A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2020. szeptember 23.)

a Svédországban található Ringhals atomerőmű 1. és 2. számú blokkjának leszerelése során keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó tervről

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(2020/C 317/01)

Az alábbi értékelés az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján készült, és nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján, illetve az abból és a másodlagos jogszabályokból eredő kötelezettségek értelmében végrehajtandó esetleges további értékeléseket (1).

2020. április 7-én az Európai Bizottság az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban megkapta a svéd kormánytól a Ringhals atomerőmű 1. és 2. számú blokkjának leszerelése során keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésére (2) vonatkozó terv általános adatait.

Ezen adatok és azon további információk alapján, amelyeket a Bizottság a svéd hatóságoktól 2020. május 8-án kért és 2020. június 3-án kapott meg, valamint a szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

1.	A Ringhals telephelye és a tagállamokkal – ez esetben Dániával – alkotott országhatár legközelebbi pontja közötti távolság 50 km.

2.

A leszerelés és bontás szokásos műveletei során a környezetbe jutó folyékony és gáz halmazállapotú radioaktív szennyező anyagok az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvben (3) meghatározott dóziskorlátok figyelembevételével várhatóan nem lesznek jelentős hatással más tagállamok lakosságának egészségére.

3.

A szilárd radioaktív hulladékot ideiglenesen a telephelyen tárolják, majd később engedélyezett svédországi hulladékkezelő vagy hulladékelhelyező létesítményekbe szállítják. A felszabadítási szinteknél kisebb aktivitású nem radioaktív szilárd halmazállapotú hulladék és egyéb visszamaradó anyagok felett megszűnik a hatósági ellenőrzés, és közönséges hulladékként ártalmatlanításra, újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra kerülnek. Erre az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvben meghatározott feltételeknek megfelelően kerül sor.

4.

Az általános adatokban feltételezett típusú és súlyosságú balesetek esetén bekövetkező nem tervezett radioaktív kibocsátások miatt a más tagállamok lakosságát valószínűsíthetően érő sugárdózis az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvben meghatározott vonatkoztatási szinteket figyelembe véve egészségügyi szempontból nem lenne jelentős.

A Bizottság következésképpen azon a véleményen van, hogy a Svédországban található Ringhals atomerőmű 1. és 2. számú blokkjának leszerelése és bontása során keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó terv megvalósítása az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv rendelkezéseinek figyelembevételével várhatóan sem a szokásos működés során, sem az általános adatokban feltételezett típusú és súlyosságú balesetek esetén nem okoz egészségügyi szempontból jelentős mértékű radioaktív szennyeződést más tagállam vizeiben, talajában vagy légterében.

---

(1)  Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján további környezetvédelmi szempontú vizsgálatokat is el kell végezni. A Bizottság szeretné például felhívni a figyelmet a 2014/52/EU irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv rendelkezéseire, a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelvre, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelvre, továbbá a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelvre.

(2)  A radioaktív hulladék végleges elhelyezése alatt az Euratom-Szerződés 37. cikkének alkalmazásáról szóló, 2010. október 11-i 2010/635/Euratom bizottsági ajánlás (HL L 279., 2010.10.23., 36. o.) 1. pontja szerinti radioaktívhulladék-ártalmatlanítás értendő.

(3)  A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9942 – Partners Group/Bridgepoint/Rovensa)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 317/02)

2020. szeptember 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9942 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Eljárásindítás

(Ügyszám M.9820 - Danfoss/Eaton Hydraulics)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2020/C 317/03)

2020. szeptember 21-én a Bizottság határozatot hozott, hogy eljárást indít a fent említett ügyben miután a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság komoly kételyeket állapított meg. Jelen eljárásindítás a vizsgálat második fázisát nyitja meg a bejelentett összefonódás tekintetében, azonban nincs kihatással az ügyben hozandó végső határozatra. A határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének (1) 6(1)(c). cikkén alapszik.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz az említett összefonódás kapcsán.

Annak érdekében, hogy az észrevételeket az eljárás során teljes értékűen figyelembe lehessen venni, ezen közlemény megjelenését követő 15. napon belül az észrevételeknek el kell jutniuk a Bizottsághoz. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal M.9820 - Danfoss/Eaton Hydraulics a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez

(2020/C 317/04)

Tartalomjegyzék

Bevezetés

6

1.

Hatály és fogalommeghatározások

7

1.1.

Hatály

7

1.2.

Ezen iránymutatás hatálya alá tartozó támogatási intézkedések

7

1.2.1.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás EU ETS-re visszavezethető költségeinek beépülése okozta villamosenergiaár-növekedés (általánosan használt néven: a közvetett kibocsátási költségek) kompenzálásához nyújtott támogatás

7

1.2.2.

Az energiaágazat korszerűsítésére szolgáló opcionális átmeneti ingyenes kiosztáshoz kapcsolódó támogatás

7

1.3.

Fogalommeghatározások

8

2.

Közös értékelési elvek

9

3.

Az összeegyeztethetőség értékelése a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint

10

3.1.

Támogatás olyan ágazatokban működő vállalkozások számára, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős, ténylegesen felmerülő közvetett költségek miatt, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakban thárított költségeiből származnak (a közvetett kibocsátási költségekhez nyújtott támogatás)

10

3.2.

A villamosenergia-termelés modernizálásához opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatások

12

4.

Értékelés

14

5.

Energetikai auditok és irányítási rendszerek

14

6.

Átláthatóság

14

7.

Jelentéstétel és nyomon követés

15

8.

Alkalmazási időszak és felülvizsgálat

16

I. melléklet

17

II. melléklet

18

III. melléklet

19

BEVEZETÉS

1.

Annak megakadályozása érdekében, hogy az állami támogatások torzítsák a belső piaci versenyt, és a közös érdekkel ellentétes módon befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdése megállapítja azt az elvet, miszerint tilos az állami támogatás, kivéve, ha az a Szerződés 107. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételek alá tartozik, vagy ha a Bizottság azt a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. A Szerződés 42. és 93. cikke, 106. cikkének (2) bekezdése, valamint 108. cikkének (2) és (4) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek teljesülése esetén az állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethető vagy összeegyeztethetőnek tekinthető.

2.

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

3.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS). A 2003/87/EK irányelvet 2018-ban módosították (2) az EU ETS továbbfejlesztése és a 2021–2030 közötti időszakra történő meghosszabbítása érdekében.

4.

2019. december 11-én a Bizottság közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményt (3), amelyben felvázolja azokat a szakpolitikákat, amelyek a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését és más környezeti problémák kezelését célozzák Európában. Az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása érdekében újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat beleértve a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, valamint az adópolitika és a szociális ellátások területét.

5.

Ameddig nemzetközi partnereink közül sokan nem osztják törekvéseinket, addig fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata is – vagy azért, mert a termelést az EU-ból más, a kibocsátáscsökkentésre kevésbé törekvő országokba helyezik át, vagy azért, mert az uniós termékeket nagyobb szénlábnyomú importtermékekkel váltják ki. Ha ez bekövetkezik, a globális kibocsátás nem fog csökkenni, ami hiábavalóvá teszi az EU és iparágai által az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáját követően 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (4) globális éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítéseket.

6.

Az EU ETS végrehajtásának kontextusában az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy a támogatás pozitív hatásai ellensúlyozzák a támogatás negatív, vagyis a belső piacon belüli versenyre gyakorolt torzító hatásait. Az állami támogatásnak szükségesnek kell lennie az EU ETS környezetvédelmi célkitűzésének eléréséhez (a támogatás szükségessége), és a környezetvédelem megvalósítani kívánt szintjéhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (a támogatás arányossága) anélkül, hogy a támogatás a belső piacon a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzulásához vezetne.

7.

Ebben az iránymutatásban a Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az EU ETS kontextusában nyújtott támogatások – a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében – a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. Miután a Bizottság áttekintett és esetlegesen felülvizsgált az éghajlatpolitikával kapcsolatos minden szakpolitikai eszközt (nevezetesen a 2003/87/EK irányelvet) a tekintetben, hogy azok az éghajlat-politikai céltervet, továbbá az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozására irányuló kezdeményezést tükrözve lehetőséget nyújtanak-e az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésére 2030-ig, ellenőrizni fogja, hogy a klímasemlegességi célkitűzés teljesítésével való konzisztencia vagy az ahhoz való hozzájárulás érdekében szükség van-e a jelen iránymutatás felülvizsgálatára vagy kiigazítására az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett (5).

8.

Ez az iránymutatás figyelembe veszi továbbá az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) jellegzetességeit, összhangban a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című közleménnyel (6).

1.   HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1.   Hatály

9.

Az ezen iránymutatásban meghatározott elvek csak a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott támogatási intézkedésekre vonatkoznak.

10.

Nem ítélhető oda támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (7) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

11.

Az olyan vállalkozás javára szóló támogatás értékelésekor, amellyel szemben valamely még nem teljesített támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (8). A gyakorlatban mindkét támogatási intézkedés kumulatív hatását értékeli, és felfüggesztheti az új támogatás kifizetését a még nem teljesített visszafizetési felszólítás végrehajtásáig.

1.2.   Ezen iránymutatás hatálya alá tartozó támogatási intézkedések

1.2.1.   Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás EU ETS-re visszavezethető költségeinek beépülése okozta villamosenergiaár-növekedés (általánosan használt néven: a közvetett kibocsátási költségek) kompenzálásához nyújtott támogatás

12.

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése alapján a tagállamok pénzügyi intézkedéseket hoznak az olyan ágazatok vagy alágazatok számára, amelyek kitettek a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának olyan jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában a villamosenergia-árakban megjelenő üvegházhatású gázok kibocsátásának költségeiből származnak, amennyiben az ilyen pénzügyi intézkedéseket össze lehet egyeztetni az állami támogatásra alkalmazandó szabályokkal, és különösen, amennyiben nem torzítják indokolatlanul a versenyt a belső piacon.

1.2.2.   Az energiaágazat korszerűsítésére szolgáló opcionális átmeneti ingyenes kiosztáshoz kapcsolódó támogatás

13.

A 2003/87/EK irányelv 10c. cikke értelmében azok a tagállamok, amelyek eleget tesznek az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP szintjével kapcsolatos bizonyos feltételeknek, eltérhetnek a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott elvtől, amely szerint villamosenergia-termelés céljából nem lehet ingyenes kiosztást biztosítani. Ezek a tagállamok átmenetileg ingyenes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelő létesítményeknek az energiaágazat modernizációja, diverzifikálása és fenntartható átalakítása céljából.

14.

Amint azt a Bizottság több határozata (9) megállapította, az energiaágazat részére történő átmeneti ingyenes kiosztás a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, mert a tagállamok bevételekről mondanak le azáltal, hogy ingyenes kibocsátási egységeket osztanak ki és szelektív előnyt nyújtanak az energiaágazati szereplőknek. E szereplők versenyben állhatnak más tagállamokban működő energiaágazati szereplőkkel, ami azzal járhat, hogy e támogatás a belső piacon torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érinti a kereskedelmet.

1.3.   Fogalommeghatározások

15.

Ezen iránymutatás alkalmazásában: (1) „támogatás”: minden olyan intézkedés, amely teljesíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt; (2) „támogatásnyújtás időszaka” : egy vagy több évet jelent a 2021–2030 közötti időszakban. Amennyiben egy tagállam ennél rövidebb időszakra kíván támogatást nyújtani, referenciának a kedvezményezett valamely üzleti évét kell tekintenie és a támogatást éves alapon kell nyújtania; (3) „kibocsátásáthelyezés”: az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának várható növekedését jelenti, amennyiben a vállalkozások az Unión kívülre helyezik termelésüket, mert az EU ETS okozta költségnövekedést nem tudják ügyfeleikre hárítani anélkül, hogy jelentős veszteséget szenvednének el piaci részesedésük tekintetében; (4) „maximális támogatási intenzitás”: az elszámolható költségek százalékában kifejezett teljes támogatási összeg; (5) „saját villamosenergia-termelés” : olyan létesítmény általi villamosenergia-termelés, amely a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének u) pontja értelmében nem minősül „villamosenergia-termelőnek”; (6) „kedvezményezett”: támogatásban részesülő vállalkozás; (7) „európai kibocsátási egység (EUA)”: egy meghatározott időszak alatt egy tonna CO2-egyenérték kibocsátására vonatkozó átruházható kibocsátási egység; (8) „bruttó hozzáadott érték”: a tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott érték, amely a közvetett adókkal csökkentett és a támogatásokkal növelt, piaci áron számított bruttó hozzáadott érték; (9) „EUA határidős ár”: a támogatásnyújtás évének decemberében esedékes szállítású egyéves határidős EUA-ügyletek napi árainak (záró ajánlati árak) számtani átlaga euróban. Az árak egy adott uniós karbontőzsdén a támogatásnyújtás évét megelőző év január 1-je és december 31-e között megfigyelt árak (10); (10) „CO2-kibocsátási tényező”: a különböző földrajzi területeken fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energia tCO2/MWh-ban mért CO2-intenzitásának súlyozott átlaga. A súly az adott földrajzi területen a három fosszilis tüzelőanyag alkotta termelési mixet tükrözi. A CO2-kibocsátási tényező az energiaipar CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátásra vonatkozó adatainak és a fosszilis tüzelőanyagokból előállított bruttó villamosenergia-termelés (TWh) hányadosa. Ezen iránymutatás (11) alkalmazásában a területek olyan földrajzi övezetekként kerülnek meghatározásra, amelyek a) áramtőzsdéken keresztül összekötött alpiacokból állnak, vagy b) amelyeken belül nem létezik elismert szűk keresztmetszet, és – mindkét esetben – az övezeteken belüli óránkénti másnapi áramtőzsdeárak (a napi EKB-árfolyamokat használva) euróban mért eltérése maximum 1 %-os egy évben az összes óra jelentős számában. Az ilyen regionális differenciálás a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknek a végső nagykereskedelmi ár meghatározásában betöltött jelentőségét mutatja, valamint ezen erőműveknek a bekapcsolási sorrendben marginális erőműként betöltött szerepét. Annak puszta ténye, hogy két tagállam egymás között villamos energiával kereskedik, még nem jelenti automatikusan azt, hogy azok szupranacionális régiót képeznének. Tekintettel arra, hogy hiányoznak a szubnacionális szintű idevágó adatok, a földrajzi területek egy vagy több tagállam egész területét fogják át. Ennek alapján a következő földrajzi területek határozhatók meg: Adriai térség (Horvátország és Szlovénia), Skandinávia (Svédország és Finnország), Baltikum (Litvánia, Lettország és Észtország), Közép-Nyugat-Európa (Ausztria, Németország és Luxemburg), Ibéria (Portugália és Spanyolország), Csehország és Szlovákia (Csehország és Szlovákia) valamint az összes többi tagállam külön-külön. A megfelelő maximális regionális CO2-kibocsátási tényezőket, amelyek maximális értékként alkalmazandók abban az esetben, amikor a bejelentő tagállam nem készített értékelést a lenti (11) pontban meghatározott piaci alapú CO2-kibocsátási tényezőről, a III. melléklet sorolja fel. A villamosenergia-források egyenlő kezelésének biztosítása és a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében a villamosenergia-ellátás valamennyi forrására (saját villamosenergia-termelés, villamosenergia-ellátási szerződések vagy hálózat ellátása), és az érintett tagállam összes kedvezményezettjére ugyanaz a CO2-kibocsátási tényező alkalmazandó; (11) „piaci alapú CO2-kibocsátási tényező”, tCO2/MWh. Azok a tagállamok, amelyek a közvetett költségek ellentételezését szándékozzák, az érintett program bejelentésének részeként kérhetik, hogy az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező a villamosenergia-piacon a határár megállapításához alkalmazott technológia CO2-tartalmát vizsgáló tanulmány alapján kerüljön meghatározásra. A piaci alapú CO2-kibocsátási tényező bejelentése során igazolni kell az alkalmazott, piaci alapú CO2-kibocsátási tényező megfelelőségét egyrészt a villamosenergia-rendszer olyan modellje alapján, amely szimulálja az árképzést, másrészt a határár megállapításához alkalmazott technológiára vonatkozóan a t–1. év egészében megfigyelt adatok alapján (beleértve azokat az órákat, amelyekben a határár megállapítása az importok alapján történt). Ezt a jelentést jóváhagyás céljából a nemzeti szabályozó hatóságnak kell benyújtani és a Bizottságnak kell továbbítani az állami támogatási intézkedés Bizottságnak való, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentésekor. A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti összeegyeztethetőségi elemzése keretében és ezen iránymutatás alapján értékelni fogja a tanulmány, valamint az annak alapján meghatározott piaci alapú CO2-kibocsátási tényező megfelelőségét. (12) „tényleges termelés”: a létesítmény tonnában/évben kifejezett tényleges termelése a t. évben, utólagosan meghatározva a t+1. évben; (13) „tényleges villamosenergia-fogyasztás”: a létesítmény MWh-ban kifejezett tényleges villamosenergia-fogyasztása a t. évben (beleértve a támogatásra jogosult kiszervezett termékek előállításához felhasznált villamosenergia-fogyasztást), utólagosan meghatározva a t+1. évben; (14) „villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték”: termékspecifikus villamosenergia-felhasználás és termelésieredmény-tonna azon hányadosa MWh/termelésieredmény-tonnában és Prodcom 8 szinten (12) meghatározva, amelynél a szóban forgó terméket a villamosenergia-felhasználás tekintetében leghatékonyabb termelési módokkal állították elő. A villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték frissítésének összhangban kell lennie a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdésével. A támogatható ágazatokba tartozó azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (13) I. mellékletének 2. szakaszában megállapították a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségét, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek meghatározása ugyanazon rendszerhatárokon belül történik, melynek során a támogatás összegének meghatározásához csak a villamos energia részesedését veszik figyelembe. A támogatható ágazatok termékeinek vonatkozó villamosenergia-felhasználási referenciaértékeit ezen iránymutatás II. melléklete tartalmazza; (15) „villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték”: a tényleges villamosenergia-felhasználás […] %-a, melyet a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékekkel együtt bizottsági határozatban kell meghatározni. Megfelel a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek alkalmazásából adódó átlagos csökkentési erőfeszítésnek (villamosenergia-felhasználási referenciaérték/előzetes villamosenergia-felhasználás). Az összes olyan termékre alkalmazandó, amelyek támogatható ágazatokba tartoznak, de amelyekre nem határoztak meg a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértéket.

2.   KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI ELVEK

16.

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.

17.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i közlemény (14) a Bizottság által elvégzett, valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségét vizsgáló értékelésben alkalmazható közös elvek azonosítására és meghatározására szólít fel. A Bizottság ezért csak azokat a támogatási intézkedéseket fogja a Szerződésben foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinteni, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének: a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozzá kell járulnia közös érdekű célkitűzés eléréséhez; olyan helyzetre kell irányulnia, amikor a támogatás például piaci hiányosság felszámolása, illetve egyenlőséggel vagy kohézióval kapcsolatos aggály kezelése révén olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani; a támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie a közös érdekű célkitűzés kezeléséhez; a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozások magatartását, hogy azok olyan többlettevékenységekbe kezdjenek, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végeznének; a támogatás összegét és intenzitását a szükséges minimumra kell korlátozni; a támogatás negatív hatásainak kellően korlátozottaknak kell lenniük; a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogi aktusokhoz és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz.

18.

Az alábbi 3.1 és 3.2 szakaszok kifejtik, hogy ezek az általános kritériumok hogyan jelennek meg az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó támogatási intézkedések alkalmazása során teljesítendő konkrét összeegyeztethetőségi követelményekben.

3.   AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE A SZERZŐDÉS 107. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA SZERINT

3.1.   Támogatás olyan ágazatokban működő vállalkozások számára, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős, ténylegesen felmerülő közvetett költségek miatt, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakban áthárított költségeiből származnak (a közvetett kibocsátási költségekhez nyújtott támogatás)

19.

A közvetett kibocsátási költségekhez nyújtott támogatás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek.

20.

E támogatástípus célja a kedvezményezett által viselt, különösen a villamosenergia-árakban megjelenő EUA-költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának elkerülése, amennyiben a kedvezményezett harmadik országbeli versenytársait nem terhelik hasonló, a villamosenergia árából fakadó költségek, és a kedvezményezett nem képes ezeket a költségeket a termékárakba beépíteni anélkül, hogy jelentős veszteségeket szenvedne el piaci részesedésében. A kibocsátásáthelyezés kockázatának a kedvezményezettek e kockázattal szembeni kitettségének csökkentését célzó támogatásán keresztül történő kezelése környezetvédelmi célt szolgál, mivel a támogatás célja – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló, kötelező nemzetközi megállapodás hiányában – megakadályozni a globális szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátás azon növekedését, melyet a termelés Unión kívüli területekre való áthelyezése okoz.

21.

A belső piacon belüli versenytorzulás kockázatának csökkentése érdekében a támogatást azokra az ágazatokra kell korlátozni, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős, ténylegesen felmerülő közvetett költségek miatt, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakban áthárított költségeiből származnak. Ezen iránymutatás alkalmazásában csak akkor áll fenn a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázata, ha a kedvezményezett az I. mellékletben meghatározott ágazatban tevékeny.

22.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az I. mellékletben felsorolt ágazatok közül csak néhánynak nyújtanak támogatást, ezen ágazatokat objektív, megkülönböztetéstől mentes és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani.

23.

A támogatható ágazaton belül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek kiválasztása objektív, megkülönböztetésmentes és átlátható kritériumokon alapuljon, és hogy a támogatást egyazon ágazatban minden versenytárs számára alapvetően azonos módon nyújtsák, ha azok tényszerűen hasonló helyzetben vannak.

24.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer közvetett költségeinek ellentételezése céljából az állami támogatás a támogatás formájától függetlenül megfelelő eszköznek minősül. Ebben az összefüggésben a közvetlen támogatás formájában nyújtott ellentételezés megfelelő eszköznek tekinthető.

25.

A támogatás csak akkor egyeztethető össze a belső piaccal, ha ösztönző hatással bír. Ahhoz, hogy a támogatás ösztönző hatású legyen és ténylegesen megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azt a költségek felmerülésének évében vagy a következő évben kell kérelmezni és a kedvezményezett számára kifizetni.

26.

Amennyiben a támogatást abban az évben fizetik ki, amelyikben a költségek felmerültek, gondoskodni kell egy utólagos kifizetéskiigazítási mechanizmusról, amellyel biztosítható, hogy a túlfizetett támogatási összegeket visszafizetik a következő év július 1-je előtt.

27.

A támogatás arányos és kellően korlátozott negatív hatást gyakorol a versenyre és a kereskedelemre, ha nem haladja meg a felmerülő közvetett kibocsátási költségek 75 %-át. A villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték biztosítja, hogy a nem hatékony termelési folyamatok támogatása korlátozott maradjon, és továbbra is ösztönzi a leginkább energiahatékony technológiák terjesztését.

28.

Az I. mellékletben felsorolt ágazatokban a termékek előállításáért létesítményenként fizetendő maximális támogatást a következő képlet szerint kell kiszámítani: (a) Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre alkalmazandók a II. mellékletben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő: Amaxt = Ai × Ct × Pt-1 × E × AOt Ebben a képletben: Ai a támogatási intenzitás, törtszámmal kifejezve (pl. 0,75); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező vagy piaci alapú CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt-1 a (t-1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); E a II. mellékletben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára alkalmazandó termékspecifikus referenciaérték; az AOt a t. évben mért tényleges termelés. E fogalmak meghatározását az 1.3. szakasz tartalmazza. (b) Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre nem alkalmazandók a II. mellékletben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő: Amaxt = Ai × Ct × Pt-1 × EF × AECt Ebben a képletben: Ai a támogatási intenzitás, törtszámmal kifejezve (pl. 0,75); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt-1 a (t-1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); EF a II. mellékletben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték; az AEC a t. évben mért tényleges villamosenergia-fogyasztás (MWh). E fogalmak meghatározását az 1.3. szakasz tartalmazza.

29.

Amennyiben egy létesítmény olyan termékeket állít elő, amelyekre a II. mellékletben felsorolt, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték alkalmazandó, és olyan termékeket, amelyekre alkalmazandó a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték, az egyes termékekhez az adott termék tonnában kifejezett össztermelése szerint kell hozzárendelni a villamosenergia-felhasználást.

30.

Amennyiben egy létesítmény támogatásra jogosult (vagyis az I. mellékletben felsorolt támogatható ágazatokba tartozó) termékeket és támogatásra nem jogosult termékeket is előállít, a fizetendő maximális támogatási összeget csak a támogatásra jogosult termékekre kell kiszámítani.

31.

Mivel egyes ágazatok esetében előfordulhat, hogy a 75 %-os támogatási intenzitás nem elegendő a kibocsátásáthelyezés kockázatával szembeni megfelelő védelem biztosításához, a tagállamok szükség esetén az érintett vállalkozás által a t. évben előállított bruttó hozzáadott érték 1,5 %-ára korlátozhatják a vállalkozások szintjén fizetendő közvetett költségek összegét. A vállalkozás bruttó hozzáadott értéke az árbevétel, a tőkésített termelés és az egyéb működési bevételek összege, plusz vagy mínusz a készletváltozások, mínusz a termék vagy szolgáltatásvásárlások (nem idesorolva a személyi jellegű költségeket), mínusz az árbevételhez kapcsolódó, de nem levonható egyéb termékadók, mínusz a termeléshez kapcsolódó adók és járulékok. A bruttó hozzáadott érték a bruttó működési eredmény és a személyi jellegű költségek összegeként is kiszámítható. A vállalat számvitelében pénzügyinek vagy rendkívülinek minősített jövedelmeket és kiadásokat le kell vonni a hozzáadott értékből. A tényezőköltségen számított hozzáadott értéket bruttó szinten számítják, mivel az értékhelyesbítés (mint az értékcsökkenés) nem kerül levonásra (15).

32.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a vállalkozások szintjén fizetendő közvetett költségek összegét a bruttó hozzáadott érték 1,5 %-ára korlátozzák, ezt a korlátozást az érintett ágazat valamennyi támogatható vállalkozására alkalmazni kell. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az I. mellékletben felsorolt ágazatok közül csak néhány esetében alkalmazzák a közvetett költségek a bruttó hozzáadott érték 1,5 %-ára történő korlátozását, ezen ágazatokat objektív, megkülönböztetéstől mentes és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani.

33.

A támogatás halmozható az alábbiakkal: a) eltérő azonosítható elszámolható költségekkel kapcsolatos bármely más állami támogatás; b) bármely más, részben vagy teljesen átfedésben lévő, ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatás, valamint bármely más, azonosítható elszámolható költségek nélküli állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az e szakasz alapján a támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

34.

A Bizottság által központilag kezelt, közvetett vagy közvetlen tagállami ellenőrzés alatt nem álló uniós finanszírozás nem minősül állami támogatásnak. Amennyiben az ilyen uniós finanszírozást más állami támogatással együtt alkalmazzák, csak az utóbbit kell figyelembe venni a bejelentési kötelezettségek teljesítésének és a maximális támogatási intenzitások betartásának megállapítása során, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az alkalmazandó uniós jogszabályokban megállapított finanszírozási ráta (ráták) felső határát.

35.

A támogatás nem halmozható csekély összegű támogatással ugyanazon elszámolható költségek tekintetében, ha az az e szakaszban megállapítottat meghaladó támogatási intenzitást eredményez.

36.

Azon támogatási programok időtartama, amelyek keretében a támogatást nyújtják, nem haladhatja meg ezen iránymutatás időhorizontját (2021–2030).

3.2.   A villamosenergia-termelés modernizálásához opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatások

37.

A villamosenergia-termelés korszerűsítését célzó, a 2003/87/EK irányelv 10c. cikke szerinti opcionális, átmeneti, ingyenes kibocsátásiegység-kiosztáshoz kapcsolódó állami támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek.

38.

A támogatás célja az energiaágazat modernizációja, diverzifikálása és fenntartható átalakítása. A támogatott beruházásoknak következetesen elő kell segíteniük a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretében meghatározott célokat, az európai zöld megállapodás céljait, valamint a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott hosszú távú célkitűzések elérését.

39.

Abban az esetben, ha a beruházás többletvillamosenergia-termelő kapacitást eredményez, akkor a többletkapacitás üzembe helyezésének megkezdése előtt az érintett üzemeltetőnek igazolnia kell továbbá azt is, hogy saját maga vagy egy másik társult üzemeltető üzemen kívül helyezett ugyanekkora, de magasabb kibocsátási intenzitású villamosenergia-termelő kapacitást.

40.

A támogatás csak akkor egyeztethető össze a belső piaccal, ha ösztönző hatással bír. Ösztönző hatás akkor áll fenn, ha a támogatás arra ösztönzi a kedvezményezettet, hogy változtasson magatartásán, ami olyan magatartásbeli változás, amelyet a támogatás nélkül nem vállalna. A támogatás nem támogathatja valamely tevékenység azon költségeit, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

41.

Támogatási kérelem kézhezvételekor a támogatást nyújtó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a támogatás rendelkezne-e a szükséges ösztönző hatással.

42.

A támogatás csak akkor fizethető ki az üzemeltetőknek kiosztott kibocsátási egységek formájában, ha bizonyítást nyer, hogy a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás szabályaival összhangban kiválasztott beruházás megvalósult.

43.

Azon projektek esetében, amelyek teljes beruházási összege meghaladja a 12,5 millió EUR-t, támogatás csak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtható, amelynek 2021 és 2030 között egy vagy több fordulóban kell sorra kerülnie. Ennek a versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak: a) meg kell felelnie az átláthatóság, a megkülönböztetéstől mentesség, az egyenlő bánásmód, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek; b) biztosítania kell, hogy az eljárásban csak olyan projektek vehetnek részt, amelyek hozzájárulnak az energiaszerkezet és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a meglévő infrastruktúra környezetvédelmi szempontok alapján történő átalakításához és modernizációjához, a tiszta technológiák – például a megújulóenergia-technológiák – alkalmazásához, vagy az energiatermelő – így például a hatékony és fenntartható távfűtési – ágazat, valamint az energiaszállítási és az energiaelosztó ágazat modernizációjához; c) egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag olyan projekteket válasszanak ki, amelyek: i. i. a költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és a projekt méretét figyelembe véve előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét; ii. kiegészítő jellegűek, egyértelműen megfelelnek a cserére és modernizációra vonatkozó igényeknek, és nem támogatják az energiakereslet piaci alapú növekedését; iii. a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelentik; iv. nem járulnak hozzá vagy nem javítják a fokozottan kibocsátásintenzív villamosenergia-termelés pénzügyi életképességét, továbbá nem növelik a kibocsátásintenzív fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

44.

Azon projektek esetében, amelyek teljes beruházási összege nem éri el a 12,5 millió EUR-t, a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is nyújtható. Ebben az esetben a projektek kiválasztásának objektív és átlátható kritériumokon kell alapulnia. A kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános véleményezés céljából közzé kell tenni. Amennyiben egynél több beruházásra kerül sor ugyanazon létesítményen belül, ezeket együttesen kell értékelni annak meghatározása érdekében, hogy a 12,5 millió EUR-s határt túllépik-e, kivéve, ha ezek a beruházások technikai, illetve pénzügyi szempontból egymástól függetlenül is életképesek.

45.

A Bizottság akkor tekinti a támogatást arányosnak, ha a támogatási intenzitás nem haladja meg a beruházás releváns költségeinek 70 %-át. Valamennyi felhasznált adat az adó vagy egyéb díjak levonása előtti adat. Amennyiben a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatási összegnek érték tekintetében meg kell egyeznie a vissza nem térítendő támogatás összegével. A több részletben fizetendő támogatást az első részlet nyújtásakori teljes nettó jelenértékén kell kiszámítani, a diszkontáláshoz a Bizottság által megadott referencia-kamatlábat alkalmazva. A támogatási intenzitást kedvezményezettenként kell kiszámítani.

46.

A támogatás nem érintheti hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben a kereskedelmi feltételeket, különösen tekintettel azokra az esetekre, amikor a támogatás kevés kedvezményezettre összpontosul, vagy a támogatás valószínűleg erősíti a kedvezményezettek piaci helyzetét (vállalatcsoportok szintjén).

47.

A támogatás halmozható az alábbiakkal: a) eltérő azonosítható elszámolható költségekkel kapcsolatos bármely más állami támogatás; b) bármely más, részben vagy teljesen átfedésben lévő, ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatás, valamint bármely más, azonosítható elszámolható költségek nélküli állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az e szakasz alapján az e támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

48.

Támogatás egyszerre több támogatási program keretében is nyújtható, vagy eseti támogatással halmozható, feltéve, hogy egy adott tevékenység vagy projekt támogatásának teljes összege nem lépi túl az e szakaszban meghatározott maximális támogatást. A Bizottság által központilag kezelt, közvetett vagy közvetlen tagállami ellenőrzés alatt nem álló uniós finanszírozás nem minősül állami támogatásnak. Amennyiben az ilyen uniós finanszírozást más állami támogatással együtt alkalmazzák, csak az utóbbit kell figyelembe venni a bejelentési kötelezettségek teljesítésének és a maximális támogatási intenzitások betartásának megállapítása során, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az alkalmazandó uniós jogszabályokban megállapított finanszírozási ráta (ráták) felső határát.

49.

A támogatás nem halmozható csekély összegű támogatással ugyanazon elszámolható költségek tekintetében, ha az e szakaszban megállapítottat meghaladó támogatási intenzitást eredményez.

50.

Azon támogatási programok időtartama, amelyek keretében a támogatást nyújtják, nem haladhatja meg ezen iránymutatás időhorizontját (2021–2030).

4.   ÉRTÉKELÉS

51.

A versenytorzulás korlátozásának további biztosítása érdekében a Bizottság előírhatja, hogy bizonyos támogatási programokat utólagosan értékeljenek. Az értékelést olyan programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges versenytorzulás mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a megvalósítás időben történő felülvizsgálata nélkül fennáll a verseny jelentős korlátozásának vagy torzulásának veszélye.

52.

Tekintettel az értékelés céljaira, továbbá annak érdekében, hogy ne terheljék aránytalanul a tagállamokat és a kisebb támogatási projekteket, az említett értékelés kizárólag a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező és új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változás esetén írható elő. Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell végeznie a Bizottság által meghatározott közös módszertan alapján, és azt nyilvánosságra kell hozni. A tagállamnak a támogatási programokkal együtt az értékelési terv tervezetét is közölnie kell, amely a Bizottság programról készített értékelésének szerves részét képezi majd.

53.

Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést kellő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az egyes értékelések pontos tárgyát és a rájuk vonatkozó szabályokat/követelményeket a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell meghatározni. A hasonló célra irányuló, későbbi támogatási intézkedések kapcsán figyelembe kell venni az értékelés eredményeit.

5.   ENERGETIKAI AUDITOK ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

54.

A 3.1 szakaszba tartozó támogatások esetében a tagállamok kötelezettséget vállalnak annak ellenőrzésére, hogy a kedvezményezett teljesíti-e a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 8. cikke szerinti energetikai audit lefolytatására vonatkozó kötelezettségét, akár önálló energetikai auditként, akár tanúsított energia- vagy környezetgazdálkodási rendszer, például az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (EMAS) (17) keretében.

55.

A tagállamok továbbá kötelezettséget vállalnak annak nyomon követésére, hogy a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése szerinti energetikai audit elvégzésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó kedvezményezettek: a) végrehajtják az auditjelentés ajánlásait, amennyiben az érintett beruházások megtérülési ideje nem haladja meg a 3 évet, és a beruházások költségei arányosak; vagy b) csökkentik villamosenergia-fogyasztásuk szénlábnyomát oly módon, hogy villamosenergia-fogyasztásuk legalább 30 %-át szén-dioxid-mentes forrásokból fedezik, vagy c) a támogatási összeg jelentős, legalább 50 %-át kitevő részét olyan projektekre fordítják, amelyek számottevően és jóval az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben az ingyenes kiosztásra használt referenciaérték alá csökkentik a létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

6.   ÁTLÁTHATÓSÁG

56.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell a következő információk közzétételéről a Bizottság Támogatásátláthatósági Modulján (18), vagy átfogó állami támogatási weboldalon nemzeti vagy regionális szinten: a) a jóváhagyott támogatási program vagy az egyedi támogatás nyújtásáról szóló határozat, valamint végrehajtási rendelkezéseinek teljes szövege vagy arra mutató internetes hivatkozás; b) a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése; c) minden egyes kedvezményezett neve és azonosítója, kellően indokolt esetekben és a Bizottság beleegyezésével az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk kivételével, összhangban az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról szóló bizottsági közleménnyel (19); d) a támogatási eszköz (20), a támogatástartalom, és ha eltérő, a támogatás névleges összege, mely az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás nemzeti pénznemben (21) kifejezett teljes összege, e) a támogatásnyújtás időpontja (22) és a közzététel időpontja, f) a vállalkozás típusa (kis- vagy középvállalkozás/nagyvállalkozás), g) annak a régiónak a megnevezése (NUTS II vagy alacsonyabb szinten), ahol a kedvezményezett található; h) az elsődleges gazdasági ágazat, amelyben a vállalkozás a tevékenységét folytatja (NACE-csoport szinten), i) a támogatás célja.

57.

Ez a követelmény az 500 000 eurót meghaladó egyedi támogatásokra vonatkozik.

58.

Ezeket az információkat a támogatás nyújtásáról szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (23).

7.   JELENTÉSTÉTEL ÉS NYOMON KÖVETÉS

59.

Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletben (24) és a 794/2004/EK bizottsági rendeletben (25) foglalt követelményekkel összhangban a tagállamoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

60.

Az említett rendeletekben meghatározott követelményen túlmenően a tagállamoknak éves jelentéseikben a következő információkat kell feltüntetniük a Bizottság által rendelkezésre bocsátott standard formanyomtatványon: a) minden egyes kedvezményezett neve, és a tulajdonában levő támogatott létesítmények; b) azok az ágazatok, amelyekben az egyes kedvezményezettek tevékenykednek (NACE-4 kód); c) az az év, amelyre a támogatást nyújtják, és az az év, amelyben a támogatást fizetik; d) minden egyes támogatott létesítmény tényleges termelése az érintett ágazatban; e) minden egyes támogatott létesítmény tényleges villamosenergia-felhasználása (amennyiben van olyan támogatás, amelyet a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték alapján nyújtottak); f) a kedvezményezettenkénti támogatási összeg kiszámításához használt EUA határidős ár; g) a támogatási intenzitás; h) a nemzeti CO2-kibocsátási tényező.

61.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy részletes nyilvántartást vezessenek a támogatásnyújtást tartalmazó összes intézkedésről. E nyilvántartásoknak valamennyi olyan információt tartalmazniuk kell, amely szükséges annak megállapításához, hogy adott esetben betartották-e a elszámolható költségekre és a megengedhető maximális támogatási intenzitásra vonatkozó feltételeket. Ezeket a nyilvántartásokat a támogatás nyújtásának dátumától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

62.

Minden olyan évben, amikor a 3.1 szakaszban említett támogatási programok költségvetése meghaladja a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek 25 %-át, az érintett tagállamnak a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésével összhangban jelentést kell közzétennie az említett összeg túllépésének okairól. A jelentésnek – a bizalmas információk védelmére vonatkozó követelmények sérelme nélkül – releváns információkat kell tartalmaznia a program kedvezményezettjeinek számító nagyobb ipari fogyasztók esetében megállapított villamosenergia-árakra vonatkozóan. A jelentésnek továbbá információkat kell tartalmaznia arról, hogy kellően mérlegeltek-e más intézkedéseket annak érdekében, hogy közép-, illetve hosszú távon fenntartható módon csökkentsék a közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségeket.

63.

Azon villamosenergia-termelőknek és hálózatüzemeltetőknek, amelyek a 3.2 szakasz szerinti támogatások kedvezményezettjei, minden év február 28-ig jelentést kell tenniük a kiválasztott beruházásaik megvalósításáról, amelyben fel kell tüntetniük többek között az ingyenes kiosztás és a felmerült beruházási kiadás egyenlegét és a támogatott beruházások típusait.

8.   ALKALMAZÁSI IDŐSZAK ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

64.

Ez az iránymutatás 2021. január 1-jétől az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez kapcsolódó, 2012. június 5-én közzétett iránymutatás helyébe lép (26).

65.

A Bizottság az ezen iránymutatásban meghatározott elveket 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig fogja alkalmazni.

66.

A Bizottság a jelen iránymutatásban meghatározott elveket fogja alkalmazni valamennyi bejelentett támogatási intézkedésre vonatkozóan, amellyel kapcsolatban 2021. január 1-jétől kell határozatot hoznia, abban az esetben is, ha a projekteket a közzétételt megelőzően jelentették be. A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közleménnyel (27) összhangban a jogellenes támogatást a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint értékelik.

67.

A Bizottság a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a földrajzi területek, továbbá a CO2-kibocsátási tényezők aktualizálása érdekében 2025-ben kiigazítja ezt az iránymutatást. 2025-ben a Bizottság azt is értékelni fogja, hogy rendelkezésre állnak-e olyan további adatok, amelyek lehetővé teszik a III. mellékletben meghatározott CO2-kibocsátási tényezők kiszámításához használt módszertan javítását, azaz amelyek lehetővé teszik a klímasemleges technológiák uniós villamosenergia-piacokon betöltött egyre fontosabb ármeghatározási szerepének, valamint a Bizottságnak a támogatások bejelentése keretében továbbított értékelések következtetéseinek a figyelembe vételét a fenti 15(11) pont értelmében. Következésképpen előfordulhat, hogy a tagállamoknak ki kell igazítaniuk programjaikat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a kiigazított iránymutatással.

68.

A Bizottság ezt az iránymutatást bármikor felülvizsgálhatja vagy kiigazíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, vagy más uniós szakpolitikák, nemzetközi kötelezettségek vagy jelentős piaci fejlemények figyelembevétele miatt szükséges. Előfordulhat, hogy a tagállamoknak ki kell igazítaniuk programjaikat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a kiigazított iránymutatással.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(4)  HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(5)  Lásd az Európai Tanács 2019. december 12-i ülésén elfogadott következtetéseket.

(6)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért (COM(2020) 103 final).

(7)  Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).

(8)  E tekintetben lásd a T-244/93. és T-486/93. sz., TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Bizottság egyesített ügyeket (ECLI:EU:T:1995:160), valamint a tagállamokat a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetésére felszólító bizottsági határozatok hatékony végrehajtásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 272., 2007.11.15., 4. o.).

(9)  Lásd például: a Bizottság SA.34385 sz. határozata – Bulgária – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek ingyenes kiosztása a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkével összhangban a villamosenergia-termelő létesítményekbe és az energetikai infrastruktúrába történő beruházásokért cserébe (HL C 63., 2015.2.20., 1. o.); a Bizottság SA.34674 sz. határozata – Lengyelország – A 2003/87/EK irányelv 10c. cikke értelmében a villamosenergia-termelőknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek (HL C 24., 2015.1.23., 1. o.).

(10)  Például: a 2023. évre nyújtott támogatás esetében az EUA határidős ár azon 2023. decemberi EUA záróárak számtani átlaga, melyeket 2022. január 1. és 2022. december 31. között figyeltek meg egy adott uniós karbontőzsdén.

(11)  Ezen iránymutatás nem minősül jogalkotási eszköznek, ezért azt az EGT Vegyes Bizottságnak nem kell belefoglalnia az EGT-megállapodásba. Az EFTA Felügyeleti Hatóság feladata az EFTA-államokra alkalmazandó szabályok meghatározása, beleértve a CO2-kibocsátási tényezők meghatározásának módszertanát.

(12)  A Prodcom-lista a nyersanyag-kitermelő és feldolgozóipari ágazatok termékinek európai jegyzéke: https://ec.europa.eu/eurostat/ramon/nomenclatures/index.cfm?TargetUrl=LST_NOM&StrGroupCode=CLASSIFIC&StrLanguageCode=EN&IntFamilyCode=&TxtSearch=prodcom&IntCurrentPage=1

(13)  A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).

(14)  COM/2012/0209 végleges

(15)  12 15 0 kód a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.) meghatározott jogi kereten belül.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.)

(18)  https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu

(19)  C(2003) 4582 (HL C 297., 2003.12.9., 6. o.).

(20)  Vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, hitel/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, garancia, adókedvezmény vagy adómentesség, kockázatfinanszírozás, Egyéb (kérjük, fejtse ki). Amennyiben a támogatást több támogatási eszköz révén nyújtják, a támogatási összeget eszközönként kell megadni.

(21)  Bruttó támogatási egyenérték. Működési támogatás esetében megadható a kedvezményezettenkénti éves támogatási összeg.

(22)  Az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák.

(23)  Ezeket az információkat a támogatás odaítélésétől számított 6 hónapon belül kell közzétenni. Jogellenes támogatások esetén a tagállamoknak a Bizottság vonatkozó határozatától számított 6 hónapon belül gondoskodniuk kell ezen információ utólagos közzétételéről. Az információkat olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és az interneten való egyszerű közzétételét, például CSV vagy XML formátumban.

(24)  HL L 248., 2015.9.24., 9. o.

(25)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(26)  HL C 158., 2012.6.5., 4. o.

(27)  HL C 119., 2002.5.22., 22. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. szeptember 24.

(2020/C 317/05)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1645
JPY	Japán yen	122,73
DKK	Dán korona	7,4425
GBP	Angol font	0,91228
SEK	Svéd korona	10,5793
CHF	Svájci frank	1,0772
ISK	Izlandi korona	161,80
NOK	Norvég korona	11,1023
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,015
HUF	Magyar forint	364,45
PLN	Lengyel zloty	4,5293
RON	Román lej	4,8755
TRY	Török líra	8,8851
AUD	Ausztrál dollár	1,6539
CAD	Kanadai dollár	1,5600
HKD	Hongkongi dollár	9,0250
NZD	Új-zélandi dollár	1,7847
SGD	Szingapúri dollár	1,6029
KRW	Dél-Koreai won	1 367,55
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,8675
CNY	Kínai renminbi	7,9527
HRK	Horvát kuna	7,5530
IDR	Indonéz rúpia	17 339,41
MYR	Maláj ringgit	4,8542
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,547
RUB	Orosz rubel	89,8713
THB	Thaiföldi baht	36,821
BRL	Brazil real	6,4935
MXN	Mexikói peso	26,1062
INR	Indiai rúpia	86,1145

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

19/2020. sz. különjelentés

Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre

(2020/C 317/06)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre c. 19/2020. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán (http://eca.europa.eu).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9928 — QuattroR/HGM/Burgo)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 317/07)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9962 — Mylan/Aspen’s EU Thrombosis Business)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 317/08)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 317/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„STELVIO”/„STILFSER”

EU-szám: PDO-IT-0255-AM02 – 10.1.2020

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consorzio del Formaggio Stelvio, via Innsbruck, 43 – 39 100 Bolzano.

Tel.: 0474 570113; Fax: 0474 570177. A fent említett csoportosulás megfelel a 2017. november 28-i miniszteri rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☐	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☐

Kapcsolat

☐

Címkézés

☐	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítások

A termék leírása

A módosítás a termékleírás 5. cikkét és az egységes dokumentum 3.2. pontját érinti, és a darabolásra szánt termék egyedi elkészítési módjaival egészíti ki a szöveget.

Ennek megfelelően a termékleírás 5. cikke (A késztermék jellemzői) és az egységes dokumentum 3.2. pontja a következő albekezdéssel egészül ki.

„Az előállítási hulladék csökkentése érdekében – a fentiekben említett súly- és magasságbeli követelmények betartása mellett – a »Stelvio« vagy »Stilfser« sajt kizárólag az előrecsomagolt állapotban (szeletelve, kockákra vágva, reszelve) forgalomba kerülő termék esetében a »Stelvio« vagy »Stilfser« sajt a henger alakútól eltérő formában is előállítható.”

A módosítás tehát a termék alakját érinti, amely nem kizárólag henger formájú lehet, amennyiben a sajtot darabolásra szánják. Az érintett sajt esetében ezt az OEM szempontjából már az előállítási folyamat elején (a formába helyezés szakaszában) meg kell határozni, és ebben az esetben ilyen formában (egészben) nem hozható forgalomba OEM-mel ellátva, csak darabolva és előre csomagolva.

A gazdaságosabb forma lehetőségének köszönhetően a termék feldarabolható, és ezálal elkerülhető a technikai vagy minőségi kritériumok által nem indokolt pazarlás, ami a termékleírásnak megfelelően megvalósított érlelést követően optimalizálja a hozamot és a feldolgozási kapacitást. Így tehát a „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt technikai és minőségi jellemzői nem változnak.

Az előállítás módja

—	A módosítás a termékleírás 3. cikkének 3.3.2. pontját és az egységes dokumentum 3.3. pontját érinti.

A 2013. december 18-i 664/2014/EU bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően a tehenek takarmányozására vonatkozó rész az alábbi mondattal egészül ki:

Ez a módosítás egy pontosítás.

A friss fű és a helyben betakarított takarmánynövények, amelyek a könnyen emészthető rostokat képviselik a takarmányadagban, meghatározó módon befolyásolják az előállításhoz használt tej kémiai, érzékszervi és organoleptikus jellemzőit, ezért a takarmányból származó szárazanyagadag jelentős részét ezek teszik ki.

A gabonakultúrákban vagy olajnövényekben szegény hegyvidékeken hagyományosan tejtermelés céljából tenyésztett teheneknek szánt takarmány összetételét takarmánykoncentrátumokkal és a körülhatárolt földrajzi területen kívül termelt takarmányokkal kell kiegészíteni. A takarmányadagok kiegészítése a tápanyagtartalom és a fiziológiai tényezők biztosítása miatt szükséges, valamint azért, hogy elkerülhetőek legyenek az egészségügyi komplikációk.

Az ilyen takarmányok nagyon gyorsan megemészthetők, és az energiának és a fehérjéknek azt a részét adják, amely gyorsan felhasználható a tehenek megfelelő kérődzéséhez. Mivel a szerepük e funkciók fiziológiai támogatására korlátozódik, gyakorlatilag semmilyen hatással sincsenek a tej organoleptikus jellemzőire.

Adható még az előállítási területről származó silókukorica, szárított takarmány, árpa, rozs, tritikálé, búza, zab és kukorica, az ezekből készült termékek és melléktermékek formájában, továbbá az öt elsőként megnevezett növény szalmája; ezenkívül felhasználhatók még: olajos magvak, az ezekből készült termékek és melléktermékek, géntechnológiával nem módosított szója, repce, len, hántolt vagy részben hántolt napraforgómag; szárított cukorrépa pép; sörtörköly és szárított törköly; cukorrépa; burgonya; sörélesztő; melasz; szentjánoskenyér; porított tejtermékek; nem fehérjebomlásból származó aminosavak és értékes fehérjék; növényi zsírok.

Megerősítjük, hogy a javasolt módosítás a takarmányozásról szóló pontot kívánja pontosítani, és nincs hatása a kapcsolatra és a termék minőségére.

—	A módosítás a termékleírás 4. cikkének a nyersanyagok zsírtartalmával foglalkozó 4.2.1. pontját és az egységes dokumentum 3.3. pontját érinti.

Ezért az alábbi szövegrész:

helyébe a következő szöveg lép:

Ez a kisebb módosítás reálisabb értéktartományt vezet be a zsírtartalom tekintetében, amely valójában a nyersanyagok zsírtartalmára vonatkozó meglévő tartománynak felel meg (3,45 % és 3,8 % közötti a 3,6 % helyett), az érlelt sajtra alkalmazandó többi követelménnyel összhangban.

—	A módosítás a termékleírás 4. cikkének 4.2.5. pontját és az egységes dokumentum 3.3. pontját érinti a felhasznált oltóanyag tekintetében.

Ezért az alábbi szövegrész:

helyébe a következő szöveg lép:

A jelenlegi termékleírás kizárólag borjúból származó tejoltó használatát engedélyezi. Ez a szabály ma már nagyon korlátozónak tűnik, és akadályozza a körülhatárolt területen végzett termelést régóta jellemző és eddig az OEM-ből kizárt technológiai változásokat, miközben azok rendelkeznek az elvárt jellemzőkkel és lehetővé teszik az érlelt sajttal kapcsolatos összes kémiai és organoleptikus kritérium teljesítését.

Ez a módosítás továbbá a fogyasztók egyre különfélébb igényeinek kielégítését is lehetővé teszi.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„STELVIO”/„STILFSER”

EU-szám: PDO-IT-0255-AM02 -10.1.2020

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Stelvio”/„Stilfser”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A legalább hatvan napig érlelt „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt a forgalomba hozatalakor hengeres formájú, lapja sík felületű, pereme egyenes vagy enyhén domború. A következő méretekkel rendelkezik: tömege 8 és 10 kg közötti, átmérője 34 és 38 cm közötti, magassága pedig 8 és 11 cm közötti. A szárazanyag zsírtartalma legalább 50 %, a nedvességtartalom pedig kevesebb mint 44 %. A sajtkéreg jellegzetes színe a sárgás-narancssárgától a narancsos-barnáig változik. A tömör szerkezetű, képlékeny és rugalmas állagú sajttészta világossárga és szalmasárga közötti színezetű, kis és közepes nagyságú, szabálytalan lyukakkal.

A „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt egészben vagy darabolva, az eredetmegjelölést azonosító jelöléssel ellátva kerül forgalomba.

Az előállítási hulladék csökkentése érdekében – a fentiekben említett súly- és magasságbeli követelmények betartása mellett – kizárólag az előrecsomagolt állapotban (szeletelve, kockákra vágva, reszelve) forgalomba kerülő termék esetében a »Stelvio« vagy »Stilfser« sajt a henger alakútól eltérő formában is előállítható.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A hegyi legelőhelyeken (malga) a tehenek takarmányának jelentős része friss fű; míg az istállóban tartott teheneket elsősorban az előállítási területről származó takarmányszénával, silózott takarmányfűvel etetik, egyedenként legfeljebb 15 kg-ig.

A friss fű és a helyben betakarított takarmánynövények, amelyek a könnyen emészthető rostokat képviselik a takarmányadagban, meghatározó módon befolyásolják az előállításhoz használt tej kémiai, érzékszervi és organoleptikus jellemzőit, ezért a takarmányból származó szárazanyagadag jelentős részét (legalább 50 %-át) ezek teszik ki.

A gabonakultúrákban vagy olajnövényekben szegény hegyvidékeken hagyományosan tejtermelés céljából tenyésztett teheneknek szánt takarmány összetételét takarmánykoncentrátumokkal és a körülhatárolt földrajzi területen kívül termelt takarmányokkal kell kiegészíteni. A takarmányadagok kiegészítése a tápanyagtartalom és a fiziológiai tényezők biztosítása miatt szükséges, valamint azért, hogy elkerülhetőek legyenek az egészségügyi komplikációk.

Az ilyen takarmányok nagyon gyorsan megemészthetők, és az energiának és a fehérjéknek azt a részét adják, amely gyorsan felhasználható a tehenek megfelelő kérődzéséhez. Mivel a szerepük e funkciók fiziológiai támogatására korlátozódik, gyakorlatilag semmilyen hatással sincsenek a tej organoleptikus jellemzőire.

Adható még az előállítási területről származó silókukorica, szárított takarmány, árpa, rozs, tritikálé, búza, zab és kukorica, az ezekből készült termékek és melléktermékek formájában, továbbá az öt elsőként megnevezett növény szalmája; ezenkívül felhasználhatók még: olajos magvak, az ezekből készült termékek és melléktermékek, géntechnológiával nem módosított szója, repce, len, hántolt vagy részben hántolt napraforgómag; szárított cukorrépa pép; sörtörköly és szárított törköly; cukorrépa; burgonya; sörélesztő; melasz; szentjánoskenyér; porított tejtermékek; nem fehérjebomlásból származó aminosavak és értékes fehérjék; növényi zsírok.

„A nem a földrajzi területről származó állati takarmány mennyisége szárazanyagban kifejezve nem haladhatja meg az éves adag 50 %-át.

A „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt előállítása a földrajzi területről származó, túlnyomórészt az előállítási területen termesztett takarmánynövényekkel táplált tehenek tejének felhasználásával történik, amelynek fehérjetartalma > 3,10 %. A tejet enyhén le lehet fölözni annak érdekében, hogy a zsírtartalma 3,45 és 3,80 % között maradjon.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termékleírásban és az ebben a dokumentumban ismertetett valamennyi művelet – a szarvasmarha-tenyésztéstől kezdve a fejésen, a tej begyűjtésén és feldolgozásán keresztül a sajtgyártásig és a sajt érleléséig – az alábbi 4. pontban körülírt földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az egész sajtformákat csak az eredetmegjelölésnek megfelelő azonosító címke ráhelyezését követően darabolják. A darabolt „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt csomagolása történhet a körülhatárolt földrajzi területen kívül is. A darabolt „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt az eredetmegjelölésnek megfelelő azonosító címkével, vagy a csomagoláson elhelyezett öntapadó címkével, és/vagy a „Stelvio” vagy „Stilfser” oltalom alatt álló eredetmegjelölést feltüntető előnyomott fóliával ellátva kerül forgalomba.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az egészben forgalmazott „Stelvio” vagy „Stilfser” sajtot csak 60 napos érlelést követően látják el az eredetmegjelölésnek megfelelő azonosító címkével, valamint a tételt, az előállítás idejét és a termelő azonosító kódját feltüntető jelöléssel. A sajt az eredetmegjelölést feltüntető, megfelelő címkével ellátva kerülhet forgalomba. Az eredetmegjelölést azonosító címkét egy piros színű, „Stilfser-Stelvio” felirat alkotja.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A szarvasmarha-tenyésztés, a fejés, a tej begyűjtése és feldolgozása, a „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt gyártása és érlelése műveleteinek végzésére meghatározott földrajzi területet Bolzano autonóm tartomány alábbi területei alkotják: Val Venosta, Burgraviato, Salto-Sciliar, Val Pusteria, Val d’Isarco, valamint Bolzano község közigazgatási területe. Ezek a területek nyolcvannégy település kataszteri és közigazgatási területét foglalják magukban.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Stelvio” vagy „Stilfser” sajt előállítása a hagyományoknak megfelelően a termékleírásban meghatározott földrajzi területen történik, és az idők során megőrizte a termelés fő központját jelentő és az eredetmegjelölést minősítő Stelvio-Stilfser hegyvidéki terület alkotta alpesi környezetnek tulajdonítható fő sajátosságait. Az alto-adigei alpesi terület homogén éghajlati- és talajviszonyai befolyásolják a szarvasmarhák fő táplálékaként használt takarmány, következésképp a földrajzi területen, a megfelelő tej felhasználásával előállított sajt minőségét.

Néhány történelmi leírás ténylegesen beszámol azokról az alpesi füvekről (marbl és madaun), amelyek a legalkalmasabbak voltak a jó minőségű tej előállítására. A földrajzi terület sajátos környezeti és éghajlati viszonyai a terület hegyvidéki jellegéből adódnak – ahol régóta, 500 és 2 000 m közötti magasságban, mindig is voltak állattartó gazdaságok („maso”-k), és ezek a sajt érlelése során, az őshonos mikroflóra hatásai mellett szintén fontos szerepet kapnak. Ezek a kivételes, egyedülálló és megismételhetetlen környezeti tényezők, az előállítás hagyományainak történelmi fejlődésével együtt, hozzájárulnak a „Stelvio” vagy „Stilfser” oltalom alatt álló eredetmegjelölés azon fő sajátosságainak kialakulásához, amelyek egyedivé, önállóvá teszik az előállítását, és teljes mértékben felismerhetők rajta a területi feltételek.

A terméknek a 3.2 pontban ismertetett jellemzőin kívül van néhány, az alábbiakban összefoglalható, különösen eredeti és jellemző sajátossága:

—	kéreg színe: a sárgás-narancssárgától a narancsos-barnáig változik,

—	íz: aromás, markáns, olykor szúrós,

—	a szárazanyag zsírtartalma: 50 %, vagy magasabb.

A hegyi legelőkön tartott tehenek friss fűvel történő takarmányozása, az istállóban tartott állatoknak az előállítási területről származó, túlnyomórészt takarmánynövényekkel és silózott fűvel történő etetése, valamint a tőlük származó tej kizárólag a sajátos hegyvidéki és talaj-adottságokkal jellemezhető előállítási területen történő felhasználása, továbbá a hegyi legelőkön termő különleges növények és a különféle aerob baktériumtörzsekből álló, őshonos mikroflóra – mindezek olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak, hogy a sajt természetes érése során olyan megkülönböztető jegyek alakuljanak ki, amelyek a termék összetéveszthetetlen organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait eredményezik. Ezek a tényezők ugyanis döntő módon járulnak hozzá mind a kéreg jellegzetes színéhez, mind pedig a termék teljes mértékben utánozhatatlan ízéhez és illatához. Emellett a tehenek takarmánya összességében meglehetősen kiemelkedő arányú zsírtartalmat eredményez a szárazanyagban.

A késő középkorig visszanyúló, történelmileg is igazolt, a jellegzetes helyi szokásokban és intézményekben – köztük a „maso”-ban – megszilárdult, fentebb ismertetett okoknál fogva, amelyek a termék és előállítási folyamatának a stilfi (Stelvio) sajtüzemben leírt 1914-es ismertetéséhez vezettek, az egész területen meghonosodott egy jelentős gazdasági környezet, amelyben a termékleírás megfelelő iratokkal és jegyzékekkel dokumentált teljesítése az állattenyésztők és a feldolgozók részére is kötelező érvényű, a területen működő alanyok felismerését azonosító rendszerek segítik, a feldolgozásról, a gyártásról és az eredetmegjelölés elhelyezéséről pedig nyilvántartást vezetnek.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás teljes szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP IGP” („OEM OFJ termékek”) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di Produzione all'esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 317/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, ami a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ČESKÝ MODRÝ MÁK”

EU-szám: PGI-CZ-02236 – 3.11.2016

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„Český modrý mák”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Csehország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Český modrý mák” (cseh kék mák) oltalom alatt álló földrajzi jelzés az ebben a dokumentumban meghatározott minőségi előírásokkal összhangban lévő, az élelmiszerként történő felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő egynyári kerti mák (Papaver somniferum L.) jelölésére szolgál.

A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék élelmiszerekben történő felhasználásra szolgál, és a végső fogyasztó általi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalkor a terméken az alábbi jellemzőket kell feltüntetni:

Fizikai és érzékszervi jellemzők.

Külső jellemzők: a mákszem vese alakú, körülbelül 1 mm hosszú, felületén hatszögű, kissé kiálló bordázattal szegélyezett bevágásokkal, egészséges, károsodástól mentes, érett, tárolásra alkalmas.

Szín: élénk, égszínkéktől a kékesszürkéig.

Íz: édes, enyhén kesernyés jegyekkel.

Aroma: a „Český modrý mák”-ra jellemző egyedi, finom és kellemes aroma.

Állag: sima, csomók nélküli.

A kémiai összetételre és a tápanyagtartalomra vonatkozó adatok:

100 g (kiválogatott) „Český modrý mák” átlagos tápanyagtartalmára vonatkozó adatok:

kalcium 1 402 mg

réz 2,20 mg

zsírok 45,80 g

cink 10 mg

niacin 0,99 mg

magnézium 333 mg

vas 9,50 mg

E-vitamin: 4 mg;

nátrium 21 mg

tiamin 0,86 mg

mangán 2 mg

foszfor 854 mg.

B6-vitamin: 0,55 mg;

kálium 705 mg;

riboflavin 0,17 mg

Az összes morfin-, tebain- és kodeintartalom a mákszem felszínén mérve nem haladhatja meg a 25 mg/kg értéket, és a tok szárazanyagának 0,8 %-át. A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék semmi esetben sem téveszthető össze a gyógyszerészeti felhasználásra szánt nyersanyagként termesztett mákkal.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Termesztés, betakarítás és szárítás

A terméket a meghatározott terület megfelelő talajain termesztik. A vetési időszak április 20-ig tart.

A szemek betakarítása történhet mechanikus módon (általában a hagyományos mezőgazdaság esetében) vagy esetleg manuálisan (különösen a biogazdálkodás esetében).

A mák szárrészéből és a mákszemekből álló keveréket jól szellőztetett helyiségekben teljesen ki kell szárítani.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A termék nem vegyíthető olyan termékekkel, amelyek nem felelnek meg az előírt követelményeknek.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület határai a következők:

—	délnyugati irányban: a Chebi-medence, a Cseh-erdő, a Šumava-hegység, a Blanský-erdő és a Börzsöny lábai,

—	déli irányban: a Wittingaui-medence, a Cseh–Morva-dombság déli széle, valamint a Thaya és a Morva folyók Hodonín településen túl,

—	délkeleti irányban: a Fehér-Kárpátok tájvédelmi terület nyugati és északi szélei,

—	keleti irányban: a Beszkidek tájvédelmi terület nyugati, északi és délkeleti szélei,

—	a területet nyugatról az Ohře folyó határolja,

—	az északnyugati határt az Északcseh-medence és az Elba folyó alkotja Děčín településig,

—	az északi határt a Ploučnice és a Kamenice folyók, a Luzsicei-hegység és tovább a Libereci-medence, az Óriás-hegység déli lejtői, a Broumov-i-kiszögellés és az Orlicei-hegység déli lejtői alkotják,

északkeleti irányban: a Kralicei-havasok, a Rychleby-hegység és a Zlaté Hory-dombság lábai, az Opavice folyó az Opava folyó torkolatáig, az Opava folyó az Odera folyó torkolatáig, az Odera folyó az Olza folyó torkolatáig, az Olza folyó a Lomná folyó torkolatáig, valamint a Lomná folyó a Beszkidek tájvédelmi körzetig.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Český modrý mák” bejegyzése iránti kérelem a mákfajta érzékszervi és tápértékbeli jellemzőin alapul, amelyek megkülönböztetik a piacon forgalmazott egyéb mákfajtáktól, és a meghatározott földrajzi területen történő termesztésből erednek.

A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék jellegzetes aromával és ízzel rendelkezik, mivel az egyéb kékmák-fajták, különösen a világos színű fajta, enyhe ízűek és illatúak, vagy íztelenek és szagtalanok, és nagyon vékony maghéjuk miatt alacsony a rost- és lignintartalmuk, illetve csak kis mennyiségben tartalmazzák az íz szempontjából fontos egyéb anyagokat. A „Český modrý mák” ezért jellegzetes érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező termék, amelyek megkülönböztetik a többi mákfajtától. A mákszemek 40–60 %-ban tartalmaznak igen értékes olajokat (elsősorban linolsavat, valamint olajsavat, palmitinsavat, sztearinsavat és a linolénsavat).

A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék különleges jellemzői a szóban forgó földrajzi terület egyedi talajtípusainak és éghajlati régióinak ötvözetéhez, valamint a mák ezen körülmények között történő termesztésének több mint 150 éves hagyományához kapcsolódnak. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés a meghatározott talajtípusokkal rendelkező valamennyi területet magában foglalja a tengerszint feletti 700 méteres magasságig. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett termék termesztésére kijelölt régiók a legfeljebb 700 méteres tengerszint feletti magasságú éghajlati régiókat foglalják magukban. A termesztéshez legmegfelelőbb körülmények a 300–700 méteres tengerszint feletti magassággal rendelkező, mérsékleten dombos, illetve sík területen találhatók, a cukorrépa és árpa, illetve a burgonya, búza és árpa termesztési területein (Vrbenský, 1960). A Cseh Köztársaság éghajlati régióinak térképén meghatározott éghajlati régiók lényegében megfelelnek a talajtípusoknak.

a)   Meghatározott talajtípusok

barna erdőtalajok, rendzinák (leptoszol (meszes)), földes kopár talaj (meszes regoszol), fluviszol, vertiszol, csernozjom (feketeföld), chernic szintű talajok, shedozem (szürkeföld), hnedozem (barnaföld), luviszol, semleges kambriszol, savas kambriszol, disztrikus kambriszol, eutrofikus kambriszol, pelozem (meszes kambriszol), pszeudoglej (stagnosol), glej talajok, organoszol, antropogenikus talajok.

b)   Éghajlati régiók

meleg, száraz; meleg, mérsékelten száraz; meleg, mérsékelten párás; mérsékelten meleg, mérsékelten meleg száraz, mérsékelten párás; mérsékelten meleg–meleg, jelentősen párás; mérsékelten meleg, párás.

A „Český modrý mák” minőségét jelentős mértékben meghatározzák az éghajlati viszonyok, különösen az év során jellemző hőmérsékletek és csapadékmennyiségek, amelyek nagyban eltérnek a többi területétől. Ez különösen fontos akkor, amikor ezek a jellemzők a meghatározott területen jelen lévő talajtípusokkal ötvöződnek. A meghatározott éghajlati régiók és a part menti területek éghajlata közötti legnagyobb különbség a téli időszakban mutatkozik meg (a tavasz kezdetén a talajokban nagyobb a raktározott nedvesség mennyisége, és ezért alkalmasabbak az ültetésre), valamint abban, hogy a nyári hónapok alatt jellemző alacsonyabb nedvességtartalom nincs negatív hatással a máktermesztésre, mivel a mák az éréskor nem viseli el a csapadékos időjárást. A vízhiány egy olyan tényező, amely jelentős negatív hatást gyakorol a máktermesztésre. A „Český modrý mák” termesztése jó vízgazdálkodású talajtípusokat igényel; a fentiekben meghatározott talajtípusok által biztosított talajviszonyok ideálisak, mivel lehetővé teszik a termények hideg talajba történő elvetését, ami megőrzi a téli párát, valamint a talajból és a levegőből lecsapódott nedvességet. A meleg nyári időjárás az éghajlati régiókban ideális a mák termesztésére, amely úgy nevezett hosszú nappalos növény. Az ilyen időjárás különösen szükséges a tokok virágzásának és érésének időszakában, mivel felgyorsítja a folyamatot. A melegigény a vegetációs időszak során változik. Ezeknek a követelményeknek a leginkább a Cseh Köztársaság éghajlati régiói felelnek meg, mivel a túlzottan meleg éghajlat negatívan befolyásolja a zsírok kialakulását, és a lipid- és fehérjetartalom közötti negatív korrelációból adódóan a fehérjék mennyiségének növekedéséhez vezet, amelyek a morfin prekurzorai.

A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék egy magas olajtartalmú máknövény, amelyet alacsony alkaloidtartalom és jelentősen alacsonyabb morfin- és tebainszint jellemez, ami az érzékszervi jellemzőkben (az aromában és az ízben) is megmutatkozik. A Cseh Köztársaságban és külföldi laboratóriumokban elvégzett hosszú távú elemzések megerősítették, hogy a „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék morfintartalma a helyi jogszabályok által megállapított határérték alatt van. A termékre ezenkívül az egyéb alkaloidok rendkívül alacsony szintje is jellemző. Az egyéb mákfajták az élelmiszerekben történő felhasználás céljából feldolgozást igényelnek, mivel például a morfintartalmuk akár a tízszerese is lehet a „Český modrý mák” morfintartalmának. Az ilyen mákfajták minőségi és érzékszervi jellemzői (íz és aroma) azonban a feldolgozás (a mákszemek mosása, termostabilizálás stb.) során romlanak. Más szóval a „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett termék pozitív érzékszervi jellemzői annak a földrajzi területnek köszönhetőek, ahonnan a termék származik, és ezért feldolgozás nem szükséges.

A „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előnyös tápértékbeli tulajdonságokkal rendelkezik és jelentős mennyiségben tartalmaz különleges étrendekbe beilleszthető összetevőket. Kalciumtartalma rendkívül magas (600-szor magasabb, mint a búzalisztté, és kilencszer magasabb, mint a dióbélé), ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz E-vitamint, pantoténsavat, niacint, tiamint és ásványi anyagokat (rezet, cinket, magnéziumot és vasat).

Ezenkívül a nagyobb földrajzi szélesség és a kedvező tengerszint feletti magasság pozitívan befolyásolja az alacsony viszkozitású és kevésbé oxidálódó telítetlen zsírsavak magasabb arányban történő kialakulását. Ezek a tényezők az előnyösebb tápérték kialakulására is pozitív hatással vannak. Ezt a zsírsavak és észtereik viselkedésének megfigyelését lehetővé tevő szakértői tanulmányok és kísérletek eredményei is alátámasztják (Steinbach M, Lazarovici M, Ille C, et al. Rev Tomaine Med Ing1, 451, 1964; Vereschagin AG, Biochimija 27, 1866, 1962). Az ebben az éghajlati régióban termesztett termék jelentős mennyiségben tartalmaz linolén- és linolsavat. Ez még inkább bizonyítja a „Český modrý mák” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék egyedi jellegét, amely a földrajzi származási helyével összefüggő, megkülönböztető jegyeiből ered (Zehnálek P., „Mák – stále nedoceněný” [A mák még mindig alulértékelt], 4, Výživa a potraviny [Táplálkozás és élelmiszerek] 5/2016).

Minőségi jellemzőiből adódóan a „Český modrý mák”-ot számos országban nagyra értékelik, amit az is bizonyít, hogy a „Český modrý mák” több mint 85 %-át exportálják. Különösen azokban az országokban számít népszerű hozzávalónak, ahol a mákot sütőipari termékek töltelékeként használják.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://isdv.upv.cz/webapp/resdb.print_detail.det?pspis=OP/263

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.