Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2013/162/07

    Pályázati felhívás – az Európai Beruházási Bank Intézete két új EIBURS-támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében

    HL C 162., 2013.6.7, p. 10–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    7.6.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 162/10


    Pályázati felhívás – az Európai Beruházási Bank Intézete két új EIBURS-támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében

    2013/C 162/07

    Az Európai Beruházási Bank Intézete felsőoktatási intézményi kapcsolatait zömmel három különböző programot felölelő „Tudásprogramja” keretében hajtja végre, ezek:

    az EIBURS, az EBB egyetemi kutatásokat támogató programja (EIB University Research Sponsorship programme),

    a STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB-támogatású közös egyetemi projekteken dolgozó fiatal kutatók finanszírozására létrehozott program, valamint

    az EBB „Egyetemi Hálózatok” programja, amely az EBB csoport célkitűzéseinek támogatásában kiemelkedő jelentőségű sajátosságokat mutató egyetemi hálózatok számára alapított együttműködési mechanizmus.

    Az EIBURS keretében olyan egyetemi kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára fontos kutatási témákkal, területekkel foglalkoznak. Az EBB legfeljebb évi 100 000 EUR összegben, három éven keresztül folyósítható pénzügyi támogatására azok az Európai Unióban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban működő egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak, amelyek az EBB részéről megjelölt szakterületek elismert szakértői. A pályázati összeg a megjelölt területekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek bővítésére fordítható. A sikeres pályázatok többféle teljesítési módra tehetnek javaslatot (kutatás, tanfolyam- és szemináriumszervezés, hálózatépítés, a kutatási eredmények közzététele és terjesztése stb.), amelyeket a bankkal kötendő megállapodás rögzít majd.

    A 2013/2014. tanévben két új kutatási terület támogatására van lehetőség az EIBURS-program keretében:

    Intelligens városfejlesztés: Az európai és a nemzetközi tapasztalatok alkalmazása a Földközi-tenger térségére

    A városfejlesztés elsőrendűvé vált a Földközi-tenger mellékén, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, valamint FEMIP programján keresztül az EBB-n belül is. Az „intelligens város” gondolata (amelyet eredetileg az infokommunikációnak a hatékony, befogadó és integrált városfejlesztés elősegítését szolgáló „átgondolt” alkalmazásaként határoztak meg, ám tágabb értelemben ide tartoznak a fenntarthatóság, az újítás és a kormányzás, sőt a tömegközlekedési és energiahatékonysági beruházások, valamint a kutatások is) potenciálisan jelentős dimenzió. Szükség van azonban olyan keretek kidolgozására, amelyek a technológiai és közcélú szabályozási szempontokat a városgazdálkodás, az önkormányzati finanszírozás és a beruházásprogramozás realitásaihoz kapcsolja a térségben.

    Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutatóközpontnak olyan kutatási programot kell összeállítania, amelyek az európai és más nemzetközi tapasztalatokra hagyatkozva az alábbi kérdésekre keresi a választ:

    Miként segítik elő az intelligens várossal kapcsolatos kezdeményezések a városfejlesztési prioritásokat?

    Hogyan határozható meg a legjobban az „intelligens város” fogalma regionális alkalmazása szempontjából?

    A legjobb európai és nemzetközi gyakorlatok sajátosságai és példái közül melyekre épülhet leginkább a térségi alkalmazás?

    Hogyan rangsorolná az intelligens város beruházási programja keretében esetleg kivitelezhető anyagi beruházásokat és hogyan állítaná sorba az alternatívákat?

    Hogyan illeszthetők be az intelligens várossal kapcsolatos lehetséges kezdeményezések a jelenlegi önkormányzati gazdálkodásba, irányításba és finanszírozásba?

    Hogyan kellene az intelligens várossal kapcsolatos beruházásokat gazdasági szempontból értékelni az alternatív beruházási lehetőségekkel összehasonlításban ahhoz, hogy a társadalom számára értéket képviseljenek?

    Miként fejleszthetők, illetve hajthatók végre a legjobban az intelligens város beruházásai vagy beruházási programjai?

    Regionális szempontból a pályázatokat elsősorban a FEMIP országaira kell összpontosítani, ám mégse korlátozódjanak csupán ezekre. Szívesen látjuk, ha a pályázók más egyetemekkel és kutatóközpontokkal is együttműködnek a kutatás megvalósítására. A Bank a „Szövetség a Földközi-tenger Mellékéért” nevű szervezeten vagy a Földközi-tengeri Integráció Központján keresztül segítheti elő a kiválasztott egyetem vagy kutató központ részvételét hálózatépítési tevékenységében.

    Az igazgatási kapacitás bővítése Európában

    Az, hogy a közigazgatási rendszerek milyen hatékonyan, mennyire eredményesen végzik azokat a különféle feladatokat, amelyeket a kormány előír, ezek között az infrastruktúra és a közszolgálatok megtervezését és lebonyolítását, jelentős hatással van a polgárok mindennapi életére és a versenyszféra működésére is. Az OECD meghatározása szerint a kapacitásépítés olyan eszköz, amelynek segítségével képességek, tapasztalat, technikai és irányítási kapacitás fejlesztése történik egy-egy szervezeten belül (akár vállalkozók, akár tanácsadók vagy szerződött megbízottak) – gyakran technikai segítségnyújtás, rövid- vagy hosszú távú képzés, illetve szakértői ráfordítások (pl. IT-rendszerek) keretében. A folyamatba emberi, szervezeti, anyagi és pénzügyi erőforrások tartozhatnak.

    Ezt a koncepciót eredetileg az ENSZ és a Világbank fejlesztési környezetben alkalmazta, ám mára az adminisztratív kapacitás kiépítésével végzett intézményerősítés az európai bővítési folyamat szerves részévé vált, mivel az igazgatási kapacitások bővítésének programja az EU-hoz csatlakozni kívánó és a közösségi vívmányokat átvenni szándékozó országok támogatásában az egyik lényeges elem lett. Az új tagállamok még a csatlakozás után is részesülnek finanszírozásban saját irányítású kapacitásbővítési operatív programjaikhoz, konkrétan a strukturális alapokból. Mivel euromilliárdok forognak kockán, sürgető kihívás a közigazgatások irányítási és gazdálkodási hatékonyságának javítása a közberuházási programokban. A beruházások szintjén az EBB gyakorta támogatja a kapacitásfejlesztést a Beruházáskivitelező Egységnek (Project Implementation Units, PIU) nyújtott technikai segítségen keresztül.

    Vajmi kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az igazgatási kapacitás bővítésére tett intézkedések közül eltérő környezetben melyek működnek és melyek nem. Mi az, ami tényleg építi az igazgatási kapacitást és hosszú távon erősíti az intézményeket? Vajon pusztán azon múlik, hogy elegendő jól képzett, megfelelően fizetett alkalmazott áll-e rendelkezésre, megállapítottunk-e fő teljesítménymutatókat (KPI-ket), valamint átláthatók-e a jelentéstételi kiadások és eredmények? Varázsütésre javít-e a kiszervezés, valamint az állami és a versenyszféra együttműködése (PPP) az állami szektor korlátozott kapacitásán? Ágazatspecifikusak – tehát a szállításra, a környezetvédelemre és a belügyre sajátosan jellemzőek – vagy általános érvényűek-e ezek a modellek? Az EU többi országának közigazgatása hasznát látja-e annak, amit a többiektől tanulhat? Milyen tanulságokat vonhatunk le az „új közigazgatás” KPI-kkel mért eredményeiből, erőforrás-rangsorolásából és költségvetési fegyelméből?

    A kutatás célja elmélyíteni a konceptuális keretekre, diagnózisra, metrikára és az igazgatási kapacitás hatékony bővítésének gyakorlatára vonatkozó ismereteket. Kutatási javaslatokat várunk minden olyan témában, amely ezen a területen gyarapítja az ismereteket. Elsőbbséget élveznek azonban azok a páneurópai léptékű javaslatok, amelyek a közigazgatási kapacitás bővítését mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megközelítik és az infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó közszolgálatok tervezésével és kivitelezésével kapcsolják össze. Különösen szívesen látunk olyan javaslatokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az operatív döntéshozatalhoz és javítják az EU magas színvonalú beruházásokat szolgáló alapjainak lehívását.

    A pályázatokat angol vagy francia nyelven kell benyújtani, a pályázatok beterjesztésének határideje 2013. szeptember 13. A pályázati határidő után benyújtott pályázatokat nem vesszük figyelembe. A pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni:

     

    Elektronikus formában:

    events.eibinstitute@eib.org

    valamint

     

    kinyomtatva:

    EIB Institute

    98-100, boulevard Konrad Adenauer

    2950 Luxembourg

    LUXEMBOURG

    A borítékra kérjük ráírni: „For the attention of Ms Luisa FERREIRA, Coordinator.”

    Az EIBURS kiválasztási folyamatról és a többi programról, mechanizmusról részletes tájékoztatás az alábbi címen található: http://www.eib.org/universities


    Top