EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.16.

COM(2018) 302 final

2018/0152(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 236 final}
{SWD(2018) 195 final}
{SWD(2018) 196 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat háttere

2011 óta a Vízuminformációs Rendszer (VIS) 1 technológiai megoldásként működik, amely előmozdítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárást és segíti a vízum-, a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a migrációs hatóságokat abban, hogy gyorsan és hatékonyan ellenőrizzék az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatban megkívánt információt, akiknek vízumra van szükségük ahhoz, hogy beutazzanak az EU-ba. A VIS összeköti a tagállamoknak a világ különböző pontjain lévő konzulátusait és azok külső határátkelőhelyeit. A rendszer azonosítás és ellenőrzés céljából biometrikus megfeleltetést végez, elsősorban az ujjlenyomatok segítségével.

Mint azt „A közös uniós vízumpolitika hozzáigazítása az új kihívásokhoz” című közlemény 2 megállapítja, az EU közös vízumpolitikája 3 a schengeni vívmányok lényeges eleme. A vízumpolitika az idegenforgalmat és az üzleti tevékenységet előmozdító eszköz, és annak is kell maradnia, miközben megakadályozza a biztonsági kockázatokat és az EU-ba irányuló illegális migráció kockázatát. Míg a vízumeljárás alapelveit a Vízumkódex 4 2010-es és a VIS 2011-es hatálybalépése óta nem vizsgálták felül, az a környezet, amelyben a vízumpolitika működik, drasztikusan megváltozott. Az elmúlt évek migrációs és biztonsági kihívásai miatt a politikai vita eltolódott általában a belső határellenőrzés nélküli térségről és különösen a vízumpolitikáról, és arra ösztönözte az Uniót, hogy értékelje újra a migráció és a biztonsági aggályok közötti egyensúlyt, a gazdasági megfontolásokat és általában a külkapcsolatokat.

A schengeni rendszer fenntartásáról és megerősítéséről szóló közleményében 5 a Bizottság már megállapította, hogy egy belső határellenőrzés nélküli területen közös érdeknek számít az adott terület közrendjét és közbiztonságát érintő, határokon átnyúló fenyegetések kérdése. A belső határellenőrzés megszüntetését a külső határokkal, a vízumpolitikával, a Schengeni Információs Rendszerrel, az adatvédelemmel, a rendőrségi együttműködéssel, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel és a drogpolitikával kapcsolatos intézkedések kísérték.

Ugyanakkor a jelentős technológiai fejlődés új lehetőségeket kínál a vízumeljárások megkönnyítésére mind a kérelmezők, mind a konzulátusok számára. Mivel a VIS a vízumrendszer alapját képező keret egyik fontos összetevője, e javaslat kiegészíti a Vízumkódex módosításáról szóló, a Bizottság által 2018. március 14-én előterjesztett közelmúltbeli javaslatot 6 . A VIS szerves része a Bizottság határokra, migrációra és biztonságra vonatkozó adatkezelési megközelítésének. Az annak biztosítását szolgálja, hogy a határőrök, a bűnüldöző szerv tagjai, a bevándorlási tisztviselők és az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek az Unió külső határainak hatékonyabb védelméhez, a migráció kezeléséhez és az állampolgárok számára a belső biztonság javításához szükséges információval. 2017 decemberében a Bizottság javaslatot tett az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitásra vonatkozó szabályokra 7 annak érdekében, hogy azok intelligensebb és hatékonyabb módon tudjanak együttműködni.

2016-ban a határregisztrációs rendszerről (EES) szóló rendelet 8 kimondta, hogy az EES- és VIS-rendszerek teljes mértékben alkalmasak az interoperabilitásra annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen kapni a harmadik országbeli állampolgárok korábbi vízumkérelmeiről arra vonatkozó információk bevitele révén, hogy e személyek hogyan használták vízumaikat. A határokra vonatkozó és vízumügyi uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló javaslat módosítja a VIS-rendeletet annak érdekében, hogy a VIS-t az EES-szel és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel (ETIAS) együtt olyan egységes platformmá tegye, amelyre az interoperabilitást fel lehet építeni. Az interoperabilitási javaslat által bevezetett többszörös személyazonosságot felismerő rendszer megkönnyíti a többszörös személyazonosság felismerését és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet. A felismerő rendszer automatikusan értesíti a kérelmet feldolgozó vízumhatóságot, ha a kérelmező többféle személyazonosság alatt ismert, hogy a hatóság képes legyen megtenni a megfelelő intézkedéseket. Amint az új információs rendszerek működőképessé válnak, és a közöttük lévő interoperabilitás biztosított, a vízumfeldolgozásért felelős tisztviselők a kérelmezőkre vonatkozó gyors háttérellenőrzések végzésére irányuló lehetőségei jelentősen megnőnek. Az európai keresőportál (EKP) lehetővé fogja tenni, hogy az egyedi lekérdezésekre különböző rendszerek eredményei jelenjenek meg. Ez belső határellenőrzés nélkül fogja elősegíteni a térség biztonságának növelését. E cél elérése érdekében módosítani kell a vízumfeldolgozásra vonatkozó jogszabályokat. A módosításnak különösen a vízumhatóságoknak arra a kötelezettségére kell kiterjednie, hogy automatikusan igénybe vegyék a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert és az egyéb adatbázisokat a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgárok biztonsági és migrációs ellenőrzése során.

Azonosításra került egy, a harmadik ország állampolgárait 90/180 napnál tovább a schengeni térségben való tartózkodásra jogosító okmányokra – hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok, tartózkodási engedélyek és tartózkodási kártyák – vonatkozó információs hézag (az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 9 2017. májusi zárójelentése 10 ). A Tanács 11 felkérte a Bizottságot, hogy végezzen megvalósíthatósági tanulmányt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattár tekintetében. A tanulmány 12 2017 szeptemberében készült el, és megállapította, hogy a VIS részeként működő adattár a leginkább megvalósítható megoldás az informatikai biztonság, a végrehajtás egyszerűsége és a költséghatékonyság szempontjából. A VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó utókövetési tanulmány 13 elvégzésére is sor került.

A 2016 áprilisában megindított, a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek érdekében végzett interoperabilitási munka mellett 2016-ban a VIS átfogó értékelésére is sor került 14 . Az értékelés különösen a rendszer adott célra való alkalmasságát, hatékonyságát, eredményességét és uniós hozzáadott értékeit vizsgálta. Az értékelés megállapította, hogy a VIS teljesíti célkitűzéseit és feladatait, valamint továbbra is az egyik legfejlettebb ilyen típusú rendszer, de a vízumkezelés, határigazgatás és migrációkezelés új kihívásai miatt szükséges annak további fejlesztése egyes konkrét területeken.

2018. április 17-én a Bizottság előterjesztette az uniós polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai tartózkodási kártyái biztonságának megerősítéséről szóló javaslatát 15 . A javaslat tükrében az ilyen típusú tartózkodási kártyák VIS-be való felvétele nem szükséges.

·Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A VIS-t a 2004/512/EK határozat hozta létre, annak célját, működőképességét és feladatait pedig a 767/2008/EK rendelet (a VIS-rendelet) határozza meg. A 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelet (a vízumkódex) meghatározza a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat pedig lefekteti azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében.

Ez a javaslat nem érinti a 2004/38/EK irányelvet 16 . A javaslat semmilyen formában nem módosítja a 2004/38 irányelvet.

·A javaslat célkitűzései

A javaslat általános célkitűzései megfelelnek a Szerződésen alapuló, az Unión belüli és annak határán a biztonság megerősítésére, a jogszerű utazók külső határok átlépésének és a térségen belül a belső határellenőrzések nélküli szabad mozgásának megkönnyítésére, valamint a schengeni külső határok kezelésének elősegítésére irányuló célkitűzéseknek. Ezeket a célkitűzéseket az európai migrációs stratégia és az azt követő közlemények – többek között a schengeni vívmányok megőrzéséről és megerősítéséről szóló közlemény 17 , az európai biztonsági stratégia 18 , a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló bizottsági eredményjelentések, valamint a közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló közlemény 19 – tovább részletezik.

A javaslat konkrét célkitűzései a következők:

(1)a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;

(2)a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése és megerősítése;

(3)a schengeni térség belső biztonságának fokozása a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével.

Emellett számos kiegészítő célkitűzés is megfogalmazásra került:

(4)a harmadik országbeli állampolgárok migrációs és bűnüldöző hatóságok által végzett személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése a tagállamok területén;

(5)az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése;

(6)segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és kiutasításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamokba történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

(7)a bűnüldöző hatóságok segítése a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezők vagy azzal rendelkezők adataihoz való hozzáférésben (ami a jelenlegi szabályok szerint is lehetséges) és e hozzáférés kiterjesztése a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és tartózkodási engedélyekkel rendelkező személyekre, amennyiben az a súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy azok büntetőeljárás alá vonása érdekében szükséges, biztosítva ugyanakkor az adatvédelem és a magánélet magas szintjét;

(8)statisztikák gyűjtése a tényeken alapuló európai uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatal támogatása érdekében.

2.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A VIS REFIT értékelésének 20 lefolytatására 2016-ban került sor, és a rendszer működésének javítására irányuló számos javaslathoz vezetett. Ezen ajánlások képezik e javaslat alapját.

Összességében a VIS értékelése kimutatta, hogy a rendszer hatékony a célkitűzéseinek elérése tekintetében. Az értékelés bebizonyította azonban, hogy szükség van a VIS további fejlesztésére annak érdekében, hogy megfelelően kezelni tudja az új kihívásokat a vízum-, határ- és biztonsági politikák területén. Ezt a meglévő és a kialakításra kerülő információs rendszerek összekapcsolásával, illetve annak a módszernek a megalkotásával lehet elérni, amelynek segítségével a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó információkat – ideértve a biometrikus azonosítást is – fel lehet venni a VIS-be. Az értékelés emellett nyilvánvalóvá tette a fejlesztések szükségességét, különösen az adatminőség figyelemmel kísérése és a statisztikák előállítása területén.

Az értékelés segítségével azonosított problémák többsége technikai jellegű, és azok a rendszer e területre vonatkozó jogalkotási javaslatokkal való további összehangolását szolgálják. A problémák elsősorban a következőkre vonatkoztak:

1. az adatok minőségének javítása;

2. a VISMail funkcióinak beépítése a VIS-be;

3. a konzultációs és reprezentációs funkciók központosítása;

4. az arcképmás-felismerés és a látens ujjlenyomatok használatának támogatása; valamint

5. a VIS-adatokon alapuló jelentéstételi és statisztikai rendszer kialakítása.

2016 októbere és 2017 júliusa között az eu-LISA elvégezte a VIS-értékelés eredményeként bevezetendő technikai hatásokra vonatkozó tanulmányt. Ezért nem volt szükség e technikai fejlesztések hatásainak részletes elemzésére.

Az értékelés során azonosított egyes problémák azonban nemcsak technikai elemzést követelnek meg, hanem az azokat kezelő lehetséges megoldások és azok hatásainak további elemzését is:

·az irreguláris migránsok származási országukba való visszaküldésére irányuló eljárások lefolytatásának nehézségei, ha e személyek úti okmányai hiányoznak;

·az irreguláris migráció és a vízumokkal kapcsolatos csalások kockázata, különösen az emberkereskedelem és a 12 évesnél fiatalabb gyermekeket érintő egyéb bántalmazások a vízum kérelmezése során;

·a határforgalom-ellenőrzést végző és migrációs hatóságok nehézségei a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok, tartózkodási engedélyek és azok birtokosainak azonosítása során;

·az irreguláris migrációs és biztonsági kockázatokra vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatos információs hézagok a vízumkérelmek feldolgozása során;

·a vízumok feldolgozása során a biztonság és a határigazgatás területén az egyéb adatbázisokban való automatikus keresés lehetőségének megfontolására vonatkozó szükség. Ennek a határigazgatásra és a biztonságra vonatkozó uniós információs rendszerekről szóló 2016. évi értékelést követő fejlesztéseket is figyelembe kell vennie, és biztosítania kell a közelmúltban elfogadott bizottsági javaslatoknak (EES), illetve a javasolt új fejlesztéseknek és rendszereknek (átdolgozott Eurodac-javaslat, ETIAS, ECRIS-TCN, interoperabilitás) való megfelelést.

·Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete részletesen ismerteti az érdekelt felekkel folytatott konzultációt. A Bizottság három független tanulmányt végzett: egy, a vízum eljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságára, szükségességére és arányosságára, valamint a vízumkérelmező úti okmánya másolatának a VIS-ben való tárolására vonatkozó tanulmányt és két tanulmányt a VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és tartózkodásra jogosító engedélyekkel (pl. tartózkodási engedélyekkel és tartózkodási kártyákkal) kapcsolatos adatokra vonatkozó kiterjesztésének megvalósíthatósága és arányossága tekintetében. E tanulmányok az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációkat is magukban foglaltak, ideértve az olyan nemzeti hatóságokat is, amelyek hozzáadhatnak, módosíthatnak, törölhetnek vagy megtekinthetnek a VIS-ben szereplő adatokat, a migrációért, a visszaküldésért és a gyermekvédelemért felelős nemzeti hatóságokat, a rendőrséget és az emberkereskedelemmel szemben fellépő hatóságokat, a konzuli ügyekért felelős hatóságokat, valamint a külső határátkelőhelyen lefolytatott ellenőrzésekért felelős hatóságokat. Számos nem uniós hatóság és gyermekjogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezet is részt vett a konzultációban.

2017 és 2018 között a Bizottság két nyilvános konzultációt folytatott le, a vízumeljárások során a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatárának csökkentéséről szóló elsőt 2017. augusztus 17. és 2017. november 9. között, míg a VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodásra jogosító engedélyekre való kiterjesztéséről szóló másodikat 2017. november 17. és 2018. december 9. között.

Az európai adatvédelmi biztos 2017. november 9-én osztotta meg a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatárának csökkentésére, 2018. február 9-én pedig a VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodásra jogosító engedélyekre irányuló kiterjesztésére vonatkozó véleményét.

Az európai adatvédelmi biztos és az Alapjogi Ügynökség a célzott interjúk során, a hatásvizsgálat előkészítése alatt az érdekeltekkel lefolytatott konzultációk részeként osztották meg a javaslat különböző aspektusaira vonatkozó véleményüket.

·Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat 21 lefolytatására 2018-ban került sor, és az elsősorban azokra a területekre összpontosított, amelyek további értékelése e javaslat elkészítéséhez szükséges. A hatásvizsgálat a Bizottság által 2017-ben és 2018-ban lefolytatott három független tanulmányon alapult. Az eu-LISA 2016 novemberében és 2017 februárjában lefolytatott összes lehetséges VIS-fejlesztés technikai megvalósíthatóságáról szóló tanulmányának és a határregisztrációs rendszerben nem szereplő személyek tekintetében az integrált határigazgatásról szóló megvalósíthatósági tanulmány (ETIAS-tanulmány) eredményei szintén figyelembevételre kerültek.

A hatásvizsgálat a következők alternatív lehetőségeit vizsgálta meg:

·az úti okmányok digitális másolatának tárolása a VIS-ben (központosított vagy nem központosított módon), két részalternatíva figyelembevételével: kizárólag az adatoldal tárolása vagy a kérelmező úti okmánya minden használt oldalának tárolása;

·a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatárának csökkentése, két részalternatíva figyelembevételével: az ujjlenyomat-vételi korhatár hat éves korra csökkentése vagy az ujjlenyomat-vételi korhatár olyan csökkentése, hogy az ujjlenyomat minden életkorban levehető legyen;

·a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodásra jogosító engedélyek felvétele a VIS-be, a további harmonizációra és a hosszú távú tartózkodásra jogosító és tartózkodásra jogosító engedélyekre vonatkozó jogalkotási lehetőségekkel; a nemzeti adatbázisok közötti összekapcsolás megteremtése olyan módon, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kereséseket folytassanak le egymás releváns nemzeti adatbázisaiban; dokumentumok elutasított kérelmekre vonatkozó adatokkal vagy anélkül történő integrálása a VIS-be;

·a rendelkezésre álló adatbázisokban automatizált migrációs és biztonsági ellenőrzések biztosítása.

E javaslat a hatásvizsgálat által megállapított előnyben részesített lehetőségeit követi a fenti első (az úti okmány adatoldala másolatának tárolása), második (az ujjlenyomat-vételi korhatár 6 éves korra csökkentése) és negyedik intézkedés tekintetében. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodásra jogosító engedélyek VIS-be való felvétele terén az uniós jog szerint szabad mozgás jogával rendelkező uniós polgárok családtagja számára kibocsátott tartózkodási kártyák a harmadik országok ilyen állampolgárainak uniós polgárral való családi kapcsolatán alapuló jogai következtében nem szerepelnek e javaslatban. Emellett a Bizottság által 2018. április 17-én előterjesztett javaslat megerősítette e tartózkodási kártyák biztonságosságát.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület felülvizsgálta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2018. április 23-án kedvező véleményt nyilvánított arról.

3.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·A javasolt intézkedések összefoglalása

Tovább kell pontosítani a VIS célját, funkcióit és feladatait, figyelembe véve a rendszer kiterjesztését a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek birtokosaira. A VIS-t emellett a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelmek adatkategóriáira is ki kell terjeszteni, hogy az magába foglalja az úti okmányok másolatainak tárolását, illetve integrálni kell új funkciókat is, amilyen például a jelentések és statisztikák adattára vagy a VISMail 22 . Ennek megfelelően a vízumkérelmek elbírálására irányuló eljárás Vízumkódexben szereplő szabályait módosítani kell. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E – Lisszaboni Szerződést megelőző – határozat szabályozta a bűnüldözési célból történő hozzáférést a korábban az Európai Unióról szóló szerződés „harmadik pillérének” nevezett keretek között. Mivel e „harmadik pillér” már nem létezik a jelenlegi Szerződésekben, a Bizottság úgy tekinti, hogy a jelenlegi javaslat lehetőséget teremt e határozat tartalmának a VIS-rendeletbe való integrálására. A VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre való kiterjesztése következtében a rendszer szükséges további fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) lesz megbízva.

Ennek megfelelően módosítani kell a 810/2009/EK rendeletet (a vízumkódex), a 767/2008/EK rendeletet, az (EU) 2017/2226 rendeletet (a EES-rendelet), az (EU) XX rendeletet [az interoperabilitási rendelet], valamint az (EU) 2016/399 rendeletet (a Schengeni határ-ellenőrzési kódex).

A javaslat főbb célkitűzései a következőképpen foglalhatóak össze:

A határigazgatás és migrációkezelés terén meglevő hézagok megszüntetése: a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási okmányok felvétele a VIS-be

A magas szintű szakértői csoport zárójelentése 23 uniós szintű információs hézagot azonosított azon dokumentumok esetében, amelyek lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy bármely 180 napos időszak alatt 90 napnál többet maradjanak egy adott EU tagállam területén 24 . Az ezen dokumentumokra és azok birtokosaira vonatkozó adatokat jelenleg nem gyűjtik és az adatokat nem lehet ellenőrizni semmilyen uniós szintű informatikai rendszerben a határigazgatás és a biztonság területén (kivéve – korlátozott mértékben – a SIS-t). A tagállamok véleménye szerint e dokumentumok jelenlegi kezelése akadályozza a harmadik országbeli állampolgárok határátlépését és azok belső határellenőrzések nélküli térségen belüli későbbi szabad mozgását.

A hosszú távú tartózkodás céljából az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgárok képezik a harmadik országbeli állampolgárok egyetlen olyan kategóriáját, amelyre nem vonatkozik egyik uniós nagyméretű informatikai rendszer sem (ahogyan az a lenti ábrán is látszik). A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek felvétele a VIS-be biztosítaná, hogy az e dokumentumokra és azok birtokosaira vonatkozó adatok szerepeljenek valamely nagyméretű uniós informatikai rendszerben, és azokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a számukra a vízummentes (az ETIAS-ban és az EES-ben már szereplő adatok) és a vízumköteles (rövid távra érkező harmadik országbeli állampolgárok, akiknek adatai a VIS-ben és az EES-ben szerepelnek) feltételek között kibocsátott dokumentumokra. Ez lehetővé teszi a tagállamok kiadó hatóságon kívüli hatóságai számára, hogy ellenőrizzék a dokumentumot és annak birtokosát a határon, illetve a tagállam területén.

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és tartózkodási engedélyekkel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk tagállamok közötti szisztematikus és hatékony cseréjének megkönnyítésével a VIS elősegítené a schengeni térség belső biztonságának javítását. Ha a hosszú távú tartózkodásra vagy tartózkodásra jogosító engedélyekre vonatkozó adatok egy központi rendszerben kerülnek tárolásra, és azok minden releváns tagállami hatóság számára elérhetőek, a rendszerben található adatok alapján a dokumentumok birtokosainak határátkelőhelyeken és a tagállam területén történő ellenőrzése során minden tagállam képessé válik a biztonsági kockázatok pontosabb és elfogulatlanabb megítélésére.

Emellett ezeknek az adatoknak egy központosított rendszerbe való felvétele elősegítené a hamis személyazonosító alapdokumentumok alapján megszerzett hiteles dokumentumokhoz kapcsolódó csalások felderítését is.

A tagállamok közötti hatékonyabb és szisztematikus információcsere megkönnyítése továbbá minimalizálná az adminisztratív terheket, és áthidalná a nyelvi akadályokat a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott dokumentumok hitelességének másik tagállam általi ellenőrzése során.

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásáról vagy meghosszabbításáról való döntés során számos automatikus ellenőrzés kerül elvégzésre az interoperabilitási elemek (az ESP) használatával annak érdekében, hogy felderíthető legyen, hogy az uniós adatbázisban vagy az Interpol adatbázisában van-e arra utaló bizonyíték, hogy a személy veszélyt jelent valamely tagállam biztonságára. A dokumentumot kibocsátó tagállamnak a hatályos uniós és nemzeti jog alapján minden találatra vonatkozóan el kell végeznie a további vizsgálatokat.

Az ellenőrzések javítása a vízumfeldolgozás terén az interoperabilitás segítségével

A jelenlegi szabályok szerint a konzulátusok csak a schengeni információs rendszerben kötelesek ellenőrizni a vízumköteles utazókat annak meghatározásához, hogy a vízumkérelmező belépési tilalom alatt áll-e. Jelenleg nem kötelesek ellenőrizni a vízumkérelmezőket semmilyen más rendelkezésre álló uniós adatbázisban (pl. EURODAC), sem az Interpol ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisában vagy figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisában 25 .

Miután működésbe lép, az európai keresőportál lehetővé teszi az illetékes hatóságok, köztük a vízumot feldolgozó hatóságok részére azt, hogy egyetlen keresést végezzenek és az eredményeket minden olyan rendszerből megkapják, amihez jogosultak hozzáférni (beleértve az EURODAC-ot, EES-t, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer – harmadik országok állampolgárai részét), ahelyett, hogy külön-külön kellene keresniük az egyes rendszerekben. Az európai keresőportál meg fogja könnyíteni a biztonsági és irreguláris migrációs kockázatok felderítését a vízumkiadási eljárásban azáltal, hogy gyors és hatékony háttérellenőrzés elvégzését teszi lehetővé a vízumot kezelő tisztviselők számára a vízumkérelmezők tekintetében.

Az interoperabilitási javaslat célja, hogy megkönnyítse a többszörös személyazonosság kimutatását és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet. Az interoperabilitási funkció használata révén a kérelmet feldolgozó vízumhatóság automatikus értesítést kap, ha a kérelmező többféle személyazonosság alatt ismert, és így képesek lesznek megtenni a megfelelő intézkedéseket.

Mivel a VIS az interoperabilitást létrehozó jogi keretnek is része, számos technikai lehetőség nyílt meg a különböző adatbázisok közötti, jogosult felhasználók általi gyors, zökkenőmentes és szisztematikus gyakorlati kommunikáció biztosítására. A vízumhatóságok számára annak lehetővé tétele, hogy az európai keresőportál segítségével automatikus kereséseket folytassanak le más adatbázisokban, az első alkalom, hogy az interoperabilitási keretet a gyakorlatban sikerült alkalmazni.

A kérelmezők által benyújtott információk ellenőrzése és értékelése során a VIS automatikusan összeveti a kérelmeket a fenti rendszerekkel.

A többi adatbázissal való automatikus egybevetés mellett a vízumkezelés az egyedi kockázati mutatók előnyeit is élvezni fogja. A mutatókban adatelemzési szabályok, illetve a tagállamok által meghatározott konkrét értékek, valamint az egyéb megfelelő határigazgatási és biztonsági adatbázisok által megadott statisztikák is szerepelni fognak. Ez javítja a kockázatértékelést és lehetővé teszi az adatelemzési módszer alkalmazását. A kockázati mutatókban nem szerepelnek személyes adatok, és a mutatók a statisztikákon és a tagállamok által nyújtott, a fenyegetésekre, a túlzottan magas elutasítási rátákra, a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáinak túltartózkodására és a közegészségügyi kockázatokra vonatkozó információn alapulnak.

A szisztematikus biztonsági és migrációs ellenőrzések bevezetése a VIS-adatok kapcsán az interoperabilitási keret által lehetővé tett előnyökre épül.

Az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben a személyeket saját érdekükben kell azonosítani – mert eltűntek, vagy mert emberkereskedelem áldozatának minősülnek. Az interoperabilitási keret lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy – amennyiben ezt a nemzeti jog is megengedi – a személyt személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatai alapján azonosítsa. Ennek ellenére az ilyen hozzáférés nem elég hatékony a fentiekben leírt specifikus helyzetekben. Éppen ezért a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni.

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok feldolgozásában még meglévő információs hiányosságok kezelése: a kérelmezők ujjlenyomat-vételi korhatárának csökkentése és az úti okmányok másolatának tárolása a VIS-ben a visszaküldési eljárások elősegítése érdekében

·A gyermekkorú kérelmezők ujjlenyomat-vételi korhatárának 12 évről 6 évre csökkentése

Ez az intézkedés lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy a vízumkérelmezési eljárás során ellenőrizzék a gyermek személyazonosságát, illetve lehetővé teszi az ellenőrzések elvégzését a külső határok átlépése során. Emellett a gyermekek kétséget kizáró módon történő azonosításának lehetővé tételével az intézkedés hatékonyabb védelmet nyújt a gyermekek számára, és elősegíti az emberkereskedelemmel és irreguláris migrációval szembeni fellépést, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a gyermek mindenek felett álló érdekeire. Jogszabály további biztosítékokat tartalmazhat annak biztosítása érdekében, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei védelemben részesülnek a vízumfeldolgozási eljárás, illetve a gyermek adatainak későbbi alkalmazása során.

Az ujjlenyomat minden 6 éves vagy annál idősebb vízumkérelmezőtől levételre kerül, a 6-tól 11 évesig terjedő korosztály felvételével növelve a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezők csoportját.

A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor elismerésre került, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomatának az azonosítás és ellenőrzés szempontjából való kellő megbízhatóságának és különösen annak kérdését, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, egy későbbi időpontban kell kezelni. 2013-ban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 26 ennek megfelelően elvégzett egy tanulmányt arra vonatkozóan, hogy a gyermekek automatizált ujjnyomat-felismerésének felismerési aránya a felnőttekéhez hasonló-e. A JRC-tanulmány megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A feltételek egyike például annak biztosítása, hogy az üzemeltetők megfelelő szintű képzésben részesülnek ahhoz, hogy magas minőségű képeket tudjanak készíteni.

A második tanulmány 27 megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. A Bizottság további tanulmányt 28 végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése elősegítené a VIS célkitűzéseinek hatékonyabb elérését, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése, illetve a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések egyszerűsítése révén. A tanulmány emellett megállapította, hogy az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése további előnyökkel is szolgálhat a gyermekek jogaival szembeni visszaélések megelőzésének és az azzal szembeni fellépésnek a megerősítésével, különösen az olyan harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának azonosításával vagy ellenőrzésével, akiket olyan helyzetben találnak meg a tagállamok területén, amelyekben a jogaik sérülhetnek vagy megsértésre kerültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak).

·A kérelmező úti okmánya alapadat oldala másolatának tárolása a VIS-ben a visszaküldési eljárások segítése érdekében

A javaslat a vízumkérelmek benyújtásakor a VIS-ben tárolt adatok új kategóriáját vezeti be. Jelenleg a tagállamok másolatot készítenek a kérelmező úti okmányáról. Nincsenek azonban az ezen információ tagállamok közötti visszatartására vagy cseréjére vonatkozó egységes uniós szabályok. Az úti okmány másolatának beszerzése lehetővé teszi e dokumentumok eredményesebb ellenőrzésének lefolytatását, és növeli a visszaküldési eljárások hatékonyságát. A VIS használata ezen intézkedés végrehajtása során segíti az uniós visszaküldési politikát.

A személyazonosság megállapításáért (és/vagy annak az ország területén való ellenőrzéséért) és kiutasításért felelős illetékes hatóságok – vagyis a migrációs és kiutasítási hatóságok –, amelyek már jelenleg is folytathatnak kereséseket a rendszerben a harmadik országbeli állampolgár ujjlenyomatának használatával, képesek lennének e másolatot megtartani, erre pedig szigorú hozzáférési szabályok vonatkoznának.

A VIS-rendelet 2. cikkének e) pontja szerint a VIS egyik célja a „segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket”. A 31. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen adatok egy részét harmadik országok számára továbbítsák vagy számukra rendelkezésre bocsássák, amennyiben arra harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához a visszatérés céljából szükség van 29 . A VIS azért került kiegészítésre ezen intézkedéssel, hogy könnyebb legyen az irreguláris migránsok azonosítása és kiutasítása 30 .

A VIS egyéb műszaki elemeinek fejlesztése

A VISMail konzultációs mechanizmus a VIS része, és a VIS központi rendszer és a nemzeti rendszerek közötti kommunikáció egyszerűsítését szolgálja. A központi rendszer konfigurációja úgy került kialakításra, hogy az zavarok idején a legmegfelelőbb módon ellássa a hozzáférhetőség hatékony biztosítására irányuló szükségleteket (pl. a készenléti rendszer aktív/aktív konfigurációvá alakítása).

A VIS-ben szereplő adatok minőségének javítása érdekében az adatminőség hiányosságaira vonatkozó mutatók kerültek bevezetésre az alkalmazás szintjén. Az eu-LISA feladata a VIS-ben az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések kezelése. A rendszer tartalmaz egy olyan funkciót, amely biztosítja, hogy a VIS nem teljesíti az előzetes egyeztetésre irányuló kérelmet addig, amíg minden szükséges információ kitöltésre nem kerül. Egy másik funkció lehetővé teszi, hogy különbséget tegyenek azon esetek között, amelyekben jogi okokból nem szükséges az ujjlenyomat, és azon esetek között, amelyekben annak levétele lehetetlen. A biometrikus adatok gyűjtése során felmerülő és különösen azon problémák kezelése érdekében, amelyek az arcképmások minőségére hatnak, alternatív előírások kerülnek bevezetésre, amilyen például a fényképek közvetlen begyűjtése (vagyis a helyben elkészített arcképmások). Az előzetes egyeztetés, a képviselet és az utólagos értesítés céljából központi technikai megoldás kerül majd kialakításra, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kezeljék és frissítsék az e funkciókhoz kapcsolódó saját információikat.

·Jogalap

E rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés alábbi cikkei lesznek: a 16. cikk (2) bekezdése, a 77. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja, a 78. cikk (2) bekezdésének d), e) és g) pontja, a 79. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja, a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 88. cikk (2) bekezdésének a) pontja.

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja értelmében az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogadhat el a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politikára, a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésére, a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésekre, valamint a belső határok átlépésekor a személyek – állampolgárságuktól független – mindenfajta ellenőrzés alóli mentességére vonatkozóan. Ez e rendeletjavaslat legfőbb jogalapja.

Az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdése szerint az Unió jogosult természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat megállapítani. A Szerződés e rendelkezése szinten fontos jogalapja e javaslatnak.

E javaslat egyik másodlagos célkitűzése, hogy lehetővé tegye a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak és az Europolnak, hogy – szigorú feltételek mellett – bűnüldözési célból hozzáférjenek a VIS adatokhoz. A javaslat ennek megfelelően az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontján és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontján is alapszik. E két további jogalap határozza meg az azonos rendes jogalkotási eljárást, amelyet a 77. cikk (2) bekezdése szerint alkalmazni kell.

E javaslat számos másodlagos célkitűzést tartalmaz, ilyen például a dublini és a menedékjogi vizsgálati eljáráshoz való hozzájárulás, amelyek az EUMSZ 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjában szereplő intézkedések; a harmadik országbeli állampolgárok azonosításának és kiutasításának elősegítése az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjában szereplő intézkedések részeként, valamint az emberkereskedelem áldozatainak azonosításában és az az elleni küzdelemben való segítségnyújtás az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő intézkedések részeként. E további jogalapok összeegyeztethetőek a főbb jogalapokkal.

·A szubszidiaritás elve

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja feljogosítja az Uniót, hogy intézkedéseket állapítson meg „a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politik[ár]a” vonatkozóan. E javaslat megfelel az e rendelkezésekben támasztott korlátoknak. A cél a tagállamok területén a 180 napos időszakban a 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodásra irányuló kérelmek elektronikus feldolgozásának további fejlesztése és az arra vonatkozó szabályok javítása. Ezt a tagállamok önállóan eljárva nem képesek kielégítően elérni, mivel egy fennálló uniós jogi aktust (VIS-rendelet) csak az Unió tud módosítani.

A belső határellenőrzések nélküli térségben való szabad mozgáshoz elengedhetetlen a külső határok hatékony igazgatása a biztonság garantálása érdekében. A tagállamok ezért megállapodtak abban, hogy ezeket a kihívásokat közösen kezelik, különösen azáltal, hogy a bel- és igazságügy területén központosított uniós rendszereken keresztül megosztják az információkat. Ezt az Európai Tanács és a Tanács által – különösen a 2015 óta – elfogadott különböző következtetések is megerősítik.

A belső határellenőrzés hiánya megköveteli a külső határok hatékony igazgatását, ami azzal jár, hogy minden egyes tagállamnak vagy társult országnak ellenőriznie kell a külső határokat a többi állam nevében. Egyetlen tagállam sem képes egymaga kezelni az irreguláris migrációt és a határokon átnyúló bűnözést. Azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik belső határellenőrzés nélkül lépnek e térségbe, azon belül szabadon utazhatnak. A belső határok nélküli térségben közös fellépésre van szükség az irreguláris bevándorlás, a nemzetközi bűnözés és a terrorizmus ellen, többek között a személyazonossággal való visszaélés felderítése révén, és erre csak uniós szinten van eredményesen lehetőség.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az Unió hatáskörrel rendelkezik arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a tagállamok külső határait átlépő személyeket érintő ellenőrzésekkel és a határátlépés hatékony nyomon követésével kapcsolatosan. A vízumeljárásra vonatkozó hatályos uniós jogot módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegye a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgárok utazásait, különösen a közelmúltban bevezetett EES-rendelkezéseket, amelyek eltörölték a bélyegzési kötelezettséget és bevezették a rövid távú tartózkodásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének rögzítését, lehetővé téve a tagállami hatóságok számára, hogy megvizsgálják a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok korábbi jogszerű használatát a belső határellenőrzés nélküli térségben.

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a Schengeni Egyezmény 21. cikke szabályozza azok kölcsönös elismerését mint olyan dokumentumok, amelyek lehetővé teszik azok jogosultjai számára, hogy egy 180 napos időszak alatt 90 napig szabadon mozogjanak a schengeni térségben (a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokhoz hasonlóan), feltéve, hogy megfelelnek az (EU) 2016/399 rendelet (a Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 6. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában támasztott feltételeknek. Számos tanácsi következtetés 31 kinyilvánította az új intézkedések szükségességét a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésére vonatkozó határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos információs hézagok megszüntetése terén, például az ezen adatokat tartalmazó uniós adattár létrehozása által. Az e dokumentumokra vonatkozó adatok felvétele az adatok tagállamok közötti megosztása és a birtokos dokumentumainak a külső határon vagy az Unió területén a dokumentum kibocsátójától eltérő tagállamok általi ellenőrzése érdekében, illetve annak ellenőrzése érdekében, hogy a személy veszélyt jelent-e valamely tagállam biztonságára, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikkében meghatározott célkitűzésekre válaszol.

Ezért a javaslat e célkitűzését a tagállamok egyedül nem tudják megfelelőképpen elérni, és az uniós szinten jobban megvalósítható.

·Az arányosság elve

Amint az a felülvizsgált rendeletre vonatkozó javaslatot kísérő hatásvizsgálatban részletesen kifejtésre került, a javaslatban szereplő szakpolitikai választások arányosnak tekinthetők. Nem lépnek túl az elfogadott célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását. A javasolt kezdeményezés a határok nélküli utazásokra vonatkozó szabályok továbbfejlesztését jelenti annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan tagállam, amely eltörölte a belső határellenőrzést, azonos módon alkalmazza a közös szabályokat a külső határokon. Emellett tovább fejleszti az Európai Uniót a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információval ellátó intézkedést. Kodifikálja és javítja a bűnüldöző hatóságok jelenlegi hozzáférését a harmadik országbeli állampolgárok e kategóriáira vonatkozó VIS-információkhoz, amely gyors, pontos, biztonságos és költséghatékony módja a terrorizmussal vagy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított (vagy annak áldozatául esett) harmadik országbeli állampolgárok azonosításának és annak lehetővé tételének, hogy a hatóságok hozzáférjenek az ilyen bűncselekményekkel gyanúsított (vagy annak áldozatul esett) harmadik országbeli állampolgárok korábbi kérelmezési adataihoz.

A javaslat a „beépített adatvédelem” elvét követi, és a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében arányos, mivel nem követeli meg, hogy több adatot gyűjtsenek és azokat tovább tárolják annál, mint ami a rendszer működéséhez és céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges. A javaslat emellett kidolgozza az utazók alapvető joginak hatékony védelméhez szükséges biztosítékokat és mechanizmusokat, különösen azok magánélete és személyes adatai tekintetében.

A rendszer működéséhez nincs szükség uniós szinten további folyamatokra vagy harmonizációra. A tervezett intézkedés tehát arányos, mivel az uniós szintű fellépés nem lépi túl a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértéket.

Az előnyben részesített alternatíva egyúttal a költségek tekintetében is arányos, tekintettel a rendszer által valamennyi tagállam számára biztosított előnyökre a közös külső határok igazgatása és a közös uniós migrációs politika felé való elmozdulás terén.

A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének.

·A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat központosított rendszerre épül, amelyen keresztül a tagállamok együttműködnek egymással, és amely közös architektúrát és műveleti szabályokat tesz szükségessé. Ezen túlmenően a javaslat rögzíti a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzésre és a rendszerhez való – többek között bűnüldözési célú – hozzáférésre vonatkozó szabályokat, amelyek valamennyi tagállamra nézve azonosak. Következtetésképpen, jogi eszközként kizárólag rendelet választható.

·Alapjogok

A javasolt rendelet hatással van az alapvető jogokra, konkrétan a következőkre: a méltósághoz való jog (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke); a szabadsághoz és biztonsághoz való jog (a Charta 6. cikke); a magán- és a családi élet tiszteletben tartása (a Charta 7. cikke); a személyes adatok védelme (a Charta 8. cikke); a menedékjog és a visszaküldés tilalmának elve (a Charta 18. és 19. cikkei), valamint védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben (a Charta 19. cikke); a megkülönböztetés tilalma (a Charta 21. cikke); a gyermekek jogai (a Charta 24. cikke); illetve a hatékony jogorvoslathoz való jog (a Charta 47. cikke).

A 2008. évi VIS-rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, javításhoz, törléshez és jogorvoslathoz (vagyis az általános adatvédelmi rendelet 32 hatálya alá tartozó helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz) – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatfeldolgozási műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E javaslat további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok, adatfeldolgozás és érintettek VIS hatálya alá kerülő új kategóriáinak különleges igényeire. A javaslat tehát teljes mértékben megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, különösen ami a személyes adatok védelmét illeti, és szintén összhangban áll az EUMSZ 16. cikkével, amely mindenki számára biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az eu-LISA által 2016-ban a VIS-nek a REFIT gyakorlatból és a hatásvizsgálatból eredő technikai módosításairól lefolytatott technikai tanulmánynak megfelelően e javaslat a VIS hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatokra való kiterjesztésére annak érdekében, hogy automatikus biztonságra és – az esettől függően – az irreguláris migrációra vonatkozó ellenőrzéseket lehessen végezni az uniós és az Interpol-adatbázisokban, illetve a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatárának csökkentésére, valamint a kérelmező úti okmánya adatoldalának VIS-ben való tárolására irányuló lehetőséget követi. A tanulmány értékelése szerint ehhez 182 millió EUR-ra lesz szükség. A fejlesztési szakasz várhatóan 2021 és 2023 között valósul meg, ennek megfelelően a szükséges összegeket a következő uniós költségvetésből kell fedezni. Amennyiben a javaslat elfogadása a következő pénzügyi keret elfogadása előtt megtörténik, a szükséges forrásokat (amelyek várhatóan 1,5 millió EUR-t tesznek ki) az ISF határ és vízum költségvetési tételéből kell finanszírozni és az összegeket le kell vonni a 2021–2023-ra elkülönített összegekből. A 1,5 millió EUR-t az e javaslatban szereplő intézkedések végrehajtását előkészítő munkák megindítására kell fordítani, amilyen például a végrehajtási jogi aktusok előkészítése és a közbeszerzési szerződések megkötése. Amennyiben 2019 márciusa előtt (vagyis még a jelenlegi jogalkotó alatt) megszületik a javaslatra vonatkozó politikai megállapodás, a cél a javaslat 2021 vége előtti elfogadása.

Az e javaslathoz szükséges források (mind a határigazgatási alap, mind az érintett ügynökségek költségei) megfelelnek a Bizottság 2018. május 2-i 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatának. Az e javaslat végrehajtásával kapcsolatos költségeket a következő módon kell elosztani:

–105 millió EUR az eu-LISA-nak (közvetett irányítás);

–45 millió EUR a tagállamoknak a nemzeti programjaik finanszírozására (megosztott irányítás);

–2 millió EUR az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) (közvetett irányítás);

–30 millió EUR az Europolnak (közvetett irányítás).

Az alkalmazott bekerülésiérték-modell a hatásvizsgálat „Ki érintett és hogyan” című 3. melléklet „A költségek és a hasznok összefoglalásáról” szóló 2. pontjában és a „REFIT” című 4. mellékletben kerül kifejtésre, emellett annak részletesebb elemzését „A gyermekek ujjnyomatvételi korhatára csökkentésének megvalósíthatósága és hatásai” tanulmány, „A vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának tárolása a Vízuminformációs Rendszerben” tanulmány, „A hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok adattárban való tárolásának megvalósíthatóságáról” szóló tanulmány és „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hatályának hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodásra jogosító engedélyekre való kiterjesztése szükségességének és arányosságának jogi elemzése” tartalmazzák.

5.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság biztosítja a VIS működésének nyomon követését és értékeli annak főbb szakpolitikai célkitűzéseit. A Bizottság a felülvizsgált VIS-rendelet alkalmazásának kezdetétől számított négy év elteltével és minden azt követő negyedik évben jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés tartalmazni fogja a rendszer működésének átfogó értékelését, ideértve annak közvetett és közvetlen hatásait, valamint az alapjogokra vonatkozó gyakorlati végrehajtását. Meg kell vizsgálnia az elért eredményeket a célkitűzésekhez mérten, értékelnie kell a négy fő problémás területen elért előrelépéseket, valamint értékelnie kell az alapul szolgáló indokok érvényességének fennállását és a jövőbeli alternatívákra gyakorolt esetleges hatásokat. A VIS végrehajtását emellett az 1053/2013/EK tanácsi rendeletnek 33 megfelelően, a Bizottság Szerződések őre szerepének sérelme nélkül (az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése) a schengeni értékelési mechanizmus segítségével is meg kell vizsgálni.

·Változó geometria

Ez a javaslat a külső határokra és vízumokra vonatkozó schengeni vívmányokra épül, és azokat fejleszti tovább, amennyiben a külső határok átlépését és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok megadását érinti.

Ez az alábbi következményekkel jár a Szerződés jegyzőkönyvei és a schengeni vívmányok továbbfejlesztéséhez való csatlakozásra vonatkozó megállapodások tekintetében:

Dánia: Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22. sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt a Tanács olyan intézkedéseinek elfogadásában, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe alá tartoznak.

Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Az Egyesült Királyság és Írország: A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 4. és 5. cikke, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kérésére vonatkozó, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat, illetve az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat szerint az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a 767/2008/EK rendeletben (VIS rendelet), sem az általánosan „schengeni vívmányokként” ismert bármely más jogi eszközben, azaz a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetésének szervezésére és elősegítésére vonatkozó jogi eszközökben, valamint a külső határokon történő ellenőrzésre vonatkozó kísérő intézkedésekben.

E rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti, ezért az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

A Bíróság Egyesült Királyság kontra Tanács ítéletével (C-482/08) 34 összhangban az a tény, hogy e rendelet jogalapja az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 77. cikke (2) bekezdésének (b) és d) pontja, nem befolyásolja a fenti következtetést, mivel a bűnüldözési célú hozzáférés a vízuminformációs rendszer létrehozásának velejárója.

Izland és Norvégia: A Tanács és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló társulási megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók, mivel ez a javaslat a schengeni vívmányokon alapszik az e megállapodás A. mellékletében meghatározottak szerint 35 .

Svájc: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi 36 .

Liechtenstein: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi 37 .

Horvátország, Ciprus, Bulgária és Románia: A VIS-t is magába foglaló vízumpolitika a schengeni vívmányok olyan része, amelyet a csatlakozásukról szóló okmányaik szerint egyes tagállamok még nem teljes mértékben alkalmaznak. Az 565/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 38 összhangban bevezetésre került a személyek külső határokon történő ellenőrzésének egyszerűsített rendszere. E rendszer alapján Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia egyes dokumentumokat, pontosabban a schengeni vívmányokat alkalmazó tagállamok által kiállított schengeni vízumokat saját nemzeti vízumaikkal egyenértékűnek ismeri el a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás tekintetében. Az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat emellett lehetővé teszi Bulgária és Románia számára, hogy – kizárólag az olvasást engedélyező módon – hozzáférjenek a VIS-adatokhoz, anélkül, hogy a VIS-ben új bejegyzést tehetnének, módosítást végezhetnének vagy adatokat törölhetnének, annak érdekében, hogy elősegítsék nemzeti vízumkérelmezési eljárásaikat és megelőzzék a csalásokat és a schengeni vízumokkal való visszaélést azáltal, hogy a VIS-ben tárolt adatokkal való összevetés segítségével ellenőrzik azok érvényességét és hitelességét; hogy – a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra tekintettel – elősegítse a külső határok tekintetében a határátkelőhelyeken és a tagállamok területén az ellenőrzéseket; hogy elősegítse annak meghatározását, hogy melyik tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem tekintetében; hogy elősegítse az ilyen kérelmek vizsgálatát és növelje a belső biztonság szintjét a tagállamok területén azáltal, hogy elősegíti a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelmet.

Mivel e rendelet a VIS konzultáció kibővítése, illetve az e tagállamok által a területükön történő átutazás vagy tervezett tartózkodás tekintetében a saját nemzeti vízumaikkal egyenértékűnek elismert hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk cseréje tekintetében e vívmányok továbbfejlesztésének minősül, Bulgáriának és Romániának jogosultnak kell lennie a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek közötti keresésre az (EU) 2017/1908 tanácsi határozatban meghatározott célokból.

2018/0152 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 39 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 40 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2004/512/EK tanácsi határozat 41 a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat 44 pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében.

(2)A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye 46 kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is.

(4)2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet 47 fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz.

(5)Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben 48 a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány 49 megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány 50 a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos.

(6)„Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” szóló, 2017. szeptember 27-i bizottsági közlemény 51 megállapította, hogy az EU közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal az EU-t érintő biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációhoz fűződő kockázatok megelőzésében is kulcsszerepet játszik. A közlemény elismerte annak szükségességét, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció, a biztonság és a határigazgatás jobb kezelése között. A közlemény emellett megállapította, hogy a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogi keretét felül kell vizsgálni – az adatvédelmi vonatkozásokat és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférést is beleértve –, hogy a VIS használatát új adatkategóriákra is ki lehessen terjeszteni, új adatfelhasználási módokat lehessen bevezetni, valamint maradéktalanul ki lehessen aknázni az eszközök közötti interoperabilitást.

(7)A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i bizottsági közlemény 52 megerősítette, hogy a VIS jogi kerete az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamat részeként felülvizsgálatra kerül.

(8)A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány 53 megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány 54 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány 55 eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak).

(9)Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(10)A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre.

(11)Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Europol adatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer (EES), az Eurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy a figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni.

(12)Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez, valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.

(13)Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése, a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálása, a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése, a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítése, a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS] és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítése, valamint az EES, a VIS, az [ETIAS], az Eurodac, a SIS és az [ECRIS-TCN rendszerek] támogatása terén.

(14)Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS], az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából.

(15)A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot.

(16)A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem nem alapulhat kizárólag a kérelemben szereplő személyes adatok automatikus feldolgozásán.

(17)Azok a kérelmezők, akiknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelme a VIS-feldolgozás során felderített információ alapján került elutasításra, jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 767/2008/EK rendelet hatályos biztosítékai és jogorvoslatra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(18)A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(19)A biztonsági fenyegetések új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges.

(20)Biztosítani kell, hogy legalább ugyanolyan mértékű ellenőrzések vonatkoznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében kialakításra kerül egy figyelőlista, amely a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekre, illetve azokra a személyekre vonatkozó információt tartalmazza, akik tekintetében tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapozzák meg azt a feltételezést, hogy súlyos bűncselekményt vagy terrorista cselekményt fognak elkövetni, és e harmadik országbeli állampolgárok tekintetében e figyelőlistát is alkalmazni kell az ellenőrzések során.

(21)Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok.

(22)E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a VIS konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a VIS-hez való hozzáférés.

(23)A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(24)Okvetlenül szükséges, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E határozat tartalmát integrálni kell a VIS-rendeletbe annak érdekében, hogy azt összhangba lehessen hozni a hatályos szerződéses kerettel.

(25)Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a VIS-ben tárolt, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára is.

(26)Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és egyszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret közelmúltbeli fejleményeit is, amilyen például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56 .

(27)A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(28)[Az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni.

(29)A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon kívül nem található más bizonyíték.

(30)Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(31)A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(32)A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában.

(33)A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.

(34)Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 57 alkalmazni kell akkor, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek e rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58 szabályozza.

(35)Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni.

(36)A tagállamba való, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 szerinti beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(37)A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek.

(38)A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben 60 [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában.

(39)A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61 alkalmazandó.

(40)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.

(41)A harmadik országok irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésének megerősítése és az olyan illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyek úti okmányainak másolatát a VIS-ben kell tárolni. A VIS-ből kinyert információval ellentétben az úti okmányok másolatai a harmadik országok által széles körben elismert igazolásai az állampolgárságnak.

(42)A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 62 létrehozott listájába való betekintés kötelező eleme a vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak. A vízumhatóságok kötelesek szisztematikusan végrehajtani e kötelezettséget, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatizálni lehessen a kérelmező úti okmánya elismerésének ellenőrzését.

(43)A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért.

(44)Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi statisztikai adatbázist kell létrehozni. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot.

(45)Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 63 alkalmazását.

(46)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok ehelyett – a közös vízumpolitika végrehajtásának, a belső határellenőrzések nélküli térség biztonságának magas szintje és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakításának biztosítására vonatkozó szükség következtében – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elv szerint intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok VIS által kezelendő új kategóriáinak különleges igényeire. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(48)Azon vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokra, akik az 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, külön rendelkezések vonatkoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A megfelelő korlátok és feltételek a 2004/38/EK irányelvben találhatók.

(49)Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(50)A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétlen, mivel annak kiadása elutasítható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ennek fényében a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés értékeléséhez. Vízumkérelmeik vizsgálatának valójában kizárólag a biztonsági megfontolásokra és nem a migrációs kockázatokra kell kiterjednie.

(51)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak 64 megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 65 összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok 66 azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 67 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok 68 azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 69 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat 70 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok 71 azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 72 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat 73 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)Ez a rendelet a 22r. cikk kivételével a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bulgáriára és Romániára vonatkozóan az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat 74 által alkalmazni rendelt rendelkezések kivételével a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – ideértve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokat is – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárást.

A VIS azáltal, hogy a 2018/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet* [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] 17. cikke által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.”

_______

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2018/XX rendelete* [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] (HL L).”;

2.a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk
A VIS célja

(1) A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:

a) a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;

b) annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;

c) a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;

d) a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

e) segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

f) segítségnyújtás az eltűnt személyek azonosításában;

g) a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*, valamint a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv** végrehajtásának megkönnyítése;

h) hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;

i) hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez;

j) a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;

k) a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(2) A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

a) a biztonság magas szintjének támogatása a kérelmező külső határátkelőhelyre történő megérkezését megelőző azon értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre;

b) a határforgalom-ellenőrzések és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának növelése;

c) hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;

d)    a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;

e)    az 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése;

f)    a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

*    Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;

3.a 3. cikket el kell hagyni;

4.a 4. cikk a következő pontokkal egészül ki: „

(12)»VIS-adatok«: a VIS központi rendszerében és a CIR-ben tárolt összes adat, a 9–14. és 22c–22f. cikkel összhangban;

(13)»személyazonosító adatok«: a 9. cikk (4) bekezdésének a) és aa) pontjában említett adatok;

(14)»ujjlenyomatadatok«: a VIS-fájlban tárolt, ujjnyomatokra vonatkozó adatok;

(15)»arcképmás«: az arcról készült digitális felvétel;

(16)»Europol-adatok«: az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;

(17)»tartózkodási engedély«: a 1030/2002/EK tanácsi rendeletben** megállapított egységes formátum szerint a tagállamok által kiadott valamennyi tartózkodási engedély és az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 16. pontjának b) alpontjában említett minden egyéb okmány;

(18)»hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum«: a tagállamok által a Schengeni Egyezmény 18. cikke szerint kiadott engedély;

(19)»nemzeti felügyeleti hatóság«: a bűnüldözési célok tekintetében az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 41. cikkével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság;

(20)»bűnüldözés«: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása;

(21)»terrorista bűncselekmények«: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben**** említett bűncselekményekkel;

(22)»súlyos bűncselekmények«: azok a bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat***** 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekkel, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

________________

*    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

**    A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.).

***    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

****    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

*****    A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”;

5.az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk
Adatkategóriák

(1) Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

a) a 9. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 10–14. cikkekben említett alfanumerikus adatok a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról, a 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett alfanumerikus adatok az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumról és tartózkodási engedélyről, valamint a 9a. és 22b. cikkben említett találatokkal kapcsolatos és a 9c. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzések eredményével kapcsolatos információk;

b) a 9. cikk (5) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások;

c) a 9. cikk (6) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett ujjlenyomatadatok;

d) a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 22a. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(2) A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

(3) A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.”;

6.a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1)A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be.

(2)A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót.

(3)A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

_________________

*    Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.4.11., 9. o.).”;

7.a 6. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22g–22j. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.

A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.”;

b) a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A VIS látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót.”;

   c) a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

8.a 7. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni.”;

9. a II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA”;

10.a 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – két munkanapon belül nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

b) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelemfájl létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezést, és közli annak eredményeit.”;

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszernek meg kell engednie a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–d) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.”;

11.a 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a 4. pont a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

aa) születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); születési hely és ország; születéskori állampolgárság;

b)az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;

c)az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;

cc)az úti okmányt kiállító hatóság, valamint az úti okmány kiállításának időpontja;”;

b) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően;”;

c) a cikk a következő 7. ponttal egészül ki:

„7. a személyazonosító adatokat tartalmazó oldal szkennelt másolata.”;

d) a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:

„8. A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie.

A második bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.”;

12.a rendelet a következő 9a–9d. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)A VIS automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat találatok azonosítása érdekében. A VIS minden egyes kérelemfájlt egyedileg vizsgál meg.

(2)A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt.

(3)A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal.

(4)A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban.

(5)A 2. cikk (1) bekezdése k) pontjának alkalmazásában, az e cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 15. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

a)átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

b)eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

c)bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

d)személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.

9b. cikk

Az uniós polgárok vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos, más rendszerekre vonatkozó lekérdezésekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene.

(2)A VIS nem ellenőrzi, hogy:

a)a kérelmező jelenleg az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként szerepel-e, vagy a múltban az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként jelentették-e az EES-ben elvégzett lekérdezés útján;

b)a kérelmező egyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatai rögzítésre kerültek az Eurodac-ban.

(3)Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerint jár el.

9c. cikk

A központi hatóságok általi ellenőrzés

(1)A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi.

(2)A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz.

(3)A központi hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban szereplő személyazonossága megegyezik-e a VIS-ben vagy a vizsgált adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)Amennyiben a személyes adatok nem egyeznek, és a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem merült fel több találat, a központi hatóság törli a helytelen találatot a kérelemfájlból.

(5)Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival.

(6)A másik tagállamok központi hatóságai által lefolytatott ellenőrzések eredményét be kell jegyezni a kérelemfájlba.

(7)Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket.

(8)Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében.

9d. cikk

Az Europol felelősségi körei

Az Europol módosítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a 9a. cikk (3) bekezdésében és a 22b. cikk (2) bekezdésében említett lekérdezések automatikusan feldolgozhatók legyenek.”;

13.a 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)    A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.”;

14.a 15. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea) arcképmás;”;

b) a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”;

15.a 16. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A VIS-ben egyes harmadik országok olyan állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos olyan kategóriáira vonatkozóan létrehozott kérelemfájlok esetében, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS automatikusan továbbítja az egyeztetésre irányuló megkeresést a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetésre felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a kérelmet létrehozó tagállamhoz továbbítja.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni a következőkre is:

a) a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására;

b) a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a 9. cikk 7. pontja szerinti úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.”;

16.a 17. cikket el kell hagyni;

17.a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

18.a 18. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok és az arcképmás alapján kell elvégezni.”;

19.a szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében

(1)A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok felhasználhatók az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok cseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni.

(2)Amennyiben a SIS figyelmeztetés az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016) 883 final – SIS LE] 43. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók.”;

__________

*    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete a […] (HL L [...]. [...] o.).”;

20.a 22. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a) a kérelem azonosító száma;

b) az igénylőlapról átvett, a 9. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében említett adatok;

c) fényképek;

d) a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

e) a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatai.”;

21.a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)    Minden fájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül.

Ezen időszak kezdete:

a) a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha egy vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásra került;

b) az új vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt meghosszabbították;

c) a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;

d) a felelős hatóság határozatának napján, – az esettől függően – a vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítása, törlése, lerövidítése vagy visszavonása esetén.

(2)    Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.”;

22.a 24. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: 

„(2) Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló, vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell továbbítani.

Amennyiben a nem helytálló adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolódó fájlokra mutat, a felelős tagállam elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, 48 órán belül választ ad, és adott esetben helyesbíti a kapcsolódó fájlt. Amennyiben a meghatározott határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyesbíti a kapcsolódó fájlt, és a VISMail révén értesíti a helyesbítésről a felelős tagállamot.”;

23. a 25. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.”;

b) a (2) bekezdésben a „VIS infrastruktúráján” szöveg helyébe a „VISMail-en” szöveg lép;

24.a 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az eu-LISA számára engedélyezni kell, hogy a VIS-rendszerből származó, anonimizált valódi személyes adatokat használjon fel tesztelés céljából a következő esetekben:

a) diagnózis és javítás, amennyiben a központi rendszerben hibát fedeznek fel;

b) a központi rendszer teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése.

Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.”;

25.a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

A VIS aktív működésének biztosítása érdekében mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín képes marad a működés biztosítására a rendszer meghibásodása esetén.”;

26.a 29. cikk a következőképpen módosul:

   a)    a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség”;

   b)    az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)    az adat a VIS-be való átvitelkor helyes, naprakész és megfelelő minőségű, valamint megfelelő mértékben teljes.”;

c)    a (2) bekezdés a) pontjában a „VIS” szöveg helyébe a „VIS vagy CIR” szöveg lép mindkét helyen, ahol előfordul;

   d)    a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az igazgató hatóság a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében.

E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.”;

27.a szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk
Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)A 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatok a következő előfeltételek mellett vihetők be a VIS-be:

a) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőségellenőrzést követően küldhetők meg a a VIS-nek;

b) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat a VIS az általa a (2) bekezdés szerint elvégzett minőségellenőrzést követően dolgozza fel.

(2)A VIS az alábbiak szerint végzi el a minőségellenőrzést:

a)a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kérelemfájlok vagy fájlok VIS-ben való létrehozása során a 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatokra vonatkozó minőségellenőrzést kell végezni; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;

b)a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált eljárásokat a VIS kizárólag az e cikk szerinti, általa lefolytatott minőségellenőrzést követően indíthatja meg; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;

c)arcképmások és daktiloszkópiai adatok minőségellenőrzését a harmadik országbeli állampolgárok kérelemfájljainak VIS-ben való létrehozásakor kell elvégezni a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő minimális adatminőségi előírások teljesülésének biztosítása érdekében;

d)a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok minőségellenőrzését a kijelölt nemzeti hatóságokra vonatkozó információk VIS-ben való tárolásakor kell elvégezni.

(3)Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

28.a 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”;

29.a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk
Naplóvezetés

(1) Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.

(2) A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével összhangban.

(3) Ezeket a naplókat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A naplókat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.”;

30.a 37. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:”;

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.”;

c) a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”;

31.a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”;

32.a 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001 rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.”;

33.a 45. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

34.a szöveg a következő 45a. cikkel egészül ki:

„45a. cikk
Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz:

a)jogállásra vonatkozó információ;

b)az illetékes hatóság, beleértve annak székhelyét is;

c)a kérelmező neme, születési ideje és jelenlegi állampolgársága;

d)a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az első beutazás szerinti tagállam;

e)a kérelem, valamint a kérelemre vonatkozó határozat (kiállítás vagy elutasítás) helye és ideje;

f)a kiállított dokumentum típusa, vagyis hogy az repülőtéri tranzitvízum, egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély-e;

g)az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

h)a dokumentummal vagy a kérelemmel kapcsolatos határozatok megjelölt indokai, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében; a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelemre vonatkozó határozat (a kérelem elfogadása vagy elutasítása és annak indokai);

i)a kérelmet elutasító illetékes hatóság – beleértve annak székhelyét is – és az elutasítás időpontja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

j)azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

k)a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i); a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelem célja;

l)a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően;

m)adott esetben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja;

n)a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma;

o)azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;

p)azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem adhatók meg;

q)azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az első albekezdésben szereplő adatokhoz az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az euLISA az (1) bekezdésben említett adatokat a[z interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 39. cikkében említett, a jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)    Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)Az eu-LISA negyedévente összeállítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei szerint mutatják be különösen a következőket:

a)az összes igényelt repülőtéri tranzitvízum, ideértve a a többszöri beutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumokat;

b)az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;

c)az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum;

d)az összes nem kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;

e)az összes igényelt egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító egységes vízumokat;

f)az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;

g)az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum, azok érvényességi ideje szerint felosztva (6 hónapnál kevesebb, 1 év, 2 év, 3 év, 4 év, 5 év);

h)az összes nem kiállított egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;

i)az összes kiállított korlátozott területi érvényességű vízum.

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni.

(5)Az eu-LISA negyedévente összeállítja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

a)az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum;

b)az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont tartózkodási engedély.

(6)A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat.

(7)Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.”;

35.a szöveg a következő 45b., 45c., 45d. és 45e. cikkel egészül ki:

„45b. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat.

(2)Az (1) bekezdés végrehajtásának vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozók által használatos internetes átjárón keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozók által használatos internetes átjáró által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(3)Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett, a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben.

(4)A VIS annak megjelölésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes vízummal, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak.

(5)Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással.

45c. cikk

A fuvarozók adatokhoz való hozzáférésének technikai kivitelezhetetlensége esetén alkalmazandó tartalékeljárások

(1)Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot.

(2)A tartalékeljárások részleteit végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, melyet a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45d. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1) Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45e. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

45e. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1) A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak.

(2) A hozzáférés megszerzését illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

a) a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és

b) a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3) Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4) Kétség esetén vagy ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5) A csapatok tagjai VIS-adatokba való betekintésének a következőképpen kell történnie:

a)az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során a csapatok tagjai e rendelet 18., illetve 22g. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;

b)annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;

c)az olyan személyek azonosítása során, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, a csapatok tagjai e rendelet 20. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz személyazonosítás céljából.

(6) Amennyiben az ilyen hozzáférés és keresés a VIS-ben találatot eredményez, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7) Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(8) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért.

(9) Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(10) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatok biztonságának 32. cikkben előírt biztosítására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.”;

36.a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

37.a szöveg a következő 49a. cikkel egészül ki:

„49a. cikk
Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.” ;

38.a 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik.

(2)A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-ben végzett feldolgozási műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)Az eu-LISA kétévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4)A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

a)a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát;

b)azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;

c)a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma;

d)a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(5) A Bizottság négyévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések alkalmazását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbítja.

(6)A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.”;

39.    az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája”;

40.a szöveg a 22. cikk után a következő IIIa. és IIIb. fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

22a. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemről hozott határozat alapján a határozatot hozó hatóság a 22c. vagy 22d. cikkben említett adatok bevitelével késedelem nélkül létrehozza az egyéni aktát a VIS-ben.

(2)Az egyéni akta létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(3)Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit.

(4)Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg.

22b. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg.

(2)Minden alkalommal, amikor a 22d. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal.

(3)A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában.

(4)A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

a)átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

b)eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

c)bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

d)személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.

Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket.

(5)Az EES-, ETIAS- és VIS-adatok (2) bekezdés szerinti összehasonlítása tekintetében a találatokat az utazási engedély, a beutazás vagy a vízum biztonsági okokból történő elutasítására kell korlátozni.

(6)Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni.

(7)Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:

a)e hatóság ellenőrzi, hogy az egyéni aktában szereplő adatok megegyeznek-e a VIS-ben vagy az igénybe vett (2) bekezdés szerinti más uniós információs rendszerben/adatbázisban, az Europol-adatokban vagy az Interpol-adatbázisban található adatokkal;

b)amennyiben a (2) bekezdés szerinti találat az Europol-adathoz kapcsolódik, további intézkedések céljából értesíteni kell az Europol nemzeti egységét;

c)amennyiben az adatok nem egyeznek, és a (2) és (3) bekezdés szerinti automatikus feldolgozás nem hozott egyéb találatokat, a hatóságnak törölnie kell a valótlan találatot a kérelemfájlból;

d)amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a hatóság a (4) bekezdés szerint az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megfelelően intézkedik a találatot hozó adatra vonatkozóan.

22c. cikk

A kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó egyéni akták elkészítése

A 22a. cikk (1) bekezdése szerinti egyéni aktának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(1)a dokumentumot kiállító hatóság, ideértve annak székhelyét is;

(2)a birtokosra vonatkozó következő adatok:

a)vezetéknév (családnév); utónevek; születési idő; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési idő, hely és ország;

b)az úti okmány típusa és száma, valamint az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja;

c)az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;

cc)az úti okmányt kiállító hatóság;

d)kiskorúak esetén a birtokos szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);

e)a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy a kérelem alapjául szolgáló munkáltató vagy egyéb szervezet neve és címe;

f)a jogosult arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve;

g)a dokumentum birtokosának két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

(3)a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó következő adatok:

a)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vonatkozó státusinformáció;

b)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiállításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;

c)a kiállított dokumentum típusa (hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély);

d)a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma;

e)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja.

22d. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasításának egyes eseteiben létrehozandó egyéni akták

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát:

a)vezetéknév, születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); utónevek; nem; születési idő, hely és ország;

b)jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;

c)az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;

d)kiskorúak esetén a kérelmező szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);

e)a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe;

f)a kérelmező arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve;

g)a kérelmező két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

h)arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak;

i)a hatóság, amely elutasította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;

j)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje.

22e. cikk

Kiegészítő adatok a visszavont hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

(1) A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

a)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonására vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó státusinformáció;

b)a hatóság, amely visszavonta a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, vagy lerövidítette a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejét, beleértve annak székhelyét is;

c)a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényessége lejáratának új időpontja, ha szükséges;

e)a vízumbélyeg száma, amennyiben az érvényesség lerövidítése új vízumbélyeg kiadásával jár.

(2) Az egyéni akta tartalmazza a 22d. cikk h) pontjával összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje lerövidítésének okát (okait) is.

22f. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító hatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

a)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)a hatóság, amely meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;

c)a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum esetén a vízumbélyeg száma, ha a vízum meghosszabbítása új vízumbélyeg formájában történik;

e)a meghosszabbított érvényességi idő lejárata.

22g. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között.

(2)Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a dokumentum birtokosáról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele az egyéni akta következő adataiba:

a)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;

c)adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

e)a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek.

22h. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének céljából, hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá.

(2)Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a birtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet az egyéni aktába, valamint – adott esetben – a 22a. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó aktá(k)ba:

a)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;

c)adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek.

22i. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)A 604/2013/EK rendelet 12. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély szerepel a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a g) pontban felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban a házastársak és gyermekek kapcsolódó kérelemfájljába (kérelemfájljaiba).

a)a hatóság, amely kiállította vagy meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt;

b)a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;

c)a dokumentum típusa;

d)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességi ideje;

e)a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek;

f)a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22j. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásához

(1)A 603/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal való keresés sikertelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodásra jogosító engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy a 22d. cikk a), b), c) és f) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – betekinthet a kérelmező 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett kiállított, elutasított, visszavont vagy meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye tekintetében bejegyzett adatokba, valamint a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő adatokba.

(3)A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

22k. cikk
A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz.

(2)Minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(3)Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22n. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia. A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjáról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 22m. és a 22n. cikkel összhangban.

22l. cikk
Az Europol

(1)Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az »Europol kijelölt hatóságaként«, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22p. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól.

22m. cikk
A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)A 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be a 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 22n. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok)nak fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmeket. A VIS-ben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok)nak azonnal fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie (ellenőrizniük), hogy teljesült-e a 22n. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb 7 munkanapon belül el kell végezni.

(3)Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat.

22n. cikk
A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

(1)A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez:

a)a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges és arányos;

b)a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;

d)amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, a rendelet 22. cikkének (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.

(2)Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételnek nem kell eleget tenni olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez mint eszközhöz való hozzáférést terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok felderítése céljából szükséges.

(3)A VIS-be való betekintésre kizárólag az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor:

a)vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem;

b)az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, a kiállító ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c)a vízumbélyeg-száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási okmány érvényességének lejárati ideje;

d)ujjlenyomatok, ideértve a látens ujjlenyomatokat is;

e)arcképmás.

(4)Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben felsorolt összes adat, valamint az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került.

22o. cikk

A VIS-hez való hozzáférés a meghatározott különös helyzetben lévő személyek személyazonosságának megállapítása érdekében

A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan alapos okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben.

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el.

Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében említett adatokhoz.

22p. cikk
Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)Az Europol az VIS-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

a)    a lekérdezés az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges és arányos; 

b)    a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)    alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;

d)    amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, az említett rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.

(2)A 22n. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(4)A VIS-ben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22q. cikk
Naplózás és dokumentáció

(1)Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

(2)A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

a)az VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célját – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célját;

b)a nemzeti ügyiratszámot;

c)a központi hozzáférési pont által az VIS központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátumát és pontos időpontját;

d)a hatóság megnevezését, amely a hozzáférést lekérdezés céljából kérte;

e)adott esetben az utólagos ellenőrzés kapcsán hozott határozatot;

f)a lekérdezéshez használt adatokat;

g)a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját.

(3)A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez az naplókhoz hozzáférést kell biztosítani.

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából az alábbi feltételek mellett férhetnek hozzá a VIS-hez:

a)a hozzáférés a hatáskörükön belül történik;

b)a 22n. cikk (1) bekezdésében említett feltételeket kell alkalmazni a hozzáférésre;

c)a hozzáférést egy olyan tagállam kijelölt hatóságához benyújtott, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelemnek kell megelőznie, amelyre e rendelet alkalmazandó; ezután az adott hatóság a nemzeti központi hozzáférési pont(ok)tól kérelmezi a VIS-be való betekintést.

(2)Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelem alapján, a 22n. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén rendelkezésre bocsátja a vízuminformációit azon tagállamok részére, amelyekre e rendelet alkalmazandó.

_____________

*    Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).”.

2. cikk
A 2004/512/EK határozat módosítása

A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Vízuminformációs Rendszer egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

a) [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] említett közös személyazonosítóadat-tár;

b) egy központi információs rendszer (a továbbiakban: központi vízuminformációs rendszer – VIS);

c) a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész – NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;

d) a VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;

e) a VIS és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;

f) a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID);

g) a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);

h) egy fuvarozói portál);

i) egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek (Interpol-rendszerek/adatbázisok) közötti kommunikációt;

j) a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.

A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).”.

3. cikk
A 810/2009/EK rendelet módosítása

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.a 10. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet nyújt be;”;

2.a 13. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:.

„– helyben készített és a kérelem benyújtásakor digitálisan begyűjtött fénykép”;

b) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] át lehet másolni a későbbi kérelembe.”;

c) a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)    a 6 év alatti gyermekek;”;

d)    a (8) bekezdést el kell hagyni;

3.a 21. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkével és 9a. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják az e cikkekben szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.”;

b) a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben említett beutazási feltételek értékelése céljából a konzulátusnak figyelembe kell vennie a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerinti, következő adatbázisokban végzett ellenőrzések eredményét:

a)a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal, illetve hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e az Interpol TDAWN rendszerében található fájlban rögzített úti okmánnyal;

b)az ETIAS központi rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelem megegyezik-e egy elutasított, visszavont vagy törölt utazási engedélyre irányuló kérelemmel;

c)a VIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben szereplő, az úti okmányokra vonatkozó adatok megegyeznek-e egy más személyazonosságra vonatkozó adatokat tartalmazó vízum iránti kérelemmel, illetve hogy a kérelmező rövid távú tartózkodásra jogosító vízum elutasítására, visszavonására vagy törlésére irányuló határozat hatálya alatt áll-e;

d)az EES annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmezőt jelenleg túltartózkodó személyként tartják-e nyilván, őt a múltban túltartózkodó személyként tartották-e nyilván vagy a kérelmezőtől korábban megtagadták-e a beutazást;

e)az Eurodac annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét visszavonták vagy elutasították-e;

f)az Europol-adatok annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben benyújtott adatok megegyeznek-e az adatbázisában található adatokkal;

g)az ECRIS-TCN rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatait a terrorista bűncselekményekre vagy más súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatbázisban tárolják;

h)a SIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e egy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés.

A konzulátus számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz, és az ahhoz kapcsolt egy vagy több kérelemfájlhoz (ha van ilyen), valamint a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerint lefolytatott ellenőrzések összes eredményéhez.

(3b) A vízumhatóságnak igénybe kell vennie a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert [az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 4. cikkének 37. bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tárral együtt, a SIS-t, vagy mindkettőt annak érdekében, hogy megvizsgálja a kapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket, és a kapcsolat státuszára és jellegére, valamint az érintett személy számára a vízum kiállítására vagy elutasítására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges további ellenőrzéseket kell lefolytatnia.

[Az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezt a bekezdést csak a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer működésének megkezdése után kell alkalmazni.”;

c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A konzulátus az EES-ből kinyert információk segítségével meggyőződik arról, hogy a kérelmező nem fog tovább tartózkodni a tagállamok területén a tervezettnél vagy az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.”;

4.a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Egyedi kockázati mutatók

(1)A biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor:

a)a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek a vízummal rendelkező utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányát jelzik;

b)a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az utazók egy meghatározott csoportjához fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos, biztonsági vagy közegészségügyi kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik;

c)a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek összefüggést mutatnak az ETIAS kérelmi formanyomtatványon keresztül gyűjtött információk, valamint az engedélyezett tartózkodási idő túllépése vagy a beléptetések elutasítása között;

d)a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az egyedi biztonsági kockázati mutatókra vagy a tagállam által azonosított veszélyekre vonatkozó információk;

e)a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az adott tagállam tekintetében az utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;

f)a tagállamok által nyújtott, meghatározott magas járványügyi kockázatokra vonatkozó információk, valamint epidemiológiai adatgyűjtésből származó információk, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által végzett kockázatelemzések és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jelentett járványkitörések.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak:

a)korosztály, nem, állampolgárság;

b)lakóhely szerinti ország és város;

c)úti cél szerinti tagállam(ok);

d)az első beutazás tagállama;

e)az utazás célja;

f)jelenlegi foglalkozás.

(4)Az egyedi kockázati mutatók célzottak és arányosak kell, hogy legyenek. Azok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával határozza meg az egyedi kockázati mutatókat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot.

(7)A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.”;

5.a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk
Statisztikák készítése

A Bizottság legkésőbb minden év március 1-jéig közzéteszi a vízumokra vonatkozó következő statisztikákat konzulátusonként és olyan határátkelőhelyenként, ahol az egyes tagállamok vízumkérelmeket dolgoznak fel:

a)igényelt, kiállított és elutasított repülőtéri tranzitvízumok száma;

b)igényelt, kiállított (érvényességi idő hossza szerinti bontásban: 1, 2, 3, 4 és 5 év) és elutasított egységes, egyszeri beutazásra vagy többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

c)kiállított korlátozott területi érvényességű vízumok száma.

E statisztikákat a 767/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban a VIS-adatok központi adattára által generált jelentések alapján kell elkészíteni.”;

6.az 57. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

4. cikk
Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

2.a 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek.”;

3.a 35. cikk (4) bekezdésében az „ a VIS infrastruktúráján keresztül” kifejezést el kell hagyni.

5. cikk
Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.a 8. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének a 767/2008/EK rendelet 22g. cikke szerinti, vízuminformációs rendszerben történő vizsgálatát;

amennyiben a dokumentum birtokosának vagy a dokumentumnak az említett rendelet 22g. cikke szerinti ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát, a dokumentum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum chipjének ellenőrzését.”;

2.a 8. cikk (3) bekezdésének c)–f) pontját el kell hagyni.

7. cikk
Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] módosítása

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] a következőképpen módosul:

1.a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

2.a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)    a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

3.a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok, amikor a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkével összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt vagy az egyéni aktát;”;

4.a 27. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)    a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkének megfelelően a VIS-ben kérelemfájlt vagy egyéni aktát hoznak létre vagy frissítenek;”;

b) a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) vezetéknév (családnév); utónév(nevek) (keresztnév(nevek) születési idő, nem és állampolgárság(ok) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, 22c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22d. cikkének a) pontjában foglaltak szerint;”;

4.a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok a kérelemfájlnak vagy egyéni aktának a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikke szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor bekövetkezett találatok vonatkozásában;”.

8. cikk
A 2008/633/IB határozat hatályon kívül helyezése

A 2008/633/IB határozat hatályát veszti. A 2008/633 határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

.

9. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 75

☒ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2021-től 2023-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 81  

x Közvetlen irányítás a Bizottság által

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    a végrehajtó ügynökségeken keresztül

☒ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☒ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–☒ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

E kiadások a következőkhöz kapcsolódó költségeket fogják fedezni:

– A tagállamoknak nyújtott, a tagállam területén tartózkodási engedélyeket kiállító migrációs hatóságokat a VIS-szel összekötő, a többi adatbázissal való automatikus összehasonlítás elvégzésére irányuló nemzeti funkciót kialakító, valamint a 6. életévüket betöltött kérelmezők ujjlenyomatvételére irányuló rendelkezést végrehajtó, az úti okmányok másolatának tárolására vonatkozó, a nemzeti interfészeket a jelentéseket és statisztikákat tároló központi VIS-adattárra felkészítő és adatminőségre vonatkozó intézkedéseket végrehajtó nemzeti szintű különös intézkedések kidolgozását és végrehajtását fedező támogatások.

– A tagállamoknak nyújtott támogatások kiszámítására a tagállamok által a VIS egyes részeinek végrehajtására fordított korábbi ISF-összegek alapján kerül sor. Egy körülbelül 700 000 euró/tagállam megközelítő összeg a nemzeti interfészek kapacitásának a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatok, valamint a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok jelenlegi mennyiségének (várhatóan 22 millió kérelem a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a jelenlegi 52 millióhoz képest – ahhoz képest, hogy egy átlagos tagállam évente általában 800 000 eurót költ a visszatérő VIS-tevékenységre) cseréje céljából történő növelése érdekében.

E kiadások a következőkhöz kapcsolódó költségeket fogják fedezni:

– Az ujjnyomatok/arcképmások Europol biometrikus adataival való összehasonlítását lehetővé tevő AFIS kialakítása. Az AFIS válaszidejének meg kell egyeznie a VIS válaszidejével (~10 perc) annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a késlekedés a vízumkérelmek feldolgozása során. Az AFIS kiépítésének költsége a VIS/AFIS eu-LISA általi kidolgozásának hasonló tapasztalata alapján került kiszámításra, amely a bevezetésekor 30 millió euróba (2006. évi adatok), a növekvő adatmennyiségre tekintettel pedig további 10 millió euróba került. Az Europol-adatok a VIS kapacitásának körülbelül 1/3-át, vagyis 13 milliót tesznek ki. Figyelembe kell venni a frissített piaci árakat (a rendszerek a növekvő keresletnek és csökkenő versenynek köszönhetően megdrágultak), valamint az Europol-rendszer méretbeli növekedését 2021-ig – amikor az AFIS kialakítása megkezdődik – és az ehhez kapcsolódó adminisztratív költségeket.

– Az Europol-adatokkal való összehasonlítás következtében nyert találatok manuális ellenőrzésének biztosítása érdekében személyzetre van szükség (ujjnyomatszakértők). Jelenleg nincs ilyen tisztség az Europolban (mivel az automatizált ellenőrzések rendszerét e javaslat vezeti be), úgyhogy ezzel is számolni kell. Az ujjnyomatszakértők számának kiszámítására az évi 16 millió kérelem Europol biometrikus adataival való összehasonlításának 0,1%-os várható találati arányára – vagyis évi 16 000 esetre, körülbelül 44 ügy/napra, egy ujjnyomatszakértő napi körülbelül 8 eset kezelésére, vagyis körülbelül további 4 személyre – tekintettel becsült munkateher alapján került sor. 5 szakértő javasolt, figyelembe véve a heti 7 napos, napi 24 órás jelenlét biztosítását (mivel a VIS állandóan működik, és a konzulátusok a világ minden tájáról küldhetnek be kérelmeket a nap bármely szakában).

E kiadások a következőkhöz kapcsolódó költségeket fogják fedezni:

– A javaslat IT-elemeinek kidolgozása, vagyis a meglévő rendszerek módosítása annak érdekében, hogy tartalmazzák az úti okmányok másolatát, azok kapacitásának növelése annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségű ujjnyomatadatot tároljanak, lehetővé tenni a rendszer számára, hogy tárolja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és a tartózkodási okmányokat, az egyéb adatbázisokkal való összevetést lehetővé tevő szoftver kifejlesztése, az adatminőségre vonatkozó központi funkció kialakítása, az arcképmás-felismerés és a látens ujjlenyomatok keresése támogatásának kialakítása, a VISMail VIS-be való integrálása, a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó központi VIS-adattár létrehozása, valamint a központi VIS kapacitásának frissítése a rendszer működésének és elérhetőségének nyomon követése érdekében (az aktív-aktív rendszer végrehajtása a VIS tekintetében). A működési költségek minden típusa az ezen intézkedés hatásvizsgálatát támogató három tanulmányban szereplő várható költségek alapján került kiszámításra (az eu-LISA által végzett „VIS fejlesztések”; az Ecorys által végzett, a gyermekekre vonatkozó ujjnyomatvételi korhatár csökkentéséről és az útlevelek másolatának központi VIS-ben való tárolásáról szóló tanulmány, valamint a PwC által végzett, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatok központi adattáráról szóló tanulmány).

– a fejlesztési időszakra ideiglenes személyzetet kell felvenni, és 2 személyt azt követően is alkalmazni kell, mivel a rendszer igazgatása a VIS új adatokkal (a hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok és azok birtoklói), új hozzáféréssel (Frontex) és új funkciókkal való kibővítését követően megnövekedett munkateherrel, és ennek következtében megnövekedett nyomonkövetési, fenntartási, rendszerbiztonsági szükséglettel jár.

– A módosított VIS működése.

E kiadások a következőkhöz kapcsolódó költségeket fogják fedezni:

– A Frontexen belül a VIS-hez való, központi hozzáférési ponton keresztül történő új hozzáférés kialakítása, amelyet a visszaküldésre vonatkozó intézkedésekben vagy a migráció igazgatásának támogatásában részt vevő alkalmazotti csoportok vesznek igénybe a VIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférés és az azok közötti keresés során.

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.1.1.Europol összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

– A költségvetés magában foglalja az Europol-adatokkal való összehasonlítás következtében nyert találatok manuális ellenőrzésének biztosítása érdekében szükséges további személyzetet (ujjnyomatszakértők) is.

A becsült összeg az évi 16 millió kérelem Europol biometrikus adataival való összehasonlításának 0,1%-os várható találati arányára – vagyis évi 16 000 esetre, körülbelül 44 ügy/napra, egy ujjnyomatszakértő napi körülbelül 8 eset kezelésére, vagyis a szükséges 4 személyre – tekintettel becsült munkaterhen alapul. 5 szakértő javasolt, figyelembe véve a heti 7 napos, napi 24 órás jelenlét biztosítását (mivel a VIS állandóan működik, és a konzulátusok a világ minden tájáról küldhetnek be kérelmeket a nap bármely szakában).

A becsült összegek azon a feltételezésen alapulnak, hogy kizárólag szerződéses alkalmazottak foglalkoztatására kerül sor.

3.2.1.2.Eu-LISA

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A 6 ideiglenes alkalmazott és 7 szerződéses alkalmazott (technikai szakértő) fokozatos felvétele várhatóan 2021 januárjától kezdődően, folyamatosan történik, a felvétel csúcsa 2022 lesz, amikor a fejlesztési tevékenység eléri a teljes sebességét. 2021 elején a személyzet egy részének rendelkezésre kell állnia, hogy időben megkezdődhessen a hároméves fejlesztési szakasz, és így 2024-ben működésbe léphessen a teljesen új funkció. Az erőforrásokat a projektmenedzsmentre és a szerződések kezelésére, valamint a rendszer fejlesztésére és tesztelésére fogják fordítani.

2 személyt a fejlesztési időszakot követően is alkalmazni kell, mivel a rendszer igazgatása a VIS új adatokkal (a hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok és azok birtoklói), új hozzáféréssel (Frontex) és új funkciókkal való kibővítését követően megnövekedett munkateherrel jár, és ennek következtében további személyzetre van szükség a nyomon követés, a fenntartás és a rendszerbiztonság terén.

A javaslatban szereplő becsült humánerőforrások a meglévő alapszemélyzeten túli személyzetre, valamint az egyéb javaslatok (különösen az interoperabilitás terén) további személyzetére vonatkozó értékek.

Az e javaslatban szereplő, VIS-re vonatkozó változtatások összességéből négy elem különösen jelentős, mivel azok (a rendszer kiterjesztése helyett) új funkciókkal egészítik ki a VIS-t: az úti okmányok másolatának felvétele, az ujjlenyomatvételi korhatár csökkentése, a tartózkodási okmányok és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok felvétele a VIS-be, valamint az automatizált biztonsági ellenőrzések hozzáadása.

Az első táblázat szerint az úti okmányok hozzáadása és az ujjlenyomatvételi korhatár csökkentése várhatóan 18 hónapon belül hoznak eredményeket. Az utolsó két projekt lényegesen jelentősebb és azokhoz külön projektszervezésre van szükség. Azok eredményei várhatóan 3 éven belül jelentkeznek.

Minden projekt tekintetében feltételezhető, hogy azt az eu-LISA személyzete által irányított külső szolgáltató valósítja meg. Mivel a projektek várhatóan 2020 és 2023 között kerülnek megvalósításra, nem lehet a meglévő erőforrások felhasználásából kiindulni, mivel az eu-LISA-nak már jelenleg is fontos projektportfóliót kell megvalósítania, amellett, hogy fenntartja és működteti a meglévő rendszereket.

A fejlesztési időszakban minden projekt tekintetében hozzáadásra kerül egy csoport. A csoport mérete és összetétele egy többi projekttel való összehasonlításon alapul, és az az egyes rendszerek jellemzői alapján kerül meghatározásra: a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek hozzáadása adatbázis-intenzív, míg a biztonsági ellenőrzések lényegesen több terhet rónak a lebonyolításra.    
A fejlesztés befejeztét követő első évben a fejlesztési csoportot a fenntartásra / működtetésre való áttérés érdekében felére kell csökkenteni. A fenntartás és működtetés érdekében két további alkalmazottat kell foglalkoztatni, mivel a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek hozzáadása feltételezi a végfelhasználói közösség jelentős kibővítését, amely további módosítási és beavatkozásra irányuló kérelmekkel fog járni.

Végül a szükséges személyi állomány teljes számát a fejlesztési szakaszban körülbelül 50/50 arányban kell megosztani az ideiglenes alkalmazottak (TA) és a szerződéses alkalmazottak (CA) között. A fenntartási szakaszban indokolt az ismeretek szervezeten belüli megőrzése, ennek következtében indokolt kizárólag ideiglenes alkalmazottak igénybevétele.

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság: Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A 7. fejezeten kívül nem merülnek fel költségek.

3.2.2.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Az e javaslatban szereplő intézkedések végrehajtását előkészítő munkák, például a végrehajtási jogi aktusok előkészítése és a közbeszerzési szerződések megkötése érdekében fel kell venni egy szerződéses megbízottat.

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–x    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. Amennyiben a javaslat elfogadása a következő pénzügyi keret elfogadása előtt megtörténik, a szükséges forrásokat (amelyek várhatóan 1,5 millió EUR-t tesznek ki) az ISF határ és vízum költségvetési tételéből kell finanszírozni.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

–

(1)    A VIS-t a 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.) hozta létre.

(2)    COM(2018) 251 final.

(3)    A közös vízumpolitika különböző szempontokat szabályozó összehangolt rendelkezések együttese: i. azon országok közös „vízumlistái”, amelyek állampolgárai számára vízum szükséges az EU-ba való beutazáshoz, illetve amelyek mentesülnek e kötelezettség alól; ii. a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket meghatározó Vízumkódex; iii. az egységes formátumú vízumbélyeg; valamint iv. a vízuminformációs rendszer (VIS), amelyben minden vízumkérelmet és tagállami döntést rögzítenek, beleértve a kérelmezők személyes adatait, fényképét és ujjlenyomatát.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(5)    COM(2017) 570 final.

(6)    COM(2018) 252 final, 2018. március 14.

(7)    COM(2017) 793 final.

(8)    (EU) 2017/2226 rendelet a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(9)    A magas szintű szakértői csoportot a Bizottság 2017 júniusában hozta létre tanácsadó szervként azért, hogy fejlessze az EU adatkezelési architektúráját a határellenőrzés és a biztonság területén. A zárójelentését 2017. május 11-én fogadta el.

(10)     http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1  

(11)     http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10151-2017-INIT/hu/pdf  

(12)     https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/docs/pages/201709_ibm_feasibility_study_final_report_en.pdf  

(13)    Az alapul szolgáló „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzéséről” szóló tanulmány (2018).

(14)    COM(2016) 655.

(15)    COM(2018) 212 final.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(17)    COM(2017) 570 final.

(18)    COM(2015) 185 final.

(19)    COM(2018) 251 final.

(20)    COM(2016) 655, SWD (2016) 327, SWD (2016) 328.

(21)    SWD(2018) 195.

(22)    A 767/2008/EK rendelet 16. cikke szerint a VISMail a tagállamok központi hatóságai közötti információcserére és konzultációra irányuló, a VIS infrastruktúráján alapuló mechanizmus.

(23)    A magas szintű szakértői csoportot a Bizottság 2017 júniusában hozta létre tanácsadó szervként azért, hogy fejlessze az EU adatkezelési architektúráját a határellenőrzés és a biztonság területén. A zárójelentését 2017. május 11-én fogadta el.

(24)    Például a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási okmányok (ideértve a tartózkodási engedélyt és a lakcímkártyát).

(25)

   Az Interpol ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisa (SLTD) és figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (TDAWN) információt tartalmaz az olyan személyekhez kapcsolódó úti okmányokról, akikre Interpol figyelmeztetés vonatkozik.

(26)    JRC (2013). Ujjnyomat-felismerés gyermekek esetében.

(27)    „Automatizált ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).

(28)    „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).

(29)    A rendelet lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy továbbítsák a vízumkérelemből a következő adatokat: utónév, vezetéknév és korábbi vezetéknév (amennyiben alkalmazható); nem, adatok, születési idő, hely és ország; jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság; az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja; lakóhely; valamint kiskorúak esetén a kérelmező szüleinek vezetékneve és utóneve(i).

(30)     Az EMH ad hoc információkérése a Bizottság a tagállamok Vízuminformációs Rendszer (VIS) kiutasítási célú használatával kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó ad hoc információkérésről . A Bizottság 2016. március 18-án kérelmezte. 24 válasz érkezett.

(31)    A Tanács 2017. június 9-i következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (ST/10151/17); 2016. júniusi következtetések az információcsere és információkezelés javítására vonatkozó ütemterv jóváhagyásáról (9368/1/16 REV 1).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(33)    A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. október 7-i 1053/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(34)    ECLI:EU:C:2010:631.

(35)    HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(36)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(37)    HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata ( 2014. május 15. ) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).

(39)    HL C […], […], […] o.

(40)    HL C […], […], […] o.

(41)    A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(44)    A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(46)    COM(2016) 205 final.

(47)    Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1).

(48)    A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17).

(49)    „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).

(50)    „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).

(51)    COM(2017) 558 final, 15. o.

(52)    COM(2018) 251 final.

(53)    Ujjnyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).

(54)    „Automatizált ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).

(55)    „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a [...] (HL L [...]…,…, [...] o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

(63)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.). 

(64)    A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(65)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(66)    HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(67)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(68)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(69)    A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(70)    A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(71)    HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(72)    A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(73)    A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(74)    A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

(75)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(76)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról.

(77)    COM(2016) 731, 2016.11.16.

(78)     COM(2017) 558 final .

(79)    COM(2018) 251.

(80)    COM(2018) 252.

(81)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(82)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(83)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(84)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(85)    A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(86)    A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(87)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(88)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.