52012DC0225

1. A fogyasztópolitika mint az Európa 2020 célkitűzéseihez való hozzájárulás alapvető eszköze

A fogyasztói kiadások alkotják az EU GDP-jének 56 %-át, és alapvetően fontosak az EU 2020 stratégiában szereplő, az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedésre irányuló célkitűzések megvalósulásához. A fogyasztói kereslet ösztönzése hatalmas szerepet játszhat abban, hogy az EU kilábaljon a válságból.

Ennek lehetővé tétele érdekében ki kell aknázni az egységes piacban rejlő potenciált. Az adatok arról tanúskodnak, hogy az EU egészében elérhető online vásárlással akár tizenhatszor nagyobb termékválasztékból válogathatunk, de a fogyasztók 60%-a egyelőre mégsem használja ki ezt a kiskereskedelmi csatornát. Távolmaradásuk miatt a fogyasztók nem tudják kiaknázni az egységes piacon elérhető széles választékból és árkülönbségekből fakadó előnyöket. Ha megfelelő szakpolitikai intézkedések segítségével sikerül növelni a fogyasztók bizalmát a határokon átnyúló online vásárlás iránt, az jelentős mértékű fellendülést hozhat az európai gazdasági növekedés terén. A tudatos és magabiztos fogyasztók szolgálhatnak az európai gazdaság hajtóerejéül.

Az európai dimenzióval rendelkező, jól megtervezett és végrehajtott fogyasztópolitikai intézkedések lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megalapozott, a versenyt ösztönző döntéseket hozzanak, mely támogatja a fenntartható és erőforrás-hatékony növekedés célját, miközben figyelembe veszi a fogyasztók igényeit is.

Az európai fogyasztóügyi stratégia meghatározza, melyek azok a legfőbb intézkedések, melyek a fogyasztók tudatosságának növeléséhez és a fogyasztói bizalom erősítéséhez szükségesek. Olyan intézkedéseket foglal magában, melyek valamennyi uniós szakpolitikai területen a fogyasztókat helyezik a középpontba, ezzel hozzájárulva az Európa 2020 stratégiában szereplő célok megvalósításához[1]. A stratégia más kezdeményezésekre – köztük az uniós polgárságról szóló jelentésre, az egységes piaci intézkedéscsomagra, az európai digitális menetrendre, az e-kereskedelemről szóló közleményre és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervére[2] – is épít, és ki is egészíti azokat. A kutatás és innováció területén a „Horizont 2020” keretprogramon belül indult kezdeményezésekre támaszkodik, hogy elmélyítse a fogyasztói viselkedéssel kapcsolatos tudományos ismereteket és jobban megismerje a fogyasztói választások egészséggel, biztonsággal és fenntarthatósággal összefüggő szempontjait[3].

A fogyasztók pozíciójának erősítése azt jelenti, hogy szilárd elvi és gyakorlati keretet kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók hozzájáruljanak az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság növekedéséhez. Az öntudatos fogyasztók, akik a fogyasztói biztonságot, tájékoztatást, oktatást, jogokat, jogorvoslati lehetőségeket és a jogok érvényesítését biztosító, szilárd rendszerre támaszkodhatnak, aktívan részt tudnak venni a piaci folyamatokban, és választási lehetőségeikkel élve, jogaik megfelelő érvényre juttatásával a piacot rá tudják bírni arra, hogy a nekik megfelelő módon működjön.

A Szerződés (az EUMSZ 12. cikke) és az Alapjogi Charta (38. cikk) értelmében a stratégia szisztematikus megközelítést dolgoz ki a fogyasztói érdekeknek valamennyi érintett szakpolitikába történő integrálásához, és hangsúlyt fektet azon problémák kezelésére, amelyekkel korunk fogyasztói szembesülnek az élelmiszerlánc, az energia, valamint a szállítás, a digitális és pénzügyi ágazatok[4] szolgáltatásai tekintetében. A stratégia a fogyasztóvédelem már elért, magas szintjére, valamint az európai igazságszolgáltatási térség[5] létrehozása terén tett előmenetelre épít azáltal, hogy erősíti a bírák, jogászok és végrehajtó hatóságok által a téren betöltött szerepét, többek között a határokon átnyúló kérdésekben.

2. Kiindulási pont: az uniós fogyasztóvédelmi szabályok képezte szilárd alap

Az elmúlt 50 évben az Európai Unió szilárd alapot képező szakpolitikai csomagokat és szabályokat vezetett be, hogy az uniós fogyasztók számára magas szintű védelmet biztosíthasson, és lehetővé tegye számukra, hogy élvezhessék az Európa és belső piaca által elért társadalmi és gazdasági fejlődés nyújtotta előnyöket. Ide tartoznak az átfogó termékbiztonsági szakpolitikák és jogszabályok, melyek megakadályozzák, hogy a nem biztonságos termékek eljussanak a fogyasztókig, és melyek hozzájárulnak az európai export magas színvonalához. A szilárd fogyasztóvédelmi jogszabályrendszer az egész Unióra kiterjedő keretet biztosít a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, a tisztességtelen szerződési feltételek, valamint a megtévesztő reklámok elleni küzdelemhez mind belföldi, mind határokon átnyúló helyzetekben, miközben biztosítja a fogyasztók arra vonatozó jogát, hogy felmondhassanak szerződéseket és jogorvoslatért folyamodjanak. A közelmúltban elfogadott fogyasztójogi irányelv jelentősen megerősítette a fogyasztói jogokat, különösen az online szerződésekre vonatkozó számos szabály harmonizálása révén. E szabályok időben történő és hatékony végrehajtása és érvényre juttatása alapvetően fontos. A szolgáltatási irányelv biztosítja, hogy a kereskedők a fogyasztókkal szemben nem alkalmazhatnak diszkriminatív gyakorlatot állampolgárság vagy lakóhely alapján. A versenyszabályok alapvetően fontosak ahhoz, hogy az EU fel tudjon lépni az erőfölénnyel való visszaélés, a kartellek és a fogyasztók sérelmével járó összehangolt magatartás ellen. Egyes, a fogyasztók számára különösen fontos ágazatokban az EU kulcsfontosságú jogok széles skáláját hozta létre. Napjainkra például az európai uniós utasjogok közé tartozik a minőségi légi, vasúti, közúti és tengeri utazási szolgáltatásokhoz való jog az EU-ban történő utazás során. Az EU által a roamingdíjakra elrendelt plafon több mint 70%-kal csökkentette a fogyasztókat terhelő, tisztességtelen díjakat, a távközlési csomag pedig lehetővé teszi, hogy a fogyasztók könnyen válthassanak vonalas vagy mobiltelefonos szolgáltatót. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló jogszabályok, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatban a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos jogszabályok magas szintű fogyasztóvédelmet tesznek lehetővé, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak.

A legújabb kezdeményezések közé tartozik a Bizottság által 2010-ben elfogadott ún. minőségpolitikai csomag[6], melynek célja, hogy a fogyasztókat tájékoztassa az élelmiszerminőség témakörében a tanúsítási rendszerek, a mezőgazdasági termékek minőségi jellemzőit leíró értéknövelő kifejezések és a termékelőírások tekintetében. 2011 júliusában előterjesztették a felülvizsgált, roamingdíjakról szóló rendeletet[7], lehetővé téve, hogy a fogyasztók könnyen választhassanak a roamingszolgáltatásokhoz más szolgáltatót. A jogszabály új, kiskereskedelmi maximálárakat állapít meg az adatroaming tekintetében a már meglévő maximálárak mellett. 2011 októberében a Bizottság közös európai adásvételi jogról szóló javaslatot[8] terjesztett elő a szerződésekre vonatkozó eltérő jogszabályok okozta akadályok lebontása érdekében: az értékesítési szerződésekre, valamint a digitális tartalmat szabályozó szerződésekre egységes, átfogó szabályrendszert alkotott, melyet a vállalkozások és a fogyasztók önkéntes módon alkalmazhatnak. A szabályrendszer alkalmazásával a fogyasztók jogaikkal kapcsolatban nagyobb biztonságot élvezhetnek, például az internetes vásárlás során. Emellett szélesebb terméksálát és több digitális tartalmat érhetnek el határokon átnyúlóan és alacsonyabb árakon. A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről és online rendezéséről szóló javaslatokat[9] 2011 novemberében terjesztették elő annak érdekében, hogy a fogyasztók gyorsabban és olcsóbban tudják rendezni a kereskedőkkel fennálló vitáikat. A jogviták online rendezését szolgáló európai platform célja a fogyasztói bizalom növelése a határokon átnyúló e-kereskedelem területén. A javasolt adatvédelmi reformcsomag[10], melyet a Bizottság 2012 januárjában fogadott el, megszilárdítja a jelenlegi uniós adatvédelmi keretet azáltal, hogy megerősíti a fogyasztók adatvédelmi jogait annak érdekében, hogy növelje bizalmukat az egységes digitális piac és a határokon átnyúló szolgáltatások iránt.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 2010. júliusi felülvizsgálata megerősítette a betétbiztosítási rendszerek finanszírozását, és számos fogyasztóbarát rendelkezést vezetett be. 2010 júliusában a Bizottság javaslatot tett továbbá a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálatára, melynek célja, hogy erősítse a befektetőknek abban az esetben nyújtott végső védelmet, amikor a befektetési vállalkozások – gyakran csalás miatt – nem tudják visszaszolgáltatni számukra eszközeiket.

Végül, de nem utolsósorban pedig a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatok (2011 októberétől) védelmet nyújtanak a befektetőként fellépő fogyasztóknak azáltal, hogy a pénzügyi intézmények számára követelményeket írnak elő, és megerősítik a vállalkozások magatartására vonatkozó szabályokat.

3. Jelenlegi problémák és jövőbeli kihívások

Annak ellenére, hogy az EU-ban már most is magas szintű a fogyasztóvédelem, az unióbeli fogyasztók helyzetén továbbra is van mit javítani. Számos új kihívás merült fel, mindenekelőtt a technológiai fejlődés, a nem fenntartható fogyasztási szokások vagy a társadalmi kirekesztés hatására. E kihívások egyben új lehetőségeket is teremtenek.

3.1          Kihívások a termékek, a szolgáltatások és az élelmiszerbiztonság területén

A termékek, szolgáltatások és élelmiszerek biztonságosságának biztosítása a fogyasztópolitikák alapvető célkitűzése. A tagállamok között azonban különbségek tapasztalhatók a termékbiztonsági jogszabályok érvényre juttatása terén, és mivel napjainkban a piacfelügyeletért felelős nemzeti közigazgatásoknak erőforráshiánnyal kell megbirkózniuk, az érvényre juttatással foglalkozó teljes hálózat azzal a kihívással küzd, hogy kevesebb erőforrással több feladatot végezzen el.

Ugyanakkor a terméklánc globalizációja továbbra is folytatódik (pl. a fogyasztói termékek egyre nagyobb hányada készül Kínában, köztük az Európai Unióban megvásárolt játékok 85%-a). Emiatt a nem biztonságos termékek kiszűrése nagy kihívást jelent.

A gazdasági válság miatt a fogyasztók és a vállalkozások elsősorban az árra összpontosítanak, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a biztonsági szempontok veszítenek jelentőségükből, és egyre nagyobb teret nyernek a hamisított termékek. A piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell őrizniük éberségüket, és a nemzeti hatóságok és a bűnüldöző hatóságok együttműködésén keresztül újult erővel kell harcba szállniuk az EU-n belül és kívül.

Mivel a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások jelentősége egyre nő, és az egységes piacon egyre nagyobb arányban nyújtják ezen szolgáltatások némelyikét határokon átnyúló módon, biztonságosságuk kérdése elmélyültebb vizsgálatot igényel annak szavatolása érdekében, hogy a fogyasztók a belső piacon mindenütt ugyanazt a magas szintű biztonságot élvezhessék; fel kell mérni továbbá, hogy az uniós szintű fellépés milyen hozzáadott értéket jelenthet.

Európa már most is tekintélyes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-biztonság területén, de ez a szakpolitikai terület folyamatos kiigazításokra szorul az új tudományos eredmények fényében.

3.2          Gazdasági és társadalmi kihívások

· A digitális forradalom

Az internet alapjaiban változtatta meg a fogyasztói vásárlási szokásokat, a vállalkozások reklámtevékenységeinek módját, valamint a termékek és szolgáltatások értékesítésének módszerét. Innovatív lehetőségeket teremtett az információ (például az árak, a műszaki termékek jellemzői vagy a termékek minőségéről szóló értékelések tekintetében) szervezésére, megosztására és értékelésére. A keresőmotorok, az árakat és termékeket összehasonlító weboldalak, a fogyasztói bizalmat jelző online bizalmi jegyek és a fogyasztói értékelések mára széles körben használt eszközökké váltak, melyek beépültek a fogyasztói viselkedésbe és az üzleti modellekbe. Az elektronikus kereskedelem jelentős jóléti előnyökkel jár, mivel a fogyasztók legalább kétszer akkora választékkal szembesülnek online vásárláskor, mint amikor offline (vagyis nem az interneten) vásárolnak. A számítási felhő eszköztől vagy platformtól független, rugalmas szolgáltatásokat tud kínálni. A számítások szerint, ha a termékek elektronikus kereskedelme eléri a kiskereskedelmi értékesítések 15%-át és valamennyi, az egységes piac előtt álló akadály megszűnik, a fogyasztók nyeresége összesen 204 milliárd EUR-t (az EU GDP-jének 1,7 %-a) tehet ki[11].

Fenntartható fogyasztás

A fogyasztás globális növekedése nyomást gyakorol a környezetre, beleértve az éghajlatváltozást, és fokozza a forrásokért folyó versenyt[12]. A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak fogyasztási szokásaik környezeti hatásainak, és magán- és állami kezdeményezésekkel kell ösztönözni és támogatni őket abban, hogy fenntarthatóbb fogyasztási magatartást sajátítsanak el. A fogyasztókat támogatni és ösztönözni kell, valamint biztosítani kell, hogy pozíciójuk megfelelően erősödjön ahhoz, hogy fenntartható és az egészség szempontjából kedvező döntéseket hozzanak, melyek mind az egyén, mind az egész társadalom számára jövőbeli költségeket takarítanak meg. A fogyasztóknak jogukban áll ismerni azon termékek (áruk vagy szolgáltatások) által életciklusuk során kiváltott környezeti hatásokat, amelyeket szándékukban áll megvásárolni. A fogyasztókat támogatni kell abban, hogy könnyen felismerjék a valóban fenntartható választási lehetőségeket. Hatékony eszközökre van szükség ahhoz, hogy a fogyasztókat megvédjék a félrevezető és megalapozatlan, környezettel és egészséggel kapcsolatos állításoktól.

A fenntartható termékek iránti fogyasztói igény a növekedés és a verseny hajtóerejéül szolgálhat, ami kedvezően hat az ilyen termékek elérhetőségére és megfizethetőségére, jutalmazva azokat a vállalkozásokat, amelyek kisebb „ökológiai lábnyommal” rendelkező, minőségi termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak.

Társadalmi kirekesztés, kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók és a hozzáférhetőség kérdése

Azokban az országokban, ahol gazdasági válság és államadósság-válság tört ki, a fogyasztói bizalom megtört, egyes fogyasztók jövedelme vagy vásárlóereje pedig jelentősen csökkent, ami növeli a társadalmi kirekesztés kockázatát, valamint annak kockázatát, hogy a polgárok nem engedhetik meg maguknak az alapvető termékeket és szolgáltatásokat.

E kockázatokat fokozza az a tény, hogy a népesség idősödik, a piacok egyre komplexebbé válnak, és egyeseknek sem lehetősége, sem képessége nincs arra, hogy eligazodjon a digitális környezetben. A hozzáférhetőség kérdése kulcsfontosságú ahhoz, hogy fizikai, digitális és gazdasági értelemben élvezhessük a digitális változás előnyeit. A jelenlegi helyzet az olyan, kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók előnytelen helyzetét is tovább ronthatja, mint például a fogyatékossággal élő személyek vagy a csökkent mobilitással rendelkező személyek, akik nehezen férnek hozzá az információkhoz vagy nehezen tudják értelmezni azokat, illetve akik akkor is nehézségekkel találják szembe magukat, ha meg akarják találni a piacon a megfelelő termékeket és szolgáltatásokat.

3.3          Információáradat és tudásdeficit

Napjaink gyorsan változó világában a fogyasztókat gyakran elárasztják információkkal, de nem szükségszerűen azokkal az információkkal, amelyekre szükségük lenne.

Mivel az egyre komplexebbé váló információk mindinkább megnehezítik a választást, a fogyasztók egyre többször támaszkodnak a címkékre, vagy pedig használnak fel olyan közvetítő eszközöket és szűrőket, mint az összehasonlításokat felajánló weboldalak. Ezek megbízhatóságát és pontosságát tekintve azonban időnként aggály merülhet fel.

A fogyasztói szervezetek alapvetően fontos szerepet töltenek be a fogyasztói tájékoztatás javításában és a fogyasztók ismereteinek növelésében, de helyzetük tagállamonként más és más. Különösen a nemzeti szinten működő fogyasztói szervezeteknél gyakori az erőforrás és a szakértelem hiánya, a fogyasztói problémák irányításában és szűrésében betöltött szerepüket pedig nem mindig ismerik el kellőképpen.

A fogyasztók jogainak erősítéséről szóló, 2011-ben közzétett felmérés[13] tanúsága szerint négy európai fogyasztóból egy bizalmatlan, és háromból legalább egy nem érzi magát megfelelően tájékozottnak. Csak 2%-uk adott helyes választ az elállási joggal, a garanciákkal és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelemmel kapcsolatban, pedig a tájékozatlanság következtében gyengül a fogyasztók érdekérvényesítő képessége.

3.4          A gyakorlatban nem megfelelően tiszteletben tartott jogok

2010-ben öt európai közül legalább egy szembesült valamely termék vagy szolgáltatás kapcsán olyan problémával, amely miatt véleménye szerint jogosan tehetett volna panaszt. A becslések szerint a problémák következtében az európai fogyasztókat érő kár az EU GDP-jének mintegy 0,4 %-át tette ki[14].

Annak ellenére, hogy az uniós jogszabályok általában magas szintű védelmet biztosítanak, a fogyasztók által tapasztalt problémák gyakran még mindig megoldás nélkül maradnak. A kiskereskedelmet érintő 2011. évi Eurobarométer felmérés megállapította, hogy a kiskereskedőknek mindössze 26%-a van tisztában azzal, hogy pontosan mennyi idő áll a fogyasztók rendelkezésére ahhoz, hogy a hibás terméket visszavigyék az üzletbe.

A fogyasztók kereskedőkkel szembeni problémáit sok esetben nem orvosolják, mivel a fogyasztók nem lépnek fel ennek érdekében. A fogyasztók jogainak erősítéséről szóló felmérés szerint a problémákat tapasztaló fogyasztóknak csak 16%-a vette fel a kapcsolatot fogyasztói szervezetekkel vagy közhatóságokkal annak érdekében, hogy megoldást találjon a problémára. A legtöbb esetben a fogyasztók nem kívánják az ügyet jogi útra terelni, ha a kereskedővel való első kapcsolatfelvétel sikertelennek bizonyul, különösen, ha kis összegről van szó.

A bűnüldöző hatóságok ráadásul új, gyakorlati kihívásokkal szembesülnek, mint pl. korlátozott források, amelyek hatékonyságukat csorbítják[15], különösen határokon átnyúló helyzetekben. A 2006 decemberében a határokon átnyúló vásárlások kapcsán felmerülő problémák kezelésére létrehozott fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat teljes potenciálját még nem sikerült kiaknázni.

A jogorvoslati és jogérvényesítési mechanizmusokat tovább kell javítani. A bizalom növelése és annak biztosítása, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem nyújtanak komparatív előnyt, pozitív hatást fog gyakorolni a növekedés ösztönzése tekintetében.

3.5          A kulcsfontosságú ágazatokban jelentkező egyedi kihívások

Egyes ágazatok gazdasági válság idején különös jelentőséggel bírnak, mivel valamennyi fogyasztó alapérdekeit érintik az alapvető javak és szolgáltatások terén, mint például élelmiszer, energia, közlekedés, elektronikus kommunikáció és pénzügyi szolgáltatások. Figyelembe kell venni azt, hogy az említett gazdasági és társadalmi változások milyen hatást gyakorolnak ezekre az ágazatokra.

Az EU-nak szoros figyelemmel kell kísérnie azt, hogy a fogyasztók napjainkban hogyan értik meg és választják ki a pénzügyi szolgáltatásokat. Miközben a technológiai lehetőségek – például az online banki ügyintézés – számos fogyasztó számára megkönnyítik az ügyintézést, egyes pénzügyi termékek és szolgáltatások (többek között a nyugdíj) összetettsége és kockázatai fokozottabb átláthatóságot és pénzügyi tájékozottságot követelnek meg. Az alapvető pénzügyi szolgáltatások díjai általában még mindig átláthatatlanok, és a fogyasztók továbbra is haboznak bankot váltani, mert (nemritkán megalapozottan) attól tartanak, hogy az eljárás túl költséges lenne.

A fogyasztók gyakran nem tudják teljes mértékben kihasználni a hálózatos iparágak – mint például energia, közlekedés vagy elektronikus kommunikáció – liberalizációjának előnyeit nem csak az árak, de a szolgáltatási szint minősége tekintetében sem.

A közlekedési ágazat liberalizációja különösen nagymértékben hozzájárult a verseny erősödéséhez, ami előnyösnek bizonyult az utasok számára, aki egyre nagyobb számban utaznak Európa-szerte. Ugyanakkor a tisztességtelen gyakorlatok és az uniós jogszabályok megsértése elleni küzdelem érdekében az európai uniós utasjogokról szóló jogszabályok megfelelőbb érvényre juttatására van szükség. Az utazási ágazatot nagymértékben befolyásolta a digitális forradalom, ezért rendkívül fontos a fogyasztói jogok ennek megfelelő kiigazítása.

Az elektromosság és a gáz kiskereskedői piacát nemrég liberalizálták, de számos fogyasztó továbbra is nehezen tudja összehasonlítani az ajánlatokat a bonyolult eljárások és/vagy az átláthatatlan piaci feltételek miatt[16].

Az energiamegtakarítás vonatkozásában kiszámolták, hogy az EU-ban a háztartások átlagosan évi 1000 EUR-t tudnának megtakarítani egyszerű energiahatékonysági intézkedésekkel (például az otthonok szigetelése, termosztátok vagy napelemek felszerelése vízmelegítés céljából, kétrétegű ablaküvegek beszerelése vagy az elöregedett fűtési rendszerek lecserélése)[17]. A háztartásokban ezért jelentős potenciál rejlik az energiahatékonyság költséghatékony javítására és a végső energiafelhasználásban jelentkező megtakarításra. E lehetőség távolról sincs teljes mértékben kiaknázva, elsősorban a fogyasztók saját tényleges fogyasztásukkal szembeni tájékozatlansága következtében, valamint a könnyen hozzáférhető mérő- és számlázási információk miatt.

Habár az elektronikus kommunikációs piacok ellen tudtak állni a gazdasági válságnak, a fogyasztók nem használják ki teljes mértékben a verseny előnyeit a tarifák átláthatatlansága, a szolgáltatások alacsony színvonala és a szolgáltatóváltás akadályai miatt.

Az élelmiszer-fogyasztás a jövőben várhatóan még nagyobb általános terhet ró majd a környezetre az étkezési szokások változása és az élelmiszer-hulladék mennyiségének növekedése miatt. A kidobott élelmiszerek mennyisége a következő években várhatóan nőni fog Európában[18], az élelmiszer kidobása azonban a források és a pénz pazarlását jelenti.

4. az európa 2020 stratégia négy kulcsontosságú célkitűzése és az elérésükre irányuló első lépések

A fentiekben vázolt kihívások a bizalom növelése és az Európa 2020 stratégia támogatása érdekében hosszú távú stratégiát, valamint rövidtávú intézkedések ötvözetét igénylik, melyek a polgárok fő aggályaival foglalkoznak. A következő szakaszokban meghatározott fellépéseket természetesen meg kell vizsgálni az intelligens szabályozás és a Bizottság általános szakpolitikai prioritásai szempontjából, többek között biztosítva a kis- és középvállalkozásokra nehezedő valamennyi teher beható tanulmányozását.

4. 1. A fogyasztók biztonságának növelése

A termékek, szolgáltatások és élelmiszerek biztonságosságának biztosítása a fogyasztópolitikai stratégiák alapvető célkitűzése.

A hatékony élelmiszer-biztonsági szakpolitika célja, hogy eredményes biztonsági hálót hozzon létre, amely a gazdaságtól vagy gyártól a fogyasztó ajtajáig elér. A termékbiztonsági irányítási rendszer javításával az EU eredményesebben tud majd fellépni a globális ellátási láncokat érintően felmerülő kihívásokkal szemben, hatékonyabban tud kommunikálni, továbbá a termékbiztonsággal kapcsolatos új kockázatokra gyorsabban és hatékonyabban tud majd reagálni.

Mivel a fogyasztók egyre gyakrabban vesznek igénybe határokon átnyúló jelleggel szolgáltatásokat, alaposan meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy biztonságukat uniós vagy nemzeti szintű szabályozással célszerű-e biztosítani.

Az élelmiszerlánc egészében végzett hivatalos ellenőrzések uniós rendszerét még hatékonyabbá kell tenni. Ez lehetővé teszi az ilyen ellenőrzésekért felelős tagállamoknak, hogy maximalizálják a hozzáadott értéket, ugyanakkor pedig a lehető legkisebbre csökkentsék az érintett szereplőkre háruló terheket.

A fogyasztók biztonságának erősítése érdekében a Bizottság az alábbi két konkrét célkitűzés megvalósításáért fog dolgozni:

Ø 1. a termékbiztonságra és a szolgáltatások biztonságosságára vonatkozó szabályozási keret javítása és a piacfelügyeleti keret erősítése

Ø 2. az élelmiszerlánc biztonságosságának javítása.

E konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében 2014 előtt számos gyakorlati lépésre kerül majd sor.

A termékbiztonság jogszabályi keretének 2012-re tervezett felülvizsgálata annak biztosítására törekszik, hogy az EU és az 500 millió unióbeli fogyasztó korszerű, egységes piacfelügyeleti szabályokra támaszkodhat, melyek jobb belföldi és határokon átnyúló érvényre juttatást eredményeznek a tagállami hatóságok közötti hatékonyabb tervezésnek, együttműködésnek, pioritásmeghatározásnak és információmegosztásnak köszönhetően. A vállalkozások számára is előnyös lesz mindez a könnyebben alkalmazható szabályok miatt, melyek betartása kisebb költségekkel jár. A felülvizsgált keret emellett arra fog törekedni, hogy meghatározza, hogy – egyenlő feltételek teremtése és a tisztességtelen verseny elleni fellépés érdekében – hogyan erősíthető a nemzeti végrehajtó hatóságok uniós szintű együttműködése.

Sor kerül majd olyan tájékoztató és figyelemfelhívó fellépésekre, melyek elsősorban az EU-ba exportáló országokra irányulnak majd, és amelyek célja, hogy az ellátási lánc egészére vonatkozóan megismertessék az uniós szabályozást, valamint a biztonsággal kapcsolatos szempontokat.

A Bizottság mérlegelni fogja, hogy bizonyos ágazatokban (többek között a hátrányos helyzetű fogyasztók egyes kategóriái számára lényeges egyes ágazatokban) a szolgáltatások biztonságosságát érintő kezdeményezéseket indít. 2012-ben kerül sor az egyes fogyasztói szolgáltatások biztonságosságáról szóló zöld könyv megvitatására, 2013-ban pedig a kockázatértékelés és kockázatkezelés új, az ágazat által javasolt megközelítésének figyelembe vétele érdekében napirendre kerül a szállodák tűzbiztonságáról szóló, felülvizsgált ajánlás.

2012-ben felülvizsgálják az élelmiszerláncban végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló rendeletet is egyszerűsítés céljából és annak biztosítása érdekében, hogy elegendő és fenntartható finanszírozás álljon rendelkezésre, amely több ellenőrzés elvégzését teszi lehetővé. Emellett a Bizottság megerősíti és aktualizálja az állategészségre, növényegészségre és a növényi szaporítóanyagokra, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló rendeletre vonatkozó jogi keretet, mindenekelőtt az egységesség javítása és a gazdasági szereplők felelősségi körének pontosítása érdekében. Ez a fogyasztók számára javítani fogja az élelmiszerbiztonságot.

A termékbiztonság és a megfelelés területén elvégzendő behozatali ellenőrzésekről szóló iránymutatás[19] alapján a vám- és piacfelügyeleti hatóságok 2014-re együtt fognak működni az importellenőrzések eredményeinek javításában, mérésében és értékelésében.

4. 2.     A tájékozottság növelése

A fogyasztók pozíciója akkor erősödhet, ha egyértelmű, megbízható és összehasonlítható információkhoz férhetnek hozzá, és rendelkezésükre állnak az ilyen információk megértéséhez szükséges eszközök is.

Mind a fogyasztóknak, mind pedig a kereskedőknek fokozottabban tisztában kell lenniük uniós jogaikkal és kötelezettségeikkel a kölcsönös bizalom elősegítése érdekében, valamint azért, hogy könnyen találhassanak megoldást, amennyiben problémák merülnének fel. A Bizottság ezért együtt fog működni a közvetítőkkel és kereskedőkkel, arra ösztönözve őket, hogy ne csak a jogszabályok betartására törekedjenek, hanem dolgozzanak ki önszabályozó intézkedéseket és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra irányuló kezdeményezéseket, így erősítve a fogyasztói szolgáltatásokra mint a versenyképesség kulcstényezőjére irányított fókuszukat.

A fogyasztók ismereteinek bővítése különösen a pénzügyi szolgáltatások esetében fontos, ahol a pénzügyi ismeretek terén aktív szerep jut az olyan intézményeknek, mint például a bankok, központi bankok, a pénzpiaci felügyeleti hatóságok, a betétbiztosítási rendszerek és a befektetésbiztosítási rendszerek; többek között az olyan személyek ismereteit is növelni kell, akik kimaradnak a pénzügyi és banki szolgáltatások „főáramából” (vagyis azok, akik a banki szolgáltatásokat egyáltalán nem, vagy csak kismértékben veszik igénybe).

A tagállamokkal és az érintettekkel karöltve tudatosító kampányok fognak indulni a legfontosabb fogyasztóügyi kérdésekben. Fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a magánszektorbeli szervezetek gondoskodjanak arról, hogy a fogyasztók számára már fiatal korban rendelkezésre álljanak olyan oktatási lehetőségek az EU egészében, melyek segítségével megismerhetik a szükséges információkat.

A fogyasztói szervezetek fontos szerepet tölthetnek be nem csupán a fogyasztók tájékoztatása és tudatosítása terén, hanem hatékony képviseletük formájában és érdekeik védelmén keresztül is.

A Bizottság a következő két konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében fog munkálkodni:

Ø 3. mind a fogyasztók, mind a kereskedők körében a fogyasztói jogokkal és érdekekkel kapcsolatos tájékoztatás javítása, valamint figyelemfelkeltés és a kapcsolódó ismeretek bővítése;

Ø 4. tudás- és kapacitásépítés a fogyasztók hatékonyabb piaci részvétele érdekében.

2014-et megelőzően számos konkrét lépésre kerül sor ezen egyedi célkitűzések elérése érdekében.

2013-ban a polgárok európai évének részeként uniós szintű kampány kezdődik a fogyasztói jogokról és érdekekről való ismeretek bővítése érdekében, melyre az érintett felekkel (köztük a vállalkozások és a fogyasztói szervezetek) szoros együttműködésben kerül sor.

A fogyasztóknak általános pénzügyi tanácsadást nyújtó nonprofit szervezetek specifikus képzésben részesülnek 2012 második negyedéve és 2013 decembere között, hogy még inkább képesek legyenek hatékonyan és a fenntarthatóság szempontját szem előtt tartva tanácsadást biztosítani.

A Bizottság a tagállamokkal együtt annak biztosításán fog munkálkodni, hogy a nemzeti fogyasztói szervezetek szerepét megfelelően elismerjék, és kapacitásépítéssel, valamint az európai fogyasztói szervezeteknek nyújtott segítséggel támogatja őket.

Minden már létező, az egész Uniót átfogó hálózattal – melyek a leghatékonyabban képesek tájékozatni fogyasztókat, a kereskedőket és a jogászokat – folytatott együttműködésnek további lendületet kell adni. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát megerősítik, hogy hatékonyabban tudja tájékoztatni a fogyasztókat a határokon átnyúló vásárlás során érvényesíthető jogaikról, továbbá hogy támogassa őket a határokon átnyúló viták során. Az Enterprise Europe Networköt rendszeresebben fogják annak biztosítására felhasználni, hogy a vállalkozásokhoz, köztük a kkv-khez rendszeresen eljussanak a fogyasztóügyi jogszabályokra vonatkozó információk.

A Bizottság közvetítőkkel és kereskedőkkel karöltve arra fog törekedni, hogy magatartási kódexeket, helyes gyakorlatokat vagy az ár, minőség és a fenntarthatóság összehasonlítására szolgáló iránymutatásokat dolgozzon ki.

A Bizottság emellett folytatja a fogyasztóknak és vállalkozásoknak jogaikról és kötelezettségeikről nyújtott tájékoztatást saját weboldalain, mint például az Európa Önökért portálon[20], melyeket specializált információs eszközök egészítenek ki, mint például az e-YouGuide-ban[21] és az online uniós jogokról szóló kódexben szereplő eszközök. A fogyasztóügyi kérdésekre szakosodott újságírókkal és a médiával is együttműködésre lép, hogy így segítse az információk hatékony terjesztését.

Emellett pedig a tagállamokkal is szoros együttműködést alakít ki a fogyasztók ismereteinek bővítése terén. A Bizottság 2012-ben interaktív platformot dolgoz ki, mely a bevált gyakorlatok cseréjét és a fogyasztókat célzó oktatási segédanyagok terjesztését szolgálja a 12–18 éves fiatalokkal dolgozó tanárok és egyéb szakmabeliek számára, többek között a digitális jártasság, az új médiatechnológiák[22] és a fenntartható fejlődés témakörében.

4. 3.     A végrehajtás javítása, az érvényre juttatás megerősítése és a jogorvoslat biztosítása

Ha az egységes piac sikeres kíván maradni, növelni kell a piaci résztvevők bizalmát jogaik tényleges és hatékony érvényesítése és a rendelkezésre álló megfelelő jogorvoslati mechanizmusok rendelkezésre állása tekintetében.

Csak akkor lehet arra számítani, hogy a határokon átnyúló kereskedelem erősödni fog az EU-ban, ha a fogyasztók jogaikat az EU egészében érvényesíteni tudják, a tisztességes kereskedők pedig azt látják, hogy a tisztességtelen eszközökhöz folyamodó versenytársak megfelelő büntetést kapnak. Ez napjainkban különösen fontos, mivel a digitális forradalom megkönnyíti a határokon átnyúló vásárlást, ugyanakkor több lehetőséget teremt a tisztességtelen kereskedőknek a visszaélésekre.

A Bizottság a következő két konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében fog munkálkodni:

Ø 5. a fogyasztóügyi jogszabályok hatékony érvényre juttatása, a legfontosabb ágazatokra összpontosítva;

Ø 6. hatékony lehetőségek biztosítása ahhoz, hogy a fogyasztók rendezhessék a vitás kérdéseket.

2014-et megelőzően számos konkrét lépésre kerül sor ezen konkrét célkitűzések elérése érdekében.

2012–2014 között folytatódnak az éves koordinált fellépések (ún. sweeps) a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat egészében. A Bizottság folytatja a hálózatnak az érvényre juttatás érdekében nyújtott segítségre és támogatásra irányuló munkáját. Adott esetben kötelezettségszegési eljárásokat indít az uniós jog hibás alkalmazása elleni fellépés érdekében. A Bizottság átfogó vizsgálatot indított, hogy elemezze a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatályát, hatékonyságát és működési mechanizmusait. 2014 végére jelentést tesz arról, hogy a határokon átnyúló, érvényre juttatási együttműködés hogyan javítható, és indokolt esetben javasolni fogja a szabályok módosítását.

A fogyasztókat érintő uniós szabályok érvényre juttatásának javítása érdekében jobban ki kell aknázni az Európai Igazságügyi Hálózat[23] kínálta lehetőségeket az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése, a határokon átnyúló hatással járó eljárások zökkenőmentes lefolytatásának biztosítása és a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmek elősegítése érdekében.

Tovább folytatódik az annak biztosítására irányuló munka, hogy a fogyasztóügyi jogszabályok unióbeli átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb anyagok minden érdekelt bíró és ügyvéd, polgár és vállalkozás számára rendelkezésre állnak. Ennek érdekében 2013-ban kidolgozásra kerül a fogyasztóügyi jogszabályok adatbázisa, amely az e-igazságügyi portál szerves részét alkotja majd[24].

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv[25] alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a Bizottságnak kiemelkedőbb szerepet kell betöltenie az irányelv tagállamok általi érvényre juttatásának nyomon követésében és koordinálásában, különösen a visszatérő kérdések és az újonnan megjelenő üzleti gyakorlatok tekintetében, mint például az online ár-összehasonlítás és a fogyasztói értékelési eszközök. E célból a Bizottság megerősíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni érvényre juttatási intézkedések koordinálását, és aktualizálja az irányelv alkalmazásáról szóló iránymutatásokat.

A kulcsfontosságú ágazatokban biztosítani kell a megfelelő érvényre juttatást.

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket a digitális területen is következetesen alkalmazzák, a Bizottság 2014-re iránymutatásokat dolgoz ki, hogy segítse a végrehajtó hatóságokat az uniós szabályok és az újonnan elfogadott fogyasztójogi irányelv helyes végrehajtásában. A Bizottság és a nemzeti hatóságok összehangolt fellépéssel küzdenek az ágazatban tapasztalható tisztességtelen gyakorlatok – például a szélessávú internet sebességére vonatkozó megtévesztő reklámok – ellen.

Az energiaágazatban biztosítani kell a harmadik energiacsomagnak és a csomag fogyasztói jogokra vonatkozó részletes szabályainak teljes körű végrehajtását. Fontos az is, hogy kiaknázzuk az erre a célra létrehozott lakossági energiafórumban rejlő potenciált.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban – a 2011. évi ajánlásának[26] megfelelően – a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri majd, hogy a tagállamoktól milyen javaslatok érkeznek annak a helyzetnek a kezelésére, ha a bankok megtagadják a polgárok számára bankszámla nyitását. Ez egy valós probléma nem csupán a pénzügyi és társadalmi kirekesztést megtapasztaló, hátrányos helyzetű fogyasztók, hanem a letelepedési, munkavégzési vagy tanulmányi céllal külföldre utazó számos más polgár számára is.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók védelemben részesüljenek a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő és megalapozatlan állításokkal szemben, a nemzeti végrehajtó hatóságoknak további támogatást kell nyújtani, hogy megfelelően végre tudják hajtani a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet[27]. Ezen okból a Bizottság felülvizsgálja a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állításokról szóló iránymutatást.

Iránymutatások kidolgozására fog sor kerülni az utasjogokról szóló, minden közlekedési módra kiterjedő különböző rendeletek alkalmazásának elősegítése és javítása érdekében.

Emellett a Bizottság iránymutatásokat tesz közzé a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról, amelynek segítségével csökkenthető az olyan esetek száma, amikor a fogyasztók határokon átnyúló online szolgáltatás igénybevételekor indokolatlan elutasításban vagy eltérő bánásmódban részesülnek.

Az EU arra irányuló törekvései során, hogy az uniós jogszabályok jobb érvényre juttatását biztosítsa, a fő kereskedelmi partnerekkel az alapvető fogyasztóvédelmi elvek betartásának elősegítésén fog munkálkodni. A biztonságosság szempontjából a fokozott nemzetközi együttműködés (különösen Kínával) keretében kidolgozzák a „forrásnál biztosított biztonságosság” koncepcióját, amelynek segítségével korlátozható a nem biztonságos termékek behozatala. Az az egyre növekvő tendencia, hogy az ellenőrzések kikerülése érdekében a tisztességtelen kereskedők az EU-n kívül működnek, globális szinten fokozott éberséget követel. A Bizottság ezért koordinálni fogja a leginkább érintett harmadik országokkal és a fő nemzetközi szervezetekkel (pl. OECD, ENSZ, WTO) folytatott fellépéseket. A fokozott nemzetközi együttműködés iránti igény különösen szembeötlő a digitális területen, valamint a kéretlen kereskedelmi kommunikáció („spam”) elleni küzdelem terén.

A jogorvoslathoz való jog tekintetében a Bizottság rövid és középtávon az alternatív vitarendezésre és az online vitarendezésre vonatkozó, nemrég előterjesztett javaslatai elfogadásának és alkalmazásának biztosítására fog koncentrálni annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb elérhetővé váljon minden unióbeli fogyasztó számára az a lehetőség, hogy érdekei védelmében egyszerű és gyors eljárás keretében léphessen fel. Ugyanakkor biztosítja a közvetítésről szóló irányelv helyes átültetését és alkalmazását, amely minden, az EU-ban működő bírót felruház azzal a joggal, hogy felkérje a feleket vitájuk békés rendezésére. A javaslat határokon átnyúló vitákra vonatkozik, de a tagállamokat ösztönzik a közvetítés belföldi használatára is. A kis értékű követelések európai eljárása, amely a legfeljebb 2000 EUR összegű követelések esetén egyszerűsíti és felgyorsítja a peres ügyek intézését, és csökkenti költségüket, a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé fog válni. 2012-ben e célból iránymutatást adnak ki, amely a fogyasztókat és ügyvédeket gyakorlati tanáccsal látja el. 2013 során a Bizottság a kis értékű követelések iránti igénylőlapot online is elérhetővé kívánja tenni, továbbá átfogó jelentést készít az eljárás működéséről, beleértve a küszöb esetleges felülvizsgálatának szükségességét.

Végezetül a 2011-ben indult nyilvános konzultáció eredményei alapján és az Európai Parlament 2012. február 2-i állásfoglalását[28] követően a Bizottság mérlegelni fogja egy olyan kezdeményezés indítását, amely a kollektív jogorvoslat uniós keretére vonatkozóan biztosít nyomon követést.

4.4.      A jogok és kulcsfontosságú szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társadalmi változással

Napjaink megváltozott piacán alapvetően fontos annak biztosítása, hogy a fogyasztók bizalma elég szilárd legyen ahhoz, hogy mind hagyományos, tárgyi javakat és szolgáltatásokat, mind pedig digitális tartalmakat vásároljanak online. A fogyasztóügyi jogszabályokat ezért aktualizálni kell, hogy összhangba kerüljenek a változó piacok szükségleteivel és a viselkedéstudományok terén nyert, a fogyasztók gyakorlati viselkedésére vonatkozó új információkkal.

Emellett le kell bontani azokat az akadályokat, amelyek jelenleg megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy az EU-n belül bárhol könnyen, jogszerűen és megfizethető módon hozzáférjenek a kívánt digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz.

Első lépésként a közös európai adásvételi jogról szóló, valamint az adatvédelmi reformcsomagról szóló, nemrég előterjesztett javaslatok számos problémára megoldást fognak kínálni azok közül, melyekkel a fogyasztók online vásárlás során szembesülnek, ami növelni fogja az egységes digitális piac és a határokon átnyúló szolgáltatások iránti bizalmukat.

Az alternatív vitarendezésről és az online vitarendezésről szóló javaslatok emellett javítani fogják a fogyasztók jogorvoslathoz való hozzáférését is.

2012-ben a Bizottság támogatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy e javaslatok mindegyikéről megegyezés szülessen, és biztosítani lehessen gyors elfogadásukat és mielőbbi végrehajtásukat.

Még sosem volt ennyire fontos, hogy biztosítsuk az egységességet és a szinergiákat valamennyi uniós szakpolitikai területen, hogy felerősítsük e területek fogyasztásra gyakorolt pozitív hatását, különösen az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az élelmiszer, energia, közlekedés és pénzügyi szolgáltatások, miközben a fenntarthatóbb fogyasztási szokások népszerűsítésére törekszünk.

Az Európai Bizottság által a polgárokat és a vállalkozásokat az egységes piacon leginkább foglalkoztató 20 kulcsfontosságú problémáról nemrég készített felmérés szerint a fogyasztók számára továbbra is frusztráció forrása energiaszámlájuk, nehézségekbe ütköznek, ha utasjogaikat próbálják megvédeni, és nehezen igazodnak el a banki és pénzügyi szolgáltatási piacokon[29].

A Bizottság ezen gazdasági és társadalmi kérdések megoldása érdekében az alábbi két konkrét célkitűzés megvalósítására fog törekedni:

Ø 7. a fogyasztóügyi jogszabályoknak a digitális korszakhoz való igazítása;

Ø 8. a fenntartható fejlődés elősegítése és a fogyasztói érdekek támogatása a kulcsfontosságú ágazatokban.

2014-et megelőzően számos konkrét lépésre kerül sor ezen egyedi célkitűzések elérése érdekében.

· A digitális terület

Számos intézkedést fognak mérlegelni az online felhasználók által tapasztalt problémák kezelésére és annak biztosítására, hogy a fogyasztók megfelelő védelemmel rendelkeznek digitális tartalmak használata és vásárlása során. Ide tartozhat a fogyasztóknak adott kulcsinformációk szabványosítása az összehasonlítás megkönnyítése érdekében, valamint az annak szükségességét felmérő kezdeményezések, hogy megfelelő, az egész EU-ban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket biztosítsanak hibás digitális tartalom vásárlása esetén, és szükség esetén harmonizálják a digitális bizalmi jegyeket.

A Bizottság foglalkozni fog a szerzői jogok területi fókuszú kezeléséhez és a magáncélú másolásra kivetett díjak jelenlegi, komplex rendszeréhez kapcsolódó kihívásokkal, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a digitális tartalmak EU-n belüli elérésére, és hátráltatják az innovatív online üzleti modellek kifejlesztését. A Bizottság 2012-ben jogalkotási javaslatot nyújt be a közös jogkezelésről, és az érdekelt felek között mediátor vezetésével párbeszédet indított a magáncélú másolási és reprográfiai díjakról. E párbeszéd eredményeit esetleges uniós szintű jogszabályi intézkedésekre irányuló javaslatokban használják fel. A Bizottság emellett foglalkozik a szerzői joggal kapcsolatos egyedi kihívások kezelésével, valamint az audiovizuális tartalom és a műsorszórási szolgáltatások elérhetőségével kapcsolatos kérdésekkel, figyelembe véve az új technológiákat, mindenekelőtt a határokon átnyúló szolgáltatások ösztönzésére.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv működéséről való jelentéstétel részeként a Bizottság 2012-ben felméri, hogy szükség van-e a gyermekeket a megtévesztő reklámoktól védelmező (a digitális környezetre is vonatkozó) jelenlegi szabályok hatékonyabb érvényesítésére. Emellett továbbra is koncentrálni fog a digitális tartalmakat online megvásárló kiskorúak különleges helyzetére.

A Bizottság arra fog törekedni, hogy a kereskedelmi ügyleteket megbízhatóbbá tegye mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára, és ennek érdekében 2012-ben jogalkotási keretre vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni az elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás témájában. Ebben meghatározza a weboldalak helyének beazonosítására és tulajdonosuk jogi létezésére vonatkozó információkkal kapcsolatos minimumkövetelményeket a weboldal hitelességének garantálása érdekében. A Bizottság emellett teljes mértékben figyelembe veszi a fogyasztói érdekeket a számítási felhőre vonatkozó jövőbeli szakpolitikai javaslatai részeként.

A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetésekről szóló 2012. januári zöld könyv nyomán indult nyilvános konzultációban kapott visszajelzések alapján a Bizottság konkrét javaslatok előterjesztését tervezi 2013 első negyedévében. A Bizottság továbbá zöld könyvet készít elő a csomagkézbesítésről, melynek elfogadására várhatóan 2012 utolsó negyedévében kerül sor.

2012-ben sor kerül még az online szerencsejátékokról szóló közlemény előterjesztésére is, amely többek között javítani kívánja a fogyasztók és polgárok védelmét, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat és a kiskorúakat.

· Pénzügyi szolgáltatások

 A Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv működéséről való jelentéstétel részeként értékelni fogja annak szükségességét, hogy kell-e szigorítani a jelenlegi szabályokon, melyek célja a pénzügyi szolgáltatások ágazatában előforduló tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelem, a hátrányos helyzetű fogyasztók tekintetében is.

A Bizottság jogalkotási javaslatok elfogadását tervezi a csomagolt lakossági befektetési termékekre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a lakossági befektetők rövid, egyértelmű és érthető kulcsinformációkat tartalmazó dokumentációt kapjanak, melynek segítségével megalapozottan dönthetnek. Továbbá felül fogja vizsgálni a biztosítási közvetítésről szóló irányelvet, amely a biztosítási termékek értékesítési folyamatait szabályozza.

A Bizottság értékeli a fogyasztói hitelről szóló irányelv végrehajtását, megvizsgálva, hogy működése megfelelő-e a fogyasztók számára, és felül kell-e vizsgálni az olyan, nagyrészt tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint a kisebb értékű hitelek, a halasztott terhelés vagy a felelős hitelezés. Ez különösen a hátrányos helyzetű fogyasztók számára lényeges.

Ebben az összefüggésben a háztartások túlzott eladósodása különösen aggasztó. 2012 elején specifikus tanulmány készül, amely felméri a helyzetet, és meghatározza azokat a bevált gyakorlatokat, amelyekkel az eladósodás hatása csökkenthető.

A fogyasztóknak tudatában kell lenniük, hogy milyen díjakat számítanak fel nekik az alapvető banki szolgáltatásokért, és lehetővé kell tenni, hogy könnyen válthassanak bankot, ha a lakossági bankügyletek területén biztosítani szeretnénk a versenyt. Ennek következtében a Bizottság 2012-ben jogalkotási javaslatot készít elő, mely felöleli ezeket a bankszámlákhoz kapcsolódó kérdéseket, amelyek pénzügyeik kezelése terén a fogyasztók alapvető szükségleteinek legfontosabb szempontjai.

· Élelmiszer

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet[30] elfogadását követően a Bizottság ösztönözni fogja az új szabályok alkalmazását, és megvizsgálja, van-e szükség új kezdeményezésekre. Ez mindenekelőtt az élelmiszerek származását feltüntető címkézés és az alkoholtartalmú italok címkézése esetében releváns.

A tápanyag-összetételről és az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet[31] folyamatban lévő végrehajtása biztosítani fogja, hogy valamennyi, az élelmiszerek kedvező tápértékével vagy egészségügyi hatásával kapcsolatos állítások tudományos bizonyítékokon alapulnak, és nem tévesztik meg a fogyasztókat. Emellett garantálja azoknak az élelmiszereknek a szabad mozgását, amelyekre vonatkozóan a tápértékkel és egészséggel kapcsolatos állítások megfelelnek az említett rendeletnek.

A Bizottság vizsgálni fogja a fenntartható élelmiszer kérdését, mindenekelőtt a élelmiszerpazarlás jelenségét. Ide tartoznak majd a háztartási élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló, a fogyasztókat megcélzó fellépések, melyeket a hatékonyság érdekében az élelmiszerlánc más láncszemeire (gazdálkodók, kiskereskedők, élelmiszer-előállítók stb.) irányuló fellépésekkel kell kiegészíteni.

· Energia

A Bizottság az elektromos áram és a gáz területén további intézkedéseket hoz a verseny erősítése és különösen az árak átláthatósága érdekében, hogy a az energiaszolgáltatók ajánlatai a fogyasztók számára érthetőbbekké váljanak. Az energiahatékonyságról szóló, a közeljövőben végrehajtandó új irányelv erősíti a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogait, mivel átláthatóbb szabályokat alkot a pontos mérés és az egyértelmű, időben megvalósuló számlázás tekintetében, amely valamennyi energiaforrás tényleges, egyéni felhasználásán alapul, beleértve a központi fűtést, a hűtést és a háztartási vízfogyasztást.

Emellett a Bizottság szándéka, hogy javítsa a fogyasztók rendelkezésére álló információkat arról, hogyan menedzselhetik jobban otthoni fogyasztásukat, és arra kívánja ösztönözni őket, hogy állítsák szolgálatukba a már bevett (például mobiltelefonos, a tényleges fogyasztáson alapuló számlázás) és az újszerű (pl. intelligens mérőórák) technológiákat is. Ennek érdekében a jogszabályalkotókkal és az érdekeltekkel összhangban iránymutatásokat dolgoznak ki a kiskereskedelmi energiapiac árainak átláthatóságáról.

A Bizottság által vezetett, intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport további konkrét intézkedéseket dolgoz majd ki az intelligens fogyasztásmérők és a fogyasztók által használt technológiák tekintetében.

2014-ben az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelvet is felülvizsgálják. Mindeközben a Bizottság javasolni fogja online kiterjesztésének megvalósítását, hogy hatását jelentős mértékben fokozni lehessen[32].

· Utazás és szállítás

2013 elejére a Bizottság előterjeszti a szervezett utazási formákról szóló irányelv aktualizálására vonatkozó javaslatát, melyben figyelembe veszi az utazási piacon a közelmúltban végbement változásokat. A reform mindenekelőtt figyelembe fogja venni azt az egyre gyakoribb jelenséget, hogy az utazók úgynevezett dinamikus csomagokat vásárolnak az interneten, nem pedig hagyományos, előzetesen meghatározott utazási csomagokat[33]. Emellett 2013-ban aktualizálni fogják a légi utasok jogaira vonatkozó meglévő szabályokat, amelyek a beszállás megtagadása, a hosszú késések és járattörlés esetén nyújtanak védelmet az utasoknak.

A városi mobilitás témakörében a Bizottság párbeszédet fog folytatni az érdekeltekkel, hogy beazonosítsa az Unióban alkalmazott bevált gyakorlatokat, valamint az utasjogoknak a tömegközlekedésben való erősítésének feltételeit[34]. A Bizottság 2014-re olyan specifikus intézkedéseket is elő fog terjeszteni, amelyek többek között arra irányulnak, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a magán gépjárművek alternatíváira.

A Bizottság 2013-ban javaslatot tesz a gépjárművek CO2-címkézési szabályainak felülvizsgálata érdekében, hogy a fogyasztói információkat naprakésszé tegye. Emellett lépéseket fog tenni alternatív üzemanyag-stratégia kidolgozása érdekében is, hogy támogassa, ha a fogyasztók tisztább üzemanyagokat választanak[35], és javítsa a fogyasztóknak a közlekedés céljára használt új tüzelőanyagokkal kapcsolatos tájékoztatását[36].

· Fenntartható termelés

A fenntartható fogyasztással megtámogatott fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a Bizottság fontolóra vesz olyan intézkedéseket, melyek célja, hogy a fogyasztási cikkek tartósabbak legyenek, beleértve a javítási és karbantartási szolgáltatásoknak nyújtott támogatást. Fel fogja mérni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a fenntarthatóbb termékek elérhetősége és megfizethetősége javítására megfelelő ösztönző rendszereken vagy önkéntes fellépésen keresztül.

A Bizottság harmonizált módszereket dolgoz ki a termékek és vállalatok életciklus szerinti környezeti teljesítményének értékelése céljából, amely a fogyasztóknak nyújtott megbízható információk alapjául szolgál majd.

Emellett a környezetbarát tervezésről szóló irányelv, amely meghatározza a termékekre vonatkozó minimális környezeti követelményeket, a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos második munkaterv keretében fokozatosan egyre több termékre terjed majd ki, adott esetben pedig foglalkozik az energiafogyasztással és a termékek más jelentős környezeti hatásaival.

5. Következtetés

Az európai fogyasztóügyi stratégia átfogó szakpolitikai keretet dolgoz ki, melynek célja, hogy a fogyasztók kerüljenek az egységes piac középpontjába, mivel ők jelentik az EU növekedésének kulcsát. A stratégia felsorolja azokat a fellépéseket, amelyeket a Bizottság – megbízatása alatt – a fogyasztók javát szem előtt tartva megvalósítani szándékozik.

Valamennyi intézkedés figyelembe veszi a fogyasztási szokásokban bekövetkezett, helyi szinten megfigyelt változásokat, a technológiai fejlődést, a gyorsan változó piacokat, a fogyasztók tudatossá nevelésének szükségességét és annak biztosítását, hogy jogaikat hatékonyan tudják gyakorolni.

E stratégia fő célkitűzéseinek minél hatékonyabb teljesítése és az adminisztratív teher minimalizálása érdekében minden szakpolitikai fellépést azokat a szempontokat szem előtt tartva kell megvalósítani, hogy miként működnek a piacok a gyakorlatban, és hogyan viselkednek a fogyasztók. A meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatokat a hatályos jogszabályok értékelése és a várható hatások alapos elemzése támasztja majd alá.

Az e stratégia keretében bejelentett intézkedéseket a kulcsfontosságú információk folyamatosan frissített forrásaival – mint például a fogyasztói piacok eredménytáblája, a fogyasztói piacok rangsorolása és a fogyasztói feltételek eredménytáblája – is alátámasztják majd, teljesítménymérő referenciaértékkel ellátva a tagállamok fogyasztói környezetét, figyelemmel kísérve a kiskereskedelmi piacok integrációjában elért előrehaladást. Mindezt ki fogják egészíteni piaci működési zavarok okait kutató piacelemző tanulmányok, valamint fogyasztói magatartást vizsgáló tanulmányok. A fogyasztói fókusz kiterjed majd az Európa 2020 keretében finanszírozott kutatásra is.

Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a javasolt szakpolitikai fellépéseknél előzetesen megvizsgálják a stratégia nyolc konkrét célkitűzését a nagyobb hatás érdekében, valamint hogy a fogyasztók könnyebben elfogadják az intézkedést, miközben a vállalkozásokra sem nehezedik felesleges teher.

Az elkövetkező néhány évben jelentkező tendenciák segíteni fognak a 2014 utáni további intézkedések meghatározásában. Az e stratégiában szereplő célkitűzések megvalósítása terén elért haladást a fogyasztói érdekeknek az uniós politikába történő beépítéséről szóló bizottsági jelentés fogja figyelemmel kísérni.

E stratégia célja, hogy a fogyasztók pozíciójának erősítésével és szakpolitikai szinergiák kialakításával megfeleljen a kettős kihívásnak, amit a növekedési potenciál felszabadítása és az európai gazdaságba vetett bizalom visszaállítása jelent. A tartós eredményekhez a fogyasztóügyi stratégiát végrehajtó valamennyi szereplőnek elkötelezettséget kell tanúsítania uniós, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Csak az segítheti az EU visszatérését a növekedés útjára, ha egyszerre valósul meg a fogyasztók részéről támasztott intelligens és fenntartható kereslet, valamint a tisztességes kínálat.

[1] „A virágzó piac titka a fogyasztói bizalom. A következő munkaprogram az idén ősszel elvégzett munkánkra építve intézkedéseket jelent be a fogyasztói jogok erősítésére – ideértve az elektronikus és a határokon átnyúló tranzakciókat – és hatékonyan kezeli az egészségüggyel és biztonsággal összefüggő kérdéseket, növelve a fogyasztók biztonságérzetét és egyben alátámasztva az egységes piac iránti igényt.” Lásd Barroso elnök 2011. szeptemberi, Buzek elnökhöz intézett levelét.

[2] Jelentés az uniós polgárságról COM(2010) 603 végleges; Egységes piaci intézkedéscsomag, COM(2011) 206 végleges; Az európai digitális menetrend COM(2010) 245 végleges/2; Az elektronikus kereskedelemről szóló közlemény, COM(2011)942; Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, COM(2011)571 végleges.

[3] Javaslat az uniós kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról szóló rendeletre (COM(2011) 809 végleges).

[4] A fogyasztói piacok eredménytáblája szerint ezek az ágazatok bizonyultak a legproblematikusabbnak a fogyasztók számára.

[5] A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv COM(2010) 171.

[6] A mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2010) 733 végleges), a forgalmazási előírásokról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2010) 738 végleges), iránymutatások a tanúsítási rendszerekről és az élelmiszerek címkézéséről.

[7] Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló rendeletre irányuló javaslat, (COM(2011) 402 végleges).

[8] A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2011) 635 végleges).

[9] Javaslat: a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló irányelv, (COM(2011) 793/2), Javaslat: a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló rendelet, (COM(2011)0794/2).

[10] Javaslat a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendeletre (COM(2012) 11 végleges), Javaslat a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvre (COM(2012) 10 végleges).

[11] „Bringing e-commerce benefits to consumers [A fogyasztóknak az elektronikus kereskedelem előnyeiből való részesítése]” című bizottsági szolgálati munkadokumentum, a 2012. évi, az elektronikus kereskedelemről szóló közlemény 2. melléklete.

[12] Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve COM(2011) 571.

[13] A fogyasztók jogainak erősítéséről szóló felmérés; 342. sz. Eurobarométer, 2010.

[14] Lásd ugyanott.

[15] COM(2009) 330 végleges.

[16] Lásd még: ‘The functioning of the retail electricity markets for consumers in the EU’ (Az uniós kiskereskedelmi elektromosáram-piac működése a fogyasztók szempontjából) http://ec.europa.eu/consumers/consumer_research/market_studies/docs/retail_electricity_full_study_en.pdf .

[17] A Bizottság közleménye: Energiahatékonyság: a 20 %-os cél elérése

[18] Az EU-ban évente összesen mintegy 90 millió tonna (vagy 180 kg/fő) élelmiszer kerül szemétre, és 2020-ra ez a szám várhatóan 40%-kal nőni fog. Lásd az Eu által finanszírozott, ‘Preparatory study on food waste across EU 27’ c. tanulmányt, BIO IS 2009. december – 2010. október.

[19]http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/common/publications/info_docs/customs/product_safety/guidelines_hu.pdf

[20] http://ec.europa.eu/youreurope.

[21] http://ec.europa.eu/eyouguide.

[22] Az európai digitális menetrendben bejelentetteknek megfelelően.

[23] HL L 174., 2001.6.27., 25. o. és HL L 168., 2009.6.30., 35. o.

[24] https://e-justice.europa.eu.

[25] 2005/29/EK irányelv.

[26] A Bizottság 2011/442/EU ajánlása (2011. július 18.) az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről.

[27] 2005/29/EK irányelv.

[28] Az Európai Parlament állásfoglalása (2012. február 2.) „A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé” — P7_TA(2012)0021.

[29] SEC(2011) 1003 végleges.

[30] Az 1169/2011/EU rendelet.

[31] Az 1924/2006/EK rendelet.

[32] Consumer 2020 http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6782.

[33] A dinamikus csomag olyan utazási termék, ahol egyetlen utazásra legalább két különböző utazási szolgáltatást (közlekedés, szállás és/vagy más idegenforgalmi szolgáltatások) ajánlanak fel vagy árusítanak kombinációban ugyanakkor, ugyanattól a szolgáltatótól vagy egymással kereskedelmi kapcsolatban álló szolgáltatóktól, és a vásárló preferenciái alapján kombinálhatja és testre szabhatja a csomag tartalmát.

[34] A városi mobilitás cselekvési terve; COM(2011) 144. Fehér könyv. „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé”,

[35] COM(2011) 144, Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé.

[36] A CARS 21 folyamat keretében meghatározott szükségletek alapján.