EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.12.12.

COM(2018) 812 final

2018/0412(CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról

{COM(2018) 813 final} - {SEC(2018) 495 final} - {SWD(2018) 487 final} - {SWD(2018) 488 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A tagállamok határon átnyúló termékértékesítésből eredő teljes héaveszteségeinek értéke évi 5 milliárd EUR-ra becsülhető 8 . Héacsalásról határon átnyúló szolgáltatások, nevezetesen az online televíziózás és a digitális játékok esetében is beszámoltak 9 . A csalást az Europol és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is dokumentálta az Europol által a televíziós műsorszolgáltatás (valamint ezekhez való hozzáférés értékesítése) jogellenes terjesztéséről készített legutóbbi jelentésben 10 . A csalást a Nordic Content Protection (NCP) televíziós iparági szervezet szintén dokumentálta 11 . A dániai, finnországi és svédországi online televíziós műsorelosztók egymaguk (a bevételeket tekintve ezek az országok az EU teljes online televíziós piacának kevesebb mint 10 %-át teszik ki) 12 éves szinten 436 millió EUR-ra becsülik a jogellenes terjesztés miatti forgalomkiesésüket. Ez megközelítőleg 103 millió EUR potenciálisan kieső héabevételnek felel meg 13 . Ezek az összegek (amelyek az e-kereskedelem növekedésével párhuzamosan tovább fognak emelkedni) mutatják, hogy az e-kereskedelem terén elkövetett héacsalások ellen sürgősen fel kell lépni. A legtöbb adóhatóság ugyanakkor nem rendelkezik olyan eszközökkel és információforrásokkal, amelyek révén az e-kereskedelemben elkövetett héacsalások szintje számszerűsíthető volna 14 . E-kereskedelemben elkövetett héacsalás esetén a csalárd vállalkozások el tudják rejteni kilétüket egy domain-név mögött. Még olyan esetekben is, amikor az adóhatóság tud egy adott online bolt létezéséről, a mögöttes vállalkozás kiléte, valós elhelyezkedése vagy az adott tagállamban elért árbevétele sokszor ismeretlen marad. Ez gondot jelent az adóhatóságok számára, amelyek uniós vagy nemzetközi szinten kívánnak kivizsgálást indítani vagy közigazgatási együttműködést kezdeményezni. A fogyasztás szerinti tagállamok, amelyekben a héa fizetendő, nagy valószínűséggel nem rendelkeznek semmilyen nyilvántartással vagy információval, amely alapján az ellenőrzést el tudnák kezdeni. Ennek oka, hogy a végső fogyasztóknak nincs nyilvántartási kötelezettsége online vásárlásaikra nézve. Még ha így lenne is, aránytalanul súlyos terhet jelentene, ha egy eladó héacsalásának kivizsgálásához rendszeresen a végső fogyasztókhoz kellene fordulni.

Továbbá amikor a csalók kiléte és tartózkodási helye nem ismert, komoly gondot okozhat annak eldöntése, hogy melyik tagállamhoz kell fordulni a közigazgatási együttműködési kérelemmel.

Jelen javaslat célja, hogy az adóhatóságok és a pénzforgalmi szolgáltatók együttműködésének fokozása révén megoldódjon az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás problémája. Az elmúlt években az európai fogyasztók online vásárlásainak több mint 90 %-át kreditátvitellel, beszedéssel és kártyás fizetéssel bonyolították le, azaz az ügyletben résztvevő közvetítőn 15 (pénzforgalmi szolgáltatón) keresztül, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog 16 . Az információval rendelkező harmadik felek tehát teljes képet nyújthatnak az adóhatóságok részére az online vásárlásokkal kapcsolatban, így az adóhatóságok megfelelően el tudnák látni az online termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból fakadó héakötelezettségek teljesítésének nyomon követésére irányuló feladatukat. A pénzforgalmi szolgáltatókkal nemzeti szinten már együttműködő tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy az együttműködés a pénzforgalmi szolgáltatókkal kézzelfogható eredményekhez vezet az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelem szempontjából 17 . Egyes harmadik országok szintén felhasználnak pénzforgalmi információkat a szabálysértő kereskedők azonosítása céljából az uniós rendszerhez hasonló, határon átnyúló B2C termékértékesítésekre alkalmazott egyszerűsített behajtási rendszerekkel együtt használt eszközként 18 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat kiegészíti a jelenlegi héa keretszabályozást, amelyet a Bizottság digitális egységes piaci stratégiájának összefüggésében a közelmúltban az e-kereskedelemre vonatkozó héairányelv módosított. E kezdeményezés továbbá erősíti a közigazgatási együttműködés kereteit az e-kereskedelem terén elkövetett héacsalás jobb kezelésére és a tisztességes verseny helyreállítására. Az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem a Bizottság számára kiemelt fontosságú a versenytorzulás megelőzése, illetve a nemzeti és uniós bevételek biztosításának érdekében. A mostani Bizottságnak szóló politikai iránymutatások 19 nagyobb erőfeszítésekre szólítottak fel az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem terén, és az Unió helyzetéről szóló 2018-as értékelő beszéd 20 megerősítette, hogy a Bizottság széleskörű stratégiát követ annak érdekében, hogy minden vállalat, nagyok és kicsik, megfelelőképpen kivegyék részüket az adófizetésből.

A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet 21 módosításáról szóló (EU) 2018/1541 rendelet 22 új eszközöket hozott létre a tagállamok adóhatóságainak közigazgatási együttműködésére. Ezek az eszközök elsősorban i. az úgynevezett körhintacsalás (B2B [vállalkozások közötti] tranzakciók esetében); ii. a használt autókra vonatkozó különbözet szerinti adózással kapcsolatos csalás; iii. az adóalanyok által behozott termékekre alkalmazandó különös vámrendszereket kihasználó csalások (szintén B2B tranzakciókban) elleni küzdelemhez lesznek használhatóak; és iv. lehetővé fogják tenni az adóhatóságok együttes fellépését (pl. közös közigazgatási vizsgálat). Az uniós héafórum munkájában 23 résztvevő adóhatóságok és vállalkozások szakértői hangsúlyozzák, hogy a héacsalás elleni küzdelem hagyományos formája a tranzakciós láncban közvetlenül részes vállalkozások által kezelt nyilvántartásokon alapul. A határon átnyúló B2C szolgáltatások esetében ez az információ nem feltétlenül áll közvetlenül rendelkezésre, így az adóhatóságok közötti „hagyományos” együttműködés nem elegendő 24 . E javaslat tehát kiegészíti az Unió héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési keretének legutóbbi módosításait, új eszközt adván az adóhatóságok kezébe a héacsalás felderítésére a határon átnyúló B2C értékesítések körében.

Végezetül e kezdeményezést érdemes nemzetközi összefüggésben is látni. Amikor a csalást harmadik országban vagy harmadik területen letelepedett szolgáltatásnyújtó követi el, a hiányzó héa behajtásához a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú. Az Unió a közelmúltban kötött egyezményt Norvégiával a héával kapcsolatos együttműködésről 25 , és az OECD keretében aktívan törekszik a közigazgatási együttműködés nemzetközi szintű igénybevételének megerősítésére. E kezdeményezés bizonyítékot jelent a tagállamok részére a csalók felderítésére harmadik országokban. E bizonyíték felhasználható a nemzetközi együttműködés beindításának első lépéseként, vagy hozzájárulhat a más joghatóságokkal folytatott közigazgatási együttműködés javításáról szóló nemzetközi párbeszédhez.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Utólagos értékelések

•Konzultáció az érdekelt felekkel

2017-ben a Bizottság számos érdekelt fél véleményét kikérte az adóhatóságokat és vállalkozásokat, így különösen a pénzforgalmi szolgáltatókat megszólító célzott konzultáció keretében. 2017-ben nyilvános konzultációra is sor került 29 .

Mind az adóhatóságok, mind a pénzforgalmi szolgáltatók megerősítették, hogy a fizetési információk gyűjtésével és cseréjével kapcsolatos szabványosított és összehangolt megközelítés hozzáadott értéket jelentene.

Ez a javaslat a tagállami adóhatóságok és a vállalkozások, közte pénzforgalmi szolgáltatók képviselőivel a Héafórum e-kereskedelemmel foglalkozó alcsoportja keretében folytatott konzultációk nyomán készült.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Valamennyi érdekelt féllel konzultációra került sor, külső szakértők bevonására nem volt szükség jelen javaslat elkészítéséhez.

•Hatásvizsgálat

(1)egy nem szabályozási jellegű alternatívát, amely alapvetően iránymutatások megfogalmazását jelenti az adóhatóságok támogatásához közigazgatási kapacitásaik fejlesztése céljából, az e-kereskedelemben elkövetett héacsalások elleni fellépés érdekében;

(2)egy szabályozási alternatívát, amely az uniós jogi keret módosításával járna i. a pénzforgalmi szolgáltatók által a héa szempontjából releváns fizetési információkról vezetendő nyilvántartás, valamint ii. a fizetési információ tagállami adóhatóságok általi gyűjtése és kicserélése tekintetében.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A mérlegelés tárgyát képező javaslat a héával kapcsolatos személyes adatok cseréjéhez és feldolgozását vonja maga után.

Az általános adatvédelmi rendelet a személyes adatokat tágan határozza meg, minden információ beletartozik az azonosított vagy azonosítható természetes személyről, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható. Ezért a rendelet, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozóan az Alapjogi Kartában meghatározott elvek egyaránt vonatkoznak a fizetési információkra.

Az általános adatvédelmi rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet rendkívül pontosan meghatározza a személyes adatok feldolgozása során az érintettek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó elveket. Az Unió ugyanakkor igénybe vehet törvényalkotási intézkedéseket ezen elvek, valamint az érintett jogainak korlátozására 31 – mindaddig, ameddig a korlátozások a szükségesség és az arányosság elvét tiszteletben tartják – az Unió fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek szempontjából, mint a gazdasági és pénzügyi érdekek, ideértve az adózást 32 .

A kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat rámutatott, hogy az adóhatóságoknak nem áll rendelkezésükre más hatékony alternatíva az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szükséges információ begyűjtésére. A fizetési információk cseréje tehát szükséges intézkedés.

A kezdeményezés keretében továbbá csak az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szükséges fizetési információ feldolgozására kerülne sor. A feldolgozásra kerülő információ csak a pénz jogosultjára (kedvezményezett) és magára a fizetési műveletre (összeg, fizetési eszköz, időpont) vonatkozna, az áruért vagy szolgáltatásért fizető fogyasztóra (fizető fél) vonatkozó információ nem része az információcserének. Az információt tehát nem használnák fel más célokra, például a fogyasztók vásárlási szokásainak ellenőrzésére. A javaslat továbbá – a minden valószínűséggel magáncélokra végrehajtott fizetéseket nem számítva – az adott kedvezményezett által beszedett összegek számához kötött felső korlátot is tartalmaz. A kezdeményezés nem vonatkozna a belföldi fizetésekre sem. Végezetül a fizetési információ csak a tagállamok Eurofisc-kapcsolattartói 33 számára lenne elérhető, kizárólag az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szükséges időre.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság és az adóhatóságok részéről felmerülő beruházási költségeket várhatóan ellensúlyozni fogja a behajtott héabevételek emelkedése. 2017-ben a B2C online értékesítés körülbelül 600 milliárd EUR-t tett ki 34 . Tehát azt feltételezve, hogy az adóhatóságok e forgalom 1 %-ának megfelelő héaveszteséget tudnának megállapítani, az EU-28 szintjén ez 1,2 milliárd EUR héabevételt jelentene. Ezek az összegek jóval meghaladják a kezdeményezés összes működési költségét, még ha a megállapított héa hiányos beszedésével is számolunk. Továbbá a csalások szintje több százalékpontot tesz ki az e-kereskedelmi értékesítésen belül. A növekedő héabehajtás eredményeként az e-kereskedelmi ágazatban várhatóan mérséklődni fog a héabevétel-kiesés.

A kezdeményezés költsége 2019-től kezdődően több évre eloszlik. E költségek első részét (2020-ig) a jelenlegi Fiscalis 2020 programban már rendelkezésre álló előirányzatok fedezik. A költségek nagy része azonban 2020 utánra fog esni, a pénzügyi kimutatásban leírtak szerint.

A Bizottság részéről felmerülő költségek lehető legmagasabb összegét figyelembe véve a költségvetési vonzat becsült összegét a rendszer felállításának egyszeri 11,8 millió EUR költsége, majd a rendszer teljes működésétől számítva évente 4,5 millió EUR működési költség teszi ki. A becslések szerint e működési költségek csak 2022-től jelentkeznének, amikor a rendszer működésbe lép. A működési költségek költségvetésre gyakorolt hatását ötéves időszakra számítva a rendszer felállítása és 2027-ig történő működtetése összesen (az egyszeri kiadással együtt) 34,3 millió EUR-ra tehető.

E költségek összhangban állnak a következő időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslattal és Fiscalis programmal.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2018/0412 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 42 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 43 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Tanács 2006/112/EK irányelve 44 általános hozzáadottérték-adó (héa) nyilvántartási kötelezettségeket határoz meg az adóalanyok számára.

(2)Az elektronikus kereskedelem („e-kereskedelem”) növekedése előmozdítja az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló értékesítését a tagállamok végső fogyasztói részére. Ebben az összefüggésben a határokon átnyúló értékesítés olyan helyzetre utal, amikor az egyik tagállamban héát kell fizetni, de az értékesítő másik tagállamban, vagy harmadik országban vagy harmadik területen telepedett le. Az e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket ugyanakkor csalárd vállalkozások is kihasználják annak érdekében, hogy héakötelezettségeik kijátszásával tisztességtelen piaci előnyre tegyenek szert. Amennyiben a rendeltetési helyen történő adóztatás elve érvényesül a fogyasztók nyilvántartási kötelezettsége híján, a fogyasztás szerinti tagállamoknak megfelelő eszközökre van szüksége e csalárd vállalkozások felderítéséhez és ellenőrzéséhez.

(3)Az európai fogyasztók online vásárlásainak túlnyomó többségében a fizetésre pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül kerül sor. A fizetési művelet végrehajtásához a pénzforgalmi szolgáltató konkrét információval rendelkezik a szóban forgó fizetési művelet címzettjének, más néven kedvezményezettjének, azonosítására, a fizetési művelet összegére és időpontjára, valamint a fizetés eredete szerinti tagállamra vonatkozó részletekkel egyetemben. Ez érvényes különösen a határokon átnyúló fizetési műveletek esetében, ahol a fizető fél az egyik tagállamban található, a kedvezményezett pedig egy másik tagállamban, vagy harmadik országban vagy harmadik területen. Ez az információ elengedhetetlen az adóhatóságok számára a csalárd vállalkozások felderítésére és a héakötelezettségek ellenőrzésére irányuló alapvető feladataik ellátásához. Ennek érdekében szükség van arra, hogy ez a héa szempontjából lényeges információ, amely a pénzforgalmi szolgáltatók birtokában van, a tagállamok adóhatóságainak rendelkezésére álljon a határokon átnyúló e-kereskedelemben elkövetett héacsalás azonosítása és leküzdése érdekében.

(4)Lényeges, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek legyenek kellően részletes nyilvántartást vezetni egyes határokon átnyúló fizetési műveletekről, amit a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése vált ki ezen határokon átnyúló e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez tervezett új intézkedés részeként. Következésképpen, szükséges meghatározni a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedésének sajátos fogalmát, valamint ezek azonosításának módját. A fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése csak az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartás-vezetési kötelezettségét váltja ki, és nem érinti a jelen irányelvben, valamint a Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendeletében 45 meghatározott szabályokat az adóztatandó ügylet helye tekintetében.

(5)A pénzforgalmi szolgáltatók a rendelkezésükre álló információk alapján azonosítani tudják a kedvezményezett és a fizető fél elhelyezkedését az általuk végrehajtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban, egy tagállamban vezetett és az adott fizető fél vagy kedvezményezett által használt egyéni fizetési számla azonosítója alapján.

(6)Ennek hiányában a fizető fél vagy a kedvezményezett elhelyezkedése a pénzforgalmi szolgáltató vállalatazonosítója segítségével határozható meg, amennyiben az a fizető fél vagy a kedvezményezett nevében járt el. Ezt az azonosítási eszközt kell használni akkor is, ha a kedvezményezettnek anélkül utalnak át pénzösszeget, hogy a fizető fél nevében fizetési számlát nyitnának, vagy ha a pénzösszeget nem írják jóvá fizetési számlán.

(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete 46 értelmében fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató határokon átnyúló fizetési művelettel kapcsolatos információrögzítési és -nyújtási kötelezettsége arányos legyen, és csak arra terjedjen ki, amire a tagállamoknak az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelemhez szüksége van. A fizető féllel kapcsolatban továbbá kizárólag az elhelyezkedésére vonatkozó információt kell rögzíteni. A kedvezményezettre és magára a fizetési műveletre vonatkozó információk tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatóknak csak azt kell rögzítenie és az adóhatóságok részére továbbítania, ami az adóhatóságok számára a csalók felderítése és a héaellenőrzések lefolytatása érdekében szükséges. A pénzforgalmi szolgáltatóknak tehát csak az olyan határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozóan kell nyilvántartást vezetniük, amelyek minden valószínűség szerint gazdasági tevékenységet jeleznek. A kedvezményezett által egy naptári negyedévben fogadott fizetések számán alapuló felső határ bevezetése megbízható jelzést nyújtana arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett a fizetéseket gazdasági tevékenység részeként fogadta, ezáltal a nem gazdasági jellegű okból kapott fizetések kizárhatóak. Amennyiben ezt a felső határt elérik, az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét vonja maga után.

(8)Az információ nagy mennyisége és a személyes adatok védelme szempontjából érzékeny jellege miatt szükséges és arányos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a határokon átnyúló fizetési műveletekkel kapcsolatos nyilvántartást kétéves időtartamig őrizze a tagállamok e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelme és a csalók felderítése érdekében. Ez az időtartam a szükséges minimumot jelenti a tagállamok számára a gyanított héacsalások kivizsgálására vagy a héacsalás felderítésére.

(9)A pénzforgalmi szolgáltató által rögzítendő információt a tagállamok a Tanács héacsalás elleni küzdelem terén folytatott közigazgatási együttműködés és információcsere szabályait meghatározó 904/2010/EU rendeletével 47 összhangban gyűjtik és cserélik ki egymás között.

(10)Az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás minden tagállam közös problémája, ám az egyes tagállamok nem feltétlenül rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek révén biztosítani tudják, hogy az e-kereskedelemre vonatkozó héaszabályokat megfelelően alkalmazzák, és az e-kereskedelemben elkövetett héacsalásokat felszámolják. Mivel jelen irányelv célját (az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelem) a tagállamok önmagukban nem képesek elérni az e-kereskedelem határokon átnyúló jellegénél fogva, valamint azért, mert más tagállamoktól kell információt beszerezniük, és tekintve, hogy uniós szinten a cél jobban megvalósítható, az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(11)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja különösen a Charta 8. cikkében lefektetett, a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Az irányelv értelmében rögzített és közzétett fizetési információkat kizárólag az adóhatóságok csalásellenes szakértői dolgozhatják fel, az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni küzdelem céljának elérésével arányos és szükséges korlátok között.

(12)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, és az […]… véleményt 49 nyilvánított.

(13)A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv módosításai

A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A XI. cím 4. fejezete a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő 2a. szakasszal egészül ki:

„2a. szakasz

A pénzforgalmi szolgáltatók általános kötelezettségei

b)A rendelet a következő 243a–243d. cikkel egészül ki:

„243a. cikk

E szakasz alkalmazásában:

1.„pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt szervezet (*), vagy az említett irányelv 32. cikkének értelmében mentességben részesülő természetes vagy jogi személy;

2.„pénzforgalmi szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 1. mellékletének (3)–(6) pontjában meghatározott üzleti tevékenységek;

3.„fizetési művelet”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott cselekmény;

4.„fizető fél”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 8. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy;

5.„kedvezményezett”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 9. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy;

6.„IBAN”: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott fizetési számla nemzetközi azonosító száma (**);

7.„BIC”: a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott üzleti azonosító kód.

_______________________________________________________________________

(*)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(**)    Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).

243b. cikk

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kellően részletezett nyilvántartást vezetnek az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban a kedvezményezettekre és a fizetési műveletekre vonatkozóan, minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, ami alapján a tagállamok illetékes hatóságai elvégezhetik azon áruk és szolgáltatások értékesítésének ellenőrzését, amelyeket az V. cím rendelkezései értelmében egy tagállamban nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni.

(2)Az (1) bekezdésben említett követelményt kell alkalmazni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)a pénzösszeget egy pénzforgalmi szolgáltató az egyik tagállamban található fizető féltől átutalja egy másik tagállamban, harmadik területen vagy harmadik országban található kedvezményezett részére;

b)az a) pontban említett pénzátutalás tekintetében a pénzforgalmi szolgáltató egy naptári negyedév során több mint 25 fizetési műveletet teljesít ugyanazon kedvezményezett javára.

(3)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást:

a)a pénzforgalmi szolgáltató köteles elektronikus formátumban a fizetési művelet teljesítési évének végétől számítva két évig megőrizni;

b)a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam rendelkezésére kell bocsátani a 904/2010/EU rendelet 24b cikkének megfelelően (*).

_____________________________________________________________________

(*)    A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

243c. cikk

(1)A 243b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában, az ezen irányelv V. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, úgy kell tekinteni, hogy a fizető fél abban a tagállamban található, amely megfelel a következők valamelyikének:

a)a fizető fél fizetési számlájának IBAN-ja;

b)a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód.

(2)A 243b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett abban a tagállamban, harmadik országban vagy harmadik területen található, amely megfelel a következők valamelyikének:

a)a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-száma vagy egyéb fizetési számlaszám azonosító, amely egy adott fizetési számlát egyértelműen azonosít;

b)a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód.

243d. cikk

(1)A pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás a 243b. cikknek megfelelően a következő információkat tartalmazza:

a)a pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód;

b)a kedvezményezett vagy adott esetben a vállalkozás neve;

c)a kedvezményezett héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;

d)a kedvezményezett fizetési számláját egyértelműen azonosító IBAN-szám vagy egyéb fizetési számlaszám azonosító;

e)a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód, amennyiben a kedvezményezett úgy fogad pénzösszeget, hogy fizetési számlával nem rendelkezik;

f)a kedvezményezett címe, amely a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel;

g)a 243b. cikk (2) bekezdésében említett teljesített fizetési műveletek;

h)a g) pontban említett fizetési műveletek tekintetében teljesített visszafizetések;

(2)Az (1) bekezdés g) és h) pontjában említett információ a következő részleteket tartalmazza:

a)a fizetési művelet vagy a visszafizetés teljesítésének napja és időpontja;

b)a fizetési művelet vagy a visszafizetés összege és pénzneme;

c)a kedvezményezett által vagy nevében fogadott pénzösszeg eredete szerinti tagállam, a rendeltetési tagállam, harmadik ország vagy harmadik terület, ahová adott esetben a visszatérítést fizetik, és a fizetési művelet vagy a visszafizetés eredetének vagy rendeltetésének meghatározásához felhasznált információ a 243c. cikk szerint.

2. cikk

(1)    A tagállamok legkésőbb 2021. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2022. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1A javaslat/kezdeményezés címe

1.2Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A héa szempontjából releváns fizetési adatok kötelező továbbítása és cseréje

PLAN/2017/2023 — TAXUD

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Egységes piac, innováció és digitális Európa

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☒ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 50

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A projekt mérföldkövei a következőek:

(1)2022 vége – Működésbe lép a pénzforgalmi szolgáltatóktól kapott adatok gyűjtését és a kockázatelemzést végző központi rendszer;

(2)2024 vége – A fizetési adatok felhasználására, a kockázati kritériumokra és a megállapított kiegészítő héára vonatkozó visszajelzés a Bizottság számára a rendszer aktív felhasználóinak (tagállamoknak) legalább kétharmadától.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes) A tagállamok önmagukban nem tudnak az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás ellen hatékonyan fellépni. Az adóhatóságok nem férnek hozzá a határokon átnyúló, vállalkozások és fogyasztók közötti értékesítésekre vonatkozó információkhoz.

Más szempontból jogi korlátozások miatt a tagállami adóhatóságok közötti információcsere a fizetési adatok vonatkozásában nem mindig lehetséges, ami az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás tekintetében a jelenlegi közigazgatási együttműködési eszközt meglehetősen hatékonytalanná teszi.

Az Unió számára várható hozzáadott érték (utólagos)

A héaszabályoknak való nagyobb fokú megfelelés a távoli eladók körében egyenlőbb versenyfeltételeket teremtene az e-kereskedelmi ágazatban tevékenykedő valamennyi vállalkozás számára. A jobb megfelelési szint ugyanakkor magasabb héabevételekhez és alacsonyabb héabevétel-kieséshez is vezetne.

A pénzforgalmi szolgáltatók számára a héa szempontjából releváns fizetési adatok gyűjtésére szolgáló egységes, uniós szinten központosított rendszer csökkentené az ugyanazon információ minden EU-tagállam számára más formátumban történő jelentésében rejlő kockázatokat és költségeket.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Új kezdeményezésről van szó. A szűkített egyablakos ügyintézési projekt (MOSS) alapján ugyanakkor, amelynek keretében egységes európai platform jött létre az elektronikus szolgáltatások utáni héa bevallására és fizetésére Európa-szerte, az alábbi következtetéseket lehet levonni:

(1)A műszaki megoldás végrehajtását kellő időben előre meg kell tervezni, széleskörű konzultációt lehetővé téve az érdekelt felekkel, és az új rendszer kifejlesztéséhez szükséges időt és pénzügyi forrásokat figyelembe véve;

(2)Az információ hosszú távú tárolásának szükséglete kapcsán körültekintően mérlegelni kell ennek költségeit és előnyeit;

(3)A kezdeményezés végrehajtását jó kommunikációs kampánynak kell kísérnie, ami a vállalkozások számára megkönnyítené az új adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelést.

Az informatikai rendszerek fejlesztésének, valamint a közigazgatási együttműködésnek a Fiscalis és a Vám programok keretében levont tanulságait hasznosítani fogják. Leginkább a Vám 2 jövendő információs rendszerének fejlesztéséből leszűrt tapasztalatok bizonyulhatnak hasznosnak a fizetési adatok kockázatelemzési eszközeinek kiépítéséhez.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés végrehajtásához szükséges forrásokat a Fiscalis program fogja biztosítani.

Végezetül a kezdeményezés végrehajtására párhuzamosan kerül sor a digitális tartalmak egységes piaca héacsomag új szabályaival, nevezetesen a Tanács (EU) 2017/2455 irányelvével (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról. A fizetési adatok lehetővé tennék, hogy az adóhatóságok keresztellenőrzést végezzenek a piaci terek, platformok vagy egyéb távoli értékesítők által bevallott információkra, valamint ellenőrizzék az EU-n belüli értékesítések 10 000 EUR küszöbértékének alkalmazását.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

☒ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2020-tól 2023-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 51

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) évente nyomonkövetési jelentést nyújt be a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság (KEÁB) részére.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A kezdeményezés végrehajtása közvetlen irányítással történik. Ez az irányítási mód biztosítja a pénzügyi források leghatékonyabb elosztását és a lehető legnagyobb hatás kifejtését. Rugalmasságot és kellő irányítási ellenőrzést tesz lehetővé a Bizottság számára az erőforrások éves elosztásához.

A kezdeményezést a Bizottság közbeszerzés révén hajtja végre.

A közbeszerzéshez a fizetési módok teljes mértékben összhangban vannak a szervezeti normákkal (nincs előfinanszírozás; minden kifizetés az előre meghatározott feladatok elfogadásához kötött).

A közbeszerzések ellenőrzési rendszere az összes ügylet alapos előzetes ellenőrzésén alapul, ily módon kizárva a kifizetéskor felmerülő hibákat.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

E kezdeményezés megvalósításában rejlő, azonosított általános kockázatok:

1.    Pénzügyi és humán erőforrások hiánya a központi adatbázis informatikai megoldásához és az összes tagállam saját nemzeti információs rendszerében elvégzendő változtatásokhoz;

2.    Az érzékeny fizetési adatok tárolásában és feldolgozásában rejlő biztonsági kockázatok;

A kockázatokat a TAXUD a tagállamok támogatásával (i) megfelelő finanszírozási határozatok, és (ii) az új informatikai rendszer műszaki és funkcionális követelményeivel kapcsolatos széles körű konzultáció, a különböző érdekeltekkel folytatott konzultációk, továbbá a teljesítménymutatók és a piaci trendek Bizottság és a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság által elvégzett mélyreható elemzése révén kezeli.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Miután a kezdeményezés finanszírozása a Fiscalis programon keresztül történik, annak belső ellenőrző rendszerét kell alkalmazni.

A TAXUD rendszeresen ellenőrizni fogja a kezdeményezés megvalósítását mind üzleti, mind informatikai szempontból, és rendszeres irányítási ellenőrzést vezet be az adóigazgatásért és csalás elleni küzdelemért, valamint az adóügyi informatikai rendszerekért felelős egységeinél.

A TAXUD-nak megfelelő az eddigi teljesítménye és kellő tapasztalatokkal rendelkezik nagyszabású transzeurópai informatikai rendszerek és valamennyi uniós tagállamra kiterjedő összetett üzleti szabályok végrehajtása terén. Nevezetesen a Fiscalis és a Vám programok révén szerzett tapasztalatok minimálisra (2 % alatt) csökkentik a hibakockázatot.

Az alkalmazott ellenőrzési stratégia hatékonynak és eredményesnek bizonyult a korábbi hasonló vámügyi kezdeményezéseknél, és az ellenőrzés költségei is korlátozottak voltak.

Figyelembe véve, hogy e kezdeményezésnél is hasonló ellenőrzési rendszerek alkalmazására kerül sor, az előre látható ellenőrzési költségek és a kifizetésnél/zárásnál várható kockázati hibaszint költséghatékonynak tekinthető.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság átfogó csalás elleni stratégiát valósít meg, amely erőteljes csalásellenes kultúrához vezet a főigazgatóságon belül a potenciális csalási kockázatokra, illetve a főigazgatóság munkatársai által követendő etikus viselkedésre irányuló figyelemfelhívó tevékenységek révén.

Tekintettel arra, hogy a program közbeszerzések révén valósul meg, a csalás elleni stratégia rendelkezése érvényes (a stratégia 3. célkitűzése: „Figyelemfelhívás a külső érdekeltekkel, például lobbistákkal, ajánlattevőkkel, vállalkozókkal való kapcsolattartásban felmerülő esetleges összeférhetetlenségre”). A megelőző intézkedések, amelyeket a kezdeményezés megvalósításánál különösen alkalmazni kell, az alábbiakra fognak összpontosítani: 1) nyilvántartás vezetése a lobbistákkal való kapcsolattartásról, 2) a közbeszerzési eljárások és az ajánlattevőkkel való kapcsolattartás központosított irányítása, 3) célzott képzés a lobbistákkal való kapcsolattartásról.

Az, hogy a szerződések odaítélése (és minden pénzügyi tranzakció) előtt kötelezően lekérdezést kell végrehajtani a korai észlelési és kizárási rendszerben, szintén el fog riasztani a lehetséges csalásoktól és szabálytalanságoktól.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–A javaslat az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását igényli:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

(1)Héabevételek

millió EUR (három tizedesjegyig)

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről (COM(2017) 566 final, 2.1.1. pont, 3. oldal). Lásd még: „20 measures to tackle the VAT gap” (20 intézkedés a héabevétel-kiesés kezelésére) című, a héa cselekvési terv mellékletét képező dokumentum 6. pontja: https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/docs/body/2016-03_20_measures_en.pdf  

(2)    A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.).

(3)    Az Európai Unió Tanácsa 14769/1/17 REV 1, 2017. november 30., http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14769-2017-REV-1/hu/pdf

(4)    A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása (COM(2017) 228 final, 2017.5.10.), lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1496330315823&uri=CELEX:52017DC0228

(5)    A Tanács 2006/112/EK irányelvének 14a cikke értelmében az online piactér, platform, portál az áruk elektronikus felület által elősegített értékesítése szempontjából „értékesítőnek tekintendő”. Ha ezek a platformok a) harmadik területekről vagy harmadik országokból importált, 150 EUR értéket meg nem haladó termékek távértékesítését segítik elő, vagy b) az EU-ban nem letelepedett adóalanyok által EU-n belül (pl. webshop-logisztikai központban) található termékek vállalkozások és fogyasztók közötti (business to consumer, továbbiakban: B2C) értékesítését segítik elő, akkor úgy kell tekinteni, mintha a platformok maguk kapták volna meg, majd értékesítették volna a szóban forgó termékeket.

(6)    Európai Számvevőszék, „Collection of VAT and customs duties on cross-border e-commerce” (Héa és vámok beszedése a határokon átnyúló e-kereskedelem vonatkozásában) háttéranyag, 2018. július.

(7)    A 6. cikk szerinti harmadik területeket is beleértve.

(8)    Lásd: Javaslat: A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (COM(2016) 757 final).

(9)    A jogosulatlan televíziós műsorsugárzás mértéke Lettországban 2015-ben, Stockholm School of Economics, Nelegālās maksas TV apraides apjoms Latvijā 2015, elérhető itt:     https://www.researchgate.net/profile/Arnis_Sauka/publication/303382487_Nelegalas_maksas_TV_apraides_apjoms_Latvija_2015/links/573f5c7408ae298602e8f2f2.pdf  

(10)    Europol és Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala: 2017 Situation Report on Counterfeiting and Piracy in the European Union (2017. évi helyzetjelentés a hamisításról és a szerzői jogi kalózkodásról az Európai Unióban), elérhető itt: www.europol.europa.eu/publications-documents/2017-situation-report-counterfeiting-and-piracy-in-european-union

(11)    Nordic Content Protection: Trend Report 2017 (2017. évi trendjelentés), elérhető itt: www.ncprotection.com/wp-content/uploads/2017/03/Trend-Report-2017.pdf

(12)    Lásd: www.ofcom.org.uk/__data/assets/pdf_file/0027/95661/ICMR-2016-4.pdf

(13)    Általános héamértékkel számolva, a kedvezményes adókulcs figyelembevétele nélkül.

(14)    E javaslat elkészítéséhez a célzott konzultáció során csak három adóhatóság nyújtott hozzávetőleges becslést kieső héabevételeire az EU-n belüli B2C termékértékesítések, EU-n belüli B2C szolgáltatásnyújtások, valamint a behozott termékek vonatkozásában 2015-re, 2016-ra és 2017-re.

(15)    E-shopper barometer 2017 (DPD group), elérhető itt: https://www.dpd.com/be_en/business_customers/dpd_insights/e_shopper_barometer_2017, , valamint International Post Corporation (Nemzetközi Postai Egyesülés), e-Commerce logistics and delivery, (Logisztika és kiszállítás az e-kereskedelemben) eCom21 2016.

(16)    Lásd: https://www.atkearney.com/documents/10192/1448080/Winning+the+Growth+Challenge+in+Payments.pdf/b9da93a5-9687-419e-b166-0b25daf585ff , 5. o.

(17)    A finn adóhatóság például 2016-ban 16 millió EUR összeget tudott behajtani a pénzforgalmi szolgáltatókkal kialakított együttműködésnek köszönhetően.

(18)    Lásd a Hatásvizsgálat 11. mellékletét, „Harmadik országok, amelyek a fizetési adatokat a héaellenőrzés eszközeként használják”.

(19)    Lásd: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines-speech_hu.pdf

(20)    Lásd: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/soteu2018-brochure_en.pdf  

(21)    A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(22)    A Tanács (EU) 2018/1541 rendelete (2018. október 2.) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 259., 2018.10.16., 1. o.).

(23)    Az uniós héafórum a Bizottság egyik szakértői csoportja, amely a vállalkozások és a héa-hatóságok párbeszédének ad helyet a héára vonatkozó jogszabályok gyakorlatban történő végrehajtásának javítása módjairól. Lásd a Bizottság határozatát (2012. július 3.) az uniós héafórum létrehozásáról (HL C 198., 2012.7.6., 4. o.).

(24)    Összevont jelentés a tagállamok és a vállalkozások együttműködéséről az e-kereskedelem/modern kereskedelem terén, 5. o. Lásd: https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/vat/vat-reports-published_en

(25)    Lásd: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2018/02/06/eu-norway-agreement-signed-strengthening-the-prevention-of-vat-fraud/

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(28)    Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(29)    A Bizottság ugyancsak közzétette az összevont ütemtervet/bevezető hatásvizsgálatot (lásd: http://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-899238_en ) „Exchange of VAT-relevant payment data” („A héa szempontjából releváns fizetési adatok cseréje”), amely lehetőséget nyújtott az első visszajelzésekre a kezdeményezés kapcsán. A visszajelzési időszakban (2018. február 15. és 2018. március 15. Között) a Bizottság csupán három választ kapott. Kettő támogatta a kezdeményezést, míg a harmadik nem kapcsolódott a kezdeményezés tartalmához.

(30)    A vezetői összefoglaló a következő oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/index.cfm?fuseaction=list&coteId=10102&version=ALL&p=1&

(31)    Az átlátható tájékoztatáshoz való jog korlátozható az alábbiak tekintetében: adatkezelés (12., 13. és 14. cikk); adatokhoz való hozzáférés (15. cikk); adatok helyesbítése (16. cikk); adatok törlése (17. cikk); adatkezelés korlátozása (18. cikk); az adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez kapcsolódó értesítés (19. cikk); az adatokhoz tagolt, széles körben használt formátumban történő hozzáférés – adathordozhatósághoz való jog (20. cikk); tiltakozáshoz való jog (21. cikk); valamint az érintett jogosultsága arra, hogy az automatizált adatkezelés és a profilalkotás ne terjedjen ki rá (22. cikk).

(32)    Az általános adatvédelmi rendelet 23. cikke és az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke.

(33)    Az Eurofisc-kapcsolattartók az adóhatóságok csalás elleni szakértői, akiket a tagállamok neveznek ki a korai figyelmeztető jelek kicserélése tekintetében illetékes tisztviselőként a héacsalás elleni küzdelemben. 904/2010/EU rendelet, X. fejezet.

(34)    Az E-commerce Europe Európa északi, keleti és déli térségeiben a 2017. évi e-kereskedelmi forgalmat 602 milliárd EUR-ra becsülte.

(35)    A Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság (KEÁB) a tagállamok képviselőiből áll, az elnöki feladatokat a Bizottság látja el. A KEÁB feladata a 904/2010/EU rendelet végrehajtása.

(36)    Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról (COM(2018) 443 final), 18. cikk.

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(38)    „Kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénz szándékolt jogosultja (második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv 4. cikkének (9) bekezdése).

(39)    „Fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízás teljesítését engedélyezi, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad (második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv 9. cikkének (8) bekezdése).

(40)     https://www.statista.com/statistics/239247/global-online-shopping-order-values-by-device

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.)

(42)    HL C… , , . .o.

(43)    HL C… , , . .o.

(44)    A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(45)    A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(47)    A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(49)    HL C […]., […], […]. o.

(50)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(51)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a DG BUDG weboldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(52)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(53)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(54)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(55)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(56)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(57)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(58)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(59)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.