INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Szegénység és anyagi nélkülözés az Unióban

Az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenti a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő vagy ilyen kockázatnak kitett emberek számát. A gazdasági válság azonban súlyosbította a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémáját, ami aggályokat vet fel az egyéneket és a társadalom egészét érintő társadalmi következményeket illetően.

2010-ben az európaiak közel egynegyedét (116 millió lakost) fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Ez közel 2 millióval több, mint az azt megelőző évben, és a 2011-re vonatkozóan rendelkezésre álló első adatok is ezt a tendenciát erősítik meg.

Miközben a társadalom peremén élők szükségletei tovább növekednek, a tagállamok számos esetben még kevésbé képesek támogatni őket. A költségvetési megszorítások minden korábbinál nagyobb mértékben veszélyeztetik a társadalmi kohéziót. Számos tagállamban részben az uniós szinten elfogadott politikákat tartják felelősnek ezekért a fejleményekért.

Az egyre nagyobb mértékű szegénység kedvezőtlenül befolyásolja az európai polgárok életkörülményeit; hozzávetőleg 40 millióan közülük súlyos anyagi nélkülözésben élnek. Miközben 2005 és 2008 között ez a szám jelentősen csökkent, 2009 és 2010 között ismét emelkedni kezdett, és mindössze egy év alatt 342 000-rel nőtt a súlyos anyagi nélkülözést megtapasztalók száma.

Az anyagi nélkülözés egyik fő jellemzője, hogy valaki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez. 2010-ben az Unió lakosságának 8,7 %-a, azaz több mint 43 millió személy nem engedhetett meg magának minden másnap húst, csirkehúst vagy halat (vagy azok vegetáriánus megfelelőjét) tartalmazó étkezést – amelyet pedig az Egészségügyi Világszervezet alapvető szükségletként határoz meg –, a 2011. évi első adatok pedig a helyzet romlására utalnak.

Az anyagi nélkülözésnek az élelmiszerhiánynál jóval súlyosabb formája a hajléktalanság. A hajléktalanság mértékét nehéz számszerűsíteni, a becslések azonban arra utalnak, hogy 2009/2010-ben 4,1 millió hajléktalan élt Európában. A hajléktalanság közelmúltbeli növekedésének oka az alacsony mértékű és egyenetlen növekedés, valamint a munkanélküliség szintjének emelkedése. Ennél is aggasztóbb, hogy a hajléktalanok új csoportja van kialakulóban, amely gyermekes családokból, fiatalokból és migráns családból származókból áll.

Az Unióban 25,4 millió gyermeket fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. Összességében a gyermekek esetében nagyobb a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a lakosság többi tagjánál (előbbiek esetében 27 %, utóbbiak esetében 23 %). A gyermekek emiatt kiszolgáltatottá válnak a (nem megfelelő) táplálkozáson túlmutató anyagi nélkülözéssel szemben. 5,7 millió gyermeknek például nélkülöznie kell az új (nem használt) ruhákat, 4,7 milliónak pedig nincs két pár méretben megfelelő cipője (ideértve a minden időben használható cipőt). Az ilyen jellegű anyagi nélkülözésben élő gyermekek várhatóan kevésbé teljesítenek jól az iskolában, kevésbé egészségesek és felnőttként kevésbé képesek maradéktalanul saját javukra fordítani a bennük rejlő lehetőségeket, mint tehetősebb társaik.

1.2.        A szegénységgel és az anyagi nélkülözéssel szembeni uniós fellépés

Az Uniónak a foglalkoztathatóság támogatására, a szegénység elleni küzdelemre és a társadalmi befogadás ösztönzésére szolgáló mindenkori legfőbb eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA). Ez a strukturális eszköz közvetlenül az emberekbe és képességeikbe fektet be, és célja a lakosok munkaerő-piaci lehetőségeinek javítása. A szegénység szélsőséges formáitól szenvedő, legkiszolgáltatottabb polgárok némelyike azonban túlságosan távol van a munkaerőpiactól ahhoz, hogy saját javára fordíthassa az Európai Szociális Alap társadalmi befogadást elősegítő intézkedéseit.

A leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós élelmiszer-osztási program több mint két évtizede nyújt élelmiszersegélyt e személyek számára. A programot 1987-ben alapították a máskülönben sokszor megsemmisítésre ítélt mezőgazdasági termelési többletek hasznos felhasználása céljából, amelynek keretében e többleteket elérhetővé tették az azokat felhasználni szándékozó tagállamok számára. Az évek során a program fontos ellátási forrássá vált a társadalom legelesettebb tagjaival közvetlen kapcsolatban álló és az élelmezésüket biztosító szervezetek számára. Az intervenciós készletek 2011–2020 közötti időszakban várható kimerülésével és nagyfokú kiszámíthatatlanságával – amely a Közös Agrárpolitika egymást követő reformjainak eredménye –, a leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós élelmiszer-osztási program elvesztette eredeti létjogosultságát és 2013 végétől megszűnik.

Az anyagi nélkülözés azonban továbbra is súlyos problémákat okoz, és a jövőben is szükség lesz a társadalom leginkább rászoruló tagjai számára nyújtott uniós segítségre. Az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában a Bizottság ezt figyelembe vette, és 2,5 milliárd EUR összegű költségvetést különített el a szegénység és kirekesztés szélsőséges formái elleni küzdelmet elősegítő új eszközre.

Ennek alapján a rendeletjavaslat a 2014–2020 közötti időszakra új eszközt hoz létre, amely a szegénység legsúlyosabb és társadalmi szempontból legártalmasabb formái, az élelmiszerhiány, valamint a hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözése elleni fellépéssel kiegészíti a meglévő kohéziós eszközöket, és különösen az Európai Szociális Alapot, miközben támogatja a leginkább rászoruló uniós polgárok újbóli társadalmi beilleszkedését célzó kísérő intézkedéseket.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

2.1.        Az érdekeltek álláspontja

A Tanácsban és az Európai Parlamentben, valamint a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal az uniós élelmiszer-osztási program keretében a leginkább rászorulóknak nyújtott támogatás jelenlegi formáiról folytatott egyeztetések hasznos ismeretekkel és ötletekkel szolgáltak a jövőre nézve. A Bizottság az érdekeltek nézőpontjára is nyitott, és konzultált az élelmiszersegélyek szállítóit és a végső kedvezményezetteket is képviselő, uniós szintű ernyőszervezetekkel.

A civil szervezetek keményen elítélték az uniós élelmiszer-osztási program keretében 2012‑ben nyújtott támogatás lehetséges jelentős csökkentését, a regionális és helyi hatóságok képviselői pedig hangsúlyozták e támogatás fontosságát és kérték annak folytatását e növekvő szükségletekkel jellemzett időszakban.

A nagy jótékonysági szervezetek, az élelmiszerbankokat képviselő civil szervezetek, valamint a gyermekekkel és hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek több ízben kifejezték az állami, és különösen az uniós támogatás iránti igényüket.

Két találkozóra került sor a nem csupán a kedvezményezetteket, de a támogatásban ténylegesen részesülő végső kedvezményezetteket is képviselő szervezetek ernyőszervezeteivel közösen. A szervezetek általában üdvözölték az eszköz hatóköre élelmiszersegélyeken túlra történő kiterjesztésének lehetőségét és az emberközpontú megközelítésre vonatkozó elgondolást.

Az említett eszközzel kapcsolatos tagállami álláspontok megoszlanak: hét tagállam ellenzi az uniós élelmiszer-osztási program folytatását 2013 után. A többi tagállam határozottan támogatja a programot. 2011 decemberében tizenhárom tagállam nyilatkozatot adott ki, amelyben kérvényezték az uniós élelmiszer-osztási program 2013 utáni folytatását.

Az Európai Parlament több ízben határozott támogatását fejezte ki az élelmiszersegély‑program folytatása iránt, az Európán belüli társadalmi kohézió javítása érdekében.

2011 decemberében tizenegy ernyőszervezet levelet küldött Andor biztos úrnak és a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatónak, amelyben kérték, hogy tegyenek előrelépéseket a hajléktalansággal kapcsolatos uniós stratégia létrehozása terén. Az Európai Parlament először írásos nyilatkozatban (2010), majd állásfoglalásban (2011) szólított fel egy ilyen stratégia létrehozására.

A Tanács által 2012. június 29-én elfogadott növekedési és munkahely-teremtési paktum kimondja, hogy „az országspecifikus ajánlások végrehajtása során a tagállamok különös hangsúlyt fektetnek a munkanélküliség problémájának megoldására és a válság következményeinek hatékony kezelésére, […valamint] a szegénység elleni küzdelemre és a veszélyeztetett csoportok támogatására irányuló hatékony szakpolitikák kialakítására és végrehajtására”.

2.2.        Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat középpontjában az új eszköz hatóköre állt. A figyelembe vett lehetőségek a következők voltak: (0) nincs támogatás, (1) a jelenlegi uniós élelmiszer-osztási program helyébe lépő, élelmiszerosztásra korlátozott eszköz, (2) az élelmiszerosztást az élelmiszersegélyben részesülők társadalmi befogadását elősegítő kísérő intézkedésekhez nyújtott támogatással kiegészítő eszköz és (3) átfogó eszköz, amely élelmiszer, valamint a hajléktalanok és az anyagi nélkülözésben élő gyermekek részére biztosított termékek révén elősegíti az anyagi tehermentesítést, és amelyet a leginkább rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedését célzó kísérő intézkedésekkel együtt alkalmaznak.

A nulladik lehetőség nettó hatása az elérhetővé tett támogatások újraelosztásának módjától függ. Ebben azonban mindenképpen az európai szolidaritás csökkenésének bizonyítékát látnák akkor, amikor a szegénység mértéke növekszik. Az első lehetőséggel összehasonlítva a második lehetőség, és még inkább a harmadik lehetőség a kiosztott élelmiszersegély csökkentésével jár, mivel egyes forrásokat más típusú intézkedésekhez rendelnek. A kísérő intézkedéseknek azonban az elért eredmények fokozottabb fenntarthatóságát is biztosítaniuk kell. A harmadik lehetőséget kell előnyben részesíteni, mivel ez teszi leginkább lehetővé a támogatott intézkedések helyi igényekhez igazítását.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az EU fellépése indokolt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikke alapján, amely szerint „átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze”, valamint 175. cikke alapján, amely meghatározza az uniós strukturális alapok szerepét e célkitűzés megvalósításában és rendelkezik a strukturális alapokon kívüli egyedi fellépések elfogadásáról.

Az uniós szintű fellépés szükséges, tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unióban tapasztalható mértékére, valamint az egyes tagállamokban jellemző helyzet elfogadhatatlan különbségeire; ezeket tovább súlyosbítja a gazdasági és pénzügyi válság, amely a társadalmi kohézió romlásához vezetett és csökkentette annak az esélyét, hogy megvalósuljanak az Európa 2020 stratégiának a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló célkitűzései.

Az európai pénzügyi támogatás elősegíti a nemzeti szintű fellépés fokozását, az erőfeszítések összehangolását és a társadalmi befogadást előmozdító eszközök létrehozását és bevezetését. Lehetővé teszi, hogy az Unió jó példával járjon elöl.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata 2,5 milliárd EUR-t irányoz elő a kohéziós politikán belül a 2014–2020-as időszakra.

A(z) […]/EU rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 84. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy tagállamnak az alap révén juttatott támogatás az Európai Szociális Alaphoz rendelt strukturális alapok részének tekintendő.

Javasolt költségvetés, 2014–2020 || milliárd EUR

Kohéziós politika (strukturális alapok) Ezen belül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap || 339 2,5

*Minden számadat változatlan 2011-es árakon

5.           A rendelet tartalma

5.1.        Célok és hatály

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (az alap) általános célja, hogy előmozdítsa a társadalmi kohéziót az Unión belül azáltal, hogy hozzájárul az Európa 2020 stratégia azon célkitűzésének megvalósításához, hogy legalább 20 millióval csökkenti a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő vagy ilyen kockázatnak kitett lakosok számát.

Ez a gyakorlatban olyan nemzeti programok támogatására irányuló konkrét célkitűzést jelent, amelyek partnerszervezetek útján nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a leginkább rászorulóknak.

Az alap hatóköre az élelmiszerhiány, a hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözésének kezelésére terjed ki. Az egyes tagállamok választhatnak, hogy a nélkülözés e formái közül egy vagy egyszerre több ellen lépnek fel. Az alap olyan, az anyagi támogatást kiegészítő kísérő intézkedéseket is támogathat, amelyek a leginkább rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedését mozdítják elő.

5.2.        Támogatásra jogosult népesség és az alap célzott alkalmazása

Az anyagi támogatásnyújtásra jogosult lakosság tagjai az Unió leginkább rászoruló polgárai. A támogatásban részesítendő leginkább rászoruló személyek azonosításához szükséges feltételek meghatározása a tagállamok vagy a partnerszervezetek felelőssége, hiszen ők képesek leginkább a helyi szükségleteket figyelembe vevő célzott segítségnyújtás megvalósítására.

Az elosztandó termékek típusának – azaz az élelmiszer, illetve a hajléktalanok vagy a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt alapvető fogyasztási cikkek – meghatározása révén a rendelet közvetett célirányosító mechanizmust is tartalmaz.

5.3.        Partnerszervezetek

A partnerszervezetek azok a szervezetek, amelyek az élelmiszert vagy a termékeket közvetlenül vagy közvetett módon eljuttatják a leginkább rászoruló személyekhez. Annak biztosítása érdekében, hogy az alap előmozdítsa a szegénység fenntartható csökkentését és a társadalmi kohézió javulását, az élelmiszert és termékeket közvetlenül szállító partnerszervezeteknek az anyagi támogatásnyújtást kiegészítő tevékenységeket kell vállalniuk, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának megvalósítása. Maga az alap is támogathat ilyen kísérő intézkedéseket.

A nemzeti hatóságok vagy beszerzik az élelmiszert vagy a termékeket és azokat a partnerszervezetek rendelkezésére bocsátják, vagy finanszírozást nyújtanak a partnerszervezetek számára az élelmiszer vagy a termékek beszerzéséhez. Amennyiben az élelmiszert vagy termékeket a partnerszervezet szerzi be, az anyagi támogatásnyújtás elosztását végezheti saját maga, vagy megbízhat azzal más partnerszervezeteket is.

5.4.        Végrehajtási rendelkezések

Az alapot a kohéziós politikai modell szerint, azaz megosztott irányítás útján hajtják végre, tagállamonként a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó hétéves operatív program alapján.

A rendelet a végrehajtási intézkedések tekintetében a strukturális alapok megközelítését követi, különösen lehetővé téve a tagállamok számára, hogy ha kívánják, igénybe vehessék az Európai Szociális Alap számára létrehozott struktúrákat, kijelölt hatóságokat és eljárásokat, azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék a leginkább rászoruló személyek jelenlegi élelmiszer-elosztási programjáról a leginkább rászoruló személyeket támogató új európai segítségnyújtási alapra történő átállással kapcsolatos adminisztratív terheket. A programozásra, figyelemmel kísérésre, értékelésre, valamint a tájékoztatásra és kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket azonban korszerűsítik és egyszerűsítik annak érdekében, hogy azok arányosak legyenek az alap célkitűzéseinek konkrét jellegével és megfeleljenek a pontosan körülhatárolt lakossági célcsoportoknak.

A támogathatósági szabályok szintén figyelembe veszik az alap, illetve az alap végrehajtásában később részt vevő különböző szereplők jellegét. A rendelet különösen a költségkategóriák többsége vonatkozásában egyszerűsített költség-elszámolási módszerekről rendelkezik, a többi kategória esetében pedig több lehetőséget kínál.

A pénzügyi irányítási és kontrollrendszer ugyancsak a strukturális alapok logikájából ered. Néhány rendelkezést ezenkívül módosítottak és egyszerűsítettek, hogy azok teljes körűen megfeleljenek az alap által támogatandó műveletek típusainak, különösen az előfinanszírozás, a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek tartalma és az arányos ellenőrzés tekintetében.

A partnerszervezetek előzetes finanszírozási képességei korlátozottak. A tagállamok számára szintén nehézséget jelenthet a műveletek előfinanszírozásához szükséges források mobilizálása. Ezen túlmenően valószínűleg azokban a tagállamokban a legmagasabb a leginkább rászoruló személyek száma, amelyeknek a legkomolyabb pénzügyi megszorításokkal kell szembenézniük. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet – amely az alap célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztetheti – kezelni lehessen, az előfinanszírozás szintjét a tagállamnak biztosított teljes juttatás 11 %-ában állapítják meg. Ez fedezi a segítségnyújtási kampány első évi költségeinek 90 %-át a technikai segítségnyújtás, a szállítás, az igazgatási költségek, valamint a kísérő intézkedések kivételével.

2012/0295 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát, az Unió és a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát.

(2)       Az anyagi vagy akár súlyos anyagi nélkülözésben élő személyek száma növekszik az Unióban, és kirekesztettségük mértéke gyakran túl nagy ahhoz, hogy élvezhessék a(z) […]/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet], és különösen a(z) […]/EU rendelet [ESZA-rendelet] aktivizáló intézkedéseinek előnyeit.

(3)       A Szerződés 174. cikke előírja, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Uniónak úgy kell alakítania és folytatnia tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

(4)       A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak (a továbbiakban: az alap) meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azáltal, hogy hozzájárul az Unióban tapasztalható szegénység csökkentéséhez olyan nemzeti programok támogatásával, amelyek nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a leginkább rászoruló személyeknek az élelmiszerhiány, a hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözésének enyhítése érdekében.

(5)       A Szerződés 317. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára hatáskörének gyakorlását az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a tagállamok együttműködéssel kapcsolatos feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló […] tanácsi rendelet[3] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapot.

(6)       Ezek az előírások garantálják azt is, hogy a támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak, különösen a leginkább rászoruló személyeknek juttatott termékek biztonságossága tekintetében.

(7)       A megfelelő pénzügyi keret meghatározása érdekében a Bizottságnak végrehajtási aktusok által, a szegénység és az anyagi nélkülözés tekintetében fennálló különbségeket figyelembe vevő objektív és átlátható módszer alkalmazásával kell megállapítania a globális források tagállamok szerinti éves felosztását.

(8)       Az egyes tagállamok operatív programjainak meg kell határozniuk és indokolniuk kell az anyagi nélkülözés kezelni kívánt formáit és meg kell fogalmazniuk a nemzeti programok támogatása keretében a leginkább rászoruló személyeknek történő segítségnyújtás célkitűzéseit és jellemzőit. További, olyan elemeket is tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek az operatív program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosításához.

(9)       Az alap hatékonyságának maximalizálása céljából, különös tekintettel a nemzeti körülményekre, helyénvaló az operatív programok lehetséges módosítására szolgáló eljárás létrehozása.

(10)     A tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel, és a Bizottságnak elő kell mozdítania ezek terjesztését.

(11)     Az operatív programok végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése érdekében a tagállamoknak éves és záró végrehajtási jelentéseket kell készíteniük, és be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak, biztosítva ezáltal, hogy lényeges és naprakész adatok álljanak rendelkezésre. Ugyanebből a célból a Bizottságnak és valamennyi tagállamnak – hacsak másképp meg nem állapodnak – évente kétoldalú felülvizsgálati üléseken kell részt venniük.

(12)     Az egyes operatív programok minőségének és kialakításának javítása, valamint az alap eredményességének és hatékonyságának értékelése érdekében előzetes és utólagos értékeléseket kell végezni. Ezeket az értékeléseket az operatív program keretében támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos felmérésekkel, valamint szükség esetén a programozási időszakban végzett értékelésekkel kell kiegészíteni. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.

(13)     A polgároknak joguk van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként és milyen célból fektetik be. Az alap eredményeire vonatkozó információk széles körű terjesztése és a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében részletes tájékoztatási és kommunikációs szabályokat kell megállapítani, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek feladataira vonatkozóan.

(14)     A személyes adatok feldolgozásával és szabad áramlásával összefüggésben a személyek védelmére vonatkozó uniós jogi aktusok, így különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] alkalmazandó.

(15)     Meg kell határozni az alapból az operatív programokhoz nyújtott társfinanszírozás mértékének legmagasabb szintjét az uniós források multiplikátor hatásának biztosítása céljából, egyúttal pedig az időszakos költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok helyzetére is megoldást kell találni.

(16)     A jogosultsági időszakra, valamint az alappal kapcsolatos műveletekre és kiadásokra vonatkozóan Unió-szerte egységes és méltányos szabályokat kell alkalmazni. A jogosultsági feltételeknek tükrözniük kell az alap célkitűzéseinek és lakossági célcsoportjainak sajátos jellegét, többek között a műveletek megfelelő támogathatósági feltételei, valamint a támogatási formák és a visszatérítésre vonatkozó szabályok és feltételek révén.

(17)     A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat[5] (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) előírja, hogy az állami intervencióval vásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Mivel, a körülményektől függően, az ilyen készletek felhasználásával, feldolgozásával vagy értékesítésével való élelmiszer-előállítás lehet a legkedvezőbb gazdasági lehetőség, helyénvaló ebben a rendeletben előírni egy ilyen lehetőséget. A készletekkel kapcsolatos tranzakciókból származó összegeket a leginkább rászorulók javára kellene felhasználni, és nem használhatók fel a tagállamoknak a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére. Az intervenciós készletek és az abból eredő bevételek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság, az egységes közös piacszervezésről szóló .…/…./EU rendelet 19. cikke e) pontjának megfelelően, fogadjon el olyan eljárásokat létrehozó végrehajtási aktusokat, amelyek révén az intervenciós készletekben lévő termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők a leginkább rászorulók számára kidolgozott program céljaira.

(18)     Meg kell határozni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – az alapból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani.

(19)     A megosztott irányítás elvének megfelelően – irányítási és kontrollrendszerük révén – elsősorban a tagállamok feladata operatív programjuk végrehajtása és ellenőrzése.

(20)     A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és kontrollrendszerek megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására, hogy tanúskodni lehessen az alap törvényes és szabályos felhasználására vonatkozó megbízhatóságról. Meg kell határozni a tagállamoknak az operatív programjaik irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatos, valamint az uniós jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(21)     Ezért a tagállamoknak irányító hatóságot, igazoló hatóságot és feladatkörében független ellenőrző hatóságot kell kijelölniük operatív programjaik esetében. A tagállamok számára az ellenőrző rendszerek felállításával kapcsolatos flexibilitás érdekében indokolt annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az igazoló hatóság feladatát az irányító hatóság végezze el. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok közreműködő szervezeteket tudjanak kijelölni az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatainak az elvégzésére. Ebben az esetben a tagállamoknak egyértelműen meg kell határozniuk ezek feladatait és funkcióit.

(22)     Az irányító hatóság viseli az elsődleges felelősséget az alap eredményes és hatékony végrehajtásának vonatkozásában, és így számos funkciót tölt be, amelyek kapcsolatban állnak a programirányítással, a figyelemmel kíséréssel, a pénzügyi irányítással és ellenőrzéssel, valamint az operatív projekt kiválasztásával. Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(23)     Az igazoló hatóságnak kifizetési kérelmet kell elkészítenie, és azt be kell nyújtania a Bizottságnak. Igazolnia kell az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy az éves beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak. Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(24)     Az ellenőrző hatóságnak biztosítania kell, hogy ellenőrzésre kerüljenek az irányítási és kontrollrendszerek, a megfelelő számú művelet és az éves beszámolók. Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(25)     A Bizottság pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül biztosítani kell a tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet keretében történő együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében – meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrző szervektől meg kell kapnia.

(26)     Meg kell határozni a Bizottság hatásköreit és feladatait arra vonatkozóan, hogy ellenőrizhesse az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését, valamint a tagállamokat fellépésre szólíthassa fel. A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan ellenőrzések elvégzésére, ahol a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdések állnak a középpontban, annak érdekében, hogy az alap eredményességéről következtetéseket lehessen levonni.

(27)     Az uniós költségvetési kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre, az éves egyenleg és a végső egyenleg kifizetésére vonatkozóan közös szabályokat kell megállapítani.

(28)     A Bizottság számára megfelelő biztosítékok garantálása céljából az időközi kifizetési kérelmek esetében a visszatérítés mértékének a kifizetési kérelemben foglalt támogatható költségek 90 %-ának kell lennie.

(29)     Az operatív program kezdetén történő előfinanszírozásnak biztosítania kell, hogy a tagállam már az operatív program elfogadásától támogatást tudjon nyújtani a kedvezményezetteknek a program végrehajtásához. Az előfinanszírozás kizárólag erre a célra használható fel, és a kedvezményezetteknek elegendő támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy kiválasztása esetén el tudjanak indítani egy adott műveletet.

(30)     Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és kontrollrendszer működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók, bizonyíthatóan kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanság merült fel, vagy elmarad a számlák vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok benyújtása.

(31)     Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében és a programok végrehajtásának hatékonyságát célzó eszközök biztosítására olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára a kifizetések felfüggesztését.

(32)     Annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, megfelelő keretet kell létrehozni a számlák éves vizsgálatához és elfogadásához. E keret értelmében a kijelölt szerveknek az operatív program vonatkozásában igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, és ehhez csatolniuk kell a hitelesített éves beszámolókat, a záró ellenőrzési jelentésekről és az elvégzett ellenőrzésekről szóló éves összefoglalót, valamint egy független ellenőri véleményt és ellenőrzési jelentést.

(33)     Részletesen meg kell határozni a számlák éves vizsgálata és elfogadása tekintetében az alapra alkalmazandó eljárást, hogy biztosítani lehessen e rendelkezések egyértelmű alapjait és jogbiztonságát. Fontos rendelkezni arról, hogy a tagállamoknak meglegyen az a korlátozott lehetőségük, miszerint az éves beszámolóban olyan összeget is szerepeltethessenek, amely az ellenőrző hatóság által végzett, folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(34)     Az uniós költségvetés védelme, valamint annak érdekében, hogy a jogbiztonság szavatolható legyen a tagállamok számára, helyénvaló, hogy konkrét rendelkezéseket és eljárásokat határozzanak meg a tagállamok és a Bizottság által végzendő pénzügyi korrekciókra vonatkozóan, és különösen azokat a körülményeket határozzák meg, amelyek mellett az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog megsértése pénzügyi korrekcióhoz vezethet.

(35)     Az uniós ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapból kifizetett támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi ellenőrzések számát kell csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes támogatható kiadása nem haladja meg a 100 000 EUR összeget. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben bizonyítható a szabálytalanság vagy a csalás, illetve egy ellenőrzési minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett ellenőrzés arányos legyen a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző hatóság megbízható. Az ellenőrzések során teljes körűen figyelembe kell venni ezenfelül az alap lakossági célcsoportjaira vonatkozó célkitűzéseket és azok tulajdonságait.

(36)     A pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében helyénvaló az operatív programok költségvetési kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések megállapítása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető a visszavonás alól, főként ha a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak.

(37)     E határozat egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a tagállamok feladatai a szabálytalanságok bejelentésével és a szabálytalanul kifizetett összegek visszatérítésével kapcsolatos eljárásban; a műveletekkel kapcsolatos információcsere módjai; a megfelelő ellenőrzési nyomvonalat érintő megállapodások; a nemzeti auditok feltételei; az irányító hatóságok és igazoló hatóságok kijelölésének kritériumai; az általánosan elfogadott adathordozók meghatározása és az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására vonatkozó feltételek. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson le az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is.

(38)     A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, idejében és megfelelő módon történő átadását.

(39)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási aktusok útján határozatot fogadjon el a következőkről: a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő megállapítása; az adott évre szóló forráselosztás meghatározása az egyes tagállamok számára; operatív programok elfogadása, kifizetések felfüggesztése; pénzügyi korrekciók és a kötelezettségvállalás visszavonása esetén a programok elfogadásáról szóló határozatok módosítása.

(40)     E rendeletnek a végrehajtásához egyforma körülmények biztosítására, az éves és a végső végrehajtási jelentések és a közös mutatók jegyzékének sablonjához, a végső kedvezményezettekről végzett strukturált felmérések sablonjához, a tagállam és a Bizottság közötti elektronikus adatcsererendszerhez, az igazgatási nyilatkozat sablonjához, az ellenőrzésre vonatkozó stratégia modelljeihez, a véleményhez és az éves ellenőrzési jelentéshez, az ellenőrzések során gyűjtött adatok felhasználását érintő szabályokhoz és a kifizetési kérelmek sablonjához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök gyakorlásának összhangban kell lennie a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel.[6]

(41)     E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között az emberi méltóság, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E rendeletet a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(42)     Mivel a rendelet célját, nevezetesen az uniós társadalmi kohézió javítását és a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem előmozdítását tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, uniós szinten azonban azok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban: az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és elosztásuk feltételeit, valamint megállapítja az alap eredményességének biztosításához szükséges szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.           „leginkább rászoruló személyek”: olyan természetes személyek, egyének, vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által elfogadott, vagy a partnerszervezetek által megállapított és az említett illetékes hatóságok által jóváhagyott objektív kritériumok szerint határozták meg;

2.           „partnerszervezet”: olyan közszervezet vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más partnerszervezetek révén élelmiszert és árukat juttat a leginkább rászoruló személyekhez, és amelynek műveleteit a 29. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki;

3.           „nemzeti program”: bármely program, amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten;

4.           „művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul a kapcsolódó operatív program célkitűzéseihez;

5.           „befejezett művelet”: olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették a kedvezményezettek részére;

6.           „kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért;

7.           „végső kedvezményezett”: az élelmiszert vagy termékeket kapó, illetve a kísérő intézkedések előnyeit élvező leginkább rászoruló személyek;

8.           „közpénzekből folyósított támogatás”: olyan művelethez nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti, regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió alaphoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből, közhatóságok társulásainak vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá tartozó intézményeknek a költségvetéséből származik;

9.           „közreműködő szervezet”: közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító vagy igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

10.         „számviteli év”: a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli évet, amelynek tekintetében ez a kiadások támogathatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év 2022. július 1-től 2023. június 30-ig tart;

11.         „pénzügyi év”: január 1-jétől december 31-ig tartó időszak.

3. cikk

Célkitűzések

Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót az Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően hozzájárul a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés megvalósításához. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló konkrét célkitűzés megvalósításához. E célkitűzés megvalósításának mérése az alapból támogatásban részesülő személyek számával történik.

4. cikk

A támogatás hatóköre

(1)          Az alap olyan nemzeti programokat támogat, amelyek keretében a hajléktalanok és a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető fogyasztási cikkeket juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára.

(2)          Az alap az élelmiszer- és termékelosztást kiegészítő, a leginkább rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedéséhez hozzájáruló kísérő intézkedéseket is támogathat.

(3)          Az alap ösztönzi a kölcsönös tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás területén.

5. cikk

Alapelvek

(1) Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás keretében hajtanak végre.

(2) A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit.

(3) Az alapból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani.

(4) A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet betartásával.

(5) Az alap végrehajtására és felhasználására – különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében.

(6) A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot az Európai Szociális Alappal, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel.

(7) A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 26. cikkének megfelelően.

(8) A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az alap eredményességét, különösen a figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén.

(9) A Bizottság és a tagállamok az alappal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentésének céljával látják el.

(10) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió elvének integrálását az alap végrehajtásának különböző szakaszaiban. A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alaphoz való hozzáférés igénybevétele során.

(11) Az alap által finanszírozott műveletek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jogoknak. Az alap különösen csak olyan élelmiszer- vagy termékelosztás támogatására használható fel, amely megfelel a fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jogszabálynak.

(12) A tagállamok és a kedvezményezettek objektív kritériumok alapján választják ki az élelmiszer-ipari termékeket és árukat. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai ugyancsak figyelembe veszik az éghajlati és környezeti vonatkozásokat, különösen az élelmiszer-hulladék csökkentése céljából.

II. CÍM FORRÁSOK ÉS PROGRAMOZÁS

6. cikk

Globális források

(1) A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló globális források összege 2011. évi árakon 2 500 000 000 EUR, a II. mellékletben meghatározott éves bontásban.

(2) A programozás, majd az Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a globális források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot fogad el a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő megállapításáról, a(z) […]/EU rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 84. cikke (5) bekezdésével összhangban, az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurostat által meghatározott alábbi mutatók figyelembevételével:

a)      a súlyos anyagi nélkülözésben élő lakosság;

b)      az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság.

(4) A globális források 0,35 %-át a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

7. cikk

Operatív program

(1) E rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül minden tagállam egy, a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó operatív programot nyújt be a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

a)       Az anyagi nélkülözés operatív program keretében orvosolandó formájának (formáinak) meghatározása és kiválasztásuk indokolása, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusainak és az élelmiszer- és termékelosztás, valamint a biztosítani kívánt kísérő intézkedések fő jellemzőinek és célkitűzéseinek leírása, a 14. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire figyelemmel;

b)      az anyagi nélkülözés egyes orvosolni kívánt típusainak megfelelő nemzeti program(ok) ismertetése;

c)       a leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban;

d)      a műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása;

e)       a partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban;

f)       az Európai Szociális Alapnak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása;

g)       az operatív programok végrehajtására vonatkozó rendelkezések ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a figyelemmel kísérési eljárás leírását;

h)       az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságoknak, valamint a civil társadalmat képviselő testületeknek és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezeteknek az operatív program előkészítésében történő részvételét biztosító intézkedések ismertetése;

i)        a 25. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve a kedvezményezettek operatív programok végrehajtásával kapcsolatos igazgatási kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket;

j)       pénzügyi terv, amely az alábbi táblázatokat tartalmazza:

i.        az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a társfinanszírozás mértékét a 18. cikkel összhangban tartalmazó táblázat;

ii.       az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat.

Az e) pontban említett, élelmiszert és termékeket közvetlenül szállító partnerszervezetek az anyagi támogatásnyújtást kiegészítő tevékenységeket vállalnak, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket.

(2) Az operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság dolgozza ki az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságokkal, valamint a civil társadalmat képviselő testületekkel és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezetekkel együttműködésben.

(3) A tagállamok az I. mellékletben meghatározott sablon szerint készítik el az operatív program tervezetét.

8. cikk

Az operatív program elfogadása

(1) A Bizottság értékeli az operatív program összhangját e rendelettel, valamint annak az alap célkitűzéseihez való hozzájárulását, figyelembe véve a 14. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelést.

(2) A Bizottság az operatív program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott esetben felülvizsgálja a javasolt operatív programot.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus útján legkésőbb a tagállam általi hivatalos benyújtást követő hat hónapon belül, de 2014. január 1-jénél nem korábban elfogadja az operatív programot, feltéve hogy a Bizottság által a (2) bekezdés értelmében tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették.

9. cikk

Az operatív program módosítása

(1) A tagállamok az operatív program módosítására vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. Ehhez csatolni kell a felülvizsgált operatív programot és a módosítás indokolását.

(2) A Bizottság értékeli az (1) bekezdés szerint megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokolást. A Bizottság észrevételeket tehet, a tagállam pedig megadja a Bizottság számára az összes szükséges további információt.

(3) A Bizottság a tagállam általi hivatalos benyújtásuk után legkésőbb öt hónappal végrehajtási aktusok útján jóváhagyja az operatív programok módosítását, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették.

10. cikk

Platform

A Bizottság a leginkább rászoruló személyek részére biztosított nem pénzügyi jellegű segítségnyújtás területén folytatott tapasztalatcsere ösztönzése, kapacitás- és hálózatépítés elősegítése, valamint a lényeges eredmények terjesztése céljából uniós szintű platformot hoz létre.

A Bizottság ezenfelül évente legalább egy alkalommal tanácskozik a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás megvalósulásáról.

III. CÍM NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

11. cikk

Végrehajtási jelentések és mutatók

(1) 2015-tól 2022-ig minden év június 30-ig a tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az operatív program előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról.

(2) A tagállamok az éves végrehajtási jelentés tervezetét a Bizottság által elfogadott sablon szerint készítik el, beleértve a közös ráfordítás- és eredményességi mutatók jegyzékét.

(3) Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el, ha tartalmazzák a (2) bekezdésben említett sablonnak megfelelően előírt valamennyi információt, a közös mutatókat is beleértve. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem küldi el az értesítést, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

(5) A tagállamok 2023. szeptember 30-ig záró jelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról.

A tagállamoknak a Bizottság által elfogadott sablon szerint kell elkészíteniük a záró végrehajtási jelentés tervezetét.

A Bizottság megvizsgálja a záró végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

(6) A Bizottság végrehajtási aktus útján elfogadja az éves végrehajtási jelentés sablonját, beleértve a közös mutatók jegyzékét, valamint a záró végrehajtási jelentés sablonját. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor.

(7) A Bizottság észrevételeket tehet az operatív program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről.

(8) Az irányító hatóságnak az egyes éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések tartalmáról összefoglalót kell közzétennie.

12. cikk

Kétoldalú felülvizsgálati ülés

(1) A Bizottság és az egyes tagállamok 2014-től 2022-ig – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az operatív program végrehajtása terén elért előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a 11. cikk (7) bekezdésében említett bizottsági észrevételeket.

(2) A kétoldalú felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be.

(3) A tagállam biztosítja, hogy az ülés után megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit.

13. cikk

Az értékelésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges – többek között a 11. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó – adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását.

(2) Az értékeléseket az operatív program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.

14. cikk

Előzetes értékelés

(1) A tagállamok valamennyi operatív program vonatkozásában előzetes értékelést végeznek.

(2) Az előzetes értékelést az operatív programok előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak.

(3) Az előzetes értékelés a következőket méri fel:

a)      a 2020-ig a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való hozzájárulást, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott orvosolni kívánt típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket;

b)      a javasolt operatív program belső koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó pénzügyi eszközökkel;

c)      a költségvetési források elosztása és az operatív program célkitűzései közötti összhangot;

d)      a várható teljesítmények eredményekhez való hozzájárulását;

e)      az operatív program figyelemmel kísérését és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmasságát.

15. cikk

Értékelés a programozási időszak során

(1) Az irányító hatóság a programozási időszak során értékeléseket készíthet az operatív program eredményességéről és hatékonyságáról.

(2) Az irányító hatóságnak 2017-ben és 2021-ben a Bizottság által biztosított sablon szerint strukturált felmérést kell készítenie a végső kedvezményezettekről. A Bizottság végrehajtási aktus útján fogadja el ezt a sablont. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor.

(3) A Bizottság saját kezdeményezésére elvégezheti az operatív programok értékelését.

16. cikk

Utólagos értékelés

A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők segítségével utólagos értékelést végez a kapott eredmények eredményességéről és fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2023. december 31-ig kell befejezni.

17. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

(1) Az alap által támogatott intézkedésekről a tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás címzettjei a leginkább rászoruló személyek, a média és a szélesebb közönség. A tájékoztatásnak ki kell emelnie az Unió szerepét és biztosítania kell az alapból származó hozzájárulás láthatóságát.

(2) Az alapból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében az irányító hatóság CSV vagy XML formátumban nyilvántartást vezet az alap által támogatott műveletekről, amelyet egy weboldalon hozzáférhetővé tesznek. A nyilvántartás legalább a kedvezményezett nevére, lakcímére és a kiutalt uniós támogatásra, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusára vonatkozó adatokat tartalmazza.

A műveletek jegyzékét legalább tizenkét havonta aktualizálni kell.

(3) Egy művelet végrehajtása során a kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen, az élelmiszer, a termékek és a kísérő intézkedések biztosításának valamennyi helyszínén – kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség – legalább egy (minimum A3-as méretű) plakátot helyeznek el, amely tájékoztatást ad a műveletről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról.

A saját weboldallal rendelkező kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(4) A kedvezményezett és a partnerszervezetek valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésükben elismerik az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást.

(5) Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek jegyzékének közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú sablonokat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését.

(6) A személyes adatok e cikk értelmében történő feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el.

IV. CÍM AZ ALAPBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

18. cikk

Társfinanszírozás

(1) Az operatív program társfinanszírozási aránya nem lehet magasabb a támogatható közkiadások 85 %-ánál.

(2) A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét.

(3) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

19. cikk

Kifizetések emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetében

(1) A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest 10 százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel lehet megemelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a számviteli időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta, és az azt követő számviteli időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel az alábbi feltételek egyikének:

a)      amennyiben az érintett tagállam bevezette az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelettel[7] összhangban;

b)      amennyiben az érintett tagállam nem vezette be az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelet[8] értelmében;

c)      a finanszírozási támogatás folyósítása az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés szerint történik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből folyósított támogatást és az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét.

20. cikk

Jogosultsági időszak

(1) A kiadás abban az esetben jogosult az operatív programból származó támogatásra, ha az a kedvezményezettnél 2014. január 1. és 2022. december 31. között merül fel, és annak kifizetését ugyanebben az időszakban teljesítik.

(2) Az operatív programból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, mielőtt az operatív program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az összes kapcsolódó kifizetést.

(3) E cikk nem érinti a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 25. cikkben leírt szabályait.

(4) Az operatív program módosítása esetén a módosítás miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem Bizottságnak történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható.

21. cikk

A műveletek támogathatósága

(1) Az operatív program által támogatott műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg.

(2) A műveletek abban az esetben támogathatók az operatív programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, az operatív programban meghatározott feltételek alapján választották ki azokat.

(3) A hajléktalanoknak és a gyermekeknek szánt élelmiszert és termékeket maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik.

Az élelmiszert és termékeket közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére bocsáthatja. Ebben az esetben az élelmiszer az egységes közös piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 15. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből származó termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszerek partnerszervezetekhez való szállítását. Minden olyan összeg, amely e készletekkel kapcsolatos ügyletből származik, a leginkább rászoruló személyek javára használandó fel, és nem használható fel a tagállamok e rendelet 18, cikkében előírt, a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére.

A Bizottság az egységes piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 19. cikke e) pontjának értelmében elfogadott eljárásokat alkalmazza, melyek szerint az intervenciós készleteket felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet .céljaira annak érdekében, hogy az intervenciós készletek és a belőlük származó bevételek a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra.

(4) Ezt az anyagi támogatásnyújtást díjmentesen kell eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez.

(5) Az alapból támogatásban részesülő valamely művelet más uniós eszközből nem kaphat támogatást.

22. cikk

A támogatás formái

Az alap vissza nem fizetendő támogatások, beszerzés, illetve ezek kombinációjának formájában nyújt segítséget a tagállamoknak.

23. cikk

A támogatás formái

(1) A támogatás az alábbi formákban valósulhat meg:

a)      a ténylegesen felmerült és kifizetett támogatható költségek visszatérítése;

b)      egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c)      közpénzekből folyósított egyösszegű, 100 000 EUR-t nem meghaladó támogatás;

d)      százalékban meghatározott átalánydíjas finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára.

(2) Az (1) bekezdésben leírt lehetőségek kombinálása csak akkor lehetséges, ha azok különböző költségkategóriákra vonatkoznak, illetve ha egy művelet egymást követő szakaszaiban használják fel azokat.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett összegek meghatározása a következők alapján történik:

a)       igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következők valamelyikén alapul:

i. statisztikai adatok vagy más objektív információk; vagy

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk alkalmazása;

b)      a teljes egészében az érintett tagállam által finanszírozott támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és ezeknek megfelelő egységköltségek, egyösszegű és átalánydíjas kifizetések;

c)       e rendeletben meghatározott ráták;

d)      eseti alapú kiszámítás az előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján, amennyiben a közpénzekből folyósított támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett formákban kiszámított összegek a VI. cím alkalmazása céljából a kedvezményezettnél felmerült és általa kifizetett, támogatható kiadásoknak tekintendők.

(5) Az egyes műveletek támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum rögzíti a művelet költségeinek kiszámítására alkalmazandó módszert és a vissza nem fizetendő támogatás folyósításának feltételeit.

24. cikk

A költségek elszámolhatósága

(1) Az operatív programból támogatható költségek a következők:

a)      az élelmiszer, illetve a hajléktalanok vagy a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt alapvető fogyasztási cikkek beszerzésének költségei;

b)      amennyiben közszervezet a hajléktalanok és a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető fogyasztási cikket vásárol és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek és a termékeknek a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, az a) pontban említett költségek 1 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva;

c)      a partnerszervezetek által viselt igazgatási, szállítási és raktározási költségek, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva;

d)      a támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül eljuttató partnerszervezetek által vállalt, a társadalmi beilleszkedés megvalósítását célzó tevékenységek bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva;

e)      a 25. cikk értelmében felmerülő költségek.

(2) A következő költségek nem jogosultak az operatív programból származó támogatásra:

a)      hitelkamat;

b)      a használt cikkek költségei;

c)      hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében adóalanynak nem minősülő kategóriába nem tartozó kedvezményezett által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető héaösszegek[9].

25. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében az éves elosztható források legfeljebb 0,35 %-áig az alapból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, figyelemmel kísérési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, auditálási, tájékoztatási, ellenőrzési és értékelési intézkedések, valamint a platformhoz kapcsolódó tevékenységek, a 10. cikknek megfelelően.

(2) A tagállamok kezdeményezésére az alapból elkülönített források legfeljebb 4 %-áig az operatív programból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, irányítási, figyelemmel kísérési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, auditálási, tájékoztatási, ellenőrzési és értékelési intézkedések. Az alapból ugyancsak finanszírozható a partnerszervezetek számára biztosított technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés.

V. CÍM IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

26. cikk

A tagállami irányítási és kontrollrendszerek általános elvei

Az irányítási és kontrollrendszerek biztosítják az alábbiakat:

a)           az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak leírása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b)           a feladatköröknek e szervezeteken belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés;

c)           a bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;

d)           informatikai rendszerek számviteli célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és közlésére, figyelemmel kísérési és pénzügyi jelentéstételi célokra;

e)           jelentéstételi és figyelemmel kísérési rendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f)            az irányítási és kontrollrendszerek működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok;

g)           megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h)           a szabálytalanságok – beleértve a csalást is – megelőzése, azonosítása és kijavítása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges kamatok visszafizettetése.

27. cikk

A tagállamok felelőssége

(1) A tagállamok teljesítik az irányítási, ellenőrzési és auditálási kötelezettségeket, továbbá vállalják az ezek eredményeként jelentkező feladatokat, amelyeket a költségvetési rendeletben és az e rendeletben a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok megállapítanak. A megosztott irányítás elve szerint a tagállamok felelősek az operatív programok irányításáért és ellenőrzéséért.

(2) A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell deríteniük és orvosolniuk kell a szabálytalanságokat, és a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a kései fizetésre érvényes kamattal együtt. E szabálytalanságokat jelenteniük kell a Bizottságnak és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és jogi eljárások eredményeiről.

Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogtalanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió általános költségvetésébe.

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 59. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat írnak elő a tagállamok ebben a bekezdésben leírt kötelezettségeire vonatkozólag.

(3) A tagállamok független vizsgálati és panaszkezelési eljárást hoznak létre és működtetnek az alapból társfinanszírozásban részesített műveletek kiválasztásával vagy végrehajtásával kapcsolatos panaszokra. Kérésre a tagállamnak jelentenie kell a Bizottságnak e vizsgálatok eredményeit.

(4) A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere a Bizottság által végrehajtási aktusok útján meghatározott feltételeknek megfelelően létrehozott elektronikus adatcsererendszeren keresztül történik. E végrehajtási aktusok a 60. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint kerülnek elfogadásra.

28. cikk

Az irányító és ellenőrző szervek kijelölése és szervezete

(1) A tagállam nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki irányító hatóságként.

(2) A tagállam – a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki igazoló hatóságként.

(3) A tagállam olyan irányító hatóságot jelölhet ki, amely az igazoló hatóság feladatait is ellátja.

(4) A tagállam ellenőrző hatóságként olyan nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól.

(5) A feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, ahol van ilyen, és az ellenőrző hatóság lehet ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy szervezetnek a része.

(6) A tagállam egy vagy több közreműködő szervezetet is kijelölhet arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást hivatalosan, írásban kell rögzíteni.

(7) A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását közreműködő szervezetre ruházhatja át a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással. A közreműködő szervezetnek garanciákat kell nyújtania fizetőképességének, illetve az érintett területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó szakértelmének igazolása érdekében.

(8) A tagállamnak írásba kell foglalnia az irányító hatósággal, igazoló hatósággal és ellenőrző hatósággal fenntartott kapcsolataira, az e hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az e hatóságok és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait.

29. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.

(2) Az operatív program irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy:

a)      éves és záró végrehajtási jelentéseket készítsen, és azokat benyújtsa a Bizottságnak;

b)      a közreműködő szervezeteket, illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek végrehajtása terén lényeges információkkal;

c)      nyilvántartási rendszert hozzon létre, amely elektronikusan tárolja a figyelemmel kíséréshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz és ellenőrzéshez szükséges adatokat;

d)      a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban biztosítsa, hogy a c) pontban leírt adatokat összegyűjtsék, rögzítsék és tárolják a rendszerben.

(3) A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

a)      olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alakít ki és alkalmaz, amelyek nem megkülönböző jellegűek, ugyanakkor átláthatók;

b)      biztosítja, hogy a kiválasztott művelet:

i.        az alap és az operatív program hatóköre alá tartozzon;

ii.       teljesíti az operatív programban, valamint a 20., 21. és 24. cikkben meghatározott feltéteket;

iii.      figyelembe veszi az 5. cikk (10), (11) és (12) bekezdésében leírt alapelveket;

c)      biztosítja a kedvezményezett számára azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a finanszírozási tervet és a végrehajtás határidejét;

d)      a művelet jóváhagyása előtt meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezzen a c) pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és működési kapacitással;

e)      meggyőződik arról hogy, amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, illetve a műveletre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották-e;

f)       meghatározza az anyagi támogatásnyújtás azon típusait, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő.

(4) Az operatív program pénzügyi irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan az irányító hatóság:

a)      megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai valóban felmerültek-e, és hogy azok az uniós és nemzeti szabályokkal, az operatív programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban állnak-e;

b)      biztosítja, hogy a műveletek végrehajtásában részt vevő és a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján költségtérítésben részesülő kedvezményezettek vagy külön számviteli rendszert vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet tekintetében megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;

c)      eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d)      eljárásokat alakít ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához szükséges, a kiadásokra és auditokra vonatkozó minden dokumentumot a 26. cikk g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván;

e)      elkészíti a költségvetési rendelet 56. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett igazgatási nyilatkozatot és éves összefoglalót.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák:

a)      a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzése;

b)      a műveletek helyszíni ellenőrző vizsgálata.

A helyszíni ellenőrzések gyakoriságának és kiterjedésének arányosnak kell lennie a művelethez rendelt közpénzekből folyósított támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az ellenőrző hatóság által a teljes irányítási és kontrollrendszer vonatkozásában végzett ellenőrzések által kimutatott kockázat mértékével.

(6) Az egyes műveleteknek az (5) bekezdés b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni.

(7) Amennyiben az irányító hatóság valamely operatív program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzési intézkedéseknek megfelelőképpen kell biztosítaniuk a feladatkörök szétválasztását.

(8) A Bizottság az 59. cikknek megfelelően részletes szabályokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdés c) pontjában leírt információcsere módjaira vonatkozóan.

(9) A Bizottság az 59. cikknek megfelelően részletes szabályokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (4) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzési nyomvonalat érintő megállapodásokra vonatkozólag.

(10) A Bizottság végrehajtási aktusok formájában fogadja el a (4) bekezdés e) pontjában említett igazgatási nyilatkozat sablonját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

30. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az igazoló hatóság különösen a következőkért felel:

1.           a kifizetési kérelmek elkészítése, azok elküldése a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények megbízható számviteli rendszerekből származnak, ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző vizsgálatnak vetette alá;

2.           a költségvetési rendelet 56. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett éves beszámolók elkészítése;

3.           igazolja az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy a beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

4.           gondoskodik arról, hogy olyan rendszer álljon rendelkezésre, amely elektronikus formában nyilvántartásba veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és az éves beszámolókhoz szükséges összes adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokra;

5.           a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és vizsgálatokról;

6.           az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során;

7.           a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított hozzájárulás elektronikus számviteli nyilvántartása;

8.           a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő kiadási kimutatásból történő levonásuk útján az Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

31. cikk

Az ellenőrző hatóság feladatai

(1) Az ellenőrző hatóság biztosítja az irányítási és kontrollrendszerek, a műveletek egy megfelelő mintája és az éves beszámolók ellenőrzésének elvégzését.

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 59. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen ellenőrzések által teljesítendő feltételek megfogalmazására.

(2) Amennyiben az ellenőrzéseket az ellenőrző hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzen.

(3) Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat.

(4) Az ellenőrző hatóság az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó ellenőrzési stratégiát alakít ki. Az ellenőrzési stratégia megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozóan. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2022-ig bezárólag. Kérésre az ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiát benyújtja a Bizottságnak.

(5) Az ellenőrző hatóság elkészíti:

a)      a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerinti ellenőri véleményt;

b)      az előző számviteli évben végzett ellenőrzések megállapításait tartalmazó éves ellenőrzési jelentést.

A b) pontban leírt jelentésnek ki kell térnie az irányítási és kontrollrendszerben tapasztalt bármely hiányosságra, valamint az azok kijavítására tett vagy javasolt intézkedésekre is.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusok révén fogadja el az ellenőrzési stratégia, az ellenőri vélemény és az éves ellenőrzési jelentés mintáit, valamint a (4) bekezdésben említett mintavételi módszer részleteit. E végrehajtási aktusok a 60. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint kerülnek elfogadásra.

(7) A Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult bizottsági képviselők által elvégzett ellenőrzések során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 60. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint fogadja el.

32. cikk

Az irányító és igazoló hatóságok kijelölésére irányuló eljárás

(1) A tagállamok az operatív program elfogadásáról szóló határozattól számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az irányító hatóság, és adott esetben az igazoló hatóság kijelölésének időpontjáról és formájáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett kijelölés alapjául egy független ellenőrző szerv azon jelentése és véleménye szolgál, amely értékeli az irányítási és kontrollrendszert, beleértve a közreműködő szervezetek abban játszott szerepét, valamint a rendszer megfelelését a 26., 27., 29. és 30. cikknek, a Bizottság által az 59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a belső környezettel, az ellenőrzési tevékenységekkel, a tájékoztatással és kommunikációval, valamint a figyelemmel kíséréssel kapcsolatban meghatározott kritériumokkal összhangban.

(3) A független ellenőrző testület a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványok szerint végzi a munkáját.

(4) A tagállamok határozhatnak arról, hogy a(z) […]/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] szerinti, ESZA által társfinanszírozásban részesített operatív program vonatkozásában kijelölt irányító hatóságot vagy igazoló hatóságot e rendelet alkalmazásában kijelöltnek kell-e tekinteni.

A Bizottság az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül kérheti a független ellenőrző szerv jelentését és véleményét, valamint az irányítási és kontrollrendszer leírását.

E dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság észrevételeket tehet.

(5) A tagállam felügyeli a kijelölt testületet, és hivatalos határozatban visszavonja az kijelölést, ha a (2) bekezdésben említett egy vagy több kritérium már nem teljesül, kivéve abban az esetben, ha az érintett testület megteszi a szükséges jogorvoslati lépéseket a tagállam által a probléma súlyosságának megfelelően meghatározott próbaidőn belül. A tagállam azonnal értesíti a Bizottságot, amennyiben próbaidőt határoz meg egy kijelölt testület számára, illetve amennyiben visszavonja az akkreditációt.

33. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1) A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján, beleértve az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésével kapcsolatos információkat, az éves igazgatási nyilatkozatot, az éves ellenőrzési jelentéseket, az éves ellenőri véleményt, az éves végrehajtási jelentést, valamint a nemzeti és uniós testületek által végzett ellenőrzések alapján meggyőződik arról, hogy a tagállamok felállították az e rendeletnek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket, és hogy ezek a rendszerek eredményesen működnek az operatív program végrehajtása során.

(2) A tagállamok által végrehajtott ellenőrzések sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői megfelelő előzetes értesítést követően ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Az ilyen ellenőrzések vagy helyszíni ellenőrzések különösen az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működésének vizsgálatára az operatív programban vagy annak egy részében, a műveletek ellenőrzésére, valamint a műveletek vagy operatív programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának értékelésére terjedhetnek ki. A tagállamok tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek az alapból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos minden nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról.

Az ebben a bekezdésben leírt hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.

(3) A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és kontrollrendszereik eredményes működésének vagy a kiadások helyességének biztosításához a rendeletnek megfelelően.

(4) A Bizottság kötelezheti a tagállamot arra, hogy kivizsgálja az alapból társfinanszírozásban részesülő műveletek végrehajtását, illetve az irányítási és kontrollrendszer működését érintő, a Bizottság elé terjesztett panaszokat.

34. cikk

Együttműködés az ellenőrző hatósággal

(1) A Bizottság együttműködik az ellenőrző hatóságokkal ellenőrzési terveik és módszereik összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és kontrollrendszereken végzett ellenőrzések eredményeinek azonnali megosztásáról.

(2) A Bizottság és az ellenőrző hatóság rendszeresen és – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal összeül, hogy megvizsgálják az éves ellenőrzési jelentést, véleményt és ellenőrzési stratégiát, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

VI. CÍM Pénzügyi irányítás, a számlák vizsgálata és elfogadása és pénzügyi korrekciók, kötelezettségvállalások visszavonása

1. fejezet Pénzügyi irányítás

35. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 81. cikke (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére az adott operatív program Bizottság általi elfogadását követően kerül sor.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti a második albekezdésben említett határozat alapján, kivéve azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 13. cikke vonatkozik.

36. cikk

A Bizottság által teljesített kifizetések

(1) Az alapból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök függvényében teljesíti minden operatív program részére. Minden kifizetést az alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.

(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetések, adott esetben az éves egyenleg kifizetése, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában.

37. cikk

A Bizottság által teljesített időközi kifizetések, évesegyenleg-kifizetés és végsőegyenleg-kifizetés

(1) Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti az operatív programot jóváhagyó határozatban szereplő társfinanszírozási arány felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át, amely megfelel a kifizetési kérelemben szereplő támogatható közkiadásnak. Az éves egyenleget a 47. cikk (2) bekezdése szerint állapítja meg.

(2) A 19. cikkben foglaltaktól függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg‑kifizetés révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott támogatás maximális összegét.

(3) A Bizottság által teljesített előfinanszírozás és időközi kifizetések, valamint az éves egyenleg halmozott összege nem haladhatja meg az alapból az operatív programra szánt összeg 95 %-át.

(4) E 95 %-os felső határérték elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtanak kifizetési kérelmeket a Bizottságnak.

38. cikk

A Bizottsághoz intézett kifizetési kérelmek

(1) A Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van a költségvetési rendelet 65. cikke (1) bekezdésének megfelelő számlák elkészítéséhez.

(2) Az operatív program egészére és a 25. cikk (2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtásra vonatkozó kifizetési kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)      a kedvezményezetteknél a műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett támogatható kiadások teljes összegét, az igazoló hatóság számlái szerint;

b)      a műveletek végrehajtása során felmerült közpénzekből folyósított támogatható közkiadás teljes összegét, az igazoló hatóság számlái szerint;

c)      a kedvezményezetteknek kifizetett támogatható, közpénzekből folyósított hozzájárulás megfelelő összegét, az igazoló hatóság számlái szerint.

(3) A kifizetési kérelemben szereplő költségeket igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni. A 23. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az irányító hatóság által a kedvezményezetteknek kifizetett összeget kell feltüntetni.

(4) A Bizottság – végrehajtási aktusok révén – elfogadja a kifizetési kérelmek sablonját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

39. cikk

A kedvezményezettek kifizetése

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a partnerszervezeteknek nyújtott támogatások esetében a kedvezményezetteknek folyamatosan rendelkezésére álljanak a műveletek megfelelő végrehajtását biztosító elegendő források.

(2) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezettek a közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják, és minden esetben a vonatkozó kiadásnak a kifizetési kérelembe való felvételét megelőzően. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

40. cikk

Az euró szerepe

(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, a kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az éves beszámolókat, valamint az éves és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euróban kell megadni.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra. Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az igazoló hatóság a kiadást elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(3) Amikor egy adott tagállam bevezeti az eurót, az (1) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az irányító hatóság a nemzeti pénznem és az euró közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.

41. cikk

Előfinanszírozás kifizetése és elszámolása

(1) Az operatív program elfogadásáról szóló határozatát követően a Bizottság átutal az érintett operatív programhoz az alapból nyújtott teljes hozzájárulás 11 %-ának megfelelő előfinanszírozási összeget.

(2) Az előfinanszírozás kizárólag a kedvezményezetteknek az operatív program végrehajtása céljára történő kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást haladéktalanul a felelős testület rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetésétől számított 24 hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív programra. Az ilyen visszatérítés nem érinti az érintett operatív programhoz való közösségi hozzájárulást.

(4) Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az operatív program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

42. cikk

Az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje

(1) Az igazoló hatóság rendszeresen benyújt időközi kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket a számláin szereplő azon összegekről, amelyeket közpénzekből folyósított támogatásként fizettek ki a kedvezményezetteknek a június 30-ával lezárult számviteli évben.

(2) Az igazoló hatóságnak az utolsó időközi kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét követő év július 31-ig kell benyújtania, de minden esetben a következő számviteli évre vonatkozó első időközi kifizetési kérelmet megelőzően.

(3) Az első időközi kifizetési kérelem nem készíthető el mindaddig, amíg a 32. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Bizottságot nem értesítik az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelöléséről.

(4) Nem történhet időközi kifizetés olyan operatív programra, amelynek az éves végrehajtási jelentését nem küldték meg a Bizottságnak az 11. cikknek megfelelően.

(5) A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottság által történt igazolt átvételét követő 60 napon belül teljesíti.

43. cikk

A kifizetési határidő megszakítása

(1) Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb kilenc hónapra megszakíthatja az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)      valamely nemzeti vagy uniós ellenőrző szerv jelentésében az irányítási és kontrollrendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló információk találhatók;

b)      a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jut a tudomására, amely szerint egy adott kifizetési kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik;

c)      a 45. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be.

(2) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő korlátozhatja a megszakítást az (1) bekezdésben hivatkozott okok által érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokra. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés megszakításának okáról és fel kell kérnie őket a helyzet orvoslására. A megszakítást a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megszünteti, miután a szükséges intézkedéseket végrehajtották.

44. cikk

A kifizetések felfüggesztése

(1) A Bizottság felfüggeszthet minden időközi kifizetést vagy azok egy részét, amennyiben:

a)      az operatív program irányítási és kontrollrendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket;

b)      egy kiadási kimutatásban szereplő kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

c)      a tagállam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 43. cikk szerinti megszakítást;

d)      súlyos hiányosságok tapasztalhatók a figyelemmel kísérésre szolgáló rendszer minőségében és megbízhatóságában vagy a mutatókra vonatkozó adatokban.

(2) A Bizottság – végrehajtási aktusok útján – határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy megtegye az észrevételeit.

(3) A Bizottság akkor szünteti meg az időközi kifizetések egészének vagy egy részének felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket.

2. fejezet A számlák vizsgálata és elfogadása

45. cikk

Információk benyújtása

(1) 2015-től 2022-ig bezárólag minden évben a számviteli időszak végét követő év február 15-ig a kijelölt szervek a költségvetési rendelet 56. cikkének megfelelően az alábbi dokumentumokat és információkat nyújtják be a Bizottságnak:

a)      a 32. cikk szerint kijelölt érintett testületek hitelesített éves beszámolói, a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint;

b)      a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdésében előírt igazgatási nyilatkozat;

c)      valamennyi végrehajtott ellenőrzési zárójelentés és ellenőrzés éves összefoglalója, beleértve a hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket;

d)      a kijelölt független ellenőrző szerv véleménye a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint, az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett számviteli évre vonatkozóan tett megállapításokról szóló kísérő ellenőrzési jelentéssel együtt.

(2) A Bizottság kérésére a tagállam további információkat nyújt be a Bizottságnak. Amennyiben a tagállam a Bizottság által megadott határidőig nem nyújtja be a kért információkat, a Bizottság az akkor rendelkezésére álló információk alapján hozhatja meg a számlák elfogadásáról szóló határozatát.

46. cikk

Az éves beszámoló tartalma

(1) Az egyes operatív programokra vonatkozó hitelesített éves beszámolók a számviteli évre vonatkoznak, és a következőket tartalmazzák összességén és a 25. cikk (2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás kiadásai tekintetében:

a)      az igazoló hatóság számláiban szereplő támogatható kiadások teljes összegét, amelyek a kedvezményezetteknél a műveletek végrehajtása során felmerültek, és amelyeket azok kifizettek, a műveletek végrehajtása során felmerült, támogatható közkiadások teljes összege, és a kedvezményezetteknek kifizetett, támogatható, közpénzekből származó hozzájárulás;

b)      a számviteli év során visszavont és visszatérített összegeket, a számviteli év végén visszatérítendő összegeket és a nem visszatéríthető összegeket;

c)      az a) pont szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetését, az esetleges eltérések magyarázatával együtt.

(2) Az igazoló hatóság feltüntetheti a számlákban az adott számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő teljes kiadás 5 %-át meg nem haladó tartalékot abban az esetben, ha a kiadás jogszerűségének és szabályszerűségének értékelése egy, az ellenőrző hatóság által végzett eljárás keretében van folyamatban. Az érintett összeget ki kell zárni az (1) bekezdés a) pontjában említett teljes támogatható kiadásból. Ezen összegek véglegesen a következő évi beszámolóban kerülnek befogadásra vagy kizárásra.

47. cikk

A számlák vizsgálata és elfogadása

(1) A számviteli időszak végét követő év április 30-áig a Bizottság határoz a 28. cikk szerint kijelölt érintett testületek számláinak elfogadásáról az operatív program esetében. Az elfogadásról szóló határozat kiterjed a benyújtott éves beszámolók teljességére, pontosságára és valódiságára, azonban nem érinti az esetleges későbbi pénzügyi korrekciókat.

(2) Az adott számviteli évben az alap terhére felszámítható összeg kiszámításához a Bizottság figyelembe veszi:

a)      a 46. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett számlákban szereplő, a műveletek végrehajtása során felmerült támogatható közkiadások, amelyekre a 18. cikkben meghatározott társfinanszírozási arány alkalmazandó;

b)      az adott számviteli évben a Bizottság által teljesített kifizetések teljes összegét, azaz a Bizottság által a 37. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk szerint teljesített időközi kifizetések összegét.

(3) A számlák elfogadásának eredményeként kapott, és így a tagállam által visszafizetendő éves egyenlegre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást bocsát ki. A tagállam számára visszafizetendő éves egyenleg hozzáadódik a Bizottság által a vizsgálatot és elfogadást követően teljesítendő következő időközi kifizetéshez.

(4) Amennyiben a Bizottság a tagállamnak felróható okokból az adott számviteli évet követő év április 30-ig nem tudja elfogadni a számlákat, a Bizottság értesíti a tagállamot azon intézkedésekről, amelyeket az irányító hatóságnak vagy az ellenőrző hatóságnak meg kell hoznia, illetve azon további vizsgálatokról, amelyeket a Bizottság a 33. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elvégezni javasol.

(5) A Bizottság által teljesítendő éves elszámolás alapjául a számlákban bejelentett kiadás szolgál, amely nem tartalmazza azt a tartalékösszeget, amelyet egy olyan, a Bizottságnak bejelentett kiadásra képeztek, amelyet az ellenőrző hatóság egyeztetési eljárás alá vont.

48. cikk

A dokumentumok elérhetősége

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az Európai Számvevőszék kérésére három évig rendelkezésre álljon. Ez a hároméves időszak a számlák 47. cikk szerinti bizottsági elfogadásáról szóló határozat évének december 31-én, illetve legkésőbb a végsőegyenleg-kifizetés napján kezdődik.

E hároméves időszak bírósági vagy adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

(2) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat.

(3) A dokumentumokat olyan formában kell megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig teszi lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a továbbfeldolgozás célja indokolja.

(4) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megállapítására, hogy mely adathordozók tekintendők általánosan elfogadottnak.

(5) A nemzeti hatóságok dolgozzák ki azt az eljárást, amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt dokumentumoknak az eredeti dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az eljárás biztosítja, hogy a tárolókon őrzött változatok megfeleljenek a nemzeti jogszabályokban előírt követelményeknek, és azok ellenőrzés céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

(6) Amennyiben a dokumentumok csak elektronikus változatban elérhetők, az alkalmazott számítógépes rendszereknek meg kell felelniük az elfogadott biztonsági szabványoknak, amelyek biztosítják, hogy a tárolt dokumentumok megfeleljenek a nemzeti jogszabályok által előírt követelményeknek, és ellenőrzés céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

49. cikk

Lezárási dokumentumok benyújtása és a végsőegyenleg kifizetése

(1) A tagállamoknak a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk 2023. szeptember 30-ig:

a)      a végsőegyenleg-kifizetésre vonatkozó kérelmet;

b)      az operatív program záró végrehajtási jelentését; és

c)      a 45. cikk (1) bekezdésében leírt dokumentumokat az utolsó számviteli évre vonatkozólag, 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig.

(2) A végsőegyenleg-kifizetésre legkésőbb az utolsó számviteli év számlái elfogadásának időpontját követő három hónapon belül, vagy amennyiben az későbbi időpont, a záró végrehajtási jelentés elfogadását követő egy hónapon belül kerül sor.

3. fejezet Pénzügyi korrekciók és visszafizetések

50. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a visszatérítések kezdeményezése. Az egész rendszert érintő szabálytalanság esetén a tagállamnak minden, potenciálisan érintett műveletre ki kell terjesztenie a vizsgálatát.

(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív program esetében feltárt egyedi, illetve a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi korrekciók a művelet vagy az operatív program számára közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget, és arányos korrekciót kell alkalmaznia. A pénzügyi korrekciókat az irányító hatóság rögzíti annak a számviteli évnek az éves beszámolójában, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3) Az alapból nyújtandó, de a (2) bekezdés szerint megszüntetett hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett operatív programban a (4) bekezdés figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően törölt hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció tárgyát képező művelethez, sem – amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges – az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más művelethez.

(5) A Bizottság pénzügyi korrekciója nem érinti a tagállam e cikk szerinti behajtási kötelezettségét.

51. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekciói

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján pénzügyi korrekciókat hajt végre valamely operatív programnak nyújtott támogatás egészben vagy részben történő visszavonásával és a támogatás összegének a tagállam általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozásból a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokban foglaltakat sértő kiadásokat, többek között a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által feltárt hiányosságokkal kapcsolatosakat.

(2) A vonatkozó uniós vagy nemzeti jog megsértése kizárólag abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)      a jogsértés befolyásolta vagy befolyásolhatta volna az irányító hatóság által egy műveletnek az alapból történő támogatásra való kiválasztását;

b)      a jogsértés befolyásolta vagy befolyásolhatta volna az uniós költségvetésből visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét.

52. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekcióira vonatkozó feltételek

(1) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)      az operatív program irányítási és kontrollrendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b)      a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette az 50. cikkben foglalt kötelezettségeit;

c)      valamely kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette.

A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha nem lehetséges pontosan megállapítani az alap terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összegét, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(2) A Bizottság a korrekció összegének az (1) bekezdés szerinti meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program irányítási és kontrollrendszerében feltárt hiányosságok mértékét és pénzügyi hatásait.

(3) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított jelentések alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által az 50. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedések, a 27. cikk (2) bekezdése szerint küldött értesítések és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

(4) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására.

53. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekciókra vonatkozó eljárása

(1) A Bizottság – mielőtt pénzügyi korrekcióval kapcsolatos határozatot hoz – azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és felkéri arra, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(2) Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplő mértéknél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(3) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott valamennyi információt.

(4) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos bizottsági következtetések alapját képező minden lényeges információ és észrevétel hozzáférhető-e.

(5) Pénzügyi korrekciók alkalmazásához a Bizottság – végrehajtási aktusok révén – a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott valamennyi információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik el.

(6) Amennyiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék a Bizottság számára elküldött éves beszámolókat érintő szabálytalanságot tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.

54. cikk

Visszafizetések az uniós költségvetés számára – visszatérítések

(1) Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 77. cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.

55. cikk

Az operatív programok arányos ellenőrzése

(1) Azon műveletek esetében, amelyeknél az összes támogatható kiadás nem haladja meg a 100 000 EUR-t, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrző vizsgálatot végez a 47. cikkben érintett összes kiadás vizsgálata előtt. A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság és a Bizottság legfeljebb egy ellenőrző vizsgálatot végez számviteli évenként a 47. cikkben érintett összes kiadás vizsgálata előtt. E rendelkezések nem érintik az (5) és (6) bekezdést.

(2) Egy művelet ellenőrzése a végrehajtásának minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet, a támogatásban ténylegesen részesülő végső kedvezményezettek ellenőrzésének kivételével, hacsak kockázatértékelés alkalmával nem merül fel konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata.

(3) Amennyiben az operatív program esetében a legutóbbi ellenőri vélemény nem mutatott ki jelentős hiányosságokat, a Bizottság megállapodhat az ellenőrző hatósággal a 34. cikk (2) bekezdésében említett következő találkozó alkalmával, hogy a szükséges ellenőrző munka mértékét csökkenteni lehet, hogy az arányos legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját helyszíni ellenőrzéseket, hacsak nem áll rendelkezésre az irányítási és kontrollrendszer hiányosságára utaló információ, amely a Bizottságnak az éves beszámolóban bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek számláit már elfogadták.

(4) Amennyiben valamely operatív program esetében a Bizottság olyan módon határoz, hogy támaszkodhat az ellenőrző hatóság véleményére, megállapodhat az ellenőrző hatósággal, hogy saját helyszíni ellenőrző vizsgálatait az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozza, hacsak nem merül fel bizonyíték az ellenőrző hatóság munkájának hiányosságaira egy olyan számviteli évre vonatkozóan, amelynek számláit már elfogadták.

(5) Az ellenőrző hatóság és a Bizottság bármikor végezhet műveletekre irányuló ellenőrzéseket, amennyiben egy adott kockázatértékelés alkalmával konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata merül fel, vagy amennyiben megalapozott, hogy az operatív program irányítási és kontrollrendszerében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint a művelet összes kiadásának 47. cikk szerinti elfogadását követő 3 év során, mintavételes ellenőrzés részeként.

(6) A Bizottság bármikor ellenőrizheti a műveleteket abból a célból is, hogy értékelje az ellenőrző hatóság munkáját a hatóság ellenőrző tevékenységének újból lefolytatása révén.

4. fejezet Kötelezettségvállalások visszavonása

56. cikk

A kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok

(1) A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást a második albekezdésnek megfelelően kiszámított, operatív programhoz kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő második pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az előfinanszírozás kifizetésére, időközi kifizetésekre vagy az éves egyenleg kifizetésére, illetve amelyre vonatkozóan nem küldtek a 42. cikk értelmében a 38. cikknek megfelelően kiállított kifizetési kérelmet.

A kötelezettségvállalás visszavonásánál az összeget a Bizottság úgy számolja ki, hogy a 2014-es teljes éves hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyhatodát hozzáadja a 2015–2020 közötti költségvetési kötelezettségvállalások mindegyikéhez.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei nem alkalmazandók a 2014-es teljes éves hozzájáruláshoz kapcsolódó éves költségvetési kötelezettségvállalásra.

(3) Ha az első éves költségvetési kötelezettségvállalás a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozik, az (1) bekezdéstől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei nem alkalmazandók a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra. Ilyen esetekben a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdése szerinti összeget úgy számolja ki, hogy a 2015-ös teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyötödét hozzáadja a 2016–2020 közötti valamennyi költségvetési kötelezettségvállaláshoz.

(4) A kötelezettségvállalásoknak a 2022. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha a 47. cikk (2) bekezdésében előírt dokumentumokat 2023. szeptember 30‑ig nem nyújtották be a Bizottsághoz.

57. cikk

Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól

(1) A kötelezettségvállalás visszavonás által érintett összegből levonásra kerülnek azok az összegek, amelyeket a felelős testület nem tudott bejelenteni a Bizottságnak a következők miatt:

a)      a műveleteket valamely jogi eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt felfüggesztették; vagy

b)      az operatív program egy részének vagy egészének végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében. A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior eseménynek az operatív program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit;

c)      a levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior legfeljebb egy évig tartott, vagy több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő ideig, illetve a művelet végrehajtását felfüggesztő jogi vagy közigazgatási határozat dátuma és a jogerős közigazgatási határozat dátuma között eltelt évek számának megfelelő alkalommal.

(2) A tagállam az előző év végéig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett kivételekről.

58. cikk

A kötelezettségvállalások visszavonásával kapcsolatos eljárás

(1) A Bizottság a kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben az 56. cikkben leírt kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának kockázata fennáll.

(2) A január 31-én rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(3) A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.

(4) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely a szóban forgó pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét az operatív programra vonatkozóan. Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet és levonja az alapból történő hozzájárulást az érintett pénzügyi évre vonatkozóan.

(5) A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig végrehajtási aktus révén módosítja az operatív programot jóváhagyó határozatot.

VII. cím FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) Az e rendeletben említett felhatalmazás átruházása e rendelet hatálybalépésének napjától határozatlan időre szól.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság köteles egyidejűleg értesíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő két hónapon belül e két intézmény egyike sem emel ellenük kifogást, illetve amennyiben ezen időszak lejárta előtt az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel ellenük kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba lépnek. Az Európai Parlament és a Tanács kezdeményezésére a fenti időszak két hónappal meghosszabbodik.

Amennyiben a fenti időszak lejártakor sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában; és az ott megadott napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti időszak lejárta előtt is kihirdetésre kerülhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról a szándékáról, hogy nem emel ezen aktusok ellen kifogást.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézménynek meg kell indokolnia a kifogását.

60. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Abban az esetben, ha a bizottságnak a (2) és (3) bekezdésben említett véleményét írásos eljárásban kérik ki, ezen eljárást eredmény nélkül meg kell szüntetni, amennyiben a vélemény közlésére megadott határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy (…) [tagok száma] bizottsági tag, illetve a tagok (…) [a többség meghatározása: egyszerű, kétharmados stb.] többsége ezt kéri.

Amennyiben a bizottság nem ad véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét, és ebben az esetben a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

61. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. melléklet – sablon az operatív programhoz

fejezet Szakasz Alszakasz || Leírás/Észrevételek || Méret (karakter)

1. Azonosítás || E szakasz célja kizárólag az érintett program azonosítása. E szakaszban világosan fel kell tüntetni az alábbiakat: Tagállam Az operatív program neve CCI || 200

2 A program kidolgozása || ||

2.1. Tényállás || Az anyagi nélkülözés orvosolandó formájának (formáinak) megnevezése és indokolása. || 4 000

|| Az anyagi nélkülözés operatív programban kiválasztott típusának (típusainak) feltüntetése. || 200

2.x. Az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt formája – X || Az anyagi nélkülözés valamennyi orvosolni kívánt formájához külön szakaszt (és hozzá tartozó alszakaszokat) kell rendelni. ||

2.x.1. Leírás || A biztosítani kívánt anyagi támogatásnyújtás és a megfelelő kísérő intézkedések fő jellemzőinek és célkitűzéseinek ismertetése. || 4 000

2.x.2. Nemzeti programok || A támogatni kívánt nemzeti programok bemutatása. || 2 000

2.4. Egyéb || További szükségesnek ítélt információk. || 4 000

3 Végrehajtás || ||

3.1. A leginkább rászorulók azonosítása || A leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban. || 2 000

3.2. A műveletek kiválasztása || A műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása. || 2 000

3.3. A partnerszervezetek kiválasztása || A partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban. || 2 000

3.4. Az Európai Szociális Alapot kiegészítő jelleg || Az Európai Szociális Alapnak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása. || 4 000

3.4. Intézményi felépítés || Az operatív programok végrehajtási rendelkezéseinek ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít. || 4 000

3.5. Figyelemmel kísérés és értékelés || Ebben az alszakaszban a program figyelemmel kísérésének módját kell ismertetni. Különösen fontos annak magyarázata, hogy a mutatókat hogyan fogják felhasználni a program végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez. A mutatóknak tartalmazniuk kell a hozzárendelt kiadásokra vonatkozó pénzügyi mutatókat és a támogatott műveletekre vonatkozó teljesítménymutatókat. || 4 000

3.6. Technikai segítségnyújtás || Az X. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék a kedvezményezetteknek a műveleteket érintő hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos igazgatási kapacitását. || 4 000

4. PÉNZÜGYI TERV || E szakasznak az alábbiakat kell tartalmaznia: (1)        az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének és a társfinanszírozás arányának a 18. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat; (2)        az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzatának összege az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat. || Szöveg: 1 000 Adatok CSV vagy XML formátumban

|| ||

|| ||

A pénzügyi adatok formátuma (4. szakasz):

4.1.1. Az operatív programon belül az alapból származó éves kötelezettségvállalás és a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összegét ismertető, az operatív programhoz tartozó finanszírozási terv (EUR)

|| Összesen || 2014 || 2015 || … || 2020

Alap (a) || || || || ||

Nemzeti társ­finan­szírozás (b) || || || || ||

Támogatható közkiadás (c) = (a) + (b) || || || || ||

Társfinanszírozási arány* (d) = (a) / (c) || ||

* Ez az arány felkerekíthető a táblázatban lévő legközelebbi egész számhoz. A kiadás visszafizetésénél alkalmazott pontos arány a (d).

4.1.2. Az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban megadó, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket tartalmazó finanszírozási terv (EUR)

Intervenciós terület || Támogatható közkiadás || || || ||

Összesen || || || || ||

Technikai segítségnyújtás || || || || ||

Élelmiszerhiány || || || || ||

ezen belül kísérő intézkedések || || || || ||

Hajléktalanság || || || || ||

ezen belül kísérő intézkedések || || || || ||

Gyermekek anyagi nélkülözése || || || || ||

ezen belül kísérő intézkedések || || || || ||

II. MELLÉKLET

A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014–2020 közötti időszakban

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[10]

4 Foglalkoztatás és szociális ügyek

0406 A leginkább rászoruló személyek támogatása

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

§ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[11]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az alap az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentésére irányuló céljainak megvalósításához való hozzájárulás révén előmozdítja az Unión belüli társadalmi kohéziót.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Az általános célkitűzésen felül a program a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló konkrét célkitűzés megvalósításához.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

0406 A leginkább rászoruló személyek támogatása

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az új eszköz lehetővé teszi, hogy a tagállamok évente hozzávetőleg kétmillió, arra leginkább rászoruló személynek nyújtsanak támogatást, kedvező hatást gyakorolva e személyek egészségére, a társadalmi befogadásra, a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap társadalmi hatása azonban várhatóan ennél jóval messzebbre mutat majd.

1.       Azáltal, hogy a gyakorlati szakemberek számára információ- és tapasztalatcserét lehetővé tevő platformot biztosít, az alap a folyamatok tekintetében számos érdekelt fél számára jár jelentős előnyökkel.

2.       A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak az operatív programok révén történő, tényeken alapuló, közép- és hosszú távra összpontosító végrehajtása ezenfelül ösztönözni fogja a különböző érdekelti csoportok közötti párbeszédet és támogatja a stratégiai megközelítést is. A megvalósítási mechanizmusok (különösen az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése) javulása továbbra is biztosítja a folyamathatások relevanciáját. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap eszköze előmozdítja az uniós prioritások és a társadalmi kohéziót célzó politikák közötti kölcsönhatásokat.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az anyagi támogatásnyújtás tényleges elosztását végző intézmények nagymértékben támaszkodnak az önkéntes munkavégzésre és az adományokra. Ennélfogva a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni az ilyen szervezetekre komoly terhet rovó jelentéstételi kötelezettségeket. Mindazonáltal várható, hogy e szervezeteknek a Bizottságon kívül más adományozókat és az önkénteseket is tájékoztatniuk kell majd munkájukról, hogy folyamatos motivációt biztosítsanak a számukra. A javasolt mutatókról vitát folytattak uniós szintű ernyőszervezetekkel, és megállapították, hogy azok megfelelőek és reálisak.

Az igénybe vett források mennyiségéhez kapcsolódó mutatók első csoportját az alábbiak alkotják:

(1) a programból származó természetbeni hozzájárulások;

(2) pénzügyi források az eredetük szerinti bontásban (uniós és más források).

A mutatók második csoportja a juttatott támogatás mennyiségéről tájékoztat, és a szétosztott csomagok és elkészített/szétosztott ételek, valamint a támogatásban részesített leginkább rászoruló személyek számára vonatkozik.

Az irányító hatóságok éves végrehajtási jelentésben nyújtják be ezeket az adatokat a Bizottságnak.

Ezt az egyszerű éves jelentéstételt strukturált felmérések kísérik. E felméréseket a Bizottság megbízásából, a végrehajtási időszakban legalább két alkalommal végzik el. A felmérések a kedvezményezettekkel kapcsolatos ismeretekkel szolgálnak majd – azaz feltárják, hogy jellemző-e egy adott korosztály vagy kisebbség közöttük –, értékelik – az árucikkek kivételével – a természetbeni hozzájárulások, például az önkéntes munkavégzés és szolgáltatások jelentőségét, valamint tájékoztatnak a program kedvezményezettekre gyakorolt hatásáról. Ezek az adatok várhatóan csak megalapozott becslések formájában lesznek elérhetők, mivel az anonimitás számos esetben előfeltétele lehet annak, hogy egy ügyfél igénybe vehesse a támogatást.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A tervezett program hozzájárul az Unió társadalmi kohézióval kapcsolatos célkitűzésének megvalósításához. A javasolt új eszköz jogalapja az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdése, amely a strukturális alapokon kívüli egyedi fellépésekről rendelkezik.

2010-ben az összes európai közel egynegyedét (116 millió lakost) veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. A szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke nem egységes az Unión belül. A problémák általában súlyosabbak a keleti és déli tagállamokban. A szegénység és a társadalmi kirekesztés meglévő szintjének elmélyítésén túl (az államadósság alakulását követő költségvetési konszolidáció jelentette nyomással járó) gazdasági válság egyúttal több tagállam azon képességét is korlátozta, hogy a szociális kiadásokat és beruházásokat a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges szinten tudják tartani.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia a gazdasági növekedést és a társadalmi haladást egyesítő, kiegyensúlyozott elképzelésre épül, amelynek alapját a foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység csökkentése területén meghatározott nagyszabású célok képezik. A szegénység és a társadalmi kirekesztés jelentősen akadályozza az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását.

Az alapvető szükségletek ellátásával a javasolt eszköz hozzájárul a súlyos nélkülözésben élő személyeket érintő szegénység és társadalmi kirekesztés enyhítéséhez. Azáltal, hogy lehetővé teszi a társadalom leginkább rászoruló tagjai számára méltóságuk és a bennük rejlő humán tőke megőrzését, közösségeiken belül hozzájárul a társadalmi tőke és társadalmi kohézió megerősítéséhez.

E tekintetben uniós szintű fellépés szükséges, tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unióban tapasztalható és a gazdasági válság által tovább súlyosbított mértékére és jellegére, valamint az azzal kapcsolatos bizonytalanságra, hogy a tagállamok képesek-e fenntartani a szociális kiadások olyan szintjét, amely megakadályozza a társadalmi kohézió további romlását és biztosítja az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az alap új eszköz. A leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós élelmiszer-osztási programmal kapcsolatban szerzett tapasztalatok azonban érvényesek. Az intervenciós készletek várható hiánya miatt az uniós élelmiszer-osztási program elvesztette eredeti létjogosultságát, és a 2013. évi éves terv teljesítését követően megszűnik. Az évek során azonban a program fontos ellátási forrássá vált a társadalom legelesettebb tagjaival közvetlen kapcsolatban álló és az élelmezésüket biztosító szervezetek számára. A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban az eddigi tanulságokat ismertető összefoglaló található.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a strukturális alapokból – a 327 115 655 850 EUR összegű globális forrással rendelkező, növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célja keretében – 2 500 000 000 EUR összegű támogatásban részesül. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a strukturális alapok ESZA-hoz rendelt hányadának részét képezi. Időszakos segítségnyújtási intézkedések biztosításával nem átfedi, hanem kiegészíti a kohéziós politika meglévő eszközeit, lehetővé téve a társadalom leginkább rászoruló tagjai számára, hogy megtegyék az első lépést a helyzetük rendezése felé vezető úton.

A javasolt eszköz – a különösen az ESZA-ból társfinanszírozásban részesíthető más típusú támogatásokkal együtt – ezenkívül javíthatja a végső kedvezményezettek foglalkoztathatóságát, lehetővé téve számukra, hogy hozzájáruljanak a gazdasághoz.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

§ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– §   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig

– §   Pénzügyi hatás: 2014-től 2022-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[12]

¨ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[13]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

§ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az irányító hatóságok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be. Ezek a jelentések adatközpontúak és tartalmazzák az 1.4.4. szakaszban meghatározott közös mutatókat. A jelentéstételt a Bizottság megbízásából a programozási időszak közepén és végén végzett strukturált felmérések és értékelések kísérik. Az egyes programok végrehajtása terén tett előrelépést kétoldalú felülvizsgálati ülések keretében vizsgálják.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Az irányítási és kontrollrendszer nagyrészt a kohéziós politikából származik. Noha a végső kedvezményezettek és a végrehajtó partnerek tekintetében e finanszírozási program eltér a kohéziós politikától, várható, hogy a kockázati tényezők különösen az ESZA esetében jellemzőkhöz hasonlóan alakulnak. A jelenlegi programozási időszakban az ESZA esetében felmerülő hibák legfőbb forrása a támogathatósághoz kapcsolódik (az összes számszerűsíthető kumulatív hiba 58 %-a), a többi hiba hitelességi problémákból (7 %) és az ellenőrzési nyomvonalból eredő problémákból (35 %) ered. E problémák kezelése céljából a rendelettervezet teljes körűen meghatározza a támogathatósági szabályokat, és gyakrabban alkalmazzák a rendeletben megállapított átalányösszegű kifizetéseket. Kockázatnövelő tényezőt jelent azonban az, hogy a támogatás végső kedvezményezettekhez történő eljuttatása főként a nem kormányzati szervezeteken és a civil szervezeteken múlik, amelyek közül több elégtelen igazgatási struktúrával rendelkezik, és jelentős mértékben támaszkodik az önkéntes munkavégzésre. A Számvevőszék a 2009. évi jelentésében már felvetette ezt a problémát az uniós élelmiszer-osztási programmal kapcsolatban. Az említett szervezetek esetében továbbra is lehetőség van az irányító hatóságok által központilag beszerzett anyagi támogatásnyújtáshoz biztosított források és az átalánydíjas kifizetések korlátozására.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A megosztott irányítás elvének megfelelően – irányítási és kontrollrendszerük révén – elsősorban a tagállamok feladata operatív programjuk végrehajtása és ellenőrzése. Ezért a tagállamoknak irányító hatóságot, igazoló hatóságot és feladatkörében független ellenőrző hatóságot jelölnek ki operatív programjaik esetében. A Bizottság jogosult elsősorban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vizsgáló ellenőrzéseket végezni annak érdekében, hogy következtetéseket vonhasson le az alap eredményességéről, illetve ezek alapján megszakíthatja vagy felfüggesztheti a támogatást, vagy pénzügyi korrekciókat rendelhet el.

A kohéziós politikán belül az ellenőrzéssel összefüggő feladatok költsége (nemzeti és regionális szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a becslések szerint a támogatások teljes összegének mintegy 2 %-át teszi ki. E költségek a következő ellenőrzési területekhez kapcsolódnak: 1 % a nemzeti koordinációból és a program‑előkészítésből ered, 82 % a programirányítással, 4 % az igazolással, 13 % pedig az ellenőrzésekkel kapcsolatos.

A kohéziós politikával szemben azonban számos tényező segítheti elő a hibaszintek és az ellenőrzési költségek csökkentését. Az új program mindössze három cselekvési területre összpontosít. Nagymértékben alkalmazza az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket. A műveletek és a célcsoportok jellege miatt a végső kedvezményezetteket nem ellenőrzik, hacsak kockázatértékelés alkalmával nem merült fel konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata. E tényezők együttesen csökkentik a kedvezményezettek adminisztratív terheit és a hibaszinteket, és növelik a belső biztosítékokat, elősegítve ezáltal az ellenőrzési költségek csökkenését.

A Foglalkoztatási Főigazgatóság által meghatározott jelenlegi hibaarány (a Számvevőszék által meghatározott hibaarány) 2,2 %. Becslések szerint a fent ismertetett tényezők 1 %-os csökkenéshez vezetnek, amely a program vonatkozásában 1,2 %-os végső várható hibaarányt eredményez.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A strukturális alapokkal foglalkozó szolgálatok az OLAF-fal együttműködve közös csalásmegelőzési stratégiát dolgoztak ki, amely számos, a Bizottság és a tagállamok által végrehajtandó intézkedést irányoz elő a megosztott irányítás alá tartozó strukturális intézkedésekkel kapcsolatos csalások megelőzésére. E közös csalásmegelőzési stratégia a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap esetében is alkalmazandó.

A javaslat ezenkívül kifejezett követelményként írja elő a 32. cikk (4) bekezdése alapján az említett intézkedések bevezetését. Ez a tagállamokban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kezelésében és ellenőrzésében részt vevő szerveknél még inkább tudatosítja a csalással kapcsolatos éberség jelentőségét, és ezáltal csökkenti a csalással kapcsolatos kockázatokat.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff.([14]) || EFTA-országok­tól[15] || tagjelölt országok­tól[16] || harmadik országok­tól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1 Intel­ligens és inkluzív növe­kedés Új fejezet a 2014–2020 közötti idő­szakra || 04.06.00.00 A leginkább rászoruló személyek támogatása || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országok­tól || tagjelölt országok­tól || harmadik országok­tól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1. || Intelligens és inkluzív növekedés

Főigazgatóság: EMPL || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || (1) || 343,957 || 349,166 || 353,425 || 356,742 || 359,925 || 362,704 || 365,331 || 2 491,250

Kifizetési előirányzatok || (2) || 274,038 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 1 936,950

Költségvetési tétel száma || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[17] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 8,750

A FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN[18] || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 345,207 || 350,416 || 354,675 || 357,992 || 361,175 || 363,954 || 366,581 || 2 500,000

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 275,288 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 1 945,700

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettség­vállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: EMPL ||

Ÿ Humánerőforrás || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

EMPL Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[19] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: Az alapot megosztott irányítás keretében hajtják végre. Míg a rendelet a stratégiai prioritásokat uniós szinten határozza meg, a tényleges napi irányítás az irányító hatóságok hatáskörébe tartozik. A közös mutatókat a Bizottság javasolja, az operatív programok szintjén megvalósítandó tényleges célokra azonban a tagállamok tesznek javaslatokat, amelyeket a Bizottság hagy jóvá. Éppen ezért nincs lehetőség a kimeneti mutatók meghatározására mindaddig, amíg a programok tervezetét 2013/2014 során el nem készítik, illetve egyeztetéseket nem folytatnak ezekről a programokról és jóvá nem hagyják őket.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Telje­sítések típusa[20] || Telje­sítés átla­gos költ­sége || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Teljesítések száma || Költ­ség || Telje­sítések száma össze­sen || Össz­költség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[21]... || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[22] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,896

Egyéb igazgatási kiadások || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 7,854

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 8,750

ÖSSZESEN || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 15,862

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

04 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 8 || 8 || 8 || 8 || 8 || 8 || 8

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[23]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

04 01 04 01[24] || - a központban[25] || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet‑átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Részvétel a tagállamban létesítendő programokra és projektekre vonatkozó javaslatok vizsgálatában, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban, módosításában és jóváhagyásuk előkészítésében. Részvétel a jóváhagyott programok és projektek végrehajtásának irányításában, nyomon követésében és értékelésében. A programra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása.

Külső személyzet || Ugyanaz és/vagy igazgatási támogatás

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[26].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[27]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || … a táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további oszlopokkal bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL C […]., […]., […]. o.

[2]               HL C […]., […]., […]. o.

[3]               HL L […]., […]., […]. o.

[4]               HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[5]               HL L […]., […]., […]. o.

[6]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[7]               HL L 118., 2010.5.12, 1. o.

[8]               HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[9]               HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

[10]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[11]             A költségvetési rendelet 51. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[12]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[13]             A költségvetési rendelet 200. cikkében említett szervek.

[14]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[15]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[16]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[17]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[18]             Ezek az előirányzatok a 327 115 655 850 EUR összegű globális forrással rendelkező, növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célja keretében a strukturális alapok részét képezik. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a strukturális alapok ESZA-hoz rendelt hányadának részét képezi.

[19]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[20]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[21]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[22]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[23]             AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[24]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[25]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[26]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[27]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.