EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.11.22.

COM(2018) 764 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EMPTY

Harmonizált szabványok: az átláthatóság növelése és a jogbiztonság erősítése az egységes piac teljes körű működése érdekében

A Bizottság a mai napon benyújtotta első válaszát az Európai Tanács 2018. márciusi felkérésére, hogy az egységes piac teljes körű működése tekintetében ismertesse a jelenlegi helyzetet, a még fennálló akadályokat és a működés teljes körűvé tételének lehetőségeit. 1  

A szabványosítás fontos szerepet játszik ebben az értékelésben, figyelembe véve különösen a kereskedelem technikai akadályainak felszámolása terén betöltött szerepét. A szabványok biztosítják, hogy az egymást kiegészítő termékek és szolgáltatások interoperábilisak legyenek; emellett elősegítik az innovatív termékek bevezetését, és végső soron növelik az európai fogyasztók bizalmát az uniós piacon kínált termékek és szolgáltatások minősége iránt. A gyorsan változó technológiai fejlődés, az európai gazdaság digitalizálása, valamint a kialakulóban lévő gazdasági trendek és növekedési modellek összefüggésében a szabványosítás kulcsfontosságú szerepet játszik annak biztosításában, hogy az egységes piac a jövő kihívásainak megfelelően fejlődjön, és hogy az európai fogyasztók és vállalkozások kiélvezhessék az e változásokból származó előnyöket 2 .

Az európai szabványok valamennyi uniós tagállamban felváltják az egymásnak esetenként ellentmondó nemzeti szabványokat, így megkönnyítik e szabványok felhasználóinak bejutását az egységes piacra. Ily módon a szabványok hozzájárulnak az egységes piac folyamatos elmélyítéséhez. Az európai és nemzetközi szabványok szoros összehangolásának előmozdítása révén az Európai Unió a bevált módszereket is támogatja, és erősíti a szinergiákat a globális értékláncokban. Ez pedig növeli a kereskedelmi forgalmat, és szélesebb körű lehetőségeket teremt az európai vállalkozások számára tevékenységük bővítésére.

Egy jól működő európai szabványosítási rendszer hozzájárul a gazdaság általános növekedéséhez, továbbá ösztönzi az innovációt és fokozza az európai ipar globális versenyképességét. Hozzájárul továbbá annak biztosításához, hogy az uniós jogszabályokban lefektetett biztonsági, egészségügyi, valamint fogyasztó- és környezetvédelmi követelmények a gyakorlatban is teljesüljenek 3 . Az innovatív megoldások és digitális technológiák széles skálájának bevezetése révén az európai ipar gyors átalakuláson megy keresztül. Ez a jelenség a gazdaság hagyományos ágazatait is érinti. Ezen ágazatok mindegyike szabványosítási igényekkel bír; ezek kielégítését fejlett európai szabványok és egy modern, dinamikus európai szabványosítási rendszer segíti.

E közlemény áttekintést nyújt az európai szabványosítási rendszer működéséről, és áttekinti azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az elmúlt években indítottak el a szabványosítási rendelet végrehajtásának elősegítésére, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is. A közlemény ismerteti a Bizottság által a rendszer továbbfejlesztése érdekében nemrégiben hozott intézkedéseket, és felvázolja azokat a közeljövőben bevezetendő egyedi intézkedéseket is, amelyekkel a Bizottság növelni kívánja a harmonizált szabványok kidolgozásában részt vevő szereplők számára a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot. E közleménynek a harmonizált szabványokkal, azaz a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásának elősegítésére elfogadott európai szabványokkal összefüggésben van jelentősége. 4

Az európai szabványosítási rendszer a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul. Egyediségét a harmonizált szabványok alkalmazása adja. E szabványok az uniós jog részévé válnak, és alkalmazásuk esetén az egész egységes piacon biztosítják a gyártók számára az uniós jogszabályok követelményeinek való megfelelés vélelmét. Ez jelentős jogbiztonságot nyújt a harmonizált szabványok felhasználói számára, és különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy többletköltségek nélkül hozzanak forgalomba az uniós jogszabályoknak megfelelő termékeket. Az úgynevezett „új jogszabályi keretet” olyan rugalmas és piacvezérelt rendszerként hozták létre, amely az ipar, a kis- és középvállalkozások és más fontos érdekelt felek konszenzusára épül, egyúttal biztosítva, hogy a harmonizált szabványoknak megfelelő termékek megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.

A harmonizált szabványok alkalmazása jogbiztonságot és stabilitást garantál a felhasználók számára, ami csökkenti a gyártók költségeit. Ez pedig fontos a befektetők számára, de egyúttal növeli a szabályozók társadalmi felelősségét is, akiknek megfelelően felügyelniük kell ezeket a harmonizált szabványokat.

2013. évi hatálybalépése óta az 1025/2012/EU rendelet (a továbbiakban: a szabványosítási rendelet) 5 biztosította az európai szabványosítási rendszer fő jogi keretét, érintve az érintett szereplők felelősségi területeinek és kötelezettségeinek megosztását is. Bizonyos, a jogi keret gyakorlati végrehajtását célzó javításokat – különösen az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata fényében – gyorsan végre kell hajtani.

1.    Az európai szabványosítási rendszer működése

A harmonizált szabványokat – az uniós jogszabályok végrehajtásának elősegítése érdekében – a három európai szabványügyi szerv 6 egyike dolgozza ki a Bizottság hivatalos felkérése alapján („szabványosítási felkérés”). Ezek a szabványosítási felkérések határozzák meg az európai szabványügyi szervek feladatait. Konkrétan e felkérések rögzítik, hogy mely harmonizált szabványokat kell elkészíteni, és milyen határidővel. A Bizottság a tagállamokkal együtt egy inkluzív és átlátható folyamat keretében dolgozza ki a szabványosítási felkéréseket.

A Bizottság és az európai szabványügyi szervek biztosítják, hogy a harmonizált szabványok kidolgozásának folyamata konszenzuson alapuló, átlátható és inkluzív legyen. A Bizottság szorosan nyomon követi, hogy ennek során figyelembe veszik-e a kis- és középvállalkozások, valamint a társadalom minden szegmensét – például a fogyasztókat, a munkavállalókat és a környezetvédelmi érdekeket – képviselő érdekeltek véleményét, hiszen az ő hozzájárulásuk javítja a szabványok minőségét. Miután az európai szabványügyi szervek kidolgoztak egy harmonizált szabványt, a Bizottság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó uniós jogszabályok követelményeinek és az eredeti szabványosítási felkérésnek. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a szabvány megfelel a felkérésnek és az uniós jogszabályoknak, bizottsági határozat születik a szabvány hivatkozási adatainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről. Ennek eredményeként és a hivatkozási adatoknak a Hivatalos Lapban való közzétételére vonatkozó bizottsági határozatot követően a szabvány a vonatkozó uniós jogszabályok alapján joghatással fog bírni.

A harmonizált szabványoknak megfelelően előállított termékek esetében vélelmezhető a vonatkozó jogi előírásoknak 7 való megfelelés. A harmonizált szabványok alkalmazása esetén a gyártó egyszerűsített megfelelőségértékelési eljárásban vehet részt. Ily módon a harmonizált szabványok csökkentik a gyártók és különösen a kis- és középvállalkozások pénzügyi és igazgatási terheit, és növelik a jogbiztonságot a termékek uniós jogszabályoknak való megfelelését illetően. Ez a jogi hatás és jogbiztonság kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozások számára, mivel lehetővé teszi számukra a legkorszerűbb termékek versenyképes módon történő előállítását 8 .

A Bizottságnak ezért különös figyelmet kell fordítania a harmonizált szabványok tartalmára. Az Európai Unió Bírósága a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatában tovább erősítette ezt a követelményt, különösen a C-613/14. sz., James Elliott Construction Limited kontra Irish Asphalt Limited ügy révén 9 . Az ítélet révén a Bíróság tisztázta a harmonizált szabványok szerepét és jogállását, és megállapította, hogy a harmonizált szabványok, noha azokat független magánszervezetek fejlesztik ki, „az uniós jog részét képezik”, és alkalmazásuk továbbra is önkéntes alapon történik.

Emellett a Bíróság megerősítette a Bizottság felelősségét a harmonizált szabványok kezdeményezése, kezelése és nyomon követése terén. A Bizottságnak tehát kötelessége teljes körűen követni a harmonizált szabványok kidolgozásának folyamatát, valamint értékelni, hogy e szabványok megfelelnek-e a harmonizált uniós jogszabályokban és/vagy szabványosítási felkérésekben meghatározott követelményeknek, biztosítva, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben megfeleljenek az alkalmazandó jogszabályoknak. Ez nemcsak a szabványok műszaki vonatkozásaira terjed ki, hanem az európai szabványosításról szóló rendelet egyéb elemeire is, például arra, hogy fejlesztési folyamatuk inkluzív volt-e. A Bizottság szándéka, hogy ezeket a kötelezettségeket a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon teljesítse.

2.    A szabványosítási rendelet és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat végrehajtása

A szabványosítási rendelet 10 2013. évi hatálybalépését és az Európai Unió Bíróságának több ítéletét követően a Bizottság több kezdeményezést indított a jogi keret végrehajtásának támogatására és az európai szabványosítási rendszer gyakorlati működésének javítására.

A Bizottság a szabványosítási rendelettel összhangban 11 elfogadta az Európai Unió éves szabványosítási munkaprogramjait, kiemelve a harmonizált szabványok fontosságát, jogi hatását (a megfelelőség vélelme), valamint minőségét és időszerűségét. A harmonizált szabványok kidolgozására irányuló munka megtervezése mellett ezek a programok konkrét javaslatokat is tettek az európai szabványosítási rendszer irányításának javítására, többek között a harmonizált szabványok kidolgozásához nyújtott közvetlen technikai támogatást segítő, az európai szabványügyi szervek számára biztosított uniós pénzügyi hozzájárulások kiemelt kezelésére. A Bizottság emellett az éves uniós munkaprogramokban egyértelmű iránymutatást adott az európai szabványügyi szerveknek, hogy erősítsék meg a kis- és középvállalkozások, valamint a társadalmi érdekcsoportok részvételét az európai szabványosítási folyamatban.

A Bizottság továbbá számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy szabványosítási politikáját átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye. A szabványosítási rendelet helyes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság szolgálatai 2015-ben „Vademecum az európai szabványosításról” 12 . címmel iránymutatást dolgoztak ki a szabványosítási felkérések szerepéről, kialakulásáról, elfogadásáról és végrehajtásáról. Ez a dokumentum az európai szabványügyi szervekkel, a kis- és középvállalkozásokkal és a társadalmi érdekcsoportokkal teljes körű partnerségben és együttműködésben, a tagállamok és az ágazat támogatásával készült. A Bizottság közös sablont is kidolgozott a harmonizált szabványok hivatkozási adatainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéhez, továbbá 2016-ban útmutatót készített a harmonizált szabványok hivatkozási adatainak a Hivatalos Lapban történő közzétételére vonatkozó feltételek ellenőrzéséről 13 .

A 2015. évi egységes piaci stratégiával 14 és a 2016. június 1-jén elfogadott szabványosítási csomaggal 15 összhangban a Bizottság a közös szabványosítási kezdeményezés keretében (a továbbiakban: közös kezdeményezés) az európai szabványosítási rendszerre vonatkozó közös elképzelést vázolt fel, amelyet az érdekelt felek széles köre és valamennyi tagállam támogatott. A közös kezdeményezés célja, hogy biztosítsa az Unió folyamatos erőfeszítéseit az európai szabványosítási rendszer korszerűsítése érdekében azért, hogy az megőrizze vonzerejét, lépést tartson a fejlődéssel (például a digitalizálással) egy dinamikus, rugalmas és inkluzív kereten belül, továbbá gyorsítsa fel a szabványalkotást és megfelelőbb módon rangsorolja a szabványokat, időben reagálva piaci és felhasználói igényekre. A közös kezdeményezés konkrét intézkedései a tudatosság növelését és a harmonizált szabványok kidolgozásának és végrehajtásának javítását célozzák. A közös kezdeményezés azt is megvizsgálja, hogy milyen szerepük van a szabványoknak a gazdaság digitális átalakulásával kapcsolatos kihívások kezelésében. A gazdaság e digitális átalakulása miatt fel kell gyorsítani az európai szabványosítás átalakítását, hogy az megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak, különösen a dolgok internete, a nagy adathalmazok, a korszerű gyártás, a robotika, a háromdimenziós nyomtatás, a blokklánc-technológiák és a mesterséges intelligencia terén. Egy olyan modern, dinamikus és inkluzív európai szabványosítási rendszer, amely gyorsan képes reagálni az új fejlődési irányokra, segít felgyorsítani eme új technológiák elterjedését.

2017-ben a Bizottság és az európai szabványügyi szervek megállapodásra jutottak egy közös cselekvési tervről azon harmonizált szabványokat illetően, amelyek hivatkozási adatait a Bizottság negatív értékelését követően nem teszik közzé a Hivatalos Lapban. Ezt a kérdést a REFIT-platform 16 és számos érdekelt fél vetette fel, mivel az hatással van az európai szabványosítási rendszer megfelelő működésére. Az ezzel kapcsolatos aggályokra válaszul a Bizottság az európai szabványügyi szervekkel együttműködve kiemelt céllá tette a harmonizált szabványok terén fennálló lemaradás gyors csökkentését. A fennmaradó lemaradás kezelése továbbra is prioritás marad a Bizottság számára.

Annak érdekében, hogy a Hivatalos Lapban a megfelelő harmonizált szabványokra történő hivatkozás időben és hatékonyan történjen, célszerű a fejlesztési folyamatban a lehető leghamarabb azonosítani a felmerülő problémákat. A Bizottság e célból tanácsadói keretet hozott létre. A tanácsadók technikai segítséget nyújtanak a Bizottság szolgálatainak a harmonizált szabványtervezetek értékelésében, és ezáltal tovább erősítik a Bizottság szerepét a harmonizált szabványok és a vonatkozó jogszabályok összhangjának ellenőrzésében.

A szabványosítási köz-magán társuláson belüli munka jobb összehangolása érdekében a Bizottság és az európai szabványügyi szervek rendszeres strukturális párbeszédeket folytattak. Ezek a párbeszédek főként az európai szabványosítás technikai és szakpolitikai vonatkozásaival foglalkoztak, és többek között a harmonizált szabványok minőségével és e szabványok vállalkozásokra, piacokra és fogyasztókra gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdéseket vizsgáltak.

Annak érdekében, hogy a társjogalkotók nagyobb mértékben vegyenek részt az európai szabványosítás prioritásainak meghatározásában, a Bizottság 2018 júniusában intézményközi párbeszédet szervezett. A párbeszédben az európai uniós intézmények magas szintű képviselői, valamint szabványügyi szervek, vállalkozások (köztük kis- és középvállalkozások) és más érdekelt felek, például a fogyasztói, munkavállalói és környezetvédelmi szervezetek vettek részt. A párbeszéd középpontjában azok a kiemelt kérdések álltak, amelyek az e területre vonatkozó harmonizált szabványok és jövőbeli prioritások – például a digitalizálás és a fellendülőben lévő közösségi gazdaság – kidolgozásának folyamata szempontjából fontosak.

Az intézményközi párbeszéd és az európai szabványosítási rendszer kulcsszereplőivel folytatott megbeszélések rávilágítottak arra, hogy tovább kell erősíteni a jogbiztonságot annak érdekében, hogy a szabványosításra vonatkozó uniós jogalkotási keret értelmezése egységes módon történjen, különös tekintettel a szabványosítási rendeletre, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára és az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokra.

3.    További intézkedések az átláthatóság növelése, a jogbiztonság erősítése és az elfogadás felgyorsítása érdekében

Bár jelentős előrelépés történt, a Bizottság elismeri, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az európai szabványosítási rendszer működésének javítása érdekében. E célból a Bizottság célzott, azonnali intézkedéseket fog hozni az európai szabványosítási folyamat átláthatóságának és hatékonyságának további fokozása érdekében. Ez meg fogja erősíteni a jogbiztonságot az érdekelt felek és a felhasználók számára, és tisztázni fogja a különböző érintettek szerepét és felelősségét.

A Bizottság felülvizsgálja belső döntéshozatali folyamatait, hogy észszerűsítse a harmonizált szabványokra történő hivatkozások Hivatalos Lapban történő közzétételére vonatkozó eljárásokat 17 . Ez a felülvizsgálat a Bizottság belső eljárási szabályzatának keretében a bevált gyakorlatokon alapul, és a meghozandó határozatok összehangolt, időszerű és alapos előkészítését biztosítja.

A Bizottság iránymutatást készít annak érdekében, hogy pontosítsa a különböző szereplők szerepét és felelősségi körét a harmonizált szabványok kidolgozásának valamennyi szakaszában.

A meglévő dokumentumokat 18 kiegészítő iránymutatás a szabványosítási felkérés új formájának tartalmi és eljárási vonatkozásait mutatja be, amelyet a Bizottság a szabványfejlesztés nagyobb átláthatósága és kiszámíthatósága érdekében dolgoz ki. Emellett a Bizottságnak és szaktanácsadóinak a szerepét is tisztázni fogja. Végezetül további iránymutatást nyújt majd annak érdekében, hogy a harmonizált szabványok értékelési eljárása az összes érintett ágazatban következetesebben és gyorsabban történjen.

Annak érdekében, hogy már a korai fázisban jobb koordinációt biztosítson az európai szabványügyi szervek által jelenleg kidolgozandó harmonizált szabványok értékelési folyamatában, a Bizottság továbbra is a Közös Kutatóközpont tudományos észrevételeire fog támaszkodni, és ezzel egyidejűleg – a nemrégiben bevezetett szaktanácsadói rendszeren keresztül – megerősíti a szabványok kidolgozásáért felelős szakmai bizottságokkal való kapcsolattartást. A cél az értékelések gyorsaságának, minőségének és pontosságának maximalizálása a folyamat minőségének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a harmonizált szabványok hivatkozási adatai a lehető leghamarabb megjelenhessenek a Hivatalos Lapban. Ezek közé az intézkedések közé tartozik például:

-a harmonizált jogszabályokkal foglalkozó érintett bizottsági szolgálatok és a harmonizált szabványok kidolgozásáért felelős szakmai bizottságok közötti kapcsolatok megerősítése;

-a szaktanácsadók körének és szakismereteiknek bővítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a magas színvonalú értékelésekhez szükséges szakértelem és a rendszer rugalmassága;

-a munkafolyamatok szerkezetének pontosítása és a szaktanácsadók feladatainak meghatározása;

-a szaktanácsadók hozzájárulásainak folyamatos minőségi felülvizsgálata; a szaktanácsadók képzésére irányuló programok;

-az értékelések horizontális koherenciájának fokozása észszerűsített iránymutatások alkalmazásával valamennyi ágazatban;

-az esetleges összeférhetetlenségek megfelelő kezelése.

Következtetés

Az európai szabványosítási rendszer jelentős mértékben hozzájárult az egységes piac fejlődéséhez. A vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés vélelmezése fontos jogbiztonságot nyújt valamennyi szabványfelhasználó és különösen a kis- és középvállalkozások számára. A 2013-ban hatályba lépett szabványosítási rendelet új szerep- és felelősségmegosztást vezetett be a rendszer szereplői között, mely rendszer a köz- és magánszféra közötti partnerségen alapul. Emellett szilárd keretet hozott létre az inkluzivitási követelményeknek, lehetővé téve, hogy a szabványosítási folyamat során figyelembe vegyék a kis- és középvállalkozások, a fogyasztók és a munkavállalók érdekeit, valamint a környezetvédelmi szempontokat. Az európai szabványosítási rendszer keretében érintett valamennyi partnernek közös célkitűzése biztosítani a szabványosítási rendelet és az egyéb vonatkozó uniós jogszabályok lehető leghatékonyabb végrehajtását.

A Bizottság felelősségi körébe tartozik az európai harmonizált szabványok értékelése. A Bizottságnak biztosítania kell továbbá, hogy ezek a szabványok összeegyeztethetők legyenek a vonatkozó harmonizált uniós jogszabályok követelményeivel. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megerősítette e feladat fontosságát, és kiemelte annak jogi következményeit.

A jelenlegi rendszer ugyan működőképes, de a Bizottság elismeri, hogy további fejlesztésre van szükség. A fent vázolt négy intézkedés azonnal bevezetésre kerül annak érdekében, hogy további előrelépést lehessen elérni az inkluzivitás, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság tekintetében, és hogy a harmonizált szabványok egységes piac számára jelentett előnyei mihamarabb megvalósuljanak. Ebben az összefüggésben az innováció, valamint a polgárok és a környezet védelme szintén kulcsfontosságú célkitűzés. A Bizottság továbbra is együttműködik valamennyi érintett partnerrel, hogy biztosítsa a teljes körűen működő egységes piac sarokkövét jelentő európai szabványosítás tartós sikerét.

(1)

COM(2018) 772.

(2)

Például az Unió körforgásos gazdaságának további fejlődése megköveteli a magas minőségű szabványok kialakítását a másodlagos nyersanyagokra, például a műanyagokra vagy a hulladékalapú műtrágyákra vonatkozóan.

(3)

A harmonizált szabványok a társadalmi befogadással kapcsolatos kérdésekre, így például az akadálymentességre is kiterjednek. Az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag szabványokat alkalmaz, biztosítva az előírásoknak való megfelelés vélelmét.

(4)

Nem vonatkozik más típusú szabványokra, azaz nemzetközi szabványokra, európai (nem harmonizált) szabványokra, nemzeti szabványokra, műszaki leírásokra stb.

(5)

HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(6)

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI).

(7)

Számos más olyan uniós jogszabály létezik, amely tükrözi az 1025/2012/EU rendeletben meghatározott rendszert, úgymint a 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) és a 2001/95/EK irányelv (általános termékbiztonságról szóló irányelv). A könnyebb eligazodás érdekében e közlemény nem vizsgálja meg ezeket külön. Ugyanakkor az e közleményben tárgyalt általános szempontok ezekre a jogszabályokra is vonatkoznak.

(8)

Az építőipari termékek ágazata jelentős mértékben eltér a szabványosítás általános gyakorlatától.

(9)

Lásd még például a T-474/15. sz. Global Garden Products és a C-630/16. sz. Anstar ügyet.

(10)

A 98/34/EGK irányelv szabványosítási rendelkezéseit váltotta fel.

(11)

Az 1025/2012/EU rendelet 8. cikke.

(12)

SWD(2015)205 final, 2015.10.27., http://ec.europa.eu/growth/single-market/european-standards/vademecum_en

(13)

http://www.cc.cec/Ares/ext/documentInfoDetails.do?documentId=080166e5ae43cdde

(14)

COM(2015) 550 final.

(15)

COM(2016) 358 final.

(16)

A REFIT-platform XXII.2.b. véleménye.

(17)

A Bizottság 2018. december 1-jétől kezdődően ezeket a határozatokat gyorsított írásbeli eljárás keretében hozza meg.

(18)

Vademecum a szabványosításról, Útmutató a termékekre vonatkozó uniós szabályozásról („kék útmutató”) stb.