Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.5113 – Abe Investment/Getty)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/01)

2008. május 6-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4900 – Solvay/Sibur/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/02)

2008. május 16-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2008. június 4.

(2008/C 138/03)

1 euro=

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. július 3-án tartott 411. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

(2008/C 138/04)

(1)  Amely a dokumentáció 2004. decemberi, 2005. augusztusi és a 2005. novemberi változataiból, valamint a 2005. december 15-i levélből és mellékleteiből áll.

(2)  A Bizottság álláspontját a határozattervezet 232. és 233. preambulumbekezdésben foglalja össze.

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügyben

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikke szerint – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

(2008/C 138/05)

A határozattervezettel kapcsolatban az ügy során a következő észrevételek merültek fel:

A 24. cikk (1) bekezdése szerinti, a 2004. március 24-i végleges határozaton alapuló eljárás

2004. március 24-én a Bizottság egy az EK-Szerződés 82. cikke szerinti eljárás során elfogadott egy határozatot (COMP/C-3/37.792 ügy), amelynek címzettje a Microsoft Corporation (a továbbiakban: Microsoft) volt. Ebben a határozatban (a továbbiakban: végleges határozat) a Bizottság többek között úgy találta, hogy a Microsoft megsértette az EK-Szerződés 82. cikkét (a továbbiakban: 82. cikk), és az EGT-megállapodás 54. cikkét, amikor 1998. októberétől e határozat napjáig a munkacsoport-szerverekhez készült operációs rendszer termékek forgalmazóitól megtagadta az együttes működtetéshez szükséges (interoperabilitásra vonatkozó) információ megadását, amelynek segítségével azok képesek lennének ilyen termékek fejlesztésére és terjesztésére (1).

2005. november 10-én a Bizottság elfogadott egy az 1/2003/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatot (a továbbiakban: a 24. cikk (1) bekezdése szerinti határozat). E határozat 1. cikke elrendeli, hogy a „Microsoft Corporation biztosítsa, hogy 2005. december 15-re teljes mértékben megfeleljen a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjában előírt kötelezettségeknek. E megfelelés hiányában attól az időponttól kezdve napi 2 millió EUR kényszerítő bírságot vetnek ki a Microsoft Corporation-ra”.

A 24. cikk (1) bekezdése szerinti határozat két olyan esetet azonosított, amelyben a Microsoft elmulasztotta a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjának való megfelelést. Ezen eljárás tárgya kizárólag az az állítás, hogy a Microsoft elmulasztotta rendelkezésre bocsátani az együttes működtetéshez szükséges információt magában foglaló, a végleges határozat által elrendelt teljes és pontos műszaki dokumentációt.

A Microsoft által tett intézkedések a teljes és pontos műszaki dokumentáció biztosítása érdekében és a Bizottság válasza

2004. december 14-én a Microsoft elküldte a Bizottságnak azt a műszaki dokumentációt (leírások), amelyet a Microsoft készített a vonatkozó jegyzőkönyvekhez (a továbbiakban: műszaki dokumentáció). Az OTR, vagyis a Bizottság külső műszaki szakértői felülvizsgálták ezt a műszaki dokumentációt, és negatív jelentést adtak (a továbbiakban: az első OTR-jelentés) annak teljességét, pontosságát és a célnak való megfelelését illetően. 2005. június 15-én a Bizottság szolgálatai elküldték az első OTR-jelentést a Microsoft részére, hogy tegyék meg észrevételeiket. A Microsoft 2005. július 8-án válaszolt az első OTR-jelentésre.

2005. július 28-i határozatában a Bizottság felügyeleti mechanizmust hozott létre azáltal, hogy rendelkezett egy felügyelő ügygondnok kijelöléséről, funkcióiról és kötelezettségeiről. Az ügygondnok szerepe, hogy segítse a Bizottságot a végleges határozat betartásának ellenőrzésében (2)2005. október 5-én a Bizottság egy a Microsoft által benyújtott négy szakértőt tartalmazó jegyzékből kiválasztott egy személyt felügyelő ügygondnoknak.

Válaszul a műszaki dokumentációban szereplő információról szóló első OTR-jelentésben felvetett aggodalmakra, a Microsoft 2005. augusztus 8-án benyújtotta a műszaki dokumentáció naprakésszé tett változatát a Bizottság szolgálatainak.

Az OTR a műszaki dokumentációnak ezt a változatát is felülvizsgálta. Az OTR frissített jelentést készített a műszaki dokumentáció teljességére és pontosságára vonatkozóan, amelyben fenntartotta negatív véleményét.

A végleges határozat 5. cikkének c) pontja értelmében vett kötelezettségek teljesítése érdekében a Microsoft értékelési megállapodást bocsátott az érdekelt vállalkozások rendelkezésére. Ezidáig négy vállalat (a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun) kötött három napos értékelési megállapodást a Microsoft-tal. A Bizottság arra kérte ezeket a vállalatokat, hogy nyújtsanak be egyrészt részletes leírást arra vonatkozóan, hogy hogyan zajlott a helyszíni értékelés, másrészt minősítést arra vonatkozóan, hogy az értékelés folyamán megvizsgált műszaki dokumentáció teljes és pontos leírásokat biztosít-e a határozat hatálya alá tartozó jegyzőkönyvekhez, továbbá osszák meg véleményüket a műszaki dokumentációban nyilvánosságra hozott technológia értékét illetően.

Válaszul a Bizottság (2005. szeptemberi/októberi, majd egy másik 2006. márciusi) kérésére a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun kritikus megjegyzéseket fűzött az átadott műszaki dokumentáció megfelelő és kielégítő voltára vonatkozóan.

2005. november 11-én és 23-án a Microsoft felülvizsgált műszaki dokumentációt nyújtott be (a továbbiakban: a 2005. novemberi műszaki dokumentáció). 2005. november 30-án az ügygondnok benyújtott egy a Microsoft felülvizsgált műszaki dokumentációjáról szóló előzetes jelentést, amelyet elküldtek a Microsoft részére. 2005. december 15-én az ügygondnok benyújtotta a 2005. novemberi műszaki dokumentációról szóló zárójelentését.

2005. december 15-én a Microsoft benyújtotta válaszát az ügygondnok előzetes jelentésére és bejelentette, hogy egy újabb, átdolgozott műszaki dokumentáció (a továbbiakban: a 2005. december 15-i műszaki dokumentáció) hozzáférhető Redmondban. A műszaki dokumentációnak e harmadik változatát, amelyet a Bizottság csak 2005. december 26-án kapott kézhez, az ügygondnok 2006. március 3-i jelentésében véleményezte.

A kifogásközlés

2005. december 21-én a Bizottság benyújtotta kifogásközlését a Microsoftnak, amelyben kifejezte előzetes véleményét, mely szerint a 2005. november 11-én és 23-án benyújtott felülvizsgált műszaki dokumentáció még mindig nem felel meg a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjának. A kifogásközlésben a műszaki dokumentáció harmadik változatára is történik utalás: megállapítják, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatának változásai alapvetően csak a formázásra korlátozódtak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változata nem orvosolta az előző változatokban azonosított hiányosságokat. Az ügygondnok jelentéseit mellékletként megjelentették a kifogásközlésben.

A Microsoftot felkérték, hogy 2006. január 31-ig adjon választ. A Microsoft kérésére ezt a határidőt 2006. február 15-ig meghosszabbítottam, különösen azért, hogy lehetővé tegyem a Microsoft külső szakértőinek, hogy kidolgozzák indoklással ellátott véleményüket a Bizottság által kifejtett kritikára vonatkozóan. A cég betartotta a meghosszabbított határidőt.

A szóbeli meghallgatás alkalmával és írásos válaszában a Microsoft azt állította, hogy a kifogásközlés alapvetően téves volt, mert nem vette megfelelő mértékben figyelembe a Microsoft által 2005. december 15-én közzétett műszaki dokumentációt. A Microsoft tájékoztatta a Bizottságot, hogy a műszaki dokumentáció december 15-től kezdve készen állt az ellenőrzésre, a Bizottságnak meg kellett volna várnia, hogy a műszaki dokumentáció egy példánya Brüsszelbe érkezzen, mielőtt kibocsátotta kifogásközlését.

Én nem osztom a Microsoft véleményét, amely szerint a kifogásközlés téves volt. Amint a joggyakorlat megállapítja, a kifogásközlés egy előzetes megállapításokat tartalmazó dokumentum. Egy határozat elfogadásáig a Bizottság megváltoztathatja, vagy kiegészítheti az abban kifejtett álláspontját, amennyiben biztosítja az érintett vállalkozások számára a lehetőséget arra vonatkozó saját álláspontjuk ismertetésére (3). A 2006. március 10-én kibocsátott, a tényállást közlő levélben (lásd lent) a Microsoft megfelelő tájékoztatást kapott az általa benyújtott műszaki dokumentáció harmadik változatának bizottsági értékeléséről, és elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy véleményét kifejtse. Ennek megfelelően véleményem szerint a Microsoft nem állíthatja, hogy a kifogásközlés kiadása tekintetében jogait megsértették.

A Microsoft további beadványai és a tényállást közlő levél

2006. január 25-én a Microsoft felajánlotta a műszaki dokumentáció engedélyeseinek a Windows forráskódhoz forráskód referencia-engedély keretében történő hozzáférést.

2006. január 30-án a Microsoft átadta a műszaki dokumentáció negyedik változatát az illetékes bizottsági szolgálatoknak.

2006. március 10-én a Bizottság egy okmányt (a továbbiakban: a tényállást közlő levél) nyújtott be a Microsoftnak, amelyben kifejtette, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatát nem tekintették elégségesnek a végleges határozat teljesítéséhez. Továbbá tájékoztatták a Microsoftot, hogy a közzétett forráskódot nem tekintik tárgyhoz tartozónak a Microsoftnak a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontja szerinti kötelezettségei szempontjából. Mellékelték az ügygondnok által a műszaki dokumentáció harmadik változatáról készített jelentést és a TAEUS által a műszaki dokumentáció negyedik változatáról készített jelentést, bár az csak az egyik jegyzőkönyv leírásait vizsgálta.

A Microsoft lehetőséget kapott arra, hogy két héten belül véleményezze a tényállást közlő levelet.

2006. március 14-i levelében a Microsoft úgy ítélte meg, hogy a tényállást közlő levél új állításokat tartalmazott, ezért az kiegészítő kifogásközlésnek tekintendő, amelynek megválaszolására négyhetes határidőt kell biztosítani. Nevezetesen a Microsoft úgy vélte, hogy a tényállást közlő levélben szereplő azon állítás, amely szerint a műszaki dokumentáció harmadik változata nem felelt meg a 2004. március 24-i bizottsági határozat 5. cikke a) és c) pontjának, új megállapítást jelent.

2006. március 17-i válaszomban kijelentettem, hogy nem osztom a Microsoft véleményét, amely szerint a Bizottság tényállást közlő levele olyan kifogásokat sorolt fel, amelyek nem szerepeltek a Bizottság kifogásközlésében. Véleményem szerint a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatának részletesebb vizsgálata nem jelentette azt, hogy újabb kifogásokat emeltek a Microsoft ellen, hanem inkább újabb tények fényében fenntartották a korábbi kifogásokat. Ennek megfelelően nem egyeztem bele a Microsoft kérésébe. Ugyanakkor, különösen annak érdekében, hogy lehetővé tegyem a Microsoft számára, hogy a következő napokban mind a kifogásközlés, mind a tényállást közlő levél tekintetében felkészüljön a szóbeli meghallgatásra, nem írtam elő, hogy a Microsoft a szóbeli meghallgatást megelőzően írásbeli beadványt készítsen a tényállást közlő levére vonatkozóan és engedélyeztem a Microsoftnak, hogy a szóbeli meghallgatás utáni két héten belül, vagyis 2006. április 14-ig benyújtsa írásos véleményét a tényállást közlő levélre vonatkozóan. A cég betartotta a határidőt.

A Microsoft további beadványai és a Bizottság második tényállást közlő levele

2006. április 11-én a Microsoft benyújtotta a műszaki dokumentáció újabb felülvizsgált változatát.

Az ügygondnok, a Microsoft képviselői és a Bizottság 2006. április 7-i és 8-i találkozóját, valamint a versenyügyekért felelős biztosnak a Microsoft főigazgatójához írt 2006. április 13-i levelét követően a Microsoft 2006. április 22-én munkatervet nyújtott be az ügygondnok részére a teljes és pontos műszaki dokumentáció beszolgáltatására vonatkozóan. Ez a munkaterv rendelkezik arról, hogy 2006. június 30-ig szolgáltassanak be egy felülvizsgált műszaki dokumentációt az abban leírt jegyzőkönyvek jelentős részére vonatkozóan, valamint hogy az abban leírt fennmaradó jegyzőkönyvek műszaki dokumentációját 2006. július 18-ig szolgáltassák be.

2006. május 15-én az ügygondnok két jelentést nyújtott be: az egyik a Microsoft műszaki szakértőinek a jelentésekre vonatkozó megjegyzéseit tartalmazta, amelyet a Microsoft 2006. április 14-i leveléhez csatoltak, a másik pedig a Microsoft 2006. április 11-én benyújtott műszaki dokumentációjának teljességét és pontosságát értékelte.

2006. május 15-én a TAEUS benyújtott egy e dokumentáció teljességére és pontosságára vonatkozó jelentést, amelyben közölte a Microsoft szakértőinek jelentéseire vonatkozó észrevételeit is. Ezt a jelentést 2006. május 19-én juttatták el a Microsofthoz az ügygondnok 2006. május 15-i jelentésével, valamint az ügygondnoknak a Microsoft által 2006. április 11-én benyújtott műszaki dokumentációról szóló jelentésével együtt. Ugyanabban a levélben a Bizottság tájékoztatta a Microsoftot arról a megállapításáról, hogy a 2005. december 21-én a műszaki dokumentáció teljességével és pontosságával kapcsolatban emelt kifogásokat nem orvosolták, így azok továbbra is érvényben maradtak. A Bizottság felkérte a Microsoftot, hogy a levél kézhezvételét követő két héten belül nyújtsa be észrevételeit.

2006. május 23-án a Microsoft kérte a Bizottság 2006. május 19-i levelére vonatkozó válaszadási határidő két héttel történő meghosszabbítását.

2006. május 30-án jóváhagytam a Microsoftnak a Bizottság 2006. május 19-i levelére vonatkozó válaszadási határidejének 2006. június 9-ig történő meghosszabbítását.

2006. június 9-én a Microsoft válaszolt a 2006. május 19-i levélre. Ez a válasz a Microsoft műszaki szakértőinek két további jelentését tartalmazta.

Az ügyiratokhoz való hozzáférés

A kifogásközlés kibocsátását követően 2005. december 23-án biztosították a Microsoftnak az ügyiratokhoz való hozzáférést. 2005. december 24-i és 2006. január 2-i levelében, valamint egy a meghallgatási tisztviselő irodájában zajló 2006. január 6-i találkozón a Microsoft további hozzáférést kért a bizottsági iratokhoz. Ez az iratokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelem kiterjedt a Bizottságnak az OTR-rel és a felügyelő ügygondnokkal folytatott levelezésére is.

2006. január 13-i levelemben nem egyeztem bele a Microsoftnak az OTR-rel és a felügyelő ügygondnokkal folytatott levelezéshez való hozzáférésére irányuló kérésébe. A Microsofttal a kérdésről folytatott részletekbe menő levelezés nyomán ezt a levelezést belső levelezésnek tekintettem. Ugyanakkor alaposan megvizsgáltam, hogy vajon a levelezés egyes részleteihez való hozzáférés szükséges lehet-e a módszertan megértéséhez, vagy az ügygondnok jelentésének megfelelő műszaki ellenőrzéséhez, vagy másként elengedhetetlen-e a Microsoft védelméhez. Mivel ezt egy, a felülvizsgáló ügygondnok által végzett „megfelelőségi vizsgálat” esetében nem lehetett kizárni, úgy döntöttem, hogy megadom a hozzáférést ehhez a dokumentumhoz. Továbbá, hogy lehetővé tegyem a Microsoft számára, hogy ellenőrizze a Bizottság szolgálatai által kiválasztott hozzáférhető dokumentumokat, biztosítottam, hogy a Microsoft rendelkezésére bocsássanak egy ismertető jegyzéket minden olyan még nyilvánosságra nem hozott dokumentumról, amely a kifogásközlést érintheti.

2006. január 17-i levelében a Microsoft hozzáférést kért minden olyan dokumentumhoz, amely a Bizottság és a Bizottság piaci vizsgálatára válaszoló négy vállalat (a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun), illetve valamennyi egyéb harmadik fél közötti kapcsolathoz fűződött, amellyel a Bizottság ebben az összefüggésben foglalkozott. Bár e harmadik felek beadványait első lépésben bizalmasnak minősítették, minden információszolgáltató lemondott a bizalmas kezeléshez való jogáról a Microsoft rendelkezésére bocsátott jegyzékben szereplő dokumentumait illetően. Ennek megfelelően a dokumentumokat hozzáférhetővé tették. Mivel néhány esetben a bizalmas kezeléshez való jogról történő lemondást kifejezetten ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a Microsoft az információkat a Microsoft tanácsadóján, illetve az üggyel közvetlen kapcsolatban álló személyzetén kívül másnak nem adja tovább, ennek megfelelően tájékoztattam a Microsoftot. Ezt követően néhány adatszolgáltató nehezményezte, hogy a Microsoft jogszerűtlenül a folyamatban lévő eljárásban való védelmétől eltérő célokra használta az adatokat, különösen azáltal, hogy szerepeltette az információt a Microsoft honlapján. A Microsoft lehetőséget kapott arra, hogy véleményezze ezeket a panaszokat. Végül, hozzáférést biztosítottam az OTR és a felügyelő ügygondnok, valamint harmadik felek közötti levelezés egy részéhez.

2006. március 2-án hozzám írott levelében a Microsoft hozzáférést kért minden olyan anyaghoz, amelyet az információszolgáltatók, nevezetesen a Sun, az IBM és az Oracle nyújtott be közvetlenül az ügygondnoknak és az OTR-nek. Bár ezeket a dokumentumokat a Bizottság dokumentációja nem tartalmazta a Microsoft kérelme keletkezésének idején, az érintett bizottsági szolgálatok beleegyeztek, hogy az ügygondnoktól megkérjék ezt a levelezést (miután az OTR tájékoztatta a Bizottságot, hogy harmadik felekkel nem történt írásbeli információcsere). Néhány dokumentumtól eltekintve, amelyeket bizalmasnak és az ügyhöz nem kapcsolódónak tekintettek, a Microsoft megkapta ezeket az adatokat.

2006. március 22-i levelében a Microsoft hozzáférést kért olyan válaszokhoz, amelyeket a Bizottság szolgálatai a 18. cikk szerinti információkérésre kaptak válaszul harmadik vállalatoktól. Biztosítottam a hozzáférést, amint a harmadik felek bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmét megvizsgálták. Ugyanabban a levélben a Microsoft hozzáférést kért a Bizottság és annak új szakértője, a TAEUS közötti levelezéshez. Mivel ezt a levelezést belső levelezésnek tekintettem, nem egyeztem bele a Microsoft kérésébe. Ugyanakkor ellenőriztem, hogy a levelezés részletei nem voltak-e elengedhetetlenek a TAEUS által készített jelentések műszaki pontosságának ellenőrzéséhez, vagy az alkalmazott módszertan megértéséhez. A Microsoft azt is feltételezte, hogy további levelezés zajlott a bizottsági szolgálatok és az érdekelt harmadik felek között. Tájékoztattam a Microsoftot, hogy ez nem így van.

2006. május 23-i levelében a Microsoft hozzáférést kért az egyfelől a Bizottság, másfelől az ügygondnok, illetve a TAEUS közötti levelezéshez és hozzáférést kért a Bizottság és a harmadik felek közti közlések naprakész jegyzékéhez, valamint e közlések nem bizalmas változatának másolataihoz.

2006. június 2-i válaszomban újra megerősítettem álláspontomat, hogy a Microsoft nem jogosult egyfelől a Bizottság, másfelől az ügygondnok és a TAEUS közötti belső levelezéshez való hozzáféréshez. Ugyanakkor alaposan megvizsgáltam, hogy a levelezés nem tartalmaz-e olyan információkat, amelyek elengedhetetlenek a Microsoft védelméhez. Továbbá biztosítottam, hogy a Microsoft megkapja a Bizottság és a harmadik felek közti közlések naprakész jegyzékét azoknak a közléseknek a teljes másolatával együtt, amelyek nem voltak bizalmas jellegűek, de kapcsolódtak a Microsoft ellen ezen eljárásokban emelt kifogásokhoz.

A szóbeli meghallgatás

2006. február 15-i beadványában a Microsoft nyilvános szóbeli meghallgatást kért. 2006. február 23-i levelemben rámutattam, hogy a 773/2004/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében a szóbeli meghallgatások nem lehetnek nyilvánosak. Mivel ez a rendelkezés nemcsak a Microsoft érdekeit szolgálta, hanem a meghallgatás más résztvevői, valamint az eljárás érdekeit is (többek között a vita higgadtságának fenntartását), azt az álláspontot képviseltem, hogy a Microsoft kérése nem teszi lehetővé számomra, hogy eltérjek attól a régóta fennálló szabálytól, amely az elmúlt 40 év során biztosította, hogy a szóbeli meghallgatások konstruktív és produktív légkörben mehessenek végbe.

Mivel elutasítottam a Microsoft halasztási kérelmét, a szóbeli meghallgatásra 2006. március 30-án és 31-én került sor.

A Microsofton kívül kilenc érdekelt harmadik fél vett részt a meghallgatáson és tartott előadást.

Nem alkalmaztak megszorításokat a Microsofttal szemben a szóbeli meghallgatáson általa előterjeszteni kívánt anyagok terjedelmét illetően. Azonkívül, gyakorlatilag megkapták a teljes kívánt felszólalási időt. Az érintett harmadik felek nagy száma miatt némelyiknek csökkentenie kellett eredeti felszólalási idő-kérelmét. Összességében egyensúly volt a Microsoft és a harmadik felek között A Microsoft a meghallgatás végső szakaszában válaszolhatott a harmadik felek észrevételeire.

A szóbeli meghallgatást alapjában véve a Microsoft által 2005. december 26-án biztosított információk (a műszaki dokumentáció harmadik változata) alapján tartották meg. Ugyanakkor nem avatkoztam közbe, amikor a Microsoft műszaki dokumentációjának negyedik, 2006. január 30-án benyújtott változata került szóba, mivel ez volt a Bizottság 2006. március 10-i tényállást közlő leveléhez csatolt TAEUS jelentés tárgya.

A végső határozattervezetet

Véleményem szerint a végső határozattervezet nem tartalmaz olyan jogi elemeket, amelyeket ne tettek volna közzé a kifogásközlésben, sem olyan tényeket, amelyek a kifogásközlésben vagy a tényállást közlő levélben nem tettek közzé.

A fentiek alapján megállapítom, hogy ebben az ügyben tiszteletben tartották a Microsoft és a harmadik felek meghallgatáshoz való jogát.

(1)  A végleges határozat rendelkező része 5. cikkének szövege a következő:

„A 2. cikk a) pontjában említett visszaélésre vonatkozóan:

(2)  Vö: a határozat 7. cikkével és az ügygondnokról szóló határozat 3. cikkével.

(3)  Az Elsőfokú Bíróságnak a T-191/98, és a T-212/98 – T-214/98 sz. Atlantic Container Line egyesített ügyekben 2003. szeptember 30-án hozott ítélete, (115) bekezdés.

Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. július 10-én tartott 412. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

(2008/C 138/06)

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2006. július 12.)

a Microsoft Corporation vállalkozásra a C(2005) 4420 végleges határozattal kiszabott kényszerítő bírság végleges összegének meghatározásáról, illetve az említett határozatban szereplő kényszerítő bírság összegének módosításáról

(COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügy)

(az értesítés a C(2006) 3143 számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2008/C 138/07)

2006. július 12-én a Bizottság elfogadta a Microsoft Corporation-re a C(2005) 4420 végleges határozattal kiszabott kényszerítő bírság összegét meghatározó, illetve az említett határozatot a kényszerítő bírság összege tekintetében módosító határozatát. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság ezúton teszi közzé a felek neveit és a határozat lényegi tartalmát, valamint a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelmére vonatkozó jogos érdeket. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata, valamint a 2005. november 10-i C(2005) 4420 határozat szövege az ügy hiteles nyelvein és a Bizottság munkanyelvein a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a következő címen található meg:

http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html

1.   AZ ÜGY ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1.   Az ügy háttere

1.2.   A felügyelő ügygondnok kijelölése

1.3.   Az eljárás menete

1.4.   Az érintett vállalkozás és termék

1.5.   A kötelezettségmulasztás természete

2.   A KÉNYSZERÍTŐ BÍRSÁG VÉGLEGES ÖSSZEGE

2.1.   A kötelezettségmulasztás tárgyidőszaka

2.2.   Az érintett tárgyidőszakra kiszabott kényszerítő bírság összege

2.3.   Következtetés

3.   A KÉNYSZERÍTŐ BÍRSÁG ÖSSZEGÉNEK NÖVELÉSE

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o. Az 1419/2006/EK rendelettel (HL L 269., 2006.9.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  Az „interoperabilitásra vonatkozó információ” kifejezést a határozat 1. cikkének (1) bekezdésében határozzák meg. Jelentése: „a Windows munkacsoport-szerver operációs rendszerekben működő, illetve a Windows munkacsoport-szerverek által a fájlcseréhez és nyomtatási, valamint csoport- és felhasználó-adminisztrációs szolgáltatásokhoz használt valamennyi protokollhoz szükséges teljeskörű és pontos leírás, beleértve a Windows Domain Controller szolgáltatásokat, az Active Directory szolgáltatásokat és a Group Policy szolgáltatásokat a Windows Windows munkacsoport-szerverek esetében”.

(3)  A Bizottság 2005. július 28-i határozata az EK-Szerződés 82. cikke szerinti eljárásról (COMP/C-3/37.792. sz. ügy – Microsoft), C(2005) 2988 végleges.

(4)  Lásd a határozat (1068)–(1074) preambulumbekezdéseit.

(5)  Ezzel kapcsolatban lásd továbbá a 46/87 és a 227/88. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletet, Hoechst (1989) ECR 2859, (64) bekezdés, ahol a Bíróság a következőkre emlékeztet: „a közösségi jog alá tartozó valamennyi személyre kirótt kötelezettség elismerni, hogy az intézmények által hozott rendelkezések teljes mértékben hatályosak, mindaddig, amíg a Bíróság nem érvényteleníti azokat, illetve elismerni azok végrehajthatóságát, hacsak a Bíróság úgy nem dönt, hogy az említett rendelkezések alkalmazását felfüggeszti […]”.

(6)  Lásd a határozat (590)–(692) preambulumbekezdéseit.

A tagállamok által közölt információ az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/08)

Az Északkelet-Atlanti Halászati Egyezmény területén harmadik országhoz tartozó halászhajók által fogott és lefagyasztott hal kirakodására vagy átrakodására engedélyezett kikötők jegyzéke

(2008/C 138/09)

A jegyzék közzététele (1) megfelel a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (2) 36. cikkének.

(1)  A jegyzék részletesebb információkat tartalmazó változata a Bizottság és a NEAFC weboldalán hozzáférhető.

(2)  HL L 19., 2008.1.23., 1. o.

(3)  Nem uniós állat-egészségügyi határállomás.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az EGT-megállapodás XIII. mellékletének 64a. pontjában említett jogi aktus (a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló 2408/92/EGK tanácsi rendelet) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

Új közszolgáltatási kötelezettségek bevezetése a Værøy (helikopter-repülőtér)–Bodø v.v. útvonalon közlekedő menetrendszerű légi járatokra vonatkozóan

(2008/C 138/10)

1.   BEVEZETŐ

A közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében Norvégia 2008. augusztus 1-jei hatállyal közszolgáltatási kötelezettségek bevezetéséről határozott az alábbi útvonalon közlekedő menetrendszerű légi járatokra vonatkozóan:

2.   A KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A VÆRØY–BODØ V.V ÚTVONAL ESETÉBEN A KÖVETKEZŐ ELŐÍRÁSOKAT FOGLALJÁK MAGUKBAN

2.1.   Minimális járatgyakoriság, utasférőhely-kapacitás, útvonal és menetrendek

A járatgyakoriságra, az utasférőhely-kapacitásra, az útvonalra és a menetrendre az alábbi követelmények vonatkoznak

Járatgyakoriság

Utasférőhely-kapacitás

Útvonal

Az előírt járatokat köztes leszállás nélkül kell üzemeltetni.

Menetrend

A hétfő – péntek közötti időszakra előírt járatok vonatkozásában az alábbi követelményt kell kielégíteni (helyi idő szerint):

Ha Værøy tekintetében műszeres megközelítési eljárás (IFR) került bevezetésre, a Bodø repülőterére történő első érkezés, illetve az onnan történő utolsó indulás időpontja között legalább 5 óra 30 perc időkülönbözet biztosítására vonatkozó kötelezettség a teljes év folyamán alkalmazandó.

2.2.   Légi járművek típusai

A követelmény szerinti légi járatok céljára a lajstromozási okmány alapján legalább 15 utas befogadására alkalmas helikoptereket kell üzemeltetni.

2.3.   Műszaki és üzemeltetési feltételek

A fuvarozóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a repülőterek műszaki és üzemeltetési feltételeire. További tájékoztatásért, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az alábbi hatósággal:

2.4.   Viteldíjak

A 2008. augusztus 1-jén kezdődő üzemeltetési év folyamán az egyszeri utazásra szóló, teljes rugalmasságot biztosító alapviteldíj nem haladhatja meg a következő összeget:

A viteldíjakat minden egyes további üzemeltetési évben a norvég statisztikai hivatal (http://www.ssb.no) által a június 15-én véget érő 12 hónapos időszakra vonatkozóan a tárgyévben kihirdetett fogyasztói árindex mértékéig ki kell igazítani.

A fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a menetjegyek a fuvarozóhoz tartozó összes értékesítési csatornán keresztül a maximális viteldíjat meg nem haladó áron beszerezhetők legyenek.

A maximális viteldíjat nem haladhatja meg a fuvarozó érdekeltségében működő egyéb vállalkozások által kínált menetjegyek ára sem. A fuvarozó felelőssége, hogy a követelményeket ezen vállalkozások is betartsák.

A maximális viteldíj tartalmaz minden adót, hatósági díjat, illetve a fuvarozó által a menetjegy kiállításakor felszámított egyéb járulékos költséget.

A fuvarozó köteles a belföldi légitársaságok közötti mindenkor hatályos megállapodásokat aláírni, és az ilyen megállapodásokban előírt kedvezményeket alkalmazni.

3.   TENDERELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA UTÁN ALKALMAZANDÓ TOVÁBBI FELTÉTELEK

A légi útvonalakhoz jutást egy fuvarozóra korlátozó tendereljárás lefolytatása után a következő kiegészítő feltételek alkalmazandók:

Viteldíjak

Átszállási feltételek

4.   A KORÁBBI KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK HELYETTESÍTÉSE ÉS FELOLDÁSA

E közszolgáltatási kötelezettségek a korábban a HL C 268. számában és a 2004. november 4-i S 54. EGT-kiegészítésben a Værøy–Bodø v.v. útvonalon közlekedő légi járatokra vonatkozóan közzétett kötelezettségek helyébe lépnek.

5.   TÁJÉKOZTATÁS

További tájékoztatás a következő címen szerezhető be:

Felhívás észrevételek benyújtására a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (2) bekezdése szerint Time önkormányzatának az 1/152, 1/301, 1/630, 4/165, 2/70 és 2/32 sz. timei ingatlanokat érintő ingatlanügyleteivel kapcsolatban

(2008/C 138/11)

A 2007. december 19-i 717/07/COL határozattal, amelynek hiteles nyelvi változata ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (Felügyeleti és Bírósági Megállapodás) 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A norvég hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezúton felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy e felhívás közzétételétől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

Az észrevételeket megküldik a norvég hatóságoknak. A megjegyzéseket benyújtó érdekelt fél személyazonosságának bizalmas kezelését írásban, a kérés indokainak megjelölésével kérheti.

ÖSSZEFOGLALÓ

AZ ELJÁRÁS

2007. március 3-án a Hatósághoz panasz érkezett egy helyi szövetségtől az önkormányzat által két külön magánjogi személynek értékesített 1/152, 1/301, 1/630, 4/165 sz. timei ingatlanokkal, valamint a 2/70 sz., korábban az önkormányzat által a labdarúgóklubra átruházott ingatlan (Bryne stadion, mely tartalmazza a 2/32 sz. ingatlant is) magánbefektetőnek történt értékesítésével kapcsolatban.

2007. május 9-én kelt levelében egy magánbefektető panaszt intézett a Hatósághoz a fent említett ingatlanok egyikének, nevezetesen a 4/165 sz. ingatlan Time önkormányzata általi értékesítésével kapcsolatban.

2007. június 19-i levelében a Time pensjonistparti (egy politikai párt) panaszt tett a Forum Jæren AS részére állítólagosan nyújtott kizárólagos jog ellen, mely a Bryne központjában található, új középiskola építésére szánt ingatlan alatti 200 parkolóhelyes mélygarázs építésére irányul (1/125, 2/277, 2/278 és 2/284 sz. ingatlan).

A norvég hatóságokkal folytatott levélváltást követően a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott Time önkormányzatának 1/152, 1/301, 1/630, 4/165, 2/70 és 2/32 sz. timei ingatlanokat érintő ingatlanügyleteivel kapcsolatban. A Hatóság ezzel ellentétben megállapította, hogy a 1/125, 2/277, 2/278, 2/284 sz. timei ingatlanokhoz kapcsolódó ügyletek nem tartalmaznak állami támogatást.

ÉRTÉKELÉS

A 1/152, 1/301 és 1/630 sz. ingatlanok értékesítése a Grunnsteinen AS számára

A 2007. augusztus 25-i adásvételi megállapodás keretében Time önkormányzata értékesítette a Time központjában, Bryne-ben található 1/152 sz. (1 312 négyzetméter), 1/301 sz. (741 négyzetméter) és 1/630 sz. (1 167 négyzetméter) ingatlanokat a Grunnsteinen AS magánépíttetőnek. Úgy tűnik, hogy az ügylet időpontjában az 1/152 sz. ingatlant 44 férőhelyes parkolóként használták.

A Grunnsteinen nem fizetett semmit az ingatlanokért, de vállalta az 1/152 sz. ingatlanon földalatti parkolóhelyek kiépítését, melyekből 65-öt Time önkormányzatára ruháztak volna át. A hatóságok szerint a parkolóhelyek kiépítésére irányuló kötelezettség helyettesíti az ingatlan megfizetését; vagyis a meglévő 44 felszíni parkolóhelyet 44 új, földalatti parkolóhely váltaná fel, és a pótlólagos 21 parkolóhely értéke megfelelne a két további átruházott ingatlan értékének. Norvégia számításokat nyújtott be, melyek szerint a 21 pótlólagos parkolóhely értéke 2 625 000 NOK, miközben a két további átruházott ingatlan értékét 2 516 400 NOK-ra becsülték. Ezek a számítások az 1/630 sz. ingatlan 600 NOK/négyzetméter ár melletti értékbecslésén, valamint a Skanska építkezési vállalat számításain alapultak, mely utóbbi a mélygarázs férőhelyeinek árát parkolónként 150 000 NOK-ban állapította meg (ÁFA és telek megvásárlásával/bérlésével járó költségek nélkül).

Abban az esetben, amikor köztulajdonban álló telket piaci érték alatt értékesítenek, az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami források bevonását kell feltételezni, valamint a Grunnsteinen részére nyújtott szelektív előnyt. A Hatóság előzetes véleménye szerint ez az eset áll fenn, a következő okokból:

Először is, a vásárló nem fizetett pénzt az ingatlanokért. Ezért, első látásra úgy tűnik, hogy az ügylet tartalmazott támogatást, az ennek ellenkezőjét igazoló meggyőző bizonyíték hiányában.

E tekintetben úgy tűnik, hogy nem tettek eleget a Hatóság telkek és épületek állami hatóságok általi értékesítéséről szóló iránymutatásában meghatározott eljárásoknak, mivel nem került sor ajánlattételi felhívásra és csak az egyik átruházott ingatlan esetében történt értékbecslés. A Hatóság véleménye szerint ez az értékbecslés az iránymutatásban foglalt követelmények tekintetében túl felületes volt.

A norvég hatóságok állítják továbbá, hogy az ügylet ingatlancsere, melynek során a város három ingatlant – ideértve a jelenleg parkolóként használtat – ad át az építtetőnek, és cserébe több mélygarázs-parkolóhelyhez jut. Ez az érvelés előfeltételezi a Hatóságnak benyújtott értékbecslések megbízhatóságát. A fentiek alapján azonban az 1/630 sz. ingatlan értékbecslése több hiányosságot is mutat. Ehhez hasonlóan a jövőbeni mélygarázs-parkolóhelyekre felállított költségbecslést úgy tűnik, hogy kizárólag általános tapasztalatokra alapozták, melynek során nem vették figyelembe az ingatlan jellemzőit és a szóban forgó projektet. Emiatt úgy tűnik, hogy az ügyletre nem piaci feltételek mellett került sor.

Amennyiben ez bizonyítást nyer, a Grunnsteinen piaci helyzete erősödne a versenytársaihoz képest. Továbbá, a telek nem volt hozzáférhető más EGT-államok vásárlói számára. A Hatóság előzetes véleménye szerint az ügylet képes torzítani a versenyt és befolyásolni az EGT-n belüli kereskedelmet.

Úgy tűnik, hogy fennáll az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás esete.

A 4/165 sz. ingatlan értékesítése a Bryne Industripark AS számára

2005. augusztus 31-én Time önkormányzata és a Bryne Industripark AS magánépíttető adásvételi megállapodást kötött a Time Håland részén található 4/165 sz. ingatlanra. Az ingatlan 56 365 négyzetméternyi ipari területet ölel fel, az eladási árat 4,7 millió NOK-ban (vagy megközelítőleg 83 NOK/négyzetméter áron) rögzítették.

Az eladást megelőzően nem került sor sem ajánlattételi kiírásra, sem pedig értékbecslés elvégzésére. Úgy tűnik, hogy az ingatlan árát azon ár alapján számították, amelyért Time önkormányzata 1999-ben megvásárolta, melyhez hozzáadták a tőkeköltségeket, a szabályozással kapcsolatos munkákat és az igazgatási költségeket. 2006. októberében a város azonban úgy döntött, hogy az ipari területek értékesítése a jövőben piaci áron történjen, mivel az addig alkalmazott módszer azt eredményezte, hogy a területeket túl olcsón adták el.

Ezen okokból a Hatóság előzetes véleménye szerint a földterületet piaci érték alatt értékesítették, emellett fel kell tételezni az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami források bevonását, valamint a Bryne Industripark részére nyújtott szelektív előnyt. Amennyiben ez bizonyítást nyer, versenytársaihoz képest erősödne a Bryne Industripark piaci helyzete. Továbbá, a telek nem volt hozzáférhető más EGT-államok vásárlói számára. A Hatóság előzetes véleménye alapján az ügylet képes torzítani a versenyt és befolyásolni az EGT-n belüli kereskedelmet.

Feltételezhető az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása.

A 2/70 sz. és 2/32. sz. ingatlanok értékesítése a Bryne fotballklubb számára

A 2003. augusztus 8-i megállapodás keretében Time önkormányzata átruházta a Bryne stadionhoz tartozó 2/32 sz. és a 2/70 sz. ingatlanokat, melyek megközelítőleg 53 000 négyzetmétert tesznek ki, a Bryne fotballklubb (Bryne FK) számára, mely másodosztályban (az első osztály alatt) játszó helyi labdarúgó csapat.

Mivel a klub nem fizetett pénzt a földterületért, a Hatóság véleménye szerint állami források bevonását kell feltételezni az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében, valamint a Bryne fotballklubb (Bryne FK) részére nyújtott szelektív előnyt. A norvég hatóságok érvelése szerint a Bryne FK nem tekinthető az EGT-megállapodás értelmében vett vállalkozásnak. A Bryne FK honlapja szerint azonban a klub többek között professzionális játékosokat ad-vesz, szórakoztatást nyújt labdarúgó-mérkőzések formájában, emellett fizetés ellenében hirdetési felületeket kínál. Ezek alapján a klub tevékenységei piaci szolgáltatásoknak minősülnének, melyek emiatt gazdasági természetűek. A Hatóság előzetes véleménye alapján a Bryne FK az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti vállalkozást képez.

Az ügylet erősíti a Bryne Industripark piaci helyzetét versenytársaihoz képest. Továbbá, a telek nem volt hozzáférhető más EGT-államok vásárlói számára. A Hatóság előzetes véleménye alapján az ügylet képes torzítani a versenyt és befolyásolni az EGT-n belüli kereskedelmet.

Feltételezhető az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása.

ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

A Hatóság rendelkezésére álló információk nem tartalmaznak arra utaló jelet, hogy rendkívül alacsony életszínvonallal vagy jelentős alulfoglalkoztatottsággal jellemezhető térségek gazdasági fejlesztéséhez, közös európai érdekű projekthez, vagy egyes gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítéséhez nyújtottak volna támogatást. Ezen túlmenően a sportklub számára nyújtott bármilyen támogatás nem szolgálná a kulturális fejlődés célját. Emiatt nem alkalmazható az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a)–c) pontja.

ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS A JOGELLENES TÁMOGATÁS VISSZAKÖVETELÉSE

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (3) bekezdése „standstill” kötelezettségről rendelkezik. A jegyzőkönyv II. részének 14. cikke szerint nemleges határozat esetében a jogellenesen nyújtott összes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

KÖVETKEZTETÉS

Az előbbi megfontolások fényében a Hatóság a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott a Time önkormányzatának az 1/152, 1/301, 1/630, 4/165, 2/70 és 2/32 sz. timei ingatlanokat érintő ingatlanügyleteivel kapcsolatban.

(1)  Hereinafter referred to as the EEA Agreement.

(2)  Hereinafter referred to as the Surveillance and Court Agreement.

(3)  Procedural and Substantive Rules in the Field of State Aid — Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement and Article 1 of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, adopted and issued by the EFTA Surveillance Authority on 19 January 1994, published in OJ L 231, 3.9.1994, EEA Supplement No 32, 3 September 1994, last amended by the Authority's Decision No 154/07/COL, hereinafter referred to as the State Aid Guidelines.

(4)  The property numbers referred to in the complaint are 1/125, 2/25, 2/274, 2/277, 2/278 and 2/288. Attempts have been made to check this with the complainant, but a clear answer could not be obtained (e-mails from the case handler of 19 October 2007 and Reply from Time Pensjonistparti of 22 October 2007, Event Nos 447785, 447999 and 448000). Based on the description of the properties in the complaint, the Authority, nevertheless, takes the view that the property referred to must be the property on which a new upper secondary school is to be constructed, i.e. title numbers 1/125, 2/277, 2/278 and 2/284.

(5)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 1).

(6)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879), Question 1(e).

(7)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879), reply to question 1(e).

(8)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 2). In Norway's reply, it is claimed that the value assessment concerned title numbers 1/301 and 1/630. However, this is not reflected in the actual assessment, neither does the number of square metres stated therein indicate that both properties have been taken into account.

(9)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 5).

(10)  This appears to be based on a value of NOK 600 per square metre plus the value of a building on title No 1/301. The Authority has not been presented with a valuation of the building.

(11)  This is based on the Municipality's original cost estimate of NOK 125 000, set out in the background papers for the deliberations in the municipal council (Event No 413558, pp. 16-17). The estimate by Skanska appears to have been obtained at a later stage.

(12)  Event No 413558, p. 19 et seq.

(13)  Event No 413558, pp. 16-17.

(14)  See Event No 413558 (original complaint), repeated in Aksjonsgruppa's comments to Norway's reply, Event No 477440.

(15)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annexes 13-17).

(16)  See Article from the local newspaper Jærbladet of 28 March 2007, referring to this price.

(17)  Event No 413558, p. 29 and Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 29).

(18)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 21).

(19)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 22).

(20)  The ground lease agreements provided by Norway, Annexes 18 and 19 to Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879).

(21)  See Annex 24 to Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879).

(22)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 26).

(23)  Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879).

(24)  See the Act relating to Education of 17 July 1998, No 61, Section 13-3.

(25)  Agreement between Time Municipality and Rogaland County Municipality relating to the construction of a new upper secondary school, Event No 439974.

(26)  Norway's reply to the Authority's second request for information (Event Nos 453220 and 453452).

(27)  Case T-274/01, Valmont Nederland BV v Commission, [2004] ECR II-3145, paragraphs 44-45.

(28)  The Authority has previously held that these standards fulfil the requirements of the Guidelines, ref. Decision No 170/05/COL on the sale of the University Library Building and Part of Adjacent Property in Oslo.

(29)  See Case T-366/00, Scott SA v Commission, judgment of 29 March 2007 (not yet reported), paragraph 106.

(30)  See Case 730/79, Philip Morris Holland BV v Commission, [1980] ECR p. 2671, paragraphs 11-12 and Joined Cases E-5/04, E-6/04 and E-7/04, FESIL, Finnfjord, PIL and Others, and the Kingdom of Norway v the Authority, paragraph 94.

(31)  See Article 2(2) of Commission Regulation (EC) No 69/2001, incorporated into the EEA Agreement by Joint Committee Decision No 88/2002 (OJ L 266, 3.10.2002, p. 56 and EEA Supplement No 49, 3 October 2002, p. 42), e.i.f. 1 February 2003.

(32)  Case T-366/00, Scott (cited above), paragraph 106.

(33)  Decision No KS-075/06, forwarded by the complainant (Annex 3 to Event No 437440).

(34)  Land sale agreements attached as Annexes 13-17 to Norway's reply to the Authority's first request for information, (Event No 427879).

(35)  Case T-366/00, Scott (cited above), paragraph 116.

(36)  It may also be noted that it follows from the sales agreements that it was considered to be highly likely that the areas were of archaeological interest and that the ground would, therefore, have to be explored before any development could take place, see Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annexes 13, 14 and 15. This does not seem to be the case with respect to the title No 4/165, see Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annex 8).

(37)  See Norway's reply to the Authority's first request for information (Event No 427879, Annexes 18 and 19).

(38)  Case C-41/90, Höfner and Elser [1991] ECR I-1979, paragraph 21.

(39)  Case 218/00, Cisal [2002] ECR I-691, paragraph 23.

(40)  Case Case C-519/04 P, Meca-Medina and Majcen vs Commission, [2006] ECR I-6991, paragraphs 22, 23 and 30.

(41)  For example, the news archive of the club features headlines like ‘Striker on trial’ (18 March 2004), ‘Frenchman for trial’ (30 March 2004), ‘Serbian trial player at Bryne’ (2 August 2007) and ‘Icelandic U21 player ready for Bryne’ (31 August 2007):

http://www.brynefk.no/Brynefk/index.nsf/DESIGNARKIV?openform

(42)  For example, in a news item of 13 April 2007, the club states that ‘For the first time Bryne FK has received more than 12 million in mere sponsorship money. The capacity [for advertisements] at Bryne stadium is exhausted and in order to exceed the 12 million threshold the club has invested in advertising rolls. The VIP stand has also been nearly sold out’.

See: http://www.brynefk.no/brynefk/index.nsf/DESIGNUNIK/SFUS-76RJ37?OpenDocument

(43)  See paragraph 17 of the Commission's opening Decision in Case C-49/03 (NN 51/03), Sale of land to AZ and AZ Vastgoed BV (OJ C 266, 5.11.2003, p. 8).

(44)  Unlawful aid or existing aid, under, respectively, Section III and V of Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement.

(45)  Section II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement.

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, valamint a Kínai Népköztársaságból származó és a Tajvanban feladott (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre vonatkozó részleges időközi felülvizsgálat megindításáról

(2008/C 138/12)

A Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről (a továbbiakban: érintett országok) származó vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratáról szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz felülvizsgálat iránti kérelem érkezett (a továbbiakban: alaprendelet).

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2008. március 5-én nyújtotta be az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparával foglalkozó védelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) azon gyártók nevében, amelyek termelése a vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termékek (a továbbiakban: érintett termék) a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kód alá sorolható vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvények vagy -illesztések (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 1496/2004/EK tanácsi rendelettel (3) módosított, a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, valamint a Tajvanban feladott (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 964/2003/EK tanácsi rendelettel (4) kivetett végleges dömpingellenes vámok.

4.   A felülvizsgálatok indokai

4.1.   A hatályvesztési felülvizsgálat indokai

A kérelem azon alapul, hogy az intézkedések megszűnése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe véve a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes értéket az értesítés 5.1. pontjának d) alpontjában említett, erre alkalmas piacgazdasági berendezkedésű ország árai alapján állapították meg. A dömping folytatódásának valószínűsége az érintett terméknek az előző mondat szerint megállapított rendes értéke és a Közösségbe irányuló exportárai közötti összehasonlításon alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

A kérelmező emellett arra is rámutatott, hogy az intézkedések bevezetése során az érintett termék kínai exportőrei/gyártói megpróbálták kijátszani a meglévő intézkedéseket; ezeket a kijátszásra irányuló gyakorlatokat a 763/2000/EK (5), a 2052/2004/EK (6), a 2053/2004/EK (6) és a 655/2006/EK (7) tanácsi rendeletnek sikerült ellensúlyoznia.

Thaiföld tekintetében a dömping folytatódására vonatkozó állítás alapja gyártási költség alapján megállapított számtanilag képzett rendes érték és az érintett termék Közösségbe irányuló értékesítése során alkalmazott exportárak összehasonlítása.

A kérelmező bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről az érintett terméket továbbra is jelentős mennyiségben importálják, és hogy ez a mennyiség valószínűleg a jelenlegi szinten marad, esetleg növekszik, többek között az érintett országokból származó termék behozatalára vonatkozóan a nem uniós hagyományos piacokon (pl. az Egyesült Államokén) hatályban lévő intézkedések, valamint az érintett országok kapacitásának kihasználatlansága miatt.

A kérelmező azt is állítja, hogy a kár jelenlegi kedvező helyzete elsősorban az intézkedések meghozatalának köszönhető; az érvényben lévő intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országokból jelentős mennyiségű, dömpingáron történő behozatal folytatódása vagy megismétlődése minden valószínűség szerint károkat okoz majd a közösségi gazdasági ágazatnak.

4.2.   Az időközi felülvizsgálat indokai

A kérelmező információkkal szolgált arról, hogy az érintett termék Kínából történő behozatala tekintetében az intézkedés a káros dömping ellensúlyozásához már nem elegendő, különösen a Tajvanból érkező behozatalt érintő intézkedések meghosszabbítása tekintetében. A kérelmező bizonyítékkal szolgált arról, hogy a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) és Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) behozatalainak a kiterjesztett intézkedés alóli mentességét semmi sem igazolja, mivel e vállalatok állítások szerint kijátsszák az intézkedéseket, például a Kínából származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvényeket vagy -illesztéseket Tajvanon keresztül szállítják.

5.   Eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésére a hatályvesztési felülvizsgálat és az időközi felülvizsgálat megindítására (ez utóbbi a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) és Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) által gyártott, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvényeknek vagy -illesztéseknek a Kínából származó importokra kivetett dömpingellenes intézkedések Tajvanban feladott importokra történő kiterjesztése alóli mentességre korlátozódik), a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgálatokat indít.

5.1.   A hatályvesztési és az időközi felülvizsgálat

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping és a kár folytatódását, illetve megismétlődését eredményezné-e. Az időközi felülvizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Tajvanban feladott érintett termék behozatala tekintetében a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) és Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) által gyártott, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvényeknek vagy -illesztéseknek a Kínából származó importokra kivetett dömpingellenes intézkedések Tajvanban feladott importokra történő kiterjesztése alóli mentesség még mindig igazolt-e a káros dömping ellensúlyozása érdekében.

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság úgy határozhat, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végez.

i.   Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerezése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az exportáló országok hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szervezeteivel.

ii.   Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az érintett termék valamennyi olyan importőrét, aki a Közösségbe importál, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerezése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szervezeteivel.

iii.   Mintavétel a közösségi gyártók esetében

Tekintettel a kérelmet támogató közösségi gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel segítségével kívánja kivizsgálni a közösségi gazdasági ágazatot érő kárt. A Bizottság annak érdekében, hogy kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi közösségi gyártót, hogy vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. Amennyiben a vállalatot a mintavételben való részvétel céljából kiválasztják, ki kell töltenie egy kérdőívet, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

iv.   A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintákba felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b)   Kérdőívek

A vizsgálatokhoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat, a Közösségben működő gyártói szövetségek, a Kínai Népköztársaság mintában szereplő exportőrei/gyártói, a thaiföldi exportőrök/gyártók, a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) és Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan), az exportőrök/gyártók bármely szervezete, a mintában szereplő importőrök, az importőrök bármely, a kérelemben megnevezett, illetve e felülvizsgálat alá tartozó intézkedésekhez vezető vizsgálatban együttműködő szervezete, az ismert felhasználók, illetve felhasználói társulások, továbbá az érintett exportáló országok hatóságai.

c)   Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d)   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokat tervezi kiválasztani megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A Bizottság felkéri az érintett feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított határidőn belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra.

5.2.   A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése bizonyítást nyer, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések fenntartására kerül sor. Ezért a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és reprezentatív szövetségeik, a reprezentatív felhasználók, valamint a reprezentatív fogyasztói képviseleti szervezetek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6.   Határidők

a)   Általános határidők

i.   Kérdőív igénylése

Minden olyan érdekelt félnek, aki nem működött együtt az e felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül be kell nyújtania kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii.   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintában szereplő vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii.   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b)   A mintavétellel kapcsolatos különleges határidő

c)   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e az Amerikai Egyesült Államokat, amelyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (10) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

8.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9.   a vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10.   Lehetőség felülvizsgálat kérelmezésére az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történt, megállapításai nem a meglévő intézkedések szintjének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik. Az időközi felülvizsgálat azonban, amelyet szintén ezen értesítéssel indítottak meg, a 4.2. pontban említett két vállalat vonatkozásában vámfizetés alóli mentességhez vezethet.

Ha az eljárásban érintett felek bármelyike úgy véli, hogy az intézkedések szintjének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) érdekében az intézkedések szintjének felülvizsgálata szükséges, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

A felülvizsgálatot – amelyet az ebben az értesítésben említett hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folytatnának – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

11.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni.

12.   Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az azok érdekeinek védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade)

(1)  HL C 238., 2007.10.10., 20. o.

(2)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 275., 2004.8.25., 1. o.

(4)  HL L 139., 2003.6.6., 1. o.

(5)  HL L 94., 2000.4.14., 1. o. A legutóbb a 2314/2000/EK rendelettel (HL L 267., 2000.10.20., 15. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 355., 2004.12.1., 4. o.

(7)  HL L 116., 2006.4.29., 1. o.

(8)  A kapcsolatban álló vállalatok jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(9)  A kapcsolatban álló vállalatok jelentésének tekintetében a 2454/93/EGK rendelet 143. cikke az irányadó.

(10)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5114 – Pernod Ricard/V&S)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/13)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5179 – Eramet/Tinfos)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/14)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5163 – DPWL/ZIM/CONTARSA)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/15)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5020 — Lesaffre/GBI UK)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/16)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4985 – BHP Billiton/Rio Tinto)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 138/17)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.