EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.1.20.

COM(2023) 31 final

2023/0008(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 38 final} - {SWD(2023) 11 final} - {SWD(2023) 12 final} - {SWD(2023) 13 final} - {SWD(2023) 14 final} - {SWD(2023) 15 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Időszerű, megbízható, részletes és összehasonlítható európai statisztikákra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 2 és 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió javát szolgáló szakpolitikákat és tevékenységeket lehessen kidolgozni és végrehajtani az EU hatáskörébe tartozó területeken. A Bizottság az EUMSZ 159. cikkének megfelelően figyelemmel kíséri az Unión belüli demográfiai helyzetet, és jelentést készít annak alakulásáról. Maguknak az uniós intézményeknek is pontos és összehasonlítható népességi adatokra van szükségük igazgatási és eljárási célokból, például a minősített többségi szavazáshoz a Tanácsban. E statisztikák a nyilvános kutatáshoz is elengedhetetlen adatokat biztosítanak, ugyanis bepillantást engednek a folyamatokba és tájékoztatják a társadalmat a különböző fejleményekről. A népességbecslések az egy főre lebontott statisztikai mutatókhoz is szükségesek. A népességstatisztikák az uniós hosszú távú gazdasági és költségvetési előrejelzésekhez, különösen az uniós gazdaság-, szociál- és kohéziós politikához szükséges népesség-előreszámítások alapjául szolgálnak. Emellett a nyilvánosság számára is könnyen megérthetők, mivel minden egyént érintő tényeket és eseményeket írnak le.

E kezdeményezéssel összefüggésében az európai népességstatisztikák alatt a népességre, a demográfiai eseményekre és a migrációra vonatkozó uniós szintű statisztikák, valamint az e statisztikákon alapuló különféle mutatók értendők. Az Eurostat 1960 óta tesz közzé statisztikákat az említett területeken; ekkor zajlott az első felmérés az aktív népesség méretéről és szerkezetéről az akkori tagállamokban. Azóta a népességstatisztikák főként azzal a népesség népszámlálások keretében történő közvetlen számbavételének eredményeit alapulvételével és a köztes időszakoknak a polgári anyakönyvi bejegyzéseket (születések, halálozások és migráció) tartalmazó közigazgatási rendszerekből származó népmozgalmi adatokkal történő interpolálásával készülnek. Jelenleg zajlik az áttérés a hagyományos személyes népszámlálásokról a kombinált vagy akár teljesen nyilvántartás-alapú népszámlálásokra, ennek köszönhetően pedig minimálisra csökken a nyilvánosságra nehezedő adatszolgáltatási teher, ugyanis ez esetben a statisztikákat elsősorban közigazgatási adatforrások alapján állítják össze.

2007-ig a tagállamok önkéntesen közöltek minden népességi adatot. Ez következetlenségekhez, hiányosságokhoz és késedelmekhez vezetett, amint azt a helyzet közelmúltbeli értékelése 1 is mutatja. Az EUMSZ 338. cikke kötelezi a jogalkotót, hogy fogadjon el intézkedéseket hivatalos statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az uniós szakpolitikákhoz szükséges. A népességstatisztikák jelenleg a 2007 és 2013 között elfogadott jogi keret alapján készülnek. Először a 862/2007/EK rendelet 2 a migráció területére vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésére és elemzésére irányuló cselekvési tervvel 3 összhangban meghatározta a migrációs statisztikákra vonatkozó követelményeket. A rendelet 3. cikke a tagállamokba való bevándorlásra és az azokból történő kivándorlásra, ezen belül az egyik tagállam területéről egy másikéba történő, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti áramlásra vonatkozó statisztikákról, a tagállamok területén szokásosan tartózkodó személyek állampolgárságára és születési helyére vonatkozó statisztikákról, valamint z állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikákról rendelkezik 4 . Másodszor a 763/2008/EK rendelet 5 közös előírásokat rögzített a tízévente történő, az Unión belüli népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó népszámlálási adatszolgáltatásról. Ezzel biztosította a személyek, a családok és a háztartások előre meghatározott demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzőire, valamint az országos, regionális és helyi szintű lakáskörülményekre vonatkozó részletes adatok összeállítását. Végezetül az 1260/2013/EU rendelet 6 megállapította az európai demográfiai adatokra vonatkozó közös szabályokat, ideértve a népességállományokra és a népmozgalmi eseményekre, például a születésekre és a halálozásokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket. Az 1260/2013/EU rendelet arra is kötelezi a tagállamokat, hogy a Bizottság (Eurostat) részére a teljes népességre vonatkozó, országos szintű, harmonizált adatokat szolgáltassanak, amelyeket aztán a Tanács súlyozó tényezőként használ fel minősített többségi szavazáshoz.

A Bizottság által végzett értékelésből kiderült, hogy a fent említett három jogi aktusból álló, hatályos jogi keret összességében véve jelentősen növelte az európai népességstatisztikák színvonalát. Az uniós hozzáadott érték nagymértékben nőtt, és a népességstatisztikák iránti uniós szakpolitikai és intézményi igények maradéktalanul teljesültek. Az értékelés azonban azt is feltárta, hogy a népességi adatok és statisztikák relevanciája, koherenciája, következetessége és összehasonlíthatósága csekély és folyamatosan csökken a tagállamok körében, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ezeken alapuló döntéshozatalt. Ezért új jogalapra van szükség, amely hosszú távú keretet biztosít az európai népességstatisztikák további harmonizálásához szükséges fejlesztésekhez. A keretnek emellett kellően rugalmasnak kell lennie, hogy jobban lehessen alkalmazkodni a változó szakpolitikai igényekhez, és ki lehessen használni az új adatforrásokban rejlő lehetőségeket. Emellett lehetőségeket kínálhat az adminisztráció egyszerűsítésére és a folyamat integrálására az e területen jelenleg tapasztalható széttagoltság helyett. E kezdeményezés ezért célravezető szabályozási (REFIT) kezdeményezésként bekerül a Bizottság 2022. évi munkaprogramjába.

Az értékelés során is megállapítást nyert, hogy az uniós népességre vonatkozó statisztikai adatok – köztük a demográfiai és migrációs eseményekre, valamint a családokra, háztartásokra és lakhatási formákra vonatkozó információk – nélkülözhetetlenek a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz. Az összes tagállamra vonatkozó, színvonalas statisztikák számos uniós szakpolitikai terület és kezdeményezés szempontjából elengedhetetlenek. A fent említett, régóta fennálló felhasználási eseteken kívül a 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozó hat bizottsági prioritás 7 közül négy – az európai zöld megállapodás, az európai életmód előmozdítása, az európai demokrácia megerősítése és az emberközpontú gazdaság – rámutatott arra, hogy egyértelműen szükség van az e szakpolitikákat adatokkal alátámasztó, konkrét uniós népességstatisztikákra. Az Európa jövőjéről szóló konferencia végleges javaslataiban 8 is megfogalmazódott, hogy további uniós erőfeszítésekre van szükség ezeknek az adatoknak a gyűjtése érdekében.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációval kiegészített értékelés különféle súlyos hiányosságokat is feltárt a jelenlegi statisztikai keretben, különös tekintettel arra, hogy az adatok földrajzi és statisztikai bontása nem kellően részletes, a statisztikai eredmények pedig késedelmesen vagy nem elég gyakran születnek. Az értékelés megállapításait alátámasztotta az érdekelt felekkel folytatott konzultáció is, amelyben intézményi és egyéb foglalkozásszerű felhasználók vettek részt uniós és egyéb szinteken. A hatásvizsgálat e kezdeményezés szakpolitikai alternatíváit értékelte abból a szempontból, hogy orvosolhatók-e vele ezek a hiányosságok. Ez a jogalkotási javaslat az értékelés és a hatásvizsgálat részletes megállapításaiból merít az említett hiányosságok eredményes és arányos kezelése érdekében.

2014-ben a felmerülő statisztikai igények kielégítése érdekében a Bizottság (Eurostat) a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak közreműködésével megkezdte a társadalomstatisztikák korszerűsítését. Ennek eredményeként az (EU) 2019/1700 rendelet 9 elfogadásával létrejött az egyedi szinten, személyekből és háztartásokból álló minták útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös jogi kerete. Ez a keret elengedhetetlen a mintavételen alapuló adatgyűjtés szilárd alapjainak lefektetéséhez európai szinten. Ez az európai népességstatisztikákra vonatkozó kezdeményezés e korszerűsítési folyamat második alapvető eleme. Az európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli kezdeményezés magas szintű támogatását már a 2017. évi budapesti megállapodás 10 is kifejezte, amelyben a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást, a fogalmak és meghatározások további harmonizálását, valamint az éves adatgyűjtés kiterjesztését, ezen belül a migrációra vonatkozó adatok körének bővítését és a földrajzi bontás részletességének növelését szolgáló intézkedések kaptak jóváhagyást.

Ez a jogalkotási javaslat az értékelés és a hatásvizsgálat megállapításaira építve ambiciózus elemeket tartalmaz az összes, személyeken és háztartásokon alapuló uniós társadalomstatisztika közötti kapcsolatok és általános következetesség erősítése érdekében. A javaslatban foglalt rendelkezések az összes statisztikai eredmény tekintetében a népesség megalapozott statisztikai fogalmakon alapuló, harmonizált meghatározásának kidolgozására, valamint a statisztikák előállítási folyamatainak és a társadalomstatisztikák általános színvonalának javításához rendelkezésre álló adatforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére irányulnak. A javaslat emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek jobban összehangolják a népességre és a nemzetközi migrációra vonatkozó statisztikákat a 862/2007/EK rendelet 4., 5., 6. és 7. cikke szerinti, menedékjoggal, jogszerű és irreguláris migrációval kapcsolatos közigazgatási és bírósági eseményekre vonatkozó statisztikákkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

A javaslat az alábbi okokból megfelel az arányosság elvének.

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a gyűjtött és összeállított európai népesség- és lakásstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Azt is biztosítja majd, hogy az európai népesség- és lakásstatisztikák lényegesek maradjanak, és a felhasználói igényekhez alkalmazkodjanak. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami statisztikai rendszerek sajátos jellemzőit.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

E kezdeményezés részeként a Bizottság értékelte az európai népességstatisztikák hatályos – 763/2008/EK rendeletből, 1260/2013/EU rendeletből és a 862/2007/EK rendelet 3. cikkéből álló – jogi keretét, valamint az e jogi aktusokhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedéseket. Az értékelés megállapításai alapján pozitívum, hogy ez a hatályos jogi keret összességében véve jelentősen növelte az európai népességstatisztikák színvonalát. Például az uniós hozzáadott érték nagymértékben nőtt, és az előző (2005 körüli) beavatkozás előtt ismert, uniós szakpolitikai és intézményi témákkal összefüggésben felmerül, népességstatisztikák iránti igények maradéktalanul teljesültek. Azonban a hatályos jogi keretnek az alábbi négy hiányossága van.

A hatályos jogi keret egyik hiányossága, hogy nem biztosít maradéktalanul kellően koherens, összehasonlítható és hiánytalan statisztikákat.

Noha a keret közös meghatározásokat tartalmaz a fő statisztikai fogalmakra, a tagállamok viszont gyakran rugalmasan alkalmazzák őket. Különösen az alapnépesség három megengedett, fogalmilag eltérő meghatározását (szokásos lakóhely, bejegyzett lakóhely, jogszerű lakóhely) alkalmazzák, esetenként úgy, hogy különböző adatkészleteknél is eltérő meghatározásokat használnak. Emiatt romlott a különböző tagállamokból származó népességstatisztikai adatok összehasonlíthatósága és koherenciája, ami az adatgyűjtések uniós hozzáadott értékének csökkenéséhez vezetett.

Bizonyos adathiányokat jelenleg a tagállamok által önkéntesen szolgáltatott adatok felhasználásával pótolnak. Ez uniós szinten hiányos statisztikákat eredményez, amelyek nem feltétlenül vannak összhangban a kötelező statisztikákkal. Emiatt az önkéntes statisztikák az uniós hozzáadott értéküket tekintve kevésbé költséghatékonyak, ezért pedig egyszerre szükséges és fontos, hogy a jövőben kötelezőek legyenek. Az önkéntes adatgyűjtések kezdetben, új statisztikák kidolgozásakor hasznosak lehetnek, de egyértelmű jogalapra van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul bevezethetők legyenek hivatalos európai statisztikaként.

A hatályos jogi keret második hiányossága, hogy nem biztosítja a népességi adatok megfelelő rendelkezésre állását az adatok közzétételének időszerűsége és gyakorisága szempontjából.

A hatályos jogi szabályozás csak éves demográfiai és migrációs statisztikákról rendelkezik. A hatályos jogi szabályozás értelmében a legtöbb éves adatkészletet a referencia-időszak végétől számított mindössze 12 hónapon belül, a tízévenkénti népszámlálások adatkészleteit pedig a népszámlálás évének végétől számított mindössze 27 hónapon belül kell továbbítani. Ezek a gyakoriságok és a hozzájuk kapcsolódó határidők elmaradnak a felhasználók elvárásaitól, és a tagállamok többsége esetében nem igazodnak a nemzeti statisztikai kiadványokhoz vagy más nemzetközi statisztikai adattovábbításokhoz. A hatályos jogi szabályozás nem kínál lehetőséget megfelelőbb határidők és gyakoriságok megállapítására, például az adatszolgáltatás körének más többéves népesség- és lakásstatisztikákra vagy évközi (tehát adott évben többször összeállított) népességstatisztikákra – köztük a Covid19 miatti többlethalálozásra vonatkozóan nemrég kidolgozott statisztikákra – való kiterjesztésével.

A keret harmadik hiányossága, hogy az elmúlt évtizedben politikai vagy társadalmi szempontból lényegessé vált témák vagy népességcsoportok jellemzőit és részletes adatait nem ragadja meg.

Ennek oka, hogy a hatályos jogi szabályozás középpontjában a kidolgozásukkor meghatározó szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó adatigények állnak. A prioritások idővel megváltoztak, ami oda vezetett, hogy a rendelkezésre álló népességstatisztikák már nem fedik le megfelelően a szakpolitikai szempontból lényeges jellemzőket, témákat vagy népességcsoportokat. Különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultációban feltárt hiányosságok érintik a politikailag lényeges témák és csoportok jellemzőit. Ilyenek például az európai zöld megállapodáshoz szükséges lakásadatok, a migránsok és az unión belüli mobilitás, a városi/vidéki népesség, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségi csoportok. A statisztikák nem megfelelő földrajzi részletezettségével, ezen belül a városi/vidéki integrációhoz és a határokon átnyúló elemzéshez szükséges funkcionális tipológiákkal és georeferált adatokkal kapcsolatos hiányosságok is fennállnak.

Végezetül a keret nem elég rugalmas ahhoz, hogy igazodjon a változó szakpolitikai igényekhez, vagy lehetővé tegye a tagállamok vagy az EU számára új adatforrások használatát.

Ennek oka, hogy a hatályos jogi szabályozás nem biztosít kellő rugalmasságot az új statisztikai igényekhez való alkalmazkodáshoz. A tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló új adatforrások (különösen a közigazgatási – többek között interoperabilitási rendszerekben tárolt – adatok és a magántulajdonban lévő adatok) lehetőséget kínálnak a költséghatékonyság és az időszerűség javítására, a hatályos jogi szabályozás viszont nem támogatja a használatba vételüket.

Végezetül az értékelés a REFIT szempontjából lényeges redundanciákat tárt fel szabályszerűség, jogérvényesítés és ellenőrzés tekintetében. Ez annak tudható be, hogy a hatályos jogi szabályozás három jogi aktusból tevődik össze, amely nem együtt készült. A jelenlegi helyzet, amelyben a tagállamok számos önkéntes, de hiányos adatkészletet hoznak létre (a tagállamok körében nagy fokú, de nem teljes hiánytalansággal), a hatékonyság nagymértékű vissza esését okozza uniós szinten.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A konzultációs 11 stratégia három fő csoportba sorolta a legfontosabb érdekelti profilokat (forrásadatok szolgáltatói, például közigazgatási adatok és egyéb lényeges adatforrások birtokosai; statisztikák előállítói, főként nemzeti statisztikai hivatalok; valamint a statisztikák felhasználói) a konzultációs tevékenységekhez. A konzultáció nyilvános és célzott konzultációkat, célzott munkaértekezleteket, szakértői csoportokkal folytatott konzultációkat, főbb érdekelt felekkel készített interjúkat és másodelemzést foglalt magában.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció a közigazgatási adatok szolgáltatói és a médiaszervezetek kivételével sikeresen elérte a kívánt érdekképviseleti csoportokat. A tárgy technikai jellegére figyelemmel a válaszadók szerepvállalása összességében véve kielégítőnek volt tekinthető ahhoz, hogy elősegítse az európai népességstatisztikák együttes értékelését és hatásvizsgálatát.

A konzultáció támogatta a Bizottság kezdeményezését, és megerősítette, hogy az előző szakpolitikai beavatkozás óta jelentősen javult a helyzet a demográfiai, nemzetközi migrációra és népességre vonatkozó, valamint lakásszámlálási statisztikák terén. Ugyanakkor statisztikai hiányosságokat és a hatályos jogi keretben nem teljesíthető, újonnan megjelenő statisztikai igényeket is feltárt.

Minden érdekelt fél egyetértett azzal, hogy statisztikai fejlesztések tervezésére van szükség, noha e fejlesztések ambíciószintjét illetően nem mindig mutatkozott egyöntetűség. E tekintetben a statisztikák előállítói némileg óvatosabbak voltak, mint a statisztikák felhasználói.

Minden érdekképviseleti csoport kiemelten fontos statisztikai témának tartotta a migrációs statisztikák színvonalának emelését, a földrajzi bontás részletességének növelését, valamint a statisztikák időszerűbb és gyakoribb előállítását. Minden érdekelt fél megerősítette, hogy az alapnépesség fogalmának harmonizálása nagyon fontos, de a statisztikák előállítóinak egy része ellenezte a változást.

Az egyenlőségre vonatkozó adatokat és a jelenleg önkéntes adatgyűjtés kötelezővé tételét érintették azok a főbb statisztikai témák, amelyekben eltért az előállítók és a felhasználók álláspontja. Kisebb mértékben ugyan, de a lakáskörülményekre, a jogszerű terhességmegszakításokra és a csecsemőhalandóságra vonatkozó statisztikákat illetően is különbözött az előállítok és felhasználók álláspontja.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság rendszeresen kikérte az érintett szakértői csoportjai tanácsát és véleményét az értékelés és a hatásvizsgálat előrehaladásáról. Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága 12 is folyamatosan tájékoztatást kapott az előrehaladásról. Az alábbiak tartoztak a három szakértői csoport közé (a Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartása 13 alapján):

–a nép- és lakásszámlálásokkal foglalkozó munkacsoport ( E01544 ) és annak alcsoportja, a népszámlálások jövőjével foglalkozó munkacsoport,

–a népesség statisztikákkal foglalkozó munkacsoport ( E03076 ),

–a szociális statisztikákkal foglalkozó európai igazgatók ( E01552 ).

Az együttes értékelés és hatásvizsgálat elvégzésében a Bizottság munkáját a belga ICF SA által lefolytatott vállalkozói vizsgálat segítette. Az értékelést illetően a támogató vizsgálat gazdasági és szubszidiaritási elemzést, valamint a népesség fogalmának meghatározásaival kapcsolatos esettanulmányokat biztosított. A hatásvizsgálatot illetően a vizsgálat mennyiségi költségelemzést és módszertani támogatást nyújtott a szakpolitikai alternatívák pontozásához és rangsorolásához. A vállalkozó emellett az érdekelt felekkel folytatott konzultációhoz kapcsolódó különféle tevékenységek, így a nyilvános konzultáció, a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott célzott konzultáció és több, bizonyos érdekképviseleti csoportokkal tartott tematikus munkaértekezlet lebonyolításában is közreműködött.

•Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. március 16-i hivatalos ülésén vitatta meg a kezdeményezés hatásvizsgálatát 14 , és fenntartásokkal ugyan, de kedvező véleményt fogalmazott meg róla 15 . A szolgálatközi irányítócsoport a 2022. június 16-i ülésen jóváhagyta a hatásvizsgálati jelentés felülvizsgált változatát, amely orvosolta a véleményben megjelölt hiányosságokat.

A hatásvizsgálatban megfogalmazott általános célkitűzés, hogy a felhasználói igényekhez való jobb alkalmazkodás, valamint az európai népességstatisztikák korszerűsítése és relevanciájának, harmonizációjának és koherenciájának fokozása. Ez a fent ismertetett hiányosságok orvoslása érdekében négy konkrét célkitűzésre bontható, nevezetesen:

1.hiánytalan, koherens és összehasonlítható európai népességstatisztikák biztosítása;

2.a statisztikák időszerű és gyakori előállításának biztosítása a felhasználói igények kielégítése érdekében;

3.a lényeges témák szempontjából kellően átfogó, a jellemzők és bontások tekintetében kellő részletességű statisztikák nyújtása;

4.az adatkészletek változó szakpolitikai igényekhez való igazításához és az új adatforrásokban rejlő lehetőségek kihasználásához kellően rugalmas jogi és adatgyűjtési keret kialakításának előmozdítása.

A szakpolitikai alternatívák kidolgozásához a konkrét célkitűzések megvalósítására irányuló részletes szakpolitikai intézkedéseket az alábbi négy jellemző szerint csoportosították: a statisztikáknak az alapnépesség fogalommeghatározásának középpontba állításával történő harmonizálása; a statisztikai folyamatok integrálása; statisztikai eredmények; a keret rugalmassága.

–Az A. alternatíva az alapforgatókönyv, amely különálló statisztikai folyamatokat és jogszabályokat, valamint a népesség fogalommeghatározásának korlátozott mértékű harmonizációját foglalja magában új statisztikai eredmények meghatározása nélkül.

–A B.1. és a B.2. alternatíva – növekvő ambíciószint mellett – a statisztikai eredmények bővítését és a keret rugalmasságának növelését tartalmazza, de az alapnépesség fogalmát csak korlátozott mértékben harmonizálná.

–A C.1. és a C.2. alternatíva megegyezik a B.1., illetve a B.2. alternatívával, de ambiciózusabb kísérletet tenne az alapnépesség fogalmának harmonizálására. A B.2. és a C.2. alternatíva a B.1., illetve a C.1. alternatívánál nagyobb mértékben bővítené a statisztikai eredményeket, és növelné a keret rugalmasságát.

–Végezetül a D.1. és a D.2. alternatíva teljes harmonizációt és az eredmények jelentős mértékű bővítését foglalja magában, egyúttal kellő rugalmasságot biztosítanak a statisztikák későbbi kidolgozásához, hogy kielégíthetők legyenek az új igények. A D.2. alternatíva emellett statisztikai népesség-nyilvántartást vezetne be minden tagállamban.

Valamennyi alternatíva költségvonzatait a lehetőségekhez mérten számszerűsítették a következő szempontok alapján: i. az alapnépesség harmonizációjának mértéke, ii. a statisztikai eredmények bővítése, valamint iii. a statisztikai folyamatok integrálása nemzeti statisztikai népesség-nyilvántartásokkal. Végezetül tételesen felsorolták az előnyöket, de többségüket nem lehetett számszerűsíteni, mivel sok esetben közvetve vagy elszórtan jelentkeznének, ezért minőségi szempontból értékelték őket.

Az előnyök számszerűsítésének hiányában nem lehetett közvetlenül rangsorolni az alternatívákat. A hatékonysági értékelésből azonban kiderült, hogy a minőséget tekintve egyik alternatíva sem egyértelműen költséghatékonyabb a többinél. Ehelyett egyre nagyobb (közvetlenül a statisztikák felhasználóinál és közvetve az egész társadalomnál jelentkező) előnyöket kínálnak növekvő költségek mellett (többnyire a statisztikák előállítói, vagyis a nemzeti statisztika-előállítási rendszerek számára). A statisztikák előállítói és felhasználói közötti jelentős különbség is ezt tükrözi, mivel az előállítók a költségekre összpontosítottak, a felhasználókat pedig inkább az előnyök foglalkoztatták. Azonban az értékelés egyértelműen kimutatta, hogy az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó adatigények kielégítésére irányuló, ambiciózus intézkedéseknek megvan az ára, amely a statisztikák előállítói számára szükséges, a jelenlegi alapköltségekhez (a D.2. alternatíva legfeljebb mintegy 10 %-a) viszonyítva számottevő többletforrások formájában jelentkezik. Kiemelendő, hogy csak a legambiciózusabb alternatívákban, tehát a D.1. és a D.2. alternatívában vannak olyan széles körű intézkedések, amelyek kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, így a városi/vidéki integráció, az európai zöld megállapodás, valamint az alapjogok és megkülönböztetésmentesség terén jelentkező igények kielégítésére irányulnak. Ráadásul csak a D.2. alternatíva tartalmaz statisztikai népesség-nyilvántartásokat, hogy hatékonyabbá tegye a statisztikák előállítását, ezzel elősegítve az eredményekkel kapcsolatos ambiciózus célok elérését.

Összességében véve a D.2. alternatívát részesítették előnyben. Ezzel a statisztikai eredmények és a keret rugalmassága szempontjából legambiciózusabb alternatívával érhető el a legjobb eredmény a statisztika-előállítási rendszerek hasonlóan ambiciózus egyszerűsítésének és integrálásának, valamint a fenntartható, hosszú távú hatékonyságnövekedésnek köszönhetően. Azonban továbbra is vannak bizonytalanságok a szubszidiaritást és az arányosságot illetően, ráadásul az interoperábilis statisztikai népesség-nyilvántartások minden tagállamban történő bevezetése is jelentős átalakítási költségekkel járna. Következésképpen a C.2. alternatívát előnyben részesítő másik (óvatos) megközelítés is észszerű lehet, ha a D.2. alternatíva arányosságát és hatékonyságát érintő aggályok nagyobb hangsúlyt kapnak, emellett a C.2. alternatíva a végrehajtás kulcsfontosságú érdekelt felei, vagyis a statisztikák előállítói számára is elfogadhatóbb lenne.

E jogalkotási javaslat leginkább abban tér el a hatásvizsgálatban előnyben részesített alternatíváktól, hogy az egyenlőségre vonatkozó adatokat és a statisztikai népesség-nyilvántartások tagállamokban történő létrehozását illetően kevésbé ambiciózus. Ez utóbbi kapcsán a hatásvizsgálat konkrét kétségeket fogalmaz meg az ilyen statisztikai nyilvántartások összes tagállamban történő előírásának arányosságával és szubszidiaritásával kapcsolatban. A javaslat ezért inkább a C.2. alternatíva irányvonalát követi, tehát nagyobb hangsúlyt fektetne a statisztikai infrastruktúrák eredményközpontú szempontjaira, eljárástechnikai korlátok előírása nélkül. A megkérdezett nemzeti statisztikai hivatalok szakértői határozottan az eredményközpontú megközelítést részesítik előnyben. A javaslat így is erősítené a jogalapot és ösztönözné olyan innovatív megoldások fejlesztését, amelyek lehetővé tennék a tagállamok közötti adatmegosztást az uniós polgárok szabad mozgásával kapcsolatos, több országot érintő minőségügyi kérdések rendezése érdekében. A javaslat különösen a magánélet védelmét erősítő technológiákat támogatja kifejezetten azért, hogy az adatmegosztás teljes mértékben a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban valósuljon meg (lásd alább az „Alapjogok” című szakaszt).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyben részesített D.2. és C.2. alternatíva valószínűleg biztosít némi mozgásteret a REFIT-tel összefüggő esetleges költségmegtakarításra a statisztikai folyamatok egyszerűsítésének, észszerűsítésének és integrálásának eredményeképpen. Egyszerűsítés különösen a forrásadatok tulajdonosai és a nemzeti statisztikai hivatalok közötti adatmegosztás, a szabályozásnak a nemzeti statisztikai hivatalokkal és az Eurostattal szembeni változó adatigényekhez igazítása és az adatoknak a nemzeti statisztikai hivataloktól az Eurostat részére történő továbbítására szolgáló eljárások terén várható. A felhasználók egyszerű és központi hozzáférést kapnak a statisztikákhoz az Eurostat honlapján.

Az előnyben részesített C.2. alternatívának megfelelően e javaslat szerint nem kötelező statisztikai népesség-nyilvántartásokat létrehozni, a tagállamok közötti adatmegosztás jogi és műszaki előfeltételeit azonban meg kell erősíteni. A korszerű technológiák használatával folytatott adatmegosztás hosszú távon eredményesebb és hatékonyabb megoldásokat kínálhat a statisztikai minőségbiztosításra.

•Alapjogok

A hatásvizsgálat az alapvető jogokat érintő esetleges közvetlen hatások két fő forrását tárta fel. Egyrészről a különböző érdekképviseleti csoportok az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során aggályokat vetettek fel azzal összefüggésben, hogy a továbbfejlesztett és korszerűsített statisztikai infrastruktúrák a különféle lényeges adatforrások hatékony összekötése és a tagállamok közötti adatmegosztás lehetővé tétele miatt nagyobb veszélyt jelenthetnek a személyes adatok védelmére. Másrészről a társadalmi jelenségekre vonatkozó statisztikák szélesebb körű rendelkezésre állásának és jobb minőségének (többek között a veszélyeztetett csoportok társadalmi-gazdasági jellemzőire vagy a hátrányos megkülönböztetés okaira vonatkozó színvonalasabb adatoknak) köszönhetően jobb alapjogi politikák születhetnek.

Ez a javaslat e megállapítások figyelembevétele érdekében arányos és célzott fejlesztéseket ajánl az érintett statisztikai eredményeket illetően, egyúttal ragaszkodik a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi szabályozás (EU) 2016/679 16 és az (EU) 2018/1725 rendeletben 17 megfogalmazott elveihez, és tekintettel van e rendeletek joghatásaira.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat általános pénzügyi hatása határozatlan időtartamon keresztül érvényesül. A rendelet hatálybalépését követő első tíz évre becsült költségvetési vonzatokat a pénzügyi kimutatás határozza meg.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A tagállamok várhatóan 2026-ban kezdik meg az új rendelet szerinti adatszolgáltatást a Bizottság részére.

A hatásvizsgálatban foglaltakkal összhangban az elfogadott rendelet végrehajtását rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. A hatásvizsgálat emellett ellenőrzési intézkedéseket, többek között az alkalmazandó mutatókra irányuló javaslatokat is tartalmaz.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet új keretet hoz létre az európai népesség- és lakásstatisztikák számára. A jelenlegi demográfiai, migrációs és népszámlálási statisztikák integrálásával összefüggésben előírja, hogy a tagállamok 3 tárgykörben (demográfia, lakáskörülmények, valamint családok és háztartások), 11 kapcsolódó és 23 részletes témában szolgáltassanak statisztikai adatokat. Mindezeket alátámasztják a rendelet tárgyára, a fogalommeghatározásokra, a statisztikai sokaságra és egységekre, a gyakoriságra és a referenciaidőkre, az adatforrásokra és a módszerekre, így a közigazgatási adatforrások további felhasználását lehetővé tevő eszközökre, a statisztikai adatok bizalmas kezelésére, a minőségi előírásokra, az adatmegosztásra, a kísérleti projektekre és a megvalósíthatósági tanulmányokra, valamint az esetleges pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó cikkek.

A fogalommeghatározásokhoz kapcsolódó egyik legfontosabb szempontként e javaslat orvosolni kívánja azt az értékelés során a hatályos jogi szabályozásban feltárt strukturális problémát, hogy az alapnépesség fogalommeghatározása nem harmonizált. Az új javaslatban a népesség fogalmának közös meghatározása a szokásos lakóhely statisztikai fogalmán alapul, alapértelmezett kivételek nélkül. Ezenkívül a tudományos statisztikai becslési módszerek (például „életjelek” vagy „tartózkodási arány”) alkalmazása kifejezetten támogatott, hogy a közigazgatási adatforrásoktól kezdve lehetővé váljon a fogalommeghatározás bevezetése. A népesség harmonizált fogalommeghatározásának az összes tagállamban történő megfelelő bevezetésével jelentősen javulhat az európai népességstatisztikák összehasonlíthatósága és koherenciája a hatásvizsgálat szerint előnyben részesített alternatíváknak megfelelően.

Az adatszolgáltatási követelményeket külön végrehajtási jogi aktusok részleteznék, de a javasolt rendelet lehetővé teszi a részletes témák jegyzékének, valamint a rájuk vonatkozó gyakoriságnak és referenciaidőnek a módosítása felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. A javaslat a későbbiekben felmerülő adatszolgáltatási követelmények teljesítését is lehetővé teszi eseti adatgyűjtésekkel. Végezetül a javasolt rendelet adott esetben kísérleti projektek végrehajtását és megvalósíthatósági tanulmányok készítését is előírja, és a statisztika-előállítási rendszerek további korszerűsítésének és új témák kipróbálásának esetleges társfinanszírozására is lehetőséget kínál. Ezek a Bizottságra ruházott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló hatáskörök a kísérleti projektek végrehajtásának és megvalósíthatósági tanulmányok készítésének lehetőségével együtt azért szerepelnek a javaslatban, hogy fenntartható legyen az új keret bizonyos fokú rugalmassága az újonnan felmerülő felhasználói igények kielégítéséhez és az új adatforrások kínálta lehetőségek kiaknázásához a távolabbi jövőben.

Ezenkívül az adatmegosztással foglalkozó külön cikk ismerteti, hogyan oszthatók meg bizalmas adatok a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 alapján kifejezetten népességstatisztikai célokra. Egyrészről a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok között egyedi nyilvántartások alapján zajló, határon átnyúló együttműködésre van szükség az uniós polgárok szabad mozgásával kapcsolatos lefedettségi kérdések rendezéséhez. Másrészről viszont az (EU) 2016/679 rendelet szigorúan korlátozza az ezzel összefüggésben végzett adatmegosztást hat elv, többek között a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, valamint az integritás és a bizalmas jelleg alapján. Az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban lévő, eredményes, minőségi célú adatmegosztás lehetővé tétele érdekében ez a javaslat előírja a beépített adattakarékosságot alkalmazó, a magánélet védelmét erősítő technológiák kipróbálását és használatát. A Bizottságnak (Eurostatnak) emellett biztonságos infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy megkönnyítse az adatmegosztást, egyúttal gondoskodjon az adatkezelés műszaki integritásáról és bizalmas jellegéről.

Végezetül a javaslatnak a 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló része az alábbi három elkülönülő célt szolgálja:

1.a rendelet statisztikai hatályának szűkítése a 3. cikk törlésével, amelynek statisztikai témái átkerülnek az új európai népességstatisztikai keretbe;

2.több jogi támogató eszköz biztosítása a statisztikai hivatalok számára a rendelet alkalmazásában a közigazgatási adatforrásokhoz való időbeni hozzáféréshez és azok további felhasználásához, összhangban a kibővített támogató eszközökkel, amelyek az európai népességstatisztikákról szóló javaslatba kerültek be;

3.annak biztosítása, hogy a rendelet alkalmazásában használt ország- és területjegyzékek összhangban legyenek az új európai népességstatisztikai keretben használt jegyzékekkel.

A következetesség érdekében azért kell az európai népességstatisztikákról szóló javaslattal módosítani a 862/2007/EK rendeletet, mert bizonyos statisztikai témák átkerülnek a rendeletből az új európai népességstatisztikai keretbe. E megközelítésnek fontos statisztikai és módszertani okai vannak:

– a jelenleg a 862/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése a)–c) pontjának hatálya alá tartozó „migráció” demográfiai alapfogalom, amely az emberek letelepedés céljából másik országba költözését jelöli, tehát az ország demográfiai egyenlegét módosító áramlások közé tartozik. Az európai népességstatisztikákról szóló javaslat célja, hogy első alkalommal teremtsen egységes, koherens jogalapot a demográfiai egyenleg összes eleme számára. Ennek a jogalapnak az összes áramlásra ki kell terjednie, tehát nemcsak a népmozgalmi eseményekre (születésekre és halálozásokra), hanem a migrációs áramlásokra és állományokra is – a lakóhely egyik országból a másikba való áthelyezése értelmében,

–a jelenleg a 862/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó „állampolgárság megszerzése és elvesztése” olyan statisztikai fogalom, amely jellegénél fogva szorosan kapcsolódik a demográfiai egyenleghez a tekintetben, hogy a népmozgalmi eseményeket az országban lakóhellyel rendelkező állampolgárokból álló népesség változásaival (be- és kiáramlások) egészíti ki.

A 862/2007/EK rendelet vonatkozásában javasolt összes többi módosítás (a cím módosítása, az 1. cikk tárgymegjelölést tartalmazó bekezdéseinek és a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások törlése) a rendelet hatályának a fentiekből eredő szűküléséből következik.

2023/0008 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 19 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 20 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós szakpolitikák – különösen a demográfiai változással, a zöld és digitális átállással, az energiahatékonyság előmozdításával, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, valamint az ENSZ a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében foglalt fenntartható fejlődési célok elérésével foglalkozó szakpolitikák – tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez európai népesség- és lakásstatisztikák szükségesek.

(2)A népességstatisztikák számos szakpolitikai mutató alapját képezik, és kiindulási alapként szolgálnak különféle európai statisztikákhoz, különösen azért, mert mintavételi keretet adnak a személyekre és háztartásokra vonatkozó reprezentatív felmérések (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 szerinti elvégzéséhez.

(3)A Gazdasági és Pénzügyi Tanács rendszeresen megbízza a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat népesség-előreszámításai alapján értékelje az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát és minőségét. A népesség-előreszámításokat az európai szemeszter keretében végzett szakpolitikai elemzéshez is felhasználják. A Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell állnia minden olyan statisztikának, amely a népesség-előreszámítások előállításához és közzétételéhez szükséges az Unió információigényeinek megfelelően.

(4)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén tett előrehaladásról. E jelentések elkészítéséhez, valamint az uniós területek demográfiai változásainak és lehetséges jövőbeli demográfiai kihívásainak rendszeres ellenőrzéséhez regionális és helyi adatokra van szükség, többek között a különböző területtípusokra, például a határ menti régiókra, a városokra és funkcionális városi térségeikre, a nagyvárosi régiókra, a vidéki térségekre, valamint a hegyvidéki és szigeti régiókra vonatkozóan.

(5)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 16. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács tagjainak minősített többségét – többek között – a tagállamok népessége alapján állapítják meg. E célból a tagállamok jelenleg az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 4. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek a teljes népességre vonatkozó, országos szintű, adatokat szolgáltatni a Bizottság (Eurostat) részére.

(6)Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság) 2017-ben jóváhagyta a budapesti megállapodást, amely rögzítette, hogy éves statisztikákra van szükség a népesség méretéről és bizonyos társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzőiről, a migrációra vonatkozó statisztika pedig fejlesztésre szorul. Az Uniónak megbízható és összehasonlítható statisztikákra van szüksége ahhoz, hogy minden tevékenységében tiszteletben tartsa a polgárai közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség elvét, valamint a polgároknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában 23 és az EUMSZ 10. és 19. cikkében rögzített egyéni jogait. Az (EU) 2019/1700 rendelet keretet biztosít a mintavételen alapuló adatgyűjtésekhez, amelyek lehetővé teszik az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó adatok gyűjtését, amennyiben minták alapján megvalósítható, továbbá az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség bizonyos szempontjainak elemzését társadalmi-gazdasági mutatók és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó információk előállításával. Ezenkívül az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) külön vizsgálatokat és célzott felméréseket végez, amelyek tovább bővíthetik az egyenlőségről uniós szinten rendelkezésre álló statisztikák körét. Fokozni kell a tagállamok, az Eurostat és az említett ügynökségek közötti jövőbeli együttműködést és egyeztetést, hogy kielégíthetők legyenek az Unión belüli egyenlőségre és sokféleségre vonatkozó megbízható és átfogó adatok iránt egyre növekvő felhasználói igények.

(7)Az európai zöld megállapodás céljainak elérése szempontjából eredményes szakpolitikák kidolgozásához és értékeléséhez pontosabb statisztikákra van szükség a lakásállomány energiafogyasztásáról és -hatékonyságáról, részletes földrajzi adatokra a népesség megoszlásáról, valamint mélyrehatóbb vizsgálatokra a népesség és a lakáskörülmények közötti kapcsolatról. A Covid19-világjárvány következtében megjelent az igény az Unión belüli halálozásokra vonatkozó megbízható, gyakori és időszerű statisztikák iránt. Az adatigények ugyan a tagállamok által a Bizottság (Eurostat) számára végezett önkéntes adatgyűjtésnek köszönhetően teljesültek, az Uniónak viszont megfelelő mechanizmusra van szüksége ezeknek az adatoknak az európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli, kellően gyakori, időszerű és részletes, kötelező gyűjtéséhez.

(8) Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa az ENSZ Statisztikai Bizottságának javaslatára tízévente határozatokat fogad el a világszintű nép- és lakásszámlálásról, és felkéri az ENSZ-tagállamokat, hogy végezzenek nép- és lakásszámlálást a nemzetközi és regionális ajánlásoknak megfelelően, a nép- és lakásszámlálási eredmények integritásának, megbízhatóságának, pontosságának és értékének megőrzése mellett. Az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz figyelembe kell venni ezeket az ajánlásokat.

(9)A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 jogi keretet hozott létre az európai statisztikák közös statisztikai elvek alapján történő kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez. Az említett rendelet meghatározza a minőségértékelési szempontokat, és utal arra, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő terhet, és elő kell mozdítani az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általános célkitűzést. Az európai népesség- és lakásstatisztikák új keretében be kell vezetni az abban a rendeletben meghatározott minőségértékelési szempontokat, és a rendelkezésre álló adatforrások, így a közigazgatási adatok eredményes és hatékony további felhasználásának lehetővé tételével meg kell könnyíteni a terhek csökkentését.

(10)Az Unión belüli nép- és lakásszámlálásokra vonatkozó jelenlegi statisztikák 25 , a nemzetközi migrációs áramlásokra, a migránsállományokra és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikák, valamint a demográfiai statisztikák értékelése kimutatta, hogy a 862/2007/EK 26 , a 763/2008/EK 27 és az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletből álló hatályos jogi keret összességében véve jelentős javulást eredményezett a statisztikákban a jelenlegi jogi keret hatálybalépése előtti, 2005. évi helyzethez képest. E keretben viszont előfordulhat, hogy nincs koherencia és összehasonlíthatóság, amit orvosolni kell.

(11)A változó demográfiai helyzet és a közelmúltbeli migrációs tendenciák hatására felmerült az igény a népességre, a népmozgalmi eseményekre és a lakáskörülményekre vonatkozó időszerűbb, gyakoribb és részletesebb európai statisztikák, ezen belül is az elmúlt évtizedben politikai vagy társadalmi szempontból lényegessé vált témák vagy népességcsoportok részletes adatai iránt. Ezenkívül a hatályos jogi keret nem elég rugalmas ahhoz, hogy igazodjon a változó szakpolitikai igényekhez, és lehetővé tegye új adatforrások használatát tagállami vagy uniós szinten. Továbbá a hatályos jogi keret három különálló, eltérő időpontban elfogadott rendeletből felépülő szerkezete belülről fakadó következetlenségeket eredményezett a statisztikák között. Végezetül, mivel az 1260/2013/EU rendelet 2028. augusztus 31-én hatályát veszti, új jogalapra van szükség az azon rendelet alapján gyűjtött demográfiai statisztikákhoz. Ezért a hatályos jogi keretet új, koherensebb és rugalmasabb kerettel kell felváltani, amelynek módosítania kell a 862/2007/EK rendelet vonatkozó részeit, valamint hatályon kívül kell helyeznie a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendeletet.

(12)A 862/2007/EK rendelet 3. cikke a lakóhellyel rendelkező népesség állampolgársága és születési helye szerinti országára (a migránsállományra), az országok közötti lakóhelyváltásra (a migrációs áramlásokra), valamint az állampolgárság lakóhellyel rendelkező népesség általi megszerzésére vonatkozó statisztikákról rendelkezik, az azon rendelet hatálya alá tartozó többi statisztika pedig a bevándorlási jogszabályokhoz és nemzetközi védelemhez kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozik. A 3. cikk szerinti statisztikák tehát szorosan összefüggenek, és összhangban kell lenniük a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet alapján a lakóhellyel rendelkező népességről és annak demográfiai változásairól szolgáltatott statisztikákkal. A belső következetesség biztosítása érdekében e statisztikákat ezért egységes jogalapra kell helyezni, a 862/2007/EK rendelet 3. cikkét pedig törölni kell.

(13)Egyes népességi és lakhatási jellemzők – különösen demográfiai és migrációs jelenségekkel összefüggésben – gyorsan változó jellege és ehhez kapcsolódóan a szakpolitikai célok mielőbbi kiválasztása és a szakpolitikák haladéktalan kiigazítása szükségessé teszi, hogy a statisztikák időben, röviddel a referencia-időszak vége után rendelkezésre álljanak. A statisztikák elkészítésének gyakorisága és időszerűsége tekintetében ezért érzékelhető javulást kell elérni.

(14)Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 rácsalapú módszert ír elő területi tipológiák meghatározásához a népesség egy négyzetkilométeres rácscellák szerinti eloszlása alapján. A 2021. évi nép- és lakásszámlálásokat kísérő ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedésként hozott (EU) 2018/1799 bizottsági végrehajtási rendelet 29 rendelkezik a páneurópai, egy négyzetkilométeres rácsra vonatkozó főbb népszámlálási eredményekről. A jogi keretnek továbbra is biztosítania kell a georeferált népességstatisztikák rácsok alapján történő közzétételét, valamint annak a lakásstatisztikákra való kiterjesztését.

(15)A területi egységeket és statisztikai rácsokat az 1059/2003/EK rendelet szerint kell meghatározni.

(16)A hely geokódolása tekintetében a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 III. mellékletével összhangban a „statisztikai egységek” témát kell alkalmazni.

(17)Naprakésszé kell tenni az európai népesség- és lakásstatisztikák hatályos jogi keretét, gondoskodva a jelenleg különálló statisztikai folyamatok megfelelő integrálásáról olyan közös keretben, amely lehetővé teszi, hogy az ESR eredményesen alkalmazkodjon az Unió új információigényeihez, és előmozdítsa a statisztikai újításokat. A statisztikai eredmények terén is fejlesztésre van szükség, hogy a társadalomban zajló demográfiai, migrációs, szociális és gazdasági változások fényében is lényegesek maradjanak.

(18)A közigazgatási adatforrásokon alapuló, pontosabb, rendszeres (éves és évközi) népességi és lakásstatisztikákat az ENSZ elvei és ajánlásai szerint tízévente, az Unión belül összehangoltan végzett nép- és lakásszámlálásokból származó információkkal kell kiegészíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a nép- és lakásszámlálások egyedi lehetőséget kínálnak a hivatalos statisztikák megismertetésére, a működésüket és az eredményeiket tekintve egyaránt.

(19)Az uniós népszámlálásokat költséghatékonyabbá kell tenni, maradéktalanul kihasználva a tagállamokban bőségesen rendelkezésre álló közigazgatási adatokat, illetve a különböző adatforrások, köztük a dolgok internetéhez és digitális szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó adatforrások együttesét. A demográfiai alaphelyzet újbóli megállapítására is fel kell használni őket, egyúttal a közigazgatási adatforrások lefedettségének felmérésére is ki kell terjedniük.

(20)A tagállamoknak és a Bizottságnak (Eurostatnak) fenntartható hozzáféréssel kell rendelkezniük a lehető legszélesebb körű adatforrásokhoz, hogy magas színvonalú európai népesség- és lakásstatisztikákat állítsanak elő költséghatékony módon. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkének megfelelően időben hozzáférjenek a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek tulajdonában lévő közigazgatási adatokhoz, és haladéktalanul fel tudják használni őket. Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó statisztikák például előállíthatók az épületek energetikai tanúsítványainak a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 szerinti kiállításával kapcsolatos közigazgatási adatok alapján. A nemzeti statisztikai hivatalokat emellett be kell vonni a lényeges adatforrások tervezésével és átalakításával kapcsolatos döntések meghozatalába, hogy biztosított legyen ezen adatforrások további felhasználása a hivatalos statisztikák összeállításához.

(21)Az utóbbi években a népesség lakóhelyével, népmozgalmi eseményeivel, állampolgárságával, valamint migrációs és határokon keresztüli mozgásaival kapcsolatos átfogó, uniós szintű adatbázisok és interoperabilitási rendszerek jöttek létre, többek között a 910/2014/EU 32 , az (EU) 2018/1724 33 , az (EU) 2019/817 34  és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 35 foglaltaknak megfelelően. Értékes információkkal szolgálnak, amelyek tovább felhasználhatók az európai népesség- és lakásstatisztikák összeállításához és minőségbiztosításához.

(22)Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú, hogy csak statisztikai célokból szabad lehetővé tenni a Bizottság (Eurostat) számára ezeknek az adatoknak a további felhasználását, egyúttal pedig szigorúan kell alkalmazni az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 36 az adatvédelemre és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozóan rögzített szabályokat. Ennek különösen azokra a statisztikai adatokra kell vonatkoznia, amelyeket a jelentések és statisztikák központi adattára (a továbbiakban: CRRS) tárol a CRRS-nek az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében és (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében meghatározott céljával összhangban, valamint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően. Különös tekintettel arra, hogy a CRRS-nek rendszerek közötti statisztikai adatokat és elemzési jelentéseket kell biztosítania szakpolitikai, működési és adatminőségi célokból, a Bizottságnak (Eurostatnak) a lehetséges mértékben együtt kell működnie a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA-val) a szükséges európai statisztikák szolgáltatása érdekében.

(23)Magántulajdonban lévő adatokkal javulás érhető el az európai népesség- és lakásstatisztikák lefedettsége, időszerűsége és válságokra való reagálási képessége tekintetében, illetve lehetőség nyílik statisztikai innovációra. Az ilyen adatok kiegészíthetik a mindenkori demográfiai és migrációs statisztikákat, statisztikai innovációt hozhatnak, és akár korai becslések készítésére is szolgálhatnak. A nemzeti statisztikai hivataloknak és más nemzeti hatóságoknak, valamint Bizottságnak (Eurostatnak) hozzá kell férnie ezekhez az adatokhoz, és fél kell használnia őket.

(24)Az európai népesség- és lakásstatisztikák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében elengedhetetlen a népességhez kapcsolódó közös fogalommeghatározások használata és harmonizált módon történő alkalmazása. Az alapnépesség egységes, harmonizált fogalmának következetes, határozott és költséghatékony bevezetése, egyúttal időszerű eredmények biztosítása érdekében olyan statisztikai módszereket és modellezési technikákat kell alkalmazni, mint az „életjelek” és a „tartózkodási arány”.

(25)A tagállamoknak a Bizottság által meghatározandó, megfelelő technikai formátumban, elektronikusan kell közölniük az adataikat és a metaadataikat. A nemzetközi szabványokat, például a statisztikai adat- és metaadatcsere-szabványt (SDMX), valamint az Unión belül kidolgozott statisztikai vagy technikai szabványokat, például metaadat- és validálási szabványokat vagy az európai interoperabilitási keret elveit kell alkalmazni kell amennyiben az európai népesség- és lakásstatisztikák szempontjából lényegesek. Az ESR-bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban ESR-szabványokat hagyott jóvá a metaadatokra és a minőségjelentésekre vonatkozóan. Az említett szabványok várhatóan előmozdítják az e rendelet szerinti minőségbiztosítást és jelentéstételt, ezért be kell vezetni őket.

(26)Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak meg kell felelniük a 223/2009/EK rendeletben a relevancia, a pontosság, az időszerűség és időbeli pontosság, a hozzáférhetőség és egyértelműség, az összehasonlíthatóság és a koherencia tekintetében meghatározott minőségértékelési szempontoknak. A minőségüket az Unió igényeinek változásához igazodva kell javítani. A Bizottság (Eurostat) által végzett minőségértékelés megfelelő eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a statisztikák felhasználói számára. Ezekhez a statisztikákhoz térítés- és akadálymentes módon kell hozzáférést biztosítani a Bizottság (Eurostat) honlapján és kiadványaiban található adatbázisokon keresztül.

(27)A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok Bizottság (Eurostat) részére történő szolgáltatására és felhasználására vonatkozóan, a bizalmas adatok továbbítását és védelmét illetően is. Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatokat azon rendelet 21. és 22. cikkével összhangban, kizárólag statisztikai célokból szolgáltassák és használják fel.

(28)A Bizottságnak (Eurostatnak) tiszteletben kell tartania a tagállamok által a 223/2009/EK rendelet szerint szolgáltatott adatok statisztikai bizalmasságát. Az e rendelet szerint gyűjtött népességstatisztikákat illetően harmonizált megközelítést kell kialakítani az európai összesítések magas színvonalának biztosítását és a bizalmas adatok statisztikai eredményekben való nyilvánosságra hozatalának kiküszöbölését illetően, messzemenőkig kerülve az adatok elrejtését.

(29)A nemzeti szinten rendelkezésre álló adatforrások nem mindig tudják pontosan megragadni a személyek Unión belüli szabad mozgásával, demográfiai népmozgalmi eseményekhez kapcsolódó, határon átnyúló szolgáltatások személyek általi igénybevételével, valamint a személyek elsődleges, üdülési célú vagy másodlagos szálláshelyként használt lakóingatlan Unión belüli vásárlásához és tulajdonlásához való jogának gyakorlásával kapcsolatos jelenségeket. Emellett aszimmetria tapasztalható a kétoldalú migrációs áramlásokban, és nehézségekbe ütközik a népességcsoportok mérése, például a migráns, hajléktalan vagy hontalan népesség körében. Ezért a népesség- és migrációs statisztikák összeállítása céljából történő adatmegosztást és e statisztikák minőségének biztosítását meg kell erősíteni, és szintén adatforrásnak kell tekinteni. Ez a megerősített adatmegosztás a vonatkozó adatok széles körére kiterjedhet, statisztikai egységek azonosítását egyértelműen – sem közvetlenül, sem közvetve – lehetővé nem tevő adatoktól az esetlegesen statisztikai titoktartási kötelezettségek hatálya alá tartozó adatokig. A tagállamoknak a saját érdekükben és a többi tagállam érdekében részt kell venniük az adatmegosztási tevékenységekben, köztük az innovatív, biztonságos megoldások értékelésére irányuló kísérleti projektekben. A Bizottságnak (Eurostatnak) emellett biztonságos infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy megkönnyítse ezt az adatmegosztást, egyúttal gondoskodjon a minden szükséges óvintézkedésről.

(30)Ha az adatmegosztás az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 vagy az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében személyes adatok kezelésével jár, maradéktalanul alkalmazni kell a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, valamint az integritás és bizalmas jelleg elvét. Különösen a magánélet védelmét erősítő technológiákon alapuló, kifejezetten az említett elvek alkalmazására tervezett adatmegosztási mechanizmusokat kell előnyben részesíteni a közvetlen adattovábbítással szemben.

(31)Bizalmas adatok kizárólag a megosztásuk szükségességének indokolásával ellátott kérelem alapján, a 223/2009/EK rendelet V. fejezetének megfelelően oszthatók meg.

(32)Az európai statisztikai rendszeren belül a statisztikák minőségét illetően több országot érintő problémáknak, például a mozgás szabadságát élvező, az Unióban lakóhellyel rendelkező személyek kettős számlálásának a kiküszöböléséhez hosszabb távon a lehetőségekhez mérten fel kell használni a 910/2014/EU rendelettel uniós szinten létrehozott egységes digitális azonosítókat.

(33)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, illetve a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 38 . A rendeletek saját hatályukon belül alkalmazandók a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére.

(34)Az európai népesség- és lakásstatisztikákat folyamatosan fejleszteni kell a változó szakpolitikai prioritások következtében újonnan felmerülő adatigények, valamint az Unión belüli demográfiai, migrációs, társadalmi és gazdasági helyzet változásainak figyelembevétele érdekében. A Bizottságnak (Eurostatnak) kísérleti projekteket kell végrehajtania, hogy adott esetben értékelje az érintett kiigazítások megvalósíthatóságát, és figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a tagállamok költségei és adminisztratív terhei, valamint a megfelelő adatforrások rendelkezésre állása.

(35)A demográfiai, gazdasági és társadalmi tendenciák, valamint a technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az európai népesség- és lakásstatisztikák tárgyát képező részletes témák jegyzékének, leírásának, valamint a rájuk vonatkozó gyakoriságnak és referenciaidőnek a módosításáról, az e rendelet mellékletében megjelölt gyakoriságok és referenciaidők naprakésszé tételéről, valamint a tagállamok által eseti alapon közlendő információk meghatározásáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 39 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 40 , valamint a 2988/95/EK, Euratom 41 , a 2185/96/Euratom, EK 42 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 43 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(37)E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek az adatokra és metaadatokra vonatkozó követelményeknek, az adatok és metaadatok közlésére szolgáló technikai formátumoknak és eljárásoknak, valamint a minőségjelentések tartalmának és felépítésének meghatározására tekintettel történő biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 45 megfelelően kell gyakorolni.

(38)Ha e rendelet vagy az aszerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé a tíz évnél gyakoribb adatszolgáltatás céljából, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállamok számára.

(39)Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az európai népesség- és lakásstatisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén viszont a következetesség és az összehasonlíthatóság miatt jobban megvalósítható, az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat e cél elérése érdekében. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(40)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [xxx]-án/én véleményt nyilvánított.

(41)Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

E rendelet közös jogi keretet hoz létre az európai népesség- és lakásstatisztikák kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„állampolgárság”: a természetes személy és állama közötti sajátos jogi kötelék, amelyet születés vagy honosítás útján szerez meg, akár nyilatkozat, választás, örökbefogadás vagy házasságkötés révén, illetve a nemzeti jogszabályoknak megfelelően más módon;

2.„szokásos lakóhely”: az a hely, ahol az egyén rendszerint napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, barát- és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre. Kizárólag azok a személyek tekinthetők egy adott földrajzi területen szokásos lakóhellyel rendelkezőnek, akik:

a)a referencia-időpontig bezárólag tartó 12 hónapos időszak nagy részében a szokásos lakóhelyükön éltek; vagy

b)a referencia-időpontig bezárólag tartó 12 hónapos időszak során érkeztek szokásos lakóhelyükre, és szándékuk szerint vagy várhatóan az érkezésüktől számított legalább 12 hónapos időszak nagy részében ott tartózkodnak;

3.„életjelek”: bármilyen információ, amelyek arra utal, hogy a személy ténylegesen az adott területen tartózkodik, és ott szokásos lakóhellyel rendelkezik. Ilyen információk beszerzéséhez bármilyen megfelelő forrás vagy források együttese felhasználható, ideértve a személyre utaló digitális nyomokat is;

4.„tartózkodási arány”: a kiválasztott időszakban az adott helyre érkezett és ott legalább 12 hónapig tartózkodó személyek számának az azonos időszakban ugyanoda érkezett személyek teljes számához viszonyított aránya;

5.„nemzetközi migráció”: az az esemény, amely során egy személy – akinek a korábbi szokásos lakóhelye másik tagállamban vagy harmadik országban volt – az egyik tagállam vagy harmadik ország területén szokásos lakóhelyet létesít;

6.„bevándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráció következtében új szokásos lakóhelyet létesített az adatszolgáltató országban;

7.„kivándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráció következtében új szokásos lakóhelyet létesített az adatszolgáltató országon kívül, miután előzőleg az adatszolgáltató országban rendelkezett szokásos lakóhellyel;

8.„belső migráció”: az az esemény, amely során egy személy az adatszolgáltató ország területén belül változtatja meg szokásos lakóhelyét;

9.„lakóegység”: egy vagy több személy lakóhelyéül szolgáló ideiglenes vagy állandó építmény, menedék vagy szálláshely, függetlenül attól, hogy emberi tartózkodásra tervezték vagy szánták-e;

10.„hagyományos lakás”: helyhez kötött, állandó emberi tartózkodásra tervezett, de nem intézményi vagy kollektív lakhatásra szánt egység;

11.„lakhatásra szánt épület”: egy vagy több hagyományos lakásból álló, illetve intézményi vagy kollektív lakhatásra szánt, állandó építmény;

12.„háztartás”: a lakóegységen vagy bizonyos egyéb erőforrásokon osztozó két vagy több személyből álló csoport, illetve olyan önálló személy, aki másik háztartásnak nem tagja;

13.„család”: közös háztartásban élő, anyasági vagy apasági kapcsolat, illetve házasság, bejegyzett vagy nem bejegyzett élettársi kapcsolat révén egymáshoz kötődő két vagy több személyből álló csoport;

14.„közigazgatási nyilvántartás”: nem statisztikai forrás – általában közjogi szerv által vezetett nyilvántartás – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok összessége;

15.„tárgykör”: adott témákra vonatkozó egy vagy több adatállomány;

16.„téma”: a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; mindegyik téma több részletes témát foglal magában;

17.„részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma egy vagy több változót fed le;;

18.„adatkészlet”: statisztika egy vagy több, strukturált módon rendezett változó formájában;

19.„nép- és lakásszámlálás”: az e rendelet alapján tízévente szolgáltatandó részletes adatkészletek és metaadatok;

20.„statisztikai egység”: olyan egyedekből – nevezetesen személyekből, tárgyakról vagy eseményekről – álló sokaság egy tagja, amelyekről adatokat gyűjtenek, és végeredményben statisztikákat állítanak össze;

21.„változó”: egy adott statisztikai egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;

22.„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészletek, amelyek a statisztikai egységeket jellemző változókhoz rendelhetők;

23.„nemzeti szint”: valamely tagállam területe;

24.„regionális szint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 szint;

25.„helyi szint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott helyi közigazgatási egységek szintje;

26.„rácsszint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott statisztikai rács;

27.„keret”: bármilyen jegyzék, anyag vagy eszköz, amely körülhatárolja és azonosítja a célsokaság elemeit. Felhasználásától függően a keret hozzáférést biztosíthat az elemekhez, illetve megadhatja kiegészítő jellemzőiket;

28.„referencia-időpont”: az az időpont, amelyre a statisztika vonatkozik;

29.„referencia-időszak”: az az időtartam, amelyre az eseményekről szóló statisztika vonatkozik;

30.„referenciaidő”: referencia-időpont vagy referencia-időszak attól függően, hogy a statisztika eseményekre vagy egyéb statisztikai egységekre vonatkozik-e;

31.„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatkészleteket;

32.„előzetesen ellenőrzött adatkészletek”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatkészletek;

33.„minőségjelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről.

3. cikk
Alapnépesség

(1)E rendelet alkalmazásában az alapnépesség a referencia-időpontban az Unión belül valamely tagállam nemzeti, regionális, helyi vagy rácsszintű területi egységében szokásos lakóhellyel rendelkező összes személyből áll.

(2)Az alapnépesség magában foglal minden, szokásos lakóhellyel rendelkező személyt, függetlenül az állampolgárságától és attól, hogy hontalan vagy korábban az volt-e, valamint attól, hogy a személy az illetékes hatóságok által engedélyezett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik-e.

(3)Nem tartoznak az alapnépességbe azok a személyek, akiknek a szokásos lakóhelye a születési helyükre és állampolgárságukra való tekintet nélkül a tagállam területén kívül található, tekintet nélkül arra, hogy esetleg családi, társadalmi, gazdasági vagy tulajdoni kapcsolatok fűzik őket a tagállamhoz.

(4)A szokásos lakóhellyel nem rendelkező személyeket szokásos lakóhelyként ahhoz a helyhez kell rendelni, ahol a referencia-időpontban tartózkodnak.

(5)A tagállamok a szokásos lakóhely e rendeletben rögzített fogalommeghatározását alkalmazzák az e rendelet alapján a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatott összes adatkészlet esetében, nemzeti, regionális, helyi és rácsszinten egyaránt.

(6)A szokásos lakóhely fogalommeghatározásának alkalmazásakor a tagállamoknak az alábbiakat kell használniuk:

a)a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt adatforrások egyike vagy együttese;

b)becslési módszerek, például „életjelek” a referencia-időponttal végződő 12 hónapos időszak nagy részében a feltételezett szokásos lakóhelyen való tényleges tartózkodás tekintetében történő kiigazításhoz, valamint a „tartózkodási arány” a szándékuk szerint vagy várhatóan az érkezésüktől számított 12 hónapos időszak nagy részében ott tartózkodó emberek számának becsléséhez.

4. cikk
Statisztikai egységek

Az e rendelet szerinti statisztikákat az alábbi statisztikai egységekre kell összeállítani:

a)személyek;

b)népmozgalmi események;

c)családok;

d)háztartások;

e)tartózkodásra szánt épületek, lakóegységek és hagyományos lakások.

5. cikk
A statisztikákra vonatkozó követelmények

(1)Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak az alábbi tárgykörökre kell kiterjedniük:

a)demográfia;

b)lakáskörülmények;

c)családok és háztartások.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt tárgykörökre vonatkozó statisztikákat adatkészletekbe kell rendezni a mellékletben meghatározott témáknak és részletes témáknak megfelelően.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részletes témák mellékletben foglalt jegyzékének módosítása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az adott referencia-időszak kezdetét megelőzően legalább 12 hónappal kell elfogadni.

(4)Az e cikk (3) bekezdése szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az aktusok ne rójanak jelentős és aránytalan terhet a tagállamokra és a felmérések válaszadóira. Új részletes téma esetében a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok által a 14. cikk szerint végzett kísérleti projektek útján kell értékelni annak megvalósíthatóságát.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatandó adatkészletek és metaadatok technikai jellemzőinek meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:

a)a változók neve, technikai előírásai és bontása;

b)a statisztikai egységek és a metaadatok részletes leírása;

c)az alkalmazandó statisztikai osztályozások;

d)adatszolgáltatási határidők;

e)az adatkészletek és a metaadatok szolgáltatásának technikai formátuma;

f)a minőségjelentések tartalma, felépítése, gyakorisága, módozatai és benyújtási határideje, valamint további előírások, ha szükséges és indokolt.

E végrehajtási jogi aktusokat legalább 12 hónappal az adott referenciaidő előtt, a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, a nép- és lakásszámlálás kivételével, amely esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább 24 hónappal a referencia-időpont évének kezdete előtt kell elfogadni.

6. cikk
Gyakoriság és referenciaidők

(1)A tagállamok negyedévente, félévente, évente és többévente, valamint a nép- és lakásszámlálás keretében tízévente állítanak elő európai népesség- és lakásstatisztikákat.

(2)Az 1-re végződő évek lesznek a tízévenkénti nép- és lakásszámlálás referenciaévei.

(3)Az 1-re, 5-re és 8-ra végződő évek lesznek a tízévenkénti nép- és lakásszámlálás referenciaévei.

(4)A gyakoriságot és a referenciaidőt (referencia-időszakot vagy referencia-időpontot) mindegyik részletes téma esetében a melléklet tartalmazza.

(5)2025. december 31. az első referencia-időpont, amelyre vonatkozóan éves statisztikákat kell szolgáltatni a „népességállomány” témában. 2026-ban lesz az első referenciaidő, amelyre vonatkozóan statisztikákat kell szolgáltatni e rendelet alapján.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a gyakoriságok és a referenciaidők naprakésszé tételével történő módosítása céljából.

7. cikk
Az eseti statisztikákra vonatkozó követelmények

(1)A tagállamok eseti adatkészleteket és metaadatokat szolgáltatnak a Bizottság (Eurostat) részére.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a tagállamok által eseti alapon szolgáltatandó adatkészletek és metaadatok meghatározásáról, amennyiben az e rendelet alapján felmerülő kiegészítő statisztikai igények kielégítéséhez szükségesnek ítéli a kiegészítő statisztikák gyűjtését.

(3)E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az alábbiakat kell meghatározni:

a)az eseti adatkészletek tárgyát képező részletes témák, valamint a kiegészítő statisztikai igények indokolása;

b)a referenciaidők.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (2) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2027-es referenciaévtől kezdődően, az egyes eseti adatgyűjtések között legalább kétéves időközökkel.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdésben említett eseti adatkészletek és metaadatok technikai jellemzőinek meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:

a)a változók neve, technikai előírásai és bontása;

b)a statisztikai egységek és a metaadatok részletes leírása;

c)az alkalmazandó statisztikai osztályozások;

d)adatszolgáltatási határidők.

E végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaidő kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.

8. cikk
A Bizottság részére szolgáltatandó adatkészletek és metaadatok

(1)A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai formátumot használva szolgáltatnak előzetesen ellenőrzött adatkészleteket és metaadatokat. Az adatkészleteket és a metaadatokat egyablakos ügyintézési szolgáltatáson keresztül kell szolgáltatni a Bizottság (Eurostat) részére.

(2)Ha a tagállamok az e rendeletben előírt statisztikákat nemzeti szinten az 5. cikk (5) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése szerint megállapított adatszolgáltatási határidők előtt teszik közzé, akkor az alábbiak szerint kell szolgáltatniuk őket a Bizottság (Eurostat) részére:

a)a negyedéves és féléves gyakoriságú statisztikák legkésőbb egy munkanappal a nemzeti közzététel után;

b)az éves gyakoriságú statisztikákat legkésőbb három munkanappal a nemzeti közzététel után;

c)a többéves és tízéves gyakoriságú statisztikákat legkésőbb hét munkanappal a nemzeti közzététel után.

(3)A tagállamok az alábbiakat szolgáltatják a Bizottság (Eurostat) részére:

a)felülvizsgált adatkészletek és metaadatok, ha az e rendeletben előírt adatkészletek eredeti közlése után felülvizsgálatot végeznek;

b)az érintett idősorra vonatkozóan felülvizsgált adatkészletek és metaadatok, ha az e rendelet alkalmazása előtt a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatott adatkészleteken felülvizsgálatot végeznek.

A felülvizsgált adatkészleteket és metaadatokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell szolgáltatni, és a 12. cikk szerinti minőségjelentéssel kell kiegészíteni.

9. cikk
Adatforrások és módszerek

(1)A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) az alábbi források egyikét vagy azok együttesét használják, amennyiben azok lehetővé teszik a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását:

a)adminisztratív adatforrások;

b)statisztikai felmérések vagy egyéb statisztikai adatgyűjtések;

c)egyéb források, ideértve a magántulajdonban lévő adatokat is;

d)az európai statisztikai rendszerben a nemzeti statisztikai hivatalok és a Bizottság (Eurostat) közötti adatmegosztásból származó adatok további felhasználása.

(2)A tagállamok értékelik és ellenőrzik az adatforrásaik – köztük a közigazgatási nyilvántartások és a felhasznált egyéb megfelelő források – minőségét.

(3)A tagállamok folyamatosan fejlesztenek innovatív forrásokat és módszereket, és felhasználják őket az e rendelet szerint összeállított statisztikák javításához, amennyiben azok lehetővé teszik a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását.

(4)Az e rendelet szerint összeállított statisztikáknak statisztikailag megbízható és alaposan dokumentált módszereken kell alapulnia, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat és bevált gyakorlatot, például az „életjeleket”, a „tartózkodási arányt” és a szokásos lakóhellyel rendelkező népesség tagállamokban történő összeállításához alkalmazott egyéb, tudományosan megalapozott statisztikai becslési módszereket.

(5)A tagállamok kérésre, a statisztikai minőség értékelése céljából közlik a Bizottsággal (Eurostattal) az adatok értékelésének eredményeit, a módszerek dokumentációját és a szükséges pontosításokat.

10. cikk
A közigazgatási adatokhoz való időben történő hozzáférés és azok további felhasználása

(1)Az e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges közigazgatási adatforrásokért felelő nemzeti hatóságok kellő időben és gyakorisággal lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a további felhasználását a statisztikák e rendelet szerinti határidőn belül és egyedi minőségi követelményeknek megfelelően történő előállítása és benyújtása érdekében. A közigazgatási nyilvántartásokhoz való időbeni hozzáférésről és annak működési módozatairól az említett nemzeti hatóságok és a nemzeti statisztikai hivatalok között kötendő együttműködési megállapodásokban kell rendelkezni.

(2)E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy kérésre időben hozzáférjen az uniós szervek és ügynökségek által többek között a 910/2014/EU és az (EU) 2018/1724 rendelet szerint fenntartott adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó lényeges adatokhoz és metaadatokhoz, továbbá az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet, valamint a jelentések és statisztikák központi adattárában (CRRS) tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeletek szerint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokhoz, és tovább felhasználja őket. E célból a Bizottság (Eurostat) további együttműködést folytat az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, hogy meghatározzák az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz szükséges egyedi statisztikai adatokat és metaadatokat (lehetőség szerint az uniós jog alapján), a szolgáltatásuk működési módozatait és a szükséges kísérő fizikai és logikai óvintézkedéseket.

11. cikk
Az országok és a területek jegyzéke

(1)Ha az adatkészletek országok vagy területek szerinti információkat tartalmaznak, a tagállamok külön bontást használnak e rendelet és a 862/2007/EK rendelet alkalmazásában.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza vagy naprakésszé tegye az országok és a területi egységek jegyzékeit, amelyek az e rendelet szerint összeállított statisztikák bontásaira vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E jegyzékeket az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott ismérvek szerint kell elkészíteni.

(3)Az országok vagy területek bontási kategóriáinak több mint egyharmadát módosító végrehajtási jogi aktusok legkorábban a hatálybalépésüktől számított 12 hónap elteltével alkalmazhatók.

12. cikk
Minőségi követelmények és minőségjelentések

(1)A tagállamok megteszik a szolgáltatott adatkészletek és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2)A tagállamok megfelelő és eredményes intézkedéseket hoznak az alábbiak érdekében:

a)egységesen és a felhasznált adatforrásoktól függetlenül végrehajtsák az alapnépességgel kapcsolatosan e rendelet 3. cikkében rögzített szabályokat;

b)felmérjék vagy megbecsüljék a nehezen elérhető népességcsoportokat;

c)ellenőrizzék az e rendelet 3. cikkének hatálya alá tartozó népesség teljeskörűségét és pontosságát;

d)az e rendeletnek és az (EU) 2019/1700 rendelet 12. cikkének a céljaira alkalmas keretet határozzanak meg;

e)elkerüljék a személyek Unión belüli szabad mozgásával, népmozgalmi eseményekhez kapcsolódó, határon átnyúló szolgáltatások személyek általi igénybevételével, valamint a személyek lakóingatlan Unión belüli, másik tagállamban történő vásárlásához, tulajdonlásához és használatához való jogával kapcsolatosan felmerülő esetleges alulszámlálási vagy kettős számlálási kockázatokat;

f)csökkentsék az aszimmetriát a migrációs áramlásokban;

g)a közzétett európai statisztikák hiánytalanságának biztosításához szükséges összes adatot közöljék a Bizottsággal (Eurostattal).

(3)A tagállamok első alkalommal 2027. március 31-ig, azt követően pedig minden 0-ra, 3-ra és 7-re végződő évben minőségjelentést nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) részére. A minőségjelentésben ismertetik a szolgáltatott statisztikák minőségét és az időszak során szolgáltatott adatkészletekhez alkalmazott statisztikai folyamatokat, ideértve különösen a felhasznált adatforrásokat és módszereket, a fogalmak és fogalommeghatározások alkalmazását és ezzel összefüggésben a kiválasztott adatforrások minőségére gyakorolt esetleges hatásokat, az adatok felülvizsgálatát és annak okait és hatásait, az adatfelfedés elleni védelem módszereit, valamint a (2) bekezdésben említett minőségértékelési szempontok teljesítésének és a (3) bekezdésben említett intézkedések eredményességének leírását.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőségjelentésekkel és azok tartalmával kapcsolatos gyakorlati intézkedések meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) minden olyan lényeges információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos olyan változásról, amely befolyásolhatja a szolgáltatott statisztikák minőségét.

(6)A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok közölnek minden további pontosítást, amely a statisztikák minőségének értékeléséhez szükséges.

13. cikk
Adatmegosztás

(1)Kizárólag az e rendeletben szabályozott európai statisztikák kidolgozása és előállítása, valamint színvonaluk emelése céljából oszthatók meg adatol a különböző tagállamok illetékes nemzeti hatóságai körében, illetve e hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között.

(2)Az ESR-en belüli biztonságos adatmegosztás érdekében az összes szükséges óvintézkedést meg kell hozni az adatok fizikai és logikai védelemére tekintettel. A Bizottság (Eurostat) biztonságos infrastruktúrát hoz létre az (1) bekezdésben említett adatmegosztás megkönnyítése érdekében. Az e rendelet szerinti statisztikák tekintetében illetékes nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott célra használhatják ezt a biztonságos adatmegosztási infrastruktúrát.

(3)Ha az érintett adatok a 223/2009/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjának értelében vett bizalmas adatok vagy az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti személyes adatok, ezen adatok megosztása önkéntes alapon, az alábbi feltételekkel megengedett:

a)mindegyik esetben az adatmegosztás szükségességének indokolásával ellátott kérelem alapján, külön kitérve a kifejezetten kezelendő minőségügyi kérdésekre;

b)lehetőleg kimondottan az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet elveinek – különösképpen célhoz kötöttségnek, az adattakarékosságnak, a korlátozott tárolhatóságnak, az integritásnak és a bizalmas jellegnek – a végrehajtására tervezett, a magánélet védelmét erősítő technológiák alapján, különös tekintettel;

c)a 223/2009/EK rendelet V. fejezetének sérelme nélkül.

(4)A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok kísérleti projektek útján kipróbálják az érintett, magánélet védelmét erősítő technológiákat és értékelik az adatmegosztásra való alkalmasságukat.

(5)Amennyiben az e cikk (4) bekezdése szerinti kísérleti projektek eredményes és biztonságos adatmegosztási megoldásokat azonosítanak az (1) bekezdésben említett célokra, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adatmegosztásra vonatkozó műszaki előírások és az információk bizalmas jellegét és biztonságát szavatoló intézkedések meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk
Kísérleti projektek és megvalósíthatósági tanulmányok

(1)Amennyiben e rendelet alkalmazásában szükséges és helyénvaló, a Bizottság (Eurostat) kísérleti projekteket indít és megvalósíthatósági tanulmányokat készít az alábbi célokból:

a)az adatforrások – köztük a tagállamokban és uniós szinten köz- és magántulajdonban lévő adatok – rendelkezésre állásának és minőségének értékelése;

b)új témák, részletes témák, statisztikai egységek, változók és bontásaik kidolgozása és bevezetésük megvalósíthatóságának értékelése;

c)új módszerek és statisztikai technikák kidolgozása a minőség megerősítése érdekében;

d)az aszimmetria csökkentése a migrációs áramlásokban;

e)az érintett, magánélet védelmét erősítő technológiák kipróbálása és az ESR-en belüli adatmegosztásra való alkalmasságának értékelése a 13. cikk (4) bekezdése szerint.

(2)A tagállamok részt vehetnek az említett projektekben, de a Bizottsággal (Eurostat) együtt gondoskodnak azok uniós szintű reprezentativitásáról.

(3)A Bizottság (Eurostat) tagállamokkal együttműködve értékeli e projektek eredményeit. Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve jelentést készít a projektek megállapításairól.

15. cikk
Finanszírozás

(1)Az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulás nyújtható a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)új vagy továbbfejlesztett adatforrások, módszerek, adatmegosztás, statisztikai egységek, témák, részletes témák, változók és bontásaik kidolgozása és bevezetése;

b)a tagállamok részvétele az e rendelet 14. cikke szerinti reprezentatív kísérleti projektek végrehajtásában és megvalósíthatósági tanulmányok készítésében.

(2)Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

16. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben valamely harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a jelen rendelet alapján finanszírozott tevékenységekben, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és az Európai Ügyészség (EPPO) számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

17. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)Az. 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [Közzétételi hivatal: kérjük, illesszék be a rendelet hatálybalépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. cikk (3) bekezdése, 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelet 7. cikkével létrehozott európai statisztikai rendszerbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

19. cikk
Eltérések

(1)Ha e rendelet vagy az a szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok jelentős kiigazításokat tesznek szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb kétéves időszakra eltérést engedélyezhet a tagállam számára.

(2)Az eltérések engedélyezése esetén a Bizottság figyelembe veszi a tagállami statisztikák összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható európai összesítések időben történő kiszámítását. Az eltérések engedélyezése esetén a Bizottság arról is gondoskodik, hogy az e rendeletnek – és korábban az 1260/2013/EU rendeletnek – vagy a 862/2007/EK rendelet 3. cikkének hatálya alá tartozó statisztikákkal, metaadatokkal és minőséggel kapcsolatos követelmények megszakítás nélkül fennálljanak.

(3)A tagállam a vonatkozó aktus hatálybalépését követő három hónapon belül az eltérés iránti, indokolással ellátott kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(4)A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

20. cikk
A 862/2007/EK rendelet módosításai

A 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.a cím helyébe a következő szöveg lép: „862/2007/EK rendelet (2007. július 11.) a menedékjogra és a bevándorlási jogszabályokhoz kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozó európai statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;”

2.az. 1. cikk a) és b) pontját el kell hagyni;

3.a 2. cikk (1) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontját el kell hagyni;

4.a 3. cikket el kell hagyni;

5.a szöveg a következő 9c. cikkel egészül ki:

„9c. cikk
A közigazgatási adatokhoz való időben történő hozzáférés és azok további felhasználása

(1)Az e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges közigazgatási adatforrásokért felelő nemzeti hatóságok kellő időben és gyakorisággal lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a további felhasználását a statisztikák e rendelet szerinti határidőn belül és egyedi minőségi követelményeknek megfelelően történő előállítása és benyújtása érdekében. A közigazgatási nyilvántartásokhoz való időbeni hozzáférésről és annak működési módozatairól az említett nemzeti hatóságok és a nemzeti statisztikai hivatalok között kötendő együttműködési megállapodásokban kell rendelkezni.

(2)E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy kérésre időben hozzáférjen az uniós szervek és ügynökségek által többek között a 910/2014/EU és az (EU) 2018/1724 rendelet szerint fenntartott adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó lényeges adatokhoz és metaadatokhoz, továbbá az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet, valamint a jelentések és statisztikák központi adattárában (CRRS) tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeletek szerint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokhoz, és tovább felhasználja őket. Ezzel összefüggésben a Bizottság (Eurostat) további együttműködést folytat az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, hogy meghatározzák az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz szükséges egyedi statisztikai adatokat és metaadatokat (lehetőség szerint az uniós jog alapján), utóbbiak szolgáltatásának gyakorlati módozatait és a szükséges kísérő fizikai és logikai óvintézkedéseket.”

6.a szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk
Az országok és a területek jegyzéke

Az [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a rendelet pontos hivatkozását] 11. cikkében említett ország- és területjegyzékeket kell használni az e rendelet szerinti statisztikák összeállításához, hogy biztosított legyen az egyes országokra és területekre vonatkozó részletes adatok összehasonlíthatósága az európai statisztikák körében. A tagállamok először a 2026. referenciaévre vonatkozó adattovábbításoktól kezdődően használják e jegyzékeket az e rendelet szerint szolgáltatandó statisztikák összeállításához.”

21. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet 2026. január 1-jén hatályát veszti, ami nem érinti az e jogi aktusokban foglalt kötelezettségeket, amelyek részben vagy teljesen az említett dátum előtti időszakra esnek.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

22. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 46  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

☒ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2022-től 2024-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 49  

☒ A Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

03 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg. hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    SWD(2023) 13.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 199., 2007.7.31., 23. o. ).

(3)    A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a migráció területére vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésére és elemzésére irányuló cselekvési terv előterjesztéséről ( COM(2003) 179 ) .

(4)    A 3. cikk tehát azokról a 862/2007/EK rendelet szerinti statisztikákról szól, amelyek a lakóhellyel rendelkező népességet – így az állampolgárokat – és annak a migrációs áramlások miatti változásait leíró demográfiai fogalmakkal kapcsolatosak. E statisztikák az 1260/2013/EU rendelet szerinti statisztikákkal együtt a demográfiai egyenleg fontos részét képezik. Ezzel szemben a 862/2007/EK rendelet 4–7. cikke a harmadik országbeli állampolgárok menedékjogával, jogszerű és irreguláris migrációjával kapcsolatos bírósági eseményekre vonatkozó statisztikákról rendelkezik.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról ( HL L 218., 2008.8.13., 14. o. ).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról ( HL L 330., 2013.12.10., 39. o. ).

(7)     https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024_hu

(8)    Az Európa jövőjéről szóló konferencia: a konferencia plenáris ülése elfogadta a végleges javaslatokat ( IP/22/2763. számú sajtóközlemény ); lásd a demográfiai átmenetről szóló 15. javaslatot, különösen annak 10. pontját.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 261I., 2019.10.14., 1. o. ).

(10)     https://ec.europa.eu/eurostat/documents/13019146/13237859/FINAL+Budapest+memorandum.pdf/96a6db89-1395-44a5-8a46-85e8c49d576c

(11)    SWD(2023) 15; lásd a tényszerű összefoglalót az Ossza meg velünk véleményét! portálon.

(12)    A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre.

(13)     https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/home?lang=hu

(14)    SWD(2023) 11; SWD(2023) 12.

(15)    SEC(2023) 38.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) ( HL L 119., 2016.5.4., 1. o. ).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 295., 2018.11.21., 39. o. ).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(19)    HL C ., ., . o.

(20)    HL C ., ., . o.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).

(23)    HL C 202., 2016.6.7., 389. o.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(25)    SWD(2023)13.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(29)    A Bizottság (EU) 2018/1799 végrehajtási rendelete (2018. november 21.) a 2021. évre vonatkozó, 1 négyzetkilométeres rácshálózatra geokódolt nép- és lakásszámlálás kiválasztott jellemzőinek közzétételére irányuló ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedések létrehozásáról (HL L 296., 2018.11.22., 19. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(39)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(41)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(42)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(43)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(46)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 1175/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 306., 2011.11.23., 12. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(49)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(50)    Diff. = differenciált előirányzatok/nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(51)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(52)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(53)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(54)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(55)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(56)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(57)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(58)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(59)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(60)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(61)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.1.20.

COM(2023) 31 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2023) 38 final} - {SWD(2023) 11 final} - {SWD(2023) 12 final} - {SWD(2023) 13 final} - {SWD(2023) 14 final} - {SWD(2023) 15 final}

MELLÉKLET

Tárgykörök, témák és részletes témák, valamint gyakoriság és referenciaidő a részletes témák szerint

Jelmagyarázat

(1)    Az adatok megadása nem kötelező.