EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.4.

COM(2018) 396 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2017. évi éves jelentés

{SWD(2018) 304 final}

Az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazottak szerint „az értékek uniója”, amit Juncker elnök is hangsúlyozott az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédében 1 . Az Európai Unió három pillérre épül: az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) iránymutatásul kell szolgálnia valamennyi uniós intézkedéshez. A Charta rögzíti az uniós intézmények és a tagállamok által az uniós jog végrehajtása során kötelezően tiszteletben tartandó alapvető jogok korszerű katalógusát.

Az alapvető jogok mindenkire vonatkoznak. Ezek tiszteletben tartása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az EU olyan hely legyen, ahol az emberek boldogulhatnak, élvezhetik szabadságaikat és hátrányos megkülönböztetés nélkül élhetik életüket.

Ez a jelentés azt mutatja, hogy 2017-ben is relevánsak az alapvető jogok Unión belüli kultúrájának előmozdítására, valamint annak biztosítása létrehozott struktúrák és eszközök, hogy a Charta valóságosan érvényesüljön az emberek életében. A szociális jogok európai pillérének 2 2017. novemberi kinyilvánítása további előrelépést jelentett az egyenlőség és a kirekesztés csökkentése felé.

Az alapvető jogok terén azonban 2017-ben is jelentkeztek kihívások az EU-ban. Veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége, ami a jogállamiság kulcsfontosságú eleme, valamint az alapvető jogok hatékony érvényesítésének és élvezetének előfeltétele. Ennek következtében a Bizottság első alkalommal tett javaslatot 3 a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadására. Emellett megkérdőjelezték és megnehezítették az alapvető jogok területén tevékenykedő társadalmi szervezetek munkáját. A nők jogait szintén támadták, amint azt a 2017. évi Éves Alapjogi Kollokvium 4 is tárgyalta.

Soha nem volt még ekkora jelentősége annak, hogy az Alapjogi Charta tiszteletben tartása nem választási lehetőség, hanem az uniós intézmények és a tagállamok kötelezettsége az uniós jog végrehajtása során.

A szociális jogok és a méltányosság előmozdítása az EU-ban

A Chartában foglalt jogokra építve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én közösen aláírta és kihirdette a szociális jogok európai pillérét 5 . A pillér 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. A „szociális eredménytábla” 6 nyomon követi a pillér végrehajtását, és beépül az európai szemeszterbe, az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusába.

Az uniós tagállamok feladata, hogy a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együttműködve megvalósítsák a pillért. Az uniós intézmények segítik a keret meghatározását. 2017-ben például a Bizottság irányelvjavaslatot 7 terjesztett elő az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről. A javaslat kiegészíti a meglévő kötelezettségeket, és új minimumszabályokat hoz létre, hogy valamennyi munkavállaló – beleértve a bizonytalan foglalkoztatási formákban foglalkoztatottakat is – számára kiszámíthatóbbá és egyértelműbbé tegye a munkafeltételeiket (a Charta 31. cikk).

Ezenkívül 2017. április 26-án a Bizottság kezdeményezést 8 fogadott el a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására. A kezdeményezés olyan jogalkotási intézkedéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a gondozási feladatokat ellátó férfiak és nők számára a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, valamint a szabadságok és a rugalmas munkafeltételek nemek közötti kiegyensúlyozott alkalmazását. Olyan szakpolitikai intézkedéseket is előirányoz, amelyek támogatják a tagállamokat a hozzáférhető, megfizethető és színvonalas hivatalos gondozási szolgáltatások nyújtásában, valamint a nőket a munkavállalástól visszatartó gazdasági tényezők kezelésében (a Charta 21., 23., 24., 25., 26. és 33. cikke).

Hasonlóképpen, 2017. november 11-én a Bizottság cselekvési tervet 9 fogadott el a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem érdekében, amely olyan kérdésekre összpontosít, mint: az egyenlő díjazás alapelvének hatékonyabb alkalmazása, a szegregáció elleni küzdelem, a nők készségeinek, erőfeszítéseinek és felelősségi területeinek fokozottabb értékelése, az egyenlőtlenségek és a sztereotípiák leleplezése, a nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos tudatosság növelése és erősebb partnerségek kialakítása annak kezelése érdekében.

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat 10 is felülvizsgálták a pillérhez való igazodás érdekében. A foglalkoztatási iránymutatások a Bizottság által javasolt, a nemzeti kormányok és a Tanács által elfogadott foglalkoztatási és szociális politikák közös prioritásai és célkitűzései. Ezek képezik az európai szemeszter keretében végzett országértékelések és országspecifikus ajánlások alapját. A felülvizsgálat a minimumjövedelemre, a megfelelő álláskeresési ellátásokra és a foglalkoztatás aktív támogatására vonatkozó pillérelvekre helyezte a hangsúlyt.

2017-ben a szociálpolitika továbbra is kulcsfontosságú területet jelentett az európai szemeszter számára. A szociális jogok előmozdítása a társadalmi igazságosság és egyenlőség előmozdítását célzó strukturális reformok kulcsfontosságú része. 2017-ben a Bizottság szorosan nyomon követte a tagállamok erőfeszítéseit a nők munkaerőpiaci részvételének javítására és növelésére, valamint a hátrányos helyzetű csoportok – például a romák – megkülönböztetésének leküzdésére, valamint az iskolai szegregáció elleni küzdelemre az inkluzív oktatási reform előmozdítására. Ez azt mutatta, hogy egyes tagállamok még mindig kihívásokkal szembesülnek a roma gyermekek magas színvonalú inkluzív többségi oktatásba való bevonása és a fiatal romák munkaerőpiaci integrációja terén. A Bizottság különösen azt javasolta, hogy a Tanács tegyen országspecifikus ajánlásokat ezen a területen Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia számára. A Bizottság szorosan figyelemmel kísérte a Cseh Köztársaság munkáját is e téren.

A Bizottság továbbá javaslatot tett arra, hogy Írország számára a minőségi gyermekgondozási és szociális infrastruktúra javítására, többek között a szociális lakhatásra, Spanyolország számára pedig a családtámogatás és a minőségi gyermekgondozás javítására vonatkozó országspecifikus ajánlásokat tegyenek.

2017 áprilisában a Bizottság közleményt fogadott el a migráns gyermekek védelméről 11 , amely meghatározza az e területre vonatkozó uniós intézkedéseket, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára annak biztosítása érdekében, hogy a migrációs folyamat során a gyermekek megfelelőbb védelemben részesüljenek. Nyomon követésként a Tanács 2017. június 8-én következtetéseket 12 fogadott el. A közlemény foglalkozik a gyermekek gyorsabb azonosításával és azonnali védelmével, a gyorsabb családfelkutatással és a családi állapot gyorsabb meghatározásával, eljárási biztosítékok végrehajtásával, ideértve a kísérő nélküli kiskorúak hatékony gyámságát, a gyermekek megfelelő befogadását és a hatékony integrációt. A gyámság a gyermekek mindenek felett álló érdekének és jóllétének kulcsfontosságú eljárási biztosítéka. A Bizottság lépéseket tett az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés megkönnyítését és a gyámsággal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét szolgáló Gyámügyi Intézmények Európai Hálózatának létrehozása érdekében.

2017. december 4-én a Bizottság közleményt 13 fogadott el az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia nyomon követéséről, amellyel az alapvető jogokra alapuló, a nemek közötti egyenlőség és a gyermekek iránt érzékeny megközelítést biztosított.

A demokrácia és az alapvető jogok előmozdítása egészséges nyilvános vita és élénk civil társadalom révén

A Bizottság 2017-ben Juncker elnök bejelentésének 14 megfelelően az álhírekről és az online információk online terjesztéséről szóló kezdeményezést indított el. E kezdeményezés – amely az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalását 15 is nyomon követi – célja, hogy azonosítsa a hamis tartalmak terjesztése hatásának korlátozására és az egészséges nyilvános vita előmozdítására vonatkozó megfelelő módszereket. A Bizottság magas szintű szakértői csoportot hozott létre, és széles körű konzultációkat indított 16 . A Tanács 2017 októberében a digitális kori tömegtájékoztatásának sokszínűségére és a jogállamiságra összpontosító, harmadik jogállamisági párbeszédében 17 foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

Az emberijog-védők – köztük az alapvető jogok és a demokrácia terén tevékenykedő társadalmi szervezetek – munkája különösen nehéz volt 2017-ben 18 . Szerepük kulcsfontosságú abban, hogy mindenki számára valósággá váljanak az alapvető jogok és értékek, és lehetővé kell tenni számukra, hogy biztonságos és támogató környezetben végezhessék munkájukat. A jogvédők további támogatása érdekében 2017 decemberében az Európai Parlament a 2018. évi uniós költségvetés részeként előkészítő intézkedést fogadott el „Uniós alap a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos ügyekre irányuló peres eljárásokban nyújtott pénzügyi támogatáshoz” címmel.

A rasszizmustól, a megkülönböztetéstől és az erőszaktól mentes EU előmozdítása

A kisebbségekről és a megkülönböztetésről szóló második uniós felmérés 19 (EU-MIDIS II), amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017 decemberében tett közzé, azt mutatta, hogy Unió-szerte továbbra is jelen volt az intolerancia, az erőszak és a gyűlölet. Ezek az aggodalmak álltak a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak leküzdésével foglalkozó magas szintű munkacsoport 2017-es munkájának 20 középpontjában.

Megerősítették az informatikai vállalatokkal, a nemzeti hatóságokkal és a társadalmi szervezetekkel való együttműködést annak érdekében, hogy a jogellenes online gyűlöletbeszéd gyorsan azonosítható és törölhető legyen. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex végrehajtásának nyomon követése 21 azt mutatta, hogy az informatikai vállalatok figyelemreméltó haladást értek el ezen a területen. 2017. szeptember 28-án a Bizottság közleményt 22 fogadott el a jogellenes online tartalmak elleni fellépésről a jogellenes tartalom megelőzésére, felderítésére, eltávolítására és letiltására irányuló bevált gyakorlatok végrehajtása érdekében. Ugyanakkor biztosítékokat vezetett be a túlzott eltávolítás elkerülése, az átláthatóság biztosítása és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme érdekében. 23

A magas szintű munkacsoport irányadó elveket állított össze a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási hatóságok számára a gyűlölet-bűncselekményekre 24 , valamint a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az igazságszolgáltatáshoz való jogára, védelmére és támogatására vonatkozóan 25 . Emellett iránymutatást dolgozott ki a gyűlölet-bűncselekmények bűnüldöző hatóságok általi nyilvántartásának javítására 26 , amelyet jelenleg több tagállamban vizsgálnak.

2017 májusában a muzulmán és a zsidó szervezetek közös fellépést szerveztek az antiszemitizmussal és muzulmánellenes gyűlölettel és megkülönböztetéssel szemben, és foglalkoztak olyan konkrét kihívásokkal, mint például a zsidó közösségek biztonsági szükségletei és a muzulmánokra vonatkozó előítéletek a médiában 27 . Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által szeptember 21-én közzétett, a muzulmánokra vonatkozó megállapításai 28 és az antiszemitizmussal kapcsolatosan készített 2017. évi áttekintése 29 azt mutatta, hogy sürgős és nyomós aggályokat kell kezelni.

2017. augusztus 30-án a Bizottság közzétette a 2020-ig tartó nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének félidős értékelését 30 . Az értékelés bemutatja, hogyan mozgósították az európai jogi, szakpolitikai és finanszírozási eszközöket 31 a megkülönböztetés elleni küzdelem és a romák integrációjának előmozdítása érdekében. Az oktatás terén haladás jelei mutatkoznak, bár a szegregáció még mindig jelen van, és egyes esetekben még fokozódott is. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő roma fiatalok aránya is nőtt. 2017-ben a Bizottság mélyreható értékelést és nyilvános konzultációt indított e keretrendszerről, hogy a visszajelzéseket be tudja csatornázni a 2020 utáni szakpolitikai alternatívákba.

2017-ben a Bizottság folytatta az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló intézkedések listáját 32 . A Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében olyan projekteket támogatott, amelyek felhívták a figyelmet az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és az intolerancia elleni küzdelemre.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a hatékony jogorvoslatok előmozdítása

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a Charta 47. cikk szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog előmozdítása előfeltétele annak, hogy az uniós jog – beleértve a Chartát is – alapján biztosított valamennyi jog ténylegesen érvényesüljön. A Bizottság segíti a tagállamokat abban, hogy eleget tegyenek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony bírói jogvédelem biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek 33 .

Az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című  közlemény 34 2017-es elfogadását követően a Bizottság segítette a tagállamokat abban, hogy az egyének és vállalkozások javára erőfeszítéseket tegyenek az uniós jog érvényesítésének fokozása érdekében. Magas szintű párbeszédeket szervezett, valamint elősegítette a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti hatóságokkal és bíróságokkal. Emellett az ombudsmanok európai hálózatával is együttműködött, és segített a tagállamoknak abban, hogy felhívják a figyelmet a polgárok uniós jog szerinti jogaira, valamint a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló problémamegoldó eszközökre.

A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek minőségének, függetlenségének és hatékonyságának javítása továbbra is kulcsfontosságú prioritás az európai szemeszter keretében, ahol a Bizottság öt tagállamnak címzett országspecifikus ajánlásokat 35 , hogy segítse őket igazságszolgáltatási rendszereik javításában. A Bizottság olyan esetekben is eljárt, amikor a nemzeti jog nem biztosít hatékony jogorvoslatot az uniós jog megsértése esetén, vagy megakadályozza, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyan alkalmazzák az uniós jogot a jogállamisággal és a Charta 47. cikkével összhangban.

A környezeti ügyekben a Bizottság 2017. április 28-án közleményt fogadott el az igazságszolgáltatáshoz való jogról 36 , amely egyértelművé teszi, hogy a magánszemélyek és a szervezetek milyen módon támadhatják meg nemzeti bíróság előtt a közigazgatási szervek által hozott határozatokat, jogi aktusokat, és mulasztás esetén hogyan vonhatják e szerveket felelősségre. A közlemény segít a polgároknak eldönteni, hogy keresetet indítsanak-e a nemzeti bíróságok előtt, vagy sem. Tanácsot ad továbbá a nemzeti bíróságoknak az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) esetjogáról, amelyet célszerű figyelembe venniük az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos kérdések kapcsán.

2.2. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása

Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek tevékenységeik során a Chartával összhangban kell eljárniuk. A meg nem felelés bármely esetét az EUB elé lehet terjeszteni. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy valamennyi jogalkotási és szakpolitikai javaslatában teljes mértékben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

2017. december 12-én a Bizottság javaslatokat fogadott el az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteiről 37 , amelyek az információs hézagok megszüntetésére és az uniós polgárok jobb védelmére irányulnak. A cél az uniós szintű információmegosztási eszközök hatékonyságának és eredményességének javítása az egymással való jobb együttműködésük lehetővé tételével. Az engedéllyel rendelkező felhasználók (például rendőrök, migrációs tisztviselők és határőrök) gyorsabban, zökkenőmentesen és szisztematikusabban férhetnek hozzá a munkájuk elvégzéséhez szükséges információkhoz, az alapvető jogokkal teljes összhangban. A Bizottságnak az eszközökről készített átfogó értékelése kiterjed majd az alapvető jogokra gyakorolt hatásuk vizsgálatára is.

2017 márciusában a Bizottság értékelő jelentése 38 a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok alkalmazásáról 39 az irreguláris migránsok számára humanitárius segítséget nyújtó társadalmi szervezetek vagy egyének által végrehajtott cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításával kapcsolatos aggályokkal foglalkozik. Ez a jelentés számos érdekelt fél nézeteit tükrözi, és elismeri, hogy az uniós szabályok opcionális jellege, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy humanitárius okokból ne tegyék büntethetővé a szabálytalan határátlépést, az egyértelműség és a jogbiztonság hiányához vezethet. A Bizottság jelenleg együttműködik az érintett felekkel a jogi keret e konkrét elemének végrehajtásával kapcsolatban.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv 40 2017. márciusi elfogadását követően a Bizottság a civil társadalommal együttműködve törekedett arra, hogy jobban megértse a terrorizmus elleni intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályokat. A Bizottság segíti a tagállamokat az új irányelv helyes átültetésében és végrehajtásában, ideértve az alapvető jogok vonatkozását is. Ezek a megbeszélések beépülnek majd az irányelv bizottsági értékelésébe, beleértve annak az alapvető jogokra és szabadságokra (különösen a megkülönböztetésmentességre, a jogállamiságra, valamint a terrorizmus áldozatainak nyújtott védelem és segítségnyújtás szintjére) gyakorolt hatását 41 .

Ahhoz, hogy teljes mértékben élvezhessék alapvető jogaikat, a polgároknak ismerniük kell e jogokat és azt, hogy kihez fordulhatnak jogsértések esetén. A Chartáról szóló 2016. évi bizottsági jelentés nyomon követéseként a Tanács 2017. október 12-én következtetéseket 42 fogadott el, amelyekben hangsúlyozta, hogy növelni kell a Chartával és a digitális eszközökkel, mint például az e-igazságüggyel kapcsolatos tudatosságot. A Bizottság 2017-ben továbbfejlesztette az e-igazságügyi portált 43 , amely tartalmazni fog egy, az alapvető jogokról szóló részt, felhasználóbarát ellenőrző listákkal és útmutatással a Chartával és alkalmazási körével kapcsolatban.

A Bizottság továbbra is támogatta a jogi szakemberek számára a Charta alkalmazásáról nyújtott képzést a Jogérvényesülés program keretében 44 .

2.4. A Bíróság uniós intézmények feletti felügyelete

A Kanada és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak az Európai Unióból Kanadába történő továbbításáról szóló, 2017. július 26-án elfogadott megállapodástervezetre vonatkozó 1/15. sz. véleményében az EUB megállapította, hogy a javasolt megállapodás több rendelkezése nem egyeztethető össze a magánélet tiszteletben tartásához való joggal (7. cikk) és a személyes adatok védelmével (8. cikk). A Bíróság aggodalmát fejezte ki a megállapodásban meghatározott szabályok arányosságát, egyértelműségét és pontosságát illetően, valamint a különleges adatok átadásának, kezelésének és megőrzésének indoklása hiányával kapcsolatosan. A Bizottság gondosan értékeli a Bíróság által felvetett aggályok kezelésének legmegfelelőbb módját, hogy biztosítsa az uniós polgárok biztonságát az alapvető jogok, különösen az adatvédelmi jog teljes mértékű tiszteletben tartása mellett 45 .

Az Aisa Muammer Mohamed El-Qaddrafi kontra Tanács ügyben 46 a Törvényszék megsemmisítette a tanácsi határozatot 47 és a rendeletet 48 annyiban, amennyiben a Bizottság fenntartotta Aisa Muammer Mohamed El-Qaddraffi nevét azon személyek listáján, akikre a líbiai helyzetre tekintettel bevezetett korlátozó intézkedések vonatkoztak 49 . Az intézkedések a líbiai területen történő belépés és átutazás tilalmával voltak kapcsolatosak, és előírták, hogy a felsorolt személyek tulajdonában lévő vagy általuk ellenőrzött pénzeszközök és pénzügyi eszközök befagyasztandók. A Törvényszék kimondta, hogy az intézkedések indokolásából nem lehetett következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy az eredeti indok, amely alapján a kérelmező nevét a listán feltüntették, miért maradt releváns a líbiai helyzet alakulása ellenére. Ezért megállapította, hogy a Tanács megsértette az ilyen korlátozó intézkedések fenntartására vonatkozó tényleges és konkrét indokok feltüntetésére irányuló kötelezettségét, amely a felperes (többek között a Charta 41., 47. cikkén és 48. cikkének (2) bekezdésén is alapuló) védelemhez való jogának tiszteletben tartásából fakad.

3.1. Az alapvető jogok fejlődése és a jogállamiság

2017-ben a Bizottság indokolással ellátott véleményt adott ki az EU menekültügyi és migrációs jogszabályainak Magyarország általi alkalmazásáról, a Charta számos rendelkezésének fényében, ideértve a menedékjogot, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot 50 .

A Bizottság három olyan ügyet is az EUB elé terjesztett, amelyek a Charta szerinti alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkoztak. Az első a külföldi finanszírozású társadalmi szervezetek jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségeinek az egyesülési joggal, a magánélet tiszteletben tartásához való joggal és a személyes adatok védelméhez való joggal való összeegyeztethetőségével volt kapcsolatos, a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó kötelezettségeivel összefüggésben értelmezve 51 . A második ügy a tudományos élet szabadságára, az oktatáshoz való jogra és a vállalkozás szabadságára vonatkozott olyan szabályokkal kapcsolatban, amelyek hatással voltak a felsőoktatási intézményeknek a szolgáltatások nyújtására és az EU területén bárhol történő letelepedésre vonatkozó szabadságára, valamint az EU nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeire 52 . A harmadik ügy a rendes bíróságok bírái megbízatásának meghosszabbítását szabályozó nemzeti szabályoknak a bírói függetlenség elvével való összeegyeztethetőségére vonatkozott, különösen azzal a kötelezettséggel, hogy a tagállamoknak olyan jogorvoslatokat kell biztosítaniuk, amelyek elegendőek az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony jogvédelemhez, a Charta 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben.

A Charta csak annyiban alkalmazandó a tagállamokra, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A Chartán alapuló kötelezettségszegési eljárások ezért csak akkor indíthatók el, ha az uniós joggal megfelelő kapcsolat áll fenn. A tagállamok azonban akkor is kötelesek tiszteletben tartani az Unió alapját képező értékeket, ha nem az uniós jog végrehajtása tekintetében járnak el. Az alapvető jogok védelmének előfeltétele mindenekelőtt a jogállamiság elvének tiszteletben tartása. Ami a lengyelországi helyzetet illeti, a Bizottság 2016-ban és 2017-ben négy ajánlást tett közzé jogállamisági kerete 53 alapján több jogszabállyal kapcsolatosan, amelyek korlátozták az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak lengyelországi szétválasztását, valamint a lengyel igazságszolgáltatási rendszer teljes szerkezetére kihatottak, különösen az Alkotmánybíróságra, a Legfelsőbb Bíróságra, a rendes bíróságokra és az Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsra. 2017 decemberében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn Lengyelországban, és javaslatot tett a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadására 54 . A Bizottság ezzel egyidejűleg jogállamisági kerete keretében egy negyedik ajánlást fogadott el, amelyben felkérte a lengyel hatóságokat, hogy három hónapon belül oldják meg a feltárt problémákat. A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet is indít Lengyelországgal szemben az uniós jognak a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény általi megsértése miatt.

3.2. A Bíróság iránymutatása a tagállamok számára

Az Achbita 55 és a Bougnaoui 56 ügyekben az EUB a vallás vagy meggyőződés szabadsága (10. cikk), a vállakozás szabadsága (16. cikk) és a megkülönböztetésmentesség elve (21. cikk) között megteremtendő egyensúly fényében egyértelműsítette a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv (2000/78/EK) rendelkezéseinek értelmezését. Mindkét ügy az iszlám fejkendő magánjellegű munkahelyen történő viselésének tilalmára vonatkozott. Az Achbita–ügyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a politikai, világnézeti vagy vallási jelképek látható viselésével kapcsolatos belső politikát a munkáltató vállalkozási szabadságára tekintettel kell értékelni. Ennek megfelelően a politikai, világnézeti és vallási semlegesség politikája olyan jogos célkitűzésnek minősülhet, amely indokolttá teszi az eltérő bánásmódot, amennyiben a cél elérésének módjai megfelelőek és szükségesek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban 57 . A Bougnaoui–ügyben a Bíróság tovább egyértelműsítette, hogy egy ilyen politika hiányában a munkáltató arra irányuló hajlandósága, hogy figyelembe vegye a vásárló azon kívánságát, hogy többé ne vegye igénybe a munkáltató azon szolgáltatásait, amelyeket iszlám fejkendőt viselő munkavállaló nyújt, nem tekinthető valódi és meghatározó foglalkoztatási követelménynek, amely a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv értelmében kizárja a megkülönböztetést.

3.3. A Chartát idéző nemzeti ítélkezési gyakorlat

4. Fókuszban: A 2017. évi Éves Alapjogi Kollokvium – „A nők jogai elleni támadások”

Az Éves Kollokvium egyedülálló teret biztosít a politikai döntéshozók és a civil társadalom közötti párbeszédhez, amelynek célja az alapvető jogok védelme és előmozdítása érdekében az Európai Unióban folytatott együttműködés és szerepvállalás erősítése. A 2017. november 20–21-én tartott harmadik Éves Kollokvium témája a „nők jogai viharos időszakokban” 66 volt.

A résztvevők megvitatták a társadalomban a nőgyűlölet elfogadottá válásának kockázatát és annak a nők alapvető jogaira gyakorolt hatását az élet minden területén. Hangsúlyozták, hogy bár a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel szembeni fenyegetések nagyon nagy közfigyelmet kaptak a közelmúltbeli nyilvános párbeszédben, az ezekre adott válaszok is hasonló figyelemben részesültek (pl. a női menetek és az online #metoo mozgalom). Hangsúlyozták az alulról szerveződő szereplők szerepét a nők jogainak védelmében, valamint a férfiaknak a nők jogait elősegítő mozgalomban betöltött szerepét is.

A második vitatémát a nemek közötti egyenlőség gazdasági szerepének és politikai részvételének kulcsfontosságú akadályai képezték. A résztvevők kiemelték, hogy a nemi sztereotípiákkal szemben korai életkortól kell felvenni a küzdelmet, hogy hatékonyan kezeljék a nők alulreprezentáltságát a munka, a döntéshozatal és a politika terén. A nemzeti és az európai politikai pártok felkérést kaptak arra, hogy kötelezzék el magukat, hogy következetesen vegyenek fel nőket a pártlistákra, például nagyobb átláthatóság révén a jelöltek kiválasztása és a női csoportosulások számára. A résztvevők emellett a fizetések nagyobb mértékű átláthatóságát, valamint a horizontális és vertikális munkaerőpiaci szegregáció kezelését is szorgalmazták.

A résztvevők mérlegelték a társadalomban az erőszak kultúrája, valamint a nők elleni erőszak és az erőszak egyéb formái közötti kapcsolatokat, többek között a populista és szélsőséges mozgalmak összefüggésében. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a nemi alapú erőszak áldozatai helyett az elkövetők érezzenek félelmet és szégyent, és olyan kulturális változás következzen be, hogy az erőszak és a zaklatás elfogadhatatlanná váljon.

Az EU-nak az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezményéhez (az isztambuli egyezmény) 67 való csatlakozását határozott üzenetnek tekintették. Jelenleg a gyors uniós ratifikáció biztosítása érdekében zajlik a munka. 2017 végén valamennyi uniós tagállam aláírta az isztambuli egyezményt, és 17 tagállam 68 ratifikálta azt.

Az ülések során a résztvevők hangsúlyozták, hogy a megkülönböztetés különböző okai (mint például a nem, a faj, a bevándorlási jogállás és a fogyatékosság) átfedésben is vannak egymással, amit politikai döntéshozóknak szem előtt kell tartaniuk. A vitafórumot tájékoztatták  a nemek közötti egyenlőségről szóló Eurobarométer tematikus felmérés 69 eredményeiről.

A kollokvium következtetéseit 70 2018. március 8-én tették közzé. A Bizottság számos intézkedés mellett elkötelezte magát amellett, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget a legmagasabb politikai szinten mozdítsa elő – például a Bizottság fenntartható fejlődéssel foglalkozó projektcsoportjának minden találkozóján –, és a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében megvalósuló alulról szerveződő projekteket finanszírozzon.

Idén az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója alkalmából a Bizottság kiemelt erőfeszítéseket tesz az alapvető jogok védelme és előmozdítása érdekében. A közös értékek további támogatása érdekében – többek között az Unió jövőbeli pénzügyi keretével összefüggésben – is elkötelezett emellett.

A 2018. évi Éves Alapjogi Kollokvium a „Demokrácia” témakörére fókuszál majd, hogy megerősítse az európai választások előtt az egyik legfontosabb uniós értéket. Az inkluzív és egészséges demokratikus társadalmak kulcsfontosságú összetevői a széles körű részvétel és képviselet, a megbízható és átlátható tájékoztatás – a digitális világban is –, valamint a szabad és élénk civil társadalom. Ezek a kérdések állnak majd a kollokvium megbeszéléseinek középpontjában.

(1)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-17-3165_hu.htm .

(2)

Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union_hu .

(3)

COM(2017) 835 final, elérhető itt: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5367_en.htm .

(4)

Lásd a jelentés „Fókuszban” részét.

(5)

Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union_hu . Adatforrások: http://ec.europa.eu/eurostat/web/european-pillar-of-social-rights.

(6)

Elérhető a következő címen: https://composite-indicators.jrc.ec.europa.eu/social-scoreboard/ .

(7)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, COM(2017) 0797 final.

(8)

A Bizottság közleménye – Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására, COM(2017) 252 final.

(9)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=607452.

(10)

Javaslat – A Tanácsi határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról, COM(2017) 677 final.

(11)

COM(2017)211 final.

(12)

Elérhető a következő címen: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10085-2017-INIT/hu/pdf .

(13)

COM(2017) 728, az alábbi címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1529570717942&uri=CELEX:52017DC0728 .

(14)

Lásd az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédet a következő oldalon: http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-17-3165_hu.htm .

(15)

Elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0272+0+DOC+XML+V0//HU .

(16)

2018. április 25-én a Bizottság közzétette „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közleményét (hivatkozás még nem elérhető).

(17)

Elérhető a következő címen: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12671-2017-INIT/hu/pdf.

(18)

Lásd az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentését: http://fra.europa.eu/en/publication/2018/challenges-facing-civil-society-orgs-human-rights-eu ; Lásd az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő címen: http://www.european-net.org/2017/11/eesc-adopts-opinion-financing-civil-society-organisations/ ; Lásd az Európa Tanács jelentését: https://rm.coe.int/...on...impact-of-current-national-legislation-policies.../168073e81e .

(19)

Elérhető a következő címen: http://fra.europa.eu/en/publication/2017/eumidis-ii-main-results .

(20)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?&item_id=51025 .

(21)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/document.cfm?doc_id=49286 ; just/item-detail.cfm?item_id=71674

just/item-detail.cfm?item_id=71674 . A haladást megerősítette a január 19-én közzétett harmadik nyomon követés http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=612086 .

(22)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen Az online platformok megnövelt felelőssége felé, COM(2017) 555 final.

(23)

2018. március 1-jén a közleményt az illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló intézkedésekről szóló ajánlás követte, C(2018) 1177 final.

(24)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=43050 .

(25)

Elérhető a következő címen: http://http//ec.europa.eu/newsroom/just/document.cfm?doc_id=48874 .

(26)

Elérhető a következő címen: http://fra.europa.eu/en/news/2017/improving-recording-hate-crime-law-enforcement-authorities .

(27)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=50144 .

(28)

Elérhető a következő címen: http://fra.europa.eu/en/publication/2017/eumidis-ii-muslims-selected-findings .

(29)

Elérhető a következő címen: http://fra.europa.eu/en/publication/2017/antisemitism-overview-2006-2016 . Az Ügynökség 2018-ban közzéteszi a zsidókkal szembeni megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények tapasztalatait vizsgáló második felmérését.

(30)

A 2011. évi roma kísérleti projektből és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett EU-MIDIS II felmérésből származó információk beépültek ebbe a tevékenységbe.

(31)

A faji egyenlőségről szóló irányelv, az európai szemeszter, az európai strukturális és beruházási alapok.

(32)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=615032 .

(33)

Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdése.

(34)

A Bizottság közleménye – Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén (2017/C 18/02).

(35)

Horvátország, Olaszország, Ciprus, Szlovákia és Portugália. Lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/2017-european-semester-country-specific-recommendations-commission-recommendations_hu .

(36)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/environment/aarhus/pdf/notice_accesstojustice.pdf .

(37)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy), valamint a 2004/512/EK tanácsi határozat, a 767/2008/EK rendelet, a 2008/633/IB tanácsi határozat, az (EU) 2016/399 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról, COM(2017)793 final, elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017PC0793&rid=1 , valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció), COM(2017) 794 final, elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017PC0794&rid=1 .

(38)

Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2017/EN/SWD-2017-120-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF .

(39)

A Tanács 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (a továbbiakban: az irányelv) (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.); valamint a Tanács 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (a továbbiakban: a kerethatározat) (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.).

(40)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról.

(41)

A Parlamentnek és a Tanácsnak 2021-ig benyújtandó jelentés.

(42)

Elérhető a következő címen: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12913-2017-INIT/hu/pdf .

(43)

Elérhető a következő címen: https://beta.e-justice.europa.eu/?action=home&plang=hu .

(44)

A 2017. évi éves munkaprogram a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/justice/grants1/programmes-2014-2020/files/awp_2017/2017_justice_work_programme_annex_en.pdf .

(45)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-17-2105_en.htm .

(46)

T-681/14. sz. ügy.

(47)

A 2011/137/KKBP határozat módosításáról szóló 2014/380/KKBP határozat (2014. június 23.).

(48)

A 204/2011/EU rendelet 16. cikk (2) bekezdés végrehajtásáról szóló 689/2014/EU rendelet (2014. június 23.).

(49)

A 2011/137/KKBP tanácsi határozat (2011. február 28.) I. és III. melléklete, a 204/2011/EU tanácsi rendelet (2011. március 2.) II. melléklete.

(50)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5023_hu.htm .

(51)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5003_hu.htm .

(52)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5004_hu.htm .

(53)

A Bizottság 2014-ben bevezetett egy keretet, amely azokat a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű kockázatokkal járó helyzeteket hivatott kezelni, amelyeket nem lehet hatékonyan megszüntetni a nemzeti szintű biztosítékok vagy az uniós szinten meglévő eszközök (különösen a kötelezettségszegési eljárások) révén. A Bizottság közleménye – A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret, COM(2014) 158 final.

(54)

Elérhető a következő címen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5367_en.htm.

(55)

C-157/15. sz. ügy.

(56)

C-188/15. sz. ügy.

(57)

A Bíróság különösen az EJEB 48420/10, 36516/10, 51671/10 sz. és társai, Eweida és társai kontra Egyesült Királyság ügyben hozott 2013. január 15-i ítéletére hivatkozott.

(58)

C-42/17. sz. ügy.

(59)

Lásd a C-105/14. sz. Taricco–ügyben hozott ítéletet.

(60)

C-403/16. sz. ügy.

(61)

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2017. évi éves jelentése, amelyet 2018 májusában tesznek közzé.

(62)

Finnország, Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, 3872/2017 sz. ügy, 2017. augusztus 15.

(63)

Németország, Észak-Rajna-Vesztfália Felső Közigazgatási Bírósága, a 13 B 238/17 sz. ügy, 2017. június 22.

(64)

Horvátország, Alkotmánybíróság, U-III-1095/2014 sz. ügy, 2017. szeptember 21.

(65)

Bulgária, Alkotmánybíróság, 6/2016 sz. ügy, 2017. január 31.

(66)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=115277 .

(67)

Elérhető a következő címen: https://www.coe.int/fr/web/conventions/full-list/-/conventions/rms/090000168008482e .

(68)

BE, DK, DE, EE, ES, FR, IT, CY, MT, NL, AT, PL, PT, RO, SI, FI, SE.

(69)

Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/SPECIAL/surveyKy/2154 .

(70)

Elérhető a következő címen:  http://ec.europa.eu/newsroom/just/document.cfm?doc_id=50219 .