiben a fenti kategória nem tartalmazza, a 22 meghatározott bűncselekmény-kategória jegyzékében felsorolt bűncselekmények, ideértve az uniós jogban meghatározott valamennyi olyan bűncselekményt, mely ezen irányelvben szerepel.

További tényezők

A bűncselekmények kiterjednek az olyan magatartás révén megszerzett vagyonra is, amely más uniós tagállam vagy nem uniós ország területén valósult meg, feltéve, hogy az adott magatartás belföldi megvalósulás esetén büntetendő cselekménynek minősülne.
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy azok a személyek, akik ezt a büntetendő cselekményt elkövették, vagy részt vettek az elkövetésében, büntetőjogi felelősségre vonás alá kerüljenek. További tényezők:
- a büntetőjogi felelősség kiterjed azokra a személyekre is, akik az általuk elkövetett bűncselekményekből származó jövedelmet tisztára mossák („saját jövedelem tisztára mosása”);
- az azon büntetendő cselekményért való büntetőjogi felelősség korábbi vagy egyidejű megállapítása, amely cselekményből a vagyon származik, nem előfeltétele a pénzmosásért való büntetőjogi felelősség megállapításának;
- a büntetőjogi felelősség megállapítása anélkül is lehetséges, hogy sor kerülne a büntetendő cselekménnyel kapcsolatos összes tényállási elem megállapítására, ideértve az elkövető személyazonosságát is.

A bűncselekményeket súlyosító körülmények

Ezek a következő eseteket foglalják magukban:
- a bűncselekményt a 2008/841/IB kerethatározatban meghatározott bűnszervezetben követték el; vagy
- az elkövető az (EU) 2015/849 irányelv (lásd az összefoglalót) 2. cikkében meghatározott szakmai tevékenységének „kötelezett szolgáltatóként” történő gyakorlása közben követte el a bűncselekményt.
A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy súlyosító körülménynek tekintik az alábbiakat:
- ha a pénzmosás tárgyát képező vagyon jelentős értékű; vagy
- ha a pénzmosás tárgyát képező vagyon védelmi pénz szedéséből, terrorizmusból, emberkereskedelemből, kábítószer-kereskedelemből és korrupcióból származik.

Büntetések és szankciók

A büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a büntetési tétel felső határa legalább négy év szabadságvesztés legyen, és amennyiben szükséges, további szankciókat kell alkalmazniuk, illetve intézkedéseket kell meghozniuk, ideértve a jogi entitások felelősségre vonása érdekében hozott intézkedéseket, mint például:
- állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárás;
- a közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, támogatásokat és koncessziókat;
- valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltás;
- bírósági felügyelet alá helyezés;
- bíróság által elrendelt felszámolás;
- a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények bezárása;
- az érintett vagyon befagyasztása és elkobzása.

Jogszabálycsomag

Az irányelv egy jogszabálycsomag része, amely magában foglalja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló (EU) 2018/1672 rendeletet, mely kiegészíti és megerősíti a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv alkalmazását.

Nyomozási eszközök és együttműködés

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy hatékony nyomozási eszközök – mint például azok, amelyeket a szervezett bűnözés vagy egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben használnak – álljanak rendelkezésre a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásért vagy büntetőeljárásért felelős személyek számára.
Az irányelv megszünteti a tagállamok közötti igazságügyi és rendőrségi együttműködés akadályait, mivel tisztázza, hogy melyik ország rendelkezik joghatósággal, az országok hogyan működjenek együtt, és hogyan kell bevonni az Eurojust ügynökséget a munkába.

Az Unió pénzügyi érdekeit érintő pénzmosás

Az (EU) 2017/1371 irányelv az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem vonatkozásában állapít meg a bűncselekményekre és a szankciókra vonatkozó szabályokat (lásd az összefoglalót). E tevékenységek egyike a pénzmosás.
Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló (EU) 2017/1939 rendelet (lásd az összefoglalót) 22. cikkének (1) bekezdése hatáskört biztosít az EPPO számára az Unió pénzügyi érdekeit érintő, az (EU) 2017/1371 irányelv által meghatározott bűncselekmények vonatkozásában.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2018. december 2. óta hatályos, és a tagállamok nemzeti jogába 2020. december 3-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

Az irányelv kapcsolódik a következőkről szóló jogszabályokhoz is:

KULCSFOGALMAK

Vagyon. Mindennemű vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökhöz fűződő jogcímet vagy a bennük lévő érdekeltséget.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22–30. o.)

A 2018/1673/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138–183. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1672 rendelete (2018. október 23.) az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 284., 2018.11.12., 6–21. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29–41. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6–21. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 2014.5.21., 1–8. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42–45. o.)

utolsó frissítés 02.03.2022

Top