EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.23.

COM(2021) 87 final

2021/0048(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról

{SEC(2021) 100 final} - {SWD(2021) 37 final} - {SWD(2021) 38 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

· Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az európai partnerségek kulcsfontosságú megközelítések a Horizont Európa programban. Kiegészítik a meglévő szakpolitikai keretet azáltal, hogy kezelik azokat a globális kihívásokat és uniós prioritásokat, amelyek kritikus tömeget és olyan hosszú távú jövőképet igényelnek, amelyet a megfelelő ágazatok elfogadnak, és amely iránt elkötelezettek. Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kihívásai, az európai technológiai vezető szerep és a nyitott stratégiai autonómia elérése, valamint a fenntartható és inkluzív helyreállítás biztosítása érdekében a szétszórt kutatási és innovációs erőfeszítéseket a szükséges átalakulási folyamatra vonatkozó közös jövőkép felé kell irányítani.

A köz- és a magánszektorral egyaránt együttműködő európai partnerségek segítenek felgyorsítani az új megoldásokat, különösen azokat, amelyek az európai zöld megállapodás céljaival összhangban 2030-ig csökkenthetik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint elősegítik a zöld és digitális átállás megvalósítását. Lehetővé teszik a különböző érdekelt felekkel és végfelhasználókkal – köztük a szabványügyi testületekkel és a nemzetközi partnerekkel – való szisztematikus együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy ezek a megoldások elterjedjenek és végső soron megvalósíthassák az ambiciózus célokat. E partnerségek segítik továbbá az Európai Kutatási Térség megerősítését a kutatási és innovációs tervek összehangolása, a készségek javítása és az európai vállalkozások felvevőképességének növelése révén.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság: Ez a partnerség jelentős mértékben hozzájárul a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célok eléréséhez, előkészíti a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességet, és az európai zöld megállapodással összhangban növeli a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatóságát és körforgásos jellegét. Célja, hogy fejlessze és kiterjessze a biomassza fenntartható beszerzését és bioalapú termékekké való átalakítását azáltal, hogy a biofinomítók többlépcsős feldolgozására összpontosít és olyan körforgásos gazdasági megközelítéseket alkalmaz, mint a mezőgazdaságból, az iparból és a települési ágazatból származó biológiai hulladék hasznosítása. Célja továbbá a bioalapú innováció regionális szintű bevezetésének támogatása a helyi szereplők aktív bevonásával, valamint a vidéki, part menti és peremterületek újjáélesztése érdekében.

Tiszta Légi Közlekedés: Ez a partnerség a légi közlekedést a klímasemlegesség felé tereli azáltal, hogy felgyorsítja a főként diszruptív kutatási és innovációs megoldások kifejlesztését, integrálását és validálását, hogy azokat a lehető leghamarabb be lehessen vezetni. Célja továbbá az ultrahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, új energiaforrásokkal, hajtóművekkel és rendszerekkel rendelkező légi járművek következő generációjának kifejlesztése, amely a kutatási és demonstrációs fázisból magas technológiai készenléti szinten (TRL) fog kilépni. A légi közlekedési kutatás és innováció támogatása javítja a versenyképességet és a foglalkoztatást a légi közlekedési ágazatban, ami különösen fontos lesz a helyreállítás szempontjából. Egyes, 2030-ig elérendő célkitűzések: a légi járművek diszruptív technológiai innovációinak demonstrálása, amelyek képesek 2030-ra az 1990-es szinthez képest és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé vezető úton legalább 55 %-kal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását.

Tiszta Hidrogén: Ez a partnerség felgyorsítja a tiszta hidrogéntechnológiák európai értékláncának fejlesztését és bevezetését, hozzájárulva a fenntartható, dekarbonizált és teljes mértékben integrált energiarendszerhez, valamint a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” című közleményhez (COM(2020) 301). A hangsúly a tiszta hidrogén termelésén, forgalmazásán és tárolásán, valamint a nehezen dekarbonizálható ágazatok – például a nehézipar ágazatai és a nagy teljesítményű közlekedési alkalmazások – ellátásán van. Néhány célkitűzés 2030-ig: tiszta hidrogén előállítása kb. 1,5–3 EUR/kg áron, ami szükségessé teszi a hatékonyságnövelésre vonatkozó 2030-as célok elérését és a tőkeköltségek csökkentését. Ez azt is feltételezi, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kedvező áron rendelkezésre áll, lehetővé válik a tömegpiacokra való belépés, és az elosztási költségek a nagy mennyiségben előállított hidrogén 1 kg-jára vetítve 1 EUR alá csökkennek.

Európai Vasút: Ez a partnerség felgyorsítja az innovatív technológiák (különösen a digitális és automatizálási technológiák) kifejlesztését és bevezetését a vasúti rendszer radikális átalakítása és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, például a szárazföldi áruszállítás 75 %-át kitevő közúti áruforgalom jelentős részét a vasúti és belvízi közlekedés felé tereli. A partnerség EU-szerte széles körben támogatott megoldásokat fog kidolgozni, amelyek piaci elterjedése 2030-ig akár 75 %-os is lehet, és amelyek javítják a vasút versenyképességét és támogatják Európa technológiai vezető szerepét a vasút területén.

Globális Egészségügyi EDCTP3: Ez a partnerség új megoldásokat kínál a szubszaharai Afrikában a fertőző betegségek jelentette teher csökkentésére, és megerősíti a kutatási kapacitásokat a szubszaharai Afrikában és világszerte újra és újra megjelenő fertőző betegségekre való felkészülés és reagálás érdekében. A partnerség célja, hogy 2030-ig legalább két új, fertőző betegségeket kezelő egészségügyi technológia engedélyezése terén előrelépés történjen, és hogy 30 országban legalább 100 kutatóintézetet támogasson annak érdekében, hogy hatékony és gyors kutatási válaszlépéseket tegyen lehetővé az újra megjelenő járványok elleni egészségügyi technológiák kifejlesztéséhez.

Innovatív Egészségügy: Ez a kezdeményezés hozzá fog járulni egy egész EU-ra kiterjedő egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához, amely elősegíti a tudományos ismeretek kézzelfogható innovációkká alakítását. Támogatni fogja olyan biztonságos, hatékony, emberközpontú és költséghatékony termékek és szolgáltatások kifejlesztését, amelyek a kielégítetlen népegészségügyi igényekre irányulnak, és a globálisan versenyképes európai egészségügyi ipar érdekében ösztönzik az ágazatközi egészségügyi innovációt. A kezdeményezés kiterjed a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségmenedzsmentre. A 2030-ra kitűzött céljainak némelyike magában foglalná legalább 30 nagyszabású, az egészségügyi innovációra összpontosító, több ágazatot átfogó projekt indítását, valamint az egészségügyi termékek és szolgáltatások integrálása megvalósíthatóságának bizonyítását. A kezdeményezés hozzá fog járulni az európai rákellenes terv 4 , az új európai iparstratégia 5 és az európai gyógyszerstratégia 6 célkitűzéseinek eléréséhez.

Kulcsfontosságú Digitális Technológiák: A kulcsfontosságú digitális technológiák magukban foglalják az elektronikai alkatrészeket, azok tervezését, gyártását és rendszerbe való integrálását, valamint a működésüket meghatározó szoftvert. E partnerség átfogó célja az összes gazdasági és társadalmi ágazat digitális átállásának támogatása, az átállás működőképessé tétele Európa számára, valamint az európai zöld megállapodás támogatása. Célja, hogy 2030-ra az EU kulcsfontosságú digitális technológiák terén betöltött vezető szerepe megszilárdítsa az ipar erősségeit, miután kiaknázta az újonnan felmerülő lehetőségeket a technológiai szuverenitás megteremtése és a versenyképesség élénkítése érdekében.

„Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás: A kezdeményezés célja, hogy digitalizálja a légiforgalmi szolgáltatásokat, hogy az európai légtér a világ leghatékonyabb és leginkább környezetbarát légterévé váljon, valamint hogy támogassa az európai légi közlekedési ágazat versenyképességét és helyreállítását a Covid19-válságot követően. A célok közé tartoznak a következők: a konnektivitás, a levegő-föld integráció és az automatizálás javítása, a légtérgazdálkodás rugalmasságának és méretezhetőségének növelése, valamint a pilóta nélküli légi járművek biztonságos integrációja. Célja, hogy 2030-ra TRL 6 szinten megvalósítsa az európai légiforgalmi szolgáltatási főtervben a D. fázisra vonatkozóan meghatározott megoldásokat.

Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások: Ez a partnerség az új európai iparstratégiával és az 5G kiberbiztonsági eszköztárral összhangban az intelligens hálózatok és szolgáltatások technológiai szuverenitását fogja támogatni. Célja, hogy segítsen megoldani a társadalmi kihívásokat, és lehetővé tegye a digitális és zöld átállást. A Covid19-válságot illetően támogatni fogja az egészségügyi válságra és a gazdasági helyreállításra egyaránt választ adó technológiákat. A partnerség lehetővé teszi az európai szereplők számára, hogy 2030 felé haladva fejlesszék a jövőbeli digitális szolgáltatások alapját képező 6G rendszerek tekintetében szükséges technológiai kapacitásokat. A partnerség elősegíti az 5G infrastruktúra és szolgáltatások vezető piacainak kialakulását Európában azáltal, hogy összehangolja az 5G kiépítését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) digitális ágával.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·az európai kutatási és innovációs rendszer kulcsszereplői közötti együttműködés és tudáscsere megerősítése, beleértve a tudományágak és ágazatok közötti együttműködést, valamint az értékláncok és ökoszisztémák jobb integrációját;

·az európai, nemzeti/regionális és ipari kutatási és innovációs stratégiák, programok és beruházások elfogadott irányvonalakkal való összehangolásának és integrálásának biztosítása;

·a közös prioritásokra irányuló beruházások kritikus léptékének megteremtése, valamint a kutatásba és innovációba történő magánberuházások növelése;

·a kockázatok megosztása és a beruházások kiszámíthatóságának biztosítása révén az ipart érintő azon kockázatok és bizonytalanságok csökkentése, amelyek a kutatási és innovációs tevékenységekbe és az új technológiákba/megoldásokba való beruházással kapcsolatosak.

·Arányosság

(1)annak indokoltsága, hogy a partnerségi megközelítést alkalmazzák egy adott területen (beleértve az addicionalitásra, a célirányosságra és a stratégiai prioritásokkal való kapcsolatra vonatkozó megfontolásokat) a Horizont Európa keretében rendelkezésre álló egyéb beavatkozási formák helyett;

(2)amennyiben a partnerségi megközelítést megfelelőnek ítélik, arányossági megfontolások vezérelték annak értékelését, hogy a partnerség mely típusa (közös programozású, társfinanszírozott vagy intézményesített partnerség) lenne a leghatékonyabb a kitűzött célok elérése szempontjából.

·A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

·A Horizont 2020 időközi értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a partnerség általános környezete túlságosan bonyolulttá és széttöredezetté vált. Míg a Horizont 2020 keretprogramban a kutatási és innovációs partnerségek száma összesen mintegy 100, ezek a Horizont 2020 rendelkezésre álló költségvetésének átlagosan mintegy 25 %-át képviselik, a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) pedig körülbelül 17,5 %-át. Az időközi értékelés megállapította, hogy észszerűsíteni kell az európai kutatási és innovációs partnerség általános környezetét, javítani kell partnerségeik nyitottságát és átláthatóságát, és össze kell kapcsolni őket a jövőbeli uniós kutatási és innovációs stratégiai prioritásokkal és a Horizont Európa küldetéseivel.

·A 187. cikk szerinti értékelés rámutatott, hogy a PPP-tevékenységeket össze kell hangolni az uniós, nemzeti és regionális politikákkal. Az értékelés javasolta a fő teljesítménymutatók felülvizsgálatát, valamint az érdekelt felek szélesebb körének bevonását az irányítási struktúrákba vagy a benyújtott javaslatokba. Kiemelte továbbá a kommunikáció javításának és érvényesítésének szükségességét, különösen a projekteredmények hatékony terjesztésének biztosítása érdekében.

·Konzultáció az érdekelt felekkel

–a tagállamokkal a Horizont Európa programbizottság stratégiai árnyékformációján keresztül konzultáltak;

–2019. szeptember 11. és november 6. között nyilvános konzultációt tartottak az EUMSZ 185. és 187. cikke szerinti javasolt intézményesített partnerségek számára, amely konzultációra több mint 1 600 válasz érkezett;

–célzott konzultációkra került sor 12 javasolt intézményesített partnerségre irányuló hatásvizsgálat előkészítése érdekében. Minden javasolt partnerség esetében egy külső tanácsadó interjút készített az érdekelt felek reprezentatív mintájával, és kikérte véleményüket az uniós fellépés szükségességéről és hozzáadott értékéről.

·Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

·Hatásvizsgálat

·3a. alternatíva: az EUMSZ 185. cikkén alapuló intézményesített partnerség

·3b. alternatíva: az EUMSZ 187. cikkén alapuló intézményesített partnerség.

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

·Alapvető jogok

Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Az első rész a valamennyi közös vállalkozásra vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazza azzal a céllal, hogy észszerűsítse és harmonizálja a jogi peremfeltételeket, és moduláris megközelítést biztosítson, amelyre az egyes közös vállalkozások alapozhatják működési felépítésüket.

·A második rész az egyes közös vállalkozások tekintetében specifikus olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az operatív és szakpolitikai igények figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot.

·A harmadik rész az összes közös vállalkozásra alkalmazandó záró rendelkezéseket tartalmazza.

·4. cikk: a közös vállalkozásokra vonatkozó célkitűzések és elvek szilárdan illeszkednek a Horizont Európa célkitűzéseibe és struktúrájába, és szorosan kapcsolódnak az uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez. Az összehangolt hatásvizsgálat alapján több közös célkitűzést határoztak meg.

·5. cikk: operatív célkitűzések és feladatok – ezek a rendelkezések tükrözik az európai partnerségekre vonatkozó követelményeket és végrehajtási kritériumokat, beleértve a célok elérése, az eredményekhez való hozzáférés, a szakpolitikai célkitűzések irányában tett előrehaladás nyomon követése, az érdekelt felek felé tanúsított inkluzivitás előmozdítása, valamint a kis- és középvállalkozások bevonása tekintetében a rendszerszintű megközelítés biztosításának szükségességét.

·7. cikk: közös eljárást határoz meg az új tagok kiválasztására, ezáltal biztosítva az átláthatóságot és a nyitottságot a kezdeményezés egészében, összhangban a Horizont Európáról szóló rendelettel.

·11. cikk: keretet nyújt a partnerek hozzájárulásának biztosítására a kezdeményezés teljes időtartama alatt, valamint annak garantálására, hogy a költségek megoszlanak az EU és az Uniótól eltérő partnerek között, ami a partnerségi megközelítés egyik alapfeltétele. Ez a cikk előírja, hogy a hozzájárulásoknak és a kötelezettségvállalásoknak minőségi és mennyiségi szempontból növekedniük kell, összhangban a Horizont Európáról szóló rendelettel. Olyan, rendszerszintű megközelítést vezet be az ipari partnerek hozzájárulására vonatkozóan az EUMSZ 187. cikke szerinti valamennyi kezdeményezés esetében, amely elszámoltatható, támogatja a kezdeményezések nyitottságát, koherens, átlátható és méltányos, ugyanakkor biztosítja a kezdeményezés vonzerejét az új tagok számára.

·Fokozatos kivezetés: a rendelkezések szorosan kapcsolódnak az egyedi célkitűzések eléréséhez. A 16. cikk (2) bekezdésének y) pontja előírja, hogy az irányító testületnek reális tervet kell kidolgoznia 2022 végéig – kellő időben ahhoz, hogy azt be lehessen építeni a Horizont Európa időközi értékelésébe – a kezdeményezés intézményesített partnerség keretein kívüli folytatásáról. Ennek biztosítania kell, hogy a terjesztési tevékenységek az uniós részvétel lezárultát követően is folytatódjanak, és hogy kapcsolat jöjjön létre az ipari és egyéb szakpolitikákkal annak érdekében, hogy a kezdeményezés a kutatásról és az innovációról áttérjen a megvalósításra.

·Irányítási rendelkezések: hangolják össze a különböző szervek működését a közös vállalkozásokon belül. Minden közös vállalkozást tanácsadó csoportok támogatnak annak érdekében, hogy tudományos és szakértői tanácsot kapjanak, konzultáljanak az érdekelt felekkel és bevonják a tagállamokat (amennyiben nem partnerek). A közös vállalkozások azonban rugalmasan használhatják a meglévő formációkat a tanácsadó funkció ellátására, vagy olyan formációt hozhatnak létre, amely egynél többet kiszolgál közülük.

·Koherencia és szinergiák (5., 16., 18. és 24. cikk): a Horizont Európáról szóló rendeletben kifejezett hangsúlyt kap a „koordináció és/vagy közös tevékenységek más olyan releváns kutatási és innovációs kezdeményezésekkel, amelyek garantálják az összeköttetések optimális szintjét és hatékony szinergiákat biztosítanak”. Ezzel összhangban az első rész meghatározza, hogy a közös vállalkozásoknak hogyan kell együttműködniük más partnerségekkel, és hogyan kell kapcsolatba lépniük a tágabb ökoszisztémával, különösen a feladataik és az irányító testületük feladatai, az államok képviselői csoportjának szerepe és az éves tevékenységi jelentésen keresztüli jelentéstétel tekintetében. A második rész felsorol néhány prioritást élvező európai partnerséget, amelyekkel az egyes közös vállalkozásoknak hivatalos és rendszeres együttműködést kell kialakítaniuk.

2021/0048 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére, valamint 188. cikkének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 8 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

mivel:

(1)Az uniós finanszírozás lehető legnagyobb hatásának elérése és az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez való leghatékonyabb hozzájárulás érdekében a(z) [XXXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 (a továbbiakban: a Horizont Európáról szóló rendelet) létrehozta a magán- és/vagy közszektorbeli partnerekkel való európai partnerségek szakpolitikai és jogi keretét. Az európai partnerségek a Horizont Európa szakpolitikai megközelítésének kulcsfontosságú elemei. Ezeket azért hozták létre, hogy megvalósítsák a Horizont Európa által célzott uniós prioritásokat, és hogy egyértelmű hatást gyakoroljanak az EU és polgárai javára, amely partnerségben hatékonyabban érhető el, mint egyedül az Unió által, egy olyan stratégiai jövőkép révén, amelyet a partnerek kölcsönösen elfogadnak, és amely iránt elkötelezettek.

(2)A Horizont Európa „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pilléréhez tartozó európai partnerségek különösen fontos szerepet játszanak az olyan stratégiai célkitűzések elérésében, mint a fenntartható fejlődési célok, valamint a zöld és digitális Európa felé való átállás felgyorsítása, és hozzá kell járulniuk a Covid19-hez kapcsolódó példátlan válságból való kilábaláshoz. Az európai partnerségek olyan összetett, határokon átnyúló kihívásokkal foglalkoznak, amelyek integrált megközelítést igényelnek. Lehetővé teszik az e rendeletet kísérő hatásvizsgálatokban ismertetett átalakító hatású, rendszerszintű és piaci hiányosságok kezelését azáltal, hogy az értékláncok és az ökoszisztémák szereplőinek széles körét összefogják, hogy egy közös jövőképen munkálkodjanak, amelyet konkrét ütemtervekké alakítanak át, a tevekénységeiket pedig összehangoltan hajtsák végre. Emellett lehetővé teszik az erőfeszítéseknek és az erőforrásoknak a közös prioritásokra való összpontosítását az összetett kihívások megoldása érdekében.

(3)A prioritások és a hatás elérése érdekében az európai partnerségeket az érintett európai érdekelt felek széles körű bevonásával kell kialakítani, ideértve az ipart, a kutatóhelyeket, a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közfeladatokat ellátó szerveket, valamint a civil társadalmi szervezeteket, például a kutatást és innovációt támogató és/vagy megvalósító alapítványokat. E partnerségeknek azon intézkedések közé kell tartozniuk, amelyek erősítik a magán- és/vagy közszektorbeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolják a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönösen előnyös az emberek és a vállalkozások számára, és mindeközben biztosítják, hogy a stratégiai területeken ne sérüljenek az Unió érdekei.

(4)A Horizont 2020 időközi értékelése feltárta, hogy az idők során a partnerségi eszközök és kezdeményezések jelentős repertoárját vezették be, hétféle végrehajtási formával és közel 120, a Horizont 2020 keretében működő partnerségi kezdeményezéssel. Az eszközök és kezdeményezések megsokszorozódása által generált összetettségen túl a Bizottság úgy értékelte, hogy az eszközök és kezdeményezések uniós és nemzeti szintű kapcsolódó szakpolitikákhoz való hozzájárulásának képessége összességében nem elegendő annak ellenére, hogy számos pozitív hatást fejtenek ki a célkitűzéseik megvalósítása felé vezető úton, például hosszú távú menetrendek meghatározásával, az egyébként széttagolt szereplők közötti kutatási és innovációs együttműködés strukturálásával és további beruházások mozgósításával. A Horizont Európa hatásvizsgálata ezért megállapítja, hogy foglalkozni kell az uniós kutatás- és innovációfinanszírozási környezettel, és azt észszerűsíteni kell, különös tekintettel a partnerségekre, valamint hogy a partnerségeket a nagyobb hatásnak és az uniós prioritások megvalósítása felé kell terelni.

(5)Ezen aggályok kezelése és az európai beruházásokkal kapcsolatos ambiciózusabb célok elérése érdekében a Horizont Európának jelentős egyszerűsítéssel és reformmal kell előállnia a Bizottság kutatási és innovációs partnerségi politikájának tekintetében. A fenntarthatósági célkitűzések felé irányuló uniós szintű „átalakulásokhoz” való hozzájárulást célzó, rendszerszintű jellegének megjelenítése érdekében a Horizont Európának stratégiaibb, koherensebb és hatásorientáltabb megközelítést alkalmazva, hatékonyabban kell igénybe vennie ezeket a partnerségeket.

(6)Az (EU) 2020/852 rendelet 11 általános keretet hoz létre annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e a fenntartható befektetések meghatározása céljából. Közös hivatkozási alapot teremt a befektetők, a bankok, az ipar és a kutatók számára, amikor olyan projektekbe és gazdasági tevékenységekbe fektetnek be, amelyek jelentős pozitív hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre és egyiket sem károsítják jelentős mértékben. Ez referenciaként szolgál az Unión belüli zöld beruházásokhoz.

(7)Adott esetben a partnerségeknek figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében foglalt technikai vizsgálati kritériumokat és az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, mint olyan eszközt, amely javítja projektjeik készenlétét és a zöld finanszírozáshoz való hozzáférését, ami döntő fontosságú lesz a piaci elterjedés és az általuk biztosított innovatív technológiák és megoldások szélesebb körű bevezetése szempontjából. A technikai vizsgálati kritériumok középpontjában tudományos bizonyítékok állnak. A partnerségek által folytatott kutatásnak és innovációnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy segítse a gazdasági szereplőket, hogy teljesítsék vagy meghaladják a rendeletben meghatározott szabványokat és küszöbértékeket, valamint hogy a technikai vizsgálati kritériumokat naprakészen tartsák és összhangba hozzák az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel.

(8)A Horizont Európáról szóló rendelet alapján lehetővé kell tenni, hogy az európai partnerségek három különböző formát öltsenek, nevezetesen „társfinanszírozott”, „közös programozású” és „intézményesített” formákat. Az intézményesített partnerségek létesítése új uniós jogszabályok elfogadásával és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 185. vagy 187. cikke szerinti célzott végrehajtó struktúrák létrehozásával kell járjon.

(9)A Horizont Európáról szóló rendelet nyolc kiemelt területet határoz meg, amelyeken javaslatot lehet tenni intézményesített partnerségekre. E kiemelt területeken számos intézményesített partnerségre irányuló kezdeményezést terjesztettek elő, amelyek közül kilenc tartozik e rendelet hatálya alá.

(10)A közös vállalkozások által végzett kutatási és innovációs tevékenységeket a Horizont Európából kell finanszírozni. A maximális hatás elérése érdekében a közös vállalkozásoknak szoros szinergiákat kell kialakítaniuk más uniós programokkal és finanszírozási eszközökkel, különösen az innovatív megoldások bevezetését, az oktatást és a regionális fejlesztést támogató programokkal és finanszírozási eszközökkel, a gazdasági és társadalmi kohézió növelése és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

(11)Az európai partnerségekre, és különösen az intézményesített európai partnerségekre vonatkozó új politikai megközelítés újszerű módszert tesz szükségessé azon jogi keret kialakítása tekintetében, amelyben e partnerségek működni fognak. Bár a közös vállalkozásoknak az EUMSZ 187. cikke alapján a Horizont 2020 keretprogram céljára történő létrehozása hatékonynak bizonyult a végrehajtást illetően, e végrehajtást fokozni kell. Ezért e rendelet célja a végrehajtás koherenciájának, hatékonyságának, eredményességének és hatásorientáltságának növelése a Horizont Európa rendelkezéseinek, valamint a Horizont 2020 program végrehajtása során szerzett tapasztalatoknak a közös vállalkozásokra vonatkozó közös rendelkezésekbe való harmonizált átültetése révén. A rendelet célja, hogy elősegítse az európai partnerségek közötti együttműködést és szinergiákat, és ezáltal szervezeti szinten teljes mértékben kihasználja azok összekapcsolását. A közös vállalkozásoknak lehetőségeket kell keresniük arra, hogy más európai partnerségek képviselőit is bevonják a munkaprogramjaik kidolgozása során folytatott megbeszélésekbe, azonosítsák azokat a területeket, amelyeken a kiegészítő vagy közös tevékenységek hatékonyabban és eredményesebben kezelnék a kihívásokat, elkerüljék az átfedéseket, összehangolják tevékenységeik időzítését, valamint biztosítsák az eredményekhez való hozzáférést és az ismeretcsere egyéb releváns eszközeit.

(12)A köztük lévő szinergiák azonosítását követően a közös vállalkozásoknak arra kell törekedniük, hogy meghatározzák azokat a költségvetési részesedéseket, amelyeket a közös vállalkozások kiegészítő vagy közös tevékenységeihez kell felhasználni. E rendelet célja továbbá, hogy fokozott operatív együttműködés és a méretgazdaságosság feltárása révén javítsa a hatékonyságot és harmonizálja a szabályokat, beleértve egy közös háttériroda létrehozásával, amely horizontális támogatási feladatokat lát el a közös vállalkozások számára. A közös háttérirodának meg kell könnyítenie, hogy nagyobb hatást és harmonizációt érjenek el a közös pontokon, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot kell fenntartania az egyes közös vállalkozások sajátos igényeinek kielégítése érdekében. A struktúrát a közös vállalkozások által közösen megkötendő, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások alkalmazásával kell létrehozni. A közös háttérirodai funkcióknak ki kell terjedniük a koordinációs és adminisztratív támogatási funkciókra azokon a területeken, ahol az átvilágítása eredményesnek és költséghatékonynak bizonyult, és figyelembe kell venniük az egyes engedélyezésre jogosult tisztviselők elszámoltathatóságára vonatkozó követelménynek való megfelelést. A jogi keretet úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legjobban szolgálja a közös vállalkozások közös igényeit, biztosítsa szoros együttműködésüket és minden lehetséges szinergiát feltárjon az európai partnerségek és következésképpen a Horizont Európa program különböző részei között, valamint a közös vállalkozások által irányított egyéb programok között.

(13)Az e rendelettel létrehozott egyes közös vállalkozásokra vonatkozó hatásvizsgálatok bizonyították, hogy csak akkor indokolt a Horizont Európáról szóló rendelet szerint megvalósítani partnerségeket, ha a Horizont Európa program más részei – beleértve az európai partnerségek más formáit is – nem érnék el a célkitűzéseket vagy nem idéznék elő a szükséges várt hatásokat, aminél fogva e megvalósítást hosszú távú perspektíva és magas fokú integráció indokol.

(14)A Horizont Európa stratégiaibb, koherensebb és hatásorientáltabb megközelítést vezet be az európai partnerségekre vonatkozóan, a Horizont 2020 időközi értékeléséből levont tanulságokra építve. Az új törekvéssel összhangban e rendelet célja az intézményesített európai partnerségek hatékonyabb alkalmazása, különösen azáltal, hogy a 2030-ig elérhető egyértelmű célkitűzésekre, eredményekre és hatásokra összpontosít, valamint biztosítja a kapcsolódó uniós szakpolitikai prioritásokhoz és uniós szakpolitikákhoz való egyértelmű hozzájárulást. Az egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel – különösen más európai partnerségekkel – való szoros együttműködés és szinergiák kulcsfontosságúak a nagyobb hatás eléréséhez és az eredmények hasznosításának garantálásához. Az átfogó hatás értékelése során figyelembe kell venni a partnerek hozzájárulásán túlmutató és a közös vállalkozások által kezdeményezett szélesebb körű beruházásokat, amelyek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez.

(15)Ez a rendelet a Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott elveken és kritériumokon alapul, ideértve a nyitottságot és az átláthatóságot, az erős multiplikátorhatást, valamint az összes érintett fél hosszú távú kötelezettségvállalásait. E rendelet egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy a kezdeményezések nyitottak legyenek a jogalanyok széles köre, köztük az újonnan érkezők számára. A partnerségeknek nyitottaknak kell lenniük minden olyan jogalany előtt, amely hajlandó és képes a közös cél elérésén dolgozni, az érdekelt felek széles körű és aktív részvételét előmozdítani tevékenységeikben, tagságukban és irányításukban, és biztosítani, hogy az eredmények valamennyi európai polgár javát szolgálják, különösen az eredmények széles körű terjesztése és a bevezetést megelőző, Unió-szerte végzett tevékenységek révén.

(16)Az Unió stratégiai eszközeivel, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával kapcsolatos cselekvések esetében a Horizont Európáról szóló rendelet [16. cikkében] meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni a közös vállalkozások munkaprogramjaira.

(17)A Horizont Európáról szóló rendelet [III. mellékletében] előírtak szerint az Uniótól eltérő partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulása legalább 50 %, és elérheti az európai partnerség összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75 %-át. Következésképpen e rendeletnek a közös vállalkozások tagjaitól megkövetelt hozzájárulást az uniós hozzájárulással megegyező szinten vagy annál magasabb szinten kell meghatároznia. Az Uniónak olyan helyzetben kell lennie, hogy csökkenthesse hozzájárulását, amennyiben az Uniótól eltérő tagok nem teljesítik kötelezettségvállalásaikat.

(18)A Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott törekvésekkel összhangban az intézményesített partnerségek létrehozásának egyik előfeltétele a partnerek hozzájárulásának garantálása a kezdeményezések teljes időtartama alatt. Ebben az összefüggésben a magánpartnereknek hozzájárulásuk jelentős részét a közös vállalkozás működési költségeihez való természetbeni hozzájárulás formájában kell biztosítaniuk. A közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy munkaprogramjukon keresztül olyan intézkedéseket keressenek, amelyek megkönnyítik e hozzájárulásokat, különösen a finanszírozási ráták csökkentésével. Ezeknek az intézkedéseknek a közös vállalkozás sajátos szükségletein és a mögöttes tevékenységeken kell alapulniuk. Indokolt esetben lehetővé kell tenni olyan további feltételek bevezetését, amelyek előírják a közös vállalkozás valamely tagjának vagy a tag csoporttagjának, illetve kapcsolódó szervezetének a részvételét, olyan tevékenységekre irányulóan, ahol a közös vállalkozás ipari partnerei kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be (mint például a nagyszabású demonstrációs projektek és a vezérprojektek) és az alacsonyabb finanszírozási ráták révén hozzájárulásuk nagyobb mértékű lehet. A tagok részvételének szintjét az ügyvezető igazgatónak kell figyelemmel kísérnie annak érdekében, hogy az irányító testület képes legyen megtenni a megfelelő intézkedéseket, biztosítva az egyensúlyt a partnerek elkötelezettsége és a nyitottság között. Kellően indokolt esetekben például a nagyszabású demonstrációs projektek vagy a vezérprojektek tőkekiadása az alkalmazandó jogi kerettel összhangban elszámolható költségnek tekinthető.

(19)A hozzájárulások közös vállalkozások tagjai közötti igazságos elosztásának elvével összhangban a közös vállalkozások igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat egyenlően kell megosztani az Unió és az Uniótól eltérő tagok között. Az ettől az elvtől való eltérést csak kivételes és kellően indokolt esetekben lehet megfontolni, például akkor, ha a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjának mérete vagy tagsági szerkezete folytán csoporttagonként vagy kapcsolódó szervezetenként olyan magas szintű hozzájárulást kellene teljesíteni, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), hogy súlyosan veszélybe kerülne az arra való ösztönzöttség, hogy a közös vállalkozás tagjának csoporttagjává vagy kapcsolódó szervezetévé váljanak vagy azok maradjanak. Ilyen esetekben a közös vállalkozás igazgatási költségeihez az Uniótól eltérő tagok által nyújtandó éves pénzügyi hozzájárulás minimális százalékának az összes éves igazgatási költség 20 %-át kell kitennie, a kkv-k hozzájárulásának pedig lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint a nagyobb csoporttagoktól vagy kapcsolódó szervezetektől származó hozzájárulásoknak. Amint a tagok olyan kritikus tömeget érnek el, amely a teljes éves igazgatási költség 20 %-át meghaladó hozzájárulást tesz lehetővé, az egy csoporttagra vagy kapcsolódó szervezetre jutó éves hozzájárulást fenn kell tartani vagy növelni kell annak érdekében, hogy fokozatosan növekedjen az Uniótól eltérő tagok részesedése a közös vállalkozás éves igazgatási költségeihez való teljes hozzájárulásból. A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak törekedniük kell a csoporttagok vagy kapcsolódó szervezetek számának növelésére annak érdekében, hogy a közös vállalkozás egész élettartama alatt az igazgatási költségek 50 %-ában maximalizálhassák a hozzájárulást.

(20)A Horizont Európáról szóló rendelet előírja a partnerek számára, hogy tegyenek tanúbizonyságot hosszú távú elkötelezettségükről, ideértve a köz- és/vagy magánberuházások egy minimális arányát. Következésképpen az Uniónak ebben a rendeletben azonosítania kell a tagállamokban, a Horizont Európa programhoz társult országokban letelepedett vagy nemzetközi szervezetnek minősülő alapító tagokat. Szükség esetén azonban lehetővé kell tenni a közös vállalkozások tagsági bázisának kiterjesztését a létesítést követően is, nyílt és átlátható eljárásban kiválasztott társult tagokkal, különös tekintettel az új technológiai fejlődésre vagy további országoknak a Horizont Európa programhoz való társulására. Azon jogalanyok számára, amelyek érdekeltek abban, hogy a közös vállalkozás saját kutatási területeikhez kapcsolódó célkitűzéseit támogassák, anélkül, hogy tagként csatlakoznának, lehetővé kell tenni, hogy e közös vállalkozások közreműködő partnereivé váljanak.

(21)A közös vállalkozás létrehozása kölcsönösen előnyös köz- és magánszféra közötti partnerséget biztosít az érintett tagok számára, többek között azáltal, hogy egy hétéves időszakon keresztül előmozdítja az érintett ágazatok számára nyújtott jelentős költségvetési juttatásokkal kapcsolatos bizonyosságot. Az alapító tag vagy társult tag jogállás, illetve ezek valamely csoporttagjaként vagy kapcsolódó szervezeteként betöltött minőség lehetővé teszi a befolyásszerzést a közös vállalkozás irányító testületében akár közvetlenül, akár az ágazat képviselői révén. Az irányító testület a közös vállalkozás döntéshozó szerve, amely dönt a partnerség hosszú távú stratégiai irányvonaláról és éves prioritásairól. Az alapító tagok és a társult tagok számára ezért lehetővé kell tenni – adott esetben akkor is, amikor csoporttagjaik képviseletében járnak el –, hogy hozzájáruljanak a közös vállalkozás menetrendjéhez és prioritásainak meghatározásához a stratégiai kutatási és innovációs terv elfogadása és esetleges módosítása, valamint az éves munkaprogram – beleértve a pályázati felhívások tartalmát, az egyes pályázati témákra alkalmazandó finanszírozási rátát, valamint a benyújtási, értékelési, kiválasztási, odaítélési és felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó kapcsolódó szabályokat – elfogadása révén.

(22)Helyénvaló, hogy az Uniótól eltérő tagok kötelezettségvállalási nyilatkozat útján kötelezettséget vállaljanak e rendelet végrehajtására. Ezeknek a kötelezettségvállalási nyilatkozatoknak a kezdeményezés teljes időtartama alatt jogilag érvényesnek kell lenniük, és azokat a közös vállalkozásnak és a Bizottságnak fokozottan nyomon kell követnie. A közös vállalkozásoknak olyan jogi és szervezeti környezetet kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi a tagok számára kötelezettségvállalásaik teljesítését, ugyanakkor biztosítja a kezdeményezés folyamatos nyitottságát és a végrehajtásuk során az átláthatóságot, különösen a prioritások meghatározása és a pályázati felhívásokban való részvétel tekintetében.

(23)A további egyszerűsítés a Horizont Európa keretprogram egyik sarokköve. Ebben az összefüggésben egyszerűsített jelentéstételi mechanizmust kell bevezetni a partnerek számára, akiknek már nem kell jelentést tenniük a nem elszámolható költségekről. a működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások elszámolása kizárólag az elszámolható költségek alapján történik. Ez lehetővé teszi a működési tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulásoknak a Horizont Európa informatikai eszközein keresztül történő automatikus kiszámítását, csökkenti a partnerek adminisztratív terheit, és hatékonyabbá teszi a hozzájárulásokra vonatkozó jelentéstételi mechanizmust. A közös vállalkozásoknak fokozottan nyomon kell követniük a működési tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulásokat, és az irányító testület ügyvezető igazgatójának rendszeres jelentéseket kell készítenie annak megállapítása érdekében, hogy a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó célok elérése felé tett előrehaladás kielégítő-e. Az irányító testületnek értékelnie kell a működési tevékenységekhez hozzájáruló tagok által tett erőfeszítéseket és elért eredményeket, valamint egyéb tényezőket, például a kkv-k részvételi szintjét és a kezdeményezés vonzerejét az újonnan érkezők számára. Szükség esetén megfelelő javító és korrekciós intézkedéseket kell hoznia, figyelembe véve a nyitottság és az átláthatóság elvét.

(24)A közös vállalkozásoknak szisztematikus lehetőséget és ösztönzést kell nyújtaniuk az Uniótól eltérő tagok számára kutatási és innovációs tevékenységeiknek a közös vállalkozás tevékenységeivel való kombinálására. A kiegészítő tevékenységek nem kaphatnak pénzügyi támogatást a közös vállalkozástól. A tagok természetbeni hozzájárulásaként azonban elszámolhatók, ha hozzájárulnak a közös vállalkozás célkitűzéseihez, és közvetlenül kapcsolódnak a közös vállalkozás tevékenységeihez. Ez a kapcsolat a közös vállalkozás vagy annak korábbi kezdeményezései által finanszírozott közvetett cselekvések eredményeinek felhasználásán vagy jelentős uniós hozzáadott érték bemutatásán keresztül állapítható meg. E rendeletnek konkrétabb rendelkezéseket kell megállapítania az egyes közös vállalkozások kiegészítő tevékenységeinek terjedelmére vonatkozóan, a kívánt célirányosság és hatás eléréséhez szükséges mértékben. A közös vállalkozások irányító testületeinek azt is meg kell határozniuk, hogy a hozzájárulások értékének megállapításához szükség van-e egyszerűsítési módszerek, például átalányösszegek vagy egységköltségek alkalmazására az egyszerűsítés, a költséghatékonyság és a bizalmas kereskedelmi adatok megfelelő szintű védelme érdekében.

(25)A közös vállalkozások irányításának biztosítania kell, hogy döntéshozatali folyamataik képesek legyenek lépést tartani a gyorsan változó társadalmi-gazdasági és technológiai környezettel és a globális kihívásokkal. A közös vállalkozásoknak ki kell használniuk az összes érdekelt fél szakértelmét, tanácsait és támogatását feladataik hatékony végrehajtása, valamint az uniós és nemzeti szintű szinergiák biztosítása érdekében. Ezért a közös vállalkozásokat fel kell hatalmazni arra, hogy tanácsadó szerveket hozzanak létre azzal a céllal, hogy e szervek szakértői javaslattal lássák el őket és elvégezzenek minden egyéb tanácsadói feladatot, amely a közös vállalkozások célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A tanácsadó szervek létrehozásakor a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a szakértők kiegyensúlyozott képviseletét a közös vállalkozás tevékenységi körén belül, többek között a nemek egyensúlya tekintetében is. Az e szervek által nyújtott tanácsnak tudományos szempontokat kell megjeleníteniük, és be kell mutatniuk a nemzeti és regionális hatóságok, valamint a közös vállalkozások egyéb érdekelt feleinek szempontjait is.

(26)A közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy tudományos tanácsadói feladatot ellátó tanácsadó szervet hozzanak létre. E szervnek vagy tagjainak képesnek kell lenniük arra, hogy független tudományos tanácsadást és támogatást nyújtsanak az adott közös vállalkozásnak. A tudományos tanácsadásnak ki kell terjednie különösen az éves munkatervekre, a kiegészítő tevékenységekre, valamint szükség szerint a közös vállalkozások feladatainak bármely más aspektusára.

(27)A közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok megfelelő tájékoztatást kapjanak a közös vállalkozások tevékenységeiről, időben tájékoztatást kell tudniuk nyújtani a tagállamokban végzett tevékenységekről, és lehetőségük kell legyen hozzájárulni az előkészítő és döntéshozatali folyamatokhoz. A tagállamokkal folytatott párbeszéd különösen fontos a szinergiák összefüggésében, valamint azért, mert a nagyobb hatás elérése érdekében biztosítani kell a nemzeti, regionális, uniós és európai szintű erőfeszítések és tevékenységek összehangolását. A tagállamok közvetlen vagy közvetett partnerként való részvétele nélküli közös vállalkozásoknak létre kell hozniuk az államok képviselőinek csoportját azzal a céllal, hogy összehangolják a közös vállalkozások tevékenységeit a nemzeti és regionális szinten elfogadott szakpolitikákkal és intézkedésekkel.

(28)Annak biztosítása érdekében, hogy a közös vállalkozások tisztában legyenek a szakterületük teljes értékláncában szereplő érdekelt felek álláspontjával és nézeteivel, a közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy létrehozzák az érdekelt felek tanácsadó csoportjait, amelyekkel az egyes közös vállalkozások igényei szerint konzultálni kell horizontális vagy konkrét kérdésekben. Ezeknek a csoportoknak nyitva kell állniuk a közös vállalkozás szakterületén tevékenykedő valamennyi köz- és magánszektorbeli érdekelt fél előtt, ideértve a szervezett érdekcsoportokat, valamint a tagállamokból, társult országokból és más országokból származó nemzetközi érdekcsoportokat is.

(29)A közös vállalkozásoknak nyílt és átlátható módon kell működniük, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben közölniük kell megfelelő szerveikkel, valamint gondoskodniuk kell tevékenységeik promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén.

(30)A közös vállalkozásokat olyan struktúra és szabályok alkalmazásával kell végrehajtani, amelyek fokozzák a hatékonyságot és biztosítják az egyszerűsítést. Ennek érdekében a közös vállalkozásoknak az igényeikhez igazított pénzügyi szabályokat kell elfogadniuk az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 71. cikkében foglaltak szerint.

(31)A közös vállalkozások végrehajtásának a Horizont Európáról szóló rendeletben az intézményesített partnerségekre vonatkozóan meghatározott kritériumokon kell alapulnia. Ezt a Bizottság által kezelt elektronikus eszközök használatával kell támogatni. A közös vállalkozások által finanszírozott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos információk – beleértve az eredményeket is – nélkülözhetetlenek az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ezért a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós intézmények és az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek hozzáférjenek az általuk finanszírozott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos valamennyi információhoz, beleértve a közvetett cselekvésekben részt vevő kedvezményezettek eredményeit is. E hozzáférési jogoknak a nem kereskedelmi és nem versenyalapú használatra kell korlátozódniuk, és meg kell felelniük az alkalmazandó titoktartási szabályoknak. Az uniós intézmények és szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzete számára – megfelelő informatikai biztonsági és információbiztonsági előírások betartása mellett, valamint a szükségesség és az arányosság elvével összhangban – hozzáférést kell biztosítani ezekhez az információkhoz.

(32)A Horizont Európa keretében a közös vállalkozások által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek meg kell felelnie a Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott szabályoknak. A közös vállalkozások keretében gondoskodni kell e szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról. A közös vállalkozásoknak a Bizottság által kidolgozott társasági támogatásimegállapodás-mintát kell használniuk. Az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának a Horizont Európáról szóló rendelet [36. cikkének (4) bekezdésében] említett kifogásolására nyitva álló időszak tekintetében figyelembe kell venni az adott közös vállalkozás által lefedett területekre jellemző innovációs ciklusok időtartamát.

(33)A közös vállalkozások egyik fő célja az Unió gazdasági kapacitásának és különösen tudományos és technológiai szuverenitásának előmozdítása. A világjárvány utáni helyreállítás továbbá rávilágít arra, hogy be kell ruházni az olyan kulcsfontosságú technológiákba, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a felhő, a kiberbiztonság és a zöld technológia, valamint e technológiák Unión belüli hasznosítása. Az összes résztvevő által elért eredmények fontos szerepet játszanak e tekintetben, és minden résztvevő részesül az uniós finanszírozás előnyeiből a projekt eredményei és az ahhoz való hozzáférési jogok révén, még azon résztvevők is, amelyek nem kaptak uniós finanszírozást. Ezért az uniós érdekek védelme érdekében a közös vállalkozások azon jogát, hogy kifogást emelhessenek az eredmények tulajdonjogának átruházása vagy az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati engedély megadása ellen, azokra a résztvevőkre is alkalmazni kell, amelyek nem kaptak uniós finanszírozást. A kifogásolási jog gyakorlása során a közös vállalkozásnak az arányosság elvével összhangban méltányos egyensúlyt kell teremtenie az uniós érdekek és a finanszírozással nem támogatott résztvevők eredményeivel kapcsolatos alapvető jogok védelme között, figyelembe véve, hogy ezek a résztvevők nem részesültek uniós finanszírozásban azon tevékenység tekintetében, amelyből az eredmények származnak.

(34)Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(35)Az egyszerűsítés érdekében valamennyi felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. Az e rendelet értelmében uniós forrásokban részesülők ellenőrzését a Horizont Európáról szóló rendelettel és más vonatkozó uniós finanszírozási programokkal összhangban kell végezni.

(36)Az Unió és a közös vállalkozásokban részt vevő más tagok pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a közigazgatási és pénzügyi bírságokat, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben foglaltaknak megfelelően. Tekintettel egyes közös vállalkozások által végrehajtott azon cselekvések sajátos jellegére, amelyek értelmében ezek több év alatt fokozatosan kivezetendők, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság és az érintett közös vállalkozás többéves költségvetési kötelezettségvállalásait éves részletekre bontsák. Erre tekintettel a 3. cikk (1) bekezdésének b), d) és h) pontjában említett közös vállalkozások költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre oszthatók. 2024. december 31-ig az említett költségvetési kötelezettségvállalások kumulatív összege nem haladhatja meg a 10. és a 145. cikkben meghatározott maximális uniós hozzájárulás 50 %-át. 2025. január 1-jétől a fennmaradó évek kumulatív költségvetésének legalább 20 %-át nem lehet éves részletekből fedezni.

(37)A közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi jogállására való tekintettel a közös vállalkozások esetében továbbra is külön mentesítési eljárást kell alkalmazni. A Számvevőszéknek kell elvégeznie az elszámolás, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését.

(38)A Horizont Európáról szóló rendelet [8. cikke (2) bekezdésének c) pontjával] összhangban a közös vállalkozásoknak egyértelmű életciklus-alapú megközelítést kell alkalmazniuk. Az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében a közös vállalkozásokat egy 2031. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni, lehetővé téve számukra, hogy a támogatások végrehajtásával kapcsolatos feladataikat az utolsó megkezdett közvetett cselekvések befejezéséig gyakorolhassák.

(39)Az Európai Bizottságnak a felülvizsgált uniós biogazdasági stratégia 13 , az uniós biodiverzitási stratégia 14 , a „Tiszta bolygót mindenkinek” című közlemény 15 , a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 16 és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiára vonatkozó új közlemény 17 által támogatott „európai zöld megállapodás” 18 prioritásával összefüggésben az európai bioalapú szektornak – beleértve a kkv-kat, a régiókat és az elsődleges termelőket – klímasemlegessé, körforgásosabbá és fenntarthatóbbá kell válnia, miközben globális szinten versenyképesnek kell maradnia. Egy erős, erőforrás-hatékony és versenyképes bioalapú innovációs ökoszisztéma csökkentheti a nem megújuló fosszilis nyersanyagoktól és ásványkincsektől való függőséget, és felgyorsíthatja azok helyettesítését. A fenntarthatóság és a körforgásosság által vezérelt innováció révén hulladékból és biomasszából megújuló bioalapú termékek, anyagok, folyamatok és tápanyagok fejleszthetők ki. Ez az ökoszisztéma a helyi alapanyagok – többek között a hulladék, a maradékanyagok és a mellékáramok – révén is értéket teremthet annak érdekében, hogy Unió-szerte munkahelyeket hozzon létre, gazdasági növekedést és fejlődést idézzen elő nemcsak a városi területeken, hanem azokon a vidéki és part menti területeken is, ahol biomasszát állítanak elő, és amelyek gyakran olyan peremterületek, amelyek ritkán profitálnak az ipari fejlődésből.

(40)A Horizont 2020 keretében létrehozott Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás az erőforrások fenntartható felhasználására összpontosított, különösen az erőforrás-igényes és nagy hatású ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a textilgyártásban és az építőiparban, és különösen a helyi szereplőkre, gyártókra, üzemekre és gyárakra irányult. A 2017 októberében közzétett időközi értékelése 34 ajánlásból álló szilárd keretet tartalmazott, amelyek tükröződnek az e rendelettel létrehozott, a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás kialakításában. A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás nem a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás közvetlen folytatása, hanem olyan program, amely az előd eredményeire épít és orvosolja hiányosságait. Az ajánlásokkal összhangban a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozásnak az érdekelt felek szélesebb körét kell bevonnia, ideértve a primer szektort (mezőgazdaság, akvakultúra, halászat és erdőgazdálkodás), valamint a hulladékok, a maradékanyagok és a mellékáramok szolgáltatóit, a regionális hatóságokat és a befektetőket, a piaci hiányosságok és a fenntarthatatlan bioalapú folyamatok megelőzésének szándékával. Céljai elérése érdekében csak olyan projekteket finanszírozhat, amelyek tiszteletben tartják a körforgásosság és a fenntarthatóság elvét, valamint bolygónk tűrőképességének határait.

(41)A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozásnak kiépítési csoportokat kell létrehoznia, amelyek tanácsadó szervként szolgálnak és aktívan részt vesznek a partnerség menetrendjét meghatározó stratégiai vitákban. Alapvető fontosságú, hogy ezeket a tanácsadó szerveket felvegyék az irányítási struktúrába, a körforgásos bioalapú ágazatban való szélesebb körű részvétel és nagyobb magánberuházások biztosítása érdekében. A kiépítési csoportoknak különösen támogatniuk kell az irányító testület stratégiai üléseit, amelyeken az ágazati vezetők és az érdekelt felek képviselői, valamint a Bizottság magas szintű képviselői csatlakoznak az állandó irányító testülethez, hogy megvitassák és meghatározzák a partnerség stratégiai irányát.

(42)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a légi közlekedés ökológiai lábnyomának csökkentéséhez azáltal, hogy felgyorsítja a klímasemleges légi közlekedési technológiák kifejlesztését azok lehető legkorábbi bevezetése érdekében, ezáltal jelentősen hozzájárulva az európai zöld megállapodásban foglalt, a környezeti hatások csökkentésére irányuló ambiciózus célokhoz, azaz 2030-ig az 1990-es szinthez viszonyított 55 %-os kibocsátáscsökkentéshez, 2050-ig pedig a klímasemlegességhez. Ez a célkitűzés csak a repüléstechnikai kutatási és innovációs folyamatok felgyorsításával és optimalizálásával, valamint az uniós légi közlekedési ágazat globális versenyképességének javításával érhető el. A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak azt is biztosítania kell, hogy a tisztább légi közlekedés továbbra is biztonságos, védett és hatékony legyen az utasok és áruk légi szállítása szempontjából.

(43)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás a Tiszta Égbolt és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás tapasztalataira épít. Az új partnerségnek ambiciózusabbnak kell lennie azáltal, hogy áttörést jelentő demonstrációs projektek kifejlesztésére összpontosít. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás időközi értékelésének megállapításaival összhangban egy új kezdeményezésnek biztosítania kell, hogy minden demonstrációs projekt „döntés-előkészítő tanulmányon” alapuljon annak érdekében, hogy a kifejlesztett technológiák valóban a „lehető leggyorsabb piacra bocsátást” szolgálják, ami kulcsfontosságú prioritás. Ezért az új kezdeményezésnek az egyedi hasznosítási célkitűzései láthatóságának növelésére és a közös vállalkozás nyomonkövetési, irányítási és jelentéstételi képességeinek megerősítésére kell összpontosítania annak érdekében, hogy tükrözze a partnerség célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kutatási és innovációs erőfeszítések összetettségét.

(44)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak sokszínű tagsági bázisra kell épülnie, amely az érdekelt felek és ötletek széles körét fogja össze. A legígéretesebb megközelítések és az azok követésére képes szervezetek azonosítása érdekében a Bizottság felhívást tett közzé ötletek kifejezésére és potenciális tagok részvételi szándékának kifejezésére 19 . A tagok csoportjának gyors bővítése érdekében az irányító testület számára lehetővé kell tenni, hogy az említett felhívás eredményei alapján társult tagokat válasszon.

(45)Annak érdekében, hogy maximalizálják és felgyorsítsák a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás és az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységei által a hatékony kibocsátáscsökkentésre és a légi közlekedési ágazat digitalizációjára gyakorolt hatást, szoros együttműködésre kell törekedniük az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (EASA) a partnerség munkájában, biztosítva a kifejlesztett új technológiákkal kapcsolatos ismeretek korai cseréjét. Ez döntő fontosságú lesz a piaci elterjedés felgyorsítása szempontjából azáltal, hogy az (EU) 2018/1139 rendeletben 20 előírtaknak megfelelően megkönnyíti a létrejövő termékek és szolgáltatások tanúsítási folyamatát.

(46)Az uniós, nemzeti és regionális szintű programok közötti szinergiák maximalizálása érdekében a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásban az államok képviselői csoportjának tagjai megvizsgálják annak lehetőségeit, hogy nemzeti szinten pénzügyi támogatást nyújtsanak olyan kiváló pályázatokhoz, amelyeket a túljelentkezés miatt a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás nem választott ki finanszírozásra.

(47)Európa azzal a kihívással néz szembe, hogy vezető szerepet kell játszania az üvegházhatásúgáz-kibocsátás társadalmi költségeinek a légi közlekedés üzleti modelljébe való internalizálásában, miközben továbbra is egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai termékek számára a világpiacon. Ezért a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak támogatnia kell az európai képviselőket a nemzetközi szabványosításban és a nemzetközi jogalkotási erőfeszítésekben.

(48)Az elmúlt öt évben drámaian nőtt a hidrogén iránti érdeklődés, mivel valamennyi tagállam aláírta és megerősítette a Felek Konferenciájának (COP21) Párizsi Megállapodását. 2019 végén a Bizottság előterjesztette az európai zöld megállapodást, amelynek célja, hogy az Uniót egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá alakítsa át, ahol 2050-re nem keletkezik nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A kiemelt területek közé tartozik a tiszta hidrogén, az üzemanyagcellák, az egyéb alternatív üzemanyagok és az energiatárolás. A hidrogén kiemelt helyen szerepel a 2020. júliusi, „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” és „Uniós stratégia az energiarendszer integrációjának megteremtéséért” című közleményekben, valamint a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség elindításában, amely szövetség összefogja az összes érdekelt felet a tiszta hidrogén ökoszisztémájának Unión belüli kiépítéséhez szükséges technológiai igények, beruházási lehetőségek és szabályozási akadályok azonosítása érdekében.

(49)A hidrogénalkalmazásokhoz kapcsolódó célzott kutatási és innovációs tevékenységeket 2008 óta támogatják, elsősorban a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében működő Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH Közös Vállalkozás és FCH2 közös vállalkozás), valamint a hidrogén értékláncának valamennyi szakaszára/területére kiterjedő, hagyományos együttműködésen alapuló projektek révén. A Tiszta Hidrogén közös vállalkozásnak meg kell erősítenie és integrálnia kell az Unió tudományos kapacitását annak érdekében, hogy felgyorsítsa a piacra kész, fejlett tisztahidrogén-alkalmazások kifejlesztését és javítását az energia, a közlekedés, az építőipar és az ipari végfelhasználás területén. Ez csak akkor lehetséges, ha a tiszta hidrogén uniós értéklánca – és különösen a kkv-k – versenyképességének megerősítésével párosul.

(50)A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás tudományos célkitűzéseinek elérése érdekében a hidrogéngazdaságban érintett valamennyi ágazat számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a hidrogéngazdaság stratégiai kutatási és innovációs tervének elkészítésében és végrehajtásában. Annak érdekében, hogy áthidalják a piacra kész technológia fejlesztése és a széles körű elterjedés közötti szakadékot, az állami szektort is be kell vonni, különösen a regionális és nemzeti hatóságokat, amely utóbbiak felelősek az éghajlat-politikák és a piaci mechanizmusokhoz kapcsolódó intézkedések kidolgozásáért.

(51)Mivel a hidrogént üzemanyagként, energiahordozóként és energiatárolásra is lehet alkalmazni, alapvető fontosságú, hogy a tiszta hidrogénnel kapcsolatos partnerség strukturált együttműködést alakítson ki sok más, Horizont Európa keretében létrejövő partnerséggel, különösen a végfelhasználás tekintetében. A tiszta hidrogénnel foglalkozó partnerségnek együtt kell működnie különösen a kibocsátásmentes közúti és vízi közlekedéssel, az európai vasúttal, a tiszta légi közlekedéssel, a bolygónk javát szolgáló eljárásokkal és a tiszta acéllal foglalkozó partnerségekkel. E célból létre kell hozni egy olyan struktúrát, amely jelentést tesz az irányító testületnek, hogy biztosítsák az e partnerségek közötti együttműködést és szinergiákat a hidrogén területén. A tiszta hidrogénre vonatkozó kezdeményezés lenne az egyetlen olyan partnerség, amely hidrogéngyártási technológiákkal foglalkozik. A végfelhasználói partnerségekkel való együttműködésnek különösen a technológia demonstrációjára és az előírások közös meghatározására kell összpontosítania.

(52)A vasutak hozzájárulnak az egységes európai közlekedési térséghez (SETA), és az Unió hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiájának alapvető elemét képezik. Gazdasági méretét tekintve az európai vasúti ágazat közvetlen bruttó hozzáadott értéke 69 milliárd EUR, a közvetett érték pedig 80 milliárd EUR volt. A vasúti ágazatban 1,3 millió főt foglalkoztattak közvetlenül, és több mint egymillió személyt közvetve 21 .

(53)Az európai zöld megállapodás az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. A kiemelt területek közé tartozik a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítása.

(54)Az új európai iparstratégiáról szóló bizottsági közlemény 22 (2020. március) hangsúlyozza, hogy a fenntartható és intelligens mobilitással foglalkozó iparágak – például a vasúti ágazat – felelősséggel és potenciállal rendelkeznek a digitális és zöld átállás ösztönzésében, Európa ipari versenyképességének támogatásában és a konnektivitás javításában. Ezért a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedésnek 2050-ig a közlekedésből származó kibocsátások 90 %-os csökkentéséhez kell hozzájárulnia. Prioritásként kell kezelni, hogy a szárazföldi áruszállítás 75 %-át kitevő közúti áruforgalom jelentős része átkerüljön a vasútra és a belvízi utakra.

(55)A 2014-ben létesített Shift2Rail közös vállalkozás célja a Shift2Rail kezdeményezés kutatási, fejlesztési és validálási tevékenységeinek irányítása; ennek érdekében ötvözi a tagjai által rendelkezésre bocsátott köz- és magánfinanszírozás eszközeit, és belső vagy külső szakmai erőforrásokat vesz igénybe. A közös vállalkozás a teljes vasúti értéklánc szereplői és a hagyományos vasúti ágazaton kívüli érdekeltek közötti együttműködés versenyszabályokkal összhangban álló új formáit alakította ki, és az interoperabilitással és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió Vasúti Ügynöksége tapasztalatát és szakértelmét hasznosította.

(56)Az Európai Vasút közös vállalkozás célja a nagy kapacitású integrált európai vasúti hálózat létrehozása a kölcsönös átjárhatóságot gátló akadályok felszámolása és a teljes integrációra vonatkozó megoldások biztosítása révén, amely integráció kiterjed a forgalomirányításra, a járművekre, az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra. Ennek során ki kell aknázni a digitalizációban és az automatizálásban rejlő hatalmas potenciált a vasúti költségek csökkentése, a kapacitás növelése, valamint rugalmasságának és megbízhatóságának fokozása érdekében, és a funkcionális rendszer ágazatban közös, stabil referenciaarchitektúráján kell alapulnia, az Európai Unió Vasúti Ügynökségével együttműködésben.

(57)Az Európai Vasút közös vállalkozásnak a főtervében meg kell határoznia az egységes európai vasúti térség támogatásához szükséges integrált, interoperábilis és szabványosított technológiai innovációk elterjedésének felgyorsításához szükséges kiemelt kutatási és innovációs tevékenységeit, valamint az átfogó rendszerarchitektúrát és a harmonizált üzemeltetési megközelítést, beleértve a nagyszabású demonstrációs tevékenységeket is.

(58)A vasút összetett rendszer, amely nagyon szoros kapcsolatot tart fenn a pályahálózat-működtetők, a vasúttársaságok (vonatüzemeltetők) és berendezéseik (infrastruktúra és gördülőállomány) között. A vasúti rendszerre vonatkozó közös előírások és stratégia nélkül lehetetlen az innovációt megvalósítani. Ezért az Európai Vasút közös vállalkozás rendszerpillére lehetővé kell tegye az ágazat számára, hogy egységes működési koncepciót és rendszerarchitektúrát kövessen, beleértve a vasúti rendszer működésének alapját képező szolgáltatások, funkcionális blokkok és interfészek meghatározását. A közös vállalkozásnak kell az átfogó keretet biztosítania annak garantálásához, hogy a kutatás a kölcsönösen elfogadott, közös ügyféligényekre és operatív igényekre irányuljon. Az Európai Vasút közös vállalkozás irányítási modelljének és döntéshozatali folyamatának tükröznie kell a Bizottságnak az európai vasúti rendszer egységesítésében és integrálásában betöltött vezető szerepét, különösen az egységes működési koncepció és rendszerarchitektúra gyors és hatékony megvalósítása terén, ugyanakkor be kell vonni a magánszektorbeli partnereket a tanácsadói és technikai támogató szerepbe.

(59)Annak biztosítása érdekében, hogy az alacsony technológiai készenléti szintekre (TRL) vonatkozó kutatás eredményeit hatékonyan használják fel magasabb technológiai készenléti szinteken, és különösen az Európai Vasút közös vállalkozásban, az Európai Vasút közös vállalkozás programirodájának kell végrehajtania ezeket a tevékenységeket.

(60)Amennyiben szükséges, a gyors átmenet és a tagság bővítése érdekében az Európai Vasút közös vállalkozás irányító testülete számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által közzétett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás eredményei alapján társult tagokat válasszon ki.

(61)Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, különösen a 3. fenntartható fejlődési céllal kapcsolatos bizottsági prioritásokkal, valamint az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé című közleménnyel 23 összefüggésben az Unió elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon az egészséges élet biztosításához és a jóllét mindenki számára történő előmozdításához, hogy még szorosabb partnerséget építsen ki két kontinensünk között, és hogy támogassa a kutatási és innovációs kapacitások kialakítását Afrikában. A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak foglalkoznia kell az Afrikában, különösen a szubszaharai Afrikában elterjedt fertőző betegségek, például a HIV, a malária és a tuberkulózis, valamint a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt fertőző betegségek kezelésére szolgáló megfelelő diagnosztikai eszközök, kezelések és oltóanyagok – többek között az úgynevezett egészségügyi technológiák – hiányával. A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a világ különböző régióinak a világkereskedelem és turizmus révén megvalósuló fokozott összekapcsoltsága miatt a fertőző betegségek gyorsan elterjedhetnek az egész világon. Az egészségügyi technológiák fejlesztése ezért döntő fontosságú a fertőző betegségek terjedésének megfékezése, valamint elterjedésüket követően az ellenük való küzdelem, továbbá az érintett országokban és az Unióban élő polgárok egészségének védelme céljából. A jelenlegi EDCTP2-kezdeményezésnél erőteljesebb globális egészségügyi vezető szerep elérése érdekében a partnerség hatályát ki kell terjeszteni az újonnan megjelenő fertőző betegségek jelentette veszéllyel, az antimikrobiális rezisztencia egyre növekvő problémáival és a nem fertőző betegségekhez kapcsolódó komorbiditással kapcsolatos reagálásra is.

(62)A szubszaharai Afrikát érintő fertőző betegségek modern technológiai eszközökkel való kezeléséhez számos szereplő bevonására és hosszú távú kötelezettségvállalásokra van szükség. A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak produktív és fenntartható Észak–Dél és Dél–Dél hálózatépítésről és együttműködésről kell gondoskodnia, és kapcsolatokat kell kiépítenie több magán- és közszektorbeli szervezettel a projektszintű és az intézményi együttműködés megerősítése érdekében. A programnak elő kell segítenie továbbá új Észak–Dél és Dél–Dél együttműködés kialakítását a szubszaharai Afrikában több országra kiterjedő, több helyszínen végzett tanulmányok lefolytatása érdekében. Emellett egy rendszeres nemzetközi konferenciának, az EDCTP-fórumnak platformot kell biztosítania az európai, afrikai és máshonnan érkező tudósok és releváns hálózatok számára, hogy megosszák a megállapításokat és az ötleteket, valamint együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki.

(63)A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak az EDCTP és az EDCTP2 programok során szerzett tapasztalatokra kell építenie, és az Unió, a tagállamok, a társult országok és az afrikai országok beruházásainak kiaknázásával kell olyan eredményeket elérnie, amelyeket az egyes országok vagy egyedül az uniós kutatási keretprogram nem tudott volna megvalósítani. A programban részt vevő államokat képviselő EDCTP Szövetségnek pénzügyileg és további tevékenységekkel hozzá kell járulnia az EDCTP3 programhoz és annak végrehajtásához. Biztosítania kell a szubszaharai országok érdemi részvételét a döntéshozatali folyamatban és érdemi bevonásukat a folyamatba, ami elengedhetetlen a szubszaharai országokban a betegségek jelentette terhek kezeléséhez. A kezdeményezésnek ki kell terjednie más nemzetközi kutatásfinanszírozókra, például jótékonysági szervezetekre, a gyógyszeriparra és más harmadik országokra, amelyeknek eseti alapon közreműködő partnerként hozzá kell járulniuk a partnerséghez. Ezenfelül a program hatásának növelése érdekében a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak egyedi pályázati felhívások esetében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azonosítson olyan jogalanyokat, amelyek részt vehetnek a közvetett cselekvésekben. Lehetővé kell tenni, hogy a munkaprogramban elő lehessen írni, hogy az ilyen jogalanyok nem jogosultak a közös vállalkozás általi finanszírozásra.

(64)Elengedhetetlen, hogy a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás által finanszírozott vagy egyébként a munkaprogramja hatálya alá tartozó kutatási tevékenységek teljes mértékben összhangban álljanak az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok európai egyezményével és annak kiegészítő jegyzőkönyveivel, az Orvosi Világszövetség 2008. évi Helsinki Nyilatkozatában foglalt etikai alapelvekkel, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek regisztrálása technikai feltételeinek harmonizációját célzó nemzetközi konferencia helyes klinikai gyakorlatokra vonatkozó előírásaival, a vonatkozó uniós jogszabályokkal és azon országok helyi etikai követelményeivel, amelyekben a kutatási tevékenységet folytatni kívánják. Ezen túlmenően a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak elő kell írnia, hogy a program által támogatott közvetett cselekvések eredményei alapján kidolgozott innovációknak és beavatkozásoknak megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lenniük a kiszolgáltatott népességcsoportok számára.

(65)Ahhoz, hogy a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás sikeres legyen és ösztönözze a partnerségben való részvételt, a közös vállalkozás finanszírozását a Horizont Európa program keretében finanszírozásra jogosult és az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerség (EDCTP) szövetségét alkotó államokban letelepedett jogalanyokra kell korlátozni. Az Unió más tagállamaiban, a társult országokban és a szubszaharai afrikai országokban letelepedett szervezeteknek továbbra is képesnek kell lenniük arra, hogy finanszírozás nélkül vegyenek részt a pályázati felhívásokban. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni, hogy az EDCTP3 Szövetség tagjaitól eltérő országokban letelepedett szervezetek jogosultak legyenek finanszírozásra konkrét pályázati témákban vagy népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére irányuló felhívás esetén, amennyiben a munkaprogram erről rendelkezik. A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak meg kell tennie minden megfelelő – többek között szerződéses – intézkedést az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Törekednie kell tudományos és technológiai megállapodások megkötésére harmadik országokkal. A megállapodás megkötése előtt az EDCTP3 közös vállalkozásnak alternatív intézkedéseket kell alkalmaznia az uniós érdekek védelme érdekében, amennyiben egy ilyen megállapodással nem rendelkező harmadik országban letelepedett jogalanyok közvetett cselekvés finanszírozásában vesznek részt: a cselekvés pénzügyi koordinátorának valamely tagállamban vagy társult országban kell székhellyel rendelkeznie, és a pénzügyi kockázatok megfelelő figyelembevétele érdekében ki kell igazítani a támogatási megállapodásban az előfinanszírozás összegére és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

(66)Az Európai Bizottság „emberközpontú gazdaság” és „a digitális korra felkészült Európa” prioritásaival összefüggésben az európai iparnak, beleértve a kkv-kat is, zöldebbé, körforgásosabbá és digitálisabbá kell válnia, miközben globális szinten versenyképes marad. A Bizottság hangsúlyozta az orvostechnikai eszközök és a digitális technológiák szerepét a felmerülő kihívások kezelésében, valamint az e-egészségügyi szolgáltatásoknak a magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítására való használatát, továbbá azt a felhívást, hogy biztosítsák az uniós igényeknek megfelelő, megfizethető gyógyszerekkel való ellátást, miközben támogatják az innovatív és világviszonylatban vezető európai gyógyszeripart. Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás célja, hogy hozzájáruljon az Unió tudásalapú gazdaságának sarokkövét jelentő uniós egészségügyi ipar versenyképességének megerősítéséhez, az egészségügyi technológiák – különösen az integrált egészségügyi megoldások – fejlesztésében való fokozott gazdasági tevékenységhez, és ezáltal eszközként szolgáljon a technológiai szuverenitás növeléséhez és társadalmaink digitális átállásának előmozdításához. Ezek a politikai prioritások a kulcsfontosságú szereplőknek: a tudományos köröknek, a különböző méretű vállalatoknak és az egészségügyi innovációk végfelhasználóinak az egészségügyi kutatás és innováció köz- és magánszféra közötti partnerségének égisze alatt történő összefogásával érhetők el. Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozásnak elő kell segítenie az európai rákellenes terv 24 és az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv 25 célkitűzéseinek elérését. Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozást össze kell hangolni az új európai iparstratégiával 26 , az európai gyógyszerstratégiával 27 és a fenntartható és digitális Európáért kkv-stratégiával 28 .

(67)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás (IMI2 közös vállalkozás) tapasztalataira épít, beleértve az e kezdeményezés által a Covid19-világjárvány leküzdése érdekében végzett munkát is. Az IMI2 közös vállalkozás időközi értékelésének 29 ajánlásaival összhangban az utódkezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy „más ipari ágazatok aktív szerepet vállaljanak a gyógyszeriparban, hogy kihasználhassák szakértelmüket az új egészségügyi beavatkozások kidolgozása során”. Ezért az ipari ágazatoknak ki kell terjedniük a biogyógyszerészeti, biotechnológiai és gyógyászati technológiai ágazatokra, beleértve a digitális területen tevékenykedő vállalatokat is. A kezdeményezés hatályának ki kell terjednie a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségmenedzsmentre, és azt a betegség súlyossága és/vagy az érintett személyek száma miatt a betegekre és/vagy a társadalomra nehezedő jelentős terhek, valamint a betegség által a betegekre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt jelentős gazdasági hatás kellő figyelembevételével kell meghatározni. A finanszírozott cselekvéseknek meg kell felelniük az Unió népegészségügyi igényeinek, és támogatniuk kell olyan jövőbeli egészségügyi innovációk fejlesztését, amelyek biztonságosak, emberközpontúak, hatékonyak, költséghatékonyak és megfizethetők a betegek és az egészségügyi rendszerek számára.

(68)Az új tudományos ötletek, valamint a sikeres kutatási és innovációs tevékenységek létrehozására vonatkozó legjobb lehetőség biztosítása érdekében az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás kulcsszereplőinek különböző típusú köz- és magánintézmények kutatóinak kell lenniük. Ugyanakkor a végfelhasználóknak, például az uniós polgároknak, az egészségügyi szakembereknek és az egészségügyi szolgáltatóknak közre kell működniük a kezdeményezés stratégiai tervezésében és tevékenységeiben, ezáltal biztosítva, hogy a kezdeményezés kielégítse szükségleteiket. Ezen túlmenően az egész Unióra kiterjedő és a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egészségügyi technológiák értékelésével foglalkozó szerveknek és az egészségügyi költségek viselőinek is kellő időben hozzá kell járulniuk a partnerség tevékenységeihez, biztosítva ugyanakkor, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség, annak érdekében, hogy növeljék annak valószínűségét, hogy a finanszírozott cselekvések eredményei megfelelnek a bevezetéshez szükséges követelményeknek és ezáltal elérik a várt hatásokat. Mindezeknek a hozzájárulásoknak elő kell segíteniük, hogy a kutatási erőfeszítéseket jobban a kielégítetlen szükségletekre összpontosítsák.

(69)A jelenlegi egészségügyi kihívások és veszélyek globálisak. A kezdeményezésnek ezért nyitottnak kell lennie a nemzetközi tudományos, ipari és szabályozási szereplők részvétele előtt az adatokhoz és a szakértelemhez való szélesebb körű hozzáférés előnyeinek kiaknázása, a felmerülő egészségügyi veszélyekre való reagálás és a szükséges társadalmi hatás, nevezetesen az uniós polgárok számára jobb egészségügyi eredmények elérése érdekében. Ugyanakkor a partnerség tevékenységeinek többségét az uniós tagállamokban és a Horizont Európa társult országaiban kell végezni.

(70)A partnerség célkitűzéseinek a prekompetitív területre kell összpontosítaniuk, és ezáltal biztonságos teret kell teremteniük a különböző egészségügyi technológiák terén tevékenykedő vállalatok közötti hatékony együttműködéshez. A kezdeményezés integrált jellegének tükrözése, az egészségügyi ipar ágazatai közötti elszigeteltség megtörésének elősegítése és az ipar és a tudományos körök közötti együttműködés megerősítése érdekében a kezdeményezés által finanszírozott projektek többségének ágazatokon átívelőnek kell lennie.

(71)A „kulcsfontosságú digitális technológiák” kifejezés azokra az elektronikai alkatrészekre és rendszerekre utal, amelyek valamennyi főbb gazdasági ágazat alapját képezik. A Bizottság kiemelte, hogy ezeket a technológiákat ellenőrzés alá kell vonni Európában, különösen az olyan európai szakpolitikai prioritások megvalósításával összefüggésben, mint a digitális technológiai autonómia 30 . A terület fontossága és az unióbeli érdekelt felek előtt álló kihívások miatt gyors fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az európai innovációs és értékláncokban ne maradjon gyenge láncszem. Létre kell tehát hozni egy olyan uniós szintű mechanizmust, amely egyesíti és összpontosítja az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén zajló kutatáshoz és innovációhoz a tagállamok, az Unió és a magánszektor által nyújtott támogatást.

(72)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásnak olyan világosan meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a szélesebb értelemben vett európai iparágak számára, hogy azok biztosítsák a leginnovatívabb technológiák tervezését, gyártását és felhasználását az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak meg tudják őrizni jelenlegi erősségeiket egy rendkívül versengő nemzetközi környezet élvonalában, és hogy felszámolják azt a szakadékot, amely az alapvető uniós értékeket – többek között a magánélet védelmét és a bizalmat, a biztonságot és a védelmet – tükröző európai digitális átálláshoz elengedhetetlen technológiák terén mutatkozik. Az értékláncok valamennyi szegmensét képviselő ökoszisztéma érdekelt felei közötti együttműködés elengedhetetlen az új technológiák fejlesztéséhez és az innováció gyors piaci bevezetéséhez. Alapvető fontosságú továbbá az érdekelt feleknek – különösen a kkv-knak – a technológia feltörekvő vagy szomszédos területeibe, vagy mindkettőbe való integrálásához szükséges nyitottság és rugalmasság.

(73)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásának ötvöznie kell azokat a pénzügyi és technikai eszközöket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy uralni lehessen az innováció eszkalálódó ütemét e területen, hogy jelentős továbbgyűrűző hatásokat idézzenek elő a társadalom számára, valamint hogy a stratégiák és beruházások közös európai érdekhez való hozzáigazítása révén megosszák a kockázatvállalást. Ezért a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás tagjainak önkéntes alapon az Uniónak, a tagállamoknak és a Horizont Európához társult országoknak, valamint olyan szövetségeknek kell lenniük, amelyek magánszektorbeli tagként az őket alkotó csoporttagokat képviselik, [továbbá az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén Európában tevékenykedő más jogalanyoknak]. A tagállamok részvétele elősegíti továbbá a nemzeti programokkal és stratégiákkal való koherens összehangolást, mivel csökkenti az átfedéseket és az erőfeszítések szétaprózódását, ugyanakkor biztosítja az érdekelt felek és tevékenységek közötti szinergiákat.

(74)A Horizont Európáról szóló rendelet [8. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban a részt vevő államoknak meg kell bízniuk a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozást, hogy a hozzájárulásukat teljesítse a közvetett cselekvésekben részt vevő nemzeti szereplők felé. A kedvezményezetteknek egyetlen támogatási megállapodást kell aláírniuk a közös vállalkozással, a Horizont Európa szabályai szerint, beleértve a szellemi tulajdonjogok megfelelő keretét, az adott támogatási tevekénységet finanszírozó uniós programtól függően. A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásnak kell feldolgoznia a költségigényléseket és teljesítenie a kifizetéseket a kedvezményezettek felé.

(75)A részt vevő államok által a közvetett cselekvésekben közreműködő nemzeti résztvevőiknek nyújtott hozzájárulások teljesítése során a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a részt vevő államoknak szigorú nemzeti költségvetési szabályokat kell betartaniuk. Ebben a tekintetben a részt vevő államoknak és a közös vállalkozásnak jogilag kötelező erejű megállapodásokat kell kötniük, amelyek arra kötelezik a részt vevő államokat, hogy a közvetett cselekvésekhez való hozzájárulásuk teljes összegét fizessék meg a kezdeményezés élettartama alatt. Ezeket a megállapodásokat a közös vállalkozás éves költségvetési eljárásának és programozásának keretében kell megkötni. Az irányító testületnek e megállapodások kellő figyelembevételével kell elfogadnia az éves munkaprogramját. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak ezt követően és a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban tehet költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat e közvetett cselekvések tekintetében.

(76)Az ECSEL közös vállalkozásban kialakított gyakorlat folytatásaként eltérést kell biztosítani a Horizont Európáról szóló rendelet [30. cikkétől] annak érdekében, hogy a résztvevő típusától (nevezetesen kkv-k és nonprofit jogalanyok), valamint a cselekvés típusától függően minden részt vevő állam kedvezményezettjei között különböző visszatérítési rátákat lehessen alkalmazni. Ennek biztosítania kell az érdekelt feleknek a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás által finanszírozott cselekvésekben való részvétele megfelelő egyensúlyát, és elő kell mozdítania a kkv-k nagyobb mértékű bevonását, amint azt az ECSEL Közös Vállalkozás időközi értékelésében ajánlották.

(77)Az egységes európai égboltra vonatkozó uniós jogi keret 31 célja az európai légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszer intézményi, operatív, technológiai és szabályozási intézkedések révén történő megreformálása annak érdekében, hogy javuljon a rendszer teljesítménye a kapacitás, a biztonság, a hatékonyság és a környezeti hatás tekintetében.

(78)Az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási (ATM) kutatási és fejlesztési projekt (a továbbiakban: SESAR-projekt) 32 célja az ATM modernizálása, valamint a technológiai és operatív innováció összefogása az egységes európai égbolt támogatása érdekében. A projekt arra törekszik, hogy a légi közlekedési ágazat torlódásmentes, még biztonságosabb és környezetbarátabb működésének lehetővé tétele céljából 2035-ig technológiai megoldásokat kínáljon egy jól teljesítő ATM-hez. A SESAR-projekt három egymással összefüggő, folyamatos és fejlődő együttműködési folyamatból áll, amelyek meghatározzák, fejlesztik és alkalmazzák az európai ATM-főtervben 33 meghatározott digitális európai égbolt alapját képező innovatív technológiai rendszereket és üzemeltetési eljárásokat.

(79)Az „európai ATM-főterv” az ATM korszerűsítésének tervezési eszköze Európa-szerte, amely az egységes európai égbolt teljesítménycéljainak elérése érdekében összekapcsolja az ATM kutatási és innovációs tevékenységeket a telepítési tevékenységek forgatókönyveivel.

(80)A SESAR közös vállalkozást először 2007-ben hozták létre 34 azzal a céllal, hogy a tagjai által biztosított köz- és magánszektorbeli finanszírozás ötvözésével, valamint belső és külső műszaki erőforrások felhasználásával, továbbá szükség esetén az európai ATM-főterv végrehajtásával és aktualizálásával irányítsa a SESAR-projekt meghatározási és fejlesztési szakaszait. Új és hatékony együttműködési formát alakított ki az érdekelt felek között egy olyan ágazatban, ahol az előrelépés csak akkor lehetséges, ha valamennyi érdekelt fél összehangolt módon valósít meg új megoldásokat. Tekintettel a SESAR márkanév sikeres megszilárdulására, az új „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásnak továbbra is használnia kell azt.

(81)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásnak a SESAR közös vállalkozás tapasztalataira kell építenie, és továbbra is koordinációs szerepet kell betöltenie az ATM-kutatás terén az Unióban. Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás fő célkitűzéseinek az európai kutatási és innovációs kapacitás megerősítésére és további integrálására kell irányulniuk, miközben segítik az ágazat digitalizálásának felgyorsítását, valamint reziliensebbé és méretezhetőbbé teszik az ágazatot a forgalom ingadozásaival szemben. A közös vállalkozásnak a gazdasági fellendülés és növekedés támogatása érdekében innováció révén meg kell erősítenie a személyzettel ellátott és a pilóta nélküli légi közlekedési és ATM-szolgáltatások versenyképességét. Ki kell fejlesztenie és fel kell gyorsítania az innovatív megoldások piaci elterjedését, hogy az egységes európai égbolt légtere a világ legeredményesebb és leginkább környezetbarát légterévé váljon.

(82)Az új „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy kidolgozza és validálja azokat a műszaki ráfordításokat, amelyek segítik a Bizottságot az ATM szabályozási tevékenységeiben, például az egységes európai égboltról szóló rendelet 35 alapján létrehozott közös projektekre vonatkozó valamennyi műszaki dokumentáció előkészítésével, műszaki tanulmányok lefolytatásával vagy szabványosítási tevékenységek támogatásával. Biztosítania kell továbbá a 2009/320/EK tanácsi határozattal jóváhagyott európai ATM-főterv igazgatását, beleértve annak nyomon követését, az azzal kapcsolatos jelentéstételt és aktualizálást. Emellett a Bizottságnak a költségvetéshez való uniós hozzájárulás arányában kell szavazati joggal rendelkeznie, de legalább a szavazati jogok 25 %-át birtokolnia kell. Ez a felépítés biztosítja, hogy a Bizottság szakpolitikai szempontból továbbra is képes legyen irányítani a közös vállalkozás által e feladatokkal kapcsolatban végzett munkát az ilyen szervek számára létrehozott megerősített felügyeleti mechanizmusok révén.

(83)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásban való részvételnek nyitva kell állnia a tagállamok és a Horizont Európához társult országok érdekelt feleinek – köztük a kkv-knak – a lehető legszélesebb köre és képviselete előtt, a részvétel különböző formáin keresztül. A részvételnek biztosítania kell különösen a személyzettel ellátott és a pilóta nélküli légi közlekedés berendezésgyártói, a légtérfelhasználók, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek, a katonai és szakmai személyzet szövetségei közötti megfelelő egyensúlyt, és lehetőségeket kell kínálnia a kkv-k, a tudományos körök és a kutatóhelyek számára. A legígéretesebb megközelítések és az azok követésére képes szervezetek azonosítása érdekében a Bizottság felhívást tett közzé a potenciális tagok részvételi szándékának kifejezésére. A tagok csoportjának gyors bővítése érdekében az irányító testület számára lehetővé kell tenni, hogy a felhívás eredményei alapján kiválassza a társult tagokat.

(84)Az útvonaldíjakat teljes mértékben a légtérfelhasználók viselik, akik közvetve hozzájárulnak azon kutatási és fejlesztési erőfeszítésekhez, amelyeket a főbb ATM-szereplők, például a léginavigációs szolgáltatók, illetve a légtérfelhasználók által használt légi járművek építését és felszerelését végző feldolgozóipari ágazat finanszíroznak. Ezért a légtérfelhasználók számára megfelelő képviseletet kell biztosítani az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás irányító testületében.

(85)Annak biztosítása érdekében, hogy az ATM feltáró (alacsony technológiai készenléti szintű) kutatás eredményeit hatékonyan használják fel magasabb technológiai készenléti szinteken, és különösen az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás által, a közös vállalkozás programirodájának kell irányítania ezeket a tevékenységeket.

(86)Az EUROCONTROL ügynökség megfelelő infrastruktúrával és a szükséges adminisztratív, informatikai, kommunikációs és logisztikai támogató szolgáltatásokkal rendelkezik. Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásnak részesülnie kell az EUROCONTROL ezen infrastruktúráiból és szolgáltatásaiból. Ebben az összefüggésben kevés potenciális szinergia érhető el, ha az igazgatási erőforrásokat egy közös háttériroda révén más közös vállalkozásokkal egyesítenék. Ezért az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásnak kívül kell maradnia az e rendelettel létrehozott közös háttérirodai funkciókon.

(87)Azzal a céllal, hogy széles körű érdekelti bázist alakítsanak ki az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért partnerség célkitűzéseinek biztosítására, az 5G Infrastruktúraszövetségre építve létrehozták az 5G Infrastruktúraszövetséget 36 . Míg az új ágazati szövetség a létrehozását követő első években várhatóan csak korlátozott számú csoporttaggal és kapcsolódó szervezettel rendelkezik majd, célja, hogy az intelligens hálózatok és szolgáltatások értékláncában aktív érdekelti csoportokból származó új tagokat is bevonjon a folyamatba. Tekintettel várhatóan szerény méretére és a kis- és középvállalkozásnak minősülő csoporttagokra gyakorolt hatására, nem fenntartható, hogy a szövetség az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás teljes élettartama alatt, különösen a létrehozását követő első években a közös vállalkozás igazgatási költségeinek 50 %-ához járuljon hozzá. Emellett a Covid19-világjárvány okozta válság és annak a gazdaságra gyakorolt hatása kihívást jelentett az európai gazdasági szereplők számára az IKT területén is. Ezért biztosítani kell, hogy a közös vállalkozás magánpartnerei teljesíteni tudják kötelezettségvállalásaikat, miközben a feltételek továbbra is vonzóak maradnak és új partnereket ösztönöznek a szövetséghez való csatlakozásra. Az Uniótól eltérő tagoknak az igazgatási költségekhez való éves pénzügyi hozzájárulása minimális százalékos arányának ezért az összes éves igazgatási költség 20 %-ának kell lennie. Különösen azt kell lehetővé tenni, hogy a kis- és középvállalkozásoknak minősülő csoporttagok kisebb mértékű hozzájárulást fizessenek, mint a nagyobb vállalkozások. A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak törekedniük kell a csoporttagok vagy kapcsolódó szervezetek számának növelésére annak érdekében, hogy a közös vállalkozás egész élettartama alatt az igazgatási költségek 50 %-ában maximalizálják a hozzájárulásukat.

(88)Az Európai Bizottság 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó, „a digitális korra felkészült Európa” és az emberközpontú gazdaság elnevezésű prioritásai, valamint az Európa digitális jövőjének megtervezése című közleményében meghatározott szakpolitikai célkitűzések összefüggésében Európának ki kell fejlesztenie az 5G hálózatokon alapuló kritikus digitális infrastruktúrákat, és ki kell építenie a 6G-re irányuló technológiai kapacitásait 2030-ig. Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozta az Európai partnerség az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért stratégiai jelentőségét a fogyasztók és a vállalkozások számára biztonságos, konnektivitáson alapuló szolgáltatások biztosítása tekintetében. Ezek a prioritások úgy érhetők el, ha a kulcsfontosságú szereplőket, azaz az ipart, a tudományos köröket és a hatóságokat egy olyan európai partnerség keretében egyesítik, amely az 5G technológiát és szabványokat sikeresen kifejlesztő 5G PPP kezdeményezés eredményeire épít.

(89)Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás célja a digitális infrastruktúra területén felmerülő szakpolitikai kérdések kezelése, valamint a kutatás és az innováció technológiai hatókörének kiterjesztése a 6G hálózatokra. A közös vállalkozásnak a tagállamok szoros bevonásával meg kell erősítenie a hálózati energiahatékonysággal, a kiberbiztonsággal, a technológiai szuverenitással, a magánélet védelmével és az etikával kapcsolatos uniós szakpolitikai és társadalmi igényekre adott választ, és kibővíti majd a kutatás és innováció hatókörét a hálózatoktól a felhőalapú szolgáltatásnyújtásra, valamint a polgárok és a gazdasági ágazatok széles köre – például az egészségügy, a közlekedés, a feldolgozóipar és a média – számára nyújtott szolgáltatásokat lehetővé tevő elemekre és eszközökre.

(90)Az intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos közpolitikai célkitűzéseket kizárólag az ágazat és a Bizottság nem tudja kezelni. E kérdések holisztikus és összehangolt szempontú kezeléséhez mindenekelőtt a tagállamok stratégiai bevonására van szükség az irányítási struktúra részeként. Ezért az irányító testületnek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie az államok képviselői csoportjának véleményét, különösen a munkaprogramokra és a finanszírozási határozatokra vonatkozó stratégiai iránymutatást illetően.

(91)A fejlett 5G infrastruktúrák képezik majd a digitális és zöld átállást lehetővé tevő ökoszisztémák fejlesztésének, a következő lépésben pedig Európa 6G technológia elfogadásával kapcsolatos pozíciójának alapját. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) digitális ága, valamint a Digitális Európa program és az InvestEU lehetőséget kínál az 5G- és később a 6G-alapú digitális ökoszisztémák fejlesztésére. Figyelembe véve az ilyen kiépítési projektekben részt vevő köz- és magánszektorbeli érdekelt felek széles körét, elengedhetetlen a stratégiai menetrend kialakításának, a programozáshoz való hozzájárulásnak, valamint az érdekelt felek ilyen programokkal kapcsolatos tájékoztatásának és bevonásának a koordinálása. E feladatok stratégiai alapjaként az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozásnak össze kell hangolnia a stratégiai megvalósítási ütemtervek kidolgozását a kiépítés releváns területein, például a közutak és a vasút mentén működő 5G rendszerek tekintetében. Ezen ütemterveknek többek között kiépítési ütemterveket, az együttműködési modellek főbb lehetőségeit és egyéb stratégiai kérdéseket kell meghatározniuk.

(92)A Horizont Európáról szóló rendelet [16. cikkének (3) bekezdése] úgy rendelkezik, hogy a biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek adott esetben biztonsági vizsgálatot kell végeznie.

(93)A 2019. december 3-i tanácsi következtetések és az uniós szintű összehangolt fellépésre irányuló, az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló, 2019. március 26-i ajánlás alapján a tagállamok hálózat- és információbiztonsággal foglalkozó együttműködési csoportja 2020. januárban közzétette az 5G hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések uniós eszköztárát (a továbbiakban: eszköztár). Az eszköztár olyan stratégiai és műszaki, valamint támogató intézkedések készletét tartalmazza, amelyekkel mérsékelhetők az 5G hálózatok főbb – az összehangolt uniós kockázatértékelési jelentésben azonosított – kiberbiztonsági kockázatai, valamint útmutatást kíván nyújtani azoknak az intézkedéseknek a kiválasztásához, amelyek számára a nemzeti és uniós szintű kockázatcsökkentési tervekben elsőbbséget kell adni. Az uniós eszköztár alkalmazásáról szóló, 2020. január 29-i bizottsági közlemény 37 jóváhagyja az eszköztárban meghatározott valamennyi intézkedést és iránymutatást, és hangsúlyozza, hogy szükség van az összehangolt uniós kockázatértékelésben meghatározott tényezők alapján magas kockázatúnak minősített beszállítókat érintő korlátozásokra, ideértve a szükséges kizárásokat, valamint az e beszállítóktól való függés elkerülésére irányuló intézkedésekre. Emellett több konkrét intézkedést határoz meg a Bizottság számára, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó technológiai területeken az uniós finanszírozási programokban való részvétel feltétele legyen a biztonsági követelményeknek való megfelelés, a biztonsági feltételek teljes körű kihasználása és további beépítése révén. Ezért e rendelet végrehajtása során megfelelő rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek tükrözik a biztonsági intézkedéseket az SNS közös vállalkozás, valamint – ajánlásai alapján – az intelligens hálózatok és szolgáltatások területén más uniós programokat végrehajtó egyéb finanszírozó szervek által finanszírozott fellépéseken keresztül.

(94)A Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozásokat a 2024. december 31-ig tartó időszakra hozták létre. A közös vállalkozásoknak továbbra is támogatniuk kell az adott kutatási programokat az 560/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 557/2014/EU, az 561/2014/EU, a 642/2014/EU és a 219/2007/EK rendelet alapján kezdeményezett vagy folytatott fennmaradó cselekvések e rendeletekkel összhangban, a lezárásukig történő végrehajtásával. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében ezért ezeket a rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(95)Az Unió csak akkor léphet fel, ha bizonyíthatóan előnyös, hogy az uniós szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű fellépés. A kezdeményezések azokra a területekre összpontosítanak, amelyeken kimutatható hozzáadott érték rejlik az uniós szintű fellépésben azon erőfeszítések nagyságrendje, gyorsasága és terjedelme miatt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Unió megvalósítsa a Szerződés hosszú távú célkitűzéseit és teljesítse stratégiai politikai prioritásait és kötelezettségvállalásait. Emellett a javasolt kezdeményezéseknek ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük az ugyanazon a területen folytatott nemzeti és szubnacionális tevékenységeket.

(96)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükségtelen átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt e célkitűzések jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet kilenc, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke szerinti közös vállalkozást hoz létre a Horizont Európáról szóló rendelet [2. cikkének 3. pontjában] meghatározott és [8. cikke (1) bekezdésének c)] pontjában említett intézményesített európai partnerségek megvalósítására. A rendelet meghatározza e közös vállalkozások célkitűzéseit és feladatait, tagságát, szervezetét és egyéb működési szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„az Uniótól eltérő tag”: bármely részt vevő állam, magánszektorbeli tag vagy nemzetközi szervezet, amely valamely közös vállalkozás tagja;

2.„alapító tag”: valamely tagállamban, a Horizont Európa programhoz társult országban letelepedett olyan jogalany vagy olyan nemzetközi szervezet, amelyet e rendelet vagy annak egyik melléklete valamely közös vállalkozás tagjaként azonosít;

3.„társult tag”: valamely tagállamban, a Horizont Európa programhoz társult országban letelepedett jogalany vagy nemzetközi szervezet, amely a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban kötelezettségvállalási nyilatkozat aláírásával csatlakozik egy közös vállalkozáshoz, az említett cikkben foglalt jóváhagyásra is figyelemmel;

4.„részt vevő állam”: a Horizont Európa programhoz társult bármely tagállam vagy ország, miután értesítést küldött arról, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján részt vesz a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás tevékenységeiben;

5.„magánszektorbeli tag”: a közös vállalkozás Uniótól, részt vevő államoktól vagy nemzetközi szervezetektől eltérő tagja;

6.„csoporttagok”: azok a jogalanyok, amelyek az adott tag alapszabálya szerint egy közös vállalkozás magánszektorbeli tagját alkotják;

7.„közreműködő partner”: olyan ország, nemzetközi szervezet vagy jogalany, amely nem tag és nem valamely tag csoporttagja vagy a tag/csoporttag kapcsolódó szervezete, amely támogatja egy közös vállalkozás célkitűzéseit az adott kutatási területen, és amelynek kérelmét a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyták;

8.„működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások”: a magánszektorbeli tagok, azok csoporttagjai, a tagok/csoporttagok kapcsolódó szervezetei, a nemzetközi szervezetek és a közreműködő partnerek által nyújtott hozzájárulások, amelyek a közvetett cselekvések végrehajtása során általuk viselt elszámolható költségekből állnak, levonva ebből a közös vállalkozás, a közös vállalkozás részt vevő államai és az Unió e költségekhez nyújtott bármely más hozzájárulását;

9.„kiegészítő tevékenység”: a munkaprogram fő részén kívüli olyan tevékenység, amely nem részesül pénzügyi támogatásban a közös vállalkozástól, de hozzájárul a közös vállalkozás célkitűzéseihez, és közvetlenül kapcsolódik az adott közös vállalkozás vagy annak korábbi kezdeményezései alá tartozó projektek eredményeinek felhasználásához, vagy jelentős uniós hozzáadott értéket képvisel;

10.„kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások”: a magánszektorbeli tagoknak, azok csoporttagjainak vagy a tagok/csoporttagok kapcsolódó szervezeteinek a kiegészítő tevékenységek végrehajtása során felmerült költségekből álló hozzájárulásai, levonva ezekből az e költségekhez az Unió és a közös vállalkozás részt vevő államai által nyújtott hozzájárulásokat;

11.„korábbi kezdeményezés”: olyan partnerség a közös vállalkozás által lefedett területek valamelyikén, amely a korábbi kutatási keretprogramok valamelyikéből pénzügyi támogatásban részesült;

12.„stratégiai kutatási és innovációs terv”: a Horizont Európa időtartamára kiterjedő dokumentum, amely meghatározza azokat a kulcsfontosságú prioritásokat és alapvető technológiákat és innovációt, amelyekre a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez van szükség;

13.„munkaprogram”: a Horizont Európáról szóló rendelet [2. cikkének 20. pontjában] említett dokumentum;

14.„összeférhetetlenség”: az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében említett, valamely pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő helyzet.

3. cikk

Létrehozás

(1)A 2031. december 31-ig terjedő időszakra a következő közös vállalkozások jönnek létre uniós szervként:

a)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás;

b)a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás;

c)a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás;

d)az Európai Vasút közös vállalkozás;

e)a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás;

f)az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás; 

g)a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás; 

h)az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás;

i)az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás. 

(2)Az (1) bekezdésben említett uniós szervek a továbbiakban együttesen a közös vállalkozások.

(3)A Horizont Európa időtartamának figyelembevétele érdekében a közös vállalkozások keretében meghirdetett pályázati felhívásokat legkésőbb 2027. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van a pályázati felhívások legkésőbb 2028. december 31-ig történő kiírására.  

(4)A közös vállalkozások jogi személyiséggel rendelkeznek. A közös vállalkozások valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkeznek. Különösen ingó- és ingatlanvagyont szerezhetnek és idegeníthetnek el, és félként részt vehetnek jogi eljárásokban. 

(5)A közös vállalkozások székhelye Brüsszel (Belgium).

(6)Eltérő rendelkezés hiányában az első részben és a harmadik részben meghatározott rendelkezések valamennyi közös vállalkozásra alkalmazandók. A második részben meghatározott rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni az egyes közös vállalkozásokra. 

(7)E rendelet első és harmadik részének alkalmazásában és eltérő rendelkezés hiányában egy adott közös vállalkozásra vagy szervre való hivatkozás minden egyes közös vállalkozásra vagy az egyes közös vállalkozások minden egyenértékű szervére, valamint ugyanazon közös vállalkozás más szerveivel kapcsolatos hatásköreire utal.

II. CÍM

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

Célkitűzések és feladatok 

4. cikk

Célkitűzések és elvek

(1)A 3. cikkben említett közös vállalkozások hozzájárulnak a Horizont Európáról szóló rendelet [3. cikkében] meghatározott általános célkitűzések megvalósításához.

(2)A közös vállalkozások – a partnereknek a kutatási és innovációs tevékenységek programjának kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása és e kidolgozás és végrehajtás iránti elkötelezettsége révén – a következő általános célkitűzéseket valósítják meg:

a)az Unió tudományos és technológiai kapacitásainak megerősítése és integrálása a magas színvonalú új ismeretek létrehozásának és terjesztésének támogatása érdekében, különösen a globális kihívások kezelése, az Unió versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása, valamint a megerősített Európai Kutatási Térséghez való hozzájárulás céljából;

b)az uniós értékláncok fenntarthatóságorientált globális vezető szerepének, valamint az Unió nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása a kulcsfontosságú technológiák és iparágak terén, az európai iparstratégiával összhangban;

c)az éghajlattal, a környezettel, az egészséggel és más globális társadalmi kihívásokkal foglalkozó innovatív megoldások kidolgozása és elterjedésének felgyorsítása Unió-szerte, hozzájárulva az Unió stratégiai prioritásaihoz, különösen az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése és az Unióban a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében.

(3)A közös vállalkozások a következő egyedi célkitűzéseket valósítják meg:

a)az ágazatközi és interdiszciplináris kutatás és innováció kritikus tömegének és tudományos képességeinek javítása Unió-szerte;

b)a társadalmi, ökológiai és gazdasági átállás felgyorsítása az uniós prioritások szempontjából stratégiai jelentőségű területeken és ágazatokban, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő csökkentése érdekében, az európai zöld megállapodással összhangban meghatározott céloknak megfelelően;

c)a meglévő és az új európai kutatási és innovációs értékláncok innovációs képességeinek és teljesítményének javítása, többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében;

d)az innovatív megoldások bevezetésének, igénybevételének és terjesztésének felgyorsítása a megerősített európai kutatási és innovációs ökoszisztémákban, többek között a végfelhasználók, a polgárok, valamint a szabályozó és szabványügyi testületek széles körű és korai bevonása és közös alkotás révén;

e)az uniós képességek és erőforrások kiaknázásának köszönhetően új termékek és szolgáltatások környezeti szempontú és termelékenységi javulásának megvalósítása.

(4)A közös vállalkozások a második részben meghatározott további célkitűzéseket is követik.

(5)A Horizont Európáról szóló rendelet végrehajtása során a közös vállalkozások tiszteletben tartják az említett rendelet [6. cikkének a) pontjában] meghatározott elveket.

(6)A közös vállalkozásoknak meg kell felelniük az európai partnerségekre vonatkozóan a Horizont Európáról szóló rendelet [8. cikkében] és [III. mellékletében] meghatározott feltételeknek és kritériumoknak. 

5. cikk

Operatív célkitűzések és feladatok

(1)A közös vállalkozások az Horizont Európáról szóló rendelet [III. mellékletében] meghatározott kritériumok szerint megfelelnek a következő operatív célkitűzéseknek, és hozzájárulnak a Horizont Európának az XXX/XXXX/EU tanácsi határozattal 38 létrehozott, a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi programban meghatározott operatív célkitűzéseihez:

a)a kiválóság megerősítése és terjesztése, többek között a szélesebb körű részvétel Unió-szerte történő előmozdítása révén;

b)a kutatási és innovációs tevékenységek ösztönzése a kkv-k körében, és hozzájárulás innovatív vállalkozások – különösen induló vállalkozások, kkv-k és kivételes esetekben kisebb, közepes piaci tőkeértékű vállalatok – létrehozásához és növekedéséhez;

c)a kutatási, innovációs és adott esetben oktatási és egyéb szakpolitikák közötti kapcsolat megerősítése, ideértve a nemzeti, regionális és uniós kutatási és innovációs szakpolitikákkal és tevékenységekkel való kiegészítő jelleget;

d)együttműködési kapcsolatok növelése az európai kutatás és innováció terén, valamint az ágazatok és tudományágak között, beleértve a társadalom- és bölcsészettudományokat is;

e)a nemzetközi együttműködés megerősítése;

f)az új megoldások nyilvános ismertségének, elfogadottságának, keresletének és igénybevételének növelése a polgárok és a végfelhasználók közös tervezési és alkotási folyamatokba való bevonása révén;

g)a kutatási és innovációs eredmények hasznosításának ösztönzése, valamint az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a magánberuházások mozgósítása és a szakpolitika-fejlesztés érdekében;

h)az ipari átalakulás felgyorsítása, többek között az innovációhoz szükséges készségek fejlesztése révén;

i)a kapcsolódó uniós szakpolitikák kutatási eredményeken alapuló végrehajtásának, valamint a szabályozási, szabványosítási és fenntartható beruházási tevékenységeknek a támogatása európai és globális szinten.

(2)A közös vállalkozások a következő feladatokat úgy látják el, hogy rendszerszemléletű megközelítést alkalmaznak a célkitűzések elérése érdekében: 

a)főként vissza nem térítendő támogatás formájában pénzügyi támogatást nyújtanak a nyílt versenypályázati felhívásokat követően kiválasztott közvetett kutatási és innovációs cselekvésekhez, a munkaprogramjuk eltérő rendelkezésének hiányában;

b)szoros együttműködést alakítanak ki, és biztosítják a koordinációt más európai partnerségekkel, többek között azáltal, hogy adott esetben a közös vállalkozás költségvetésének egy részét közös pályázati felhívásokra fordítják; 

c)szinergiára törekszenek a releváns uniós, nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel és programokkal, illetve adott esetben megkeresik az azokból származó további finanszírozási lehetőségeket, különösen az innovatív megoldások bevezetését, az oktatást és a regionális fejlesztést támogató tevékenységekkel és programokkal, például az intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban lévő kohéziós politikai alapokkal;

d)biztosítják, hogy műveleteik hozzájáruljanak a stratégiai jellegű többéves tervezéshez, jelentéstételhez, nyomon követéshez és értékeléshez, valamint a Horizont Európára vonatkozó, a Horizont Európáról szóló rendelet [45. és 47. cikkében] meghatározott egyéb követelményekhez, például a közös szakpolitikai visszajelzési keret végrehajtásához;

e)előmozdítják a kkv-k részvételét a tevékenységeikben, és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek biztosítják a kkv-k tájékoztatását, összhangban a Horizont Európa célkitűzéseivel;

f)mobilizálják az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges köz- és magánszektorbeli forrásokat;

g)nyomon követik az e rendeletben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást, a Horizont Európáról szóló rendelet [45. cikkében] és [V. mellékletében] meghatározottak szerint;

h)meghatározzák és végrehajtják munkaprogramjukat;

i)kapcsolatot tartanak az érdekelt felek legszélesebb körével, többek között, de nem kizárólag decentralizált ügynökségekkel, kutatóhelyekkel és egyetemekkel, végfelhasználókkal és hatóságokkal, különösen az egyes kezdeményezések prioritásainak és tevékenységeinek meghatározása, valamint az inkluzivitásuk biztosítása céljából;

j)részt vesznek tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, valamint terjesztési és hasznosítási tevékenységekben a Horizont Európáról szóló rendelet [46. cikkének] megfelelő alkalmazásával, és ennek keretében a finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységek eredményeire vonatkozó részletes információkat rendelkezésre bocsátják és hozzáférhetővé teszik egy közös Horizont Európa e-adatbázisban;

k)biztosítják a Bizottság számára a feladatai elvégzéséhez szükséges technikai, tudományos és adminisztratív támogatást, hogy gondoskodjanak a közös vállalkozás által érintett konkrét területek megfelelő működéséről és fejlődéséről az Unióban;

l)hozzájárulnak a tudomány és a szakpolitika közötti hatékonyabb kapcsolat kialakításához, az eredmények jobb hasznosításának biztosításával a nyílt tudomány elősegítéséhez, a szakpolitikai igények kielégítéséhez, valamint az eredmények gyorsabb terjesztésének és felhasználásának előmozdításához;

m)a közös szakpolitikai visszajelzési kerettel és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek támogatására irányuló stratégiákkal és intézkedésekkel összhangban azonosítják a kutatási és innovációs projektek irányításából szerzett releváns ismereteket és azok eredményeit, és azokról jelentést tesznek a Bizottságnak a meglévő szakpolitikai intézkedések nyomon követéséhez, értékeléséhez és (szükség esetén) helyesbítéséhez, illetve új szakpolitikai kezdeményezések és döntések kialakításához való hozzájárulásként;

n)támogatják a Bizottságot a fenntartható beruházásokról szóló (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke szerinti, megbízható tudományos alapú technikai vizsgálati kritériumok kidolgozásában és végrehajtásában azáltal, hogy nyomon követik és értékelik a rendelet végrehajtását abban a gazdasági ágazatban, amelyben működnek, annak érdekében, hogy szükség esetén eseti visszajelzést adjanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz;

o)figyelembe veszik az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, és adott esetben az említett rendelet rendelkezéseit a fenntartható finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása céljából;

p)elvégzik az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb feladatokat.

(3)Az e cikkben és a második részben meghatározott feladatokon túlmenően a közös vállalkozásokat meg lehet bízni az uniós programok közötti kumulatív, kiegészítő vagy kombinált finanszírozást igénylő további feladatok végrehajtásával is.

2. FEJEZET

Tagok, közreműködő partnerek és hozzájárulások

6. cikk

Tagok

(1)A 3. cikkben említett közös vállalkozások tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)a részt vevő államok;

c)az alapító tagok;

d)a társult tagok.

(2)A közös vállalkozásban fennálló tagság nem ruházható át harmadik félre az e cím 3. fejezetének 1. szakaszában említett irányító testület előzetes hozzájárulása nélkül.

7. cikk

Társult tagok kiválasztása

(1)Társult tagok kiválasztása céljából a közös vállalkozások részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívást tehetnek közzé. A részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meg kell határozni a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kulcsfontosságú képességeket. A közös vállalkozás célkitűzéseinek elérése érdekében, a lehető legszélesebb körű részvétel biztosítása céljából minden felhívást közzé kell tenni a közös vállalkozás honlapján, és minden megfelelő csatornán, beleértve adott esetben az államok képviselőinek csoportját is.

(2)Az ügyvezető igazgató független szakértők és adott esetben a közös vállalkozás érintett szerveinek segítségével értékeli a tagsági kérelmeket, a kérelmezőnek a közös vállalkozás célkitűzéseinek elérése szempontjából vett dokumentált ismeretei, tapasztalata és potenciális hozzáadott értéke, pénzügyi megbízhatósága és a közös vállalkozáshoz való pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalása alapján, figyelembe véve az esetleges összeférhetetlenségeket.

(3)Az irányító testület értékeli és adott esetben jóváhagyja a tagsági kérelmeket.

(4)A kiválasztott társult tagok és a közös vállalkozás képviselőjeként eljáró ügyvezető igazgató kötelezettségvállalási nyilatkozatot ír alá, amely részletezi a tagság terjedelmét, azaz annak tartalmát, tevékenységeit és időtartamát, a társult tagoknak a közös vállalkozáshoz való hozzájárulását, beleértve a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, tervezett kiegészítő tevékenységek feltüntetését, valamint a társult tagnak az irányító testületen belüli képviseletére és szavazati jogaira vonatkozó rendelkezéseket.

8. cikk

A tagságban bekövetkezett változás vagy a tagság megszűnése

(1)A közös vállalkozás bármely tagja megszüntetheti az adott közös vállalkozásban való tagságát. A megszűnés a közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának értesítését követő hat hónap elteltével válik hatályossá és visszavonhatatlanná; az ügyvezető igazgató tájékoztatja a többi tagot. A tagság megszűnésének időpontjától a tag a közös vállalkozás által a tagság megszűnését megelőzően jóváhagyott vagy keletkeztetett kötelezettségek kivételével minden kötelezettsége alól mentesül, eltérő megállapodás hiányában.

(2)Minden tag tájékoztatja a közös vállalkozást a tagok közötti olyan egyesülésről vagy felvásárlásról, amely hatással lehet a közös vállalkozásra, vagy egy tagnak egy olyan szervezet általi átvételéről, amely nem tagja a közös vállalkozásnak.

(3)Az üzletmenet folytonosságának biztosítása és az Unió vagy a közös vállalkozás érdekeinek védelme érdekében az irányító testület határoz bármely, a (2) bekezdésben említett tag tagságának megszüntetéséről. A tagság megszűnése legkésőbb az irányító testület határozatától számított hat hónappal vagy, ha az előbb következik be, a határozatban megadott napon válik hatályossá és visszavonhatatlanná. Az érintett tag vagy tagok nem vehetnek részt az irányító testület szavazásában.

(4)Minden magánszektorbeli tag tájékoztatja a közös vállalkozást a tulajdonlásában, ellenőrzésében vagy összetételében bekövetkező minden egyéb jelentős változásról. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a változás valószínűleg érinti az Unió vagy a közös vállalkozás érdekeit biztonsági vagy közrendi okokból, javasolhatja, hogy az irányító testület szüntesse meg az érintett magánszektorbeli tag tagságát. Az irányító testület határoz az érintett tag tagságának megszüntetéséről. Az érintett magánszektorbeli tag nem vehet részt az irányító testület szavazásában.

(5)A tagság megszűnése legkésőbb az irányító testület határozatától számított hat hónappal vagy, ha az előbb következik be, a határozatban megadott napon válik hatályossá és visszavonhatatlanná.

(6)Az irányító testület megszüntetheti bármely olyan tag tagságát, amely nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit. A 26. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(7)A tagságban bekövetkezett változás vagy a tagság megszűnése esetén a közös vállalkozás haladéktalanul közzéteszi a honlapján tagjainak aktualizált jegyzékét, valamint a változás hatálybalépésének időpontját.

(8)Adott esetben és a 15. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel az irányító testület dönt a testületben fennálló szavazati jogok újraelosztásáról.

9. cikk

Közreműködő partnerek

(1)A 2. cikk 7. pontjában meghatározott közreműködő partnerkénti részvételre jelentkezők jóváhagyó levelet nyújtanak be az irányító testülethez. A jóváhagyó levélben meg kell határozni a partnerség hatályát a tárgy, a tevékenységek és az időtartam tekintetében, és részletesen ismertetni kell a kérelmező közös vállalkozáshoz való hozzájárulását.

(2)Az irányító testület értékeli a jóváhagyó levelet, és jóváhagyja vagy elutasítja a kérelmet.

(3)A kérelem jóváhagyása esetén az Unió elismerheti a közreműködő partner közös vállalkozáshoz való hozzájárulását azáltal, hogy a 100. cikk b) pontjában és a 116. cikk b) pontjában meghatározott maximális összegek erejéig további pénzügyi hozzájárulásokat bocsát rendelkezésre.

(4)A közreműködő partnerek nem rendelkeznek szavazati joggal a közös vállalkozás irányító testületében.

10. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1)A közös vállalkozásoknak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, beleértve az EFTA-előirányzatokat is, a második részben meghatározott maximális összegek erejéig fedezi az igazgatási és működési költségeket. A második részben meghatározott uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

(2)Az uniós hozzájárulást az Unió általános költségvetésében a(z) XXX/XXXX/EU tanácsi határozattal létrehozott, a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendelt előirányzatokból kell kifizetni, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjával, és a rendelet 71. cikkében említett szervek esetében a 154. cikkével összhangban.

(3)A közös vállalkozásokra a (2) bekezdésben említett hozzájárulást kiegészítő további uniós források ruházhatók az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjával és 154. cikkével összhangban.

(4)Az 5. cikk (3) bekezdésével vagy az e cikk (3) bekezdésével összhangban a közös vállalkozásra bízott további feladatoknak megfelelő hozzájárulások tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 155. cikkében foglalt követelmények alkalmazandók.

(5)Az 5. cikk (3) bekezdésével vagy az e cikk (3) bekezdésével összhangban a közös vállalkozásra bízott további feladatoknak megfelelő, uniós programokból folyósított további hozzájárulásokat nem szabad figyelembe venni az Unió második részben meghatározott maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.

11. cikk

Az Uniótól eltérő tagok és a közreműködő partnerek hozzájárulásai

(1)A magánszektorbeli tagok hozzájárulása a következőkből áll:

a)természetbeni hozzájárulások a működési tevékenységekhez;

b)az irányító testület által a 16. cikk (2) bekezdésének l) pontjával összhangban jóváhagyott, kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások;

c)pénzügyi hozzájárulások.

(2)A második rész eltérő rendelkezésének hiányában a magánszektorbeli tagok minden év március 31-ig jelentést tesznek irányító testületüknek az (1) bekezdés b) pontjában említett, az egyes korábbi pénzügyi években teljesített hozzájárulások értékéről. Az említett hozzájárulások értékének megállapításához a költségeket az érintett jogalany szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelye szerinti országban alkalmazandó számviteli standardoknak, valamint az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett szervezet által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell hitelesítenie. Az értékmegállapítási módszert az érintett közös vállalkozás ellenőrizheti, ha bizonytalanságok merülnek fel a hitelesítés során. Kellően meghatározott esetekben az irányító testület engedélyezheti átalányösszegek vagy egységköltségek alkalmazását a hozzájárulások értékének megállapításához. 

(3)E rendelet alkalmazásában a kiegészítő tevékenységek során felmerült költségeket nem ellenőrzi sem az érintett közös vállalkozás, sem pedig valamely uniós szerv.

(4)A részt vevő államok hozzájárulásai pénzügyi hozzájárulásokból állnak.

(5)A nemzetközi szervezetek hozzájárulásai pénzügyi hozzájárulásokból és a működési tevékenységekhez történő természetbeni hozzájárulásokból állnak.

(6)A közreműködő partnerek hozzájárulásai megfelelnek a jóváhagyó levélben a közreműködő partnerré váláskor lekötött összegeknek, és a következőkből állnak:

a)pénzügyi hozzájárulások;

b)természetbeni hozzájárulások a működési tevékenységekhez.

(7)A Bizottság a közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja a 43. cikk szerinti végelszámolási eljárást a következő esetek bármelyikében:

a)ha az érintett közös vállalkozás nem teljesíti az uniós hozzájárulás megbízási feltételeit, vagy

b)ha az Uniótól eltérő tagok – ideértve azok csoporttagjait és kapcsolódó szervezeteit is – nem vagy csak részben teljesítik az e cikk (1), (4) és (5) bekezdésében említett hozzájárulásokat, vagy nem tartják be az e hozzájárulásokra irányadó, a (2) bekezdésben meghatározott határidőket; vagy

c)a 171. cikk (2) bekezdésében említett értékelések eredményeként.

(8)A Bizottságnak az uniós hozzájárulás megszüntetéséről, arányos csökkentéséről vagy felfüggesztéséről szóló határozata nem akadályozza meg a közös vállalkozás határozatról való értesítése előtt az Uniótól eltérő tagoknál már felmerült elszámolható költségek megtérítését.

(9)A 26. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárást követve a közös vállalkozás bármely, az Uniótól eltérő tagját, amely nem teljesíti az e rendeletben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait, mindaddig kizárják az irányító testületben való szavazásból, amíg kötelezettségeit nem teljesíti. Amennyiben az ilyen tag egy további hat hónapos időszak lejártával nem teljesíti kötelezettségeit, tagságát vissza kell vonni, kivéve, ha az irányító testület kellően indokolt esetben másként határoz. Az érintett jogalany nem vehet részt az irányító testület szavazásában.

3. FEJEZET

A közös vállalkozások szervezete

12. cikk

Szinergiák és hatékonyság a közös háttérirodai funkciókban

(1)A közös vállalkozások az e rendelet elfogadását követő egy éven belül szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kötnek a közös háttérirodai funkciókról, kivéve, ha a második rész másként rendelkezik, és arra is figyelemmel, hogy garantálni kell az Unió pénzügyi érdekeinek egyenértékű védelmét, ha a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal a közös vállalkozásokat bízzák meg. E funkciók közé tartoznak a következő területek, az életképesség megerősítésének függvényében és az erőforrások átvizsgálását követően:

a)emberi erőforrásokkal kapcsolatos támogatás;

b)jogi tanácsadás;

c)információs és kommunikációs technológiák;

d)számvitel (a pénztár kivételével);

e)kommunikáció;

f)logisztika, rendezvények szervezése és üléstermek kezelése;

g)támogatás az egyes közös vállalkozások ellenőrzési és csalás elleni stratégiájához.

(2)Az (1) bekezdésben említett közös háttérirodai funkciókat egy vagy több kiválasztott közös vállalkozás látja el az összes többi közös vállalkozás számára. A koherens szervezeti struktúra biztosítása érdekében az egymással összefüggő funkciókat egyazon közös vállalkozáson belül kell tartani.

(3)Az (1) bekezdésben említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások lehetővé teszik a közös vállalkozások között a közös szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos előirányzatok átcsoportosítását vagy költségek megtérítését.

(4)A közös vállalkozáson belüli más feladatokhoz való újrabeosztásnak vagy a munkaszerződéseket nem érintő egyéb igazgatási megállapodásoknak a sérelme nélkül, az egy másik közös vállalkozás által működtetett közös háttérirodára átruházott funkcióhoz rendelt személyzet áthelyezhető e közös vállalkozáshoz. Amennyiben az érintett alkalmazott írásban közli ennek elutasítását, az alkalmazott szerződését a közös vállalkozás az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikkében említett feltételek szerint felmondhatja.

(5)A (4) bekezdésben említett személyzet, amelyet a közös háttérirodának otthont adó közös vállalkozáshoz helyeznek át, ugyanolyan típusú szerződéssel, besorolási csoporttal és besorolási fokozattal rendelkezik, és úgy kell tekinteni, mintha teljes szolgálatát az említett közös vállalkozásnál töltötte volna.

13. cikk

A közös vállalkozás szervei

(1)Minden közös vállalkozás rendelkezik irányító testülettel és ügyvezető igazgatóval.

(2)A közös vállalkozás tudományos tanácsadó szervvel, államok képviselői csoportjával, érdekelt felek csoportjával és a második részben foglalt rendelkezésekkel összhangban más ilyen szervvel is rendelkezhet.

(3)Feladatainak ellátásakor a közös vállalkozás minden szerve csak az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérésére törekszik, és kizárólag a közös vállalkozás tevékenységi körén belül jár el, abból a célból, amiért a közös vállalkozást létrehozták.

(4)A (3) bekezdés sérelme nélkül két vagy több közös vállalkozás szervei dönthetnek úgy, hogy strukturált együttműködést alakítanak ki, többek között rendszeres ülések vagy vegyes bizottságok révén.

1. SZAKASZ

Irányító testület

14. cikk

Az irányító testület összetétele

(1)Az irányító testület az Unió nevében eljáró Bizottság legalább két képviselőjéből, valamint a közös vállalkozás Uniótól eltérő egyes tagjainak az egyes közös vállalkozások tekintetében a második részben meghatározott számú képviselőjéből áll.

(2)Amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a közös vállalkozásnak részt vevő államok is a tagjai, minden részt vevő állam egy-egy képviselőjét ki kell nevezni az irányító testületbe.

15. cikk

Az irányító testület működése

(1)A tagok irányító testületet alkotó képviselőinek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a döntések konszenzuson alapuló elfogadása érdekében. Konszenzus hiányában szavazást kell tartani. A határozatot a szavazatok – beleértve a távollévő képviselők szavazatait is – legalább 75 %-os többségével lehet elfogadottnak tekinteni.

Az irányító testület határozatainak elfogadására a második részben meghatározott különös szabályok is vonatkozhatnak.

(2)A második rész eltérő rendelkezésének hiányában az Unió a szavazati jogok 50 %-ával rendelkezik. Az Unió szavazatai joga nem osztható meg.

Az Uniótól eltérő tagok szavazati jogára a második részben meghatározott különös szabályok vonatkoznak.

(3)A második rész eltérő rendelkezésének hiányában az irányító testület elnökét évente rotációs alapon, felváltva jelöli ki az Unió és a többi képviselő.

(4)Az irányító testület évente legalább kétszer rendes ülést tart. Rendkívüli ülések hívhatók össze az elnök, az ügyvezető igazgató, a Bizottság, vagy az Uniótól eltérő tagok vagy a részt vevő államok képviselőinek többsége kérésére. Az irányító testület üléseit az elnök hívja össze, és azokra az érintett közös vállalkozás székhelyén kerül sor, kivéve, ha az irányító testület kellően indokolt esetben kivételesen másként határoz.

(5)Az ügyvezető igazgató részt vesz az üléseken, és joga van részt venni a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(6)Az érintett közös vállalkozás egyéb szerveinek elnökei megfigyelőként részt vehetnek az irányító testület ülésein, amennyiben a feladataik körébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Részt vehetnek a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

(7)Az elnök – a titoktartásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok betartása mellett – eseti alapon más személyeket, különösen más európai partnerségek, végrehajtó vagy szabályozó ügynökségek, az Unión belüli regionális hatóságok és az európai technológiai platformok képviselőit is meghívhatja megfigyelőként való részvételre.

(8)Az irányító testület akkor határozatképes, ha a Bizottság és a magánszektorbeli tagok képviseltetik magukat, továbbá adott esetben legalább három részt vevő állam küldöttségvezetője is jelen van.

(9)A tagok képviselői személyesen nem felelnek az irányító testületben képviselőként folytatott tevékenységükért.

(10)Az irányító testület maga fogadja el eljárási szabályzatát.

(11)A tagok képviselőit magatartási kódex rendelkezései kötik. A magatartási kódex megállapítja az ilyen tagoknak az érintett közös vállalkozás és az Unió feddhetetlenségének és jó hírnevének megóvására vonatkozó kötelezettségeit.

16. cikk

Az irányító testület feladatai

(1)Az egyes közös vállalkozások irányító testülete általános felelősséget visel az említett közös vállalkozás stratégiai irányáért és működéséért, és felügyeletet gyakorol a közös vállalkozás tevékenységeinek végrehajtása felett.

A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében – a szinergiáknak és a kiegészítő jellegnek az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során történő előmozdítása érdekében – a közös vállalkozás tevékenységei és az uniós finanszírozási programok vonatkozó tevékenységei közötti koordináció biztosítására törekszik.

(2)Az irányító testület a következő feladatokat látja el:

a)biztosítja a közös vállalkozás kutatási és innovációs programja és az egyedi cselekvések bizottsági prioritásokhoz és a stratégiai kutatási és innovációs tervhez viszonyított előrehaladásának fokozott és időbeni figyelemmel kísérését, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás teljesítse célkitűzéseit;

b)elbírálja, elfogadja vagy elutasítja a tagsági kérelmeket a 7. cikknek megfelelően;

c)elbírálja, elfogadja vagy elutasítja a leendő közreműködő partnerek kérelmeit a 9. cikknek megfelelően;

d)dönt a közös vállalkozásban való tagság megszüntetéséről bármely olyan tag tekintetében, amely nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit, vagy a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban;

e)elfogadja a közös vállalkozás pénzügyi szabályait a 25. cikknek megfelelően;

f)elfogadja az éves költségvetést és a létszámtervet, amely besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltünteti az állandó és az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljesmunkaidő-egyenértékben kifejezett létszámát;

g)dönt az igazgatási költségeknek az Uniótól eltérő tagok közötti elosztásáról, amennyiben e tagok a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban nem jutnak megállapodásra;

h)a (4) bekezdéssel összhangban és a közös vállalkozás személyzete tekintetében gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek) a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

i)kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, meghosszabbítja az ügyvezető igazgató megbízatását, valamint útmutatást nyújt számára és nyomon követi a teljesítményét;

j)elfogadja a stratégiai kutatási és innovációs tervet a kezdeményezés kezdetekor, továbbá szükség esetén módosítja azt a Horizont Európa tartama alatt. A stratégiai kutatási és innovációs terv a megszabott időkeretre vonatkozóan meghatározza a partnerség célzott hatását, a tervezett tevékenységi portfóliót, a mérhető várt eredményeket, az erőforrásokat, a leszállítandó anyagokat és a mérföldköveket. Azonosítja emellett azokat az egyéb európai partnerségeket, amelyekkel a közös vállalkozás formális és rendszeres együttműködést alakít ki, valamint a részt vevő államoktól vagy az államok képviselőinek csoportjától kapott információk alapján a közös vállalkozás tevékenységei és nemzeti vagy regionális kezdeményezések és szakpolitikák közötti szinergiák lehetőségeit, továbbá a más uniós programokkal való szinergiákat;

k)elfogadja az ügyvezető igazgató által a stratégiai kutatási és innovációs terv végrehajtása érdekében javasolt munkaprogramot és a kapcsolódó költségbecsléseket, beleértve az igazgatási tevékenységeket, a pályázati felhívások tartalmát, a közös pályázati felhívások tárgyát képező kutatási területeket és a más partnerségekkel való együttműködést, a pályázati témák szerint alkalmazandó finanszírozási rátát, valamint a benyújtási, értékelési, kiválasztási, odaítélési és felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó kapcsolódó szabályokat, különös figyelmet fordítva a szakpolitikai követelményekkel kapcsolatos visszajelzésekre;

l)az Uniótól eltérő tagok javaslata alapján és a tudományos tanácsadó szervvel vagy a második részben meghatározott ilyen szervvel folytatott konzultációt követően jóváhagyja a munkaprogram fő részének mellékletében foglalt éves kiegészítő tevékenységi tervet;

m)stratégiai iránymutatást nyújt az egyéb európai partnerségekkel való együttműködés tekintetében a stratégiai kutatási és innovációs tervnek megfelelően;

n)értékeli a konszolidált éves tevékenységi jelentést, beleértve a kapcsolódó kiadásokat és a más európai partnerségekkel közös pályázati felhívásokra szánt költségvetést;

o)véleményt nyilvánít a közös vállalkozás végleges beszámolójáról;

p)szükség esetén lépéseket tesz a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozására;

q)jóváhagyja a programiroda szervezeti felépítését az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

r)jóváhagyja a közös vállalkozás kommunikációs politikáját az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

s)jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listáját;

t)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

u)szabályokat fogad el a nemzeti szakértők közös vállalkozásokhoz történő kirendelésére vagy a gyakornokok igénybevételére vonatkozóan;

v)szükség szerint a közös vállalkozás 13. cikkben említett szervein kívül tanácsadó vagy munkacsoportokat hoz létre, többek között más közös vállalkozásokkal együttműködve, határozott időre és meghatározott célra;

w)adott esetben benyújtja az e rendelet módosítására irányuló, a közös vállalkozás valamely tagja által előterjesztett kérelmet a Bizottsághoz;

x)konkrét kérdésekben tudományos szakvéleményt vagy elemzést kér a közös vállalkozás tudományos tanácsadó szervétől vagy tagjaitól, többek között a szomszédos ágazatokban bekövetkezett fejlemények tekintetében;

y)2022 végéig tervet fogad el a közös vállalkozásnak a Horizont Európa keretében nyújtott finanszírozásból való fokozatos kivezetésére az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

z)biztosítja minden olyan feladat ellátását, amellyel nem bízták meg kifejezetten a közös vállalkozás egy adott szervét, arra a lehetőségre is figyelemmel, hogy az irányító testület a feladatot az érintett közös vállalkozás egy másik szervére bízhatja.

(3)A közös vállalkozás irányító testületére a második részben meghatározott különös szabályok is vonatkozhatnak.

(4)Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskörátruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

2. SZAKASZ

Ügyvezető igazgató

17. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, illetve megbízatásának meghosszabbítása

(1)Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki érdemei és képességei alapján, a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, a nemek egyensúlyának elvét tiszteletben tartó, nyílt és átlátható kiválasztási eljárásban.

(2)A Bizottság a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjaival folytatott konzultációt követően tesz javaslatot az ügyvezető igazgatói tisztség jelöltjeinek listájára. E konzultáció céljából a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai közös megegyezéssel kijelölik képviselőiket és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.

(3)Az ügyvezető igazgató a személyi állomány tagja és a közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja, aki az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának a hatálya alá tartozik.

Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése céljából a közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

(4)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak végéig a Bizottság az Uniótól eltérő tagokkal folytatott konzultációt követően értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a közös vállalkozás előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(5)A közös vállalkozás irányító testülete a (4) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével készült bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal – legfeljebb hároméves időtartamra – meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltését célzó kiválasztási eljárásban.

(7)Az ügyvezető igazgató felmentése csak az irányító testület határozatával lehetséges, amelyet az irányító testület a Bizottság által tett javaslat alapján eljárva, szükség esetén az Uniótól eltérő tagokkal folytatott konzultációt követően hoz meg.

18. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozásnak az irányító testület döntéseivel összhangban végzett napi szintű működtetéséért felelős legfelsőbb vezetője. Az ügyvezető igazgató az irányító testület rendelkezésére bocsátja az irányító testület feladatainak ellátásához szükséges összes információt. Az uniós intézmények és az irányító testület vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól vagy egyéb szervtől.

(2)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás törvényes képviselője. Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás irányító testületének tartozik elszámolással.

(3)Az ügyvezető igazgató végrehajtja a közös vállalkozás költségvetését.

(4)Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el a közös vállalkozás számára:

a)biztosítja a közös vállalkozás fenntartható és hatékony irányítását;

b)elkészíti, és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét és a létszámtervet;

c)elkészíti, és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti a közös vállalkozás munkaprogramját és a kapcsolódó költségbecsléseket a stratégiai kutatási és innovációs terv végrehajtása céljából;

d)véleményezésre az irányító testület elé terjeszti a közös vállalkozás éves beszámolóját;

e)elkészíti, és értékelésre és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a konszolidált éves tevékenységi jelentést;

f)figyelemmel kíséri a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hozzájárulásokat, rendszeresen jelentést tesz az irányító testületnek a célok elérése terén elért eredményekről, és szükség esetén javító vagy korrekciós intézkedéseket javasol;

g)hivatalos és rendszeres együttműködést alakít ki a stratégiai kutatási és innovációs tervben meghatározott európai partnerségekkel, az irányító testület által biztosított stratégiai iránymutatással összhangban;

h)képviseli a közös vállalkozást a Horizont Európa irányításának hatálya alá tartozó üléseken;

i)jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a közös vállalkozás által finanszírozásra kiválasztandó cselekvések listáját;

j)a részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívást követően értékeli a közös vállalkozás társult tagjainak tagsági kérelmeit, és a társult tagokra vonatkozó javaslatokat nyújt be az irányító testületnek;

k)rendszeresen tájékoztatja a közös vállalkozás többi testületét a szerepük szempontjából lényeges valamennyi kérdésről;

l)a feladatkörén belül egyedi támogatási megállapodásokat és határozatokat ír alá a közös vállalkozás nevében;

m)a közös vállalkozás nevében aláírja a közbeszerzési szerződéseket;

n)végrehajtja a közös vállalkozás kommunikációs politikáját;

o)megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét az azon hatáskör által szabott kereteken belül, amelyet az irányító testület ráruházott;

p)létrehoz egy hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az irányító testületnek;

q)védi az Unió pénzügyi érdekeit a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciókkal;

r)gondoskodik a közös vállalkozás kockázatértékelésének elvégzéséről és a közös vállalkozás kockázatkezeléséről;

s)meghozza a közös vállalkozás céljainak megvalósítása terén elért eredmények értékeléséhez szükséges egyéb intézkedéseket;

t)tervet készít és terjeszt az irányító testület elé elfogadásra a közös vállalkozásnak a Horizont Európa keretében nyújtott finanszírozásból való fokozatos kivezetésére vonatkozóan;

u)ellát minden egyéb, az irányító testület által rábízott vagy ráruházott, vagy az e rendeletben előírt feladatot;

v)hatáskörrel rendelkezik arra, hogy hatásköreit a 16. cikk (4) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban elfogadandó szabályokra is figyelemmel egyéb alkalmazottakra ruházza át.

(5)Az ügyvezető igazgatóra a második részben meghatározott különös szabályok is vonatkozhatnak.

(6)Az ügyvezető igazgató programirodát hoz létre a közös vállalkozás e rendeletből eredő támogatási feladatainak elvégzésére, amelyért az ügyvezető igazgató felel. A programiroda személyzetét a közös vállalkozás személyzete alkotja; a programiroda különösen a következő feladatokat látja el:

a)támogatást nyújt egy, a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak megfelelő számviteli rendszer létrehozásához és működtetéséhez;

b)irányítja a közös vállalkozás munkaprogramjának végrehajtását a teljes végrehajtási ciklus alatt;

c)biztosítja a közös vállalkozás tagjai és egyéb szervei számára a feladataik ellátásához szükséges, vonatkozó információkat és támogatást;

d)a közös vállalkozás szerveit kiszolgáló titkárságként működik, és támogatja az irányító testület által létrehozott tanácsadó csoportok munkáját.

3. SZAKASZ

Tanácsadó szervek

19. cikk

Tudományos tanácsadás

(1)A közös vállalkozások független tudományos tanácsadást kérnek az alábbiak révén:

a)a második részben meghatározott vonatkozó rendelkezésekkel összhangban és e cikk rendelkezéseire is figyelemmel a közös vállalkozás által létrehozandó tudományos tanácsadó szerv vagy annak tagjai; és/vagy

b)az irányító testület által a közös vállalkozáshoz intézett, külső szakértők bevonása iránti eseti kérések konkrét kérdésekben.

Kivételes és kellően indokolt esetben a közös vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjai is elláthatják a tudományos tanácsadói funkció egy részét, feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(2)A tudományos tanácsadó szerv tagjai körében kiegyensúlyozott képviselettel kell rendelkezniük a közös vállalkozás tevékenységi körével foglalkozó szakértőknek, figyelembe véve a nemek egyensúlyát is. A tudományos tanácsadó szerv tagjainak együttesen rendelkezniük kell a műszaki területre vonatkozó szükséges kompetenciákkal és szakértelemmel ahhoz, hogy tudományosan megalapozott ajánlásokat tegyenek a közös vállalkozás számára, figyelembe véve ezen ajánlások társadalmi-gazdasági hatását és a közös vállalkozás célkitűzéseit.

(3)A tudományos tanácsadó szerv tagjait, valamint a meghívott megfigyelőket szakmai titoktartási kötelezettség terheli, amely a Szerződések és az azokat végrehajtó szabályok révén az intézmények minden tagjára és személyzetére alkalmazandó, továbbá a Bizottság által az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban 39 , illetve az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 40 lefektetett, a nem minősített érzékeny adatok és az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok vonatkoznak rájuk.

(4)Az irányító testület határozza meg a tudományos tanácsadó szerv összetételére vonatkozó konkrét szempontokat és a kiválasztási eljárást, valamint nevezi ki annak tagjait. Az irányító testület adott esetben figyelembe veszi az államok képviselőinek csoportja által javasolt lehetséges jelölteket is.

(5)A tudományos tanácsadó szerv a tagjai közül választja meg elnökét.

(6)A tudományos tanácsadó szerv évente legalább kétszer ülésezik, az ülést az elnök hívja össze. Az elnök felkérhet más személyeket, hogy az üléseken megfigyelőként vegyenek részt. A tudományos tanácsadó szerv elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(7)A tudományos tanácsadó szerv a következő feladatokat látja el:

a)tanácsot ad a munkaprogramokban tárgyalandó tudományos prioritásokkal kapcsolatban, összhangban a stratégiai kutatási és innovációs tervvel és a Horizont Európa stratégiai tervezésével;

b)tanácsot ad az éves tevékenységi jelentésben ismertetendő tudományos eredményekkel kapcsolatban;

c)tekintettel a stratégiai kutatási és innovációs terv előrehaladására és az egyedi cselekvésekre, szükség esetén korrekciós intézkedéseket vagy irányváltást javasol az irányító testületnek;

d)az irányító testület kérésének megfelelően független tanácsadást és tudományos elemzést nyújt konkrét kérdésekben, különös tekintettel a szomszédos ágazatokban bekövetkező fejleményekre;

e)amennyiben a második rész ezt meghatározza, értékeli a közös vállalkozás által finanszírozott technológiai és innovációs cselekvések eredményeit, és jelentést tesz az irányító testületnek;

f)amennyiben a második rész ezt meghatározza, részt vesz a szinergiák lehetővé tétele érdekében kifejezetten a Horizont Európa szerinti európai partnerségek között létrehozott ágazati integrációs bizottságokban;

g)elvégez minden egyéb feladatot a második részben meghatározottak szerint.

(8)A tudományos tanácsadó szerv elnöke a tudományos tanácsadó szerv minden ülését követően jelentést nyújt be az irányító testületnek, amelyben ismerteti a szervnek és tagjainak az ülésen megvitatott kérdésekkel kapcsolatos véleményét.

(9)A tudományos tanácsadó szerv hivatalból tanácsolhatja az irányító testületnek, hogy konzultáljon vele olyan konkrét kérdésekben, amelyek nem tartoznak a (7) bekezdésben meghatározott feladatok körébe.

20. cikk

Az államok képviselőinek csoportja

(1)Azon esetek kivételével, amikor a tagállamok és a társult országok tagként vagy a tagok csoporttagjaiként vesznek részt egy közös vállalkozásban, a közös vállalkozások e cikk rendelkezéseire is figyelemmel létrehozzák az államok képviselőinek a második részben meghatározott csoportját.

(2)Az államok képviselőinek csoportja minden egyes tagállam és társult ország egy-egy képviselőjéből és egy-egy póttagjából áll. Az államok képviselőinek csoportja tagjai közül elnököt választ.

(3)Az államok képviselőinek csoportja évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze. Az üléseken megfigyelőként részt vesz az irányító testület elnöke és az ügyvezető igazgató vagy ezek képviselői.

(4)Az államok képviselői csoportjának üléseit a második részben meghatározott vonatkozó különös rendelkezések szabályozhatják.

(5)Az államok képviselői csoportjának az elnöke felkérhet más személyeket – így különösen az Unión belüli releváns szövetségi vagy regionális hatóságoknak, a kkv-k szövetségeinek vagy a közös vállalkozás más szerveinek a képviselőit – is, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(6)Az egyes tagállamok és társult országok megfelelő képviseletének biztosítása érdekében az államok képviselői csoportja üléseinek napirendjét kellő időben köröztetik. A napirendet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az irányító testületnek is.

(7)Az államok képviselői csoportjának véleményét ki kell kérni, és a csoport ellenőrzi az információkat és véleményt fejez ki különösen a következő témakörökben:

a)a közös vállalkozás által programja és céljai megvalósításában a Horizont Európa részeként elért előrelépések, a pályázati felhívásokra vonatkozó információkat és a pályázatok értékelésének folyamatát is beleértve;

b)a stratégiai orientáció aktualizálása a Horizont Európa stratégiai tervezésével, valamint más uniós és tagállami finanszírozási eszközökkel összhangban;

c)kapcsolatok a Horizont Európával és más uniós, nemzeti és adott esetben regionális kezdeményezésekkel, ideértve az intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban lévő kohéziós politikai alapokat is;

d)a munkaprogramok;

e)a kkv-k bevonása.

(8)Adott esetben az államok képviselőinek csoportja rendszeresen jelentést tesz továbbá az irányító testületnek, és összekötő szerepet tölt be a közös vállalkozással a következő kérdésekben:

a)a vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs programok helyzete és a lehetséges együttműködési területek azonosítása, beleértve a releváns technológiák és innovatív megoldások bevezetése érdekében végrehajtott vagy tervezett konkrét cselekvéseket;

b)konkrét nemzeti vagy regionális szintű intézkedések a különböző terjesztési célú rendezvények, témaspecifikus szakmai műhelyek és kommunikációs tevékenységek kapcsán;

c)az egyes kezdeményezésekkel összefüggő terjesztési célú tevékenységekkel kapcsolatos, nemzeti vagy regionális szintű konkrét intézkedések;

d)nemzeti vagy regionális politikák és kezdeményezések a közös vállalkozás stratégiai kutatási és innovációs terve és éves munkaprogramjai közötti kiegészítő jelleg biztosítása céljából.

(9)Az államok képviselőinek csoportja minden naptári év végén jelentést nyújt be, amelyben bemutatja a közös vállalkozás hatálya alá tartozó nemzeti vagy regionális szakpolitikákat, és meghatározza a közös vállalkozás által finanszírozott cselekvésekkel való együttműködés konkrét módjait.

(10)Az államok képviselőinek csoportja hivatalból ajánlásokat vagy javaslatokat tehet az irányító testület számára különböző szakmai, irányítási és pénzügyi vagy akár a munkaprogramokkal és egyéb dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekben is, különösen, ha azok nemzeti vagy regionális érdekeket érintenek.

Az irányító testületek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az államok képviselőinek csoportját arról, hogy milyen intézkedéseket tettek az említett ajánlások vagy javaslatok nyomán, ideértve annak indokolását is, ha azokat nem vették figyelembe.

(11)Az államok képviselőinek csoportja rendszeres tájékoztatást kap többek között a közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételről, minden pályázati felhívás eredményéről és minden projekt végrehajtásáról, a más releváns uniós programokkal fennálló szinergiákról, valamint a közös vállalkozás költségvetésének végrehajtásáról.

(12)Az államok képviselőinek csoportja maga fogadja el eljárási szabályzatát.

(13)A második részben meghatározott vonatkozó rendelkezésekkel összhangban egy vagy több közös vállalkozás létrehozhatja az államok képviselőinek közös csoportját.

21. cikk

Érdekelt felek csoportja

(1)A közös vállalkozások a második rész vonatkozó rendelkezéseivel összhangban és e cikk rendelkezéseire is figyelemmel létrehozhatják az érdekelt felek csoportját.

(2)Az érdekelt felek csoportja nyitva áll a közös vállalkozás szakterületén tevékenykedő valamennyi köz- és magánszektorbeli érdekelt fél előtt, ideértve a szervezett csoportokat, valamint a tagállamokból, a társult országokból és más országokból származó nemzetközi érdekcsoportok előtt.

(3)Az érdekelt felek csoportját rendszeresen tájékoztatni kell a közös vállalkozás tevékenységeiről, és fel kell kérni, hogy tegye meg észrevételeit a közös vállalkozás tervezett kezdeményezéseivel kapcsolatban.

(4)Az érdekelt felek csoportjának üléseit az ügyvezető igazgató hívja össze.

(5)Az ügyvezető igazgató tanácsolhatja az irányító testületnek, hogy konkrét kérdésekben konzultáljon az érdekelt felek csoportjával. Amennyiben ilyen konzultációra kerül sor, az érdekelt felek csoportjában folytatott megbeszélést követően jelentést kell benyújtani az irányító testületnek.

4. FEJEZET

Pénzügyi és működési rendelkezések

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

22. cikk

A közös vállalkozások által finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

(1)A közös vállalkozások által a Horizont Európa keretében finanszírozott cselekvésekre a Horizont Európáról szóló rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelet alapján az egyes közös vállalkozások finanszírozó szervnek minősülnek, és mint ilyenek az említett rendelet [5. cikkével] összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak közvetett cselekvésekhez.

(2)A közös vállalkozások által a Horizont Európa keretében finanszírozott cselekvésekre a második részben meghatározott különös rendelkezések is vonatkozhatnak.

(3)A Horizont Európáról szóló rendelet [36. cikke (4) bekezdésének a) pontjától] eltérve a kifogásolási jog azokat az eredményeket létrehozó résztvevőket is megilleti, amelyek nem részesültek finanszírozásban valamely közös vállalkozástól.

23. cikk

Operatív és pénzügyi tervezés

(1)Az ügyvezető igazgató elfogadásra az irányító testület elé terjeszti a munkaprogram tervezetét.

(2)A munkaprogramot a végrehajtása előtti év végéig kell elfogadni. A munkaprogramot közzé kell tenni a közös vállalkozás honlapján, és a Horizont Európa átfogó stratégiájával való koordináció támogatása érdekében tájékoztatás céljából meg kell osztani az érintett klaszterek programbizottságával.

(3)Az ügyvezető igazgató elkészíti a következő évre vonatkozó éves költségvetési tervezetet, és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti.

(4)Az irányító testület a költségvetés végrehajtását megelőző év végéig elfogadja a tárgyévre vonatkozó éves költségvetést.

(5)Az éves költségvetést az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az Unió költségvetésében megállapított összege figyelembevétele céljából ki kell igazítani.

24. cikk

Operatív és pénzügyi beszámolás

(1)Az ügyvezető igazgató a feladatai ellátásáról összevont éves tevékenységi jelentést nyújt be az irányító testületnek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(2)Az összevont éves tevékenységi jelentésnek többek között a következőkről kell tájékoztatással szolgálnia:

a)a végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;

b)a benyújtott pályázatok a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;

c)a finanszírozásra kiválasztott közvetett cselekvések, valamint a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és az országok szerinti bontás, feltüntetve a megfelelő közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását;

d)az Uniótól eltérő tagok által végzett kiegészítő tevékenységek;

e)együttműködés más európai partnerségekkel, beleértve a közös pályázati felhívásokat, valamint a közös vállalkozás tevékenységei és a nemzeti vagy regionális kezdeményezések és szakpolitikák közötti szinergiák.

(3)A közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(4)Az ügyvezető igazgató megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(5)A mentesítési eljárásra a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban kerül sor.

2. SZAKASZ

Pénzügyi rendelkezések

25. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)A közös vállalkozás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően elfogadja saját pénzügyi szabályait.

(2)A pénzügyi szabályokat közzé kell tenni a közös vállalkozás honlapján.

26. cikk

Finanszírozási források

(1)Minden közös vállalkozást az Unió, az Uniótól eltérő tagok és a közreműködő partnerek közösen finanszíroznak pénzügyi hozzájárulásokon és a működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokon keresztül.

(2)Az Uniótól eltérő tagok megállapodnak abban, hogy a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban hogyan oszthatják meg közös hozzájárulásukat egymás között.

(3)A közös vállalkozás működési költségeit az alábbiakkal kell fedezni:

a)az Unió pénzügyi hozzájárulása;

b)a magánszektorbeli tagok, azok csoporttagjai vagy kapcsolódó szervezetei, a közreműködő partnerek vagy a közös vállalkozásban tagsággal rendelkező nemzetközi szervezet által nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c)a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásai;

d)a 2. cikk 8. pontjában meghatározott természetbeni hozzájárulások.

(4)A közös vállalkozás költségvetésébe bevitt források az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a)a tagoknak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulásai, amelyek éves alapon egyenlően oszlanak meg az Unió és az Uniótól eltérő tagok között, hacsak a közös vállalkozás tagságának sajátos jellege miatt másként nem rendelkeznek;

b)a tagok vagy a közreműködő partnerek pénzügyi hozzájárulása a közös vállalkozás működési költségeihez;

c)a közös vállalkozás esetleges bevételei;

d)egyéb pénzügyi hozzájárulások, források és bevételek.

A (4) bekezdésben említett hozzájárulásokkal összefüggésben keletkezett kamatot a közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.

(5)Az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás fel nem használt része az érintett közös vállalkozás működési költségeire fordítható.

(6)Amennyiben a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai nem teljesítik a hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, az ügyvezető igazgató erről írásban értesíti őket, és észszerű határidőt állapít meg a mulasztás pótlására. Amennyiben ezen időszak lejártáig az Uniótól eltérő érintett tag továbbra sem teljesít, az ügyvezető igazgató tájékoztatja a Bizottságot a lehetséges intézkedésekről, valamint az érintett tagot arról, hogy a 11. cikk (9) bekezdésével összhangban kizárják őt az irányító testületben való szavazásból.

(7)A közös vállalkozás erőforrásait és tevékenységeit a 4., 5., 44., 45., 55., 56., 71., 72., 83., 84., 97., 98., 113., 114., 124., 125., 142., 143., 159. és 160. cikkben meghatározott célkitűzések és feladatok teljesítésére kell felhasználni.

(8)A közös vállalkozás tulajdonát képezik az általa létrehozott vagy a 4., 5., 44., 45., 55., 56., 71., 72., 83., 84., 97., 98., 113., 114., 124., 125., 142., 143., 159. és 160. cikkben meghatározott célkitűzések és feladatok teljesítése érdekében rá átruházott eszközök.

(9)A közös vállalkozás végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó részét nem lehet kifizetni a közös vállalkozás tagjai részére, az irányító testület eltérő határozatának hiányában.

27. cikk

Pénzügyi kötelezettségvállalások

(1)A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetés számára a tagjai és közreműködő partnerei által lekötött pénzügyi források összegét.

(2)A 3. cikk (1) bekezdésének b), d) és h) pontjában említett közös vállalkozások költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre oszthatók. 2024. december 31-ig az említett, részletekre osztott költségvetési kötelezettségvállalások kumulatív összege nem haladhatja meg a 10. cikkben meghatározott maximális uniós hozzájárulás 50 %-át. 2025 januárjától a fennmaradó évek kumulatív költségvetésének legalább 20 %-át nem lehet éves részletekből fedezni.

28. cikk

A tagok pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, a közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formában tárolt információkat is.

(2)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 41 és a 883/2013/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 42 foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat végezni, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat is beleértve, annak megállapítására, hogy történt-e az e rendelet alapján finanszírozott megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3)Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben 43 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban nyomozást folytathat az említett rendelet 4. cikkében meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása céljából.

(4)Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérve, az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek, megállapodásoknak és határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a megfelelő közös vállalkozást, a Számvevőszéket, az EPPO-t és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére, az adott szervezet hatásköreinek megfelelően.

(5)Az egyes közös vállalkozások megfelelő belső és külső ellenőrzések végzése vagy végeztetése révén gondoskodnak arról, hogy tagjaik pénzügyi érdekei kellő védelemben részesüljenek.

(6)Az egyes közös vállalkozások csatlakoznak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodáshoz, amely 1999. május 25-én jött létre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 44 . Az egyes közös vállalkozások meghozzák az OLAF által végzett belső vizsgálatok megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

29. cikk

Utólagos ellenőrzések

A közvetett cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzését a Horizont Európáról szóló rendelet [48. cikkének] megfelelően kell elvégezni, a Horizont Európa közvetett cselekvéseinek részeként, különösen az említett rendelet [48. cikkének (2) bekezdésében] említett ellenőrzési stratégiával összhangban.

30. cikk

Belső ellenőrzés

(1)A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolhatja a közös vállalkozások felett, mint a Bizottság tekintetében.

(2)Az irányító testület az érintett közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban belső ellenőrzési részleget hozhat létre.

3. SZAKASZ

Működési rendelkezések

31. cikk

Titoktartás

A 32. és 34. cikk sérelme nélkül minden közös vállalkozás gondoskodik azon bizalmas információk védelméről, amelyek az uniós intézményeken és más uniós szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken kívüli közzététele sértheti tagjai vagy az adott közös vállalkozás tevékenységeiben részt vevők érdekeit. Az ilyen bizalmas információk közé tartoznak többek között a személyes, az üzleti, a nem minősített érzékeny és a minősített adatok.

32. cikk

Átláthatóság

A közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 45 kell alkalmazni.

33. cikk

A személyes adatok kezelése

Az e rendelet végrehajtása érdekében végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 46 kell alkalmazni.

34. cikk

 Az eredményekhez való hozzáférés és a pályázatokkal kapcsolatos információ

(1)A közös vállalkozás hozzáférést enged az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az általa finanszírozott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos minden információhoz. Ezen információ magában foglalja a közös vállalkozás közvetett cselekvéseiben részt vevő kedvezményezettek eredményeit, vagy bármely más információt, amelyet az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükségesnek ítélnek. E hozzáférési jogok a nem kereskedelmi és nem versenyalapú használatra korlátozódnak, és meg kell felelniük az alkalmazandó titoktartási szabályoknak.

(2)Az uniós szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása, figyelemmel kísérése és értékelése céljából a közös vállalkozás ellátja a Bizottságot a benyújtott pályázatokban foglalt információval.

5. FEJEZET

Személyzet és felelősség

1. SZAKASZ

Személyzet, kiváltságok és mentességek

35. cikk

Személyzet

(1)A közös vállalkozás alkalmazásában álló személyi állományra a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben megállapított személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek, valamint a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)A személyi erőforrásokat az egyes közös vállalkozások létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(3)A közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

(4)A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a közös vállalkozás visel.

36. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok

(1)A közös vállalkozás foglalkoztathat olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat, akik nem állnak a közvetlen alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát az érintett közös vállalkozás éves költségvetésének megfelelően fel kell tüntetni a 35. cikk (2) bekezdésében előírt, a személyi állományra vonatkozó információk között.

(2)Az érintett közös vállalkozás irányító testülete határozatban állapítja meg a nemzeti szakértőknek a megfelelő közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat.

37. cikk

Kiváltságok és mentességek

A közös vállalkozásra és annak személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

2. SZAKASZ

Felelősség

38. cikk

A közös vállalkozások felelőssége

(1)A közös vállalkozás szerződéses felelősségére a vonatkozó szerződéses rendelkezések és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Szerződésen kívüli felelősség esetén a közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete okozott.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett felelősség tekintetében a közös vállalkozás által teljesített bármely kifizetés, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat a közös vállalkozás forrásaiból kell fedezni.

(4)A közös vállalkozások kizárólagos felelősséggel tartoznak kötelezettségeik teljesítéséért.

39. cikk

A tagok felelőssége és biztosítás

(1)A közös vállalkozás tagjainak a közös vállalkozás tartozásaiért viselt pénzügyi felelőssége a már befizetett pénzügyi hozzájárulásaik összegére korlátozódik.

(2)A közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

40. cikk

Összeférhetetlenség

(1)A közös vállalkozásnak, valamint szerveinek és személyzetének tevékenységeik végrehajtása során mindennemű összeférhetetlenséget kerülniük kell.

(2)Az irányító testület a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival és a személyzet tekintetében a személyzeti szabályzattal összhangban szabályokat fogad el a közös vállalkozás személyzetére, az irányító testület vagy a közös vállalkozás egyéb szervei vagy csoportjai tagjaira és az említett szerveket kiszolgáló egyéb személyekre vonatkozó összeférhetetlenségek megelőzése, elkerülése és kezelése érdekében.

6. FEJEZET

Vitarendezés

41. cikk

A Bíróság joghatósága és az alkalmazandó jog

(1)Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az alábbi esetekben áll fenn:

a)a közös vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választottbírósági kikötés esetén;

b)a közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)a közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban és az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.

(2)Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon állam joga alkalmazandó, amelyben a közös vállalkozás székhelye található.

42. cikk

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszok

A közös vállalkozás által e rendelet végrehajtásával összefüggésben hozott határozatokkal szemben panaszt lehet benyújtani az ombudsmanhoz a Szerződés 238. cikkével összhangban.

7. FEJEZET

Végelszámolás

43. cikk

Végelszámolás

(1)A közös vállalkozás végelszámolására a 3. cikkben meghatározott időszak végén kerül sor.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a közös vállalkozás végelszámolási eljárását automatikusan meg kell indítani, ha az Unió vagy az Uniótól eltérő minden tag kilép a közös vállalkozásból.

(3)A közös vállalkozás végelszámolási eljárásának lefolytatása céljából az irányító testület egy vagy több felszámolót nevez ki, akiknek az irányító testület határozatait be kell tartaniuk.

(4)A felszámolási eljárás során a közös vállalkozás eszközeit a kötelezettségei és a végelszámolásával kapcsolatos kiadások fedezésére kell felhasználni. Az esetleges fennmaradó részt a közös vállalkozáshoz való pénzügyi hozzájárulásuk arányában fel kell osztani a végelszámoláskor meglévő tagok között. A felosztás során az Uniónak jutó részt vissza kell juttatni az Unió általános költségvetésébe.

(5)A végelszámolás alatt álló közös vállalkozás által kötött megállapodások, illetve elfogadott határozatok, valamint a közös vállalkozás élettartamát meghaladó időtartamú beszerzési szerződések megfelelő kezelésének a biztosítása céljából eseti eljárást kell meghatározni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYES KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

KÖRFORGÁSOS BIOALAPÚ EURÓPAI GAZDASÁG KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

44. cikk

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás általános célkitűzései a következők:

a)a bioalapú innovatív megoldások innovációs folyamatának és kifejlesztésének felgyorsítása;

b)a meglévő kiforrott és innovatív bioalapú megoldások piaci bevezetésének felgyorsítása;

c)a bioalapú ipari rendszerek magas szintű környezeti teljesítményének biztosítása.

(2)A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás egyedi célkitűzései még a következők:

a)az interdiszciplináris kutatási és innovációs tevékenységek intenzitásának növelése az élettudományok és más tudományágak fejlődése előnyeinek a fenntartható bioalapú megoldások kifejlesztése és demonstrációja érdekében történő kihasználása céljából;

b)az érdekelt felek kutatási és innovációs kapacitásának növelése és integrálása Unió-szerte a helyi biogazdasági potenciál kiaknázása érdekében;

c)a környezeti kihívások kezelésére és a fenntarthatóbb bioalapú innovációk fejlesztésére irányuló kutatási és innovációs kapacitás bővítése;

d)a bioalapú kutatási és innovációs folyamatok uniós ipari értékláncokba történő integrációjának megerősítése;

e)a bioalapú vállalatokba és projektekbe történő kutatási és innovációs beruházásokkal összefüggő kockázatok csökkentése;

f)annak biztosítása, hogy a bioalapú kutatási és innovációs projektek kidolgozása és végrehajtása során figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat.

45. cikk

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás a következő feladatokat is ellátja:

a)biztosítja, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás célkitűzései a köz- és magánszektorbeli partnerek kutatási és innovációs tevékenységeinek programozása révén megvalósuljanak;

b)köz- és magánfinanszírozást mozgósít a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeihez;

c)támogat olyan nagy hatású multidiszciplináris kutatási és innovációs projekteket, amelyek fokozzák az ipari innovációt a bioalapú iparágakban, a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében;

d)fokozza a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeit a teljes innovációs lánc mentén, az alacsony technológiai készenléti szinttől a magas technológiai készenléti szintig;

e)mozgósítja és integrálja a projekttevékenységekben való együttműködés érdekében a bioalapú iparágak fejlesztése szempontjából kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkező vidéki, part menti, városi térségek és régiók kutatási és innovációs szereplőit;

f)biztosítja, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységek a közérdekű kérdésekre összpontosítsanak, különösen a bioalapú iparágak környezeti és éghajlati teljesítményére, mind a releváns problémák megértése, mind pedig az azokra vonatkozó megoldások kidolgozása tekintetében;

g)előmozdítja a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás keretében a kutatási és innovációs szereplők és az ipari érdekelt felek közötti kommunikációt és együttműködést a gyorsan fejlődő tudásra és technológiára való figyelemfelhívás, az ágazatok közötti együttműködés megkönnyítése és az innovatív bioalapú megoldások piaci elterjedésének elősegítése érdekében;

h)mozgósítja azon nemzeti és regionális hatóságokat, amelyek kedvezőbb feltételeket tudnak teremteni a bioalapú innovációk piaci elterjedéséhez;

i)tudományosan megalapozott fenntarthatósági kritériumokat és teljesítmény-referenciaértékeket határoz meg, valamint alkalmazza és nyomon követi őket a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás valamennyi kutatási és innovációs tevékenységében, és népszerűsíti őket a kezdeményezésen túl is a bioalapú iparágakban;

j)kommunikálja az innovatív bioalapú megoldásokat a politikai döntéshozók, az ipar, a nem kormányzati szervezetek és általában a fogyasztók felé, és népszerűsíti e megoldásokat a körükben.

46. cikk

Tagok

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)a Bioalapú Iparágak Konzorciuma, amely a belga jog szerint létrehozott nonprofit szervezet, amelynek székhelye Brüsszelben (Belgium) található; miután értesítést küldött arról a döntéséről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakozik a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozáshoz;

c)a 7. cikkel összhangban kiválasztott társult tagok, az irányító testület határozatára is figyelemmel.

47. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 23 500 000 EUR igazgatási költségekre nyújtható. Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

48. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 1 000 000 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 23 500 000 EUR-t igazgatási költségekre.

(2)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozáshoz az 11. cikk (1) bekezdésével összhangban nyújtott hozzájárulásokból áll.

49. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)Az irányító testületnek a 16. cikk (2) bekezdésének l) pontja szerinti, a kiegészítő tevékenységi tervre vonatkozó döntéshozatali hatásköre ellenére, valamint a 2. cikk 9. és 10. pontjának keretein belül a Bioalapú Iparágak Konzorciuma, illetve annak csoporttagjai vagy kapcsolódó szervezetei minden évben javaslatot tesznek a kiegészítő tevékenységekre. A kiegészítő tevékenységek a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás projektjeihez és tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, beleértve különösen a következőket:

a)új értékláncot demonstráló új létesítményekbe történő beruházások, beleértve a tartós berendezésekbe, eszközökbe és kísérő infrastruktúrába történő beruházásokat, különösen a regionális telepítéssel és annak fenntarthatósági ellenőrzésével kapcsolatban;

b)beruházások új, innovatív és fenntartható termelőüzembe vagy vezérprojektbe;

c)beruházások új kutatásba és innovációba, valamint indokolt infrastruktúrába, többek között létesítményekbe, eszközökbe, tartós felszerelésekbe vagy kísérleti üzemekbe (kutatóközpontokba);

d)szabványosítási tevékenységek;

e)kommunikációs, terjesztési és tudatosságnövelő tevékenységek.

(2)A projektekhez közvetlenül kapcsolódó beruházások különösen a következők:

a)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás projektjének végrehajtásához szükséges, nem támogatható beruházások a projekt időtartama alatt;

b)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás projektjével párhuzamosan végrehajtott beruházások, amelyek kiegészítik a projekt eredményeit, és magasabb technológiai készenléti szintre emelik azt;

c)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás projekteredményeinek bevezetéséhez szükséges beruházások a projekt lezárását követően, a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás végelszámolásáig. Indokolt esetben figyelembe lehet venni a korábbi partnerség (BBI Közös Vállalkozás) projektjei eredményeinek bevezetésével kapcsolatos beruházásokat.

50. cikk

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás szervei

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás szervei:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a tudományos bizottság;

d)az államok képviselőinek csoportja;

e)a kiépítési csoportok.

51. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság öt képviselője; valamint

b)az Uniótól eltérő tagok öt képviselője, amelyek közül legalább egynek a kkv-kat kell képviselnie.

52. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az Uniótól eltérő tagok együttesen a szavazati jogok 50 %-ával rendelkeznek.

(2)Az irányító testület elnököt választ, akinek a megbízatása két évre szól.

(3)Az irányító testület évente négyszer rendes ülést tart.

(4)A (2) bekezdésben említett üléseken túlmenően az irányító testület évente legalább egyszer stratégiai ülést is tart azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza a fenntartható bioalapú iparágak előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, és további stratégiai iránymutatást nyújtson a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás számára.

(5)A stratégiai találkozóra meghívást kapnak a vezető európai bioalapú vállalatok és a Bizottság további, döntéshozói hatáskörrel rendelkező vezérigazgatói vagy tisztségviselői. Az államok képviselői csoportjának, a tudományos bizottságnak és a kiépítési csoportoknak az elnökei megfigyelőként meghívhatók.

53. cikk

A tudományos bizottság

(1)A tudományos bizottság a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás 19. cikk (1) bekezdésében említett tudományos tanácsadó szerve.

(2)A tudományos bizottságnak legfeljebb 15 állandó tagja lehet.

(3)A tudományos bizottság elnökét két évre választják.

(4)A tudományos bizottság olyan megfelelő profillal rendelkező tagokból álló munkacsoportot hoz létre, amellyel biztosítható, hogy a munkaprogram valamennyi fenntarthatósági szempontja kellő figyelmet kapjon. Amennyiben lehetséges, a tudományos bizottság munkaprogrammal kapcsolatos tanácsadásának ki kell terjednie a körforgásossággal, a környezeti fenntarthatósággal, a biológiai sokféleség megőrzésével és javításával kapcsolatos szempontokra, valamint a bioalapú rendszerek és a kapcsolódó értékláncok fenntarthatóságának tágabb szempontjaira.

(5)A tudományos bizottság a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás irányító testületének és egyéb szerveinek kérésére vagy hivatalból adhat tanácsot.

54. cikk

Kiépítési csoportok

(1)A 21. cikk alapján egy vagy több kiépítési csoport jön létre. A kiépítési csoportok feladata, hogy tanácsot adjanak az irányító testületnek a bioalapú innováció piaci elterjedéséhez elengedhetetlen kérdésekben, és hogy előmozdítsák a fenntartható bioalapú megoldások bevezetését.

(2)A kiépítési csoportok összetételének biztosítania kell a megfelelő tematikus fókuszt és a bioalapú innovációban érdekelt felek reprezentativitását. A Bioalapú Iparágak Konzorcium tagjaitól, azok csoporttagjaitól vagy kapcsolódó szervezeteitől eltérő bármely érdekelt fél jelezheti, hogy tagja kíván lenni a kiépítési csoportnak. Az irányító testület meghatározza a kiépítési csoportok tervezett méretét és összetételét, a megbízatások időtartamát és a tagság megújításának lehetőségét, és kiválasztja a csoportok tagjait. A tagok jegyzékét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)A kiépítési csoportok évente legalább egyszer, fizikai vagy virtuális ülés keretében üléseznek. Az első ülésen a kiépítési csoportok elfogadják eljárási szabályzatukat. Ezt az eljárási szabályzatot az irányító testület hagyja jóvá. A kiépítési csoportok rendkívüli üléseit az irányító testület kérésére kell összehívni. Az irányító testület kérheti további személyek rendkívüli üléseken való részvételét. A rendkívüli üléseken részt vevők listáját nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(4)A kiépítési csoportok elnököt és tematikus fókuszonként alelnököt választanak kétéves időtartamra. Az elnök koordinálja a tevékenységeket, és képviseli a kiépítési csoportot. Az elnök megfigyelőként meghívható az irányító testület üléseire, ahol nem rendelkezik szavazati joggal, valamint a tudományos bizottság és az államok képviselői csoportjának üléseire.

(5)A kiépítési csoportok az irányító testület kérésére ajánlásokat tesznek a bioalapú innováció bevezetésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan. A kiépítési csoportok hivatalból is bármikor ajánlásokat tehetnek az irányító testületnek.

II. CÍM

TISZTA LÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

55. cikk

A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás általános célkitűzései a következők:

a)hozzájárulás a légi közlekedés ökológiai lábnyomának csökkentéséhez azáltal, hogy felgyorsítják a klímasemleges légi közlekedési technológiák fejlesztését a lehető legkorábbi bevezetés érdekében, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az európai zöld megállapodás 47 általános céljainak eléréséhez, különösen az Unió egészére vonatkozó, a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55 %-os csökkentésével kapcsolatos célhoz, valamint hogy utat nyissanak a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez;

b)annak biztosítása, hogy a repüléstechnikához kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek hozzájáruljanak az uniós légi közlekedési ágazat globális fenntartható versenyképességéhez, és annak biztosítása, hogy a klímasemleges légi közlekedési technológiák megfeleljenek a vonatkozó repülésbiztonsági követelményeknek 48 és továbbra is biztonságos, megbízható, költséghatékony és hatékony eszközei legyenek a személy- és áruszállításnak;

c)az európai légi közlekedési kutatási és innovációs kapacitás előmozdítása.

(2)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás egyedi célkitűzései a következők:

a)a légi járművek azon diszruptív technológiai innovációinak integrálása és demonstrációja, amelyek képesek 2030-ra a 2020-as legkorszerűbb technológiákhoz képest legalább 30 %-kal csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, miközben utat nyitnak a klímasemleges légi közlekedés 2050-re történő megvalósítása számára;

b)annak biztosítása, hogy az innovációk technológiai és potenciális ipari készenléte támogatni tudja a diszruptív új termékek és szolgáltatások 2035-ig történő bevezetését azzal a céllal, hogy 2050-re az üzemelő flotta 75 %-át lecseréljék, és hogy olyan innovatív, megbízható, biztonságos és költséghatékony európai légi közlekedési rendszert alakítsanak ki, amely képes teljesíteni a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzést;

c)a klímasemleges légi közlekedési kutatási és innovációs értékláncok – beleértve a tudományos köröket, a kutatóhelyeket, az ipart és a kkv-kat – bővítése és integrálásának előmozdítása, többek között a más kapcsolódó nemzeti és európai programokkal fennálló szinergiák kiaknázása révén.

56. cikk

A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás a következő feladatokat is ellátja:

a)a megfelelő weboldalakon közzéteszi a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak szóló pályázatok előkészítéséhez és benyújtásához szükséges valamennyi információt;

b)nyomon követi és értékeli az 55. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért technológiai fejlődést, és elősegíti az adatokhoz és információkhoz való teljes körű hozzáférést a Bizottság közvetlen felügyelete mellett végzett légi közlekedési kutatás és innováció független hatásvizsgálatához;

c)a Bizottság kérésére segíti a Bizottságot a tiszta légi közlekedési megoldások piaci elterjedését támogató rendeletek és szabványok kidolgozásának összehangolásában, különösen tanulmányok, szimulációk és műszaki tanácsadás révén, figyelembe véve ugyanakkor a piacra lépés akadályai felszámolásának szükségességét.

57. cikk

Tagok

(1)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)az I. mellékletben felsorolt alapító tagok, miután értesítést küldtek arról a döntésükről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakoznak a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozáshoz;

c)a 7. cikkel összhangban kiválasztandó társult tagok, az irányító testület határozatára is figyelemmel.

(2)A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérve az irányító testület a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás létrehozását követő első hat hónapban a Bizottság által a közös vállalkozás létrehozását megelőzően közzétett, részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívást követően összeállított listáról is kiválaszthat társult tagokat 49 .

58. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 700 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 39 223 000 EUR igazgatási költségekre nyújtható. Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

59. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 3 039 223 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 39 223 000 EUR-t igazgatási költségekre.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulás a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtott hozzájárulásokból áll.

60. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás közvetett cselekvései által lefedett, de az ilyen közvetett cselekvések keretében nem finanszírozott tevékenységek;

b)a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás munkaprogramjához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek;

c)olyan projektek kutatási és innovációs tevékenységei, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a stratégiai kutatási és innovációs tervhez, és amelyeket az Unión belül nemzeti vagy regionális programok keretében finanszíroznak;

d)a stratégiai kutatási és innovációs terv projektjeit kiegészítő kutatási és innovációs magánprojektek;

e)olyan tevékenységek, amelyek a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás korábbi kezdeményezései projekteredményeinek bevezetéséhez vagy hasznosításához vezetnek, vagy a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak és a korábbi kezdeményezéseinek olyan tevékenységei, amelyek nem részesültek uniós finanszírozásban;

f)a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás projektjeiből vagy korábbi kezdeményezéseiből származó, tiszta légi közlekedéssel kapcsolatos megoldásokkal összefüggő európai szabványosítási és tanúsítási tevékenységek.

(2)A kiegészítő tevékenységek tekintetében egyértelmű leszállítandó anyagokat kell meghatározni.

61. cikk

A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás szervei

A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás szervei:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a műszaki bizottság;

d)az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület;

e)az államok képviselőinek csoportja.

62. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság két képviselője;

b)az Uniótól eltérő tagoknak az alapító tagok és a társult tagok által, illetve közülük kiválasztott kilenc képviselője, biztosítva a repüléstechnikai értéklánc – például a légi járművek integrátorai, a hajtóműgyártók és a berendezésgyártók – kiegyensúlyozott képviseletét. Az irányító testület eljárási szabályzatában rotációs mechanizmust hoz létre az Uniótól eltérő tagok helyeinek elosztására. A kiválasztott képviselők közé tartozik az európai kkv-k legalább egy képviselője, a kutatóhelyek egy képviselője és a tudományos intézmények egy képviselője.

63. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az Uniótól eltérő tagok képviselőinek mindegyike azonos számú szavazattal rendelkezik.

(2)Az irányító testület elnöki tisztjét az Unió nevében a Bizottság tölti be, társelnöke pedig az Uniótól eltérő tagok egy képviselője.

(3)Az európai légi közlekedési tanácsadó testületnek, a műszaki bizottságnak és az államok képviselői csoportjának elnökei, valamint az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) egy képviselője állandó megfigyelőként részt vesz az irányító testület ülésein. Joguk van részt venni a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

(4)Az irányító testület biztosítja az államok képviselőinek csoportja vagy más tanácsadó szervek tevékenységei közötti közvetlen kapcsolatot és koordinációt. E célból az irányító testület meg is bízhat egy tagot e szervek tevékenységeinek nyomon követésével.

64. cikk

Az irányító testület további feladatai

(1)Az 16. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás irányító testülete a következő feladatokat is ellátja:

a)felügyeli, hogy az Uniótól eltérő tagok kiegészítő tevékenységeire vonatkozó stratégiák mennyire relevánsak a tiszta légi közlekedés szempontjából;

b)előmozdítja a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló technológiák és megoldások piaci elterjedését, és biztosítja a közös vállalkozás 55. cikkben foglalt egyedi célkitűzéseinek elérését;

c)szinergiákra törekszik a nemzeti, uniós vagy mindkét szintű kutatási és demonstrációs tevékenységek között, amelyek a stratégiai kutatási és innovációs tervhez és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás munkaprogramjához kapcsolódnak;

d)felügyeli a hatásmutatókhoz és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseihez viszonyított előrehaladásnak a program általi nyomon követését és értékelését;

e)biztosítja a Tiszta Égbolt 2 program technikai prioritásai, valamint kutatási és innovációs tevékenységei átmenetének folyamatos irányítását és vezetését azok befejezéséig, a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás célkitűzéseivel összhangban, valamint adott esetben átviszi az eredményeket a Tiszta légi közlekedés programba.

(2)Az irányító testület dönt a program végrehajtásáról és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás célkitűzéseinek megvalósításáról, többek között a következőkről:

a)a stratégiai kutatási és innovációs terv és annak lehetséges módosításai, valamint a munkaprogram, beleértve a nyílt pályázati felhívásokat is;

b)a tiszta légi közlekedéssel kapcsolatos pályázati felhívások többéves stratégiai tervezése, valamint azoknak a Horizont Európa célkitűzéseivel és a kapcsolódó munkaprogramokkal, továbbá a technikai prioritásokkal és kutatási cselekvésekkel való összehangolása, ideértve a nyílt pályázati felhívásokat is;

c)a program technikai hatályának felülvizsgálata vagy optimalizálása a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás munkatervének és célkitűzéseinek a teljes Horizont Európával és más európai partnerséghez kapcsolódó munkaprogramokkal való összehangolása érdekében;

d)a tanácsadó szervek ajánlásai és az 56. cikk szerinti konkrét tevékenységek a tiszta légi közlekedési megoldások piaci térnyerésének és hatásának növelésére az európai zöld megállapodással, valamint az annak javítását célzó kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekkel összhangban.

65. cikk

A műszaki bizottság

(1)A műszaki bizottság a következőkből áll:

a)a Bizottság és az uniós szervek megfelelő számú képviselője, az Unió irányító testületbe delegált képviselői döntésének megfelelően;

b)az Uniótól eltérő tagok megfelelő számú képviselője, amint arról az irányító testület határoz, és amint azt szükségesnek ítélik a program és az abban szereplő kulcsfontosságú technológiák technikai hatályának tisztességes megjelenítése szempontjából, ideértve a Tiszta Égbolt 2 program befejezéséig történő folytatásának és átmenetének biztosítását;

c)a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás ügyvezető igazgató által delegált két magas rangú képviselője;

d)az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) egy képviselője.

(2)A műszaki bizottság társelnöki tisztjét az alapító tagok egy képviselője (kétévente váltakozva), valamint a Bizottság tölti be. A bizottság jelentést tesz az irányító testületnek, és titkárságát a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás programirodája biztosítja.

(3)Az ügyvezető igazgató állandó megfigyelő a műszaki bizottságban. Az államok képviselőinek csoportja és az európai légi közlekedési tanácsadó testület képviselői az elnök felkérésére vagy saját kérésükre megfigyelőként részt vehetnek, amely esetben részvételük az elnök és a közös vállalkozás képviselőinek hozzájárulásához kötött.

(4)A műszaki bizottság javaslatot tesz eljárási szabályzatára, amelyet elfogadás céljából az irányító testület elé terjeszt.

(5)A műszaki bizottság kidolgozza és fenntartja a program technológiai ütemtervét és stratégiáját. Adott esetben javaslatot tesz a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás kutatási cselekvései, műszaki stratégiája és átfogó kutatási ütemterve alkalmazási körére és programozására, és előkészíti őket az irányító testület általi elfogadásra. Az irányító testület egy tagja felhatalmazható arra, hogy kísérje figyelemmel a műszaki bizottságban végzett tevékenységeket.

(6)A műszaki bizottság a következő feladatokat látja el:

a)szükség szerint a stratégiai kutatási és innovációs terv módosítására irányuló javaslatokat készít az irányító testület általi megvitatásra és végleges döntéshozatalra;

b)javaslatokat készít a munkaprogramba foglalandó műszaki prioritásokra és kutatási cselekvésekre vonatkozóan, beleértve a nyílt pályázati felhívások kutatási témáit is;

c)tájékoztatást nyújt a nemzeti, regionális vagy egyéb nem uniós szinten tervezett vagy folyamatban lévő kutatási cselekvésekről, és ajánlásokat tesz a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás programja lehetséges szinergiáinak maximalizálásához szükséges intézkedésekre vonatkozóan;

d)javaslatot tesz a program technikai hatálya felülvizsgálatának vagy optimalizálásának irányító testület általi megvitatására és végleges eldöntésére annak érdekében, hogy a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás munkaprogramja és célkitűzései összhangba kerüljenek a teljes Horizont Európával és más európai partnerségek kapcsolódó munkaprogramjaival;

e)ajánlásokat tesz a hatás maximalizálására az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel és a program eredményeinek lehetséges piaci elterjedésével összhangban.

66. cikk

Az ügyvezető igazgató további feladatai

A 18. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás ügyvezető igazgatója a következő feladatokat is ellátja:

a)biztosítja a munkaprogram hatékony végrehajtását;

b)megfelelő intézkedéseket hoz a közös vállalkozás által támogatott projektek közötti kölcsönhatások kezelésére, elkerülve a köztük lévő indokolatlan átfedéseket és előnyben részesítve a teljes programban rejlő szinergiákat;

c)biztosítja a szükséges információknak a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás különböző szervei felé történő továbbítására vonatkozó határidők betartását;

d)az átfedések elkerülése és a szinergiák előmozdítása érdekében elősegíti a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás tevékenységei és a Horizont Európán belüli vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek Bizottság általi koordinálását a műszaki bizottság tanácsával összhangban;

e)elősegíti a szoros együttműködést, és biztosítja a koordinációt más európai partnerségekkel;

f)biztosítja, hogy a program nyomon kövesse és értékelje az előrehaladást a hatásmutatókhoz és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás 55. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseihez viszonyítva;

g)biztosítja, hogy a közös vállalkozás elősegítse az adatokhoz és információkhoz való teljes körű hozzáférést a Bizottság közvetlen felügyelete mellett végzett légi közlekedési kutatás és innováció független hatásvizsgálata céljából, és megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e folyamat független legyen magától a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozástól, például közbeszerzés, független értékelések, felülvizsgálatok vagy eseti elemzések révén. A program ellenőrzési és értékelési jelentését évente egyszer be kell nyújtani az irányító testületnek;

h)segíti az irányító testületet a munkaprogram műszaki tartalmának és költségvetési juttatásainak kiigazításában a stratégiai kutatási és innovációs terv végrehajtása során a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás eredményeinek maximalizálása érdekében.

67. cikk

Az államok képviselőinek csoportja

(1)A Bizottság képviselői az irányító testületben történő szavazás előtt figyelembe veszik az államok képviselőinek csoportja által megfogalmazott véleményt, ha van ilyen.

(2)Az államok képviselőinek csoportja legalább évente kétszer koordinációs üléseket tart az egyéb érintett közös vállalkozások – például az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás – államok képviselőinek csoportjával annak érdekében, hogy kapcsolódási pont jöjjön létre a nemzeti és regionális hatóságok és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás között, és hogy ennek alapján tanácsot adjon a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak.

(3)A 20. cikk (7) és (8) bekezdésében foglaltakon felül az államok képviselőinek csoportja a következő további feladatokat is ellátja:

a)intézkedéseket javasol a tiszta légi közlekedéssel kapcsolatos kutatási és innovációs cselekvések és a stratégiai kutatási és innovációs terv célkitűzéseihez hozzájáruló nemzeti kutatási programok, valamint a nemzetközi és egyéb nemzeti kezdeményezések és projektek közötti kiegészítő jelleg javítására;

b)előmozdítja a kkv-k tiszta légi közlekedéssel kapcsolatos kutatásba és innovációba való fokozottabb bevonását célzó nemzeti vagy regionális szintű egyedi intézkedéseket, többek között ismeretterjesztő rendezvények, célzott technikai munkaértekezletek és kommunikáció, valamint minden egyéb olyan fellépés révén, amelynek célja az együttműködés és a légiforgalmi technológiák bevezetésének előmozdítása;

c)előmozdítja a kohéziós politikai alapokból – például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az európai szociális alapokból, a Méltányos Átállást Támogató Alapokból és a Next Generation EU alapokból – származó, a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás keretében megvalósított kutatási és innovációs beruházásokat.

68. cikk

Az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület

(1)Az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban létrehozott tudományos tanácsadó szerve.

(2)Az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület legfeljebb 15 állandó taggal rendelkezik.

(3)Az európai légi közlekedési tanácsadó testület elnökét két évre választják.

(4)Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) képviselője az európai légi közlekedési tanácsadó testület állandó tagja.

(5)Feladatai ellátása során az európai légi közlekedési tanácsadó testület együttműködik a légi közlekedés érdekelt feleinek megfelelő európai fórumaival, például az Európai Repüléskutatási Tanácsadó Testülettel (ACARE).

(6)A 19. cikk (7) bekezdésének f) pontja értelmében az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület koordinációs üléseket tart más érintett közös vállalkozások tanácsadó szerveivel, például az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás tanácsadó szervével annak érdekében, hogy előmozdítsa a releváns uniós légi közlekedési kutatási és innovációs kezdeményezések közötti szinergiákat és együttműködést, és hogy ennek alapján ilyen jellegű tanácsot adjon a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozásnak.

(7)Az európai tiszta légi közlekedési tanácsadó testület tanácsadást és támogatást nyújt a Bizottság és a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás számára az európai oktatási rendszerekben a légi közlekedéssel kapcsolatos kutatást előmozdító kezdeményezések tekintetében, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a repüléstechnikai készségek és kompetenciák fejlesztésére, továbbá a repülőmérnöki tantervek naprakésszé tételére vonatkozóan.

69. cikk

Új technológiák tanúsítása

(1)A kérelmezők, a kedvezményezettek vagy az ügyvezető igazgató felkérheti az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (EASA), hogy adjon tanácsot egyedi projektekkel és demonstrációs tevékenységekkel kapcsolatban a repülésbiztonsági, interoperabilitási és környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel összefüggő kérdésekben, annak biztosítása érdekében, hogy e projektek és tevékenységek a termékfejlesztés és az új technológiák bevezetése tekintetében szükséges megfelelő szabványok, tesztelési kapacitás és szabályozási követelmények időben történő kidolgozásához vezessenek.

(2)A tanúsítási tevékenységekre és a nyújtott szolgáltatásokra az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 50 a díjakat és illetékeket érintően meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

70. cikk

Eltérések a részvételi szabályoktól

Amennyiben a cselekvéseket a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás finanszírozza, és a munkaprogram vonatkozó témáinak leírása ezt kellően indokolja, a valamely tagállamban, társult országban letelepedett olyan önálló jogalany vagy az a konzorcium, amely nem felel meg a [Horizont Európáról szóló] rendelet [19. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott feltételnek, jogosult részt venni a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben.

III. CÍM

TISZTA HIDROGÉN KÖZÖS VÁLLALKOZÁS 

71. cikk

A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás általános célkitűzései a következők:

a)hozzájárulás a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervben 51 és az európai zöld megállapodásban 52 meghatározott célkitűzésekhez azáltal, hogy fokozzák azon uniós törekvéseket, amelyek szerint 2030-ra legalább 55 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet;

b)hozzájárulás az Európai Bizottság 2020. évi, Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért című közleményének 53 a végrehajtásához;

c)a tiszta hidrogén uniós értéklánca versenyképességének megerősítése, különösen az érintett kkv-k támogatása céljából, az innovatív, versenyképes tiszta megoldások piacra lépésének felgyorsításával;

d)a tiszta hidrogén előállításának, forgalmazásának, tárolásának és végfelhasználásának ösztönzése.

(2)A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás egyedi célkitűzései a következők:

a)az Unióban kifejlesztett tisztahidrogén-megoldások – beleértve a termelést, a forgalmazást, a tárolást és a végfelhasználást –, például a hatékonyabb és olcsóbb hidrogén-elektrolizátorok, valamint az olcsóbb szállítási és ipari alkalmazások költséghatékonyságának, megbízhatóságának, mennyiségének és minőségének kutatás és innováció révén történő javítása;

b)a tudományos és ipari szereplők ismereteinek és kapacitásának erősítése az Unió hidrogénértékláncában;

c)tisztahidrogén-megoldások demonstrációja a helyi, regionális és uniós szintű bevezetés céljából, kitérve a közlekedési ágazat és az energiaigényes iparágak, valamint egyéb alkalmazások tekintetében a megújulóenergia-termelésre, -elosztásra, -tárolásra és -felhasználásra;

d)a tisztahidrogén-megoldások köz- és magánszektorbeli ismertségének, elfogadottságának és igénybevételének fokozása, különösen a Horizont Európa keretében létrehozott más európai partnerségekkel való együttműködés révén.

72. cikk

A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás a következő feladatokat is ellátja:

a)értékeli és nyomon követi a technológiai fejlődést, valamint a piacra lépés technológiai, gazdasági és társadalmi akadályait;

b)a Bizottság szakpolitikai előjogai ellenére, a Bizottság szakpolitikai iránymutatása és felügyelete mellett hozzájárul szabályozások és szabványok kidolgozásához a piacra lépés akadályainak felszámolása, valamint a belső piacon és globális szinten a felcserélhetőség, az interoperabilitás és a kereskedelem támogatása érdekében;

c)támogatja a Bizottságot a hidrogénstratégiával kapcsolatos nemzetközi kezdeményezéseiben, például a Hidrogéngazdasági Nemzetközi Partnerségben (IPHE), az Innovációs küldetésben és a tiszta energiáról szóló miniszteri szintű hidrogénkezdeményezésben.

73. cikk

Tagok

A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás tagjai: 

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)a Hydrogen Europe AISBL, a belga jog alapján létrehozott nonprofit szervezet (cégjegyzékszám: 890 025 478), amelynek székhelye Brüsszelben (Belgium) található (a továbbiakban: ipari csoport), miután értesítést küldött arról a döntéséről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakozik a Tiszta Hidrogén közös vállalkozáshoz;

c)a Hydrogen Europe Research AISBL, a belga jog alapján létrehozott nonprofit szervezet (cégjegyzékszám: 0897 679 372), amelynek székhelye Brüsszelben (Belgium) található (a továbbiakban: kutatási csoport), miután értesítést küldött arról a döntéséről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakozik a Tiszta Hidrogén közös vállalkozáshoz.

74. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 30 193 000 EUR igazgatási költségekre nyújtható. Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

75. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 1 000 000 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 30 193 000 EUR-t igazgatási költségekre.

(2)Az (1) bekezdésében említett hozzájárulás a Tiszta Hidrogén közös vállalkozásnak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtott hozzájárulásokból áll.

76. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kiegészítő tevékenységek közé tartozhatnak a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó és a közös vállalkozás célkitűzéseihez hozzájáruló tevékenységek, beleértve a következőket:

a)kereskedelmi hasznosítást megelőző kísérletek és helyszíni vizsgálatok;

b)koncepcióigazolás;

c)a meglévő gyártósorok fejlesztése a léptékváltás érdekében;

d)nagyszabású esettanulmányok;

e)a hidrogéntechnológiákkal és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységek;

f)a projektek eredményeinek felhasználása a termékekben, további hasznosítás és tevékenységek a kutatási láncon belül, magasabb technológiai készenléti szinten vagy párhuzamos tevékenységi területeken.

(2)A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeinek célja szinergiák biztosítása a Tisztahidrogén-szövetséggel 54 , az Innovációs küldetés „Megújuló és tiszta hidrogén” kihívásával 55 , az Európai Unió Innovációs Alapjával 56 és a Hidrogénvölgyek S3 platformmal 57 .

77. cikk

A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás szervei

A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)az államok képviselőinek csoportja; valamint

d)az érdekelt felek csoportja.

78. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság képviselői;

b)a Hydrogen Europe hat képviselője, tekintettel a földrajzi, nemi és ágazati képviseletre;

c)a Hydrogen Europe Research egy képviselője.

79. cikk

Az irányító testület működése

(1)A 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott szavazási szabályokon kívül az ipari csoport a szavazati jogok 43 %-ával, a kutatási csoport pedig a szavazati jogok 7 %-ával rendelkezik az irányító testületben.

(2)Az irányító testület elnöke a magánszektorbeli tagok képviselője, akit az irányító testület nevez ki.

80. cikk

Az irányító testület további feladatai

A 16. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás irányító testülete a következő feladatokat is ellátja:

a)elősegíti a szinergiákat a releváns uniós, nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel és programokkal, különösen azokkal, amelyek támogatják a tiszta hidrogén használatával kapcsolatos kutatási és innovációs megoldások bevezetését, infrastruktúrát, oktatást és regionális fejlesztést;

b)az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja és a 16. cikk l) pontja értelmében stratégiai orientációt biztosít a más európai partnerségekkel való együttműködés tekintetében, beleértve a kibocsátásmentes közúti közlekedéssel, a kibocsátásmentes vízi közlekedéssel, az európai vasúttal, a tiszta légi közlekedéssel, valamint a bolygónk javát szolgáló eljárásokkal és a tiszta acéllal foglalkozó partnerségeket, összhangban a vonatkozó stratégiai kutatási és innovációs terveikkel vagy más, azokkal egyenértékű dokumentummal;

c)ösztönzi az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését szolgáló technológiák és megoldások piaci elterjedését.

81. cikk

Az ügyvezető igazgató további feladatai

Az 18. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás ügyvezető igazgatója a következő feladatokat is ellátja:

a)olyan tevékenységeket javasol, amelyek kedveznek a releváns uniós, nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel és programokkal való szinergiáknak;

b)támogatja a hidrogénnel kapcsolatos egyéb uniós kezdeményezéseket és hozzájárul azokhoz, az irányító testület jóváhagyására is figyelemmel;

c)évente összehívja a tiszta hidrogénnel foglalkozó európai partnerségi fórumot, amelyet lehetőség szerint a Tisztahidrogén-szövetség Európai Hidrogénfórumával közösen és párhuzamosan kell megtartani.

82. cikk

Az érdekelt felek csoportja 

(1)A 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás szerveként működő érdekelt felek csoportjára.

(2)Az érdekelt felek csoportja olyan ágazatok képviselőiből áll, amelyek Unió-szerte tiszta hidrogént állítanak elő, forgalmaznak, tárolnak, igényelnek vagy használnak, beleértve más releváns európai partnerségek képviselőit, valamint az Európai Hidrogénvölgyek Interregionális Partnerségének képviselőit.

(3)A 21. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az érdekelt felek csoportja a következő feladatokat is ellátja:

a)adatokkal alátámasztja a stratégiai kutatási és innovációs tervben vagy bármely azzal egyenértékű dokumentumban és a kapcsolódó részletes technológiai ütemtervekben meghatározott, a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás által kezelendő stratégiai és technológiai prioritásokat, kellően figyelembe véve a szomszédos ágazatokban elért haladást és ezen ágazatok szükségleteit;

b)javaslatokat tesz annak lehetővé tételére, hogy konkrét szinergiák jöjjenek létre a Tiszta Hidrogén közös vállalkozás és a szomszédos ágazatok vagy bármely olyan ágazat között, amellyel a szinergiák hozzáadott értéket képviselnek;

c)hozzájárul a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség éves Európai Hidrogénfórumához.

IV. CÍM

EURÓPAI VASÚT KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

83. cikk

Az Európai Vasút közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az Európai Vasút közös vállalkozás általános célkitűzései a következők:

a)hozzájárulás az egységes európai vasúti térség megvalósításához;

b)a vonzóbb, felhasználóbarátabb, versenyképesebb, megfizethetőbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb, a tágabb mobilitási rendszerbe integrált európai vasúti rendszerre való gyors átállás biztosítása;

c)erős és globálisan versenyképes európai vasúti ágazat fejlesztésének támogatása.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az Európai Vasút közös vállalkozás egyedi célkitűzései a következők:

a)egy tervszerűen integrált európai vasúti hálózat kialakítása az interoperabilitás akadályainak felszámolásával és a teljes integrációt lehetővé tevő megoldások biztosításával, lefedve a forgalomirányítást, a járműveket, az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, amelynek során a lehető legjobb választ adják az utasok és a vállalkozások igényeire, felgyorsítják az egységes európai vasúti térséget támogató innovatív megoldások elterjedését, egyúttal növelik a vasúti közlekedés kapacitását és megbízhatóságát, valamint csökkentik annak költségeit;

b)fenntartható és reziliens vasúti rendszer megvalósítása: kibocsátásmentes, csendes vasúti rendszer és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra kialakítása, a körforgásos gazdaság vasúti ágazatra való alkalmazása, innovatív eljárások, technológiák, tervek és anyagok használatának a vasúti rendszerek teljes életciklusában történő kísérleti bevezetése, valamint a kötöttpályás felszíni közlekedést szolgáló egyéb innovatív megoldások kidolgozása révén;

c)a rendszerpillérén keresztül egységes működési koncepció és funkcionális rendszerarchitektúra kidolgozása az integrált európai vasúti forgalmi szolgáltatási, irányítási, ellenőrző és jelzőrendszerek számára, ideértve az automatizált vonatüzemeltetést is, ami biztosítja, hogy a kutatás és az innováció a közösen megállapított és elfogadott ügyfélkövetelményekre és a változó operatív igényekre irányuljon;

d)a vasúti árufuvarozáshoz és az intermodális szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek végzése a logisztikai értékláncba teljes mértékben integrált, versenyképes zöld vasúti árufuvarozás megvalósítása érdekében, amelynek középpontjában a vasúti árufuvarozás automatizálása és digitalizációja áll;

e)demonstrációs projektek kidolgozása az érdeklődő tagállamokban, köztük azon tagállamokban is, amelyek jelenleg nem rendelkeznek saját vasúti rendszerrel;

f)erős és globálisan versenyképes európai vasúti ágazat fejlesztésének támogatása.

(3)Tevékenységei végzése során az Európai Vasút közös vállalkozás törekszik arra, hogy a tagokat és partnereket földrajzilag kiegyensúlyozottan vonja be tevékenységeibe. A Bizottság prioritásaival összhangban kialakítja továbbá a vasúti kutatással és innovációval kapcsolatos szükséges nemzetközi összeköttetéseket.

84. cikk

Az Európai Vasút közös vállalkozás további feladatai

(1)Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az Európai Vasút közös vállalkozás a Bizottsággal együtt elkészíti és elfogadásra benyújtja az irányító testületnek a vasúti rendszer és a vasúti beszállító ágazat valamennyi érdekelt felével konzultálva kidolgozott főtervet.

(2)A Bizottság az összes érdekelt féllel konzultálva az Európai Vasút közös vállalkozás létrehozása előtt megkezdheti a főterv elkészítését.

(3)A főterv rendszerszemléleten alapuló közös, előretekintő ütemtervet alkot. Meghatározza az Európai Vasút közös vállalkozás alkalmazási körébe tartozó beavatkozási területeket. A főtervben megfogalmazott célkitűzések teljesítményorientáltak, és a 83. cikkben meghatározott célkitűzések köré szerveződnek.

(4)A főtervet az irányító testület fogadja el és a Bizottság hagyja jóvá a 15. cikkel összhangban, kivéve a főtervnek a rendszerpillérre vonatkozó szakaszát, amelyet a 91. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell elfogadni. A jóváhagyás előtt a Bizottság benyújtja a főtervet a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Ezt követően minden módosítást közölni kell a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel.

(5)A főterv az Európai Vasút közös vállalkozás 2. cikk 12. pontja szerinti stratégiai kutatási és innovációs terve. Iránymutatást nyújt az Európai Vasút közös vállalkozás konkrétabb feladataihoz, nevezetesen a következőkhöz:

a)a rendszerpilléren belül egy olyan rendszerszemlélet kialakítása, amely összefogja a vasúti feldolgozóipart, a vasútüzemeltető közösséget és a vasút egyéb köz- és magánszektorbeli érdekelt feleit, beleértve az ügyfeleket, például az utasokat, az árufuvarozást és a személyzetet képviselő szerveket, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli érintett szereplőket. A „rendszerszemlélet” a következőket foglalja magában:

i. a működési koncepció és a rendszerarchitektúra kialakítása, beleértve a vasúti rendszer működésének alapját képező szolgáltatások, funkcionális blokkok és interfészek meghatározását;

58 ii. kapcsolódó előírások kidolgozása, beleértve az interfészeket, a funkcionális követelményekkel kapcsolatos előírásokat és a rendszerkövetelményekre vonatkozó előírásokat, amelyek beépülnek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján létrehozott átjárhatósági műszaki előírásokba (ÁME) vagy a nagyobb fokú digitalizációt és automatizálást eredményező szabványosítási folyamatokba;

iii. annak biztosítása, hogy a rendszer fennmaradjon, kijavítsák a hibáit, képes legyen idővel alkalmazkodni, és biztosítsa a jelenlegi architektúrákból való áthelyezhetőséggel kapcsolatos megfontolásokat;

iv. annak biztosítása, hogy a más szállítási módokkal való, szükséges kapcsolódási felületeket értékeljék és validálják, különösen az áru- és utasforgalom tekintetében.

b)az Európai Vasút közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek elvégzése, beleértve az alacsony technológiai készenléti szintű vasútra összpontosító kutatási és innovációs tevékenységeket. E tekintetben az Európai Vasút közös vállalkozás:

i. meghatározza és megszervezi a felügyelete alá tartozó kutatási, innovációs, demonstrációs, validálási és tanulmánykészítési tevékenységeket, és megakadályozza az ilyen tevékenységek szétaprózódását;

ii. kiaknázza a szabványosítás és a modularitás lehetőségeit, valamint megkönnyíti a más szállítási módokhoz és rendszerekhez való kapcsolódást;

iii. demonstrációs projekteket dolgoz ki;

iv. szoros együttműködést alakít ki, és biztosítja a koordinációt a kapcsolódó európai, nemzeti és nemzetközi kutatási és innovációs tevékenységekkel a vasúti ágazatban és szükség esetén azon kívül is, különösen a Horizont Európa keretében, ezáltal lehetővé téve az Európai Vasút közös vállalkozás számára, hogy jelentős szerepet játsszon a vasúttal kapcsolatos kutatásban és innovációban, ugyanakkor hasznosítsa a más ágazatokban elért tudományos és technológiai eredményeket is;

v. a iv. pontban említett együttműködésen keresztül az Európai Vasút közös vállalkozás biztosítja, hogy a kutatás hatékony fejlesztési erőfeszítésekbe és az úttörő innovációk fejlesztésébe, végül pedig demonstráció és bevezetés révén piacorientált innovációba forduljon át.

c)az e rendelet 4. és 84. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb feladatok teljesítése.

85. cikk

Tagok

(1)Az Európai Vasút közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)a II. mellékletben felsorolt alapító tagok, miután értesítést küldtek arról a döntésükről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakoznak a közös vállalkozáshoz;

c)a 7. cikkel összhangban kiválasztandó társult tagok. A társult tagok listáját a Bizottság hagyja jóvá.

(2)A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérve az irányító testület az Európai Vasút közös vállalkozás létrehozását követő első hat hónapban a Bizottság által a közös vállalkozás létrehozását megelőzően közzétett, részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívást követően összeállított listáról is kiválaszthat társult tagokat.

86. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból az Európai Vasút közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 600 000 000 EUR, amelyből legalább 50 000 000 EUR-t a rendszerpillérre fordítanak és legfeljebb 24 000 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre. Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

87. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

Az Európai Vasút közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 600 000 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 24 000 000 EUR-t igazgatási költségekre.

88. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)az Európai Vasút közös vállalkozás vagy a Shift2Rail közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységekre épülő kutatási és innovációs tevékenységek;

b)az Uniótól eltérő tagok által finanszírozott párhuzamos és kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értéket képviselnek és hozzájárulnak az Európai Vasút közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez;

c)az Európai Vasút közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységeket kiegészítő nemzeti vagy regionális programok által finanszírozott projektek keretében az Uniótól eltérő tagok által finanszírozott tevékenységek;

d)a Shift2Rail közös vállalkozás keretében finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználása, további hasznosítás, demonstrációs tevékenységek és szabványosítás.

(2)A más európai partnerségek vagy más uniós programok által finanszírozott projektek keretében az Uniótól eltérő tagok által finanszírozott tevékenységek, valamint egyéb olyan kutatási és innovációs erőfeszítések és beruházások tekintetében, amelyek jelentős uniós hozzáadott értéket képviselnek és hozzájárulnak az Európai Vasút közös vállalkozás és az általa finanszírozott kiegészítő tevékenységek célkitűzéseinek eléréséhez, az ilyen tevékenységek értékéről jelentést kell tenni, feltüntetve az uniós finanszírozás típusát, szintjét és forrását a kettős elszámolás elkerülése érdekében.

89. cikk

Az Európai Vasút közös vállalkozás szervei

(1)Az Európai Vasút közös vállalkozás szervei:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a rendszerpillért irányító csoport;

d)az államok képviselőinek csoportja;

e)a kiépítési csoport.

(2)Ezen túlmenően az Európai Vasút közös vállalkozás tudományos irányítócsoportot hozhat létre, vagy független tudományos szakértőktől vagy közös tudományos tanácsadó szervektől kérhet tudományos tanácsot.

90. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság két képviselője;

b)az Uniótól eltérő tagok egy-egy képviselője.

91. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az irányító testület elnöki tisztjét az Unió nevében eljárva a Bizottság tölti be.

(2)Az államok képviselői csoportjának az elnökét vagy az alelnökét állandó jelleggel meghívják, hogy megfigyelőként részt vegyen az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokon, szavazati joga azonban nincs. Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége és az Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács képviselői meghívást kapnak, hogy megfigyelőként vegyenek részt az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

(3)A 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a rendszerpillér keretében végzendő tevékenységek tekintetében a határozatot a szavazatok – beleértve a távollévő képviselők szavazatait is – legalább 55 %-os többségével lehet elfogadottnak tekinteni.

(4) A 15. cikk (4) bekezdésétől eltérve az irányító testület évente egy közgyűlés keretében ülésezik, és az Európai Vasút közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeiben részt vevők valamennyien meghívást kapnak a közgyűlésen való részvételre. A közgyűlés ösztönzi az Európai Vasút közös vállalkozás tevékenységeinek általános irányáról való gondolkodást, miközben nyílt és átlátható vitát folytat a főterv végrehajtásának előrehaladásáról.

92. cikk

Az irányító testület további feladatai

A 16. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az Európai Vasút közös vállalkozás irányító testülete a következő feladatokat is ellátja:

a)elfogadja a főtervet és az annak módosítására irányuló javaslatokat;

b)a rendszerpillért irányító csoport ajánlásai és az ügyvezető igazgató javaslatai alapján elfogadja a rendszerpillér munkaprogramját, beleértve a költségvetését és ezek módosításait.

93. cikk

A rendszerpillért irányító csoport

(1)A rendszerpillért irányító csoport a Bizottság képviselőiből, a vasúti és mobilitási ágazat, valamint az érintett szervezetek képviselőiből, az Európai Vasút közös vállalkozás ügyvezető igazgatójából és az Európai Unió Vasúti Ügynökségének képviselőiből áll. A csoport összetételére vonatkozó végső döntést a Bizottság hozza meg. Indokolt esetben a Bizottság további releváns szakértőket és érdekelt feleket is meghívhat, hogy megfigyelőként részt vegyenek a rendszerpillért irányító csoport ülésein.

(2)A rendszerpillért irányító csoport elnöki tisztjét a Bizottság tölti be.

(3)A rendszerpillért irányító csoport ajánlásait konszenzussal kell elfogadni. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, az Európai Vasút közös vállalkozás ügyvezető igazgatója jelentést készít az irányító testület számára, amelyben felvázolja a főbb közös pontokat és az eltérő nézeteket.

(4)A rendszerpillért irányító csoport saját eljárási szabályzatot fogad el.

(5)A rendszerpillért irányító csoport feladata, hogy tanácsot adjon az ügyvezető igazgatónak és az irányító testületnek a következők bármelyikével kapcsolatban:

a)az üzemeltetési harmonizációra és a rendszerarchitektúra fejlesztésére vonatkozó megközelítés, beleértve a főterv vonatkozó részét is;

b)a 83. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósítása;

c)a 84. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat elvégzése;

d)a rendszerpillér részletes éves végrehajtási terve az irányító testület által a 92. cikk b) pontjának megfelelően elfogadott munkaprogramokkal összhangban.

94. cikk

A kiépítési csoport

(1)A kiépítési csoportot a 21. cikk alapján kell létrehozni. A kiépítési csoport feladata, hogy tanácsot adjon az irányító testületnek az Európai Vasút közös vállalkozás keretében kifejlesztett vasúti innováció piaci elterjedésével kapcsolatban, és hogy támogassa az innovatív megoldások alkalmazását.

(2)A kiépítési csoport valamennyi érdekelt fél előtt nyitva áll, mint a rendszerpillért irányító csoport. Az irányító testület választja ki a kiépítési csoport tagjait, és meghatározza különösen a kiépítési csoport méretét és összetételét, a megbízatás időtartamát és a tagság megújításának feltételeit. A kiépítési csoport összetételének biztosítania kell a megfelelő tematikus fókuszt és a reprezentativitást. A tagok listáját közzé kell tenni az Európai Vasút közös vállalkozás honlapján.

(3)A kiépítési csoport egy képviselője szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként meghívást kaphat az irányító testület üléseire.

(4)A kiépítési csoport az irányító testület kérésére ajánlásokat tesz a vasúti innovatív megoldások bevezetésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan. A kiépítési csoport hivatalból is adhat ki ajánlásokat.

95. cikk

Együttműködés az Európai Unió Vasúti Ügynökségével

Az Európai Vasút közös vállalkozás gondoskodik arról, hogy szorosan együttműködjön az Európai Unió Vasúti Ügynökségével, különösen a főterv végrehajtása tekintetében. Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59 40. cikke értelmében ez az együttműködés a következő tanácsadói feladatokból áll:

a)adatszolgáltatás az egységes európai vasúti térség megvalósításához kapcsolódó kutatási igényekről, amelyet az Európai Vasút közös vállalkozás figyelembe vehet a főtervben és annak módosításaiban, valamint a munkaprogramokban;

b)az interoperabilitással és a biztonsággal kapcsolatos visszajelzések és tanácsok, amelyeket figyelembe kell venni a kutatási innovációs tevékenységek során, konkrétabban a projekttevékenységekkel és a 84. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzések tekintetében elért eredményekkel összefüggésben;

c)az Európai Vasút közös vállalkozás támogatása az általa többek között a nemzeti biztonsági hatóságok bevonásával elvégzendő további konkrét validálási vagy vizsgálati igények meghatározásában;

d)tanácsadás a rendszerpillérrel kapcsolatban;

e)annak biztosítása, hogy az előírások – köztük az interfészek, a funkcionális követelményekre vonatkozó előírások és a rendszerkövetelményekre vonatkozó előírások – kidolgozása során figyelembe vegyék az ÁME-vel vagy szabványokkal kapcsolatos tapasztalatokat és visszajelzéseket.

96. cikk

Az államok képviselőinek csoportja

(1)A tagállamok biztosítják, hogy képviselőik olyan összehangolt álláspontot képviseljenek, amely tükrözi tagállamuknak az alábbi fórumokon kifejtett álláspontját:

a)az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkével létrehozott, vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottság;

b)a Horizont Európa szerinti programbizottság – az 5. klaszter alá tartozó stratégiai programbizottság;

c)az egységes európai vasúti térség 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 62. cikkével létrehozott bizottsága.

(2)A 20. cikk rendelkezései ellenére az államok képviselőinek csoportja véleményt terjeszt az irányító testület elé az alacsony technológiai készenléti szintű kutatási témákról, amelyeket bele kell foglalni a munkaprogramba.

V. CÍM

GLOBÁLIS EGÉSZSÉGÜGY EDCTP3 KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

97. cikk

A Globális Egészségügyi EDCPT3 közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás általános célkitűzései a következők:

a)a szubszaharai Afrikában a fertőző betegségek társadalmi-gazdasági terheinek csökkentése, előmozdítva az új vagy továbbfejlesztett egészségügyi technológiák fejlesztését és elterjedését;

b)a közegészségügyi-járványügyi biztonság növelése a szubszaharai Afrikában és világszerte a fertőző betegségekkel szembeni védekezésre való felkészültségre és reagálásra irányuló kutatás- és innovációalapú kapacitások megerősítése révén.

(2)Emellett a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás egyedi célkitűzései a következők:

a)a fertőző betegségek kezelésére szolgáló új vagy továbbfejlesztett egészségügyi technológiák fejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása a szubszaharai Afrikában végzett klinikai vizsgálatok támogatása révén;

b)a kutatási és innovációs kapacitás és a nemzeti egészségügyi kutatási rendszerek megerősítése a szubszaharai Afrikában a fertőző betegségek kezelése érdekében;

c)az uniós tagállamok, a társult országok és a szubszaharai országok jobb összehangolásának elősegítése a globális egészségügy területére vonatkozó közös stratégiai kutatási és innovációs terv mentén, az európai közberuházások költséghatékonyságának növelése érdekében;

d)a szubszaharai Afrikában a járványügyi felkészültségre irányuló kapacitás megerősítése hatékony és gyors kutatási reagálás révén a járványügyi kockázatot jelentő új betegségek korai felismeréséhez és a velük szembeni védekezéshez szükséges alapvető diagnosztikai eszközök, oltóanyagok és terápiák kifejlesztése érdekében;

e) a termelékeny és fenntartható hálózatépítés és partnerségek előmozdítása a Globális Egészségügyi kutatás területén azáltal, hogy Észak-Dél és Dél-Dél kapcsolatokat építenek ki számos magán- és közszektorbeli szervezettel.

98. cikk

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás a következő feladatokat is ellátja:

a)az európai és afrikai magánszemélyek, csoportok és intézmények közötti produktív kapcsolatok előmozdítása;

b)a közös érdekek és közös célok tudatosítása az intézmények és a kutatócsoportok körében a projekt- és intézményi együttműködés megkönnyítése és megerősítése érdekében;

c)hozzájárulás az európai és afrikai finanszírozók, intézmények és hatóságok Globális Egészségügyi stratégiái összehangolásának megkönnyítéséhez;

d)további beruházások vonzása a magán- és a közszektor, valamint a jótékonysági ágazatbeli partnerek bevonásával.

99. cikk

Tagok

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)az EDCTP Szövetség, amely a holland jog szerint létrehozott nonprofit szervezet, miután értesítést küldött arról a döntéséről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélküli csatlakozik a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozáshoz.

100. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 800 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 29 878 000 EUR igazgatási költségekre nyújtható; ez a hozzájárulás a következőkből áll:

a)legfeljebb 400 000 000 EUR, feltéve, hogy az Uniótól eltérő tagoknak vagy azok csoporttagjainak a hozzájárulása legalább eléri ezt az összeget;

b)legfeljebb 400 000 000 EUR, feltéve, hogy a közreműködő partnereknek vagy azok csoporttagjainak a hozzájárulása legalább eléri ezt az összeget.

Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

101. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 439 878 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 29 878 000 EUR-t igazgatási költségekre.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulás a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozásnak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtott hozzájárulásokból áll.

102. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeit az EDCTP Szövetség és csoporttagjai összehangolt, integrált és koherens módon alakítják ki és hajtják végre, és azok a globális egészségügyi EDCTP3 stratégiai kutatási és innovációs tervét követik.

(2)A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)az EDCTP Szövetség csoporttagjainak olyan tevékenységei, amelyek összhangban állnak az EDCTP Szövetség más csoporttagjainak hasonló tevékenységeivel, és amelyeket a nemzeti finanszírozási szabályokkal összhangban függetlenül igazgatnak;

b)a szubszaharai afrikai kormányzati kutatóhelyek által végrehajtott tevékenységek;

c)olyan tevékenységek, amelyek előmozdítják a több magán- és közszektorbeli szervezettel való kapcsolatépítést szolgáló hálózatépítést és partnerségeket;

d)a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges bármely egyéb tevékenység.

103. cikk

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás szervei

(1)A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás szervei:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a tudományos bizottság;

d)az érdekelt felek csoportja.

104. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság hat képviselője;

b)az EDCTP Szövetség hat képviselője.

105. cikk

Az irányító testület működése

Az EDCPT Szövetség tagjai együttesen a szavazati jogok 50 %-ával rendelkeznek.

106. cikk

A tudományos bizottság

(1)A 19. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tudományos bizottság a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás tudományos tanácsadó szerve.

(2)A 19. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a tudományos bizottság a következő feladatokat is ellátja:

a)segítséget nyújt a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás tevékenységei stratégiai és tudományos tervezésének kidolgozásában;

b)tanácsot ad az összes érdekelt féllel való szinergiák és partnerségek előmozdítására irányuló stratégiákkal kapcsolatban;

c)szükség szerint közreműködik a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás szempontjából releváns stratégiai és tudományos dokumentumok elkészítésében;

d)stratégiai és tudományos tanácsot ad a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás számára, valamint gondoskodik a folyamatban lévő projektek sikeres befejezéséről;

e)meghatározza az új vagy továbbfejlesztett klinikai beavatkozások fejlesztésének felgyorsításához szükséges stratégiai igényeket és prioritásokat, beleértve az e célok eléréséhez szükséges képzést, hálózatépítést és kapacitásépítést;

f)felülvizsgálja a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségek helyzetét annak érdekében, hogy azonosítsa a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás más érdekelt felekkel létrehozott partnerségben betöltött szerepét, hogy felgyorsítsa az e betegségek elleni beavatkozások kidolgozását vagy javítását;

g)értékeli a globális termékfejlesztési utak állapotát és a jövőbeli termékfejlesztés kritikus útjainak lehetőségeit;

h)tanácsot ad a pályázati felhívások és egyéb programok felülvizsgálatával kapcsolatban;

i)támogatást nyújt és adatokat szolgáltat a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás nyomonkövetési és értékelési keretéhez, valamint a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás által finanszírozott támogatások tudományos eredményeinek és stratégiai hatásainak nyomon követésében;

j)tanácsot ad, segítséget nyújt és részt vesz a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás munkacsoportjaiban, az érdekelt felek találkozóin, az EDCTP fórumon és más releváns eseményeken.

(3)Az elnök éves jelentést készít a tudományos bizottság előző évi tevékenységéről és eredményeiről, és azt jóváhagyásra benyújtja az irányító testületnek.

107. cikk

Az érdekelt felek csoportja 

A 21. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az érdekelt felek csoportja a következő feladatokat is ellátja:

a)adatokat szolgáltat a stratégiai kutatási és innovációs tervben vagy bármely azzal egyenértékű dokumentumban meghatározott, a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás által kezelendő tudományos, stratégiai és technológiai prioritásokhoz, figyelembe véve a globális egészségügyben és a szomszédos ágazatokban elért haladást és a szükségleteiket;

b)javaslatokat tesz annak lehetővé tételére, hogy konkrét szinergiák jöjjenek létre a Globális Egészségügyi Partnerség EDCTP3 közös vállalkozás és a szomszédos ágazatok vagy bármely olyan ágazat között, amellyel a szinergiák hozzáadott értéket képviselnek;

c)hozzájárul az EDCTP fórum munkájához.

108. cikk

Finanszírozásra való jogosultság

(1)A Horizont Európáról szóló rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban és [19. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozástól származó finanszírozás a Horizont Európa program keretében finanszírozásra jogosult és az EDCTP Szövetséget alkotó államokban letelepedett jogalanyokra korlátozódik. Kivételes esetben és amennyiben a munkaprogram úgy rendelkezik, más államokban letelepedett jogalanyok jogosultak lehetnek a Globális Egészségügy EDCTP3 közös vállalkozás általi finanszírozásra, meghatározott pályázati témákban vagy népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére irányuló felhívás esetében.

(2)Az Unió törekszik arra, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek lehetővé teszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Megkötésük előtt és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, amennyiben egy ilyen megállapodással nem rendelkező harmadik országban letelepedett jogalanyok közvetett cselekvés finanszírozásában vesznek részt, a közvetett cselekvés pénzügyi koordinátorának valamely tagállamban vagy társult országban letelepedettnek kell lennie, az előfinanszírozás összegét megfelelően ki kell igazítani, és a támogatási megállapodás felelősségi rendelkezéseinek kellően figyelembe kell venniük a pénzügyi kockázatokat.

109. cikk

Azonosított résztvevők

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás által meghatározott jogalanyok részvétele támogathatósági kritérium lehet a pályázati felhívásban. Ezt megfelelően indokolni kell a munkaprogramban, amely azt is előírhatja, hogy az ilyen azonosított résztvevők a kiválasztott közvetett cselekvések keretében nem jogosultak a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás általi finanszírozásra.

110. cikk

Etikai alapelvek

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás keretében végzett klinikai vizsgálatokat és implementációkutatást az alapvető etikai elvekkel, az elismert nemzetközi szabályozási előírásokkal és a helyes részvételi gyakorlatokkal összhangban kell végrehajtani.

111. cikk

Együttműködés az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás szoros együttműködést alakít ki az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal.

112. cikk

Megfizethető hozzáférés

A Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvések résztvevői biztosítják, hogy a részben vagy egészben a közvetett cselekvés eredményei alapján fejlesztett termékek és szolgáltatások tisztességes és észszerű feltételek mellett legyenek elérhetők és hozzáférhetők a nyilvánosság számára. E célból adott esetben a munkaprogramban meg kell határozni az egyes közvetett cselekvésekre alkalmazandó további hasznosítási kötelezettségeket.

VI. CÍM

INNOVATÍV EGÉSZSÉGÜGY KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

113. cikk

Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás a következő általános célkitűzéseket kívánja elérni 2030-ig:

a)hozzájárulás az egész Unióra kiterjedő egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához, amely elősegíti a tudományos ismeretek innovációkba való átültetését, különösen az egészségügyi innovációkra összpontosító, legalább 30 nagyszabású, ágazatokon átívelő projekt elindításával;

b)olyan biztonságos, hatékony, emberközpontú és költséghatékony innovációk kifejlesztésének elősegítése, amelyek választ adnak a kielégítetlen stratégiai népegészségügyi igényekre, legalább öt példán bemutatva azon egészségügyi termékek és szolgáltatások integrálásának megvalósíthatóságát, amelyek bizonyítottan alkalmasak az egészségügyi ellátórendszerek általi átvételre. A kapcsolódó projekteknek foglalkozniuk kell az Unió lakosságát érintő betegségek megelőzésével, diagnosztizálásával, kezelésével és/vagy menedzsmentjével, beleértve az európai rákellenes tervhez való hozzájárulást is;

c)az ágazatközi egészségügyi innováció ösztönzése a globálisan versenyképes európai egészségügyi ipar érdekében, valamint hozzájárulás az új európai iparstratégia és az európai gyógyszerstratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(2)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás egyedi célkitűzései a következők:

a)hozzájárulás az egészséget meghatározó tényezők és a kiemelt betegségi területek jobb megértéséhez;

b)az egészségügyi ipari ágazatok és más érdekelt felek összefogásával a szétaprózott egészségügyi kutatási és innovációs erőfeszítések integrálása, a kielégítetlen népegészségügyi igényekre összpontosítva, hogy lehetővé tegye a betegségek jobb előrejelzését, megelőzését, észlelését, diagnosztizálását, kezelését és menedzselését szolgáló eszközök, adatok, platformok, technológiák és folyamatok kifejlesztését, a végfelhasználók igényeinek megfelelően;

c)az emberközpontú, integrált egészségügyi megoldások megvalósíthatóságának bemutatása;

d)az egészségügyi ellátás terén a digitalizációban és az adatcserében rejlő összes lehetőség kiaknázása;

e)az innovatív és integrált egészségügyi megoldások hozzáadott értékének átfogó értékelésére szolgáló új és továbbfejlesztett módszerek és modellek kidolgozásának lehetővé tétele.

114. cikk

Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás a következő feladatokat is ellátja:

a)előmozdítja a szoros és hosszú távú együttműködést az Unió, más tagok, közreműködő partnerek és az egészségügyben érintett egyéb érdekelt felek, köztük más érintett iparágak, egészségügyi hatóságok (például szabályozó szervek, egészségügyitechnológia-értékelő szervek és kifizetők), betegszervezetek, egészségügyi szakemberek és szolgáltatók, valamint a tudományos körök között;

b)hatékonyan támogatja a versenyt megelőző egészségügyi kutatást és innovációt, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyek az egészségügyi ipar több ágazatának szervezeteit tömörítik annak érdekében, hogy közösen dolgozzanak azokon a területeken, ahol kielégítetlen népegészségügyi igények merülnek fel;

c)biztosítja, hogy valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapjon arra, hogy területeket javasoljon a jövőbeli pályázati felhívásokra;

d)rendszeresen felülvizsgálja, és szükség szerint kiigazítja az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás stratégiai kutatási és innovációs tervét a végrehajtása során bekövetkező tudományos fejlemények vagy a felmerülő népegészségügyi igények fényében;

e)közzéteszi a projektekkel kapcsolatos információkat, beleértve a részt vevő jogalanyokat és az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás pénzügyi hozzájárulásának és az előirányzott természetbeni hozzájárulásoknak a résztvevőnkénti összegét;

f)rendszeres kommunikációt szervez, beleértve legalább egy éves találkozót az érdekcsoportokkal és az érdekelt felekkel az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységei nyitottságának és átláthatóságának biztosítása érdekében;

g)ellátja az e rendelet 113. cikkében említett célok eléréséhez szükséges egyéb feladatokat.

115. cikk

Tagok

Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)a Radiológiai, Elektronikus Gyógyászati és Egészségügyi Informatikai Ipar Európai Koordinációs Bizottsága (COCIR), a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége, az EuropaBio, a MedTech Europe, a VaccinesEurope, miután értesítést küldtek arról a döntésükről, hogy kötelezettségvállalási nyilatkozat útján feltétel nélkül csatlakoznak az Innovatív Egészségügy közös vállalkozáshoz;

c)a 7. cikkel összhangban kiválasztandó társult tagok.

116. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb 1 200 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 30 212 000 EUR igazgatási költségekre nyújtható; ez a hozzájárulás a következőkből áll:

a)legfeljebb 1 000 000 000 EUR, feltéve, hogy az Uniótól eltérő tagok, illetve csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik hasonló összegű hozzájárulást nyújtanak;

b)legfeljebb 200 000 000 EUR, feltéve, hogy a közreműködő partnerek, illetve csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik hasonló összegű további hozzájárulást nyújtanak.

Az uniós hozzájárulás harmadik országok hozzájárulásaival növelhető, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

117. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai a 3. cikkben meghatározott időszak alatt összesen legalább 1 000 000 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek, vagy gondoskodnak arról, hogy csoporttagjaik vagy kapcsolódó szervezeteik befizessék e hozzájárulást, beleértve legfeljebb 30 212 000 EUR-t igazgatási költségekre.

(2)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás az Innovatív Egészségügy közös vállalkozáshoz az 11. cikk (1) bekezdésével összhangban nyújtott hozzájárulásokból áll.

(3)A kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások nem haladhatják meg az Uniótól eltérő tagok természetbeni hozzájárulásának 50 %-át az Innovatív egészségügyi kezdeményezés program szintjén.

(4)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvések résztvevői által nyújtott hozzájárulásokhoz kapcsolódó költségek a közvetett cselekvés elszámolható költségeinek és a kiegészítő tevékenységek kapcsolódó költségeinek legalább 45 %-át teszik ki. Indokolt esetben a munkaprogram kivételesen megengedhet alacsonyabb arányú hozzájárulásokat az egyes közvetett cselekvések és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek szintjén.

(5)A Horizont Európához társult országoktól eltérő harmadik országokban végrehajtott közvetett cselekvések során felmerült költségeket indokolni kell, és azoknak az 113. cikkben meghatározott célkitűzések szempontjából relevánsnak kell lenniük. E költségek nem haladhatják meg az Uniótól eltérő tagok és a közreműködő partnerek által az Innovatív egészségügyi kezdeményezés program szintjén a működési költségekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások 20 %-át. Az Innovatív egészségügyi kezdeményezés program szintjén a működési költségekhez való természetbeni hozzájárulások 20 %-át meghaladó költségek nem tekinthetők a működési költségekhez való természetbeni hozzájárulásnak.

(6)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás munkaprogramjai egyedi határértékeket állapíthatnak meg a Horizont Európához társult országoktól eltérő harmadik országokban a közvetett cselekvések szintjén a működési költségekhez való természetbeni hozzájárulásokra. Az ilyen egyedi határértékekről szóló határozatoknak figyelembe kell venniük különösen az érintett cselekvések célkitűzéseit és az általuk elérni kívánt hatást, és nem eredményezhetik az (5) bekezdésben meghatározott felső határ túllépését az Innovatív egészségügyi kezdeményezés program szintjén.

118. cikk

A kiegészítő tevékenységekkel összefüggő feltételek

(1)A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az Unióban vagy a Horizont Európához társult országokban kiegészítő tevékenységekre kerül sor, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

a)az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által finanszírozott cselekvések célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló tevékenységek;

b)az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által finanszírozott cselekvések eredményeinek terjesztéséhez, fenntarthatóságához vagy hasznosításához hozzájáruló tevékenységek.

(2)Adott esetben a projektjavaslatoknak a kapcsolódó kiegészítő tevékenységeikre vonatkozó tervet is tartalmazniuk kell. Az ilyen projektspecifikus kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatos költségeknek a pályázat benyújtásának időpontjával kezdődő és a közvetett cselekvés befejezésétől számított legfeljebb két évig tartó időszakban kell felmerülniük.

(3)Annak érdekében, hogy a költségeket a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett természetbeni hozzájárulásként számolják el, az alapul szolgáló kiegészítő tevékenységeket az Európai Unióban vagy a Horizont Európához társult országokban kell végrehajtani.

119. cikk

Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás szervei

Az Innovatív Egészségügy Kezdeményezés közös vállalkozás szervei:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)az innovációs testület;

d)az államok képviselőinek csoportja.

120. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről az Európai Bizottság öt képviselője;

b)Uniótól eltérő tagonként egy-egy képviselő.

121. cikk

Az irányító testület működése

Az Uniótól eltérő tagok együttesen a szavazati jogok 50 %-ával rendelkeznek.

122. cikk

Az innovációs testület

(1)Az innovációs testület a 19. cikk alkalmazásában tanácsot ad az irányító testületnek az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeihez kapcsolódó kérdésekben.

(2)Az innovációs testület a következő állandó testületi tagokból áll:

a)az Unió részéről a Bizottság négy képviselője;

b)az Uniótól eltérő tagok négy képviselője;

c)az államok képviselői csoportjának két képviselője;

d)a tudományos közösség két képviselője, akiket a 19. cikk (4) bekezdése szerinti nyílt kiválasztási eljárást követően az irányító testület nevez ki;

e)legfeljebb hat állandó testületi tag, akiket a 19. cikk (4) bekezdése szerinti nyílt kiválasztási eljárást követően az irányító testület nevez ki, különösen biztosítva az egészségügyben érintett érdekelt felek megfelelő képviseletét, és lefedve különösen a közszektort, a betegeket és általában a végfelhasználókat;

f)az ügyvezető igazgató és a programiroda egy további képviselője.

(3)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás tagjait képviselő testületi tagok adott esetben eseti testületi tagokat nevezhetnek ki konkrét témák megvitatására. Az egyes ülésekre közösen legfeljebb hat eseti testületi tagot nevezhetnek ki.

Az ilyen eseti testületi tagokat az adott üléseken megvitatandó témákkal kapcsolatos tudományos vagy műszaki szakértelmük alapján, vagy más kutatási programokkal kialakítandó szinergiák szükségességét figyelembe véve nevezik ki.

Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás tagjait képviselő testületi tagok közös megegyezéssel eseti testületi tagokat nevezhetnek határozott időre. Döntéseiket közlik a programirodával és a többi állandó testületi taggal.

(4)Az államok képviselői csoportjának a 20. cikk (7) bekezdésében meghatározott feladatai ellenére az innovációs testület tanácsot ad az irányító testületnek – hivatalból vagy az irányító testület kérelmére – az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás célkitűzéseihez kapcsolódó tudományos és technológiai kérdésekben, különösen a következők tekintetében:

a)tudományos prioritások;

b)a munkaprogram tervezete, beleértve a pályázati felhívások tartalmát is;

c)az Uniótól eltérő tagok 118. cikkben említett kiegészítő tevékenységeinek tervezése;

d)konkrét tudományos prioritásokra összpontosító tanácsadó csoportok felállítása;

e)szinergiák kialakítása a Horizont Európa más tevékenységeivel, többek között más európai partnerségekkel, valamint más uniós finanszírozási programokkal és nemzeti finanszírozási programokkal.

(5)Az innovációs testület elnöke az ügyvezető igazgató. Kellően indokolt esetben az ügyvezető igazgató kinevezheti az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás programirodája személyzetének egy rangidős tagját, aki a nevében betölti az innovációs testület elnöki tisztét.

(6)A 19. cikk (8) bekezdésében említett jelentés részeként az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás tagjait képviselő testületi tagok az ülésen jelen lévő valamennyi taggal folytatott megbeszéléseket követően konszenzussal indítványokat fogadnak el a (4) bekezdésben említett kérdésekre vonatkozóan. Konszenzus hiányában az elnök jelentést tesz a helyzetről az irányító testületnek. A testület minden tagja különvéleményt fogalmazhat meg a jelentésben.

(7)Az innovációs testület évente legalább kétszer rendes ülést tart. Rendkívüli üléseket tarthat a Bizottságot képviselő testületi tagoknak vagy az Uniótól eltérő tagokat képviselő tagok többségének a kérésére.

(8)Az innovációs testület tagjai kicserélik egymással a releváns információkat, és az ülések előtt bármilyen megfelelő formában megvitatják elképzeléseiket. Adott esetben összehangolják tevékenységeiket bármely más tanácsadó csoport tevékenységével.

123. cikk

A közvetett cselekvésekre alkalmazandó feltételek

(1) E rendelet alkalmazásában a kielégítetlen népegészségügyi igény olyan igényként határozható meg, amelyet az egészségügyi rendszerek jelenleg nem kezelnek rendelkezésreállási vagy hozzáférhetőségi okokból, például akkor, ha nem létezik megfelelő diagnosztikai, megelőzési vagy kezelési módszer egy adott egészségügyi állapotra vonatkozóan, vagy ha a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése a költségek, az egészségügyi létesítményektől való távolság vagy a várakozási idő miatt korlátozott. Az emberközpontú ellátás az ellátás olyan megközelítésére utal, amely tudatosan figyelembe veszi az egyének, a gondozók, a családok és a közösségek szempontjait, és e személyeket résztvevőknek, valamint egy olyan egészségügyi ellátórendszer kedvezményezettjeinek tekinti, amely az egyéni betegségek helyett az igényeik és preferenciáik szerint szerveződik.

(2)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvések magukban foglalhatnak klinikai tanulmányokat, amennyiben a célzott terület vagy a tervezett felhasználás kielégítetlen népegészségügyi igényt képvisel, amely jelentős mértékben érinti vagy fenyegeti az Unió lakosságát.

(3)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek biztosítaniuk kell, hogy a részben vagy egészben a közvetett cselekvés eredményei alapján fejlesztett termékek és szolgáltatások tisztességes és észszerű feltételek mellett legyenek elérhetők és hozzáférhetők a nyilvánosság számára. E célból adott esetben a munkaprogramban meg kell határozni az egyes közvetett cselekvésekre alkalmazandó további hasznosítási kötelezettségeket.

(4)Amennyiben a munkaprogram úgy rendelkezik, az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás által meghatározott jogalanyok számára elő lehet írni az egyedi közvetett cselekvésekben való részvételt. E jogalanyok nem jogosultak finanszírozásra az Innovatív Egészségügy közös vállalkozásból.

(5)Az egyedi közvetett cselekvésekben a (4) bekezdésben említett, azonosított jogalanyokkal együtt részt vevő jogalanyok nem jogosultak finanszírozásra, amennyiben:

a)legalább 500 millió EUR éves árbevétellel rendelkező, profitorientált jogalanyok;

b)az a) pontban említett valamely jogalany közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, vagy az a) pontban említett jogalanyokkal azonos közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt állnak;

c)közvetlenül vagy közvetve ellenőrzést gyakorolnak az a) pontban említett valamely jogalany felett.

VII. CÍM

KULCSFONTOSSÁGÚ DIGITÁLIS TECHNOLÓGIÁK KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

124. cikk

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás a következő általános célkitűzésekkel is rendelkezik:

a)az Unió nyitott technológiai autonómiájának megerősítése az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén, a vertikális iparágak és általában véve a gazdaság jövőbeli igényeinek kielégítése érdekében. Az átfogó cél az, hogy 2030-ra megkétszereződjön az elektronikai alkatrészek és rendszerek tervezésének és gyártásának értéke Európában, összhangban az Unió termékek és szolgáltatások terén képviselt súlyával;

b)az Unió tudományos kiválóságának és innovációs vezető szerepének megteremtése az újonnan megjelenő alkatrészek és rendszertechnológiák terén, a kkv-k aktív bevonásával. A kkv-knak a közvetett cselekvésekben részt vevők teljes számának legalább egyharmadát kell képviselniük, és a közfinanszírozás legalább 20 %-át nekik kell juttatni;

c)annak biztosítása, hogy az alkatrészek és a rendszertechnológiák választ adjanak az Európában jelentkező társadalmi és környezeti kihívásokra. A cél az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szakpolitikával való összhang megteremtése és az energiafogyasztás 32,5 %-os csökkentéséhez való hozzájárulás 2030-ig.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseken túlmenően a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás a következő egyedi célkitűzésekkel rendelkezik:

a)tervezési és gyártási képességek kialakítása Európában a stratégiai alkalmazási területeken;

b)olyan nagy és kis projektek kiegyensúlyozott portfóliójának elindítása, amelyek támogatják a technológiák gyors átvitelét a kutatási környezetből az ipari környezetbe;

c)az egész Unióra kiterjedő dinamikus, digitális értékláncokon alapuló ökoszisztéma kiépítése, amely egyszerűsített hozzáférést biztosít az új belépőkhöz;

d)az európai kritikus infrastruktúrák és ágazatok számára biztonságot, bizalmat és energiahatékonyságot garantáló alkatrésztechnológiák fejlesztése;

e)a nemzeti erőforrások mozgósításának elősegítése, valamint az uniós és nemzeti kutatási és innovációs programok következetes összehangolásának biztosítása az elektronikus alkatrészek és rendszerek terén;

f)a kezdeményezés stratégiai kutatási és innovációs terve, valamint az uniós szakpolitikák közötti koherencia megteremtése az elektronikai alkatrészek és rendszertechnológiák hatékony hozzájárulásának biztosítása érdekében.

125. cikk

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás nyomon követi a közvetett cselekvések végrehajtását és kezeli a támogatási megállapodásokat, valamint az irányító testület és a hatóságok testülete határozatait.

126. cikk

Tagok

(1)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás tagjai:

a)a hatóságok, vagyis az alábbiak:

i. az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

ii. a következő részt vevő államok:

– […];

– […].

b)a magánszektorbeli tagok, azaz a következő ipari szövetségek és az azokat alkotó jogalanyok: a francia jog szerint bejegyzett AENEAS egyesület, székhelye: Párizs, Franciaország; a holland jog szerint bejegyzett az ARTEMIS ipari egyesület (ARTEMISIA), székhelye Eindhoven, Hollandia; a német jog szerint bejegyzett EPoSS e.V. egyesület, székhelye: Berlin, Németország.

(2)Minden részt vevő állam kijelöli a képviseletét a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás szerveiben ellátó személyeket, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás tevékenységei kapcsán fennálló tagállami kötelezettségek teljesítéséért felelős(ek).

127. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 1 800 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 22 090 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre. Az uniós hozzájárulás növelhető harmadik országok hozzájárulásaival, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

128. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A 3. cikkben meghatározott időszakban a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásban részt vevő államok összesen legalább a 127. cikkben említett, a működési költségekhez való uniós hozzájárulással megegyező összegű hozzájárulást fizetnek.

(2)A 3. cikkben meghatározott időszak alatt a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább 2 511 164 000 EUR összegű hozzájárulást fizetnek a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozáshoz, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik vagy kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást.

(3)A 26. cikk (4) bekezdésével összhangban a magánszektorbeli tagok legfeljebb 22 090 000 EUR pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás igazgatási költségeihez, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást.

(4)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások a 11. cikk (4) bekezdésében meghatározott hozzájárulásokból állnak. A (2) bekezdésben említett hozzájárulások a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulásokból állnak, amelyekből legalább 2 489 074 000 EUR a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hozzájárulás. A (3) bekezdésben említett hozzájárulások a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hozzájárulásokból állnak.

129. cikk

A részt vevő államok hozzájárulásai

(1)Minden részt vevő állam megbízza a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozást az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező, közvetett cselekvésekben részt vevő feleknek nyújtott hozzájárulásaik lebonyolításával, a közös vállalkozás által kötött támogatási megállapodások révén. Megbízzák továbbá a közös vállalkozást a hozzájárulásaik e résztvevőknek történő kifizetésével. A részt vevő államok meghatározzák a közvetett cselekvésekre szánt összegeket.

(2)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás közvetett cselekvéseinek kedvezményezettjei egységes támogatási megállapodást írnak alá a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozással. A támogatási megállapodás részletes szabályainak, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő keretét, a Horizont Európa szabályait kell követniük.

(3)A részt vevő államok az általuk erre a célra kijelölt szervezetek és a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás közötti, jogilag kötelező erejű megállapodások útján kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a hozzájárulásaik teljes összegét. Ezeket a megállapodásokat a munkaprogram elfogadása előtt kell megkötni.

(4)Az irányító testület kellően figyelembe veszi a (3) bekezdésben említett megállapodásokat a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek költségbecsléseinek elfogadása során, annak érdekében, hogy biztosítsák a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás költségvetési egyensúlyának elvét.

(5)Az ügyvezető igazgató az irányító testület elé terjeszti a (3) bekezdésben említett megállapodásokat, amelyek alátámasztják a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek költségbecsléseit.

(6)A részt vevő államok és a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás közötti együttműködésre, valamint az (1) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket az egyes részt vevő államok által erre a célra kijelölt szervezetek és a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás közötti megállapodások útján kell meghatározni.

130. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

(1)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás irányító testülete szükség esetén jóváhagyhatja a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő tevékenységek tervét a magánszektorbeli tagok testületének javaslatára, figyelembe véve a hatóságok testületének véleményét.

(2)A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák és az ECSEL közös vállalkozás projekteredményeinek iparosítását célzó magánberuházások;

b)kísérleti projektek, demonstrációs rendszerek, alkalmazások, telepítések, iparosítás, beleértve a vonatkozó tőkekiadásokat;

c)nem állami finanszírozású, kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenységek;

d)az Európai Beruházási Bank hiteleivel finanszírozott és nem az Unió által nyújtott támogatás keretében finanszírozott tevékenységek;

e)a technológia felhasználóinak és beszállítóinak együttműködését támogató ökoszisztéma fejlesztésére irányuló tevékenységek.

131. cikk

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás szervei

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a hatóságok testülete;

d)a magánszektorbeli tagok testülete.

132. cikk

Az irányító testület összetétele

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás minden tagja kijelöli képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki a tag szavazati jogával rendelkezik az irányító testületben.

133. cikk

Az irányító testület működése

(1)A szavazati jogok a következőképpen oszlanak meg:

a)a szavazati jogok egyharmadával a Bizottság rendelkezik;

b)a szavazati jogok egyharmadával a magánszektorbeli tagok rendelkeznek közösen; és

c)a szavazati jogok egyharmadával a részt vevő államok rendelkeznek közösen.

(2)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás létrehozását követő első két pénzügyi évben a részt vevő államok szavazati jogai a következőképpen oszlanak meg:

a)minden részt vevő állam egy-egy százalékkal rendelkezik;

b)a fennmaradó százalékot évente szétosztják a részt vevő államok között az elmúlt két évben a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozáshoz és/vagy az azt megelőző kezdeményezéshez nyújtott tényleges pénzügyi hozzájárulásuk arányában.

(3)Az ezt követő pénzügyi években a részt vevő államok szavazati jogának eloszlását évente kell meghatározni a közvetett cselekvésekre az elmúlt két pénzügyi évben ténylegesen lekötött forrásaik arányában.

(4)A magánszektorbeli tagok szavazati jogait egyenlő arányban kell felosztani az ipari egyesületek között, kivéve, ha a magánszektorbeli tagok testülete másként határoz.

(5)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás bármely olyan új tagjának a szavazati jogait, amely nem tagállam vagy társult ország, az irányító testület határozza meg az adott tagnak a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásba való belépése előtt.

(6)Az irányító testület akkor határozatképes, ha a Bizottság és a magánszektorbeli tagok képviseltetik magukat, továbbá legalább három, kulcsfontosságú digitális technológiákban részt vevő állam küldöttségvezetője is jelen van.

134. cikk

Az irányító testület további feladatai

(1)A 16. cikk (2) bekezdésének s) pontja nem alkalmazandó a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás irányító testületére.

(2)A Bizottság kérésére az érintett uniós hozzájárulásra alkalmazandó ágazati alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban korlátozni kell a konkrét tevékenységekben való részvételi jogosultságot.

135. cikk

A hatóságok testületének összetétele

A hatóságok testületét a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás hatóságainak a képviselői alkotják.

Mindegyik hatóság kinevezi képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki szavazati joggal rendelkezik a hatóságok testületében.

136. cikk

A hatóságok testületének működése

(1)A hatóságok testületében a szavazati jogok évente kerülnek felosztásra a hatóságok között, az adott évre vonatkozóan a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás tevékenységeihez a 129. cikknek megfelelően nyújtott pénzügyi hozzájárulások arányában, azzal, hogy bármely tag a hatóságok testületén belüli összes szavazati jog legfeljebb 50 %-ával rendelkezhet.

(2)Amennyiben háromnál kevesebb részt vevő állam jelentette be az ügyvezető igazgatónak a 129. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulását, a Bizottság a szavazatok 50 %-ával rendelkezik, a fennmaradó 50 % pedig egyenlő arányban kerül felosztásra a részt vevő államok között, mindaddig, amíg háromnál több, kulcsfontosságú digitális technológiákban részt vevő állam be nem jelentette a hozzájárulását.

(3)A hatóságok maximálisan törekednek a konszenzus elérésére. Konszenzus hiányában a hatóságok testülete legalább az összes szavazat 75 %-os többségével hozza meg a határozatát, beleszámítva azoknak a részt vevő államoknak a szavazatait is, amelyek az ülésen nincsenek jelen.

(4)A hatóságok testülete a tagjai közül elnököt választ, akinek a megbízatása legalább két évre szól.

(5)Az elnök felkérhet más személyeket is – így különösen az Unió regionális hatóságainak, a kkv-k egyesületeinek és a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás egyéb szerveinek képviselőit –, hogy a testület ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(6)A hatóságok testülete évente legalább kétszer rendes ülést tart. Rendkívüli ülést a Bizottság, a részt vevő államok képviselőinek többsége vagy az elnök kérésére lehet tartani. A hatóságok testületének üléseit a testület elnöke hívja össze; az ülések színhelye pedig rendszerint a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás székhelye.

(7)A hatóságok testülete akkor határozatképes, ha a Bizottság képviselteti magát, továbbá legalább három részt vevő állam küldöttségvezetője is jelen van.

(8)Az ügyvezető igazgató – a hatóságok testületének eltérő határozata hiányában – részt vesz a hatóságok testületének ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(9)A hatóságok testületének meghívására bármely olyan tagállam vagy társult ország, amely nem tagja a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozásnak, megfigyelőként vehet részt a hatóságok testületének ülésein. A megfigyelők megkapnak minden kapcsolódó dokumentumot, és tanácsadási joguk van minden, a hatóságok testülete által meghozandó döntésben. Minden ilyen megfigyelőt a hatóságok testületének tagjaira is alkalmazandó titoktartási szabályok kötnek.

(10)A hatóságok testülete szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több hatóság átfogó koordinálása mellett.

(11)A hatóságok testülete elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(12)A 11. cikk (7) bekezdése és a 26. cikk (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a hatóságok testületére.

137. cikk

A hatóságok testületének feladatai

A hatóságok testülete:

a)közreműködik a stratégiai kutatási és innovációs terv kidolgozásában;

b)hozzájárul a munkaprogram-tervezethez, különösen a pályázati felhívásokhoz, beleértve a közvetett cselekvések értékelésére, kiválasztására és nyomon követésére vonatkozó szabályokat;

c)jóváhagyja a pályázati felhívások közzétételét a munkatervvel összhangban;

d)az értékelő bizottság által összeállított rangsor alapján dönt a közfinanszírozási forrásoknak a kiválasztott ajánlatokhoz való hozzárendeléséről a rendelkezésre álló költségvetési keretek között. Azonos értékű pályázatok esetében az elosztás során figyelembe veheti a pályázatok hozzájárulását a konkrét szakpolitikai célkitűzések megvalósításához, ideértve a nemzeti prioritásokkal való szinergiákat is. Az ilyen döntés minden további értékelési vagy kiválasztási eljárás nélkül kötelező érvényű;

e)véleményt nyilvánít a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, kiegészítő tevékenységekre vonatkozó terv tervezetéről.

138. cikk

A magánszektorbeli tagok testületének összetétele

(1)A magánszektorbeli tagok testületét a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak a képviselői alkotják.

(2)Minden egyes magánszektorbeli tag kinevezi képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki szavazati joggal rendelkezik a magánszektorbeli tagok testületében.

139. cikk

A magánszektorbeli tagok testületének működése

(1)A magánszektorbeli tagok testülete évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)A magánszektorbeli tagok testülete szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több hatóság átfogó koordinálása mellett.

(3)A magánszektorbeli tagok testülete a tagjai közül választ elnököt.

(4)A magánszektorbeli tagok testülete elfogadja saját eljárási szabályzatát.

140. cikk

A magánszektorbeli tagok testületének feladatai

A magánszektorbeli tagok testülete:

a)elkészíti és rendszeresen frissíti a stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetét a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás 4. cikkben és 124. cikkben meghatározott célkitűzéseinek elérése érdekében, figyelembe véve a hatóságok észrevételeit;

b)benyújtja az ügyvezető igazgatónak a stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;

c)megszervezi az érdekelt felek tanácsadói fórumát, amely nyitva áll minden, a kulcsfontosságú digitális technológiák területén tevékenykedő magán- és közszférabeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetével kapcsolatban, adott év vonatkozásában;

d)adott esetben és a 130. cikk figyelembevételével elkészíti és jóváhagyásra benyújtja az irányító testületnek a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő tevékenységek tervének tervezetét, figyelembe véve a hatóságok testületének véleményét.

141. cikk

Visszatérítési ráták

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramról szóló rendelet [13. cikkének (1) bekezdésével] összhangban és az említett rendelet [30. cikkétől] eltérve, a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás különböző visszatérítési rátákat alkalmazhat a tevékenység keretében nyújtott uniós finanszírozás tekintetében a résztvevő típusától – azaz kkv-k és nonprofit jogalanyok –, valamint a tevékenység típusától függően. A visszatérítési rátákat fel kell tüntetni a munkaprogramban.

VIII. CÍM

„EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLT” LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁSI KUTATÁS 3 KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

142. cikk

Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás a következő általános célkitűzésekkel is rendelkezik:

a)az Unió kutatási és innovációs kapacitásának megerősítése és integrálása az ATM ágazatban, hogy az ellenállóbb és méretezhetőbb legyen az ingadozások kezelése érdekében, ugyanakkor pedig lehetővé tegye az összes légi jármű zökkenőmentes működését;

b)a pilótával megvalósuló és a pilóta nélküli uniós légi közlekedés versenyképességének fokozása innováció révén, valamint az ATM szolgáltatások piacának megerősítése az Unión belüli gazdasági növekedés támogatása érdekében;

c)innovatív megoldások kifejlesztése és piaci elterjedésének felgyorsítása annak érdekében, hogy az egységes európai égbolt a világ legeredményesebb és leginkább környezetkímélő légterévé váljon.

(2)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás továbbá a következő egyedi célkitűzésekkel rendelkezik:

a)olyan kutatási és innovációs ökoszisztéma kialakítása, amely lefedi az ATM-mel és U-space légtérrel 60 kapcsolatos teljes értékláncot és lehetőséget teremt az európai ATM-főtervben meghatározott digitális európai égbolt 61 létrehozására, biztosítva a léginavigációs szolgáltatók és a légtérfelhasználók közötti együttműködést és koordinációt annak érdekében, hogy egységes harmonizált uniós ATM-rendszer álljon rendelkezésre mind a pilótával megvalósuló, mind pedig a pilóta nélküli műveletek tekintetében;

b)magas szintű automatizálást támogató ATM-megoldások kidolgozása és érvényesítése;

c)a digitális európai égbolt műszaki struktúrájának 62 kidolgozása és érvényesítése;

d)innovatív megoldások gyorsított piaci bevezetésének támogatása demonstrációs rendszerek révén;

e)az ATM korszerűsítésére irányuló uniós erőfeszítések rangsorolásának és tervezésének koordinálása az ATM-szolgáltatások érdekelt felei közötti konszenzusos folyamat alapján;

f)a SESAR-megoldások iparosítására vonatkozó szabványok kidolgozásának elősegítése.

143. cikk

Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás:

a)koordinálja az „Egységes európai égbolt” légi forgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) meghatározási szakaszának 63 feladatait, nyomon követi a SESAR-projekt végrehajtását, és szükség esetén módosítja az európai ATM-főtervet 64 ;

b)végrehajtja az európai ATM-főterv kutatási és fejlesztési szempontjait, különösen az alábbiak révén:

i. a SESAR kiépítési szakaszának az európai ATM-főtervvel összhangban történő megszervezése, koordinálása és nyomon követése, beleértve az alacsony technológiai készenléti szintű (TRL) (0–2. szint) kutatási és innovációs tevékenységeket;

ii. olyan SESAR-megoldások kifejlesztése, amelyek a SESAR kiépítési szakaszának gyakorlatban alkalmazható eredményei, és új vagy továbbfejlesztett szabványosított és interoperábilis üzemeltetési eljárásokat vagy technológiákat vezetnek be;

iii. a légi közlekedési ágazat polgári és katonai érdekelt felei bevonásának biztosítása, különös tekintettel a következőkre: léginavigációs szolgáltatók, légtérfelhasználók, szakszemélyzeti szövetségek, repülőterek, feldolgozóipar, valamint a releváns tudományos intézetek és a tudományos közösség releváns szereplői;

c)elősegíti a SESAR-megoldások gyorsított piaci elterjedését az alábbiak révén:

i. nagyszabású demonstrációs tevékenységek szervezése és koordinálása;

65 ii. szoros koordináció az EASA-val annak érdekében, hogy az EASA kellő időben kidolgozhassa az EASA-alaprendelet és a vonatkozó végrehajtási szabályok hatálya alá tartozó szabályozási intézkedéseket;

66 67 iii. a kapcsolódó szabványosítási tevékenységek támogatása szorosan együttműködve a szabványügyi testületekkel és az EASA-val, valamint a SESAR üzemeltetési szakaszának a 409/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban történő koordinálására létrehozott szervezettel.

144. cikk

Tagok

(1)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás tagjai a következők:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol), amelyet saját ügynöksége képvisel, miután bejelentette döntését, miszerint feltétel nélkül, kötelezettségvállalási nyilatkozat útján csatlakozik az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozáshoz;

c)az e rendelet III. mellékletében felsorolt alapító tagok, miután bejelentették döntésüket, miszerint feltétel nélkül, kötelezettségvállalási nyilatkozat útján csatlakoznak az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozáshoz;

d)a 7. cikkel összhangban kiválasztandó társult tagok.

(2)A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérve, az irányító testület az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás létrehozását követő első hat hónap során társult tagokat választhat a Bizottság által a létrehozását megelőzően közzétett, részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívást követően összeállított listáról.

(3)A társult tagok kiválasztása során az irányító testület arra törekszik, hogy biztosítsa a teljes ATM-értéklánc megfelelő képviseletét, és szükség esetén az ágazaton kívüli releváns szereplők kiválasztását. Bármely olyan közigazgatási intézmény, közjogi szerv vagy magánjogi szervezet – beleértve a harmadik országokból származókat is –, amely legalább egy légi közlekedési megállapodást kötött az Unióval, választható az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás társult tagjának.

145. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – az EFTA-előirányzatokat is beleértve – legfeljebb 600 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 30 000 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre. Az uniós hozzájárulás növelhető harmadik országok hozzájárulásaival, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

146. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább 500 000 000 EUR összegű hozzájárulást nyújtanak – vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást –, amelyből legfeljebb 25 000 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre, a 3. cikkben meghatározott időszak során.

(2)Az Eurocontrol az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás működési és igazgatási költségeihez legalább 500 000 000 EUR összeggel járul hozzá, amelyből legfeljebb 25 000 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre a 3. cikkben meghatározott időszak során.

(3)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások a 11. cikk (1) bekezdésében említett, az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás részére nyújtott hozzájárulásokat tartalmazzák. A (2) bekezdésben említett hozzájárulások a 11. cikk (5) bekezdésében említett, az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás részére nyújtott hozzájárulásokat tartalmazzák.

147. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)az „Egységes európai égbolt” légi forgalmi szolgáltatási kutatás projektjeinek valamennyi, nem uniós finanszírozású részére kiterjedő tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a közös vállalkozás elfogadott munkaprogramjának megvalósításához;

b)az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásból vagy a korábbi kezdeményezésből, a SESAR közös vállalkozásból származó SESAR-megoldásokhoz kapcsolódó iparosítási tevékenységek, ideértve a szabványosítást, a tanúsítást és a gyártást is;

c)az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásból vagy a korábbi kezdeményezésből, a SESAR közös vállalkozásból származó SESAR-megoldásokhoz kapcsolódó kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek;

d)az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásból vagy a korábbi kezdeményezésből, a SESAR közös vállalkozásból származó SESAR-megoldásokon alapuló, az ATM globális harmonizációját biztosító tevékenységek;

e)az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás vagy a korábbi kezdeményezés, a SESAR közös vállalkozás keretében megvalósuló, olyan projektek eredményeinek alkalmazása vagy felhasználása, amelyek nem részesültek uniós finanszírozásban.

148. cikk

Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás szervei

Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a tudományos tanácsadó szerv;

d)az államok képviselőinek csoportja.

149. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság két képviselője;

b)az Uniótól eltérő tagok egy-egy képviselője.

150. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az igazgatótanács elnöki tisztjét az Unió nevében a Bizottság tölti be.

(2)Az igazgatótanács a következő állandó megfigyelőkkel rendelkezik:

a)az Európai Védelmi Ügynökség képviselője;

b)a légtér polgári használóinak képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl;

c)a léginavigációs szolgáltatók képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl;

d)a berendezésgyártók képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl;

e)a repülőterek képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl;

f)a légi forgalmi szolgáltatás ágazatának dolgozóit képviselő szervezetek képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl;

g)a releváns tudományos intézeteknek vagy a tudományos közösség releváns szereplőinek a képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezetük jelöl:

h)az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének képviselője;

i)az európai légi közlekedési szabványügyi szervezet képviselője;

j)a pilóta nélküli légi járművek iparágának képviselője, akit az európai szintű képviselői szervezete jelöl.

(3)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás tagjai szavazatainak a számát a közös vállalkozás költségvetéséhez való hozzájárulásuk arányában kell meghatározni. Ugyanakkor az Unió és az Eurocontrol is egyenként az összes szavazat legalább 25 %-ával rendelkezik, a légtér polgári használóinak a (2) bekezdés b) pontjában említett képviselője pedig legalább az összes szavazat 10 %-ával.

(4)Az irányító testület határozatait a szavazatok egyszerű többségével fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az Unió képviselőjének a szavazata dönt.

(5)Az európai ATM-főterv felülvizsgálatával kapcsolatos döntésekhez az Unió és az Eurocontrol támogató szavazata szükséges. Az ilyen döntések során figyelembe kell venni a (2) bekezdésben említett állandó megfigyelők mindegyikének véleményét.

151. cikk

Az irányító testület további feladatai

A 16. cikkben felsorolt feladatokon túlmenően az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás irányító testülete felügyeli az európai ATM-főtervben meghatározott kutatási és fejlesztési komponensek megvalósítását is.

152. cikk

Az ügyvezető igazgató további feladatai

A 18. cikkben felsorolt feladatokon felül az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás ügyvezető igazgatója a következő feladatokat látja el:

a)az irányító testület által meghatározott iránymutatások alapján irányítja a SESAR-projekt meghatározási és kiépítési szakaszának végrehajtását;

b)az irányító testület elé terjeszti a SESAR-projekt kiépítési szakaszának tervezését érintő módosításokat tartalmazó javaslatokat.

153. cikk

A tudományos bizottság

(1)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás tudományos tanácsadó szerve – a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint – a tudományos bizottság.

(2)A tudományos bizottság legfeljebb 15 állandó tagból állhat.

(3)A tudományos bizottság elnökét kétéves időtartamra választják.

(4)A tudományos bizottság az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás irányító testülete és egyéb szervei kérésére vagy saját kezdeményezésére tanácsot adhat, különösen az alacsony technológiai készenléti szintekhez (TRL) (0–2. szint) kapcsolódó tevékenységeket illetően.

(5)A tudományos bizottság együttműködik a Horizont Európa keretében létrehozott megfelelő tanácsadó szervekkel.

154. cikk

Az államok képviselőinek csoportja

(1)Az államok képviselőinek csoportja tagállamonként és társult országonként legfeljebb két képviselőből áll, beleértve a légi közlekedésért felelős, valamint a kutatásért felelős nemzeti hatóságok képviselőit. A tagállamok képviselői összehangolt álláspontot képviselnek, figyelembe véve az alábbiak által kifejtett nézeteket:

a)az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 68 5. cikkével létrehozott Egységes Égbolt Bizottság;

b)a Horizont Európa programbizottsága 69 .

(2)Az államok képviselőinek csoportja évente legalább kétszer ülésezik.

155. cikk

Az ATM-főterv módosításával kapcsolatos uniós álláspont kialakítására irányuló végrehajtási jogi aktusok

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az európai ATM-főterv módosításával kapcsolatos uniós álláspont kialakítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A Bizottságot az 549/2004/EK rendelettel létrehozott Egységes Égbolt Bizottság segíti. Az Egységes Égbolt Bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 70 értelmében vett bizottságnak minősül.

156. cikk

Új technológiák tanúsítása

(1)A kérelmezők, a kedvezményezettek vagy az ügyvezető igazgató felkérheti az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (EASA), hogy adjon tanácsot az egyes projektekkel és demonstrációs tevékenységekkel kapcsolatban a légi közlekedés biztonságának, az interoperabilitásnak és a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos kérdésekben annak biztosítása érdekében, hogy ezek a vonatkozó szabványok, a tesztelési kapacitás és a szabályozási követelmények kellő időben történő kidolgozását eredményezzék a termékfejlesztés és az új technológiák bevezetése tekintetében.

(2)A tanúsítási tevékenységek és a nyújtott szolgáltatások tekintetében az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 71 a díjakra és illetékekre vonatkozóan meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

157. cikk

Megállapodás az Eurocontrollal

Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás alapító tagjaként az Eurocontrol szerepét és hozzájárulását a két fél (az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás és az Eurocontrol) közötti igazgatási megállapodásban kell meghatározni. A megállapodás ismerteti az Eurocontrol feladatait, felelősségi körét és az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás tevékenységeihez való hozzájárulását az alábbiak tekintetében:

a)az Eurocontrol kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységeinek megszervezése az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás munkaprogramjával összhangban;

b)kérésre szakmai támogatás és tanácsadás nyújtása az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás számára;

c)a jövőbeli európai ATM-rendszerekre vonatkozó közös fejlesztések támogatása és az azokkal kapcsolatos tanácsadás, különös tekintettel a légtér jövőbeli szerkezetére;

d)a SESAR-megoldások végrehajtása nyomon követésének támogatása az európai ATM-főtervvel összhangban;

e)együttműködés az Eurocontrol tagállamaival annak érdekében, hogy a páneurópai hálózati partnerek széles körben támogassák az Unió szakpolitikai célkitűzéseit, valamint a kutatási, validálási és demonstrációs tevékenységek eredményeit;

f)a programirányítás támogatása;

g)hozzájárulás az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás igazgatási költségeihez, valamint informatikai, kommunikációs és logisztikai támogatás nyújtása az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás számára.

158. cikk

Közös háttérirodai funkciók

A 12. cikk nem alkalmazandó az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozásra.

IX. CÍM

INTELLIGENS HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

159. cikk

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás további célkitűzései

(1)A 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzéseken túlmenően az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás a következő általános célkitűzésekkel rendelkezik:

a)Európa technológiai szuverenitásának támogatása a jövőbeli intelligens hálózatokban és szolgáltatásokban a jelenlegi ipari erősségek megszilárdításával, valamint az alkalmazási kör kiterjesztésével az 5G-s hálózati összekapcsoltságról a tágabb értelemben vett stratégiai értékláncra, beleértve a felhőalapú szolgáltatásnyújtást, valamint az alkatrészeket és az eszközöket is;

b)az ipari szereplők szélesebb köre stratégiai ütemterveinek összehangolása, beleértve nem csupán a távközlési ágazat, hanem a dolgok internete és a felhő szereplőit is, továbbá az alkatrészeket és az eszközöket;

c)az európai technológiai és tudományos kiválóság előmozdítása annak érdekében, hogy 2030-ra Európa vezető szerepet töltsön be a 6G-s rendszerek megformálásában és megvalósításában;

d)a digitális infrastruktúrák telepítésének fokozása, valamint a digitális megoldások elterjedésének ösztönzése az európai piacokon, többek között stratégiai koordinációs mechanizmus biztosításával a CEF2 digitális ága számára, továbbá szinergiák biztosításával a CEF2 digitális ágán belül, valamint a Digitális Európa programmal és az InvestEU programmal az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás tevékenységi körének és irányításának részeként;

e)az európai intelligens hálózatokat és szolgáltatásokat szállító ágazat felkészítése azokra a hosszabb távú lehetőségekre, amelyek az 5G-s, majd később a 6G-s infrastruktúrák és szolgáltatások európai vertikális piacainak fejlődéséből adódnak;

f)a digitális innováció elősegítése 2030-ig, az európai piaci igényeknek és a közpolitikai követelményeknek való megfelelés érdekében, beleértve a vertikális iparágak legmagasabb szintű követelményeit, valamint a társadalmi elvárásokat többek között a biztonság, az energiahatékonyság és az elektromágneses mezők területén;

g)a jövőbeli intelligens hálózatok és szolgáltatások uniós szakpolitikai célkitűzésekkel való összehangolásának támogatása, ideértve az európai zöld megállapodást, a hálózat- és információbiztonságot, az etikát, az adatvédelmet, valamint az emberközpontú és fenntartható internetet.

(2)Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás továbbá a következő egyedi célkitűzésekkel rendelkezik:

a)a magas szintű kommunikációs követelményeknek megfelelő technológiák fejlesztésének előmozdítása, valamint az európai kiválóság támogatása az intelligens hálózatok és szolgáltatási technológiák és architektúrák terén, továbbá azok 6G irányába történő fejlesztése, beleértve a szabványokkal, az alapvető szabadalmakkal és a kulcsfontosságú követelmények meghatározásával – például a jövőbeli fejlett intelligens hálózati technológiákhoz szükséges spektrumsávokkal – kapcsolatos szilárd európai álláspontokat;

b)energiahatékony hálózati technológiák fejlesztésének a felgyorsítása, melynek célja a teljes digitális infrastruktúra energia- és erőforrás-felhasználásának jelentős mértékű csökkentése 2030-ig, valamint az intelligens hálózatok és szolgáltatási technológiák által támogatott kulcsfontosságú vertikális iparágak energia-felhasználásának a csökkentése;

c)2025-ig az 5G-s, majd később a 6G-s infrastruktúra fejlesztésének és széles körű kiépítésének felgyorsítása Európában, különösen az 5G-s hálózatok kiépítése koordinálásának és stratégiai támogatásának biztosításával az összekapcsolt és automatizált mobilitás érdekében a határokon átnyúló folyosók mentén, a CEF2 digitális ága programjának, valamint a CEF2 digitális ága, a Digitális Európa program és az InvestEU keretében megvalósuló egyéb kiépítési programok alkalmazásával;

d)fenntartható és változatos ellátási lánc és értéklánc előmozdítása az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos eszköztárral összhangban;

e)az uniós ipar pozíciójának megerősítése az intelligens hálózatok és szolgáltatások globális értékláncában a köz- és magánszereplők kritikus tömegének létrehozásával, különösen a szoftverek és a dolgok internete szereplői hozzájárulásának növelésével, a nemzeti kezdeményezések mozgósításával és új szereplők megjelenésének támogatásával;

f)az etikai és biztonsági követelményekkel való összhang támogatása, azok felvétele a stratégiai kutatási és innovációs tervekbe, valamint – adott esetben – hozzájárulás az uniós jogalkotási folyamathoz.

160. cikk

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás további feladatai

Az 5. cikkben meghatározott feladatokon túlmenően az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás az alábbi feladatokat látja el:

a)hozzájárul más uniós programok, például a CEF2 digitális ága, a Digitális Európa program és az InvestEU munkaprogramjához, amelyek az intelligens hálózatok és szolgáltatások területén hajtanak végre tevékenységeket;

b)koordinálja az intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós kísérleti és telepítési kezdeményezéseket, például a CEF2 digitális ága keretében az összekapcsolt és automatizált mobilitást szolgáló páneurópai 5G folyosókat, a Bizottsággal és az illetékes finanszírozó szervekkel együttműködve;

c)előmozdítja a releváns uniós finanszírozású – például a CEF2 digitális ága, a Digitális Európa program és az InvestEU keretében finanszírozott – próbák, kísérletek és telepítési tevékenységek közötti szinergiákat az intelligens hálózatok és szolgáltatások területén, és biztosítja az e tevékenységek keretében összegyűjtött tudás és know-how hatékony terjesztését és kiaknázását;

d)kidolgozza és koordinálja az összekapcsolt és automatizált mobilitást szolgáló páneurópai 5G folyosókra vonatkozó stratégiai megvalósítási terveket az érdekelt felek bevonásával. Ezek a tervek a CEF2 digitális ágának időtartamára kiterjedő programozási dokumentumok, amelyek meghatározzák az 5G-alapú ökoszisztémák fejlesztésére vonatkozó közös elképzelést, valamint a hálózatra és a szolgáltatásokra vonatkozó mögöttes követelményeket, továbbá meghatározzák a kiépítési célkitűzéseket és ütemterveket, valamint a lehetséges együttműködési modelleket.

161. cikk

Tagok

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás tagjai a következők:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)az 5G Infrastruktúra-társulás (5G Infrastructure Association), miután bejelentette döntését, miszerint feltétel nélkül, kötelezettségvállalási nyilatkozat útján csatlakozik az Intelligens hálózatok és szolgáltatások közös vállalkozáshoz.

162. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

A Horizont Európa programból az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás számára az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 900 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 13 929 000 EUR nyújtható igazgatási költségekre. Az uniós hozzájárulás növelhető harmadik országok hozzájárulásaival, amennyiben ez utóbbiak rendelkezésre állnak.

163. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai összesen legalább 900 000 000 EUR összegű hozzájárulást nyújtanak, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást, a 3. cikkben meghatározott időszak során.

(2)Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai az összes igazgatási költség legalább 20 %-ának megfelelő éves pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás igazgatási költségeihez, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást. Törekednek arra, hogy növeljék tagszervezeteik vagy kapcsolódó szervezeteik számát annak érdekében, hogy maximum 50 %-ra emeljék az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás igazgatási költségeihez való hozzájárulásukat annak teljes élettartama során, kellően figyelembe véve azokat a tagszervezeteket, amelyek kis- vagy középvállalkozások.

(3)Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulások a 11. cikk (1) bekezdésében említett, az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás részére nyújtott hozzájárulásokat tartalmazzák.

164. cikk

A kiegészítő tevékenységek köre

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket:

a)járulékos kutatási és fejlesztési tevékenységek;

b)a szabványosításhoz való hozzájárulások;

c)a szabályozási folyamatokhoz való hozzájárulások;

d)az Európai Beruházási Bank hiteleiből finanszírozott és nem az Unió által nyújtott támogatás keretében finanszírozott tevékenységek;

e)az 5G Infrastruktúra-társulás (5G Infrastructure Association) és az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás területén működő érdekelt felek bármely más csoportjának vagy társulásának tevékenységeihez való hozzájárulások, amelyeket nem uniós támogatásból finanszíroznak;

f)az ökoszisztéma fejlesztésére irányuló tevékenységek, beleértve a vertikális iparágakkal való együttműködés kiépítését is;

g)az eredmények világszerte történő terjesztésére irányuló tevékenységek a támogatott technológiákkal kapcsolatos konszenzus elérése érdekében, a jövőbeli szabványok előkészítéseként;

h)próbák, demonstrációk, kísérletek, piacra lépés, technológiák korai bevezetése;

i)nem uniós támogatásból finanszírozott nemzetközi együttműködés;

j)az Uniótól eltérő magán- vagy közjogi szervek által finanszírozott kutatási és innovációs projektek előkészítésével és az azokban való részvétellel kapcsolatos tevékenységek.

165. cikk

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás szervei

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)az államok képviselőinek csoportja;

d)az érdekelt felek csoportja.

166. cikk

Az irányító testület összetétele

(1)Az irányító testület a következőkből áll:

a)az Unió részéről a Bizottság két képviselője;

b)az 5G Infrastruktúra-társulás (5G Infrastructure Association) öt képviselője.

(2)A 40. cikk rendelkezései ellenére a magánszektorbeli tagok képviselői haladéktalanul tájékoztatják az irányító testületet az olyan szervezetekkel folytatott szakmai tevékenységekben való részvételükről, amelyek nem rendelkeznek uniós székhellyel, illetve amelyeket olyan jogi személyek vagy szervezetek irányítanak, amelyek nem rendelkeznek uniós székhellyel. Ebben az esetben az Unió képviselői dönthetnek úgy, hogy felkérik az érintett tagot egy másik képviselő kinevezésére.

167. cikk

Az irányító testület működése

Az 5G Infrastruktúra-társulás (5G Infrastructure Association) tagjai együttesen a szavazati jogok 50 %-ával rendelkeznek.

168. cikk

Az irányító testület további feladatai

(1)A 16. cikkben felsorolt feladatokon túlmenően az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás irányító testülete az alábbi feladatokat látja el:

a)stratégiai kiépítési terveket fogad el, és adott esetben módosítja azokat a CEF2 digitális ágának teljes időtartama alatt;

b)biztosítja, hogy az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás valamennyi tevékenysége során figyelembe vegyék az Unió kiberbiztonsági jogszabályait, valamint a tagállamok meglévő és jövőbeli összehangolt iránymutatásait;

c)elősegíti a CEF2 digitális, közlekedési és energetikai ágai közötti szinergiákat és komplementaritást a beavatkozási területek azonosítása és a munkaprogramokhoz való hozzájárulás révén, valamint előmozdítja a szinergiákat és a komplementaritást a többi releváns uniós programmal.

(2)Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás tagjainak képviselői az irányító testületben való szavazás előtt fontolóra veszik az államok képviselői csoportjának véleményét, ha van ilyen.

169. cikk

Az államok képviselőinek csoportja

Az államok képviselőinek csoportja az egyes tagállamok és az egyes társult országok egy-egy fő képviselőjéből, valamint – adott esetben – az egyes államok egy-egy helyettes képviselőjéből áll; ezek a képviselők közösen foglalkoznak az átfogó stratégiai kérdésekkel, valamint az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás valamennyi vonatkozó tevékenységével, különösen az alábbiakkal:

a)a Horizont Európa keretprogramhoz kapcsolódó kutatási és innovációs kérdések; és

b)az egyéb uniós programokhoz, különösen a CEF2 digitális ágához kapcsolódó telepítési tevékenységek, valamint a Digitális Európa program és az InvestEU keretében végzett tevékenységek, amelyek az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás hatáskörébe tartoznak.

170. cikk

Biztonság

(1)Amennyiben szükségesnek ítéli meg, az irányító testület elrendelheti, hogy az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás által finanszírozott tevékenység biztosítsa, hogy a nagyszabású kísérletek vagy kísérleti projektek céljára szolgáló hálózati elemek telepítésére biztonsági ellenőrzési értékelések után kerüljön sor. Az értékeléseknek tükrözniük kell az Unió kiberbiztonsági jogszabályait és szakpolitikáit, valamint a tagállamok meglévő és jövőbeli összehangolt iránymutatásait.

(2)A Bizottság kérésére a Horizont Európáról szóló rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban korlátozni kell a konkrét tevékenységekben való részvételi jogosultságot.

(3)A 160. cikk a) pontjában említett feladatával összefüggésben az irányító testület – amennyiben szükségesnek ítéli – javasolja más finanszírozó szerveknek, hogy intézkedéseikre értelemszerűen alkalmazzák az (1) és (2) bekezdést.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

171. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)A közös vállalkozások tevékenységei folyamatos nyomon követés és időszakos felülvizsgálat alatt állnak azok pénzügyi szabályaival összhangban, a lehető legnagyobb mértékű hatások és a legmagasabb tudományos kiválóság garantálása, továbbá az erőforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében. A nyomon követés és időszakos felülvizsgálat eredményeit beépítik az európai partnerségek nyomon követésébe, valamint a közös vállalkozások értékelésébe a Horizont Európa kapcsán végzett értékelések részeként.

(2)A közös vállalkozások megszervezik irányítási tevékenységeik folyamatos nyomon követését, továbbá a Horizont Európáról szóló rendelet [45. cikkével] és [III. mellékletével] összhangban kivitelezett projektek kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak időszakos felülvizsgálatát. Ez a nyomon követés a következőket foglalja magában:

a)határidőhöz kötött mutatók a tevékenységeiknek a célkitűzések elérése felé, valamint a Horizont Európáról szóló rendelet [V. mellékletében] meghatározott hatásútvonalak mentén tett előrehaladásáról szóló jelentéstétel céljából;

b)tájékoztatás a társadalom- és bölcsészettudományok általános érvényesítésének szintjéről, az alacsonyabb és magasabb technológiai készenléti szintek aránya az együttműködésen alapuló kutatásban, a részt vevő országok körének kiszélesítése terén elért eredmények, a konzorciumok földrajzi összetétele az együttműködésen alapuló projektekben, a kétszakaszos benyújtási és értékelési eljárás alkalmazása, az európai kutatásban és innovációban való együttműködési kapcsolatok elősegítésére irányuló intézkedések, az értékelés felülvizsgálatának alkalmazása, a panaszok száma és típusa, az éghajlati szempontok általános érvényesítésének szintje és a kapcsolódó kiadások, a kkv-k részvétele, a magánszektor részvétele, nemek szerinti megoszlás a támogatott tevékenységekben, értékelő testületek, bizottságok, tanácsadói csoportok, a társfinanszírozás mértéke, más uniós forrásokból származó kiegészítő és kumulatív finanszírozás, a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő, a nemzetközi együttműködés szintje, a polgárok szerepvállalása és a civil társadalom részvétele;

c)a specifikus elemzés lehetővé tétele érdekében projektszintre lebontott kiadási szintek, többek között beavatkozási területek szerinti bontásban;

d)a túljelentkezés szintje, különösen a pályázatok és az egyes pályázati felhívások száma, az átlagos pontszám, a minőségi küszöbérték feletti és alatti pályázatok aránya.

(3)A közös vállalkozások műveleteinek értékelését időben el kell végezni, hogy annak eredményét be lehessen építeni a Horizont Európa átfogó időközi és záróértékelésébe, valamint a Horizont Európáról szóló rendelet [47. cikkében] említett, a Horizont Európa programra, annak utódjára és a kutatással és innovációval kapcsolatos egyéb kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatba.

(4)A Bizottság a Horizont Európáról szóló rendelet [47. cikkében] meghatározottak szerint elvégzi az egyes közös vállalkozások időközi és záró értékelését, amely beépül a Horizont Európa értékelésébe. Az értékelések során megvizsgálják, hogy az egyes közös vállalkozások miként teljesítik küldetésüket és céljaikat, továbbá az értékelések kiterjednek a közös vállalkozás valamennyi tevékenységére és értékelik az adott közös vállalkozás európai hozzáadott értékét, eredményességét, hatékonyságát – beleértve nyitottságát és átláthatóságát –, a végrehajtott tevékenységek relevanciáját, valamint a vonatkozó regionális, nemzeti és uniós szakpolitikákkal való koherenciáját és komplementaritását, ideértve a Horizont Európa más részeivel, például a küldetésekkel, klaszterekkel, tematikus vagy egyedi programokkal való szinergiákat is. Az értékelések során figyelembe veszik az érdekelt felek véleményét mind európai, mind nemzeti szinten, és adott esetben az értékelések kiterjednek a 174. cikk (3)–(9) bekezdésében említett kezdeményezések hosszú távú tudományos, társadalmi, gazdasági és technológiai hatásainak vizsgálatára is. Az értékelések adott esetben kiterjednek a jövőbeli fellépések leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási módjának elemzésére, valamint az egyes közös vállalkozások esetleges megújításának relevanciájára és koherenciájára, tekintettel az általános szakpolitikai prioritásokra és a kutatás- és innovációtámogatási környezetre, beleértve a keretprogram által támogatott egyéb kezdeményezésekhez, különösen az európai partnerségekhez vagy küldetésekhez való viszonyulást is. Az értékelések során kellő mértékben figyelembe veszik az irányító testület által a 16. cikk (2) bekezdésének y) pontjával összhangban elfogadott fokozatos kivezetési tervet is.

(5)Az e cikk (2) bekezdésében említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat a 11. cikk (7) bekezdése szerint, vagy más megfelelő intézkedést hozhat.

(6)A Bizottság átlátható eljárásban kiválasztott, független külső szakértők segítségével további értékeléseket végezhet stratégiai szempontból releváns témákról annak érdekében, hogy megvizsgálja, mennyire haladt előre a közös vállalkozás a kitűzött célok elérésében, meghatározza a tevékenységek végrehajtásához hozzájáruló tényezőket és azonosítsa a bevált gyakorlatokat. E további értékelések elvégzése során a Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi az érintett közös vállalkozásra gyakorolt adminisztratív hatást.

(7)A közös vállalkozások rendszeres időközönként felülvizsgálják tevékenységeiket, és e felülvizsgálatok alapul szolgálnak időközi és záró értékeléseikhez a Horizont Európáról szóló rendelet [47. cikkében] említett Horizont Európa-értékelések részeként.

(8)Az időszakos felülvizsgálatokat és értékeléseket figyelembe veszik a közös vállalkozás 43. cikk szerinti végelszámolása, fokozatos kivezetése vagy esetleges megújítása során, a Horizont Európáról szóló rendelet [III. mellékletével] összhangban. A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb négy évvel a 43. cikkben említett végelszámolási eljárás megindítását követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás záró értékelését a Horizont Európa záró értékelésével összhangban.

(9)A Bizottság a közös vállalkozás értékelésének eredményeit, az értékelés következtetéseivel és a Bizottság észrevételeivel együtt közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, a Horizont Európának a Horizont Európáról szóló rendelet [47. cikkében] említett értékelései részeként.

172. cikk

Támogatás a fogadó állam részéről

A közös vállalkozás és a székhelye szerinti állam között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott tagállam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat az érintett közös vállalkozás részére.

173. cikk

Kezdeti tevékenységek

(1)A Bizottság feladata a Globális Egészségügyi EDCTP3 közös vállalkozás és az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások közös vállalkozás létrehozása és kezdeti működtetése, amíg azok nem rendelkeznek a saját költségvetésük végrehajtásához szükséges működési kapacitással. A Bizottság a többi taggal együttműködve és a közös vállalkozások illetékes szerveinek bevonásával hajt végre minden szükséges intézkedést.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az irányító testület általi, a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, aki ideiglenes ügyvezető igazgatóként jár el és ellátja az ügyvezető igazgató feladatait;

b)a 16. cikk (2) bekezdésének h) pontjától eltérve, az ideiglenes ügyvezető igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit az ügyvezető igazgatónak a 17. cikk (1) bekezdése szerinti hivatalba lépése előtt betöltendő bármely álláshely tekintetében;

c)a Bizottság ideiglenes megbízást adhat korlátozott számú bizottsági tisztviselőnek.

(3)Az ideiglenes ügyvezető igazgató(k) engedélyezhet(nek) minden kifizetést, amelyet a közös vállalkozások (1) bekezdés szerinti éves költségvetésében szereplő előirányzatok fedeznek, és amelyeket az irányító testület jóváhagyott, valamint megállapodásokat és szerződéseket köthet(nek) – beleértve a munkavállalói szerződéseket –, illetve döntéseket hozhat(nak) a közös vállalkozások létszámtervének elfogadását követően.

(4)Az ideiglenes ügyvezető igazgató a hivatalba lépő ügyvezető igazgató beleegyezésével és az irányító testület jóváhagyásával meghatározza azt a napot, amelyen az érintett közös vállalkozás várhatóan képessé válik saját költségvetésének végrehajtására. E naptól kezdve a Bizottság nem vállal kötelezettségeket és nem teljesít kifizetéseket az adott közös vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatban.

174. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)Az 560/2014/EU tanácsi rendelet 72 , az 558/2014/EU rendelet 73 , az 559/2014/EU rendelet 74 , az 557/2014/EU tanácsi rendelet 75 , a 219/2007/EK rendelet 76 , az 561/2014/EU tanácsi rendelet 77 és a 642/2014/EU tanácsi rendelet 78 hatályát veszti.

(2)Az (1) bekezdésben említett rendeletek alapján kezdeményezett vagy folytatódó tevékenységekre és az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre teljesítésükig továbbra is az említett rendeletek az irányadók.

(3)A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás az egyetemes jogutód az 560/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Bioalapú Iparágak közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(4)A Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás az egyetemes jogutód az 558/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(5)A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás az egyetemes jogutód az 559/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(6)Az Európai Vasút közös vállalkozás az egyetemes jogutód a 642/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Shift2Rail közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(7)Az Innovatív Egészségügy közös vállalkozás az 557/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott, Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás egyetemes jogutódja valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(8)A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás az 561/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott ECSEL közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(9)Az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás 3 közös vállalkozás az egyetemes jogutód a 219/2007/EK tanácsi rendelettel létrehozott SESAR közös vállalkozás által kötött valamennyi szerződés – ideértve a munkaszerződéseket és a támogatási megállapodásokat –, az általa vállalt felelősség és az általa megszerzett vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak helyébe lép és annak jogutódja.

(10)Ez a rendelet nem érinti az (1) bekezdésben említett rendeletek alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit.

(11)Az e cikk (1) bekezdésében említett rendeletek szerint kijelölt ügyvezető igazgatók hivatali idejük fennmaradó idejére [a 175. cikkben foglalt dátum]-tól/-től megkapják az ügyvezető igazgató e rendeletben előírt feladatait. Az egyéb szerződéses feltételek változatlanok maradnak.

(12)Első ülésén az egyes közös vállalkozások irányító testülete elfogadja a (3)–(9) bekezdésben említett korábbi közös vállalkozások irányító testülete által elfogadott azon határozatok jegyzékét, amelyeket továbbra is alkalmazni kell az e rendelettel létrehozott érintett közös vállalkozásra.

(13)A 171. cikk (2) bekezdésében említett időközi értékelések magukban foglalják az e cikk (3)–(9) bekezdésében említett korábbi közös vállalkozások záró értékelését.

(14)Az (1) bekezdésben említett rendeletek szerinti, fel nem használt előirányzatok az e rendelettel létrehozott megfelelő közös vállalkozásra szállnak át.  Az így átcsoportosított, fel nem használt operatív előirányzatokat először a Horizont 2020 keretében kezdeményezett közvetett cselekvések pénzügyi támogatására kell felhasználni. A fennmaradó operatív előirányzatok felhasználhatók az e rendelet alapján kezdeményezett közvetett cselekvésekhez. Amennyiben az ilyen operatív előirányzatokat az e rendelet alapján kezdeményezett közvetett cselekvésekre fordítják, azokat bele kell számítani az Unió által az adott közös vállalkozásnak e rendelet alapján nyújtandó pénzügyi hozzájárulásba.

175. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

   1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

   1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

   1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

   1.4.    Célkitűzés(ek)

   1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

   1.6.    Időtartam és pénzügyi hatás

   1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

   2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

   2.2.    Irányítási és ellenőrzési rendszer

   2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

   3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

   3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.1.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

   3.2.2.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

   3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás.    

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – KÖRFORGÁSOS ÉS BIOALAPÚ EURÓPAI GAZDASÁG

6.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

6.1.A javaslat/kezdeményezés címe 

6.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

6.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

⌧ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 79  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

6.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

6.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

6.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték 

6.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

6.4.4.Egyéb megfelelő eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

6.5.Időtartam és pénzügyi hatás 

⌧ határozott időtartam

–◻    időtartam: 2021.01.01-től 2031.12.31-ig

–◻    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2031-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

6.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 80   

◻ A Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

7.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

7.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

A Horizont Európáról szóló rendeletnek megfelelően a partnerség nyomonkövetési rendszert fogad el, amely összhangban áll a Horizont Európáról szóló rendelet 45. cikkében, III. mellékletében és V. mellékletében meghatározott követelményekkel, és kapcsolódik ugyanahhoz az egységes adatbázishoz, mint a Horizont Európa többi összetevője. A jelentéstételi és nyomonkövetési rendszernek kulcsfontosságú irányítási és végrehajtási adatokat kell szolgáltatnia (ideértve a mikroadatokat is az egyes szervezetek szintjén), lehetővé kell tennie az előrehaladás nyomon követését a fő hatásútvonalak (beleértve az uniós prioritások megvalósítása terén elért eredményeket) és a partnerségi kritériumok szerint. Emellett a partnerségnek konkrét mutatókat is jelentenie kell (amelyekre nem terjednek ki a fő hatásútvonalak), lehetővé téve a rövid, közép- és hosszú távú előrehaladás nyomon követését a partnerséget létrehozó rendeletben meghatározott, a partnerség jövőképének, valamint konkrét és operatív célkitűzéseinek megvalósítása terén, beleértve a 2030-ra kitűzött célokat is. A mutatóknak, adatforrásoknak és módszertanoknak idővel lehetővé kell tenniük az eredmények, a hatások felé tett előrehaladás – beleértve az uniós szakpolitikai célkitűzések teljesítését is – értékelését, valamint a korrekciós intézkedések esetleges szükségességének meghatározását. Figyelembe kell venni mind a minőségi, mind a mennyiségi adatokat, azonosítani kell az adatgyűjtéssel kapcsolatos felelősségi köröket, és konkrét megközelítéseket kell kidolgozni realisztikus viszonyítási értékek és célértékek meghatározása érdekében, és/vagy referenciamutatókat az előrehaladás értékelése érdekében, adott esetben a Horizont Európa hatásvizsgálati megközelítésével összhangban. Az összegyűjtött információkat közel valós időben, közös adatmodellek alapján kell eljuttatni a Bizottság szolgálataihoz, és azokat be kell vinni a Horizont Európa 45. cikkében meghatározott egységes adatbázisba.

E célból megfelelő jelentéstételi rendszereket kell létrehozni a folyamatos és átlátható jelentéstétel támogatására, többek között a vállalt és ténylegesen nyújtott pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra, a láthatóságra és a nemzetközi környezetben való elhelyezkedésre, valamint a magánszektorbeli beruházások kutatással és innovációval kapcsolatos kockázataira gyakorolt hatásra vonatkozóan. A jelentéstételnek összhangban kell lennie a Horizont Európa szabványos jelentéstételi követelményeivel. A jelentéstételi rendszereknek a stratégiai koordinációs folyamat keretében történő fejlesztésébe a tagállamokat és a partnerségi képviselőket is be kell vonni a jelentéstételi és nyomonkövetési erőfeszítések szinkronizálásának és összehangolásának biztosítása érdekében, beleértve az adatgyűjtési és jelentéstételi feladatok elosztását is. A projektszintű jelentéstételi rendszernek részletes információkat kell tartalmaznia a finanszírozott projektekről, azok eredményeiről, a fő célcsoportok általi terjesztésükről és felhasználásukról, valamint arról, hogy ez milyen általános változást eredményez a tudomány, a gazdaság, a társadalom és/vagy a környezet szempontjából, a projektek célkitűzéseivel és célzott hatásaival összhangban. Ezt ki kell egészíteni a partnerség európai, nemzeti és regionális szintű hozzáadott értékére és hatására vonatkozó adatokkal. Megfelelő adatmegosztási mechanizmust kell biztosítani a Horizont Európa közös nyomonkövetési és jelentéstételi adatbázisaival.

Az európai partnerségeket a Horizont Európa 47. cikkében meghatározott értékelési keretnek megfelelően kell értékelni.

7.2.Irányítási és ellenőrzési rendszer(ek) 

7.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt ellenőrzési stratégia indokolása

A közvetett irányítás azért indokolt, mert a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás egy köz-magán társulás, amelynek finanszírozása részben az Uniótól eltérő tagok természetbeni hozzájárulásai formájában valósul meg.

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozáshoz való hozzájárulásról szóló határozatot minden évben az adott évre elfogadott uniós költségvetés alapján hozzák meg.

Az Európai Bizottság és a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás által aláírt hozzájárulási megállapodásban szerepelni fog, hogy az évente elvégzendő feladatokhoz a Bizottság hozzájárulást fog fizetni a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozással való forrás-átruházási megállapodás megkötésekor, valamint amikor a közös vállalkozás kiállítja a megfelelő kifizetési kérelmeket az Uniótól eltérő tagoknak.

A Bizottság biztosítja, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozásra vonatkozó szabályok teljes mértékben megfeleljenek a költségvetési rendelet követelményeinek. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkének megfelelően a közös vállalkozás tiszteletben tartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozásnak meg kell felelnie továbbá a közös vállalkozásra alkalmazandó pénzügyiszabályzat-minta rendelkezéseinek is. Az e pénzügyiszabályzat-mintától való, a közös vállalkozás sajátos igényeinek kielégítéséhez szükséges bármely eltérés a Bizottság előzetes hozzájárulásához kötött.

A nyomonkövetési intézkedések – többek között az Uniónak a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás irányító testületében való képviseletén keresztül –, valamint a jelentéstételi szabályok biztosítják, hogy a Bizottság szolgálatai teljesíteni tudják az elszámolási kötelezettségre vonatkozó követelményeket mind a biztosi testület, mind pedig a költségvetési hatóság felé.

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás belső ellenőrzési keretrendszere a következőkre épül:

·a Bizottság által alkalmazottakkal legalább egyenértékű biztosítékokat nyújtó belső ellenőrzési normák alkalmazása;

·a legjobb projektek egyedi értékeléssel történő kiválasztására és jogi eszközökké történő átalakítására vonatkozó eljárások;

·a projektek teljes élettartama során folytatandó projekt- és szerződésmenedzsment;

·az összes igénylés előzetes ellenőrzése, ideértve az auditokra vonatkozó igazolások beszerzését és a költségelszámolási módszerek előzetes hitelesítését is;

·a kifizetési kérelmek egy részének utólagos ellenőrzése a Horizont Európa utólagos ellenőrzései részeként;

·a projekteredmények tudományos értékelése.

7.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső ellenőrzési rendszerrel (rendszerekkel) kapcsolatos információk

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozáson belül különböző intézkedések kerültek bevezetésre a közös vállalkozáson belüli összeférhetetlenség kockázatának csökkentésére, így különösen:

·a Bizottság és az Uniótól eltérő tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek az irányító testületben;

·az ügyvezető igazgatót a Bizottság javaslatára az irányító testület választja;

·az alkalmazottak függetlensége;

·közzétett kiválasztási szempontok alapján, független szakértők által végzett értékelések, fellebbezési mechanizmussal, valamint az érdekeltségekre vonatkozó teljes körű nyilatkozatok;

·az irányító testületre vonatkozó követelmény, hogy szabályokat fogadjon el a közös vállalkozásban felmerülő összeférhetetlenség megelőzésére, elkerülésére és kezelésére vonatkozóan, a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival és a személyzeti szabályzattal összhangban.

A közös vállalkozás egyik fő feladata az etikus és szervezeti értékek lefektetése, amit a Bizottság nyomon követ.

Engedélyezésre jogosult tisztviselőként a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának feladata egy költséghatékony belső ellenőrzési és irányítási rendszer bevezetése. A bevezetett belső ellenőrzési keretrendszerről be kell számolnia a Bizottságnak.

A Bizottság az általa kialakítandó jelentési rendszer segítségével, valamint a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozáson keresztül uniós támogatásban részesülő személyek körében végzett utólagos ellenőrzések eredményei alapján követi nyomon a megfelelési problémák kockázatát; ez utóbbiakra a Horizont Európa egészét lefedő utólagos ellenőrzések részeként kerül sor.

Egyértelműen szükség van a költségvetéssel való hatékony és eredményes gazdálkodásra, valamint a csalások és a pazarlás megelőzésére. Az ellenőrzési rendszernek azonban megfelelő egyensúlyt kell teremtenie az elfogadható hibaarány elérése és a szükséges ellenőrzési teher között, és el kell kerülnie az uniós kutatási program vonzerejének csökkenését.

7.2.3.Az ellenőrzések költséghatékonyságának becslése és indokolása („ellenőrzési költségek ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

Mivel a Horizont Európa részvételi szabályai, amelyek a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozásra vonatkoznak hasonlóak azokhoz, amelyeket a Bizottság a munkaprogramjában fog alkalmazni, hasonló kockázati profilú kedvezményezetti populációban a hibahatár várhatóan hasonló lesz ahhoz, amit a Bizottság a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozóan irányzott elő, vagyis észszerű biztosítékot nyújt arra, hogy a többéves ráfordítási periódus alatt az éves kockázati szint a 2–5 %-os tartományban marad, azzal, hogy a végső cél a fennmaradó hibák szintjének minél inkább 2 % közelébe történő leszorítása a többéves programok végére, figyelembe véve minden audit, korrekciós és visszaszerzési intézkedés pénzügyi hatását.

Lásd a Horizont Európa pénzügyi kimutatását a résztvevők tekintetében várt hibaarányra vonatkozó részletes információkért.

7.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás az irányítási eljárás minden szakaszában alkalmazza a csalás elleni eljárásokat.

A Horizont Európa keretében létrehozott közös vállalkozásokra vonatkozó javaslatok esetében elvégezték azok csalásbiztossá tételét és a hatásuk felmérését. A javasolt intézkedések összességében várhatóan pozitív hatással lesznek a csalás elleni küzdelemre, különösen, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a kockázaton alapuló ellenőrzés, valamint a fokozottabb tudományos értékelés és kontroll.

A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

A jelenlegi Horizont 2020 Bioalapú Iparágak közös vállalkozás a csalások és a szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos kérdésekben már együttműködést folytat a Bizottság szolgálataival. A Bizottság biztosítja, hogy ez az együttműködés tovább folytatódjon és megerősödjön.

A Számvevőszék dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzési joggal rendelkezik minden támogatásban részesülő kedvezményezett, vállalkozó és alvállalkozó fölött, amely a program keretében uniós forrásokat kapott.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti. A közös vállalkozásoknak továbbá csatlakozniuk kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálataira vonatkozóan 1999. május 25-én létrejött intézményközi megállapodáshoz.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban nyomozást folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása céljából.

8.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

8.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási sora/sorai 

* Az e költségvetési sorba beérkező hozzájárulás várt forrása:

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

8.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

8.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)