2006. október 25-én benyújtott kereset – Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság

(C-441/06. sz. ügy)

(2006/C 310/17)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselő: C. Giolito, meghatalmazott)

Alperes: a Francia Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

Előzetesen emlékeztetve arra, hogy a jogellenesség megállapításának logikus következménye a jogellenes támogatás visszatéríttetés útján való megszüntetése, a felperes előadja, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, mivel – több mint két évvel az érintett határozat elfogadását követően – a France Télécom számára nyújtott támogatás visszafizetésére nem került sor, továbbá nemzeti szinten semmilyen visszatérítés iránti eljárást nem indítottak. Következésképpen az alperes megsértette a közösségi jog számos lényeges rendelkezését, különösen az EK 10. cikket és EK 249. cikk negyedik albekezdését.

A felperes előadja ebben a tekintetben, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a közösségi jog egyetlen rendelkezése sem írja elő azt, hogy a Bizottság köteles a visszatérítendő jogellenes támogatás pontos összegét meghatározni. Elegendő az, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatérítését elrendelő határozat tartalmaz olyan utalásokat, amelyek lehetővé teszik a címzett számára, hogy ezt az összeget túlzott nehézségek nélkül saját maga megállapítsa. Amennyiben annak meghatározása ennek ellenére gyakorlati problémákba ütközik, a Bizottság és az érintett tagállam köteles mindenesetre közösen dolgozni – az EK 10. cikkében foglalt jóhiszemű együttműködés kötelezettsége alkalmazásával – e nehézségek legyőzése érdekében.

A fentiekre tekintettel a felperes vitatja az alperes azon állítását, amely szerint lehetetlen volt kellően megbízható becslést készíteni a visszatérítendő támogatás összegéről, különösen mivel a 2004. augusztus 2-i határozat indokolása kifejezetten utal a francia hatóságok által a közigazgatási eljárás során rendelkezésre bocsátott két becslésre, amelyek alapján a Bizottság a határozatában rögzítette a visszatérítés alsó és felső összegét. Az is világosan következett e határozatból, hogy a visszatérítendő támogatás a France Télécom által a helyi szabályok alapján fizetendő iparűzési adó és az e társaság által ténylegesen megfizetett adó különbsége.

A felperes továbbá előadja, hogy a visszatérítési eljárás során a Bizottság számos konkrét javaslatot tett a visszatérítendő támogatás összegére vonatkozóan annak ellenére, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében főszabály szerint az érintett tagállam feladata, hogy nehézségek esetén először ilyen javaslatokat tegyen. Ezenfelül az alperes nem tett semmilyen, a Bizottság által tett javaslatok javítását célzó indítványt.

A felperes végül előadja, hogy az is következik az ítélkezési gyakorlatból, hogy a Bizottság által hozott, valamely támogatás jogellenességét megállapító határozat ellen benyújtott kereset nem függeszti fel a hivatkozott határozat végrehajtásának és így a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszatéríttetésének kötelezettségét, az Elsőfokú Bíróság által az EK 242. cikk alapján elrendelt ideiglenes intézkedések kivételével.

(1)   HL L 269., 2005, 30. o.