EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020PC0223
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EU) No 223/2014 as regards the introduction of specific measures for addressing the COVID-19 crisis
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról
COM/2020/223 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.28.
COM(2020) 223 final
2020/0105(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Covid19-világjárvány közvetlen és közvetett hatásai tovább fokozódnak valamennyi tagállamban. A jelenlegi helyzet példa nélküli, és az adott körülmények között alkalmazandó, a helyzethez igazított rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, többek között a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott támogatás tekintetében. A válság nem csupán konkrét kockázatokat jelent a leginkább rászorulók számára, de a gazdasági nehézségeket is fokozza. A válság társadalmi-gazdasági következményei várhatóan a társadalom legsérülékenyebb rétegeit fogják a legsúlyosabban érinteni. Emellett a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági következményei miatt növekszik a leginkább rászorulók száma.
Az első „koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés” (CRII) 1 – egy 2020. április 1-jén hatályba lépett intézkedéscsomag – számos olyan fontos változtatást vezetett be az európai strukturális és beruházási alapokra alkalmazandó jogszabályi keretben, amelyek a jelenlegi helyzetben hatékonyabb reagálást tesznek lehetővé. „A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés” (CRII+) 2 keretében kiegészítő intézkedéseket fogadtak el. Ez a csomag a 223/2014/EU rendeletnek 3 (a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendelet) a 2020. április 25-én hatályba lépett, 2020. április 23-i (EU) 2020/559 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 révén történő módosításait is tartalmazta, amelyek a Covid19-világjárvány kezelése érdekében további rugalmasságot és likviditást biztosító egyedi intézkedéseket vezettek be a tagállamok számára a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében.
A helyzet lassan változik, és számos régió és tagállam készül arra, hogy óvatosan enyhítse a társadalomra és a vállalkozásokra vonatkozó korlátozásokat, és újraindítsa gazdaságát. A válság közvetlen és közvetett hatásai azonban már számos ágazatban nyomot hagytak maguk után. A helyreállítás folyamata időbe fog telni, és nem zárható ki, hogy további korlátozó intézkedésekre is szükség lesz. Ebben az összefüggésben komoly a kockázata annak, hogy növekedni fog az élelmiszerhiányban és anyagi nélkülözésben élők száma, ezért a szociális jogok európai pillérével összhangban további intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány társadalmi következményeinek kezelésére.
Noha a Bizottság rendkívüli intézkedéseket javasolt, amelyek a lehető legnagyobb rugalmasságot és támogatást biztosítottak a hatóságoknak, a partnerszervezeteknek és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásában részt vevő egyéb szereplőknek, a tagállamok likviditási problémákkal szembesülnek, amikor válaszlépéseket kívánnak tenni a Covid19-válságra és a növekvő helyszíni szükségletekre.
Ezért annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudjanak reagálni a Covid19-világjárványra, beleértve annak társadalmi és gazdasági következményeit is, helyénvaló további intézkedéseket elfogadni, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében rendelkezésre álló források növelésére vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a Bizottság a Covid19-világjárványra adott válaszként a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) további módosítását (REACT-EU) 5 javasolja annak biztosítása érdekében, hogy 2020-ra, 2021-re és 2022-re további forrásokat biztosítson ezen alapok számára.
A 2020. évi kiegészítő források a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót szolgáló globális források növeléséből származnak. A 2021. és 2022. évi kiegészítő források az [Európai Helyreállítási Eszköz]-ből származó külső címzett bevételt képeznek.
Ezeket az összegeket a tagállamok között viszonylagos jólétük, valamint a jelenlegi válság által a gazdaságukra és társadalmukra gyakorolt hatások mértékének figyelembevételével osztják el. A kiegészítő források 0,35 %-át a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani. A költségvetési rendeletben a külső címzett bevételekre vonatkozóan meghatározott szabályoktól eltérve e kiegészítő forrásoknak – amint operatív programokhoz rendelik őket – a CPR-ben és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletben meghatározott szabályokat kell követniük, ideértve a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a kötelezettségvállalásokra és a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályait is.
A tagállamok ezeket az összegeket a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében felhasználhatják a Covid19-világjárvánnyal összefüggő, válságelhárítást elősegítő műveletek támogatására azokban a régiókban, amelyek gazdaságát és munkahelyeit a válság a legsúlyosabban sújtotta, valamint gazdaságuknak az ERFA-ból vagy az ESZA-ból történő helyreállítására való felkészülésre, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által támogatott programok előirányzatainak növelésére.
A tagállamok önkéntes alapon – sajátos szükségleteiknek megfelelően – kiegészítő forrásokat biztosíthatnak a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap számára. Ennek mérlegelésekor a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük azt, hogy a Covid19-világjárvány óta nőtt a leginkább rászorulók száma.
Ezen túlmenően a közös rendelkezésekről szóló rendelethez javasolt módosításokkal (REACT-EU) 6 összhangban a Bizottság olyan további intézkedések bevezetését javasolja, amelyek nagyobb likviditást biztosítanak a tagállamoknak, nevezetesen egyrészt azáltal, hogy lehetővé teszik számukra, hogy jelentős előfinanszírozási kifizetésben részesüljenek abban az esetben, ha a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap forrásai növekednek, másrészt pedig azáltal, hogy mentesítik a tagállamokat a megnövelt forrásokhoz való nemzeti hozzájárulás kötelezettsége alól. Továbbá a közös rendelkezésekről szóló rendelethez javasolt módosításokhoz (REACT-EU) hasonlóan – tekintettel arra, hogy biztosítani kell, hogy ezeket a kiegészítő forrásokat gyorsan használják fel a helyszíni beruházásokhoz, és azok a reálgazdaságban is kifejtsék hatásukat – nem javasolt meghosszabbítani a támogathatóság végső időpontját, amely a kiegészítő források esetében is továbbra is 2023. december 31. marad (a kedvezményezettek szintjén felmerült kiadások tekintetében). Mindazonáltal egyértelművé kell tenni, hogy a kiegészítő forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat a programok lezárásakor (azaz 2025-ben, a szükséges dokumentumok 52. cikk szerinti benyújtását követően) a követendő szabályokkal összhangban vissza kell vonni. A tervek szerint a 30. cikk (4) bekezdésével összhangban a Bizottság és a tagállamok közötti hivatalos információcseréhez használt elektronikus információcsere-rendszert is ki kell igazítani annak érdekében, hogy a tagállamok késedelem nélkül benyújthassák az operatív program módosítására irányuló kérelmeiket a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó kiegészítő források elosztása érdekében.
A Covid19-világjárvány a nőkre is aránytalan társadalmi-gazdasági hatást gyakorolt. Ezért a tagállamoknak megfelelően figyelniük kell arra, hogy a műveletek szigorúan kövessék a nemek közötti egyenlőségnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendelet 5. cikke (11) bekezdésében meghatározott horizontális elvét.
Végezetül a Bizottság további rendelkezéseket is javasol, amelyek a technikai segítségnyújtás rugalmasabb igénybevételét biztosítják a tagállamok számára.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat összhangban van a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel, különösen a Bizottság által a közös rendelkezésekről szóló rendelet tekintetében a Covid19-járványra válaszul javasolt rendelkezésekkel (REACT-EU), amelyek az ERFA-nak és az ESZA-nak a Covid19-járvány miatti kivételesen rugalmas felhasználása biztosítására irányuló bizottsági javaslat részét képezik.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van a Bizottság által elfogadott egyéb javaslatokkal és kezdeményezésekkel, különösen a Bizottság által az ERFA és az ESZA tekintetében a Covid19-világjárványra válaszul elfogadott javaslatokkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikkének (3) bekezdésén alapul. Lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy növeljék a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap forrásait, és hogy kiegészítő előfinanszírozási kifizetésben részesüljenek, továbbá mentesíti a kiegészítő forrásokat a nemzeti hozzájárulások alól. Ezek a kivételes változások nem érintik a rendes körülmények között alkalmazandó szabályokat.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. A javaslat nem módosítja a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap rendelkezésre bocsátási módját, amely továbbra is megosztott irányítás alatt áll.
A megosztott irányítást a szubszidiaritás elve támasztja alá, mivel a Bizottság stratégiai programozási és végrehajtási feladatokat ruház át a tagállamokra. Ezenkívül az Unió fellépését a Szerződésekben megállapított célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozza.
E javaslat az 1303/2013/EU rendelet 7 módosítására irányuló javaslattal együtt lehetővé kívánja tenni kiegészítő források rendelkezésre bocsátását. Célja továbbá, hogy tisztázza az említett forrásoknak a 2014–2020-as programozási időszak programjai keretében történő felhasználására vonatkozó szabályokat.
•Arányosság
A javaslat arányos, és nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek nem szükségesek a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez. A javaslat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásával összefüggésben a kiegészítő forrásokkal kapcsolatban követendő szabályok megállapításához és a tagállamok által a Covid19-válság során tapasztalt problémák kezeléséhez szükségesnek ítélt módosításokra korlátozódik.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A választott eszköz európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Szerződés 175. cikkének (3) bekezdésében meghatározott rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően. A Bizottság megvizsgálta a jogi keret által biztosított mozgásteret, és módosítások előterjesztését tartja szükségesnek a 223/2014/EU rendelet vonatkozásában.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
E javaslat sajátos körülményeire tekintettel a jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelésére vagy célravezetőségi vizsgálatára nem került sor.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
E javaslat sajátos körülményeire tekintettel külső érdekelt felekkel nem került sor konzultációra.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Nem volt szükség külső szakértők bevonására.
•Hatásvizsgálat
Tárgytalan.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A kezdeményezés nem része a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) programnak.
•Alapjogok
A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat további kötelezettségvállalásokat eredményez 2020-ban, amelyek finanszírozása a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret felső határának megemeléséből történik. Emellett további kötelezettségvállalásokat fog eredményezni a 2021. és 2022. évre vonatkozóan is, amelyek finanszírozása külső címzett bevételekből történik. Ez a 2020 és 2025 közötti időszakban további kifizetéseket fog eredményezni. A költségvetési vonzatok a REACT-EU-ról szóló rendeletet kísérő pénzügyi kimutatás alá tartoznak.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az intézkedések végrehajtását a Bizottság figyelemmel kíséri, és arról a 223/2014/EU rendelettel létrehozott általános jelentéstételi mechanizmus keretében beszámolók készülnek.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan
2020/0105 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 175. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 meghatározza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra vonatkozóan alkalmazandó szabályokat.
(2)2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz; a tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A társadalmilag igazságos fellendülés biztosítása érdekében a Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedéseknek a szociális jogok európai pillérének húsz alapelvére kell támaszkodniuk
(3)A tagállamokat példátlan módon sújtják a Covid19-világjárvány okozta válság következményei. A válság súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt. Ez kivételes helyzetet teremtett, amelyet a szociális jogok európai pillérével összhangban egyedi intézkedésekkel kell kezelni.
(4)Ez különösen kihat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra. Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány miatt egyre többeket érint az élelmiszerhiány és az anyagi nélkülözés, valamint arra, hogy a válság során a leginkább rászorulók különleges kockázatoknak és további nehézségeknek vannak kitéve, a tagállamoknak további finanszírozási igényeik vannak az alap által nyújtott támogatásokból.
(5)A tagállamok által a Covid19-vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kivételes korlátozások miatt a gazdaságot érő hatalmas sokkhatások és az egységes piac működésére gyakorolt súlyos hatások orvoslása érdekében az Európai Tanács 2020. április 23-án jóváhagyta az erőteljes beruházási komponenst tartalmazó, „fellendülést szolgáló ütemtervet”, az [Európai Helyreállítási Eszköz] létrehozására szólított fel, és megbízta a Bizottságot, hogy elemezze a szükségleteket abból a célból, hogy a források Európa leginkább érintett ágazataira és földrajzi részeire irányulhassanak, ugyanakkor egyértelműen határozza meg a többéves pénzügyi kerettel való kapcsolatot.
(6)A Bizottság 2020. május 27-én az 1311/2013/EU, EURATOM tanácsi rendelet 11 módosítására irányuló rendeletjavaslatot 12 terjesztett elő, és kiegészítő forrásokat szabadított fel a tagállamok válságelhárítási támogatására a Covid19-világjárvány és a gazdasági fellendülés előkészítése érdekében. E csomag részeként a strukturális alapokból a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében 2020-ra, 2021-re és 2022-re további különleges, 58 272 800 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalás áll rendelkezésre e célra annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok meglévő struktúráin keresztül gyorsan el lehessen azt juttatni a reálgazdaságba. A Bizottságnak meg kell határoznia a kiegészítő források tagállamonkénti bontását egy olyan allokációs módszer alapján, amely a tagállamok relatív jólétére és a jelenlegi válság által a gazdaságukra gyakorolt hatás mértékére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb objektív statisztikai adatokon alapul. A válság hatásainak alakulását tükrözendő a bontást 2021-ben felül kell vizsgálni ugyanazon allokációs módszer alapján, a 2021. október 19-ig rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok felhasználásával. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni a Covid19-járványnak a leginkább rászoruló személyekre gyakorolt társadalmi hatására, helyénvaló, hogy a tagállamok a kiegészítő forrásokat – szükségleteiknek megfelelően – a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz rendelhessék. Ennek során a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük azt, hogy a Covid19-világjárvány óta nőtt a leginkább rászorulók száma. Ezenkívül meg kell állapítani a megnövelt forrásokból a tagállamnak szánt technikai segítségnyújtására szolgáló allokáció felső határát. Figyelembe véve a kiegészítő források várható gyors elköltését, az ezen kiegészítő forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat is vissza kell vonni a programok lezárásakor. A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében az ERFA, az ESZA és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap között pénzügyi átcsoportosítási lehetőségek is bevezetésre kerülnek a kiegészítő források tekintetében.
(7)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amely meghatározza különösen a költségvetés támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, illetve közvetett irányítás útján történő létrehozásának és végrehajtásának eljárását, és előírja a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és hatékony uniós finanszírozás.
(8)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok elegendő pénzügyi eszközzel rendelkezzenek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben végrehajtott válságkezelő intézkedések gyors végrehajtásához és a gazdaság helyreállításának előkészítéséhez, magasabb szintű előfinanszírozást kell biztosítani a kiegészítő forrásokból támogatott intézkedések gyors végrehajtásához. Az előfinanszírozás mértékének biztosítania kell, hogy a tagállamok rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy szükség esetén előleget folyósítsanak a kedvezményezetteknek, és a kifizetési kérelmek benyújtását követően gyorsan költségtérítést nyújthassanak a kedvezményezetteknek.
(9)Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben enyhítsék az állami költségvetések válságelhárítással kapcsolatos terheit, és felkészüljenek a gazdaság talpra állására, helyénvaló, hogy a kiegészítő források esetében ne legyen szükséges a társfinanszírozás.
(10)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok a Covid19-válságra reagálva gyorsan kiigazíthassák a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében hozott intézkedéseket, helyénvaló a technikai segítségnyújtás alkalmazási körét pontosító konkrét rendelkezéseket megállapítani.
(11)Mivel a rendelet célját, nevezetesen a leginkább rászorulókra háruló népegészségügyi válság hatásának orvoslását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(12)A 223/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(13)Tekintettel a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos helyzet sürgősségére, helyénvaló, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.
(14)Tekintettel a Covid19-világjárványra, valamint az azzal összefüggő népegészségügyi válság kezelésének sürgősségére, szükségesnek tekinthető kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.
(15)A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 135. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 13 vagy a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat azon módosításai, amelyeket az említett megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően fogadnak el, nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, amennyiben e módosítások hatással vannak az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire. A 223/2014/EU rendelet 6a. cikke szerinti támogatás finanszírozása 2020-ban a többéves pénzügyi keret felső határának megnöveléséből, 2021-ben és 2022-ben pedig az Unió saját forrásai felső határának megemeléséből történik, ami hatással lenne az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire. Ezért ez a rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 223/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok számára az alapból nyújtandó összegek elosztását a III. melléklet tartalmazza, kivéve a 6a. cikkben említett, a COVID-19-világjárványra válaszul megnövelt forrásokat. Az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló minimális összeg az egész időszakra nézve 3 500 000 EUR.”
2.A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:
„6a. cikk
Az erőforrások önkéntes növelése a COVID-19-járványra adott válaszul
(1) A COVID-19-világjárványra adott válaszul a tagállamok önkéntes alapon növelhetik a 6. cikkben említett forrásokat, összhangban az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke 5. pontjának hetedik albekezdésével. A növekedés hatással lehet a 2020., 2021. és 2022. évi költségvetési kötelezettségvállalásokra.
(2) A 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve az (1) bekezdés szerinti kiegészítő forrásokban részesülő operatív programok esetében az időszak 2022. december 31-ig tart.
(3) A 38. cikk első albekezdésétől eltérve, a kiegészítő forrásokra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat az egyes programok vonatkozásában 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben kell teljesíteni.
Az 59. cikk (1) bekezdésétől eltérve a kiegészítő kötelezettségvállalásokat a programok lezárásakor követendő szabályokkal összhangban vissza kell vonni.
(4) A 44. cikk (1) bekezdésében említett előfinanszírozáson túl a Bizottság – egy programnak kiegészítő források elosztása céljából történő módosítását jóváhagyó bizottsági határozatot követően – a 2020. évre elkülönített kiegészítő források 50 %-ának megfelelő előfinanszírozási összeget fizet.
Az első albekezdésben említett, előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb a program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság elszámolásaiból.
(5) A 20. cikktől eltérve az (1) bekezdés szerinti kiegészítő források esetében nem szükséges a társfinanszírozás.”
3.A 27. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A tagállamok kezdeményezésére és az alapból az operatív program elfogadásakor elkülönített források legfeljebb 5 %-áig, valamint a 6a. cikk (1) bekezdésében említett kiegészítő források legfeljebb 5 %-áig az operatív programból finanszírozhatók az Alap végrehajtásához szükséges előkészítő, irányítási, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések, beleértve az utalványrendszerek előkészítési és működési költségeit, amennyiben ezeket a költségeket az irányító hatóság vagy egy más, nem partnerszervezet közjogi szerv viseli. Finanszírozhatja továbbá a partnerszervezetek és az alap végrehajtásában részt vevő bármely más szereplők kapacitásépítését, illetve a számukra biztosított technikai segítségnyújtást, többek között a COVID-19-világjárvánnyal összefüggő válsághelyzetre való válságreagálási képesség megerősítése céljából. Az e bekezdésben említett intézkedések vonatkozhatnak a következő programozási időszakra, többek között az ezen alapból más alapokon keresztül nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása érdekében.”
4.A szöveg a következő 63a. cikkel egészül ki:
„63a. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 6a. cikk nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az említett rendelkezésekben a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
