52018PC0278

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A technológia változások a társadalom és gazdaság egyetlen részét sem hagyják érintetlenül, átalakítják az uniós polgárok életét. Ez alól a közlekedés sem kivétel. Az új technológiák gyökeres változásokat hoznak a mobilitás területén. Erre tekintettel az Európai Uniónak és iparágainak szembe kell nézniük a kihívással, hogy világszinten vezető szerepre tegyenek szert az innovációban, digitalizációban és dekarbonizációban. A Bizottság ezért az „Európa mozgásban” elnevezésű három mobilitási csomag keretében átfogó megközelítést fogadott el annak biztosítására, hogy az uniós mobilitási szakpolitikák tükrözzék ezeket a politikai prioritásokat.

Az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó stratégia alapján a Bizottság 2017 májusában, illetve novemberében két mobilitási csomagot fogadott el. Ezek a csomagok az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó stratégia teljesítése, valamint a mindenki számára elérhető, tiszta, versenyképes és hálózatba kapcsolt mobilitás érdekében eredményközpontú programot írnak elő. Az Európai Parlament és a Tanács felé elvárás, hogy biztosítsa ezeknek a javaslatoknak a gyors elfogadását.

Ez a kezdeményezés a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi, új iparpolitikai stratégiát valósítja meg azzal a céllal, hogy teljesítse azt a folyamatot, amely által lehetővé válik Európa számára, hogy a mobilitás modernizálása által jelentett előnyökkel teljes mértékben élni tudjon. Kiemelt fontosságú, hogy a jövő mobilitási rendszere biztonságos, tiszta és hatékony legyen minden uniós állampolgár részére. A cél az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének a fokozása, miközben az európai munkahelyek stabilabbá és tisztábbá válnak, a klímaváltozás jelentette problémák szükségszerű kezeléséhez jobban alkalmazkodnak. Ehhez az EU, a tagállamok és az érdekeltek teljes elköteleződése szükséges, nem kevésbé a közlekedési infrastruktúrát érintő beruházások fokozását illetően.

A tengeri fuvarozók minden alkalommal széles körben szembesülnek jogszabályi alapú nyilatkozattételi követelményekkel, amikor egy-egy hajó valamely kikötőbe érkezik vagy onnan elindul (kikötői megállás). Mivel a nyilatkozattételi követelmények sem az egyes tagállamok különböző szakpolitikai területei, sem a tagállamok között nem harmonizáltak, a fuvarozókra komoly adminisztratív terhek hárulnak. Évente az Unióban több mint kétmillió kikötői megállást végeznek. A szállítási ágazat személyzete évente körülbelül 4,6 millió órát tölt a nyilatkozatok megtételével.

Az Európai Tanács a problémára a tengeri szállítási politikáról szóló 2017-es vallettai nyilatkozatban 1 és a Tanács által az uniós tengeri szállítási politikának a 2020-ig tartó időszakban érvényes prioritásairól 2017. június 8-án kiadott következtetésekben 2 világít rá. Itt hangsúlyt kap annak szükségessége, hogy a hajók számára egyszerűsített, digitalizált és harmonizált nyilatkozattételi eljárások biztosításával csökkentsék a tengeri szállítás adminisztratív terheit. A Tanács az üzenetet a szállítás digitalizálásáról szóló 2017. december 5-i következtetéseiben is megismétli 3 . A tengeri fuvarozók maguk is komoly aggodalmaknak adnak hangot a helyzettel összefüggésben.

A problémát a nyilatkozattételi követelményekről szóló 2010/65/EU irányelv értékelése során, az uniós tengeri szállítási szakpolitika 2016–2017. időszakban folyó célravezetőségi vizsgálatának részeként elemezték. Ez az értékelés alátámasztotta a problémával kapcsolatos elemzést.

E javaslat célja, hogy a hajók esetében jelenleg nem harmonizált nyilatkozattételi környezettel foglalkozzon. A tengeri szállításra javasolt új, európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet összehangolt és harmonizált módon egyesíti magában a kikötői megállásokkal összefüggő nyilatkozattételi tevékenységeket. Ez aztán javítja az érintett rendszerek átjárhatóságát és összekapcsolását, így szükség szerint lehetővé teszi az adatok megosztását és hatékonyabb ismételt felhasználását.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat kiegészíti és támogatja az uniós közlekedési szakpolitika általános célkitűzéseit. Számottevő mértékben hozzájárul egy akadályok nélküli európai tengeri szállítási terület kialakítását megcélzó kezdeményezéshez, továbbá támogatja a szállítási ágazat kibocsátásának a csökkentésére vonatkozó uniós szakpolitikát és az európai közlekedés szociális menetrendjét.

Ez szorosan kapcsolódik és összhangban áll a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló irányelvvel 4 . A javaslat egyúttal összhangban áll az elektronikus áruszállítási információkra vonatkozó kezdeményezéssel az áruszállítással kapcsolatos tájékoztatás és digitális formátumú igazolások olyan hatóságok általi elfogadását illetően, melyek az Európai Unió hátországában szállítással összefüggő ellenőrzési feladatokat végeznek.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat támogatja az Európai Bizottság REFIT-programjának az adminisztratív terhek csökkentésére és egyszerűsítésére irányuló célkitűzéseit. Összhangban áll a Bizottságnak a fokozott versenyképességet, a belső piac zavartalan működését és a digitalizáció révén nagyobb hatékonyságot érintő, általános, célkitűzéseivel.

Közelebbről a javaslat kiegészíti az Uniós Vámkódexben meghatározott, a digitalizáció irányába ható erőfeszítéseket azzal, hogy lépést tesz a szorosabban összekapcsolt nyilatkozattételi környezet felé a szállításra és vámügyekre vonatkozó formális előírások terén.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az intézkedés jogalapja a Szerződés 100. cikkének (2) bekezdése. „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan.”

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az egységes piac rendkívül fontos a tengeri szállítás számára; az Európai Unióban a tengeri kereskedelmi csupán 9 %-a nemzeti jellegű, miközben 25 %-a az Unión belüli kereskedelemként bonyolódik, illetve 66 %-a az Unión kívüli kategóriába tartozik. Ráadásul nem a kikötők számítanak a tengeren szállított áruk végső célállomásának. Hátországi kapcsolatokon keresztül a kikötőkön áthaladó áruk nagy hányada érkezik másik tagállamból vagy tagállamba. Ezért az Unió érdeke az, hogy biztosítsa a kikötői megállások zavartalan lebonyolítását a szélesebb belső szállítási piac, valamint az ágazathoz kapcsolódó, jelentős gazdasági befektetések és a határokon átnyúló üzleti érdekek nyereségességének a javítása érdekében.

Kicsi a valószínűsége, hogy a kikötői megállásokkal összefüggésben a fuvarozók rendelkezésére álló uniós nyilatkozattételi környezet csak vagy nemzeti, vagy nemzetközi szinten tett intézkedések révén harmonizálható. Nem létezik olyan nemzetközi fórum, amely lehetővé tenné az ennyire széles körű és kötelező érvényű rendelkezések elfogadását.

A múltbeli tapasztalatok az önkéntes harmonizációs intézkedések elégtelenségére utalnak. A tagállamok között létező nem kötelező érvényű iránymutatások és rendszeres egyeztetések nem javítottak a helyzeten, és nem is eredményeztek közös, harmonizált felületeket, adatformátumokat vagy nyilatkozattételi eljárásokat.

Éppen ezért az Európai Unió az adott probléma kezelésének a megfelelő szintje. A probléma határon átnyúló jellegű, és jelentős eredmények hatékonyan csak egy összefüggő, közös, a páneurópai szükségleteket megcélzó keretben érhetők el.

•Arányosság

A javaslat célja, hogy megakadályozza az aránytalan terheket a fuvarozók oldalán. A nemzeti egyablakos rendszerek meglévő struktúrájára, valamint a nemzetközi és uniós szabványokra, adatformátumokra épít. Ezért a tagállamok és az iparági érdekeltek oldalán megjelenő költségek korlátozottak lesznek; az említett költségeket egyértelműen meghaladják majd a csökkenő adminisztrációs terhekkel és a hatékonyabb információcserékkel összefüggő közvetlen és közvetett hasznok. A javaslat költséghatékonyságával, hatásosságával és arányosságával kapcsolatban végzett hatáselemezés arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat számottevő hozzáadott értékkel jár együtt.

A javaslat nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket; a probléma fő forrásait kezeli, továbbá decentralizált, mégis harmonizált megoldást nyújt. Az Európai Unió és a tagállamok osztoznak a nyilatkozattételi környezetért viselt felelősségben.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A hatásvizsgálat megállapította, hogy a 2010/65/EU irányelvet annak célkitűzéseinek teljesítése érdekében felül kell vizsgálni. A rendelet megfelelőbb eszköz az interfészek, adatformátumok és nyilatkozattételi eljárások hatékony harmonizálásának a biztosítására, valamint ezen intézkedéseknek a következetes és átlátható módon történő megvalósítására.

A javaslat egyúttal kiterjed a végrehajtási intézkedésekre is tekintettel a kezdeményezés technikai jellegére, valamint annak valószínűségére, hogy azt a technikai és jogi változások fényében rendszeresen módosítani szükséges.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2016–2017-ben a tengeri szállítási szakpolitikai célravezetőségi vizsgálata részeként elvégzett értékelés megállapította, hogy a 2010/65/EU irányelv nem elég hatékony vagy hatásos, miközben célkitűzései továbbra is meglehetősen relevánsak. A következtetés szerint számottevő tér mutatkozik a további egyszerűsítésre, valamint a fuvarozók adminisztrációs terheinek a csökkentésére.

Három problémát azonosítottak. Az első, hogy hiányzik a hajók nyilatkozattételéhez a tengeri szállítással kapcsolatos, nemzeti egyablakos rendszerek közötti harmonizáció. Az interfészek, adatformátumok és nyilatkozattételi eljárások a tagállamok, sőt esetenként a kikötők között is eltérnek egymástól. A 2010/65/EU irányelv nem rögzít kötelező érvényű előírásokat a nemzeti egyablakos rendszereket illetően. Ebből következően a meglévő nyilatkozattételi környezet sokféle és széttagolt.

A második, hogy a nemzeti egyablakos rendszereken keresztül a nyilatkozattétel koordinálására alkalmazott, jelenlegi rendszer csupán egyes, a hajók által teljesítendő, jogi nyilatkozattételi kötelezettséget hoz egy nevezőre. A nemzeti és helyi nyilatkozattételi követelmények alapján a benyújtást gyakran kérik a nemzeti egyablakos rendszerektől eltérő csatornákon keresztül. Más uniós nyilatkozattételi alakiságok, így például a vámalakiságok többsége, az adott célra tervezett nemzeti és transzeurópai vámügyi informatikai rendszereken keresztül működnek.

A harmadik, hogy a tagállamok többségében és összességében az Európai Unióban az adatmegosztás környezete nem hatékony. A fuvarozóktól ezért egyazon megállásra vonatkozóan gyakran többször kérik be ugyanazokat az információkat. Ha a hatóságok közötti információcserék hatékonyabbak lennének, az olyan kettős nyilatkozattételeket a „csak egyszeri nyilatkozattétel” betartását elérni kívánó uniós céllal összhangban el lehetne kerülni.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ezeket a konzultációkat a minőségi jogalkotási iránymutatásokkal összhangban tartották. 2017. október 25. és 2018. január 18. között nyilvános online konzultációra került sor. A kérdőív az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre állt. Összesen 91 válaszadó válaszolt. Azt a nyilvános konzultációt több konkrét, célzott konzultáció egészítette ki munkaértekezleteken, interjúkon és más eseményeken, ahol a fő érdekelti csoportok részletesebb online kérdőívet kaptak. 418 érdekelt járult hozzá a konzultációs folyamathoz.

Külön erőfeszítés keretében, a kis- és középvállalkozási hálózaton keresztül igyekeztek elérni a tengeri szállítási ágazatban működő, kis- és közepes méretű cégeket (kkv-k), hogy tájékoztassák őket a konzultációban való részvétel lehetőségéről. A Bizottság továbbá felvette a kapcsolatot a kapcsolódó európai szociális partnerekkel (a tengeri szállítási szektor szakmai résztvevői és szakszervezetei 5 ), hogy felhívja őket a konzultációban való részvételre.

Az érdekeltekkel való konzultációk megerősítették a probléma elemzésének eredményét, és világossá tették, az érdekeltek mely csoportjai részesítik előnyben a különböző szakpolitikai alternatívákat. A legtöbb kategóriában az érintettek elmondták, hogy egy integrált, átfogó nyilatkozattételi környezetet részesítenek előnyben, amely a vámügyi és szállítással kapcsolatos nyilatkozattételre egyaránt kiterjed. A nyilvános konzultációban résztvevő válaszadók 82 %-a szerint a leghatékonyabb megoldás ezeknek a kérdéseknek az uniós szinten való kezelése lenne. Az érdekeltek többsége a fő prioritást az uniós szintű harmonizációban jelölte meg, mivel az számottevő előnyökkel járna, és mérsékelné az adminisztrációs terhet. A többi, kiemelt prioritás közé tartozott az egyértelműség az adatvédelem területén, valamint a hatékonyabb adatáramlás és adatmegosztás.

A fuvarozó társaságok és hajó-/rakománykezelő szolgáltatók a harmonizáció tekintetében egy központosított megoldást részesítettek előnyben, míg a tagállami hatóságok és a kikötők elsősorban olyan megoldásban gondolkodtak, amely a meglévő nemzeti egyablakos rendszereken alapul.

E bemeneti információkat körültekintően mérlegelve és elemezve a Bizottság olyan kompromisszumos megoldást javasol, amely a decentralizált, ugyanakkor egymással összekapcsolt nemzeti egyablakos rendszerekre támaszkodva biztosítja a harmonizációt.

•Információk/szakértelem gyűjtése és felhasználása

A javaslat alapját tényfeltárás, valamint az érintett szakértők által, illetve a költségek és hasznok megbecslése érdekében a gazdasági modellekről szolgáltatott információk adják, ideértve a közvetett hatások modellezését és a szállítási módok tekintetében az előre jelzett váltást a közúti szállításról vízi szállításra. A külső tanácsadók csoportja támogató felmérést készített a költségeket és hatásokat illetően.

A Bizottságnak a különféle szakpolitikai területekről érkező szakértőit szorosan bevonták, hogy biztosítsák a nyilatkozattételi környezettel kapcsolatos kezdeményezés és más uniós szakpolitikák (pl. az e-kormányzati építőkövek, vámügyi szakpolitika, adatvédelmi kérdések) komplementaritását és összhangját.

•Hatásvizsgálat

Miután az értékelés első körében két alternatívát elvetettek, a hatásvizsgálat további hat fő szakpolitikai alternatívával foglalkozott részletesen. Az alternatívák két fő szakpolitikai döntési ponton alapultak: a harmonizáció elérésére alkalmazott eszköz, valamint a harmonizált adatkészletben szerepeltetendő adatok/nyilatkozattétel alkalmazási köre.

A harmonizáció felépítése terén három kivitelezhető alternatívát elemeztek:

a)Kötelező érvényű műszak specifikációk a harmonizált nyilatkozattételi portáloknak a nemzeti egyablakos rendszerek ügyféloldali elemeként történő megvalósításához (amely tekintetében a teljes felelősség a tagállamokat terheli);

b)Harmonizált, a nemzeti egyablakos rendszerek ügyféloldali elemeként működő nyilatkozattételi portálok, amelyek alapját az uniós szinten kifejlesztett és az egyes nemzeti egyablakos rendszerekhez kapcsolt közös informatikai megoldásmodul adja (közös uniós/tagállami felelősség); vagy

c)Egy központi, uniós szintű nyilatkozattételi portál (uniós felelősség).

Az alkalmazási kör lehet 1. átfogó vagy 2. korlátozott. Az átfogó alkalmazási kör kiterjed a vámügyi és szállítási nyilatkozattételekre, míg a korlátozott alternatíva a szállítással kapcsolatos nyilatkozattételi környezetet továbbra is leválasztaná a vámalakiságok jelentette környezetről.

	A: Harmonizált NSW portálok: műszaki előírások	B: Harmonizált NSW portálok: közös informatikai megoldás	C: Központi nyilatkozattételi portál	D: Kötelező PCS (elvetve)
1. Átfogó, egyszeres beléptetési ponton alapuló megoldás	A1 alternatíva	B1 alternatíva	C1 alternatíva	D1 alternatíva
2. Külön vámügyi / tengeri szállítási beléptetési pontok	A2 alternatíva	B2 alternatíva	C2 alternatíva	D2 alternatíva

Miközben a B2 alternatíva megvalósítása a legolcsóbb, számottevően kevesebb előnnyel is jár a fuvarozók számára (kompromisszumos megoldás). A legjobb költség–haszon mutatóval a B1 alternatíva bír. A költség–haszon elemzések eredményei egyértelműen kedvezőek minden alternatíva esetében.

A költség-haszon mutató, az érdekeltek általi elfogadás, a várható hatékonyság és a kockázati minősítés alapján az előnyben részesített alternatíva ezért a B1 alternatíva. Ez 2020. és 2030. között a várakozások szerint összesen 29,4 millió EUR többletkiadással jár, míg várható új haszonként 22–25 millió személyzeti óra takarítható meg ugyanebben az időszakban. Ez az alternatíva jár a legnagyobb haszonnal elfogadható költség mellett. A megoldás biztosítani fogja a harmonizált nyilatkozattételi környezetet, miközben meghagyja a nemzeti egyablakos rendszerek meglévő struktúráját, és használja a már elvégzett beruházásokat. A tagállamokra eső terhek minimalizálását az uniós szinten kifejlesztett szoftvercsomag mindenki számára való átadása biztosítja.

A hatásvizsgálati jelentést megvitatták a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testületével, amely pozitív véleményt adott megjegyzésekkel 6 .

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Mivel egy meglévő jogszabály olyan felülvizsgálatáról van szó, amely a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) alá tartozik, a Bizottság megvizsgálta az egyszerűsítés és a terhek csökkentésének lehetőségeit. Az elemzés azt mutatja, hogy a kikötői megállásokkal kapcsolatban jogszabályi előírásokat teljesíteni köteles fuvarozók számára az adminisztrációs terhek csökkentésével jelentős mértékű egyszerűsítés és jobb hatékonyság érthető el.

Az adminisztrációs terhek csökkenése a következőknek köszönhetően várható: 1. harmonizált interfészek, eljárások és adatformátumok; 2. egyszeres nyilatkozattételi beléptetési pont biztosítása; 3. az adatok hatékonyabb ismételt használata, ami megengedi a nyilatkozattétel egyszeri teljesítését, miközben a kettős nyilatkozattétel megszüntethető. Az összes, fuvarozókra vonatkozó, kikötői megállásokkal kapcsolatos nyilatkozattétel tekintetében egy átfogó koordinációs mechanizmus megléte a teljes körben harmonizált adatformátumokkal, nyilatkozattételi eljárásokkal és interfészekkel a személyzet oldalán nagy mennyiségű időt szabadít fel más feladatokra, különösen az alapvető üzleti tevékenységek, a biztonság és védelem terén.

Az egyszerűsítést szolgáló elemek számszerűsítése a becslések szerint 22–25 millió személyzeti órát eredményez a 2020. és 2030. közötti időszakban, ami 625–720 millió EUR összeget jelent a fuvarozók számára.

Az egyszerűsített és harmonizált nyilatkozattétel különösen előnyös lesz a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a mikrovállalkozásoknak, amelyek arányosan sérülékenyebbek a nem hatékony adminisztrációval és elvesztett személyzeti órákkal szemben.

A javaslat egyúttal, a „digitális ellenőrzés” célkitűzésével összhangban hozzájárul a digitalizációhoz és a jobb információáramláshoz.

•Alapjogok

A javaslatnak van hatása a személyes adatok védelméhez kapcsolódó jogra a Charta 8. cikkében garantáltak szerint. A javaslat alapján a személyes adatok bármely feldolgozása az Európai Unió személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályaival, különösen az általános adatvédelmi rendelettel összhangban történik.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az előnyben részesített alternatívának a Bizottság oldalán lesznek költségvonzatai. Az informatikai szolgáltatások informatikai rendszerfejlesztések várható költségei a 2020. és 2030. közötti 11 évben elérik a 13,5 millió EUR összeget. A Bizottság javaslata szerint a költségek Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek, ideértve a kommunikációs tevékenységeket költségvetési tételből (költségvetési hivatkozás: 06.02.05) fedezendők.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján az uniós költségvetésből további költségvetésre vagy személyzeti erőforrások nem lesz szükség. Ez a kezdeményezés nem kívánja érinteni a Bizottság következő többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság több, nyomon követésre és értékelésre alkalmas mechanizmus segítségével nyomon fogja követni e kezdeményezés előrehaladását, hatásait és eredményeit. Ezek fogják mérni az új javaslat konkrét célkitűzései megvalósításai terén az előrehaladást.

Az információkérések (jelentések, felmérésekre adott válaszok) körültekintően kiegyensúlyozásra kerülnek, hogy elkerülhetők legyenek az érdekeltekre helyezett, az aránytalan, új nyilatkozattételi kérések esetleges megjelenésével kapcsolatos további terhek.

Ehhez az első lépést egy, a hatásvizsgálatban azonosított mutatókon alapuló nyomonkövetési jelentés jelenti. Ezt egy értékelési fázisnak kell követnie. Öt évvel a jogszabályra vonatkozó javaslat végrehajtását követően a Bizottság ellenőrzést kezdeményez annak vizsgálatára, hogy a kezdeményezés célkitűzései teljesültek-e. Ennek alapját a tagállami jelentések, az érdekeltek körében végzett felmérések, valamint a fuvarozók által adott, egyéb bemeneti információk (pl. panaszok) képezik. Ezt követően az értékelést becsatornázzák a jövőbeli döntéshozatali folyamatokba annak biztosítására, hogy a kitűzött célok eléréshez szükséges kiigazítások megtörténnek.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat hat fejezetre tagolódik, amelyekből az első és az utolsó bemutatja az általános hatályt és egyes átfogó rendelkezéseket. A II–IV. fejezet részletesebben ismerteti az alkalmazási kört és a technikai eszközöket, míg az V. fejezet az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (EMSWe) általános irányítását írja le.

I. Általános rendelkezések

II. EMSWe-adatkészlet

III. Információnyújtás

IV. Közös szolgálatok

V. Az EMSWe-tevékenységek összehangolása

VI. Záró rendelkezések

2018/0139 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 8 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9 megköveteli a tagállamoktól, hogy az Európai Unió kikötőibe érkező és onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelmények teljesítését elektronikus formátumban elfogadják, továbbá a tengeri szállítás megkönnyítése érdekében biztosítsák a nyilatkozatok egyablakos rendszerben való továbbítását.

(2)A tengeri szállítás az egységes piacon belül és azon kívül is a kereskedelem és a kommunikáció gerincét adja. A tengeri szállítás megkönnyítése érdekében, valamint hogy tovább csökkenjenek a fuvarozó vállalatok adminisztrációs terhei, az uniós jogi aktusok és a tagállamok nemzeti jogszabályai által a fuvarozó vállalatokra rótt nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítését szolgáló adatszolgáltatási eljárásokat tovább kell egyszerűsíteni és harmonizálni.

(3)E rendelet célja az információk továbbításának megkönnyítése. Nem indokolt, hogy e rendelet alkalmazása módosítsa a nyilatkozattételi kötelezettségek tartalmát, illetve hogy uniós vagy nemzeti szinten hatást gyakoroljon az információk későbbi tárolására és feldolgozására.

(4)Az egyes tagállamokban működő nemzeti egyablakos rendszereket az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet („EMSWe”) alapjaként fenn kell tartani. A nemzeti egyablakos rendszernek egyetlen általános nyilatkozattételi pontot kell alkotnia a tengeri fuvarozók számára oly módon, és el kell látnia a nyilatkozattevőtől érkező adatok gyűjtésének, valamint az adatok összes érintett illetékes hatóság részére történő továbbításának feladatát.

(5)A nyilatkozattevőknél ezeknek a nemzeti egyablakos rendszereknek az ügyféloldali interfészeit uniós szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a nyilatkozattétel, valamint tovább csökkenjenek az adminisztrációs terhek. Ezt a harmonizációt minden egyes nemzeti egyablakos rendszer esetében egy közös interfészszoftver alkalmazásával kell elérni az Európai Unió szintjén kidolgozott, rendszerek közötti információcseréhez. A tagállamoknak kell viselniük a felelősséget ennek az interfészmodulnak az integrációjáért és kezeléséért, továbbá a szoftver rendszeres és időben történő frissítéséért minden alkalommal, amikor a Bizottság új verziót bocsát rendelkezésre. A Bizottságnak szükség esetén fejlesztenie kell a modult, és ahhoz frissítést kell biztosítania.

(6)A megjelenő új digitális technológiák töretlenül bővülő lehetőséget adnak a tengeri szállítási ágazatban a hatékonyság növelésére és az adminisztrációs terhek csökkentésére. Ahhoz, hogy az új technológiák előnyeit a lehető legkorábban ki lehessen használni, a Bizottságnak jogosultsággal kell rendelkeznie a harmonizált nyilatkozattételi környezet műszaki előírásainak, szabványainak és eljárásainak végrehajtási jogi aktusok útján történő módosítására. Az új technológiákat e rendelet felülvizsgálatakor is figyelembe kell venni.

(7)A nemzeti egyablakos rendszerek használatához a nyilatkozatevők kapjanak megfelelő támogatást, illetve a folyamatokat és műszaki követelményeket illetően tájékoztatást könnyen elérhető és felhasználóbarát nemzeti honlapokon keresztül, általános, a megjelenést és a funkciót bemutató formában.

(8)A nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezmény („FAL-egyezmény”) 10 előírja, hogy a közigazgatási szervek minden esetben kizárólag a leglényegesebb nyilatkozattételi adatokat követelhetik meg, illetve a kért adattételek számát minimalizálniuk szükséges.

(9)Az EMSWe működésének lehetővé tételéhez egy átfogó EMSWe-adatkészlet létrehozása szükséges, amely kiterjed a nemzeti hatóságok vagy kikötő-üzemeltetők által adminisztrációs vagy üzemeltetési célból, a hajótól a kikötői megálláskor esetlegesen kért összes információs elemre. Mivel a nyilatkozattételi kötelezettségek köre tagállamonként változó, adott tagállamban a nemzeti egyablakos rendszert úgy kell kialakítani, hogy az bárminemű módosítás nélkül fogadja az EMSWe-adatkészletet, továbbá figyelmen kívül hagyja az adott tagállam számára nem releváns információkat.

(10)Az uniós és nemzetközi jogi aktusokban foglalt vonatkozó nyilatkozattételi követelményeket a rendelet mellékletében fel kell sorolni. Ezek a nyilatkozattételi követelmények jelentik az átfogó EMSWe-adatkészlet létrehozásának alapjait. A mellékletnek továbbá hivatkoznia kell a nemzeti szinten teljesítendő nyilatkozattételi követelmények vonatkozó kategóriáira, valamint a tagállamnak legyen lehetősége a Bizottságtól kérni az EMSWe-adatkészlet módosítását a nemzeti jogszabályokban rögzített nyilatkozattételi követelmények alapján. A nemzeti jogszabályokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségek alapján az EMSWe-adatkészletet módosító uniós jogi aktusnak egyértelműen hivatkoznia kell az adott nemzeti jogszabályokra.

(11)Amikor a nemzeti egyablakos rendszerekből információkat osztanak meg az illetékes hatóságokkal, az adattovábbításnak meg kell felelnie az adatokra vonatkozó azon általános követelményeknek, formátumoknak és a nyilatkozattételi kötelezettségekhez és alakiságokhoz tartozó kódoknak, amelyeket a mellékletben felsorolt uniós jogszabályok rögzítenek, továbbá az adatok továbbításának az említett jogszabályokban meghatározott informatikai rendszereken keresztül kell történnie, mint például a 952/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárások.

(12)A rendelet végrehajtásakor figyelembe kell venni a nemzeti és uniós szinten létrehozott SafeSeaNet-rendszereket, amelyek továbbra is megkönnyítik a nemzeti egyablakos rendszereken keresztül kapott információk 2002/59 irányelvnek szerinti cseréjét és átadását a tagállamok között.

(13)Nem a kikötők számítanak a tengeren szállított áruk végső célállomásának. A hajók kikötői megállásainak hatékonysága hatással van a kikötőkbe érkező, illetve onnan induló áruk és utasok szállításához kapcsolódó teljes logisztikai láncra. A tengeri szállítás átjárhatóságának, multimodalitásának és a teljes logisztikai lánccal való zavartalan integrációjának a biztosítása érdekében, továbbá a többi szállítási mód megkönnyítésére a nemzeti egyablakos rendszereknek lehetővé kell tenniük a vonatkozó információk – például az érkezési és indulási idők – cseréjét a többi szállítási mód tekintetében kifejlesztett, hasonló keretekkel.

(14)A tengeri szállítás hatékonyságának a fokozása és azon információ megkettőződésének a korlátozása érdekében, amelyet üzemeltetési célból a hajóknak kikötői megállásaik alkalmával biztosítani, a nyilatkozattevő által a nemzeti egyablakos rendszereknek szolgáltatott adatokat bizonyos más személyekkel, például a kikötők vagy terminálok üzemeltetőivel is meg kell osztani.

(15)A 952/2013/EU rendelet értelmében az Európai Unió területére behozott árukra vonatkozóan belépési gyűjtő árunyilatkozatot kell készíteni, illetve elektronikusan benyújtani a vámhatóságoknak. Tekintettel a belépési gyűjtő árunyilatkozatok fontosságára a biztonsági és pénzügyi kockázatok kezelése terén, jelenleg is zajlik egy kifejezetten az Európai Unió vámterületén a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására és kezelésére alkalmas, elektronikus rendszer fejlesztése. Ezért nem lesz lehetőség a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására a nemzeti egyablakos rendszereken keresztül. Mindazonáltal, figyelembe véve azt, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozattal benyújtott egyes adatelemek ugyancsak szükségesek egyéb vámügyi és tengeri szállítási nyilatkozattételi alakiságok teljesítéséhez, amikor a hajó bejelentkezik az Európai Unió valamely kikötőjébe, az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezetnek a tengeri szállítás tekintetében képesnek kell lennie a belépési gyűjtő árunyilatkozatban szerelő adatelemek feldolgozására. Annak a lehetőségét, hogy a nemzeti egyablakos rendszerek a belépési gyűjtő árunyilatkozaton keresztül már benyújtott vonatkozó információkat esetlegesen vissza tudják keresni, szintén mérlegelni kell.

(16)A nemzeti egyablakos rendszereken keresztül biztosított információk ismételt felhasználása, valamint az információknak a nyilatkozattevő általi benyújtása megkönnyítése érdekében szükséges a közös adatbázisok biztosítása. Az EMSWe-hajóadatbázisnak ki kell terjednie a hajók adatainak és nyilatkozattételi mentességeinek referenciajegyzékére az érintett nemzeti egyablakos rendszerben közöltek szerint. Az információknak a nyilatkozattevő általi benyújtása megkönnyítése érdekében egy közös helynévadatbázis (CLD) tartalmazzon referencialistát azokról a helynévkódokról, amelyek kiterjednek az ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynévkódrendszerére (UN/LOCODE), a SafeSeaNetre vonatkozó kódokra, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet globális integrált hajózási információs rendszerében (GISIS) regisztrált kikötői létesítményi kódokra. Továbbá egy közös adatbázis foglalja magában a nemzeti egyablakos rendszerbe bejelentendő veszélyes és szennyező áruk listáját a módosított 2002/59/EK irányelvvel, valamint az IMO FAL 7. sz. formanyomtatványával összhangban, figyelembe véve az IMO-egyezményekben és -szabályzatokban előírt következő, vonatkozó adatelemeket.

(17)A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi feldolgozásának összhangban kell állnia az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendeletével. A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi feldolgozásának összhangban kell állnia az [a személyes adatoknak a közösségi intézmények általi kezeléséről szóló 45/2001/EK rendelet helyébe lépő új rendelet] rendelet rendelkezéseivel.

(18)Az EMSWe és a nemzeti egyablakos rendszerek nem jelenthetnek a saját működésükhöz szükségestől eltérő egyéb jogalapot a személyes adatok feldolgozására, továbbá nem használhatók fel személyes adatokhoz új hozzáférési jogok biztosítására.

(19)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkör a Bizottságra ruházandó a rendeletnek az EMSWe-adatkészletek létrehozása, valamint az adatelemek tekintetében meghatározások, kategóriák és adatspecifikációk meghatározása révén való kiegészítése érdekében. Ugyanez a jogosultság a Bizottságnak a melléklet olyan módosítása érdekében is megadandó, hogy abba nemzeti szinten létező, nyilatkozattételi követelményeket beépítsen, továbbá figyelembe vegye az uniós jogi aktusokban elfogadott új nyilatkozattételi kötelezettségeket. A Bizottság köteles biztosítani az adatokra, formátumra és kódokra vonatkozó, a mellékletben felsorolt uniós és nemzetközi jogi aktusokban meghatározott közös követelmények betartását. Továbbá különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(20)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 11 megfelelően kell gyakorolni.

(21)

(22)A végrehajtási jogköröket különösen annak érdekében kell a Bizottságra ruházni, hogy az elfogadja és a későbbiekben módosítsa az EMSWe-adatkészletet, valamint elfogadja a funkcionális és műszaki előírásokat, a minőség-ellenőrzési mechanizmusokat és eljárásokat a harmonizált interfészmodul, valamint a nemzeti egyablakos rendszerek kapcsolódó harmonizált elemeinek a bevezetése, fenntartása és használata érdekében. A Bizottságra a végrehajtási jogkörök átruházása az EMSWe közös szolgáltatásai tekintetében a műszaki előírások, szabványok és eljárások elfogadása érdekében történik.

(23)A rendeletnek az Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU rendeletére 12 kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismernek a természetes és jogi személyek más tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítási rendszereinek hatálya alá tartozó bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A 910/2014/EU rendelet rögzíti a felhasználók számára azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik az elektronikus azonosító és hitelesítő eszközök használatát az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében több államot érintő helyzetekben.

(24)A Bizottságnak el kell végeznie a rendelet értékelését. Információkat kell gyűjteni az értékeléshez tájékoztatásként, valamint annak érdekében, hogy lehetővé váljon a jogszabály által elérni kívánt célkitűzések teljesítésének felmérése.

(25)Ezért a 2010/65/EU irányelvet e rendelet alkalmazásának kezdőnapján indokolt hatályon kívül helyezni.

(26)A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy és hatály

E rendelet a hajók uniós kikötőbe való érkezésük, ott-tartózkodásuk és onnan való elindulásuk kapcsán fennálló nyilatkozattételi kötelezettségeivel kapcsolatos információk elektronikus továbbítását megkönnyítendő meghatározza a nemzeti egyablakos rendszereken alapuló harmonizált és átjárható európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet („EMSWe”) keretét.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet” („EMSWe”): az Unióban a kikötői megállásokkal kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségekkel és eljárásokkal összefüggő elektronikus adattovábbítás jogi és technikai kerete, amely a nemzeti egyablakos rendszerek hálózatából áll, és kiterjed a harmonizált interfészre, továbbá a felhasználó- és hozzáférés-kezelést, a hajóazonosítást, a helynévkódokat, valamint a veszélyes és szennyező árukra vonatkozó információkat szolgáló közös szolgáltatásokra.

2.„nyilatkozattételi kötelezettség”: a mellékletben felsorolt uniós és nemzetközi jogi aktusokban, valamint a mellékletben említett nemzeti jogszabályokban előírt információk, amelyeket a hajóknak tagállami kikötőbe való érkezésük, ott-tartózkodásuk és onnan való elindulásuk („kikötői megállás”) kapcsán adminisztratív és üzemeltetési célból szolgáltatniuk kell.

3.„adatelem”: legkisebb információegység, amely egyedi meghatározással és pontos technikai jellemzőkkel, úgymint formátummal, hosszúsággal és karaktertípussal rendelkezik;

4.„kikötői közösségi információs rendszer”: üzemeltetési vagy adminisztratív információk különböző kikötői szereplők közötti cseréjét segítő elektronikus rendszer;

5.„nyilatkozattevő”: a hajó üzemeltetője vagy bármely más, nyilatkozattételi kötelezettségek hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy;

6.„adatszolgáltató”: a nyilatkozattevőnek a nyilatkozattételi kötelezettségekkel kapcsolatban információs és kommunikációtechnológiai szolgáltatásokat vagy adatbeviteli szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személy.

II. fejezet
EMSWe-adatkészlet

3. cikk
Az EMSWe-adatkészlet létrehozása

(1)A Bizottság az adatelemek teljes jegyzékét (az „EMSWe-adatelemek”) összeállítja a mellékletben felsorolt uniós és nemzetközi jogi aktusokban, valamint a mellékletben említett nemzeti jogszabályokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségek alapján. A Bizottság köteles biztosítani az adatokra, formátumra és kódokra vonatkozó, a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokban meghatározott közös követelmények betartását.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap a 18. cikkben említett eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására annak érdekében, hogy az EMSWe-adatkészletet létrehozása és módosítása céljából e rendeletet kiegészíthesse. A nemzeti jogszabályokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségek alapján az EMSWe-adatkészletbe valamely adatelemet beillesztő vagy azt módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egyértelműen hivatkoznia kell az adott nemzeti jogszabályokra.

(3)A tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy a nemzeti jogszabályokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségek alapján az EMSWe-adatbázisba adatelemeket vezessen be. Legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot a nemzeti rendelkezések azon rendelkezéseiről, valamint a megfelelő nyilatkozattételi rendelkezésekről, melyek az EMSWe-adatkészletbe szerepeltetendő adatelemeket tartalmaznak. A tagállamok kötelesek az ilyen adatelemeket pontosan azonosítani. Az említett értesítések alapján a Bizottság értékeli, hogy szükséges-e valamely adatelem EMSWe-adatkészletbe való illesztése vagy módosítása.

(4)A Bizottság továbbá felhatalmazást kap a 18. cikk szerinti eljárással összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a melléklet módosítása érdekében abból a célból, hogy az uniós vagy nemzetközi jogi aktusokban szereplő nyilatkozattételi követelményekre, esetleg nemzeti jogszabályokra vonatkozóan hivatkozást hozzon létre vagy ilyet kiigazítson.

4. cikk
Egyéb információ kérése

(1)Amikor valamely tagállam szándéka, hogy a nemzeti jogszabályok alapján olyan nyilatkozattételi követelményt vezessen be vagy módosítson, amely az EMSWe-adatkészletben szereplőktől eltérő adatok szolgáltatására terjed ki, az adott tagállam haladéktalanul köteles a Bizottságot értesíteni. Az értesítésében a tagállamnak pontosan azonosítani kell az EMSWe-adatkészletben nem szereplő információkat, továbbá jeleznie kell a kérdéses nyilatkozattételi kötelezettség alkalmazásának tervezett időtartamát.

(2)A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban értékelnie kell, hogy szükséges-e az EMSWe-adatkészlet módosítása.

III. fejezet
Információnyújtás

5. cikk
Nemzeti egyablakos rendszerek

(1)Minden egyes tagállam köteles nemzeti egyablakos rendszert létrehozni, amelyben – e rendelettel összhangban, a 6. cikk sérelme nélkül – a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes információt egyszer kell benyújtani, az EMSWe-adatkészlet segítségével és annak megfelelően, abból a célból, hogy az ilyen információk elérhetővé váljanak a tagállamok érintett hatóságai számára.

A tagállamok felelősek saját nemzeti egyablakos rendszerük fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, fenntartásáért, biztonságáért és üzemeltetéséért.

(2)A Bizottság a nemzeti egyablakos rendszerekhez harmonizált nyilatkozattételi interfészmodult fejleszt ki és frissít. Ez a modul a nyilatkozattevő által használt információs rendszer és a nemzeti egyablakos rendszer közötti információcserére is lehetőséget ad.

(3)A tagállamok biztosítják:

a)a nemzeti egyablakos rendszer kompatibilitását a nyilatkozattételi interfészmodullal;

b)a nyilatkozattételi interfészmodul és bármely későbbi frissítés időben történő integrálását a (11) bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktus által rögzített megvalósítási határidőknek megfelelően;

c)az illetékes hatóságok megfelelő rendszereihez való kapcsolódást annak érdekében, hogy az adott hatóságoknak jelentendő adatok átvitele a nemzeti egyablakos rendszeren keresztül e rendszerek felé lehetővé váljon, az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban, az e rendszerekre vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően;

d)online támogató webhely rendelkezésre állását.

(4)A nemzeti egyablakos rendszer a nyilatkozattevők számára lehetővé teszi az adatszolgáltatást digitális táblázatkezelők útján, uniós szinten harmonizált módon, továbbá annak működése kiterjed az adott táblázatkezelőkből a nyilatkozattételi adatelemek kivonatolására.

(5)A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a szükséges információkat a kérdéses jogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságok megkapják, továbbá azok köre az egyes, említett hatóságok szükségleteire korlátozódjon. Ezzel a tagállamoknak biztosítaniuk kell az információk továbbítására vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülését, ideértve a személyes adatokat, amelyekre a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok írnak elő rendelkezéseket, illetve – adott esetben – a 952/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozó eljárások használatát. A tagállamok kötelesek biztosítani az érintett hatóságok által használt információs rendszerek átjárhatóságát.

(6)A nemzeti egyablakos rendszereknek technikailag lehetővé kell tenniük, hogy a nyilatkozattevők a vonatkozó információkat külön a rendeltetési hely szerinti kikötő szolgáltatói számára is rendelkezésre bocsáthassák.

(7)Amikor valamely tagállam nem teszi szükségessé a nyilatkozattételi alakiságok tekintetében az EMSWe-adatkészlet minden elemét, a nemzeti egyablakos rendszernek el kell fogadnia az adott tagállam által előírt adatelemekre korlátozódó adatszolgáltatást. Egyúttal a rendszernek el kell fogadnia a nyilatkozattevő általi olyan adatszolgáltatásokat, melyek az EMSWe-adatkészletből további adatelemeket tartalmaznak.

(8)A tagállamok kötelesek a nemzeti egyablakos rendszerek felé benyújtott információkat olyan időtartamban tárolni, amely az e rendeletben előírt követelmények teljesítéséhez szükséges, illetve amennyiben a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelés kizárólag a nemzeti egyablakos rendszerben való tárolással biztosítható, az adott jogi aktusoknak való megfeleléshez szükséges időtartamban. Ezt követően azok haladéktalanul törölhetők.

(9)A nemzeti egyablakos rendszerek az uniós szinten harmonizált elektronikus formátumban nyilvánossá teszik a hajók – becsült és tényleges – érkezési és indulási idejét.

(10)A nemzeti egyablakos rendszerek az uniós szinten harmonizált, egységes internetes címmel és támogató webhellyel rendelkeznek.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el az alábbiakat:

a)a (2) bekezdésben említett nyilatkozattételi interfészmodul funkcionális és műszaki előírásai, minőség-ellenőrzési mechanizmusai és eljárásai a nyilatkozattételi interfészmodul bevezetése, fenntartása és alkalmazása terén;

b)a (4) bekezdésben említett, harmonizált, digitális táblázatkezelő;

c)az érkezési és indulási idők (9) bekezdés szerinti elérhetővé tételére vonatkozó, harmonizált műszaki előírások;

d)a (10) bekezdésben említett internetes címek egységes formátuma és a támogató webhely harmonizált szerkezete.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az új technológiák rendelkezésre állásának figyelembevételéhez a Bizottság a műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat végrehajtási jogi aktusok formájában módosítja.

6. cikk
Egyéb nyilatkozattételi eszközök

(1)A tagállamok lehetővé tehetik a nyilatkozatevők számára, hogy az információkat más nyilatkozattételi csatornákon, például a kikötői közösségi információs rendszereken keresztül is benyújtsák, amennyiben az ilyen csatornák használata a nyilatkozatevők számára önkéntes. Ez esetben a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ilyen egyéb csatornák a vonatkozó információkat elérhetővé teszik a nemzeti egyablakos rendszerek számára.

(2)A tagállamoknak alternatív adatszolgáltatási eszközöket kell létrehozniuk bármely, az 5. cikkben és a 9–12. cikkben meghatározott elektronikus rendszerek bármelyikének az átmeneti meghibásodásának az esetére.

(3)E rendelet nem akadályozhatja az információcserét a tagállamok vámhatóságai, illetve a vámhatóságok és a 952/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatfeldolgozó alkalmazó gazdasági szereplők között.

7. cikk
Az egyszeri adatszolgáltatás elve

(1)A 6. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilatkozattevőtől kikötői megállásonként csak egyszer kérjenek e rendelet szerinti adatszolgáltatást, illetve a vonatkozó információkat tegyék elérhetővé, vagy használják fel ismét a (2) bekezdéssel összhangban.

(2)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)a hajónak a nemzeti egyablakos rendszerben megadott azonosító információit és adatait rögzítsék a 10. cikkben említett EMSWe-hajóadatbázisban, és azokat az Európai Unión belül ne kérjék ismét a későbbi kikötői megállások alkalmával;

b)bármely, e rendelettel összhangban kapott vonatkozó információt elérhetővé tegyék más nemzeti egyablakos rendszerek számára is a SafeSeaNet-rendszeren keresztül, a 2002/59/EK irányelvben meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően;

c)a valamely uniós kikötőből való indulás időpontjában adott nyilatkozattételi adatokat ne kérjék be újra az út során vagy a következő uniós kikötőbe való érkezéskor, ha a hajó az útja során az Unión kívüli kikötőben nem állt meg. Ez a pont nem vonatkozik a 952/2013/EU rendelet értelmében kapott információkra, csak ha ezt a lehetőséget az említett rendelet biztosítja;

d)a 952/2013/EU rendelet 127. cikkében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatban foglalt vonatkozó információkat hivatkozásként a nemzeti egyablakos rendszer rendelkezésére kell bocsátani, illetve – szükség szerint – ismételten fel kell használni a mellékletben felsorolt egyéb nyilatkozattételi kötelezettségekhez.

(3)A nyilatkozattevő felelős az e rendelet alapján biztosított információk időbeli benyújtásáért, pontosságáért és teljességért, valamint azoknak a megfeleléséért a nemzeti egyablakos rendszerekben bármely műszaki követelmény tekintetében. A nyilatkozattevő változatlanul felelős bármely információ aktualizálásáért, amennyiben az a benyújtást követően változott.

(4)A Bizottság köteles végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadni a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vonatkozó információk jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk
Titoktartás

A tagállamok az irányadó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az e rendelet alapján cserélt üzleti információk és más különleges adatok titkosságának biztosítása érdekében.

IV. fejezet
Közös szolgálatok

9. cikk
Az EMSWe felhasználó- és hozzáférés-kezelő rendszere

(1)A Bizottság közös felhasználó- és hozzáférés-kezelő rendszert hoz létre a nemzeti egyablakos rendszereket használó nyilatkozattevők és adatszolgáltatók, valamint a nemzeti egyablakos rendszerekhez hozzáférő hatóságok számára. A rendszernek lehetővé kell tennie az egyszeri felhasználói regisztráció uniós szintű elismerését, a decentralizált felhasználókezelést és a felhasználók uniós szintű nyomon követését.

(2)A különböző tagállamokban a nemzeti egyablakos rendszerekhez való hozzáférés céljából az EMSWe felhasználó- és hozzáférés-kezelő rendszerében regisztrált nyilatkozattevőket vagy adatszolgáltatókat úgy kell tekinteni, mint akik az összes tagállamban regisztráltak a nemzeti egyablakos rendszerekbe.

(3)Az egyes tagállamok meghatározzák a nyilatkozattevők és az adatszolgáltatók felhasználókezeléséért felelős nemzeti hatóságot, amely egyúttal eljár az új regisztrálók regisztrálásáért, a felhasználók hitelesítési eszközeire kiterjedő meglévő fiókok módosításáért és megszüntetéséért.

(4)A Bizottság a végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadja az (1) bekezdésben említett eszközök létrehozására vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat a felhasználói azonosítók gyűjtése, tárolása és biztosítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

10. cikk
EMSWe-hajóadatbázis

(1)A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság egy EMSWe-hajóadatbázist hoz létre, amely tartalmazza a hajók azonosító információinak és adatainak a listáját, valamint a hajók nyilatkozattételi mentességére vonatkozó feljegyzéseket.

(2)A tagállamoknak biztosítaniuk kell az új hajóadatok megadását az EMSWe-hajóadatbázisnak, valamint ezen információk elérhetőségét a hajók nyilatkozattételének megkönnyítése érdekében.

(3)A Bizottság a végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadja az (1) bekezdésben említett adatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat a hajóadatok és mentességek gyűjtése, tárolása és nyújtása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk
Közös helynévadatbázis

(1)A Bizottság közös helynévadatbázist hoz létre, amely tartalmazza a helynévkódok referencialistáját 14 , valamint a kikötői létesítmények kódjait az IMO globális integrált hajózási információs rendszerében (GISIS) regisztráltak szerint.

(2)A tagállamok a közös helynévadatbázisból származó információkat nemzeti szinten a nemzeti egyablakos rendszereken keresztül teszik elérhetővé.

(3)A Bizottság a végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadja az (1) bekezdésben említett közös helynévadatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat a helynévkódoknak és kikötői létesítmények kódjainak gyűjtése, tárolása és nyújtása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk
Veszélyes anyagok közös adatbázisa

(1)A Bizottság olyan, a veszélyes és szennyező áruk listáját tartalmazó közös adatbázist hoz létre, amelyeket a 2002/59/EK irányelvnek 15 , valamint az IMO FAL 7. sz. formanyomtatványának megfelelően kell bejelenteni, figyelembe véve az IMO-egyezményekben és -szabályzatokban előírt vonatkozó adatelemeket.

(2)Az adatbázist össze kell kapcsolni az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által kidolgozott, a veszélyes és szennyező árukkal összefüggő veszélyekre és kockázatokra vonatkozó információkat tartalmazó MAR-CIS adatbázis vonatkozó bejegyzéseivel.

(3)Az adatbázis nemzeti és uniós szinten, a nemzeti egyablakos rendszereken keresztüli nyilatkozattételi folyamat során hivatkozásként és ellenőrző eszközként egyaránt használandó.

(4)A tagállamok a közös adatbázisból származó információkat nemzeti szinten a nemzeti egyablakos rendszereken keresztül teszik elérhetővé.

(5)A Bizottság a végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadja az (1) bekezdésben említett közös adatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat a veszélyes anyagokra vonatkozó referenciainformációk gyűjtése, tárolása és nyújtása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

V. fejezet
Az EMSWe-tevékenységek koordinációja

13. cikk
Nemzeti koordinátorok

Az egyes tagállamok kötelesek illetékes hatóságot kijelölni, amely az EMSWe tekintetében nemzeti koordinátorként jár el. A nemzeti koordinátor:

a)nemzeti kapcsolattartóként jár el az e rendelet végrehajtásával összefüggő minden kérdésben;

b)koordinálja e rendelet alkalmazását az adott tagállamon belüli illetékes nemzeti hatóságokkal;

c)az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően koordinálja az említett illetékes hatóságok megfelelő rendszereihez való kapcsolódás biztosítására irányuló tevékenységeket;

d)egyszemélyi kapcsolattartóként jár el a Bizottsággal szemben az EMSWe-vel összefüggő minden kérdésben.

14. cikk
Többéves végrehajtási terv

E rendelet időben történő végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság a megfelelő szakértői konzultációkat követően többéves, évente felülvizsgálandó végrehajtási tervet fogad el, amely a következőket biztosítja:

a)fejlesztési terv a nyilatkozattételi interfészmodul fejlesztésére és frissítésére, amely előreláthatólag a következő 18 hónapban megszületik;

b)indikatív határidők a tagállamok számára a nyilatkozattételi interfészmodul ezt követő integrálására a nemzeti egyablakos rendszerekben;

c)a tagállamok és a nyilatkozattevők számára tesztelési időszak, hogy ellenőrizzék a kapcsolódásukat az interfészmodul bármely új verziójához;

d)a tagállamok és a nyilatkozattevők számára indikatív kivezetési határidők az interfészmodulok régebbi verzióinak a megszüntetésére.

VI. FEJEZET
Záró rendelkezések

15. cikk
Költségek

Az Európai Unió általános költségvetése fedezi a következők költségeit:

a)az e rendelet uniós szintű végrehajtását támogató IKT-eszközök fejlesztése és karbantartása;

b)az EMSWe előmozdítása uniós szinten és a megfelelő nemzetközi szervezetekben.

16. cikk
Együttműködés más, a kereskedelmet és szállítást könnyítő rendszerekkel vagy szolgáltatásokkal

Amennyiben más uniós jogi aktusok a kereskedelmet és szállítást könnyítő rendszereket vagy szolgáltatásokat hoztak létre, a Bizottság a szinergiák megvalósítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében köteles az ezekhez a rendszerekhez vagy szolgáltatások kapcsolódó tevékenységeket összehangolni.

17. cikk
Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1)A tagállamok biztosítják az EMSWe működésére vonatkozó adatok – ezen belül a többek között felméréseken alapuló statisztikák – gyűjtésére vonatkozó eljárások életbe léptetését, és megállapításaikat jelentés formájában a Bizottság elé tárják. A jelentésnek tartalmaznia kell a következő mutatókat:

a)a harmonizált adatkészlet megvalósítása;

b)a harmonizált nyilatkozattételi portálszoftver telepítése;

c)egyéb, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett nyilatkozattételi rendszerek használata;

d)a 4. cikkben említett egyéb információkra vonatkozó kérések.

(2)A tagállamok kötelesek megszervezni az (1) bekezdésben leírt mutatókban történt változások méréséhez szükséges adatok összegyűjtését és előállítását, továbbá ezekről az információról kétévente beszámolni a Bizottságnak.

A Bizottság a rendelet hatálybalépése után legkésőbb hat évvel felülvizsgálja a rendelet alkalmazását, és az összegyűjtött adatok és statisztikák alapján értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EMSW működéséről. Az értékelő jelentés szükség szerint kiterjed az olyan frissen megjelenő technológiák értékelésére, amelyek nyomán a nyilatkozattételi interfészmodul adott esetben módosításra vagy cserére szorul.

18. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásra vonatkozóan. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál a tagállamok által kijelölt nemzeti szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját a szállítás és a kereskedelem digitális megkönnyítésével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 16 értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

20. cikk
A 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezése

A 2010/65/EU irányelv e rendelet alkalmazásának kezdőnapján hatályát veszti.

A 2010/65/EU irányelvre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.

21. cikk
Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet [OP illessze be: az e rendelet hatálybalépését követő négy év]-tól/-től kell alkalmazni.

(3)A 7. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett funkciók, valamint a melléklet A. részének 7. pontjában meghatározott vámügyi formalitásokhoz kapcsolódó funkciók akkor lépnek hatályba, amikor a 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett, e formalitások alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek működőképessé válnak, a Bizottság által a 952/2013/EU rendelet 280. és 281. cikke alapján létrehozott munkaprogrammal összhangban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezetre vonatkozó rendeletjavaslat

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Tengeri szállítás

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 17 irányul

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon az egységes piac zavartalan működéséhez, továbbá megkönnyítse a kereskedelmet és a szállítást az uniós kikötőkbe tartó hajók számára nehézkes és eltérő nyilatkozattételi eljárások kezelésével.

A kezdeményezés ezért hozzájárul a Bizottságnak a következő általános célkitűzéseihez:

- Az egységes piac működése (az adminisztrációs terhek csökkentése; hozzájárulás a gátak lebontásához és a versenyképesség fokozásához)

- Digitális egységes piac

- A munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. konkrét célkitűzés

A nyilatkozattételi eljárások, interfészek és adatformátumok harmonizálása a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség támogatása érdekében.

2. konkrét célkitűzés

A hajók nyilatkozattételi eljárásaiban az adminisztrációs terhek csökkentése a tengeri szállításra vonatkozó nyilatkozatokhoz egyetlen beléptetési pont biztosításával.

3. konkrét célkitűzés

Hozzájárulás a tengeri fuvarozók digitális nyilatkozattételének fokozott hatékonyságához az adatmegosztásnak/adatok ismételt felhasználásának a megkönnyítésével, az „egyszeri nyilatkozattétel” elvének alkalmazása mellett.

1.4.3.„”Várható eredmény(ek) és hatás

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat célja egy valóban harmonizált és átfogó európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozása a nemzeti egyablakos rendszerek jelenlegi rendszere alapján. A kötelező érvényű műszaki interfészre vonatkozó előírások kidolgozásával, közös adatokkal kapcsolatos követelmények és folyamatok elfogadásával, valamint az információk benyújtása és megosztása terén világos szabályok és jogok rögzítésével egy egyszerűsített nyilatkozattételi környezet érhető el. Az eredmény az, hogy a fuvarozók nyilatkozataikban ugyanazokat az adatkészleteket szerepeltethetik azonos módon úti céljuktól függetlenül, amennyiben a harmonizált nyilatkozattételi beléptetési pont használata mellett döntenek.

A fő előny a fuvarozók adminisztratív terheinek a számottevő csökkentése. A becslések szerint ezzel 22–25 millió személyzeti óra takarítható meg 2020. és 2030, között; ami 625 millió EUR és 720 millió EUR közötti értéknek felel meg (EU-28). A csökkenő terhek és a fokozott hatékonyság a becslések szerint növeli a tengeri szállítás versenyképességét, ami előreláthatóan 3 395 millió tonnakilométer mértékben eredményez módváltást a vízi szállítás irányába 2030-ra, elsősorban közúti szállításról. Ez 2030-ra az alapforgatókönyvvel összevetve körülbelül 0,3 %-kal emeli a vízi közlekedés szállítási aktivitását, ami kedvező hatással jár az ágazat munkahelyeire és bővülésére. Az a módváltás pedig a becslések szerint – az alapforgatókönyvhöz képest – 1,880 millió tonnával csökkenti az összesített CO2-kibocsátást. Ez a 2020. és 2030. közötti időszakban 145 millió EUR összegű, jelenértékben kifejezett közvetett hasznot jelent. Ezen kívül, a kikötői adatok jobb felhasználásának köszönhetően, várhatóan hasznok jelentkeznek a hatékonyság növekedése terén, a teljes multimodális / logisztikai lánc tekintetében; a hajóparancsnokok részéről nagyobb fokú elégedettség a munkájukkal, valamint a szakma nagyobb vonzereje, ami a jobb toborzási lehetőségekhez vezet; továbbá a biztonság és védelem növekedése, mivel a hajóparancsnokok az adminisztrációs feladatok ellátása helyett több időt tölthetnek a hídon.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Konkrét célkitűzés	Operatív célok	Az előrehaladást mérő mutatók	Adatforrások
A nyilatkozattételi eljárások, interfészek és adatformátumok harmonizálása	Technikai adatkészlet létrehozása harmonizált adatformátumokkal Közös, harmonizált informatikai megoldás fejlesztése és megvalósítása a nemzeti egyablakos nyilatkozattételi (ügyféloldali) portálokhoz	A szakértői csoport által meghatározott és megállapodott adatkészlet A nemzeti egyablakos nyilatkozattételi (szinkronizált, aktualizált verzió) portálok tekintetében a harmonizált informatikai megoldást telepítő tagállamok %-a az összes tagállam arányában (ref.: tagállamok teljes száma) a kikötői megállásonkénti nyilatkozattétel teljesítéséhez szükséges idő %-os csökkenése a teljes idő arányában (ref.: átlagos idő kikötői megállásonként)	a tagállamok jelentései; felmérések a fuvarozók körében; a fuvarozók által a harmonizált interfészhez való hozzáférés tekintetében tett panaszok száma; a tagállamokkal szemben a végrehajtás elmaradása okán indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma
Az adminisztratív terhek csökkentése a nyilatkozattételhez egyetlen beléptetési pont alkalmazásával	A harmonizált európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezeten kívül kért adatelemek csökkenése	A harmonizált európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezeten kívül kért adatelemek %-a az összes arányában. (Ref.: az adatelemek teljes száma, amelyet a mai nappal a C. részbeli csoport és az eManifest csoport állapít meg)	a tagállamok jelentései; felmérés a fuvarozók körében
A hatékonyság növelése az egyszeri nyilatkozattétel lehetővé tételével	A nem változó, egynél többször bejelentett adatelemek csökkentése	Egy kikötői megállás esetében egynél többször kért statisztikai adatelemek %-os aránya az összeshez képest (ref.: kikötőben kért adatelemek teljes száma) Az Európai Unión belül egynél többször kért adatelemek %-a az összes arányában (ref.: az Európai Unióban kért adatelemek teljes száma)	a tagállamok jelentései; Felmérés a fuvarozók körében

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1. A hajók számára a harmonizált európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet a már meglévő keretre épít (nemzeti egyablakos struktúra).

2. A harmonizált európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezetet minden esetben fel kell ajánlani; ha a fuvarozók úgy döntenek, hogy ezt a csatornát használják nyilatkozattételi kötelezettségeik teljesítésére, az adatokat átvevőknek (hatóságoknak, vámügyi rendszereknek, nyilatkozattételi rendszereknek) el kell fogadniuk a benyújtott nyilatkozatokat, illetve tartózkodniuk kell attól, hogy további és különálló nyilatkozatokat kérjenek más nyilatkozattételi utakon.

3. A nemzeti egyablakos rendszerek továbbra is elsősorban koordinációs mechanizmusként működnek, és főleg útválasztóként (szükség szerint az adatformátumok közötti, technikai átalakító eszközként) szolgálnak ahhoz, hogy kétirányú tájékoztatást továbbítsanak a tengeri fuvarozók és az adatokat átvevők (pl. kikötői hatóságok, vámügyi interfészek és nyilatkozattételi rendszerek, határellenőrző hatóságok, a SafeSeaNet, statisztikai hatóságok) között azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tengerészeti ágazatban a nyilatkozattételt. Minden más adatfeldolgozás továbbra is a csatlakoztatott feldolgozó oldali adatátvevői rendszereken folyik.

4 A kezdeményezés nem hoz létre új nyilatkozattételi kötelezettségeket, viszont összehangolja a nyilatkozattételt a tengeri szállítási szektor adatszolgáltatói és a felülvizsgálat jogi aktusban említett mögöttes jogi aktusokban meghatározott adatátvevők között. Az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezeten keresztül bármely információkérésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a mögöttes jogi aktusokban meghatározott, valamint az ezeket a mögöttes jogi aktusokat támogató informatikai rendszerekhez tartozó műszaki előírásokat.

5. Az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet világosan meg fogja határozni és igazságosan megosztja a feladatokat és felelősségeket az összes kapcsolódó személy között, ideértve a nemzeti illetékes hatóságok teljes körű felelősségére vonatkozó garanciát a nemzeti egyablakos rendszerek közvetítő szolgáltatásaiért az adatszolgáltatókkal és a kapcsolódó adatátvevőkkel szemben (pl. funkcionális és jogi felelősség, kiemelkedő rendelkezésre állás, kétirányú információáramlás biztosítása stb.)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes) túlzottan nagy adminisztrációs teher a fuvarozók oldalán az Európai Unió teljes területén jellemző, nem harmonizált formátumokban és nem harmonizált interfészek irányába történő kettős nyilatkozattételnek köszönhetően.

A várható uniós többletérték (utólagos): a javasolt intézkedés a leghatásosabban és a leghatékonyabban az uniós szinten valósítható meg, mivel a lényeges eredmények és a valós harmonizáció a páneurópai szükségleteket kielégítő, koherens keretet kíván.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A 2010/65/EU irányelvvel kapcsolatos múltbeli tapasztalatok szerint ezen a téren harmonizáció nem érhető el önkéntes intézkedésekkel. Az eredményes nyilatkozattétel hasonló harmonizációja kötelező érvényű előírások és informatikai rendszerek / alkalmazások révén valósul meg pl. az Uniós Vámkódex keretein belül (uniós szinten).

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat célkitűzései összhangban állnak általánosságban véve az uniós közlekedési szakpolitikával, illetve közelebbről a tengeri szállításra vonatkozó szakpolitikával. A kezdeményezés támogatja a közlekedési szektorból származó terhelések csökkentésére irányuló uniós szakpolitikát, és hozzájárul az uniós közlekedési szociális menetrend célkitűzéseinek a teljesítéséhez. A javaslat egyúttal összhangban áll a Bizottság REFIT programjának az adminisztrációs terhekkel és egyszerűsítéssel kapcsolatos célkitűzéseivel, valamint a Bizottság általános, a versenyképességre, a belső piac zavartalan működésére és a digitalizációra irányuló célkitűzéseivel.

A javaslat kifejezetten hozzáadott értéket jelenít meg azzal, hogy lehetővé teszi a nyilatkozattételi követelmények összehangolását a referencia jogi aktusok keretein belül. A javaslatban megjelenő irányítási mechanizmus garanciát jelent arra, hogy a mögöttes jogszabályokat érintő változások megfelelően és időben tükröződnek a technikai adatkészletekben, az előírások és szoftver szükségessé váló frissítéseivel együtt.

Megmarad a kezdeményezés megfelelő koherenciája a hajóforgalom nyomonkövetési és információs rendszereiről szóló irányelvvel, továbbá koherens lesz az Uniós Vámkódex végrehajtásával, és szorosan illeszkedik ahhoz.

A javaslat továbbá kiegészíti az elektronikus dokumentumokra vonatkozó kezdeményezést tekintettel az áruszállítással kapcsolatos információk és digitális formátumú igazolások olyan hatóságok általi elfogadására, melyek az Európai Unió hátországában szállítással összefüggő ellenőrzési feladatokat végeznek. Az elektronikus dokumentumokra vonatkozó kezdeményezéshez hasonlóan a tengeri szállítás terén a harmonizált nyilatkozattételi környezet támogatni fogja a digitalizációt és az egyszerűsítést a fuvarozók számára; habár a két kezdeményezés az információkkal kapcsolatos nyilatkozattételi követelmények eltérő szempontjaival foglalkozik az áruszállítási műveletek különböző szakaszaiban. A két javaslat kidolgozása különös körültekintéssel vette figyelembe a szinergiák kiaknázást az adatok átjárhatóságának szempontjaira tekintettel.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2020-től 2027-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának irányítása mellett, szükség szerint szakértői szervezetek – közelebbről a DIGIT (informatikai fejlesztési és üzemeltetési szakértelem, ideértve az e-kormányzati építőelemek megfelelő használatát) és EMSA (a konkrétan a tengeri szállításra vonatkozó nyilatkozattételi bemeneti információk kapcsán) – szakmai támogatásával. Az EMSA ezt a tevékenységét az EMSA-rendelet alapján végezné, és nem kapna felhatalmazást további feladatokra jelenlegi megbízásának munkaterületein túl. A meglévő személyzeti erőforrások rendes esetben alkalmazhatók.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A tagállamok beszámolója a szoftver működéséről – rendszeres információcsere a kormányzati kereten belül (szakértői csoport és alcsoport).

Felmérések a fuvarozók körében az intézkedés tényleges hatásának a nyomon követésére.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási mód(ok), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A költségek kézben tartása (méretgazdaságosság), valamint a tagállamok által viselt terhek mérséklése érdekében – miközben továbbra is garantálható az interfész és az adatkészlet valódi harmonizálása – az informatikai fejlesztések, a javaslat szerint, uniós szinten végzendők el (szerződés kötése IKT-szolgáltatásokra) az ellenőrzés hatékonysága miatt a Bizottság irányítása mellett. Ez az irányítási mód várhatóan alacsonyabb hibaarányt és nagyobb átláthatóságot biztosít a tagállamoknak, amelyek részt vesznek a nyomonkövetési szakértői csoportban. Az intézkedés IKT-val összefüggő összetettsége kiemelkedő, és a Bizottságon belül a szakpolitikai területeket átfogó koordinációt igényel; ugyanakkor a költségvetési komplexitása alacsony kockázattal rendelkezik a szerződések kezelése és teljesítése terén.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információ

Biztonsági és kiberincidensek kockázata (üzletfolytonosság)

A végrehajtás / összehangolás elmaradásának a kockázata (tagállami meg nem felelés)

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Alacsony kontroll költségek: korlátozott számú szerződés és kis ellenőrzési teher.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság biztosította a szakpolitikai és ellenőrzési célkitűzéseinek eléréshez illeszkedő szervezeti struktúrát és a belső ellenőrzési rendszereket. E belső ellenőrzési folyamatok célja a mögöttes ügyletek törvényességével és szabályosságával kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelésének a biztosítása. A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság átfogó ellenőrzési rendszere fogja biztosítani az ellenőrzési elemek hatásosságát és költséghatékonyságát, közelebbről a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság csalásellenes stratégiájának a segítségével, amelynek kidolgozása az OLAF által biztosított módszertan alapján történt.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

1a: Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

diff./nem diff. 18

EFTA-országoktól 19

tagjelölt országoktól 20

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

06 02 05: Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek, ideértve a kommunikációs tevékenységeket

Diff.

NEM

·Létrehozandó új költségvetési tételek: n.a.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………………………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

A 2020-ra javasolt kötelezettségvállalások (4,339 millió EUR) fedezete a 2020-ra szóló pénzügyi programozásban már jelzett allokációban biztosított.

Megjegyzés: A 2021-ben és az azt követő években a kiadásokra és a személyzeti állományra gyakorolt becsült hatást e pénzügyi kimutatásban pusztán szemléltető céllal mutatjuk be, ez nem határozza meg előzetesen a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó jövőbeli bizottsági javaslatokat, ideértve e kezdeményezés finanszírozásának forrását.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

1a.

fejezet: Versenyképesség a növekedésért és munkahelyekért

FŐIGAZGATÓSÁG: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság			N. év 2020	N+1. év 2021	N+2. év 2022	N+3. év 2023	N+4. év 2024	N+5. év 2025	N+6. év 2026	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
06 02 05: Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek, ideértve a kommunikációs tevékenységeket	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	4,339			1,676		1,046
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,349	1,669	1,321	0,848	0,828	0,542	0,504	7,061
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 21
Költségvetési tétel száma		(3)	-	-	-	-	-	-	-	-
A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	4,339			1,676		1,046		7,061
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	1,349	1,669	1,321	0,848	0,828	0,542	0,504	7,061

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	4,339			1,676		1,046		7,061
	Kifizetési előirányzatok	(5)	1,349	1,669	1,321	0,848	0,828	0,542	0,504	7,061
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	-	-	-	-	-	-	-	-
A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	4,339			1,676		1,046		7,061
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	1,349	1,669	1,321	0,848	0,828	0,542	0,504	7,061

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: n.a.

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 2020	N+1. év 2021	N+2. év 2022	N+3. év 2023	N+4. év 2024	N+5. év 2025	N+6. év 2026	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság
• Humánerőforrás		0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	3,038
• Egyéb igazgatási kiadások
MOBILITÁSPOLITIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	3,038

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,434

3,038

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év

2020

N+1. év

2021

N+2. év

2022

N+3. év

2023

N+4. év

2024

N+5. év

2025

N+6. év

2026

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

4,773

0,434

2,110

0,434

1,480

0,434

10,099

Kifizetési előirányzatok

1,783

2,103

1,755

1,282

1,262

976

938

10,099

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			N. év 2020		N+1. év 2021		N+2. év 2022		N+3. év 2023		N+4. év 2024			N+5. év 2025			N+6. év 2026		ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 22	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám		Költség	Szám		Költség	Összesített szám	Összköltség
CÉLKITŰZÉS: A harmonizált szoftver, valamint a harmonizált interfész eljárások biztosítása és fenntartása, valamint
harmonizált interfészek, eljárások és adatkészletek	Szoftverköltségek			0,189		0,234		0,185		0,119		0,116			0,076			0,071		0,990
	Üzemeltetési szolgáltatások			0,378		0,468		0,371		0,238		0,232			0,152			0,141		1,981
	Érintettek kezelésére irányuló szolgáltatások			0,567		0,701		0,555		0,356		0,348			1,228			0,212		2,967
	Műszaki előírások			0,151		0,187		0,148		0,095		0,093			0,061			0,057		0,792
	Infrastruktúra			0,063		0,078		0,062		0,040		0,039			0,025			0,024		0,330
1. konkrét célkitűzés részösszege				1,349		1,669		1,321		0,848		0,828			0,542			0,504		7,061
ÖSSZKÖLTSÉG				1,349		1,669		1,321		0,848		0,828			0,542			0,504		7,061

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év

2020

N+1. év

2021

N+2. év

2022

N+3. év

2023

N+4. év

2024

N+5. év

2025

N+6. év

2026

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	3,038
Egyéb igazgatási kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	0,434	3,038

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 23
Humánerőforrás	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb igazgatási kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBEbele nem tartozó kiadások részösszege	-	-	-	-	-	-	-	-

ÖSSZESEN

0,434

3,038

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év 2020	N+1. év 2021	N+2. év 2022	N+3. év 2023	N+4. év 2024	N+5. év 2025	N+6. év 2026
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		2	2	2	2	2	2	2
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 24
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		2	2	2	2	2	2	2
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 25	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		4	4	4	4	4	4	4

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	A szakpolitika nyomon követése, irányítási mechanizmus (érintettek kezelése) és projektkoordináció (programirányítási tevékenységek)
Külső munkatársak	A szakpolitika nyomon követése, irányítási mechanizmus (érintettek kezelése) és projektkoordináció (programtámogatási tevékenységek) kapcsán végzett munka támogatása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

n.a.: szakpolitikai támogatás költségvetési tétel – újraprogramozás nem szükséges

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

n.a.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 26
		N.év	N+1.év	N+2.év	N+3.év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Vallettai nyilatkozat: Az uniós tengeri szállítási politikának a 2020-ig tartó időszakban érvényes prioritásai: versenyképesség, dekarbonizáció, digitalizáció a globális hálózati kapcsolatok, a hatékony belső piac és a világszínvonalú tengeri klaszter biztosítása érdekében, Valletta, 2017. március 29., https://www.eu2017.mt/en/Documents/Valletta_Declaration_on_the_EU_maritime_transport_policy.pdf .

(2) A Tanács következtetései az uniós tengeri szállítási politikának a 2020-ig tartó időszakban érvényes prioritásairól: versenyképesség, dekarbonizáció, digitalizáció a globális hálózati kapcsolatok, a hatékony belső piac és a világszínvonalú tengeri klaszter biztosítása érdekében, elfogadva a Tanács 3545. ülésén, 2017. június 8-án, http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9976-2017-INIT/en/pdf .

(3) A Tanács következtetései a közlekedés digitalizációjáról, elfogadva a Tanács 3581. ülésén 2017. december 5-én http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15431-2017-INIT/en/pdf.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

(5) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=480&langId=en&intPageId=1844.

(6) http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&year=&serviceId=10305&s=Search.

(7) HL C […], […], […]. o.

(8) HL C […], […], […]. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/65/EU irányelve (2010. október 20.) a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 283., 2010.10.29., 1. o.).

(10) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezménye („FAL-egyezmény”), elfogadva 1965. április 9-én, majd kiegészítve 2016. április 8-án, 1.1. szabvány.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) „Az ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynévkódrendszere”.

(15) HL L 208., 2002.8.5., 10–27. o.

(16) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(17) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(18) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(19) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(20) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(21) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(22) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(23) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(24) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(25) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(26) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.