EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document L:2012:266:FULL
Official Journal of the European Union, L 266, 2 October 2012
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 266, 2012. október 2.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 266, 2012. október 2.
Display all documents published in this Official Journal
|
ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.266.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
55. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
A Bizottság 897/2012/EU rendelete (2012. október 1.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található acibenzolar-S-metil, amiszulbróm, ciazofamid, diflufenikán, dimoxistrobin, metoxifenozid és nikotin megengedett növényvédőszer-maradék határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
|
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
|
2012/533/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2012/534/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2012/535/EU |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/1 |
A BIZOTTSÁG 897/2012/EU RENDELETE
(2012. október 1.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található acibenzolar-S-metil, amiszulbróm, ciazofamid, diflufenikán, dimoxistrobin, metoxifenozid és nikotin megengedett növényvédőszer-maradék határértékei tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része megengedett szermaradék-határértékeket (maximum residue level, a továbbiakban: MRL) határoz meg az acibenzolar-S-metilre, a ciazofamidra és a metoxifenozidra. Az amiszulbrómra, diflufenikánra, dimoxistrobinra és nikotinra vonatkozó megengedett szermaradék-határértékeket a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része határozta meg. |
|
(2) |
Az acibenzolar-S-metil hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek salátánál és egyéb salátafélénél – beleértve a káposztaféléket is – történő alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be az érvényben lévő MRL-ek módosítása céljából. |
|
(3) |
Az amiszulbróm esetében a paradicsomnál, padlizsánnál és salátánál történő alkalmazás engedélyezését kérelmezték. A ciazofamid esetében a tormánál történő alkalmazás engedélyezését kérelmezték. A diflufenikán esetében az olajkészítésre szánt olajbogyónál történő alkalmazás engedélyezését kérelmezték. A dimoxistrobin esetében a rozsnál, mustármagnál és napraforgómagnál történő alkalmazás engedélyezését kérelmezték. A metoxifenozid esetében a leveles zöldségeknél és friss fűszernövényeknél (kivéve az endíviát, szőlőlevelet, vízitormát és cikóriasalátát) történő alkalmazás engedélyezését kérelmezték. |
|
(4) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok kiértékelték a kérelmeket, és az értékelő jelentéseket megküldték a Bizottságnak. |
|
(5) |
A vadon termő gombákban található nikotinra vonatkozóan ideiglenes MRL-eket határoztak meg azzal a feltétellel, hogy ezeket az MRL-eket felül kell vizsgálni a vadon termő gombában lévő nikotin természetes előfordulására vagy képződésére vonatkozó új adatok és információk, valamint tudományos bizonyítékok kiértékelése alapján. A Bizottsághoz az európai élelmiszer-ipari vállalkozóktól beérkezett új adatok és információk megerősítik, hogy a nikotin a jelenlegi MRL-eknek megfelelő szinteken fordul elő a vadon termő gombákban. Ugyanakkor még nem állnak rendelkezésre olyan tudományos adatok, amelyek bizonyítanák a nikotin vadon termő gombákban való természetes előfordulását, és amelyek lehetővé tennék a nikotin képződési mechanizmusának pontos megértését. Ezért, bár az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2009. május 11-i, a vadon termő gombákban található nikotinra vonatkozó MRL-ek két évre való meghatározásáról szóló vezetőségi döntése továbbra is érvényben van, helyénvaló a szóban forgó MRL-ek érvényességét a fent említett információk rendelkezésre állásáig további két évre meghosszabbítani. |
|
(6) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különösen a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokat, és indokolással ellátott véleményeket adott ki a javasolt megengedett szermaradék-határértékekről (2). E véleményeket továbbította a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. |
|
(7) |
A többi kérelmet illetően a Hatóság indokolással ellátott véleményeiben arra a következtetésre jutott, hogy az adatokra vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. A Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett hatóanyagokat esetlegesen tartalmazó élelmiszerek fogyasztásából következő, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termények és termékek túlzott fogyasztása miatti, rövid távú expozíció esetén nem merült fel a megengedhető napi bevitel (ADI) vagy az akut referenciadózis (ArfD) túllépésének kockázata. |
|
(8) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ekkel kapcsolatos megfelelő módosítások megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek. |
|
(9) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. október 1-jén.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Az EFSA tudományos jelentései elérhetők az interneten: http://www.efsa.europa.eu:.
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény a salátában és egyéb salátafélékben – beleértve a káposztaféléket is – előforduló acibenzolar-S-metil tekintetében érvényben lévő megengedett szermaradék-határérték módosításáról. EFSA Journal 2012; 10(3):2632. |
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény új megengedett szermaradék-határérték meghatározásáról a paradicsomban, padlizsánban és salátában előforduló amiszulbróm tekintetében. EFSA Journal 2012; 10(4):2686. [29 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2686. |
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény a tormában előforduló ciazofamid tekintetében érvényben lévő megengedett szermaradék-határérték módosításáról. EFSA Journal 2012;10(3):2647. [22 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2647. |
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény az olajkészítésre szánt olajbogyóban előforduló diflufenikán tekintetében érvényben lévő megengedett szermaradék-határérték módosításáról. EFSA Journal 2012;10(3):2649. [23 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2649. |
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény a rozsban, napraforgómagban és mustármagban előforduló dimoxistrobin tekintetében érvényben lévő megengedett szermaradék-határérték módosításáról. EFSA Journal 2012;10(3):2648. [28 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2648. |
|
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Indokolással ellátott vélemény a különböző leveles zöldségekben előforduló metoxifenozid tekintetében érvényben lévő megengedett szermaradék-határérték módosításáról. EFSA Journal 2012;10(4):2667. [30 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2012.2667. |
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) |
A II. mellékletben az acibenzolar-S-metil, a ciazofamid és a metoxifenozid oszlopok helyébe a következő lép: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2) |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(3) Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL alkalmazandó.
(F)= zsírban oldódó
Acibenzolar-s-metil (acibenzolar-s-metil és acibenzolarsav (CGA 210007) összege acibenzolar-s-metilként kifejezve)
|
(+) |
A nem fejes salátaféléken végzett maradékanyag-vizsgálatokat legkésőbb 2014. október 1-jéig kell eljuttatni az értékelést végző tagállamhoz, a Hatósághoz és az Európai Bizottsághoz. Az adatok újraértékelése az MRL módosítását eredményezheti.
|
(4) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(5) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
Nikotin
|
(+) |
Ezt a szermaradék-határértéket (MRL) 2 éven belül az addigra rendelkezésre álló új adatok és információk (ideértve a nikotinnak az érintett növényben való természetes előfordulásáról vagy képződéséről szóló tudományos adatokat) értékelésével felül kell vizsgálni.
|
|
(+) |
A szárított, vadon termő gombákra az alábbi megengedett MRL-ek vonatkoznak: 2,3 mg/kg a vargányára , 1,2 mg/kg a vargányától eltérő, szárított, vadon termő gombákra. Ezeket az MRL-eket 2014. november 30-áig felül kell vizsgálni. A megerősítő adatokat, beleértve bármely, a nikotinnak az érintett növényben való természetes előfordulására vagy képződésére vonatkozó tudományos bizonyítékot, értékelni fogják. Az adatok újraértékelése az MRL módosítását eredményezheti.
|
|
(+) |
Ezt a szermaradék-határértéket (MRL) 2 éven belül az addigra rendelkezésre álló új adatok és információk (ideértve a nikotinnak az érintett növényben való természetes előfordulásáról vagy képződéséről szóló tudományos adatokat) értékelésével felül kell vizsgálni.
|
(6) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(7) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(F)= zsírban oldódó
Acibenzolar-s-metil (acibenzolar-s-metil és acibenzolarsav (CGA 210007) összege acibenzolar-s-metilként kifejezve)
|
(+) |
A nem fejes salátaféléken végzett maradékanyag-vizsgálatokat legkésőbb 2014. október 1-jéig kell eljuttatni az értékelést végző tagállamhoz, a Hatósághoz és az Európai Bizottsághoz. Az adatok újraértékelése az MRL módosítását eredményezheti.
|
|
2.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/32 |
A BIZOTTSÁG 898/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. október 1.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. október 1-jén.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
MK |
59,9 |
|
XS |
50,7 |
|
|
ZZ |
55,3 |
|
|
0707 00 05 |
MK |
27,7 |
|
TR |
126,8 |
|
|
ZZ |
77,3 |
|
|
0709 93 10 |
TR |
114,4 |
|
ZZ |
114,4 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
94,5 |
|
CL |
108,8 |
|
|
TR |
72,2 |
|
|
UY |
67,8 |
|
|
ZA |
96,1 |
|
|
ZZ |
87,9 |
|
|
0806 10 10 |
MK |
35,9 |
|
TR |
120,7 |
|
|
ZZ |
78,3 |
|
|
0808 10 80 |
BR |
89,7 |
|
CL |
180,3 |
|
|
NZ |
139,2 |
|
|
US |
145,3 |
|
|
ZA |
110,7 |
|
|
ZZ |
133,0 |
|
|
0808 30 90 |
AR |
193,5 |
|
CN |
64,0 |
|
|
TR |
112,6 |
|
|
ZZ |
123,4 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
|
2.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/34 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2012. szeptember 24.)
az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottságon belül az Európai Unió által a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
(2012/533/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) (1)2012. április 1-jén lépett hatályba. |
|
(2) |
A megállapodás 11. cikke létrehozza a vegyes bizottságot, amelynek egyik feladata, hogy a megállapodás megfelelő működését biztosítsa. |
|
(3) |
A megállapodás 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottság határozza meg saját eljárási szabályzatát. |
|
(4) |
Az Uniónak a vegyes bizottságon belül e vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében képviselendő álláspontja a mellékelt határozattervezeten alapul, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottságon belül az Európai Unió által e vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében képviselendő álláspont a vegyes bizottságnak az e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.
2. cikk
Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. ALETRARIS
(1) HL L 93., 2012.3.30., 3. o.
TERVEZET
A VEGYES BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(…)
eljárási szabályzatának elfogadásáról
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodásra és különösen annak 11. cikkére,
mivel a megállapodás 2012. április 1-jén hatályba lépett,
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZTOT:
1. cikk
Küldöttségvezetők
(1) Az Európai Unió és Grúzia (a továbbiakban együtt: „a felek”) mindegyike kinevez egy küldöttségvezetőt, aki a kapcsolattartó személy szerepét tölti be a bizottsággal kapcsolatos valamennyi ügyben.
(2) A küldöttségvezetők átruházhatják küldöttségvezetői feladataikat vagy azok egy részét egy kinevezett helyettesre, mely esetben a továbbiakban a küldöttségvezetőre tett hivatkozások a kinevezett helyettesre is vonatkoznak.
2. cikk
Az elnök
(1) A bizottság elnöki tisztét az egyes felek küldöttségvezetői egy-egy naptári éven át, felváltva töltik be.
(2) Az elnök felelős a bizottság titkársági feladatainak ellátásáért.
3. cikk
Ülések
(1) Az elnök a másik küldöttségvezetővel egyetértésben meghatározza az ülések időpontját és helyét, illetve – elektronikus úton lebonyolított ülések esetében – a lebonyolítás technikai feltételeit. Az elnök és a másik küldöttségvezető az ülés időpontjának és helyszínének meghatározásakor figyelembe veszi az ülés 90 napon belül történő megtartására vonatkozó előírást.
(2) Eltérő értelmű, közösen elfogadott rendelkezés hiányában a bizottság ülései nem nyilvánosak.
4. cikk
Levelezés
(1) A bizottsághoz intézett vagy annak szánt leveleket a bizottság elnökéhez kell eljuttatni. Ez utóbbi a bizottságot érintő valamennyi levélről másolatot küld a másik küldöttségvezetőnek, a Brüsszelben működő Grúziai Misszió vezetőjének, valamint az EU tbiliszi küldöttségvezetőjének.
(2) A bizottság elnöke és a másik küldöttségvezető közötti levelezés bármilyen írásbeli eszköz útján folytatható, beleértve az elektronikus leveleket is.
5. cikk
Az ülések napirendjei
(1) Az elnök az ülést megelőzően elkészíti a napirendtervezetet. A napirendtervezetet legkésőbb 20 munkanappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a másik küldöttségvezetőnek. Az elnök által közreadott napirendtervezet a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggő, az elnök által kiválasztott napirendi pontokat foglalja magában.
(2) A küldöttségvezetők az ülés kezdetét legalább 10 munkanappal megelőzően kérhetik további, a 11. cikk (3) bekezdésével összefüggő napirendi pontok felvételét, amelyeket az elnök köteles belefoglalni a napirendtervezetbe.
(3) Az elnök legkésőbb öt munkanappal az ülés kezdete előtt megküldi a végleges napirendtervezetet a másik küldöttségvezetőnek.
(4) A napirendet az elnök és a másik küldöttségvezető közös megállapodással fogadja el az egyes ülések kezdetén. Amennyiben arról az elnök és a másik küldöttségvezető megállapodik, a napirendtervezetben szereplőkön kívül egyéb kérdés is napirendre tűzhető.
6. cikk
Az eszközök elfogadása
(1) A bizottság által a megállapodás 11. cikkének (2) bekezdése értelmében hozott határozatokat a felekhez kell intézni, és azokat az elnöknek, valamint a másik küldöttségvezetőnek aláírásával kell ellátnia.
(2) A felek bármelyike dönthet úgy, hogy közzétesz valamely, a bizottság által elfogadott határozatot.
7. cikk
Írásbeli eljárás
(1) A bizottság határozatát írásbeli eljárás útján is el lehet fogadni, amennyiben az elnök és a másik küldöttségvezető erről megállapodik.
(2) Az írásbeli eljárás alkalmazását indítványozó küldöttségvezető eljuttatja a határozattervezetet a másik küldöttségvezetőnek. A másik küldöttségvezető válaszában jelzi, hogy elfogadja-e a tervezetet, javasol-e bármiféle módosítást arra vonatkozóan, vagy igényel-e haladékot annak további mérlegelésére. A tervezet elfogadása esetén azt a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően véglegesíteni kell.
8. cikk
Jegyzőkönyv
(1) Az elnök valamennyi ülésről jegyzőkönyvtervezetet készít, és ezeket az üléstől számított 20 munkanapon belül eljuttatja a másik küldöttségvezetőnek. A jegyzőkönyvtervezet tartalmazza az előterjesztett ajánlásokat, továbbá feltüntethet bármely egyéb, a felek által levont következtetést. A másik küldöttségvezető jóváhagyja a tervezetet, vagy módosításokra vonatkozó javaslatokat terjeszt elő. Miután megegyezés jön létre a jegyzőkönyvtervezettel kapcsolatban, az elnök és a másik küldöttségvezető aláírásával látja el annak két eredeti példányát. Az elnök és a másik küldöttségvezető megőrzi a jegyzőkönyvek egy-egy eredeti példányát.
(2) Amennyiben a következő ülés összehívásáig nem jön létre megállapodás a jegyzőkönyvekről, azokban rögzíteni kell az elnök által elkészített tervezetet, amelyhez mellékelni kell a másik küldöttségvezető által a módosításokra vonatkozóan benyújtott javaslatokat.
9. cikk
Költségek
Mindegyik fél maga viseli a bizottság ülésein való részvételéhez kapcsolódóan felmerülő költségeket.
10. cikk
Titoktartás
A bizottság tanácskozásai titkosak.
|
2.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/37 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2012. szeptember 24.)
az EU–ICAO vegyes bizottságban az Európai Unió és az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet közötti megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési megállapodás légiközlekedés-védelmi mellékletének elfogadásáról szóló határozattal kapcsolatban képviselendő uniós álláspontról
(2012/534/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet közötti megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési megállapodás megkötéséről és az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2012. március 8-i 2012/243/EU tanácsi határozat (1) (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) 2012. március 29-én hatályba lépett. |
|
(2) |
Az együttműködési megállapodás 7.3. bekezdésének c) pontja szerint az együttműködési megállapodás 7.1. bekezdésének megfelelően létrehozott vegyes bizottság az együttműködési megállapodáshoz csatolandó mellékleteket fogadhat el. |
|
(3) |
Helyénvaló az Európai Unió által a vegyes bizottságban az együttműködési megállapodáshoz csatolandó légiközlekedés-védelmi melléklet elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontot meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet közötti megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési megállapodás (az együttműködési megállapodás) 7.3. bekezdésének c) pontjában meghatározott EU–ICAO vegyes bizottságban képviselendő, az együttműködési megállapodás légiközlekedés-védelmi melléklete elfogadását illetően az Európai Unió által képviselendő álláspont az EU–ICAO vegyes bizottság e határozathoz mellékelt határozattervezetén alapul.
2. cikk
Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. ALETRARIS
(1) HL L 121., 2012.5.8., 16. o.
TERVEZET
AZ ICAO VEGYES BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(…)
az Európai Unió és az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet közötti megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési megállapodás légiközlekedés-védelmi mellékletének elfogadásáról
AZ EU-ICAO VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet közötti megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési megállapodásra (az ICAO együttműködési megállapodás) és különösen annak 7.3. bekezdése c) pontjára,
mivel:
Helyénvaló az ICAO együttműködési megállapodást légiközlekedés-védelmi melléklettel kiegészíteni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
E határozat mellékletét a vegyes bizottság elfogadja, és az az ICAO együttműködési megállapodás szerves részét képezi.
2. cikk
Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.
Kelt
az EU-ICAO vegyes bizottság részéről
az elnökök
MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET – A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME
1. Célkitűzések
|
1.1. |
A felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) között 2011. április 28-án Montreálban, majd 2011. május 4-én Brüsszelben parafált együttműködési megállapodás keretében együttműködnek a légiközlekedés védelme területén. |
|
1.2. |
A világszerte a megfelelő és fenntartható légiközlekedés-védelmi szintnek az ICAO szabványai és ajánlott eljárásai globális harmonizációjának megvalósításán keresztül történő elérésére irányuló kötelezettségvállalásukkal összhangban a felek megállapodnak abban, hogy légiközlekedés-védelmi tevékenységeik folytatása során szorosan együttműködnek. |
2. Hatály
|
2.1. |
Az 1. pontban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:
|
3. Végrehajtás
|
3.1. |
A felek létrehozhatják az együttműködés azon részletes szabályait, amelyek meghatározzák a 2.1. alpontban említett területeken folytatandó együttműködés hatékony végrehajtását célzó, közösen elfogadott mechanizmusokat és eljárásokat. Az együttműködés ezen részletes szabályait a vegyes bizottság fogadja el. |
4. Párbeszéd
|
4.1. |
A felek a közös érdeküket jelentő légiközlekedés-védelmi kérdések megvitatása és/vagy – adott esetben – tevékenységek koordinálása érdekében rendszeresen hívnak össze üléseket és telekonferenciákat. |
5. A légiközlekedés védelmére vonatkozó információk megosztása, kutatások/tanulmányok és elemzések megosztása
|
5.1. |
Alkalmazandó szabályaik sérelme nélkül a felek létrehozzák az együttműködés azon részletes szabályait, amelyben az ellenőrzési és vizsgálati programjaik által összegyűjtött információk alapján meghatározzák az egymással megosztható információk és elemzések körét, valamint az együttműködési megállapodás 6. cikkével összhangban a másik féltől kapott információk titkosságát garantáló megosztási mechanizmust. |
|
5.2. |
A felek releváns és megfelelő adatok, kutatások, tanulmányok és dokumentációk cseréje révén, valamint az üléseken való közös részvétel elősegítésével együttműködnek a légiközlekedés-védelmi tevékenységekben. |
6. Részvétel légiközlekedés-védelmi tevékenységekben
|
6.1. |
E megállapodás végrehajtása céljából, a kialakított eljárási szabályzattal összhangban az egyes felek – adott esetben – a másik felet a légiközlekedés-védelmi vonatkozású tevékenységekben és üléseken való részvételre kérik fel a szoros együttműködés és koordináció biztosítása érdekében. Az ilyen részvétel feltételeit a felek által jóváhagyott, részletes együttműködési szabályokban állapítják meg. |
7. Szabályozási kérdések
|
7.1. |
Mindegyik fél gondoskodik arról, hogy a másik fél folyamatos tájékoztatást kapjon mindazon vonatkozó törvényeiről, rendeleteiről, szabványairól, előírásairól és ajánlott eljárásairól, amelyek érinthetik e melléklet végrehajtását, valamint azok bármely módosításáról. |
|
7.2. |
A felek kellő időben értesítik egymást vonatkozó törvényeik, rendeleteik, szabványaik, előírásaik és ajánlott eljárásaik bármely javasolt módosításáról, amennyiben e módosítások hatással lehetnek erre a mellékletre. |
|
7.3. |
A légiközlekedés-védelmi szabályozások és szabványok globális harmonizációja céljából a felek a különböző szabályalkotási szakaszok, illetve a szabványok és ajánlott eljárások kidolgozási folyamata során tájékoztatják egymást a légiközlekedés védelme területén felmerülő műszaki szabályozási kérdésekről, és adott esetben felkérést kaphatnak a kapcsolódó műszaki testületekben való részvételre. |
|
7.4. |
A felek kellő időben tájékoztatják egymást a légiközlekedés védelmét érintő határozatokról és ajánlásokról. |
|
7.5. |
Az Unió adott esetben párbeszédet kezdeményez az ICAO-val annak érdekében, hogy műszaki tájékoztatást nyújtson olyan esetekben, amikor az uniós jogszabályok alkalmazása értelmében az ICAO-szabványoknak való megfeleléssel és az ICAO ajánlott eljárásainak betartásával kapcsolatos kérdések merülnek fel. |
8. Technikai segítségnyújtás
|
8.1. |
A felek az erőforrások hatékony kihasználásának biztosítása és a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében koordinálják az államoknak szánt segítségnyújtást, továbbá a légiközlekedés-védelmi vonatkozású technikai segítségnyújtási projektekre és programokra vonatkozó információkat cserélnek. |
|
8.2. |
Szükség esetén a felek szorosan együttműködnek az uniós tagállamoknak és más államoknak az állami védelmi felügyeleti rendszer kritikus elemeinek még hatékonyabb végrehajtását, valamint az ICAO szabványainak és ajánlott eljárásainak való jobb megfelelést célzó segítségnyújtás terén. Az említett együttműködés magában foglalja a felek közötti információcserét, a közöttük folytatott párbeszéd elősegítését és bármely technikai segítségnyújtási tevékenység koordinálását, de nem korlátozódik azokra. |
9. Regionális együttműködés
|
9.1. |
A felek előnyben részesítik azokat a tevékenységeket, amelyek célja a szabványok és ajánlott eljárások végrehajtásának felgyorsítása, ha a regionális megközelítés jobb költséghatékonysági lehetőségeket, felügyeletet és/vagy szabványosítási eljárásokat biztosít. |
10. Szakértői segítségnyújtás
|
10.1. |
Az e melléklet hatályán kívül kialakított szakértői segítségnyújtási rendszerek sérelme nélkül a felek törekednek arra, hogy a légiközlekedés védelmének megfelelő területein igazolt műszaki szaktudással rendelkező szakértőket – megkeresésre – egymás rendelkezésére bocsássák az e melléklet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása és az azokban való részvétel érdekében. Az említett szakértői segítségnyújtás feltételeit a felek közötti részletes együttműködési szabályokban határozzák meg. |
11. Képzés
|
11.1. |
Adott esetben mindegyik fél elősegíti a másik fél szakembereinek részvételét az általa biztosított légiközlekedés-védelmi vonatkozású képzési programokban. |
|
11.2. |
A felek kicserélik a légiközlekedés-védelmi vonatkozású képzési programokhoz kapcsolódó információkat és anyagokat, adott esetben pedig koordinációt és együttműködést folytatnak a képzési programok kidolgozása területén. |
|
11.3. |
Az e melléklet 9. pontjának hatálya alá tartozó tevékenységek keretében a felek együttműködnek azon gyakornokok képzési programjai koordinálásának és az azokban való részvételnek az elősegítése érdekében, akik olyan államokból vagy régiókból származnak, amelyeknek bármelyik fél technikai segítségnyújtást biztosít. |
12. Felülvizsgálat
|
12.1. |
A felek rendszeresen felülvizsgálják e melléklet végrehajtását, és szükség esetén figyelembe vesznek bármely releváns szakpolitikai vagy szabályozási fejleményt. |
|
12.2. |
E melléklet bármely felülvizsgálatát az együttműködési megállapodás 7. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság végzi el. |
13. Hatálybalépés, módosítások és megszűnés
|
13.1. |
Ez a melléklet a vegyes bizottság általi elfogadása napján lép hatályba, és a megszűnéséig hatályban marad. |
|
13.2. |
Az e melléklet alapján elfogadott részletes együttműködési szabályok a vegyes bizottság általi elfogadásuk napján lépnek hatályba. |
|
13.3. |
Az e melléklet értelmében elfogadott részletes együttműködési szabályok módosításairól vagy megszüntetéséről a vegyes bizottság állapodik meg. |
|
13.4. |
Ezt a mellékletet bármelyik fél bármikor megszüntetheti. Az említett megszűnés az egyik fél által a másik félnek megküldött írásbeli felmondás kézhezvételét követő 6 hónappal hatályos, kivéve, ha a felek ezen időszak lejárta előtt, a felek közös megegyezésével visszavonják az említett felmondást. |
|
13.5. |
E cikk bármely más rendelkezése ellenére az együttműködési megállapodás megszűnése esetén ez a melléklet és az ennek alapján elfogadott bármely részletes együttműködési szabály egyidejűleg megszűnik.” |
|
2.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/42 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2012. szeptember 26.)
a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről
(az értesítés a C(2012) 6543. számú dokumentummal történt)
(2012/535/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének negyedik mondatára,
mivel:
|
(1) |
A 2006/133/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy a tagállamok léptessenek életbe olyan ideiglenes kiegészítő intézkedéseket a fenyőrontó fonálféreg elterjedése ellen, amelyek Portugália egyes, a fenyőrontó fonálféregtől ismerten mentes területeitől eltérő területeire vonatkoznak. A fenyőrontó fonálféreg esetében Spanyolországban észlelt járványkitörések, valamint a tény, hogy más tagállamokban ismételten találtak Portugáliából érkező, fenyőrontó fonálféreggel fertőzött fenyőfát, fa-csomagolóanyagot és kérget, annak megnövekedett kockázatára utal, hogy a fenyőrontó fonálféreg túlterjedhet Portugália azon területein, ahol a fenyőrontó fonálféreg előfordulása ismert. A fenyőrontó fonálféreg Unió-szerte való elterjedése elfogadhatatlanul súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járna. Ezért helyénvaló a fenyőrontó fonálféregre vonatkozó intézkedések hatályát valamennyi tagállamra kiterjeszteni. |
|
(2) |
A fenyőrontó fonálféreg behurcolását és elterjedését megelőzendő a tagállamoknak éves felderítéseket kell végezniük a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét illetően olyan területeken, ahol nem ismert annak előfordulása, és olyan készenléti terveket kell elfogadniuk, amelyek a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének megállapítására való felkészülést célozzák. |
|
(3) |
Abban az esetben, ha a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyer olyan területen, ahol előfordulása nem volt ismert, a tagállamoknak körül kell határolniuk azokat a területeket, ahol felszámolási intézkedéseket szükséges alkalmazni. Az említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a fertőzött területen és a fenyőrontó fonálféreggel fertőzött növények körülötti 500 méteres sugarú területen található fogékony növények óvintézkedésként történő kivágását, valamint a körülhatárolt terület egészében a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének fokozott ellenőrzését. |
|
(4) |
Abban az esetben, ha egy tagállam megállapítja, hogy a fenyőrontó fonálféreggel fertőzött növények körülötti, legfeljebb 500 méteres területen a fogékony növények kivágása aránytalan intézkedés lenne, például ha az érintett terület a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (3) és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében védelmet élvez, lehetővé kell tenni alternatív kockázatkezelési intézkedések alkalmazását, beleértve a kivágásra ítélt fogékony növények mennyiségének csökkentését. Ebben az esetben olyan alternatív biztosítékokat kell nyújtani, amelyek a fenyőrontó fonálféreg tekintetében a terjedés kockázatának azonos szintű csökkentését biztosítják. |
|
(5) |
A fenyőrontó fonálféregre vonatkozó intézkedések legfőbb céljának a felszámolásnak kell lennie, a visszaszorítás csak olyan területeken engedélyezhető, ahol a felszámolás nem megvalósítható cél. Annak biztosítása érdekében, hogy a felszámolás – ahol lehetséges – megvalósuljon, a tagállamoknak legalább négy éven keresztül felszámolási intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Amennyiben a felszámolás lehetetlen, a tagállamok számára bizonyos esetekben engedélyezni kell visszaszorítási intézkedések alkalmazását, akár a négyéves időszak lejárta előtt is. |
|
(6) |
A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk alkalmazott felszámolási és visszaszorítási intézkedésekről, illetve azokról, amelyek alkalmazásáról döntést hoztak. |
|
(7) |
Az alkalmazott felszámolási és visszaszorítási intézkedésekről tájékoztatni kell az érintett gazdasági szereplőket és a nyilvánosságot. |
|
(8) |
A fogékony növényeknek, valamint a fogékony faanyagnak és kéregnek a körülhatárolt területeken belüli és azon kívülre történő szállítását bizonyos korlátozásoknak kell alávetni. A tagállamoknak ellenőrzéseket kell lefolytatniuk arra vonatkozóan, hogy teljesülnek-e a fent említett tiltások és korlátozások, és, ahol helyénvaló, korrekciós intézkedéseket kell hozniuk. |
|
(9) |
Amennyiben a fogékony faanyag és kéreg szállítására vonatkozó korlátozások az említett fa és kéreg kezelése tekintetében is tartalmaznak követelményeket, a tagállamoknak megfelelően felszerelt létesítmények számára engedélyezniük kell ilyen kezelések végzését, növényútlevél kibocsátását vagy a kezelt fogékony faanyag, illetve kéreg megjelölését, és biztosítaniuk kell e létesítmények ellenőrzését. Az ilyen létesítmények engedélyezésére és felügyeletére vonatkozóan szabályokat kell felállítani. Szabályokat kell hozni továbbá az említett jelöléseket alkalmazó, fa csomagolóanyagot előállító gyártók engedélyezését és ellenőrzését illetően. |
|
(10) |
A tagállamoknak és gazdasági szereplőknek hozzá kell férniük az engedéllyel rendelkező létesítményekre vonatkozó információkhoz. A Bizottságnak ezért fel kell állítania és fenn kell tartania egy listát az engedéllyel rendelkező kezelőüzemekről és az engedéllyel rendelkező, fa csomagolóanyagot előállító gyártókról. |
|
(11) |
Ezért a 2006/133/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. |
|
(12) |
Ez a határozat három év után, a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében felülvizsgálandó. |
|
(13) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
a) „fogékony növények”: az Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények (a termések és a magok kivételével);
b) „fogékony faanyag”: tűlevelűek (Coniferales) fája, a Taxus L. és a Thuja L. fűrészelt fája és rönkje kivételével;
c) „fogékony kéreg”: tűlevelűek kérge (Coniferales);
d) „termőhely”: olyan telephelyek, amelyeket egyetlen termelőegységként működtetnek. Ezek magukban foglalhatnak növény-egészségügyi okokból külön irányított termelési helyszíneket;
e) „vektor”: a Monochamus Megerle in Dejean, 1821 nemzetséghez tartozó bogarak;
f) „a vektor rajzási ideje”: az április 1-jétől október 31-ig tartó időszak, kivéve, ahol szakmai–tudományos okokból indokolt a vektor rajzási idejének ettől eltérő időtartama, figyelembe véve, hogy a valószínűnek tartott rajzási időszak elejéhez és végéhez biztonsági ráhagyásként további négy hét adható;
g) „fa csomagolóanyag”: valamely áru alátámasztására, védelmére vagy szállítására szolgáló fa vagy fatermék csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok, egyéb raklapok, raklapkeretek és alátétfa formájában, függetlenül attól, hogy ezeket ténylegesen használják-e bármilyen áruszállításhoz. Nem tartozik ide a ragasztó, hő, nyomás segítségével vagy ezek kombinációjával előállított, feldolgozott fa és a legfeljebb 6 mm vastagságú, teljes egészében fa csomagolóanyag.
2. cikk
Felderítések olyan területeken, melyeken a fenyőrontó fonálféreg előfordulása nem ismert
(1) A tagállamok évente felderítéseket végeznek a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a továbbiakban: fenyőrontó fonálféreg) tekintetében a fogékony növényekre a fogékony faanyagra és kéregre, valamint a vektorra kiterjedően, és megállapítják, hogy létezik-e bármiféle bizonyíték a fenyőrontó fonálféregnek a területükön található olyan területeken való jelenlétére, amelyeken előzetesen nem volt ismert a fenyőrontó fonálféreg előfordulása.
A felderítések a fogékony növények, a fogékony faanyag és kéreg, valamint a vektorok mintáinak összegyűjtéséből és laboratóriumi vizsgálatából állnak. A minták számát megalapozott tudományos és szakmai elvek szerint határozzák meg.
(2) A tagállamok benyújtják a Bizottsághoz az (1) bekezdésben említett felderítések leírását, megadva a felderítés helyszíneinek számát, a felderítendő területeket és a laboratóriumi vizsgálat tárgyát képező minták számát évente. A leírás megadja azokat a tudományos és szakmai elveket, amelyeken az említett felderítések alapulnak.
A leírást a tagállamok azon év március 1-jéig juttatják el a Bizottsághoz, amely során a felderítéseket végzik.
(3) A felderítések évét követő év március 1-jéig minden tagállam elküldi a Bizottságnak és a többi tagállamnak az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeit.
3. cikk
Laboratóriumi vizsgálatok
A fenyőrontó fonálféreg fogékony növényekben, fogékony faanyagban és kéregben, valamint vektorokban való jelenlétére irányuló laboratóriumi vizsgálatok végrehajtása a Bursaphelenchus xylophilusra vonatkozó PM7/4(2) EPPO-szabvány (5) szerinti diagnosztikai protokollnak megfelelően történik. A szabványban szereplő módszereket kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan tudományosan igazolt molekuláris diagnosztikai módszerekkel, amelyekről bebizonyosodott, hogy legalább olyan érzékenyek és megbízhatók, mint az EPPO-szabványok.
4. cikk
Készenléti tervek
(1) 2013. december 31-ig minden tagállam kidolgoz egy olyan tervet, amely meghatározza, hogy az 5–16. cikknek megfelelően milyen lépéseket kell végrehajtani az adott tagállam területén, amennyiben megerősítést nyer a fenyőrontó fonálféreg jelenléte vagy annak gyanúja (a továbbiakban: készenléti terv).
(2) A készenléti terv az alábbiakat határozza meg:
|
a) |
az említett lépések végrehajtásába bevont testületek és az egyetlen illetékes hatóság szerepe és feladatkörei; |
|
b) |
a bevont testületek, az egyetlen illetékes hatóság, a magánszektor érintett szereplői és a nagyközönség közötti kommunikációra vonatkozó szabályok; |
|
c) |
a laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó szabályok; és |
|
d) |
az említett lépések végrehajtásába bevont testületek személyi állományának képzésére vonatkozó szabályok. |
(3) A tagállamok gondoskodnak a készenléti terveik értékeléséről és felülvizsgálatáról.
(4) A Bizottság kérésére a tagállamok elküldik részére a készenléti terveiket.
5. cikk
Körülhatárolt területek
(1) Amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében előírt éves felderítés eredményei a fenyőrontó fonálféreg fogékony növényben való jelenlétét mutatják egy adott tagállam területének olyan részén, amelyben az előfordulás előzőleg nem volt ismert, vagy ahol a jelenlét más módon nyert bizonyítást, az adott tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően azonnal körülhatárolja a területet (a továbbiakban: körülhatárolt terület).
Abban az esetben, ha a fenyőrontó fonálféregnek a vektorban vagy a fogékony faanyag, fogékony kéreg vagy a fa csomagolóanyag szállítmányában való jelenléte megállapítást nyer, az érintett tagállam vizsgálatot folytat le azon helyszín környékén, ahol a vektort befogták, vagy ahol a fogékony faanyag, kéreg vagy fa csomagolóanyag éppen megtalálható volt a jelenlét megállapításának idején. Amikor az említett felderítés eredményei a fenyőrontó fonálféreg fogékony növényben való jelenlétét mutatják, alkalmazandó az első albekezdés is.
(2) A körülhatárolt terület részét képezi egy olyan terület, melyben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert (a továbbiakban: fertőzött terület), valamint egy olyan terület, amely a fertőzött területet körülveszi (a továbbiakban: pufferzóna). A pufferzóna szélessége legalább 20 km.
Ahol a 6. cikk szerint felszámolási intézkedéseket alkalmaznak, az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy csökkentik a pufferzóna szélességét – olyan mértékben, hogy az nem lehet kevesebb 6 km-nél –, feltéve, hogy ez a csökkentés nem hiúsítja meg a felszámolást.
(3) Abban az esetben, ha a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyer egy pufferzónában, e megállapítás figyelembevétele érdekében az adott tagállam azonnal új körülhatárolt területet jelöl ki az (1) bekezdésnek megfelelően.
Ehelyett a már létező körülhatárolt terület is módosítható abban az esetben, ha az a 6. cikk szerinti felszámolási intézkedések tárgyát képezi.
A fenyőrontó fonálféreg pufferzónában való jelenlétére vonatkozó bármely bizonyítékot azonnal jelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak.
(4) Ahol a fenyőrontó fonálféreg jelenléte egy tagállam területén megállapítást nyert, és a körülhatárolt terület egy vagy több más tagállam területére is kiterjedne, a másik tagállam vagy tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően körülhatárolt területet vagy területeket hoznak létre, amelyek kiegészítik a pufferzónát egy vagy több pufferzónával, annak megfelelően, hogy milyen széles a pufferzóna azon tagállamban, amelyben a jelenlét megállapítást nyert.
(5) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a területükön található körülhatárolt területekről azt az időpontot követő egy hónapon belül, amikor a fenyőrontó fonálféreg jelenléte az érintett területen bizonyítást nyert.
A értesítés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását, elhelyezkedését és a körülhatárolás által érintett közigazgatási egységek nevét, valamint egy olyan térképet, amely minden egyes körülhatárolt terület, fertőzött terület és pufferzóna elhelyezkedését jelöli.
A tagállamok a körülhatárolt területek módosításáról a módosítást követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
(6) Abban az esetben, ha az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy a megelőző négy évben az érintett körülhatárolt területen nem nyert megállapítást a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a terület többé nem tekintendő körülhatárolt területnek. Az I. melléklet 5. pontjában említett helyzetben lévő tagállam dönthet úgy, hogy az adott terület nem tekintendő többé körülhatárolt területnek, amennyiben az I. melléklet 7. pontjában említett mintavétel és vizsgálat révén nyer megerősítést, hogy a fenyőrontó fonálféreg nincs jelen az adott területen.
A tagállam egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot erről a döntésről.
(7) A Bizottság elkészíti a körülhatárolt területek jegyzékét, és eljuttatja azt a tagállamokhoz.
A jegyzéket a Bizottság a hozzá beérkező, az (5) és (6) bekezdés szerinti értesítéseknek megfelelően frissíti.
6. cikk
Felszámolás
(1) A tagállamok az I. mellékletben meghatározottak szerint intézkedéseket hoznak a területükön található körülhatárolt területeken jelen lévő fenyőrontó fonálféreg felszámolására.
A fenyőrontó fonálféreg felszámolása akkor tekinthető befejezettnek, ha az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy az érintett körülhatárolt területen az elmúlt négy év során a fenyőrontó fonálféreg jelenléte nem nyert megállapítást, vagy amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének hiánya az I. melléklet 7. pontjának harmadik albekezdésében említett mintavétel és vizsgálat révén megerősítést nyert.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtsák végre, vagy a felelős hatóságok felügyelete mellett eljáró, szakmailag képzett bármely egyéb személy.
7. cikk
Visszaszorítás
(1) Amennyiben az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések legalább négy egymást követő éven keresztül a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét mutatják egy körülhatárolt területen, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen felszámolni a fenyőrontó fonálférget, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy ehelyett megakadályozza a fenyőrontó fonálféregnek az említett területen kívülre kerülését.
Az érintett tagállam ugyanakkor a fent említett időszak vége előtt is dönthet – a felszámolás helyett – a fenyőrontó fonálféreg visszaszorítása mellett azokban az esetekben, amikor a fertőzött terület átmérője meghaladja a 20 km-t, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte az egész fertőzött területen bizonyított, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen a fenyőrontó fonálféreg felszámolása az említett területen.
A visszaszorítási intézkedéseket a II. mellékletben meghatározottak szerint hozzák meg.
(2) Abban az esetben, ha egy tagállam úgy dönt, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően felszámolási intézkedések helyett visszaszorítási intézkedéseket alkalmaz, ezen döntéséről tájékoztatja a Bizottságot, valamint ismerteti a döntés alapját képező indokokat.
Az (1) bekezdés második albekezdésének alkalmazásakor a Bizottság vizsgálatokat végez az adott tagállamban annak ellenőrzésére, hogy az albekezdésben előírt feltételek teljesülnek-e.
(3) Az (1) bekezdés szerinti visszaszorítási intézkedések tárgyát képező körülhatárolt területek az 5. cikk (7) bekezdésében említett jegyzéken ilyenként vannak feltüntetve. A tagállamok csak olyan körülhatárolt területeken alkalmazhatnak visszaszorítási intézkedéseket, amelyeket a fent említett jegyzék a fenyőrontó fonálféreg visszaszorításának tárgyát képezőként tünteti fel.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtják végre vagy bármely olyan egyéb szakmailag képzett személy, amely a felelős hatóságok felügyelete mellett jár el.
8. cikk
A gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatása
A 6. cikk szerinti felszámolási intézkedések vagy a 7. cikk szerinti visszaszorítási intézkedések alkalmazásakor az érintett tagállamok gondoskodnak az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatását szolgáló intézkedésekről.
9. cikk
Értesítés a nemzeti intézkedésekről
(1) A tagállamok legfeljebb egy hónappal azt követően, hogy a 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírtak szerint értesítették a Bizottságot arról, hogy a fenyőrontó fonálféreg megjelent a területük valamely olyan részén, ahol annak jelenléte korábban nem volt ismeretes, értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk alkalmazott intézkedésekről, valamint azon intézkedésekről, amelyek alkalmazásáról döntést hoztak a fenyőrontó fonálféreg 6. cikk szerinti felszámolása érdekében.
(2) Amennyiben egy tagállam a fenyőrontó fonálféreg felszámolására a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket hoz, az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló tájékoztatás tartalmazza a fogékony növényeknek az I. melléklet 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 9. pontja szerinti kivágását, mintavételét, vizsgálatát, eltávolítását és megsemmisítését érintő intézkedéseket, valamint az I. melléklet 6. pontja szerinti felderítések tervét és megszervezésük módját, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.
Abban az esetben, amikor egy tagállam a fenyőrontó fonálféreg visszaszorítására a 7. cikknek megfelelően intézkedéseket hoz, az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló értesítése tartalmazza a fogékony növények kivágását, mintavételét, laboratóriumi vizsgálatát, eltávolítását és megsemmisítését érintő intézkedéseket, valamint a II. melléklet 2. és 3. pontja szerinti felderítések tervét és megszervezésük módját, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.
Az intézkedésekről szóló értesítés tartalmazza továbbá a 8. cikk szerinti, az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatására irányuló intézkedések ismertetését, valamint a 11. cikk (1) bekezdése szerint végrehajtandó ellenőrzések leírását.
(3) A tagállamok a Bizottságot és a többi tagállamot minden év március 1-jéig jelentésben tájékoztatják az előző évben hozott, a 6. és 7. cikk szerinti intézkedések eredményeiről.
Az említett jelentés tartalmazza, hogy hányszor és mely helyszíneken volt megállapítható a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, tartalmaz továbbá térképeket, illetve az azonosított, kivágott, mintavételben részesített és laboratóriumban vizsgált, rossz egészségi állapotban lévő és elpusztult növények számát, valamint az említett laboratóriumi vizsgálatok eredményét.
(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett értesítést követő minden év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, milyen intézkedések alkalmazása mellett döntöttek az adott évre vonatkozóan a fenyőrontó fonálféregnek a 6. cikk szerinti felszámolására.
(5) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a fenyőrontó fonálférget egy körülhatárolt területen a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően visszaszorítja, azonnal eljuttatja a Bizottság és a többi tagállam számára az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló értesítés megfelelően felülvizsgált változatát.
Amennyiben a 7. cikk szerinti visszaszorítási intézkedések érvényesek egy körülhatárolt területre, az intézkedésekről szóló, fent említett értesítés vonatkozhat egy legfeljebb ötéves időszakra. Amennyiben az értesítés egy évnél hosszabb időszakra vonatkozik, az érintett tagállamok a lejárati év október 31-ig a Bizottság és a többi tagállam számára eljuttatják az intézkedésekről szóló, említett értesítés felülvizsgált változatát.
Ha olyan döntés születik, hogy a visszaszorítási intézkedéseket jelentősen meg akarják változtatni, az intézkedésekről szóló értesítést felülvizsgálják, és azonnal tájékoztatják azokról a Bizottságot és a többi tagállamot.
10. cikk
A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítása az Unión belül
(1) A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg a körülhatárolt területekről más, nem körülhatárolt területekre, valamint a fertőzött területekről a pufferzónákba csak akkor szállíthatók, ha a szállításnak a III. melléklet 1. szakaszában meghatározott feltételei teljesülnek.
(2) A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg olyan fertőzött területeken belül, amelyekre felszámolási intézkedések érvényesek, csak akkor szállíthatók, ha a szállításnak a III. melléklet 2. szakaszában szereplő feltételei teljesülnek.
(3) A tagállamok korlátozhatják a fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területeken belül, amelyekre visszaszorítási intézkedések érvényesek.
11. cikk
A körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a fertőzött területekről pufferzónákba történő szállítás ellenőrzése
(1) A tagállamok gyakori szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a területükön található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a területükön található fertőzött területekről pufferzónákba szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan.
Amikor – konkrét esetben – el kell dönteni az ellenőrzések végrehajtásának helyszínét, a tagállamok döntésüket arra alapozzák, fennáll-e a kockázata, hogy az ellenőrzendő növényekben, illetve faanyagban és kéregben jelen van a fenyőrontó fonálféreg, figyelembe véve a szállítmány származási helyét, az érintett növények, faanyag és kéreg fogékonyságának mértékét, és azt, hogy a szállításért felelős gazdasági szereplő a múltban megfelelt-e az e határozatban és a 2006/133/EK határozatban szereplő előírásoknak.
A fogékony növényekre, valamint a fogékony faanyagra és kéregre irányuló ellenőrzéseket az alábbi helyszíneken kell elvégezni:
|
a) |
azokon a pontokon, ahol a fertőzött területekről a pufferzónákba szállítják őket; |
|
b) |
azokon a pontokon, ahol a pufferzónákból a nem körülhatárolt területekre szállítják őket; |
|
c) |
a pufferzónában található rendeltetési helyükön; valamint |
|
d) |
a fertőzött területen található származási helyükön, például olyan fűrészüzemekben, amelyből a fertőzött területről kiszállították őket. |
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kiegészítő ellenőrzéseket tartanak az a)–d) pontban említettektől eltérő helyeken.
Ezek az ellenőrzések az alábbiakat foglalják magukban: a III. melléklet 1. szakaszában foglalt követelmények tekintetében végzett dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és amennyiben e követelmények nem teljesülnek, vagy felmerül az említett követelményeknek való megfelelés hiányának gyanúja, egy növény-egészségügyi ellenőrzést, amely magában foglalja a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát.
(2) A tagállamok szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a területükön kívül fekvő körülhatárolt területekről a területükön található, nem körülhatárolt területekre szállított fogékony növényeken, fogékony faanyagon és kérgen.
Ezek az ellenőrzések az alábbiakat foglalják magukban: a III. melléklet 1. szakaszában foglalt követelmények tekintetében végzett dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és egy növény-egészségügyi ellenőrzést, ideértve a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát.
(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményeit havi rendszerességgel, a (2) bekezdésben említetteket pedig évente – adott év március 1-jéig – közlik a Bizottsággal és más tagállamokkal.
Ha az említett ellenőrzések azt mutatják, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelen van fogékony növényekben, fogékony faanyagban vagy kéregben, a tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot ennek megállapításáról.
12. cikk
A 10. cikknek való megfelelés hiánya esetében alkalmazandó intézkedések
Amennyiben a 11. cikkben említett ellenőrzések azt mutatják, hogy a III. melléklet 1. vagy 2. szakaszában szereplő feltételek nem teljesülnek, az említett ellenőrzéseket végrehajtó tagállamok a nem megfelelő anyagot azonnal az alábbi intézkedések egyikének vetik alá:
|
a) |
megsemmisítés; |
|
b) |
hatósági felügyelet melletti szállítás egy kifejezetten e célra kiadott engedéllyel rendelkező kezelőüzembe, ahol a fogékony faanyagot és kérget hőkezelésnek vetik alá, melynek keretében a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartják, biztosítva ezáltal a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet; |
|
c) |
a III. melléklet sérelme nélkül, amennyiben a nem megfelelő anyag jelenleg tárgyak szállítására használt fa csomagolóanyag, a feladás helyére vagy a feltartóztatás helyétől nem messze található helyszínre való, hatósági felügyelet mellett történő visszaszállítás azzal a céllal, hogy az említett tárgyakat újracsomagolják, és a fa csomagolóanyagot megsemmisítsék, miközben elkerülik a fenyőrontó fonálféreg elterjedésének kockázatát. |
13. cikk
Kezelőüzemek engedélyezése
(1) Azon tagállamok, amelyek területén körülhatárolt terület van, engedélyt adnak olyan kezelőüzemeknek, amelyek megfelelő felszereltséggel rendelkeznek az alábbi – a III. mellékletben meghatározott – feladatok közül egy vagy több elvégzésére:
|
a) |
fogékony faanyag és kéreg kezelése, ahogyan azt az említett melléklet 1. szakaszának 2.a) pontja és 2. szakasza 2. pontjának első albekezdése meghatározza; |
|
b) |
az érintett kezelőüzem által az e bekezdés a) pontjának megfelelően kezelt fogékony faanyagra és kéregre nyújtott, a 92/105/EGK bizottsági irányelvben (6) említett növényútlevelek kibocsátása az érintett kezelőüzem által kezelt, fogékony faanyag és kéreg számára, ahogyan azt a III. melléklet 1. szakaszának 2.b) pontja és 2. szakasza 2. pontja második albekezdésének b) pontja meghatározza; |
|
c) |
fa csomagolóanyag kezelése az említett melléklet 1. szakaszának 3.a) pontja és 2. szakaszának 3. pontja szerint; valamint |
|
d) |
az érintett kezelőüzem által a c) pontnak megfelelően kezelt fa csomagolóanyag jelölése a III. melléklet 1. szakaszának 3.b) pontja és 2. szakaszának 3. pontja szerint, a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően. |
E létesítmények említése a továbbiakban: engedéllyel rendelkező kezelőüzemek.
(2) Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek biztosítják a kezelt fogékony faanyag és kéreg, valamint fa csomagolóanyag nyomon követhetőségét.
14. cikk
Jelölésre szóló engedély
(1) Azon tagállamok, amelyek területén van körülhatárolt terület, engedélyezik a megfelelően felszerelt facsomagolóanyag-gyártók számára, hogy a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően a fa csomagolóanyagot, amelyet engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt faanyagból állítanak össze, és amelyet 92/105/EGK irányelvben említett növényútlevél kísér, megjelöljék.
E gyártók említése a továbbiakban: engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók.
(2) Az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók kizárólag a kifejezetten e célra vonatkozó engedéllyel rendelkező kezelőüzemekből származó és a 92/105/EGK irányelvben említett növényútlevéllel kísért faanyagot használják fa csomagolóanyag gyártásához, és biztosítják, hogy az e célra használt faanyag visszakövethető legyen az említett kezelőüzemekig.
15. cikk
Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók ellenőrzése
A tagállamok ellenőrzik az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókat annak biztosítására, hogy azok szabályszerűen, az engedélyükben meghatározott módon teljesítsék feladataikat.
A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeletet a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtsák végre vagy bármely olyan egyéb szakmailag képzett személy, amely a felelős hatóságok felügyelete mellett jár el.
16. cikk
Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók engedélyének visszavonása
(1) Amennyiben az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt fogékony faanyagban, kéregben vagy fa csomagolóanyagban a fenyőrontó fonálféreg jelen van, azonnal visszavonja az engedélyt.
Amennyiben az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártó által megjelölt fogékony fa csomagolóanyagban jelen van a fenyőrontó fonálféreg, azonnal visszavonja az említett engedélyt.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül abban az esetben, ha az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem vagy egy engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártó nem teljesíti szabályszerűen, az engedélyében meghatározott módon a feladatát, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 13. és a 14. cikkben foglaltak teljesüljenek.
17. cikk
Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók jegyzéke
(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot, amikor engedélyt adnak – a 13. cikknek megfelelően – egy kezelőüzemnek vagy – a 14. cikknek megfelelően – egy facsomagolóanyag-gyártónak, valamint amikor visszavonnak egy ilyen engedélyt.
(2) A Bizottság jegyzéket állít össze az engedéllyel rendelkező kezelőüzemekről és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókról, és továbbítja e jegyzéket a tagállamoknak. A jegyzék A. része az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket határozza meg. A jegyzék B. része az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókat sorolja fel. Ezt a listát a tagállamoktól kapott információk alapján frissítik.
18. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2006/133/EK határozat hatályát veszti.
19. cikk
Felülvizsgálat
Ezt a határozatot legkésőbb 2015. július 31-ig felül kell vizsgálni.
20. cikk
Alkalmazás
A III. melléklet 1. szakasza 2.a) pontjának második mondata és 2. szakasza 2.c) pontjának második mondata 2013. január 1-jétől alkalmazandó.
21. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 26-án.
a Bizottság részéről
John DALLI
a Bizottság tagja
(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
(2) HL L 52., 2006.2.23., 34. o.
(3) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
(4) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
(5) EPPO Bulletin 39(3), 344–353.
(6) HL L 4., 1993.1.8., 22. o.
I. MELLÉKLET
A 6. cikkben előírt felszámolási intézkedések
|
1. |
A tagállamok a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket hoznak a körülhatárolt területeken a fenyőrontó fonálféregnek a 2–10. pontban meghatározott felszámolására. A tagállamok a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés keretében részletesen ismertetik az említett intézkedéseket. |
|
2. |
Egy körülhatárolt terület felállításakor az érintett tagállam az adott területen minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyben megállapítást nyert a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, azonnal létrehoz egy legalább 500 méteres sugarú területet, a továbbiakban: „tarvágási terület”. Az említett terület tényleges sugarát minden olyan fogékony növényre vonatkozóan meg kell határozni, amelyben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, az alapján, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy a vektor a fenyőrontó fonálférget a fogékony növénytől 500 méternél nagyobb távolságra viszi át. A tarvágási területen minden fogékony növényt kivágnak, eltávolítanak és ártalmatlanítanak. Az említett növények kivágása és megsemmisítése a terület külső részén kezdődik és a terület központja felé halad. Minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy a fenyőrontó fonálféreg és vektora a növények kivágása során elterjedjen. A kivágás után mintát vesznek minden elpusztult növényből, minden rossz egészségi állapotban lévő növényből és azon egészségesnek tűnő növényekből, amelyeket az adott esetben a fenyőrontó fonálféreg elterjedésének kockázata alapján választottak ki. A mintavétel minden egyes növény esetében több különböző részből történik, beleértve a koronát is. Minden mintát megvizsgálnak a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából. |
|
3. |
Abban az esetben, ha egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a 2. pontban említett, 500 méter sugarú tarvágási terület létrehozása elfogadhatatlan társadalmi vagy környezeti hatásokkal jár, a tarvágási terület minimális sugarát 100 méteresre lehet csökkenteni minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyben fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert. Kivételes esetekben, a tarvágási területen belül található egyes növények tekintetében, amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy az említett növények kivágása helytelen, alkalmazható alternatív felszámolási intézkedés, de csak az adott növényekre, és csak abban az esetben, ha az alternatív intézkedés azonos védelmi szintet nyújt a fenyőrontó fonálféreg elterjedése ellen. Az e következtetés alapját képező okokról és az említett intézkedésről a 9. cikk (1) bekezdésében említett értesítésben tájékoztatják a Bizottságot. |
|
4. |
A 3. pont alkalmazásakor azon fogékony növények mindegyikét, amelyek 100–500 méter távolságra vannak azon fogékony növényektől, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, és amelyek mentesülnek a kivágás alól, alávetik a következő intézkedéseknek:
A 3. pontban említett következtetés alapját képező okok és az a) és b) pontban meghatározott intézkedések leírása szerepel a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítésben. |
|
5. |
Amennyiben egy tagállam – a megelőző három évben a vektor jelenlétére irányuló felderítések alapján – bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a vektor nincs jelen a területén, a tarvágási terület sugara legalább 100 m minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, ha a 6. pontban említett felderítések nem bizonyítják a vektor jelenlétét a körülhatárolt területen. A fent említett bizonyíték szerepel a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítésben. |
|
6. |
A tagállamok éves felderítéseket végeznek a fogékony növények és a vektorok tekintetében a körülhatárolt területeken az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. Az említett felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. Az említett felderítések magukban foglalják továbbá egészségesnek tűnő fogékony növények szisztematikus mintavételét is. Azon fogékony növények körüli 3 000 m-en belül, amelyekben megállapítást nyert a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, a felderítés intenzitása legalább négyszer nagyobb, mint a 3 000 méterre lévő pontoktól a pufferzóna széléig tartó területen. |
|
7. |
A tagállamok a teljes körülhatárolt területen belül azonosítják és kivágják mindazokat a fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint azokat, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területen találhatók. Eltávolítják és megsemmisítik a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges. Az alábbi feltételeket teljesítik:
Azon kivágott fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte még nem nyert megállapítást, mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van. Ahol az 5. pont alkalmazandó, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett fogékony növényeket – azok kivágása nélkül – a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van. Az első mondat nem alkalmazandó azon fogékony növényekre, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert. |
|
8. |
A vektor rajzási időszaka során a körülhatárolt területen – a 7.b) pontban említettek szerint – azonosított fogékony faanyag esetében a tagállamok a kivágott fogékony növények rönkjét hántolják, vagy a rönköket a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel kezelik, illetve a kivágást követően azokat azonnal egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval borítják be. A hántolás, kezelés vagy beborítás után a fogékony faanyagot hatósági felügyelet mellett azonnal egy tárolóhelyre vagy engedéllyel rendelkező kezelőüzembe szállítják. A hántolatlan faanyagot a tárolóhelyen vagy az engedéllyel rendelkező kezelőüzemben a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik, vagy egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval borítják be. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra aprítják fel. |
|
9. |
A tagállamok eltávolítanak és ártalmatlanítanak miden olyan fogékony növényt, amely olyan, ültetésre szánt növények termőhelyein nőtt, ahol a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét az utolsó teljes tenyészidő kezdete óta megállapították; az eltávolítás és ártalmatlanítás közben minden olyan óvintézkedést alkalmaznak, amely szükséges annak megakadályozására, hogy a fenyőrontó fonálféreg és vektora e tevékenységek folyamán elterjedjen. |
|
10. |
A tagállamok higiéniai előírásokat léptetnek életbe minden olyan járműre vonatkozóan, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, így biztosítva, hogy a fenyőrontó fonálféreg ne terjedjen tovább e járművekkel és gépekkel. |
II. MELLÉKLET
A 7. cikkben előírt visszaszorítási intézkedések
|
1. |
A tagállamok a 7. cikknek megfelelően intézkedéseket hoznak a körülhatárolt területeken – melyeken belül egy legalább 20 km szélességű pufferzóna található – a fenyőrontó fonálféregnek a 2. és a 3. pontban foglaltak szerinti visszaszorítására A tagállamok a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés keretében részletesen ismertetik az említett intézkedéseket. |
|
2. |
A tagállamok éves felderítéseket végeznek a fogékony növények és a vektor tekintetében a fertőzött területeken az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. Az említett felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. A tagállamok kivágják azon fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint eltávolítják és ártalmatlanítják az említett növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges. |
|
3. |
A tagállamok az alábbi intézkedéseket alkalmazzák a pufferzónákban:
|
|
4. |
A tagállamok higiéniai előírásokat léptetnek életbe minden olyan járműre vonatkozóan, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, így biztosítva, hogy a fenyőrontó fonálféreg ne terjedjen tovább e járművekkel és gépekkel. |
III. MELLÉKLET
A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg Unión belüli szállításának feltételei a 10. cikkben előírtak szerint
1. SZAKASZ
A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint fertőzött területekről pufferzónákba való szállításának feltételei
|
1. |
A fogékony növények abban az esetben szállíthatók, ha teljesítik az alábbi feltételeket:
|
|
2. |
A fogékony faanyag és kéreg – a fa csomagolóanyag kivételével – abban az esetben szállítható, ha az említett faanyag vagy kéreg teljesíti az alábbi feltételeket:
|
|
3. |
A fogékony faanyag fa csomagolóanyag formájában abban az esetben szállítható, ha teljesíti az alábbi feltételeket:
|
|
4. |
A 2. és 3. ponttól eltérve a fogékony faanyag kiszállítható a körülhatárolt területen kívülre, vagy átszállítható a fertőzött területről a pufferzónába, ha szállítása a körülhatárolt területhez vagy a fertőzött zónához legközelebb lévő, engedéllyel rendelkező kezelőüzembe történik azonnali kezelés céljából, abban az esetben, ha az adott területen vagy zónában nem található megfelelő kezelőüzem. Az eltérés csak akkor alkalmazandó, ha a következő feltételek teljesülnek:
|
|
5. |
A 2. és a 3. ponttól eltérve a 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra felaprított fogékony faanyag és kéreg kiszállítható a körülhatárolt területről az e területhez legközelebb lévő, engedélyezett kezelőüzembe, vagy a fertőzött területről a pufferzónába azzal a céllal, hogy üzemanyagként használják fel, feltéve, hogy a 4. pont második albekezdésének b) és c) pontja teljesül. |
2. SZAKASZ
A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállításának feltételei olyan fertőzött területeken belül, amelyekre felszámolási intézkedések érvényesek
|
1. |
Az ültetésre szánt fogékony növények abban az esetben szállíthatók, ha teljesítik az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott feltételeket. |
|
2. |
A fogékony faanyag és kéreg szállítható, ha a szállítás célja az alább felsorolt kezelések egyike:
Az alábbi feltételek alkalmazandók az említett szállítás esetén:
Ez a pont nem vonatkozik sem fa csomagolóanyagra, sem egyenként laboratóriumi vizsgálatban részesített és a fenyőrontó fonálféregtől mentesnek talált növényekből származó fogékony faanyagra. |
|
3. |
A fogékony faanyag fa csomagolóanyag formájában szállítható, amennyiben teljesíti az 1. szakasz 3. pontjában meghatározott feltételeket. |
(1) A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (2009), International Standard for Phytosanitary Measures 15: Regulation of wood packaging material in international trade (a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány: Fa csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozás a nemzetközi kereskedelemben)