EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.5.

COM(2023) 416 final

2023/0232(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról (a talajmegfigyelésről szóló jogszabály)

{SEC(2023) 416 final} - {SWD(2023) 416 final} - {SWD(2023) 417 final} - {SWD(2023) 418 final} - {SWD(2023) 423 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az egészséges talajok alapvető fontosságúak a mezőgazdasági termelők és általánosságban az agronómiai ökoszisztéma számára. A talaj termőképességének hosszú távú fenntartása vagy növelése hozzájárul a nem élelmezési célú biogazdasági ágazatok számára szükséges stabil vagy még magasabb növényikultúra-, takarmány- és biomasszahozamhoz, ami elősegíti gazdaságunk fosszibilizációját 3 , és hosszú távú termelési biztonságot és üzleti kilátásokat biztosít a mezőgazdasági termelők számára. Az egészséges és termékeny talajok és földterületek rendelkezésre állása döntő fontosságú a fenntartható biogazdaságra való átállás szempontjából, és ezáltal hozzájárulhat a földterületek értékének növeléséhez és megőrzéséhez. A talaj termőképességének növelését célzó intézkedések a mezőgazdasági üzemek működési költségeit – például a ráfordítások vagy a gépek költségeit – is csökkenthetik. A mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatást kaphatnak bizonyos gyakorlatokhoz, például a közös agrárpolitika (KAP) vagy az uniós szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó keretre irányuló javaslat alapján 4 .

A talajromlás az emberi egészségre is káros. A szélerózió által létrehozott, levegőben lebegő részecskék légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségeket okoznak, vagy a már kialakult betegségeket súlyosbítják. A fedett talajok meghosszabbítják a magas hőmérsékletű időszakokat a hőhullámok idején, és kevésbé képesek a szennyező anyagok elnyelőjeként működni. A szennyezett talajok az élelmiszer-biztonságot is befolyásolják. Az EU-ban például a mezőgazdasági talajok mintegy 21 %-ánál figyelhető meg olyan kadmiumkoncentráció a termőtalajban, amely meghaladja a felszín alatti vizekre vonatkozó határértéket. A környezet és a természet rekreációs értékét, amely kapcsolódik fizikai és mentális egészségünkhöz, az egészséges és fenntarthatóan kezelt talajok is támogatják. Ez fontos szempont vidéken és különösen a városi térségben, ahol a fenntartható kezelési gyakorlatok alkalmazása hozzájárulhat az egészséges zöld területek létrehozásához, a hőszigetek csökkentéséhez, valamint a levegőminőség és a lakhatási feltételek javításához. A talajegészség javítása kulcsfontosságú az EU nemkívánatos eseményekkel szembeni rezilienciájának növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. Európa éghajlatváltozással szembeni rezilienciája a talaj szervesanyag-tartalmának és termőképességének szintjétől, a vízmegtartó és -szűrő képességtől, valamint az erózióval szembeni rezilienciától függ. A karbongazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a CO2 talajban való tárolásához és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A talaj vízmegtartó képessége elősegíti a katasztrófakockázatok megelőzését és az azokra való reagálást. Ha a talaj több csapadékot képes felvenni, csökkenti az áradások intenzitását, és enyhíti az aszályos időszakok kedvezőtlen hatásait. Egyes talajbaktériumok – amelyek az egészséges talajok biológiai sokféleségének részét képezik – ugyancsak segíthetnek a növénykultúrák aszálytűrésében.

A szélsőséges időjárás és az éghajlattal kapcsolatos veszélyek fokozódásával Európa-szerte nő az erdőtüzek kockázata. Az éghajlatváltozás következtében növekedni fognak a tűzveszélyt fokozó körülmények, nevezetesen az ökoszisztémák, és ezeken belül a talajok hője és páratartalma. A funkcionális vízmegtartó képességgel rendelkező egészséges talajok ugyancsak támogatják az egészséges erdei ökoszisztémákat, amelyek reziliensebbek az erdőtüzekkel szemben. Ugyanakkor az erdőtüzek talajromlást okozhatnak, ami a talajerózió, a földcsuszamlások és az áradások fokozott kockázatát idézheti elő. A talajokkal kapcsolatos tudásalap megerősítése hozzájárulhat a katasztrófakockázat-értékelések javításához, amelyek elismerik a talajnak a katasztrófák mérséklésében játszott sokrétű szerepét. A talajegészség megerősítését célzó intézkedések növelik az éghajlatváltozás okozta jövőbeli stresszel szembeni rezilienciát.

A talajegészség fontosságát globális szinten is elismerték. Az EU a három riói egyezmény nemzetközi kontextusában kötelezettséget vállalt az elsivatagosodás által érintett talajok kezelésére (az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény), az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásra (az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye), valamint a biológiai sokféleséghez szükséges fontos élőhely megteremtésére (a biológiai sokféleségről szóló egyezmény). A kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia egyik célja a talajegészség helyreállítása, fenntartása és javítása.

A talajegészség közvetlenül hozzájárul az ENSZ számos fenntartható fejlődési céljának 16 , különösen a 15.3. fenntartható fejlődési cél eléréséhez. E cél szellemében 2030-ig küzdeni kell az elsivatagosodás ellen, helyre kell állítani a leromlott állapotú földterületeket és a talajt, beleértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell a talajromlás-semlegesség megteremtésére.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

–A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, amely célokat tűz ki a természet további védelme érdekében az EU-ban, és különösen a természet helyreállításáról szóló rendeletre 19 irányuló javaslat. A természet helyreállításáról szóló javasolt rendelet célja, hogy a helyreállítási intézkedések 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek 20 %-ára, illetve 2050-re valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémára terjedjenek ki. A természet helyreállításáról szóló javasolt rendelet és a talajegészségre vonatkozó e javaslat között számos szinergia lelhető fel. A természet helyreállításáról szóló javasolt rendelet és e javaslat ezért kölcsönösen erősítik egymást.

–A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azt az elképzelést vázolja fel, hogy 2050-re a levegő-, víz- és talajszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve. E javaslat összhangban van azokkal a javaslatokkal, amelyek célja a levegő- és vízügyi ágazatban hatályos legfontosabb uniós jogszabályok, valamint az ipari tevékenységekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata és megerősítése.

–A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, amely intézkedéseket jelent be a mikroműanyagok csökkentésére, valamint a szennyvíziszapról szóló irányelv – amely a mezőgazdaságban használt iszap minőségét szabályozza – értékelése.

–A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia, amely elismeri, hogy a vegyi anyagok elengedhetetlenek a modern társadalom jóllétéhez, de célja, hogy magasabb fokú védelmet biztosítson a lakosság és a környezet számára a vegyi anyagok esetleges veszélyes tulajdonságaival szemben.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

–a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

–az emberi egészség védelme,

–a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználása,

–a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

A javaslat nem tartalmaz földhasználatot érintő intézkedéseket.

Mivel ez a terület az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, az uniós fellépésnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós szintű fellépés indokoltnak minősül, tekintettel a probléma léptékére és határokon átnyúló jellegére, a talajromlás Unió-szerte kifejtett hatására, valamint a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra jelentett kockázatokra.

A talajromlást gyakran tévesen tisztán helyi kérdésnek tekintik, és a határokon átnyúló hatásokat alábecsülik. A probléma mozgatórugói és hatásai túlmutatnak az országhatárokon, és több országban csökkentik a nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások számát, mivel a talajt elmossa víz, vagy elfújja a szél. A szennyező anyagok a levegőn, a felszíni vizeken és a felszín alatti vizeken keresztül mobilizálódhatnak, átjuthatnak a határokon, és hatást gyakorolhatnak az élelmiszerekre.

Az egészséges talajok – ritkán látható vagy elismert módon – elengedhetetlenek a globális társadalmi kihívások kezeléséhez. A talajok kulcsszerepet játszanak a tápanyag-, szén- és vízkörforgásban, és ezeket a folyamatokat abszolút nem korlátozzák a fizikai és politikai határok.

Ennélfogva valamennyi tagállam összehangolt intézkedéseire van szükség a 2030-ig tartó időszakra szóló talajvédelmi stratégiában meghatározott elképzelések megvalósításához, hogy 2050-re minden talaj egészséges legyen, és hogy a talaj hosszú távon képes legyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani az egész EU-ban.

Ha nem állítjuk meg gyorsan a talajromlás jelenlegi szintjét, és nem állítjuk helyre a talaj jó egészségi állapotát, élelmiszerrendszerünk kevésbé lesz termelékeny, egyre kiszolgáltatottabbá válik az éghajlatváltozással szemben, és erőforrás-igényes alapanyagokra fog támaszkodni. A tagállamok egyéni fellépése elégtelennek bizonyult a helyzet orvoslásához, mivel a talajromlás folytatódik, sőt súlyosbodik.

Tekintettel arra, hogy a talajegészséggel kapcsolatos bizonyos szempontokat az uniós jogszabályok csak kismértékben fedik le, további uniós fellépésre van szükség a jelenlegi követelmények kiegészítése és a szakpolitikai hiányosságok megszüntetése érdekében.

A javaslat célja, hogy megteremtse a talaj fenntartható kezelésére és a talajromlás költségeinek kezelésére irányuló intézkedések feltételeit. A javasolt intézkedés célkitűzései az intézkedés léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók. A szinergiák, az eredményesség és a hatékonyságnövekedés kihasználása érdekében kellően széles körű, összehangolt fellépésre van szükség a talajok megfigyeléséhez és fenntartható kezeléséhez. A talajegészséggel kapcsolatos uniós és globális szintű kötelezettségvállalások teljesítése is összehangolt fellépést igényel. Fennáll a kockázata annak, hogy a talaj nem megfelelő védelme esetén az EU és tagállamai nem tesznek eleget a környezettel, a fenntartható fejlődéssel és az éghajlattal kapcsolatos nemzetközi és európai kötelezettségvállalásoknak. Végezetül az uniós szintű fellépés elengedhetetlen a belső piacon jelentkező esetleges torzulások és a vállalkozások közötti tisztességtelen verseny kezeléséhez, mivel egyes tagállamokban kevésbé szigorúak a környezetvédelmi követelmények.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatban a szakpolitikai alternatívákat öt fő építőelem segítségével ismertették:

1. a talajegészség meghatározása és talajkörzetek kialakítása;

2. a talajegészség nyomon követése;

3. fenntartható talajkezelés;

4. a szennyezett területek azonosítása, nyilvántartásba vétele, vizsgálata és értékelése;

5. a talajegészség helyreállítása (regenerálása) és a szennyezett területek szennyeződésmentesítése.

Az öt építőelem mindegyike esetében alternatívákat dolgoztak ki a rugalmasság és a harmonizáció különböző mértékű, az érdemi lehetséges megoldásoknak megfelelő modulációja révén. Az egyik alternatívát úgy alakították ki, hogy a legnagyobb fokú rugalmasságot biztosítsa a tagállamok számára, egy másikat a legmagasabb fokú harmonizációval, a harmadikat pedig úgy, hogy közepes fokú harmonizációt és rugalmasságot biztosítson. Az 1. alternatíva a fenntartható talajkezelésre, -regenerálásra és -remediációra vonatkozó intézkedések nélküli, kizárólag nyomon követésen alapuló forgatókönyv, de ezt korai szakaszban elvetették, mivel nem bizonyult elegendőnek a célkitűzések eléréséhez és az érdekelt felek elvárásainak teljesítéséhez.

Az előnyben részesített alternatíva az egyes építőelemek közül kiválasztott legeredményesebb, leghatékonyabb és szakpolitikai szempontból legkoherensebb alternatívákat foglalta magában. A szennyezett területek szennyeződésmentesítése kivételével valamennyi építőelem esetében a 3. alternatívát választották, amely köztes szintű rugalmasságot és harmonizációt biztosít (és a nagy rugalmasságot biztosító 2. alternatívát a szennyeződésmentesítés tekintetében). A hatásvizsgálat eredményeként előnyben részesített alternatíva egy többlépcsős megközelítésen alapult, amely időt biztosít a tagállamok számára olyan mechanizmusok bevezetésére, amelyek először lehetővé teszik a talaj állapotának értékelését, majd a következtetések rendelkezésre állása esetén a regenerációs intézkedésekről való döntéseket.

Az előnyben részesített alternatíva célja az volt, hogy kezelje a talajromlás költségeit, különösen az ökoszisztéma-szolgáltatások ebből eredő elvesztését. Ez biztosítaná, hogy az EU költséghatékony módon érje el az olyan szakpolitikai célkitűzéseit, például az egészséges talajokat és 2050-re a szennyezőanyag-mentességi célkitűzést. A legtöbb előny a költségeknek a talajromlás elleni küzdelem révén való elkerülésében rejlik. A legmagasabb költségek a fenntartható talajkezelésre és -regenerálásra irányuló intézkedések végrehajtásához kapcsolódnak. A kezdeményezés hasznát évi mintegy 74 milliárd EUR-ra becsülték. A becsült teljes költség nagyságrendje évi 28-38 milliárd EUR. A szennyezett területekhez kapcsolódó éves költség rendkívül bizonytalan. A szennyezett területek azonosítása és vizsgálata 1,9 milliárd EUR-ra, szennyeződésmentesítésük pedig évi 1 milliárd EUR-ra becsülhető.

Noha az összes hatás számszerűsítésére és pénzben való kifejezésére nem volt lehetőség, az előnyben részesített alternatíva költség-haszon aránya konzervatív és óvatos becsléssel 1,7. Egyúttal előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a nyilvánosság részvételét, különösen a talajkezelőkét, a mezőgazdasági termelőkét és az erdészekét.

A fenntartható talajkezelésre való átállás beruházásokat igényel, hogy az egészséges talajok hosszú távú előnyeit ki lehessen aknázni a környezet, a gazdaság és a társadalom számára. Az előnyben részesített alternatíva sikeres végrehajtásához különböző finanszírozási források kihasználására van szükség európai, nemzeti, regionális és helyi szinten. Ennélfogva ezt a javaslatot egy bizottsági szolgálati munkadokumentummal együtt teszik közzé, amely áttekintést nyújt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves uniós költségvetés keretében a talajvédelem, a fenntartható talajkezelés és a talajregenerálás céljára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről. A tagállamok emellett továbbra is megosztják egymással ismereteiket, tapasztalataikat és szakértelmüket számos, a talaj egészségével foglalkozó, egymással összekapcsolt uniós platformon keresztül.

A javaslat a talaj-helyreállításra vonatkozó építőelem kivételével valamennyi építőelem esetében megfelel az előnyben részesített alternatívának. A javaslat a tagállamokra, a földtulajdonosokra és a gazdálkodókra nehezedő terhek csökkentése érdekében kevésbé megterhelő a talajregenerálás tekintetében, mint a hatásvizsgálatban szereplő, előnyben részesített alternatíva. Konkrétan a javaslat nem írja elő a tagállamok számára, hogy új intézkedési programokat vagy a talajegészséggel kapcsolatos terveket dolgozzanak ki. Mivel azonban ez a megközelítés azzal a fokozott kockázattal járhat, hogy 2050-re nem sikerül elérni az egészséges talajokra vonatkozó célkitűzést, javasoljuk, hogy a Bizottság az irányelv hatálybalépése után 6 évvel tervezett korai értékelés keretében végezzen elemzést arról, hogy szükség van-e konkrétabb követelmények meghatározására az egészségtelen talajok 2050-ig történő helyreállítása/regenerálása érdekében. Ez az elemzés a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott eszmecserén alapul, és figyelembe veszi a talajegészség értékelésének következtetéseit, a fenntartható talajkezelés terén elért előrehaladást és a talajegészség mutatóinak kritériumaival kapcsolatos ismeretek fejlődését.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2023/0232 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról (a talajmegfigyelésről szóló jogszabály)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A talaj létfontosságú, korlátozott, nem megújuló és pótolhatatlan erőforrás, amely alapvető fontosságú a gazdaság, a környezet és a társadalom számára.

(2)Az egészséges talajok jó kémiai, biológiai és fizikai állapotban vannak, így az emberek és a környezet számára létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat képesek nyújtani; ide sorolható például a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszer, a biomassza, a tiszta víz, a tápanyag-körforgalom, a szén-dioxid-tárolás és a biológiai sokféleséghez szükséges élőhely. Az Unióban azonban a talajok 60–70 %-a rossz állapotú, és e talajok állapota tovább romlik.

(3)A talajromlás évente több tízmilliárd EUR összegű kiadást jelent az Uniónak. A talajegészség hatást gyakorol a jelentős gazdasági megtérülést biztosító ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására. A fenntartható talajkezelés és -regenerálás ezért gazdasági szempontból észszerű, és jelentősen növelheti a földterületek árát és értékét az Unióban.

(4)Az európai zöld megállapodás 31 olyan ambiciózus ütemtervet határozott meg az Unió modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá való átalakítására, amelynek célja az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme. Az európai zöld megállapodás részeként a Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát 32 , „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát 33 , a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet 34 , az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát 35 és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégiát 36 .

(5)Az Unió elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és a benne foglalt fenntartható fejlődési célok mellett 37 . Az egészséges talaj közvetlenül hozzájárul számos fenntartható fejlődési cél, különösen a 2. (az éhezés megszüntetése), a 3. (egészség és jóllét), a 6. (tiszta víz és alapvető köztisztaság), a 11. (fenntartható városok és közösségek), a 12. (felelős fogyasztás és termelés), a 13. (éghajlat-politikai fellépés) és a 15. (szárazföldi ökoszisztémák védelme) fenntartható fejlődési cél eléréséhez. A 15.3. fenntartható fejlődési cél szellemében 2030-ig küzdeni kell az elsivatagosodás ellen, helyre kell állítani a leromlott állapotú földterületeket és a talajt, beleértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell a talajromlás-semlegesség megteremtésére.

(6)Az Unió és tagállamai a 93/626/EGK tanácsi határozattal 38 jóváhagyott Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleiként a részes felek 15. konferenciáján megállapodtak a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiáról 39 , amely több, a talajegészség szempontjából releváns, 2030-ig megvalósítandó, cselekvésorientált globális célkitűzést tartalmaz. A természet emberekhez – többek között a talajegészséghez – való hozzájárulását helyre kell állítani, fenn kell tartani és fokozni kell.

(7)Az Unió és tagállamai a 98/216/EK tanácsi határozattal 40 jóváhagyott, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) részes feleiként kötelezettséget vállaltak az elsivatagosodás elleni küzdelemre és az aszály hatásainak enyhítésére az érintett országokban. Az UNCDD keretében tizenhárom tagállam 41 nyilvánította magát az elsivatagosodás által érintett félnek.

(8)Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) összefüggésében a földterület és a talaj egyidejűleg szénforrásnak és szénelnyelőnek tekintendő. Az Unió és a tagállamok mint részes felek elkötelezték magukat a szénelnyelők és -tározók fenntartható kezelésének, megőrzésének és javításának előmozdítása mellett.

(9)A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia megállapította, hogy fenntartható talajkezelési gyakorlatok alkalmazásával elengedhetetlen fokozni a talaj termőképességének védelmére, a talajerózió csökkentésére és a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére irányuló erőfeszítéseket. Arra is rámutat, hogy jelentős előrelépésre van szükség a szennyezett talajú területek azonosítása, a leromlott talajok helyreállítása, a talaj jó ökológiai állapotával kapcsolatos feltételek meghatározása, a helyreállítási célkitűzések bevezetése és a talajegészség nyomon követésének javítása terén.

(10)A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia azt a hosszú távú jövőképet határozza meg, hogy 2050-re valamennyi uniós talaj-ökoszisztéma egészséges állapotú és ezáltal reziliensebb legyen. Az egészséges talajok kulcsfontosságú megoldásként hozzájárulnak az EU céljainak kezeléséhez, mint a klímasemlegesség elérése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciánk megteremtése, a tiszta és körforgásos (bio)gazdaság kialakítása, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, az emberi egészség megőrzése, az elsivatagosodás megállítása és a talajromlás visszafordítása.

(11)A finanszírozás elengedhetetlen az egészséges talajokra való átálláshoz. A többéves pénzügyi keret számos finanszírozási lehetőséget kínál a talajok védelmére, fenntartható kezelésére és regenerálására. Az „Európai talajmegállapodás” a Horizont Európa program öt uniós küldetésének egyike, és kifejezetten a talajegészség előmozdítására irányul. A talajjal kapcsolatos küldetés ezen irányelv végrehajtásának kulcsfontosságú eszköze. Célja, hogy egy ambiciózus kutatási és innovációs program finanszírozása révén vezető szerepet töltsön be az egészséges talajokra való átállásban, létrehozzon egy 100 élő laboratóriumból és világítótoronyból álló hálózatot a vidéki és városi területeken, előmozdítsa egy harmonizált talajmegfigyelési keret kidolgozását, és növelje a talaj fontosságával kapcsolatos tudatosságot. Az egészséges talajhoz hozzájáruló célkitűzéseket megfogalmazó egyéb uniós programok közé tartoznak a közös agrárpolitika, a kohéziós politikai alapok, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, a Horizont Európa munkaprogram, a Technikai Támogatási Eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az InvestEU program.

(12)A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó talajvédelmi stratégiájában bejelentette, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a talajegészségre vonatkozóan, hogy lehetővé tegye a talajvédelmi stratégia céljainak elérését, és 2050-re Unió-szerte a jó talajegészség megvalósítását. A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i állásfoglalásában 42 az Európai Parlament hangsúlyozta a talajvédelem és az egészséges talajok előmozdításának fontosságát az Unióban, szem előtt tartva, hogy a talajromlás annak ellenére folytatódik, hogy egyes tagállamokban korlátozott és egyenlőtlen intézkedéseket hoznak. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – dolgozzon ki egy olyan uniós szintű közös jogi keretet a talaj védelmére és fenntartható használatára, amely a talajt fenyegető valamennyi jelentős veszéllyel foglalkozik.

(13)2020. október 23-i következtetéseiben 43 a Tanács támogatta a Bizottságot a talaj és a talaj biológiai sokféleségének mint létfontosságú, nem megújuló erőforrásnak a hatékonyabb védelmére irányuló erőfeszítések fokozásában.

(14)Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 kötelező célkitűzést határoz meg az Unióban 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre és azt követően a negatív kibocsátásokra vonatkozóan, valamint azért, hogy prioritás legyen a gyors és kiszámítható kibocsátáscsökkentés, és ezzel egyidejűleg fokozódjon a természetes elnyelők általi eltávolítás. A fenntartható talajkezelés fokozott szén-dioxid-megkötést eredményez, és a legtöbb esetben járulékos előnyökkel jár az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség szempontjából. A fenntartható szénkörforgásokról szóló bizottsági közlemény 45 hangsúlyozta, hogy világosan és átláthatóan meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyek egyértelműen eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből, például a természetes ökoszisztémákból, többek között a talajból történő szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására szolgáló uniós keret kidolgozásával. Ezen túlmenően a földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról szóló felülvizsgált rendelet nemcsak központi szerepet ad a talajban előforduló szén-dioxidnak a klímasemleges Európa felé vezető úton kijelölt célok elérésében, hanem arra is felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy rendszert a talaj szénkészleteinek nyomon követésére, többek között a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) adatkészletének felhasználásával.

(15)Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló bizottsági közlemény 46 hangsúlyozta, hogy a természetalapú megoldások szárazföldi használata, beleértve a talajok szivacsszerű funkciójának helyreállítását, növelni fogja a tisztavíz- és édesvíz-ellátást, továbbá csökkenteni fogja az áradások, és enyhíteni fogja az aszályok hatásait. Fontos a talajok víztisztító és szennyezéscsökkentő képességének maximalizálása.

(16)A Bizottság által elfogadott, a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 2050-re azt az elképzelést vázolja fel, hogy a levegő-, víz- és talajszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve, és amely tiszteletben tartja azokat a határokat, amelyekkel bolygónk megbirkózhat, ezáltal toxikus anyagoktól mentes környezetet teremtve.

(17)Az élelmezésbiztonság garantálásáról és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítéséről szóló bizottsági közlemény 47 hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-fenntarthatóság alapvető fontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából. Az egészséges talajok reziliensebbé teszik az uniós élelmiszerrendszert azáltal, hogy megteremtik a tápláló és elegendő mennyiségű élelmiszerek alapját.

(18)Intézkedéseket kell megállapítani a talajegészség nyomon követésére és értékelésére, a talajok fenntartható kezelésére és a szennyezett területek kezelésére annak érdekében, hogy 2050-re egészséges talajok álljanak rendelkezésre, megőrizzük egészséges állapotukat, teljesítsük az Unió éghajlatra és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzéseit, megelőzzük az aszályokat és a természeti katasztrófákat (és bekövetkezésük esetén reagáljunk rájuk), megóvjuk az emberi egészséget, valamint biztosítsuk az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot.

(19)A talaj adja a biológiai sokféleség több mint 25 %-át, és egyúttal bolygónk második legnagyobb széntárolója. Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási képességük miatt az egészséges talajok hozzájárulnak az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához. Az egészséges talajok emellett kedvező élőhelyet biztosítanak az organizmusok növekedéséhez, és döntő fontosságúak a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák stabilitásának javítása szempontjából. A felszín alatti és feletti biológiai sokféleség szorosan összekapcsolódik, és kölcsönös kapcsolatok (pl. a növény gyökereit összekötő mikorrhiza gombák) révén kölcsönhatásban áll egymással.

(20)Az árvizek, az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási események Európa-szerte a legnagyobb aggodalomra okot adó természetikatasztrófa-kockázatok. Az aszályokkal és a vízhiánnyal kapcsolatos aggodalmak Unió-szerte gyorsan fokozódnak. 2020-ban 24 tagállam tekintette az aszályt és a vízhiányt kulcsfontosságú újonnan felmerülő vagy éghajlattal összefüggő katasztrófakockázatnak (2015-ben csupán 11 tagállam). Az egészséges talaj alapvető fontosságú az aszályokkal és a természeti katasztrófákkal szembeni reziliencia szempontjából. Olyan gyakorlatok, amelyek javítják a talajok vízmegtartását és a tápanyagtartalmát, a talajszerkezetet, a talaj biológiai sokféleségét és a szén-dioxid-megkötést, növelik az ökoszisztémák, a növények és a növénykultúrák rezilienciáját az aszályokkal, természeti katasztrófákkal, hőhullámokkal és szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, amelyek a jövőben az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak. Megfelelő talajkezelés nélkül azonban az aszály és a természeti katasztrófák talajromlást okoznak, és egészségtelenné teszik a talajt. A talajegészség javítása segít csökkenteni az éghajlati szélsőségekkel összefüggő gazdasági veszteségeket és haláleseteket, amelyek 1980 és 2021 között mintegy 560 milliárd EUR költséggel jártak, és több mint 182 000 áldozatot követeltek az Unióban.

(21)A talajegészség közvetlenül hozzájárul az emberi egészséghez és jólléthez. Az egészséges talajok biztonságos és tápláló élelmiszereket biztosítanak, képesek megszűrni a szennyező anyagokat és ezáltal megőrizni az ivóvíz minőségét. A talajszennyezés lenyelés, belélegzés vagy bőrrel való érintkezés révén károsíthatja az emberi egészséget. Az egészséges talaj mikrobaközösségének való humán expozíció előnyös az immunrendszer, valamint az egyes betegségekkel és allergiákkal szembeni rezisztencia kialakulásában. Az egészséges talajok elősegítik a fák, a virágok és a gyep növekedését, és olyan zöld infrastruktúrát hoznak létre, amely esztétikai értéket, jóllétet és életminőséget biztosít.

(22)A talajromlás hatást gyakorol a termőképességre, a terméshozamokra, a növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciára és az élelmiszerek tápértékére. Mivel élelmiszereink 95 %-át közvetlenül vagy közvetve talajon állítják elő, és a világ népessége folyamatosan növekszik, kulcsfontosságú, hogy ez a véges természeti erőforrás egészséges maradjon az élelmezésbiztonság hosszú távú biztosítása, valamint az uniós mezőgazdaság termelékenységének és jövedelmezőségének lehetővé tétele érdekében. A fenntartható talajkezelési gyakorlatok megőrzik vagy javítják a talaj egészségét, és hozzájárulnak az élelmiszerrendszer fenntarthatóságához és rezilienciájához.

(23)Az irányelv hosszú távú célja, hogy 2050-re egészséges talajok álljanak rendelkezésre. Köztes lépésként – tekintettel a talajok állapotával, valamint az egészségük helyreállítását célzó intézkedések hatékonyságával és költségeivel kapcsolatos korlátozott ismeretekre – az irányelv többlépcsős megközelítést alkalmaz. Az első szakaszban a talajmegfigyelési keret létrehozása és a talajok Unió-szerte fennálló helyzetének értékelése áll majd a középpontban. Egyúttal magában foglalja a talajok fenntartható kezelésére és az igazoltan egészségtelen talajok regenerálására irányuló intézkedések megállapítására vonatkozó követelményeket, azonban nem ír elő kötelezettséget a talajok egészséges állapotának 2050-ig történő elérésére, sem pedig közbenső célokat. Ez az arányos megközelítés lehetővé teszi a fenntartható talajkezelésnek és az egészségtelen talajok regenerálásának megfelelő előkészítését, ösztönzését és beindítását. A második szakaszban, amint rendelkezésre állnak az első talaj- és trendelemzés eredményei, a Bizottság számba veszi a 2050. évi célkitűzés megvalósításában elért eredményeket és a gyűjtött tapasztalatokat, valamint szükség esetén javaslatot tesz az irányelv felülvizsgálatára a 2050-ig történő előrehaladás felgyorsítása érdekében.

(24)A talajra érő terhelés kezeléséhez és a talajegészség megőrzéséhez vagy regenerálásához szükséges megfelelő intézkedések meghatározásánál figyelembe kell venni a talajtípusok sokféleségét, a sajátos helyi és éghajlati feltételeket, valamint a földhasználatot vagy a felszínborítást. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok talajkörzeteket hozzanak létre. A talajkörzeteknek a talajkezelés alapvető irányítási egységeiként kell működniük, és intézkedéseket kell hozniuk az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében, különös tekintettel a talajegészség nyomon követésére és értékelésére. Az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 + végrehajtásának megkönnyítése érdekében meg kell határozni az egyes tagállamok talajkörzeteinek számát, földrajzi kiterjedését és határait. Minden tagállamban meg kell határozni a talajkörzetek minimális számát, figyelembe véve a tagállam méretét. Az egyes tagállamok talajkörzetei minimális számának meg kell felelnie az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 49 meghatározott NUTS 1 területi egységek számának.

(25)A talajokkal kapcsolatos megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy minden egyes talajkörzet tekintetében jelöljenek ki egy illetékes hatóságot. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő szinten – így nemzeti vagy regionális szinten is – további illetékes hatóságokat jelöljenek ki.

(26)Az egészséges talajállapot közös meghatározásához meg kell adni egy minimális közös halmazt a mérhető kritériumokra, amelyek be nem tartása kritikus mértékben csökkenti a talaj azon képességét, hogy létfontosságú élő rendszerként működjön, és ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson. Az említett kritériumoknak tükrözniük kell a talajtudomány aktuális állását, és azon kell alapulniuk.

(27)A talajromlás leírásához mérhető vagy megbecsülhető talajmutatókat kell meghatározni. Még ha jelentős eltérések is vannak a talajtípusok, az éghajlati viszonyok és a földhasználat között, a jelenlegi tudományos ismeretek révén e talajmutatók némelyikére vonatkozóan uniós szintű kritériumok határozhatók meg. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e talajmutatók némelyikére vonatkozó kritériumokat egyedi nemzeti vagy helyi feltételek alapján kiigazítsák, és a többi talajmutató esetében meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyekre vonatkozóan ebben a szakaszban nem állapíthatók meg uniós szintű közös kritériumok. Azon mutatók esetében, amelyeknél jelenleg nem határozhatók meg az egészséges és az egészségtelen állapot közötti különbségtételre vonatkozó egyértelmű kritériumok, csak nyomon követésre és értékelésre van szükség. Ez a jövőben megkönnyíti az ilyen kritériumok kidolgozását.

(28)Az ösztönzők létrehozása érdekében a tagállamoknak mechanizmusokat kell létrehozniuk a földtulajdonosok és a gazdálkodók által a talaj egészséges állapotának fenntartása érdekében tett erőfeszítések elismerésére, többek között a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó uniós szabályozási keretet kiegészítő talajegészségi tanúsítás formájában, valamint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 29. cikkében meghatározott, a megújuló energiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok végrehajtásának támogatása révén. A Bizottságnak többek között az információk cseréje és a bevált gyakorlatok előmozdítása, a tudatosság növelése és a tanúsítási rendszerek uniós szintű elismerése megvalósíthatóságának értékelése révén meg kell könnyítenie a talajegészségi tanúsítás folyamatát. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a különböző tanúsítási rendszerek közötti szinergiákat annak érdekében, hogy csökkenjenek a megfelelő tanúsítványokért folyamodók adminisztratív terhei.

(29)Egyes talajok sajátos jellemzőkkel rendelkeznek vagy azért, mert természetüknél fogva atipikusak, és ritka élőhelyeket képeznek a biológiai sokféleség számára vagy egyedülálló tájakat alkotnak, vagy azért, mert az emberek jelentősen megváltoztatták őket. Ezeket a jellemzőket figyelembe kell venni az egészséges talajok meghatározásával és az egészséges talajállapot elérésére vonatkozó követelményekkel összefüggésben.

(30)A talaj korlátozott erőforrás, amelyért egyre élesedik a verseny a különböző felhasználások között. A területelvonás gyakran a gazdasági fejlesztési igények által vezérelt folyamat, amely a természetes és félig természetes területeket (beleértve a mező- és erdőgazdasági földeket, kerteket és parkokat) mesterséges területekké alakít át, és a talajt az építkezések és az infrastruktúra platformjaként, közvetlen nyersanyagforrásként vagy történelmi örökség archívumaként használja fel. Ez az átalakítás gyakran visszafordíthatatlanul csökkentheti a talaj azon képességét, hogy más ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson (élelmiszer és biomassza biztosítása, víz- és tápanyag-körforgalom, a talajnak a biológiai sokféleség és a szén-dioxid-tárolás alapját képező tulajdonsága). A területelvonás gyakran a legtermékenyebb mezőgazdasági talajokat érinti, ami veszélyezteti az élelmezésbiztonságot. A fedett talaj az emberi településeket nagyobb árvízcsúcsoknak és intenzívebb hőszigethatásoknak is kiteszi. Ennélfogva nyomon kell követni a területelvonást és a talajfedést, valamint a talaj ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességére gyakorolt hatásaikat. Ezenkívül helyénvaló meghatározni bizonyos elveket a fenntartható talajkezelés részét képező területelvonás hatásainak enyhítésére.

(31)A megfigyelőhálózaton alapuló talajegészség-értékelésnek pontosnak kell lennie, ugyanakkor az ilyen megfigyelés költségeit észszerű szinten kell tartani. Ezért helyénvaló kritériumokat megállapítani a különböző talajtípusokra, éghajlati viszonyokra és földhasználatra jellemző talajállapotokra nézve reprezentatív mintavételi pontokra vonatkozóan. A mintavételi pontok hálóját geostatisztikai módszerekkel kell meghatározni, és elég sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy nemzeti szinten legfeljebb 5 %-os bizonytalanság mellett legyen megbecsülhető az egészséges talajok területe. Ez az érték általában úgy tekinthető, hogy statisztikailag megalapozott becslést ad, és észszerű bizonyosságot nyújt a célkitűzés elérésére vonatkozóan.

(32)A Bizottságnak segítenie és támogatnia kell a talajegészség tagállamok általi nyomon követését azáltal, hogy a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) programjának keretében folytatja a rendszeres helyszíni talajmintavételt és a kapcsolódó talajméréseket (LUCAS-talaj). E tekintetben a LUCAS programot fejleszteni és korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy teljes mértékben összhangban legyen az ezen irányelv alkalmazásában teljesítendő különleges minőségi követelményekkel. A terhek enyhítése céljából lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy figyelembe vegyék a javított LUCAS talaj keretében felmért talajegészségi adatokat. Az így támogatott tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges jogi intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jogszabályokkal összhangban elvégezhesse az ilyen helyszíni talajmintavételt, többek között a magántulajdonban lévő földterületeken.

(33)A Bizottság a felhasználó-központú Kopernikusz program keretében távérzékelési szolgáltatásokat fejleszt ki, ezzel is támogatva a tagállamokat. A talajegészség nyomon követése időszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak adott esetben távérzékelési adatokat kell használniuk – ideértve a Kopernikusz-szolgáltatások eredményeit – a vonatkozó talajmutatók nyomon követésére és a talajegészség értékelésére. A Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek támogatnia kell a talajra vonatkozó távérzékelési termékek megvizsgálását és fejlesztését, segítve a tagállamokat a megfelelő talajmutatók nyomon követésében.

(34)A meglévő uniós talajmegfigyelő központra építve és azt korszerűsítve a Bizottságnak létre kell hoznia egy, a talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportált, amelynek kompatibilisnek kell lennie az uniós adatstratégiával 51 és az uniós adatterekkel, és amelynek olyan központként kell működnie, amely hozzáférést biztosít a különböző forrásokból származó talajadatokhoz. E portálnak elsősorban a tagállamok és a Bizottság által az ezen irányelvben előírtak szerint összegyűjtött összes adatot kell tartalmaznia. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a tagállamok vagy bármely más fél által gyűjtött egyéb releváns talajadatokat (különösen a Horizont Európa és az „Európai talajmegállapodás” küldetés keretében megvalósuló projektekből származó adatokat) önkéntes alapon a portálba integrálják, feltéve, hogy ezek az adatok megfelelnek a formátumra és az előírásokra vonatkozó bizonyos követelményeknek. Ezeket a követelményeket a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatároznia.

(35)Javítani kell továbbá a tagállamokban használt talajmegfigyelési rendszerek harmonizációját, és ki kell használni az uniós és a nemzeti megfigyelőrendszerek közötti szinergiákat annak érdekében, hogy Unió-szerte jobban összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre.

(36)Annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapján végzett nyomon követés során nyert talajegészségi adatok a lehető legszélesebb körben legyenek felhasználhatók, a tagállamok számára elő kell írni, hogy könnyítsék meg az ilyen adatokhoz való hozzáférést az érintett érdekelt felek, például a mezőgazdasági termelők, az erdészek, a földtulajdonosok és a helyi hatóságok számára.

(37)A talajegészség megőrzése vagy javítása érdekében fenntartható talajkezelésre van szükség. A fenntartható talajkezelés lehetővé teszi a talajszolgáltatások hosszú távú biztosítását, beleértve a jobb levegő- és vízminőséget, valamint az élelmezésbiztonságot. Ezért helyénvaló olyan fenntartható talajkezelési elveket megállapítani, amelyek iránymutatásul szolgálnak a talajkezelési gyakorlatokhoz.

(38)A mezőgazdasági termelőknek támogatást nyújtó gazdasági eszközök, többek között a közös agrárpolitika (KAP) keretében rendelkezésre álló eszközök döntő szerepet játszanak a mezőgazdasági talajok és kisebb mértékben az erdei talajok fenntartható kezelésére való átállásban. A KAP arra irányul, hogy feltételesség, ökorendszerek és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása révén támogassa a talajegészséget. A magánszektor pénzügyi támogatást is generálhat a fenntartható talajkezelési gyakorlatokat alkalmazó mezőgazdasági termelők és erdészek számára. Az élelmiszer-, fa-, bioalapú és energiaiparban például a magánszereplők által létrehozott önkéntes fenntarthatósági címkék figyelembe vehetik az ezen irányelvben meghatározott fenntartható talajkezelési elveket. Ez lehetővé teheti, hogy azok az élelmiszer-, fa- és egyéb biomassza-termelők, akik a gyártás során követik ezeket az elveket, megjelenítsék ezeket termékeik értékében. A talajjal kapcsolatos küldetés élő laboratóriumai és világítótornyai révén további finanszírozás lesz elérhető a megoldások – többek között a karbongazdálkodás – tesztelésére, demonstrálására és bővítésére szolgáló valós helyszínek hálózatához. A „szennyező fizet” elv sérelme nélkül a tagállamoknak támogatást és tanácsadást kell nyújtaniuk az ezen irányelv alapján hozott intézkedések által érintett földtulajdonosok és földhasználók megsegítésére, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások igényeire és korlátozott kapacitásaira.

(39)Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 értelmében a tagállamoknak KAP stratégiai tervükben ismertetniük kell, hogy e tervek környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája hogyan járul hozzá az említett rendelet XIII. mellékletében felsorolt jogalkotási aktusokban meghatározott vagy a belőlük eredő hosszú távú nemzeti célok eléréséhez, és mennyire van összhangban velük.

(40)A legjobb fenntartható talajkezelési gyakorlatok végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak szorosan nyomon kell követniük a talajkezelési gyakorlatok hatását, és szükség esetén a kutatásból és innovációból származó új ismeretek figyelembevételével ki kell igazítaniuk a gyakorlatokat és az ajánlásokat. E tekintetben értékes hozzájárulások várhatók a Horizont Európa „Európai talajmegállapodás” küldetésétől, és különösen annak élő laboratóriumaitól, valamint a talajmegfigyelést, a talajjal kapcsolatos oktatást és a polgári szerepvállalást támogató tevékenységeitől.

(41)A regenerálás visszaállítja a leromlott talajok egészséges állapotát. A talajregenerálási intézkedések meghatározásakor a tagállamok számára elő kell írni, hogy vegyék figyelembe a talajegészség-értékelés eredményét, és a regenerálási intézkedéseket igazítsák a helyzetek sajátos jellemzőihez, a talaj típusához, használatához és állapotához, valamint a helyi, éghajlati és környezeti viszonyokhoz.

(42)Az egyéb uniós jogszabályok alapján elfogadott, a talajegészségre esetlegesen hatást gyakorló különböző intézkedések, valamint az Unióban a talaj fenntartható kezelése és regenerálása érdekében bevezetendő intézkedések közötti szinergiák biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatok koherensek legyenek az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel 53 összhangban elfogadott nemzeti helyreállítási tervekkel; a tagállamok által a közös agrárpolitika keretében az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban kidolgozandó stratégiai tervekkel, a 91/676/EGK tanácsi irányelvvel 54 összhangban elfogadott, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályzatokkal és a kijelölt veszélyeztetett területekre vonatkozó cselekvési programokkal, a Natura 2000 területekre vonatkozóan a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel 55 összhangban létrehozott természetvédelmi intézkedésekkel és az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására irányuló tervvel, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 56 összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő, a víztestek jó ökológiai és kémiai állapotának elérésére irányuló intézkedésekkel, a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 57 összhangban létrehozott árvízkockázat-kezelési intézkedésekkel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiában 58 támogatott aszálykezelési tervekkel, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény 10. cikkével összhangban létrehozott nemzeti cselekvési programokkal, az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 59 és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 60 meghatározott célokkal, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 61 összhangban létrehozott integrált nemzeti energia- és klímatervekkel, az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv 62 keretében kidolgozott nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokkal, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 63 összhangban létrehozott kockázatértékelésekkel és katasztrófakockázat-kezelési tervekkel, valamint az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel 64 összhangban létrehozott nemzeti cselekvési tervekkel. A fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatokat lehetőség szerint integrálni kell ezekbe a programokba, tervekbe és intézkedésekbe, amennyiben hozzájárulnak a célkitűzések eléréséhez. Következésképpen a releváns mutatókat és adatokat, például a KAP rendelet szerinti, a talajjal kapcsolatos eredménymutatókat, valamint az (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65 alapján bejelentett, a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó statisztikai adatokat hozzáférhetővé kell tenni a fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatokért, valamint a talajegészség-értékelésért felelős illetékes hatóságok számára annak érdekében, hogy ezek az adatok és mutatók összekapcsolhatók legyenek, és ezáltal lehetővé váljon a választott intézkedések hatékonyságának lehető legpontosabb értékelése.

(43)A szennyezett területek az EU több évtizedes ipari tevékenységének örökségét képezik, és most és a jövőben is kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre nézve. Ezért először azonosítani kell és vizsgálatnak kell alávetni a potenciálisan szennyezett területeket, majd ha beigazolódik a szennyeződés ténye, értékelni kell a kockázatokat, és intézkedéseket kell hozni az elfogadhatatlan kockázatok kezelésére. Talajvizsgálattal igazolható, hogy egy potenciálisan szennyezett terület valójában nem szennyezett. Ebben az esetben a tagállam a továbbiakban nem tüntetheti fel a területet potenciálisan szennyezettként, kivéve, ha a szennyeződés gyanúja új bizonyíték alapján merül fel.

(44)A potenciálisan szennyezett területek azonosítása érdekében a tagállamoknak bizonyítékokat kell gyűjteniük többek között történelmi kutatások, múltbeli ipari események és balesetek, környezetvédelmi engedélyek, valamint a nyilvánosság vagy a hatóságok általi bejelentések révén.

(45)Annak érdekében, hogy a potenciálisan szennyezett területeken a talajvizsgálatokat időben és hatékonyan lehessen elvégezni, a tagállamok számára elő kell írni, hogy az említett vizsgálatok elvégzésére vonatkozó határidő meghatározására vonatkozó kötelezettségen túlmenően meghatározzák azokat a konkrét eseményeket, amelyek szintén ilyen vizsgálatot tesznek szükségessé. Az ilyen kiváltó események közé tartozhatnak a környezetvédelmi vagy építési engedély, illetve az uniós vagy nemzeti jogszabályok által előírt engedély kérelmezése vagy felülvizsgálata, a talajkitermelési tevékenységek, a földhasználat megváltoztatása, illetve a föld- vagy ingatlanügyletek. A talajvizsgálatok különböző szakaszokat követhetnek (például másodelemzés, helyszíni szemle, előzetes vagy feltáró vizsgálat, részletesebb vagy leíró vizsgálat, valamint helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat). A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 66 összhangban végrehajtott alapállapot-jelentések és nyomonkövetési intézkedések adott esetben talajvizsgálatnak is minősülhetnek.

(46)A potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelésében a költségek, előnyök és helyi sajátosságok figyelembevétele érdekében rugalmasságra van szükség. Ennélfogva a tagállamoknak legalább kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk a potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelésére, figyelembe véve a két kategória közötti különbséget, és lehetővé téve az erőforrásoknak a sajátos környezeti, gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével történő elosztását. A döntéshozatalt a talajszennyező anyagoknak való expozícióból (a veszélyeztetett népességcsoportok, például a várandós nők, a fogyatékossággal élő személyek, az idősek és a gyermekek expozíciója) eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő potenciális kockázatok jellegéhez és mértékéhez kell igazítani. A remediációra vonatkozó költség-haszon elemzésnek pozitívnak kell lennie. Az optimális remediációs megoldásnak fenntarthatónak kell lennie, és a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat figyelembe vevő, kiegyensúlyozott döntéshozatali folyamat keretében kell kiválasztani. A potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelése során tiszteletben kell tartani a „szennyező fizet” elvet, valamint az elővigyázatosság és az arányosság elvét. A tagállamoknak meg kell határozniuk a szennyezett területek területspecifikus kockázatainak meghatározására szolgáló konkrét módszertant. A tagállamoknak azt is meg kell határozniuk, hogy a tudományos ismeretek, az elővigyázatosság elve, a helyi sajátosságok, valamint a jelenlegi és jövőbeli földhasználat alapján mi minősül a szennyezett terület elfogadhatatlan kockázatának. A szennyezett területek kockázatának az emberi egészség és a környezet tekintetében elfogadható szintre való csökkentése érdekében a tagállamoknak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk, beleértve a remediációt is. Lehetővé kell tenni, hogy a más uniós jogszabályok alapján hozott intézkedések ezen irányelv szerint kockázatcsökkentő intézkedéseknek minősüljenek, amennyiben ezek az intézkedések hatékonyan csökkentik a szennyezett területek által jelentett kockázatokat.

(47)Az ezen irányelv alapján hozott intézkedéseknek más uniós szakpolitikai célkitűzéseket is figyelembe kell venniük, például az [(EU) xxxx/xxxx rendelet 67 +] által követett célkitűzéseket, amelyek célja az európai ipar kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítása.

(48)Az átláthatóság a talajpolitika alapvető eleme, amely biztosítja a nyilvános elszámoltathatóságot és tudatosságot, a tisztességes piaci feltételeket és az előrehaladás nyomon követését. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk a szennyezett és potenciálisan szennyezett területek nemzeti nyilvántartását, amely területspecifikus információkat tartalmaz, és ezeket egy online, georeferenciával ellátott téradatbázisban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a potenciálisan szennyezett és a szennyezett területek létezéséről és kezeléséről. Mivel a potenciálisan szennyezett területek vonatkozásában a talajszennyezés jelenléte még nem igazolódott, hanem csak gyanítható, a szennyezett területek és a potenciálisan szennyezett területek közötti különbséget a szükségtelen aggodalom elkerülése érdekében megfelelően kell közölni a nyilvánossággal, és részletesen el kell magyarázni.

(49)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. Ezen túlmenően a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Egyezménynek 68 (Aarhusi Egyezmény) megfelelően a nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jogához.

(50)Az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv 69 előírja a közszféra adatainak ingyenes és nyílt formátumban történő közzétételét. Általános rendeltetése, hogy folytassa az EU adatgazdaságának megerősítését azáltal, hogy növeli a további felhasználás céljára rendelkezésre álló közadatok mennyiségét, tisztességes versenyt és könnyű hozzáférést biztosít a közszféra információihoz, valamint javítja a határokon átnyúló adatalapú innovációt. A fő elv az, hogy a kormányzati adatok alapértelmezés szerint és felépítésük tekintetében nyílt hozzáférésűek legyenek. A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 70 az a célja, hogy az Aarhusi Egyezménnyel összhangban biztosítsa a környezeti információkhoz való hozzáférés jogát a tagállamokban. Az Aarhusi Egyezmény és a 2003/4/EK irányelv széles körű kötelezettségekről rendelkezik, amelyek egyaránt vonatkoznak az ilyen információk kérésre történő rendelkezésre bocsátására és aktív terjesztésére. A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 71 szintén átfogó hatállyal rendelkezik, kiterjed a térinformatikai adatok megosztására, ideértve a különböző környezeti témákra vonatkozó adatkészleteket is. Fontos, hogy ezen irányelvnek az információhoz való hozzáférésre és az adatok megosztására vonatkozó rendelkezései kiegészítsék az említett irányelveket, és ne teremtsenek különálló jogi keretet. Ezért ezen irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatásáról és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezései nem sérthetik az (EU) 2019/1024, a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelvet.

(51)A talajegészség nyomon követésére, a fenntartható talajkezelésre és a szennyezett területek kezelésére vonatkozó szabályok szükséges kiigazításának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy a talajegészség nyomon követésére szolgáló módszertanoknak, a fenntartható talajkezelés elveinek, a kockázatcsökkentő intézkedések indikatív listájának, a területspecifikus kockázatértékelés szakaszainak és követelményeinek, valamint a szennyezett és potenciálisan szennyezett területek nyilvántartásának a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa ezt az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 72 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(52)Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottság felé történő elektronikus adatszolgáltatás formátumának, szerkezetének és részletes szabályainak meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 73 megfelelően kell gyakorolni.

(53)A Bizottságnak a talajegészség-értékelés eredményei alapján 6 évvel az irányelv hatálybalépését követően tényeken alapuló értékelést kell végeznie, és adott esetben felül kell vizsgálnia ezt az irányelvet. Az értékelésnek különösen azt kell megvizsgálnia, hogy szükség van-e konkrétabb követelmények meghatározására az egészségtelen talajok regenerálása és a talajok egészséges állapotának 2050-re történő biztosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében. Az értékelésnek azt is fel kell mérnie, hogy az egészséges talajok meghatározását hozzá kell-e igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez a talajvédelemmel kapcsolatos új tudományos bizonyítékokon vagy az adott tagállamra jellemző, új környezeti vagy éghajlati körülményekből eredő problémán alapuló bizonyos mutatókra vagy kritériumokra vonatkozó rendelkezések hozzáadásával. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (22) pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához.

(54)Valamennyi tagállam összehangolt intézkedéseire van szükség azon elképzelés megvalósításához, hogy 2050-re minden talaj egészséges legyen, és Unió-szerte hosszú távon biztosíthatók legyenek a talajok által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A tagállamok egyéni intézkedései elégtelennek bizonyultak, mivel a talajromlás folytatódik, sőt súlyosbodik. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(55)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 74 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Célkitűzés és tárgy

(1)Az irányelvnek az a célkitűzése, hogy Unió-szerte szilárd és koherens talajmegfigyelési keretet hozzon létre az összes talajra vonatkozóan, és folyamatosan javítsa a talajegészséget az Unióban annak érdekében, hogy 2050-re egészséges talajok álljanak rendelkezésre, és egészséges állapotban lehessen tartani a talajokat, hogy több ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a környezeti, társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges mértékben, megelőzhessék és enyhíthessék az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által kiváltott hatásokat, fokozhassák a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciát és az élelmezésbiztonságot, valamint azért, hogy a talajszennyezés olyan szintre legyen csökkenthető, amely már nem tekinthető károsnak az emberi egészségre és a környezetre.

(2)Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a)a talajegészség nyomon követése és értékelése;

b)fenntartható talajkezelés;

c)szennyezett területek.

2. cikk

Hatály

Ez az irányelv a tagállamok területén található valamennyi talajra vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.„talaj”: a földkéreg ásványi részecskékből, szerves anyagokból, vízből, levegőből és élő szervezetekből álló legfelső rétege, amely az alapkőzet és a földfelszín között helyezkedik el;

2.„ökoszisztéma” vagy „ökológiai rendszer”: a növény-, állat- és mikroorganizmus-közösségek és élettelen környezetük dinamikus együttese egy funkcionális egységben;

3.„ökoszisztéma-szolgáltatások”: az ökoszisztémák közvetett hozzájárulása azokhoz a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb előnyökhöz, amelyekre az emberek ezen ökoszisztémák révén szert tesznek;

4.„talajegészség”: a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota, amely meghatározza, hogy mennyire képes létfontosságú élő rendszerként működni és ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani;

5.„fenntartható talajkezelés”: olyan talajkezelési gyakorlatok, amelyek fenntartják vagy javítják a talaj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat anélkül, hogy veszélyeztetnék az e szolgáltatásokat lehetővé tevő funkciókat, vagy károsak lennének a környezet egyéb tulajdonságaira;

6.„talajkezelési gyakorlatok”: a talaj fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságait befolyásoló gyakorlatok;

7.„kezelt talajok”: olyan talajok, amelyeken talajkezelési gyakorlatokat folytatnak;

8.„talajkörzet”: egy tagállam területének az adott tagállam által ezen irányelvvel összhangban behatárolt része;

9.„talajegészség-értékelés”: a talaj egészségének értékelése talajmutatók mérése vagy becslése alapján;

10.„szennyezett terület”: egy vagy több parcella körülhatárolt területe, ahol a pontforrásból származó antropogén tevékenységek által okozott talajszennyezés igazoltan jelen van;

11.„talajmutató”: a talajegészség fizikai, kémiai vagy biológiai jellemzőit leíró paraméter;

12.„földterület”: a Föld vízzel nem borított felszíne;

13.„felszínborítás”: a Föld felszínének fizikai és biológiai borítása;

14.„természetes terület”: olyan terület, ahol az emberi tevékenység nem változtatta meg lényegesen a terület elsődleges ökológiai funkcióit és fajösszetételét;

15.„féltermészetes terület”: olyan terület, ahol az ökológiai szerkezetek összetételét, egyensúlyát vagy funkcióját emberi tevékenységek jelentősen megváltoztatták, de a biológiai sokféleség és az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében potenciálisan nagy értéket képvisel;

16.„mesterséges terület”: építkezések és infrastruktúrák platformjaként, közvetlen nyersanyagforrásként vagy történelmi örökség archívumaként használt földterület a talaj más ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességének rovására;

17.„területelvonás”: természetes és féltermészetes terület mesterséges területté történő átalakítása;

18.„átalakító függvény”: olyan matematikai szabály, amely lehetővé teszi, hogy a referenciamódszertől eltérő módszerrel végzett mérés értéke átalakítható legyen a referenciamódszerrel végzett talajméréssel nyerhető értékre;

19.„érintett nyilvánosság”: a talajdegradáció által érintett vagy várhatóan érintett, illetve az ezen irányelv szerinti kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érdekelt nyilvánosság, ideértve a földtulajdonosokat és a földhasználókat, valamint az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket.

20.„talajszennyezés”: vegyi anyag vagy egyéb anyag jelenléte a talajban olyan koncentrációban, amely káros lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;

21.„szennyező anyag”: olyan anyag, amely talajszennyezést okozhat;

22.„regenerálás”: szándékos tevékenység, amelynek célja a leromlott állapotú talaj egészséges állapotúra való visszaállítása;

23.„kockázat”: az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások lehetősége a talajszennyezésnek való kitettség következtében;

24.„talajvizsgálat”: a szennyező anyagok talajban való jelenlétének és koncentrációjának felmérésére szolgáló eljárás, amelyet általában különböző szakaszokban végeznek el;

25.„explicit földrajzi”: olyan módon hivatkozott és tárolt információk, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az információk meghatározott precizitással és pontossággal feltérképezhetők és lokalizálhatók legyenek;

26.„talajremediáció”: olyan regeneráló tevékenység, amely csökkenti, izolálja vagy immobilizálja a talajban lévő szennyező anyagok koncentrációját.

4. cikk

Talajkörzetek

(1)A tagállamok területük egészén talajkörzeteket hoznak létre.

Az egyes tagállamokban a talajkörzetek számának meg kell felelnie legalább az 1059/2003/EK rendelet alapján létrehozott NUTS 1 területi egységek számának.

(2)A talajkörzetek földrajzi kiterjedésének meghatározásakor a tagállamok figyelembe vehetik a meglévő közigazgatási egységeket, és törekedniük kell az egyes talajkörzeteken belüli homogenitásra a következő paraméterek tekintetében:

a)a „World Reference Base for Soil Resources” 75 című kiadványban meghatározott talajtípus;

b)éghajlati viszonyok;

c)a 2281. sz. Alterra-jelentésben 76 ismertetett környezetvédelmi övezet;

d)földhasználat vagy felszínborítás a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) programjában használt módon.

5. cikk

Illetékes hatóságok

A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő szinten felelősek az ezen irányelvben megállapított feladatok végrehajtásáért.

A tagállamok minden egyes, a 4. cikkel összhangban létrehozott talajkörzet tekintetében kijelölnek egy illetékes hatóságot.

II. fejezet

A talajegészség nyomon követése és értékelése

6. cikk

Talajegészség és területelvonás-megfigyelési keret

(1)A tagállamok a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott talajkörzeteken alapuló megfigyelési keretet hoznak létre annak biztosítására, hogy e cikkel, valamint az I. és II. melléklettel összhangban rendszeresen és pontosan ellenőrizzék a talajegészséget.

(2)A tagállamok minden egyes talajkörzetben figyelemmel kísérik a talajegészséget és a területelvonást.

(3)A megfigyelési keret a következőkön alapul:

a)a 7. cikkben említett talajmutatók és talajegészségi kritériumok;

b)a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó talajmintavételi pontok;

c)a Bizottság által adott esetben az e cikk (4) bekezdésével összhangban elvégzett talajmérés;

d)adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett távérzékelési adatok és termékek;

e)a 7. cikk (1) bekezdésében említett területelvonási és talajfedési mutatók.

(4)A Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – a 7. és 8. cikkben említett releváns mutatók és módszertanok alapján rendszeres talajméréseket végez a helyszínen vett talajmintákon, hogy támogassa a talajegészség tagállamok általi nyomon követését. Amennyiben egy tagállam e bekezdéssel összhangban beleegyezését adja, gondoskodik arról, hogy a Bizottság elvégezhesse az ilyen helyszíni talajmintavételt.

(5)A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) felhasználja az (EU) 2021/696 rendelettel létrehozott uniós űrprogram Kopernikusz-komponense keretében rendelkezésre álló űralapú adatokat és termékeket a talajra vonatkozó távérzékelési termékek megvizsgálása és fejlesztése érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a releváns talajmutatók nyomon követésében.

(6)A Bizottság és az EEA a meglévő adatok alapján és az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül létrehozza a talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportált, amely georeferenciával ellátott térbeli formátumban hozzáférést biztosít legalább a következőkből származó, rendelkezésre álló talajegészségi adatokhoz:

a)a 8. cikk (2) bekezdése szerinti talajmérések;

b)az e cikk (4) bekezdése szerinti talajmérések;

c)az e cikk (5) bekezdése szerinti releváns talaj-távérzékelési adatok és termékek.

(7)A (6) bekezdés szerinti, talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportál az adott bekezdésben említett adatoktól eltérő, a talaj egészségével kapcsolatos adatokhoz is hozzáférést biztosíthat, amennyiben ezeket az adatokat a Bizottság által a (8) bekezdés szerint megállapított formátumoknak vagy módszereknek megfelelően osztották meg vagy gyűjtötték.

(8)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (7) bekezdésben említett adatok megosztására vagy gyűjtésére, illetve ezen adatoknak a talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportálba való integrálására szolgáló formátumok vagy módszerek meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

7. cikk

Talajmutatók, a talaj egészséges állapotára vonatkozó kritériumok, valamint területelvonási és talajfedési mutatók

(1)A talajegészség nyomon követése és értékelése során a tagállamok az I. mellékletben felsorolt talajmutatókat és talajegészségi kritériumokat alkalmazzák.

A területelvonás nyomon követése során a tagállamok az I. mellékletben említett területelvonási és talajfedési mutatókat alkalmazzák.

(2)A tagállamok az I. melléklet A. része szerinti talajmutatókat és talajegészségi kritériumokat az I. melléklet A. részének második és harmadik oszlopában említett előírásokkal összhangban kiigazíthatják.

(3)A tagállamok meghatározzák az I. melléklet B. részében említett, talajszennyezéssel kapcsolatos talajmutatóhoz tartozó szerves szennyező anyagokat.

(4)A tagállamok az I. melléklet B. részének harmadik oszlopában meghatározott rendelkezésekkel összhangban talajegészségi kritériumokat határoznak meg az I. melléklet B. részében felsorolt talajmutatókra vonatkozóan.

(5)A tagállamok nyomon követés céljából további talajmutatókat és területelvonási mutatókat is meghatározhatnak, ideértve, de nem kizárólag az I. melléklet C. és D. részében felsorolt választható mutatókat („további talajmutatók” és „további területelvonási mutatók”).

(6)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha e cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban talajmutatókat, területelvonási mutatókat és talajegészségi kritériumokat határoznak meg vagy igazítanak ki.

8. cikk

Mérések és módszertanok

(1)A tagállamok a mintavételi pontokat a II. melléklet A. részében rögzített módszertan alkalmazásával határozzák meg.

(2)A tagállamok az (1) bekezdésben említett mintavételi pontokon talajmintákat véve talajméréseket végeznek, valamint adatokat gyűjtenek, dolgoznak fel és elemeznek a következők meghatározásához:

a)a talajmutatók I. mellékletben meghatározott értékei;

b)adott esetben a további talajmutatók értékei;

c)az I. melléklet D. részében felsorolt területelvonási és talajfedési mutatók értékei.

(3)A tagállamok az alábbiakat alkalmazzák:

a)a talajmutatók vonatkozásában a II. melléklet B. részében meghatározott értékek meghatározására vagy becslésére szolgáló módszertanok;

b)a II. melléklet C. részében meghatározott területelvonási és talajfedési mutatók értékeinek meghatározására vonatkozó módszertani minimumkövetelmények;

c)a Bizottság által a (6) bekezdéssel összhangban megállapított követelmények.

A tagállamok az első albekezdés a) és b) pontjában felsoroltaktól eltérő módszertanokat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a II. melléklet B. részének negyedik oszlopában előírt validált átalakító függvények.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az első talajmérések elvégzésére legkésőbb …-ig sor kerüljön (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátumot).

(5)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy legalább 5 évente sor kerüljön új talajmérések elvégzésére.

A tagállamok biztosítják, hogy a területelvonási és talajfedési mutatók értékét legalább évente frissítsék.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az ott említett referencia-módszertanokat hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez, különösen azokban az esetekben, amikor a talajmutatók értékei a 6. cikk (5) bekezdése szerinti távérzékeléssel meghatározhatók.

9. cikk

A talajegészség értékelése

(1)A tagállamok a 6., 7. és 8. cikk szerinti megfigyelés keretében gyűjtött adatok alapján az I. melléklet A. és B. részében említett talajmutatók mindegyikére vonatkozóan értékelik a talajegészséget valamennyi talajkörzetben.

A tagállamok a 14. cikk szerinti talajvizsgálatok keretében gyűjtött adatokat is figyelembe veszik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a talajegészség-értékeléseket legalább 5 évente elvégezzék, és hogy az első talajegészség-értékelésre …-ig sor kerüljön (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 5 évvel követő dátumot).

(2)A talaj ezen irányelvvel összhangban akkor tekinthető egészségesnek, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a)az I. melléklet A. részében felsorolt összes talajmutatóra vonatkozó értékek megfelelnek az ott meghatározott kritériumoknak, és adott esetben a 7. cikkel összhangban kiigazítják őket;

b)az I. melléklet B. részében felsorolt összes talajmutatóra vonatkozó értékek megfelelnek a 7. cikkel összhangban meghatározott kritériumoknak („egészséges talaj”).

Az első albekezdéstől eltérve az I. melléklet negyedik oszlopában feltüntetett földterületen belüli talajok értékelése során nem kell figyelembe venni a harmadik oszlopban az adott földterületre vonatkozóan meghatározott értékeket.

A talaj egészségtelen, ha az (1) bekezdésben említett kritériumok közül legalább egy nem teljesül („egészségtelen talaj”).

(3)A tagállamok elemzik az I. melléklet C. részében felsorolt talajmutatókra vonatkozó értékeket, majd a releváns adatok és a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével értékelik, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokban bekövetkezett-e kritikus veszteség.

A tagállamok elemzik az I. melléklet D. részében felsorolt területelvonási és talajfedési mutatók értékeit, és értékelik az ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztésére, valamint az (EU) 2018/841 rendeletben meghatározott célkitűzésekre és célokra gyakorolt hatásaikat.

(4)A talajegészség e cikkel összhangban elvégzett értékelése alapján az illetékes hatóság – adott esetben a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal együttműködve – minden egyes talajkörzetben azonosítja az egészségtelen talajú területeket, és a 19. cikknek megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot.

(5)A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően mechanizmust hoznak létre a földtulajdonosok és gazdálkodók önkéntes talajegészségi tanúsításához.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a talajegészségi tanúsítások formátumának harmonizálása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)A tagállamok kérésre közlik az érintett földtulajdonosokkal és gazdálkodókkal a 6–9. cikkben említett talajegészségi adatokat és értékelést, különösen a 10. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsok kidolgozásának támogatása céljából.

III. fejezet

Fenntartható talajkezelés

10. cikk

Fenntartható talajkezelés

(1)A tagállamok …-tól/-től (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátumot)meghozzák legalább a következő intézkedéseket, figyelembe véve a talaj típusát, felhasználását és állapotát:

a)a III. mellékletben felsorolt fenntartható talajkezelési elveket tiszteletben tartó fenntartható talajkezelési gyakorlatok meghatározása, amelyeket fokozatosan kell alkalmazni valamennyi kezelt talajon, valamint – a 9. cikkel összhangban elvégzett talajértékelések eredményei alapján – a tagállamokban az egészségtelen talajokon fokozatosan alkalmazandó regenerálási gyakorlatok meghatározása;

b)talajkezelési gyakorlatok és a talajegészséget kedvezőtlenül befolyásoló, a talajkezelők által kerülendő egyéb gyakorlatok meghatározása.

Az e bekezdésben említett gyakorlatok és intézkedések meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik a IV. mellékletben felsorolt programokat, terveket, célokat és intézkedéseket, valamint a legfrissebb tudományos ismereteket, beleértve a Horizont Európa „Európai talajmegállapodás” elnevezésű küldetéséből származó eredményeket.

A tagállamok azonosítják a IV. mellékletben meghatározott programokkal, tervekkel és intézkedésekkel fennálló szinergiákat. A IV. mellékletben meghatározott programok, tervek és intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a talajegészség-nyomonkövetési adatokat, a talajegészség-értékelések eredményeit, a 9. cikkben említett elemzést és a fenntartható talajkezelési intézkedéseket.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett gyakorlatok kidolgozásának folyamata nyitott, inkluzív és hatékony legyen, valamint hogy az érintett nyilvánosság, különösen a földtulajdonosok és gazdálkodók be legyenek vonva a folyamatokba, és kellő időben hatékony lehetőséget kapjanak az ilyen gyakorlatok kidolgozásában való részvételre.

(2)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a talajkezelők, a földtulajdonosok és az érintett hatóságok könnyen hozzáférjenek a fenntartható talajkezeléssel kapcsolatos pártatlan és független tanácsadáshoz, a képzési tevékenységekhez és a kapacitásépítéshez.

A tagállamok a következő intézkedéseket is meghozzák:

a)a fenntartható talajkezelés közép- és hosszú távú, többszörös előnyeinek tudatosítása, valamint a talaj fenntartható kezelésének szükségessége;

b)a holisztikus talajkezelési koncepciók kutatásának és végrehajtásának előmozdítása;

c)a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök és tevékenységek rendszeresen aktualizált feltérképezésének elérhetővé tétele a fenntartható talajkezelés végrehajtásának támogatása érdekében.

(3)A tagállamok rendszeresen értékelik az e cikkel összhangban meghozott intézkedések hatékonyságát, és adott esetben felülvizsgálják és átdolgozzák ezeket az intézkedéseket, figyelembe véve a 6–9. cikkben említett talajegészség-megfigyelést és -értékelést.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan azzal a céllal, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazítsa a fenntartható talajkezelés elveit.

11. cikk

A területelvonás mérséklésének elvei

A tagállamok területelvonás esetén biztosítják a következő elvek tiszteletben tartását:

a)a műszakilag és gazdaságilag lehetséges mértékben kerülni vagy csökkenteni kell a talaj azon képességének elvesztését, hogy többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtson – beleértve az élelmiszer-termelést is – az alábbiak révén:

i.a területelvonás által érintett terület lehető legnagyobb mértékű csökkentése; és

ii.olyan területek kiválasztása, ahol az ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztése minimálisra csökkenne; és

iii.a területelvonás oly módon történő végrehajtása, hogy az a lehető legkisebbre csökkentse a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatást;

b)a több ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtására irányuló talajkapacitás elvesztésének lehető legnagyobb mértékű kompenzálása.

IV. fejezet

Szennyezett területek

12. cikk

Kockázatalapú megközelítés

(1)A tagállamok kezelik azokat a kockázatokat, amelyeket a potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek jelentenek az emberi egészségre és a környezetre nézve, és azokat elfogadható szinten tartják, figyelembe véve a talajszennyezés és a 15. cikk (4) bekezdése alapján hozott kockázatcsökkentő intézkedések környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait.

(2)A tagállamok …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátumot) kockázatalapú megközelítést alakítanak ki a következők tekintetében:

a)a potenciálisan szennyezett területek azonosítása a 13. cikkel összhangban;

b)a potenciálisan szennyezett területek vizsgálata a 14. cikkel összhangban;

c)a szennyezett területek kezelése a 15. cikknek megfelelően.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott követelmény nem érinti az uniós vagy nemzeti jogszabályokból eredő szigorúbb követelményeket.

(4)Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a következőkre:

a)részvétel az e cikkben meghatározott kockázatalapú megközelítés kialakításában és konkrét alkalmazásában;

b)a 13. cikkel összhangban a potenciálisan szennyezett területek azonosítása, a 14. cikkel összhangban a potenciálisan szennyezett területek vizsgálata és a 15. cikkel összhangban a szennyezett területek kezelése szempontjából releváns információk szolgáltatása;

c)a szennyezett és potenciálisan szennyezett területek nyilvántartásában a 16. cikknek megfelelően szereplő információk helyesbítésének kérelmezése.

13. cikk

A potenciálisan szennyezett területek azonosítása

(1)A tagállamok az összes rendelkezésre álló eszközzel gyűjtött bizonyítékok alapján szisztematikusan és tevékenyen azonosítják azokat a területeket, ahol talajszennyezés gyanúja merül fel („potenciálisan szennyezett területek”).

(2)A potenciálisan szennyezett területek meghatározásakor a tagállamoknak a következő kritériumokat kell figyelembe venniük:

a)aktív vagy inaktív, potenciálisan szennyező kockázati tevékenység működtetése;

b)a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében említett tevékenységek végzése;

c)a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 77 említett létesítmény működtetése;

d)a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 78 III. mellékletében említett tevékenység elvégzése;

e)potenciálisan szennyező baleset, szerencsétlenség, katasztrófa, váratlan esemény vagy kiömlés előfordulása;

f)minden egyéb olyan esemény, amely talajszennyezést okozhat;

g)a 6., 7. és 8. cikkel összhangban elvégzett talajegészség-ellenőrzésből származó bármilyen információ.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok összeállítják a potenciálisan szennyező kockázati tevékenységek listáját. E tevékenységek tudományos bizonyítékok alapján tovább osztályozhatók a talajszennyezést okozó kockázatuk alapján.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az összes potenciálisan szennyezett területet azonosítsák (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 7 évvel követő dátumot), és az említett időpontig megfelelően bejegyezzék őket a 16. cikkben említett nyilvántartásba.

14. cikk

A potenciálisan szennyezett területek vizsgálata

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a 13. cikkel összhangban azonosított valamennyi potenciálisan szennyezett területet talajvizsgálatnak vessék alá.

(2)A tagállamok megállapítják a talajvizsgálatok határidejére, tartalmára, formájára és rangsorolására vonatkozó szabályokat. Ezeket a szabályokat a 12. cikk szerinti kockázatalapú megközelítéssel és a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett, potenciálisan szennyező kockázati tevékenységek listájával összhangban kell megállapítani.

A tagállamok adott esetben a 2010/75/EU irányelvvel összhangban végrehajtott alapállapot-jelentéseket és nyomonkövetési intézkedéseket is talajvizsgálatnak tekinthetik.

(3)A tagállamok azokat a konkrét eseményeket is meghatározzák, amelyek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított határidő előtt vizsgálat elvégzését teszik szükségessé.

15. cikk

A szennyezett területek kockázatértékelése és kezelése

(1)A tagállamok meghatározzák a szennyezett területek területspecifikus kockázatainak meghatározására szolgáló konkrét módszertant. E módszertannak a VI. mellékletben felsorolt területspecifikus kockázatértékelés szakaszain és követelményein kell alapulnia.

(2)A tagállamok a meglévő tudományos ismeretek, az elővigyázatosság elve, a helyi sajátosságok, valamint a jelenlegi és jövőbeli földhasználat figyelembevételével meghatározzák, hogy a szennyezett területek kapcsán mi minősül elfogadhatatlan kockázatnak az emberi egészségre és a környezetre nézve.

(3)A felelős illetékes hatóság minden egyes, a 14. cikk alapján vagy más módon azonosított szennyezett terület esetében elvégzi a jelenlegi és a tervezett földhasználat területspecifikus vizsgálatát annak megállapítására, hogy a szennyezett terület elfogadhatatlan kockázatot jelent-e az emberi egészségre vagy a környezetre.

(4)A (3) bekezdésben említett értékelés eredménye alapján a felelős illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a kockázatokat elfogadható szintre hozza az emberi egészségre és a környezetre nézve (a továbbiakban: kockázatcsökkentő intézkedések).

(5)A kockázatcsökkentő intézkedések az V. mellékletben említett intézkedésekből állhatnak. A megfelelő kockázatcsökkentő intézkedésekről való döntés során az illetékes hatóság figyelembe veszi a rendelkezésre álló kockázatcsökkentő intézkedések költségeit, előnyeit, hatékonyságát, tartósságát és technikai megvalósíthatóságát.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az V. és a VI. mellékletet a kockázatcsökkentő intézkedések listájának és a területspecifikus kockázatértékelésre vonatkozó követelményeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

16. cikk

Nyilvántartás

(1)A tagállamok a (2) bekezdésnek megfelelően …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátumot) összeállítják a szennyezett és a potenciálisan szennyezett területek nyilvántartását.

(2)A nyilvántartásnak a VII. mellékletben szereplő információkat kell tartalmaznia.

(3)A nyilvántartást a felelős illetékes hatóság kezeli, amely azt rendszeresen felülvizsgálja és naprakészen tartja.

(4)A tagállamok közzéteszik az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartást és információkat. Az illetékes hatóság bármely információ közlését megtagadhatja vagy korlátozhatja, amennyiben a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 79 4. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

A nyilvántartást egy online, georeferenciával ellátott téradatbázis formájában hozzáférhetővé kell tenni.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nyilvántartás formátumának meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. fejezet

Finanszírozás, a nyilvánosság tájékoztatása és a tagállamok jelentéstételi kötelezettsége

17. cikk

Uniós finanszírozás

Tekintettel arra, hogy a talajmegfigyelés, valamint a fenntartható talajkezelés és -regenerálás alapvetően elsőbbséget élvez, ezen irányelv végrehajtását a meglévő uniós pénzügyi programoknak kell támogatniuk, összhangban azok alkalmazandó szabályaival és feltételeivel.

18. cikk

A tagállamok jelentéstételi kötelezettsége

(1)A tagállamok 5 évente elektronikus úton bejelentik a Bizottságnak és az EEA-nak a következő adatokat és információkat:

a)a 6–9. cikkel összhangban elvégzett talajegészség-megfigyelés és -értékelés adatai és eredményei;

b)a talaj egészségi állapotára vonatkozó trendelemzés az I. melléklet A., B. és C. részében felsorolt mutatók, valamint az I. melléklet D. részében felsorolt területelvonási és talajfedési mutatók tekintetében, a 9. cikkel összhangban;

c)az alábbiakkal kapcsolatos előrehaladás összefoglalása:

i.a fenntartható talajkezelés elveinek végrehajtása a 10. cikkel összhangban;

ii.a szennyezett területek nyilvántartásba vétele, azonosítása, vizsgálata és kezelése a 12–16. cikkel összhangban;

(a)a 16. cikk szerinti nyilvántartásban szereplő adatok és információk.

Az első jelentéseket …-ig kell benyújtani (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 5 évvel és 6 hónappal követő dátumot).

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság és az EEA állandó hozzáféréssel rendelkezzen az (1) bekezdésben említett információkhoz és adatokhoz.

(3)A tagállamok online hozzáférést biztosítanak a Bizottság számára a következőkhöz:

a)a 4. cikkben említett talajkörzetek naprakész listája és téradatai …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 2 évvel és 3 hónappal követő dátumot);

b)az 5. cikkszerinti illetékes hatóságok naprakész listája …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 2 évvel és 3 hónappal követő dátumot);

c)a 10. cikk szerinti intézkedések és fenntartható talajkezelési gyakorlatok …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel és 3 hónappal követő dátumot).

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett információk benyújtásának formátumára és módozataira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

(1)A tagállamok a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 80 11. cikkének az explicit földrajzi adatokra vonatkozó rendelkezéseivel, az egyéb adatok esetében pedig az (EU) 2019/1024 irányelv 5. cikkével összhangban nyilvánosságra hozzák az ezen irányelv 8. cikke alapján végzett nyomon követés során keletkezett adatokat és a 9. cikk szerint elvégzett értékelést.

(2)A Bizottság gondoskodik arról, hogy a 6. cikkben említett, talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportálon keresztül hozzáférhetővé tett talajegészségi adatok az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 81 és az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 82 összhangban nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 18. cikke szerinti információk a 2003/4/EK, a 2007/2/EK és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 83 összhangban hozzáférhetők és elérhetők legyenek a nyilvánosság számára.

(4)Az ezen irányelvben előírt információk közzététele megtagadható vagy korlátozható, amennyiben a 2003/4/EK irányelv 4. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.

VI. fejezet

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 8., 10., 15. és 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., 10., 15. és 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 8., 10., 15. és 16. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

21. cikk

A bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

22. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság azon tagjai, akik a nemzeti joggal összhangban kellő érdekeltséggel rendelkeznek vagy jogsérelemre hivatkoznak, bíróság vagy jogszabály által létrehozott független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérhessék annak érdekében, hogy megtámadják a talajegészség értékelésének, az ezen irányelv alapján hozott intézkedéseknek, valamint az illetékes hatóságok bármilyen mulasztásának anyagi vagy eljárási jogszerűségét.

A tagállamok meghatározzák, hogy mi minősül kellő mértékű érdeknek és jogsérelemnek, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy széles körű hozzáférést kell biztosítani a nyilvánosság számára az igazságszolgáltatáshoz. Az (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket olyan jogokkal rendelkezőnek kell tekinteni, amelyek sérülhetnek, és érdeküket elegendőnek kell tekinteni.

Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek, méltányosnak, időszerűnek és ingyenesnek kell lennie, illetve nem lehet mértéktelenül drága, továbbá megfelelő és hatékony jogorvoslatot kell biztosítania, szükség esetén beleértve a jogsértés megszüntetésére irányuló határozatot.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokhoz való hozzáférésről gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

23. cikk

Szankciók

(1)A 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések természetes és jogi személyek általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságoknak arányosaknak kell lenniük a jogi személy érintett tagállamban elért éves forgalmával, figyelembe véve többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátosságait is.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján megállapított szankciók adott esetben kellően figyelembe vegyék a következőket:

a)a jogsértés jellege, súlyossága és mértéke;

b)a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.

(4)A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő minden későbbi módosításról.

24. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság …-ig (Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 6 évvel követő dátumot) elvégzi ezen irányelv értékelését, hogy felmérje az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladást, valamint azt, hogy szükség van-e az irányelv rendelkezéseinek módosítására annak érdekében, hogy konkrétabb követelményeket határozzanak meg az egészségtelen talajok regenerálására, valamint arra, hogy 2050-re valamennyi talaj egészséges legyen. Az értékelés során többek között a következőket kell figyelembe venni:

a)az ezen irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok;

b)a 18. cikkben említett adatok és információk;

c)releváns tudományos és analitikai adatok, beleértve az Unió által finanszírozott kutatási projektek eredményeit is;

d)a talajok egészséges állapotának 2050-re történő biztosítása terén fennálló hiányosságok elemzése;

e)annak elemzése, hogy szükség lehet-e ezen irányelv rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására, különös tekintettel a következőkre:

i.az egészséges talajok meghatározása;

ii.az I. melléklet C. részében felsorolt talajmutatókra vonatkozó kritériumok megállapítása;

iii.új talajmutatók bevezetése nyomon követés céljából.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés főbb megállapításairól szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

25. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb …-ig [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 2 évvel követő dátumot] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni hozzájuk. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

27. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-igények

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 84  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–megvalósítás: 2 éves átültetési időszaknak megfelelő indulási időszakkal

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek meghatározása.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok N/A

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

 
A fent említett összegre a jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Közös Kutatóközpont által elvégzendő különböző végrehajtási feladatok támogatásához lesz szükség.

A közbeszerzés tárgyát képező tevékenységek közé tartozik a javaslat végrehajtására vonatkozó általános támogatási szerződés.

Emellett ebbe a kategóriába a Közös Kutatóközponttal kötött igazgatási megállapodás(oka)t is felvették, különösen az integrált nyomon követés megteremtése céljából.

Ami az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) illeti, az ügynökségre gyakorolt hatást és a megerősítés igényét szükség szerint egy külön pénzügyi kimutatás fogja részletezni, amely az összes releváns javasolt kezdeményezést tartalmazza.

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A teljes munkaidős egyenértékre vetített költség (AD/AST) 171 000 EUR/év, a szerződéses alkalmazottak esetében pedig 91 000 EUR/év. Az egyéb igazgatási kiadások a bizottsági és szakértői csoportok üléseihez, a kiküldetésekhez és az e személyzettel kapcsolatos egyéb költségekhez kapcsolódnak.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.

1.1.1.1.Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó becsült igények a Bizottságnál

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A teljes munkaidős egyenértékre (AD/AST) jutó költség 171 000 EUR/év. Az „egyéb igazgatási kiadások” a bizottsági és szakértői csoportok üléseire, kiküldetéseire és az e személyzettel kapcsolatos egyéb költségekre vonatkoznak.

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-igények

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

A 09 02 01 költségvetési sorban előirányzott költségeket a LIFE program fedezi, és azok megtervezésére a Környezetvédelmi Főigazgatóság éves irányítási terve keretében kerül sor. A szükséges humán erőforrásokat elsősorban az éves elosztási eljárás keretében hozzárendelt további juttatásokkal kell biztosítani.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Veerman, C., Pinto Correia, T., Bastioli, C., et al., Caring for soil is caring for life. Ensure 75% of soils are healthy by 2030 for food, people, nature and climate: report of the Mission Board for Soil health and food (A talaj védelme a földi élet védelme. Legyen egészséges 2030-ig a talajok 75 %-a az egészséges élelmiszerek, emberek, természet és éghajlat érdekében: A talajegészséggel és az élelmezéssel foglalkozó küldetési testület jelentése), Kiadóhivatal, 2020, https://data.europa.eu/doi/10.2777/821504

(2)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Az élelmezésbiztonság mozgatórugói”, SWD(2023) 4 final.

(3)    Lásd: 2018. évi uniós biogazdasági stratégia és a biogazdaságról szóló 2022. évi uniós eredményjelentés .

(4)    COM(2022) 672.

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400 final.

(8)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia. Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából, COM(2021) 699 final.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

(11)    A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i állásfoglalás (2021/2548(RSP)) és 2021. június 9-i „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, 2020/2273(INI).

(12)    A Tanács következtetései. A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség, 12210/20.

(13)    Az RB NAT-VII/010. sz. véleménye a 2021. február 3–5-i plenáris ülésen az agroökológiáról, valamint az RB ENVE-VII/019. sz. véleménye a 2022. január 26–27-i plenáris ülésen az uniós cselekvési tervről: A levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentessé tétele.

(14)    Az EGSZB NAT/838. sz. véleménye az új uniós talajvédelmi stratégiáról (2022. március 23.).

(15)    Európai Számvevőszék (2018), Az elsivatagosodás elleni küzdelem az EU-ban: a további lépéseket igénylő fokozódó fenyegetés célként szerepel az új kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában.

(16)    https://sdgs.un.org/goals

(17)    Az európai aszálymegfigyelő központban fellelhető információk (lásd: https://edo.jrc.ec.europa.eu/edov2/php/index.php?id=1000) a LUCAS talajadatait felhasználó LISFLOOD hidrológiai modellen alapulnak.

(18)    Pl. Abdalla et al. (2019): A critical review of the impacts of cover crops on nitrogen leaching, net greenhouse gas balance and crop productivity (A takarónövényzet által a nitrogénkioldódásra, a nettó üvegházhatásúgáz-mérlegre és a növénykultúrák termelékenységére gyakorolt hatások kritikai átvizsgálása). DOI: 10.1111/gcb.14644; Kik et al. (2021): The economic value of sustainable soil management in arable farming systems – A conceptual framework (A fenntartható talajkezelés gazdasági értéke a szántóföldi gazdálkodási rendszerekben – koncepcionális keret). DOI: https://doi.org/10.1016/j.eja.2021.126334.

(19)    COM(2022) 304.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (HL L 243., 2021.7.9.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/839 rendelete (2023. április 19.) az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a jelentéstételi és a megfelelési szabályok egyszerűsítése, és a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek a nyomon követés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról (HL L 107., 2023.4.21., 1. o.).

(23)    COM(2022) 672 final.

(24)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(26)    https://agriculture.ec.europa.eu/cap-my-country/cap-strategic-plans_en

(27)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1217/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági számviteli információs hálózat mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá való átalakítása tekintetében történő módosításáról, COM(2022) 296 final 2022/0192 (COD).

(28)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret meghatározásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2023) 160 final.

(29)    HL C […]., […]., […]. o.

(30)    HL C […]., […]., […]. o.

(31)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(32)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(33)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(34)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400 final.

(35)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(36)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia. Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából, COM(2021) 699 final.

(37)    https://sdgs.un.org/goals

(38)    A Tanács határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (93/626/EGK) (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

(39)    A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája által 2022. december 19-én elfogadott határozat, 15/4. A kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia.

(40)    A Tanács határozata (1998. március 9.) az Egyesült Nemzetek a súlyos szárazság, illetve elsivatagosodás által érintett, elsősorban afrikai országokban folytatandó elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményének az Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 83., 1998.3.19., 1. o.).

(41)    Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.

(42)    Az Európai Parlament 2021. április 28-i állásfoglalása a talajvédelemről (2021/2548(RSP)).

(43)    A Tanács következtetései. A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség, 12210/20.

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(45)    Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Fenntartható szénkörforgások, COM(2021) 800.

(46)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(47)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése, COM(2022) 133 final.

(48) +    KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 672 final dokumentumban szereplő, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról szóló rendelet számát, és a lábjegyzetbe illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(51)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final.

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(53)    KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 304 dokumentumban szereplő, a természet helyreállításáról szóló rendelet számát, továbbá illesszék be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a természet helyreállításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletre hivatkozó lábjegyzetbe.

(54)    A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(55)    A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).

(58)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(63)    Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(64)    + KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 305 dokumentumban szereplő, a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról szóló rendelet számát, továbbá illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.

(65)    Az (EU) 2022/2379 rendelet a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról.

(66)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(67)    + KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a COM(2023) 160 dokumentumban szereplő, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló rendelet számát a szövegbe, továbbá illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.

(68)    Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról – Nyilatkozat (HL L 124, 2005.5.17.).

(69)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(70)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(71)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(72)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(73)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(74)    HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(75)    https://www.fao.org/soils-portal/data-hub/soil-classification/world-reference-base/en/

(76)    M.J. Metzger, A.D. Shkaruba, R.H.G. Jongman és R.G.H. Bunce, Descriptions of the European Environmental Zones and Strata (Az európai környezetvédelmi övezetek és rétegek leírása), 2281. sz. Alterra-jelentés, ISSN 1566-7197.

(77)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

(78)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).

(79)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(80)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(81)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(82)    Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(83)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(84)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(85)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(86)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(87)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(88)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(89)    A 2022. évi LUCAS-összeírást több főigazgatóság költségvetési felhatalmazása révén hajtották végre; a Környezetvédelmi Főigazgatóság legutóbbi, évi 1 100 K€-nak megfelelő hozzájárulásai alapján a Környezetvédelmi Főigazgatóságtól várhatóan nem lesz szükség további összegre; mivel az irányelv rendszeres nyomon követést ír elő, a következő többéves pénzügyi keretben külön költségvetési keretet és költségvetési sort kell előirányozni, amelyet az összes érintett főigazgatósággal egyetértésben (például egyetértési megállapodás révén) kell végrehajtani.

(90)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(91)    Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(92)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(93)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021 szabvány). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(94)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.5.

COM(2023) 416 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról (a talajmegfigyelésről szóló jogszabály)

{SEC(2023) 416 final} - {SWD(2023) 416 final} - {SWD(2023) 417 final} - {SWD(2023) 418 final} - {SWD(2023) 423 final}

I. MELLÉKLET

TALAJMUTATÓK, A TALAJ EGÉSZSÉGES ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK, VALAMINT TERÜLETELVONÁSI ÉS TALAJFEDÉSI MUTATÓK

E melléklet alkalmazásában:

1.„fordított területelvonás”: mesterséges terület természetes vagy féltermészetes területté alakítása;

2.„nettó területelvonás”: a területelvonás fordított területelvonással csökkentett műveletének eredménye.

II. MELLÉKLET

MÓDSZERTANOK

A. rész: A mintavételi pontok meghatározásának módszertana

B. rész: A talajmutatók értékeinek meghatározására vagy becslésére szolgáló módszertan

Referencia-módszertan meghatározása esetén vagy a referencia-módszertant vagy egy másik módszertant alkalmaznak, feltéve, hogy az elérhető a tudományos szakirodalomban vagy nyilvánosan hozzáférhető, és rendelkezésre áll egy validált átalakító függvény.

C. rész: A területelvonási és talajfedési mutatók értékeinek meghatározására vonatkozó módszertani minimumkövetelmények

– A területelvonás, a fordított területelvonás és a nettó területelvonás esetében az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 3. cikkben és az I. mellékletben foglalt fogalommeghatározásoknak.

– A talajfedést a fedett terület teljes területhez viszonyított százalékos arányában kell kifejezni.

– A választott módszertanoknak szerepelniük kell a tudományos szakirodalomban, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

III. MELLÉKLET

A FENNTARTHATÓ TALAJKEZELÉS ELVEI

A következő elvek érvényesülnek:

a)vegetatív talajborítás létrehozásával és fenntartásával a talajok csupasz állapotának elkerülése, különösen a környezeti szempontból érzékeny időszakokban;

b)a fizikai talajbolygatás minimalizálása;

c)az olyan anyagok talajba történő bejuttatásának vagy ott történő kibocsátásának elkerülése, amelyek károsíthatják az emberi egészséget vagy a környezetet, vagy ronthatják a talajegészséget;

d)annak biztosítása, hogy a gépek használata igazodjon a talaj szilárdságához, és hogy a talajon végzett műveletek száma és gyakorisága korlátozott legyen, hogy azok ne veszélyeztessék a talajegészséget;

e)trágyázás alkalmazása esetén az adott helyen és az adott időszakban a növény és a fák igényeihez, valamint a talaj állapotához való alkalmazkodás biztosítása és az organikus tartalmat dúsító körforgásos megoldások előnyben részesítése;

f)öntözés esetén az öntözőrendszerek és az öntözési gazdálkodás hatékonyságának maximalizálása, valamint annak biztosítása, hogy újrafeldolgozott szennyvíz használata esetén a vízminőség megfeleljen az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 I. mellékletében meghatározott követelményeknek, más forrásokból származó víz használata esetén pedig ne rontsa a talajegészséget;

g)a talajvédelem biztosítása megfelelő tájképi elemek tájszinten történő létrehozása és fenntartása révén 16 ;

h)a növénykultúrák, növények vagy fák termesztése során az adott területhez igazodó fajok használata, amennyiben ez megelőzheti a talajromlást, vagy hozzájárulhat a talaj egészségének javításához, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is;

i)a szerves talajok optimális vízszintjének biztosítása annak érdekében, hogy ne érje káros hatás az ilyen talajok szerkezetét és összetételét 17 ;

j)növénytermesztés esetén vetésforgó és a növénytermesztés sokféleségének biztosítása, figyelembe véve a különböző növénycsaládokat, a gyökérrendszereket, a víz- és tápanyagszükségletet, valamint az integrált növényvédelmet;

k)az állatállomány mozgásának és legeltetési idejének kiigazítása, figyelembe véve az állattípusokat és az állománysűrűséget, hogy ne sérüljön a talajegészség, és ne csökkenjen a talaj takarmánytermelő képessége;

l)egy vagy több olyan funkció ismert aránytalan elvesztése esetén, amelyek jelentősen csökkentik a talaj ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességét, célzott intézkedéseket kell alkalmazni e talajfunkciók regenerálására.

IV. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN EMLÍTETT PROGRAMOK, TERVEK, CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

1.A(z) …/… rendelettel összhangban elkészített nemzeti helyreállítási tervek 18 +.

2.A tagállamok által a közös agrárpolitika keretében az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban elkészítendő stratégiai tervek.

3.A 91/676/EGK irányelvvel összhangban elfogadott, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályzat és a kijelölt veszélyeztetett területekre vonatkozó cselekvési programok.

4.A Natura 2000 területekre vonatkozóan a 92/43/EGK irányelvvel összhangban létrehozott állományvédelmi intézkedések és az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására irányuló terv.

5.A 2000/60/EK irányelvvel összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő, a felszíni víztestek jó ökológiai és kémiai állapotának, valamint a felszín alatti víztestek jó kémiai és mennyiségi állapotának elérésére irányuló intézkedések.

6.A 2007/60/EK irányelvvel összhangban elkészített árvízkockázat-kezelési tervekben foglalt árvízkockázat-kezelési intézkedések.

7.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiában említett aszálykezelési tervek.

8.Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban létrehozott nemzeti cselekvési programok.

9.Az (EU) 2018/841 rendeletben meghatározott célértékek.

10.Az (EU) 2018/842 rendeletben meghatározott célértékek.

11.Az (EU) 2016/2284 irányelv alapján kidolgozott nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok, valamint az említett irányelv alapján bejelentett, a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt hatásaira vonatkozó megfigyelési adatok.

12.Az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban létrehozott integrált nemzeti energia- és klímaterv.

13.Az 1313/2013/EU határozat szerinti kockázatértékelések és katasztrófakockázat-kezelési tervezés.

14.A(z) …/… rendelet 8. cikkével összhangban elfogadott nemzeti cselekvési tervek 19 +.

V. MELLÉKLET

A KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK INDIKATÍV LISTÁJA

1.Remediációs technikák in vagy ex situ remediációhoz:

a)Fizikai remediációs technikák:

a)gőzelszívás, talajlevegőztetés;

b)hőkezelés, gőzbefecskendezés, termikus deszorpció, vitrifikáció;

c)talajmosás és -öblítés;

d)elektrokinetikai extrakció;

e)folyadékréteg eltávolítása;

f)ásás és lerakás.

b)Biológiai remediációs technikák:

a)az aerob vagy anaerob bomlás stimulálása: bioremediáció, biostimuláció, bioaugmentáció, talajlevegőztetés, biolevegőztetés;

b)fitoextrakció, fitovolatilizáció, fitodegradáció;

c)komposztálás, talajmódosítások, földművelés és bioreaktor-rendszerek;

d)biológiai szűrés, biológiai kezelésnek alávetett vizes élőhelyek és bioágyak;

e)természetes csillapítás.

c)Kémiai remediációs technikák:

a)kémiai oxidáció;

b)kémiai redukció és redukciós-oxidációs (redox) reakciók;

c)a felszín alatti vizek szivattyúzása és kezelése.

d)Elkülönítést, elszigetelést és nyomon követést szolgáló remediációs technikák:

a)talajfelszíni tömörítés, reaktív gátak, betokozás;

b)kémiai stabilizálás, megszilárdítás és immobilizálás;

c)geohidrológiai elkülönítés és elszigetelés;

d)fitostabilizáció;

e)ellenőrzés és utókezelés a kutak megfigyelésével.

2.A remediációtól eltérő kockázatcsökkentő intézkedések:

a)a növénykultúrák és a zöldségek termesztésének és fogyasztásának korlátozása;

b)a tojásfogyasztás korlátozása;

c)a kedvtelésből tartott állatokhoz és a haszonállatokhoz való hozzáférés korlátozása;

d)a felszín alatti vizek ivási, személyes higiéniai vagy ipari célú kitermelésének vagy felhasználásának korlátozása;

e)a területen való bontási, feltárási vagy építési műveletek korlátozása;

f)a terület környezetének hozzáférési korlátozása (pl. kerítéssel);

g)a földhasználat vagy a földhasználat-módosítás korlátozása;

h)ásási, fúrási vagy kitermelési korlátozások;

i)a talajjal, porral vagy beltéri levegővel való érintkezés elkerülése érdekében bevezetett korlátozás, valamint óvintézkedések alkalmazása az emberi egészség védelme érdekében (pl. légzőkészülék, kesztyű, nedves tisztítás stb.).

3.A 2010/75/EU irányelvben említett elérhető legjobb technikák.

4.Az illetékes hatóságok és az ipari szereplők által súlyos balesetet követően a 2012/18/EU irányelvvel összhangban meghozott intézkedések.

VI. MELLÉKLET

A TERÜLETSPECIFIKUS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKASZAI ÉS KÖVETELMÉNYEI

1.    A szennyeződés jellemzéséhez azonosítani kell a területen jelen lévő szennyező anyagokat, és meg kell határozni azok forrását, koncentrációját, kémiai formáját, valamint a talajbeli és a felszín alatti vizekben való eloszlását. A szennyező anyagok jelenlétének és koncentrációjának meghatározása talajmintavétellel és -vizsgálattal történik.

2.    Az expozíciós értékelés meghatározza azt az útvonalat, amelyen keresztül a talajban előforduló szennyező anyagok eljuthatnak a receptorokhoz. Az expozíciós útvonalak magukban foglalhatják a belélegzést, a lenyelést, a bőrrel való érintkezést, a növény anyagfelvételét, a felszín alatti vizekbe történő eljutást stb. Ezeket az információkat az expozíció gyakoriságával és időtartamával, valamint a receptor jellemzőivel – például életkorral, nemmel és egészségi állapottal – kombinálva megbecsülhető a szennyezőanyag-felvétel mértéke. A forrás-útvonal-receptor kapcsolódási pontokat grafikus, sematikus és egyszerűsített ábrázolás foglalja össze: a helyszíni koncepcionális modell.

3.    A toxicitás- vagy veszélyértékelés magában foglalja a szennyező anyagok lehetséges egészségügyi és környezeti hatásainak értékelését az expozíció dózisa és időtartama alapján. A toxikológiai vagy veszélyértékelés figyelembe veszi a szennyező anyagok eredendő toxicitását és a különböző populációk – például állatok, mikroorganizmusok, növények, gyermekek, várandós nők, idősek stb. – érzékenységét. A toxikológiai adatok a kockázatjellemzéshez használt referenciadózisok vagy koncentrációk becslésére szolgálnak.

4.    A kockázatjellemzés szükségessé teszi a korábbi lépésekből származó információk integrálását a szennyezett terület által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások nagyságrendjének és valószínűségének becsléséhez, beleértve a szennyeződés más környezeti közegbe történő bejutását is. A kockázatjellemzés segít a kockázatcsökkentő és remediációs intézkedések szükségességének prioritásként való kezelésében. Segíthet továbbá egy adott terület remediációs vagy kezelési célkitűzéseinek meghatározásában, például a maximálisan elfogadható határértékek vagy a területspecifikus kockázatalapú szűrőértékek elérésében.

VII. MELLÉKLET


A POTENCIÁLISAN SZENNYEZETT ÉS A SZENNYEZETT TERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TARTALMA

A nyilvántartásban szereplő adatok tervezésének és megjelenítésének lehetővé kell tennie a nyilvánosság számára, hogy nyomon követhesse a potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelésében elért eredményeket. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell és be kell mutatnia az ismert potenciálisan szennyezett területek, a szennyezett területek, a további intézkedést igénylő szennyezett területek, valamint az olyan szennyezett területek területi szintű adatait, ahol intézkedéseket hoztak vagy hoznak:

a)a terület koordinátái, címe vagy kataszteri parcellája/parcellái az (EU) 2019/1024 és a 2007/2/EK irányelvnek megfelelően;

b)a nyilvántartásba vétel éve;

c)a területen végrehajtott vagy folyamatban lévő szennyező vagy potenciálisan szennyező, kockázatot jelentő tevékenységek;

d)a terület kezelési állapota;

e)következtetés a szennyeződés (vagy a szennyeződésmentesítést követően visszamaradó szennyeződés) jelenlétéről vagy hiányáról, koncentrációjáról, típusáról és kockázatáról, amennyiben a 14. és 15. cikk szerinti talajvizsgálatok és kockázatértékelés alapján már rendelkezésre állnak információk ezekről az elemekről;

f)a 14. és 15. cikkben előírt és említett következő intézkedések és kezelési lépések, az ütemezésüket is beleértve.

A nyilvántartás területi szinten a következő információkat is tartalmazhatja az ismert potenciálisan szennyezett területek, a szennyezett területek, a további intézkedést igénylő szennyezett területek, valamint az olyan szennyezett területek tekintetében, ahol adott esetben intézkedéseket hoztak vagy hoznak:

a)a terület számára kiadott környezetvédelmi engedélyekre vonatkozó információk, beleértve a tevékenység kezdő és befejező évét is;

b)aktuális és tervezett földhasználat;

c)a talaj vizsgálati és szennyeződésmentesítési jelentéseinek eredményei, mint például a szennyeződés koncentrációja és körvonalai, a helyszíni koncepcionális modell, a kockázatértékelési módszertan, az alkalmazott vagy tervezett technikák, a kockázatcsökkentő intézkedések eredményessége és költségbecslése.

(1) +    KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 304 dokumentumban szereplő, a természet helyreállításáról szóló rendelet számát.

(2)    A FAO talajleírásra vonatkozó iránymutatásainak 5. fejezetbeli meghatározása szerint ( https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf ).

(3)    A meghatározást lásd: Arshad, M.A., B. Lowery, és B. Grossman. 1996. Physical tests for monitoring soil quality (A talajminőség megfigyelésére szolgáló fizikai vizsgálatok), 123–142. o. Forrás: J.W. Doran és A.J. Jones (eds.) Methods for assessing soil quality (A talajminőség értékelésének módszerei). Soil Sci. Soc. Am. Spec. Publ. 49. SSSA, Madison, WI.

(4)    A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(5)    A FAO talajleírásra vonatkozó iránymutatásainak 5. fejezetbeli meghatározása szerint ( https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf ).

(6)    Bethel, J. 1989. “Sample Allocation in Multivariate Surveys” (Mintavételi kiosztás a többváltozós felmérésekben) Survey Methodology 15: 47–57. o.

(7)    A referencia-módszertantól eltérő módszertanoknak szerepelniük kell a tudományos szakirodalomban, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

(8)     https://www.fao.org/3/cb3355en/cb3355en.pdf  

(9)    A FAO talajleírásra vonatkozó iránymutatásainak 5. fejezetbeli meghatározása szerint ( https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf ).

(10)    Egyenértékű az EEA-jelentés szerint: Talajmegfigyelés Európában – A talajegészség-értékelés mutatói és küszöbértékei – Európai Környezetvédelmi Ügynökség (europa.eu)

(11)    A FAO talajleírásra vonatkozó iránymutatásainak 5. fejezetbeli meghatározása szerint ( https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf ).

(12)    DNS-vonalkódok szekvenálása az archeák, baktériumok, gombák és egyéb eukarióták taxonómiai és funkcionális sokféleségének mérésére, ahogy arra a LUCAS talajbiológiai biológiai sokfélesége tekintetében (LUCAS program) a https://doi.org/10.1111/ejss.13299 alapján sor került.

(13)     https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0038071797001259  

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).

(15)    Ez az elv nem vonatkozik az erdei talajokra.

(16)    Ez az elv nem vonatkozik a városi talajokra.

(17)    + KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 304 dokumentumban szereplő, a természet helyreállításáról szóló rendelet számát.

(18)    + KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a COM(2022) 305 dokumentumban szereplő, a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet számát.