EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.8.

COM(2017) 675 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése

A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió

„Azt akarom, hogy Európa az éghajlatváltozás elleni küzdelem

élére álljon.

A Bizottság azt akarja elérni, hogy iparunk erősebbé és versenyképesebbé váljon.

Felszólítom az autóipar szereplőit, hogy játsszanak tiszta lapokkal, és tartsák be a játékszabályokat. A kiskapuk keresgélése helyett olyan beruházásokat kellene megvalósítaniuk, amelyek a jövő tiszta autóira irányulnak.

A Bizottság hamarosan javaslatokat terjeszt elő közlekedési ágazatunk szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében.”

Jean-Claude Juncker elnök,

Az Unió helyzetét értékelő beszéd, 2017. szeptember 13.

1.    Bevezetés

Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek manapság szembe kell néznie. A bolygónk jövője a tét. Ezt ismerte el a nemzetközi közösség 2015. decemberben Párizsban, ahol az éghajlatváltozásra vonatkozó, valódi történelmi megállapodás jött létre. A Párizsi Megállapodás megmutatta, hogy a korszerű és alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom nem csak elengedhetetlen, de most már lehetséges is.

Az Európai Unió jó példával jár elöl. Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelmet vezető tevékenysége központi szerepet játszik az Unió pozitív menetrendjében, amely elősegíti a védelmező, jogokat és biztonságot nyújtó Európa megteremtését ” 1 . A modern és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átmenet kulcsfontosságú prioritás az Európai Bizottság számára, és ez a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió, valamint az előretekintő éghajlat-politika kidolgozásának prioritásában fejeződik ki. A cél Európa képességének megerősítése, hogy kezelni tudja az éghajlatváltozás jelentette kihívást és javítsa a polgárok életminőségét, ugyanakkor fenntartsa és növelje iparágaink versenyelőnyét a munkahelyek teremtése, a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése, valamint az innováció megújuló energiatechnológiák terén történő irányítása céljából. Ez azt jelenti, hogy világszinten kell vezetői pozícióra törekedni az innováció, a digitalizálás és a szén-dioxid-mentesítés terén 2 . Az ilyen változások azonban zavaróak is lehetnek; miközben egyfelől új munkahelyeket hoznak létre, másokat éppen ezek tesznek elavulttá, új készségeket és átképzést téve szükségessé. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átmenet ezért egyszerre lehetőség és kihívás az uniós iparág számára.

A közlekedési ágazat nagyban hozzájárul az uniós gazdasághoz, a foglalkoztatáshoz, valamint a polgárok mobilitásához. A szállítási és raktározási ágazat több mint 11 millió embert foglalkoztat, ami a teljes foglalkoztatás több mint 5 százalékának 3 és az uniós bruttó hazai termék közel 5 százalékának 4 felel meg. Az EU fő kereskedelmi partnerei felé irányuló uniós kivitel nagyjából 20 százalékát teszi ki.

Ugyanakkor a szállítás nagyban hozzájárul Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ebben csak az energiaipar előzi meg – valamint felelős a városainkban egyre súlyosabb légszennyezésért. Valamennyi előrejelzés szerint az Európán belüli szállítási tevékenység további növekedése várható. Becslések szerint a személyszállítás 2010 és 2050 között nagyjából 42 százalékkal fog bővülni. Az árufuvarozás várhatóan 60 százalékkal növekszik 5 . Ez még inkább megnehezíti egy fenntartható mobilitási rendszer megvalósítását.

Ha nem történnek intézkedések a kibocsátás csökkentésére, a szállításhoz kapcsolódó kockázatok válhatnak a legnagyobb emisszióforrássá, ezzel semlegesítené a többi ágazatban elért haladást és kockáztatná az EU képességét, hogy elérje a teljes kibocsátáscsökkentésre vonatkozó célját. A szállításból származó kibocsátásra irányuló határozott intézkedés ezért alapvető fontosságú.

Az alacsony kibocsátású mobilitásra irányuló törekvés az EU alapstratégiáinak szerves részét képezi ezen a területen és különösen a 2015. februári, energiaunióra vonatkozó stratégiában, amely kritikus fontosságúnak minősítette az energiahatékony, karbonszegény közlekedési ágazatra való áttérést 7 . Ezt a 2016. júliusban elfogadott alacsony kibocsátású mobilitás stratégiájában már vázolt konkrét intézkedések követték: ezek végrehajtása most van folyamatban 8 . Az „Európa mozgásban” kezdeményezés – válaszul a közlekedési ágazat komoly átalakulására – előterjesztette az idei év elején a mindenkit megillető, tiszta, versenyképes és összekapcsolt európai mobilitás felé való elmozdulás társadalmilag igazságos menetrendjét, amelyet a javaslatok első csomagja kísért 9 . A Bizottság a közelmúltban ismertette az EU megújított iparpolitikai stratégiáját, amelynek célja az európai ágazatok lehetőségeinek bővítése arra, hogy ebben a változó és kihívásokkal teli környezetben folytassák a munkahelyteremtést, valamint a fenntartható növekedést 10 .

Az „Európa mozgásban” kezdeményezés 11 keretében létrejött mai javaslatcsomag az európai gépjárműipar és a mobilitási ágazat megsegítésére összpontosít, a jövőre való felkészülés céljából a megfelelő feltételek és ösztönzők megteremtése révén, annak érdekében, hogy az ágazat világszinten versenyképes legyen, valamint innovációt, növekedést idézzen elő és munkahelyeket teremtsen. Ezzel egyidejűleg a javasolt intézkedések annak biztosítására törekszenek, hogy a jövő mobilitása tiszta, hozzáférhető és mindenki számára megfizethető legyen, valamint helyreálljon a fogyasztói bizalom. Ez kulcsfontosságú a gépjárműipar által előidézett, a dízel gépjárművek kibocsátásával kapcsolatos bizalmi válságot követően. Szigorú és megfelelően érvényesített szabályok mellett a fosszilis tüzelőanyaggal működő gépjárművek hozzáférhető és megfizethető közlekedési alternatíváit kell nyújtani az európaiaknak, és ennek megfelelően kell kiválasztani és koordinálni az alternatív üzemanyagokba irányuló beruházásokat.

Ez a csomag egységes, realisztikus és érvényesíthető szabályokat határoz meg az Európában működő iparág szereplői közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a hitelességük növelése érdekében. A csomag egyértelmű útirányt szab meg az EU-nak a Párizsi Megállapodás keretében közösen vállalt kötelezettségvállalásainak elérése felé, és egyszerre ösztönzi majd az új technológiák és üzleti modellek innovációját, valamint az összes áruszállítási mód hatékonyabb alkalmazását. Továbbá a csomagon belüli intézkedések megkönnyítése elősegíti a zökkenőmentes átmenetet és kiszámíthatóbbá teszi az előttünk álló utat. A fogyasztók valójában csak akkor váltanak majd át a tiszta üzemű gépjárművekre és más tiszta mobilitási megoldásokra, ha rendelkezésre áll majd az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra, és ha képesek lesznek a kínálatban szereplő más üzemanyagok költségének, valamint a gépjármű teljes élettartama alatti üzembentartás teljes költségének megfelelő megítélésére. Végezetül ezen intézkedések további célja, hogy minden európai számára elérhetővé váljanak az új mobilitási szolgáltatások, továbbá, hogy új perspektívákat nyújtsanak a jövőre nézve a gépjárműipar értékláncában tevékenykedő munkavállalók, közösségek számára, és azon többi tényező számára, amelyek ebből az átmenetből vesztesen kerülhetnek ki.

Az új szén-dioxid-kibocsátási előírások elősegítik majd, hogy a gyártók felkarolják az innovációt és alacsony kibocsátású gépjárműveket kínáljanak a piacon. A tiszta üzemű gépjárművekről szóló irányelv elő fogja mozdítani a tiszta mobilitási megoldásokat a közbeszerzésekben és ezáltal komoly alapot teremt a kereslet ösztönzésére és a tiszta mobilitási megoldások elterjedtebb alkalmazására. A csomag beruházástámogatási intézkedéseket, valamint egységes normákat is tartalmaz az alternatív üzemanyagok transzeurópai infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozóan. Az üzemanyagárak fogyasztók általi könnyű összehasonlítását lehetővé tevő módszerek kidolgozása folyamatban van. A különböző teherszállítási módszerek (pl. tehergépjármű és vasút) kombinált alkalmazását előmozdító vegyes áruszállításról szóló irányelv felülvizsgálata, és a távolsági buszjáratok egész Európát átszelő hálózatának fejlesztését ösztönöző és ezáltal a személygépkocsi használatával szemben alternatívát kínáló buszos személyszállítási szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata is hozzájárul majd a közlekedésből származó kibocsátások és a közúti torlódások csökkentéséhez. Ezek a kezdeményezések az EU integrált iparpolitikájához 12 is hozzá fognak járulni annak érdekében, hogy a holnap járműveit és más mobilitási megoldásokat, valamint annak elemeit az EU-ban tervezzék meg és állítsák elő. Ezzel összefüggésben kiemelt stratégiai jelentőséggel bír az akkumulátorokkal kapcsolatos kezdeményezés. E kezdeményezések célja a költséghatékonyság, a technológiasemlegesség és a szociális befogadás.

Ez a második „Európa mozgásban” csomag tehát három kulcsfontosságú politikai prioritással foglalkozik:

·a Földet védelmező Európa;

·polgárait jogokkal felruházó Európa;

·az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európa.

2.    A védelmet nyújtó Európa: Az EU kulcsfontosságú szerepe a Párizsi Megállapodásban és a nemzetközi normák meghatározásában

A fenntartható mobilitás jelentette kihívás globális, a világon egyre több országot és várost érintő közös probléma. Ez pedig világszinten komoly keresletet teremt a fenntartható mobilitást generáló tiszta termékek, technológiák és üzleti modellek iránt, amelyek óriási üzleti lehetőséget rejtenek a versenyképes uniós iparágak számára.

Nagyon fontos, hogy az EU előmozdítsa a közlekedési ágazatra vonatkozó, új szén-dioxid-kibocsátási előírásokat. Ez egyértelmű jelzést küld a piacnak és segít fenntartani az EU vezető szerepét az éghajlatváltozás kezelésében, ezzel egyidejűleg megerősíti az európai iparág versenyképességét és biztosítja, hogy továbbra is Európa határozza meg a globális normákat a gépjárműgyártási iparágban. A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó 2020 utáni, új szén-dioxid-kibocsátási előírásokra irányuló javaslat ezért e csomag kulcsfontosságú eleme. Ezek az előírások a tagállamok segítségére lesznek a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célok elérésében, és lehetővé teszik a városok számára polgáraik életminőségének és egészségének javítását 13 . A becslések szerint – 2009-ben történt bevezetése óta – a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó, jelenleg hatályos rendelet a gépjárművek kibocsátásának 65–85 %-os csökkenését idézte elő 14 . Ezzel egyidejűleg ezek az előírások a Párizsi Megállapodás végrehajtását összekötik Európa világkereskedelmi menetrendjével, azzal, hogy versenyelőnyt nyújtanak iparágainknak, lehetővé téve számukra termékeik exportálását és a növekvő piacokra történő belépést a tiszta üzemű gépjárművek iránti világszintű kereslet egyidejű növekedésével. A tiszta járművek beszerzéséről szóló irányelv felülvizsgálata hozzá fog járulni az ilyen gépjárművek iránti lakossági kereslet ösztönzéséhez az EU-ban. Az exportlehetőségeink megerősítéséhez elengedhetetlen a jól fejlett uniós piaci és ipari alap.

A multimodalitás előmozdítása és a különböző típusú szállítási módok hatékony kombinálása szintén alapvető fontosságú a kibocsátás csökkentése érdekében. A kombinált fuvarozásról szóló jogszabály felülvizsgálata ösztönözni fogja a tehergépjárművek és a vonat, az uszályok vagy hajók együttes alkalmazását az áruszállításban, versenyképesebbé téve azt a kizárólag közúton történő fuvarozással szemben. A közutakon lévő teherautók számának csökkentése a közúti fuvarozás általi szén-dioxid-kibocsátás és levegőszennyezés csökkentését, valamint a torlódások és balesetek visszaesését jelenti majd 15 .

Ehhez hasonlóan a buszos személyszállítási szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat javítani fogja a polgárok mobilitását buszjáratok kialakításának ösztönzésével, ezáltal alternatívát kínál a személygépkocsi használatával szemben, és növeli a fenntartható tömegközlekedési módok alkalmazását 16 . Az ilyen szolgáltatások gazdasági és társadalmi haszonnal is járnak, mivel jobban megfelelnek a fogyasztói szükségleteknek és valódi választási lehetőségeket nyújtanak az alacsonyabb jövedelműek számára.

Ezeket a jogalkotási javaslatokat az e csomagban tervbe vett segítő intézkedések széles skálája fogja támogatni és megerősíteni.

3.    Európa jogokat ad: Ne legyenek másodosztályú fogyasztók és egyetlen régiót se hagyjunk figyelmen kívül

Az Európai Unió egyik fő vívmányának számít a polgárok Unió területén való akadálytalan mozgásának szabadsága. Ez a szabadság teszi lehetővé az emberek számára, hogy – akár üzleti, akár szabadidős céllal – szabadon utazzanak a tagállamok között. Az EU-nak kötelezettsége van a polgáraival szemben a határok közötti mozgás szabadságának megkönnyítésére. A közlekedés növekedése folytatódik, azonban annak fenntartható módon kell történnie 17 . A naponta tapasztalt forgalmi dugók, a dízelüzemű autók kibocsátásai miatti botrány érthetően azt az igényt váltotta ki, hogy a közúti közlekedési ágazat járuljon hozzá az egészség megóvásához és a jobb levegőminőséghez. Ezek a tapasztalatok néhány esetben a városi autóhasználattól visszariasztó helyi szintű politikai intézkedések elfogadásához vezettek, ami pedig már kihat arra, hogy milyen közlekedési módot választanak a fogyasztók.

A dízelüzemű autók kibocsátásával kapcsolatos kudarc és a fogyasztói bizalom azt követő komoly válsága után a Bizottság már hozott intézkedéseket annak érdekében, hogy előnyösebb ügyletet biztosítson a fogyasztók számára és helyreállítsa az uniós megközelítésiránti bizalmat. Új tesztelési eljárásokon alapuló, a szabályok hatékony érvényesülését biztosító megbízható típus-jóváhagyási keretrendszer bevezetésén dolgozunk 18 . Ez a keretrendszer szilárd alapot biztosít a 2020 utáni új szén-dioxid-kibocsátási előírások alkalmazásához is.

Figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a fogyasztók a mobilitás megfizethető, új és tiszta formáihoz jussanak és biztosítanunk kell, hogy ezen új mobilitási szolgáltatások előnyei mindenki számára elérhetők legyenek és egyenletesen elterjedjenek az Unió területének egészén. Az új technológiák, valamint az innovatív és a megosztásalapú üzleti modellek még fenntarthatóbbá teszik a mobilitási rendszerünket. Mindazonáltal el kell kerülnünk, hogy ezek az új technológiák és üzleti modellek digitális szakadékot hozzanak létre, amely új egyenlőtlenségeket okoz vagy megfoszt bizonyos régiókat vagy területeket ezen innovációkból származó előnyöktől.

Megfelelő alternatív üzemanyag-infrastruktúra megléte nélkül nem valósulnak meg széles körben az alacsony és nulla kibocsátású megoldások. Az ipar napjainkban – különösen az elektromos meghajtású járműgyártás terén – jelentős beruházásokról számolhat be. A megfelelő infrastruktúra megléte alapvető fontosságú, ha azt akarjuk, hogy a fogyasztók a hagyományos üzemanyagú járművek hiteles alternatíváira térjenek át. Kiemelt fontosságú lesz Európában a 2020–2025 közötti időszak, az előrejelzések ugyanis arra engednek következtetni, hogy az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek 2025-ben az európai utakon lévő autók 7 %-át teszik majd ki 19 . A beruházások gyors mozgósítására van szükség annak érdekében, hogy a megfelelő infrastruktúra hiánya ne váljon a jövő szűk keresztmetszetévé.

Már létrejött az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó egyértelmű uniós politikai keretrendszer, most a tagállamokon a sor, hogy ezt az infrastruktúrát kiépítsék a saját területükön 20 . Azonban a nemzeti politikai stratégiák nem elég ambiciózusak a jövőbeli kereslet kielégítéséhez. Emellett fontos az infrastruktúra és a szolgáltatások határok közötti kölcsönös átjárhatósága. Szükséges, hogy a fogyasztók az alacsony kibocsátású mobilitást problémamentes mobilitásként éljék meg 21 . A közszférabeli szervezetek és a piaci szereplők feladata biztosítani az infrastrukturális szolgáltatások átjárhatóságát.

Fel kell gyorsítani az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését és pótolni kell a hiányosságokat 22 . Az EU-nak ebben van lehetősége és kötelezettsége arra, hogy tényleges változást hozzon. Az uniós pénzügyi támogatás kulcsfontosságú lesz a pénzügyi szükségletek részleges lefedésében olyan területeken, ahol a piac befektetési hajlandósága továbbra is alacsony, például a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata esetében. Erre a köztámogatásra a jelentős magánberuházások kiegészítéseként kell tekinteni, amit olyan új finanszírozási módszerek révén lehet megvalósítani, mint például az európai beruházási terv által is népszerűsített, támogatások hitelekkel történő ötvözése 23 . A csomag egy cselekvési tervet tartalmaz az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájába történő beruházás ösztönzésére, valamint a gyors és átjárható üzemanyagtöltő állomások és feltöltőállomások hálózatának Unió területén történő kifejlesztésére 24 .

Az alternatív üzemanyag-infrastruktúra létrehozása céljából a Bizottság növeli az állami- és magánberuházások kiegészítésére szánt pénzügyi támogatást; erre a célra 800 millió EUR összeg rendelkezésre bocsátása van folyamatban 25 . Ezt az összeget kombinálják az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok keretében már e terület céljára elkülönített jelentős forrásokkal 26 . A kohéziós politika támogathatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítését valamennyi módozat és üzemanyag tekintetében, például feltöltőállomások létesítését egyes városokban vagy kisebb településeken, de finanszírozhatja alternatív üzemanyagú járművek, pl. tiszta városi buszok közbeszerzését is 27 .

A Bizottság, a tagállamok és a helyi szintek közötti megerősített együttműködésre és koordinációra van szükség annak biztosítására, hogy a fennálló hiányosságokat pótolják, valamint hogy a fogyasztókat és tiszta autóikat „ne hagyják cserben”. A gépjárművezetőknek tudniuk kell, úgy utazhatnak át az EU-n, hogy szükség esetén bárhol és bármikor könnyen feltölthetik autóikat. Egyetlen uniós régiót és fogyasztót se hagyjunk figyelmen kívül.

Ez a csomag támogatja a tagállamokat, régiókat és városokat a polgárainak nyújtott tiszta közlekedési kínálat bővítése érdekében. Ezt erősíti a közbeszerzések növekvő hozzájárulása a tiszta járművek piaci elterjedéséhez azzal, hogy a közbeszerzési ajánlatokban a tiszta járműveket részesítik előnyben 28 . A városok – mindenekelőtt tiszta mobilitási politikáik révén – kiemelt szerepet játszanak a Párizsi Megállapodás végrehajtásában. Az ilyen intézkedések helyi szintű ösztönzése céljából a Polgármesterek Szövetségének 2018 februári rendezvénye több mint 700 európai polgármestert hoz majd össze.

A csomag emellett még kiegészül egy folyamatban lévő munkával, amely lehetővé teszi, hogy gépjármű vásárlásakor vagy használatakor a fogyasztók pontosabban tudjanak választani a különböző rendelkezésre álló üzemanyagtípusok költségét összehasonlító módszer segítségével, amely megmutatja számukra a tisztább mobilitási megoldásokra való áttérés előnyeit. Ebből a célból a Bizottság a tagállamokkal együtt az üzemanyagárakat összehasonlító európai módszer kifejlesztésén dolgozik, és már elkészített egy környezetbarát vezetési eszközt, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára a különböző technológiák üzemanyag-fogyasztásra és szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásának összehasonlítását 29 .

4.    Védelmet nyújtó Európa: Az EU ipari versenyképességének előmozdítása a foglalkoztatás, növekedés és beruházás ösztönzése céljából

Az energia és éghajlatváltozás jelentette kihívások kezelése kiemelkedő lehetőség az uniós iparág számára a versenyképesség növelésére és a globális vezető szerep innováció révén történő megerősítésére. A fő kereskedelmi partnereink már elmozdultak ebbe az irányba, Kína ambiciózus célokat tűzött ki 2019-re és 2020-ra a tiszta járművek (pl. elektromos meghajtású és tüzelőanyag-cellás járművek) gyártására és behozatalára vonatkozóan, ami az összes új eladás 5 %-át teszi ki 2019-ben. Az autót Európában találták fel és Európának vezető szerepet kell szereznie annak újbóli feltalálásában.

Az uniós ipar általában, de különösen a gépjárműipar és a mobilitási ágazat soha nem látott nagy átalakuláson megy keresztül, ami az üzleti tevékenységeit, termékkínálatát és eljárásait illeti. A kibocsátáscsökkentés, az elektromos meghajtás innovációja, az önvezetés és az összekapcsolt járművek az ipar legnagyobb fejlesztései közé tartoznak, miközben a digitalizálás és az automatizálás szintén mélyen átalakítja a hagyományos gyártási folyamatokat. A gépjárműipar – alkatrészeket is magában foglaló – értékláncai gyorsan változnak és folyamatosan bővülnek a piacra belépő új szereplőkkel. Ugyanakkor az európai gépjárműipar legnagyobb feladata a fogyasztók bizalmának újbóli megnyerése.

Arra törekszünk, hogy hosszú távon az EU ipara erősebb és versenyképesebb legyen. Az innováció, a digitalizálás és a szén-dioxid-mentesítés kulcsfontosságú tényező abban, hogy Európa vezető szerepe fennmaradjon a jövő gépjárműiparában. Ez az EU tágabb iparpolitikájának központi pillére 31 .

A folyamatban lévő ipari átalakulás szintén jelentős nyomást gyakorol a munkaerőre, amelynek alkalmazkodnia kell; az átalakulást ezért zökkenőmentes átmenetet és alkalmazkodóképességet biztosító intézkedéseknek kell kísérniük annak érdekében, hogy az emberek és a közösségek képesek legyenek kihasználni az új lehetőségek előnyeit. Ezen intézkedéseknek ki kell terjedniük új munkaköri követelményekre, támogatniuk kell az élethosszig tartó tanulást és a munkavállalókat a munkahelyek közötti átmenetben azzal, hogy aktívan segítik az érintett ágazatokban lévő azon munkavállalókat, akiknek esetleg el kell hagyniuk az ágazatot átképzés és új álláshely keresése céljából. A Bizottság a tagállamokkal és olyan érdekelt felekkel együttműködve, mint a munkaadók, munkavállalói képviseletek, valamint oktatási és képzésszolgáltatók, támogatja a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességét és versenyképességét, megoldást keres a készséghiányra, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésre, továbbá támogatja az új készségek külföldi továbbtanulás révén történő fejlesztését. Ezen a téren kiemelt kezdeményezésnek számít az EU készségfejlesztési programja 32 és a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve 33 , az Európai Szociális Alap és az Erasmus+ program 34 . A Bizottság módszereket is kidolgoz az európai innovációs potenciál regionális szintű intelligens szakosodás révén történő maximalizálására, konkrétan a közösségek szociális alkalmazkodóképességének – gazdasági tevékenység folytatásával és munkahelyteremtéssel való – növelése révén, valamint az átalakulóban lévő régiók részére történő támogatás nyújtása révén 35 . A Bizottság eszközöket is kifejleszt az ipar és az oktatási és képzésszolgáltatók számára a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és az előrejelzés megkönnyítésére 36 .

Az uniós jogszabályoknak megfelelő ösztönzőket kell meghatározniuk ahhoz, hogy az ipar továbbra is a dekarbonizáció, valamint a technológiai és globális ipari vezető szerep útján maradjon. Ez azt jelenti, hogy a dekarbonizációra fordított beruházásokat a digitalizálásba és az automatizálásba történő beruházásokkal együtt kell megvalósítani oly módon, hogy ebben a fontos technológiai versenyben is Európa szerezze meg a vezető szerepet. A tiszta, nevezetesen az elektromos járművek várható gyors növekedése ellenére az előrejelzések szerint – új szakpolitikák hiányában – 2030-ban az európai utakon lévő autók körülbelül 90 %-a még mindig kizárólag belső égésű motorral fog működni 37 . Az átalakulás kiegyensúlyozott és fenntartható folyamatához folyamatos – a gépjárművek üzemanyag-hatékonyságának növelésére, valamint az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes gépjárművek sikeres értékesítésének növelésére irányuló – beruházásokra van szükség. Ez a kiegyensúlyozott megközelítés teret hagy a belső égésű motor hatékonyságának folyamatos javítására és megfelelő időt biztosít az infrastruktúra kiépítéséhez és ahhoz, hogy minél több jó teljesítményű tiszta üzemű gépjármű kerüljön piacra, és azok minden európai számára megfizethetővé és hozzáférhetővé váljanak 38 .

A Bizottság 2020 utáni, személygépkocsik és teherautók szén-dioxid-kibocsátási előírásaira vonatkozó javaslata ezért ambiciózus, ugyanakkor realisztikus kibocsátás-csökkentési célokat tartalmaz 2025-re és 2030-ra. A javaslat konkrét technológiák és rögzített kvóták előírása helyett az alacsony és nulla kibocsátású járművek arányának referenciaértékén alapuló jóváírási rendszert hoz létre. Mindez egyértelmű és határozott jelzés, valamint komoly ösztönzés az alternatív erőátviteli rendszerek és az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúrája terén érdekelt élenjáró befektetők számára, hogy érdemes további beruházásokat tervezni a karbonszegény technológiákba. A jogszabályok félidős értékelése lehetővé teszi a Bizottság számára a jogszabályok hatékonyságának értékelését és adott esetben módosítások javasolását.

A Bizottság fontosnak tartja, hogy fenntartsa az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek technológiasemleges definícióját azért, hogy ösztönözze az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek – mint a legnagyobb szén-dioxid-csökkentő potenciállal rendelkező járművek, és mint a tiszta levegő nagyon fontos járulékos előnyét nyújtó járművek – piaci térnyerését. Ez a megközelítés lehetővé teszi az ipar számára fennálló szabályozási stabilitást, és megfelelő időt biztosít a tervezéshez, ezzel egyidejűleg felgyorsítja az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek elterjedését az uniós piacon, ami a városainkban lélegezhető tisztább levegő révén javítja az európai fogyasztók és polgárok életminőségét.

A hálózatba kapcsolt és automatizált járművekben nagy lehetőségek rejlenek a torlódások, a szén-dioxid-kibocsátás, légszennyezettség és az útjainkon bekövetkező balesetek számának csökkentésére. E járművek piacra lépése már folyamatban van, ami további kihívásokat és lehetőséget jelent az ipar versenyképessége szempontjából. Annak érdekében, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt ki tudjuk használni a nagyléptékű, határon átnyúló tesztelési és kutatási, valamint finanszírozási programok előnyeit, biztosítanunk kell, hogy e technológia határon átnyúló és uniós szintű kiépítése és alkalmazása következetesen és megfelelően koordinált módon történjen. A területre vonatkozó kutatás és innováció támogatásán kívül a Bizottság folytatja munkáját valamennyi ezzel kapcsolatos politikai és szabályozási kérdésre vonatkozóan. E munka során figyelembe veszi a GEAR 2030 magas szintű csoport ajánlásait is 39 .

Az elektromos közlekedés szélesebb elterjedése azt jelenti, hogy az akkumulátorokra irányuló uniós kereslet jelentősen megnövekszik. Az akkumulátorok ezen új ipari forradalom középpontjában vannak és fontos támogató erőnek számítanak a tiszta mobilitásra történő átmenetben. Fejlesztésük és előállításuk stratégiai szerepet játszik a tiszta mobilitásra és tiszta energiarendszerekre való folyamatban lévő átmenetben.

A személygépkocsikra és tehergépjárművekre irányadó szén-dioxid-kibocsátási előírásokra vonatkozó javaslat, – amelynek részét képezi az alacsony és kibocsátásmentes járművekre vonatkozó jóváírási rendszer – kellő egyértelműséget és kiszámíthatóságot hoz majd az EU-ban 2030-ig történő bevezetése üteme tekintetében, ugyanakkor megkönnyíti a fogyasztók hozzáférését a mobilitás megfizethető és tisztább formáihoz. Az akkumulátorok keresletének várható emelkedését erősítik meg a gépjárműgyártók bejelentései az új elektromos modellek elkövetkező években történő forgalombahozatali szándékára és időzítésére vonatkozóan. Az ipar szemszögéből nézve a kereslet növekedése nagyobb beruházásokat tesz majd szükségessé az akkumulátor értékláncba, ezen belül az akkumulátorcella-gyártás felfuttatásába a mostanitól a 2025-ig tartó időszakban. Ez egyértelmű lehetőséget teremt Európának az értéklánc menti beruházások EU-ba történő bevonzására.

Európának ezért sürgősen határozott lépéseket kell tennie a korszerű akkumulátorok kifejlesztésével és gyártásával kapcsolatos komplett értéklánc létrehozására az EU-ban. Ennek az értékláncnak az akkumulátorok életciklusának valamennyi szakaszára ki kell terjednie: az újrahasznosításra vagy újrafeldolgozásra, és az erőforrás- és nyersanyagfelhasználás megnövekedett hatékonyságára. Szintén nagyon fontos lenne mielőbb elmozdulni a modern uniós akkumulátorcella gyártástechnológia-kutatási szakaszából a tesztelés és bemutatás szakaszába. Az európai vállalkozások megfelelő szakismerettel és kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy vezető kontinenssé tegyék Európát az elektromos közlekedés és az új generációs akkumulátorok terén. Ezt egy olyan összeurópai és több ágazatot átfogó, akkumulátor ökoszisztéma létrehozásával lehet elérni, amely képes arra, hogy a technológiai vezető szerepét nagy teljesítményű és a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó akkumulátorrendszerek versenyképes európai gyártására fordítsa.

Az ehhez szükséges beruházások szintje és sürgőssége miatt ezt nem lehet elaprózott módon véghez vinni. Ehhez a feladathoz európai szintű megközelítésre van szükség. Tekintettel a gyorsan változó, globális színterű versenyhelyzetre, ennek a megközelítésnek nem egy adott projektre vagy egy adott technológiára kell összpontosítania, hanem az ezen a specifikus területen meglévő szakértelem és pénzügyi források összevonása céljából arra kell törekednie, hogy közös kezdeményezések keretében ágazat-vezérelte projekteket mozdítson elő és koordináljon az akkumulátorok ellátási lánca mentén. A járműakkumulátoroknál többről kell szólnia az európai akkumulátorstratégiának, mivel az befolyással van az egész európai mobilitásra és energiarendszerre, sőt még azon túlra is, mivel egyértelmű következményekkel jár az uniós iparpolitikára és a körforgásos gazdasági stratégiákra, valamint az EU harmadik országokkal – különösen a nyersanyagokat biztosító Afrikával – fenntartott gazdasági partnerségeire is 41 .

A konkrét projektek megindítása céljából a Bizottság 200 millió EUR-t különít majd el közvetlenül akkumulátorok kutatására és innovációjára a Horizont 2020 kezdeményezés (a 2018–2020. évi munkaprogram) keretében, a már elkülönített 150 millió EUR-n felül. Ezenkívül az Európai Stratégiai Beruházási Alap, valamint az olyan személyre szabott pénzügyi eszközök mint az InnovFin energetikai demonstrációs projektek kedvező finanszírozási feltételeket nyújthatnak az ipari projektek részére az Európai Beruházási Bankon keresztül 42 .

A Bizottság szorosan együttműködik vezető uniós ipari érdekelt felekkel és a tagállamokkal 43 , és ezekre a kérdésekre a 2018 februárjában rendezendő „Ipari napok” keretében tér majd vissza. Az uniós ipari és innovációs társulás irányítja majd ezt a folyamatot szorosan együttműködve a Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal és az érdekelt tagállamokkal a versenyképes és nyereséges fejlődés és gyártási lánc létrehozása, a jelentős piacok megszerzése, valamint a munkahelyteremtés, növekedés és beruházások élénkítése céljából egész Európában. Ezenkívül a Bizottságnak különböző eszközök, valamint az ilyen intézkedéseket segítő, pontosan meghatározott állami támogatási keret áll a rendelkezésére, hogy megkönnyítse a magán- és közszektorbeli szereplők értéklánc mentén megvalósuló közös beruházásait és együttműködését 44 .

5.    Következtetések

Az „Európa mozgásban” kezdeményezés keretében ismertetett második javaslatcsomag annak biztosítására törekszik, hogy Európában fejlesszék, kínálják és gyártsák a legjobb alacsony kibocsátású, hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitási megoldásokat, berendezéseket és járműveket, és a legkorszerűbb infrastruktúrával rendelkezzünk ezek támogatására. A javaslatcsomag a polgárok számára a környezet megtisztításához és az életminőségük javításához is hozzájárul, nevezetesen a városok jobb levegőminőségével és a közúti torlódások csökkentésével. A csomag keretében javasolt intézkedések a fogyasztói bizalom helyreállításához is hozzájárulnak.

Ez a csomag kereslet- és kínálatorientált intézkedések kombinációja, amelynek célja, hogy Európát az alacsony kibocsátású mobilitás felé vezető útra terelje és megerősítse az európai gépjárműipar és mobilitás alkotta ökoszisztéma versenyképességét. A csomag világos ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok részére az infrastruktúra terén meglévő eltérések áthidalására, és foglalkozik a feltárt infrastrukturális szükségletekkel, valamint – amennyiben ez szükséges – intézkedéseket vázol fel a pénzeszközök uniós szintű mozgósítására. Ezáltal nagyobb politikai és szabályozási biztonságot ad, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt.

Ez a csomag ugyanakkor a Bizottság többi stratégiai munkafolyamatára is épít, amelyek célja többek között a feltöltési lehetőségek lakóhelyeken, középületekben és parkolókban történő kiépítésének bővítése 45 , az európai vállalkozások és fogyasztók áttérésének elősegítése az olyan erősebb és körforgásosabb gazdaságra, ahol a forrásokat fenntarthatóbb módon használják 46 , valamint a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességének és versenyképességének támogatása. A csomag valamennyi európai polgárhoz, munkavállalóhoz és fogyasztóhoz szól. Lendületet ad Európa versenyképességének és kézzelfogható javulásokat eredményez az EU egységes piaca számára, a tagállamokban országos és regionális szinteken, valamint a városi területeken.

A Bizottság felszólít minden érdekelt felet, hogy szorosan működjön együtt e különböző javaslatok és intézkedések gyors elfogadásának és végrehajtásának biztosításában, az uniós ipar, a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára elérhető előnyök lehető leghamarabb történő maximalizálása érdekében.

A Bizottság 2018 első felében ismerteti majd a harmadik és végleges „Európa mozgásban” csomagot. Ez tartalmazni fogja a tehergépjárművekkel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározására vonatkozó javaslatokat (a GEAR2030 magas szintű munkacsoport 2017. október 18-án elfogadott ajánlásaival összhangban) 47 , az együttműködő, hálózatba kapcsolt és automatizált járművek és mobilitási megoldások területén tervezett intézkedéseket, valamint a közlekedés elektronikus dokumentációjának megkönnyítésére és az uniós közúti közlekedés biztonságának javítására vonatkozó javaslatokat.

(1)

   Jean-Claude Juncker elnök 2016. szeptember 14-én tartott beszéde az Európai Unió 2016. évi helyzetéről; Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetései.

(2)

   COM(2017) 479.

(3)

   EUROSTAT munkaerő-felmérés, 2016-os adatok, a NACE H ágazatára: „Szállítás, raktározás”.

(4)

   EUROSTAT nemzeti számlák, 2014-es adatok, a NACE H ágazatára: „Szállítás, raktározás”.

(5)

   Az adatokra való hivatkozások minden esetben megtalálhatók a bizottsági szolgálatok SWD (2017) 177 számú munkadokumentumában.

(6)

   Az EU lakosságából közel háromszor annyian halnak meg idő előtt a közlekedéssel összefüggő légszennyezés következtében, mint közúti balesetekben, és több millióan szenvednek egész életükre szóló légzőszervi és szív-érrendszeri betegségekben. https://www.eea.europa.eu//publications/air-quality-in-europe-2016 ; http://ec.europa.eu/transport/facts-fundings/scoreboard/compare/people/road-fatalities_en  

(7)

   COM(2015) 80.

(8)

   COM(2016) 501.

(9)

   COM(2017) 283.

(10)

   COM(2017) 479.

(11)

   Ez a csomag az Európai Bizottság számos más stratégiai munkafolyamatára épít, például a beruházási tervre, a tőkepiaci unióra, a digitális tartalmak egységes piacára, a szociális jogok európai pillérére és a készségfejlesztési programra, az éghajlat-politikai fellépésre és a körforgásos gazdaságra.

(12)

   COM(2017) 479.

(13)

   COM(2016) 482.

(14)

   Ricardo-AEA és TEPR (2015), A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet értékelése: https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/transport/vehicles/docs/evaluation_ldv_co2_regs_en.pdf

(15)

   COM(2017) 648.

(16)

   COM(2017) 647.

(17)

   COM(2016) 501.

(18)

   COM(2016) 031. Emellett új teszteljárásokat vezettek be uniós szinten, hogy az autók kibocsátásait a laboratóriumi mérések mellett valódi vezetési körülmények között is meg lehessen vizsgálni, és ezeket 2017. szeptembertől kell alkalmazni az új járműtípusokra.

(19)

   SWD(2017) 650.

(20)

   2014/94/EU irányelv.

(21)

   „Elképzelem, ahogy (...) egy ingázó úgy tölti fel elektromos autóját az autópálya mentén, mint ahogy mi manapság egy benzinkútnál tankolunk”, Juncker elnök Európai Parlamenthez intézett beszéde, 2014. november.

(22)

   1,5 milliárd EUR-ra van szükség csak ahhoz, hogy 2025-ig felszereljék a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózati folyosóját kiszolgáló, és minden alternatív üzemanyagot kínáló gerinchálózati infrastruktúrát. A beruházási szükségletek jóval magasabbak, amennyiben a teljes közlekedési hálózatot vesszük alapul.

(23)

    https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan-europe-juncker-plan_en  

(24)

   COM(2017) 652.

(25)

   A Bizottság a mai nap bocsát rendelkezésre 350 millió EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés programjának költségvetéséből, amely 1,7 milliárd EUR összegű beruházást valósíthat meg egyebek mellett az Európai Stratégiai Beruházási Alapból, az Európai Beruházási Bankból, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz összefogási felhívása keretében állami és magán-bankoktól. Összesen 450 millió EUR-t bocsátanak rendelkezésre a NER 300 program el nem költött bevételeiből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek – az Európai Beruházási Bank által kezelt – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai révén. További részletek: https://ec.europa.eu/clima/policies/lowcarbon/ner300_en

(26)

   A Kohéziós Alapból és az európai regionális és strukturális alapokból körülbelül 70 milliárd EUR-t irányoztak elő az uniós közlekedési rendszer hatékonyabbá és környezetbarátabbá tétele, valamint szénintenzitásának csökkentése érdekében.

(27)

   A legkülső régiók a tiszta és alternatív energiamegoldások tesztelésének helyszínéül szolgálhatnak. Lásd: COM(2017) 623.

(28)

   COM(2017) 653.

(29)

    https://green-driving.jrc.ec.europa.eu/

(30)

   Lásd a GEAR2030 jelentést: http://ec.europa.eu/growth/content/high-level-group-gear-2030-report-on-automotive-competitiveness-and-sustainability_en

(31)

   COM(2017) 479.

(32)

   COM(2016) 381.

(33)

   A tervezetet hat ágazatban – többek között a gépjárműiparban – alkalmazzák kísérleti jelleggel: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&intPageId=4320&langId=en

(34)

    http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/node_hu

(35)

   COM(2017) 376.

(36)

    http://skillspanorama.cedefop.europa.eu/en

(37)

   SWD(2017) 650.

(38)

   „2024-re egy elektromos jármű átlagos, 4 éves működtetési költségének meg kell egyeznie egy benzines autó működtetési költségeivel.” Lásd az Európai Fogyasztók Szervezetének tanulmányát: http://www.beuc.eu/publications/beuc-x-2016-122_low_carbon_cars_in_the_2020s-brochure.pdf

(39)

   Lásd még a GEAR2030 jelentést.

(40)

   Közös Kutatóközpont: Tudomány a szakpolitika szolgálatában, Az EU versenyképessége az elektromos közlekedést és a helyhez kötött tárolási alkalmazásokat szolgáló modern lítiumionos akkumulátorok terén – Lehetőségek és intézkedések, 2017. szeptember. (JRC Science for Policy Support, EU competitiveness in Advanced Li-ion Batteries for E-mobility and Stationary Storage Applications – Opportunities and Actions, September 2017.)

(41)

   COM(2014) 297.

(42)

    http://www.eib.org/products/blending/innovfin/products/energy-demo-projects.htm  

(43)

   Magas szintű találkozó az európai akkumulátorfejlesztésről és -gyártásról, 2017. október 11., http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-17-3861_en.htm

(44)

   Hivatalos Lap C 188., 2014.6.20., 4. o.

(45)

   COM(2016) 860.

(46)

    https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/towards-circular-economy_en  

(47)

   GEAR2030 jelentés, 2017. október.