Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2007/020/11

    C-477/06. sz. ügy: Az Efeteio Athinon (Görögország) által 2006. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kokkoris D. Tsanas K. E.P.E. és társai kontra Glaxosmithkline Anonimi Emporiki Viomichaniki Etairia Pharmakeftikon Proiondon

    HL C 20., 2007.1.27, p. 9–9 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
    HL C 20., 2007.1.27, p. 8–8 (BG, RO)

    27.1.2007   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 20/9


    Az Efeteio Athinon (Görögország) által 2006. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kokkoris D. Tsanas K. E.P.E. és társai kontra Glaxosmithkline Anonimi Emporiki Viomichaniki Etairia Pharmakeftikon Proiondon

    (C-477/06. sz. ügy)

    (2007/C 20/12)

    Az eljárás nyelve: görög

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Efeteio Athinon

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Kokkoris D. Tsanas K. E.P.E. és társai

    Alperes: Glaxosmithkline Anonimi Emporiki Viomichaniki Etairia Pharmakeftikon Proiondon

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1)

    Abban az esetben, ha egy erőfölényben lévő vállalkozás az export korlátozása, és így a párhuzamos kereskedelem által okozott kár mérsékelése érdekében, megtagadja a gyógyszer-nagykereskedők által leadott teljes rendelésmennyiség teljesítését, a teljesítés megtagadása per se erőfölénnyel való visszaélésnek minősül-e az EK 82. cikke értelmében? A fenti kérdésre adott választ befolyásolja-e az a tény, hogy a párhuzamos kereskedelem különösen nagy haszonnal jár a gyógyszer-nagykereskedők részére, az állami beavatkozás következtében az Európai Unió különböző tagállamainak területe közötti árkülönbségekből adódóan, másképpen fogalmazva az a tény, hogy a gyógyszerpiac nem tekinthető működő versenypiacnak, hanem egy nagy részben állami beavatkozás által meghatározott rendszerről van szó? Végső soron köteles-e a nemzeti versenyhatóság a közösségi versenyszabályokat ugyanolyan módon alkalmazni működő versenypiacok, illetve olyan piacok esetében, ahol a verseny az állami beavatkozás folytán torzul?

    2)

    Amennyiben a Bíróság úgy dönt, hogy a fentiekben kifejtett indokok alapján a párhuzamos kereskedelemnek az erőfölényben lévő vállalkozás általi korlátozása nem minden esetben minősül az erőfölénnyel való visszaélésnek, hogyan lehet az esetleges visszaélést megállapítani?

    Különösen:

    2.1

    Megfelelő szempont-e a vizsgálathoz az a százalékos arány, amellyel a rendes hazai fogyasztást meghaladják a rendelések, illetve az erőfölényben lévő vállalkozás által elszenvedett kár aránya a teljes bevételhez és a teljes nyereséghez képest? Amennyiben igen, hogyan kell a fenti százalékos arány és az elszenvedett kár – az utóbbi a bevétel és a teljes nyereség aránya – azon mértékét meghatározni, amely felett a vizsgált gyakorlat már visszaélésnek minősül?

    2.2

    Az érdekek kiegyensúlyozására törekvő megközelítés megfelelő-e, és amennyiben igen, melyek az összehasonlítandó érdekek?

    Különösen:

    a)

    Befolyásolja-e a választ az a tény, hogy a végső fogyasztó/beteg csak csekély mértékben részesül a párhuzamos kereskedelem anyagi előnyeiből; és

    b)

    Figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben a társadalombiztosítási szervezeteknek gyógyszerkészítmények alacsonyabb ára vonatkozásában fennálló érdekeit?

    2.3

    Milyen más szempontok és megközelítési módok megfelelőek a jelen esetben?


    Top