EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.3.

COM(2021) 44 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EMPTY

Európai rákellenes terv

{SWD(2021) 13 final}

Tartalom

1.    Európai rákellenes terv: Bevezető    

2.    A rák modern megközelítése: új technológiák, kutatás és innováció a betegközpontú rákmegelőzés és -kezelés szolgálatában    

2.1.    A változás előmozdítása a tudáson és kutatáson keresztül    

2.2.    Az adatok és a digitalizáció legjobb kihasználása a rákmegelőzés és -kezelés terén    

3.    Életmentés a fenntartható rákmegelőzésen keresztül    

3.1.    A rákos megbetegedések kockázataival és meghatározó tényezőivel kapcsolatos egészségügyi ismeretek javítása    

3.2.    A dohánymentes Európa megvalósítása    

3.3.    A káros alkoholfogyasztás csökkentése    

3.4.    Az egészségfejlesztés javítása az egészséges étrendekhez és a testmozgáshoz való hozzáférés révén    

3.5.    A környezetszennyezés csökkentése    

3.6.    A veszélyes anyagoknak és sugárzásnak való kitettség csökkentése    

3.7.    A fertőzések által okozott rákos megbetegedések megelőzése    

4.    A rák korai felismerésének javítása    

5.    A rákbetegek magas szintű ellátásának biztosítása    

5.1.    Minőségi ellátás nyújtása    

5.2.    Magas színvonalú egészségügyi személyzet biztosítása    

5.3.    Az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférés és az innováció biztosítása    

5.4.    A rák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló személyre szabott orvoslás ígéretére építve    

6.    A rákbetegek, túlélők és gondozók életminőségének javítása    

7.    A rák terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban    

8.    A gyermekkori rák előtérbe helyezése    

9.    Finanszírozás    

10.    Nemzetközi összefogás és együttműködés    

11.    Végrehajtás és irányítás: közös fellépés    

12.    Következtetés    

1.Európai rákellenes terv: Bevezető

A rák valamilyen módon mindenkit érint. 2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embert diagnosztizáltak a betegséggel, és további 1,3 millió ember vesztette benne életét 1 . A rák olyan egyéni diagnózis, amely jelentős hatással van a betegekre, és súlyosan érinti családjuk és barátaik életét is.

Ma Európában a világ népességének tizede él, de a világ rákos megbetegedéseinek egynegyede található itt. Határozott fellépés nélkül a rák miatti halálesetek száma 2035-re várhatóan 24 %-kal fog nőni az EU-ban 2 , és ezzel a rák az EU-n belüli halálozások fő okát fogja jelenteni. A rák általános gazdasági hatása Európában a becslések szerint meghaladja az évi 100 milliárd EUR-t. Emellett a Covid19-világjárvány súlyosan érintette a rákos betegek ellátását, megszakította a megelőzést és a kezelést, késleltette a diagnózist és a védőoltásokat, és befolyásolta a gyógyszerekhez való hozzáférést. A járvány kezdete óta csökkent a rákdiagnózisok száma, ami az esetek jövőbeli megnövekedését vetíti előre.

Az EU évtizedek óta a rák leküzdésén dolgozik, és intézkedései – például a dohányzás visszaszorítását és a veszélyes anyagokkal szembeni védelmet illetően – emberéleteket mentettek és hosszabbítottak meg. A rák elleni legutóbbi európai cselekvési tervet azonban az 1990-es évek elején dolgozták ki, és az azóta eltelt években a világon jelentős előrelépés történt a rákkezelés terén. Az egyéni helyzetekhez és igényekhez igazított, személyre szabott orvoslás gyökeresen megváltoztatta a betegek prognózisát. Mindeközben a kutatás és az innováció, például az mRNS 3 -technológia és a digitális technológiák jelentős mértékben javították a rák kialakulásával és terjedésével, megelőzésével és diagnosztizálásával kapcsolatos ismereteinket.

Európának sürgősen újra el kell köteleznie magát a rák megelőzése, kezelése és a betegek ellátása mellett, felismerve a növekvő kihívásokat, valamint a leküzdésükre irányuló lehetőségeket, beleértve a rákkezelés fejleményeit. Olyan összkormányzati megközelítésre van szükségünk, amely a betegekre összpontosít, és maximalizálja az új technológiákban és ismeretekben rejlő lehetőségeket; megerősíti az együttműködést és az uniós hozzáadott értékkel kapcsolatos lehetőségeket; megszünteti az egyenlőtlenségeket a rákkal kapcsolatos ismeretekhez, a megelőzéshez, a diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférés terén; valamint jobb egészségügyi eredményeket biztosít a betegeknek.

A rák elleni küzdelemre irányuló európai terv az EU válasza ezekre a szükségletekre. A terv tükrözi a politikai kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a rák elleni fellépés során minden követ meg kell mozgatni. A rákellenes terv – mozgósítva az EU kollektív erejét a polgáraink számára kedvező változás ösztönzése érdekében – konkrét, ambiciózus intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják, koordinálják és kiegészítik a rák által okozott szenvedés csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítéseket. Ez új korszak kezdetét jelenti a rákmegelőzés és -kezelés terén, amelyben a betegek magas színvonalú szűréshez, kezelésekhez és a legkorszerűbb technológiákhoz férnek hozzá a méretgazdaságosságot és specializációt lehetővé tévő uniós szintű támogatással, ugyanakkor a tagállamoknak az egészségügyi politika terén fennálló hatásköre nem sérül 4 . Ennek során a terv a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a politikai iránymutatásait teljesíti. Ezenkívül közvetlen választ nyújt az Európai Parlament határozott és egyértelmű, e területen való fellépésre irányuló felhívásaira.

Az európai rákellenes terv célja a betegség minden szakaszának kezelése. A terv négy olyan kulcsfontosságú cselekvési terület köré szerveződik, amelyeken az EU a legnagyobb hozzáadott értéket tudja nyújtani: (1) megelőzés; (2) korai felismerés; (3) diagnózis és kezelés; valamint (4) a rákos betegek és a túlélők életminősége. Az elkövetkező években a terv a kutatásra és az innovációra összpontosít, kiaknázza a digitalizációban és az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és pénzügyi eszközöket mozgósít a tagállamok támogatására.

Tíz kiemelt kezdeményezésével és több támogató intézkedésével alátámasztott szakpolitikai céljaival a rákellenes terv segíteni fogja a tagállamokat a rák elleni küzdelemben. Lehetővé fogja tenni a szakértelem és az erőforrások EU-szerte történő megosztását, és támogatni fogja a kevesebb ismerettel és kapacitással rendelkező országokat, régiókat és városokat. Segíteni fog a kutatóknak abban, hogy a kis és nagy tagállamok között megosszák a megállapításokat, és hozzáférjenek az elengedhetetlen egészségügyi adatokhoz a rák lehetséges okaival és ígéretes kezeléseivel kapcsolatban. Az egészségügyi személyzet és a kórházak számtalan megosztott információhoz fognak hozzáférni. Végezetül a terv biztosítani fogja, hogy a betegek EU-szerte jobb ellátásban és kezelésben részesüljenek.

Az európai rákellenes terv az erősebb európai egészségügyi unió, valamint a biztonságosabb, felkészültebb és ellenállóbb EU kulcsfontosságú pillére. Érdemi intézkedéseket vázol fel a Covid19-világjárvány rákkezelésre gyakorolt hatásának enyhítése érdekében, és támogatja a fenntarthatóbb rákkezelést szolgáló strukturális fejlesztéseket. Emellett „az EU az egészségügyért” elnevezésű új, ambiciózus program és más uniós eszközök jelentős, 4 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtanak a tagállamoknak az egészségügyi rendszereik stabilabbá és a rák elleni küzdelemre való alkalmasabbá tételére.

A Covid19-világjárvány és a vakcinafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalat egyértelműen megmutatta, hogy ha összefogunk, és egyesítjük az erőfeszítéseinket és erőforrásainkat, példa nélküli előrehaladást érhetünk el. Ehhez az EU egyedülálló összefogó erejére, célok kitűzésére, egyértelmű határidők meghatározására, a szükséges finanszírozás lekötésére és a főbb szereplők hatékony partnerségek révén történő összekapcsolására van szükség. E megközelítés rákra való alkalmazása hatékony eredményeket hozhat. A közös munka, valamint a nemzeti és uniós szintű erőfeszítések révén leküzdhetjük az egyéni gyengeségeket, csökkenthetjük a széttöredezettséget, valamint hatékonyabb és egyenlőbb választ tudunk adni a rákra. Az erőnek és a sikernek a közös erőfeszítéseink támogatása érdekében a szélesebb nyilvánosság bevonására és a velük folytatott kommunikációra is kell alapoznia. A partnerségek értékét felismerve a rákellenes terv „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” elnevezésű, több érdekelt felet bevonó megközelítésen alapul, és széles körű konzultációs folyamat eredménye. Tükrözi az érdekelt felek csoportjainak, a betegeknek, valamint az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a véleményét.

Uniós szakpolitikák széles köre fogja támogatni a rákellenes tervet a digitalizációval, a kutatással és az innovációval, amelyek kiindulópontként szolgálnak a rákkezelés új uniós megközelítéséhez. Az intézkedések szakpolitikai területeken átívelőek lesznek, a foglalkoztatástól, az oktatástól, a szociálpolitikától és az egyenlőségtől a marketingen, a mezőgazdaságon, az energián, a környezetvédelmen és az éghajlatügyön át a közlekedésig, a kohéziós politikáig és az adózásig. Ez lehetővé teszi a rákellenes terv számára, hogy iskoláinkban és munkahelyeinken, kutatólaboratóriumainkban, városainkban és vidéki közösségeinkben fellépjen a rákot előidéző tényezőkkel szemben; és mindezt az innováció, az egészséges döntések és a környezetünk javítása révén igyekszik megvalósítani. Az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) kialakított együttműködési kereten belül, valamint a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséggel régóta fennálló kollaboráció keretében nemzetközi együttműködésre is sor kerül.

A legfontosabb, hogy az európai rákellenes terv a betegek, a családjuk és a szélesebb lakosság érdekeit és jólétét helyezi a középpontba, az út minden lépésénél.

2.A rák modern megközelítése: új technológiák, kutatás és innováció a betegközpontú rákmegelőzés és -kezelés szolgálatában

Minél jobban megértjük a rákot kiváltó biológiai folyamatokat, kockázati tényezőket és egészséget meghatározó tényezőket, annál hatékonyabban előzhetjük meg, ismerhetjük fel, diagnosztizálhatjuk és kezelhetjük azt. A rákkal kapcsolatos kutatások, innovációk és új technológiák életeket menthetnek; ahhoz azonban, hogy minél több életet meg lehessen menteni, az új ismereteket a lehető legszélesebb körben meg kell osztani, hogy az egészségügyi hatóságok és más érdekelt felek konkrét intézkedésekké alakíthassák azokat. Az elmúlt 20 évben hatalmas tudományos fejlődés ment végbe. A genetikának, a genomikának és a nemek közötti különbségeknek a rákban betöltött szerepével kapcsolatos ismereteink jelentősen bővültek, csakúgy, mint a digitalizáció és a számítógépes elemzési eszközök növekvő teljesítménye.

Az egészségügyi adatok és az új technológiák intelligens kombinációja lehetővé teszi a személyre szabott orvoslás exponenciális fejlődését, amely a rák elleni küzdelem hatékony eszköze lesz az egyéni megelőzési és kezelési stratégiák révén, annak érdekében, hogy a betegek a számukra legmegfelelőbb terápiában részesüljenek, és ne kelljen pénzt pazarolni próba-szerencse alapú kezelésekre.

Az EU, a tagállamok, az egészségügyi szakemberek, az ipar és a betegszervezetek által eddig elért eredményekre építve az európai rákellenes terv ki fogja használni az új technológiákban és a tudományos fejlődésben – többek között a társbetegségek, a társadalomtudományok és a viselkedéstudományok terén elért eredményekben – rejlő figyelemre méltó lehetőségeket a ráknak a teljes betegút alatti, kiemelt kezdeményezéseken és intézkedéseken keresztüli megfelelőbb kezelése érdekében. Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy a tudományos szakértelem, a tudás, az adatok és a számítási teljesítmény egyesítése révén maximalizálja ezt a potenciált annak érdekében, hogy olyan innovatív és személyre szabott megoldásokat dolgozzon ki, amelyek a rákos betegek számára előnyösek lesznek.

2.1.A változás előmozdítása a tudáson és kutatáson keresztül 

A kutatási és innovációs erőfeszítések megerősítése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a rák kockázati tényezőit, valamint javítsuk a diagnózisokat, a terápiákat, a kezeléseket és a megelőzési szakpolitikákat. E cél eléréséhez több kulcsfontosságú uniós szintű kezdeményezés is hozzá fog járulni.

Az Európai horizont keretein belül tervezett rákellenes küldetés 5 a rákkutatásba és innovációba való uniós beruházás egyik fő eleme lesz. El fogja mélyíteni a rák összetettségével kapcsolatos ismereteinket. A kutatás és az innováció, a közegészségügy és a szakpolitika-fejlesztés alapján számos esetben tájékoztatást nyújt majd a rákellenes terv legfontosabb intézkedéseiről, és megoldásokat kínál a betegek – köztük a társbetegségekben szenvedők – számára.

Emellett az Európai horizont finanszírozni fogja a kutatási infrastruktúrákat, a felhőalapú számítástechnikát és az Európai Innovációs Tanács intézkedéseit 6 . Ez magában foglalja a releváns támogató infrastruktúrákhoz és eszközökhöz való hozzáférés biztosítását a kutatók számára. Emellett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 7 az innovációs partnerségeit – az ún. tudományos és innovációs társulásokat – a rák elleni, átalakító erejű, emberközpontú megoldások megvalósításához fogja használni. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében folytatódik a kutatók rákmegelőzési, -előrejelzési, -felismerési, -diagnosztikai és -kezelési készségeinek fejlesztése 8 . A 2021 és 2025 közötti időszakban az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) kutatási és képzési programja támogatni fogja a sugárforrásokat alkalmazó diagnosztikában és rákterápiákban részesülő betegek védelmére irányuló kutatást.

Az Európai horizont keretében tervezett két új partnerség teljes mértékben kiaknázza a kutatási beruházásokban rejlő lehetőségeket, és kézzelfogható előnyöket biztosít a betegek számára. A javasolt innovatív egészségügyi kezdeményezés hozzá fog járulni egy uniós szintű kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához. Elő fogja mozdítani az egészségügyi ágazat, a tudományos élet és más érdekelt felek közötti együttműködést annak érdekében, hogy a tudományos ismeretek olyan innovációkhoz vezessenek, amelyek a betegségek – többek között a rák – megelőzésével, diagnosztizálásával, gyógyításával és kezelésével foglalkoznak. Az egészségügyi és ellátórendszerek átalakításával kapcsolatban javasolt partnerség, amely összefogja az egészségügyi és ellátással foglalkozó hatóságokat, a régiókat, a betegeket és az egészségügyi szakembereket, információkat szolgáltat majd arról, hogy miként lehet jobban kihasználni a kutatási és innovációs lehetőségeket.

2.2.Az adatok és a digitalizáció legjobb kihasználása a rákmegelőzés és -kezelés terén 

A digitális átalakulás jelentős előnyökkel járhat az egészségügyi ágazat számára. Jelenleg a világ tárolt adatainak 30 %-át az egészségügyi rendszerek állítják elő. Az egészségügyi ágazat azonban lemaradásban van e potenciál kiaknázásában. Olyan ágazatról van szó, amely „adatgazdag, de információszegény” 9 .

A rákkezelés az egyik olyan fő betegségterület, amely számára hasznos az európai digitális stratégia 10 , például a valós adatok 11 jobb kihasználása olyan hatékony eszközök felhasználásának köszönhetően, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a nagy teljesítményű számítástechnika 12 . Ennek ellenére továbbra is állnak fenn akadályok az interoperabilitás 13 , a jogi és etikai standardok, az irányítás, a kiberbiztonság, a műszaki követelmények 14 , valamint az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés 15 terén.

Az elektronikus egészségügyi dokumentációk a rákmegelőzés és -kezelés kulcsfontosságú eszközeivé válnak 16 . Biztosítani fogják a klinikai információk hatékony megosztását az onkológusok, a radiológusok és a sebészek között, javítva a betegek kezelését és túlélési esélyét. Az egészségügyi dokumentációk ezenkívül jobban tükrözik az onkológiai betegek tapasztalatait és a velük kapcsolatban elért eredményeket, és ezáltal a klinikai vizsgálatokban részt vevő 5 %-nál egyértelműbb képet mutatnak. Az egészségügyi dokumentációknak más adatkészletekkel, például genomikával való – mindig az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően végzett – összekapcsolása még jobb betekintést adhat a kezelések hatásosságába és optimalizálásába 17 .

Az európai rákellenes terv arra törekszik, hogy a lehető legjobban kihasználja az adatokban és a digitalizációban rejlő potenciált. A 2021-ben javaslandó európai egészségügyi adattér (EHDS) lehetővé tenné a rákbetegek számára, hogy biztonságosan hozzáférjenek az egészségügyi adatokhoz, és integrált formában megosszák azokat az egészségügyi dokumentációkon keresztül az egészségügyi szolgáltatók között és az EU határain átnyúlóan. Az EHDS-nek hozzáférést kell biztosítania a háziorvosok és a szakorvosok számára a betegek klinikai adataihoz, biztosítva ezáltal, hogy az egészségügyi ellátás a teljes betegúton megvalósuljon, valamint kapcsolatba fog lépni a Rákkutatási Tudásközponttal annak biztosítása érdekében, hogy a tapasztalatokat hatékonyan megosszák egymással. Ezzel összefüggésben a Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal az elektronikus egészségügyi dokumentációk közös adatcsere-formátumának kialakítása, valamint az adatbiztonság, az adatvédelem és az interoperabilitás kezelése érdekében.

Az egészségügyi adatok digitalizálása mellett az olyan új technológiák együttes használata, mint a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika, segíthet a nagy mennyiségű egészségügyi adat gyors feldolgozásában, és támogathatja célzottabb szűrési mechanizmusok kidolgozását. A feladatok automatizálása és szabványosítása révén gyorsabb és jobb diagnózishoz is vezethet, és segíthet elkerülni a nemi, faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatos esetleges előítéleteket. Emellett a nagy teljesítményű számítástechnika segíthet a molekuláris és sejtszintű kölcsönhatások összetett szimulációinak elvégzésében, például az új vagy újrapozicionált gyógyszerek hatékonyságának virtuális tesztelésében.

Emellett 2021-től bővül az európai rákinformációs rendszer 18 , amely nyomon követi a rák jelentette terheket Európában. Új mutatókat fog tartalmazni, amelyeket a rák szakaszainak megállapítása is részletez 19 , valamint szerepelni fog benne egy új szakasz a gyermekkori rákról. Az új jellemzők szubnacionális szinten részletesebb adatokat is tartalmaznak majd, megkönnyítve ezáltal a környezeti 20 és társadalmi-gazdasági adatokkal való összekapcsolást. Segíteni fog nyomon követni a rák elleni küzdelem terén elért eredményeket és a jövőbeli szükségleteket uniós és nemzeti szinten egyaránt. Ez az információ alapvető fontosságú a rák megértéséhez és leküzdéséhez.

3.Életmentés a fenntartható rákmegelőzésen keresztül

A megelőzés hatékonyabb, mint bármely kezelés. Az EU-n belüli rákos megbetegedések mintegy 40 %-a megelőzhető. A megelőzés egyben a legköltséghatékonyabb hosszú távú rákellenes stratégia is. Az összkormányzati megközelítés részeként a rákellenes terv fel fogja hívni a figyelmet a legfontosabb kockázati tényezőkre, például a dohányzás által okozott rákra, a káros alkoholfogyasztásra, a túlsúlyra és a testmozgás hiányára, a szennyezésnek való kitettségre, a rákkeltő anyagokra és sugárzásra és a fertőző kórokozók által kiváltott rákra. A rákellenes terv figyelembe veszi az egészséget befolyásoló tényezőket is, beleértve az oktatást, a társadalmi-gazdasági helyzetet, a nemet, az életkort és a foglalkoztatást. Ezenkívül figyelmet kell szentelni a megelőzéshez és rákkezeléshez való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségeknek, amelyek például az időseket, a fogyatékossággal élőket vagy a kisebbségeket érintik.

A tagállamok intézkedéseinek támogatását a rákgenomikára összpontosító uniós kezdeményezések egészítik ki, és kutatás folyik annak meghatározására, hogy az egyének milyen genetikai hajlamot mutatnak a rák kialakulására, új távlatokat nyitva a személyre szabott kockázatértékelés és a célzott rákmegelőzés előtt (lásd az 5.4. fejezetet).

3.1.A rákos megbetegedések kockázataival és meghatározó tényezőivel kapcsolatos egészségügyi ismeretek javítása

A kockázati tényezőkre és az egészséget meghatározó tényezőkre való rálátás és azok megértésének javítása elengedhetetlen az egészségügyi eredmények javításához, különösen az olyan összetett betegségek esetében, mint a rák. Az európai rákellenes terv olyan intézkedéseket indít, amelyek biztosítják az egyének számára azokat az információkat és eszközöket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy egészségesebb döntéseket hozhassanak. Az egészségügyi és szociális szolgálatok, valamint a közösség közötti együttműködés előmozdítása a rákellenes terv fontos részét képezi. A terv szociális munkásokat, tanárokat és ápolókat von be abba, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot az egészséges életmódról, a betegeket pedig arról, hogyan élhetnek jól a rákkezelés után.

A legújabb tudományos fejlemények figyelembevétele érdekében sor kerül az Európai Rákellenes Kódex aktualizálására, valamint új, tényeken alapuló ajánlások megfogalmazására az egészséggel kapcsolatos ismeretek javítása érdekében. A rákellenes terv célja, hogy 2025-ig a lakosság legalább 80 %-a tisztában legyen a Kódex üzeneteivel. Az „EU az egészségügyért” program keretében finanszírozandó „uniós rákmegelőzési mobilalkalmazás” tájékoztatást nyújt majd az egyéneknek arról, hogyan csökkenthetik a rák kockázatát. Ennek keretében kibővíti a Kódex hatályát, és – a személyre szabott rákkockázat-értékelés új fejleményeinek kihasználására vonatkozó információk révén – lehetővé teszi az emberek számára, hogy kezükbe vegyék saját egészségüket. Új projekt indul „Egészségtudatosság a rákmegelőzés és -kezelés érdekében” címmel, hogy fejleszteni lehessen és meg lehessen osztani a bevált gyakorlatokat a rákmegelőzési és -kezelési programokkal kapcsolatos egészségügyi ismeretek javítása érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra. Ezen intézkedések végrehajtására a 2021 és 2025 közötti időszakban kerül sor.

3.2.A dohánymentes Európa megvalósítása

A dohányzás továbbra is a rák legfőbb megelőzhető oka, és az összes rákos megbetegedés 27 %-a a dohányzásnak tulajdonítható 21 . A dohányzás felszámolásával tízből kilenc tüdőrákos esetet lehetne megelőzni.

Az uniós dohányzás visszaszorítására vonatkozó keret szigorú végrehajtása, valamint annak az új fejleményekhez és a piaci trendekhez – többek között az új termékekre vonatkozó szigorúbb szabályokhoz 22 – való hozzáigazítása révén az európai rákellenes terv 2021-től olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek elősegítik egy olyan „dohánymentes generáció” megteremtését, amelyben 2040-re a lakosság kevesebb mint 5 %-a fogyaszt dohányt, a jelenlegi körülbelül 25 % helyett. A köztes cél a WHO azon célkitűzésének elérése, hogy 2010-hez képest 2025-re 30 %-kal csökkenjen a dohányzás, ami az EU-ban körülbelül 20 %-os dohányzási aránynak felel meg. A Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a fiataloknak a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek 23 káros hatásaitól való védelmét.

E célkitűzések elérése érdekében meg kell erősíteni az uniós szintű szabályozási eszközöket. A dohánytermékek adóztatása a dohányzás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze, különösen a fiatalok dohányzástól való elrettentése terén. A dohánytermékekről szóló irányelv, a dohánygyártmányok adóztatásáról szóló irányelv 24 és a magánszemélyek határokon átívelő dohányvásárlására vonatkozó jogi keret 25 felülvizsgálata révén határozott fellépésre fog sor kerülni. Ez magában foglalja az egyszerű csomagolásra és az ízesítés teljes tilalmára irányuló, teljes mértékben átlátható munkát, a meglévő uniós ügynökségek bevonásával az összetevők értékelésének javítását, az adózás új dohánytermékekre való kiterjesztését, valamint a dohánytermékek reklámozásának, promóciójának és szponzorálásának kezelését az interneten és a közösségi médiában.

A Bizottság 2023-ig javasolni fogja a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás aktualizálását, ideértve mind az ajánlás hatályának kiterjesztését az új termékekre, például az e-cigarettákra és a hevítésre szánt dohánytermékekre, mind pedig a füstmentes környezet bővítését, többek között a szabadtéri nyilvános helyek esetében. A rákellenes terv lendületet ad a tagállamok nemzeti dohányzás-ellenőrzési stratégiáira vonatkozó jogszabályok jobb érvényesítéséhez, különös tekintettel a kiskorúaknak történő értékesítéssel kapcsolatos és a dohányzásról való leszokást célzó kampányokra. Ez javítani fogja a WHO-nak a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye végrehajtását, beleértve az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket 26 , teljes mértékben figyelembe véve az átláthatósági nyilvántartással 27 kapcsolatos elveket. Emellett az uniós árukövetési és nyomonkövetési rendszert 2024-ig valamennyi dohánytermékre kiterjesztik.

3.3.A káros alkoholfogyasztás csökkentése 

Az alkohollal kapcsolatos káros hatások jelentős közegészségügyi problémát jelentenek az EU-ban. 2016-ban 29 %-kal a rák volt az alkoholnak betudható halálesetek fő oka, ezt követte a májcirrózis (20 %), a szív- és érrendszeri megbetegedések (19 %) és a sérülések (18 %) 28 . A Bizottság növelni fogja a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a bevált gyakorlatok és a kapacitásépítési tevékenységek végrehajtására nyújtott támogatást, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban csökkenteni lehessen a káros alkoholfogyasztást. Ez magában foglalja azt a célt, hogy 2025-ig legalább 10 %-kal csökkenjen a káros alkoholfogyasztás 29 . Ezen túlmenően a Bizottság felül fogja vizsgálni az alkohol adóztatására és a magánszemélyek határokon átívelő alkoholvásárlásaira vonatkozó uniós jogszabályokat 30 , biztosítva ezáltal, hogy azok továbbra is alkalmasak legyenek az állami bevételek és az egészségvédelem célkitűzéseinek kiegyensúlyozására.

Annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a fiatalok alkoholmarketingnek való kitettségét, a Bizottság szorosan nyomon fogja követni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek az alkoholtartalmú italokra vonatkozó – többek között az online videomegosztó platformokon történő – kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtását. Ez magában foglalja a tagállamokkal, az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjával (ERGA) és az érdekelt felekkel folytatott együttműködést az ön- és társszabályozási kezdeményezések ösztönzése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság felül fogja vizsgálni az alkoholtartalmú italok promóciójára vonatkozó politikáját, továbbá 2022 vége előtt javasolni fogja az összetevők listájának, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak és 2023 vége előtt az egészségügyi figyelmeztetéseknek az alkoholtartalmú italok címkéin való kötelező feltüntetését. A tagállamok emellett támogatást kapnak az elsődleges egészségügyi ellátásban, a munkahelyeken és a szociális szolgáltatásokban az alkoholra vonatkozó, tényeken alapuló rövid intervenciók 31 végrehajtásához is.

3.4.Az egészségfejlesztés javítása az egészséges étrendekhez és a testmozgáshoz való hozzáférés révén 

A rák kockázatát növelik az egészségtelen étrendek és a fizikai inaktivitás együttes hatásai 32 . A táplálkozással kapcsolatban a Bizottság tovább csökkenti a rákkeltő szennyező anyagok élelmiszerekben való előfordulását. A legújabb rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján e szennyező anyagok közül több esetében is felső határértékeket fog meghatározni. A rákellenes terv ezt követően azokra az intézkedésekre fog összpontosítani, amelyek az egészséges élelmiszerek hozzáférhetőbbé tételére irányulnak. Ezzel párhuzamosan a tagállamokkal együtt megvizsgálja a fogyasztásuk növelését célzó adózási ösztönzőket, valamint a fogyasztók tájékoztatásának és az egészséggel kapcsolatos ismereteknek a javítására és a rákkockázatokkal összefüggésbe hozható termékek forgalmazásának és reklámozásának kezelésére irányuló intézkedéseket.

Az elhízás és a cukorbetegség kezelése a gyermekkorban kezdődik. A Bizottság értékelni fogja a gyermekkori elhízásra vonatkozó, 2014–2020as időszakra szóló uniós cselekvési tervet, és további intézkedésekre tesz javaslatot. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában 33 bejelentetteknek megfelelően a Bizottság javasolni fogja az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram 2023. évi felülvizsgálatát annak érdekében, hogy tovább javuljon az egészséges termékek hozzáférhetősége a gyermekek számára, valamint hogy bővüljenek a gyermekek ismeretei az egészséges táplálkozás előnyeiről, többek közt olyan digitális eszközök felhasználásával, mint az „uniós rákmegelőzési mobilalkalmazás”. Ezenkívül javasolni fogja a harmonizált, a csomagolás elülső oldalán feltüntetendő, kötelező tápértékjelölés bevezetését, hogy segítse a fogyasztók tájékoztatáson alapuló, egészséges és fenntartható élelmiszer-választását.

A marketing és a reklám célja, hogy befolyásolja a fogyasztók döntéseit. A Bizottság 2022-ben végrehajtási jelentést tervez készíteni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvről, többek között az egészségtelen élelmiszerekről és italokról szóló kereskedelmi kommunikációról. A Bizottság emellett támogatja a tagállamokat és az érdekelt feleket az egészségtelen élelmiszerek forgalmazásának visszaszorítását célzó hatékony szakpolitikák átalakítására és végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben, többek között a táplálkozással kapcsolatos, ellenőrzött bevált gyakorlatok végrehajtásáról szóló együttes fellépés révén. A Bizottság vállalja a mezőgazdasági termékek promóciójáról szóló szakpolitika felülvizsgálatát 34 annak érdekében, hogy növelni tudja a fenntartható előállításhoz és fogyasztáshoz való hozzájárulását, a nagyobb arányban növényalapú, kevesebb vörös és feldolgozott húst, valamint a rákkockázatokkal összefüggésbe hozható egyéb élelmiszert 35 és több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre való átállással összhangban.

Az egészségfejlesztést az adóintézkedések is segíthetik. A héamértékekre vonatkozó bizottsági javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy célzottabban alkalmazzák az adómértékeket, például az egészséges és tápláló élelmiszerek elérhetőségének és megfizethetőségének támogatása érdekében. Emellett a Bizottság 2022-ben tanulmányt tesz közzé, amelyben feltérképezi a cukorra, az üdítőitalokra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó adóügyi intézkedéseket és árképzési politikákat. Ezt követően a Bizottság meg fogja vizsgálni a cukorra és az üdítőitalokra vonatkozó új adóintézkedések bevezetésének megvalósíthatóságát.

A 2021-re tervezett, a sportot, a testmozgást és az egészséges étrendeket előmozdító egyéb kulcsfontosságú ágazatokat bevonó „egészséges életmód mindenkinek” kampány is hozzá fog járulni a rákellenes terv céljaihoz. A tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a civil társadalom képviselőit a Bizottság fel fogja kérni arra, hogy segítsék elő, hogy az egészséges döntések egyszerű és megfizethető döntésekké váljanak. Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az „egészséges életmód mindenkinek” kampány arra fog összpontosítani, hogy bevonja az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetben élő embereket és a hátrányos helyzetű csoportokat, például a fogyatékossággal élőket vagy a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező személyeket, és biztosítsa a nemek kiegyensúlyozott részvételét. A Bizottság elő fogja mozdítani az aktív mobilitási infrastruktúrákba, az egészséges étkezdékbe történő beruházásokat, és tájékoztatási intézkedéseket fog kidolgozni. Ezek az erőfeszítések olyan jelentős uniós kezdeményezéseken keresztül valósulnak meg, mint az európai sporthét, az uniós iskolaprogram, az Erasmus program és az Európai Mobilitási Hét, valamint a mezőgazdasági élelmiszerek promóciójára vonatkozó uniós politika.

Az egyéb uniós intézkedések és kezdeményezések között szerepel a közlekedés és az egészségügy összekapcsolásáról szóló fenntartható városi mobilitási tervezési útmutató 36 . Ezen túlmenően a Bizottság 2021-ben felül fogja vizsgálni a 2013. évi városi mobilitási csomagot, hogy előmozdítsa és támogassa a fenntartható és egészséges közlekedést és mobilitást.

3.5.A környezetszennyezés csökkentése

Az európaiak jogosan várják el, hogy egészséges, fenntartható környezetben éljenek. Azonban a környezetszennyezésről szóló kiterjedt jogszabályok ellenére a becslések szerint Európában évente több mint negyedmillió rákos haláleset mögött környezeti okok állnak 37 . A környezetszennyezés különösen káros hatással van a fiatal gyermekekre.

A levegőszennyezés 38 – a számos forrásból származó szennyező anyagokkal, beleértve az energiát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az ipart – a halálozás egyik fő oka, amely évente 400 000 korai elhalálozást okoz, többek között tüdőrák, szívbetegségek és agyvérzés miatt 39 . A szennyező anyagok szintén jelentős kockázatot jelentenek. A veszélyes tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok például károsak lehetnek a környezetre és az emberi egészségre, rákot okozhatnak, és hatással lehetnek az immunrendszerre, a légzőszervi, az endokrin, a reprodukciós és a szív- és érrendszerre. Az ember immunrendszerének gyengülése növeli a betegségeknek való kitettséget 40 , beleértve a rákot, és csökkenti a szervezet oltásokra való reagálási képességét 41 .

Az európai rákellenes terv szorosan együttműködik majd a zöld megállapodással és annak szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervével, hogy megerősítse a felszíni, a felszín alatti és az ivóvízben, a talajban és a levegőben található szennyező anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket. A levegőminőségre vonatkozó jelenlegi jogszabályok értékelése 42 alapján 2022-ig sor kerül az uniós levegőminőségi előírások felülvizsgálatára annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a WHO ajánlásainak 43 . A jobb nyomon követés, modellezés és levegőminőségi tervek segíteni fogják a helyi hatóságokat a tisztább levegő elérésében. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 2021 végére tervezett felülvizsgálata várhatóan tovább csökkenti a szennyező anyagok bejutását a vízbe, a levegőbe és a talajba. Ezzel párhuzamosan a Bizottság nemrégiben elfogadta a fenntartható és intelligens mobilitásról szóló stratégiát, amely a zéró kibocsátású mobilitásra való átállás támogatását és a közlekedésből származó környezetszennyezés csökkentését célzó számos intézkedést tartalmaz.

Az ivóvízről szóló felülvizsgált irányelv hatálybalépésével erősebb kockázatalapú megközelítés alkalmazására kerül sor a szennyező anyagok ivóvízbe kerülésének megakadályozása érdekében. A víz-keretirányelv értelmében a Bizottság javasolni fogja azon szennyező anyagok felszíni vagy felszín alatti vizekben tapasztalható koncentrációjára vonatkozó határértékek bevezetését vagy szigorítását, amelyek hozzájárulhatnak a rák előfordulásához, többek között a halak és a külső vázas ehető vízi gerinctelenek fogyasztása révén.

3.6.A veszélyes anyagoknak és sugárzásnak való kitettség csökkentése

A veszélyes anyagoknak és sugárzásnak való kitettség csökkentése jelentősen hozzá fog járulni a rák megelőzéséhez. Különösen fontos a fogyasztóknak és a foglalkozásszerű felhasználóknak szánt termékek biztonságának növelése, valamint az olyan környezetek rákkeltő anyagoknak való kitettségének csökkentése, mint a munkahelyek, ahol az EU-ban évente bekövetkező, foglalkozási eredetű halálesetek 52 %-a a munkával összefüggő rákos megbetegedéseknek tudható be.

A rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv védi a munkavállalókat a foglalkozási expozíciós kockázatoktól. A rákellenes terv részeként a Bizottság javaslatot tett az irányelv aktualizálására, amelynek keretében három fontos anyagra vonatkozóan állapított meg új vagy felülvizsgált foglalkozási expozíciós határértékeket: az akrilnitrilre, a nikkelvegyületekre és a benzolra 44 . A szociális partnerekkel folytatott, folyamatban lévő konzultáció eredményétől függően a Bizottság azt tervezi, hogy 2022-ben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a munkavállalók azbesztnek való kitettségének további csökkentése céljából, hogy megvédje őket a rák kockázataitól. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keret határozott kötelezettségvállalásokat fog megfogalmazni a vegyi anyagoknak való munkahelyi kitettség csökkentése érdekében. A munkával kapcsolatos rákos megbetegedések számának csökkentése érdekében az EU-OSHA tovább fogja fejleszteni a rák kockázati tényezőivel szembeni kitettségre vonatkozó munkavállalói felmérését Európában 45 .

A Bizottság meg fogja vizsgálni az ultraibolya sugárzásnak való kitettségre vonatkozó intézkedéseket is, beleértve a szoláriumokból származó sugárzást is, amely növeli a melanoma, a bőrrák legsúlyosabb formájának kockázatát. A Bizottság támogatni fogja a tagállamokat a jelentős számú tüdőrákos megbetegedést okozó, ionizáló sugárzással, különösen a radonnal 46 szembeni védelemre vonatkozó követelmények végrehajtásában. Az Euratom kutatási és képzési programja javítani fogja a radonnak való kitettséggel kapcsolatos ismereteket, valamint az anyag lakásokban való felhalmozódásának csökkentését célzó ellenintézkedéseket. Az eredmények 2025-re várhatóak.

Végezetül a Bizottság vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáján 47 alapuló intézkedések végrehajtása lehetővé teszi a veszélyes vegyi anyagok gyorsabb kezelését, és hatékonyan csökkenti a fogyasztók és szakemberek rákkeltő anyagoknak vagy az endokrin és immunrendszert zavaró egyéb veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségét. Támogatni fogja továbbá a vegyi anyagokra vonatkozó kutatási és innovációs ütemtervet, amelynek célja a biztonságos és fenntartható alternatívák kialakítása. Végezetül a vegyi anyagok jelentette kockázatok értékelésére irányuló Európai horizont-partnerség elindítása révén meg kell erősíteni az EU vegyianyag-kockázatértékelési kapacitásait.

3.7.A fertőzések által okozott rákos megbetegedések megelőzése 

A védőoltásokkal számos rákos megbetegedést meg lehet előzni, és életeket lehet megmenteni.

A Bizottság továbbá segíteni fogja a Hepatitis B elleni védőoltásokhoz, valamint a Hepatitis C vírussal és a Helicobacter pylori fertőzésekkel összefüggő máj- és gyomorrák megelőzését célzó kezelésekhez való hozzáférést. Javaslatot fog tenni továbbá a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlásra a Hepatitis B-vel és a humánpapillomavírus-fertőzésekkel kapcsolatos rákos megbetegedések kockázatainak kezelése érdekében. Ezzel párhuzamosan az EU gyógyszerstratégiájában bejelentettek szerint a Bizottság meg fogja vizsgálni az innováció fellendítését és az első vonalbeli gyógyszerekhez és védőoltásokhoz való jobb hozzáférés biztosítását célzó ösztönzők és kötelezettségek rendszerét.

4.A rák korai felismerésének javítása

A szűréssel történő korai felismerés kínálja a legjobb esélyt a rák legküzdésére és az életmentésre. 2020-ig 25 uniós tagállam vezetett be nemzeti rákellenes tervébe az emlőrákra, 22 a méhnyakrákra, 20 pedig a vastagbélrákra vonatkozó lakossági szűrőprogramokat. Számos programot azonban nem hajtottak végre teljes mértékben, és továbbra is elfogadhatatlan egyenlőtlenségek állnak fenn a tagállamokon belül és azok között. A célcsoport lefedettsége például az emlőrákszűrés esetében 6 % és 90 % között, a méhnyakrákszűrés esetében pedig 25 % és 80 % között mozog 49 .

A rákszűréssel kapcsolatos további uniós fellépés friss bizonyítékokkal való alátámasztása érdekében a Bizottság 2021-ben elindítja a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlás 50 végrehajtására vonatkozó, 3. nyomonkövetési jelentés előkészítését. Emellett a korszerűsített európai rákinformációs rendszer meg fogja kezdeni a rákszűrési programok nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók rutinszerű gyűjtését.

A hozzáférés tekintetében a Bizottság 2022-ig javaslatot tesz a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlás naprakésszé tételére annak biztosítása érdekében, hogy az tükrözze a legújabb rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat. Mérlegelés tárgyát fogja képezni a célzott rákszűrésnek az emlőrákon, a vastagbélrákon és a méhnyakrákon túli lehetséges kiterjesztése további rákbetegségekre, például a prosztatarákra, a tüdőrákra és a gyomorrákra. Ezt a munkát az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának 52 tanácsa fogja segíteni, és legkésőbb 2022 elejéig készül el. A munka során figyelembe fogják venni a rákszűrési technológiák legújabb fejleményeit, és értékelni fogják a személyre szabott orvoslás, a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és más technológiák, valamint az operatív minőségbiztosítás terén elért eredményeket.

Ezek a bizonyítékok beépülnek majd a Rákkutatási Tudásközpont munkájába is, amelynek nyomán a rákszűrésre, a diagnózisfelállításra, a kezelés utáni rehabilitációra, a vastagbélrák és a méhnyakrák nyomon követésére és a palliatív ellátásra vonatkozó új iránymutatások és minőségbiztosítási rendszerek kerülnek majd kidolgozásra, az emlőrákra vonatkozó, folyamatban lévő európai bizottsági kezdeményezés mellett. Ezek között lesznek a rákközpontok és a szűrőprogramok önkéntes akkreditációs és tanúsítási programjai, és folyamatosan aktualizálásra kerülnek az emlőrákra vonatkozó, meglévő iránymutatások is,

A diagnosztika javítása érdekében a rákszűrési program kiegészíti a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó új európai kezdeményezést azáltal, hogy növeli a rendelkezésre álló szűrési adatok mennyiségét, és új módszereket mozdít elő a mesterséges intelligenciát alkalmazó szűrőprogramok minőségének és gyorsaságának javítása érdekében.

Az új uniós rákszűrési rendszer támogatása érdekében a tervezett rákellenes küldetés adatokkal szolgál majd a meglévő, lakossági rákszűrési programok optimalizálásáról, új megközelítéseket dolgoz ki a szűréssel és a korai felismeréssel kapcsolatban, és lehetőségeket kínál a szűrés új rákbetegségekre való kiterjesztésére. Az új program tagállami bevezetése az „EU az egészségügyért” programból származó finanszírozás, a technikai támogatási eszközből nyújtott támogatás és az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelek segítségével történik. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a korai felismerésre irányuló beruházásokat is támogathatja. A méhnyakrák, az emlőrák és a vastagbélrák túlélési aránya kulcsfontosságú mutatója annak, hogy az egészségügyi rendszerek mennyire hatékonyak a rákkezelésben, és a korai felismerés hatékonyságát és a kezelés hatékonyságát egyaránt tükrözi 53 .

5.A rákbetegek magas szintű ellátásának biztosítása 

Az európai rákellenes terv célja annak biztosítása, hogy az EU-ban élő embereknek joguk legyen megfizethető, jó minőségű megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz jutni, amint azt a szociális jogok európai pillére előírja 54 . A rákkezelés magas színvonala számos tényezőtől függ, például a multidiszciplináris csoportokban, magas színvonalon dolgozó személyzettől, a rákkal kapcsolatos, optimális és minőségbiztosítással rendelkező kezelést nyújtó speciális szolgáltatásokhoz való, időben történő hozzáféréstől, valamint az alapvető gyógyszerek rendelkezésre állásától és az innovációtól.

5.1.Minőségi ellátás nyújtása

A rákbetegek magas színvonalú ellátásához – és különösen az időben történő diagnózishoz és kezeléshez – való hozzáférés tekintetében a betegek még mindig jelentős különbségekkel szembesülnek az ellátás színvonalában, ami elfogadhatatlan egyenlőtlenségekhez vezet az EU-ban. Az emlőrák kezelését követő túlélési arány tekintetében például 20 %-os különbség van az egyes országok között, míg a vastagbélrák esetében az ötéves túlélési arány 49 % és 68 % között mozog 55 .

Az uniós hálózatot a ritka rákos betegségekre összpontosító meglévő négy európai referenciahálózat 57 és az újonnan létrehozott referenciahálózatok csoportja fogja segíteni. Ezek az új referenciahálózatok egyes konkrét, összetett problémát jelentő rákos megbetegedésekkel fognak foglalkozni, és az így zajló munka határokon átívelő együttműködésben valósul meg, az uniós szakértelem kiaknázásával. Ezek a betegségek magukban foglalják az áttétes betegségeket, a rákkezelésben előforduló társbetegségeket, a rossz prognózisú komplex rákos megbetegedéseket, a gyermekkori rákot, valamint a rákkezelés genomikájával, a palliatív ellátással és a túléléssel kapcsolatos konkrét körülményeket. A hálózatok összehozzák a szakértőket, így azok megoszthatják egymással a szaktudásukat szerte az EU-ban, és ez a korábbiakban nem tapasztalt válaszokat, biztonságot és reményt ad a betegeknek.

5.2.Magas színvonalú egészségügyi személyzet biztosítása

A rákkezelés magas színvonala a minőségi munkaerőtől függ. A betegek megérdemlik a lehető legjobb ellátást, és az egészségügyi szakembereknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy képzésben részesüljenek, és szakmai életük során folyamatosan fejleszthessék készségeiket. E támogatásnak figyelembe kell vennie az egészségügyi ellátásban és az ápolásban dolgozó személyzet erőteljes nemi dimenzióját. Az európai rákellenes terv célja, hogy többek között a digitális készségek, a mesterséges intelligencia, a genomika és a személyre szabott orvoslás terén a képzés és a folyamatos oktatás révén egy erősebb, multidiszciplináris tudással rendelkező rákkezeléssel foglalkozó személyzet jöjjön létre.

A Bizottság 2021-ben elindítja a rákkal kapcsolatos interspecializációs képzési programot. Az onkológiára, a sebészetre és a radiológiára összpontosító program célja, hogy a határokon átnyúló képzés és információmegosztás révén a rákkezeléssel foglalkozó személyzet felkészültebbé és mobilabbá váljon. Az ilyen jellegű képzés kiemelten foglalkozik majd a betegek életminőségével és jóllétével, beleértve a mentális, pszichoszociális és táplálkozási támogatást, valamint a betegek önrendelkezését is. Segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy kezeljék a készséghiányokat, és az egészségügyi személyzet tagjai megfelelő képzettséggel rendelkezzenek a rákmegelőzés, a korai felismerés, a diagnózis, a kezelés, a rehabilitáció és a túlélés terén.

A program hozzá fog járulni a rákkal foglalkozó szakemberek közötti együttműködés optimalizálásához, ami végső soron javítja a rákbetegek számára nyújtott diagnózist, kezelést és nyomon követést. A program eredményeit felhasználják majd a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó készségfejlesztési programban meghirdetett egészségügyi készségfejlesztési paktum 58 munkája során, amelynek célja, hogy képzési lehetőségeket biztosítson az egészségügyi szakemberek számára a továbbképzéshez és az átképzéshez. Kiegészíti továbbá az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és az Erasmus+ program keretében nyújtott képzéseket.

5.3.Az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférés és az innováció biztosítása

A rák diagnózisával és kezelésével kapcsolatos legújabb fejlemények jelentős mértékben javították a rákos betegek túlélési arányát és életminőségét. A pénzügyi költségek azonban magasak, és az EU-n belül jelentősen eltérnek egymástól. Emellett nagy mértékben megnőtt a rák elleni gyógyszerek hiánya, ami súlyos következményekkel jár a betegekre nézve. E kihívások leküzdése az európai rákellenes terv és összességében a Bizottság fontos célja.

Az új gyógyszerek kifejlesztése átlagosan csaknem 15 évet vesz igénybe. A meglévő gyógyszerek újrapozicionálása életképes stratégiája lehet az időkeretek és a fejlesztési költségek csökkentésének, valamint a sikerességi arányok javításának.

A közelmúltban elfogadott európai gyógyszerstratégia, valamint az alapvető gyógyszerészeti jogszabályok bejelentett reformja módszereket fog javasolni a gyógyszerekhez, többek között a generikus és biohasonló gyógyszerekhez való hozzáférés javítására. A stratégia az ellátási láncok biztosítására és a gyógyszerhiányra való reagálásra irányuló kezdeményezéseket is elindított, és arra fog törekedni, hogy fellendítse az innovációt a betegek kielégítetlen szükségleteinek fedezése érdekében, biztosítva ugyanakkor e kezelések megfizethetőségét.

2021-ben a Bizottság olyan uniós platformot hoz létre, amelynek célja a rák elleni gyógyszerekhez való hozzáférés javítása a meglévő gyógyszerek újrapozicionálásának támogatása érdekében. A platform modelleket fog kidolgozni és tesztelni az érdekelt felek közötti szorosabb együttműködés fokozása, valamint a meglévő adatok új digitális eszközök segítségével történő mozgósítása, összegyűjtése és megosztása érdekében. A gyógyszereknek a Covid19 kezelésére való újrapozicionálása során szerzett tapasztalatokra 59 építve egy másik projekt is indul, amely nagy teljesítményű számítástechnikát alkalmaz a meglévő molekulák és új gyógyszerkombinációk gyors tesztelésére. A ritka rákos megbetegedésekkel és a rossz prognózisú rákos megbetegedésekkel kezdve ez a munka magában foglalja az új innovatív és ígéretes technológiák elemzését és kiaknázását. 

A klinikai vizsgálatokra vonatkozó új jogi keret 2021 végére lesz alkalmazandó. Ez a keret egy rendkívül összehangolt, szilárd és dinamikus rendszert vezet be a klinikai vizsgálatok értékelésére és felügyeletére az EU-ban. Az egyszerűsített eljárások meg fogják könnyíteni a vizsgálatok elvégzését, és elősegítik, hogy a betegek részesüljenek az innováció előnyeiből. Ha a Tanács és az Európai Parlament időben elfogadná az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendeletre irányuló javaslatot, az elősegítené az innovatív rákdiagnosztizáláshoz és -kezeléshez való gyors hozzáférést. Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos uniós együttműködés állandó kerete révén a tagállamok magas színvonalú és időszerű egészségügyi technológiaértékelési jelentéseket kapnának, és lehetővé tenné számukra az erőforrások, a szakértelem és a kapacitások megosztását. Ez különösen fontos a rendkívül speciális rákdiagnosztikai eljárások és kezelések esetében.

A rákdiagnosztikai és -kezelési célú radioizotópok ellátásbiztonságának támogatása, valamint a gyógyászati sugártechnológia minőségének és biztonságának javítása érdekében a Bizottság a nukleáris és sugárzási technológiák orvosi ionizáló sugárzással kapcsolatos alkalmazásaira vonatkozó stratégiai menetrend (SAMIRA) keretében új cselekvési tervet terjeszt elő. A menetrend további iránymutatást nyújt az uniós kutatáshoz és innovációhoz, valamint támogatja az egészségügyi szakemberek radiológiával, sugárterápiával és nukleáris medicinával kapcsolatos oktatását, szoros együttműködésben az „interspecializációs képzési programmal”.

5.4.A rák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló személyre szabott orvoslás ígéretére építve

Minden beteg és minden rák más és más. A rák lehető leghatékonyabb megelőzése és kezelése a beteg és a betegség sajátosságaihoz igazított, személyre szabott megközelítést tesz szükségessé. A személyre szabott rákgyógyszerek jelentősen javíthatják a rák megelőzését, felismerését és prognózisát, és csökkenthetik a káros hatások kockázatát. A rákgyógyszerek jövőjének részét kell képezniük. Ezenkívül a genomikus adatokhoz való, EU-n belüli, határokon átívelő hozzáférés lehetőséget teremt a kutatók és klinikusok számára arra, hogy elemezzék és összehasonlítsák a betegek genetikai és klinikai információit. Ez segíti a rák kialakulási esélyének előrejelzését, a betegség korai felismerését és a leghatékonyabb kezelésekről való döntést.

A 2023-ban létrehozandó és az Európai horizont keretében finanszírozott, személyre szabott orvoslással foglalkozó új partnerség meg fogja határozni a személyre szabott orvoslással kapcsolatos kutatás és oktatás prioritásait, támogatni fogja a rákmegelőzéssel, -diagnosztikával és -kezeléssel kapcsolatos kutatási projekteket, és ajánlásokat tesz a személyre szabott orvoslási megközelítéseknek a napi orvosi gyakorlatban történő bevezetésére. A partnerség előkészítő intézkedéseként a Bizottság ütemtervet dolgoz ki a személyre szabott megelőzésre vonatkozóan, azonosítva a kutatás és az innováció hiányosságait, és támogatni fogja a rákra való hajlamhoz vezető valamennyi ismert biológiai rendellenesség feltérképezésére irányuló megközelítést, beleértve az örökletes rákos megbetegedéseket is.

Annak érdekében, hogy támogatni lehessen a tagállamokat abban, hogy a lehető legjobban kiaknázzák a genomika gyors fejlődésében rejlő lehetőségeket a rákmegelőzés, -diagnosztika és -kezelés terén, a Bizottság 2021-ben elindítja a „Genomika a közegészségügyért” projektet. A projekt kiegészíti az 1+ millió genomra vonatkozó kezdeményezést 60 , amelynek fő felhasználási esetei közé tartoznak a rákos megbetegedések, és amely várhatóan nagy mennyiségű genomikai adathoz biztosít biztonságos hozzáférést kutatási, megelőzési és személyre szabott orvoslási célból. Az „EU az egészségügyért” program által finanszírozott projekt keretében végrehajtott intézkedések az egyének rákos megbetegedések kialakulására való genetikai hajlamának azonosítására is irányulnak, új távlatokat nyitva a személyre szabott kockázatértékelés és a célzott rákmegelőzés előtt. A projekt emellett segítséget fog nyújtani a tagállamoknak abban, hogy iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy jobban meg tudják határozni, kiket és mit teszteljenek, egészségügyi szolgáltatásokat szervezzenek a genetikai vizsgálatok végrehajtása érdekében, valamint speciális oktatást és képzést biztosítsanak 61 az egészségügyi dolgozók számára a rák elleni küzdelem jobb megértése érdekében.

Az orvosbiológiai kutatási infrastruktúrák új és meglévő hálózatai már 2021-től testreszabott támogatást nyújtanak a személyre szabott rákkezeléssel foglalkozó kutatóknak. Ez magában fogja foglalni az új rákterápiák kidolgozása érdekében a fejlett módszerek, technológiák, eszközök és berendezések ingyenes használatát, a kezdeti felismeréstől az új fejlett terápiás gyógyszerkészítményekig és a sugárterápiáig. Ez magában fogja foglalni továbbá a terápiás és személyre szabott, rák elleni vakcinázás területének további feltárásához és fejlesztéséhez nyújtott támogatást is, amely területen jelentős előrelépés történt az mRNS-alapú Covid19-oltóanyagok közelmúltbeli jóváhagyásával, ami azt mutatja, hogy ez az új technológia készen áll a szélesebb körű bevezetésre. Előrehaladott melanomában, valamint fej- és nyakrákban szenvedő betegeket például már sikeresen kezeltek mRNS-technológiával.

Az európai nyílt tudományosadat-felhőn 63 található új platformok támogatják továbbá az interdiszciplináris rákkutatást, és lehetővé teszik a fejlett, személyre szabott kezelések nyújtását. Ez az együttműködés lehetővé teszi a kutatók számára a kutatási adatokhoz való hozzáférést, azok elemzését és feldolgozását a tudományágakon és a nemzeti határokon átívelően, többek között az európai referenciahálózatokon és a komplex rákközpontok európai hálózatán keresztül, az adatvédelmi jogszabályoknak való teljes körű megfelelés mellett.

A személyre szabott orvoslás a nagy teljesítményű számítástechnika előnyeit is ki fogja aknázni. Az egyén egészségügyi adatainak a valós idejű nyomon követéssel való, intelligens eszközökön és farmakokinetikán keresztüli összekapcsolása alapot teremt arra, hogy létre lehessen hozni minden egyes személy digitális ikermodelljét (azaz virtuális reprezentációját). Ezzel ki lehet aknázni a személyre szabott orvoslási megközelítésekben rejlő lehetőségeket, és javítani lehet a célzott szűrési és megelőzési stratégiákat, a gyors diagnózisokat és az egyénre szabott terápiás koncepciókat.

A digitális technológia rákkezeléssel kapcsolatos innovációjában rejlő lehetőségek további feltárása érdekében a Bizottság 2021-től támogatni fogja az új, együttműködésen alapuló projekteket, amelyek összefogják az érdekelt feleket és a szakértelmet annak érdekében, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát és a mesterséges intelligenciát alkalmazó adatelemzéssel kapcsolatban új megközelítéseket alkalmazzanak. Ezek a projektek támogatni fogják a személyre szabott orvoslás előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, kezdetben a rossz prognózisú rákokra, például a hasnyálmirigy vagy a fej és nyaki terület rákos megbetegedésére összpontosítva. Szintén 2021-ben az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés elindítja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos projekteket, amelyek célja, hogy adatvezérelt döntéstámogatást nyújtsanak az egészségügyi szakembereknek, gondozóknak és betegeknek a megelőzés, a diagnózis és a kezelés terén, valamint projekteket indítsanak a rák elleni gyógyszerekkel szembeni rezisztencia leküzdésére és a protonterápia nyelőcsőrák esetén tapasztalható hozzáadott értékére vonatkozóan.

6.A rákbetegek, túlélők és gondozók életminőségének javítása

A korai felismerés terén elért fejleményeknek, a hatékony terápiáknak és a támogató ellátásnak köszönhetően a túlélési arány jelentős mértékben megnőtt. A rák túlélőinek száma évről évre nő, és jelenleg Európában a becslések szerint meghaladja a 12 milliót. Ez az adat mintegy 300 000, gyermekkori rákot túlélő személyt is magában foglal, és ez a szám az elkövetkező években várhatóan jelentősen nőni fog. Bár ez optimizmusra ad okot, a túlélők, családjaik és gondozóik jelentős kihívásokkal szembesülhetnek. Ezeket a kihívásokat gyakran el lehet kerülni vagy enyhíteni lehet az egészségügyi és szociális ellátórendszerek, valamint a munkáltatók közötti együttműködés révén. Ebben az összefüggésben nem arra kell összpontosítanunk, hogy az emberek a diagnózist követően „milyen hosszú ideig élnek”, hanem arra, hogy „hogyan és milyen hosszú ideig élnek”. Az európai rákellenes terv célja nem csupán annak biztosítása, hogy a rákbetegek túléljék betegségüket, hanem az is, hogy hosszú ideig éljenek, elégedettek legyenek, megkülönböztetéstől és igazságtalan akadályoktól mentesen éljenek.

A túlélők leggyakoribb problémái a kezelés késői és hosszú távú hatásainak elégtelen kezeléséből; a rossz koordinációból és az egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikáció hiányából; a kielégítetlen pszichoszociális szükségletekből, valamint a rehabilitációval, érzelmi stresszel, a daganat kiújulásával és áttétes betegséggel kapcsolatos problémákból erednek. A rák túlélői akadályokba ütköznek a munkába való visszatérés során is. A tanulmányok azt mutatják, hogy a rákos megbetegedéssel diagnosztizált személyek szakmai helyzete a diagnózis után gyakran jelentősen romlik. A társadalmi integrációt és a munkahelyi visszailleszkedést elősegítő intézkedéseknek – beleértve a rákos betegek munkakörülményeinek korai értékelését és kiigazítását – a betegút szerves részét kell képezniük 64 . Emellett kórtörténetük miatt sok, hosszan tartó remisszióban lévő ráktúlélő gyakran tisztességtelen bánásmódban részesül a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Gyakran megfizethetetlenül magas biztosítási díjakkal kell szembenézniük, akkor is, ha évek, sőt évtizedek óta gyógyultnak számítanak 65 .

A Bizottság az Európai Szociális Alap Plusz esetleges finanszírozási támogatásával segíteni fogja a tagállamokat az átképzési és továbbképzési programok előmozdításában is, amelyek célja, hogy segítsék a rák túlélőit a munkaerőpiacra való visszatérésben. 2022-ben a Bizottság új tanulmányt fog indítani a rák túlélőinek munkába való visszatéréséről, és feltérképezi a nemzeti foglalkoztatási és szociális védelmi politikákat, valamint azonosítja az akadályokat és a fennmaradó kihívásokat.

A szociális védelemhez való hozzáférés hiányosságai veszélybe sodorhatják az egyének jólétét, növelhetik a gazdasági bizonytalanságot mind a betegek, mind a túlélők esetében, és rosszabb egészségügyi eredményekhez vezethetnek. A hamarosan elkészülő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keretben a Bizottság a pszichoszociális kockázatokat és a hátrányos csoportokat, köztük a rák túlélőit is megvizsgálja. Ezenkívül a szociális jogok európai pillérét 66 alkotó elvek végrehajtására irányuló cselekvési terv ki fog terjedni valamennyi munkavállaló – köztük beleértve a rák által érintettek – munkakörülményeire, szociális védelmére és befogadására, valamint egészségügyi ellátásának fejlesztésére. A nemrégiben elfogadott, idősödésről szóló zöld könyv 67 ezenkívül széles körű vitát indít el, többek közt az ellátáshoz való hozzáférésről, az ellátás minőségéről és megfizethetőségéről, valamint a szociális védelmi rendszerek hosszú távú hatásairól.

A házi gondozók, különösen a családtagok szerepe kulcsfontosságú a rákbetegek támogatásában és gondozásában. Az ilyen gondozási tevékenységek gyakran áldozattal járnak, ideértve a munka és a gondozási tevékenységek összeegyeztetésének nehézségeit, a munkaidő csökkenése miatt a folyó bevétel kiesését, valamint az időskori jövedelmükre gyakorolt hosszú távú hatásokat. Ez a nemek közötti egyenlőtlenségeket is állandósítja. Emellett a gondozók felelőssége hatással lehet fizikai jólétükre, és különösen mentális egészségükre. A Bizottság ezért azt is biztosítani fogja, hogy a tagállamok teljes mértékben átültessék a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvet, amely bevezeti a gondozói szabadságot és a rugalmas munkaidő-beosztás kérelmezésének lehetőségét. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-ra szóló stratégia célja, hogy előmozdítsa a munkahelyi körülmények észszerű módosítását a fogyatékossággal élő személyek számára. E tekintetben fontos további támogatást nyújtani annak érdekében, hogy a munkavégzési módokat a fogyatékossággal élőnek tekintett rákbetegek és a túlélők igényeihez lehessen igazítani.

Az európai rákellenes terv révén a Bizottság alaposan meg fogja vizsgálni a pénzügyi szolgáltatások területén fennálló gyakorlatokat (ideértve a biztosítást is) a hosszan tartó remisszióban lévő ráktúlélőkkel szembeni méltányosság szempontjából. Rövid távon a Bizottság együtt fog működni az érintett érdekelt felekkel a ráktúlélők pénzügyi termékekhez való hozzáférésének kezelése érdekében. A Bizottság párbeszédet fog folytatni továbbá a vállalkozásokkal egy olyan magatartási kódex kidolgozása érdekében, amely biztosítja, hogy a rákkezeléssel kapcsolatos fejlemények és azok hatékonyságának javulása tükröződjék a pénzügyi szolgáltatók üzleti gyakorlatában annak érdekében, hogy csak a szükséges és arányos információkat használják fel a pénzügyi termékek, nevezetesen a kölcsön- vagy hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó hitelek és biztosítások kérelmezői támogathatóságának értékelésekor. 

7.A rák terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban

Számos mutató szerint a tagállamok között és azokon belül is jelentős különbségek vannak a rákmegelőzés és -kezelés terén. Ezek az egyenlőtlenségek a megelőzési programokhoz való hozzáférés, a rák korai felismerése, a diagnózis, a kezelés, a túlélés, valamint a rákbetegek és a túlélők életminőségének javítását célzó intézkedések terén figyelhetők meg. Például a vastagbélrák miatti halálozási arány lényegesen magasabb a férfiak körében, mint a nőknél 68 . A túlélés és az ellátáshoz való hozzáférés terén fennálló különbségek a nemi különbségekkel, a kockázati tényezőknek való alacsonyabb kitettség és a szűrőprogramokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés kombinációjával, valamint a rák társadalmi és pénzügyi következményeinek kezelésére irányuló jobb képességekkel magyarázhatók. Emellett tartós eltérések figyelhetők meg a nők 69 , az idősek, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok, például a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozók és a szegénységben élők esetében is.

Ezek az egyenlőtlenségek elfogadhatatlanok egy olyan európai egészségügyi unióban, amely mindenki védelmére törekszik. Az EU-ban nem lehetnek első és másodosztályú rákbetegek. Az európai rákellenes terv célja, hogy a betegségek teljes útja során kezelje ezeket az egyenlőtlenségeket. Ezekkel a kérdésekkel az európai gyógyszerstratégia és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, küszöbön álló uniós stratégia keretében végrehajtott fellépésekkel együtt is foglalkozik majd.

A rákellenes tervben felvázolt számos intézkedés kezelni fogja az uniós tagállamok közötti és azokon belüli egyenlőtlenségeket. A rákszűrésről szóló aktualizált tanácsi ajánlások tanáccsal szolgálnak a tagállamoknak a rákszűrés legújabb megközelítéseiről, és emellett foglalkoznak a minőségbiztosítási rendszerekkel, valamint az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák szűrésére és kezelésére vonatkozó akkreditációval. A komplex rákközpontok uniós hálózata támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy 2025-ig legalább egy átfogó nemzeti rákellenes központot hozzanak létre 70 , biztosítva, hogy 2030-ra a jogosult betegek 90 %-a hozzáférjen ezekhez a központokhoz.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a tagállamok részesülhetnek az uniós kohéziós politikai alapokból, például a mobil egészségügyi egységek rákszűrésre vagy laboratóriumi diagnosztikára való használata révén. Ez különösen fontos a leginkább rászoruló és elszigetelt közösségekben élők számára, akik korlátozottan férnek hozzá a nagyvárosi központokhoz. E projektek célja az egészségügyi ellátás és a rákkal kapcsolatos szolgáltatások biztosítása, különös tekintettel a betegségmegelőzésre és a korai diagnózisra. A multidiszciplináris csapattal rendelkező mobil egységek rendszeresen ellátogatnak a közösségekbe, és kapcsolatot tartanak a meglévő egészségügyi létesítményekkel. A Bizottság a jövőbeli „EU az egészségügyért” és Digitális Európa programokon keresztül elő fogja mozdítani a fejlett mobil technológiák egészségügyi szolgáltatók általi használatát is. A Digitális Európa a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljaival összhangban támogatja a gyors összekapcsoltság kiépítését 71 . Az EU kiemelt finanszírozást fog nyújtani az egészségügyi létesítményeket érintő, közfeladatot ellátó projektek számára. Végezetül a mindenki által megfizethető, hozzáférhető és méltányos mobilitás biztosításának támogatásával az intelligens és fenntartható mobilitásról szóló stratégia segíteni fog abban, hogy a távoli térségekben élő személyek és betegek jobban össze legyenek kapcsolva a kórházakkal és az egészségügyi központokkal.

A Covid19-világjárvány még jobban sújtotta társadalmunk leghátrányosabb csoportjait, köztük a rákos betegeket is. A Covid19-világjárvány miatti elszigetelődés és korlátozó intézkedések befolyásolták utógondozásukat és életminőségüket. Az EU azon dolgozik, hogy biztosítsa az ellátáshoz való folyamatos és méltányos hozzáférést, többek között válsághelyzetekben is, és az európai rákellenes terv kulcsfontosságú része ezeknek az erőfeszítéseknek.

Az e területen hozott intézkedések magukban foglalják a távorvoslás és a távellenőrzés megerősítését és integrálását az egészségügyi és ellátási rendszerekbe, méghozzá a kutatási, innovációs és telepítési tevékenységek uniós forrásokból való támogatása révén. Ez segíteni fogja az immunszupprimált rákbetegek védelmét a fertőző betegségeknek, például a Covid19-nek való kitettséggel szemben. Ezek a fejlesztések segítséget nyújthatnak a távoli vagy vidéki területen élő betegeknek is. Emellett az egészségügyi szakemberek közötti tudásmegosztás támogatása érdekében népszerűsíteni kell az európai referenciahálózatok virtuális konzultációs modelljét. Az EHDS-en keresztül a Bizottság azon fog munkálkodni, hogy felszámolja a digitális egészségügyi szolgáltatások határokon átnyúló biztosítása előtt álló akadályokat. Az intézkedések a rákkezeléssel foglalkozó személyzet képzését és továbbképzését is magukban foglalják.

8.A gyermekkori rák előtérbe helyezése

Az Európai Unió többet tehet és többet kell tennie azért, hogy megvédje gyermekeinket a ráktól. 2020-ban több mint 15 500 gyermeket és serdülőt diagnosztizáltak rákkal, és több mint 2000 fiatal beteg vesztette életét 72 . Sőt a rák az egy évnél idősebb gyermekek körében a betegség miatti elhalálozás fő oka. Jelentős különbségek mutatkoznak azonban a gyermekkori és a felnőttkori rákos megbetegedések között a rák típusa, terjedése és kezelése tekintetében. Például a diagnózis idején a gyermekkori rákos megbetegedések 80 %-a már átterjedt a szervezet más részeire, szemben a felnőttkori rákos megbetegedések körülbelül 20 %-ával.

A rákos gyermekek 30 %-a szenved súlyos, hosszú távú következményektől. Mivel a gyermekkori rák túlélőinek száma folyamatosan nő, az átfogó ellátás, kezelés és utógondozás elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal betegek jól felépüljenek, és optimális legyen az életminőségük 73 . Az új ráktúlélők intelligens kártyája a gyermekkori rák túlélőinek sajátosságaival is foglalkozik, ideértve a kezelések eredményeinek és lehetséges toxicitásának hosszú távú nyomon követését, a rehabilitációt, a pszichológiai támogatást, az oktatási modulokat, az egészségügyi dolgozókkal való összeköttetést és a korábbi kórtörténetre vonatkozó információkat. A kártya segíteni fog abban is, hogy az utógondozást a gyermekbetegek igényeihez igazítsák, a gondozók bevonásával és a családdal egyetértésben. Az egyéni szinten túlmenően a kifejezetten a gyermekkori rákos megbetegedésekre szabott és célzott új szakasszal rendelkező, frissített európai rákinformációs rendszer megkönnyíti a nyomon követést és a további kutatást. Ezen túlmenően sor kerül majd a ritka betegségek gyógyszereiről szóló rendelet és a gyermekgyógyászati rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy javítani lehessen az új rákgyógyszerek gyermekeknél történő alkalmazásának vizsgálati és engedélyezési feltételeit.

A Bizottság 2022-ben a rákos gyermekek segítésére irányuló kezdeményezés keretében hozott intézkedések kiegészítéseként létrehozza a fiatal ráktúlélők európai uniós hálózatát, amely összekapcsolja a fiatal ráktúlélőket és családjukat, valamint a házi és hivatalos gondozókat. A hálózat segíteni fog a rákkezelési tervek hosszú távú nyomon követésének megerősítésében nemzeti és regionális szinten egyaránt. Gyermekek, serdülők és fiatal felnőtt túlélők lesznek kijelölve a hálózat képviselőiként a tagállamokban. Külön figyelmet kell szentelni annak, hogy korlátozni kell a ráknak a rákkal akár betegként vagy gondozóként érintett gyermekek és fiatalok oktatására gyakorolt káros hatását.

Az Európai horizont tervezett rákellenes küldetésének keretében a fiatal rákbetegek is támogatásban részesülnek. Például a tervezett „Gyermekkori rákos megbetegedések és rákos megbetegedések serdülőknél és fiatal felnőtteknél: „több és hatékonyabb gyógyítás” elnevezésű kezdeményezés segíthet jobban megérteni a rák kialakulását és előrehaladását, valamint a tényeken alapuló információk révén segíti a gyermekkori rák kezelésének átalakítását a diagnosztika, a kezelés és a túlélők támogatásának előmozdításával.

9.Finanszírozás

A rákellenes európai tervet a bizottsági finanszírozási eszközök teljes skálájának felhasználásával hajtják végre, teszik lehetővé és támogatják: összesen 4 milliárd EUR-t különítettek el a rák elleni küzdelemre. A jövőbeli „EU az egészségügyért” program jelentős részét – összesen 1,25 milliárd EUR-t – a rákellenes tervben felvázolt fellépések és kezdeményezések támogatására fogják fordítani. A támogatásban részesülő főbb kezdeményezések közé tartozik például az „uniós rákmegelőzési mobilalkalmazás”, a „komplex rákközpontok uniós hálózata”, a „rákos gyermekek megmentése”, a „Jobb életet a rákbetegeknek!”, a „Rákkutatási Tudásközpont” és az „uniós interspecializációs képzés”.

Más uniós finanszírozási eszközök is biztosítanak pénzügyi támogatást, ami tükrözi az összkormányzati megközelítést és az európai rákellenes terv alá tartozó fellépések sokféleségét. Az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram 74 például összesen akár 2 milliárd EUR-t biztosíthat a tervezett rákellenes küldetés és más rákkal kapcsolatos kutatási projektek támogatására, beleértve a kutatási infrastruktúrákat és a partnerségeket is. Az Erasmus+, az Európai Technológiai Intézet és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések összesen akár 500 millió EUR-t biztosíthatnának oktatási, képzési és kutatási projektekhez a rák területén 75 . A Digitális Európa program akár 250 millió EUR pénzügyi támogatást fog nyújtani a rákkal kapcsolatos projektekre, és támogatni fogja a szélesebb körű, az egészségügyi ágazat számára is kedvező digitális beruházásokat, például az elektronikus adatokkal, a kiberbiztonsággal, valamint a digitális készségekkel kapcsolatban.

A kohéziós politikai alapok (az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap Plusz) támogatást nyújtanak a tagállamoknak és régióiknak az egészségügyi rendszereik rezilienciájának, hozzáférhetőségének és hatékonyságának javításához. Ebben az összefüggésben a finanszírozás az egészségfejlesztéstől és a betegségmegelőzéstől kezdve a megelőzéshez, a korai felismeréshez, a szűréshez és a kezeléshez való hozzáférés javítására, valamint az onkológiával kapcsolatos kutatási és fejlesztési projektekre terjed ki. Az alapokból például az onkológiai és megelőzési központok felszerelését és infrastruktúráját, a távorvoslás, az e-egészségügyi alkalmazások és eszközök fejlesztését és végrehajtását vagy az egészségügyi dolgozók rákkezeléssel kapcsolatos készségeinek fejlesztését szolgáló befektetések valósulhatnak meg. Míg a legtöbb beavatkozást az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban nemzeti vagy regionális programokon keresztül hajtják végre, az Európai Regionális Fejlesztési Alap alá tartozó Interreg programok határokon átnyúló vagy transznacionális finanszírozási lehetőségeket is kínálnak 76 .

Mivel a kohéziós politikai alapok megosztott irányítás alatt állnak, a tagállamok, valamint nemzeti és regionális hatóságaik felelnek a prioritások meglévő szükségletek alapján történő meghatározásáért, valamint e beruházások végrehajtásáért. A Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a rákellenes tervben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében teljes mértékben használják ki az összes lehetőséget.

A „Next Generation EU” uniós költségvetés és helyreállítási terv keretében a reformok és beruházások finanszírozására létrejön egy példa nélküli helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz, amelynek költségvetése 672,5 milliárd EUR-t tesz ki vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában. Az eszköz támogatni fogja a Covid19-világjárványból való kilábalást, és segít leküzdeni annak gazdasági és társadalmi hatásait. A tagállamok arra lesznek ösztönözve, hogy határozzanak meg az egészségügyi infrastruktúrát, a berendezéseket, az egészségügyi ellátás digitális átalakítását, a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó gyártási kapacitást érintő beruházásokat, különösen, ha azok az országspecifikus ajánlások végrehajtásához kapcsolódnak, amelyek iránymutatásul szolgálnak az eszköz által támogatandó reformokhoz és beruházásokhoz, többek között a rákkezelés terén.

Emellett a Bizottság javaslatot terjesztett elő a technikai támogatási eszközre 77 vonatkozóan, amelynek célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson minden olyan uniós tagállamnak, amely érdeklődik az intézményi, igazgatási és növekedésösztönző reformok iránt.

A tagállamok, valamint az állami és magánszervezetek rákkal kapcsolatos beruházásait uniós költségvetési garanciák révén is mozgósítani lehetne, például az InvestEU programon keresztül. A program kölcsönöket és tőkefinanszírozást kínál a kórházakba, az alapellátásba és a közösségi ellátólétesítményekbe, az e-egészségügybe, az egészségügyi dolgozókba, valamint az innovatív egészségügyi termékekbe, szolgáltatásokba és ellátási modellekbe való beruházásokhoz. A rákkal kapcsolatos beruházásokra irányuló uniós finanszírozási eszközök felhasználásának megkönnyítése érdekében a Bizottság tudásmegosztási mechanizmust hoz létre, hogy tájékoztassa a tagállamokat a különböző uniós finanszírozási mechanizmusokról és azok felhasználásának módjáról.

10.Nemzetközi összefogás és együttműködés

A Bizottság régóta együttműködik nemzetközi szervezetekkel, például a WHO-val és az OECD-vel az egészségügyi kérdésekben, beleértve a rákot is. Ez az együttműködés továbbra is folytatódni fog például a WHO-val a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott együttműködési kereten belül 78 , amely különös figyelmet fordít a rákra. Emellett a Bizottság megerősíti a szakértő ügynökségekkel és szereplőkkel – például a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségével 79 vagy a ráknyilvántartások európai hálózatával 80 – folytatott munkáját, hogy megkönnyítse az együttműködést a rák elleni fellépés terén az EU határain túl is. Ezenkívül a partnerországok egészségügyi rendszereinek megerősítésére és az általános egészségbiztosítás, ezen belül az elsődleges egészségügyi ellátás előmozdítására irányuló folyamatos uniós támogatás közvetlenül hozzájárul a rák megelőzésének, felismerésének, kezelésének és a betegek ellátásának javításához.

Az európai rákellenes terv keretében végzett munkából és fellépésekből harmadik országok is profitálnak, különösen az Európai horizont keretében végzett, együttműködésen alapuló kutatás révén. Az olyan globális kihívások, mint a rák hatékony leküzdése érdekében a tehetségekhez, a tudáshoz, a know-how-hoz, a szakértőkhöz, a létesítményekhez és a piacokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az Európai horizont keretében jelentősen meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést. Emellett elérhetővé válnak a rákellenes terv következtében létrejött eredmények és adatok, nevezetesen a bevált gyakorlatok, levont tanulságok, iránymutatások vagy szűrőprogramok, amelyeket végre lehet hajtani és hozzá lehet igazítani a harmadik országok nemzeti körülményeihez. A partnerországok rákellenes kampányokban való támogatása, valamint a helyszíni uniós küldöttségekkel, nemzetközi szereplőkkel és ENSZ-ügynökségekkel való kapcsolatteremtés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tényleges hatást lehessen elérni. Például az emlőrák elleni európai bizottsági kezdeményezés 81 keretében kidolgozott iránymutatásokat vagy rendszeres felülvizsgálatokat már több EU-n kívüli országban alkalmazzák vagy fogják alkalmazni 82 .

11.Végrehajtás és irányítás: közös fellépés

A Bizottság létre fogja hozni az uniós rákellenes terv végrehajtásával foglalkozó csoportot, hogy összehangolja az Európai Bizottság és más uniós intézmények fellépéseit és szakpolitikáit. A csoport rendszeresen ülésezik majd, hogy megvitassa és felülvizsgálja a rákellenes terv és az Európai horizont tervezett rákellenes küldetésének végrehajtását. Szorosan együtt fog működni az alábbiakkal:

·az Európai Parlament rákkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottságai;

·a tagállamok (az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoporton keresztül);

·a tudományos tanácsadó csoportként működő, rákellenes küldetéssel foglalkozó testület; valamint

·a Bizottság egészségpolitikai platformja keretében létrehozott, különösen betegcsoportokból álló, az érdekelt felekkel kapcsolatot tartó csoport.

A Bizottság rendszeres időközönként, évente legalább kétszer találkozik ezen intézmények és érdekképviseleti csoportok képviselőivel. Ez a megközelítés lehetővé teszi az uniós intézmények és az érdekelt felek számára, hogy következetesebben működjenek együtt, és teljes mértékben átvegyék a rákellenes európai tervet.

A rákellenes terv végrehajtásának nyomon követésére végrehajtási ütemterv és eredménymutatók segítségével kerül sor. Az ütemterv és a mutatók tükrözik a rákellenes tervben foglalt intézkedéseket, és azokat a végrehajtási csoport rendszeresen felülvizsgálja. A kiterjesztett európai rákinformációs rendszerre építve a Bizottság rendszeresen összegyűjti és közzéteszi a releváns adatokat, hogy nyomon kövesse a tendenciákat, és azokat betáplálja a Rákegyenlőtlenségi Regiszterbe. Ez segíteni fog a rákellenes tervben szereplő valamennyi intézkedés előrehaladásának nyomon követésében, beleértve a versenyképességre, a környezetre és a rákon túlmutató egészségre gyakorolt hatásukat is.

Az európai rákellenes terv felülvizsgálatára 2024 végéig kerül sor. A felülvizsgálat felméri, hogy a meghozott intézkedések elégségesek-e a célkitűzések eléréséhez, vagy szükség van-e további intézkedésekre.

12.Következtetés

Európa közösen többet tehet. Az erős európai egészségügyi unióban a rák kezelésének közös politikai, operatív és tudományos prioritássá kell válnia. Az európaiak elvárják és megérdemlik, hogy olyan társadalomban éljenek, amely megvédi őket az elkerülhető rákbetegségektől, biztosítja a korai felismerést, és méltányos, megfizethető, jó minőségű és fenntartható rákkezelést biztosít az arra rászorulók számára. Az európai rákellenes terv ambiciózus stratégia, amely konkrét megoldásokat kínál ezen elvárások teljesítésére. Célja elsősorban a rák megelőzése, valamint annak biztosítása, hogy a rákbetegek, a túlélők, családjuk és gondozóik életminősége jó legyen.

A Covid19-világjárvány példátlan módon állította kihívások elé az EU-t, annak tagállamait és a lakosságot. A 2020-ban levont tanulságok közül azonban a legegyértelműbb az, hogy a polgárok prioritásként kezelik az egészséget, és elvárják, hogy Európa többet tegyen annak védelméért. A világjárvány megmutatta, hogy hatalmas erő rejlik az együttműködés, a szolidaritás és a célok egysége terén. Ez a tanulság erősen érvényes a rákmegelőzésre, -kezelésre és a rákos betegek ellátására is. Az európai rákellenes terv sikeréhez a társadalom egészére kiterjedő erőfeszítésre van szükség, amely „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítést követi.

A rákkezelés már nem kizárólag az egészségügyi ágazat feladata, hanem az ágazatok és érdekelt felek széles körének szerepvállalására és bevonására van szükség. A tíz kiemelt kezdeményezéssel és több támogató intézkedéssel, amelyek a betegségek teljes útját érintik, ez a terv Európának szól. A terv inkluzív, azaz minden érintett számára lehetőséget ad arra, hogy részt vegyen a sikerben; és mindenekelőtt emberközpontú, és mindvégig a betegek szükségleteire összpontosít.

Az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat, az érdekelt feleket és a polgárokat, hogy fogjanak össze, és gondoskodjanak arról, hogy az európai rákellenes terv eredményes legyen. Együtt visszafordíthatjuk a rákos megbetegedések növekvő tendenciáját az EU-ban, és egészségesebb, méltányosabb és fenntarthatóbb jövőt biztosíthatunk mindenki számára, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. Együtt eloszlathatjuk azt a félelmet és bizonytalanságot, amely a rákbetegség diagnózisával – és ezeket tudással, határozottsággal, méltósággal és reményekkel helyettesíthetjük. Együtt változást érhetünk el, és leküzdhetjük a rákot.

(1)      Az európai rákinformációs rendszer (ECIS) legfrissebb becslései az EU-27 országaira vonatkozóan. Az új diagnózisok a rák valamennyi típusára kiterjednek, a nem melanomás bőrrák kivételével.

(2)       https://gco.iarc.fr/tomorrow/en/

(3)      Az mRNS (hírvivő ribonukleinsav) az a molekula, amely a testben lévő sejteket proteintermelésre készteti. Használható vakcinakészítésre az egyes betegségek megelőzése vagy kezelése céljából, beleértve a rák egyes típusait vagy az olyan vírusokat, mint a Covid19.

(4)      Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkét.

(5)    A Bizottság független szakértőkből álló csoportja, a rákellenes küldetéssel foglalkozó testület 13 megfontolandó ajánlást tartalmazó vázlatot készített, amely a rákellenes küldetés végrehajtásának alapjául fog szolgálni, https://ec.europa.eu/info/publications/conquering-cancer-mission-possible_en .

(6)       https://ec.europa.eu/research/eic/index.cfm  

(7)       https://eit.europa.eu  

(8)      A „Marie Skłodowska-Curie-cselekvések” a kiváló doktori programok, az együttműködésen alapuló kutatás, valamint az ösztöndíjrendszerek kialakításán és a kiváló kutatásokhoz való hozzájárulás révén az EU kiemelt programja a kutatók mobilitásával és képzésével kapcsolatban, https://ec.europa.eu/research/mariecurieactions/node_en

(9)      OECD (2019), Health in the 21st Century: Putting Data to Work for Stronger Health Systems (Egészség a 21. században: Az adatok felhasználása az erősebb egészségügyi rendszerek érdekében), OECD Health Policy Studies, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/e3b23f8e-en

(10)       https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/content/european-digital-strategy  

(11)      A valós adatok olyan egészségügyi adatok, amelyek a valós körülmények között élő különböző emberi populációktól származnak. Ezek az adatok magukban foglalhatják az egészségügyi dokumentációkat, nyilvántartásokat, biobankokat, adminisztratív adatokat, egészségügyi felméréseket, megfigyelésen alapuló tanulmányokat, egészségbiztosítási adatokat, mobilalkalmazásokból származó adatokat stb.

(12)      Más néven szuper-számítástechnika; olyan rendkívül nagy számítási teljesítményű számítástechnikai rendszerekre utal, amelyek képesek rendkívül összetett és erőforrás-igényes problémákat megoldani. https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/high-performance-computing

(13)      E tekintetben az európai interoperabilitási keret fogja megalapozni ezeket az erőfeszítéseket, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:52017DC0134

(14)      Couespel, N., et al., Strengthening Europe in the fight against cancer (Európa megerősítése a rák elleni küzdelemben), tanulmány a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság számára, Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály, Európai Parlament, Luxembourg, 2020.

(15)       https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj?locale=hu

(16)      Az elektronikus egészségügyi dokumentáció az egyén longitudinális egészségügyi dokumentációinak vagy hasonló dokumentumainak gyűjteménye, digitális formában (az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumáról szóló, 2019. február 6-i (EU) 2019/243 bizottsági ajánlás).

(17)    Agarwala, V. et al. (2018), Real-World Evidence In Support Of Precision Medicine: Clinico-Genomic Cancer Data As A Case Study (Valós bizonyíték a precíziós orvoslás támogatására: klinikai-genomikus rákadatok esettanulmányként), Health Affairs, 37/5. kötet, 765–772. o.

(18)      Az európai rákinformációs rendszer (ECIS) a Rákkutatási Tudásközpont része lesz, https://ecis.jrc.ec.europa.eu/

(19)      A rák szakaszainak megállapítása a daganat terjedését ismerteti, és figyelembe veszi annak méretét, a közeli szervekbe való behatolását, valamint a más, távolabbi szervekben való jelenlétét (áttétes rák).

(20)    Például az „EU humán biofelügyelete” programból származó adatokkal ( https://www.hbm4eu.eu ) vagy a vegyi anyagok nyomon követésére szolgáló információs platformon elérhető környezeti adatokkal ( https://ipchem.jrc.ec.europa.eu ).

(21)      Egészségügyi Világszervezet, Európai Regionális Iroda, 2020. február 18., https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/tobacco/news/news/2020/2/tobacco-use-causes-almost-one-third-of-cancer-deaths-in-the-who-european-region .

(22)      Például: új dohánytermékek, e-cigaretták, dohányzási célú gyógynövénytermékek.

(23)      Az Eurobarométer adatai szerint a fiatalok (15–24 év közöttiek) között a dohányzók aránya tekintetében megfordult a tendencia, és az arány a 2014. évi 25 %-ról 2020-ra 20 %-ra csökkent, a 2017. évi 29 %-os csúcsot követően.

(24)      A Tanács 2011/64/EU irányelve.

(25)      A 2008/118/EK irányelv 32. cikke.

(26)      A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdése, https://www.who.int/fctc/text_download/en/

(27)       https://ec.europa.eu/transparencyregister/public/homePage.do .

(28)      Az uniós tagállamok, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc esetében: https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0009/386577/fs-alcohol-eng.pdf

(29)      2010 és 2016 között az Európai Unióban a teljes fogyasztás mindössze 1,5 %-kal csökkent: A WHO tájékoztatója a fenntartható fejlődési célokról: Alkoholfogyasztás és fenntartható fejlődés (2020).

(30)     https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/ study_assessing_articles_32_and_36_of_council_directive_2008118ec_concerning_the_general_arrangements_for_excise_duty.pdf  

(31)      Az alkohollal kapcsolatos rövid intervenciók hatékonynak bizonyultak az alkoholfogyasztás kezelésében az alkoholt káros mennyiségben fogyasztó azon személyek esetében, akik nem vesznek igénybe kezelést. A rövid intervenció olyan beszélgetés, amelynek célja, hogy felhívja az egyén figyelmét kockázatos magatartására, és ezáltal motiválja őt annak megváltoztatására.

(32)      Wild CP, Weiderpass E, Stewart BW, szerkesztők (2020). World Cancer Report: Cancer Research for Cancer Prevention (Rákbetegség a világban: Rákkutatás a rákmegelőzés érdekében), Lyon, Franciaország: Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség. http://publications.iarc.fr/586  

(33)      https://ec.europa.eu/food/farm2fork_en

(34)      Az uniós mezőgazdasági élelmiszerek promóciójáról szóló szakpolitika felülvizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezés, (EU) 1144/2014 rendelet https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12782-Information-and-promotion-measures-for-agricultural-and-food-products-in-the-internal-market-and-in-non-EU-countries

(35)     https://monographs.iarc.fr/wp-content/uploads/2018/06/mono114.pdf

(36)       https://www.eltis.org/sites/default/files/linking_transport_and_health_in_sumps.pdf  

(37)      A 2012. évre vonatkozó halálozási adatok és a WHO európai régiójának magas jövedelmű országcsoportja; lásd itt: https://www.eea.europa.eu/publications/healthy-environment-healthy-lives

(38)      https://www.eea.europa.eu/publications/healthy-environment-healthy-lives

(39)      Nyolc európai halálesetből legalább egyet a környezetszennyezés, és különösen a rossz levegőminőség okoz, 21/2019. számú EEA-jelentés.

(40)      Erickson, BE: Linking pollution and infectious disease (A szennyezés és a fertőző betegségek közötti összefüggés) (2019), c&en – Chemical & Engineering News, 97. kötet, 11. szám.

(41)      Az olyan anyagok, mint a perfluoroktán-szulfonát és a perfluoro-oktánsav a vakcinázás során csökkent ellenanyag-reakcióval társulnak; EFSA, Scientific opinion on PFAS (Tudományos vélemény a PFAS-ról).

(42)      A környezeti levegőminőségről szóló irányelvek célravezetőségi vizsgálata, SWD(2019) 427.

(43)       https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/ambient-(outdoor)-air-quality-and-health

(44)       https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020PC0571

(45)       https://osha.europa.eu/hu/facts-and-figures/workers-exposure-survey-cancer-risk-factors-europe  

(46)      A Tanács 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról.

(47)      COM(2020) 667 final. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért.

(48)      A globális stratégia három fő pillére alapján a WHO néhány olyan célt vagy mérföldkövet javasol, amelyet 2030-ig minden országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy ebben az évszázadban megszűnjön a méhnyakrák:     https://www.who.int/news/item/19-08-2020-world-health-assembly-adopts-global-strategy-to-accelerate-cervical-cancer-elimination

(49)       https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2018_healthatglance_rep_en.pdf .

(50)       https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32003H0878 .

(51)    A rákszűrésről szóló tanácsi ajánlás által érintett három ráktípus, amelyek 2003-ban az egyedüli olyan típusok voltak, amelyeknél teljesült a lakossági szűrésre vonatkozó előfeltétel.

(52)       https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/strategy/support-policy-making/scientific-support-eu-policies/group-chief-scientific-advisors_en .

(53)      A fellépés 2025-ig várhatóan hozzájárul a méhnyakrákban, emlőrákban és vastagbélrákban szenvedő betegek ötéves nettó túlélési arányának növeléséhez. Emellett csökkenteni fogja az uniós tagállamok között a túlélési arányok tekintetében fennálló egyenlőtlenségeket is.

(54)      A szociális jogok európai pillérének 16. alapelve.

(55)       https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2018_healthatglance_rep_en.pdf .

(56)    A komplex nemzeti rákközpontok létrehozását és azok uniós szintű hálózatba szervezését az Európai horizont rákellenes küldetéssel foglalkozó testülete és az EU CanCon együttes fellépése javasolja, https://cancercontrol.eu/

(57)       https://ec.europa.eu/health/ern_hu .

(58)       https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=en .

(59)     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/using-european-supercomputing-treat-coronavirus .

(60)       https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/european-1-million-genomes-initiative .

(61)      Policy Paper on Public Health Genomics in Cancer (A rákkal kapcsolatos közegészségügyi genomikáról szóló szakpolitikai dokumentum) https://cancercontrol.eu/archived/uploads/PolicyPapers27032017/Policy_Paper_1_Genomics.pdf

(62)      A rák olyan betegség, amelyre az egy vagy több génben bekövetkező változások – gyakran környezeti tényezőkkel párosulva – kihathatnak. A „poligénes kockázati pontszám” az adott betegség(ek)hez kapcsolódó genetikai változások teljes száma alapján tájékoztathatja az embereket az egyes betegségek kialakulásának kockázatáról, beleértve néhány ráktípust is.

(63)       https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/strategy/goals-research-and-innovation-policy/open-science/eosc_en .

(64)       A rák elleni küzdelemre irányuló közös fellépés (CanCon ): https://cancercontrol.eu/archived/uploads/images/Guide/042017/CanCon_Guide_7_Survivorship_LR.pdf

(65)      A betegképviseleti szervezetek erre a kérdésre úgy hivatkoznak, mint az „elfeledtetéshez való jogra”, amelyet azonban nem szabad összetéveszteni az általános adatvédelmi rendelet összefüggésében használt terminológiával.

(66)       https://ec.europa.eu/info/european-pillar-social-rights-0/european-pillar-social-rights-20-principles_hu .

(67)      COM(2021) 50 final, 2021. január 27.

(68)      https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2020_healthatglance_rep_en.pdf.

(69)      Ez például annak tudható be, hogy a nők viszonylag kevesebb pénzügyi erőforrással rendelkeznek a rák pénzügyi következményeinek kezelésére, és kevesebb idő áll rendelkezésükre a kezelésre és a felépülésre, ami a nemek közötti tartós bér-, kereset- és nyugdíjszakadéknak, valamint a nők aránytalanul nagy gondozási kötelezettségeinek tudható be, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0152

(70)      A nagyobb tagállamok esetében 5 millió lakosonként egy központ ajánlott.

(71)      Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé, COM(2016) 587 final.

(72)      Az európai rákinformációs rendszer (ECIS) legfrissebb becslései az EU-27 országaira vonatkozóan.

(73)       https://siope.eu/media/wp-content/uploads/2013/09/European_Standards_final_2011.pdf .

(74)      A javasolt rákellenes küldetés mellett az Európai horizont 8,2 milliárd EUR összegű költségvetéssel az „Egészségügy” klaszter tematikus területein finanszíroz kutatási és kísérleti projekteket.

(75)      E programok alulról építkező jellege miatt a finanszírozás nem nyújtható célzott pályázati felhívások útján. Ezért ez az indikatív összeg a rákkal kapcsolatos, a 2014–2020 közötti korábbi projektek költségvetését tükrözi.

(76)      Például a Meuse-Rajna Eurégióra (Aachen-Maastricht-Liège) vonatkozó, határokon átnyúló együttműködési Interreg program keretében az egyetemi kórházak együttműködnek a rákkezelés terén: https://www.oncocare.eu/ , illetve a ritka betegségekkel kapcsolatban: https://www.emradi.eu/en/about-emradi  

(77)      A technikai támogatási eszköz a strukturálisreform-támogató program utódja.

(78)      Az Európai Bizottság és a WHO Európai Regionális Irodájának 2020. szeptember 14-i együttes nyilatkozata: „Mélyebb és eredményorientált partnerség az európai egészségügyért”.

(79)       https://www.iarc.who.int/

(80)       https://www.encr.eu/

(81)       https://healthcare-quality.jrc.ec.europa.eu/european-breast-cancer-guidelines  

(82)      Bahrein, Chile, Kína, Mexikó, Tunézia.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.3.

COM(2021) 44 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Európai rákellenes terv

{SWD(2021) 13 final}

AZ INTÉZKEDÉSEK FELSOROLÁSA 1  

(1)

 Az e cselekvési tervben ismertetett valamennyi intézkedést a minőségi jogalkotás elveivel összhangban kell megvalósítani, szükség esetén az értékeléseket és hatásvizsgálatokat is ideértve.