EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.12.7.

COM(2018) 817 final

2018/0414(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok 2019-es és 2020-as év vonatkozásában történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja, hogy két, a közös agrárpolitikával (KAP) összefüggő jogi aktus kiigazítása révén bizonyosságot és folytonosságot biztosítson az európai mezőgazdasági termelőknek 2019-ben és 2020-ban nyújtandó támogatások tekintetében.

A vidékfejlesztés kapcsán az 1305/2013/EU rendelet (a továbbiakban: vidékfejlesztési rendelet) bizonyos módosításaira van szükség ahhoz, hogy biztosítható legyen a programozási időszak utolsó éveiben a szakpolitikai folytonosság, valamint a következő programozási időszakba történő zökkenőmentes átmenet. Ezek a módosítások a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések fokozatos csökkentésére irányuló új ütemtervre, valamint az EMVA-ból finanszírozott technikai segítségnyújtásnak a Bizottság kezdeményezésére történő, a jövőbeli KAP végrehajtását előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos felhasználására vonatkoznak.

Ami a közvetlen kifizetéseket illeti, az 1307/2013/EU rendelet (a továbbiakban: közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) bizonyos rendelkezései nem terjednek ki a 2020-as naptári évre, mivel a 2020-as naptári évhez kapcsolódó kiadások a 2021-es pénzügyi évben merülnek fel, amely már az új, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (TPK) első éve. A rendelet elfogadásának időpontjában tehát nem lehetett kötelezettségvállalásokat tenni a jövőbeli többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Az 1307/2013/EU rendelet módosítása nélkül bizonyos tagállamok olyan hátrányos pénzügyi következményekkel szembesülnének a 2020-as naptári évben teljesített közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban, amelyek túlmutatnak az új (2021–2027-es) TPK-val összefüggő hatásokon. Ezek a tagállamok jelentős változásokkal néznének szembe a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési keretösszegek tekintetében, ami komoly hatást gyakorolna a mezőgazdasági termelők részére mindkét pillér keretében teljesített kifizetésekre. A szóban forgó jogi aktusok emellett egyéb, a jelenlegi jog keret végrehajtását elősegítő technikai elemekkel is kiegészülnek.

•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 42. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ a mezőgazdaságot az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe utalja. Az Unió különböző jogalkotási aktusok elfogadása révén gyakorolja a vonatkozó hatáskörét, és ily módon határozza meg és hajtja végre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38–44. cikkében meghatározott közös uniós agrárpolitikát. Az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet létrehozta a vidékfejlesztési támogatások és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések rendszerét. Az EUMSZ 39. cikke szerint a KAP egyik, a Szerződésben meghatározott célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a javasolt kezdeményezés pedig összhangban van ezzel a célkitűzéssel. Ennek megfelelően a KAP keretében közvetlen kifizetéseket finanszíroznak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA), az 1307/2013/EU rendelet pedig az uniós szintű kifizetéseket szabályozza. A vidékfejlesztési támogatás a KAP szerves részét képezi, és hozzájárul a KAP vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A javaslat hozzáadott értéke abban rejlik, hogy biztonságot és stabilitást biztosít az európai mezőgazdasági termelőknek 2020-ban nyújtott közvetlen jövedelemtámogatás, valamint a jelenlegi programozási időszak utolsó éveiben nyújtott vidékfejlesztési támogatás tekintetében. Ezek a célkitűzések csak az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet uniós társjogalkotók általi módosításával érhetők el.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A javaslat elfogadásának folyamata eltér a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásban és a vonatkozó eszköztárban meghatározott általános gyakorlattól. A szokásos gyakorlattól a következő okok miatt szükséges eltérni:

– a javaslat nagymértékben technikai jellegű;

– a kezdeményezés kizárólag a jelenlegi programozási időszak utolsó éveire vonatkozik;

– a javaslat nem tartalmaz új szakpolitikai kötelezettségvállalásokat.

Ezért a hatásvizsgálat készítése, a nyilvános konzultáció és az ütemterv kidolgozása e javaslat esetében nem megfelelő eszköz. Ezenkívül mivel a jogszabálynak 2019-ben már hatályosnak kell lennie, a társjogalkotóknak sürgősen el kell fogadniuk azt.

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Vidékfejlesztés

A javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy módosítsák a kifizetések fokozatos csökkentésére vonatkozó menetrendet azon területek tekintetében, amelyek az előző programozási időszakban ilyen kifizetésekben részesültek, ugyanakkor a folyamatban lévő időszakban a vidékfejlesztési rendelet 31. cikke (5) bekezdésének megfelelően már nem minősülnek hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területeknek. Ez a módosítás igazodik az ilyen területekre vonatkozó új területmeghatározásnak a (EU) 2017/2393 rendelet által 2019-ig meghosszabbított határidejéhez, ami azt jelenti, hogy a folyamatban lévő programozási időszak végére az e kifizetésekre már nem jogosult mezőgazdasági termelők esetében rövidebb lesz az alkalmazkodási időszak. Ez a módosítás lehetővé tenné a 2019-es és 2020-as átmeneti kifizetéseknek a kifizetések 2014–2020-as időszakban érvényes szintje alapján történő kiszámítását. Ezenkívül az átmeneti kifizetések fokozatos csökkentésének mértéke kevésbé lesz markáns, mivel azt a tagállamok oly módon állapítják meg, hogy a végső szint a kezdő szint felét tegye ki.

A javaslat a Bizottság kezdeményezésére biztosított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott technikai segítségnyújtás alkalmazási körét kiterjeszti a jövőbeli KAP előkészítésével összefüggő intézkedésekre. A javaslat kizárólag a technikai segítségnyújtás alkalmazási körét érinti, a pénzügyi támogatás mértékét nem módosítja.

·A pillérek között 2020-ban fennálló rugalmasság, valamint a közvetlen kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező összegek vidékfejlesztéshez történő átcsoportosítása

A javaslat rendelkezéseket állapít meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a (2021-es pénzügyi évnek megfelelő) 2020-as naptári évben pénzeszközöket csoportosíthatnak át az egyes pillérek között. A 2015–2019-es időszakban a tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy a közvetlen kifizetésektől összegeket csoportosítsanak át a vidékfejlesztési támogatásokhoz, illetve fordítva. A 2020-as naptári évre/2021-es pénzügyi évre vonatkozóan a jelenleg hatályos szabályok nem rendelkeznek ilyen rugalmasságról. Ez a pénzügyi mechanizmus fontos eszköze annak, hogy a tagállamok rugalmasan kezelhessék pénzügyi kereteiket, valamint optimalizálhassák a rendelkezésre álló források felhasználását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a mechanizmus hatékony eszköznek bizonyult a tagállamok számára, és egyes tagállamok így jelentős összegeket csoportosítottak át a két pillér között. Amennyiben a 2020-as naptári évben/2021-es pénzügyi évben megszűnne a pillérek közötti rugalmasság, az bizonyos tagállamokban feltehetően komoly pénzügyi zavarokat okozna a mezőgazdasági termelők körében, mivel jelentős hatást gyakorolhatna a rájuk vonatkozó pénzügyi keretre. Ennek megfelelően a javaslat azt szorgalmazza, hogy a 2020-as naptári évben is maradjon meg a pillérek közötti átcsoportosítás lehetősége a jelenlegiekkel megegyező feltételek mellett, továbbá hogy a csökkentés eredményeképpen keletkező becsült összeg továbbra is kerüljön átcsoportosításra a közvetlen kifizetésektől a vidékfejlesztési támogatásokhoz.

2018/0414 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok 2019-es és 2020-as év vonatkozásában történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 képezi a vidékfejlesztési támogatás jelenlegi jogi keretét. Az említett rendelet rendelkezik a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek számára nyújtandó támogatásról. Figyelembe véve a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területekre vonatkozó új területmeghatározásnak az (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 által 2019-ig kiterjesztett határidejét, valamint azt, hogy a támogatásra már nem jogosult mezőgazdasági termelőknek rövidebb alkalmazkodási időszak áll majd rendelkezésükre, azon fokozatosan csökkentett átmeneti kifizetések mértéke, amelyek teljesítése csak 2019-ben kezdődik, a 2014–2020-as programozási időszakban megállapított átlagos támogatás legfeljebb 80 %-ánál kezdődhet. A kifizetések szintjét úgy kell meghatározni, hogy a 2020-as végső szint a kezdő szint felét tegye ki.

(2)Annak érdekében, hogy a Bizottság segítséget nyújthasson a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) időben történő előkészítéséhez, valamint biztosítsa a következő programozási időszakba történő zökkenőmentes átmenetet, egyértelműen rögzíteni kell, hogy a jövőbeli KAP előkészítésével összefüggő tevékenységek is finanszírozhatók a Bizottság kezdeményezésére biztosított technikai segítségnyújtás révén.

(3)A közvetlen kifizetésekre vonatkozó jelenlegi jogi keretet az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 képezi. Noha a rendelet legtöbb rendelkezése mindaddig alkalmazható, amíg a rendelet hatályos, bizonyos rendelkezések kifejezetten a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret hatálya alá tartozó 2015–2019-es időszak naptári éveire vonatkoznak. Bizonyos egyéb rendelkezések 2019-es naptári éven túli alkalmazhatóságát a rendelet nem irányozza elő kifejezetten. 2018 júniusában a Bizottság új, az 1307/2013/EU rendelet helyébe lépő rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be, azonban e rendelet csak 2021. január 1-jén lép hatályba. Ezért helyénvaló az 1307/2013/EU rendelet tekintetében bizonyos technikai kiigazításokat elfogadni annak érdekében, hogy az problémamentesen alkalmazható legyen a 2020-as naptári évben.

(4)Az 1307/2013/EU rendelet 11. cikkében meghatározott azon kötelezettség, amely szerint csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőknek egy adott naptári évre nyújtandó közvetlen kifizetések összegének 150 000 EUR-t meghaladó részét, továbbra is alkalmazandó mindaddig, amíg az említett rendelet hatályban van. Jelenleg azonban az említett cikk csupán a 2015 és 2019 közötti időszakra vonatkozó döntéseik és az ezen évekre vonatkozó csökkentések eredményeképpen keletkező becsült összegek tekintetében ír elő értesítési kötelezettséget a tagállamoknak. A meglévő rendszer fenntartása érdekében azt is elő kell írni, hogy a tagállamok a 2020-ra vonatkozó döntéseikről, valamint az említett évre vonatkozó csökkentések eredményeképpen keletkező becsült összegekről is értesítsék a Bizottságot.

(5)A pillérek közötti rugalmasság a források közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés közötti átcsoportosításának lehetőségét jelenti. Az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének jelenlegi szövege alapján a tagállamok a 2014 és 2019 közötti időszak naptári évei tekintetében élhetnek ezzel a lehetőséggel. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megtarthassák saját stratégiáikat, a pillérek közötti rugalmasságot a 2021-es pénzügyi évnek megfelelő 2020-as naptári év tekintetében is fenn kell tartani.

(6)Az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének a 2020-as naptári év tekintetében történő módosítása következtében helyénvaló kiigazítani az említett cikkre vonatkozó hivatkozásokat a tagállamok azon kötelezettségével összefüggésben, hogy a nemzeti éves felső összeghatárnak a pillérek közötti rugalmasság alkalmazásáról szóló értesítéseik nyomán bekövetkező ingadozásai miatt lineárisan csökkentsék, illetve növeljék a támogatási jogosultságok értékét.

(7)Az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)Annak érdekében, hogy a tagállamok számára a lehető leghamarabb biztosítani lehessen a szükséges rugalmasságot, valamint hogy a 2014–2020-as programozási időszak utolsó éveiben biztosítani lehessen a vidékfejlesztési politika folytonosságát, ezt a rendeletet 2019. március 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1305/2013/EU rendelet módosításai

Az 1305/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 31. cikk (5) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a fokozatosan csökkentett kifizetések teljesítése csak 2019-ben kezdődik, e kifizetések összege a 2014–2020-as programozási időszakban megállapított átlagos támogatás legfeljebb 80 %-ánál kezdődhet. A kifizetések szintjét úgy kell meghatározni, hogy a 2020-as végső szint a kezdő szint felét tegye ki.”

2.Az 51. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az EMVA-ból a KAP következő programozási időszakban történő végrehajtásának előkészítésére irányuló tevékenységek is finanszírozhatók.”

2. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet módosításai

Az 1307/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 11. cikkben említett, a támogatások csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget (amely a II. mellékletben meghatározott, az 58. cikk értelmében rendelkezésre álló összeggel megnövelt nemzeti felső összeghatárok, valamint a III. mellékletben meghatározott nettó felső összeghatárok különbségének felel meg) tagállamonként, minden naptári év tekintetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatásként kell rendelkezésre bocsátani.”

2.A 11. cikk (6) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamoknak a 2020-as évre vonatkozóan 2019. december 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot az e cikknek megfelelően hozott döntéseikről és a csökkentések eredményeképpen keletkező becsült összegekről.”

3.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő hatodik albekezdéssel egészül ki:

„2019. december 31-ig a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet II. mellékletében a 2020-as naptári évre meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk 15 %-áig terjedő összeget rendelkezésre bocsátanak az EMVA-ból a 2021-es pénzügyi évben nyújtott kiegészítő támogatásként. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására. Az erre vonatkozó döntésről – amelyben meg kell határozni a választott százalékos arányt – 2019. december 31-ig értesíteni kell a Bizottságot.”;

b)a (2) bekezdés a következő hatodik albekezdéssel egészül ki:

„2019. december 31-ig a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott rendelet nyomán elfogadott uniós jogszabályok által a 2021-es pénzügyi évben az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra elkülönített összeg legfeljebb 15 %-át, illetve Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia és esetében legfeljebb 25 %-át közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel az EMVA-ból finanszírozott támogatás nyújtására. Az erre vonatkozó döntésről – amelyben meg kell határozni a választott százalékos arányt – 2019. december 31-ig értesíteni kell a Bizottságot.”

4.A 22. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Amennyiben a Bizottság által az (1) bekezdés alapján valamely tagállam tekintetében meghatározott felső összeghatár az adott tagállam által – e cikk (3) bekezdésével, a 14. cikk (1) vagy (2) bekezdésével, a 42. cikk (1) bekezdésével, a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével, az 51. cikk (1) bekezdésével vagy az 53. cikkel összhangban – hozott döntések következtében eltér az előző évitől, a tagállam az e cikk (4) bekezdésének való megfelelés érdekében lineárisan csökkenti, illetve növeli valamennyi támogatási jogosultság értékét.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(1)    HL C , , . o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).