Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011PC0877

    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról

    /* COM/2011/0877 végleges - 2011/0430 (COD) */

    52011PC0877

    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról /* COM/2011/0877 végleges - 2011/0430 (COD) */


    INDOKOLÁS

    1. 1.       A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. A javaslat okai és céljai

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2003. november 17-én fogadták el. Az irányelv célja az volt, hogy a további felhasználásra vonatkozó alapfeltételek összehangolásával és a további felhasználás belső piacon belüli főbb akadályainak felszámolásával az Unió egész területén megkönnyítse a közszféra információinak további felhasználását. Az irányelv a megkülönböztetés tilalma, a díjszabás, a kizárólagosságot biztosító megállapodások, az átláthatóság, az engedélyezés és a közszféra birtokában lévő dokumentumok feltárását és további felhasználását elősegítő gyakorlati eszközök vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.

    Az irányelv 13. cikke előírta, hogy az irányelv alkalmazását 2008. július 1-ig felül kell vizsgálni. Ezt a felülvizsgálatot a Bizottság elvégezte, és annak eredményeképp közzétette a COM(2009) 212 közleményt[1]. A Bizottság ebben úgy ítélte meg, hogy a megfigyelt előrehaladás ellenére bizonyos akadályok továbbra is fennállnak; ezek közé tartoznak a közigazgatási szervek kísérletei a költségek megtérülésének maximalizálására a szélesebb értelemben vett gazdasági előnyökkel szemben; a közszféra és a magánszféra közötti verseny; a további felhasználással kapcsolatos gyakorlati problémák, mint például a közszféra elérhető információival kapcsolatos tájékoztatás hiánya, és a közigazgatási szerveknek a gazdasági lehetőségek kiaknázását akadályozó gondolkodásmódja. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy 2012-ig további felülvizsgálatot kell végezni, amikorra már több bizonyíték áll rendelkezésre az irányelv hatásáról, működéséről és alkalmazásáról. A Bizottság e javaslata a második felülvizsgálat eredményei alapján készült.

    A közszféra információi fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára, amelyekben jelentős, eddig kiaknázatlan potenciál rejlik. Az Unió e fellépésének általános célkitűzése, hogy – a közszféra információinak felhasználására vonatkozó jobb feltételek révén – a közigazgatások birtokában lévő adatok gazdasági potenciáljának kiaknázásával hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ez az általános célkitűzés teljes összhangban áll az Unió horizontális stratégiáival, különösen a Bizottság Európa 2020 stratégiájával, amelynek végrehajtása 2010. március 3-án kezdődött meg azzal a céllal, hogy Európát „intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegyük, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió”.

    A közszféra információinak további felhasználás céljából való hozzáférhetővé tétele a kormányok átláthatóságára, hatékonyságára és elszámoltathatóságára is pozitív hatással van, és hozzájárul az állampolgárok társadalmi szerepvállalásához.

    Végső soron tehát a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv célja, hogy kulturális átalakulást ösztönözzön a közszférában, ami kedvező környezetet teremt a közszféra információs forrásainak további felhasználásából fakadó, hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek számára.

    A szabályozás terén a kihívást az optimális jogi keret biztosítása jelenti a piac számára, amely képes megélénkíteni a közszféra információin alapuló termékek és szolgáltatások digitálistartalom-piacát, beleértve annak határokon átnyúló dimenzióját, és amely megakadályozza a verseny torzulását a közszféra információinak további felhasználásában érintett uniós piacon. A bizottsági javaslat tehát a közszféra információinak kereskedelmi és nem kereskedelmi célú felhasználási láncát érinti, azzal a céllal, hogy egyedi feltételeket teremtsen a lánc különböző szakaszaiban, és ezáltal javuljon az elérhetőség és könnyebbé váljon a további felhasználás.

    Az adatokat szabaddá, és további felhasználás céljából megtalálhatóvá és ténylegesen elérhetővé kell tenni. A pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciós költségeket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A további felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani egy hatékony és működőképes jogorvoslati mechanizmushoz jogaik érvényesítéséhez. Az eredeti irányelvet meg kell erősíteni, hogy fel lehessen számolni a fennmaradó akadályokat, többek között a ténylegesen elérhető adatok körére vonatkozó tájékoztatás hiányát, a hozzáférésre és a további felhasználásra vonatkozó feltételek korlátozó vagy nem egyértelmű szabályait, a gátló, tisztázatlan és nem következetes árképzést azokon területeken, ahol az információk további felhasználásáért díjat lehet felszámolni, és a közszféra birtokában lévő információk további felhasználásához szükséges engedélyek megszerzésének általában - különösen a kis- és közepes vállalkozások számára - rendkívül bonyolult és hosszadalmas eljárását. Ezenkívül, a további felhasználóknak és az illetékes „hibrid” közigazgatási szerveknek (amelyek egyszerre végzik a közfeladatokat és az adatok kereskedelmi célú felhasználását) tisztességes körülményeket és versenyfeltételeket kell biztosítani, amelyet semmilyen megkülönböztető elbánás vagy indokolatlan kizárólagosságot biztosító megállapodás nem korlátoz a közszféra információinak felhasználásában. Végül, a közszféra birtokában lévő információk további felhasználásának belső piaca csak akkor fog növekedni, ha a további felhasználást gátló szabályozásbeli és gyakorlati akadályokat az Unió egész területén felszámolják, és ha ugyanazokat az adattípusokat származási országuktól függetlenül, mindenhol hasonló, vagy azonos feltételek mellett lehet elérni.

    A hozzáférés javítása és a további felhasználás megkönnyítése a következő előnyökkel jár: innováció a közvetlenül a közszféra információira épülő termékekben, illetve a kiegészítő termékekben; alacsonyabb tranzakciós költségek és nagyobb hatékonyság a közszférában; valamint egyre nagyobb mértékben, a különböző köz- és magánszférabeli információk összehangolása új termékek előállítása céljából.

    1.2. Háttér-információk

    A közigazgatási szervek az információk és különböző tartalmak széles skálájának forrásai, gyűjtőhelyei és birtokosai, a statisztikai, gazdasági vagy környezeti adatoktól kezdve a levéltári anyagokon át a könyvgyűjteményekig vagy művészeti alkotásokig. A digitális forradalom hatására jelentősen felértékelődött e forrás értéke, az adatokon alapuló innovatív termékek vagy szolgáltatások esetében.

    Az adatforrások, köztük a közszféra birtokában lévő adatok hozzáférhetővé tételének gazdasági jelentősége mára általánosan elismert ténnyé vált. Például a The Economistban megjelent egyik 2010-es jelentés szerint az adatok „a tőkével és munkaerővel közel azonos fontosságú gazdasági erőforrássá”[2] váltak, míg a Digital Britain zárójelentése az adatokat „az innováció fizetőeszközeként … a tudásalapú gazdaság mozgatórugójaként”[3] ismeri el. Egy nemrég készült tanulmány szerint a közszféra információinak teljes piaca 2008-ban az Unió egészét tekintve 28 milliárd EUR-t tett ki[4]. Ugyanez a tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a közszféra információinak egyszerű hozzáférés biztosításával való további elérhetővé tételének gazdasági hozama az EU-27 területén összesen közel 40 milliárd EUR-t tesz ki évente. A közszféra információinak felhasználásából és az azokra épülő alkalmazásokból származó közvetlen és közvetett gazdasági haszon az EU-27 egész gazdasági területén összesen 140 milliárd EUR-t tenne ki évente.

    A gazdasági növekedést ösztönző innováció és kreativitás előmozdításán túl, a közszféra adatainak hozzáférhetővé tétele az állampolgárok társadalmi szerepvállalását is növeli, ami erősíti a részvételi demokráciát és előmozdítja a kormányok átláthatóságát, elszámoltathatóságát, és hatékonyabbá válását.

    Az irányelvvel szembeni elvárás olyan optimális jogi keretet biztosítása a piac számára, amely megkönnyíti és előmozdítja a nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználását. Végső soron tehát az irányelvnek és felülvizsgálatának az a célja, hogy kulturális váltást generáljon a közszférában, kedvező környezetet teremtve a közszféra információs forrásainak további felhasználásából fakadó hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek számára.

    Az irányelv felülvizsgálata így az európai digitális menetrend és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia részét képezi[5]. A felülvizsgálat voltaképpen a digitális menetrend egyik kulcsintézkedése (1c. kulcsintézkedés).

    1.3. Összhang egyéb szakpolitikákkal 1.3.1. A közszféra információira vonatkozó politika és az Unió versenyszabályai

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv egyik célja, hogy az Unió piacán korlátozza a verseny torzulását, és ezáltal egyenlő feltételeket biztosítson minden potenciális újbóli felhasználó számára. E tekintetben az irányelv az általánosabb uniós versenyszabályok különleges összetételét tartalmazza, nevezetesen a 10. cikk (2) bekezdésében a kereszt-támogatások tilalmát, a 11. cikkben – néhány kivétellel - a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalmát írja elő.

    1.3.2. A közszféra információira vonatkozó politika és a környezetvédelmi politika

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelvvel (Aarhus-irányelv) és az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelvvel együtt az uniós intézkedések olyan csomagját alkotja, amely a közigazgatási szervek birtokában lévő környezeti információk lehető legszélesebb körű terjesztésének biztosítását célozza. Az említett irányelvek, bár célkitűzéseik közvetlenül nem közösek, kiegészítik egymást, és a nyilvános adatok átláthatóságának és elérhetőségének javítása mindegyik irányelvben közös célkitűzés.

    A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv hozzájárul a környezeti kérdésekkel kapcsolatos nagyobb tudatossághoz, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosságnak a környezeti ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való hatékonyabb részvételéhez, és végezetül a jobb környezethez. Támogatja a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó bizottsági politikát, mivel az információkhoz való széles körű hozzáférés a további felhasználás egyik előfeltétele, és a környezeti adatok nagyon fontos információforrások az új termékek és szolgáltatások létrehozásához. Az INSPIRE-irányelv hasonló szerepet tölt be a téradatok tekintetében.

    Ezenkívül, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv különösen fontos a rövidesen létrehozandó közös környezeti információs rendszer általános összhangjának megteremtése szempontjából.

    1.3.3. A közszféra információi és az integrált tengerpolitika

    2010 szeptemberében a Bizottság – „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” címmel - az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményt adott ki, amely Európának a tengerekkel kapcsolatos tudásában rejlő potenciál kiaknázását célozta. A közlemény által alkalmazott háromirányú megközelítés, amely a tengerrel kapcsolatos adatok egyszerűbb és kevésbé költséges használatát, a tengerrel kapcsolatos adatok felhasználói versenyképességének erősítését, és Európa tengereinek és óceánjainak jobb megértését célozza, összhangban áll a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó bizottsági politikával, és tovább erősíti azt.

    1.3.4. A közszféra információira vonatkozó politika és a közös közlekedéspolitika

    Az új közlekedésről szóló fehér könyvben[6] előirányzott 40 kezdeményezés egyike az interoperábilis és multimodális menetrend-tervezési, tájékoztatási és online helyfoglalási, valamint intelligens jegyértékesítési rendszerek kifejlesztését és használatát elősegítő keretfeltételek megteremtése.

    Ez a kezdeményezés közvetlenül összefügg a Bizottság által 2008 decemberében elfogadott, az intelligens közlekedési rendszerek (IKR) alkalmazásának a közúti közlekedésben és a más közlekedési eszközökkel történő kapcsolatokban történő bevezetéséről szóló cselekvési tervvel[7], valamint az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU irányelvvel[8]. E két eszköz célja az IKR-alkalmazások kiépítésének felgyorsítása és koordinálása, beleértve az Unió egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatásokat és az Unió egészére kiterjedő utazási információs szolgáltatásokat.

    A 2010/40/EU irányelv alapján a Bizottság kötelező előírásokat fogad el az Unió egészére kiterjedő „valós idejű forgalmi információs szolgáltatásokra” és az Unió egészére kiterjedő „utazási információs szolgáltatásokra”, a közlekedési hatóságok által rendelkezésre bocsátott forgalomszabályozási adatok kezelésére és annak garantálása, hogy a magánvállalkozások hozzáférjenek a vonatkozó nyilvános adatokhoz.

    Ezek az előírások, a közlekedési információk hozzáférhetőségét, valamint a további felhasználását biztosító esetleges későbbi jogszabály javaslat is, jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó bizottsági politikához azzal, hogy az állampolgároknak és vállalkozásoknak hozzáférési és további felhasználási jogot biztosítanak a közúti forgalmi és tömegközlekedési információkhoz az ilyen adatok erősen dinamikus tartalmán alapuló új termékekhez és szolgáltatásokhoz. Mindezek támogatják a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó bizottsági politikát.

    1.3.5. A közszféra információira vonatkozó politika és a tudományos információkhoz való nyílt hozzáférést célzó kezdeményezés

    A tudományos információk területén a Bizottság célja az információs technológiák nyújtotta előnyök maximális kiaknázása (internet, nagy teljesítményű számítási hálózatok, adatbányászat) a tudományos ismeretek jobb elérhetősége és egyszerűbb további felhasználása érdekében. A „nyílt hozzáférést” szorgalmazó politikák célja, hogy a tudományos cikkek és kutatási adatok az interneten szabadon hozzáférhetők legyenek az olvasók számára. A Bizottság intézkedéseket kíván tenni a tudományos információk hozzáférésének javítása és megőrzése érdekében, beleértve a kiadványokat és az uniós költségvetésből finanszírozott kutatási projektek adatait.

    A Bizottság e területre vonatkozó célkitűzései szorosan illeszkednek a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvben megfogalmazott célokhoz abban az értelemben, hogy mindkettő a közszféra információinak minél szélesebb körű elérhetőségét célozza, hozzáférés és további felhasználás céljából.

    1.3.6. A közszféra információira vonatkozó politika és a digitalizálásra és kulturális örökségre vonatkozó politika

    A kulturális gyűjtemények digitalizálása előmozdítja a kultúrához való hozzáférést azzal, hogy az európai kulturális intézmények által őrzött európai kulturális örökséget – könyveket, térképeket, hanganyagokat, filmeket, kéziratokat, múzeumi tárgyakat – könnyebben hozzáférhetővé teszi mindenki számára munka, tanulás vagy kikapcsolódás céljából. Ezzel párhuzamosan a digitalizálás az említett forrásokat a digitális gazdaság által alkalmazható tartós eszközökké alakítja, ami számos innovációs lehetőséget teremt, noha a digitális kulturális eszközök teljes kiaknázása még gyerekcipőben jár. Az üzleti modelleket kidolgozása folyamatban van és a kereskedelmi tevékenységek éppen csak megkezdődtek. A közszféra által birtokolt információk széles körű elérhetővé tételének (a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv), valamint a digitalizált kulturális anyagok kreatív és innovatív iparágak számára történő rendelkezésre bocsátásának céljai teljes mértékben összeegyeztethetők és kölcsönösen erősítik egymást, valamint összhangban állnak az európai kulturális menetrenddel és a kulturális munkatervvel.

    2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT 2.1.1. Nyilvános konzultáció

    A bevált bizottsági előírásokkal összhangban széles körű nyilvános online konzultációt tartottak az irányelv felülvizsgálatáról. A konzultációra nyitva álló időszak 2010. szeptember 9-től 2010. november 30-ig tartott. A konzultáció eredményeit a Bizottság „Your Voice in Europe” (Az Ön hangja Európában) internetes oldalán tették közzé:    (http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=psidirective2010).

    A nyílt konzultáció megnyitásáról sajtóközleményt adtak ki. A konzultáció megnyitását a Twitteren, a Bizottság „Information Society PSI" (információs társadalom: a közszféra információinak (PSI) további felhasználása) internetes oldalán            ((http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm) és az ePSIplatform portálon[9] is közzétették. Ezenkívül, az érdekelt felek értesítést kaptak a konzultációról, és felkérték őket, hogy szervezeteiken keresztül vagy e-mail útján nyújtsák be véleményeiket. A konzultációra minden érdekelt felet meghívtak, beleértve a kormányokat, a közszféra információinak birtokosait (többek között a jelenleg kizárt ágazatokból is), az információk kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználóit, szakértőket, kutatókat és civileket.

    A konzultációra 598 válasz érkezett, amelyeket a Bizottság közszféra információival foglalkozó internetes oldalán[10] közzétették. A válaszadók között a közszféra információit érintő értékláncának valamennyi szereplője megtalálható volt: közszféra információinak birtokosai (8%), információkkal nem rendelkező más közhatóságok (4%), további felhasználók (13%), kutatók és szakértők (23%), állampolgárok (48%) és az „egyéb” kategóriába tartozó válaszadók (4%).

    A válaszadók túlnyomó többsége jelezte, hogy a közszféra információinak újbóli felhasználása során nem tudták teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, és támogatták további intézkedések meghozatalát a további felhasználás ösztönzése és a közszféra információin alapuló termékek és szolgáltatások határokon átnyúló biztosításának előmozdítása érdekében. Sok válaszadó, az információk birtokában lévő közintézmények 40%-a, illetve a további felhasználók 70%-a, inkább az irányelv módosítását támogatta. A válaszadók meghatározott kategóriái között nem volt jelentős eltérés a jogszabályok módosítását és a kiegészítő nem kötelező erejű intézkedéseket javaslók tekintetében, de a legtöbben alapelv további felhasználásra való jog meghatározása céljából történő módosítását illetve (az adatforrások hozzáférhetővé tételére és a további felhasználás megkönnyítésére, például a rendelkezésre álló dokumentumokat tartalmazó jegyzékek kiadásával, egyszerűsített vagy engedélykötelezettség nélküli feltételekre, határköltségekre, és egyebekre vonatkozó) kiegészítő intézkedések elfogadását támogatták.

    A válaszadók részéről a díjszabás kérdése is sok figyelmet kapott. Számos beadványból egyértelműen kiviláglik, hogy sok díjszabással kapcsolatos kérdés további tisztázást és iránymutatást igényel, többek között a díjszabási stratégiákat és az ezzel ellentétes szemléletű ingyenes hozzáférést, valamint az elfogadható tarifákat illetően. A további felhasználásért felszámított díjak teljes vagy részleges költségtérítés alapján történő alkalmazását az érdekelt felek nem támogatták. A válaszadók gyakran kérték a díjak felszámításának megtiltását vagy a befektetések ésszerű megtérülése fogalmának meghatározását. A legtöbben a nem kereskedelmi célú felhasználás ingyenessé tételét támogatták. A válaszadók sok érvet fogalmaztak meg a határköltség-alapú díjak mellett és ellen is minden kategóriában, és e tekintetben nem sikerült konszenzust elérni.

    Végezetül, a válaszadók az összes ágazatban általános kérték a közszféra információinak felhasználását előmozdítandó, további támogató intézkedések meghozatalát kérték (beleértve a határokon átnyúló hatásúakat is). Az intézkedések a számos témát (engedélyezés, díjak, adatminőség) érintő iránymutatásoktól kezdve a nemzeti adatportálok kialakításának támogatásán át az európai egységes adat-hozzáférési pont létrehozásának támogatásáig terjednek.

    Összefoglalva, a konzultációra érkezett válaszok azt mutatják, hogy a 2009. évi felülvizsgálathoz képest, a további felhasználás kultúrája terén sok tagállamban előrelépés történt (különösen az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Dániában). Mindazonáltal, sok tennivaló maradt még a közszféra információinak további felhasználásában rejlő potenciál maximális kiaknázása és a 2003-as irányelvben meghatározott szabályok teljes kihasználása terén, amelyek közül többet módosítani vagy tisztázni kell. Ezenkívül, a válaszadók között a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó díjak kérdése tekintetében való konszenzus vagy trendek hiánya azt jelzi, hogy nincs mindenki számára megfelelő, egyetlen megoldás, és hogy az információk birtokában lévő közintézmények, és a további felhasználók eltérő igényeit figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az adatok további felhasználásának ne legyenek akadályai.

    A beérkezett válaszokat a lehetőségek értékelés során figyelembe vették, amely a jogszabályok és nem kötelező erejű intézkedések csomagjának e javaslatba történő beépítéséhez vezetett.

    2.1.2. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

    Az elmúlt néhány évben a Bizottság a következő tanulmányokat készíttette el, hogy megvizsgálja a közszféra információinak további felhasználását érintő piac különböző aspektusait, többek között gazdasági értékét: a MEPSIR – Measuring European Public Sector Information Resources [Az európai közigazgatások információs-technológiai erőforrásainak mérése] c. tanulmány[11]; a kizárólagosságot biztosító megállapodásokról szóló tanulmány[12]; a gazdasági mutatók és a közszféra információinak árképzési modelljére vonatkozó esettanulmányok[13]; a közszféra információival kapcsolatos árképzési modellekről szóló tanulmány (Deloitte, még nem tették közzé); a közszféra információinak piaci értékére vonatkozó tanulmány (Vickery, még nem tették közzé); a kulturális anyagok további felhasználásáról szóló tanulmány[14].

    A tanulmányok megvizsgálták a közszféra információinak további felhasználását a tagállamokban, felmérték a közszféra információit érintő teljes uniós piac méretét (2006-ban és 2010–2011-ben), megvizsgálták a közigazgatási szervek által az irányelv 11. cikke alapján kötött kizárólagosságot biztosító megállapodások esetleges meglétét; betekintést engedtek a közszféra információival kapcsolatos aktuális tagállami fejleményekbe, ajánlásokat fogalmaztak meg a közszféra információinak további felhasználása mérésére alkalmas gazdasági mutatókra, kiértékelték a közszféra információinak biztosítására és díjazására szolgáló különböző modelleket, és áttekintést adtak a közszféra információinak további felhasználásáról a kulturális ágazatban. A tanulmányok eredményei értékes gazdasági adatokkal szolgáltak az irányelv módosítására legmegfelelőbb lehetőség meghatározásához.

    Ezenkívül, a Bizottság fontos jogi elemzésekhez jutott a LAPSI (Legal Aspects of Public Sector Information – a közszféra információinak jogi aspektusai)[15] tematikus hálózatán belül elvégzett kutatás révén, amelyek a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos konkrét kérdések jogi vonatkozásait vizsgálták, úgy mint a határköltségek szerinti díjszabásra vonatkozó alapszabályok alóli kivételek, a „közfeladatok” és a megkülönböztetés tilalmának fogalmi meghatározása, illetve annak tisztázása, hogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv és az engedélyezési feltételek hatálya kiterjedjen-e a közpénzből finanszírozott vállalkozásokra.

    Végezetül, további adatokkal szolgáltak a tagállamokkal és érdekelt felekkel együtt végzett hálózatszervezési, együttműködési, koordinációs és figyelemfelkeltő tevékenységek. Az ePSIplatform[16] a közszféra információival kapcsolatos adatok széles körét biztosította az Unió egész területe vonatkozásában.

    2.1.3. Hatásvizsgálat

    A hatásvizsgálat keretében 5 lehetőséget vizsgáltak meg az azonosított problémák – úgymint a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok nem kielégítő egyértelműsége és átláthatósága, a nem hozzáférhető információforrások, a túlzott díjszabás, az egyenlő feltételek biztosításának hiánya, a további felhasználásra vonatkozó rendelkezések elégtelen végrehajtása, valamint az egyes tagállamok által elfogadott módszerek összeegyeztethetetlensége – kezelésére. Az irányelv hatályon kívül helyezésétől eltekintve a vizsgált lehetőségeket tágabb értelemben két csoportra lehet osztani aszerint, hogy az adott lehetőség a jelenlegi rendelkezések fenntartását, vagy a rendelkezések pusztán technikai jellegű „ráncfelvarrástól” a jelentős módosításokig terjedő megváltoztatását foglalják-e magukban.

    1. lehetőség: Változatlan politika: az irányelv változatlan alkalmazása (alaplehetőség)

    A közszféra információinak további felhasználása szempontjából a változatlan politikára vonatkozó lehetőség azt jelentené, hogy az irányelv jelenlegi rendelkezési és azok a nemzeti jogba való átültetésének eszközei maradnak továbbra is alkalmazásban.

    2. lehetőség: A meglévő uniós fellépés megszüntetése: a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezése

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv meghatározta a közszféra információinak az Unió területén történő további felhasználására vonatkozó alapfeltételeket, ami a tagállami politikák és jogszabályok megváltoztatását eredményezte. Az irányelv hatályon kívül helyezésével a tagállamok maguk döntenének a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályok hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az irányelvben és a nemzeti átültető jogi aktusokban foglalt minden jelenleg érvényes szabályozási kötelezettség megszűnne.

    3. lehetőség: Nem kötelező erejű intézkedések

    Az ezek közé tartozó eszközök, úgy mint a bizottsági iránymutatások vagy ajánlások, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv néhány rendelkezésével kapcsolatban kiegészítő információkkal és/vagy értelmezési útmutatóval szolgálnak. A nem kötelező erejű intézkedések többek között az engedélyezéssel kapcsolatos ajánlott rendelkezéseket, technikai formátumokra vonatkozó iránymutatókat, vagy árkalkulációkra vonatkozó iránymutatásokat (beleértve a határköltségek számítását is) foglalnának magukban.

    4. lehetőség: Jogszabályok módosítása

    E lehetőség az irányelv lényegi részének, vagyis az irányelv rendelkezéseiben meghatározott jogok és kötelezettségek módosításából áll. Ez többek között a következőket foglalja magában: i) az irányelv hatályának kiterjesztése olyan ágazatokra, amelyek jelenleg nem tartoznak az irányelv alá (kulturális, oktatási és kutatási intézmények, valamint közszolgálati műsorszolgáltatók); ii) határköltségen alapuló díjazási szabályok meghatározása, lehetséges kivételekkel; iii) az alapelv módosítása a hozzáférhető dokumentumok továbbfelhasználhatóvá tétele érdekében; iv) az adatok számítógéppel olvasható formátumban való közzétételére vonatkozó követelmény előírása; v) független szabályozó hatóság kijelölésére és hatékony és működőképes jogorvoslati mechanizmus létrehozására vonatkozó követelmény előírása; vi) a díjazásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés bizonyítási terhének megfordítása; vii) követelmény előírása arra vonatkozóan, hogy a „közfeladatok” körét csak jogszabályi eszközökkel lehessen meghatározni.

    5. lehetőség: Kombinált megoldás

    Ez a lehetőség a további felhasználás keretének lényegi megváltoztatását (4. lehetőség) további iránymutatásokkal egészíti ki azon elvekre vonatkozóan, amelyeket a nemzeti hatóságoknak a nemzeti szintű végrehajtás során követniük kell (3. lehetőség).

    A hatásvizsgálat eredménye

    A hatásvizsgálat keretében azt vizsgálták, hogy a közszféra információin alapuló termékek és szolgáltatások mennyiben képesek valamennyi fogyasztó számára előnyös gazdasági és társadalmi eredményeket előállítani, összehasonlítva ezt a közszféra által birtokolt adatok térítésmentes vagy alacsony költségű hozzáférhetővé tétele által okozott esetleges bevételkiesésből fakadó gazdasági és társadalmi költségekkel. Különös figyelmet szenteltek arra, hogy az e területet érintő minden politikának egyenlő feltételeket kell biztosítania a közpénzből előállított vagy összegyűjtött adatok kereskedelmi célú további felhasználásában érintett hibrid közigazgatási szervek és magánszférabeli versenytársaik között, és nem szabad olyan aránytalan terhet rónia a közszférára, amely veszélyezteti a közszféra információinak előállítását, a beruházásokat és az innovációt.

    A vizsgálat alapján a jelenlegi jogi keret változatlan alkalmazása (1. lehetőség) megnöveli a valószínűségét annak, hogy nemzeti szinten eltérő módszereket fognak alkalmazni, ami bizonytalanságot eredményez a szabályozás terén és a belső piacon a versenyfeltételek torzulásához vezet.

    Az irányelv hatályon kívül helyezése (2. lehetőség) megszüntetné a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó minimális szabályok által az Unió egész területére kiterjedő biztonsági hálót. Ha a tagállamok szabadon dönthetnek egy olyan területen, amelyet korábban összehangolt uniós szabályok szerint irányítottak, fokozottabb jogi bizonytalansághoz és a nemzeti módszerek között nagyobb eltérésekhez vezetne, és a közszféra információinak további felhasználása tekintetében hátrányosan érintené a versenyt és a belső piacot. Az irányelv hatályon kívül helyezése szintén teljesen összeegyeztethetetlen lenne az adatok hozzáférhetőségét és további felhasználhatóságát érintő vonatkozó uniós és nemzeti szintű kezdeményezésekkel

    Kizárólag nem kötelező erejű intézkedések elfogadása (3. lehetőség) megkönnyíti a közszféra információinak további felhasználásról szóló irányelv engedélyezésre és díjazásra vonatkozó szabályok alkalmazását, de ezzel együtt megnöveli a nemzeti szintű módszerek közötti különbségek valószínűségét, ami a szabályozás területén bizonytalansághoz és a belső piacon a versenyfeltételek torzulásához vezetne.

    Az irányelv jelenlegi rendelkezéseinek módosítása (4. lehetőség) elősegíti a sokkal inkább felhasználóbarát szabályozási keret létrehozását: ez a lehetőség az irányelv alkalmazási körét többek között a kulturális anyagokra is kiterjeszti, érvényesíthető uniós jogot teremt a közszféra információinak további felhasználására, csökkenti a további felhasználás árait, javítja a további felhasználásra való jog érvényesítésére szolgáló jogorvoslati mechanizmus hatékonyságát, és egyenlőbb feltételeket teremt a közigazgatósági szervek és a magánszférabeli újbóli felhasználók között. Mindazonáltal a lehetőség az egyedi rendelkezések alkalmazása tekintetében magában rejti az eltérések – és a jogi bizonytalanság – kockázatát is, különösen a költségszámítások és az engedélyezési feltételek terén.

    A jogszabályok módosításának és a nem kötelező erejű intézkedéseknek az együttes alkalmazása (5. lehetőség) egyesíti a 3. és a 4 lehetőségben rejlő előnyöket. Ily módon biztosítja a további felhasználást támogató nemzeti szabályozási módszerek konvergenciáját a belső piac egész területén, ezáltal javítja a jogi biztonságot, nagyobb ösztönző hatást fejt ki és csökkenti a közszféra információinak további felhasználását gátló akadályokat. A hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés azt mutatja, hogy ez a lehetőség szolgálja a legjobban az egyensúly megteremtését a közszféra információi további felhasználásának előmozdítása, a harmonizáció és a nemzeti feltételek tekintetében a jogi biztonság között.

    3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvet a Európai Unió Működéséről szóló szerződés 114. cikke (az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi 95. cikke) alapján fogadták el, mivel tárgya a belső piac megfelelő működésére és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozik. Ezért az irányelv minden módosításának is ugyanerre a jogi alapra kell támaszkodnia.

    3.2. A szubszidiaritás és az arányosság elve

    A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvet az EUMSZ 114. cikke (az EK-Szerződés korábbi 95. cikke) alapján fogadták el. E felülvizsgálat általános célja, hogy megszüntesse a közszféra információinak felhasználása tekintetében a tagállamok között mutatkozó és újonnan felmerülő eltéréseket, ami akadályozza az említett forrásokban gazdasági potenciáljának teljes kiaknázását. A konkrét célok között szerepel a közszféra információin alapuló, Unió-szerte alkalmazható termékek és szolgáltatások létrehozásának elősegítése, az ilyen információk határokon átnyúló eredményes használatának biztosítása hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások létrehozásához, az Unió piacán belüli verseny torzulásának korlátozása, és a tagállamok között a közszféra információinak további felhasználása terén mutatkozó különbségek elmélyülésének megakadályozása.

    A javaslatban foglaltak megfelelnek ezeknek a céloknak.

    Az adatok, különösen a közigazgatások birtokában lévő adatok új információs szolgáltatások és termékek alapjaként történő nyílt kezelésének gazdasági jelentősége mára sokkal elismertebbé vált, mint 2002-ben, amikor a Bizottság az irányelvre javaslatot tett. Míg a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó alapvető keretszabályokat uniós szinten összehangolták, néhány kérdést még nem sikerült rendezni, és új kérdések is felmerültek.

    Ennek következtében a meglévő jogi keretet az érdekelt felek már nem tartják megfelelően hatékonynak a közszféra birtokában lévő adatforrások potenciális előnyeinek maximális kiaknázásához szükséges feltételek biztosítására. A közszféra információin alapuló tevékenységek fejlődésével néhány jelenleg is alapvető szabály a közszféra információinak további felhasználásán alapuló tevékenységek fejlődésének akadályává vált és a belső piacon jelentkező különbségekhez vezet.

    A jelenleg alkalmazott díjazási rendszer, amely az irányelv szabályai által megengedett költségtérítésen alapul, nem tekinthető megfelelőnek a közszféra adatainak további felhasználásán alapuló tevékenységek élénkítése szempontjából. Kizárólag uniós szintű harmonizáció révén biztosítható az általánosan alkalmazott díjazási szabályok és mentességek konzisztenciája az Unió egész területén, a további felhasználással kapcsolatos tevékenységek ösztönzése érdekében.

    Ezenkívül, néhány tagállami közigazgatási szerv mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy engedélyezi-e a további felhasználást[17]. Ennek következtében „a közszféra adatainak további felhasználása tekintetében nyilvánvaló a tagállamok közötti harmonizáció hiánya, ami a (közszféra) forgalmi adataira is vonatkozhat”[18]. Uniós szintű fellépés szükséges többek között annak biztosítására, hogy minden tagállamban engedélyezik a közszféra értékes alapvető fontosságú adatainak további felhasználását, és hogy az egyes, kereskedelmi tevékenységben érintett közigazgatási szervek ne akadályozzák innovatív termékek és szolgáltatások kialakítását.

    Ugyanígy az, hogy a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén több tagállamban nehézségekbe ütközik a hatékony jogorvoslat, elriasztja a felhasználókat nagyra törő uniós projektek tervezésétől.

    A belső piacon mutatkozó különbségek csökkentéséhez és a közszféra információin alapuló termékek és szolgáltatások határokon átnyúló előmozdításához az alapelv, a díjazási rendszer, az alkalmazási kör és a jogérvényesítő mechanizmusok további harmonizációja szükséges, ami nem valósítható meg pusztán tagállami szinten.

    Az alkalmazási kört illetően, a felülvizsgálatnak nem képezi tárgyát a közintézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférési jog – közvetlen vagy közvetett – szabályozása, ami a tagállamok egyetlen és kizárólagos hatáskörében marad. A módosított rendelkezéseket abban az esetben lehetne alkalmazni a dokumentumok további felhasználására, ha azok általánosan hozzáférhetők lennének, többek között a hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján.

    Ugyanígy nem képezi a felülvizsgálat tárgyát a személyes adatok közigazgatási szervek általi feldolgozásának szabályozása, vagy a szellemi tulajdonjogok státuszának szabályozása, amik az irányelv meglévő szabályain túlmenően nem érintettek.

    Uniós szintű célzott fellépés hiányában, a néhány tagállamban már elindított nemzeti szintű szabályozási tevékenységek tovább mélyíthetik a már meglévő jelentős különbségeket. További harmonizáció hiányában ezek a már meglévő nemzeti rendelkezések zavart fognak okozni a belső piac működésében. Az uniós fellépés ellenben csak a beazonosított akadályok megszüntetésére vagy megelőzésére korlátozódik.

    2011/0430 (COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

    a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[19],

    tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[20],

    rendes jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1) A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] meghatározza a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozó minimumszabályokat.

    (2) A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző nyitott adatpolitikák fontos szerepet játszhatnak az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán alapuló új szolgáltatások fejlődésének előmozdításában. Ez azonban uniós szinten egyenlő feltételeket követel meg a tekintetben, hogy a dokumentumok további felhasználását engedélyezik-e, amit nem lehet az érintett tagállamok vagy az illetékes közigazgatási szervek eltérő szabályaira és gyakorlatára hagyatkozva megvalósítani.

    (3) A közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a további felhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az információ birtokosa számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

    (4) A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának 2003-ban történt elfogadása óta a világban robbanásszerűen megnőtt az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai forradalomnak lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. A 2003-ban elfogadott szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

    (5) Ezzel egy időben a tagállamok a 2003/98/EK irányelv alapján mostanra kialakították a további felhasználásra vonatkozó politikáikat, és néhányan nagyratörő nyitott adatpolitikai megközelítéséket alkalmaznak, hogy a hozzáférhetővé tett közérdekű adatok további felhasználását az irányelvben meghatározott minimum-szabályokon túlmenően megkönnyítsék az állampolgárok és a vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényes eltérő szabályok ne képezhessenek akadályt a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló kínálatában, valamint hogy az összehasonlítható közérdekű adattartalmakat az azokra épülő páneurópai alkalmazások számára a további felhasználásra alkalmassá tegyék, legalább minimálisan össze kell hangolni, hogy a vonatkozó hozzáférési rendszereknek megfelelő mely közérdekű adatok legyenek elérhetők további felhasználásra a belső információs piacon.

    (6) A 2003/98/EK irányelv nem teszi kötelezővé a dokumentumok további felhasználásának engedélyezését. A további felhasználás engedélyezéséről továbbra is a tagállamok vagy az érintett közigazgatási szervek döntenek. Eközben az irányelv a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokra épít. Néhány tagállam kifejezetten összekapcsolja a további felhasználásra való jogosultságot a hozzáférési jogosultsággal oly módon, hogy valamennyi nyilvánosan hozzáférhető dokumentum egyben újrafelhasználható is. Más tagállamokban a két szabályozás kapcsolata kevésbé egyértelmű, ami jogbizonytalanság forrása is lehet.

    (7) Ennélfogva a 2003/98/EK irányelvben indokolt a tagállamok számára egyértelműen előírni, hogy valamennyi nyilvánosan hozzáférhető dokumentum esetében tegyék lehetővé a további felhasználást. Mivel az ilyen intézkedések korlátozzák a dokumentumok szerzőinek szellemi tulajdonjogát, a hozzáférési és a felhasználási jogosultság összekapcsolását csak olyan mértékben célszerű engedélyezni, amely az intézkedés céljainak megvalósulása szempontjából feltétlenül szükséges. Ebben az összefüggésben, figyelemmel a vonatkozó uniós jogszabályokra, valamint a tagállamok és az Unió nemzetközi – különösen az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló berni egyezményben és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS-megállapodás) foglalt – kötelezettségeire, a harmadik felek szellemi tulajdonjogával védett dokumentumokat indokolt kizárni a 2003/98/EK irányelv alkalmazási köréből. Amennyiben egy könyvtár (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeum vagy levéltár tulajdonát képező, szellemi tulajdonjogi oltalom alatt álló dokumentum eredeti tulajdonosa harmadik fél, a dokumentumot ezen irányelv alkalmazásában harmadik fél szellemi tulajdonjogával védett dokumentumnak kell tekinteni.

    (8) A 2003/98/EK irányelv alkalmazása nem sértheti a közigazgatási szervek alkalmazottait a nemzeti jog alapján esetlegesen megillető jogokat.

    (9) A további felhasználás céljából hozzáférhetővé tett dokumentumok esetében az érintett közigazgatási szervnek célszerű fenntartania a dokumentum felhasználására vonatkozó jogát.

    (10) Az irányelv alkalmazási körét ki kell terjeszteni a könyvtárakra (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), a múzeumokra és a levéltárakra is. Az irányelv nem vonatkozik egyéb kulturális intézményekre, például az operaházakra, a balett-társulatokra és a színházakra, sem az ezen intézmények részét képező levéltárakra.

    (11) A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közigazgatási szerveknek – ha ez lehetséges és ésszerű – a dokumentumokat a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenniük olyan formátumban, amely biztosítja az interoperabilitást, például az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[22] a térinformációk tekintetében előírt összeegyeztethetőségi és felhasználhatósági követelményeket szabályozó elvek szerinti feldolgozásuk révén.

    (12) Azokban az esetekben, amikor a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, a díjnak elvben a dokumentumok feldolgozásának és terjesztésének határköltségeire kell korlátozódnia, kivéve az objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kivételesen indokolt eseteket. Különösen célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyek a rájuk bízott közfeladatok végzése során felmerülő működési költségeik jelentős részét a birtokukban lévő szellemi tulajdonjogok kiaknázásával fedezik. Annak bizonyítása, hogy a díjak költségorientáltak és megfelelnek a vonatkozó korlátozásoknak, a dokumentumok további felhasználásáért díjat felszámoló közigazgatási szervet terheli.

    (13) A közigazgatási szerv a hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználásával kapcsolatban szükség esetén feltételeket szabhat a felhasználó számára, így például előírhatja a forrás megjelölését. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó engedélyeknek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben szabad korlátozniuk a további felhasználást. Az online elérhető nyílt engedélyek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, valamint a nyílt adatformátumok használata szintén fontos szerepet tölthet be e tekintetben. Ezért a tagállamoknak a nyílt közigazgatási engedélyek használatát kell előmozdítaniuk.

    (14) Az irányelv néhány elemének, például a jogorvoslati eszközöknek, a díjszabásra vonatkozó elvek megfelelő betartásának és a jelentéstételi kötelezettségeknek a megfelelő végrehajtása érdekében a közszféra információinak további felhasználását független illetékes hatóságok felügyelete alá kell helyezni. A különböző módszerek uniós szintű összehangolásának biztosítása érdekében ösztönözni kell a független hatóságok közötti együttműködést, különösen a bevált gyakorlatokra és az adatok további felhasználására vonatkozó politikákra irányuló információcsere révén.

    (15) Mivel az irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, az Unióban mindenhol hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, a közszféra dokumentumainak magánvállalkozások által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozásához történő, határokon átnyúló eredményes használatának biztosítását, valamint az Unió piacán a verseny torzulásának korlátozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt fellépés egyértelmű páneurópai hatálya miatt azok jobban megvalósíthatók uniós szinten, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban az irányelv nem lép túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

    (16) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a tulajdonhoz való jogot is (17. cikk). Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel.

    (17) Biztosítani kell, hogy a tagállamok beszámoljanak a Bizottságnak (lásd a (19) preambulumbekezdést) az információk további felhasználásának mértékéről, az információk elérhetővé tételének feltételeiről és a független hatóság munkájáról. A különböző módszerek uniós szintű összehangolásának biztosítása érdekében ösztönözni kell a független hatóságok közötti együttműködést, különösen a bevált gyakorlatokra és az adatok további felhasználására vonatkozó politikákra irányuló információcsere révén.

    (18) A Bizottságnak – az érdekelt felekkel való konzultáció alapján – iránymutatással támogatnia kell a tagállamokat az irányelv következetes végrehajtásában, különösen a díjszabás és a költségszámítás, az ajánlott engedélyezési feltételek és a formátumok tekintetében.

    (19) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, [dátum]-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt.

    (20) A 2003/98/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    1. cikk A 2003/98/EC irányelv módosításai

    A 2003/98/EK irányelv a következőképpen módosul:

    1. A 1. cikk módosításai: (Tárgy és hatály):

    (1) A (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    „a) olyan dokumentumokra, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közigazgatási szerveknek a törvények vagy az adott tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott közfeladatain;”

    (2) A (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „e) oktatási és kutató intézmények, így kutatóintézetek, adott esetben kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek; valamint iskolák, egyetemek (kivéve az egyetemi könyvtárakat a harmadik felek szellemi tulajdonjogával védett kutatási dokumentumoktól eltérő dokumentumok tekintetében) birtokában lévő dokumentumokra; és”

    (3) Az (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „f) a könyvtárakon, múzeumokon és levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő dokumentumokra;”

    (4) A (4) bekezdésben a „közösségi” kifejezés helyébe az „uniós” kifejezés lép.

    (5) A (5) bekezdés végén a szöveg a következő mondattal egészül ki:

    „Ezen irányelv rendelkezései nem sértik a közigazgatási szervek alkalmazottait a nemzeti jog alapján esetlegesen megillető vagyoni és személyhez fűződő jogokat.”

    2. A 2. cikk („Fogalom-meghatározások”) az alábbi bekezdéssel egészül ki:

    „6. »számítógéppel olvasható«: egy digitális dokumentum azon tulajdonsága, amely által a benne szereplő egyedi ténymegállapítások és azok belső struktúrája – a dokumentum kellő fokú strukturáltságának köszönhetően – szoftveres alkalmazásokkal megbízhatóan azonosítható.”

    3. Az 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „3. cikk

    Alapelv

    (1) A (2) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerinti dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

    (2) A könyvtár (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeum vagy levéltár tulajdonát képező dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezeknek a dokumentumoknak a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.”

    4. A 4. cikk („A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére vonatkozó követelmények) módosításai:

    (3) A (3) bekezdés végén a szöveg a következő mondattal egészül ki:

    A könyvtáraknak (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), a múzeumoknak és a levéltáraknak azonban nem kell ilyen utalást tenniük.

    (4) A (4) bekezdés végén a szöveg a következő szövegrésszel egészül ki:

    „Jogorvoslati lehetőség többek között a közszféra információinak további felhasználása tekintetében különös szabályozási hatáskörrel felruházott és az érintett közigazgatási szervre nézve kötelező határozatot hozni képes független hatóság általi felülvizsgálat is.”

    5. Az 5. cikk („A rendelkezésre álló formátumok”) módosításai:

    (5) Az (1) bekezdésben az „elektronikus eszközökön keresztül” kifejezés helyébe a „számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt” kifejezés lép.

    6. A 6. cikk (Díjszabás) módosításai:

    (6) A cikk elején a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

    „1. Azokban az esetekben, amikor a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, a közigazgatási szerv által kivetett díj teljes összege a dokumentumok feldolgozásának és terjesztésének határköltségeire korlátozódik.”

    „2. Kivételes esetekben, különösen amikor a közigazgatási szervek a rájuk bízott közfeladatok végzése során felmerülő működési költségeik jelentős részét a birtokukban lévő szellemi tulajdonjogok kiaknázásával fedezik, amennyiben azt a közérdek úgy kívánja, a közigazgatási szervek objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján, valamint a 4. cikk (4) bekezdésében említett független hatóság jóváhagyásától függően engedélyt kaphatnak arra, hogy a dokumentumok további felhasználásáért – e cikk (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül – a határköltségeket meghaladó díjat számítsanak fel.”

    „3. Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérve a könyvtárak (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), a múzeumok és a levéltárak a birtokukban lévő dokumentumok további felhasználásáért a határköltségeket meghaladó díjakat számolhatnak fel.”

    (7) A 6. cikk szövege az (4) bekezdésre változik.

    (8) A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

    „A további használatért díjat felszámoló közigazgatási szervet terhelik azok a költségek, amelyek a díjak e cikknek való megfelelésének bizonyításához szükségesek.”

    7. A 7. cikkben („Átláthatóság”) a „az atipikus esetekre vonatkozó díjak számításánál” szövegrész előtt a „határköltségeket meghaladó vagy” szövegrészt kell beilleszteni.

    8. A 8. cikk módosításai:

    (9) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „A közigazgatási szervek engedélyezhetik a dokumentumok feltételekhez nem kötött, további felhasználását, vagy indokolt esetben felhasználási szerződések útján – például a forrás megjelölésére vonatkozó – feltételeket támaszthatnak. E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására.”

    9. Az 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „9. cikk

    Gyakorlati intézkedések

    A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok nyelvek közötti keresésében olyan gyakorlati megoldások segítsék, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, lehetőleg online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok.”

    10. A 11. cikk („Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma”) a (3) bekezdés végén a szöveg a következő mondattal egészül ki:

    „A kulturális intézményeket és egyetemi könyvtárakat érintő megállapodások azonban a szerződés lejártakor, de legkésőbb 20XX. december 31-én [6 évvel az irányelv hatálybalépése után] szűnnek meg.”

    11. A 12. cikk („Átültetés”) helyébe a következő szöveg lép:

    „12. cikk

    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.”

    12. A 13. cikkben („Felülvizsgálat”) a „2008. július 1.” dátum helyébe a [3 évvel az átültetés napját követően] lép, és a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

    „A tagállamok évente jelentés nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információi további felhasználásának mértékéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a 4. cikk (4) bekezdésében említett független hatóság munkájáról.”

    2. cikk

    (2) A tagállamok legkésőbb 18 hónapon belül elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

    (3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

    3. cikk

    Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    4. cikk

    Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

    az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

    az elnök                                                          az elnök

    [1]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0212:FIN:EN:PDF.

    [2]               http://www.economist.com/node/15557443.

    [3]               http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/interactive.bis.gov.uk/digitalbritain/report/, 214. o.

    [4]               Review of recent studies on PSI re-use and related market developments (A közszféra információinak további felhasználására és a kapcsolódó piaci fejleményekre irányuló legújabb tanulmányok áttekintése), G. Vickery, 2011. augusztus.

    [5]               http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm.

    [6]               FEHÉR KÖNYV: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához — Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144 végleges, 2011. március 28.).

    [7]               COM(2008) 886 végleges/2 — 2009. március 20-i helyesbítés.

    [8]               HL L 207., 2010.8.6., 1. o.

    [9]               http://www.epsiplatform.eu/.

    [10]             http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm.

    [11]             http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/actions_eu/policy_actions/mepsir/index_en.htm.

    [12]             http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/facilitating_reuse/exlusive_agreements/               index_en.htm.

    [13]             http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/docs/pdfs/economic_study_report_final.pdf.

    [14]             http://tinyurl.com/culturePSI.

    [15]             http://www.lapsi-project.eu/.

    [16]             http://www.epsiplatform.eu/.

    [17]             Az Egyesült Királyságban a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó 2005. évi rendelet értelmében a közigazgatási szerv engedélyezheti a további felhasználását (a rendelet 7 cikkének (1) bekezdése)).

    [18]             Study on guaranteed access to traffic and travel data and free provision of universal traffic information (Tanulmány a forgalmi és utazási információk garantált rendelkezésre állásáról és az egyetemes forgalmi információs szolgáltatás ingyenes nyújtásáról), Lyon, 2010. október 11.

    [19]             HL C […]., […]., […]. o.

    [20]             HL C […]., […]., […]. o.

    [21]             HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

    [22]             HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

    Top