EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2006/272E/02

JEGYZŐKÖNYV
2005. október 25., kedd

HL C 272E., 2006.11.9, p. 13–270 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

9.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 272/13


JEGYZŐKÖNYV

(2006/C 272 E/02)

ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVE

ELNÖKSÉG: Josep BORRELL FONTELLES

elnök

1.   Az ülés megnyitása

Az ülést 09.05-kor nyitják meg.

2.   Vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok bejelentése)

A következő képviselők vagy képviselőcsoportok nyújtottak be az Eljárási Szabályzat 115. cikkének értelmében vitaindítványt, az alábbi állásfoglalásra irányuló indítványokkal kapcsolatban:

I.

AZ EMBERI JOGOK NYUGAT-SZAHARÁBAN

Pasqualina Napoletano, Ana Maria Gomes, Iratxe García Pérez és Karin Scheele, a PSE képviselőcsoport nevében, az emberi jogokról Nyugat-Szaharában (B6-0561/2005);

Raül Romeva i Rueda, Alyn Smith, Hélène Flautre és Bernat Joan i Marí, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Nyugat-Szaharáról (B6-0566/2005);

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Agustín Díaz de Mera García Consuegra és Charles Tannock, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, az emberi jogokról Nyugat-Szaharában (B6-0568/2005);

Cecilia Malmström és Anneli Jäätteenmäki, az ALDE képviselőcsoport nevében, Nyugat-Szaharáról (B6-0571/2005);

Willy Meyer Pleite, Vittorio Agnoletto, Jonas Sjöstedt, Miguel Portas, Luisa Morgantini, Tobias Pflüger és Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Nyugat-Szaharáról (B6-0574/2005);

Ģirts Valdis Kristovskis, az UEN képviselőcsoport nevében, a nyugat-szaharai helyzetről (B6-0580/2005);

II.

ÜZBEGISZTÁN

Pasqualina Napoletano és Bernadette Bourzai, a PSE képviselőcsoport nevében, Üzbegisztánról (B6-0563/2005);

Cem Özdemir és Bart Staes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Üzbegisztánról (B6-0564/2005);

Albert Jan Maat, Simon Coveney és Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Üzbegisztánról (B6-0569/2005);

Ona Juknevičienė, az ALDE képviselőcsoport nevében, Üzbegisztánról (B6-0572/2005);

Eva-Britt Svensson és Roberto Musacchio, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, az üzbegisztáni helyzetről (B6-0573/2005);

Cristiana Muscardini, Anna Elzbieta Fotyga, Marcin Libicki és Inese Vaidere, az UEN képviselőcsoport nevében, az üzbegisztáni emberi jogi helyzetről (B6-0579/2005);

III.

TENZIN DELEK RINPOCHÉ ÜGYE

Pasqualina Napoletano, a PSE képviselőcsoport nevében, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0562/2005);

Raül Romeva i Rueda és Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Tibetről, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0565/2005);

Thomas Mann, Bernd Posselt és Charles Tannock, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0567/2005);

Bill Newton Dunn, Frédérique Ries és Dirk Sterckx, az ALDE képviselőcsoport nevében, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0570/2005);

Jonas Sjöstedt és Luisa Morgantini, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0575/2005);

Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport nevében, Tenzin Delek Rinpoché ügyéről (B6-0581/2005).

A felszólalási időkeretet az Eljárási Szabályzat 142. cikkének megfelelően osztják fel.

3.   Barroso és McCreevy urak legutóbbi nyilatkozatai a Vaxholm-ügyről (vita)

José Manuel Barroso és Charlie McCreevy nyilatkozatai: McCreevy úr legutóbbi nyilatkozatai a Vaxholmügyről

José Manuel Barroso (a Bizottság elnöke) és Charlie McCreevy (a Bizottság tagja) nyilatkozatot tesz.

Felszólal Hans-Gert Poettering, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Martin Schulz, a PSE képviselőcsoport nevében, Graham Watson, az ALDE képviselőcsoport nevében, Carl Schlyter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Francis Wurtz, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Nils Lundgren, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Brian Crowley, az UEN képviselőcsoport nevében, James Hugh Allister, független, Ria Oomen-Ruijten, Jan Andersson, Cecilia Malmström, Elisabeth Schroedter, Eva-Britt Svensson, Kathy Sinnott, Roberts Zīle, Gunnar Hökmark, Richard Falbr, Jens-Peter Bonde, Proinsias De Rossa és José Manuel Barroso.

A vitát berekesztik.

ELNÖKSÉG: Luigi COCILOVO

alelnök

4.   Az influenza-világjárvány elleni küzdelem stratégiája (vita)

Szóbeli választ igénylő kérdést tesz fel: Karl-Heinz Florenz, a Bizottsághoz (O-0089/2005): Az influenzavilágjárvány elleni küzdelem stratégiája (B6-0334/2005)

Antonios Trakatellis (a szerző helyettese) kifejti a szóbeli választ igénylő kérdést.

Markos Kyprianou (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre (B6-0334/2005).

Felszólal John Bowis, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Phillip Whitehead, a PSE képviselőcsoport nevében, Georgs Andrejevs, az ALDE képviselőcsoport nevében, Satu Hassi, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Adamos Adamou, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Georgios Karatzaferis, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Alessandro Foglietta, az UEN képviselőcsoport nevében, Irena Belohorská, független, Françoise Grossetête, Marie-Noëlle Lienemann, Jules Maaten, Caroline Lucas, Urszula Krupa, Luca Romagnoli, Neil Parish, Dorette Corbey, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Ryszard Czarnecki, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, María del Pilar Ayuso González, Katerina Batzeli, Avril Doyle, Linda McAvan, Miroslav Mikolášik, Evangelia Tzampazi, Karsten Friedrich Hoppenstedt és Markos Kyprianou.

A vita lezárását követően, az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján az alábbi állásfoglalásra irányuló indítványt nyújtották be:

Georgs Andrejevs, Karl-Heinz Florenz és Antonios Trakatellis, az ENVI bizottság nevében, az influenzavilágjárvány elleni stratégiáról (B6-0548/2005)

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.7. pont.

ELNÖKSÉG: Mario MAURO

alelnök

5.   Szavazások órája

A szavazások eredményei részletesen (módosítások, külön és részenkénti szavazások stb.) a jegyzőkönyvhöz csatolt I. mellékletben találhatók.

5.1.   Az EK és Azerbajdzsán közötti megállapodás a légi szolgáltatások bizonyos vonatkozásairól * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)

Jelentés az Európai Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról [COM(2005)0060 - C6-0130/2005 - 2005/0011(CNS)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Előadó: Paolo Costa (A6-0230/2005).

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 1. pont)

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0390)

5.2.   Az Európai Unió 6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezete a 2005. költségvetési évre * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)

6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezet (IV. szakasz) - Bíróság [12180/2005 - C6-0304/2005]

(Minősített többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 2. pont)

MÓDOSÍTÁS

Elfogadva (P6_TA(2005)0391)

5.3.   6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezet: IV. szakasz - Bíróság (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)

Jelentés az Európai Unió 6/2005. sz., a 2005. költségvetési évre vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetéről: IV. szakasz - Bíróság, a Közszolgálati Törvényszék létrehozása [12180/2005 - C6-0304/2005 - 2005/2159(BUD)] - Költségvetési Bizottság

Előadó: Anne E. Jensen (A6-0306/2005)

(Minősített többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 3. pont)

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Elfogadva (P6_TA(2005)0392)

5.4.   Hulladékszállítás ***II (szavazás)

Ajánlás második olvasatra a Tanács közös álláspontjáról a hulladékszállításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében [15311/4/2004 - C6-0223/2005 - 2003/0139(COD)] - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Johannes Blokland (A6-0287/2005)

(Minősített többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 4. pont)

A TANÁCS KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

Módosítással jóváhagyottnak nyilvánítva (P6_TA(2005)0393)

5.5.   A vasúti fuvarozási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses minőségi követelmények ***I (zárószavazás)

Jelentés a vasúti teherszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekben lefektetett minőségi követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos kártérítésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM(2004)0144 - C6-0004/2004 - 2004/0050(COD)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Előadó: Roberts Zīle (A6-0171/2005)

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 5. pont)

A Bizottság javaslatát 2005.09.28-án elutasította a Parlament (2005.09.28-i jegyzőkönyv, 7.6. pont), és a kérdést az illetékes bizottsághoz utalták (az Eljárási Szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése).

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Elfogadva (P6_TA(2005)0394)

A javaslat elutasítása ennélfogva megerősítésre került. Az eljárás lezárult.

5.6.   Integrált cselekvési terv az egész életen át tartó tanulás és képzés terén ***I (szavazás)

Jelentés az egész életen át tartó tanulás és képzés terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról [COM(2004)0474 - C6-0095/2004 - 2004/0153(COD)] - Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Doris Pack (A6-0267/2005).

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 6. pont)

A BIZOTTSÁG JAVASLATA

Módosított változatban jóváhagyva (P6_TA(2005)0395)

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Elfogadva (P6_TA(2005)0395)

Felszólalások a szavazásról:

Antonio Tajani az általa előterjesztett 79. módosításról.

5.7.   A Cselekvő ifjúság-program (2007-2013) ***I (szavazás)

Jelentés a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra a Cselekvő ifjúság-program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról [COM(2004)0471 - C6-0096/2004 - 2004/0152(COD)] - Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Lissy Gröner (A6-0263/2005).

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 7. pont)

A BIZOTTSÁG JAVASLATA

Módosított változatban jóváhagyva (P6_TA(2005)0396)

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Elfogadva (P6_TA(2005)0396)

5.8.   Kultúra 2007 program (2007-2013) ***I (szavazás)

Jelentés a Kultúra 2007 program létrehozásáról (2007-2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról [COM(2004)0469 - C6-0094/2004 - 2004/0150(COD)] - Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Vasco Graça Moura (A6-0269/2005)

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 8. pont)

A BIZOTTSÁG JAVASLATA

Módosított változatban jóváhagyva (P6_TA(2005)0397)

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Elfogadva (P6_TA(2005)0397)

ELNÖKSÉG: Josep BORRELL FONTELLES

elnök

6.   Ünnepélyes ülés - Chile

A Parlament 12.00 óra és 12.30 óra között, Ricardo Lagos Escobar, a Chilei Köztársaság elnökének látogatása alkalmából ünnepi ülést tart.

ELNÖKSÉG: Mario MAURO

alelnök

7.   Szavazások órája (folytatás)

7.1.   Az európai audiovizuális ágazatot támogató program (MEDIA 2007) ***I (szavazás)

Jelentés az európai audiovizuális ágazatot támogató program megvalósításáról (MEDIA 2007) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról [COM(2004)0470 - C6-0093/2004 - 2004/0151(COD)] - Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Ruth Hieronymi (A6-0278/2005)

(Egyszerű többség)

(A szavazás eredménye: I. melléklet, 9. pont)

A BIZOTTSÁG JAVASLATA

Módosított változatban jóváhagyva (P6_TA(2005)0398)

JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

Elfogadva (P6_TA(2005)0398)

Felszólalások a szavazásról:

Phillip Whitehead a szavazás előtt, az Eljárási Szabályzat I. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozik pénzügyi érdekeltségéről, és közli, hogy nem fog részt venni a jelentésről szóló szavazáson.

8.   A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások:

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásokat az Eljárási Szabályzat 163. cikke (3) bekezdésének értelmében az ülésről készült szó szerinti jegyzőkönyvek tartalmazzák.

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások:

Doris Pack-jelentés - A6-0267/2005

Michl Ebner

9.   A szavazatok helyesbítései

A szavazatok helyesbítései az alábbi weboldalon találhatók: „Séance en direct”, „Résultats des votes (appels nominaux) / Results of votes (Roll-call votes)”, valamint a II. melléklet nyomtatott változatában: „Név szerinti szavazások eredménye”.

Az Europarl weboldalon található elektronikus változat frissítése naponta történik, a szavazás napját követő legfeljebb kéthetes időszakban.

A szavazatok helyesbítéseinek listáját ezt követően lezárják, lefordítják és a Hivatalos Lapban közzéteszik.

A szavazásról távolmaradásukat bejelentő képviselők:

Hiltrud Breyer és Ana Maria Gomes közlik, hogy nem vettek részt a szavazásokon - kivéve a Ruth Hieronymi-jelentésről (A6-0278/2005) szólót -, mivel a szavazókártyájukkal probléma volt.

Phillip Whitehead az Eljárási Szabályzat I. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozik pénzügyi érdekeltségéről, és közli, hogy nem vett részt a Ruth Hieronymi-jelentésről szóló szavazáson (A6-0278/2005).

(A 12.40-kor megszakított ülést 15.00-kor folytatják.)

ELNÖKSÉG: Dagmar ROTH-BEHRENDT

alelnök

10.   Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

Erika Mann közli, hogy jelen volt, a neve ennek ellenére nem szerepel a jelenléti íven.

Az előző ülés jegyzőkönyvét elfogadták.

*

* *

Felszólal Erika Mann, aki kéri, hogy az elnök levélben nyilvánítsa ki a Parlament együttérzését a Wilma nevű hurrikán által sújtott mexikói nép iránt, és vizsgálja meg az EK-Mexikó szabadkereskedelmi megállapodás által kínált lehetőségeket a szükséges segély Mexikó számára történő eljuttatására (az elnök asszony ezt tudomásul veszi).

(A 15.05-kor Olli Rehn (a Bizottság tagja) megérkezéséig megszakított ülést 15.10-kor folytatják.)

11.   Bulgária és Románia által a csatlakozáshoz vezető úton elért eredmények (vita)

A Bizottság nyilatkozata: Bulgária és Románia által a csatlakozáshoz vezető úton elért eredmények

Olli Rehn (a Bizottság tagja) nyilatkozatot tesz.

Felszólal Roger Knapman a Bizottság késéséről (az elnök asszony elveszi tőle a szót).

Felszólal Elmar Brok, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Pierre Moscovici, a PSE képviselőcsoport nevében, Alexander Lambsdorff, az ALDE képviselőcsoport nevében, Joost Lagendijk, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Erik Meijer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Salvatore Tatarella, az UEN képviselőcsoport nevében, Jan Tadeusz Masiel, független, Geoffrey Van Orden, Jan Marinus Wiersma, Nicholson of Winterbourne, Christopher Beazley, aki sajnálatát fejezi ki a Tanács távolmaradása miatt, és Milan Horáček.

ELNÖKSÉG: Miroslav OUZKÝ

alelnök

Felszólal Jaromír Kohlíček, Roger Knapman, Andreas Mölzer, Francisco José Millán Mon, Hannes Swoboda, Jeanine Hennis-Plasschaert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Athanasios Pafilis, Nils Lundgren, Koenraad Dillen, Gál Kinga, Catherine Guy-Quint, Luciana Sbarbati, Marie Anne Isler Béguin, Hans-Peter Martin, David Casa, Dobolyi Alexandra, Cecilia Malmström, Anna Ibrisagic, Helmut Kuhne, Szent-Iványi István, Guido Podestà, Miguel Angel Martínez Martínez, Duka-Zólyomi Árpád, Józef Pinior, Ivo Strejček, Panagiotis Beglitis, Camiel Eurlings, Libor Rouček, Olajos Péter, Georgios Papastamkos, Michl Ebner, Ioannis Varvitsiotis, Mairead McGuinness, Bernd Posselt és Olli Rehn.

ELNÖKSÉG: Sylvia-Yvonne KAUFMANN

alelnök

A vitát berekesztik.

12.   Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)

A Parlament számos, a Bizottsághoz intézett kérdést megvizsgál (B6-0332/2005).

Első rész

47. kérdés (Linda McAvan): A légi utasok jogai.

Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke) válaszol a kérdésre, illetve Linda McAvan, Richard Corbett és Paul Rübig kiegészítő kérdéseire.

48. kérdés (João de Deus Pinheiro): Verseny a gáz- és a villamosenergia-szektorban.

Neelie Kroes (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve João de Deus Pinheiro, Paul Rübig és José Manuel García-Margallo y Marfil kiegészítő kérdéseire.

Felszólal Antonio Masip Hidalgo.

49. kérdés (Georgios Toussas): A kőolajár.

Neelie Kroes válaszol a kérdésre, illetve Georgios Toussas és Antonio Masip Hidalgo kiegészítő kérdéseire.

Második rész

50. kérdés (Marie Panayotopoulos-Cassiotou): A hulladékok problémája és annak orvoslási lehetőségei.

Stavros Dimas (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Mairead McGuinness és Gay Mitchell kiegészítő kérdéseire.

51. kérdés (Sarah Ludford): Az Egyesült Királysággal szemben a városi szennyvízzel kapcsolatos irányelv megsértése miatt indított jogsértési eljárás.

Stavros Dimas válaszol a kérdésre, illetve Sarah Ludford kiegészítő kérdésére.

52. kérdés (Dimitrios Papadimoulis): Szennyvíziszap és biológiai szennyvíztisztító telep Psytalliában.

Stavros Dimas válaszol a kérdésre, illetve Dimitrios Papadimoulis, Georgios Papastamkos és Josu Ortuondo Larrea kiegészítő kérdéseire.

A 53-59. kérdésekre írásban válaszolnak majd.

60. kérdés (Sajjad Karim): Az EU-Izrael társulási megállapodás.

Benita Ferrero-Waldner (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Sajjad Karim, David Martin és Jonas Sjöstedt kiegészítő kérdéseire.

A 61. kérdés tárgytalan, mivel a szerzője nincs jelen.

62. kérdés (Bernd Posselt): A Dél-Kaukázus és a Kaszpi-tenger.

Benita Ferrero-Waldner válaszol a kérdésre, illetve Bernd Posselt és Justas Vincas Paleckis kiegészítő kérdéseire.

63. kérdés (Ģirts Valdis Kristovskis): Az Európai Unió által Tunézia részére nyújtott hitelek helyzete.

Benita Ferrero-Waldner válaszol a kérdésre, illetve Ģirts Valdis Kristovskis kiegészítő kérdésére.

A 64-72. kérdésekre írásban válaszolnak majd.

A 73., 74. és 78. kérdések tárgytalanok, mivel szerzőik nincsenek jelen.

75. kérdés (Ioannis Gklavakis): A szivacshalászat lehetőségei.

Joe Borg (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Ioannis Gklavakis kiegészítő kérdésére.

Felszólal Christopher Beazley a kérdések órájának lefolytatásával kapcsolatban.

76. kérdés (Mairead McGuinness): Az eresztőháló használatának hatása az Európa vizeiben található lazacállományra.

Joe Borg válaszol a kérdésre, illetve Mairead McGuinness és David Martin kiegészítő kérdéseire.

77. kérdés (María Isabel Salinas García): A halászati előírások betartásának elmulasztása a Földközi-tengeren.

Joe Borg válaszol a kérdésre, illetve María Isabel Salinas García kiegészítő kérdésére.

Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdések írásban kerülnek megválaszolásra.

A Bizottsághoz intézett kérdések órája lezárva.

(A 19.25-kor megszakított ülést 21 órakor folytatják.)

ELNÖKSÉG: Alejo VIDAL-QUADRAS ROCA

alelnök

13.   Biotechnológiai találmányok szabadalma (vita)

A Bizottság nyilatkozata: Biotechnológiai találmányok szabadalma

Charlie McCreevy (a Bizottság tagja) nyilatkozatot tesz.

Felszólal Peter Liese, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Maria Berger, a PSE képviselőcsoport nevében, Diana Wallis, az ALDE képviselőcsoport nevében, Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport nevében, Manuel Medina Ortega, Patrizia Toia, Maciej Marian Giertych, Andrzej Jan Szejna és Kathy Sinnott.

A vita lezárását követően az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok:

Diana Wallis, az ALDE képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok szabadalmairól (B6-0551/2005);

Maria Berger, a PSE képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok szabadalmairól (B6-0552/2005);

Hiltrud Breyer és Margrete Auken, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok jogi védelméről (B6-0553/2005);

Klaus-Heiner Lehne, Jaime Mayor Oreja, Miroslav Mikolášik, Peter Liese és Giuseppe Gargani, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok szabadalmairól (B6-0554/2005);

Brian Crowley, Rolandas Pavilionis és Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok szabadalmairól (B6-0555/2005);

Umberto Guidoni, Marco Rizzo, Ilda Figueiredo, Pedro Guerreiro és Sylvia-Yvonne Kaufmann, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok jogi védelméről (B6-0556/2005);

Bastiaan Belder, Johannes Blokland, Kathy Sinnott, Maciej Marian Giertych, Patrick Louis, Mario Borghezio, Matteo Salvini és Francesco Enrico Speroni, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, a biotechnológiai találmányok szabadalmaztatásáról (B6-0557/2005).

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.8. pont.

14.   A szervezett bűnözés elleni küzdelem * (vita)

Jelentés a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról [COM(2005)0006 - C6-0061/2005 - 2005/0003(CNS)] - Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Bill Newton Dunn (A6-0277/2005)

Felszólal Franco Frattini (a Bizottság alelnöke).

Bill Newton Dunn előterjeszti a jelentést.

Felszólal Manfred Weber, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Martine Roure, a PSE képviselőcsoport nevében, Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében, Johannes Voggenhuber, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Giusto Catania, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, James Hugh Allister, független, Carlos Coelho, Kyriacos Triantaphyllides, Alexander Stubb, Franco Frattini és Giusto Catania, utóbbi James Hugh Allister felszólalásával kapcsolatban.

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.6. pont.

15.   A gazdasági migráció kezelésének közösségi megközelítése (vita)

Jelentés a gazdasági migráció kezelésének közösségi megközelítéséről [COM(2004)0811 - 2005/2059(INI)] - Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Ewa Klamt (A6-0286/2005)

Ewa Klamt előterjeszti a jelentést.

Felszólal Franco Frattini (a Bizottság alelnöke).

Felszólal Gabriele Zimmer (a DEVE bizottság véleményének előadója), Danutė Budreikaitė (az INTA bizottság véleményének előadója), Anna Záborská (a FEMM bizottság véleményének előadója), Carlos Coelho, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Adeline Hazan, a PSE képviselőcsoport nevében, Sophia in 't Veld, az ALDE képviselőcsoport nevében, Jean Lambert, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Giusto Catania, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Jan Tadeusz Masiel, független, Patrick Gaubert és Martine Roure.

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.9. pont.

16.   Közösségi pénzügyi segítségnyújtás a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén ***I (vita)

Jelentés a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól és a 2236/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM(2004)0475 - C6-0086/2004 - 2004/0154(COD)] - Költségvetési Bizottság

Előadó: Mario Mauro (A6-0283/2005)

Felszólal Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke)

Mario Mauro előterjeszti a jelentést.

Felszólal Ingeborg Gräßle, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Herbert Bösch, a PSE képviselőcsoport nevében, Sepp Kusstatscher, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Jacky Henin, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Sylwester Chruszcz, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Anna Elzbieta Fotyga, az UEN képviselőcsoport nevében, Leopold Józef Rutowicz, független, Stanisław Jałowiecki, Gilles Savary, Eva Lichtenberger, Bairbre de Brún, Alessandro Battilocchio és Jacques Barrot.

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.4. pont.

17.   Az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekben lévő adalékanyagok ***I (vita)

Jelentés a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról [COM(2004)0650 - C6-0139/2004 - 2004/0237(COD)] - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Mojca Drčar Murko (A6-0191/2005)

Felszólal Markos Kyprianou (a Bizottság tagja).

Mojca Drčar Murko előterjeszti a jelentést.

Felszólal María del Pilar Ayuso González, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Åsa Westlund, a PSE képviselőcsoport nevében, Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében, Christa Klaß és Markos Kyprianou.

A vitát berekesztik.

Szavazás: 2005.10.26-i jegyzőkönyv, 3.5. pont.

18.   A következő ülés napirendje

A következő napi ülés napirendjét megállapították („Napirend” dokumentum PE 364.061/OJME).

19.   Az ülés berekesztése

Az ülést 24 órakor berekesztik.

Julian Priestley

főtitkár

Josep Borrell Fontelles

elnök


JELENLÉTI ÍV

Aláírók:

Adamou, Agnoletto, Albertini, Allister, Alvaro, Andersson, Andrejevs, Andria, Andrikienė, Angelilli, Antoniozzi, Arif, Arnaoutakis, Ashworth, Atkins, Attard-Montalto, Attwooll, Aubert, Audy, Auken, Ayala Sender, Aylward, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Baco, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Barsi-Pataky, Batten, Battilocchio, Batzeli, Bauer, Beaupuy, Beazley, Becsey, Beer, Beglitis, Belder, Belet, Belohorská, Beňová, Berend, Berès, van den Berg, Berger, Berlato, Berlinguer, Berman, Bertinotti, Bielan, Birutis, Blokland, Bloom, Bobošíková, Bösch, Bonde, Bonino, Bono, Bonsignore, Booth, Borghezio, Borrell Fontelles, Bourlanges, Bourzai, Bowis, Bowles, Bozkurt, Bradbourn, Braghetto, Mihael Brejc, Brepoels, Breyer, Březina, Brie, Brok, Brunetta, Budreikaitė, van Buitenen, Buitenweg, Bullmann, Bushill-Matthews, Busk, Busquin, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Camre, Capoulas Santos, Carlotti, Carlshamre, Carnero González, Carollo, Casa, Casaca, Caspary, Castex, Castiglione, del Castillo Vera, Catania, Cavada, Cederschiöld, Cercas, Chatzimarkakis, Chichester, Chiesa, Chmielewski, Christensen, Chruszcz, Cirino Pomicino, Claeys, Clark, Cocilovo, Coelho, Cohn-Bendit, Corbett, Corbey, Cornillet, Correia, Costa, Cottigny, Coveney, Cramer, Crowley, Ryszard Czarnecki, D'Alema, Daul, Davies, de Brún, Degutis, Dehaene, Demetriou, De Michelis, Deprez, De Rossa, De Sarnez, Descamps, Désir, Deß, Deva, De Veyrac, De Vits, Díaz de Mera García Consuegra, Didžiokas, Díez González, Dillen, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dobolyi, Dombrovskis, Doorn, Douay, Dover, Doyle, Drčar Murko, Duchoň, Dührkop Dührkop, Duff, Duka-Zólyomi, Duquesne, Ebner, Ehler, Ek, El Khadraoui, Elles, Esteves, Estrela, Ettl, Eurlings, Jillian Evans, Jonathan Evans, Robert Evans, Fajmon, Falbr, Farage, Fatuzzo, Fazakas, Ferber, Fernandes, Fernández Martín, Anne Ferreira, Elisa Ferreira, Figueiredo, Fjellner, Flasarová, Flautre, Foglietta, Ford, Fotyga, Fourtou, Fraga Estévez, Frassoni, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, García Pérez, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gebhardt, Gentvilas, Geremek, Geringer de Oedenberg, Gibault, Gierek, Giertych, Gill, Gklavakis, Glattfelder, Goebbels, Goepel, Golik, Gollnisch, Gomes, Gomolka, Goudin, Genowefa Grabowska, Grabowski, Graça Moura, Graefe zu Baringdorf, Gräßle, de Grandes Pascual, Grech, Griesbeck, Gröner, de Groen-Kouwenhoven, Grosch, Grossetête, Guardans Cambó, Guellec, Guerreiro, Guidoni, Gurmai, Gutiérrez-Cortines, Guy-Quint, Gyürk, Hänsch, Hall, Hammerstein Mintz, Hamon, Handzlik, Hannan, Harangozó, Harbour, Harkin, Harms, Hasse Ferreira, Hassi, Hatzidakis, Haug, Hazan, Heaton-Harris, Hedh, Hedkvist Petersen, Helmer, Henin, Hennicot-Schoepges, Hennis-Plasschaert, Herczog, Herranz García, Herrero-Tejedor, Higgins, Hökmark, Honeyball, Hoppenstedt, Horáček, Howitt, Hudacký, Hudghton, Hughes, Hutchinson, Hybášková, Ibrisagic, Ilves, in 't Veld, Isler Béguin, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jackson, Jäätteenmäki, Jałowiecki, Janowski, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jensen, Joan i Marí, Jöns, Jørgensen, Jonckheer, Jordan Cizelj, Juknevičienė, Jelko Kacin, Kaczmarek, Kallenbach, Kamall, Karas, Karatzaferis, Karim, Kasoulides, Kaufmann, Kauppi, Tunne Kelam, Kilroy-Silk, Kindermann, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Klinz, Knapman, Koch, Koch-Mehrin, Kohlíček, Konrad, Korhola, Kósáné Kovács, Koterec, Kozlík, Krahmer, Krarup, Krasts, Kratsa-Tsagaropoulou, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kristovskis, Krupa, Kuc, Kudrycka, Kuhne, Kułakowski, Kušķis, Kusstatscher, Kuźmiuk, Lagendijk, Laignel, Lamassoure, Lambert, Lambrinidis, Lambsdorff, Landsbergis, Lang, Langen, Langendries, Laperrouze, La Russa, Lauk, Lavarra, Lax, Lechner, Le Foll, Lehideux, Lehne, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen, Le Rachinel, Letta, Janusz Lewandowski, Libicki, Lichtenberger, Lienemann, Liese, Lipietz, Locatelli, López-Istúriz White, Louis, Lucas, Ludford, Lulling, Lundgren, Lynne, Maat, Maaten, McAvan, McCarthy, McDonald, McGuinness, McMillan-Scott, Madeira, Malmström, Manders, Maňka, Erika Mann, Thomas Mann, Manolakou, Mantovani, Markov, Marques, Martens, David Martin, Hans-Peter Martin, Martinez, Martínez Martínez, Masiel, Masip Hidalgo, Maštálka, Mastenbroek, Mathieu, Mato Adrover, Matsakis, Matsouka, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Medina Ortega, Meijer, Méndez de Vigo, Menéndez del Valle, Meyer Pleite, Miguélez Ramos, Mikko, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mölzer, Montoro Romero, Moraes, Moreno Sánchez, Morgan, Morillon, Moscovici, Mote, Mulder, Musacchio, Muscardini, Muscat, Musotto, Musumeci, Myller, Napoletano, Nassauer, Nattrass, Navarro, Newton Dunn, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Nicholson, Nicholson of Winterbourne, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Öger, Olajos, Ó Neachtain, Onesta, Onyszkiewicz, Oomen-Ruijten, Ortuondo Larrea, Őry, Ouzký, Oviir, Paasilinna, Pack, Pafilis, Borut Pahor, Paleckis, Panayotopoulos-Cassiotou, Pannella, Panzeri, Papadimoulis, Papastamkos, Parish, Patrie, Pavilionis, Peillon, Pęk, Pflüger, Piecyk, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pinior, Piotrowski, Pirilli, Piskorski, Pistelli, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Poignant, Poli Bortone, Pomés Ruiz, Portas, Posselt, Prets, Prodi, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Ransdorf, Rapkay, Rasmussen, Remek, Resetarits, Reul, Reynaud, Ribeiro e Castro, Riera Madurell, Ries, Riis-Jørgensen, Rivera, Rizzo, Rocard, Rogalski, Roithová, Romagnoli, Romeva i Rueda, Rosati, Roszkowski, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Rudi Ubeda, Rübig, Rutowicz, Ryan, Sacconi, Saïfi, Sakalas, Salafranca Sánchez-Neyra, Salinas García, Salvini, Samaras, Samuelsen, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Sartori, Saryusz-Wolski, Savary, Savi, Sbarbati, Schapira, Scheele, Schenardi, Schierhuber, Schlyter, Schmidt, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schroedter, Schuth, Schwab, Seeber, Seeberg, Segelström, Seppänen, Siekierski, Sifunakis, Silva Peneda, Sinnott, Siwiec, Sjöstedt, Skinner, Škottová, Sommer, Sonik, Sornosa Martínez, Spautz, Speroni, Staes, Staniszewska, Starkevičiūtė, Šťastný, Sterckx, Stevenson, Stihler, Stockmann, Strejček, Strož, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Svensson, Swoboda, Szájer, Szejna, Szent-Iványi, Szymański, Tabajdi, Tajani, Takkula, Tannock, Tarabella, Tarand, Tatarella, Thomsen, Thyssen, Titford, Titley, Toia, Tomczak, Toubon, Toussas, Trakatellis, Trautmann, Triantaphyllides, Trüpel, Turmes, Tzampazi, Uca, Ulmer, Väyrynen, Vaidere, Vakalis, Valenciano Martínez-Orozco, Vanhecke, Van Hecke, Van Lancker, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Vaugrenard, Ventre, Vergnaud, Vernola, Vidal-Quadras Roca, de Villiers, Vincenzi, Virrankoski, Vlasák, Vlasto, Voggenhuber, Wagenknecht, Wallis, Walter, Watson, Henri Weber, Manfred Weber, Weiler, Weisgerber, Westlund, Whitehead, Wieland, Wiersma, Wijkman, Wise, von Wogau, Wohlin, Janusz Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Wurtz, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zani, Zapałowski, Zappalà, Zatloukal, Ždanoka, Železný, Zieleniec, Zīle, Zimmer, Zingaretti, Zvěřina, Zwiefka

Megfigyelők

Abadjiev Dimitar, Ali Nedzhmi, Anastase Roberta Alma, Arabadjiev Alexander, Athanasiu Alexandru, Bărbuleţiu Tiberiu, Becşenescu Dumitru, Bliznashki Georgi, Buruiană Aprodu Daniela, Cappone Maria, Christova Christina Velcheva, Ciornei Silvia, Cioroianu Adrian Mihai, Corlăţean Titus, Coşea Dumitru Gheorghe Mircea, Creţu Corina, Creţu Gabriela, Dimitrov Martin, Dîncu Vasile, Duca Viorel Senior, Dumitrescu Cristian, Ganţ Ovidiu Victor, Hogea Vlad Gabriel, Husmenova Filiz, Iacob Ridzi Monica Maria, Ilchev Stanimir, Ivanova Iglika, Kazak Tchetin, Kelemen Atilla Béla Ladislau, Kirilov Evgeni, Kónya-Hamar Sándor, Marinescu Marian-Jean, Mihăescu Eugen, Morţun Alexandru Ioan, Nicolae Şerban, Paparizov Atanas Atanassov, Parvanova Antonyia, Paşcu Ioan Mircea, Petre Maria, Podgorean Radu, Popa Nicolae Vlad, Popeangă Petre, Sârbu Daciana Octavia, Severin Adrian, Shouleva Lydia, Silaghi Ovidiu Ioan, Sofianski Stefan, Stoyanov Dimitar, Szabó Károly Ferenc, Tîrle Radu, Vigenin Kristian, Zgonea Valeriu Ştefan


I. MELLÉKLET

A SZAVAZÁS EREDMÉNYE

Rövidítések és jelek magyarázata

+

elfogadva

-

elutasítva

tárgytalan

V

visszavonva

NSz (..., ..., ...)

név szerinti szavazás (mellette, ellene, tartózkodás)

ESz (..., ..., ...)

elektronikus szavazás (mellette, ellene, tartózkodás)

rész.

részenkénti szavazás

kül.

külön szavazás

mód.

módosítás

MM

megegyezéses módosítás

MR

megfelelő rész

T

törlő módosítás

=

azonos módosítások

bek.

bekezdés

fr. bek.

francia bekezdés

preb.

preambulumbekezdés

ÁLL. IND.

állásfoglalásra irányuló indítvány

KÖZ. ÁLL. IND.

közös állásfoglalásra irányuló indítvány

TITK.

titkos szavazás

1.   Az EK és Azerbajdzsán közötti megállapodás a légi szolgáltatások bizonyos vonatkozásairól *

Jelentés: Paolo COSTA (A6-0230/2005)

Tárgy

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

egyetlen szavazás

NSz

+

355, 54, 10

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

IND/DEM: egyetlen szavazás

2.   Az Európai Unió költségvetésének 6. sz. módosítása a 2005. költségvetési évre

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

A szöveg egésze

1

bizottság

 

+

minősített többség szükséges

3.   6/2005. sz. költségvetés-módosítás: IV. szakasz

Jelentés: Anne E. JENSEN (A6-0306/2005)

Tárgy

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

egyetlen szavazás

 

+

minősített többség szükséges

4.   Hulladékszállítás ***II

Ajánlás második olvasatra: (minősített többség szükséges) Johannes BLOKLAND (A6-0287/2005)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

1. tömb - megegyezéses módosítások

1

2

6

8

12

14

17-22

26

29

32

36

38

40-45

47-50

53

55

57-64

70-75

77

79-80

84-85

90

102

104-106

108-113

bizottság

IND/DEM, PPE-DE, PSE és ALDE

 

+

 

2. tömb - Az illetékes bizottság módosításai

3-5

10-11

13

15-16

23-25

27

30

33-35

37

39

46

51-52

54

56

65-69

76

78

81-82

86

89

bizottság

 

 

2. tömb - Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazások

83

bizottság

NSz

-

70, 424, 41

87

bizottság

NSz

-

82, 434, 45

88

bizottság

NSz

-

73, 454, 48

1. cikk, (3) bek.

91

Verts/ALE

 

-

 

7

bizottság

 

+

 

1. cikk, (5) bek. után

9

bizottság

NSz

-

67, 515, 8

103

IND/DEM, PPE-DE, PSE és ALDE

 

+

 

3. cikk, (5) bek.

92

Verts/ALE

 

-

 

3. cikk, (5) bek. után

93

Verts/ALE

NSz

-

52, 501, 46

11. cikk, (1) bek., h) pont után

94

Verts/ALE

 

-

 

107

IND/DEM, PPE-DE, PSE és ALDE

 

+

 

28

bizottság

 

 

12. cikk, (1) bek., c) pont

95

Verts/ALE

 

-

 

31

bizottság

 

-

 

12. cikk, (1) bek., c) pont után

96

Verts/ALE

 

-

 

12. cikk, (1) bek., e) pont után

97

Verts/ALE

 

-

 

12. cikk, (1) bek., g) pont

98

Verts/ALE

 

-

 

42. cikk, (3) bek. után

99

Verts/ALE

 

-

 

57. cikk, (1) bek., b) pont

100

Verts/ALE

 

-

 

VII. melléklet után

101

Verts/ALE

NSz

-

53, 515, 52

A 7., 103. és 107. módosítás a kompromisszumcsomag részét képezi.

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

Verts/ALE: 9., 83., 87., 88., 93., 101. mód.

5.   A vasúti fuvarozási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses minőségi követelmények ***I

Jelentés: Roberts ZILE (A6-0171/2005) (zárószavazás)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

szavazás: jogalkotási állásfoglalás

 

+

 

A Parlament 2005. szeptember 28-án elutasította a Bizottság javaslatát, és a kérdést az illetékes bizottsághoz utalták (az Eljárási Szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése).

Ezzel a szavazással a Parlament megerősíti a rendeletre irányuló javaslat elutasítását.

Az eljárás ennélfogva lezárult.

6.   Integrált cselekvési terv az egész életen át tartó tanulás és képzés terén ***I

Jelentés: Doris PACK (A6-0267/2005)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

Határozatra irányuló javaslat

Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás

1-42

44-55

57-71

bizottság

 

+

 

Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazások

56

bizottság

kül.

+

 

15. cikk, (1) bek.

75=

78=

PSE

PPE-DE

ESz

+

300, 282, 27

43

bizottság

 

 

42. cikk, (2) bek., d) pont után

72

UEN

 

-

 

79

TAJANI és mások

ESz

-

144, 401, 63

szavazás: módosított javaslat

 

+

 

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

(1) bek. után

73=

76=

PSE

PPE-DE

 

+

 

74=

77=

PSE

PPE-DE

 

+

 

szavazás: jogalkotási állásfoglalás

NSz

+

549, 47, 23

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

PPE-DE: zárószavazás

Külön szavazásra irányuló kérelmek

PSE: 56. mód.

7   A Cselekvő ifjúság-program (2007-2013) ***I

Jelentés: Lissy GRÖNER (A6-0263/2005)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

Határozatra irányuló javaslat

Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás

1-17

19-32

34

36-51

53

bizottság

 

+

 

Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazások

18

bizottság

ESz

-

290, 333, 9

3. cikk, (1) bek., f) pont után

54

ALDE

 

+

 

8. cikk, (6) bek., d) pont után

62

67

PSE

PPE-DE

ESz

V

+

326, 203, 53

8. cikk, (7) bek. után

63

68

PSE

PPE-DE

 

V

+

 

13. cikk, (1) bek.

64=

69=

PSE

PPE-DE

 

+

 

33

bizottság

 

 

14. cikk, (3) bek. után

55=

70=

PSE

Verts/ALE

 

+

 

35

bizottság

 

 

Melléklet, 4. tevékenység, 4.1. pont, (3) bek.

56=

71=

PSE

Verts/ALE

 

-

 

Melléklet, 4. tevékenység, 4.1. pont, (7) bek.

57=

72=

PSE

Verts/ALE

 

-

 

Melléklet, 5. tevékenység, 5.1. pont

59

PPE-DE

ESz

-

470, 137, 22

Melléklet, 5. tevékenység, 5.1. pont után

58=

73=

PSE

Verts/ALE

 

+

 

52

bizottság

 

 

szavazás: módosított javaslat

 

+

 

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

(1) bek. után

60=

65/jav=

PSE

PPE-DE

 

+

 

61=

66=

PSE

PPE-DE

 

+

 

szavazás: jogalkotási állásfoglalás

NSz

+

547, 76, 12

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

IND/DEM: zárószavazás

PPE-DE: 18. mód.

PSE: zárószavazás

8.   Kultúra 2007 program (2007-2013) ***I

Jelentés: Vasco GRAÇA MOURA (A6-0269/2005)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

Határozatra irányuló javaslat

Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás

1-2

4-5

7-8

10-11

13-16

18

20

23-24

26-28

31-34

39

41

43-44

47-48

50-60

bizottság

 

+

 

Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazások

3

bizottság

kül.

+

 

6

bizottság

rész.

 

 

1

+

 

2

-

 

9

bizottság

kül.

+

 

12

bizottság

kül/ESz

+

331, 290, 11

17

bizottság

kül/ESz

+

335, 279, 18

19

bizottság

kül/ESz

+

306, 292, 16

25

bizottság

kül.

+

 

29

bizottság

kül.

+

 

35

bizottság

kül.

+

 

36

bizottság

kül.

+

 

37

bizottság

kül.

+

 

38

bizottság

kül.

+

 

40

bizottság

kül/ESz

+

313, 306, 17

42

bizottság

kül.

+

 

45

bizottság

kül.

+

 

46

bizottság

kül.

+

 

49

bizottság

kül.

+

 

2. cikk, (1) bek.

68=

71=

PSE

PPE-DE

ESz

-

283, 320, 27

21

bizottság

ESz

-

355, 200, 69

3. cikk, (2) bek., a) pont előtt

65

PPE-DE

NSz

+

328, 270, 24

5. cikk, (1) bek., harmadik francia bekezdés után

72

Verts/ALE

 

+

 

12. cikk, b) pont után

62

PSE

 

+

 

30

bizottság

 

 

Melléklet, I. cím, 1.3. pont, (4) bek.

63

PSE

 

-

 

(2) preb. után

61

PSE

 

+

 

(21) preb. után

64

PPE-DE

NSz

+

335, 308, 3

szavazás: módosított javaslat

 

+

 

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

(1) bek. után

66=

69=

PSE

PPE-DE

 

+

 

67=

70=

PSE

PPE-DE

 

+

 

szavazás: jogalkotási állásfoglalás

NSz

+

553, 61, 29

A 14. és 22. módosítást összevonták.

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

Verts/ALE: 65. mód.

PPE-DE: 64., 65. mód. és zárószavazás

Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek

Verts/ALE

6. mód.

1. rész: a teljes szöveg, kivéve: „különösen a kulturális örökség területe”

2. rész: a fenti szövegrész

Külön szavazásra irányuló kérelmek

Verts/ALE: 9., 12., 19., 40. mód.

PPE-DE: 17. mód.

PSE: 3., 9., 12., 19., 25., 29., 35., 36., 38., 40., 42., 46., 49. mód.

ALDE: 19., 37., 40., 45. mód.

9.   Az európai audiovizuális ágazatot támogató program (MEDIA 2007) ***I

Jelentés: Ruth HIERONYMI (A6-0278/2005)

Tárgy

Mód. sz.

Szerző

NSz stb.

Szavazat

NSz/ESz - észrevételek

Határozatra irányuló javaslat

Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás

1-14

16-20

22-33

35-41

43-50

52-77

bizottság

 

+

 

Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazások

15

bizottság

NSz

+

408, 26, 32

34

bizottság

kül.

+

 

51

bizottság

kül.

+

 

1. cikk, (2) bek., 2. albek., a) pont

78

ALDE

 

+

 

21

bizottság

 

 

2. cikk, (1) bek.

86=

89=

PSE

PPE-DE

 

+

 

6. cikk, d) pont után

80

UEN

 

-

 

13. cikk, (1) bek., d) pont

42

bizottság

 

+

 

81

UEN

 

-

 

16. cikk

82

UEN

 

-

 

Melléklet, 2. fejezet, 2.1. pont, második francia bekezdés után

83

UEN

 

-

 

(2) preb. után

79

UEN

 

-

 

szavazás: módosított javaslat

 

+

 

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

(1) bek. után

84=

87=

PSE

PPE-DE

 

+

 

85=

88=

PSE

PPE-DE

 

+

 

szavazás: jogalkotási állásfoglalás

 

+

 

Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

IND/DEM: 15. mód.

Külön szavazásra irányuló kérelmek

PPE-DE: 34. mód.

ALDE: 51. mód.


II. MELLÉKLET

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS EREDMÉNYE

1.   Costa-jelentés A6-0230/2005

Mellette: 355

ALDE: Andrejevs, Andria, Attwooll, Birutis, Bourlanges, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gibault, Guardans Cambó, Hall, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lax, Letta, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Resetarits, Ries, Savi, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Toia, Väyrynen, Virrankoski, Wallis

GUE/NGL: Meijer, Seppänen

IND/DEM: Bonde, Chruszcz, Giertych, Krupa, Lundgren, Wohlin

NI: Belohorská, Czarnecki Ryszard, Martin Hans-Peter, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Bauer, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Castiglione, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Descamps, De Veyrac, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fraga Estévez, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Harbour, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Itälä, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kelam, Kirkhope, Klamt, Koch, Konrad, Kuźmiuk, Lamassoure, Langen, Langendries, Lauk, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mathieu, Mauro, Méndez de Vigo, Mikolášik, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Novak, Pack, Pieper, Pīks, Pinheiro, Podkański, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Sartori, Saryusz-Wolski, Schnellhardt, Schröder, Schwab, Seeber, Silva Peneda, Škottová, Spautz, Strejček, Stubb, Sudre, Surján, Tajani, Thyssen, Toubon, Ulmer, Van Orden, Vatanen, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina

PSE: Andersson, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Beňová, van den Berg, Bösch, Bono, Bozkurt, Bullmann, Capoulas Santos, Carlotti, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Correia, Cottigny, De Rossa, De Vits, Díez González, Dobolyi, El Khadraoui, Fazakas, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gierek, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Lienemann, McAvan, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Panzeri, Piecyk, Pittella, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rouček, Roure, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Swoboda, Tarabella, Tarand, Titley, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Aylward, Berlato, Camre, Crowley, Fotyga, Janowski, Kristovskis, Libicki, Ó Neachtain, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cramer, Evans Jillian, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 54

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, de Brún, Flasarová, Guidoni, Henin, Kaufmann, McDonald, Markov, Musacchio, Pafilis, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Sjöstedt, Svensson, Triantaphyllides, Wagenknecht, Wurtz

IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Borghezio, Clark, Farage, Knapman, Speroni, Titford, Wise, Železný

NI: Allister, Helmer, Kilroy-Silk, Mote

PPE-DE: Demetriou, Deß, Dimitrakopoulos, Hatzidakis, Kasoulides, Kudrycka, Kušķis, Mavrommatis, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Piskorski, Samaras, Trakatellis, Vakalis, Varvitsiotis

PSE: Batzeli

Tartózkodás: 10

GUE/NGL: Krarup

NI: Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Marine, Romagnoli, Vanhecke

PPE-DE: Brejc, Sonik

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Ellene: Stavros Arnaoutakis, Panagiotis Beglitis, Pedro Guerreiro, Georgios Karatzaferis, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Stavros Lambrinidis, Marios Matsakis, Nikolaos Sifunakis

2.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 70

ALDE: Nicholson of Winterbourne

GUE/NGL: Pafilis

IND/DEM: Bonde, Borghezio, Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Lundgren, Pęk, Piotrowski, Wohlin, Zapałowski

NI: Belohorská, Czarnecki Ryszard, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Martin Hans-Peter, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi

PPE-DE: Gaľa, Seeberg

UEN: Aylward, Berlato, Crowley, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cramer, Evans Jillian, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 424

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gibault, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Flasarová, Kohlíček, Strož, Uca

IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Knapman, Nattrass, Titford, Wise

NI: Allister, Helmer

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Bauer, Beazley, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Castiglione, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fraga Estévez, Friedrich, Gahler, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Ibrisagic, Itälä, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Novak, Oomen-Ruijten, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podkański, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schnellhardt, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, van den Berg, Berger, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, De Rossa, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Ettl, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gierek, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Titley, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Camre

Tartózkodás: 41

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Svensson, Triantaphyllides, Wagenknecht, Wurtz

IND/DEM: Belder, Blokland, Karatzaferis, Louis, Sinnott, Železný

NI: Bobošíková, Claeys, Dillen, Kilroy-Silk, Mote, Vanhecke

PPE-DE: Wijkman

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Cristiana Muscardini, Claude Turmes

Ellene: Stephen Hughes, José Ribeiro e Castro

3.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 82

ALDE: Malmström, Nicholson of Winterbourne

GUE/NGL: Pafilis

IND/DEM: Bonde, Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Lundgren, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, Wohlin, Zapałowski

NI: Claeys, Czarnecki Ryszard, Dillen, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Martin Hans-Peter, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Sonik, Stubb, Wijkman

PSE: Díez González, Golik, Grech

UEN: Aylward, Berlato, Camre, Crowley, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 434

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gibault, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Lynne, Maaten, Manders, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Kohlíček, Strož

IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Knapman, Nattrass, Titford, Wise

NI: Helmer, Kilroy-Silk

PPE-DE: Albertini, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Bauer, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Castiglione, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Ibrisagic, Itälä, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Liese, López-Istúriz White, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Novak, Oomen-Ruijten, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, van den Berg, Berger, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, De Rossa, De Vits, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gierek, Gill, Goebbels, Grabowska, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

Tartózkodás: 45

ALDE: Matsakis

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz

IND/DEM: Belder, Blokland, Borghezio, Karatzaferis, Louis, Sinnott, Speroni, Železný

NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Mote

PPE-DE: Sommer

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Cristiana Muscardini, Claude Turmes

Ellene: Rosa Díez González, Stephen Hughes, José Ribeiro e Castro, Louis Grech

4.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 73

GUE/NGL: Pafilis

IND/DEM: Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Lundgren, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, Wohlin, Zapałowski

NI: Claeys, Czarnecki Ryszard, Dillen, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Martin Hans-Peter, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke

UEN: Aylward, Berlato, Camre, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 454

ALDE: Alvaro, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gibault, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Kohlíček, Remek, Strož

IND/DEM: Batten, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Farage, Knapman, Nattrass, Titford, Wise

NI: Helmer, Kilroy-Silk

PPE-DE: Albertini, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Belet, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Ibrisagic, Itälä, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Novak, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, van den Berg, Berger, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, De Rossa, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

Tartózkodás: 48

ALDE: Andrejevs

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Belder, Blokland, Borghezio, Karatzaferis, Louis, Sinnott, Speroni, Železný

NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Kozlík, Mote

PPE-DE: Wijkman

PSE: Bullmann, Paasilinna

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Claude Turmes

Ellene: José Ribeiro e Castro, Stephen Hughes

5.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 67

GUE/NGL: Pafilis

IND/DEM: Bonde

NI: Belohorská, Bobošíková, Claeys, Czarnecki Ryszard, Dillen, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Martin Hans-Peter, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Wijkman

PSE: Sakalas

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Janowski, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 515

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Gibault, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Lynne, Maaten, Manders, Morillon, Newton Dunn, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Borghezio, Chruszcz, Clark, Coûteaux, Farage, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Knapman, Krupa, Louis, Nattrass, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Sinnott, Speroni, Titford, Tomczak, Wise, Zapałowski, Železný

NI: Helmer, Kilroy-Silk

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Belet, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Camre

Tartózkodás: 8

ALDE: Matsakis

IND/DEM: Lundgren, Wohlin

NI: Allister, Kozlík, Mote

UEN: Fotyga

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Claude Turmes

Ellene: Stephen Hughes

6.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 52

GUE/NGL: Figueiredo, Guerreiro, Meijer, Pafilis

IND/DEM: Bonde, Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, Zapałowski

NI: Martin Hans-Peter

PPE-DE: Brepoels, Wijkman

PSE: Berman, Reynaud, Savary

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 501

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Kohlíček

IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Karatzaferis, Knapman, Lundgren, Nattrass, Speroni, Titford, Wise, Wohlin, Železný

NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Czarnecki Ryszard, Helmer, Kilroy-Silk, Mote, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Camre, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere

Tartózkodás: 46

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Flasarová, Guidoni, Henin, Kaufmann, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Belder, Blokland, Borghezio, Coûteaux, Louis, Sinnott

NI: Claeys, Dillen, Gollnisch, Kozlík, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke

PSE: Bullmann

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Claude Turmes

Ellene: Stephen Hughes

7.   Blokland-ajánlás A6-0287/2005

Mellette: 53

ALDE: Toia

GUE/NGL: Figueiredo, Guerreiro, Meijer, Pafilis

IND/DEM: Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, Zapałowski

NI: Martin Hans-Peter

PPE-DE: Wijkman

PSE: Muscat, Reynaud, Santoro

Verts/ALE: Aubert, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 515

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou

IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Karatzaferis, Knapman, Lundgren, Nattrass, Titford, Wise, Wohlin, Železný

NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Czarnecki Ryszard, Helmer, Kilroy-Silk, Masiel, Mote, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Niebler, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Wieland, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Tartózkodás: 52

ALDE: Samuelsen

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Flasarová, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, McDonald, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Belder, Blokland, Borghezio, Coûteaux, Louis, Sinnott, Speroni

NI: Claeys, Dillen, Gollnisch, Kozlík, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke

PSE: Bullmann

UEN: Camre

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Claude Turmes

Ellene: Stephen Hughes

8.   Pack-jelentés A6-0267/2005

Mellette: 549

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Sinnott, Tomczak, Zapałowski

NI: Belohorská, Bobošíková, Martin Hans-Peter, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Bonsignore, Bowis, Brejc, Brepoels, Březina, Busuttil, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Doyle, Duka-Zólyomi, Ebner, Elles, Esteves, Eurlings, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hatzidakis, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stubb, Sturdy, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Musumeci, Ó Neachtain, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 47

GUE/NGL: Adamou, Pafilis, Triantaphyllides

IND/DEM: Batten, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Farage, Knapman, Lundgren, Nattrass, Titford, Wise, Wohlin

NI: Allister, Helmer, Kilroy-Silk, Mote

PPE-DE: Ashworth, Atkins, Bradbourn, Chichester, Deva, Dover, Duchoň, Ehler, Evans Jonathan, Fajmon, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Jackson, Kirkhope, McMillan-Scott, Nicholson, Parish, Purvis, Seeberg, Škottová, Stevenson, Sumberg, Tannock, Van Orden, Vlasák, Zahradil

PSE: Riera Madurell

Tartózkodás: 23

GUE/NGL: Krarup

IND/DEM: Belder, Blokland, Borghezio, Coûteaux, Louis, Speroni, Železný

NI: Claeys, Dillen, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Pieper, Reul, Zvěřina

UEN: Camre

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Proinsias De Rossa

9.   Gröner-jelentés A6-0263/2005

Mellette: 547

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Borghezio, Salvini, Speroni

NI: Belohorská, Bobošíková, Czarnecki Ryszard, Martin Hans-Peter, Masiel, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Bonsignore, Bowis, Brejc, Brepoels, Březina, Busuttil, Buzek, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Doyle, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hatzidakis, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Itälä, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Pieper, Pīks, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Posselt, Protasiewicz, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stubb, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Wieland, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Musumeci, Ó Neachtain, Pavilionis, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka

Ellene: 76

GUE/NGL: Pafilis, Sjöstedt

IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Chruszcz, Clark, Coûteaux, Farage, Giertych, Goudin, Grabowski, Karatzaferis, Knapman, Krupa, Louis, Lundgren, Nattrass, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Titford, Tomczak, Wise, Wohlin, Zapałowski, Železný

NI: Allister, Claeys, Dillen, Gollnisch, Helmer, Kilroy-Silk, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mote, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Ashworth, Atkins, Bradbourn, Cabrnoch, Callanan, Chichester, Deva, Dover, Duchoň, Evans Jonathan, Fajmon, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Iturgaiz Angulo, Jackson, Kamall, Kirkhope, McMillan-Scott, Mauro, Nicholson, Ouzký, Parish, Purvis, Seeberg, Škottová, Stevenson, Strejček, Sturdy, Tannock, Van Orden, Vlasák, Zahradil

UEN: Camre

Tartózkodás: 12

GUE/NGL: Krarup, Svensson

IND/DEM: Belder, Blokland, Sinnott

NI: Kozlík

PPE-DE: Lauk, Podkański, Wijkman, Zvěřina

Verts/ALE: van Buitenen, Schlyter

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Rainer Wieland

10.   Graça Moura-jelentés A6-0269/2005

Mellette: 328

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Chruszcz, Giertych, Grabowski, Krupa, Pęk, Zapałowski

NI: Belohorská, Bobošíková, Claeys, Czarnecki Ryszard, Dillen, Gollnisch, Helmer, Kilroy-Silk, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Masiel, Mölzer, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Wieland, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Arnaoutakis, Batzeli, Beglitis, Lambrinidis, Matsouka, Sifunakis

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Camre, Crowley, Didžiokas, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Musumeci, Ó Neachtain, Pavilionis, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Hammerstein Mintz, Harms, Hassi

Ellene: 270

ALDE: Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Hall, Harkin, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Pafilis

IND/DEM: Bonde, Karatzaferis, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Speroni, Tomczak

NI: Allister, Martin Hans-Peter, Mote

PSE: Andersson, Arif, Ayala Sender, Barón Crespo, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, Désir, De Vits, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Segelström, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Isler Béguin, Joan i Marí, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka

Tartózkodás: 24

GUE/NGL: Krarup, Sjöstedt, Svensson

IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Louis, Lundgren, Nattrass, Sinnott, Titford, Wise, Wohlin

NI: Kozlík

PPE-DE: Wijkman

UEN: Bielan

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Rainer Wieland

11.   Graça Moura-jelentés A6-0269/2005

Mellette: 335

ALDE: De Sarnez, Guardans Cambó

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Pafilis, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Bonde, Borghezio, Chruszcz, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Krupa, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Speroni, Tomczak, Zapałowski, Železný

NI: Belohorská, Claeys, Czarnecki Ryszard, Dillen, Gollnisch, Helmer, Kilroy-Silk, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Masiel, Mölzer, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Ayuso González, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jackson, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Arnaoutakis, Batzeli, Beglitis, Lambrinidis, Matsouka, Sifunakis, Tzampazi

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Camre, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Musumeci, Ó Neachtain, Pavilionis, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Ellene: 308

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Hall, Harkin, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Pannella, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Krarup, Sjöstedt, Svensson

IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Louis, Lundgren, Nattrass, Sinnott, Titford, Wise, Wohlin

NI: Allister, Martin Hans-Peter, Mote

PPE-DE: Audy, Bachelot-Narquin, del Castillo Vera, Descamps, Gaubert, Gauzès, Grossetête, Mathieu, Saïfi, Sudre

PSE: Andersson, Arif, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, Désir, De Vits, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka

Tartózkodás: 3

NI: Bobošíková, Kozlík

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Paul Marie Coûteaux, Patrick Louis

12.   Graça Moura-jelentés A6-0269/2005

Mellette: 553

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bonino, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Oviir, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, McDonald, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Ransdorf, Remek, Rizzo, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

IND/DEM: Borghezio, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Speroni, Tomczak

NI: Belohorská, Bobošíková, Czarnecki Ryszard, Kozlík, Martin Hans-Peter, Masiel, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Bonsignore, Bowis, Brejc, Brepoels, Březina, Busuttil, Buzek, Carollo, Casa, Caspary, Castiglione, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chmielewski, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Doyle, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Evans Jonathan, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hatzidakis, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, López-Istúriz White, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Őry, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Protasiewicz, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stubb, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zwiefka

PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Busquin, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, Désir, De Vits, Dobolyi, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Goebbels, Golik, Grabowska, Grech, Gröner, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Napoletano, Navarro, Paasilinna, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Westlund, Whitehead, Wiersma, Wynn, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Musumeci, Ó Neachtain, Pavilionis, Pirilli, Poli Bortone, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Onesta, Schroedter, Smith, Staes, Turmes, Voggenhuber

Ellene: 61

GUE/NGL: Krarup, Meijer, Pafilis, Sjöstedt, Svensson

IND/DEM: Batten, Bloom, Bonde, Booth, Chruszcz, Clark, Farage, Giertych, Goudin, Grabowski, Karatzaferis, Knapman, Lundgren, Nattrass, Titford, Wise, Wohlin, Zapałowski, Železný

NI: Allister, Helmer, Kilroy-Silk, Mote

PPE-DE: Ashworth, Atkins, Bradbourn, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Chichester, Deva, Dover, Duchoň, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Jackson, Kamall, Kirkhope, McMillan-Scott, Nicholson, Ouzký, Parish, Purvis, Seeberg, Škottová, Stevenson, Strejček, Sturdy, Sumberg, Tannock, Van Orden, Vlasák, Zahradil

UEN: Camre

Verts/ALE: Schlyter

Tartózkodás: 29

ALDE: Lehideux, Malmström

GUE/NGL: Seppänen

IND/DEM: Belder, Blokland, Coûteaux, Krupa, Louis, Pęk, Sinnott

NI: Claeys, Dillen, Gollnisch, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke

PPE-DE: Zvěřina

PSE: Gill

Verts/ALE: van Buitenen, Lucas, Romeva i Rueda, Trüpel, Ždanoka

13.   Hieronymi-jelentés A6-0278/2005

Mellette: 408

ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Cavada, Cocilovo, Degutis, Deprez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Harkin, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Koch-Mehrin, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Letta, Ludford, Lynne, Maaten, Malmström, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Onyszkiewicz, Prodi, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Toia

GUE/NGL: Kaufmann

IND/DEM: Sinnott

NI: Belohorská, Czarnecki Ryszard, Helmer, Martin Hans-Peter, Masiel, Rutowicz

PPE-DE: Albertini, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Becsey, Belet, Berend, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Caspary, Castiglione, del Castillo Vera, Chichester, Chmielewski, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dionisi, Dombrovskis, Doorn, Dover, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Evans Jonathan, Fajmon, Ferber, Fjellner, Fraga Estévez, Friedrich, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Gomolka, Graça Moura, de Grandes Pascual, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Harbour, Hennicot-Schoepges, Hieronymi, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Itälä, Jackson, Jałowiecki, Jarzembowski, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Musotto, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Oomen-Ruijten, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Pinheiro, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Posselt, Purvis, Queiró, Radwan, Reul, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schnellhardt, Schöpflin, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stevenson, Strejček, Sturdy, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Varvitsiotis, Vlasák, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, von Wogau, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zvěřina, Zwiefka

PSE: Arif, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Beglitis, Berès, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, Busquin, Capoulas Santos, Carlotti, Casaca, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Rossa, De Vits, Douay, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Goebbels, Gomes, Grabowska, Grech, Gurmai, Guy-Quint, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Hazan, Honeyball, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leinen, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Öger, Paasilinna, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rocard, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, Santoro, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Sifunakis, Siwiec, Sornosa Martínez, Stihler, Stockmann, Swoboda, Tarabella, Thomsen, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Weber Henri, Wiersma, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti

UEN: Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pavilionis, Pirilli, Poli Bortone, Szymański, Tatarella

Verts/ALE: Aubert, Auken, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Flautre, Frassoni, de Groen-Kouwenhoven, Harms, Hassi, Isler Béguin, Jonckheer, Kusstatscher, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Romeva i Rueda, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

Ellene: 26

GUE/NGL: Figueiredo, Guerreiro, Meijer, Seppänen, Svensson

IND/DEM: Bonde, Booth, Borghezio, Karatzaferis, Krupa, Louis, Lundgren, Nattrass, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, Wohlin

NI: Allister, Gollnisch, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Schenardi

PSE: Hedh

UEN: Kristovskis

Tartózkodás: 32

ALDE: Ek

GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Catania, de Brún, Flasarová, Henin, Kohlíček, McDonald, Maštálka, Musacchio, Pafilis, Ransdorf, Remek, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wurtz

IND/DEM: Belder, Blokland, Chruszcz, Coûteaux

NI: Kozlík

PSE: van den Berg, Hedkvist Petersen, Segelström

UEN: Fotyga, Janowski, Vaidere, Zīle

Verts/ALE: van Buitenen

A szavazatok helyesbítései

Mellette: Glyn Ford, David Martin, Richard Howitt, Járóka Lívia, Gérard Onesta, José Ribeiro e Castro

Ellene: Thomas Wise


ELFOGADOTT SZÖVEGEK

 

P6_TA(2005)0390

Megállapodás az EK és Azerbajdzsán között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről *

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0060 - C6-0130/2005 - 2005/0011(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács határozati javaslatára (COM(2005)0060) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 80. cikke (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdése első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0130/2005),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0230/2005),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Azerbajdzsán Köztársaság kormányának és parlamentjének.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TA(2005)0391

6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezet (módosítás)

Az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezete - IV. szakasz - Bíróság - A Közszolgálati Törvényszék felállítása (12180/2005 - C6-0304/2005 - 2005/2159(BUDG))

1. módosítás

IV. SZAKASZ - Bíróság

Létszámterv: 2 állandó B*3, 2 állandó C*1 és 4 ideiglenes B*3 álláshely létrehozása.

Aktív személyzeti állomány

Sor

2005-ös költségvetés

6/2005. sz. KMT

Módosítás

2005-ös költségvetés + 6. sz. KMT (módosított)

 

Kötelezettségvállalások

Kötelezettségvállalások

Kötelezettségvállalások

Kötelezettségvállalások

1 1 0 0

Alapilletmények

 

111 633 022

111 964 022

+73 000

112 037 022

1 1 0 1

Családi támogatások

 

8 940 000

8 967 000

+6 000

8 973 000

1 1 0 2

Külföldi munkavégzési és tartózkodási támogatások (beleértve az ESZAK-alapokmány 97. cikkét)

 

17 770 000

17 823 000

+12 000

17 835 000

1 1 3 0

Betegségbiztosítás

 

3 890 000

3 902 000

+3 000

3 905 000

1 1 8 1

Utazási költségek (a családtagokét is beleértve)

 

42 000

45 000

+2 000

47 000

1 1 8 2

Beilleszkedési, újrabeilleszkedési és áthelyezési támogatások

 

1 170 000

1 223 000

+30 000

1 253 000

1 1 8 3

Költözési költségek

 

217 000

238 000

+10 000

248 000

1 1 8 4

Ideiglenes napidíj

 

956 000

1 008 000

+23 000

1 031 000

1 1 9 1

Előzetes előirányzat

 

1 973 000

1 242 000

- 159 000

1 083 000

Indokolás

A Tanács által jóvá nem hagyott 8 (2 állandó B*3, 2 állandó C*1 és 4 ideiglenes B*3) álláshely létrehozása és a 7/2005. sz. előzetes költségvetés-módosítási tervezet számadatainak visszaállítása.

P6_TA(2005)0392

6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezet

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezetéről, IV. szakasz - Bíróság - a Közszolgálati Törvényszék létrehozása (12180/2005 - C6-0304/2005 - 2005/2159(BUD))

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 272. cikke (4) bekezdésének utolsó előtti albekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 2004. december 16-án véglegesen elfogadott általános költségvetésére (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel a Bizottság által 2005. szeptember 5-én előterjesztett, az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 7/2005. sz. költségvetés-módosítási előzetes tervezetére (COM(2005)0419),

tekintettel a Tanács által 2005. október 3-án megállapított 6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezetre (12180/2005 - C6-0304/2005),

tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0306/2005),

A.

mivel a Tanács úgy határozott, hogy létrehozza a Közszolgálati Törvényszéket;

B.

mivel a Közszolgálati Törvényszék működése megkezdésének időpontját 2005-re előrehozták,

1.

úgy dönt, hogy a 7/2005. sz. költségvetés-módosítási előzetes tervezetben a Közszolgálati Törvényszék számára kért valamennyi álláshelyet megteremti, és a 6/2005. sz. költségvetés-módosítási előzetes tervezetben az előirányzatokat ennek megfelelően kiigazítja;

2.

jóváhagyja a Tanács 6/2005. sz. költségvetés-módosítási tervezetét annak módosított formájában;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást, valamint a 6/2005. sz. költségvetés-módosítás tervezetére vonatkozó módosításokat a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bíróságnak.


(1)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(2)  HL L 60., 2005.3.8.

(3)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A 2003/429/EK határozattal módosított megállapodás (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.).

P6_TA(2005)0393

Hulladékszállítás ***II

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az Európai Parlament és a Tanács hulladékszállításról szóló rendeletének elfogadása tekintetében (15311/4/2004 - C6-0223/2005 - 2003/0139(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács közös álláspontjára (15311/4/2004 - C6-0223/2005),

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során (1) intézett javaslatára vonatkozó álláspontjára (COM(2003)0379) (2),

tekintettel a Bizottság javaslatához fűzött módosításokra (COM(2004)0172) (2),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0287/2005),

1.

jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 87. E, 2004.4.7., 281. o.

(2)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC2-COD(2003)0139

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2005. október 25-én került elfogadásra a hulladékszállításról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

E rendelet fő és elsődleges célja és tárgya a környezet védelme, a rendelet a nemzetközi kereskedelemre csupán esetlegesen gyakorol hatást.

(2)

Az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi rendelet (3) jelentős módosítására már számos alkalommal sor került és további módosításra van szükség. Különösen szükséges, hogy a 259/93/EGK tanácsi rendeletben említett egységes kísérő dokumentumról szóló, 1994. november 24-i 94/774/EK bizottsági határozatnak (4), valamint a tagállamoknak a 259/93/EGK tanácsi rendelet 41. cikke (2) bekezdésének értelmében fennálló jelentéstételi kötelezettsége teljesítésének alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 1999. június 3-i 1999/412/EK bizottsági határozatnak (5) a tartalma a rendeletbe átvételre kerüljön. A 259/93/EGK rendeletet helyébe ezért az érthetőség kedvéért új rendeletnek kell lépnie.

(3)

A 93/98/EGK tanácsi határozat (6) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezménynek (7) a Közösség részéről történő megkötését érintette; a Közösség 1994 óta részes fele az egyezménynek. A 259/93/EGK rendelet kiigazításával a Tanács szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy - többek között - a hulladékszállítás felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló, fennálló közösségi rendszer a Bázeli Egyezmény követelményeinek való megfeleltetésére kidolgozott ilyen szállításokat megnyirbálja és ellenőrizze.

(4)

A 97/640/EK tanácsi határozat (8) a Bázeli Egyezmény a részes felek konferenciája III/1 határozata által megállapított módosításának a Közösség részéről történő jóváhagyását érintette. A módosítás megtiltotta a veszélyes hulladékoknak az egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokból az ott fel nem sorolt országokba ártalmatlanítás céljából történő kivitelét, valamint 1998. január 1-jétől az egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett és hasznosításra szánt veszélyes hulladékok kivitelét is. A 259/93/EGK rendeletet a 120/97/EK tanácsi rendelet (9) ennek megfelelően módosította.

(5)

Arra a tényre tekintettel, hogy a Közösség - a hulladéklistáknak a Bázeli Egyezménnyel való harmonizálása és néhány egyéb követelmény felülvizsgálata érdekében - jóváhagyta a hulladékok hasznosítási célú, határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló C(92)39/végleges határozatot felülvizsgáló 2001. június 14-i C(2001)107/végleges OECD tanácsi határozatot (OECD határozat), az említett határozat tartalmát is át kell venni a közösségi jogszabályokba.

(6)

A Közösség aláírta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 2001. május 22-i Stockholmi Egyezményt.

(7)

Fontos, hogy a hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének megszervezésére és szabályozására olyan módon kerüljön sor, amely számításba veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzésének, védelmének és javításának szükségességét, és amely a rendelet egységesebb alkalmazását segíti elő a Közösség egész területén.

(8)

Észben kell tartani a Bázeli Egyezmény 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményt, mely szerint a veszélyes hulladék szállítását csökkenteni kell úgy, hogy az a lehető legkisebb legyen, összhangban e hulladékoknak a környezetvédelmi szempontból megfelelő hatékony kezelésével.

(9)

Észben kell továbbá tartani a Bázeli Egyezmény részes feleinek az egyezmény 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, veszélyes hulladékok vagy az egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékok behozatalának megtiltására vonatkozó jogát.

(10)

A fegyveres erők vagy segélyszervezetek által termelt hulladéknak a Közösségbe történő behozatala bizonyos körülmények között való behozatal esetén (ideértve a Közösségbe történő beléptetés esetén a Közösség területén való átszállítást is) e rendelet alkalmazási körén kívül esik. Az ilyen szállítás esetén tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások követelményeit. Ilyen esetekben a tranzitország és a Közösségben található célország valamennyi illetékes hatóságát előzetesen értesíteni kell a szállításról, illetve a rendeltetési helyről.

(11)

El kell kerülni a kétszeres eljárást a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), amely rendelkezéseket tartalmaz az állati melléktermékek teljes szállítására, továbbítására és a Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő szállítására (gyűjtés, fuvarozás, kezelés, feldolgozás, felhasználás, hasznosítás vagy ártalmatlanítás, nyilvántartás, kísérő dokumentumok és nyomon követhetőség) vonatkozólag.

(12)

A Bizottság e rendelet hatálybalépésének időpontjáig jelentést készít az állat- és közegészségügy terén fennálló ágazati jogszabályok és az e rendelet közti kapcsolatról, továbbá az azonos szintű ellenőrzés megvalósítása érdekében ugyanezen időpontig az ilyen jogszabályok e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges javaslatokat dolgoz ki.

(13)

Bár a hulladék tagállamon belüli szállításának felügyelete és ellenőrzése tagállami hatáskörbe tartozik, a hulladékszállítással kapcsolatos nemzeti rendszereknek a környezetvédelem és az emberi egészség védelme magas szintjének biztosítása érdekében figyelembe kell venniük a közösségi rendszerrel való koherencia szükségességét.

(14)

Az ártalmatlanításra szánt hulladék, valamint a III., a III.A. vagy a III.B. mellékletekben fel nem sorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén az ilyen szállításokra vonatkozó előzetes írásos beleegyezéssel kell biztosítani a legmegfelelőbb felügyeletet és ellenőrzést. Az ilyen eljáráshoz ennek megfelelően előzetes bejelentésre van szükség, amely az illetékes hatóságok számára kellő tájékoztatást biztosít az emberi egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedések meghozatalához. Az előzetes értesítésnek a hatóságok számára azt is lehetővé kell tennie, hogy indokolt kifogással élhessenek az ilyen szállításokkal szemben.

(15)

A III., a III.A. vagy a III.B. mellékletekben felsorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén az ilyen szállítások felügyeletének és ellenőrzésének minimumszintjét, meghatározott kísérőadatok előírásával kell biztosítani.

(16)

A rendelet egységes alkalmazása, valamint a belső piac megfelelő működése érdekében, továbbá a hatékonyság miatt szükséges annak előírása, hogy a bejelentéseket a küldő ország illetékes hatóságán keresztül tegyék meg.

(17)

Ugyancsak fontos a pénzügyi garanciák vagy az ezekkel egyenértékű biztosítások rendszerének tisztázása.

(18)

A hulladéktermelőknek a környezetvédelmi szempontból helyes hulladékgazdálkodásra vonatkozó kötelezettségére tekintettel a hulladékszállításra vonatkozó bejelentőlapot és kísérő dokumentumot - amennyiben lehetséges - a hulladéktermelőnek kell kiállítania.

(19)

A bejelentő számára eljárási garanciát kell nyújtani mind a jogbiztonság, mind e rendelet egységes alkalmazásának és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(20)

Az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása esetén a tagállamoknak számításba kell venni a földrajzi közelség, a hasznosítás elsődlegessége és az önellátás elveit közösségi és nemzeti szinten, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelvnek (11) megfelelően, olyan - a Szerződéssel összhangban lévő - intézkedések foganatosításán keresztül, amelyek általában vagy részben tiltják a hulladékszállítást, vagy rendszeresen kifogást emelnek ellene. Figyelembe kell venni a 75/442/EGK irányelvben meghatározott követelményt, mely szerint a tagállamoknak a hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmények integrált és a célnak megfelelő hálózatát kell létrehozniuk, hogy ezzel a Közösség egészét képessé tegyék arra, hogy a hulladékok ártalmatlanítása terén önellátóvá váljon, valamint a tagállamokat arra, hogy e cél megvalósulásának irányában előre lépjenek, figyelembe véve a földrajzi körülményeket és bizonyos hulladékok esetében a különleges létesítmények iránti igényeket. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelv (12) hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodásra szolgáló létesítmények az irányelvben meghatározott, elérhető legjobb technikákat a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák, továbbá, hogy a hulladék kezelésére a közösségi jogban a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos, jogilag kötelező erővel rendelkező környezetvédelmi szabványokkal összhangban kerüljön sor.

(21)

A hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozó, hulladékgazdálkodásra szolgáló létesítmények az irányelvben meghatározott, elérhető legjobb technikákat a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a hulladék kezelésére a közösségi jogban a hulladékhasznosítással kapcsolatos, jogilag kötelező erővel rendelkező környezetvédelmi szabványokkal, valamint - figyelembe véve a 75/442/EGK irányelv 7. cikke (3) bekezdését - az említett irányelvnek megfelelően kidolgozott hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban kerüljön sor a közösségi jog által a hulladékhasznosítással vagy újrafeldolgozással kapcsolatban megállapított, jogilag kötelező erővel rendelkező kötelezettségek végrehajtásának biztosítása érdekében.

(22)

A hulladékkezelő létesítményekre és az egyedi hulladékanyagok kezelésére vonatkozó kötelező követelmények meghatározása közösségi szinten - az EU-jogszabályokban már meglévő rendelkezéseken túl - hozzájárulhat a magas szintű környezetvédelem megteremtéséhez az egész Közösségben, segíthet az egyenlő piaci feltételek kialakításában az újrafeldolgozás területén, valamint annak biztosításában, hogy az újrafeldolgozás gazdaságilag működőképes belső piacának fejlődése ne ütközzön akadályokba. Ezért az újrafeldolgozáshoz kapcsolódóan szükséges az egyenlő piaci feltételek kialakítása közösségi szinten - szükség szerint bizonyos területeken közös szabályok alkalmazásán keresztül, a másodlagos nyersanyagok tekintetében is - az újrafeldolgozás minőségi javítása érdekében. A Bizottság szükség szerint és a gyakorlati szempontból legkorábbi időpontban terjesszen elő bizonyos hulladékok és bizonyos újrafeldolgozó létesítmények vonatkozásában ilyen szabályokra javaslatokat a hulladékgazdálkodási stratégiával kapcsolatos további vizsgálatai alapján, figyelembe véve a meglévő közösségi jogszabályokat, valamint a tagállamok jogszabályait. Bizonyos feltételek mellett addig is lehetséges olyan tervezett szállítmányok ellenzése, amelyeknél a kapcsolódó hasznosítás nincs összhangban a küldő országnak a hulladék hasznosításra vonatkozó nemzeti jogszabályaival. Addig is a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a helyzetet az új tagállamokba irányuló esetleges nem kívánatos hulladékszállítmányok tekintetében és szükség esetén megfelelő javaslatokat kell előterjesztenie az ilyen helyzetek kezelésére.

(23)

Rendelkezni kell arról, hogy ha a hulladékot az eredeti szándék szerint nem lehet feldolgozni, azt viszsza kell vinni a küldő országba vagy más módon hasznosítani vagy ártalmatlanítani kell.

(24)

Azt is kötelezővé kell tenni, hogy illegális szállításért felelős személy vigye vissza az adott hulladékot vagy annak hasznosítására vagy ártalmatlanítására alternatív lépéseket tegyen. Amennyiben ez a személy elmulasztaná ennek megtételét, akkor - illetékességüktől függően - a küldő vagy a célország illetékes hatóságainak maguknak kell beavatkozniuk.

(25)

Az érintett országok környezetének védelme érdekében tisztázni kell annak a Bázeli Egyezménnyel összhangban megállapított tilalomnak a hatáskörét, amely bármilyen ártalmatlanításra szánt hulladék exportját megtiltja a Közösségből, kivéve ha az EFTA-országba (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) irányul.

(26)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államai elfogadhatják a Közösségen belüli szállítmányokra kidolgozott ellenőrzési eljárásokat.

(27)

Az érintett országok környezetének védelme érdekében szintén tisztázni kell annak, a Bázeli Egyezménnyel összhangban megállapított tilalomnak a hatáskörét is, amely a hasznosításra szánt veszélyes hulladék exportját tiltja meg olyan országba, amelyre az OECD-határozat nem vonatkozik. Különösen azon hulladékok listáját szükséges világossá tenni, amelyekre e tilalom vonatkozik, és biztosítani kell, hogy az tartalmazza a Bázeli Egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékokat is, nevezetesen a háztartásokból összegyűjtött hulladékokat és a háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagokat.

(28)

A különleges rendelkezéseket fenn kell tartani azon nem veszélyes hulladék exportjának vonatkozásában, amelyek hasznosítására olyan országban kerül sor, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó; egy későbbi időpontban rendelkezni kell e különleges rendelkezések egyszerűsítéséről.

(29)

A Közösségbe ártalmatlanítás céljából irányuló behozatalt meg kell engedni, amennyiben az exportáló ország részes fele a Bázeli Egyezménynek. A Közösségbe hasznosítás céljából irányuló behozatalt meg kell engedni, amennyiben az exportáló országra alkalmazandó az OECD-határozat vagy az adott ország részes fele a Bázeli Egyezménynek. Egyéb esetekben azonban a behozatal csak akkor megengedhető, ha az exportáló országot a közösségi jogalkotással összeegyeztethető, és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összhangban lévő két- vagy többoldalú megállapodás vagy egyezség köti, kivéve, ha ez válsághelyzet, béketeremtés, békefenntartás vagy háború miatt nem lehetséges.

(30)

Ezt a rendeletet a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell alkalmazni.

(31)

E rendelet tükrözi a hulladékok tengerentúli országokba és területekre történő exportjának és az onnan történő importjának szabályait, amelyeket az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozat (13) (a továbbiakban: tengerentúli társulási határozat) állapít meg.

(32)

A 75/442/EGK irányelvvel és egyéb, a hulladékról szóló közösségi jogalkotással összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a Közösségen belül szállított és a Közösségbe behozott hulladék kezelése a szállítás teljes ideje alatt - ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást a célországban - az emberi egészség veszélyeztetése és a környezetre ártalmas eljárások vagy módszerek alkalmazása nélkül történjen. A Közösségből származó, nem tiltott exportot illetően törekedni kell annak biztosítására, hogy a hulladék kezelése környezeti szempontból eredményes és hatékony módon történjen a szállítás teljes ideje alatt, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást a célországban. A hulladékot fogadó létesítményt az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó, a közösségi jogalkotásban meghatározott előírásokkal messzemenően azonos értékű szabványokkal összhangban kell üzemeltetni. Létre kell hozni a nem kötelező jellegű iránymutatások jegyzékét, amely útmutatásul szolgálhat a környezetvédelmi szempontból helyes kezeléshez.

(33)

A tagállamok e rendelet végrehajtásáról tájékoztatják a Bizottságot a Bázeli Egyezmény Titkárságához benyújtott jelentések útján, valamint egy külön kérdőív alapján.

(34)

Biztosítani kell a hajók szétszerelésének biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő irányítását az egészség és a környezet védelme érdekében. Továbbá meg kell jegyezni, hogy egy hajó hulladékká válhat a Bázeli Egyezmény 2. cikkében leírtak szerint, ugyanakkor más nemzetközi szabályok szerint hajónak tekinthető. Fontos emlékeztetni, hogy a munka folytatódik, az ILO, IMO és a Bázeli Egyezmény ügynökségei közötti együttműködést bevonva, globális szintű kötelező erejű követelmények kidolgozására, melyek hatékony és tényleges megoldást biztosítanak a hajószétszerelés problémájára.

(35)

A tagállamokat fel kell kérni annak biztosítására, hogy - az 1998. június 25-i, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló UNECE-egyezménynek (Aarhus Egyezmény) megfelelően - az illetékes hatóságok tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé a szállításokról szóló bejelentésekre vonatkozó tájékoztatást, amennyiben ezek az információk nem bizalmasak a nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint.

(36)

A hulladékszállítmányok ellenőrzésére vonatkozó hatékony nemzetközi együttműködés létfontosságú a veszélyes hulladék szállítása ellenőrzésének biztosításához. A Közösség és annak tagállamai, valamint a harmadik országok közötti információcsere, a felelősség megosztása és az együttműködésre való törekvés támogatandó a megfelelő hulladékkezelés biztosítása érdekében.

(37)

A 75/442/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e rendelet bizonyos mellékleteit a Bizottságnak kell elfogadnia. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a mellékletek módosítására is, amely a tudományos és technikai fejlődés miatt, illetve a vonatkozó közösségi jogszabályokban vagy az OECD-határozathoz vagy a Bázeli Egyezményhez kapcsolódó eseményekben, vagy egyéb kapcsolódó nemzetközi egyezményekben vagy megállapodásokban bekövetkezett változások miatt válik szükségessé.

(38)

Az I.C. mellékletben jelzett bejelentőlap és kísérő dokumentum kitöltési útmutatójának elkészítése során a Bizottságnak - az OECD-határozat és a Bázeli Egyezmény figyelembevételével - meg kell határoznia többek között, hogy a bejelentőlap és a kísérő dokumentum terjedelme lehetőség szerint két oldalon elférjen és tartalmazza az I.A. és I.B. mellékletben lévő bejelentőlap és kísérő dokumentum kitöltésének pontos időzítését, a II. melléklet figyelembevételével. Ezen túlmenően azokon a helyeken, ahol az OECD-határozat és a Bázeli Egyezmény terminológiája és követelményei eltérnek az e rendeletben használatosaktól, ezeket ki kell fejteni.

(39)

Tekintettel azokra a hulladékkeverékekre, amelyeket a III.A. mellékletbe kell felvenni, többek között az alábbi információt kell figyelembe venni: a hulladék tulajdonságai, mint például lehetséges veszélyes jellemzők, szennyező potenciál és a hulladék fizikai állapota; a kezelés szempontjai, mint például a technológiai kapacitás a hulladék hasznosítására, illetve a hasznosítás műveletéből adódó környezeti előnyök, ideértve annak vizsgálatát, hogy akadályba ütközik-e a hulladéknak a környezetvédelmi szempontból helyes kezelése. A Bizottságnak törekednie kell e melléklet minél teljesebb elkészítésére e rendelet hatálybalépése előtt, de azt legkésőbb hat hónappal a hatálybalépés időpontja után be kell fejeznie.

(40)

A 75/442/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében említett eljárás értelmében a Bizottságnak további intézkedéseket is el kell fogadnia e rendelet végrehajtásával kapcsolatosan. Ezeknek többek között magukban kell foglalniuk a pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosítás kiszámításának módszerét, amelyet a Bizottságnak kell kidolgoznia lehetőleg e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően.

(41)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (14) összhangban el kell fogadni.

(42)

Mivel e rendelet célját - a környezet védelmének biztosítását a hulladék szállításakor - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a rendelet hordereje és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   E rendelet meghatározza a hulladékszállítással kapcsolatos eljárásokat és ellenőrzési rendszereket, a szállítás kiindulási pontjától, rendeltetési helyétől és útvonalától, a szállított hulladék típusától és a célállomáson a hulladék kezelésének típusától függően.

(2)   Ezt a rendeletet az alábbi hulladékszállításokra kell alkalmazni:

a)

a tagállamok közötti szállítás, amely Közösségen belül, vagy harmadik országokon keresztül történik;

b)

harmadik országokból a Közösségbe történő behozatal;

c)

a Közösségből harmadik országokba történő kivitel;

d)

valamely harmadik országból egy másikba, a Közösség területén történő átszállítás.

(3)   Az alábbiak nem tartoznak e rendelet hatálya alá:

a)

a hajók vagy tengeri fúrótornyok szokásos működése közben keletkező hulladékok partra történő kirakása, beleértve a szennyvizet és visszamaradt anyagokat is, amennyiben az ilyen hulladék az 1978-as jegyzőkönyvvel módosított 1973-as, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (Marpol 73/78), vagy más kötelező erejű nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozik;

b)

a járműveken, vonatokon , repülőgépek és hajók fedélzetén keletkező hulladék a hasznosítás, vagy ártalmatlanítás érdekében történő kirakásáig;

c)

a radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő be-, illetve az onnan történő kiszállításnak felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom tanácsi irányelv (15) 2. cikkének meghatározása szerinti radioaktív hulladékok szállítmányai;

d)

azok a hulladékszállítások, amelyekre az 1774/2002/EK rendelet engedélyezésre vonatkozó követelményei vonatkoznak;

e)

a 75/442/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett hulladékok szállítása, ha azokra olyan más jogszabály vonatkozik, amely hasonló rendelkezéseket tartalmaz;

f)

az Antarktisz-egyezmény környezetvédelmi jegyzőkönyve (1991) követelményei szerinti, a Közösség területére irányuló hulladékszállítmányok;

g)

fegyveres erők vagy a segélyszervezetek által válsághelyzetben, béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során termelt hulladéknak a Közösségbe történő behozatala, amennyiben a hulladékot az érintett fegyveres erők vagy a segélyszervezetek, vagy azok nevében eljárva, közvetlenül vagy közvetve szállítják a célországba. Ilyen esetekben az átszállítás és a Közösségben található célország valamennyi illetékes hatóságát előzetesen értesíteni kell a szállításról, illetve a célországról.

(4)   Hulladékoknak az Antarktiszról a Közösségen kívüli államokba a Közösség területén történő átszállítására a 36. és 49. cikket kell alkalmazni.

(5)   A kizárólag egy tagállamon belüli hulladékszállításra csak a 33. cikket kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„hulladék”: a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontjában meghatározott hulladék;

2.

„veszélyes hulladék”: a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hulladék (16);

3.

„hulladékkeverék”: két- vagy többfajta hulladék szándékos vagy véletlen összekeveréséből származó hulladék, amely a III., III.B., IV. és IV.A. mellékletben nem egy kód alá tartozik. Az olyan hulladékszállítmány, amely két- vagy többfajta hulladékból áll, de ahol az egyes hulladékfajták egymástól el vannak különítve, nem hulladékkeverék;

4.

„ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének e) pontja szerinti ártalmatlanítás;

5.

„ártalmatlanítást megelőző műveletek”: a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében meghatározott D 13-D 15 jelű ártalmatlanítási műveletek;

6.

„hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének f) pontja szerinti hasznosítás;

7.

„hasznosítást megelőző műveletek”: a 75/442/EGK irányelv II.B. mellékletében meghatározott R 12-R 13 jelű hasznosítási műveletek;

8.

„környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás”: mindazon gyakorlati lépések összességének megtétele annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékgazdálkodás oly módon valósuljon meg, amely óvja az emberi egészséget és a környezetet a hulladék által esetlegesen okozott káros hatásokkal szemben;

9.

„termelő”: akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik („eredeti termelő”) és/vagy bárki, aki előkészítő feldolgozási folyamatot, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez („új termelő”) (a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének b) pontja szerinti meghatározás alapján);

10.

„birtokos”: a hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van (a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének c) pontja szerinti meghatározás alapján);

11.

„begyűjtő”: aki a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének g) pontja szerinti meghatározás szerinti hulladékgyűjtéssel foglalkozik;

12.

„kereskedő”: aki a vezető szerepet játssza a hulladék megvásárlásánál és azt követő eladásánál, ideértve azokat a kereskedőket is, akik nem lesznek fizikailag a hulladék birtokosai, a 75/442/EGK irányelv 12. cikke szerint;

13.

„közvetítő”: aki mások nevében intézi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azokat a közvetítőket is, akik nem lesznek fizikailag a hulladék birtokosai, a 75/442/EGK irányelv 12. cikke szerint;

14.

„címzett”: az a személy vagy vállalkozás, akihez vagy amelyhez a hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállítják;

15.

„bejelentő”:

a)

egy tagállamból származó szállítmány esetében, az az e tagállam joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a hulladékot elszállítani vagy elszállíttatni szándékozik, és akire vagy amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozik. A bejelentő az alábbi a felsorolás sorrendje szerint kiválasztott személy vagy testület:

i.

az eredeti termelő; vagy

ii.

az az engedéllyel rendelkező új termelő, aki a szállítást megelőzően hajt végre műveleteket; vagy

iii.

az az engedéllyel rendelkező begyűjtő, aki a különböző kis mennyiségű, azonos típusú, változó forrásokból begyűjtött hulladékból összeállítja a szállítmányt, amelynek kiindulási pontja egy meghatározott bejelentett helyen van; vagy

iv.

az a nyilvántartásba vett kereskedő, akit az i., ii. és iii. pontban meghatározott elsődleges/eredeti termelő, új termelő vagy engedéllyel rendelkező begyűjtő írásban meghatalmazott, hogy mint bejelentő járjon el a nevében;

v.

az a nyilvántartásba vett közvetítő, akit az i., ii. és iii. pontban meghatározott eredeti termelő, új termelő vagy engedéllyel rendelkező begyűjtő írásban meghatalmazott, hogy mint bejelentő járjon el a nevében;

vi.

amennyiben az i., ii., iii., iv., és adott esetben az v. pontban meghatározott személyek nem ismertek, vagy fizetésképtelenek, a birtokos.

Abban az esetben, ha a iv. vagy v. alpontban meghatározott bejelentő nem teljesíti a 22-25. cikkben megállapított visszavételi kötelezettségét, e visszavételi kötelezettség céljából a kereskedőt, vagy közvetítőt a nevében történő eljárásra felhatalmazó, az i., ii. és iii. pontokban meghatározott eredeti termelőt, új termelőt vagy engedéllyel rendelkező begyűjtőt kell megfelelően bejelentőnek tekinteni. A iv. vagy v. pontban meghatározott kereskedő, vagy közvetítő által bejelentett illegális szállítás esetén a kereskedőt, vagy közvetítőt felhatalmazó, az i., ii. és iii. pontban meghatározott személyt e rendelet alkalmazásában bejelentőnek kell tekinteni.

b)

nem tagországból származó hulladéknak a Közösség területére történő behozatala vagy tranzitja esetében a küldő ország joghatósága alá tartozó következő természetes vagy jogi személyek valamelyike, aki a hulladékot szállítani, illetve szállíttatni kívánja, vagy szállította, illetve szállíttatta:

i.

a küldő ország törvényei által kijelölt személy; vagy ha ilyen kijelölésére nem került sor;

ii.

a kivitel idején a hulladék birtokosa.

16.

„Bázeli Egyezmény”: a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezmény;

17.

„OECD-határozat”: az OECD Tanácsának a hasznosításra szánt hulladék országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről szóló C(92)39/végleges határozatának felülvizsgálatáról szóló C(2001)107/végleges határozata.

18.

„illetékes hatóság”:

a)

tagállam esetében, a tagállam által az 53. cikknek megfelelően kijelölt szerv; vagy

b)

olyan nem tagállam esetében, amely a Bázeli Egyezményben részes fél, az ezen ország által az egyezmény alkalmazásában, annak 5. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóság; vagy

c)

bármely, az a) és b) pont alá nem tartozó ország esetében az érintett ország vagy régió által kijelölt illetékes hatóság, vagy ha ilyen kijelölésére nem került sor, az országnak, vagy adott esetben a régiónak, az a szabályozó hatósága, amely joghatósággal rendelkezik az esettől függően a hasznosításra, vagy ártalmatlanításra szánt, ill. a tranzit hulladékszállítások felett;

19.

„a küldő ország illetékes hatósága”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahonnan a szállítmányt küldik, vagy küldeni kívánják;

20.

„a célország illetékes hatósága”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahová a szállítmányt küldik, vagy küldeni kívánják, vagy ahol a hulladékot egy egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás érdekében előzetesen felrakták;

21.

„tranzitország illetékes hatósága”: a küldő, illetve a célországtól eltérő ország illetékes hatósága, a célország illetékes hatósága, amelyen keresztül a szállítmányt átszállítják, vagy át kívánják szállítani;

22.

„küldő ország”: bármely ország, ahonnan hulladék elszállítását tervezik vagy végzik;

23.

„célország”: bármely ország, amelybe a hulladékok beszállítását tervezik vagy végzik hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából, vagy ahol a hulladékot egy egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából felrakták;

24.

„tranzitország”: bármely, a küldő államon vagy a rendeltetési államon kívüli állam, melynek területén keresztül hulladékok szállítását tervezik vagy végzik;

25.

„egy ország nemzeti joghatósága alatt álló terület”: bármely szárazföldi, vagy tengeri területet, amelyen egy állam a nemzetközi joggal összhangban az emberi egészség, vagy a környezet védelme tekintetében közigazgatási, vagy szabályozási hatáskört gyakorol;

26.

„tengerentúli országok és területek”: a 2001/822/EK határozat I.A. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek;

27.

„közösségi kiviteli vámhivatal”: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (17) 161. cikke (5) bekezdésének meghatározása szerinti vámhivatal;

28.

„a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal”: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (18) 793. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerinti vámhivatal;

29.

„a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatal”: a 2913/92/EGK rendelet 38. cikke (1) bekezdése szerinti vámhivatal, amelyekhez a hulladékot a Közösség vámterületére beléptetés céljából be kell szállítani;

30.

„behozatal”: a hulladék bármely módon történő belépése a Közösség területére, kivéve a Közösségen át történő tranzitját;

31.

„kivitel”: a hulladék bármely módon történő kilépése a Közösség területéről, kivéve a Közösségen át történő tranzitját;

32.

„tranzit”: a hulladéknak egy, vagy több, a küldő és célországtól eltérő országon történő átszállítása, vagy tervezett átszállítása;

33.

„fuvarozás”: a hulladék közúti, vasúti, légi, tengeri, vagy belföldi folyami úton történő fuvarozása;

34.

„szállítás”: a hulladék hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő fuvarozása, amelyet az alábbi területekre terveznek, vagy azokon történik:

a)

két ország között; vagy

b)

egy ország és tengerentúli országok és területek, vagy más, az említett ország védelme alatt álló területek között; vagy

c)

egy ország és egy olyan szárazföldi terület között, amely a nemzetközi jog alapján egyetlen országnak sem része; vagy

d)

egy ország és az Antarktisz között; vagy

e)

egy országból, bármely fent említett területen keresztül; vagy

f)

egy országon belül, bármely fent említett területen keresztül, ha egy azonos országban kezdődik és végződik; vagy

g)

egy ország joghatósága alatt sem álló földrajzi területről egy országba.

35.

„illegális szállítás”: az olyan hulladékszállítás, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy:

a)

nem jelentik be azt az e rendeletben előírt módon az összes érintett illetékes hatóságnak; vagy

b)

az e rendeletben előírt módon az érintett illetékes hatóságok engedélye nélkül; vagy

c)

az érintett illetékes hatóságok engedélyét hamisítással, megtévesztéssel vagy csalással szerzik meg; vagy

d)

a bejelentőlapon vagy a kísérő dokumentumban külön fel nem tüntetett módon történik; vagy

e)

az közösségi vagy nemzetközi szabályokat sértő hasznosításhoz vagy ártalmatlanításhoz vezet; vagy

f)

ellentétes a 34., 36., 39., 40., 41. és 43. cikkel; vagy

g)

amely a 3. cikk (2) és (4) bekezdésében említett hulladékszállítással összefüggésben az alábbiak egyikéből ered:

i.

a hulladékról kiderült, hogy a III., III.A. vagy III.B. mellékletben nem szerepel; vagy

ii.

a 3. cikk (4) bekezdése megsértése;

iii.

a szállítás a VII. mellékletben szabályozott dokumentumban fel nem tüntetett módon történik.

II. CÍM

A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSOK HARMADIK ÁLLAMON KERESZTÜL VAGY ANÉLKÜL

3. cikk

Általános eljárási keretek

(1)   Az alábbi hulladékok szállítása az e cím rendelkezéseiben meghatározott előzetes írásos bejelentéshez és engedélyezéshez kötött:

a)

ha ártalmatlanítási művelet elvégzése céljából történik:

minden hulladék;

b)

ha hasznosítási művelet elvégzése céljából történik:

i.

a IV. mellékletben felsorolt hulladékok , melyek magukban foglalják többek között a Bázeli Egyezmény II. és VIII. mellékletében felsorolt hulladékokat is;

ii.

a IV.A. mellékletben felsorolt hulladékok;

iii.

azok a hulladékok, amelyeket a III., III.B., IV. vagy IV.A. mellékletben nem egy kód alá soroltak be;

iv.

azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III., III.B., IV. vagy IV.A. mellékletben nem egy kód alá soroltak be.

(2)     Az alábbi hasznosításra szánt hulladékok szállítására a 18. cikkben meghatározott általános követelmények vonatkoznak, ha a szállított hulladék mennyisége meghaladja a 20 kg-ot:

a)

a III. vagy III.B. mellékletben felsorolt hulladék;

b)

azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III. mellékletben nem egy kód alá soroltak be, és két vagy több, a III. mellékletbe sorolt hulladék keverékei, feltéve, hogy e keverékek összetétele nem akadályozza a környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításukat, és feltéve, hogy ezeket a keverékeket a III.A. melléklet felsorolja, az 58. cikkel összhangban.

(3)   A III. mellékletben felsorolt hulladékok esetében kivételes esetben a vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mintha azok a IV. mellékletben felsorolt hulladékok lennének, ha a 91/689/EGK irányelv III. mellékletében szereplő bármely veszélyes jellemzővel rendelkeznek. Ezeket az eseteket az 58. cikkel összhangban kell kezelni.

(4)   A fizikai és vegyi tulajdonságaik megállapítása vagy hasznosításra vagy ártalmatlanításra való alkalmasságuk meghatározása érdekében kifejezetten laboratóriumi vizsgálatra szánt hulladékok szállítása nem esik az (1) bekezdésben meghatározott előzetes írásbeli bejelentési vagy engedélyezési eljárás alá, ezekre ehelyett a 18. cikk eljárási követelményeit kell alkalmazni. A laboratóriumi vizsgálatra szánt hulladéknak a mentesítés alá eső mennyiségét a vizsgálat megfelelő végrehajtásához ésszerűen szükséges minimális menynyiségben kell megállapítani minden egyes esetben, de ez nem lehet több 25 kg-nál.

(5)   A háztartásokból összegyűjtött vegyes települési hulladékoknak (hulladékbejegyzés: 20 03 01) - ideértve az egyéb termelőktől származó ilyen hulladékokat is - a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe szállítására e rendelettel összhangban ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az ártalmatlanításra szánt hulladékok szállítására.

1. fejezet

Az előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezés

4. cikk

A bejelentés

Ha a bejelentő a 3. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában említett módon kíván hulladékot szállítani, erről előzetesen írásban bejelentést kell tennie a küldő ország illetékes hatósága részére, illetve azon keresztül, és általános bejelentés megtétele esetén meg kell felelnie a 13. cikkben foglaltakkal.

A bejelentés megtétele során az alábbi követelményeknek kell teljesülni:

1.

A bejelentőlap és a kísérő dokumentum:

A bejelentés az alábbi okmányokkal történik:

a)

az I.A. melléklet szerinti bejelentőlap; és

b)

az I.B. melléklet szerinti kísérő dokumentum.

Bejelentéskor a bejelentőnek ki kell töltenie a bejelentőlapot, és, ahol szükséges, a kísérő dokumentumot.

Amennyiben a bejelentő nem az eredeti termelő a 2. cikk 15. pontja a) pontjának i. alpontja értelmében, a bejelentőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termelő, vagy a 2. cikk 15. pontja a) pontjának ii. vagy iii. alpontjában szereplő személyek egyike, ha ez megoldható, szintén aláírja az I.A. melléklet szerinti bejelentőlapot.

A bejelentőlap és a kísérő dokumentum megjelentetéséről a küldő állam illetékes hatósága gondoskodik.

2.

A bejelentőlapon és a dokumentumban szereplő információk és dokumentáció:

A bejelentő köteles a bejelentőlapon feltüntetni vagy ahhoz csatolni a II. melléklet 1. részében felsorolt információkat és dokumentumokat. A bejelentő a bejelentés idején lehetséges mértékben köteles a kísérő dokumentumban feltüntetni vagy ahhoz csatolni a II. melléklet 2. részében felsorolt információkat és dokumentumokat.

A bejelentést akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a küldő ország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a bejelentőlapot és a kísérő dokumentumot az első albekezdésnek megfelelő módon töltötték ki.

3.

Kiegészítő információk és dokumentáció:

Bármely érdekelt illetékes hatóság kérésére, a bejelentő köteles kiegészítő információkkal és dokumentációval is szolgálni. A kérhető kiegészítő információk és dokumentáció felsorolását a II. melléklet 3. része tartalmazza.

A bejelentést akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a célország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a bejelentőlapot és a kísérő dokumentumot kitöltötték, és a II. melléklet 1. és 2. részében felsorolt információkat és dokumentációt csatolták, továbbá e bekezdésnek megfelelően és a II. melléklet 3. részében felsorolt módon kért kiegészítő információt és dokumentációt átadták.

4.

A bejelentő és a címzett közötti szerződés megkötése:

A bejelentő az 5. cikkben foglalt szerződést köti meg a címzettel a bejelentett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására.

A szerződés bizonyítékát, vagy a létezését tanúsító nyilatkozatot az I.A. melléklettel összhangban a bejelentéssel egyidejűleg át kell adni az érintett illetékes hatóságoknak. A bejelentő vagy a címzett köteles az érintett illetékes hatóságok kérésére a szerződésnek, vagy a bizonyíték másolatát átadni, az illetékes hatóságot kielégítő módon.

5.

Pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás létesítése:

A 6. cikkben foglaltak szerint pénzügyi garanciát, vagy ezzel egyenértékű biztosítást kell nyújtani. A bejelentő köteles ilyen értelmű nyilatkozatot tenni az IA melléklet szerinti bejelentőlap megfelelő részének kitöltésével.

A pénzügyi garanciát, vagy ezzel egyenértékű biztosítást (vagy, ha az illetékes hatóság ehhez hozzájárul, a garancia, vagy biztosítás igazolását, vagy a létezését tanúsító nyilatkozatot) a bejelentőlap részeként a bejelentéskor kell szolgáltatni, vagy ha az illetékes hatóság a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzájárul, a szállítás megkezdése előtt.

6.

A bejelentés tartalma:

A bejelentés kiterjed a hulladéknak az eredeti küldési helyéről kezdődő szállítására, a hasznosításra és az ártalmatlanításra, beleértve az azokat megelőző műveleteket is.

Ha egy, az első célországtól eltérő országban kerül sor utólagos megelőző műveletekre, a bejelentésben fel kell tüntetni a végleges kezelési műveletet és rendeltetési helyet, és a 15. cikk f) pontját kell rá alkalmazni.

Minden bejelentés csak egy hulladékazonosító kódra vonatkozhat, kivéve az alábbi eseteket:

a)

azok a hulladékok, amelyeket a III., III.B., IV. vagy IV.A. melléklet nem egy kód alá sorolt be. Ebben az esetben csak egy hulladékot szabad megjelölni;

b)

azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III., III.B., IV. vagy IV.A. melléklet nem egy kód alá sorolt be, kivéve, ha a III.A. mellékletben szerepelnek. Ebben az esetben, fontossági sorrendben fel kell tüntetni a hulladék minden egyes összetevőjének a kódját.

5. cikk

Szerződés

(1)   Minden bejelentési kötelezettség alá eső hulladékszállítás esetén a bejelentő és a címzett köteles szerződést kötni a bejelentett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására.

(2)   A szerződésnek a bejelentés időpontjában megkötöttnek és érvényesnek kell lennie, és a szállítás teljes tartamára kell szólnia, a 15. cikk e) pontjának, 16. cikk e) pontjának, vagy adott esetben a 15. cikk d) pontjának megfelelő igazolás kiadásáig.

(3)   A szerződésben meg kell határozni az alábbi kötelezettségeket:

a)

a 22. cikknek és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően a bejelentőnek azon kötelezettsége, hogy viszszavegye a hulladékot, ha a szállítást nem az eredeti szándéknak megfelelően, vagy illegális szállításként hajtják végre;

b)

a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően a címzettnek azon kötelezettsége, hogy hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa a hulladékot, ha a szállítást illegális szállításként hajtják végre;

c)

a létesítménynek azon kötelezettsége, hogy a 16. cikk e) pontjának megfelelően igazolást adjon arról, hogy a hulladékot a bejelentésnek, és az abban megállapított feltételeknek, valamint e rendelet követelményeinek megfelelően hasznosították vagy ártalmatlanították.

(4)   Ha a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánják, a szerződésnek a következő kiegészítő kötelezettségeket kell tartalmaznia:

a)

a 15. cikk (2) bekezdésének d) pontjának, és adott esetben a 15. cikk e) pontjának megfelelően a rendeltetési létesítménynek tanúsítani kell, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása a bejelentésnek, és az abban szereplő feltételeknek, valamint e rendelet követelményeinek megfelelően megtörtént; és

b)

adott esetben a címzettnek be kell jelenteni az eredeti küldő ország eredetileg illetékes hatóságánál a 15. cikk f) pontja ii. alpontjának megfelelően.

(5)   Ha a hulladékot két, egyazon jogi személy ellenőrzése alatt álló létesítmény között szállítják, akkor ezt a szerződést helyettesítheti a szóban forgó jogi személy hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására vállalkozó nyilatkozata.

6. cikk

Pénzügyi garancia

(1)   Minden bejelentési kötelezettség alá tarozó hulladék szállítása pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás nyújtásához kötött, amelynek az alábbiakat kell fedeznie:

a)

fuvarozási költségek;

b)

a hasznosítás vagy ártalmatlanítás költségei, beleértve a szükséges előkezelési műveletek költségét is; és

c)

90 napos tárolás költsége.

(2)   A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást az alábbiakkal kapcsolatosan felmerülő fedezésére szánják:

a)

azokban az esetekben, amikor a szállítás, vagy a hasznosítás, vagy az ártalmatlanítás nem fejeződhet be az eredeti szándéknak megfelelően, a 22. cikkben említett módon; és

b)

azokban az esetekben, amikor a szállítást, vagy hasznosítást, vagy az ártalmatlanítást illegálisan hajtják végre, a 24. cikkben említett módon.

(3)   A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást a bejelentőnek, vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell nyújtania, és a bejelentés időpontjában érvényes, vagy ha a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást engedélyező illetékes hatóság engedélyezi, legkésőbb a szállítás megkezdésekor, és a bejelentett szállítmányra kell alkalmazni, legkésőbb a szállítás megkezdésekor.

(4)   A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást a a küldő ország illetékes hatósága hagyja jóvá a forma, a szöveg és a fedezet tekintetében.

Mindazonáltal, a Közösségbe történő behozatal esetén, a közösségi célország illetékes hatósága felülvizsgálja a fedezet összegét, és, szükség esetén, kiegészítő pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást hagy jóvá.

(5)   A pénzügyi garanciának vagy ezzel egyenértékű biztosításnak érvényesnek kell lennie, és fedezetet kell nyújtania a bejelentett szállításra és a bejelentett hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezésére.

A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, ha az érintett illetékes hatóság megkapta a 16. cikk e) pontjában, vagy adott esetben, hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet vonatkozásában a 15. cikk e) pontjában említett tanúsítványt.

(6)   Az (5) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, ha a szállítás hasznosítást, vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek elvégzése érdekében történik, és a célországban további hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet hajtanak végre, a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást meg lehet szüntetni, amikor a hulladék elhagyja az előkezelő létesítményt és az érintett illetékes hatóság megkapta a 15. cikk d) pontjában említetttanúsítványt. Ebben az esetben,a hasznosító és ártalmatlanító létesítményig történő továbbszállítás fedezetére új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást kell nyújtani, kivéve, ha a célország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy ilyen pénzügyi garanciára vagy ezzel egyenértékű biztosításra nincs szükség. Ilyen körülmények között, a célország illetékes hatósága felel azokért a kötelezettségekért, amelyek illegális szállítás esetén, vagy akkor terhelik, ha a hulladékot azért kell visszavenni, mert a szállításra, vagy a hasznosításra, vagy az ártalmatlanításra nem kerülhet sor az eredeti szándéknak megfelelően.

(7)   Az a Közösségen belüli illetékes hatóság, amelyik a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást jóváhagyta, rendelkezik felette, és felhasználhatja az összeget a 23. és 25. cikkben foglalt kötelezettségek teljesítésére történő kifizetésekre, beleértve a más hatóságok céljaira történő kifizetéseket is.

(8)   A 13. cikk szerinti általános bejelentés esetén az általános bejelentés egészére történő fedezet nyújtása helyett az általános bejelentés részeire fedezetet nyújtó pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás is nyújtható. Ilyen esetekben a pénzügyi garanciát vagy az ezzel egyenértékű biztosítást a legkésőbb az általuk fedezett bejelentett szállítás kezdetekor kell alkalmazni a szállítmányra.

A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, ha az érintett illetékes hatóság megkapta a 16. cikk e) pontjában, illetve az ideiglenes hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek tekintetében adott esetben a 15. cikk e) pontjában említett tanúsítványt. A (6) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(9)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikknek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezésekről.

7. cikk

A bejelentésnek a küldő ország illetékes hatósága általi továbbítása

(1)   A 4. cikk 2. pontjának második albekezdésében szereplő, az előírásoknak megfelelően megtett bejelentés kézhezvételekor a küldő ország illetékes hatósága a bejelentés egy példányát magánál tartja, és továbbítja a bejelentést a célország illetékes hatóságának, egyidejűleg másolatokat is küldve a tranzitország illetékes hatósága részére, és tájékoztatja a bejelentőt a továbbításról. Ezt a bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül kell megtenni.

(2)   Ha a bejelentést nem az előírásoknak megfelelően tették meg, a küldő ország illetékes hatósága a 4. cikk 2. pontjának második albekezdésével összhangban információt és dokumentációt kér a bejelentőtől.

Ezt a bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül kell megtenni.

Ilyen esetekben a küldő ország illetékes hatóságának a kért információ és/vagy dokumentáció kézhezvételét követően három munkanap áll a rendelkezésére az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.

(3)   A 4. cikk 2. pontjának második albekezdése szerinti előírásoknak megfelelően megtett bejelentést követően a küldő ország illetékes hatósága három munkanapon belül dönthet úgy is, hogy nem foglalkozik a bejelentéssel, ha a 11. és 12. cikknek megfelelően kifogásai vannak a szállítással szemben.

A döntéséről és ezekről a kifogásokról haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt.

(4)   Ha a küldő ország illetékes hatósága, a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül nem továbbította a bejelentést az (1) bekezdésnek megfelelően, a bejelentő kérésére a hatóság indokolni köteles eljárását. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó arra az esetre, amikor a (2) bekezdésben említett információkérésnek nem tettek eleget.

8. cikk

Az érintett illetékes hatóságok általi információ- és dokumentációkérés és a célország illetékes hatósága általi visszaigazolás

(1)   A bejelentésnek a küldő ország illetékes hatósága általi továbbítását követően, ha bármely érintett illetékes hatóság a 4. cikk 3. pontjának második albekezdésében említett módon úgy ítéli meg, hogy kiegészítő információra és dokumentációra van szükség, a bejelentőt felszólítják az ilyen információ és dokumentáció szolgáltatására, és a kérésről értesítik a többi illetékes hatóságot. Ezt a bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül kell megtenni. Ilyen esetekben az érintett illetékes hatóságnak a kért információ és dokumentáció kézhezvételét követően három munkanap áll a rendelkezésére a célország illetékes hatóságának értesítésére.

(2)   Amennyiben a célország illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy a bejelentést megfelelő módon töltötték ki a 4. cikk 3. pontjának második albekezdése szerint, visszaigazolást küld a bejelentőnek és másolatot az érintett illetékes hatóságoknak. Ezt a megfelelően kitöltött bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül kell megtenni.

(3)   Ha a célország illetékes hatósága a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül nem igazolta vissza a (2) bekezdésnek megfelelően a bejelentést, a bejelentő kérésére a hatóság indokolni köteles eljárását.

9. cikk

A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatóságának engedélye és a szállítási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási határidők

(1)   A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatóságának a célország illetékes hatóságának 8. cikknek megfelelő visszaigazolása megküldésétől számítva 30 nap áll a rendelkezésére a bejelentett szállítás tekintetében, hogy megtegyen valamely alábbi tartalmú, megfelelően indokolt írásos határozatot:

a)

feltétel nélküli engedély;

b)

a 10. cikknek megfelelő, feltételekhez kötött engedély; vagy

c)

a 11. és 12. cikknek megfelelő kifogások emelése.

Hallgatólagos engedélyt lehet feltételezni az illetékes tranzithatóság részéről, ha az említett 30 napos határidőn belül nem nyújt be kifogást.

(2)   A célország, a küldő ország és adott esetben a tranzitország illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül írásban továbbítja a határozatát és annak indokolását a bejelentőnek, és azok másolatait a többi érintett illetékes hatóságnak.

(3)   A célország, a küldő ország és adott esetben a tranzitország illetékes hatósága a bejelentőlap vagy annak másolatainak lebélyegzésével, aláírásával és keltezésével adja meg az írásbeli engedélyét.

(4)   A tervezett szállítás írásbeli engedélye a kibocsátását követő egy naptári évvel, vagy a bejelentőlapon szereplő későbbi időpontban jár le. Mindazonáltal, ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az érintett illetékes hatóságok ennél rövidebb érvényességi időtartamot jelölnek meg.

(5)   A tervezett szállítás hallgatólagos engedélye az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőt követő egy naptári év elteltével jár le.

(6)   A tervezett szállítás csak a 16. cikk a) és b) pontjában foglalt követelmények teljesítése után kezdhető meg és folytatható le, és csak valamennyi illetékes hatóság írásos vagy hallgatólagos engedélyének érvényességi határidején belül.

(7)   A tervezett szállítmány hasznosítását vagy ártalmatlanítását legkésőbb egy évvel azután be kell fejezni, hogy a hulladék a létesítménybe megérkezett, amennyiben az érintett illetékes hatóságok rövidebb határidőt nem jelölnek meg.

(8)   Az illetékes hatóságok visszavonják a engedélyt, amennyiben a tudomásukra jut, hogy:

a)

a hulladék összetétele nem azonos azzal, amit bejelentettek; vagy

b)

a szállításra előírt feltételeket nem tartották be; vagy

c)

a hulladékot nem a műveletet végrehajtó létesítményre szóló engedéllyel megegyező módon hasznosították vagy ártalmatlanították; vagy

d)

a hulladék szállítására, hasznosítására vagy ártalmatlanítására nem a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban szereplő, vagy azokhoz csatolt információnak megfelelően kerül vagy került sor.

(9)   Az engedély visszavonását hivatalos értesítés formájában kell a bejelentő tudomására hozni, egyidejűleg másolat küldésével a többi érintett illetékes hatóságnak és a címzettnek.

10. cikk

A szállítás feltételei

(1)   A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatósága a 8. cikkel összhangban kiadott viszszaigazolása elküldésének időpontját követő 30 napon belül, megállapíthatja a bejelentett szállításra vonatkozó engedély feltételeit. Az ilyen feltételek a 11. vagy 12. cikkben meghatározott egy vagy több indokon alapulhatnak.

(2)   A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül megállapíthatja a hulladéknak a joghatóságuk alá tartozó területen történő szállításának feltételeit is. Az ilyen szállítási feltételek nem lehetnek szigorúbbak, mint a teljes mértékben a saját joghatóságukon belül megvalósuló, hasonló jellegű szállítmányok esetében, és kellően figyelembe kell venniük a meglévő megállapodásokat, különösen a tárgyra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat.

(3)   A célország, a küldő ország és a tranzitország illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül feltételként megállapíthatja azt is, hogy a engedélyt visszavontnak kell tekinteni, ha a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás legkésőbb a bejelentett szállítás megkezdésekor a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően nem alkalmazhatók.

(4)   A feltételeket a feltételeket megállapító illetékes hatóság írásban köteles közölni a bejelentővel, egyidőben másolatot küldve az érintett illetékes hatóságok részére is.

A feltételeket az érintett illetékes hatóság köteles a bejelentőlapon feltüntetni, vagy ahhoz csatolni.

(5)     A célország illetékes hatósága - az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül - feltételt szabhat arra, hogy a fogadó létesítmény rendszeres nyilvántartást vezessen a bejövő, kimenő hulladékokról és/vagy azok egyenlegéről, valamint a kapcsolódó hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletekről, a bejelentés tartalmának megfelelően, annak érvényességi idejére. Ezeket a nyilvántartásokat a létesítményért jogilag felelős személynek kell aláírni, és a célország illetékes hatóságának megküldeni, a bejelentett hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet befejeztét követő egy hónapon belül.

11. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladék szállításával szembeni kifogás

(1)   Ha bejelentés érkezett egy tervezett, ártalmatlanításra szánt hulladékszállítmányról, a célország és a küldő ország illetékes hatóságai, a 8. cikkel összhangban kiadott visszaigazolás elküldésének időpontját követő 30 napon belül, az alábbi indokok közül egy vagy több alapján, a Szerződéssel összhangban kifogást emelhet:

a)

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás nem lenne összhangban a 75/442/EGK irányelvben foglalt, közösségi és nemzeti szinten végrehajtandó közelség elvével, a hasznosítás elsőbbségével és az önellátás elvével, amelyek alapján a hulladékszállítás általában és részlegesen is megtiltható, vagy szisztematikusan kifogás emelhető ellene; vagy

b)

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás nem lenne összhangban a környezetvédelemre, közrendre, közbiztonságra vagy egészségvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal a kifogással élő országban véghezvitt cselekményekkel kapcsolatban; vagy

c)

a bejelentőt vagy a címzettet már korábban elítélték illegális hulladékszállítás vagy más, környezetvédelemmel kapcsolatos jogellenes cselekmény miatt. Ebben az esetben a küldő ország és a célország illetékes hatóságai a nemzeti jogszabályokkal összhangban elutasíthatnak minden az érintett személlyel kapcsolatos szállítást; vagy

d)

a bejelentő vagy a létesítmény korábbi szállítások során ismételten megszegte a 15. és 16. cikk rendelkezéseit; vagy

e)

a tagállam élni kíván a Bázeli Egyezmény 4. cikke (1) bekezdése szerinti azon jogával, hogy megtiltja a veszélyes, vagy az Egyezmény II. mellékletében felsorolt egyéb hulladék behozatalát; vagy

f)

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás ellentétben áll az érintett tagállam(ok), illetve a Közösség által megkötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel; vagy

g)

a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás nincs összhangban a 75/442/EGK irányelvvel, és különösen annak 5. és 7. cikkével földrajzi körülmények és annak figyelembevételekor, hogy bizonyos hulladékfajtákhoz különleges berendezésekre van szükség:

i.

annak érdekében, hogy közösségi és nemzeti szinten is teljesüljön az önellátás elve;

ii.

olyan esetekben, amikor a létesítménynek egy közelebbi forrásból származó hulladékot kell ártalmatlanítania, és az illetékes hatóság elsőbbséget ad az ilyen hulladéknak; vagy

iii.

annak biztosítására, hogy a szállítmányok összhangban legyenek a hulladékgazdálkodási tervekkel; vagy

h)

a hulladékot olyan létesítményben fogják kezelni, amely a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozik, de nem alkalmazza a létesítmény engedélyének megfelelően az említett irányelv 9. cikke (4) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat; vagy

i)

a hulladék magánháztartásokból begyűjtött, vegyes települési hulladék (hulladékbejegyzés: 20 03 01); vagy

j)

az érintett hulladékot nem a közösségi jogban megállapított ártalmatlanítási műveletekre vonatkozó jogilag kötelező erejű környezetvédelmi szabványai betartásával kezelnék (azokban az esetekben is, ha ideiglenes eltéréseket engedélyeztek).

(2)   A tranzit szerinti illetékes hatóság(ok) az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül indokolt kifogást emelhetnek az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontja alapján.

(3)   Amennyiben a küldő tagállamban évente olyan kis mennyiségben állítanak elő veszélyes hulladékot, hogy új különleges ártalmatlanító berendezéseknek abban az országban való üzembe helyezése gazdaságtalan lenne, az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

A célország illetékes hatósága együttműködik a küldő ország illetékes hatóságával, ha az úgy ítéli meg, hogy ezt a bekezdést, és nem az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, a kérdés kétoldalú megoldása érdekében.

Ha nem tudnak kielégítő megoldást találni, az ügyet bármely tagállam a Bizottság elé viheti. A Bizottság ezt követően határoz a kérdésben a 75/442/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban.

(4)   Ha az (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a kifogással érintett problémákat megoldották, haladéktalanul írásban értesítik a bejelentőt, egyidőben másolatot küldve a címzettnek és a többi érintett illetékes hatóságnak.

(5)   Ha a kifogással érintett problémákat az (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül nem oldották meg, a bejelentés érvényét veszti. Amennyiben a bejelentő továbbra is végre kívánja hajtani a szállítást, új bejelentést kell benyújtania, kivéve, ha az összes érintett illetékes hatóság és a bejelentő ettől eltérően meg tud állapodni.

(6)   A tagállamok által az (1) bekezdés a) pontjával összhangban hozott intézkedésekről, amelyek alapján a hulladékszállítás általában és részlegesen is megtiltható, vagy szisztematikusan kifogás emelhető, vagy az (1) bekezdés e) pontjával összhangban hozott intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot.

12. cikk

A hasznosításra szánt hulladék szállításával szembeni kifogás

(1)   Ha bejelentés érkezett egy tervezett, hasznosításra szánt hulladékszállítmányról, a célország és a küldő ország illetékes hatóságai, a 8. cikkel összhangban kiadott visszaigazolás elküldésének időpontját követő 30 napon belül, az alábbi indokok közül egy vagy több alapján, a Szerződéssel összhangban kifogást emelhet:

a)

a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a 75/442/EGK irányelvvel, és különösen annak 3., 4., 7. és 10. cikkével; vagy

b)

a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a környezetvédelemre, közrendre, közbiztonságra vagy egészségvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal a kifogással élő országban véghezvitt cselekményekkel kapcsolatban; vagy

c)

a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a küldő ország hulladékhasznosításra vonatkozó nemzeti jogszabályival, ideértve azt az esetet is, amikor a tervezett szállítmányt olyan létesítményben kívánják hasznosítani, amely az adott hulladékra alacsonyabb kezelési szabványokkal rendelkezik, mint a küldő ország létesítményei, a belső piac megfelelő működésének biztosítása mellett;

Ez nem alkalmazható, ha:

i.

létezik közösségi jogszabály, különösen a hulladékra vonatkozóan, és ha a közösségi jogszabályt átültető nemzeti jogszabály által előírt követelmények legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jogszabályban megállapított követelmények;

ii.

a célországban a hasznosítási művelet olyan feltételek mellett megy végbe, melyek nagymértékben egyenértékűek a küldő ország nemzeti jogszabályaiban előírtakkal;

iii.

a küldő országnak az i. pont alá tartozóktól eltérő nemzeti jogszabályait nem jelentették be a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásainak szabályairól szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK irányelvvel (19) összhangban, ahol ezt az említett irányelv megköveteli; vagy

d)

a bejelentőt vagy a címzettet már korábban elítélték illegális hulladékszállítás vagy más, környezetvédelemmel kapcsolatos jogellenes cselekmény miatt. Ebben az esetben a küldő ország és a célország illetékes hatóságai a nemzeti jogszabályokkal összhangban elutasíthatnak minden, az érintett személlyel kapcsolatos szállítást; vagy

e)

a bejelentő vagy a létesítmény korábbi szállítások során ismételten megszegte a 15. és 16. cikk rendelkezéseit;

f)

a tervezett szállítás vagy hasznosítás ellentétben áll az érintett tagállam vagy tagállamok által megkötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel; vagy

g)

a hasznosítható és a nem hasznosítható hulladék aránya, a véglegesen hasznosítható anyagok becsült értéke vagy, a hasznosítás költsége és a nem hasznosítható hányad ártalmatlanításának a költsége gazdasági és/vagy környezetvédelmi szempontokra tekintettel nem indokolja a hasznosítást; vagy

h)

a szállított hulladékot ártalmatlanításra és nem hasznosításra szánták; vagy

i)

a hulladékot olyan létesítményben fogják kezelni, amely a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozik, de nem alkalmazza a létesítmény engedélyének megfelelően az említett irányelv 9. cikke (4) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat; vagy

j)

az érintett hulladékot nem a közösségi jogban megállapított hasznosítási műveletekre vonatkozó jogilag kötelező erejű környezetvédelmi szabványai vagy jogilag kötelező ártalmatlanítási vagy újrafeldolgozási követelmények betartásával kezelnék (azokban az esetekben is, ha ideiglenes eltéréseket engedélyeztek); vagy

k)

az érintett hulladékot nem a 75/442/EGK irányelv 7. cikke alapján kidolgozott hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kezelnék, a közösségi jog által megállapított jogilag kötelező ártalmatlanítási vagy újrafeldolgozási követelmények végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2)   A tranzitország illetékes hatósága(i) az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül, kizárólag az (1) bekezdés b), d), e) és f) pontja alapján indokolt kifogást terjeszthetnek elő.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a kifogással érintett problémákat megoldották, haladéktalanul írásban értesítik a bejelentőt, egyidőben másolatot küldve a címzettnek és a többi érintett illetékes hatóságnak.

(4)   Ha a kifogással érintett problémákat az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül nem oldották meg, a bejelentés érvényét veszti. Amennyiben a bejelentő továbbra is végre kívánja hajtani a szállítást, új bejelentést kell benyújtania, kivéve, ha az összes érintett illetékes hatóság és a bejelentő ettől eltérően meg tud állapodni.

(5)   Az illetékes hatóságok által az (1) bekezdés c) pontjával összhangban előterjesztett kifogásokról a tagállamok az 51. cikkel összhangban jelentést tesznek a Bizottságnak.

(6)   A küldő tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot azokról a nemzeti törvényekről és jogszabályokról, amelyekre hivatkozva és az (1) bekezdés c) pontja alapján az illetékes hatóságok a kifogást emelték, és közli, hogy mely hulladékra vagy hulladékhasznosítási műveletre nézve vonatkoznak, mielőtt ezen jogszabályok alapján indokolt kifogást tennének.

13. cikk

Az általános bejelentés

(1)   A bejelentő általános bejelentést is benyújthat több szállítmányra vonatkozóan, ha minden egyes szállítmányban:

a)

a hulladék lényegében hasonló fizikai vagy kémiai jellemzőkkel rendelkezik; és

b)

a hulladékot ugyanannak a címzettnek és ugyanabba a létesítménybe szállítják; és

c)

a bejelentőlapban feltüntetett szállítási útvonal azonos.

(2)   Ha előre nem látható körülmények következtében nem lehet ugyanazon az útvonalon szállítani, a bejelentő, amint lehet, köteles erről értesíteni az érintett illetékes hatóságokat, és, amennyiben lehetséges, még a szállítás megkezdése előtt, ha már ismeretes a módosítás szükségessége.

Amennyiben az útvonal-módosítás a szállítás megkezdése előtt tudott, és az általános bejelentés által érintettektől eltérő hatóságokat is érint, az általános bejelentés nem használható fel, és új bejelentést kell benyújtani.

(3)   Az érintett illetékes hatóságok az általános bejelentés alkalmazásához való hozzájárulásukat pótlólagos információ és dokumentáció benyújtásától tehetik függővé, a 4. cikk 2. és 3. pontjának második albekezdésével összhangban.

14. cikk

Előzetesen jóváhagyott hasznosító létesítmények

(1)   A célországnak az egyes hasznosító létesítmények feletti hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságai előzetes engedély kibocsátásáról dönthetnek ezekre a létesítményekre vonatkozóan.

Az ilyen határozat hatályát egy meghatározott időszakra kell korlátozni, és az bármikor visszavonható.

(2)   A 13. cikkel összhangban benyújtott általános bejelentés esetében a célország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatósággal egyetértésben az engedély érvényességének a 9. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti időtartamát kiterjesztheti három évre.

(3)   Azok az illetékes hatóságok, melyek egy létesítményre az (1) és (2) bekezdéssel összhangban előzetes engedélyt adnak, kötelesek tájékoztatni a Bizottságot, és adott esetben az OECD-titkárságot az alábbiakról:

a)

a hasznosító létesítmény neve, azonosító száma és címe;

b)

az alkalmazott technológiák leírása, beleértve azok R-kódját/-kódjait;

c)

a IV. és IV.A. mellékletben felsorolt hulladékokat, vagy a határozat által érintett hulladékokat;

d)

az előzetes engedéllyel érintett teljes mennyiséget;

e)

az érvényességi időszakot;

f)

az előzetes engedéllyel kapcsolatos bármely változást;

g)

a bejelentett információval kapcsolatos bármely módosítást; és

h)

az engedély visszavonását.

Erre a célra a VI. mellékletben szereplő formanyomtatványt kell alkalmazni.

(4)   A 9., 10. és 12. cikktől eltérve az érintett illetékes hatóságoknak a 9. cikkel összhangban megadott engedélyre, a 10. cikkel összhangban történő feltételek kikötésére, vagy a 12. cikkel összhangban történő kifogás emelésére a visszaigazolásnak a célország illetékes hatósága általi 8. cikk szerinti elküldésének időpontjától számítva 7 munkanap áll rendelkezésükre.

(5)   A (4) bekezdéstől függetlenül a küldő ország illetékes hatósága dönthet úgy is, hogy további információk vagy dokumentációk beszerzése érdekében több időre van szükség.

Ilyen esetekben az illetékes hatóság köteles 7 munkanapon belül írásban tájékoztatni a bejelentőt, erről másolatot küldve a többi az érintett illetékes hatóságnak.

A szükséges idő nem haladhatja meg a célország illetékes hatósága 8. cikkel összhangban kiadott visszaigazolása elküldésének időpontját követő 30 napot.

15. cikk

Az hasznosítást és ártalmatlanítást megelőző műveletekre vonatkozó rendelkezések

A hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladékok szállítására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladék szállítása esetén a bejelentőlapon a kezdeti hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveleten kívül fel kell tüntetni azokat a létesítményeket is, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást, illetve az azokat megelőző műveleteket tervezik.

b)

A küldő ország és a célország illetékes hatóságai csak abban az esetben hagyhatják jóvá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladékszállítmányt, ha nem áll fenn a 11. vagy a 12. cikkel összhangban kifogásra ok a hulladéknak hasznosítást vagy ártalmatlanítást, illetve az azokat megelőző műveletet végző létesítménybe történő szállításával szemben.

c)

A hulladéknak a hasznosítást vagy ártalmatlanítást, illetve az azokat megelőző műveletet végző létesítménybe történő megérkezését követő három napon belül az érintett létesítmény köteles írásban megerősíteni a hulladék megérkezését.

A megerősítést fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy ahhoz csatolni kell. Az említett létesítmény megküldi a megerősítését tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

d)

A műveletet végző létesítmény mihamarabb, de a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet befejezését követően legkésőbb 30 nappal, és legkésőbb egy naptári éven belül, illetve a 9. cikk (7) bekezdésével összhangban rövidebb időn belül, a hulladék megérkezését követően köteles felelőssége mellett igazolni a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet végrehajtását.

Az igazolást a kísérő dokumentumnak kell tartalmaznia, vagy ahhoz kell csatolni.

Az említett létesítmény megküldi az igazolását tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

e)

Amennyiben egy hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a hulladékot további hasznosítást vagy ártalmatlanítást, illetve az azokat megelőző művelet elvégzése érdekében egy, a célországban található létesítménybe szállítja, az utóbbi létesítmény köteles a részére, mihamarabb, de legkésőbb a hulladék átszállítását követően legkésőbb egy naptári éven belül, illetve a 9. cikk (7) bekezdésével összhangban rövidebb időn belül igazolást adni a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet végrehajtásáról.

Az említett, a hasznosítást vagy ártalmatlanítás megelőző műveletet végző létesítmény, haladéktalanul köteles továbbítani a vonatkozó igazolás(oka)t a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak, megjelölve az(oka)t a szállítmány(oka)t, amelyekre az igazolás(ok) vonatkoznak.

f)

Ha egy, az e) pontban meghatározott szállítást olyan létesítménybe végzik, amelynek a telephelye:

i.

az eredeti küldő országban vagy egy másik tagállamban van, új bejelentés benyújtására van szükség e cím rendelkezéseivel összhangban; vagy

ii.

egy harmadik, Közösségen kívüli országban van, új bejelentés benyújtására van szükség e rendelet rendelkezéseivel összhangban, azzal a kiegészítéssel, hogy az érintett illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezéseket az eredeti küldő ország eredetileg illetékes hatóságára is alkalmazni kell.

16. cikk

A szállítmány engedélyét követően fennálló követelmények

A bejelentett szállítás illetékes hatóságok általi engedélyezését követően valamennyi érintett vállalkozás köteles kitölteni és aláírni a kísérő dokumentumot, vagy általános bejelentés esetén a kísérő dokumentumok megjelölt pontjait, és egy-egy példányát megőrizni. Az alábbi követelményeket teljesítése szükséges:

a)

A kísérő dokumentumnak a bejelentő általi kitöltése: amint a bejelentő megkapta a küldő ország, célország és a tranzitország illetékes hatóságaitól az engedélyt, vagy a tranzitország illetékes hatóságai vonatkozásában feltételezheti azok hallgatólagos hozzájárulását, köteles beírni a szállítás tényleges időpontját és a lehető legteljesebb mértékben kitölteni a kísérő dokumentumot.

b)

A szállítás tényleges megkezdésére vonatkozó előzetes tájékoztatás: a bejelentő köteles az a) pont rendelkezései szerint kitöltött kísérő dokumentum aláírt példányait a szállítás megkezdése előtt legalább három munkanappal megküldeni az érintett illetékes hatóságoknak és a címzettnek.

c)

Az egyes szállítmányokat kísérő dokumentumok: a bejelentő köteles megőrizni a kísérő dokumentum egy példányát. A kísérő dokumentumnak és a bejelentőlapnak az írásbeli engedélyeket és az illetékes hatóságok feltételeit tartalmazó példányainak minden egyes szállítmányt kísérniük kell. A kísérő dokumentumot a hulladékot átvevő létesítmény köteles megőrizni.

d)

A hulladék átvételének a létesítmény általi írásbeli megerősítése: a hulladék megérkezését követő három napon belül a létesítmény köteles írásban megerősíteni a hulladék megérkezését.

A megerősítést fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy ahhoz csatolni kell.

A létesítmény megküldi a megerősítését tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

e)

A létesítmény igazolása a végleges ártalmatlanításról vagy hasznosításról: a műveletet végző létesítmény mihamarabb, de a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet befejezését követően legkésőbb 30 nappal, és legkésőbb egy naptári éven belül, illetve a 9. cikk (7) bekezdésével összhangban rövidebb időn belül, a hulladék megérkezését követően köteles felelőssége mellett igazolni a végleges hasznosítás vagy ártalmatlanítás végrehajtását.

Az igazolást fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy ahhoz csatolni kell.

A létesítmény megküldi az igazolását tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

17. cikk

A szállításnak az engedélyt követő módosítása

(1)   A jóváhagyott szállítás bármely lényeges részletének és/vagy feltételének megváltozása esetén, ideértve a tervezett mennyiséget, az utat, a tervezett útvonalat, a szállítási időpontot vagy a fuvarozót érintő változásokat is, a bejelentő köteles haladéktalanul értesíteni az érintett illetékes hatóságokat és a címzettet, lehetőleg még a szállítmány indítása előtt.

(2)   Ilyen esetekben új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha az összes érintett illetékes hatóságok úgy foglaltak állást, hogy a módosításokat illetően nincs szükség új bejelentésre.

(3)   Amennyiben a módosítás az eredeti bejelentéssel érintett hatóságokon kívül más illetékes hatóságokat is érint, új bejelentést kell benyújtani.

2. fejezet

Általános tájékoztatási követelmények

18. cikk

Bizonyos információkkal kísérendő hulladékok

(1)   A 3. cikk (2) és (4) bekezdésében említett hulladékokra az alábbi eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

Az ilyen hulladékok nyomon követésének segítése érdekében a küldő ország joghatósága alá tartozó, a szállítást szervező személy köteles biztosítani, hogy a hulladékot a VII. mellékletben szereplő dokumentummal kísérjék.

b)

A szállítást szervező személy a szállítás megkezdése előtt, valamint a hasznosító intézmény, laboratórium vagy a címzett a hulladék megérkezésekor köteles aláírni a VII. mellékletben szereplő dokumentumot.

(2)   A VII. mellékletben említett, a szállítást szervező személy és a hulladék hasznosítását végző címzett közötti szerződésnek a szállítás megkezdésekor érvényesnek kell lennie, és tartalmaznia kell a szállítást szervező személy alábbi kötelezettségét arra az esetre, ha a hulladék szállítása vagy hasznosítása nem teljesíthető, vagy illegális szállítás történt, vagy a címzett alábbi kötelezettségét arra az esetre, ha ez a személy nincs abban a helyzetben, hogy a hulladék szállítását vagy a hasznosítást befejezze (például mert fizetésképtelen):

a)

a hulladék visszavétele, vagy hasznosításának más módon történő biztosítása; és

b)

amennyiben szükséges, ideiglenes tárolásáról való gondoskodás.

Az érintett illetékes hatóságok kérésére a szállítást szervező személy vagy a címzett köteles a szerződés egy példányát részükre megküldeni.

(3)   A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban, ellenőrzési, végrehajtási, tervezési és statisztikai célokra kérhetik az (1) bekezdésben említett információ szolgáltatását az e cikk hatálya alá tartozó szállításokra vonatkozóan.

(4)   Az (1) bekezdésben említett információt bizalmasan kell kezelni , ha a közösségi és nemzeti jogszabályok ezt megkövetelik .

3. fejezet

Általános követelmények

19. cikk

A hulladék szállítás közbeni keverésének tilalma

Tilos a bejelentőlapon megjelölt vagy a 18. cikkben említett hulladéknak, a szállítás megkezdésétől a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe történő megérkezéséig, más hulladékkal való keverése.

20. cikk

Dokumentumok és információk megőrzése

(1)   Az illetékes hatóságok által, vagy az illetékes hatóságok részére küldött, a bejelentett szállítással kapcsolatos összes iratot a Közösségen belül az illetékes hatóságok, a bejelentő, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmények a szállítás megkezdésének időpontját követően legalább három évig kötelesek megőrizni.

2)   18. cikk (1) bekezdése értelmében adott információt a Közösségen belül a szállítást szervező személy, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmények a szállítás megkezdésének időpontját követően legalább három évig kötelesek megőrizni.

21. cikk

Bejelentésekhez való nyilvános hozzáférés

A küldő ország vagy a célország illetékes hatóságai megfelelő eszközökkel - például az interneten - nyilvánosan hozzáférhetővé tehetik a szállítási bejelentésekről szóló tájékoztatást, melyekhez hozzájárultak, amennyiben ez a tájékoztatás nem számít bizalmasnak a nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint.

4. fejezet

Visszavételi kötelezettség

22. cikk

Visszavétel a szállítás nem rendeltetésszerű megvalósulása esetén

(1)   Amennyiben bármelyik érintett illetékes hatóság tudomására jut, hogy a hulladék szállítása, ideértve a hasznosítását vagy ártalmatlanítását is, nem teljesíthető a tervezettnek megfelelően a 4. cikk 4. pontjának második albekezdésében, valamint az 5. cikkben említett bejelentőlap és kísérő dokumentum és/vagy a szerződés feltételeivel összhangban, köteles erről haladéktalanul értesíteni a küldő ország illetékes hatóságát. Amennyiben a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény megtagadja a szállítmány átvételét, köteles erről haladéktalanul értesíteni a célország illetékes hatóságát.

(2)   A küldő ország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy - a (3) bekezdésben említett megállapodás esetét kivéve - a kérdéses hulladékot a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, maga az illetékes hatóság, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy általi visszavételét a joghatóságának területére.

Ezt azt követően 90 napon belül kell végrehajtani, vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon belül, hogy a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy írásban értesítést kapott a célország vagy tranzitország illetékes hatóságától arról, hogy a jóváhagyott hulladékszállítást, hasznosítást vagy ártalmatlanítást nem lehet a tervezettnek megfelelően teljesíteni, és annak az okáról. Az ilyen értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságnak többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információból.

(3)   A (2) bekezdés szerinti visszavételi kötelezettség nem alkalmazható, ha a küldő országnak, a célországnak vagy a tranzitországnak a hulladék hasznosításába vagy ártalmatlanításába bevont illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a hulladékot a bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, maga az illetékes hatóság, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy a célországban vagy máshol eltérő módon hasznosítja, vagy ártalmatlanítja.

A (2) bekezdés szerinti visszavételi kötelezettség nem alkalmazható, ha a szállított hulladékot az érintett létesítményben elvégzett műveletek során visszafordíthatatlanul összekeverték más hulladékkal azt megelőzően, hogy az érintett illetékes hatóság tudomására jutott, hogy a bejelentett hulladékszállítást nem lehet a tervezettnek megfelelően teljesíteni az (1) bekezdéssel összhangban. Az ilyen keveréket eltérő módon kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani, az első albekezdésben foglaltakkal összhangban.

(4)   A (2) bekezdésben említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően indokolt kérelme elegendő.

Az új bejelentést megfelelően az eredeti bejelentőnek, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személynek kell benyújtania, vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának, vagy egy, a nevében természetes vagy jogi személynek benyújtania.

Egyik illetékes hatóság sem tilthatja vagy akadályozhatja meg a nem teljesíthető szállítással érintett hulladék visszaszállítását, illetve annak hasznosítását vagy ártalmatlanítását.

(5)   A (3) bekezdésben említett, a célországon kívüli eltérő megoldások igénybevétele esetén adott esetben az eredeti bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személy, vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága, vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személy köteles új bejelentést benyújtani.

A bejelentő általi új bejelentés esetén a bejelentést az eredeti küldő ország illetékes hatóságának is be kell nyújtani.

(6)   A (3) bekezdésben említett, az eredeti célországban igénybe vett eltérő megoldások esetén nem kell új bejelentést tenni, elegendő kellően indokolt kérelmet benyújtani. Az eredeti bejelentő köteles továbbítani az alternatív megoldásnak az engedélyezését kérő kellően indokolt kérelmet a küldő ország illetékes hatóságának, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a célország illetékes hatóságának. Amennyiben ez nem oldható meg, az eredetileg a küldő ország illetékes hatósága is benyújthatja a célország illetékes hatósága részére.

(7)   Ha nem kerül sor a (4) vagy (6) bekezdéssel összhangban új bejelentés benyújtására, az eredeti bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személy, vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága, vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személy köteles kitölteni a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban egy új kísérő dokumentumot.

Ha az új bejelentést a (4) vagy (5) bekezdéssel összhangban a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, nem kell új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást létesíteni.

(8)   A bejelentő kötelezettsége és a küldő ország szubszidiáris kötelezettsége a hulladék visszavételére, vagy annak eltérő hasznosítására vagy ártalmatlanítására akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátotta a 16. cikk e) pontja, vagy a 15. cikk e) pontja értelmében a végleges hasznosításról vagy ártalmatlanításról szóló igazolást. A 6. cikk (6) bekezdésében említett hasznosítást megelőző műveletek vagy ártalmatlanítás esetén a küldő ország szubszidiáris kötelezettsége akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátotta a 15. cikk d) pontjában említett igazolást.

Ha a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg a pénzügyi garancia felszabadításával, a 24. cikk (3) bekezdését és a 25. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(9)   Amennyiben valamely tagállam területén egy nem teljesíthető szállításból - ideértve a hasznosítást és az ártalmatlanítást is - származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerint illetékes hatóság felel a hulladék visszaküldését vagy eltérő módon történő végleges hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőző biztonságos tárolására vonatkozó intézkedések megtételéért.

23. cikk

A visszavétel költségeinek viselése, ha a szállítást nem lehet befejezni

(1)   Ha a szállítást nem lehet befejezni a hulladék visszaküldéséből eredő költségek, ideértve a 22. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti fuvarozási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási költségeket is, és attól az időponttól, amikor a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, hogy a hulladékszállítmány szállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása nem teljesíthető, a 22. cikk (9) bekezdése szerinti tárolási költségek az alábbiakat terhelik:

a)

a 2. cikkben 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

b)

más természetes vagy jogi személy az esettől függően, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

c)

a küldő ország illetékes hatósága; vagy amennyiben ez nem lehetséges;

d)

az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti személy.

(2)   Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

24. cikk

Visszavétel illegális szállítás esetén

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság egy általa illegális szállítmánynak vélt szállítmányt fedez fel, erről köteles haladéktalanul értesíteni a többi érintett illetékes hatóságot.

(2)   Ha a bejelentőt terheli a felelősség az illegális szállításért, a küldő ország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy az érintett hulladékot:

a)

a bejelentő de facto visszavegye, vagy ha nem nyújtottak be bejelentést;

b)

a bejelentő de iure visszavegye, vagy, amennyiben ez nem lehetséges;

c)

a küldő ország illetékes hatósága maga, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy vegye viszsza, vagy, amennyiben ez nem lehetséges;

d)

a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy a célországban, vagy a küldő országban eltérő módon hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa; vagy, amennyiben ez nem lehetséges;

e)

az érintett illetékes hatóságok beleegyezése esetén a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy bármely más országban eltérő módon hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa, a küldő ország illetékes hatósága.

Ezt azt követően 30 napon belül kell végrehajtani, vagy bármely az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon belül, hogy a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy írásban értesítést kapott a célország vagy tranzitország illetékes hatóságától az illegális szállításról és annak az okáról. Az ilyen értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságnak többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információból.

Az a), b) és c) pontban említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően indokolt kérelme elegendő.

Az új bejelentést az a), b) vagy c) pontban felsorolt személyeknek vagy hatóságoknak kell benyújtaniuk, ebben a sorrendben.

Egyik illetékes hatóság sem tilthatja vagy akadályozhatja meg az illegálisan szállított hulladék visszaszállítását. A küldő ország illetékes hatósága általi, a d) és e) pontban említett eltérő megoldások esetén a küldő ország eredetileg illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy köteles új bejelentést benyújtani, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy az említett hatóság kellően indokolt kérelme elegendő.

(3)   Ha a címzettet terheli a felelősség az illegális szállításért, a célország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák:

a)

a címzett, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

b)

maga az illetékes hatóság, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy.

Ezt azt követően 30 napon belül kell végrehajtani, vagy bármely az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon belül, hogy a célország illetékes hatóságának tudomására jutott, vagy írásban értesítést kapott a küldő ország vagy tranzitország illetékes hatóságától az illegális szállításról és annak az okáról. Az ilyen értesítés származhat a küldő ország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információból.

Ennek érdekében, szükség szerint együttműködnek a hulladék hasznosításában vagy ártalmatlanításában.

(4)   Ha nem kell új bejelentést benyújtani, a visszavételért felelős személy, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága köteles kitölteni a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban egy új kísérő dokumentumot.

Ha az új bejelentést a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, nem kell új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást létesíteni.

(5)   Különösen azokban az esetekben, amikor az illegális szállításért sem a bejelentő, sem a címzett nem tehető felelőssé, akkor az érintett illetékes hatóságok együttműködnek a kérdéses hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításának vagy ártalmatlanításának biztosítása érdekében.

(6)   A 6. cikk (6) bekezdése szerinti hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet esetén, amenynyiben a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet követően fedeznek fel illegális hulladékszállítmányt, a küldő országnak a hulladék visszavételére vagy eltérő hasznosítás vagy ártalmatlanítás elvégzésére vonatkozó szubszidiáris kötelezettsége a 15. cikk d) pontja szerinti igazolásnak a létesítmény általi kiadásával véget ér.

Ha a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg a pénzügyi garancia felszabadításával, a (3) bekezdést és a 25. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(7)   Amennyiben valamely tagállam területén illegális szállításból származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerinti illetékes hatóság felel a hulladéknak a visszaküldéséért, vagy eltérő módon történő végleges hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőző biztonságos tárolásáért.

(8)   A 34. és 36. cikk nem alkalmazható azokban esetekben, amikor az illegális szállítmányokat a küldő országba küldik vissza, és erre a küldő országra vonatkoznak az említett cikkekben megállapított tilalmak.

(9)   A 2. cikk 35. pontja g) alpontjában meghatározott illegális hulladékszállítás esetén, a szállítást szervező személyre az e cikkben a bejelentőre megállapítottakkal azonos kötelezettségek vonatkoznak.

(10)   Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

25. cikk

A visszavétel költségei illegális szállítás esetén

(1)   Illegális szállítás esetén a hulladék visszaküldéséből eredő költségek, ideértve a hulladék 24. cikk (2) bekezdése szerinti fuvarozási, hasznosítási és ártalmatlanítási költségeit is, és attól az időponttól, amikor a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, hogy illegális szállítás történt, a 24. cikk (7) bekezdése szerinti tárolási költségek az alábbi személyeket terhelik:

a)

a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított de facto bejelentő visszavegye, vagy ha nem nyújtottak be bejelentést;

b)

a de iure bejelentő vagy más természetes vagy jogi személy az esettől függően, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

c)

a küldő ország illetékes hatósága.

(2)   Illegális szállítás esetén a hulladék 24. cikk (3) bekezdése szerinti hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek, ideértve a hulladék 24. cikk (7) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeit is, az alábbi személyeket terhelik:

a)

címzett, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

b)

a célország illetékes hatósága.

(3)   Illegális szállítás esetén a hulladék 24. cikk (5) bekezdése szerinti hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek, ideértve a hulladék 24. cikk (7) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeit is, az alábbi személyeket terhelik:

a)

a 2. cikk 15. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított bejelentő és/vagy a címzett, az érintett illetékes hatóságok határozatától függően, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

b)

esettől függően más természetes vagy jogi személyek, vagy amennyiben ez nem lehetséges;

c)

a küldő ország és a célország illetékes hatósága.

(4)   A 2. cikk 35. pontja g) alpontjában meghatározott illegális hulladékszállítás esetén, a szállítást szervező személyre az e cikkben a bejelentőre megállapítottakkal azonos kötelezettségek vonatkoznak.

(5)   Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

5. fejezet

Általános adminisztratív rendelkezések

26. cikk

A kommunikáció formája

(1)   Az alábbi információkat és okmányokat postán is el lehet küldeni:

a)

a tervezett szállítmány 4. és 13. cikk szerinti bejelentése;

b)

a 4., 7. és 8. cikk szerinti információ és dokumentáció iránti kérelem;

c)

a 4., 7. és 8. cikk szerinti információ és dokumentáció átadása;

d)

a bejelentett szállításra vonatkozó 9. cikk szerinti írásbeli engedély;

e)

a szállítás 10. cikk szerinti feltételei;

f)

a szállítással szembeni 11. és 12. cikk szerinti kifogás;

g)

egyedi hasznosító létesítményeknek a 14. cikk (3) bekezdése szerint kiadott előzetes engedélyről szóló határozattal kapcsolatos információk;

h)

a hulladék megérkezésének 15. és 16. cikk szerinti írásbeli megerősítése;

i)

a hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának 15. és 16. cikk szerinti igazolása;

j)

a hulladékszállítás tényleges időpontjára vonatkozó 16. cikk szerinti előzetes tájékoztatás;

k)

a szállítás módosítására vonatkozó 17. cikk szerinti információk;

l)

a IV., V. és VI. cím szerint küldendő írásbeli engedélyek és kísérő dokumentumok.

(2)   Emellett az érintett illetékes hatóságok és a bejelentő közötti megállapodástól függően, az (1) bekezdésben említett dokumentumokat bármelyik alábbi kommunikációs eszközön keresztül is be lehet nyújtani:

a)

faxon;

b)

postai küldeménnyel megerősített faxküldeménnyel;

c)

digitális aláírással e-mailben. Ebben az esetben, a megkívánt bélyegzőket és aláírást a digitális aláírás pótolja; vagy

d)

postai küldeménnyel megerősített, digitális aláírás nélküli e-mailben.

(3)   Az egyes szállítmányokat kísérő, a 16. cikk c) pontja és a 18. cikk szerinti dokumentumok digitális aláírással ellátva, elektronikus formában is lehetnek, ha a szállítás során bármikor olvashatóvá tehetők, és az érintett illetékes hatóságok elfogadják.

(4)   Az érintett illetékes hatóságok és a bejelentő közötti megállapodástól függően, az (1) bekezdésben felsorolt információkat és dokumentumokat az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (20) összhangban elektronikus aláírással vagy elektronikus hitelesítéssel ellátva, elektronikus adatátvitel formájában is be lehet nyújtani vagy ki lehet cserélni, vagy egy ezzel összehasonlítható olyan elektronikus hitelesítési rendszerrel, amely ugyanezt a biztonsági szintet nyújtja. Ilyen esetekben, az elektronikus adatátvitelre vonatkozóan szervezeti intézkedéseket lehet hozni.

27. cikk

Nyelv

(1)   Az e cím rendelkezései szerinti minden bejelentést, információt, dokumentációt vagy egyéb közlést az érintett illetékes hatóságok által elfogadott nyelven kell benyújtani.

(2)   Az érintett illetékes hatóságok kérelmére a bejelentő köteles hiteles fordítás(oka)t benyújtani a hatóságok által elfogadott nyelven.

28. cikk

Véleményeltérések a hulladék besorolásának kérdésében

(1)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a besorolás kapcsán abban, hogy valamit hulladéknak vagy nem hulladéknak minősítsenek, a vitatott anyagot hulladékként kell kezelni. Ez nem érinti a célország azon jogát, hogy a szállított anyagot saját nemzeti jogszabályai szerint bírálja el a szállítmány megérkezését követően, amennyiben ez a jogszabály összhangban van a közösségi, vagy a nemzetközi joggal.

(2)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a bejelentett hulladék besorolása kapcsán, hogy az a III., III.A., III.B. vagy IV. melléklet felsorolásában szerepel-e, a hulladékot a IV. mellékletben felsoroltnak kell tekinteni.

(3)   Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a bejelentett hulladékfeldolgozási művelet besorolása kapcsán, hogy a hasznosítás vagy ártalmatlanítás-e, az ártalmatlanításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)   Az (1)-(3) bekezdést csak e rendelet céljából kell alkalmazni, és az érdekelt felek azon jogainak sérelme nélkül, hogy az ilyen kérdésekre vonatkozó jogvitát bíróság elé terjesszék.

29. cikk

Adminisztratív költségek

A bejelentési és a felügyeleti eljárásnak megfelelő és arányos adminisztratív költségei, továbbá a megfelelő elemzések és ellenőrzések szokásos kiadásai a bejelentőre terhelhetők.

30. cikk

Határterületi megállapodások

(1)   Kivételes esetekben, és ha a különleges földrajzi vagy demográfiai helyzet ilyen lépést indokol, a tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek a határokat átlépő egyes hulladékszállítmányoknak a két érintett tagállam közötti határterületen működő, legközelebbi alkalmas létesítményig történő szállítására vonatkozó bejelentési eljárás egyszerűsítéséről.

(2)   Ilyen kétoldalú megállapodások akkor is köthetők, ha a hulladékot a küldő országból szállítják és a küldő országban kezelik, de egy másik tagállamon keresztül szállítják át.

(3)   A tagállamok a fent említett jellegű megállapodásokat köthetnek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás feleivel is.

(4)   A Bizottságot az ilyen megállapodásokról a hatályba lépésüket megelőzően értesíteni kell.

6. fejezet

A Közösségen belüli, de harmadik országokat érintő szállítás

31. cikk

Az ártalmatlanításra szánt hulladékszállítmányok

Amennyiben a hulladék szállítása a Közösségen belül valósul meg egy vagy több harmadik országon keresztül történő szállítással, és azt ártalmatlanításra szánják, a küldő ország illetékes hatósága köteles e cím rendelkezésein felül megkeresni a harmadik országok illetékes hatóságait is, hogy el kívánják-e küldeni a tervezett szállításra vonatkozó írásbeli engedélyüket:

a)

a Bázeli Egyezményben részes felek esetében 60 napon belül, kivéve, ha ettől a jogtól az Egyezmény rendelkezései értelmében elálltak; vagy

b)

a Bázeli Egyezményben nem részes felek esetében az illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon belül.

32. cikk

Hasznosítási rendeltetésű hulladékszállítmányok

(1)   Amennyiben a hulladék szállítása a Közösségen belül valósul meg egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő szállítással, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazható, és azt hasznosításra szánják, a 31. cikket kell alkalmazni.

(2)   Amennyiben a hulladék szállítása a Közösségen belül valósul meg - ideértve az ugyanazon tagállam helységei közötti szállítást is - egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő szállítással, amelyre az OECD-határozatot alkalmazni kell, és azt hasznosításra szánják, a 9. cikk szerinti engedély hallgatólagosan is megadható, és ha nem emeltek kifogást, vagy nem állapítottak meg feltételeket, a szállítást a célország illetékes hatósága 8. cikk szerinti visszaigazolása megküldésének időpontjától számított 30 nappal lehet megkezdeni.

III. CÍM

A KIZÁRÓLAG TAGÁLLAMOKON BELÜLI SZÁLLÍTÁSOK

33. cikk

E rendelet alkalmazása kizárólag tagállamokon belüli szállításra

(1)   A tagállamok megfelelő rendszert hoznak létre a kizárólag saját joghatóságukon belüli hulladékszállítások felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozóan. Ennek a rendszernek figyelembe kell vennie a II. és VII. címben megállapított Közösségi rendszerrel való összhang szükségességét.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a hulladékszállításra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti rendszerükről. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

(3)   A tagállamok a joghatóságukon belül alkalmazhatják a II. és VII. címben megállapított rendszert.

IV. CÍM

A KÖZÖSSÉGBŐL HARMADIK ORSZÁGOKBA TÖRTÉNŐ KIVITEL

1. fejezet

Ártalmatlanításra szánt hulladékok kivitele

34. cikk

Kiviteli tilalom, kivéve az EFTA-országok felé

(1)   Tilos az ártalmatlanításra szánt hulladéknak Közösségen kívül történő szállítása.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ártalmatlanításra szánt hulladékoknak olyan EFTA-országokba irányuló kivitelére, amelyek a Bázeli Egyezménynek is felei.

(3)   Mindazonáltal tilos az ártalmatlanításra szánt hulladékoknak olyan EFTA-országokba irányuló kivitele, amelyek a Bázeli Egyezménynek is felei:

a)

amennyiben az EFTA-tagállam tiltja az ilyen hulladék behozatalát; vagy

b)

ha a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy a hulladékot nem a 49. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni az érintett célországban.

(4)   Ez a rendelkezés nem érinti a 22. és 24. cikkben megállapított visszavételi kötelezettségeket.

35. cikk

Az EFTA-országokba történő kivitelre vonatkozó eljárás

(1)   Amennyiben a Közösségből hulladékot szállítanak a Bázeli Egyezményben részes EFTA-országokban történő ártalmatlanítás céljából, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)   Az alábbi kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

A Közösségen kívüli tranzitállam illetékes hatóságának a bejelentés kézhezvétele visszaigazolásának megküldésének időpontját követően 60 nap áll a rendelkezésére, hogy pótlólagos információt kérjen a bejelentett szállításról, hogy hallgatólagos engedélyét adja, ha az érintett ország úgy határozott, hogy nem kér előzetes írásos engedélyt, és erről a Bázeli Egyezmény 6. cikke (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a többi felet, vagy hogy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli írásos engedélyét megadja; és

b)

a közösségi küldő ország illetékes hatósága csak akkor hozhatja meg a szállításhoz való hozzájárulásról szóló, 9. cikkben említett határozatot, ha előzetesen megkapta a célország illetékes hatóságának írásos engedélyét, és, az esettől függően, a Közösségen kívüli tranzitállam illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli engedélyét, a tranzitország illetékes hatósága visszaigazolása megküldésének időpontját követően 61 napnál nem korábban. A küldő ország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatóság írásbeli engedélyének birtokában a 61 napos határidő eltelte előtt is meghozhatja a határozatot a többi érintett illetékes hatóság írásbeli engedélyének birtokában.

(3)   Az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

a közösségi tranzitország illetékes hatósága köteles visszaigazolni a bejelentőnek a bejelentés kézhezvételét;

b)

a közösségi küldő ország, esettől függően a közösségi tranzitország illetékes hatóságai kötelesek a szállítást engedélyező határozataik egy-egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi kiviteli vámhivatalnak és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak;

c)

a kísérő dokumentum egy-egy példányát a fuvarozó köteles átadni a közösségi kiviteli vámhivatalnak és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak;

d)

amint a hulladék elhagyta a Közösség területét, a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal köteles a kísérő dokumentum egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi küldő ország illetékes hatóságának;

e)

ha 42 nappal azt követően, hogy a hulladék elhagyta a Közösség területét, a közösségi küldő ország illetékes hatósága nem kapott információt a létesítménytől a hulladék megérkezéséről, köteles haladéktalanul tájékoztatni a célország illetékes hatóságát; és

f)

a 4. cikk 4. pontjának második albekezdésében és az 5. cikkben említett szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy:

i.

ha a létesítmény helytelen igazolást állít ki az ártalmatlanításról, a pénzügyi garancia felszabadításával, a címzett köteles viselni a küldő ország illetékes hatóságának illetékessége alá tartozó területre történő visszaszállítási kötelezettségből, valamint az eltérő és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításból vagy ártalmatlanításból eredő költségeket;

ii.

az ártalmatlanításra szánt hulladék megérkezésétől számított három napon belül, a létesítmény köteles a kitöltött kísérő dokumentum egy-egy aláírt példányát - az iii. alpontban említett ártalmatlanításról szóló igazolás kivételével - megküldeni a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak; és

iii.

amint lehetséges, de legkésőbb 30 nappal az ártalmatlanítás befejezése után, és a hulladék megérkezését követő egy naptári évnél nem később, a létesítmény köteles felelősség mellett igazolni, hogy az ártalmatlanítás megtörtént, és köteles kísérő dokumentumnak ezt az igazolást tartalmazó egy-egy aláírt példányát megküldeni a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli engedélyt a küldő ország, a célország, és esettől függően a Közösségen kívüli tranzitország illetékes hatóságától és ha a megállapított feltételek teljesültek;

b)

a 4. cikk 5. pontja második albekezdésének és az 6. cikknek megfelelően a szerződés a bejelentő és a címzett között létrejött és érvényes;

c)

a 4. cikk 4. pontja második albekezdésének és az 5. cikknek megfelelően a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás létrejött és érvényes; és

d)

a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás a 49. cikkben említett módon biztosított.

(5)   A hulladék kivitele esetén olyan létesítménybe kell ártalmatlanítási célra szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik, vagy az ottani működését engedélyezték.

(6)   Ha a kiviteli vámhivatal vagy a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a vámhivatal országának illetékes hatóságát, amely köteles:

a)

haladéktalanul értesíteni a közösségi küldő ország illetékes hatóságát; és

b)

biztosítani a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

2. fejezet

Hasznosítási rendeltetésű hulladék kivitele

1. szakasz

Az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitel

36. cikk

Kiviteli tilalom

(1)   Tilos az alábbi, hasznosításra szánt hulladékoknak a Közösségből az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba:

a)

az V. mellékletben felsorolt veszélyes hulladékok;

b)

az V. melléklet 3. részében felsorolt hulladékok;

c)

az V. mellékletben nem egy kód alá besorolt veszélyes hulladékok;

d)

olyan veszélyes hulladékok keverékei, valamint veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladékok keverékei, amelyeket az V. mellékletben nem egy kód alá soroltak be;

e)

a célország által a Bázeli Egyezmény 3. cikke alapján veszélyesnek minősített hulladékok;

f)

olyan hulladékok, amelyek behozatalát a célország megtiltotta; vagy

g)

olyan hulladékok, amelyekről a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy nem a 49. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni az érintett célországban.

(2)   Ez a rendelkezés nem érinti a 22. és 24. cikkben foglalt visszavételi kötelezettségeket.

(3)   A tagállamok kivételes esetekben rendelkezéseket fogadhatnak el a bejelentő által megfelelő módon szolgáltatott bizonyító erejű dokumentumok vizsgálata alapján annak meghatározásáról, hogy egy adott, az V. mellékletben szereplő veszélyes hulladékot kizár a kiviteli tilalom alól, amennyiben nem rendelkezik a 91/689/EGK irányelv III. mellékletében felsorolt jellemzőkkel az ugyanebben a mellékletben megállapított H3-H8, H10 és H11 jellemzők tekintetében, figyelembe véve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozatban (21) megállapított határértékeket.

(4)   Az a tény, hogy egy hulladék nem szerepel veszélyes hulladékként az V. mellékletben, vagy hogy az V. melléklet 1. része B. listájában szerepel, nem zárja ki, hogy kivételes esetekben a hulladékot veszélyesnek minősítsék, és így kiviteli tilalom alá essen, ha rendelkezik a 91/689/EGK irányelv III. mellékletében felsorolt bármely jellemzővel az ugyanebben a mellékletben megállapított H3-H8, H10 és H11 jellemzők tekintetében, figyelembe véve a 2000/532/EK bizottsági határozatban megállapított határértékeket, a 91/689/EGK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének második francia bekezdésében és e rendelet III. mellékletének bevezető bekezdésében szereplő módon.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben az érintett tagállam a döntéshozatal előtt tájékoztatja a tervezett célországot. A tagállamok minden naptári év vége előtt értesítik a Bizottságot az ilyen esetekről. A Bizottság megküldi az információkat valamennyi tagállamnak és a Bázeli Egyezmény Titkárságának. Az átadott információ alapján a Bizottság észrevételeket tehet, és amennyiben szükséges, módosíthatja az V. mellékletet az 58. cikkel összhangban.

37. cikk

A III. és III.A. mellékletben felsorolt hulladék kivitele esetén követendő eljárás

(1)   A III. és III.A. mellékletben felsorolt hulladék esetén, ha a kivitel nem tartozik a 36. cikkben elrendelt tilalom alá, a Bizottság e rendelet hatályba lépésétől számított 20 napon belül megküldi írásos megkeresését az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba, kérve:

i.

annak az írásos megerősítését, hogy a hulladék kivihető-e a Közösségből az abban az országban történő hasznosítás céljából; és

ii.

annak jelzését, hogy milyen ellenőrzési eljárás alá tartozik a célországban, ha ilyen ellenőrzés létezik.

Minden, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országnak az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére:

a)

tilalom; vagy

b)

a 35. cikkben leírt előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás; vagy

c)

a rendeltetési országban nincs ellenőrzés.

(2)   E rendelet hatálybalépésének időpontja előtt a Bizottság rendeletet fogad el az (1) bekezdésre beérkezett válaszokat számításba véve, és tájékoztatja a 75/442/EGK irányelv 18. cikke értelmében létrejött bizottságot.

Ha egy ország nem küldi meg az (1) bekezdésben említett visszaigazolást, vagy ha valamely országot bármely okból nem kerestek meg, az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

A Bizottság rendszeresen naprakésszé teszi az elfogadott rendeletet.

(3)   Ha egy ország a válaszában jelzi, hogy bizonyos hulladékszállítmányok egyáltalán nem esnek ellenőrzés alá, az ilyen szállítmányokra a 18. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)   A hulladék kivitele esetén olyan létesítménybe kell hasznosítási célra szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik, vagy az ottani működését engedélyezték.

(5)   A III. mellékletben nem egy kód alá besorolt hulladékok szállítása esetén, vagy a III. és III.A. mellékletben nem egy kód alá besorolt hulladékkeverékek szállítása esetén, vagy a III.B. mellékletben felsorolt hulladékok szállítása esetén, és feltéve, hogy a kivitel nem tartozik a 36. cikkben elrendelt tilalom alá, e cikk (1) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni.

2. szakasz

Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba történő kivitel

38. cikk

A III., III.A., III.B., IV. és IV.A. mellékletben felsorolt hulladék kivitele

(1)   A III., III.A., III.B., IV. és IV.A. mellékletben felsorolt hulladéknak, a nem osztályozott hulladéknak vagy a III., IV. vagy IV.A. mellékletben nem egy kód alá besorolt hulladékok keverékeinek a Közösségből történő kivitele esetén, és az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokon keresztül tranzitszállítmányként, vagy anélkül az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba hasznosítás céljából, a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)   Az alábbi kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletekre szánt, a III.A. mellékletben felsorolt hulladékok keverékei előzetes írásos bejelentési és engedélyezési kötelezettség alá tartoznak, ha egy, az OECDhatározat hatálya alá nem tartozó országban későbbi előkezelési műveletre és végleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletre kerül sor;

b)

a III.B. mellékletben felsorolt hulladékok előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárás alá tartoznak;

c)

A 9. cikkel összhangban megkövetelt engedélyt a Közösségen kívüli a célország illetékes hatósága hallgatólagosan is megadhatja.

(3)   A IV. vagy IV.A. mellékletben szereplő hulladékok kivitelére az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

a közösségi küldő ország, esettől függően a közösségi tranzitország illetékes hatóságai kötelesek a szállítást engedélyező határozataik egy-egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi kiviteli vámhivatalnak és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak;

b)

a kísérő dokumentum egy-egy példányát a fuvarozó köteles átadni a közösségi kiviteli vámhivatalnak és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak;

c)

amint a hulladék elhagyta a Közösség területét, a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal köteles a kísérő dokumentum egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi küldő ország illetékes hatóságának;

d)

ha 42 nappal azt követően, hogy a hulladék elhagyta a Közösség területét, a közösségi küldő ország illetékes hatósága nem kapott információt a létesítménytől a hulladék megérkezéséről, köteles haladéktalanul tájékoztatni a célország illetékes hatóságát; és

e)

a 4. cikk 4. pontjának második albekezdésében és az 5. cikkben említett szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy:

i.

ha a létesítmény helytelen igazolást állít ki a hasznosításról, a pénzügyi garancia felszabadításával, a címzett köteles viselni a küldő ország illetékes hatóságának illetékessége alá tartozó területre történő visszaszállítási kötelezettségből, valamint az eltérő és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításból vagy ártalmatlanításból eredő költségeket;

ii.

a hasznosításra szánt hulladék megérkezésétől számított három napon belül, a létesítmény köteles a kitöltött kísérő dokumentum egy-egy példányát - az iii. alpontban említett hasznosításról szóló igazolás kivételével - megküldeni a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak; és

iii.

amint lehetséges, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítás befejezése után, és a hulladék megérkezését követő egy naptári évnél nem később, a létesítmény köteles felelősség mellett igazolni, hogy a hasznosítás megtörtént, és köteles a kísérő dokumentumnak ezt az igazolást tartalmazó egy-egy aláírt példányát megküldeni a bejelentőnek és az összes érintett illetékes hatóságnak.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli engedélyt a küldő ország, a célország, és esettől függően a Közösségen kívüli tranzitország illetékes hatóságától, vagy ha a célország és a Közösségen kívüli tranzitország illetékes hatósága hallgatólagos beleegyezését adta, és az vélelmezhető, és ha a megállapított feltételek teljesültek;

b)

a 35. cikk (4) bekezdésének b), c) és d) pontjai teljesültek.

(5)   A IV. vagy IV.A. mellékletben felsorolt hulladékoknak az (1) bekezdés szerinti kivitele esetére, ha egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országon keresztül szállítják, az alábbi kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó tranzitország illetékes hatóságának a bejelentés kézhezvételéről szóló visszaigazolás megküldésének időpontját követően 60 nap áll a rendelkezésére, hogy kiegészítő információt kérjen a bejelentett szállítmányról, hogy - amennyiben az érintett ország úgy határozott, hogy nem kér előzetes írásbeli engedélyt, és erről tájékoztatta a többi felet a Bázeli Egyezmény 6. cikke (4) bekezdésével összhangban - hallgatólagos engedélyét, vagy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli engedélyét adja; és

b)

a közösségi küldő ország illetékes hatósága határoz arról, hogy csak akkor hagyja jóvá a 9. cikkben említett szállítást, ha előzetesen megkapta az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli engedélyét, és a tranzitország illetékes hatósága viszszaigazolása megküldésének időpontját követően legkorábban 61 nappal. A küldő ország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatóság írásbeli engedélyének birtokában a 61 napos határidő eltelte előtt is meghozhatja a határozatot a többi érintett illetékes hatóság írásbeli engedélyének birtokában.

(6)   A hulladék kivitele esetén olyan létesítménybe kell hasznosítási célra szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik, vagy az ottani működését engedélyezték.

(7)   Ha a kiviteli vámhivatal vagy a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a vámhivatal országának illetékes hatóságát, amely köteles:

a)

haladéktalanul értesíteni a közösségi küldő ország illetékes hatóságát; és

b)

biztosítani a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

3. fejezet

Általános rendelkezések

39. cikk

Az Antarktiszra történő kivitel

Tilos bármilyen hulladéknak a Közösségből az Antarktiszra történő kivitele.

40. cikk

A tengerentúli országokba és területekre történő kivitel

(1)   Tilos bármilyen ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Közösségből a tengerentúli országokba és területekre történő kivitele.

(2)   A hasznosításra szánt hulladékoknak a Közösségből a tengerentúli országokba és területekre történő kivitele tekintetében a 36. cikkben megállapított tilalmat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)   A (2) bekezdésben megállapított tilalom hatálya alá nem tartozó, hasznosításra szánt hulladékoknak a Közösségből a tengerentúli országokba és területekre történő kivitele tekintetében a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

V. CÍM

BEHOZATAL A KÖZÖSSÉGBE HARMADIK ORSZÁGOKBÓL

1. fejezet

Ártalmatlanításra szánt hulladékok behozatala

41. cikk

Behozatali tilalom, kivéve a Bázeli Egyezményben részes országokból, vagy megállapodás alapján, vagy válság-, vagy háborús helyzetben az egyéb területekről származó behozatal

(1)   Tilos bármilyen ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Közösségből történő kivitele, kivéve az alábbi országokból vagy területekről származókat:

a)

Bázeli Egyezményben részes országok; vagy

b)

olyan más országok, amelyekkel a Közösség, vagy a Közösség és tagállamai a közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető, és a Bázeli Egyezmény 11. cikkének megfelelő két- vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy,

c)

olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy

d)

egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtés, békefenntartás alkalmával, vagy háborús helyzetekben nincs lehetőség a b) vagy c) pont szerinti kétoldalú megállapodások megkötésére, vagy ha a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)   Kivételes esetekben, egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek különleges hulladéknak az adott tagállamokban történő ártalmatlanítására, amennyiben a küldő államban a hulladékot nem a 49. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni.

Ezeknek a megállapodásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösség jogszabályokkal, és összhangban kell állniuk a Bázeli Egyezmény 11. cikkével.

Ezeknek a megállapodásoknak vagy egyezményeknek garantálniuk kell, hogy az ártalmatlanítási műveleteket engedéllyel rendelkező létesítményben és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hajtják végre.

Ezeknek a megállapodásoknak vagy egyezményeknek azt is garantálniuk kell, hogy a hulladék a küldő országban keletkezett, és az ártalmatlanítási műveleteket kizárólag abban a tagállamban hajtják végre, amelyik a megállapodást megkötötte.

A Bizottságot ezekről a megállapodásokról megkötésük előtt értesíteni kell. Mindazonáltal, szükséghelyzet esetén az értesítést a megkötéstől számított egy hónapon belül meg lehet tenni.

(3)   Az (1) bekezdés b) vagy c) pontjaival összhangban megkötött két- vagy többoldalú megállapodásoknak a 42. cikk szerinti eljárási követelményeken kell alapulniuk.

(4)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országoknak kellően indokolt előzetes kérelmet kell benyújtaniuk a közösségi rendeltetési tagállam illetékes hatóságához azon az alapon, hogy nem áll rendelkezésükre és ésszerűen nem képesek megszerezni azt a műszaki kapacitást és a szükséges létesítményeket a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításához.

42. cikk

Eljárási szabályok egy, a Bázeli Egyezményben részes országból, vagy egyéb területről válság- illetve háborús helyzetben történő behozatal esetén

(1)   Amennyiben a Közösségbe hulladékot szállítanak a Bázeli Egyezményben részes országokban történő ártalmatlanítás céljából, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)   Az alábbi kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a Közösségen kívüli tranzitország illetékes hatóságának a bejelentés kézhezvételéről szóló visszaigazolása megküldésének időpontját követően 60 nap áll a rendelkezésére, hogy kiegészítő információt kérjen a bejelentett szállítmányról, hogy - amennyiben az érintett ország úgy határozott, hogy nem kér előzetes írásbeli engedélyt, és erről tájékoztatta a többi felet a Bázeli Egyezmény 6. cikke (4) bekezdésével összhangban - hallgatólagos engedélyét, vagy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli engedélyét adja; és

b)

A 41. cikk (1) bekezdése d) pontjában említett válsághelyzetekben, béketeremtés, vagy békefenntartás alkalmával vagy háborús helyzetekben, nincs szükség a küldő ország illetékes hatóságának engedélyére.

(3)   Az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

a közösségi tranzitország illetékes hatósága köteles visszaigazolni a bejelentőnek a bejelentés kézhezvételét, és erről másolatot küldeni az érintett illetékes hatóságoknak;

b)

a közösségi célország, és esettől függően a közösségi tranzitország illetékes hatóságai kötelesek a szállítást engedélyező határozataik egy-egy lebélyegzett példányát megküldeni a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatalnak;

c)

a fuvarozó köteles átadni a kísérő dokumentum egy példányát a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatalnak; és

d)

a vámkezelés elvégzését követően a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatal a kísérő dokumentum egy, a Közösség területére történő belépést igazoló lebélyegzett példányát megküldi a közösségi célország és tranzitország illetékes hatóságának.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli engedélyt a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságától, és az előírt feltételeket teljesítette;

b)

a 4. cikk 4. pontja második albekezdésének és az 5. cikknek megfelelően a bejelentő és a címzett között létrejött és érvényes a szerződés;

c)

a 4. cikk 5. pontja második albekezdésének és a 6. cikknek megfelelően létrejött és érvényes a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás; és

d)

a 49. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás biztosított.

(5)   Ha a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a vámhivatal országának illetékes hatóságát, amely köteles:

a)

haladéktalanul értesíteni a közösségi célország illetékes hatóságát, amely értesíti a Közösségen kívüli küldő ország illetékes hatóságát; és

b)

biztosítani a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a Közösségen kívüli küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

2. fejezet

A hasznosításra szánt hulladékok behozatala

43. cikk

Behozatali tilalom, kivéve az OECD-határozat hatálya alá tartozó vagy a Bázeli Egyezményben részes országokból, vagy megállapodás alapján, vagy válság-, vagy háborús helyzetben az egyéb területekről származó behozatalt

(1)   Tilos bármilyen hasznosításra szánt hulladéknak a Közösségből történő kivitele, kivéve az alábbi országokból vagy területekről származókat:

a)

az OECD-határozat hatálya alá tartozó országok; vagy

b)

más, a Bázeli Egyezményben részes országok; vagy

c)

olyan más országok, amelyekkel a Közösség, vagy a Közösség és tagállamai a közösségi jogszabályokkal összhangban álló és a Bázeli Egyezmény 11. cikkének megfelelő két- vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy

d)

olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy

e)

egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtés, békefenntartás alkalmával, vagy háborús helyzetekben nincs lehetőség a b) vagy c) pont szerinti kétoldalú megállapodások megkötésére, vagy ha a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)   Kivételes esetekben egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek különleges hulladéknak az adott tagállamokban történő hasznosítására, amennyiben a küldő államban a hulladékot nem a 49. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni.

Ilyen esetekben a 41. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdés c) vagy d) pontjaival összhangban megkötött két- vagy többoldalú megállapodásoknak annyiban, amennyiben mérvadó, a 42. cikk szerinti eljárási követelményeken kell alapulniuk.

44. cikk

Eljárási szabályok egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból, vagy egyéb területről válság- vagy háborús helyzetben történő behozatal esetén

(1)   Amennyiben a Közösségbe hulladékot szállítanak az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokból, vagy azokon keresztül hasznosítás céljából, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)   Az alábbi kiigazításokat kell alkalmazni:

a)

a 9. cikkel összhangban megkövetelt engedélyt a Közösségen kívüli küldő ország illetékes hatósága hallgatólagosan is megadhatja;

b)

az előzetes írásbeli bejelentést az 4. cikkel összhangban a bejelentő is benyújthatja;

c)

a 43. cikk (1) bekezdése e) pontjában említett válsághelyzetekben, béketeremtés, vagy békefenntartás alkalmával vagy háborús helyzetekben, nincs szükség a küldő ország illetékes hatóságának engedélyére.

(3)   Emellett a 42. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjainak teljesülniük kell.

(4)   A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a bejelentő megkapta az írásbeli engedélyt a küldő ország, a célország, és esettől függően a Közösségen kívüli tranzitország illetékes hatóságától, vagy ha a küldő ország és a tranzitország illetékes hatósága hallgatólagos engedélyét adta, vagy az vélelmezhető, és ha a megállapított feltételek teljesültek;

b)

a 4. cikk 4. pontja második albekezdésének és az 5. cikknek megfelelően a bejelentő és a címzett között létrejött és érvényes a szerződés;

c)

a 4. cikk 5. pontja második albekezdésének és a 6. cikknek megfelelően létrejött és érvényes a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás; és

d)

a 49. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás biztosított.

(5)   Ha a Közösség területére való beléptetést végző vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a vámhivatal országának illetékes hatóságát, amely köteles:

a)

haladéktalanul értesíteni a közösségi célország illetékes hatóságát, amely értesíti a Közösségen kívüli küldő ország illetékes hatóságát; és

b)

biztosítani a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a Közösségen kívüli küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

45. cikk

Eljárási szabályok egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó, a Bázeli Egyezményben részes országból, vagy egyéb területről válság- vagy háborús helyzetben történő behozatal esetén

Amennyiben a Közösségbe hasznosítási célból hulladékot importálnak:

a)

egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból; vagy

b)

egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó, de a Bázeli Egyezményben részes országon keresztül,

a 42. cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

3. fejezet

Általános rendelkezések

46. cikk

Tengerentúli országokból és területekről történő behozatal

(1)   Hulladéknak tengerentúli országokból és területekről a Közösségbe történő behozatala esetén a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Egy vagy több tengerentúli ország és terület és az a tagállam, amelyhez kapcsolódnak, a tengerentúli országokból és területekről az ebbe a tagállamba történő szállításra vonatkozó nemzeti eljárást alkalmazhatja.

(3)   A (2) bekezdést alkalmazó tagállamok értesítik a Bizottságot az alkalmazott nemzeti eljárásokról.

VI. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKBÓL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKBA A KÖZÖSSÉGEN KERESZTÜL TÖRTÉNŐ TRANZIT

1. fejezet

Ártalmatlanításra szánt hulladék tranzitja

47. cikk

Ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Közösségen keresztül történő tranzitja

Amennyiben ártalmatlanítási célú hulladékot szállítanak harmadik országokból vagy harmadik országokba a Közösségen keresztül, a 42. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az alábbi kiigazításokkal és kiegészítésekkel:

a)

az első és az utolsó közösségi tranzitország illetékes hatósága az esettől függően a szállítást engedélyező határozatából egy-egy lebélyegzett példányt, vagy ha hallgatólagosan járult hozzá, a 42. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a megerősítés egy példányát megküldi a Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak; és

b)

amint a hulladék elhagyta a Közösség területét, a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal köteles a kísérő dokumentum egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi tranzitország illetékes hatóságának (illetékes hatóságainak).

2. fejezet

A hasznosításra szánt hulladék tranzitja

48. cikk

A hasznosításra szánt hulladéknak a Közösségen keresztül történő tranzitja

(1)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból, vagy ilyen országba egy vagy több tagállamon keresztül, a 47. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból, vagy ilyen országba egy vagy több tagállamon keresztül, a 44. cikket kell értelemszerűen alkalmazni, az alább felsorolt kiigazításokkal és kiegészítésekkel:

a)

az első és az utolsó közösségi tranzitországi illetékes hatóság az esettől függően a szállítást engedélyező határozatából egy-egy lebélyegzett példányt, vagy ha hallgatólagosan járult hozzá, a 42. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a megerősítés egy példányát megküldi a Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalnak; és

b)

amint a hulladék elhagyta a Közösség területét, a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal köteles a kísérő dokumentum egy lebélyegzett példányát megküldeni a közösségi a tranzitország illetékes hatóságának vagy hatóságainak ;

(3)   Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országba, vagy fordítva, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó ország tekintetében az (1) bekezdést, az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország tekintetében pedig a (2) bekezdést kell alkalmazni.

VII. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. fejezet

Kiegészítő kötelezettségek

49. cikk

A környezet védelme

(1)   A termelő, a bejelentő és a többi, a hulladékszállításba és/vagy hasznosításába vagy ártalmatlanításába bevont vállalkozás megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az általuk szállított hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történjen a szállítás teljes tartama alatt, és a hasznosítás, valamint az ártalmatlanítás során. Különösen, amikor a szállítás a Közösségben történik, a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében foglalt követelményeket és a hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályokat tiszteletben kell tartani.

(2)   A Közösségből származó kivitel esetén, a közösségi küldő ország illetékes hatósága köteles:

a)

megkövetelni, és elősegíteni annak biztosítását, hogy minden exportált hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljenek a szállítás teljes tartama alatt, ideértve a rendeltetési harmadik országban a 34. cikkben említett ártalmatlanítást és a 36. és 38. cikkben említett hasznosítást;

b)

megtiltani a hulladék harmadik országokba történő kivitelét, ha okkal feltételezi, hogy a hulladékot nem az a) pontban foglalt követelményeknek megfelelően fogják kezelni.

A hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet tekintetében a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás vélelmezhető többek között akkor, ha a bejelentő vagy a célország illetékes hatósága ki tudja mutatni, hogy a hulladékot fogadó létesítményt olyan emberi egészségvédelmi és a környezetvédelemi szabványokkal összhangban fogják üzemeltetni, amelyek nagy vonalakban megegyeznek a közösségi jogszabályokban megállapított szabványokkal.

Ez a vélelem ugyanakkor nem érinti a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásnak a szállítás teljes tartamára vonatkozó értékelését, ideértve a rendeltetési harmadik országban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is.

A környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodással kapcsolatban a VIII. mellékletben felsorolt iránymutatásokat lehet figyelembe venni.

(3)   A Közösségbe irányuló behozatal esetén, a közösségi rendeltetési ország illetékes hatósága köteles:

a)

előírni, és megtenni a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területre szállított hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetkárosító eljárások és módszerek alkalmazása nélkül, és a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében foglaltaknak, valamint egyéb hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályok betartásával történjen, a szállítás teljes tartama alatt, ideértve a rendeltetési országban történő újrahasznosítást vagy ártalmatlanítást is;

b)

megtiltani a hulladék harmadik országokból történő behozatalát, ha okkal feltételezi, hogy a hulladékot nem az a) pontban foglaltak szerint fogják kezelni.

50. cikk

Végrehajtás a tagállamokban

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és viszszatartó erejűeknek kell lenniük. A Bizottságot értesíteni kell az illegális szállítások megelőzésére és feltárására és az ilyen szállításra vonatkozó szankciókra vonatkozó nemzeti jogszabályokról.

(2)   A tagállamok az e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben rendelkeznek többek között a létesítményeknek és vállalkozásoknak a 75/442/EGK irányelv 13. cikkének rendelkezéseivel összhangban történő ellenőrzéséről és a hulladékszállítás vagy az ahhoz kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás szúrópróbaszerű ellenőrzéséről.

(3)   A hulladékszállítmányok ellenőrzésére különösen az alábbiak szerint kerülhet sor:

a)

a kiindulási ponton, ahol a termelő, a birtokos, vagy a bejelentő jelenlétében;

b)

a célállomáson, a címzett vagy a létesítmény jelenlétében;

c)

a Közösség határain; és/vagy

d)

a Közösségen belüli szállítás közben.

(4)    A szállítások ellenőrzéseinek magukban kell foglalniuk a dokumentumok vizsgálatát, az azonosító ellenőrzését, és adott esetben a hulladék fizikai vizsgálatát.

(5)   A tagállamok két- vagy többoldalúan együttműködnek egymással az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében.

A tagállamok megnevezik állandó személyzetük azon tagjait, akik ezért az együttműködésért felelősek, valamint a fizikai ellenőrzés központját. Az információkat megküldik a Bizottságnak, mely kiküld egy összeállított listát az 54. cikkben említett megbízottak részére.

(6)   A tagállam egy másik tagállam kérésére végrehajtási cselekményeket hajthat végre a tagállam területén tartózkodó, illegális hulladékszállításban való közreműködéssel gyanúsított személyek ellen.

51. cikk

A tagállamok jelentései

(1)   Minden naptári év vége előtt a tagállamok megküldik a Bizottság részére az általuk a Bázeli Egyezmény 13. cikke (3) bekezdésével összhangban készített, és az Egyezmény titkárságának benyújtott előző naptári év jelentésének másolatát.

(2)   Minden egyes naptári év vége előtt a tagállamok jelentést készítenek az előző naptári évről a IX. melléklet szerinti kiegészítő jelentési kérdőív alapján is, és azt megküldik a Bizottság részére.

(3)   A tagállamok által az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal összhangban készített jelentéseket a Bizottság részére elektronikus változatban kell megküldeni.

(4)   A Bizottság e jelentések alapján háromévente jelentést készít e rendeletnek a Közösség és a tagállamok általi alkalmazásáról.

52. cikk

Nemzetközi együttműködés

A tagállamok - adott esetben és szükség esetén a Bizottsággal való összeköttetésben - együttműködnek a Bázeli Egyezmény és államközi szervezetek más részes feleivel, többek között információcsere és/vagy -megosztás, a környezetvédelmi szempontból megfelelő technológiák előmozdítása és a helyes gyakorlat megfelelő kódexeinek kifejlesztése útján.

53. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, vagy illetékes hatóságokat. Minden tagállam csak egy illetékes tranzithatóságot jelölhet ki.

54. cikk

A megbízottak kijelölése

A tagállamok és a Bizottság kijelölnek egy vagy több, az érdeklődő személyek, vagy vállalkozások tájékoztatásáért és részükre tanácsadásáért felelős megbízottakat. A Bizottság megbízottja továbbítja a tagállamok megbízottainak a neki feltett, az utóbbiakat érintő kérdéseket, és fordítva.

55. cikk

A Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal kijelölése

A tagállamok kijelölhetnek a Közösségbe belépő, illetve onnan távozó hulladékszállítmányok számára különleges, a Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalokat. Ha a tagállamok ilyen vámhivatalok kijelöléséről határoznak, a hulladékszállítmányok a Közösségbe való belépésre, illetve az onnan való kilépésre nem vehetik igénybe a tagállam más határátkelőhelyeit.

56. cikk

A kijelölésekről szóló értesítés és információk

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az alábbiak kijelöléséről:

a)

az illetékes hatóságok, az 53. cikk rendelkezései szerint;

b)

a megbízottak, az 54. cikk rendelkezései szerint; és

c)

esettől függően a Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalok, az 55. cikk rendelkezései szerint.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a fenti kijelölésekhez kapcsolódó alábbi információkról:

a)

név (nevek);

b)

postai cím(ek);

c)

e-mail cím(ek);

d)

telefonszám(ok);

e)

faxszám(ok); és

f)

az illetékes hatóságok részére elfogadható nyelvek.

(3)   A tagállamok az információkban beállt minden változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(4)   Ezt az információt, valamint a fenti információkban beállott minden változást a Bizottság részére elektronikus változatban és papíron is meg kell küldeni, ha úgy kérik.

(5)   A Bizottság a honlapján közzéteszi a Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző, kijelölt vámhivatalok, az illetékes hatóságok és a megbízottak jegyzékét, és ezeket a jegyzékeket megfelelően naprakészen tartja.

2. fejezet

Egyéb rendelkezések

57. cikk

A megbízottak gyűlése

A Bizottság a tagállamok kérésére, vagy ha egyéb okból szükséges, rendszeres időközönként megtartja a megbízottak gyűlését, hogy áttekintse velük az e rendelet végrehajtása során felmerült kérdéseket. Az érdekelt feleket szintén meghívhatják ezekre a gyűlésekre, vagy azok egy részére, ha valamennyi tagállam és a Bizottság is egyetért, hogy ez helyénvaló.

58. cikk

A mellékletek módosítása

(1)   E rendelet mellékleteit a Bizottság bizottsági rendelettel és a 75/442/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatja, a tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében. Továbbá:

a)

az I., II., III., III.A., IV. és V. mellékletet módosítani kell a Bázeli Egyezményben és az OECD-határozat alapján elfogadott változtatások figyelembevétele érdekében; továbbá az I.C. mellékletnek a bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltésére vonatkozó utasításokról szóló részét legkésőbb e rendelet alkalmazása kezdetének időpontjáig ki kell egészíteni, az OECD-utasításokra tekintettel;

b)

a III.B., IV. vagy V. melléklet ideiglenesen osztályozatlan hulladékokkal egészíthető ki, a Bázeli Egyezmény, vagy az OECD-határozat megfelelő mellékleteibe való beillesztésükről szóló határozat megszületéséig;

c)

egy tagállam kérelmére, meg lehet fontolni a III. mellékletben „zöld” hulladékként felsorolt két vagy több hulladékból álló keverékeknek a III.A. mellékletbe történő ideiglenesen felvételét a 3. cikk (2) bekezdésében említett esetekben, a Bázeli Egyezmény, vagy az OECD-határozat megfelelő mellékleteibe való beillesztésükről szóló határozat megszületéséig. Az eredeti bejegyzéseket a III.A. mellékletbe kell beilleszteni, ha ez lehetséges, e rendelet alkalmazása kezdetének időpontjáig, vagy azt követően legkésőbb 6 hónappal. A III.A. melléklet tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy egy vagy több bejegyzése nem alkalmazható az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba irányuló kivitelre;

d)

a 3. cikk (3) bekezdésében említett kivételes eseteket meg kell határozni, és amennyiben szükséges, a IV.A. és az V. mellékletbe kell beilleszteni, és törölni kell a III. mellékletből;

e)

az V. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (4) bekezdésével összhangban a veszélyes hulladékok jegyzékével kapcsolatban megállapodott változásokat;

f)

a VIII. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat.

(2)   A IX. melléklet módosításakor a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelvvel (22) létrehozott bizottság teljes mértékben részt vesz a határozathozatalban.

(3)   Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak 3 hónap.

59. cikk

Kiegészítő intézkedések

(1)   A Bizottság az alábbi kiegészítő intézkedéseket fogadhatja el e rendelet végrehajtásával kapcsolatban:

a)

módszer a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás kiszámítására a 6. cikkben foglaltak szerint;

b)

iránymutatások a 12. cikk (1) bekezdésének g) pontja alkalmazására;

c)

további feltételek és követelmények az előzetesen jóváhagyott hasznosító létesítményekkel kapcsolatosan a 14. cikkben foglaltak szerint;

d)

iránymutatások a 15. cikk alkalmazására a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet során jelentős változásoknak kitett hulladék azonosításával és nyomon követésével kapcsolatban;

e)

iránymutatások az illetékes hatóságok közti együttműködésre vonatkozóan, a 24. cikkben foglalt illegális szállításokra tekintettel;

f)

a dokumentumoknak és információnak a 26. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtására az elektronikus adatátvitel gyakorlati bevezetésével kapcsolatos műszaki és szervezeti követelményeket;

g)

további iránymutatás a 27. cikkben említett nyelvhasználatra vonatkozóan;

h)

további pontosítások a II. címben foglalt eljárási követelményekre vonatkozóan, ezeknek a hulladéknak a Közösségből történő kivitelére, a Közösségbe történő behozatalára, vagy a Közösségen keresztül történő áthaladására vonatkozóan;

i)

további iránymutatás meg nem határozott jogi kifejezésekkel kapcsolatban.

(2)   Ezeket az intézkedéseket a 75/442/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghozni.

(3)   Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak 3 hónap.

60. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság ... (23)-ig befejezi az állat- és közegészségügyre vonatkozó ágazati szabályozás, ideértve az 1774/2002/EK rendelet hatálya alá tartozó hulladékszállításokat is, és e rendelet rendelkezései közötti viszonyt. Ha szükséges, a felülvizsgálatot megfelelő javaslatokkal kell kísérni az ilyen hulladékszállítmány eljárásainak és ellenőrzési rendszerének azonos szintre emelése érdekében.

(2)   A Bizottság ... (24)-től számított 5 éven belül felülvizsgálja a 12. cikk (1) bekezdése c) pontjának végrehajtását, ideértve ennek a környezetvédelemre és a belső piac működésére való hatását is. Ha szükséges, a felülvizsgálatot a megfelelő javaslatokkal kell kísérni e rendelkezés módosítása érdekében.

61. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 259/93/EGK rendelet és a 94/774/EK határozat ... (24)-től hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett 259/93/EGK rendeletre való utalásokat az e rendeletre való utalásokként kell értelmezni.

(3)   Az 1999/412/EK határozat ... (25) január 1-jén hatályát veszti.

62. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Minden olyan szállítmányra, amelyet bejelentettek, és amelyre a célország illetékes hatósága ... (23) előtt már kiadta a visszaigazolást, a 259/93/EGK rendeletet kell alkalmazni.

(2)     Minden olyan szállítmányt, amelyhez az érintett illetékes hatóság a 259/93/EGK rendelet értelmében hozzájárult, legkésőbb e rendelet alkalmazásának napjától számított egy éven belül végre kell hajtani.

(3)   A 259/93/EGK rendelet 41. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 51. cikke szerinti, a ... (26) évre vonatkozó jelentést az 1999/412/EK határozatában szereplő kérdőív alapján kell megtenni.

63. cikk

Egyes tagállamokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)    2010. december 31-ig a III. és IV. mellékletekben felsorolt hulladékoknak hasznosítás céljából Lettországba történő szállítása, továbbá az ezekben a mellékletekben nem szereplőhulladékok ugyanoda történő szállítására az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárást kell alkalmazni a II. címben foglaltak szerint.

A 12. cikktől eltérve, az illetékes hatóságoknak kifogást kell emelniük a III. és IV. mellékletben szereplő, hasznosításra szánt hulladékok szállítása, valamint az olyan, e mellékletekben nem szereplő hasznosításra szánt hulladékok szállítása ellen, amelyeket egy, a 96/61/EK irányelv alapján átmeneti eltérésben részesülő létesítménybe szántak, az átmeneti eltérésnek a rendeltetési létesítményre való alkalmazásának időtartama alatt.

(2)    2012. december 31-ig a III. és IV. mellékletekben felsorolt hulladékoknak hasznosítás céljából Lengyelországból történő szállítására az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárást kell alkalmazni a II. címben foglaltak szerint.

A 12. cikkben foglaltaktól eltérően, 2007. december 31-ig az illetékes hatóságok Lengyelországba irányuló, hasznosításra szánt alábbi, a III. és IV. mellékletben felsorolt hulladékok ellen tehetnek kifogást a 11. cikkben megállapított kifogási okokkal összhangban:

B2020 és GE 020 (üveghulladék)

B2070

B2080

B2100

B2120

B3010 és GH 013 (szilárd műanyaghulladék)

B3020 (papírhulladék)

B3140 (hulladék gumiabroncs)

Y46

Y47

A1010 és A1030, (csak az arzénra és higanyra vonatkozó francia bekezdések)

A1060

A1140

A2010

A2020

A2030

A2040

A3030

A3040

A3070

A3120

A3130

A3160

A3170

A3180 (kizárólag a poliklórozott naftalinokra (PCN) alkalmazandó)

A4010

A4050

A4060

A4070

A4090

AB030

AB070

AB120

AB130

AB150

AC060

AC070

AC080

AC150

AC160

AC260

AD150

Az üveghulladék, papírhulladék és hulladék gumiabroncs kivételével, ezt az időszakot meg lehet hosszabbítani legkésőbb 2012. december 31-ig, a 75/442/EGK irányelv 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

A 12. cikktől eltérve, 2012. december 31-ig az illetékes hatóságok kifogást tehetnek a 11. cikkben szereplő kifogási okokkal összhangban a Lengyelországba történő alábbi szállítások ellen:

a)

a IV. mellékletben felsorolt, alábbi hasznosításra szánt hulladékok:

A2050

A3030

A3180, kivéve a poliklórozott naftalinokat (PCN)

A3190

A4110

A4120

RB020,

és

b)

a mellékletekben nem szereplő, hasznosításra szánt hulladékok.

A 12. cikktől eltérve, az illetékes hatóságoknak kifogást kell emelniük a rendelet III. és IV. mellékletében szereplő, hasznosításra szánt hulladékok szállítása, valamint az olyan, e mellékletekben nem szereplő hasznosításra szánt hulladékok szállítása ellen, amelyeket egy, a 96/61/EK irányelv alapján átmeneti eltérésben részesülő létesítménybe szántak, az átmeneti eltérésnek a rendeltetési létesítményre való alkalmazásának időtartama alatt.

(3)   2011. december 31-ig a III. és IV. mellékletekben felsorolt hulladékoknak hasznosítás céljából Szlovákiába történő szállítása, továbbá az ezekben a mellékletekben nem szereplő hulladékok ugyanoda történő szállítására az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárást kell alkalmazni a II. címben foglaltak szerint.

A 12. cikktől eltérve, az illetékes hatóságoknak kifogást kell emelniük a III. és IV. mellékletben szereplő, hasznosításra szánt hulladékok szállítása, valamint az olyan, e mellékletekben nem szereplő hasznosításra szánt hulladékok szállítása ellen, amelyeket egy, a 94/67/EK irányelv, a 96/61/EK irányelv, a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-I 2000/76/EK irányelv (27) és a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) alapján átmeneti eltérésben részesülő létesítménybe szántak, az átmeneti eltérésnek a rendeltetési létesítményre való alkalmazásának időtartama alatt.

(4)     2014. december 31-ig a III. mellékletben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok Bulgáriába irányuló valamennyi szállítmányára a II. cím szerinti előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás vonatkozik.

A 12. cikktől eltérve 2009. december 31-ig a bolgár illetékes hatóságok a 11. cikkben meghatározott indokokkal összhangban kifogást emelhetnek a III. és IV. mellékletben felsorolt következő, hasznosításra szánt hulladékok Bulgáriába irányuló szállításával szemben:

B2070

B2080

B2100

B2120

Y46

Y47

A1010 és A1030 (csak az arzénra és higanyra vonatkozó francia bekezdések)

A1060

A1140

A2010

A2020

A2030

A2040

A3030

A3040

A3070

A3120

A3130

A3160

A3170

A3180 (kizárólag a poliklórozott naftalinokra (PCN) alkalmazandó)

A4010

A4050

A4060

A4070

A4090

AB030

AB070

AB120

AB130

AB150

AC060

AC070

AC080

AC150

AC160

AC260

AD150

A 75/442/EGK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.

A 12. cikktől eltérve 2009. december 31-ig a bolgár illetékes hatóságok a 11. cikkben meghatározott indokokkal összhangban kifogást emelhetnek a következő hulladékok Bulgáriába irányuló szállításával szemben:

a)

a következő, a IV. mellékletben említett hasznosításra szánt hulladékok:

A2050 A3030 A3180, kivéve a poliklórozott naftalinokat (PCN) A3190 A4110 A4120 RB020

és

b)

a mellékletekben nem említett, hasznosításra szánt hulladékok.

A 12. cikktől eltérve a bolgár illetékes hatóságok kifogást emelhetnek a III. és IV. mellékletben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok és az ezekben a mellékletekben nem említett, hasznosításra szánt hulladékok szállítmányaival kapcsolatban, amelyeket olyan létesítményekbe szállítanak, amelyek ideiglenes eltérésben részesülnek a 96/61/EK irányelv vagy a 2001/80/EK irányelv egyes rendelkezései alól, abban az időszakban, amikor az ideiglenes eltérést a rendeltetési létesítményre alkalmazzák.

(5)     2015. december 31-ig a III. mellékletben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló valamennyi szállítmányára a II. cím szerinti előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás vonatkozik.

A 12. cikktől eltérve 2011. december 31-ig a román illetékes hatóságok a 11. cikkben meghatározott indokokkal összhangban kifogást emelhetnek a III. és IV. mellékletben felsorolt következő, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló szállításával szemben:

B2070

B2100, kivéve a hulladék alumíniumot

B2120

B4030

Y46

Y47

A1010 és A1030 (csak az arzénra, higanyra és talliumra vonatkozó francia bekezdések)

A1060

A1140

A2010

A2020

A2030

A3030

A3040

A3050

A3060

A3070

A3120

A3130

A3140

A3150

A3160

A3170

A3180 (kizárólag a poliklórozott naftalinokra (PCN) alkalmazandó)

A4010

A4030

A4040

A4050

A4080

A4090

A4100

A4160

AA060

AB030

AB120

AC060

AC070

AC080

AC150

AC160

AC260

AC270

AD120

AD150

A 75/442/EGK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.

A 12. cikktől eltérve 2011. december 31-ig a román illetékes hatóságok a 11. cikkben meghatározott indokokkal összhangban kifogást emelhetnek a következő hulladékok Romániába irányuló szállításával szemben:

a)

a következő, a IV. mellékletben említett hasznosításra szánt hulladékok:

A2050 A3030 A3180, kivéve a poliklórozott naftalinokat (PCN) A3190 A4110 A4120 RB020

és

b)

a mellékletekben nem említett, hasznosításra szánt hulladékok.

A 75/442/EGK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ez az időszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.

A 12. cikktől eltérve a román illetékes hatóságok kifogást emelhetnek a III. és IV. mellékletben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok és az ezekben a mellékletekben nem említett, hasznosításra szánt hulladékok szállítmányaival kapcsolatban, amelyeket olyan létesítményekbe szállítanak, amelyek ideiglenes eltérésben részesülnek a 96/61/EK irányelv, a 2000/76/EK irányelv vagy a 2001/80/EK irányelv egyes rendelkezései alól, abban az időszakban, amikor az ideiglenes eltérést a rendeltetési létesítményre alkalmazzák.

(6)   A III. mellékletben felsorolt hulladék vonatkozásában az e cikkben a II. címre történő utaláskor a 3. cikk (2) bekezdését, a 4. cikk 5. pontjának második albekezdését, a 6., 11., 22., 23., 24., 25. és 31. cikket nem kell alkalmazni.

64. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ... (29)-től kell alkalmazni.

(2)     Ha Bulgária vagy Románia csatlakozásának időpontja későbbre esik, mint az alkalmazás (1) bekezdésben meghatározott időpontja, akkor az (1) bekezdéstől eltérve a 63. cikk (4) és (5) bekezdését a csatlakozás időpontjától kell alkalmazni.

(3)   Az érintett tagállamok megállapodásától függően, a 26. cikk (4) bekezdése ... (29) előtt is alkalmazható.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 108., 2004.4.30., 58. o.

(2)  Az Európai Parlament 2003. november 19-i véleménye (HL C 87. E, 2004.4.7., 281. o.), a Tanács 2005. június 24-i közös álláspontja (HL C 206. E, 2005.8.23., 1. o.) és az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 30., 1993.2.6., 1. o. A legutóbb a 2557/2001/EK (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.) bizottsági rendelettel módosított rendelet.

(4)  HL L 310., 1994.12.3., 70. o.

(5)  HL L 156., 1999.6.23., 37. o.

(6)  HL L 39., 1993.2.16., 1. o.

(7)  HL L 39., 1993.2.16., 3. o.

(8)  HL L 272., 1997.10.4., 45. o.

(9)  HL L 22., 1997.1.24., 14. o.

(10)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 416/2005/EK rendelettel (HL L 66., 2005.3.12., 10. o.) módosított rendelet.

(11)   HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(12)   HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(13)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

(14)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(15)  HL L 35., 1992.2.12., 24. o.

(16)  HL L 377.,1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

(17)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(18)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

(19)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(20)  HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

(21)  HL L 226., 2000.9.6., 3. o. A legutóbb a 2001/573/EK tanácsi határozattal (HL L 203., 2001.7.28., 18. o.) módosított határozat.

(22)  HL L 377., 1991.12.31., 48. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(23)  E rendelet hatálybalépésének időpontja.

(24)  E rendelet alkalmazása kezdetének időpontja (a közzétételtől számított 12 hónap).

(25)  E rendelet alkalmazása kezdetét követő év (a közzététel évét követő második év).

(26)  E rendelet alkalmazása kezdetének éve (a közzétételtől számított 12 hónap).

(27)  HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

(28)  HL L 309., 2001.11.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(29)  E rendelet kihirdetésének időpontját követően 12 hónappal.

I.A. MELLÉKLET

Bejelentőlap az országhatárokon keresztül történő hulladékszállításhoz - EU

Image

Image

A bejelentőlapon használandó rövidítések és kódok jegyzéke

Image

További információ, különösen a hulladék azonosítását (14. pont), azaz a Bázeli Egyezmény VIII. és IX. melléklete kódjait, az OECD-kódokat és Y-kódokat illetően, az OECD-től és a Bázeli Egyezmény titkárságán beszerezhető útmutatóban/használati kézikönyvben található.

I.B. MELLÉKLET

Kísérő dokumentum az országhatárokon keresztül történő hulladékszállításhoz - EU

Image

Image

A kísérő dokumentumban használt rövidítések és kódok jegyzéke

Image

További információ, különösen a hulladék azonosítását (14. pont), azaz a Bázeli Egyezmény VIII. és IX. melléklet kódjait, az OECD-kódokat és Y-kódokat illetően, az OECD-től és a Bázeli Egyezmény titkárságán beszerezhető útmutatóban/használati kézikönyvben található.

I.C. MELLÉKLET

A BEJELENTŐLAP ÉS A KÍSÉRŐ DOKUMENTUM KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN UTASÍTÁSOK

 

II. MELLÉKLET

A BEJELENTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ ÉS DOKUMENTÁCIÓ

1. rész: A BEJELENTŐLAPON MEGADANDÓ, VAGY AHHOZ CSATOLANDÓ INFORMÁCIÓ

1.

A bejelentőlap sorszáma, vagy egyéb elfogadott azonosítója és a szállítmányok tervezett darabszáma.

2.

A bejelentő neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

3.

Amennyiben a bejelentő nem a termelő: a termelő(k) neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, és az ügyintéző.

4.

A kereskedő(k) vagy közvetítő(k) neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, és az ügyintéző, abban az esetben, ha a bejelentő a 2. cikk 15. pontja szerint meghatalmazta.

5.

A hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző, az alkalmazott technológiák és lehetőleg az előzetesen engedélyezett állapot a 14. cikkben foglaltak szerint.

Amennyiben a hulladékon hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet hajtanak végre, ugyanezt az információt közölni kell valamennyi következő hasznosítást vagy ártalmatlanítást, vagy azt megelőző műveletet végző létesítményről.

Ha a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény szerepel a 96/61/EK irányelv I. mellékletének 5. kategóriájához tartozó felsorolásban, be kell mutatni az érvényes engedélyt tartalmazó bizonyítékot (azaz a létezését tanúsító nyilatkozatot) az irányelv 4. és 5. cikkében foglaltakkal összhangban.

6.

A címzett neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

7.

A tervezett fuvarozó(k) és/vagy közvetítői(k) neve, címe, telefon-, és faxszáma, e-mail címe, nyilvántartási száma és az ügyintéző.

8.

A küldő ország és az érintett illetékes hatóság.

9.

A tranzitországok és az érintett illetékes hatóságok.

10.

A célország és az érintett illetékes hatóság.

11.

Egyedi bejelentés vagy általános bejelentés. Ha egyedi bejelentésről van szó, az érvényességi időtartamot fel kell tüntetni.

12.

A szállítás(ok) megkezdésének tervezett időpontja(i).

13.

Tervezett szállítási mód.

14.

Tervezett útvonal (kilépési és belépési pont minden egyes ország vonatkozásában, beleértve a beléptető és kiléptető vámhivatalokat és/vagy a Közösségből kiléptető exportvámhivatalt) és a tervezett útszakaszok (a kiléptető és beléptető pontok között), beleértve a lehetséges alternatívákat, előre nem látható körülmények esetére is.

15.

A fuvarozó(k) hulladék szállítására jogosító nyilvántartási számának bizonyítéka (azaz a létezését tanúsító nyilatkozat).

16.

A hulladék típusának megjelölése a megfelelő jegyzékben, a forrása(i), leírása, összetétele és valamenynyi veszélyességi jellemző adata. A több forrásból származó hulladékok esetében, a hulladék részletes leltárjegyzéke.

17.

A becsült maximális és minimális mennyiségek.

18.

A tervezett csomagolási mód.

19.

A hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet(ek) műszaki adatai, a 75/442/EGK irányelv II.A. és II.B. mellékleteiben említettek szerint.

20.

Amennyiben a hulladék rendeltetése a hasznosítás:

a)

a hasznosítást követően visszamaradt nem hasznosítható frakció ártalmatlanítására szolgáló tervezett módszer;

b)

a visszanyert anyag mennyisége a nem hasznosítható hulladék arányában;

c)

a hasznosított anyag becsült értéke;

d)

a hasznosítás költsége és a visszamaradt nem hasznosított hulladék ártalmatlanításának a költsége.

21.

Harmadik fél felelősségbiztosítási igazolása (pl. a létezését tanúsító nyilatkozat).

22.

A bejelentő és a címzett között megkötött és a bejelentés időpontjában érvényes hulladékhasznosítási vagy -ártalmatlanítási szerződés bizonyítéka (vagy a létezését tanúsító nyilatkozat), a 4. cikk 4. pontjának második albekezdése és az 5. cikk értelmében.

23.

A termelő, az új termelő vagy begyűjtő és a közvetítő vagy kereskedő között megkötött szerződés egy példánya vagy bizonyítéka (vagy a létezését tanúsító nyilatkozat), abban az esetben, ha a közvetítő vagy kereskedő a bejelentő.

24.

A létrejött és a bejelentés időpontjában érvényes - vagy ha a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást engedélyező illetékes hatóság hozzájárul, legkésőbb a szállítás megkezdésekor érvényes - pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás bizonyítéka (vagy a létezését tanúsító nyilatkozat, ha az illetékes hatóság ehhez hozzájárul), a 4. cikk 5. pontjának második albekezdése és a 6. cikk értelmében.

25.

A bejelentő igazolása, hogy az információ teljes körű, és a legjobb tudomása szerint valós.

26.

Amennyiben a bejelentő nem a termelő a 2. cikk 15. pontja i. pontjának a) alpontja értelmében, a bejelentőnek biztosítania kell, hogy a termelő, vagy a 2. cikk 15. pontja a) pontjának ii. és iii. alpontja szerinti valamely személy, amennyiben lehetséges, szintén aláírja az I.A. melléklet szerinti bejelentőlapot.

2. rész: A KÍSÉRŐ DOKUMENTUMBAN MEGADANDÓ VAGY AHHOZ CSATOLANDÓ INFORMÁCIÓ

Adja meg az 1. részben felsorolt információknak az alábbi pontok szerinti legfrissebb változatát és az egyes kiegészítő információkat:

1.

A szállítmányok sorszáma és száma.

2.

A szállítás kezdetének időpontja.

3.

A szállítás módja.

4.

A fuvarozó(k) neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe.

5.

Útvonal (kilépési és belépési pont minden egyes érintett ország vonatkozásában, beleértve a Közösség területére való beléptetést végző, a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatalokat és/vagy a közösségi kiviteli vámhivatalt) és az útszakaszokat (a kiléptető és beléptető pontok között), beleértve a lehetséges alternatívákat, előre nem látható körülmények esetére is.

6.

Mennyiségek.

7.

Csomagolás módja.

8.

A fuvarozó(k) által meghozandó speciális óvintézkedések.

9.

A bejelentő nyilatkozata, hogy a szükséges hozzájárulásokat az érintett országok minden illetékes hatóságától megkapta. A nyilatkozatot a bejelentőnek alá kell írnia.

10.

A felelős őrzés minden egyes átruházása esetére a megfelelő aláírások.

3. rész: AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL BEKÉRHETŐ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ ÉS DOKUMENTÁCIÓ

1.

Annak az engedélynek a típusa és érvényességi időtartama, amely alapján a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény működik.

2.

A 96/61/EK irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kiadott engedély másolata.

3.

Információ szolgáltatása a szállítás biztonsága érdekében meghozandó intézkedésekről.

4.

A bejelentő és a létesítmény közötti szállítási távolság(ok), beleértve az esetleges alternatív útvonalakat az előre nem látható körülmények esetére is, és intermodális szállítás esetében az átrakás helye.

5.

A bejelentő és a létesítmény közötti szállítás költségeire vonatkozó információ.

6.

A fuvarozó(k) hulladék szállítására jogosító nyilvántartásba vételi okiratának másolata.

7.

A hulladék összetételének kémiai elemzése.

8.

A hulladék keletkezési eljárásának leírása.

9.

A hulladékot fogadó létesítmény kezelési eljárásának leírása.

10.

A pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás, vagy ezek másolata.

11.

A pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás számítása, a 4. cikk 5. pontjának második albekezdése és a 6. cikk rendelkezései szerint.

12.

Az 1. rész 22. és 23. pontjában említett szerződések másolata.

13.

Harmadik fél felelősségbiztosítási szabályainak másolata.

14.

Bármilyen egyéb információ, amely fontos a bejelentés elbírálásához e rendelettel, továbbá a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

III. MELLÉKLET

AZOK A HULLADÉKOK, AMELYEKET MEGHATÁROZOTT INFORMÁCIÓKKAL KELL KÍSÉRNI (ZÖLDLISTÁS HULLADÉKOK) (1)

Tekintet nélkül arra, hogy egy hulladék szerepel-e ebben a jegyzékben vagy sem, nem vethető alá a bizonyos információkkal kísérés ellenőrzési eljárásnak, ha egyéb anyagokkal oly mértékben szennyezett, hogy:

a)

oly mértékben megnőtt a hulladékkal összefüggő kockázata annak, hogy előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárás alá tartozzon, a 91/689/EGK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes jellemzők figyelembevétele esetén; vagy

b)

lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

I. rész

Az alábbi hulladékokat meghatározott információkkal kell kísérni:

A Bázeli Egyezmény IX. mellékletében felsorolt hulladékok (2).

E rendelet alkalmazásában:

a)

minden, a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének A-listájára történő hivatkozást e rendelet IV. mellékletére való hivatkozásnak kell tekinteni;

b)

a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B1020 sorában az „ömlesztett feldolgozott formában” kifejezés magában foglalja az ott felsorolt minden fémes, nem-diszpergált (3) formát;

c)

a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B1100 sora, amely hivatkozik a „rézfeldolgozás [...] salakjaira” stb., nem alkalmazható, helyette az (OECD) II. rész GB040 sorát kell alkalmazni;

d)

a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B1110 sora nem alkalmazható, helyette az (OECD) II. rész GC010 és GC020 sorát kell alkalmazni.

e)

a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B2050 sora nem alkalmazható, helyette az (OECD) II. rész GG040 sorát kell alkalmazni;

f)

a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3010 sorában szereplő fluorozott polimerhulladékokra történő hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy magában foglalja a fluorozott etilén polimereit és kopolimereit is (PTFE - politetrafluoretilén).

II. rész

Az alábbi hulladékokat meghatározott információkkal kell kísérni:

Fémek megolvasztásából, kohászatából és finomításából származó fémtartalmú hulladékok

GB040

7112

262030

262090

Nemesfémek és réz továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

Egyéb fémtartalmú hulladékok

GC010

 

Csak fémekből és ötvözetekből álló elektronikus berendezések

GC020

 

Elektronikai hulladék (pl. nyomtatott áramkörök, elektronikai alkatrészek, huzalok stb.) és nem nemesfémek és nemesfémek hasznosítására alkalmas regenerált elektronikus alkatrészek

GC030

ex 890800

Bontásra szánt hajók és egyéb úszóművek, amelyekből gondosan eltávolították a szállítmányból és a hajó üzemeltetéséből származó más, veszélyesnek számító anyagokat és hulladékokat

GC050

 

Fluidizációs katalitikus krakkolás (FCC) elhasznált katalizátora (pl. alumíniumoxid, zeolitok)

Üveghulladék, nem diszpergált megjelenési formában:

GE020

ex 7001

ex 701939

Üvegszál hulladék

Kerámiahulladékok, nem diszpergált megjelenési formában:

GF010

 

Kerámiahulladékok, melyeket formázás után kiégettek, beleértve a kerámiaedényeket is (használat előtt és/vagy után)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó egyéb hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

GG030

ex 2621

Széntüzelésű erőmű fenékhamuja és salakcsapolási maradéka

GG040

ex 2621

Széntüzelésű erőmű szállóhamuja

Szilárd műanyaghulladékok

GH013

391530

ex 390410-40

vinil-klorid-polimerek

Cserzésből, szőrmekikészítésből és bőrfeldolgozásból származó hulladékok

GN010

ex 050200

Sertés- vagy vaddisznósörte vagy -szőr, vagy borzszőr és más kefekészítésre használt szőr hulladéka

GN020

ex 050300

Lószőr és a lószőrhulladék, függetlenül attól, hogy hordozóanyagra rétegként felvitt állapotban vagy másként felhasználva

GN030

ex 050590

Madarak bőrének és más részeinek hulladéka tollazattal vagy pihetollal, tollak vagy tollrészek (vágott széllel vagy anélkül), tisztítva, fertőtlenítve vagy a tartósítás érdekében kezelve


(1)  Ez a jegyzék az OECD-határozat 3. függelékéből származik.

(2)  A Bázeli Egyezmény IX. mellékletét e rendelet V. mellékletének felsorolása tartalmazza, az 1. rész, B-jegyzékben.

(3)  A „nem-diszpergált” nem foglalja magában a por-, iszap-, szállópor- vagy szilárdmag-zárvány köré képződött folyékony veszélyes hulladékanyagokat.

III.A. MELLÉKLET

A III. MELLÉKLETBEN FELSOROLT ÉS A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN NEM EGY KÓD ALÁ BESOROLT KÉT VAGY TÖBBFÉLE HULLADÉK KEVERÉKE

 

III.B. MELLÉKLET

A BÁZELI EGYEZMÉNY, VAGY AZ OECD-HATÁROZAT MELLÉKLETEIBE VALÓ BEILLESZTÉS ELŐTT ÁLLÓ TOVÁBBI ZÖLDLISTÁS HULLADÉKOK AZ 58. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA ÉRTELMÉBEN

 

IV. MELLÉKLET

AZ ELŐZETES ÍRÁSBELI BEJELENTÉSI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSRA KÖTELEZETT HULLADÉKOK JEGYZÉKE (SÁRGALISTÁS HULLADÉKOK) (1)

I. rész

Az alábbi hulladékok előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárásra kötelezettek:

A Bázeli Egyezmény II. és VIII. mellékleteiben felsorolt hulladékok (2).

E rendelet alkalmazásában:

a)

minden, a Bázeli Egyezmény VIII. mellékletének B-listájára történő hivatkozást az e rendelet III. mellékletére történő hivatkozásnak kell tekinteni;

b)

a Bázeli Egyezmény VIII. melléklete A1010 sorában a „B-listán egyedileg felsorolt hulladékok nem tartoznak ide (IX. melléklet)” kifejezés hivatkozás a Bázeli Egyezmény B1020 sorára, és a B1020 sorhoz e rendelet III. melléklete I.b) részéhez fűzött megjegyzésre;

c)

a Bázeli Egyezmény VIII. melléklete A1180 és A2060 sorai nem alkalmazhatók, helyettük megfelelően az OECD III. melléklete II. részének GC010, GC020 és GG040 sorait kell alkalmazni;

d)

a Bázeli Egyezmény VIII. melléklete A4050 sora magában foglalja az alumíniumkohászatból származó elhasznált edénybevonatokat is, mert Y33 szervetlen cianidokat tartalmaz. Ha ezeket a cianidokat lebontották, az elhasznált edénybevonatokat a II. rész AB120 sorába kell besorolni, mert Y32 szervetlen fluorid vegyületeket tartalmaznak, amelyben nincs kalciumfluorid.

II. rész

Az alábbi hulladékok előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárásra kötelezettek:

Fémet tartalmazó hulladékok

AA010

261900

Vas- és acélgyártásból származó salak, reve és egyéb hulladék (3)

AA060

262050

Vanádiumhamu és -maradék (3)

AA190

810420

ex 810430

Magnézium gyúlékony, piroforikus vagy vízzel érintkezve veszélyes menynyiségben durranógázt fejlesztő hulladéka és törmeléke

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AB030

 

Fémek felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AB070

 

Öntödei homokhulladékok

AB120

ex 281290

ex 3824

Máshova nem sorolt szervetlen halogenidvegyületek

AB130

 

Hulladék szemcseszóró anyagok

AB150

ex 382490

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó finomítatlan kalcium-szulfit és kalcium-szulfát

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AC060

ex 381900

Hidraulikafolyadékok

AC070

ex 381900

Fékfolyadékok

AC080

ex 382000

Fagyálló folyadékok

AC150

 

Klór-fluor-szénhidrogének

AC160

 

Halonok

AC170

ex 440310

Kezelt parafa és fahulladékok

AC250

 

Felületaktív anyagok

AC260

ex 3101

Sertés hígtrágya; ürülék

AC270

 

Szennyvíziszap

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

AD090

ex 382490

Máshova nem sorolt reprográfiai és fotográfiai vegyi anyagok és előhívó anyagok gyártásából, készítéséből és használatából származó hulladékok

AD100

 

Műanyagok felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AD120

ex 391400

ex 3915

Ioncserélő gyanták

AD150

 

Természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (pl. bioszűrők)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

RB020

ex 6815

Az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező kerámiaalapú szálak


(1)  Ez a jegyzék az OECD-határozat 4. függelékéből származik.

(2)  A Bázeli Egyezmény VIII. mellékletét e rendelet V. mellékletének felsorolása tartalmazza, az 1. rész, A-jegyzékben. A Bázeli Egyezmény II. melléklete az alábbi sorokat tartalmazza: Y 46 Háztartási gyűjtött hulladék, kivéve, ha a III. melléklet egyetlen sora alá megfelelően besorolható. Y 47 Háztartási szemét égetési maradéka.

(3)  Az ebben a felsorolásban szereplő hulladékokhoz tartoznak a hamu, maradék, salak, kohósalak, lefölözési, leválasztási, szálló por, por, iszap és massza formájú hulladékok, kivéve, ha az anyagot kifejezetten máshova sorolták be.

IV.A. MELLÉKLET

A III. MELLÉKLETBEN FELSOROLT, DE ELŐZETES ÍRÁSBELI BEJELENTÉSI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁ-RÁSRA KÖTELEZETT HULLADÉKOK (3. CIKK, (3) BEKEZDÉS)

 

V. MELLÉKLET

A 36. CIKK ÉRTELMÉBEN EXPORTTILALOM ALÁ ESŐ HULLADÉKOK - BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

1. Ezt a mellékletet 75/442/EGK irányelv és a 91/689/EGK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. E melléklet három részből áll, a 2. és 3. rész csak akkor alkalmazható, ha az 1. rész nem alkalmazható. Következésképpen, annak meghatározására, hogy egy adott hulladék e melléklet hatálya alá tartozik-e, először azt kell ellenőrizni, hogy ez a hulladék kielégíti-e a melléklet 1. részét, ha nem, akkor a 2. részét, és ha ezt sem, akkor a 3. részét.

Az 1. rész két alszakaszra oszlik: Az A-lista felsorolja azokat a hulladékokat, amelyeket a Bázeli Egyezmény 1. cikk (1) bekezdése a) pontja veszélyesnek minősít, és ezért exporttilalom alá helyez, és a B-lista, amely felsorolja azokat a hulladékokat, amelyekre nem a Bázeli Egyezmény 1. cikke (1) bekezdése a) pontja hatályos, és ezért nem esnek exporttilalom alá.

Ezért, ha egy hulladék az 1. részbe tartozik, azt kell ellenőrizni, hogy az A-lista sorolja-e fel vagy a B-lista. Ha egy hulladék nem tartozik az 1. részben sem az A-lista, sem a B-lista alá, akkor kell ellenőrizni, hogy a jellemzői alapján besorolható-e a veszélyes hulladékok 2. részébe (azaz a csillaggal megjelölt hulladékok közé), vagy a 3. részbe, és ebben az esetben az exporttilalom rá is vonatkozik.

3. Az 1. rész B-listába tartozó hulladékokra, vagy a 2. rész nem veszélyes hulladékaira (azaz nincsenek csillaggal megjelölve), akkor vonatkozik az exporttilalom, ha egyéb anyagokkal oly mértékben szennyezett, hogy

a)

elegendően nagy lett a hulladékkal összefüggő kockázata annak, hogy írásos bejelentési és engedélyezési eljárásra kötelezzék, ha számításba veszik a Tanács módosított 91/689/EGK irányelve III. mellékletében felsorolt veszélyes jellemzőket; vagy

b)

lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.

1. RÉSZ (1)

A-lista (a Bázeli Egyezmény VIII. melléklete)

A1

Fém hulladékok és fémet tartalmazó hulladékok

A1010

Fémhulladékok és az alábbiak bármilyen összetételű ötvözetét tartalmazó hulladékok:

antimon

arzén

berillium

kadmium

ólom

higany

szelén

tellúr

tallium

azonban a B-listán egyedileg felsorolt hulladékok nem tartoznak ide.

A1020

Összetevőként vagy szennyezőként az alábbiak bármelyikét tartalmazó hulladékok, kivéve a szilárd fémhulladékot:

antimon; antimonvegyületek

berillium; berilliumvegyületek

kadmium; kadmiumvegyületek

ólom; ólomvegyületek

szelén; szelénvegyületek

tellúr; tellurvegyületek

A1030

Összetevőként vagy szennyezőként az alábbiak bármelyikét tartalmazó hulladékok:

arzén; arzén vegyületek

higany; higanyvegyületek

tallium; talliumvegyületek

A1040

Összetevőként az alábbiak bármelyikét tartalmazó hulladékok:

fémkarbonilok

a hatvegyértékű króm vegyületei

A1050

Galvániszapok

A1060

Fémek maratásából származó folyékony hulladékok

A1070

Cinkfeldolgozás kilúgozási maradványai, porok és iszapok, mint jarozit, hematit

A1080

A B-listán nem szereplő hulladékcink-maradványok, amelyek elég magas koncentrációban tartalmazzák az ólmot és kadmium ahhoz, hogy a III. mellékletnek megfelelő tulajdonságokat mutassák

A1090

Szigetelt rézhuzal égetésekor keletkező hamu

A1100

Rézkohók gáztisztító berendezéseiből származó por és maradványok

A1110

Réz elektrolízissel történő finomítása és kinyerése után visszamaradt kimerült elektrolit oldatok

A1120

Réz elektrolízissel történő finomításakor és kinyerésekor az elektrolit tisztító berendezésekből származó iszaphulladék, kivéve az anódiszapot

A1130

Oldott rezet tartalmazó kimerült marató oldatok

A1140

Hulladék réz(II)-klorid és rézcianid katalizátorok

A1150

Nyomtatott áramkörök égetéséből származó, a B-listán nem szereplő nemesfémtartalmú hamu (2)

A1160

Savas ólomakkumulátor-hulladék, egész és tört formában

A1170

Kevert elemek hulladéka, kivéve a csak a B-listán szereplő elemekből álló hulladékot. A B-listán nem szereplő hulladékelemek, ha azok olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt alkotókat, hogy annak következtében veszélyessé válnak

A1180

Hulladék elektromos vagy elektronikai berendezések és az azok bontásából származó hulladékok (3) amelyek közt fellelhetőek olyan alkatrészek, mint az A-listán szereplő akkumulátorok és egyéb elemek, higanykapcsolók, katódsugárcsőből származó vagy más aktivált üveghulladékok, PCB-tartalmú kondenzátorok, vagy szennyezésként olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt anyagokat (pl. kadmiumot, higanyt, ólmot, poliklórozott bifenileket), hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatják (vö. a B-lista megfelelő B1110 tételével) (4)

A1190

Fémkábelhulladékok olyan műanyag bevonata vagy szigetelése, amely kőszénkátrányt, PCB-t (5) (poliklórozott bifenilek), ólmot, kadmiumot, egyéb szerves halogén vegyületet vagy egyéb, az I. mellékletben szereplő összetevőt olyan mértékben tartalmaz, vagy ezekkel olyan mértékben szennyezett, hogy a III. melléklet szerinti jellemzőket mutat

A2

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

A2010

Katódsugárcsövekből és más aktivált üvegből származó üveghulladékok

A2020

Folyadék vagy iszap formában lévő szervetlen fluorvegyületekből álló hulladékok, kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat

A2030

Hulladék katalizátorok, kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat

A2040

Vegyipari eljárásból származó gipszhulladékok, ha olyan mennyiségben tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt alkotókat, hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatják (vö. a B-lista megfelelő B2080 tételével)

A2050

Azbeszthulladék (por és szálak)

A2060

Széntüzelésű erőművek pernyéje, amely elég magas koncentrációban tartalmaz az I. mellékletben felsorolt alkotókat ahhoz, hogy a III. mellékletben felsorolt tulajdonságokat mutassa (vö. a B-lista megfelelő B2050 tételével)

A3

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

A3010

Petrolkoksz és bitumen előállításából/feldolgozásából származó hulladékok

A3020

Eredeti rendeltetésükre alkalmatlan, fáradt ásványi olajok

A3030

Ólmozott kopogásgátló vegyületek iszapjait tartalmazó, azokból álló, vagy azokkal szennyezett hulladékok

A3040

Hulladék hőközvetítő folyadékok

A3050

Gyanták, latex, lágyítószerek, enyvek, ragasztók gyártásából, formulázásából és használatából származó hulladékok, kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat (vö. a B-lista megfelelő B4020 tételével)

A3060

Hulladék nitrocellulóz

A3070

Folyékony és iszap formában lévő hulladék fenolok és fenolvegyületek, beleértve a klórfenolt

A3080

Hulladék éterek, kivéve a B-listán szereplő étereket

A3090

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket tartalmazó hulladék bőrpor, hamu, iszap és őrlemény (vö. a B-lista megfelelő B3100 tételével)

A3100

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket tartalmazó, bőrből vagy bőrkompozícióból eredő hulladéknyesedék vagy egyéb bőrhulladék, amely bőrtermékek előállítására alkalmatlan (vö. a B-lista megfelelő B3090 tételével)

A3110

Hat vegyértékű krómvegyületeket, biocideket vagy fertőző anyagokat tartalmazó, szőrmekikészítési hulladékok (vö. a B-lista megfelelő B3110 tételével)

A3120

Shreddelésből származó könnyű frakció

A3130

Hulladék szerves foszforvegyületek

A3140

Halogénmentes szervesoldószer-hulladékok, a B-listán szereplő ilyen hulladékok kivételével

A3150

Halogéntartalmú szervesoldószer-hulladékok

A3160

Szerves oldószerek visszanyerési műveleteiből származó, halogénezett vagy nem halogénezett nem vizes bepárlási maradékhulladékok

A3170

Halogénezett alifás szénhidrogének (pl. metilkloridok, diklóretán, vinilklorid, vinilidénklorid, allilklorid és epiklórhidrin) előállításakor keletkező hulladékok

A3180

Olyan hulladékok, anyagok és tárgyak, amelyek poliklórozott bifenilt (PCB) és/vagy poliklórozott terfenilt (PCT), poliklórozott naftalint (PCN) vagy polibrómozott bifenilt (PBB), vagy e vegyületek bármely más polibrómozott analógját tartalmazzák, abból állnak vagy azzal 50 mg/kg vagy annál nagyobb koncentrációban szennyezettek (6)

A3190

Szerves anyagok finomításából, lepárlásából és bármilyen pirolitikus kezeléséből eredő kátrányos maradványhulladékok, kivéve az aszfaltcementeket

A3200

Útépítésből és útjavításból származó bitumenes anyag (aszfalthulladék), amely kátrányt tartalmaz (vö. a B-lista megfelelő, B2130 tételével)

A4

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

A4010

Gyógyszerek gyártásából, kiszereléséből és használatából eredő hulladékok, kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat

A4020

Klinikai és azzal kapcsolatos hulladékok; azaz orvosi, ápolási, fogorvosi, állatorvosi vagy hasonló gyakorlat során keletkező hulladékok, továbbá kórházban vagy más létesítményekben a betegek vizsgálatakor vagy kezelésekor, illetve kutatómunka során keletkező hulladékok

A4030

Biocidek és fitofarmakonok előállításából, formálásából és alkalmazásából eredő hulladékok, beleértve a termékleírástól eltérő, lejárt, (7) vagy eredeti rendeltetésükre alkalmatlan hulladék növényvédő- és gyomirtószereket

A4040

Vegyi faanyag-konzerválószerek (8) gyártásából, formulázásából és alkalmazásából eredő hulladékok

A4050

Az alábbiak bármelyikéből álló, azt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladékok:

szervetlen cianidok, kivéve a szervetlen cianidokat nyomokban tartalmazó, szilárd halmazállapotú, nemesfémtartalmú maradványokat

szerves cianidok

A4060

Fáradt olaj/víz, szénhidrogén-/vízelegyek, emulziók

A4070

Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, kiszereléséből és használatából származó hulladékok, kivéve minden ilyen, a B-listán szereplő hulladékot (vö. a B-lista megfelelő B4010 tételével)

A4080

Robbanó tulajdonságú hulladékok (kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat)

A4090

Hulladék savas vagy lúgos oldatok, kivéve a B-lista megfelelő tételében szereplő hulladékokat (vö. a B-lista megfelelő B2120 tételével)

A4100

Ipari véggázok tisztítására használt ipari környezetvédelmi berendezésekből származó hulladékok, kivéve a B-listán szereplő ilyen hulladékokat

A4110

Olyan hulladékok, amelyek az alábbiak bármelyikét tartalmazzák, abból állnak, vagy azzal szenynyezettek:

poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete

poliklórozott dibenzo-dioxin bármely rokonvegyülete

A4120

Peroxidokból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok

A4130

Hulladék göngyölegek és tartályok, amelyek elég magas koncentrációban tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletnek megfelelő veszélyes tulajdonságokat mutassák

A4140

Olyan, az I. melléklet kategóriáinak megfelelő vegyszerekből álló, vagy vegyszereket tartalmazó hulladékok, amelyekben a vegyszerek termékleírásuktól eltérők vagy lejártak (9) és a III. melléklet szerinti veszélyes tulajdonságokat mutatják

A4150

Kutatásból és fejlesztésből vagy oktatásból eredő olyan hulladék vegyi anyagok, amelyeket nem azonosítottak és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert

A4160

A B-listán nem szereplő hulladék aktív szén (vö. a B-lista megfelelő B2060 tételével)

B-lista (a Bázeli Egyezmény IX. melléklete)

B1

Fémhulladékok és fémet tartalmazó hulladékok

B1010

Fém- és fémötvözet-hulladékok fémes, nem diszpergált megjelenési formában:

Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

Vas- és acélhulladék

Rézhulladék

Nikkelhulladék

Alumíniumhulladék

Cinkhulladék

Ónhulladék

Volfrámhulladék

Molibdénulladék

Tantál hulladék

Magnéziumhulladék

Kobalthulladék

Bizmuthulladék

Titánhulladék

Zirkóniumhulladék

Mangánhulladék

Germániumhulladék

Vanádiumhulladék

Hafnium-, Indium-, Nióbium, Rénium- és Galliumhulladék

Tóriumhulladék

Ritka földfémek hulladékai

Krómhulladék

B1020

Tiszta, nem szennyezett fémhulladék, beleértve az ötvözeteket, ömlesztett feldolgozott formában (lemezek, lapok, gerendák, rudak stb.):

Antimonhulladék

Berilliumulladék

Kadmium hulladék

Ólomhulladék (kivéve a savas ólomakkumulátort)

Szelénhulladék

Tellurhulladék

B1030

Magas olvadáspontú fémeket tartalmazó maradványok

B1031

Molibdén, wolfram, titán, tantál, nióbium és rénium fémek és fémötvözetek hulladékai fémes diszperz formában (fémpor), kivéve az A-lista hasonló anyagait az A1050, galvániszapok tétel alatt

B1040

Villamos energiát fejlesztő készülékek darabjai, melyek nincsenek kenőolajjal, PCB-vel vagy PCTvel olyan mértékig szennyezve, hogy a III. mellékletnek megfelelő tulajdonságokat mutassák

B1050

Színesfémkeverékek, fémhulladékok nehéz frakciói, amelyek nem tartalmaznak elegendő menynyiségű I. mellékletbe tartozó anyagot ahhoz, hogy a III. mellékletnek megfelelő tulajdonságokat mutassák (10)

B1060

Elemi fém formában lévő hulladék szelén és tellúr, beleérve a port

B1070

Réz és rézötvözetek diszperz megjelenési formában, kivéve, ha elég magas koncentrációban tartalmaznak I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletnek megfelelő veszélyes tulajdonságokat mutassák

B1080

Cink hamuja és maradványai diszperz megjelenési formában, beleértve a cinkötvözet-maradványokat, kivéve ha elég magas koncentrációban tartalmaznak I. mellékletben felsorolt anyagokat ahhoz, hogy a III. mellékletnek megfelelő tulajdonságokat mutassák, vagy ha a H4.3 szerinti veszélyes tulajdonságokat mutatják (11)

B1090

Termékleírásnak megfelelő hulladékelemek, kivéve az ólom, kadmium vagy higany felhasználásával készülteket

B1100

Fémek olvasztásából, kohósításából és finomításából származó fémtartalmú hulladékok:

Keménycinktartalmú maradványok

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

Kokillaöntéskor képződő cinksalak (>85 % Zn)

Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként)(>92 % Zn)

Cinkfölözék

Alumíniumfölözék (vagy salakhártya) kivéve a sósalakot

Rézfeldolgozás vagy továbbfinomítás (raffinálás) salakjai, amelyek nem tartalmaznak olyan mennyiségű arzént, ólmot vagy kadmiumot, hogy a III. mellékletnek megfelelő tulajdonságokat mutassanak

Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1110

Elektromos és elektronikus berendezések:

Csak fémekből és ötvözetekből álló elektronikus berendezések

Hulladék elektromos vagy elektronikus berendezések és az azok bontásából származó hulladékok (12) (beleértve a nyomtatott áramköröket), amelyek közt nem lelhetőek fel olyan alkatrészek, mint az A-listán szereplő akkumulátorok és más elemek, higanykapcsolók, katódsugárcsőből származó vagy más aktivált üveghulladékok, PCB-tartalmú kondenzátorok, illetve szennyezésként olyan mennyiségben nem tartalmaznak I. mellékletben felsorolt anyagokat (pl. kadmiumot, higanyt, ólmot, poliklórozott bifenileket), hogy ennek következtében a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikét mutatnák (vö. az A-lista megfelelő A1180 tételével)

Közvetlen újrahasználatra (13), és nem hasznosításra vagy végső ártalmatlanításra (14) szánt elektromos és elektronikus berendezések (beleértve nyomtatott áramköröket, elektronikai alkatrészeket és huzalokat)

B1115

Az A-lista A1190 sorában nem szereplő, műanyaggal bevont vagy szigetelt fémkábelhulladékok, kivéve azokat, amelyeket a IV.A. melléklet szerinti műveletekre, vagy egyéb ártalmatlanítási műveletekre szánnak, amelyek bármelyik fázisban ellenőrizetlen termikus folyamattal járnak, mint pl. a nyílt égetés

B1120

Az alábbi komponensek bármelyikét tartalmazó kimerült szilárd katalizátorok:

Átmeneti fémek, kivéve az A-listán szereplő hulladék katalizátorokat (kimerült katalizátorokat, használt folyékony katalizátorokat vagy más katalizátorokat):

szkandium

vanádium

mangán

kobalt

réz

ittrium

nióbium

hafnium

volfrám

titán

króm

vas

nikkel

cink

cirkónium

molibdén

tantál

rénium

Lantanidák (ritka földfémek):

lantán

prazeodimium

szamárium

gadolínium

diszprózium

erbium

itterbium

cérium

neodímium

európium

terbium

holmium

túlium

lutécium

B1130

Tisztított, kimerült nemesfémtartalmú katalizátorok

B1140

Szilárd, nemesfém tartalmú maradványok, amelyek szervetlen cianidokat nyomokban tartalmaznak

B1150

Nemesfémek (arany, ezüst, platinacsoport, de a higany nem) és ötvözeteik diszpergált, nem folyékony formában, megfelelő csomagolásban és jelöléssel ellátva

B1160

Nyomtatott áramkörök égetéséből származó nemesfém hamu (vö. az A-lista megfelelő A1150 tételével)

B1170

Fényképészeti film égetéséből származó nemesfém hamu

B1180

Ezüsthalogenideket és fém ezüstöt tartalmazó hulladék fényképészeti film

B1190

Ezüsthalogenideket és fém ezüstöt tartalmazó hulladék fényképészeti papír

B1200

Vas- és acélgyártásból származó granulált salak

B1210

Vas- és acélgyártásból származó granulált salak, beleértve a TiO2 és vanádium forrásként hasznosított salakokat

B1220

Cink előállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301) megfelelően feldolgozva, főként építkezési alkalmazásra

B1230

Vas- és acélgyártásból származó hengerlési hulladék

B1240

Rézoxid hengerreve

B1250

Hulladékká vált gépjárművek, amelyek sem folyadékot, sem veszélyes komponenseket nem tartalmaznak

B2

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

B2010

Bányászati műveletek hulladékai, nem diszpergált megjelenési formában:

Természetes grafit hulladéka

Palahulladék, szélezett vagy nem szélezett, fűrészeléssel vagy egyéb módon vágott

Csillámhulladék

Leucit-, nefelin- és nefelinszienit-hulladékok

Földpáthulladékok

Folypáthulladékok

Szilárd halmazállapotú szilícium-dioxid-hulladékok, kivéve az öntödei műveletekhez használtakat

B2020

Üveghulladék, nem diszpergált megjelenési formában:

Üvegtörmelék és egyéb üveghulladék, kivéve a katódsugárcsövekből származó üveget és más aktivált üveget

B2030

Kerámiahulladékok, nem diszpergált megjelenési formában:

Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

Máshol föl nem sorolt és meg nem határozott kerámiaalapú szálak

B2040

Főként szervetlen összetevőkből álló egyéb hulladékok:

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó, részben finomított kalcium-szulfát

Épületek bontásából származó gipsz falkarton- vagy vakolatkarton-hulladék

Réz előállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

Szilárd halmazállapotú kén

Ciánamid gyártásából származó mészkő (pH< 9)

Nátrium-, kálium-, kalciumklorid

Korund (szilícium-karbid)

Tört beton

Lítium-tantál és lítium-nióbium tartalmú üvegtörmelék

B2050

Széntüzelésű erőművek A-listán nem szereplő pernyéje (vö. az A-lista megfelelő A2060 tételével)

B2060

Hulladék aktív szén, amely nem tartalmaz olyan mennyiségű, az I. mellékletben szereplő alkotót, hogy a III. mellékletben felsorolt jellemzők valamelyikét mutaná, pl. ivóvíz kezeléséből, élelmiszeripari és vitaminelőállítási folyamatokból származó hulladék aktív szén (vö. az A-lista megfelelő A4160 tételével)

B2070

Kalciumfluorid iszap

B2080

Vegyipari eljárásokból származó, az A-listán nem szereplő gipsz (vö. az A-lista megfelelő A2040 tételével)

B2090

Acél- vagy alumíniumgyártásból származó, petrolkokszból vagy bitumenből előállított, a szokásos ipari követelményeknek megfelelően tisztított anódtuskók (kivéve a klóralkáli-elektrolízisből és a kohászati iparból származó anódtuskókat)

B2100

Hulladék alumínium-hidrátok, hulladék timföld és timföldgyártási maradékok, kivéve a gáztisztítási, lecsapási és szűrési eljárásokban alkalmazott ilyen anyagokat

B2110

Bauxit maradvány („vörös iszap”) (pH érték 11,5 alá beállítva)

B2120

2-nél magasabb és 11,5-nél alacsonyabb pH-értékű hulladék savas vagy lúgos oldatok, amelyek nem maró hatásúak, és egyéb szempontból nem veszélyesek (vö. az A-lista megfelelő A4090 tételével)

B2130

Útépítésből és útjavításból származó bitumenes anyag (aszfalt hulladék), amely kátrányt nem tartalmaz (15) (vö. a A-lista megfelelő, A3200 tételével)

B3

Főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket

B3010

Szilárd műanyaghulladékok:

Az alábbi műanyagok és kevert műanyagok, feltéve, hogy azok más hulladékkal nem keveredtek és valamilyen termékleírásnak megfelelően készültek:

Műanyag hulladék nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból, beleértve az alábbiakat, de azokra nem korlátozva (16):

etilén

sztirol

polipropilén

polietilén tereftalát

akrilonitril

butadién

poliacetátok

poliamidok

polibutilén tereftalát

polikarbonátok

poliéterek

polifenilén szulfidok

akrilpolimerek

alkánok, C10-C13 (lágyítók)

poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

polisziloxánok

polimetil metakrilát

polivinilalkohol

polivinilbutirál

polivinilacetát

Térhálósított hulladék műgyanták vagy polikondenzációs termékek, beleértve az alábbiakat:

karbamid-formaldehid gyanták

fenol-formaldehid gyanták

melamin-formaldehid gyanták

epoxi gyanták

alkid gyanták

poliamidok

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (17):

perfluor-etilén/propilén (FEP)

perfluor-alkoxi-alkán

tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

tetrafluor-etilén/perfluoro-metilvinil-éter (MFA)

polivinilfluorid (PVF)

polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3020

Papír, papírlemez és papíráru-hulladékok

Az alábbi anyagok, feltéve, hogy nem keveredtek veszélyes hulladékokkal:

Papír- vagy papírlemez-hulladék vagy törmelék:

fehérítetlen kartonpapír-, illetve hullámpapír- vagy hullámkartonpapír-hulladék

más olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő

olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő

egyéb papírhulladékok, a teljesség igénye nélkül

1)

laminált (többrétegű) kartonpapír;

2)

osztályozatlan papírhulladék

B3030

Textilhulladékok

Az alábbi anyagok, feltéve, hogy más hulladékokkal nem keveredtek és valamilyen termékleírás szerint készültek:

Selyemhulladék (beleértve a gombolyításra alkalmatlan selyemgubókat, a fonalhulladékokat és a farkasolási hulladékot)

kártolatlan, fésületlen selyemhulladék

egyéb selyemhulladék

Gyapjú, finom vagy durva állatiszőr-hulladék, beleértve a fonalhulladékot, de kizárva a farkasolási hulladékot

gyapjú vagy finom állati szőr fésűskóc

egyéb gyapjú-, vagy finom állatiszőr-hulladék

durva állatiszőr-hulladék

Pamuthulladék (beleértve a fonalhulladékot és farkasolási hulladékot)

fonalhulladék (beleértve a cérnahulladékot is)

farkasolási hulladék

egyéb pamuthulladék

Len kóca és más hulladéka

Valódi kender (Cannabis sativa L.) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Juta és más textilrost (kivéve a lent, a valódi kendert és a ramit) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Szizál és más, az Agave-félékhez tartozó növények textilkészítésre használt rostjainak kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot

Kókuszdió kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Manilakender (Musa textilis Nee) kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Rami és egyéb, másutt nem nevesített növényi textilrost kóca, fésűkóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

Mesterségesen előállított szálak hulladékai (beleértve a kócot, a fonalhulladékot és farkasolási hulladékot)

szintetikus szálak hulladékai

műszálak hulladékai

Használt ruhák és más használt textiláruk

Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

válogatva

más módon

B3035

Hulladékká vált padlószőnyegek, padlóborítók

B3040

Gumihulladékok

Az alábbi anyagok, feltéve, hogy nem keveredtek más hulladékokkal:

Keménygumi (pl. ebonit) hulladéka és törmeléke

Egyéb gumihulladékok, kivéve a másutt meghatározott hulladékokat

B3050

Kezeletlen parafa- és fahulladék:

Fahulladék és -törmelék; függetlenül attól, hogy azt hasáb, brikett, pellet vagy hasonló formájúra tömörítették-e vagy sem

Parafahulladék; aprított, granulált vagy őrölt parafa

B3060

Mezőgazdaság élelmiszer-ipari hulladékai, feltéve, hogy nem fertőzőek:

Borseprő

Máshol meg nem határozott vagy máshova nem tartozó, állati takarmányozásra használt szárított és fertőtlenített növényi hulladékok, maradékanyagok és melléktermékek, függetlenül attól, hogy azokat pellet formájúra tömörítették-e vagy nem

Degras (cserzőzsír); zsíros anyagok, állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó maradékanyagok

Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

Halhulladék

Kakaóbabhéj, -hártya, -bőr és egyéb kakaóbab-hulladék

Mezőgazdaság élelmiszer-ipari hulladékai, kivéve azokat a melléktermékeket, amelyek az emberi vagy állati fogyasztásra való alkalmasság nemzeti és nemzetközi követelményeinek és szabványainak megfelelnek

B3065

Állati vagy növényi eredetű étolajok és zsírok hulladékai (pl. sütőolaj), feltéve, hogy nem rendelkeznek a III. melléklet jellemzőivel

B3070

Az alábbi hulladékok:

Emberihaj-hulladék

Hulladékká vált szalma

Penicillingyártásból származó, takarmányozási célra felhasználható inaktivált gomba mycelium

B3080

Guminyesedék és gumidarabok

B3090

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket nem tartalmazó, bőrből vagy bőrkompozícióból eredő hulladék nyesedék vagy egyéb bőrhulladék, kivéve a bőriszapot, amely bőrtermékek előállítására alkalmatlan (vö. az A-lista megfelelő A3100 tételével)

B3100

Hatvegyértékű krómvegyületeket vagy biocideket nem tartalmazó hulladék bőrpor, hamu, iszap és őrlemény (vö. az A-lista megfelelő A3090 tételével)

B3110

Hatvegyértékű krómvegyületeket, biocideket vagy fertőző anyagokat nem tartalmazó szőrmekikészítési hulladékok (vö. az A-lista megfelelő B3110 tételével)

B3120

Élelmiszerfestékekből álló hulladékok

B3130

Hulladék polimer éterek és nem veszélyes, peroxidképzésre nem hajlamos hulladék monomer éterek

B3140

Hulladék légabroncsok, kivéve azokat, amelyeket a IV.A. melléklet szerinti műveletekre szánnak

B4

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

B4010

Főként vízalapú/latex festékekből, tintákból és keményített lakkokból álló hulladékok, amelyek nem tartalmaznak olyan mennyiségű szerves oldószert, nehézfémet vagy biocideket, hogy veszélyessé válnának (vö. az A-lista megfelelő A4070 tételével)

B4020

Gyanták, latex, lágyítószerek, enyvek, ragasztók gyártásából, formálásából és használatából származó, az A-listán nem szereplő hulladékok, amelyek oldószerektől és más szennyezésektől oly mértékig mentesek, hogy nem mutatják a III. mellékletben foglalt tulajdonságokat. Ide tartoznak az ilyen vízalapú anyagok, vagy a kazein, keményítő, dextrin, cellulóz-éter vagy polivinilalkohol alapú ragasztók (vö. az A-lista megfelelő A3050 tételével)

B4030

Elhasznált egyszer használatos fényképezőgépek, az A-listán nem szereplő elemekkel

2. RÉSZ

A 2000/532/EK bizottsági határozathoz (18) csatolt mellékletben felsorolt hulladékok

01

ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

01 01

ásványok bányászatából származó hulladékok

01 01 01

fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék

01 01 02

nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék

01 03

fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok

01 03 04*

szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő

01 03 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő

01 03 06

meddő, amely különbözik a 01 03 04-től és a 01 03 05-től

01 03 07*

fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok

01 03 08

hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től

01 03 09

timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től

01 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

01 04

nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok

01 04 07*

nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

01 04 08

kőtörmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től

01 04 09

hulladék homok és hulladék agyag

01 04 10

hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től

01 04 11

kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től

01 04 12

ércek mosásából és tisztításából származó meddő és egyéb hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től és a 01 04 11-től

01 04 13

kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től

01 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

01 05

fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok

01 05 04

édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok

01 05 05*

olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok

01 05 06*

veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladékok

01 05 07

baritot (bárium-szulfátot) tartalmazó fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05-től és a 01 05 06-tól

01 05 08

kloridtartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 0105 05-től és a 01 05 06-tól

01 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁBÓL ÉS FELDOLGOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

02 01

mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai

02 01 01

mosásból és tisztításból származó iszap

02 01 02

hulladékká vált állati szövetek

02 01 03

hulladékká vált növényi szövetek

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)

02 01 06

állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)

02 01 07

erdőgazdálkodási hulladékok

02 01 08*

veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok

02 01 09

mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól

02 01 10

fémhulladék

02 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 02

hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok

02 02 01

mosásból és tisztításból származó iszapok

02 02 02

hulladékká vált állati szövetek

02 02 03

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 02 04

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 03

gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásából származó hulladékok

02 03 01

mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok

02 03 02

tartósítószer-hulladékok

02 03 03

oldószeres extrakcióból származó hulladékok

02 03 04

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 03 05

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 04

cukorgyártási hulladékok

02 04 01

cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld

02 04 02

nem szabványos kalcium-karbonát

02 04 03

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 05

tejipari hulladékok

02 05 01

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 05 02

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 06

a sütő- és cukrászipari hulladékok

02 06 01

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 06 02

tartósítószer-hulladék

02 06 03

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

02 07

alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)

02 07 01

a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok

02 07 02

szeszfőzés hulladéka

02 07 03

kémiai kezelésből származó hulladék

02 07 04

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 07 05

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

02 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

03

FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

03 01

fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok

03 01 01

fakéreg és parafahulladék

03 01 04*

veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékai

03 01 05

faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékai, amelyek különböznek a 03 01 04-től

03 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

03 02

faanyagvédőszer-hulladékok

03 02 01*

halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédő szerek

03 02 02*

halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek

03 02 03*

fém-organikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek

03 02 04*

szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek

03 02 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb faanyagvédő szerek

03 02 99

közelebbről meg nem határozott faanyagvédő szerek

03 03

cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok

03 03 01

fakéreg és fahulladék

03 03 02

zöldlúg iszap (főzőlúg regenerálásából nyert)

03 03 05

papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap

03 03 07

hulladék papír és karton rostszuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok

03 03 08

hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok

03 03 09

hulladék mésziszap

03 03 10

mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyagiszapok

03 03 11

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től

03 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

04

BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK

04 01

bőr- és szőrmeipari hulladékok

04 01 01

húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka

04 01 02

meszezési hulladék

04 01 03*

oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék

04 01 04

krómtartalmú cserzőlé

04 01 05

krómot nem tartalmazó cserzőlé

04 01 06

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot tartalmazó iszapok

04 01 07

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok

04 01 08

krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por)

04 01 09

kötözési és kikészítési hulladékok

04 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

04 02

textilipari hulladékok

04 02 09

társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek)

04 02 10

természetes alapanyagokból származó szerves anyagok (pl. zsír, viasz)

04 02 14*

kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladékok

04 02 15

kikészítésből származó hulladékok, amelyek különböznek a 04 02 14-től

04 02 16*

veszélyes anyagot tartalmazó színezékek és pigmentek

04 02 17

színezékek és pigmentek, amelyek különböznek a 04 02 16-tól

04 02 19*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

04 02 20

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 04 02 19-től

04 02 21

feldolgozatlan textilszálhulladékok

04 02 22

feldolgozott textilszálhulladékok

04 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

05

KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉ- SÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

05 01

kőolaj finomításából származó hulladékok

05 01 02*

sótalanító berendezésből származó iszapok

05 01 03*

tartályfenék iszapok

05 01 04*

alkil-savas iszapok

05 01 05*

kiömlött olaj

05 01 06*

üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok

05 01 07*

savas kátrányok

05 01 08*

egyéb kátrányok

05 01 09*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszapok

05 01 10

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 05 01 09-től

05 01 11*

tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladékok

05 01 12*

savas olajok

05 01 13

kazántápvíz iszapja

05 01 14

hűtőtornyok hulladékai

05 01 15*

elhasznált derítőföld

05 01 16

kőolaj kéntelenítéséből származó, kéntartalmú hulladékok

05 01 17

bitumen

05 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

05 06

kőszén pirolítikus kezeléséből származó hulladékok

05 06 01*

savas kátrányok

05 06 03*

egyéb kátrányfélék

05 06 04

hűtőtornyok hulladékai

05 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

05 07

földgáz tisztításából és szállításából származó hulladékok

05 07 01*

higanyt tartalmazó hulladékok

05 07 02

ként tartalmazó hulladékok

05 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06

SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

06 01

savak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

06 01 01*

kénsav és kénessav

06 01 02*

sósav

06 01 03*

folysav (hidrogén-fluorid)

06 01 04*

foszfor- és foszforossav

06 01 05*

salétromsav és salétromossav

06 01 06*

egyéb savak

06 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 02

lúgok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

06 02 01*

kalcium-hidroxid

06 02 03*

ammónium-hidroxid

06 02 04*

nátrium- és kálium-hidroxid

06 02 05*

egyéb lúgok

06 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 03

sók és azok oldatai, valamint fémoxidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

06 03 11*

Cianidtartalmú szilárd sók és oldatok

06 03 13*

nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik

06 03 14

szilárd sók és azok oldatai, amelyek különböznek a 06 03 11-től és a 06 03 13-tól

06 03 15*

nehézfémeket tartalmazó fémoxidok

06 03 16

fémoxidok, amelyek különböznek a 06 03 15-től

06 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 04

fémtartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 06 03-tól

06 04 03*

arzéntartalmú hulladékok

06 04 04*

higanytartalmú hulladékok

06 04 05*

más nehézfémeket tartalmazó hulladékok

06 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 05

szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok

06 05 02*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

06 05 03

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02-től

06 06

kénvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladékok

06 06 02*

veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok

06 06 03

szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 06 06 02-től

06 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 07

halogének termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogén vegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok

06 07 01*

elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok

06 07 02*

klórgyártásból származó aktív szén

06 07 03*

higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap

06 07 04*

oldatok és savak, pl. kontakt-sav

06 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 08

szilícium és szilíciumszármazékok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

06 08 02*

veszélyes klór-szilánokat tartalmazó hulladékok

06 08 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 09

foszforvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok

06 09 02

foszforvegyületeket tartalmazó salak

06 09 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalciumalapú reakciók hulladékai

06 09 04

kalciumalapú reakciók hulladékai, amelyek különböznek a 06 09 03-tól

06 09 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 10

nitrogénvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogénvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok

06 10 02*

veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

06 10 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 11

szervetlen pigmentek és opálosító anyagok termeléséből származó hulladékok

06 11 01

titán-dioxid termeléséből származó, kalciumalapú reakció hulladékai

06 11 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

06 13

közelebbről meg nem határozott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok

06 13 01*

szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek és egyéb biocidok

06 13 02*

kimerült aktív szén (kivéve 06 07 02)

06 13 03

műkorom

06 13 04*

azbeszt feldolgozásának hulladéka

06 13 05*

korom

06 13 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

07 01

szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 01 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 01 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 01 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 01 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 01 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 01 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 01 10*

egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 01 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 01 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11-től

07 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 02

műanyagok, műgumi és műszálak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 02 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 02 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 02 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 02 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 02 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 02 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 02 10*

egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 02 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 02 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11-től

07 02 13

hulladék műanyagok

07 02 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag-hulladékok

07 02 15

adalékanyag-hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 14-től

07 02 16*

veszélyes szerves szilíciumvegyületeket tartalmazó hulladékok

07 02 17

szerves szilíciumvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 16-tól

07 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 03

szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11)

07 03 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 03 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 03 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 03 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 03 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 03 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 03 10*

egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek)

07 03 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 03 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 03 11-től

07 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 04

szerves növényvédő szerek (kivéve 02 01 08 és 02 01 09), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 04 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 04 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 04 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 04 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 04 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 04 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 04 10*

egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 04 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 04 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 04 11-től

07 04 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

07 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 05

gyógyszerek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 05 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 05 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 05 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 05 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 05 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 05 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 05 10*

egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 05 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 05 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 05 11-től

07 05 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

07 05 14

szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 07 05 13-tól

07 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 06

zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 06 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 06 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 06 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 06 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 06 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 06 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 06 10*

egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 06 11*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 06 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11-től

07 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 07

finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről meg nem határozott hulladékok

07 07 01*

vizes mosófolyadékok és anyalúgok

07 07 03*

halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 07 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 07 07*

halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok

07 07 08*

egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

07 07 09*

halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 07 10*

egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

07 07 11*

a folyékony hulladékok telephelyen történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

07 07 12

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 07 11-től

07 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

08

BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

08 01

festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok

08 01 11*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok

08 01 12

festék- vagy lakkhulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től

08 01 13*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok

08 01 14

festék- vagy lakk-iszapok, amelyek különböznek a 08 01 13-tól

08 01 15*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok

08 01 16

festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok, amelyek különböznek a 08 01 15-től

08 01 17*

festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

08 01 18

festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től

08 01 19*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék, lakktartalmú vizes szuszpenziók

08 01 20

festék, lakktartalmú vizes szuszpenziók, amelyek különböznek a 08 01 19-től

08 01 21*

festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

08 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

08 02

egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) termeléséből, kiszereléséből forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

08 02 01

poralapú bevonatok hulladékai

08 02 02

kerámiaanyagokat tartalmazó vizes iszapok

08 02 03

kerámiaanyagokat tartalmazó vizes szuszpenziók

08 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

08 03

nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

08 03 07

nyomdafestéket tartalmazó vizes iszapok

08 03 08

nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok

08 03 12*

veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték-hulladékok

08 03 13

nyomdafesték-hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12-től

08 03 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafestékiszapok

08 03 15

nyomdafestékiszapok, amelyek különböznek a 08 03 14-től

08 03 16*

hulladékká vált gravírozó oldatok

08 03 17*

veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

08 03 18

hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től

08 03 19*

diszpergált olaj

08 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

08 04

ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 09*

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai

08 04 10

ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től

08 04 11*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai

08 04 12

ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 11-től

08 04 13*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai

08 04 14

ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 13-tól

08 04 15*

szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat, valamint ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

08 04 16

ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó folyékony vizes hulladékok, amelyek különböznek a 08 04 15-től

08 04 17*

fenyőgyantaolaj

08 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

08 05

A 08 főcsoportban közelebbről meg nem határozott hulladékok

08 05 01*

hulladék izocianátok

09

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI

09 01

fényképészeti ipar hulladékai

09 01 01*

vizes alapú előhívó és aktiváló oldatok

09 01 02*

vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok

09 01 03*

oldószer alapú előhívó oldatok

09 01 04*

rögzítő (fixír) oldatok

09 01 05*

halványító oldatok és halványító rögzítő fixír oldatok

09 01 06*

fényképészeti hulladékok keletkezésük telephelyén történő kezeléséből származó ezüsttartalmú hulladék

09 01 07

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír

09 01 08

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír

09 01 10

egyszer használatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül

09 01 11*

egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak

09 01 12

áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től

09 01 13*

keletkezésük telephelyén történő ezüstvisszanyerés vizes folyékony hulladékai, amelyek különböznek a 09 01 06-tól

09 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

10 01

erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)

10 01 01

hamu, salak és kazánpor (kivéve 10 01 04)

10 01 02

széntüzelés pernyéje

10 01 03

tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye

10 01 04*

olajtüzelés pernyéje és kazánpora

10 01 05

füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó szilárd hulladékok

10 01 07

füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó iszap hulladék

10 01 09*

kénsav

10 01 13*

tüzelőanyagként használt emulgeált szénhidrogének pernyéje

10 01 14*

együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hamu, salak és kazánpor

10 01 15

együttégetésből származó hamu, salak és kazánpor, amely különbözik a 10 01 14-től

10 01 16*

együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó pernye

10 01 17

együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16-tól

10 01 18*

gázok tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

10 01 19

gázok tisztításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 01 05, 10 01 07 és a 10 01 18-tól

10 01 20*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

10 01 21

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20-tól

10 01 22*

kazán tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vizes iszapok

10 01 23

kazán tisztításából származó vizes iszapok, amelyek különböznek a 10 01 22-től

10 01 24

fluid-ágyból származó homok

10 01 25

széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok

10 01 26

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok

10 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 02

vas- és acéliparból származó hulladékok

10 02 01

salak kezeléséből származó hulladék

10 02 02

kezeletlen salak

10 02 07*

gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

10 02 08

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 07-től

10 02 10

hengerlési reve

10 02 11*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 02 12

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 11-től

10 02 13*

gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

10 02 14

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13-tól

10 02 15

egyéb iszapok és szűrőpogácsák

10 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 03

alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladékok

10 03 02

hulladékká vált anóddarabok

10 03 04*

elsődleges termelésből származó salak

10 03 05

hulladék timföld

10 03 08*

másodlagos termelésből származó sósalak

10 03 09*

másodlagos termelésből származó salak (feketesalak)

10 03 15*

vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok

10 03 16

fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15-től

10 03 17*

anód gyártásából származó, kátrányt tartalmazó hulladékok

10 03 18

anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 17-től

10 03 19*

füstgázból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó por

10 03 20

füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19-től

10 03 21*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is)

10 03 22

egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is), amelyek különböznek a 10 03 21-től

10 03 23*

gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

10 03 24

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 23-tól

10 03 25*

gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

10 03 26

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 03 25-től

10 03 27*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 03 28

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 27-től

10 03 29*

sósalak és feketesalak kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

10 03 30

sósalak és feketesalak kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 29-től

10 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 04

ólom termikus kohászatából származó hulladékok

10 04 01*

elsőleges és másodlagos termelésből származó salak

10 04 02*

elsőleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözékek

10 04 03*

kalcium-arzenát

10 04 04*

füstgázpor

10 04 05*

egyéb részecskék és por

10 04 06*

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok

10 04 07*

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 04 09*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 04 10

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 04 09-től

10 04 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 05

cink termikus kohászatából származó hulladékok

10 05 01

elsőleges és másodlagos termelésből származó salak

10 05 03*

füstgázpor

10 05 04

egyéb részecskék és por

10 05 05*

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok

10 05 06*

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 05 08*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 05 09

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 05 08-tól

10 05 10*

vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok

10 05 11

fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 05 10-től

10 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 06

a réz termikus kohászatából származó hulladékok

10 06 01

elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

10 06 02

elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék

10 06 03*

füstgázpor

10 06 04

egyéb részecskék és por

10 06 06*

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok

10 06 07*

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 06 09*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 06 10

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 06 09-től

10 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 07

ezüst, arany és platina termikus kohászatából származó hulladékok

10 07 01

elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

10 07 02

elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék

10 07 03

gázok kezeléséből származó szilárd hulladék

10 07 04

egyéb részecskék és por

10 07 05

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 07 07*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 07 08

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 07 07-től

10 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 08

egyéb nemvasfémek termikus kohászatából származó hulladékok

10 08 04

szilárd részecskék és por

10 08 08*

elsődleges és másodlagos termelés sósalakja

10 08 09

egyéb salakok

10 08 10*

kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes menynyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek

10 08 11

kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek különböznek a 10 08 10-től

10 08 12*

anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladékok

10 08 13

anódgyártásból származó széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 12-től

10 08 14

anóddarabok

10 08 15*

veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor

10 08 16

füstgázpor, amely különbözik a 10 08 15-től

10 08 17*

füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

10 08 18

füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 08 17-től

10 08 19*

hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok

10 08 20

hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 19-től

10 08 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 09

vasöntvények készítéséből származó hulladékok

10 09 03

kemencesalak

10 09 05*

fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 09 06

fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 05-től

10 09 07*

fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 09 08

fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07-től

10 09 09*

veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor

10 09 10

füstgázpor, amely különbözik a 10 09 09-től

10 09 11*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék

10 09 12

egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 09 11-től

10 09 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag-hulladékok

10 09 14

kötőanyag-hulladékok, amelyek különböznek a 10 09 13-tól

10 09 15*

veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok

10 09 16

hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 09 15-től

10 09 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 10

nemvasfémöntvények készítéséből származó hulladékok

10 10 03

kemencesalak

10 10 05*

fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 10 06

fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 05-től

10 10 07*

fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák

10 10 08

fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 07-től

10 10 09*

veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor

10 10 10

füstgázpor, amely különbözik a 10 10 09-től

10 10 11*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék

10 10 12

egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től

10 10 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag-hulladékok

10 10 14

kötőanyag-hulladékok, amelyek különböznek a 10 10 13-tól

10 10 15*

veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok

10 10 16

hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 10 15-től

10 10 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 11

üveg és üvegtermékek termeléséből származó hulladékok

10 11 03

üvegalapú, szálas anyagok hulladékai

10 11 05

egyéb részecskék és por

10 11 09*

feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékai

10 11 10

feldolgozásra előkészített keverék hulladékai, amelyek különböznek a 10 11 09-től

10 11 11*

nehézfémeket tartalmazó (pl. katódsugár csövek), üvegrészecskék és üvegporhulladék

10 11 12

üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től

10 11 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó üvegcsiszolási és polírozási iszapok

10 11 14

üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13-tól

10 11 15*

füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

10 11 16

füstgáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 15-től

10 11 17*

füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

10 11 18

füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 11 17-től

10 11 19*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

10 11 20

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 19-től

10 11 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 12

kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladékok

10 12 01

hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek

10 12 03

szilárd részecskék és por

10 12 05

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 12 06

kiselejtezett öntőformák

10 12 08

kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai

10 12 09*

gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

10 12 10

gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 09-től

10 12 11*

nehézfémeket tartalmazó zománcozási hulladékok

10 12 12

zománcozási hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 11-től

10 12 13

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapja

10 12 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 13

cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmányok és termékek gyártásából származó hulladékok

10 13 01

hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek

10 13 04

mész égetéséből és oltásából származó hulladékok

10 13 06

szilárd részecskék és por (kivéve 10 13 12 és 10 13 13)

10 13 07

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák

10 13 09*

azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok

10 13 10

azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 09-től

10 13 11

cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 10 13 09 és a 10 13 10-től

10 13 12*

gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

10 13 13

gáz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 12-től

10 13 14

hulladék beton és betonkészítési iszap

10 13 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

10 14

krematóriumokból származó hulladékok

10 14 01*

füstgáz tisztításából származó, higanyt tartalmazó hulladékok

11

FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVASFÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI

11 01

fémek kémiai felületkezeléséből, bevonásából származó és egyéb hulladékok (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás)

11 01 05*

reve eltávolítására használt savak

11 01 06*

közelebbről meg nem határozott savak

11 01 07*

pácolásra használt lúgok

11 01 08*

foszfátozásból származó iszapok

11 01 09*

veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

11 01 10

iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 11 01 09-től

11 01 11*

veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek

11 01 12

öblítő- és mosóvizek, amelyek különböznek a 11 01 11-től

11 01 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok

11 01 14

zsírtalanítási hulladékok, amelyek különböznek a 11 01 13-tól

11 01 15*

membrán- és ioncserélő rendszerek veszélyes anyagokat tartalmazó eluátumai és iszapjai

11 01 16*

kimerült vagy telített ioncserélő gyanták

11 01 98*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok

11 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

11 02

nemvasfémek hidrometallurgiai eljárásaiból származó hulladékok

11 02 02*

cink-hidrometallurgiai iszapok (a jarozitot és goethitet is beleértve)

11 02 03

vizes elekrolitikus eljárásokban használatos anódok termeléséből származó hulladékok

11 02 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó réz-hidrometallurgiai hulladékok

11 02 06

réz-hidrometallurgiai hulladékok, amelyek különböznek a 11 02 05-től

11 02 07*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok

11 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

11 03

fémek hőkezelési eljárásaiból származó iszapok és szilárd hulladékok

11 03 01*

cianid tartalmú hulladékok

11 03 02*

egyéb hulladékok

11 05

tűzi horganyzási eljárások hulladékai

11 05 01

kemény cink

11 05 02

cinkhamu

11 05 03*

gázkezeléséből származó szilárd hulladékok

11 05 04*

elhasznált folyósítószer

11 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

12

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

12 01

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok

12 01 01

vasfémreszelék és -esztergaforgács

12 01 02

vasfémrészecskék és -por

12 01 03

nemvasfémreszelék és -esztergaforgács

12 01 04

nemvasfémrészecskék és -por

12 01 05

gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács

12 01 06*

ásványolaj-alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat)

12 01 07*

halogénmentes, ásványolaj-alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat)

12 01 08*

halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok

12 01 09*

halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok

12 01 10*

szintetikus hűtő-kenő olajok

12 01 12*

elhasznált viaszok és zsírok

12 01 13

hegesztési hulladékok

12 01 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok

12 01 15

gépi megmunkálás során keletkező iszapok, amelyek különböznek a 12 01 14-től

12 01 16*

veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok

12 01 17

homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16-tól

12 01 18*

olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja)

12 01 19*

biológiailag lebontható, gépi megmunkáláshoz használt olaj

12 01 20*

veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszközök

12 01 21

elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól

12 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

12 03

vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladékok (kivéve 11)

12 03 01*

vizes mosófolyadékok

12 03 02*

gőzzel végzett zsírtalanítás hulladékai

13

OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (KIVÉVE AZ ÉTOLAJOKAT, VALAMINT A 05., 12. ÉS 19. FEJEZETEKBEN FELSOROLT HULLADÉKOKAT)

13 01

hidraulikaolaj-hulladékok

13 01 01*

PCB-ket tartalmazó hidraulikaolajok (19)

13 01 04*

klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulziók

13 01 05*

klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók

13 01 09*

klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj-alapú hidraulikaolajok

13 01 10*

klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj-alapú hidraulikaolajok

13 01 11*

szintetikus hidraulikaolajok

13 01 12*

biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolajok

13 01 13*

egyéb hidraulikaolajok

13 02

motor-, hajtómű- és kenőolaj-hulladékok

13 02 04*

ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 05*

ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 06*

szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 07*

biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 08*

egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 03

szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 03 01*

PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 03 06*

ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok, amelyek különböznek a 13 03 01-től

13 03 07*

ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 03 08*

szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 03 09*

biológiailag könnyen lebomló szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 03 10*

egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olajok

13 04

hajózásban keletkező olajos hulladékok

13 04 01*

belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 04 02*

kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladékok

13 04 03*

egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 05

olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok

13 05 01*

homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyagok

13 05 02*

olaj-víz szeparátorokból származó iszapok

13 05 03*

bűzelzáróból származó iszapok

13 05 06*

olaj-víz szeparátorokból származó olaj

13 05 07*

olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

13 05 08*

homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

13 07

folyékony üzemanyagok hulladékai

13 07 01*

tüzelőolaj és dízelolaj

13 07 02*

benzin

13 07 03*

egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)

13 08

közelebbről meg nem határozott olajhulladékok

13 08 01*

sótalanítási iszapok, illetve emulziók

13 08 02*

egyéb emulziók

13 08 99*

közelebbről meg nem határozott hulladékok

14

SZERVES OLDÓSZER-, HŰTŐANYAG- ÉS HAJTÓGÁZHULLADÉKOK (kivéve 07. és 08. fejezetek)

14 06

szerves oldószer-, hűtőanyag- és hab-/aeroszolhulladékok

14 06 01*

klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC

14 06 02*

egyéb halogénezett oldószerek és oldószerkeverékek

14 06 03*

egyéb oldószerek és oldószerkeverékek

14 06 04*

halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok

14 06 05*

egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok

15

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladékok

15 01 02

műanyag csomagolási hulladékok

15 01 03

fa csomagolási hulladékok

15 01 04

fém csomagolási hulladékok

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladékok

15 01 07

üveg csomagolási hulladékok

15 01 09

textil csomagolási hulladékok

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 11*

veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

15 02

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től

16

A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉKOK

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08)

16 01 03

termékként tovább nem használható gumiabroncsok

16 01 04*

termékként tovább nem használható járművek

16 01 06

termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket

16 01 07*

olajszűrők

16 01 08*

higanyt tartalmazó alkatrészek

16 01 09*

PCB-ket tartalmazó alkatrészek

16 01 10*

robbanó tulajdonságú alkatrészek (pl. légzsákok, pirotechnikai övfeszítők)

16 01 11*

azbesztet tartalmazó súrlódóbetétek

16 01 12

súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től

16 01 13*

fékfolyadékok

16 01 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok

16 01 15

fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től

16 01 16

cseppfolyósított gázok tartályai

16 01 17

vasfémek

16 01 18

nemvasfémek

16 01 19

műanyagok

16 01 20

üveg

16 01 21*

veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07-től 16 01 11-ig tartó, valamint a 16 01 13 és a 16 01 14 alatt felsoroltaktól

16 01 22

közelebbről meg nem határozott alkatrészek

16 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

16 02

elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

16 02 09*

PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

16 02 10*

PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től

16 02 11*

klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó, használatból kivont berendezések

16 02 12*

azbesztet tartalmazó, használatból kivont berendezések

16 02 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó, használatból kivont berendezések (20), amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől

16 02 14

használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól

16 02 15*

használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok

16 02 16

használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től

16 03

az előírásoknak nem megfelelő és ezért nem használható termékek

16 03 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok

16 03 04

szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól

16 03 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok

16 03 06

szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től

16 04

robbanóanyag-hulladékok

16 04 01*

hulladék lőszer

16 04 02*

tűzijáték-hulladék

16 04 03*

egyéb robbanóanyag-hulladékok

16 05

nyomásálló tartályokban tárolt gázok és használatból kivont vegyszerek

16 05 04*

nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is)

16 05 05

nyomásálló tartályokban tárolt gázok, amelyek különböznek a 16 05 04-től

16 05 06*

veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is

16 05 07*

használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek

16 05 08*

használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek

16 05 09

használatból kivont vegyszerek, amelyek különböznek a 16 05 06, 16 05 07 vagy a 16 05 08- tól

16 06

elemek és akkumulátorok

16 06 01*

ólomakkumulátorok

16 06 02*

nikkel-kadmium elemek

16 06 03*

higanyt tartalmazó elemek

16 06 04

lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03)

16 06 05

egyéb elemek és akkumulátorok

16 06 06*

elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítve gyűjtött elektrolit

16 07

szállító-, tárolótartályok és hordók tisztításából származó hulladékok (kivéve 05 és 13)

16 07 08*

olajat tartalmazó hulladékok

16 07 09*

egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

16 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

16 08

kimerült katalizátorok

16 08 01

arany-, ezüst-, rénium-, ródium-, palládium-, irídium- vagy platinatartalmú elhasznált katalizátorok (kivéve 16 08 07)

16 08 02*

veszélyes átmeneti fémeket vagy veszélyes átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok (21)

16 08 03

egyéb átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok, amelyek különböznek a 16 08 02-től

16 08 04

fluidizációs krakkolás elhasznált katalizátora (kivéve 16 08 07)

16 08 05*

foszforsavat tartalmazó elhasznált katalizátor

16 08 06*

elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaztak

16 08 07*

veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok

16 09

oxidáló anyagok

16 09 01*

permanganátok pl. kálium-permanganát

16 09 02*

kromátok, pl. kálium-kromát, kálium- vagy nátrium-dikromát

16 09 03*

peroxidok, pl. hidrogén-peroxid

16 09 04*

közelebbről meg nem határozott oxidáló anyagok

16 10

keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok

16 10 01*

veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

16 10 02

vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-től

16 10 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok

16 10 04

vizes tömény oldatok, amelyek különböznek a 16 10 03-tól

16 11

bélés- és tűzálló anyagok hulladékai

16 11 01*

kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, szén-alapú bélés- és tűzálló anyagok

16 11 02

kohászati folyamatokban használt, szénalapú bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 01-től

16 11 03*

kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélés- és tűzálló anyagok

16 11 04

kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03-tól

16 11 05*

kohászaton kívüli folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó bélés- és tűzálló anyagok

16 11 06

kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 05-től

17

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 01

beton, tégla, cserép és kerámia

17 01 01

beton

17 01 02

téglák

17 01 03

cserép és kerámiák

17 01 06*

veszélyes anyagokat tartalmazó beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke

17 01 07

beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

17 02

fa, üveg és műanyag

17 02 01

fa

17 02 02

üveg

17 02 03

műanyag

17 02 04*

veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa

17 03

bitumenkeverékek, szénkátrány és kátránytermékek

17 03 01*

szénkátrányt tartalmazó bitumenkeverékek

17 03 02

bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től

17 03 03*

szénkátrány és kátránytermékek

17 04

fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17 04 01

vörösréz, bronz, sárgaréz

17 04 02

alumínium

17 04 03

ólom

17 04 04

cink

17 04 05

vas és acél

17 04 06

ón

17 04 07

fémkeverékek

17 04 09*

veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok

17 04 10*

olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek

17 04 11

kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től

17 05

föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

17 05 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő

17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

17 05 07*

veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya

17 05 08

vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től

17 06

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 06 01*

azbeszttartalmú szigetelőanyagok

17 06 03*

egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák

17 06 04

szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és a 17 06 03-tól

17 06 05*

azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 08

gipszalapú építőanyagok

17 08 01*

veszélyes anyagokkal szennyezett gipszalapú építőanyagok

17 08 02

gipszalapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

17 09

egyéb építkezési és bontási hulladékok

17 09 01*

higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok

17 09 02*

PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyantaalapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok)

17 09 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is)

17 09 04

kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

18

EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (KIVÉVE AZOKAT A KONYHAI ÉS ÉTTERMI HULLADÉKOKAT, AMELYEK NEM KÖZVETLENÜL AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBÓL SZÁRMAZNAK)

18 01

szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok

18 01 01

éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03)

18 01 02

testrészek és szervek, a vértároló zacskókat és konzervált vért is beleértve (kivéve 18 01 03)

18 01 03*

egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

18 01 04

hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák)

18 01 06*

veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek

18 01 07

vegyszerek, amelyek különböznek a 18 01 06-tól

18 01 08*

citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

18 01 09

gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 01 08-tól

18 01 10*

fogászati célokra használt amalgámból származó hulladék

18 02

állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok

18 02 01

éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02)

18 02 02*

egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

18 02 03

hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében

18 02 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek

18 02 06

vegyszerek, amelyek különböznek a 18 02 05-től

18 02 07*

citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

18 02 08

gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 02 07-től

19

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ- ÉS IPARIVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

19 01

hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok

19 01 02

kazánhamuból eltávolított vasfémek

19 01 05*

gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa

19 01 06*

gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok, és egyéb vizes folyékony hulladékok

19 01 07*

gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok

19 01 10*

füstgáz kezeléséből származó elhasznált aktív szén

19 01 11*

veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak

19 01 12

kazánhamu és salak, amely különbözik a 19 01 11-től

19 01 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó pernye

19 01 14

pernye, amely különbözik a 19 01 13-tól

19 01 15*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kazánból eltávolított por

19 01 16

kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15-től

19 01 17*

veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízishulladék

19 01 18

pirolízishulladékok, amelyek különböznek a 19 01 17-től

19 01 19

fluid-ágy homokja

19 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 02

hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből (pl. krómtalanítás, ciántalanítás, semlegesítés) származó hulladékok

19 02 03

kevert hulladék, amelyek kizárólag nem veszélyes hulladékokat tartalmaz

19 02 04*

kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz

19 02 05*

fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 02 06

fizikai-kémiai kezelésből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 02 05-től

19 02 07*

elválasztásból származó olaj és koncentrátumok

19 02 08*

veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony, éghető hulladékok

19 02 09*

veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd, éghető hulladékok

19 02 10

éghető hulladékok, amelyek különböznek a 19 02 08-tól és a 19 02 09-től

19 02 11*

veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok

19 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 03

stabilizált/megszilárdított hulladékok (22)

19 03 04*

csak részben stabilizált, veszélyesnek tartott hulladékok (23)

19 03 05

stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04-től

19 03 06*

megszilárdított, veszélyesnek tartott hulladékok

19 03 07

megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06-tól

19 04

üvegesített (vitrifikált) és üvegesítésből származó hulladékok

19 04 01

üvegesített (vitrifikált) hulladékok

19 04 02*

pernye- és egyéb füstgázkezelési hulladékok

19 04 03*

nem üvegesített (vitrifikált) szilárd fázis

19 04 04

üvegesített hulladék temperálásából származó vizes folyékony hulladék

19 05

szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok

19 05 01

települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója

19 05 02

állati és növényi hulladékok nem komposztált frakciója

19 05 03

előírástól eltérő minőségű komposzt

19 05 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 06

hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok

19 06 03

települési hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék

19 06 04

települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

19 06 05

állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék

19 06 06

állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

19 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 07

hulladéklerakóból származó csurgalékvíz

19 07 02*

hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz

19 07 03

hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02-től

19 08

szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 08 01

rácsszemét

19 08 02

homokfogóból származó hulladékok

19 08 05

települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

19 08 06*

telített vagy kimerült ioncserélő gyanták

19 08 07*

ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok

19 08 08*

nehézfémeket tartalmazó, membránrendszerek hulladékai

19 08 09

olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék

19 08 10*

olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től

19 08 11*

ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 08 12

ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től

19 08 13*

ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 08 14

ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól

19 08 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 09

ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok

19 09 01

durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok

19 09 02

víz derítéséből származó iszapok

19 09 03

karbonát sók eltávolításából származó iszapok

19 09 04

kimerült aktív szén

19 09 05

telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták

19 09 06

ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok

19 09 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 10

fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladékok

19 10 01

vas- és acélhulladék

19 10 02

nemvasfémhulladék

19 10 03*

veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por

19 10 04

könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól

19 10 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók

19 10 06

más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től

19 11

olaj regenerálásából származó hulladékok

19 11 01*

elhasznált agyagszűrők

19 11 02*

savas kátrányok

19 11 03*

vizes folyékony hulladékok

19 11 04*

fűtőanyagok lúggal való kezeléséből származó hulladékok

19 11 05*

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 11 06

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 11 05-től

19 11 07*

füstgáz tisztításából származó hulladékok

19 11 99

közelebbről meg nem határozott hulladékok

19 12

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. besorolás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok

19 12 01

papír és karton

19 12 02

fém vas

19 12 03

nemvasfémek

19 12 04

műanyag és gumi

19 12 05

üveg

19 12 06*

veszélyes anyagokat tartalmazó fa

19 12 07

fa, amely különbözik a 19 12 06-tól

19 12 08

textíliák

19 12 09

ásványi anyagok (pl. homok, kövek)

19 12 10

éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag)

19 12 11*

egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)

19 12 12

egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)

19 13

szennyezett talaj és talajvíz remediációjából származó hulladékok

19 13 01*

szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok

19 13 02

szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01-től

19 13 03*

szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 13 04

szennyezett talaj remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 03-tól

19 13 05*

szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

19 13 06

szennyezett talajvíz remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 05-től

19 13 07*

szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, tömény vizes oldatok

19 13 08

szennyezett talajvíz remediációjából származó szennyvizek, tömény vizes oldatok, amelyek különböznek a 19 13 07-től

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

20 01

elkülönítetten gyűjtött hulladékfrakciók (kivéve 15 01)

20 01 01

papír és karton

20 01 02

üveg

20 01 08

biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok

20 01 10

ruhanemű

20 01 11

textíliák

20 01 13*

oldószerek

20 01 14*

savak

20 01 15*

lúgok

20 01 17*

fényképészeti vegyszerek

20 01 19*

növényvédő szerek

20 01 21*

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

20 01 23*

klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések

20 01 25

étolaj és zsír

20 01 26*

olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től

20 01 27*

veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták

20 01 28

festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től

20 01 29*

veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek

20 01 30

mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től

20 01 31*

citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

20 01 32

gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től

20 01 33*

elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

20 01 34

elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól

20 01 35*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól (24)

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól

20 01 37*

veszélyes anyagokat tartalmazó fa

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

20 01 39

műanyagok

20 01 40

fémek

20 01 41

kéménysöprésből származó hulladékok

20 01 99

közelebbről meg nem határozott egyéb frakciók

20 02

kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)

20 02 01

biológiailag lebomló hulladékok

20 02 02

talaj és kövek

20 02 03

egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok

20 03

egyéb települési hulladék

20 03 01

egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

20 03 02

piacokon keletkező hulladék

20 03 03

úttisztításból származó hulladék

20 03 04

emésztőgödrökből származó iszap

20 03 06

szennyvíz tisztításából származó hulladék

20 03 07

lomhulladék

20 03 99

közelebbről meg nem határozott lakossági hulladékok

3. RÉSZ

A-lista (a Bázeli Egyezmény II. melléklete) (25)

Y46

Háztartásokból összegyűjtött hulladékok (26)

Y47

Háztartási hulladékok égetése során keletkezett maradékok

B-lista (az OECD-határozat 4. függeléke II. részéből átvett hulladékok) (27)

Fémet tartalmazó hulladékok

AA 010

261900

Vas- és acélgyártásból származó salak, reve és egyéb hulladék (28)

AA 060

262050

Vanádiumhamu és -maradék2

AA 190

810420

ex 810430

Magnézium gyúlékony, piroforikus vagy vízzel érintkezve veszélyes menynyiségben durranógázt fejlesztő hulladéka és törmeléke

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AB 030

 

Fémek felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AB 070

 

Öntödei homokhulladékok

AB 120

ex 281290

ex 3824

Máshova nem sorolt szervetlen halogenidvegyületek

AB 150

ex 382490

Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó finomítatlan kalcium-szulfit és kalcium-szulfát

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

AC 060

ex 381900

Hidraulikafolyadékok

AC 070

ex 381900

Fékfolyadékok

AC 080

ex 382000

Fagyálló folyadékok

AC 150

 

Klórozott-fluorozott szénhidrogének

AC 160

 

Halonok

AC 170

ex 440310

Kezelt parafa és fa hulladékai

Olyan hulladékok, amelyek szervetlen és szerves összetevőket egyaránt tartalmazhatnak

AD 090

ex 382490

Máshova nem sorolt reprográfiai és fotográfiai vegyi anyagok és előhívó anyagok gyártásából, készítéséből és használatából származó hulladékok

AD 100

 

Fémek felületkezeléséből származó, nem cianidalapú rendszerek hulladékai

AD 120

ex 391400

ex 3915

Ioncserélő gyanták

AD 150

 

Természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (pl. bioszűrők)

Főként szervetlen összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szerves összetevőket

RB 020

ex 6815

Az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező kerámiaalapú szálak


(1)  Az A- és B-jegyzékekben az I., III. és IV. mellékletre történő hivatkozások a Bázeli Egyezmény mellékleteire értendők.

(2)  Figyelem, a B-lista párhuzamos tétele (B1160) nem nevesít kivételeket.

(3)  Ez a tétel nem foglalja magában az elektromos áramfejlesztők hulladékát.

(4)  PCB-tartalom 50 mg/kg vagy több.

(5)   A PCB-k 50 mg/kg vagy annál nagyobb koncentrációjú szinten vannak.

(6)  Az 50 mg/kg nemzetközileg elfogadott gyakorlati szint minden hulladékra. Ugyanakkor egyes országok alacsonyabb (pl., 20 mg/kg) értéket állapítottak meg bizonyos hulladékokra.

(7)  „Lejárt” azt jelenti, hogy a gyártó által javasolt időtartamon belül nem került felhasználásra.

(8)  Ez a tétel nem tartalmazza a konzerváló anyagokkal kezelt fát.

(9)  „Lejárt” azt jelenti, hogy a gyártó által javasolt időtartamon belül nem került felhasználásra.

(10)  Figyelem, mégha az I. melléklet anyagainak kiindulási koncentrációja alacsony is, az azt követő folyamatok, beleértve az újrafeldolgozást, az egyes frakciókban olyan feldúsulást okozhatnak, amely lényegesen nagyobb koncentrációt eredményez.

(11)  A cink hamu besorolása felülvizsgálat alatt áll, és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Kongresszusának (UNCTAD) ajánlása alapján az nem lehet veszélyes áru.

(12)  Ez a tétel nem tartalmazza az áramfejlesztésből származó hulladékot.

(13)  Az újrahasználat magában foglalhatja a javítást, felújítást vagy bővítést, de a teljes felújítást nem.

(14)  Egyes országokban a közvetlen újrahasználatra szánt anyagokat nem tekintik hulladéknak.

(15)  A benzo(a)pirén koncentrációja nem lehet egyenlő vagy nagyobb, mint 50 mg/kg.

(16)  Azzal a feltétellel, hogy a hulladékok teljesen polimerizálódtak.

(17)  - A fogyasztóktól származó hulladékok nem tartoznak e tétel alá. - A hulladékot nem szabad összekeverni. - A nyílttéri égetés gyakorlatából adódó problémát figyelembe kell venni.

(18)  A csillaggal megjelölt hulladékok veszélyes hulladéknak minősülnek a veszélyes hulladékról szóló 91/689/EGK irányelv értelmében. A hulladékoknak az alábbi jegyzékbe történő besorolásakor a 2000/532/EK bizottsági határozathoz csatolt melléklet bevezetése az irányadó.

(19)  E hulladéklista alkalmazásában a PCB-ket úgy kell meghatározni, ahogy azt a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelv (HL L 243., 1996.9.24., 31. o.) teszi.

(20)  A veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elekronikus berendezésen különösen az alábbiakat kell érteni: veszélyesnek tekintendő elemek és akkumulátorok a 16 06 szakasz szerint, higanyszálak, katódikus csőből származó vagy egyéb aktivált üveg stb.

(21)  E bejegyzés alkalmazásában az átmeneti fémek a következők: scandium, vanádium, mangán, kobalt, réz, ittrium, niobium, hafnium, tungsten, titán, króm, vas, nikkel, cink, cirkónium, molibdén és tantál. Ezek a fémek vagy vegyületeik akkor veszélyesek, ha veszélyes anyagnak minősítették őket. A veszélyes anyagok minősítése meghatározza az átmeneti fémek vagy azok vegyületeinek veszélyességét.

(22)  A stabilizáció folyamata módosítja a hulladék összetevőienk veszélyességét, és így a veszélyes hulladékot nem veszélyes hulladékká teszi. A megszilárdulás folyamata a hulladék fizikai állapotát változtatja csak meg (pl. cseppfolyósból szilárd halmazállapot) anélkül, hogy kémiai tulajdonságait megváltoztatná.

(23)  A hulladék akkor részben stabilizált, ha a stabilizáció folyamata után rövid, közép- vagy hosszú távon még mindig képes a környezetbe olyan veszélyes összetevőket juttatni, amelyek nem alakulnak át teljes mértékben nem veszélyes összetevőkké.

(24)  Elektromos és elektronikus berendezésekből származó veszélyes összetevőkön különösen az alábbiakat kell érteni: veszélyesnek tekintendő elemek és akkumulátorok a 16 06 szakasz szerint, higanyszálak, katódikus csőből származó vagy egyéb aktivált üveg stb.

(25)  Ez a jegyzék az OECD-határozat 4. függeléke I. részéből lett átvéve.

(26)  Kivéve ha megfelelően besorolható a III. melléklet egyetlen sorába.

(27)  Az AB 130, AC 250, AC 260 és AC 270 számú hulladékokat törölték, mivel a 75/442/EGK. irányelv 18. cikkében lefektetett eljárás szerint nem minősülnek veszélyesnek és ezért nem vonatkozik rájuk a 37. cikk szerinti exporttilalom.

(28)  Ebbe a felsorolásba beleértendő mindenfajta hamu, maradék, salak, kohósalak, olvasztott salak, kazánkő, pernye, por, iszap és tömb, kivéve, ha az anyagot máshova kifejezetten besorolták.

VI. MELLÉKLET

Űrlap előzetesen engedélyezett létesítmények számára (14. cikk)

Illetékes hatóság

Hasznosító létesítmény

Hulladék azonosítója

Érvényesség időtartama

Az előzetesen engedélyezett teljes mennyiség

 

A hasznosító létesítmény neve és száma

Címe

Hasznosítási művelet (+ R kód)

Alkalmazott technológiák

(Kód)

-tól

-ig

(kg/liter)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. MELLÉKLET

A HULLADÉKSZÁLLÍTMÁNYOKAT KÍSÉRŐ INFORMÁCIÓK A 3. CIKK (2) ÉS (4) BEKEZDÉSEIBEN FOGLALTAK SZERINT

Image

VIII. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGFELELŐ GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK (49. cikk)

I. A Bázeli Egyezményben elfogadott iránymutatások:

1. Műszaki iránymutatások az egészségügyi intézményekből származó hulladékok és a hulladék gyógyszerek és gyógyszerkészítmények környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére (Y1; Y3) (1).

2. Műszaki iránymutatások a savas ólomakkumulátorok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére (1).

3. Műszaki iránymutatások hajók teljes vagy részleges lebontásából származó roncsok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére (1).

4. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokból (POP) álló, azokat tartalmazó, vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmileg megfelelő kezelésének általános technikai iránymutatása (2) .

5. Poliklórozott bifenilekből (PCB), poliklórozott terfenilekből (PCT) vagy polibrómozott bifenilekből (PBB) álló, azokat tartalmazó, vagy azokkal szennyezett hulladékok környezetvédelmileg megfelelő kezeléséről szóló technikai iránymutatások. (2) .

6. A fémek és fémvegyületek (R4) környezetvédelmileg megfelelő újrafeldolgozásáról/visszanyeréséről szóló technikai iránymutatások (2) .

II. Az OECD által elfogadott iránymutatások:

Műszaki iránymutatások az egyes specifikus hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére: Használt és törött személyi számítógépek (3)

III. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által elfogadott iránymutatások:

Iránymutatások a hajók hasznosítására (4)

IV. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadott iránymutatások:

Biztonság és egészség hajótörések esetén: iránymutatások az ázsiai országok és Törökország számára (5)


(1)  A Bázeli Egyezményben részes feleknek a veszélyes hulladékok határátlépésének és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló 6. konferenciáján (2002. december 9-13.) elfogadott iránymutatások.

(2)  A veszélyes hulladékok határokon keresztül történő szállításáról és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény részes feleinek 2004. október 25. és 29. között lezajlott 7. konferenciáján került elfogadásra.

(3)  Az OECD Környezetvédelmi Politikai Bizottsága által 2003 februárjában elfogadott iránymutatások (ENV/EPOC/WGWPR(2001)3/FINAL).

(4)  Az IMO 23. rendes közgyűlése (2003. november 24-december 5.) által az A.962. számú határozattal elfogadott iránymutatások.

(5)  Az ILO Kormányzó Testülete 2004. március 11-26-i 289. ülésén kihirdetésre elfogadott iránymutatások.

IX. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV A TAGÁLLAMOK 51. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI JELENTÉSÉRŐL

Image

Image

Útmutató a táblázatok kitöltéséhez:

A D- és R-kódok azonosak a 75/442/EGK irányelv II.A. és II.B. mellékletében említett kódokkal.

A hulladékok azonosító kódja azonos az e rendelet III., III.A., III.B., IV. és IV.A. mellékletében említett kódokkal.

1. táblázat

A KÖZELSÉG, A HASZNOSÍTÁS ELSŐBBSÉGE ÉS AZ ÖNELLÁTÁS ALAPELVÉNEK VÉGREHAJTÁSA ALÓL ENGEDÉLYEZETT KIVÉTELEK (11. cikk, (3) bekezdés)

A hulladék azonosítója (Kód)

Mennyiség (kg/liter)

Célország (De)/Küldő ország (Di)

Ártalmatlanítási művelet D-kód

Jelentés az esetről a Bizottságnak (Igen/Nem)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2. táblázat

A TERVEZETT SZÁLLÍTÁS VAGY ÁRTALMATLANÍTÁS ELUTASÍTÁSÁNAK INDOKAI (12. cikk, (1) bekezdés, g) pont)

Hulladék azonosítója (kód)

Mennyiség (kg/liter)

Tranzitország (T)/Küldő ország (Di)

Az elutasítás okai (✓ jelölje meg a megfelelőt)

Létesítmény

11. cikk, (1) bekezdés, g) pont, i.

11. cikk, (1) bekezdés, g) pont, ii.

11. cikk, (1) bekezdés, g) pont, iii.

Név (A 11. cikk, (1) bekezdés, g) pont, ii. esetén)

Ártalmatlanítási művelet D-kód

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3. táblázat

A TERVEZETT SZÁLLÍTÁS VAGY HASZNOSÍTÁS ELUTASÍTÁSÁNAK INDOKAI (12. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

Hulladék azonosítója (kód)

Mennyiség (kg/liter)

Célország

Az elutasítás indokai és a vonatkozó nemzeti törvények és jogszabályok részletei

Létesítmény (a célországban)

 

 

 

 

Név

Hasznosítási művelet R-kód

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4. táblázat

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKNAK AZ ELŐZETES ENGEDÉLY KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZATAIRÓL (14. CIKK)

Illetékes hatóság

Hasznosító létesítmény

Hulladék azonosítója (Kód)

Érvényesség időtartama

Visszavonás (dátum)

Neve és száma

Címe

Hasznosítási művelet R-kód

Alkalmazott technológiák

 

-tól

-ig

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


5. táblázat

INFORMÁCIÓ AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKSZÁLLÍTÁSOKRÓL (1) (24. cikk és 50. cikk (1) bekezdés)

Hulladék azonosítója (Kód)

Mennyiség (Kg/liter)

Célország (De) és Küldő ország (Di)

Az illegalitás okának meghatározása (lehetőleg a megsértett cikkkre való hivatkozással)

Az illegalitásért felelős (✓ jelölje meg a megfelelőt)

Meghozott intézkedések és az esetleges szankciók

Bejelentő

Címzett

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


6. táblázat

INFORMÁCIÓ A TAGÁLLAMOK ÁLTAL KIJELÖLT, A HULLADÉKSZÁLLÍTMÁNYOKNAK A KÖZÖSSÉG TERÜLETÉRE VALÓ BELÉPTETÉSÉT ÉS A KÖZÖSSÉG TERÜLETÉRŐL VALÓ KILÉPTETÉSÉT VÉGZŐ VÁMHIVATALOKRÓL (55. cikk)

Vámhivatal

Hivatal

Székhelye

Ellenőrzött importáló/exportáló országok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  Információ azokról az esetekről, melyeket lezártak a jelentéstételi időszak alatt.

P6_TA(2005)0394

Vasúti teherszállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses minőségi követelmények ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a vasúti teherszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekben lefektetett minőségi követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos kártérítésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0144 - C6-0004/2004 - 2004/0050(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0144) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 71. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C6-0004/2004),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0171/2005),

1.

elutasítja a Bizottság javaslatát;

2.

felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TA(2005)0395

Egész életen át tartó tanulás ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az egész életen át tartó tanulás terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0474 - C6-0095/2004 - 2004/0153(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0474) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint a 149. cikkének (4) és 150. cikkének (4) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0095/2004),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (1),

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0267/2005),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

rámutat arra, hogy a 2006 utánra vonatkozó bizottsági javaslatban szereplő előirányzatok a következő többéves pénzügyi tervről szóló döntéstől függenek;

3.

felhívja a Bizottságot, hogy amint a következő többéves pénzügyi terv elfogadásra kerül, nyújtson be javaslatot a program pénzügyi referenciaösszegének módosítására, ha szükséges;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2004)0153

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. október 25-én került elfogadásra az egész életen át tartó tanulás terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A 382/1999/EK tanácsi határozat (4) létrehozta a Leonardo da Vinci közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszát.

(2)

A 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) létrehozta az oktatás területén folytatott Socrates közösségi cselekvési program második szakaszát.

(3)

A 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) létrehozott egy többéves (2004-2006) programot az információs és kommunikációs technológiáknak (ICT) az európai oktatási és képzési rendszerekbe történő hatékony integrálása érdekében (eLearning program).

(4)

A 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) létrehozott egy közösségi cselekvési programot az oktatás és képzés terén európai szinten tevékenykedő testületek támogatására, valamint az e téren végzett egyedi tevékenységek támogatására.

(5)

A 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) létrehozott egy egységes keretet az oklevelek és képesítések átláthatósága számára (Europass).

(6)

A 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) létrehozta a felsőfokú oktatás minőségi színvonala emelésének és a kultúrák közötti megértés harmadik országokkal való együttműködés révén történő előmozdításának programját (Erasmus Mundus) (2004-2008).

(7)

Az Európai Unió oktatási rendszerei közötti nagy teljesítménybeli egyenlőtlenségek, amelyeket a 2003. évi PISA-jelentés is kimutat, aggodalomra adnak okot.

(8)

A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat létrehozott egy kormányközi folyamatot azzal a céllal, hogy 2010-ig megteremtse „A felsőoktatás európai térségét”, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(9)

Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülése az Európai Unió stratégiai céljaként azt tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre, és felkérte az Oktatási Tanácsot, hogy készítsen egy általános kritikát az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről, hangsúlyt helyezve a közös érdekeltségekre és prioritásokra, ugyanakkor tiszteletben tartva a nemzeti sokszínűséget.

(10)

Egy fejlett tudásalapú társadalom az alapja a nagyobb növekedésnek és foglalkoztatásnak. Az oktatás és képzés az Európai Unió prioritásait képezik a lisszaboni célkitűzések megvalósítása érdekében.

11)

2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én elfogadott egy részletes munkaprogramot e célkitűzések nyomon követésére, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(12)

Az Európai Tanács 2001. június 15-16-i göteborgi ülésén megállapodott egy fenntartható fejlődési stratégiáról, és a foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió lisszaboni folyamatát a környezetvédelmi dimenzióval egészítette ki.

(13)

Az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re világszínvonalúvá tegye, és cselekvésre szólított fel az alapvető készségek elsajátítása terén, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén.

(14)

A 2002. június 27-iAz egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósítása” című bizottsági közlemény és tanácsi állásfoglalás (10) megerősíti, hogy az e területen folyó közösségi programok keretei között kifejlesztett cselekvéseknek és politikáknak fokozniuk kell az egész életen át tartó tanulást.

(15)

A fent említett bizottsági közleményről szóló állásfoglalásában (11) a Parlament üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) i2i kezdeményezését, amellyel kiterjesztette megbízatását tanulmányi kölcsönök nyújtására az oktatási lehetőségek javítása céljából, és felhívta a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék az egész életen át tartó tanulás céljából nyújtott EBB-kölcsönöket.

(16)

A szakmai oktatás és szakképzés terén történő fokozott európai együttműködés támogatásáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (12) létrehozta a szakmai oktatásban és szakképzésben történő fokozott európai együttműködés folyamatát, amely közösségi szintű támogatást igényel. A 31 európai ország oktatási miniszterei által 2002. november 30-án elfogadott koppenhágai nyilatkozat e folyamatba bevonta a szociális partnereket és a tagjelölt országokat.

(17)

A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény megjegyezte, hogy továbbra is európai szintű cselekvésre van szükség az oktatási és képzési oklevelek elismerésének fejlesztése terén.

(18)

A nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény meghatározta a 2004-2006 közötti időszakban európai szinten megvalósítani kívánt cselekvéseket, és nyomon követő cselekvést igényel.

(19)

A nyelvtanítás és -tanulás - beleértve a Közösség hivatalos, regionális és kisebbségi nyelveit -, valamint a nyelvi sokszínűség ösztönzésének a prioritások között kell szerepelnie az oktatás és képzés területének közösségi cselekvésein belül. Az ilyen cselekvések különös fontossággal bírnak a tagállamok határ menti régióiban, a más tagállam szomszédos határ menti régióiban beszélt hivatalos nyelveket tekintve.

(20)

A jelenlegi Socrates- és Leonardo da Vinci-programról szóló időközi értékelő jelentések és az oktatás és képzés terén tervezett jövőbeni közösségi cselekvésekről folytatott nyilvános konzultációk arra hívták fel a figyelmet, hogy erős és bizonyos tekintetben növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra ezeken a területeken. Hangsúlyozták az oktatás és képzés terén a közösségi programok és a politikai fejlesztések közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy a közösségi cselekvések szerkezete jobban feleljen meg az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint az ilyen cselekvések végrehajtásában egyszerűbb, fokozottan felhasználóbarát és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak.

(21)

Jelentős előnnyel járna az oktatás és képzés terén zajló, nemzetek közötti együttműködés és mobilitás közösségi támogatásának összevonása egy egységes programba, amely a különböző cselekvési területek között nagyobb összhangot tenne lehetővé, és az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz nagyobb kapacitást, a közigazgatáshoz összehangoltabb, korszerűbb és hatékonyabb módokat kínálna. Ezenkívül egy egységes program szintén segítené az oktatás különböző szintjei közötti együttműködést.

(22)

Ezért egy integrált programot kell létrehozni azzal a céllal, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel , nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, és az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartására épülő kultúrával rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez.

(23)

Tekintettel az iskolák, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sajátosságaira, és következésképpen a hozzájuk igazított célkitűzésekre, cselekvési formákra és szervezeti struktúrákra építendő közösségi cselekvés iránti igényre, helyénvaló az egyedi programok fenntartása az e négy ágazat mindegyikét célzó integrált program keretében, maximálisra növelve ugyanakkor a közöttük lévő koherenciát és közös tulajdonságokat.

(24)

A „Közös jövőnk építése: a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei a 2007-2013 közötti időszakban” című közleményében a Bizottság a közösségi oktatási és képzési programok új generációja számára egy sor olyan számszerűsített célkitűzést jelölt ki, amelyek a mobilitási és partnerségi cselekvések terén jelentős növekedést igényelnek.

(25)

Tekintettel a nemzetek közötti mobilitás személyekre és oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt, bizonyítottan kedvező hatásaira, a mobilitás iránti, nem teljesített igény nagy arányára valamennyi ágazatban és a mobilitás fontosságára a lisszaboni cél összefüggésében, szükség van a nemzetek közötti mobilitásra jutó támogatás mennyiségének jelentős növelésére a négy ágazati programban.

(26)

Az Erasmus-diákoknak járó átlagos mobilitási juttatás 1993 óta havi 150 euró körüli összeg maradt. A valóságban ez azt jelenti, hogy értéke 25 %-kal csökkent, és ez egyre nagyobb akadály a kevésbé előnyös helyzetben levő tanulók programban való részvétele szempontjából. A külföldön tanuló diákok valós többletköltségeinek jobb fedezése érdekében a rendes diákmobilitási juttatást folyamatosan növelni kell a program élettartama alatt, a 2007-es havi 210 eurós összegről havi 300 euróra 2013-ra.

(27)

Több rendelkezést kell hozni azon középiskolai tanulók és felnőttképzésben részt vevők mobilitási igényeinek kielégítésére, akikre eddig nem terjedtek ki a közösségi programok, úgy, hogy új típusú mobilitási lépések kerülnek bevezetésre a Comenius- és a Grundtvig-alprogramokba. Teljesebb mértékben ki kell aknázni a szomszédos régiókban található iskolák közötti hosszú távú együttműködés fejlesztése céljából az egyes tanárok mobilitása által kínált lehetőségeket is. Az integrált program futamideje alatt a Comenius-alprogramnak megközelítőleg 10 000 középiskolai diák egyéni mobilitását kell célul kitűznie; ezenkívül körülbelül 10 000 tanárnak, a különösen a szomszédos régiókban található iskolák közötti egyéni mobilitásban való részvételét.

(28)

A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban. Mindeddig azonban ezeknek a vállalkozásoknak korlátozott volt a részvétele a Leonardo-programban. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ilyen vállalkozások számára vonzóbbak legyenek a közösségi cselekvési programok, különösen úgy, hogy a szakmunkástanulók részére több mobilitási lehetőség álljon rendelkezésre. Az Erasmus keretében létezőkhöz hasonló, megfelelő lehetőségeket kell teremteni ezen mobilitás eredményeinek elismerése céljából.

(29)

Az Európán belüli mobilis munkaerők és változó munkahelyű személyek gyermekei előtt álló sajátos oktatási kihívásokra való tekintettel teljes mértékben ki kell használni a Comenius-program keretében a transznacionális tevékenységek szükségletei rendelkezésére álló lehetőségeket.

(30)

Az egész Európára kiterjedő fokozott mobilitásnak korántsem a minőség aláásásával, hanem ellenkezőleg, állandó, magasabb színvonallal kell együtt járnia.

(31)

Ha az Erasmus Mundus-program új elemként beépül az integrált programba, annak megfelelően fel kell emelni a teljes költségvetést.

(32)

Annak érdekében, hogy megfeleljen az e célkitűzések eléréséhez tervezett európai szintű tevékenységek támogatása iránti fokozott igénynek, támogatási eszközt biztosítson a nyelv és az ICT terén az ágazatközi tevékenység számára és erősítse a program eredményeinek terjesztését és kiaknázását, helyénvaló a négy ágazati program kiegészítése egy transzverzális programmal.

(33)

Annak érdekében, hogy megfeleljenek az európai integrációs folyamatra és annak fejlesztésére vonatkozó tudás és párbeszéd iránti igénynek, fontos a kiválóság ösztönzése az e téren folyó tanításban, kutatásban és kritikában az európai integrációs folyamat tanulmányozására szakosodó felsőoktatási intézmények, az oktatással és képzéssel foglalkozó európai szövetségek és a Jean Monnet-cselekvés támogatása által.

(34)

Megfelelő rugalmasságot kell biztosítani e határozat megfogalmazásában, hogy lehetővé tegye az integrált program cselekvéseinek szükséges kiigazításait a 2007-2013 közötti időszak változó igényeire reagálva, és elkerülje a Socrates és a Leonardo da Vinci előző szakaszainak helytelenül részletezett rendelkezéseit.

(35)

A Szerződés 3. cikkében előírtak szerint a Közösségnek valamennyi tevékenységében meg kell szüntetnie a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket, és elő kell segítenie az egyenjogúságot.

(36)

A Szerződés 151. cikke alapján a Közösségnek a Szerződés más rendelkezései szerinti cselekvéseiben figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat, különösen a kultúrák sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása céljából. Különös figyelmet kell szentelni a kultúra és más olyan területek, mint az oktatás közötti együttműködésnek. Ösztönözni kell az interkulturális párbeszédet is.

(37)

Szükség van az aktív állampolgárság, az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának támogatására és a kirekesztés minden formája ellen folytatott küzdelem fokozására, a rasszizmust és az idegengyűlöletet is beleértve.

(38)

Külön figyelmet kell szentelni az olyan csoportoknak, amelyek alulképviseltek az európai uniós oktatási és képzési rendszerekben.

(39)

Aktívan foglalkozni kell a fogyatékkal élők speciális tanulási szükségleteivel a program valamennyi részének gyakorlati megvalósítása során, többek között a fogyatékkal élő résztvevőkre háruló magasabb költségeket tükröző, magasabb összegű juttatások, illetve a jelbeszéd és Braille-írás elsajátítására és használatára adott támogatás révén .

(40)

Figyelembe kell venni a „Sporton keresztül történő nevelés európai évében” (2004) elérteket és az oktatási és sportintézmények között ezen év során előtérbe került együttműködésnek az oktatásra nézve lehetséges pozitív hatásait.

(41)

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tagjelölt országok és az EGT-ben már tagsággal rendelkező EFTA-országok a Közösség és ezen országok között aláírandó megállapodásoknak megfelelően részt vehetnek a közösségi programokban.

(42)

A 2003. június 19-20-án Szalonikiben ülésező Európai Tanács jóváhagyta a Nyugat-Balkánról szóló június 16-i tanácsi következtetéseket és annak „A szaloniki agenda a Nyugat-Balkánról: az európai integráció felé” című mellékletét, amely előírja, hogy a közösségi programokat meg kell nyitni a stabilizációs és társulási folyamat országai előtt, a Közösség és az említett országok között aláírandó keretmegállapodások alapján.

(43)

A Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánította azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen megállapodások megkötése céljából a közös érdekű területeken, úgymint a közösségi oktatási, képzési és ifjúsági programok.

(44)

Az integrált programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésében rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az újbóli kiigazításokat, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében. Az értékelésnek egy független, pártatlan testületek által elvégzendő külső értékelést is tartalmaznia kell.

(45)

A Socrates-program végrehajtásáról szóló 2002. február 28-i európai parlamenti állásfoglalás  (13) felhívta a figyelmet a program második szakaszában támogatást kérelmezők számára aránytalan terheket jelentő közigazgatási eljárásokra.

(46)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (14) és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (15), amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit védik, alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a konzisztencia elveit a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget azok végrehajtásáért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó közigazgatási teher között megkövetelt arányosságot.

(47)

A program sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a kérvényezési eljárás jelentős egyszerűsítése. Megfelelő jogi keret hiányában az igazgatási és könyvviteli ráfordításoknak megfelelő arányban kell állniuk a pénzügyi támogatás mértékével.

(48)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket az elvesztett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszatéríttetésére.

(49)

Mivel az európai együttműködésnek a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzájárulására irányuló javasolt cselekvés célkitűzéseit a többoldalú partnerségek, a nemzetek közötti mobilitás és a Közösség egészére kiterjedő információcsere szükségessége miatt a tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és ezért - a szükséges cselekvések és intézkedések jellegéből kifolyólag - azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lép túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

(50)

Ez a határozat a program teljes időtartamára egy pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetési hatóság számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodás (16) 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pontot képezi.

(51)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (17) megfelelően kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Az integrált program

1. cikk

Az integrált program létrehozása

(1)   Ez a határozat integrált programot - a továbbiakban: az integrált program - hoz létre az egész életen át tartó tanulás terén végzett közösségi cselekvések számára.

(2)   Az integrált program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet helyes védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek világszínvonalúvá válhassanak.

(3)   Az integrált program specifikus célkitűzései a következők:

a)

hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, valamint a tagállamok oktatási rendszereinek egymáshoz közelítéséhez a jobb minőség elérése érdekében, és támogatni az innovációt és egy európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban;

b)

kialakítani a vállalatok, a képzéseket nyújtó szervezetek, a felsőoktatási intézmények és a tudósok közötti kölcsönhatást a legjobb minőségű oktatás és képzés biztosítása érdekében;

c)

támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térsége megvalósítását;

d)

segíteni a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását;

e)

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását az egyéni kiteljesedéshez, a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz , az interkulturális párbeszédhez és a nemek egyenjogúságához, valamint a speciális szükségletekkel rendelkező személyek részvételét;

f)

segíteni a kreativitás, versenyképesség, foglalkoztathatóság, illetve a vállalkozói szellem növekedésének támogatását;

g)

tekintet nélkül a szociális és tanulmányi háttérre, hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban; különös figyelmet fordítva a társadalom azon rétegeire, amelyek Európában alulreprezentáltak a képzés és oktatás területén;

h)

támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget;

i)

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az emberi jogok és a demokrácia megértésén és tiszteletben tartásán alapuló európai állampolgárság érzésének megteremtésében , valamint a tolerancia és a más népek és kultúrák iránti tisztelet ösztönzésében;

j)

támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában;

k)

kiaknázni az eredményeket, az innovatív termékeket és folyamatokat, és kicserélni a helyes gyakorlatokat az integrált program alá tartozó területeken az oktatás minőségének javítása érdekében a legjobb gyakorlat meghatározása által.

(4)   A mellékletben meghatározott közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően az integrált program támogatja és kiegészíti a tagállamok által végzett cselekvéseket.

(5)   A 2. cikkben meghatározottak szerint az integrált program célkitűzéseit négy ágazati program, egy transzverzális program és a Jean Monnet-program - együttes nevük a továbbiakban: az egyedi programok - végrehajtásán keresztül valósítják meg.

(6)   Ezt a határozatot a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakban hajtják végre. Az előkészítő intézkedéseket azonban - beleértve a Bizottság határozatait a 9. cikknek megfelelően - e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

(7)   E határozatnak az integrált programra vonatkozó rendelkezései az egyedi programokra is irányadók, amelyekre különös rendelkezéseket is kell alkalmazni.

2. cikk

Egyedi programok

(1)   Az ágazati programok a következők:

a)

a Comenius-program, amely a középfokú oktatás végével bezárólag az iskolára felkészítő és az iskolai oktatásban részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul;

b)

az Erasmus-program, amely - a tanulmányok vagy a képesítés megszerzésének hosszától függetlenül, és a doktori tanulmányokat is beleértve - a hivatalos felsőoktatásban és a felnőtt szakoktatásban és -képzésben részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul;

c)

a Leonardo da Vinci-program, amely a szakoktatásban és -képzésben - beleértve a szakmai alap- és továbbképzést, a felnőtt magasabb szintű szakmai oktatáson és szakképzésen kívül - részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul;

d)

a Grundtvig-program, amely a felnőttoktatás bármely formájában részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul.

(2)   A transzverzális program a következő négy kulcstevékenységet foglalja magában:

a)

szakpolitikai együttműködés az egész életen át tartó tanulás terén a Közösségen belül;

b)

a nyelvtanulás támogatása;

c)

ICT-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógia és gyakorlat fejlesztése az egész életen át tartó tanuláshoz;

d)

a program és a korábbi kapcsolódó programok által támogatott cselekvések eredményeinek terjesztése és kiaknázása, és a helyes gyakorlatok cseréje.

(3)   A Jean Monnet-program az európai integráció területén támogatja az intézményeket és tevékenységeket. A következő három kulcstevékenységből áll:

a)

a Jean Monnet-cselekvés;

b)

az európai integrációval kapcsolatos témákra szakosodott intézményeknek nyújtott működési támogatás;

c)

egyéb, az oktatás és képzés területével foglalkozó európai intézményeknek és szövetségeknek nyújtott működési támogatás.

(4)   Az 1. cikkben meghatározott célkitűzések mellett az egyedi programok specifikus célkitűzései a következők:

a)

a Comenius-program:

i.

az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és az ezekben rejlő érték megértésének előmozdítása a fiatalok és az oktatási személyzet körében;

ii.

a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív állampolgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek elsajátításában;

b)

az Erasmus-program:

i.

az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása;

ii.

az innováció folyamatához a felsőoktatás és a magasabb szintű szakmai oktatás hozzájárulásának megerősítése;

c)

a Leonardo da Vinci-program:

i.

a munkaerő-piaci változásokhoz és követelményekhez, valamint a szükséges szakképzettség kialakulásához való alkalmazkodás elősegítése;

ii.

a munkavállaló diákok mobilitásának elősegítése;

iii.

a szakmai képzés és oktatás vonzerejének, valamint a munkáltatók és az egyének mobilitásának növelése;

d)

a Grundtvig-program:

i.

megfelelés az európai népesség elöregedése által felvetett oktatási kihívásoknak;

ii.

a felnőttek számára a tudásuk és képesítéseik javításához vezető alternatív utak biztosításának segítése;

e)

a transzverzális program:

i.

a két vagy több ágazati programot érintő területeken folytatott európai együttműködés támogatása;

ii.

a tagállamok oktatási és képzési rendszerei közelítésének támogatása;

f)

a Jean Monnet-program:

i.

a tanítási, kutatási és kritikai tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén;

ii.

támogatás az európai integrációval kapcsolatos témákkal és az oktatás és képzés európai szemléletével foglalkozó intézmények és szövetségek megfelelő skálájának fennállásához.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„iskolára felkészítő”: a kötelező alapfokú iskolai képzés megkezdése előtt végzett szervezett oktatási tevékenység;

2.

„tanuló”: egy iskolába tanulói minőségben beiratkozott személy;

3.

„iskola”: valamennyi általános (óvoda vagy más iskolára felkészítő, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus, illetve - a nyelvtanulást támogató intézkedések esetében - szakiskolai képzést nyújtó nem iskolai intézmény;

4.

„tanár/oktatási személyzet”: feladataiknál fogva a tagállamok oktatási folyamataiban közvetlenül részt vevő személyek;

5.

„hallgató”: a tanulmányok bármely területén egy felsőoktatási intézménybe oklevél megszerzéséhez vezető felsőfokú tanulmányok - a doktori szinttel bezárólag - folytatása céljából beiratkozott személy;

6.

„felsőoktatási intézmény”:

a)

a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely az említett szintű képesítést vagy oklevelet kínálja, függetlenül az ilyen intézményeknek a tagállamokban használt megnevezésétől;

b)

az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED) szerinti 5. vagy 6. szinten magasabb szintű szakmai oktatást nyújtó intézmény;

7.

„közös mesterképzés”: olyan mesterképzés a felsőoktatásban, amely:

a)

három különböző tagállam legalább három felsőoktatási intézményét érinti;

b)

olyan tanulmányi programot hajt végre, amely tanulmányi időszak teljesítésével jár az említett három intézményből legalább kettőben;

c)

az Európai Kreditátszámítási Rendszeren alapuló vagy azzal kompatibilis beépített mechanizmusokkal rendelkezik a partnerintézményekben teljesített tanulmányi időszakok elismerésére;

d)

a résztvevő intézmények részéről a tagállamok által elismert vagy akkreditált közös, kétszeres vagy többszörös oklevél odaítéléséhez vezet;

8.

„szakmai alapképzés”: a szakmai alapképzés bármely formája - beleértve a gyakorlati és szakmai tanítást, a szakiskolai és a szakmailag orientált oktatást -, amely hozzájárul egy, a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés eléréséhez;

9.

„szakmai továbbképzés”: egy személy által hivatása gyakorlása során a Közösségben teljesített bármely szakmai képzés;

10.

„felnőttoktatás”: felnőttek nem szakmai tanulásának bármely formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű;

11.

„tanulmányi látogatás”: rövid idejű látogatás az egész életen át tartó tanulás egy adott aspektusának másik tagállamban történő tanulmányozása, helyes gyakorlatok cseréje vagy új módszertan vagy készség elsajátítása céljából;

12.

„mobilitás”: fizikai mozgás egy másik országba, tanulmányok folytatása, munkatapasztalat szerzése, más tanulási vagy tanítási tevékenység vagy kapcsolódó közigazgatási tevékenység céljából, az esetnek megfelelően a fogadó ország nyelvén tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyamokkal támogatva;

13.

„kihelyezés”: egy másik tagállamban egy vállalkozásnál vagy szervezetnél való tartózkodás, az esetnek megfelelően a fogadó ország nyelvén tartott előkészítő és ismétlő tanfolyamokkal támogatva, a Közösségen belüli munkaerőpiac követelményeihez való alkalmazkodás, egy bizonyos készség elsajátítása vagy az érintett ország gazdasági és társadalmi kultúrájának jobb megértése céljából;

14.

„egyoldalú”: egyetlen intézményt érintő;

15.

„kétoldalú”: két tagállam partnereit érintő;

16.

„többoldalú”: legalább három tagállam partnereit érintő. A Bizottság többoldalúnak tekintheti a három vagy több tagállam tagságával rendelkező szövetségeket vagy más testületeket;

17.

„partnerség”: különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodás az egész életen át tartó tanulás terén közös európai tevékenységek végrehajtása céljából;

18.

„hálózat”: az egész életen át tartó tanulás egy bizonyos területén, tudományágában vagy ágazatában tevékenykedő testületek hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása;

19.

„projekt”: szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kifejlesztett együttműködési tevékenység;

20.

„projektkoordinátor”: a projektnek a Bizottsággal támogatási megállapodást aláíró többoldalú csoportosulás általi végrehajtásáért felelős szervezet vagy intézmény;

21.

„projektpartnerek”: a többoldalú csoportosulást alkotó szervezetek vagy intézmények a koordinátoron kívül;

22.

„vállalkozás”: minden vállalkozás az állami vagy magánszektorban, mérettől, jogi státustól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, valamint a gazdasági tevékenységek minden típusa, a szociális gazdaságot is beleértve;

23.

„szociális partnerek”: nemzeti szinten a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban, illetve közösségi szinten a munkáltatók és a munkavállalók a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő szervezetei;

24.

„tanulási szolgáltató”: minden, az integrált program összefüggésében vagy az egyedi programok keretei között egész életen át tartó tanulást biztosító intézmény vagy szervezet;

25.

„orientáció és tanácsadás”: a tanulók és az oktató személyzet oktatási és képzési programok vagy foglalkoztatási lehetőségek közötti választásának segítésére irányuló tevékenységek széles skálája, úgymint a tájékoztatás, értékelés, orientáció és tanácsadás;

26.

„az eredmények terjesztése és kiaknázása”: az annak biztosítására tervezett tevékenységek, hogy az integrált program és elődei eredményeit széles körben megfelelőképpen elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

27.

„egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett általános oktatás, szakmai oktatás, nem formális és informális oktatás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a szakismeretek és a képesítések gyarapodását eredményezik. Magában foglalja az orientációs és tanácsadási szolgáltatás biztosítását is.

4. cikk

Hozzáférés az integrált programhoz

Az alábbiakban említettek, amelyek a tagállamok törvényhozásával összhangban működnek, kerülhetnek be az integrált programba:

a)

tanulók, hallgatók, gyakornokok és felnőtt diákok;

b)

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusában érintett személyzet;

c)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

d)

tanulási szolgáltatók;

e)

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

f)

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi és ipari szervezeteket és kamarákat;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

h)

az egész életen át tartó tanulás területén dolgozó szövetségek, beleértve a hallgatók, gyakornokok, tanulók, tanárok, szülők és felnőtt diákok szövetségeit is;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek („NGO-k”).

5. cikk

Közösségi cselekvések

(1)   Az integrált program a következő cselekvések támogatásából áll:

a)

az egész életen át tartó tanulásban részt vevők mobilitása Európában, beleértve a mobilitás érdekében adott juttatásokon és a felsőoktatási intézmények felé irányuló mobilitás megszervezéséhez nyújtott juttatásokon keresztüli támogatást, a mobilitás támogatóit és azokat a gazdasági egységeket, amelyek küldenek és/vagy fogadnak személyeket (például a magas szintű mobilitáshoz szükséges projektek és rendelkezések szervezése és lebonyolítása) ;

b)

kétoldalú és többoldalú partnerségek;

c)

a nemzeti oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére és minőségének javítására tervezett többoldalú projektek;

d)

egyoldalú és nemzeti projektek;

e)

többoldalú projektek és hálózatok;

f)

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás területén, referenciaanyagok létrehozása, beleértve a felméréseket, statisztikát, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulás átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, a minőségbiztosítás terén történő együttműködésre irányuló cselekvés, valamint kísérleti projektek támogatása a tanulók Európán belüli foglalkoztathatósága növelését célzó, újító megközelítések kialakítása érdekében ;

g)

működési támogatás az integrált program alá tartozó területeken tevékenykedő szervezetek egyes működési és igazgatási költségeihez;

h)

más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban („kísérő intézkedések”).

(2)   Közösségi támogatás biztosítható az ebben a cikkben meghatározott cselekvések bármelyikének előkészítő és ismétlő látogatásaihoz is.

(3)   A Bizottság olyan szemináriumokat, kollokviumokat vagy üléseket szervezhet, amelyek valószínűleg elősegítik az integrált program végrehajtását, és megfelelő tájékoztatási, publikációs, terjesztési és a programhoz való csatlakozást elősegítő cselekvéseket, valamint programellenőrzést és -értékelést vállalhat.

(4)   Az ebben a cikkben említett cselekvések végrehajthatók ajánlatkérés, ajánlati felhívás révén, illetve közvetlenül a Bizottság által.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok feladatai

(1)   A Bizottság biztosítja az integrált program által előírt közösségi cselekvések végrehajtását.

(2)   A tagállamok

a)

a nemzeti gyakorlatnak megfelelően az egész életen át tartó tanulás minden aspektusával foglalkozó érintett felek bevonásával megteszik az integrált program tényleges és hatékony tagállami szintű működésének biztosításához szükséges lépéseket;

b)

megfelelő struktúrát hoznak létre vagy jelölnek ki és ellenőriznek az integrált program cselekvései tagállami szintű végrehajtásának összehangolt irányítására (nemzeti hivatalok), a költségvetési igazgatást is beleértve, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikkének megfelelően, összhangban a következő kritériumokkal:

i.

egy nemzeti hivatalként létrehozott vagy kijelölt szervezet jogi személyiséggel rendelkezik, és arra az érintett tagállam joga az irányadó. Nemzeti hivatalként minisztérium nem jelölhető ki;

ii.

a nemzeti hivataloknak kellő számú, az oktatás és a képzés terén történő nemzetközi együttműködés környezetében folytatott munkának megfelelő szakmai és nyelvi képességekkel bíró személyzettel kell rendelkezniük;

iii.

megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, különösen az informatika és a kommunikáció terén;

iv.

olyan közigazgatási közegben kell működniük, amely lehetővé teszi feladataik kielégítő végrehajtását és az összeférhetetlenségek elkerülését;

v.

olyan helyzetben kell lenniük, hogy alkalmazzák a közösségi szinten megállapított pénzügyi irányítási szabályokat és szerződéses feltételeket;

vi.

lehetőleg egy állami hatóság által kiadott megfelelő pénzügyi garanciákat kell kínálniuk, és irányítási kapacitásuknak meg kell felelnie azon közösségi alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik azokat;

c)

felelősséget vállalnak a projektek támogatására a nemzeti hivatalokhoz átutalt hitelek a fenti b) pontban említett nemzeti hivatalok általi helyes kezeléséért, és különösen az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a más közösségi alapok forrásaiból származó kettős finanszírozás elkerülése elvének, valamint a projektek felügyeletére és a kedvezményezettek által visszatérítendő összegek beszedésére vonatkozó kötelezettségnek a nemzeti hivatalok általi tiszteletben tartásáért;

d)

megteszik a szükséges lépéseket a fenti b) pontban említett nemzeti hivatalok megfelelő könyvvizsgálatának és pénzügyi áttekintésének biztosítására, és különösen a következőket:

i.

mielőtt a nemzeti hivatal megkezdi munkáját, átadják a Bizottságnak a szükséges garanciákat az alkalmazott eljárások, az ellenőrző rendszerek, a számviteli rendszerek és a beszerzési és támogatásodaítélési eljárások meglétére, relevanciájára és helyes működésére nézve, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályainak megfelelően;

ii.

minden évben átadják a Bizottságnak a nemzeti hivatalok pénzügyi rendszerének és eljárásainak megbízhatóságát, valamint az elszámolásaik feddhetetlenségét igazoló nyilatkozatot;

e)

a fenti b) pont szerint létrehozott vagy kijelölt nemzeti struktúrának tulajdonítható szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, és amennyiben ez olyan, a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti hivatal felé, amelyet nem térítenek meg teljesen, felelősséget vállalnak a be nem szedett összegekért;

f)

a Bizottság kérésére kijelölik azokat a tanulási szolgáltatókat vagy a tanulási szolgáltatók azon típusait, amelyeket az integrált programban való részvételre saját területükön jogosultnak tekintenek;

g)

elfogadják az integrált program helyes működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést;

h)

a leginkább alkalmas médiumokon keresztül teszik közzé a programokat érintő információkat annak érdekében, hogy azok könnyebben hozzáférhetőek legyenek a megcélzott csoportok számára;

i)

lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a más közösségi programokkal és pénzügyi eszközökkel, illetve a szóban forgó tagállamban működő más vonatkozó programokkal való együttműködés tagállami szinten megvalósuljon.

(3)   A tagállamokkal együttműködve a Bizottság biztosítja a következőket:

a)

az oktatás, képzés és az egész életen át tartó tanulás terén végrehajtott korábbi programok összefüggésében végzett cselekvések és az integrált program keretében végrehajtandó cselekvések közötti átmenet;

b)

a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme, különösen hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedések, igazgatási ellenőrzések és büntetések bevezetése révén;

c)

megfelelő tájékoztatás, nyilvánosság és nyomon követés az integrált program szerint támogatott cselekvések tekintetében.

7. cikk

Harmadik országok részvétele

(1)   Az integrált program nyitva áll a következők részvétele előtt:

a)

az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok, az EFTA-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b)

Törökország és az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő közép- és kelet-európai országok, az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére a vonatkozó keretmegállapodásban és társulási tanácsi határozatokban megállapított általános elveknek és általános feltételeknek megfelelően;

c)

a Nyugat-Balkán országai, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások létrehozása után meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően;

d)

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján.

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett Jean Monnet-program 1. kulcstevékenysége bármely más harmadik ország felsőoktatási intézményei előtt szintén nyitva áll.

(3)   Az integrált programban részt vevő harmadik országok eleget tesznek az ebben a határozatban a tagállamokra vonatkozóan meghatározott valamennyi kötelességnek és valamennyi feladatnak.

8. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az integrált program szerint és a 9. cikknek megfelelően, a Bizottság együttműködhet harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO).

II. fejezet

Az integrált program végrehajtása

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az integrált program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a következő ügyekkel kapcsolatban a Bizottság fogadja el, a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően:

a)

az éves munkaterv;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása az egyedi programok között;

c)

az integrált programon belüli belső konzisztencia biztosításához szükséges szabályozás;

d)

az integrált program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges szabályozás.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével az I. címben szereplő valamennyi ügy végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

10. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság - a továbbiakban: a bizottság - segíti.

(2)   Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszakot két hónapban határozzák meg.

(3)   Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)   A tagállamok nem képviseltethetik magukat a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti hivataloknál alkalmazott vagy azokért operatív felelősséget viselő személyek által.

11. cikk

Szociális partnerek

(1)   Bármely olyan esetben, amikor a bizottsággal e határozat alkalmazását érintő ügyről folytatnak konzultációt az oktatással és képzéssel kapcsolatban, a szociális partnereknek a Bizottság által az európai szociális partnerek javaslatai alapján kinevezett képviselői megfigyelői minőségben részt vehetnek a bizottság munkájában. Az ilyen megfigyelők száma megegyezik a tagállamok képviselőinek számával.

(2)   Az ilyen megfigyelőknek jogukban áll azt kérni, hogy álláspontjukat vegyék fel a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvbe.

12. cikk

Horizontális kérdések

Az integrált program végrehajtása során figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a program teljes mértékben hozzájáruljon a Közösség horizontális politikáinak előmozdításához, különösen a következők által:

a)

az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség és multikulturalitás, valamint az előítéletek , a raszszizmus és az idegengyűlölet elleni harc fontossága felismerésének ösztönzése;

b)

a speciális szükségletekkel rendelkező tanulókról való gondoskodás, különösen az általános oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdításának segítésével;

c)

a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás fontossága felismerésének ösztönzése;

d)

a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és hozzájárulás a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

13. cikk

Együttes cselekvések

A tudás Európájának felépítési folyamata részeként az integrált program keretében támogatott cselekvések a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően végrehajthatók a kapcsolódó közösségi programokkal és cselekvésekkel együttesen, különösen a kultúra, a média, az ifjúság, a kutatás és fejlesztés, a foglalkoztatás, a vállalkozás, a környezetvédelem és az információs és kommunikációs technológiák területén.

14. cikk

Konzisztencia és komplementaritás

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az átfogó konzisztenciát és komplementaritást a többi vonatkozó közösségi politikával, eszközzel és cselekvéssel, különösen az Európai Szociális Alappal, a közösségi keretprogram humán erőforrásra és mobilitásra irányuló cselekvéseivel a kutatásban és fejlesztésben, valamint a Közösség statisztikai programjával. A Bizottság hatékony összeköttetést biztosít az integrált program és a közösségi előcsatlakozási eszközök keretében az oktatás és képzés területén vállalt programok és cselekvések, a harmadik országokkal folytatott más együttműködés és az illetékes nemzetközi szervezetek között.

(2)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egész életen át tartó tanulás terén hozott vonatkozó közösségi kezdeményezésekről, a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést is beleértve.

(3)   Az integrált program szerinti cselekvések végrehajtásakor a Bizottság és a tagállamok tekintettel vannak a Tanács által elfogadott foglalkoztatási iránymutatásokban meghatározott prioritásokra mint az összehangolt foglalkoztatási stratégia részére.

(4)   Partnerségben az európai szociális partnerekkel, a Bizottság törekszik az integrált program és a közösségi szintű - az ágazati szinteket is beleértve - szociális párbeszéd közötti megfelelő koordináció kifejlesztésére.

(5)   Az integrált program végrehajtásában a Bizottság megfelelő esetben biztosítja az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) segítségnyújtását az annak hatáskörével kapcsolatos területeken és a 337/75/EGK tanácsi rendeletben (18) meghatározott szabályozásnak megfelelően. Megfelelő esetben a Bizottság az Európai Képzési Alapítvány támogatását is biztosíthatja annak mandátumán belül és az 1990. május 7-i 1360/90/EGK tanácsi rendeletben (19) meghatározott szabályozásnak megfelelően.

(6)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Szakképzési Tanácsadó Bizottságot a Leonardo da Vinci-program szerint történt releváns előrehaladásról.

III. fejezet

Pénzügyi rendelkezések - Értékelés

15. cikk

Finanszírozás

(1)    A 2007. január 1-jétől számított 7 éves időszakra ennek a határozatnak a megvalósításához szükséges indikatív pénzügyi keret 14 377 millió euró. Ezen a kereten belül a Comenius-, Erasmus-, Leonardo da Vinci- és Grundtvig-programra lekötendő összeg nem lehet kevesebb a melléklet B rész 9. pontjában meghatározottnál. Az említett összegeket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően módosíthatja.

(2)   Az integrált program költségvetésének legfeljebb 1 %-a a 7. cikk rendelkezései alapján az integrált programban részt nem vevő harmadik országokból származó partnereknek az integrált program alapján szervezett partnerségben, projekt- és hálózati cselekvésekben való részvétele támogatására használható fel.

(3)   Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

16. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az integrált programot. Ez a monitoring magában foglalja a 4. cikkben említett jelentéseket és az egyedi tevékenységeket.

(2)   A Bizottság intézkedik az integrált program rendszeres, független külső értékeléséről.

(3)   A tagállamok 2010. június 30-ig, illetve 2015. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az integrált program végrehajtásáról, illetve hatásáról.

(4)   A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére benyújtja a következőket:

a)

2011. március 31-ig egy időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és az integrált program végrehajtásának minőségi és mennyiségi aspektusairól;

b)

2011. december 31-ig egy közleményt az integrált program folytatásáról;

c)

2016. március 31-ig egy utólagos értékelő jelentést.

II. CÍM

AZ EGYEDI PROGRAMOK

I. fejezet

A Comenius-program

17. cikk

Hozzáférés a Comenius-programhoz

Az integrált program keretein belül a Comenius-program a következőket célozza meg:

a)

az iskolára felkészítő és az iskolai oktatásban részt vevő tanulók a középfokú oktatás végéig;

b)

a tagállamok által meghatározott iskolák;

c)

az említett iskolák tanári, támogató és igazgatási személyzete;

d)

az iskolai oktatásban érintettek szövetségei és képviselői;

e)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervezetek;

f)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

g)

felsőoktatási intézmények.

18. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Comenius-program operatív célkitűzései a következők:

a)

a tagállamok oktatási rendszerei magasabb minőségi szint irányába való konvergenciájának előmozdítása, különösen a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréje és terjesztése révén;

b)

a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő cserék mennyiségének növelése és minőségének javítása;

c)

a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek számának növelése és minőségének javítása olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább minden tizenötödik tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben;

d)

az idegen nyelvek, azaz egy második vagy egy további idegen nyelv tanulásának ösztönzése;

e)

a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának megerősítése;

f)

a pedagógiai megközelítések és az iskolavezetés fejlesztése.

19. cikk

Cselekvések

(1)   A Comenius-program a következő cselekvéseket támogathatja:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésének biztosításában vagy támogatásában el kell fogadni a szükséges előkészítő intézkedéseket, és ügyelni kell annak biztosítására, hogy megfelelő felügyelet és támogatás álljon a mobilitásban érintett fiatalok rendelkezésére. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

tanulók és személyzet cseréje;

ii.

a tanulók vagy az oktatási személyzet külföldi iskolákba vagy vállalatokhoz történő kihelyezése;

iii.

részvétel tanárképzési kurzusokon;

iv.

tanulmányi és előkészítő látogatások a mobilitási, partnerségi, projekt- vagy hálózati tevékenységekhez;

v.

gyakornoki státus a tanárok és tanárjelöltek részére.

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek fejlesztése

i.

az iskolák között , a tanulók közötti közös tanulási projektek („iskolai Comenius-partnerségek”) kifejlesztése érdekében;

ii.

az iskolai oktatásért bármilyen szempontból felelős szervezetek között a regionális együttműködés („regionális Comenius-partnerségek”) fellendítése érdekében;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú együttműködési projektek. Ezek a következőkre irányuló projekteket tartalmazhatnak:

i.

a legjobb oktatási gyakorlat - beleértve az új tanítási módszereket vagy tananyagokat - kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

ii.

tapasztalatszerzés és -csere a Comenius-programban érintett tanulók és oktató személyzet igényeihez igazított tájékoztató vagy tanácsadó rendszerekről;

iii.

új tanárképzési kurzusok vagy kurzustartalmak kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok. Ezek a következőkre irányuló hálózatokat tartalmazhatnak:

i.

az oktatás fejlesztése a működési területük szerinti tudományterületen vagy tárgykörben, saját javukra, illetve tágabb értelemben az oktatás javára;

ii.

a vonatkozó helyes gyakorlatok és innovációk megszerzése és terjesztése;

iii.

tartalmi támogatás biztosítása a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez;

iv.

a szükségletelemzés és annak az iskolai oktatáson belüli gyakorlati alkalmazásai fejlesztésének támogatása;

e)

a Comenius-program célkitűzéseinek megvalósítására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („Kísérő intézkedések”).

(2)   Az (1) bekezdésben említett cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntenek.

20. cikk

Költségvetés

A Comenius-programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 85 %-át a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitásra és a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott Comenius-partnerségekre kell fordítani.

21. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Comenius-programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

a)

az éves munkaterv;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása a Comenius-program különféle cselekvései között;

c)

általános iránymutatás a Comenius-program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

d)

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „nemzeti hivatali eljáráson” keresztül irányítandó cselekvésekhez;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a Comenius-program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

II. fejezet

Az Erasmus-program

22. cikk

Hozzáférés az Erasmus-programhoz

Az integrált program keretein belül az Erasmus-program a következőket célozza meg:

a)

a felsőoktatás és magasabb szintű szakmai oktatás és képzés valamennyi formájában részt vevő hallgatók és gyakornokok (ISCED 5. és 6. szint);

b)

a tagállamok által meghatározott felsőoktatási intézmények;

c)

az említett intézmények tanári és igazgatási személyzete;

d)

a felsőoktatásban érintettek szövetségei és képviselői, a megfelelő hallgatói, egyetemi és tanári/oktatói szövetségeket is beleértve;

e)

vállalkozások, szociális partnerek és a hivatás más képviselői;

f)

helyi és regionális szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervezetek;

g)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek.

23. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül az Erasmus-program operatív célkitűzései a következők:

a)

a hallgatók és a tanári személyzet egész Európára kiterjedő mobilitásának mennyiségi növelése és minőségi javítása, hozzájárulva ahhoz, hogy 2011-re az Erasmus és az azt megelőző programok keretében a hallgatók mobilitásában legalább 3 millió fő vegyen részt;

b)

az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés mennyiségi növelése és minőségi javítása;

c)

az európai felsőoktatásban és a magasabb szintű szakmai oktatásban szerzett képesítések közötti konvergencia fokozása;

d)

a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése.

24. cikk

Cselekvések

(1)   Az Erasmus-program a következő cselekvéseket támogathatja:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

a hallgatók mobilitása külföldi felsőoktatási intézménynél folytatott tanulmány vagy képzés céljából, valamint kihelyezés vállalkozásokhoz, képzési központokhoz és más szervezetekhez;

ii.

a felsőoktatási intézmények tanárszemélyzetének mobilitása külföldi partnerintézményekben tanítás vagy képzés szerzése céljából;

iii.

a felsőoktatási intézmények egyéb személyzetének és a vállalkozások személyzetének képzés vagy tanítás céljából mobilitása;

iv.

többoldalú alapon szervezett Erasmus intenzív programok.

Támogatást lehet adni továbbá a hazai és a fogadó felsőoktatási intézményeknek, illetve vállalkozásoknak a minőségbiztosításra irányuló cselekvéseikre a mobilitási intézkedések minden szakaszában, beleérve a nyelvi előkészítő és ismétlő tanfolyamokat is.

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett közös projektek, amelyek többek között a specifikus és az operatív célkitűzésekben említett területeken folytatott innovációra és kísérletezésre összpontosítanak;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, egy tudományágat vagy egy több tudományt átfogó területet képviselő hálózatok („Erasmus tematikus hálózatok”) felsőoktatási intézményekből álló konzorciumok üzemeltetésében, amelyek új tanulási fogalmak és kompetenciák kidolgozására irányulnak. Az ilyen hálózatok más állami szervek vagy vállalkozások, illetve szövetségek képviselőit is magukban foglalhatják;

d)

az Erasmus-program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („Kísérő intézkedések”).

(2)   A mobilitásban az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerint részt vevő hallgatók („Erasmus-hallgatók”) a következők:

a)

a felsőoktatási intézmények azon hallgatói, akik legalább első tanulmányi évük teljesítését követően egy tanulmányi időszakot másik tagállamban teljesítenek az Erasmus-program mobilitási cselekvése keretében, függetlenül attól, hogy ehhez az említett programtól pénzügyi támogatást kapnak-e. Az ilyen időszakokat a küldő és a fogadó intézmény közötti intézményközi megállapodások szerint teljes egészében elismerik. A fogadó intézmény az ilyen hallgatókra nem szab ki képzési díjat;

b)

az alapdiplomájuk megszerzésének helyétől eltérő országban közös mesterképzési programokra beiratkozott hallgatók;

c)

felsőoktatási intézmények vállalatoknál, közhivatalokban vagy képzési központokban történő kihelyezéseken részt vevő hallgatói.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint döntenek.

25. cikk

Költségvetés

Az Erasmus-programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 85 %-át a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitás támogatására kell fordítani.

26. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az Erasmus-programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

a)

az éves munkaterv;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása az Erasmus-program különféle cselekvései között;

c)

általános iránymutatás az Erasmus-program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

d)

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „nemzeti hivatali eljáráson” keresztül irányítandó cselekvésekhez;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével az Erasmus-program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

III. fejezet

A Leonardo da Vinci-program

27. cikk

Hozzáférés a Leonardo da Vinci-programhoz

Az integrált program keretén belül a Leonardo da Vinci-program a következőket célozza meg:

a)

a szakmai oktatás és képzés bármely formájában tanuló fiatalok a középfokú oktatás végéig (az ISCED szerinti 3. szintig);

b)

a szakmai továbbképzésben és oktatásban részt vevő tanulók (ISCED 4. szint);

c)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

d)

tanulási szolgáltatók a Leonardo da Vinci-program alá tartozó területeken;

e)

az említett tanulási szolgáltatók tanári és közigazgatási személyzete;

f)

a szakmai oktatás és képzés területén érintett szövetségek, beleértve a gyakornokok, szülők és tanárok szövetségeit is;

g)

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi és ipari szervezeteket és kamarákat;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

i)

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális és nemzeti szinten;

j)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

k)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, NGO-k.

28. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Leonardo da Vinci-program operatív célkitűzései a következők:

a)

a szakmai alapoktatásban (például a kombinált szakmai alapoktatás, beleértve a 3. cikk (8) bekezdése szerinti képzést is) és továbbképzésben részt vevő személyek mobilitásának növelése és a mobilitás minőségének javítása egész Európában, azzal a céllal, hogy a vállalati kihelyezések száma az integrált program végére elérje legalább az évi 150 000-t. Minden egyes tagállamban szavatolni kell a gyakornokok egyéni részvételét a mobilitási programokban;

b)

a tanulási szolgáltatók, vállalkozások, szociális partnerek és más érintett szervek közötti együttműködés fokozása és minőségének javítása Európa szerte;

c)

az innovatív gyakorlatok kifejlesztésének ösztönzése az alap- és továbbképzés terén, valamint azok átadása, az egyik résztvevő országból a többibe is;

d)

az oklevelek és képesítések átláthatóságának és elismerésének javítása, beleértve a nem formális és informális tanulással szerzett képesítéseket is;

e)

intézkedések elősegítése a munkaszerződéssel rendelkező, alternatív szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok kihelyezési lehetőségeinek minőségi és mennyiségi szempontból való javítása érdekében.

29. cikk

Cselekvések

(1)   A Leonardo da Vinci-program a következő cselekvéseket támogathatja:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésében vagy szervezésének támogatásában el kell fogadni a megfelelő előkészítő rendelkezéseket, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevő személyek megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

nemzetek közötti kihelyezések vállalkozásoknál vagy képző intézményeknél;

ii.

a képző tanárok, orientációs tanácsadók, a képzési intézményekért, illetve a képzés tervezéséért és a vállalkozásokon belüli karrier-tanácsadásért felelős személyek szakmai továbbképzésére irányuló kihelyezések és cserék;

iii.

intézkedések egyrészt a gazdasági egységek, különösen a kis- és közepvállalkozások, mikrovállalkozások és kézműves vállalkozások részvételének előmozdítására, másrészt az i. és ii. pontban említett személyek mobilitásának javítására és a kihelyezési programokhoz résztvevők toborzásának elősegítésére;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek, a résztvevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákban;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek, különösen a képzési rendszerek fejlesztésére irányulók a különböző kontextusokban kifejlesztett innovatív termékeknek és eljárásoknak a nemzeti igényekhez nyelvi, kulturális és jogi szempontból történő hozzáigazítását érintő innováció átadásán keresztül;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a képzési rendszerek javítására irányulnak;

e)

szakértők és szervezetek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai, amelyek munkája a szakmai oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó sajátos kérdésekre irányul;

f)

a Leonardo da Vinci-program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („Kísérő intézkedések”).

(2)   Az ilyen cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint határoznak.

30. cikk

Költségvetés

A Leonardo da Vinci-programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 75 %-át a 29. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mobilitás és partnerségek támogatására kell fordítani.

31. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Leonardo da Vinci-programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

a)

az éves munkaterv;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása a Leonardo da Vinci-program különféle cselekvései között;

c)

általános iránymutatás a Leonardo da Vinci-program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

d)

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „nemzeti hivatali eljáráson” keresztül irányítandó cselekvésekhez;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a Leonardo da Vinci-program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

IV. fejezet

A Grundtvig-program

32. cikk

Hozzáférés a Grundtvig-programhoz

Az integrált program keretén belül a Grundtvig-program a következőket célozza meg:

a)

a felnőttoktatásban tanulók;

b)

tanulási szolgáltatók a felnőttoktatásban;

c)

az említett tanulási szolgáltatók, illetve a felnőttoktatásban érintett más szervezetek tanári és igazgatási személyzete;

d)

a felnőttoktatási személyzet alap- vagy továbbképzésében érintett létesítmények;

e)

a felnőttoktatásban érintettek szövetségei és képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is;

f)

a felnőttoktatás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

g)

a felnőttoktatás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális és nemzeti szinten;

h)

a felnőttoktatás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

i)

vállalkozások;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, NGO-k;

k)

felsőoktatási intézmények.

33. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Grundtvig-program operatív célkitűzései a következők:

a)

a felnőttoktatásban érintett személyek mobilitása mértékének fokozása és minőségének javítása Európaszerte, azzal a céllal, hogy 2013-ra évente legalább 25 000 ilyen személy mobilitását támogassák;

b)

a felnőttoktatásban részt vevő szervezetek közötti együttműködés fokozása és minőségének javítása Európa-szerte;

c)

innovatív gyakorlatok kifejlesztésének ösztönzése a felnőttoktatásban, a szaktudás felmérése és a korábban megszerzett szakmai tapasztalatok elismerése, valamint azok átadása, az egyik résztvevő országból más országokba;

d)

alternatív és hozzáférhető lehetőségek biztosítása a felnőttoktatásban való részvételre a sérülékeny társadalmi csoportokból származó és a társadalom perifériáján élő személyek számára, különösen az idősek és az oktatást az alapképesítés megszerzése nélkül elhagyók vagy írástudatlanok számára a szakképesítés megszerzésében való esélyegyenlőség biztosítása érdekében ;

e)

a pedagógiai megközelítések és a felnőttoktatási szervezetek irányításának javítása.

34. cikk

Cselekvések

(1)   A Grundtvig-program a következő cselekvéseket támogathatja:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésében vagy szervezésének támogatásában el kell fogadni a megfelelő előkészítő rendelkezéseket, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevő személyek megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhat látogatásokat, kihelyezéseket, asszisztensi munkát és cseréket a formális és nem formális felnőttoktatás résztvevői számára, a felnőttoktatási személyzet képzését és szakmai fejlesztését is beleértve;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek, azaz „Grundtvig tanulási partnerségek”, a résztvevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákban;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a felnőttoktatási rendszerek javítására irányulnak;

d)

szakértők és szervezetek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai - „Grundtvig-hálózatok” -, amelyek munkája különösen a következőkre irányul:

i.

a felnőttoktatás fejlesztése a hozzájuk tartozó tudományterületen, tárgykörben vagy irányítási területen;

ii.

a releváns helyes gyakorlat és innováció azonosítása, javítása és terjesztése;

iii.

tartalmi támogatás biztosítása a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez, és az ilyen projektek és partnerségek közötti kölcsönhatások ösztönzése;

iv.

a felnőttoktatáson belül a szükségletelemzés és a minőségbiztosítás fejlesztésének támogatása;

e)

a Grundtvig-program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („Kísérő intézkedések”).

(2)   Az ilyen cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint határoznak.

35. cikk

Költségvetés

A Grundtvig-programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 60 %-át a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mobilitás és partnerségek támogatására kell fordítani.

36. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A következő ügyekre vonatkozó, a Grundtvig-program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

a)

az éves munkaterv;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása a Grundtvig-program különféle cselekvései között;

c)

általános iránymutatás a Grundtvig-program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

d)

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „nemzeti hivatali eljáráson” keresztül irányítandó cselekvésekhez;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a Grundtvig-program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

V. fejezet

A transzverzális program

37. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a transzverzális program operatív célkitűzései a következők:

a)

az európai szintű politikafejlesztés támogatása az egész életen át tartó tanulás terén, nevezetesen a liszszaboni, bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai összefüggésében;

b)

az egész életen át tartó tanulás politikájának fejlesztése alátámasztására adekvát mennyiségű összehasonlítható adat, statisztika és elemzés biztosítása;

c)

az egész életen át tartó tanulás célkitűzései és céljai felé történő előrehaladás nyomon követése, és a különösen figyelemre méltó területek azonosítása;

d)

a nyelvtanulás ösztönzése és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása;

e)

az egész életen át tartó tanuláshoz innovatív ICT-alapú tartalom, szolgáltatások, pedagógiák és gyakorlatok fejlesztésének támogatása;

f)

annak biztosítása, hogy az integrált program eredményeit megfelelően elismerik, bemutatják és széles körben alkalmazzák.

38. cikk

Cselekvések

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni mobilitás, beleértve a tanulmányi látogatásokat a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által kijelölt szakértők és tisztviselők, az oktatási és képzési létesítmények és orientációs és szakmai tapasztalatokat elismerő szolgálatok igazgatói, valamint a szociális partnerek számára;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a közösségi szinten kifejlesztett politikai javaslatok előkészítését és vizsgálatát célzó többoldalú projektek;

c)

szakértők és/vagy intézmények az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú együttműködési hálózatai, amelyek politikai kérdésekben együtt dolgoznak. Az ilyen hálózatok magukban foglalhatják a következőket:

i.

az egész életen át tartó tanulás tartalmához vagy módszertanához és politikáihoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó tematikus hálózatok. Az ilyen hálózatok megfigyelhetik, kicserélhetik, azonosíthatják és elemezhetik a helyes gyakorlatokat és innovációt, továbbá javaslatokat tehetnek az ilyen gyakorlatok jobb és szélesebb körű alkalmazására a tagállamokban;

ii.

az egész életen át tartó tanulás stratégiai kérdéseire vonatkozó politika európai szintű összehangolására irányuló állandó konferenciák;

d)

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás terén az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint, amely magában foglalhatja a következőket:

i.

tanulmányok és összehasonlító kutatás;

ii.

mutatók és statisztikai felmérések kidolgozása, beleértve az egész életen át tartó tanulás terén az Eurostattal együttműködésben vállalt munka támogatását;

iii.

támogatás az Eurydice-hálózat működtetéséhez és a Bizottság által létrehozott Eurydice Európai Egység finanszírozása;

e)

az oklevelek és képesítések átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, a nem formális és informális tanulással szerzett képesítéseket is beleértve; tájékoztatás és iránymutatás a tanulási célú mobilitással kapcsolatban, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett minőségbiztosítási együttműködés, amely magában foglalhatja a következőket:

i.

a mobilitást és elismerést elősegítő szervezetek hálózata, mint például a Euroguidance és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központ (NARIC);

ii.

támogatás nemzetek közötti webalapú szolgáltatásokhoz, mint például a Ploteus;

iii.

tevékenységek az Europass-kezdeményezés keretében a 2241/2004/EK határozatnak megfelelően;

f)

a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („Kísérő intézkedések”).

(2)   A következő, a több életszakaszban fennálló tanítási és tanulási igények kezelésére tervezett stratégiai cselekvések a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenység keretében támogathatók:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.

új nyelvtanulási segédanyagok - köztük on-line kurzusok - és a nyelvtudást tesztelő eszközök kidolgozása;

ii.

eszközök és kurzusok kifejlesztése a nyelvtanárképzéshez;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban, beleértve a nyelvtanulást a tömegtájékoztatás és/vagy a marketing révén a tanulók körében népszerűsítő tevékenységeket, a sajtó- és tájékoztató kampányokat, valamint konferenciákat, tanulmányokat és statisztikai mutatókat a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén.

(3)   A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

a)

innovatív módszerek, tartalom, szolgáltatások és környezet kifejlesztésére és terjesztésére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek;

b)

az ismeretek, tapasztalatok és helyes gyakorlat megosztására és cseréjére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok;

c)

az egész életen át tartó tanulás politikájának és gyakorlatának fejlesztését célzó, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt más cselekvések, amelyek a technikák és pedagógia tekintetében magukban foglalhatnak az értékelésre, megfigyelésre, teljesítményértékelésre, minőségi javításra és a tendenciák elemzésére szolgáló mechanizmusokat.

(4)   A 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.

innovatív termékek és eljárások kiaknázásának és alkalmazásának támogatása;

ii.

az azonos területen működő projektek együttműködésének ösztönzése;

iii.

helyes gyakorlat kidolgozása a terjesztési módszerek tekintetében;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett referenciaanyagok létrehozása, ami magában foglalhatja a vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtését és a terjesztés terén végzett tanulmányokat, az eredmények kiaknázását, valamint a helyes gyakorlat cseréjét.

39. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A következő ügyekre vonatkozó, a transzverzális program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el:

a)

az éves munkaterv és a kiválasztási kritériumok és eljárások;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása a transzverzális program különféle cselekvései között;

c)

általános iránymutatás a transzverzális program végrehajtásához és annak kulcstevékenységei;

d)

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „nemzeti hivatali eljáráson” keresztül irányítandó cselekvésekhez;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a transzverzális program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

VI. fejezet

A Jean Monnet-program

40. cikk

Hozzáférés a Jean Monnet-programhoz

Az integrált program és a melléklet keretén belül a Jean Monnet-program a következőket célozza:

a)

az európai integráció területén a felsőoktatás bármely formájában (ISCED 5. és 6. szint) részt vevő hallgatók és kutatók a Közösségben és azon kívül;

b)

felsőoktatási intézmények a Közösségben és azon kívül;

c)

az említett intézmények tanári és igazgatási személyzete;

d)

az oktatásban és képzésben érintettek szövetségei és képviselői a Közösségben és azon kívül;

e)

helyi és regionális szinten az oktatás és képzés szervezéséért és biztosításáért felelős állami és magánszervezetek;

f)

az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek a Közösségben és azon kívül.

41. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Jean Monnetprogram operatív célkitűzései a következők:

a)

a kiválóság serkentése a felsőoktatási intézményekben az európai integrációs tanulmányok tanítása, kutatása és kritikája terén a Közösségben és azon kívül;

b)

az európai integrációval kapcsolatos témákra vonatkozó ismeretek bővítése és a tudatosság fokozása az erre szakosodott tanárok és előadók, valamint általánosságban az európai állampolgárok körében;

c)

az európai integrációhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézmények támogatása;

d)

az oktatás és képzés terén tevékenykedő, kiváló minőséget képviselő európai szövetségek fennállásának támogatása.

42. cikk

Cselekvések

(1)   A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

i.

Jean Monnet-tanszékek, kiválósági központok és tanítási modulok;

ii.

az európai integrációra szakosodott professzorok, más felsőoktatási tanárok és kutatók szövetségei;

iii.

az európai integrációs tanulmányokra szakosodó fiatal kutatók támogatása;

iv.

a Közösséghez kapcsolódó tájékoztatási és kutatási tevékenységek az európai integráció folyamatáról szóló megbeszélések, kritikák és ismeretek ösztönzése céljából;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok, amelyek magukban foglalhatják többoldalú kutatócsoportok létrehozásának támogatását az európai integráció területén.

(2)   Az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatást a következő, európai érdekű célt szolgáló intézmények egyes működési és igazgatási költségeinek támogatására a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenységek keretében lehet odaítélni:

a)

az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (College of Europe) (bruges-i és natolini campus);

b)

az Európai Egyetemi Intézet (European University Institute), Firenze;

c)

az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration), Maastricht;

d)

az Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), Trier;

e)

a Saar-vidéki Egyetem Európa Intézete;

f)

Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja, CIFE (Nizza);

g)

az Emberi Jogok és Demokratizálódás Európai Egyetemközi Központja, Velence;

h)

a Speciális Oktatás Fejlesztésének Európai Ügynöksége, Middelfart.

(3)   A 2. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenységek keretében az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatást oda lehet ítélni az oktatás és képzés területén működő európai intézmények egyes működési és igazgatási költségeinek támogatására. Az erre a működési támogatásra jogosult intézményeket egy ajánlati felhívás alapján választják ki.

(4)   A támogatásokat éves alapon vagy a Bizottsággal kötött partnerségi keretmegállapodás szerint megújuló rendszerben lehet odaítélni.

43. cikk

Költségvetés

A Jean Monnet-programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 25 %-át a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység támogatására, legalább 48 %-át a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenységre és legalább 17 %-át a 2. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenységre kell fordítani.

44. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Jean Monnet-programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

a)

az éves munkaterv és a kiválasztási kritériumok és eljárások;

b)

az éves költségvetés és a források elosztása a Jean Monnet-program különféle cselekvései között;

c)

iránymutatás a Jean Monnet-program végrehajtásához és annak kulcstevékenységei;

d)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a Jean Monnet-program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

III. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2006. december 31-én vagy azt megelőzően a 382/1999/EK határozat, a 253/2000/EK határozat, a 2318/2003/EK határozat, a 791/2004/EK határozat vagy a 2241/2004/EK határozat alapján kezdeményezett cselekvéseket az említett határozatokkal összhangban kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy az említett határozatok által létrehozott bizottságok helyébe az e határozat 10. cikkével létrehozott bizottság lép.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 221., 2005.9.8., 134. o.

(2)  HL C 164., 2005.7.5., 59. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja.

(4)  HL L 146., 1999.6.11., 33. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 28., 2000.2.3., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel módosított határozat.

(6)  HL L 345., 2003.12.31., 9. o.

(7)  HL L 138., 2004.4.30., 31. o.

(8)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(9)  HL L 345., 2003.12.31., 1. o.

(10)  HL C 163., 2002.7.9., 1. o.

(11)  HL C 272. E, 2003.11.13., 449. o.

(12)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(13)  HL C 293. E, 2002.11.28., 103. o.

(14)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(15)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

(16)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

(17)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(18)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o. A legutóbb a 2051/2004/EK rendelettel (HL L 355., 2004.12.1., 1. o.) módosított rendelet.

(19)  HL L 131., 1990.5.23., 1. o. A legutóbb az 1648/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 22. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

KÖZIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

A.   Közigazgatási rendelkezések

Az integrált programban foglalt tevékenységek előterjesztésének és kiválasztásának eljárásai a következők:

1.   Nemzeti hivatali eljárás

1.1.   1. eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a kiválasztási döntéseket a megfelelő nemzeti hivatalok hozzák meg, az „1. nemzeti hivatali eljárás” szerint kell kezelni:

a)

az egész életen át tartó tanulásban részt vevő személyek nemzetek közötti mobilitása Európában, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kétoldalú és többoldalú partnerségek;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amennyiben azokat a 38. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák.

Az e cselekvések keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamok által kijelölt megfelelő nemzeti hivatalokhoz kell irányítani. A nemzeti hivatalok a 9., 21., 26., 31., 36. és 39. cikk szerint kialakított általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzik a kiválasztást és a pénzügyi segítségnyújtás elosztását a kiválasztott kérelmezők között. A nemzeti hivatalok eljuttatják a támogatásokat a saját tagállamukban található kedvezményezetteknek. A kétoldalú vagy többoldalú partnerségekben mindegyik partner közvetlenül saját nemzeti hivatalától kapja a finanszírozást.

1.2.   2. eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, de az értékelési és szerződéskötési eljárást a megfelelő nemzeti hivatalok végzik el, a „2. nemzeti hivatali eljárás” szerint kell kezelni:

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek.

Az e cselekvés keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a projektkoordinátor tagállama által kijelölt megfelelő nemzeti hivatalhoz kell irányítani. A projektkoordinátor tagállamának nemzeti hivatala értékeli a kérelmeket, és benyújtja a Bizottságnak az elfogadásra javasolt kérelmek első kiválasztás utáni listáját. A Bizottság határoz a javasolt kiválasztás utáni listáról, majd a nemzeti hivatal a 31. cikk szerint kialakítandó iránymutatásokkal összhangban kiválasztott kérelmezőkhöz hozzárendeli a megfelelő pénzügyi segítségnyújtást. Mielőtt benyújtja a kiválasztás utáni listát a Bizottsághoz, a projekt koordinálása szerinti ország nemzeti hivatala kapcsolatba lép az összes többi projektpartner országainak nemzeti hivatalával. A nemzeti hivatalok eljuttatják a támogatásokat a saját tagállamukban található kiválasztott projekt koordinátorának, aki felelős a finanszírozásnak a projektben érintett partnerek közötti elosztásáért.

2.   Bizottsági eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a projektjavaslatokat a Bizottsághoz nyújtják be, és a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, a „bizottsági eljárás” szerint kell kezelni:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, kivéve, ha azokat a 38. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok;

c)

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás területén, referenciaanyagok létrehozása, beleértve a felméréseket, statisztikát, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulás átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatás;

e)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban („kísérő intézkedések”).

Az e cselekvések keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Bizottsághoz kell irányítani, amely a 9., 21., 26., 31., 36., 39. és 44. cikk szerint kialakítandó általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzi a kiválasztást és a pénzügyi segítségnyújtás elosztását a kiválasztott kérelmezők között.

B.   Pénzügyi rendelkezések

A Bizottság biztosítja, hogy az integrált program keretében megítélt támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó pénzügyi és közigazgatási kötelezettségek arányban álljanak a támogatás mértékével. A Bizottság különösen biztosítja azt, hogy az egyéni mobilitásra és a partnerségekre vonatkozó pénzügyi szabályok és kérelmezési, illetve beszámolási kötelezettségek megőrizzék felhasználóbarát jellegüket, és kellően egyszerűek maradjanak ahhoz, hogy ne korlátozzák a kevésbé előnyös helyzetben lévő személyek és a velük dolgozó intézmények vagy szervezetek hozzáférését.

A Bizottság tájékoztatja a nemzeti ügynökségeket azokról a kritériumokról, amelyekhez ez utóbbiaknak igazodniuk kell a kiválasztási és odaítélési eljárások, illetve az általuk kezelt alapok tekintetében a szerződéskötés, a kifizetés és a pénzügyi ellenőrzés során. Ezek a kritériumok figyelembe veszik az odaítélendő támogatások értékét; a 25 000 eurónál kisebb összegű támogatások esetén a kérelmezőket vagy kedvezményezetteket is érintő összes szakaszban egyszerűsített eljárásrendszereket írnak elő. Ezek alapján a nemzeti ügynökségek meghatározhatják és korlátozhatják a támogatáskérők által benyújtandó információ részleteit, és a támogatások odaítélése után egyszerűbben, mindössze az alábbi elemek alapján szerződést köthetnek:

a szerződő felek

a szerződés időtartama, ami egyben a kiadások támogathatósági időszaka is

az odaítélhető legnagyobb támogatás összege

a szóban forgó tevékenység összefoglaló leírása

a jelentéstételi és számviteli ellenőrzési feltételek.

Továbbá azt is lehetővé teszik, hogy a nemzeti ügynökségek társfinanszírozást nyújtsanak a természetbeni hozzájárulást elfogadó kedvezményezettek részére. Ezek tényszerűen ellenőrizhetők, de nem feltétlenül kell, hogy pénzügyi értékelés tárgyát képezzék.

1.   A nemzeti hivatali eljáráson keresztül kezelt cselekvések

1.1.   Az e melléklet A. szakasza 1. pontjának megfelelően a nemzeti hivatali eljáráson keresztül kezelendő cselekvésekhez nyújtott pénzügyi támogatásra szánt közösségi forrásokat a tagállamok között a Bizottság által a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott képlet szerint kell elosztani, amely tartalmazhatja például a következő elemeket:

a)

az egyes tagállamokhoz rendelendő minimumösszeg, amelyet az érintett cselekvés költségvetési rendelkezésre állásának megfelelően határoznak meg;

b)

a fennmaradó összeget a következők alapján osztják fel a tagállamok között:

i.

a megélhetési költségek különbözősége az egyes tagállamokban;

ii.

az egyes tagállamok fővárosainak távolsága egymástól;

iii.

az érintett cselekvés iránti kereslet és/vagy felvevőképesség az egyes tagállamokban;

iv.

a következők összlétszáma az egyes tagállamokban:

az iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok száma a Comenius-program keretében a 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott iskolai partnerségekhez és mobilitási cselekvésekhez;

a felsőoktatási hallgatók/diplomások száma az Erasmus-program keretében a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és iv. alpontjában meghatározott hallgatói mobilitási és intenzív programcselekvésekhez;

a felsőoktatási intézmények tanárainak száma az Erasmus-program keretében a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott tanári mobilitási és más személyzeti mobilitási cselekvésekhez;

a teljes lakosság és a 15-35 év közötti korosztály ehhez viszonyított létszáma a Leonardo da Vinci-program keretében a 29. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott mobilitási, partnerségi és két- és többoldalú projektcselekvésekhez;

a felnőttek száma a Grundtvig-program keretében a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mobilitási és partnerségi cselekvésekhez.

1.2.   Az így felosztott közösségi finanszírozást a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt nemzeti hivatalok kezelik.

1.3.   A tagállamokkal együttműködésben a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket a kiegyensúlyozott közösségi, nemzeti és - az esetnek megfelelően - regionális részvétel, illetve adott esetben a különféle tudományterületek kiegyensúlyozott részvétele bátorítására. Az ezen intézkedésekhez rendelt összegek aránya nem haladhatja meg a szóban forgó egyes cselekvések finanszírozására szánt éves költségvetés 5 %-át.

2.   A kedvezményezettek kijelölése

Az e határozat 42. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézményeket a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikkének megfelelően az integrált program kedvezményezettjeinek jelölik ki.

A NARIC-hálózatot, az Eurydice-hálózatot, a Euroguidance-hálózatot alkotó nemzeti egységek, a szakmai képesítések nemzeti referenciapontjai és a nemzeti Europass-központok a program nemzeti szintű végrehajtásának eszközei, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

3.   A kedvezményezettek típusai

Az 1605/2002/EK EK, Euratom rendelet 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően a támogatásokat természetes személyeknek lehet odaítélni. A támogatás megvalósulhat ösztöndíjak formájában.

4.   Átalánytámogatások, egységköltség- és ártáblák

Az 5. cikkben említett cselekvések esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánytámogatásokat és/vagy egységköltségtáblákat lehet használni.

Az átalánytámogatások összege támogatásonként legfeljebb 25 000 euró lehet. Legfeljebb 100 000 euró összegig kombinálhatók, vagy összekapcsolhatók egységköltségtáblákkal.

Az integrált program keretében vállalat tevékenységekkel kapcsolatban a Bizottság díjak kiosztását is előírhatja.

5.     Közoktatási intézmények

A Bizottság a program keretében történő projektvégrehajtáshoz szükséges pénzügyi, szakmai és igazgatási képességgel és a szükséges pénzügyi stabilitásal rendelkező intézménynek tekint minden, a tagállamok által megnevezett iskolát és felsőoktatási intézményt, továbbá minden olyan oktatási intézményt, amely az elmúlt két év során éves bevételének több mint 50 %-át szerezte közforrásból, vagy amely közszolgálati szerv, illetve közszolgálati szerv képviseletének felügyelete alá tartozik; ezeknek nem kötelessége további dokumentumokkal igazolni a fentieket.

6.   Általános európai érdekű célkitűzést szolgáló szervek

Amennyiben e program keretében működési támogatást ítélnek meg a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 162. cikkében meghatározott általános európai érdekű célkitűzést szolgáló szervek részére, ezekre a támogatásokra a megújításkor az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 113. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem vonatkozik a fokozatos csökkentés elve.

7.   A kérelmezők szakmai alkalmassága és képesítései

A Bizottság a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 176. cikke (2) bekezdésének megfelelően határozhat úgy, hogy a kedvezményezettek meghatározott kategóriáinak rendelkezniük kell a javasolt cselekvés vagy munkaterv teljesítéséhez megkövetelt szakmai alkalmassággal és képesítésekkel.

8.   Partnerek részvétele harmadik országokból

Harmadik országokból származó partnerek a 15. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel, a Bizottság vagy az érintett nemzeti hivatal döntése szerint vehetnek részt többoldalú projektekben, hálózatokban vagy partnerségekben. Az ilyen partnerek támogatására vonatkozó döntés a szóban forgó projektben, hálózatban vagy partnerségben való részvételükből eredő várható európai szintű hozzáadott érték nagyságán alapul.

9.   Minimumösszegek

A 15. cikkre figyelemmel, az ágazati programokhoz rendelendő minimumösszegek az említett cikkben meghatározott pénzügyi keret arányában kifejezve a következők:

Comenius 12 %

Erasmus 41 %

Leonardo da Vinci 23 %

Grundtvig 3 %

10.   Nemzeti hivatalok

A tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően létrehozott vagy kijelölt nemzeti hivatalok tevékenységeinek támogatására közösségi pénzügyi segítségnyújtást biztosítanak. Az ilyen segítségnyújtást működési támogatás formájában lehet biztosítani, amely nem haladhatja meg a nemzeti hivatal jóváhagyott munkaprogramja teljes jogosult költségének 50 %-át.

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nemzeti hivatal funkcióját az integrált programban e határozat 7. cikke (1) bekezdésének értelmében részt vevő harmadik országokban állami szervek vagy az érintett ország joga által szabályozott állami szolgálatot teljesítő magánjogi szervek is elláthatják.

Az arányosság elvének megfelelően az igazolási és jelentéstevési követelmények szintje a szükséges minimális marad.

11.   Technikai segítségnyújtás

Az integrált program költségvetési kerete kiterjedhet a program végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő cselekvésekre, monitoringra, ellenőrzésre, könyvvizsgálatra és értékelésre. Ezek tartalmazhatnak tanulmányokat, üléseket, tájékoztató tevékenységeket, publikációkat, az információcseréhez szükséges informatikai hálózatok költségeit, illetve bármely más olyan technikai és közigazgatási segítségnyújtást, amelyhez a Bizottságnak esetlegesen folyamodnia kell a program végrehajtása érdekében.

12.   Csaláselleni rendelkezések

A 9., 21., 26., 31., 36., 39. és 44. cikk alapján hozott bizottsági határozatok, a szerződések és az azokból eredő megállapodások, valamint a résztvevő harmadik országokkal kötött megállapodások előírják különösen a Bizottság (vagy bármely általa meghatalmazott képviselője) általi felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést - az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) ellenőrzését is beleértve - és a Számvevőszék általi könyvvizsgálatot, szükség esetén a helyszínen. Az ilyen ellenőrzéseket a nemzeti hivataloknál és szükség esetén a támogatások kedvezményezettjeinél lehet elvégezni.

A működési támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követő ötéves időszakban bármikor a Bizottság rendelkezésére bocsátja a támogatási évben felmerült kiadásokat igazoló dokumentumokat, az auditált pénzügyi kimutatást is beleértve. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy - adott esetben - a partnerek vagy tagok birtokában lévő igazoló dokumentumok is a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság vagy közvetlenül, saját személyzete által, vagy bármely más, általa kiválasztott képesített szerv által ellenőrizheti a támogatások felhasználását. Az ilyen ellenőrzés a megállapodás fennállásának teljes időtartama alatt és a záróegyenleg kifizetését követő öt évben bármikor elvégezhető. A könyvvizsgálat megállapításai adott esetben a Bizottság visszatérítésre vonatkozó határozatához vezethetnek.

A Bizottság személyzete és a Bizottság által meghatalmazott külső személyzet megfelelő hozzáférési joggal rendelkezik különösen a kedvezményezett irodájához, valamint bármely olyan információhoz - az elektronikus formában tárolt információt is beleértve -, amelyre az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez szüksége van.

A Számvevőszék és az OLAF a Bizottsággal megegyező jogokat élvez, különösen a hozzáférés tekintetében.

Ezen túlmenően a Bizottság e program keretében helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a Bizottság által az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalás és egyéb szabálytalanságok elleni védelme érdekében végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek (1) megfelelően.

Az e határozat alapján finanszírozott közösségi cselekvések esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma egy jogosulatlan kiadási tétel révén a közösségi jog valamely rendelkezésének megsértését vagy egy szerződéses kötelezettségnek egy jogi személy tettéből vagy mulasztásából eredő megszegését jelenti, amely a Közösségek általános költségvetésének vagy a kezelésében lévő költségvetéseknek a sérelmével jár vagy járhat.


(1)   HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(2)   HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

P6_TA(2005)0396

CSELEKVŐ IFJÚSÁG (2007-2013) ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a 2007-2013 közötti időszakra a CSELEKVŐ IFJÚSÁG-program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0471 - C6-0096/2004 - 2004/0152(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0471) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 149. cikkének (4) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0096/2004),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0263/2005),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

egyértelműen megállapítja, hogy a határozatra irányuló javaslatban szereplő előirányzatok tisztán tájékoztató jellegűek, és azokat a következő többéves pénzügyi keretről szóló határozat állapítja meg;

3.

felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keret elfogadása után, és amennyiben szükséges, terjesszen elő javaslatot a pénzügyi referenciaösszegek kiigazítására;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2004)0152

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. október 25-én került elfogadásra a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra a CSELEKVŐ IFJÚSÁG-program létrehozásáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében (3) megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1)

A Szerződés létrehozza az uniós állampolgárságot, és úgy rendelkezik, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika területén a Közösség fellépésének célja, hogy elősegítse, többek között, a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak és a minőségi oktatásnak a fejlesztését.

(2)

Az Európai Unió alapját a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a diszkrimináció elleni küzdelem elvei képezik. A fiatalok aktív polgársága támogatásának hozzá kell járulnia ezen elvek erősödéshez.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 13-i 1031/2000/EK határozatával létrehozta az „Ifjúság” közösségi cselekvési programot (4). Az említett programból nyert tapasztalatok alapján folytatni és erősíteni kell az együttműködést és az Európai Unió e téren folytatott tevékenységét.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 790/2004/EK határozatával létrehozta az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési programot (5).

(5)

Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülése stratégiai célkitűzést határozott meg az Unió számára, amely magában foglalja többek között az élethosszig tartó oktatásnak és képzésnek nagyobb jelentőséget tulajdonító, aktív foglalkoztatáspolitikát, és amelyet a 2001. június 15-16-i göteborgi Európai Tanács a fenntartható fejlődés stratégiájával egészített ki.

(6)

A 2001. december 14-15-i Európai Tanács elnökségi következtetéseihez csatolt laekeni nyilatkozat megállapítja, hogy az Európai Unió számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a polgárokat, és elsősorban a fiatalokat közelebb hozza az európai projekthez és az európai intézményekhez.

(7)

A Bizottság 2001. november 21-én elfogadta Az európai ifjúság új lendülete című fehér könyvét, amely az ifjúságpolitika területén olyan együttműködési keretre tesz javaslatot, amelynek elsődleges célja a fiatalok részvételének, tájékoztatásának és önkéntes tevékenységeinek elősegítése, valamint az ifjúság területének jobb megismerése; az Európai Parlament 2002. május 14-iállásfoglalásába (6) felvette e javaslatokat.

(8)

A Tanács, valamint a tagállamok kormányainak a 2002. június 27-i Tanács keretében összegyűlt képviselőinek állásfoglalása (7) létrehozza többek között a koordináció nyílt módszerét, amely a fiatalok prioritásaira, részvételére, tájékoztatására, önkéntes tevékenységeire és az ifjúság területének jobb megismerésére terjed ki; e program végrehajtásakor e munkákat is figyelembe kell venni.

(9)

A Tanács 2003. május 6-i következtetéseiben (8) hangsúlyozta, hogy a kimondottan a fiataloknak szóló, létező közösségi eszközöket fenn kell tartani, és tovább kell fejleszteni, mivel alapvető fontosságúak az ifjúságpolitika területén a tagállamok együttműködésének erősítéséhez, és emellett ezen eszközök prioritásait és célkitűzéseit összhangba kell hozni az ifjúságpolitika területén az európai együttműködési keret prioritásaival és célkitűzéseivel.

(10)

A Közösség tevékenysége a minőségi oktatáshoz és képzéshez is hozzájárul, és a Szerződés 3. cikkével összhangban az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására törekszik.

(11)

Meg kell felelni a fogyatékkal élő személyek sajátos szükségleteinek.

(12)

Támogatni kell az aktív polgárságot, miközben az intézkedések végrehajtása során a Szerződés 13. cikkének megfelelően erősíteni kell a többek között nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy világnézeten, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló kirekesztés és a diszkrimináció valamennyi formája ellen folytatott küzdelmet.

(13)

Az európai uniós tagságra jelölt országoknak és az EGT-tag EFTA-államoknak lehetőségük van arra, hogy - az ezen országokkal kötött megállapodásokkal összhangban - részt vegyenek a közösségi programokban.

(14)

A 2003. június 19-20-i thesszaloniki Európai Tanács elfogadta a Tovább az európai integráció útján alcímet viselő Nyugat-balkáni Agendát, amely úgy rendelkezik, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára - a Közösség és ezen országok közötti keretmegállapodások alapján - hozzáférést kell biztosítani a közösségi programokhoz.

(15)

Rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a programban Svájc is részt vehessen.

(16)

Az 1995-ös euromediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat kimondja, hogy a jövőbeni generációkat a fiatalok csereprogramjainak eszközével kell felkészíteni az euromediterrán partnerek közötti szorosabb együttműködésre az egyetemes emberi értékek alapján is.

(17)

A Tanács 2003. június 16-i következtetéseiben a Bizottság Kibővült Európa - szomszédság: keleti és déli szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink új kerete című közleménye alapján a szomszédos országokkal folytatott kulturális együttműködés, a kölcsönös megértés, valamint az oktatás és a képzés területén folytatott együttműködés erősítését határozza meg az Európai Unió fellépésének tengelyeiként.

(18)

A létező Ifjúság-program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika területén a közösségi fellépés jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció rámutattak az ifjúságpolitika területén az európai szintű együttműködést és mobilitást ösztönző tevékenységek folytatásának sürgető, és bizonyos tekintetben növekvő szükségére, és nyilvánvalóvá tették azt a törekvésüket, hogy a végrehajtás egyszerűbb és rugalmasabb legyen, valamint, hogy jobban segítse a felhasználót.

(19)

Az ezennel létesítendő programot a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve kell rendszeresen figyelemmel kísérniük és értékelniük a kiigazítások, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai terén történő kiigazítások érdekében.

(20)

A program jogalapját kellő rugalmassággal kell megfogalmazni a tevékenységek esetleges kiigazításához annak érdekében, hogy megfeleljenek a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeinek, és elkerülhetők legyenek a korábbi programok fölöslegesen részletező rendelkezései. Ezért jelen határozatot a tevékenységek általános meghatározására, valamint a kapcsolódó közigazgatási és pénzügyi rendelkezésekre kell korlátozni.

(21)

Meg kell határozni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) alkalmazásának részletes szabályait és alkalmazási intézkedéseit, valamint az e szövegektől a résztvevők jellemzőivel és az intézkedések jellegével indokolt szükséges eltéréseket.

(22)

A szabálytalanságok és a csalások elkerülése, valamint a jogtalanul kifizetett vagy felhasznált pénzeszközök behajtása érdekében megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani.

(23)

Ezen határozat a program teljes időtartamára megállapítja azt a pénzügyi keretet, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti intézményközi megállapodás (10) 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapul szolgál.

(24)

Mivel e program célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel azok magukban foglalják a többoldalú együttműködést, a mobilitást támogató transznacionális intézkedéseket, valamint az európai szintű információcserét, és ezért azok - e program tevékenységeinek és intézkedéseinek transznacionális és többoldalú jellegénél fogva - közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben említett arányosság elvével összhangban ezen határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(26)

Az 1031/2000/EK határozat és a 790/2004/EK határozat alapján a 2006. december 31-e előtt megkezdett tevékenységek figyelemmel kísérésére átmeneti intézkedéseket kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1)   Ez a határozat létrehozza a CSELEKVŐ IFJÚSÁG közösségi cselekvési programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja az Európai Unióban az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködési politika fejlesztése.

(2)   Ezt a programot a 2007. január 1-jével kezdődő és a 2013. december 31-ével záruló időszakban kell végrehajtani.

2. cikk

A program általános célkitűzései

(1)   A program általános célkitűzései a következők:

a)

általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának előmozdítása;

b)

a fiatalok szolidaritásának javítása és a különbözőséggel szembeni toleranciájuk előmozdítása különösen az Európai Unió társadalmi kohéziójának erősítése céljából;

c)

a különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítése;

d)

a fiatalok tevékenységeit és a civil társadalom ifjúsági szervezeteinek kapacitását támogató rendszerek minőségi fejlesztéséhez való hozzájárulás;

e)

az ifjúságpolitika terén az európai együttműködés előmozdítása a helyi és regionális szint figyelembevételével.

(2)   A program általános célkitűzései kiegészítik az Európai Unió más tevékenységi területein követett célkitűzéseket, különösen a tudás Európájával összefüggésben az oktatás, a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás területén, valamint a kultúra és a sport területén.

(3)   A program általános célkitűzései hozzájárulnak az Unió politikáinak fejlesztéséhez, különösen Európa kulturális, multikulturális és nyelvi sokszínűségének elismerése, a diszkrimináció valamennyi, nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló formája ellen folytatott küzdelem, valamint a fenntartható fejlődés vonatkozásában.

3. cikk

A program konkrét célkitűzései

A konkrét célkitűzések a következők:

1.

Az „általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának előmozdítása” általános célkitűzésének keretében:

a)

a fiatalok és képviseleti szervezeteik számára általában a társadalom, és különösen az Európai Unió fejlesztésében való részvétel lehetőségének biztosítása;

b)

a fiatalok körében az Európai Unióhoz való tartozás érzésének erősítése;

c)

a fiatalok demokratikus életben való részvételének támogatása Európában;

d)

a fiatalok Európán belüli mobilitásának elősegítése;

e)

a fiatalok interkulturális és nyelvi képzésének fejlesztése;

f)

az Unió alapvető értékeit megismertetni a fiatalokkal , különösen az emberi méltóság, egyenlőség és emberi jogok tiszteletben tartását, a toleranciát és a diszkriminációmentességet ;

g)

a kezdeményezőkészség, a vállalkozó- és alkotókedv ösztönzése;

h)

a sport és a kulturális tevékenységek, mint a társadalmi integráció, a tolerancia és a diszkriminációmentesség fokozására irányuló eszközök, előmozdítása;

i)

a legkevesebb eséllyel bíró fiatalok programban való részvételének biztosítása, beleértve a fogyatékkal élő fiatalokat is ;

j)

a programban való részvétel tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség tiszteletben tartása és a tevékenységekben a nemek egyenlőségének előmozdítása;

k)

európai dimenziójú informális képzési lehetőségek rendelkezésre bocsátása és az aktív polgársággal összefüggő innovatív lehetőségek megnyitása.

2.

A fiatalok szolidaritásának javítása és a különbözőséggel szembeni toleranciájuk előmozdítása különösen az Európai Unió társadalmi kohéziójának erősítése céljából című általános célkitűzés keretében:

a)

annak biztosítása, hogy a fiatalok az európai és nemzetközi szinten folytatott önkéntes tevékenységeken keresztül kifejezésre juttathassák személyes elkötelezettségeiket;

b)

a fiatalok bevonása az Európai Unió szolidaritási tevékenységeibe;

c)

a fiatalokat nemzeti szinten mozgósító civil és önkéntes szolgálatok közötti együttműködés elősegítése.

3.

A különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítésének általános céljával összefüggésben:

a)

a fiatal európaiak és a szomszédos országok fiataljai között a csereprogramok és a kulturális párbeszéd fejlesztése;

b)

ezen országokban a fiatalokat és a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság munkáját támogató struktúrák minőségi javítása;

c)

a többi országgal tematikus együttműködések kialakítása a fiatalok és a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság részvételével.

4.

A fiatalok tevékenységeit és az ifjúságpolitika területén a civil társadalom szervezeteinek kapacitását támogató rendszerek minőségének fejlesztéséhez való hozzájárulás általános célkitűzésének keretében:

a)

a szervezetek hálózatba szervezésének elősegítése;

b)

a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság képzésének és együttműködésének fejlesztése ;

c)

a fiatalok érdekében folytatott tevékenységek területén az innováció ösztönzése;

d)

a fiatalok tájékoztatásának javítása, beleértve a fogyatékkal élő fiatalok jobb tájékoztatáshoz való hozzáférésének különös tiszteletben tartását;

e)

a fiatalok nem formális oktatásának elismeréséhez való hozzájárulás.

5.

Az ifjúságpolitika terén az európai együttműködés előmozdítása általános célkitűzésének keretében a helyi és regionális szint figyelembevételével:

a)

a helyes gyakorlatok kicserélésének, valamint a közigazgatási szervek és a politikai felelősök közötti együttműködés ösztönzése;

b)

a politikai felelősök és a fiatalok közötti strukturális párbeszéd ösztönzése;

c)

az ifjúságpolitika jobb megismerésének elősegítése.

4. cikk

A program tevékenységei

A program általános és konkrét célkitűzéseit a következő, a mellékletben részletesen ismertetett tevékenységeken keresztül kell végrehajtani.

1.

Ifjúság Európáért

E tevékenység célja a fiatalok csereprogramjainak támogatása mobilitásuk, az ifjúsági kezdeményezések, valamint a demokratikus életben való részvételt támogató projektek és kezdeményezések elősegítése érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy tudatosabb polgárként lépjenek fel, és jobban megértsék egymást.

2.

Európai önkéntes szolgálat

E tevékenység célja, hogy elősegítse a fiatalok részvételét az önkéntes tevékenységek különféle formáiban, az Európai Unión belül és azon kívül.

3.

Ifjúság a világban

E tevékenység célja az 5. cikk szerinti partnerországokkal közös projektek támogatása, különösen a fiatalok, illetve a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság csereprogramjainak, valamint azon kezdeményezéseknek a támogatása, amelyek erősítik a fiatalok közötti kölcsönös megértést, a szolidaritás és a tolerancia érzését , valamint elősegítik az ifjúság és a civil társadalom területén folytatott együttműködés fejlesztését ezen országokban.

4.

A fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság és támogató rendszerek

E tevékenység célja az ifjúságpolitika területén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek támogatása, különös tekintettel a nem kormányzati ifjúsági szervezetek működésére, a hálózatépítésre, a projektek benyújtóinak az európai ifjúsági projektek megszervezésében nyújtott támogatására, valamint a minőségnek a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság csereprogramjain és képzésén, illetve hálózataik kialakításán keresztül történő biztosítására , az innovációra és az intézkedések minőségi fejlesztésére, a fiatalok tájékoztatására és a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges struktúrák és tevékenységek kialakítására, valamint a helyi és regionális területi testületekkel folytatott partnerségek elősegítésére.

5.

A politikai együttműködés támogatása

Ezen fellépés célja, hogy megszervezze az ifjúság világának különféle szereplői, különösen a fiatalok, a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság és a politikai felelősök közötti párbeszédet, az ifjúság érdeklődésére számot tartó, szociális, kulturális és politikai kérdésekről tartandó ifjúsági szemináriumok megtartásának támogatását, hozzájáruljon az ifjúságpolitika területén a politikai együttműködés fejlesztéséhez, és megvalósítsa az ifjúságpolitika területének jobb megismeréséhez szükséges intézkedések végrehajtását és a hálózatépítést.

5. cikk

Részvétel a programban

(1)   A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: a programban részt vevő országok):

a)

a tagállamok;

b)

az EGT-tag EFTA-államok az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

c)

Törökország és az Európai Unió előcsatlakozási stratégiájában részt vevő közép- és kelet-európai tagjelölt országok a keretmegállapodásban és a Társulási Tanácsok határozataiban megállapított általános elveknek és ezen országok közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános feltételeknek és eljárásoknak megfelelően;

d)

a nyugat-balkáni országok a közösségi programokban való részvételükről kötendő keretmegállapodásokban ezen országokkal közösen megállapított eljárásoknak megfelelően;

e)

Svájc, feltéve, hogy ezen országgal sor kerül egy kétoldalú megállapodás megkötésére.

(2)   A melléklet 2.1., 2.2. és 3. pontjában említett tevékenységekben olyan országok is részt vehetnek, amelyek az Európai Közösséggel társulási vagy együttműködési megállapodásokat kötöttek (a továbbiakban: a program partnerországai).

Az első albekezdésben említett együttműködéshez, amennyiben szükséges, a program partnerországaival megállapítandó eljárások szerint kiegészítő előirányzatokat nyújtanak.

6. cikk

Hozzáférés a programhoz

(1)   A program a fiatalok, a fiatalok csoportjai, a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság , az ifjúsági szervezetek és az ifjúságpolitika területén működő partnerek számára készült.

(2)   Az intézkedések végrehajtására a mellékletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül a program a 13 és 30 év közötti fiataloknak szól. Fő célcsoportként azonban a 15-28 éves fiatalokat kell megszólítani.

(3)   A résztvevőknek egy, a programban részt vevő országban, vagy a tevékenység jellegétől függően a program egy partnerországában kell illetősséggel rendelkezniük.

(4)   A mellékletben meghatározott szabályok betartása mellett megkülönböztetés nélkül valamennyi fiatal számára biztosítani kell a program tevékenységeihez való hozzáférést. A Bizottság és a programban részt vevő országok ügyelnek arra, hogy külön erőfeszítésekkel segítsék azokat a fiatalokat, akiknek a programban való részvétele oktatási, társadalmi, fizikai, mentális, gazdasági, kulturális vagy földrajzi okoknál fogva nehézségbe ütközik.

(5)   A programban részt vevő országok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elhárítsák a résztvevők mobilitásának útjában álló akadályokat, és hogy azok egészségügyi ellátásban részesülhessenek, megőrizhessék szociális védettségüket, a fogadó országba utazhassanak, illetve ott tartózkodhassanak. Ez vonatkozik különösen a belépéshez, a tartózkodáshoz és a szabad mozgáshoz való jogukra. A programban részt vevő országok szükség esetén megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a harmadik országokból érkező résztvevők területükre történő belépését, mindenfajta diszkrimináció megakadályozása és annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő személyeknek segítséget lehessen nyújtani.

7. cikk

Nemzetközi együttműködés

A program lehetővé teszi az ifjúságpolitika területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel - különösen az Európa Tanáccsal - való együttműködést.

8. cikk

A program végrehajtása

(1)   A Bizottság biztosítja a program keretébe tartozó tevékenységeknek a melléklettel összhangban történő végrehajtását.

(2)   A Bizottság és a programban részt vevő országok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy a program célkitűzéseinek megvalósítása és a program tevékenységeinek elősegítése érdekében létrehozzák az európai, nemzeti és adott esetben regionális vagy helyi struktúrákat.

(3)   A Bizottság és a programban részt vevő országok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a fiatalok nem formális és informális oktatásának elismerését, többek között egy olyan nemzeti vagy európai szinten kibocsátott igazolás vagy bizonyítvány segítségével, amely elismeri különösen a résztvevők által megszerzett tapasztalatokat, és lehetővé teszi a fiatalok vagy a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság közvetlen részvételét a program egy tevékenységében. Ez a cél megerősíthető a Közösség egyéb, a 11. cikkben meghatározott intézkedéseinek kiegészítő jellege miatt.

(4)     A Bizottság és a résztvevő országok konzultálnak az Európai Parlamenttel, a fiatalokkal, az ifjúsági szervezetekkel és az egyéb, a projektek végrehajtásával megbízott szervezetekkel a program célkitűzéseinek meghatározásáról és az értékelésről.

(5)   A Bizottság és a programban részt vevő országok hatékony, arányos és meggyőző intézkedések bevezetésével biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(6)   A Bizottság és a programban részt vevő országok biztosítják, hogy a programban támogatott tevékenységekről megfelelő tájékoztatást nyújtanak, illetve azok megfelelő nyilvánosságot kapnak.

(7)   A programban részt vevő országoknak:

a)

meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a program saját szintjükön történő megfelelő működését a nemzeti gyakorlatokkal összhangban és az ifjúságpolitika területén érintett szereplők bevonásával;

b)

az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjával összhangban létre kell hozniuk, vagy ki kell nevezniük a program tevékenységeinek nemzeti szintű irányításáért felelős nemzeti ügynökségeket. Biztosítaniuk kell továbbá azok figyelemmel kísérését, hogy eleget tegyenek a következő ismérveknek:

i.

egy nemzeti ügynökségként létrehozott vagy annak kinevezett szervezetnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie (és azt a részt vevő ország jogának kell szabályoznia); minisztérium nem nevezhető ki nemzeti ügynökségnek;

ii.

megfelelő létszámú személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésnek és a nemzetközi együttműködés környezetében végzett munkához szükséges nyelvismeretnek;

iii.

megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, különösen az informatikai berendezések és a kommunikációs eszközök tekintetében, amelyek a fogyatékkal élő személyek hozzáférésére vonatkozó feltételeknek megfelelnek;

iv.

a személyzetnek megfelelően jártasnak kell lennie a fiatalokkal való munkában és az ifjúságpolitikában, illetve olyan kapacitással kell rendelkeznie, hogy támogatni tudja a program használóit;

v.

olyan közigazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését;

vi.

képesnek kell lennie a pénzeszközök kezelésére közösségi szinten meghatározott szabályok és szerződéses feltételek alkalmazására;

vii.

a kezelésére bízott közösségi pénzeszközök volumenével arányos kezelési kapacitással kell rendelkeznie.

c)

felelősséget kell vállalniuk arra, hogy a b) pontban említett nemzeti ügynökségek a projektek támogatása céljára átutalt pénzeszközöket megfelelően kezelik, és különösen hogy a nemzeti ügynökségek tiszteletben tartják az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, az egyéb közösségi alapok igénybevétele tilalmának és a kedvezményezettek által esetlegesen fizetendő pénzösszegek visszafizetési kötelezettségének elveit;

d)

meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a b) albekezdésben említett nemzeti ügynökségek megfelelő ellenőrzését és pénzügyi felügyeletét, és különösen:

i.

a nemzeti ügynökség munkájának megkezdése előtt a Bizottsághoz be kell nyújtaniuk a szükséges biztosítékokat arra nézve, hogy a megfelelő pénzügyi kezelés szabályaival összhangban a nemzeti ügynökségen belül a végrehajtott eljárások, az ellenőrzési rendszerek, a számviteli rendszerek, valamint a közbeszerzésekre és a támogatások odaítélésére vonatkozó eljárások léteznek, megfelelőek, illetve megfelelően működnek;

ii.

a Bizottságnak minden egyes költségvetési év végén be kell mutatniuk a pénzügyi rendszerek és a nemzeti ügynökségek megbízhatóságára és elszámolásaik hitelességére vonatkozó bizonyítékokat.

e)

eleget kell tenniük az arányosság elvének a benyújtandó dokumentumok és kiegészítő információk tekintetében, különösen a b) pont vii. alpontjában és d) pontjában meghatározott kritériumok vonatkozásában;

f)

olyan, a b) pontban említett nemzeti ügynökség által elkövetett szabálytalanság, hanyagság vagy csalás esetén, amely a Bizottságot arra kényszeríti, hogy a nemzeti ügynökségtől a pénzforrásokat visszaigényelje, felelősséget kell vállalniuk az esetlegesen vissza nem fizetett pénzösszegekért.

(8)   A 9. cikk (1) bekezdésében említett eljárás keretében a Bizottság a mellékletben említett egyes tevékenységekre az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásainak fejlődésén alapuló iránymutatásokat állapíthat meg annak érdekében, hogy a program tevékenységeit e fejlődéssel összhangba hozza.

(9)     A Bizottság adatbázist hoz létre a (7) bekezdés d) pontjában említett dokumentumok számára.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat végrehajtásához az alább felsoroltakkal kapcsolatban szükségesek, a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni:

a)

a program végrehajtására tett intézkedések, beleértve az éves munkatervet is;

b)

program különféle tevékenységei közötti általános egyensúly;

c)

azok a pénzügyi vonatkozású kritériumok (különösen a fiatalok lakossághoz viszonyított aránya, a GNP és az országok közötti földrajzi távolság), amelyeket a decentralizáltan irányítandó tevékenységek támogatására elkülönített pénzösszegek tagállamok közötti, javasolt szétosztásának megállapítására kell alkalmazni;

d)

a program értékelésével kapcsolatos intézkedések;

e)

a fiataloknak a tevékenységekben való részvételét igazoló intézkedések;

f)

a programnak a 8. cikk (8) bekezdésében említett tevékenységei kiigazítására tett intézkedések.

(2)   Azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat végrehajtásához bármi mással kapcsolatban szükségesek, a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

10. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot munkájában egy a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében említett időszak hosszát két hónapban kell megállapítani.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

A program és más közösségi fellépés kiegészítő jellege

(1)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program kapcsolódjon a közösségi fellépés más területeihez, különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a sport, a nyelvek, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a diszkrimináció elleni küzdelem, a kutatás, a vállalatpolitika és az Unió külkapcsolatainak területéhez.

(2)   A program megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel annak érdekében, hogy a program és ezen eszközök közös célkitűzéseit követő tevékenységeket valósítson meg.

(3)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják a program azon tevékenységeinek előtérbe helyezését, amelyek hozzájárulnak a közösségi fellépés más területein - különösen az oktatás, a képzés, a kultúra , a sport , a nyelvek, a társadalmi beilleszkedés, a nemek közötti esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén - megfogalmazott célkitűzések eléréséhez.

12. cikk

A program, valamint a nemzeti politikák és eszközök kiegészítő jellege

(1)   A programban részt vevő országoknak a 4. cikkben említettekhez hasonló nemzeti, regionális és helyi tevékenységei „európai címkét” kaphatnak.

(2)   Egy a programban részt vevő ország a programban részt vevőknek nemzeti forrásokat bocsáthat rendelkezésére, amelyeket a program szabályai szerint kezelnek, és a program decentralizált struktúráit e célra használhatja, amennyiben arányosan biztosítja ezek kiegészítő finanszírozását.

13. cikk

Általános pénzügyi rendelkezések

(1)   E program végrehajtásának indikatív pénzügyi kerete a fenti 1. cikkben meghatározott , 2007. január 1-jén kezdődő hétéves időszakra 1 128 000 000 euró .

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi lehetőségek keretén belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

14. cikk

A résztvevőkre vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően a program résztvevői lehetnek természetes személyek.

(2)   Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (12) 176. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság a résztvevők jellemzőitől és az intézkedések jellegétől függően határozhat arról, hogy azok mentesülnek az intézkedés vagy a munkaprogram megfelelő végrehajtásához szükséges képzettség és szakmai alkalmasság ellenőrzése alól. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét az anyagi támogatás mértékére vonatkozó követelmények meghatározásánál, figyelembe véve a támogatottak jellemzőit, korukat, az intézkedés jellegét és az anyagi támogatás mennyiségét .

(3)   A tevékenység jellegétől függően a pénzügyi támogatást szubvenció vagy ösztöndíj formájában lehet nyújtani. A Bizottság a program keretében végrehajtott tevékenységekért vagy projektekért díjakat is odaítélhet. A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének megfelelően és a tevékenység jellegétől függően a Bizottság engedélyezheti az átalányfinanszírozást, illetve a termékegységre vetített költségskála alkalmazását.

(4)     A finanszírozási eljárásnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, és az eredményről a szervezeteket a lehető leghamarabb értesítik. A Bizottság biztosítja, hogy adott pályázat elfogadása esetén a szervezet pályázatának hivatalos beérkezése és a résztvevő számlájára történő első kifizetés megérkezése között legfeljebb négy hónap telhet el. Ez nem vonatkozik a program 4.1. és 4.2. tevékenységeire.

(5)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 162. cikkében meghatározott, európai szintű tevékenységet folytató szervezetek működéséhez nyújtott támogatásoknak - az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 113. cikke (2) bekezdésével összhangban - megújításuk esetén nem kell feltétlenül fokozatosan csökkenniük.

(6)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a Bizottság a 8. cikk (2) bekezdésében említett struktúrákra hatósági feladatokat, és különösen költségvetési végrehajtási feladatokat bízhat.

(7)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke (1) bekezdésének megfelelően a fenti (6) bekezdésben ismertetett lehetőség a programban részt vevő országok azon struktúráira is vonatkozik, amelyekre nem a tagállamoknak, az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak vagy a tagjelölt országoknak a joga az irányadó.

15. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)   A Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri e programot. A figyelemmel kísérésbe beletartoznak a (3) bekezdésben említett jelentések, valamint külön tevékenységek is.

(2)   A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független és külső értékelését.

(3)   A programban részt vevő országok a Bizottság felé legkésőbb 2010. június 30-áig, illetve 2015. június 30-áig beszámolnak a program végrehajtásáról és hatásáról.

(4)   A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtja:

a)

az elért eredményeket és e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentést legkésőbb 2011. március 31-éig;

b)

e program folytatásáról szóló közleményt legkésőbb 2011. december 31-éig;

c)

egy utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2016. március 31-éig.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1031/2000/EK és a 790/2004/EK határozatok alapján a 2006. december 31-e előtt megkezdett tevékenységek irányítását az e határozatok rendelkezései szerinti lezárásukig kell folytatni. Az 1031/2000/EK határozat 8. cikke alapján létrehozott bizottságot az e határozat 10. cikke alapján létrehozott bizottság váltja fel.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és 2007. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)   HL C 234., 2005.9.22., 46. o.

(2)  HLC71., 2005.3.22., 34. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja.

(4)  HL L 117., 2000.5.18., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 138., 2004.4.30., 24. o.

(6)  HL C 180. E, 2003.7.31., 145. o.

(7)  HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

(8)  HL C 115., 2003.5.15., 1. o.

(9)   HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

(11)   HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(12)   HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A program általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végrehajtott tevékenységek a fiatalok aktív szerepvállalását elősegítő, korlátozott kiterjedésű projekteket támogatnak.

A fiataloknak a program különböző tevékenységeiben való részvételéhez nem kell előzetes tapasztalattal vagy képesítéssel rendelkezniük, a tevékenységekben meghatározott bizonyos különleges esetek kivételével.

E tevékenységek a következő intézkedéseken keresztül valósulnak meg:

1. TEVÉKENYSÉG - Ifjúság Európáért

E tevékenység célja, hogy a következő intézkedésekkel előmozdítsa a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalását és kölcsönös megértését:

Az 1. tevékenységre vonatkozó indikatív pénzügyi keret nem lehet kevesebb a mind az öt intézkedésre előirányzott teljes költség 30 %-ánál (a 2007-2013 közötti időszakra).

1.1. Ifjúsági cserék

Az ifjúsági cserék lehetővé teszik a fiatalok egy vagy több csoportja számára, hogy egy másik ország csoportja egy közös tevékenységi program megvalósítása érdekében fogadja őket. Főszabályként a 13 és 25 év közötti fiatalokra alkalmazandó.

Ezek az egyazon projekt különféle szereplői közötti transznacionális együttműködésen alapuló tevékenységek a fiatalok aktív részvételére irányulnak, és céljuk, hogy a fiataloknak alkalmat adjanak az eltérő társadalmi és kulturális valóságok megismerésére, illetve irányukba való nyitottságuk fejlesztésére, lehetővé téve számukra, hogy tanuljanak egymástól, és minél inkább tudatosítsák magukban európai polgári mivoltukat. A támogatás elsősorban a csoportos mobilitást segítő többoldalú tevékenységekre irányul.

A kétoldalú csoportos cserék különösen akkor indokoltak, amikor egy újonnan bevezetett európai tevékenységről vagy európai szintű tapasztalattal még nem rendelkező, kisléptékű vagy helyi szervezeti tevékenységről van szó. Ezeket a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalok esetében is alkalmazni kell elősegítve ezzel a programban való részvételüket.

Ez az intézkedés azokat az előkészítő tevékenységeket is támogatja, amelyek célja, hogy elősegítsék a fiataloknak a projektekben való, különösen nyelvi és interkulturális szinten történő aktív részvételét, valamint támogassák azon fiatalok transznacionális találkozóit, akik saját és Európa jövőjével kapcsolatos lényeges témákat kívánnak megvitatni.

Ezen tevékenység keretében támogatásban részesülnek az előkészítést és az utómunkálatokat szolgáló tevékenységek, különösen azon nyelvészeti és interkulturális területeken, melyek a fiatalok projektekben való részvételének erősítésére irányulnak.

1.2. Az ifjúsági kezdeményezések támogatása

Ez az intézkedés azokat a projekteket támogatja, amelyekben a fiatalok aktívan és közvetlenül vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyeket saját maguk dolgoztak ki, és amelyeknek ők maguk a legfontosabb szereplői, annak érdekében, hogy fejlesszék kezdeményezőkészségüket, vállalkozó és alkotókedvüket. Ez az intézkedés főszabályként a 16 és 30 év közötti fiatalokra vonatkozik.

Ez az intézkedés lehetővé teszi a helyi, regionális vagy nemzeti szinten kidolgozott csoportos, kezdeményező jellegű tevékenységek és a különböző országokban folytatott hasonló projektek hálózatba szervezésének támogatását annak érdekében, hogy erősítse azok európai jellegét, és bővítse a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét.

A korlátozott esélyekkel induló fiatalokra kiemelt figyelmet kell fordítani.

1.3. A részvételi demokráciához kapcsolódó projektek

Ez az intézkedés olyan projekteket vagy tevékenységeket támogat, amelyek a fiataloknak a demokratikus életben való részvételét kívánják elősegíteni. E projektek és tevékenységek magukban foglalják a fiataloknak a helyi, regionális vagy nemzeti szintű közösségük életében és a nemzetközi szinten való aktív részvételét.

Ez az intézkedés főszabályként a 13 és 30 év közötti fiatalokra alkalmazandó.

E tevékenységek vagy projektek olyan transznacionális együttműködéseken alapulnak, amelyek lehetővé teszik a különféle közösségek szintjén a fiatalok részvételének elősegítését célzó, helyi vagy regionális szinten megvalósuló projektek vagy tevékenységek elképzeléseinek, tapasztalatainak és helyes gyakorlatainak kicserélését. E tevékenységek magukban foglalhatják a fiatalok szükségleteiről és elképzeléseiről folytatott konzultációk megszervezését is annak érdekében, hogy a demokratikus Európában a fiatalok aktív részvételével kapcsolatban új megközelítési módokat dolgozzanak ki.

2. TEVÉKENYSÉG - Európai önkéntes szolgálat

Az önkéntesség célja, hogy fejlessze a fiatalok közötti szolidaritást, elősegítse aktív társadalmi részvételüket, és támogassa kölcsönös megértésüket a következő intézkedéseken keresztül:

A 2. tevékenységre vonatkozó indikatív pénzügyi keret nem lehet kevesebb a mind az öt intézkedésre előirányzott teljes költség 23 %-ánál (a 2007-2013 közötti időszakra).

2.1. Egyéni európai önkéntes szolgálat

A fiatal önkéntes egy a lakóhelyétől eltérő országban a közösség érdekében végzett nonprofit és fizetés nélküli tevékenységben vesz részt. Az európai önkéntes szolgálat nem korlátozhatja a potenciális vagy létező fizetett munkahelyeket, és nem helyettesítheti azokat.

Az európai önkéntes szolgálat több, de legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra szól. Megfelelően indokolt esetekben, különösen a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalok részvételének előmozdítása érdekében rövidebb időre szóló európai önkéntes szolgálat is megvalósítható.

Ezt az intézkedést főszabályként a 18 és 30 év közötti fiatalokra kell alkalmazni, bizonyos önkéntes tevékenységeket ugyanakkor megfelelő támogatás mellett már 16 éves kortól meg lehet valósítani.

Ez az intézkedés teljes egészében vagy részben fedezi többek között az önkéntes napidíját, biztosítását, megélhetési és utazási költségeit, valamint adott esetben a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalok kiegészítő támogatását.

Ez az intézkedés azokat a tevékenységeket is támogatja, amelyek a fiatal önkénteseknek különösen az indulás előtti képzését, valamint a különféle partnerek összehangolását célozzák. Adott esetben lehetővé teszi olyan kezdeményezések figyelemmel kísérését, amelyek az európai önkéntes szolgálat során szerzett tapasztalatokon alapulnak.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a minőségi szabványok betartását: az önkéntesség magában foglalja a nem formális oktatás dimenzióját, amely a fiataloknak a személyes, interkulturális és technikai téren való felkészítését célzó pedagógiai tevékenységeken, valamint a személyre szabott folyamatos támogatáson keresztül valósul meg. A programban érintett különböző szereplők együttműködésének, valamint a kockázatok megelőzésének különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

2.2. Kollektív európai önkéntes szolgálat

Ez az intézkedés olyan önkéntes projekteket támogat, amelyek a 2.1. pontban említettekkel azonos jellemzőkkel bírnak, és amelyek ifjúsági csoportoknak lehetővé teszik, hogy közösen vegyenek részt helyi, regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű tevékenységekben .

Ez az intézkedés főszabályként a 18 és 30 év közötti fiatalokra alkalmazandó.

2.3. A civil vagy önkéntes szolgálatok közötti együttműködés

Ez az intézkedés a fiatal önkéntesek nemzeti és nemzetközi szolgálatai közötti együttműködést támogatja. A program támogathatja az együttműködés erősítését és az európai és nemzeti szintű önkéntes civil szolgálat különböző formái között a kapcsolódási pontok kiépítését az európai dimenzió erősítése érdekében.

3. TEVÉKENYSÉG - Ifjúság a világban

E tevékenység célja, hogy a világra való nyitottság szellemében elősegítse a népek kölcsönös megértését, miközben az érintett országokban az ifjúsági tevékenységeket támogató minőségi rendszerek fejlesztéséhez is hozzájárul. A tevékenységben a program partnerországai vehetnek részt.

A 3. tevékenységre vonatkozó indikatív pénzügyi keret nem lehet kevesebb a mind az öt intézkedésre előirányzott teljes költség 4 %-ánál (a 2007-2013 közötti időszakra).

3.1. Együttműködés a kibővült Európával szomszédos országokkal

Ez az intézkedés a programban részt vevő azon partnerországokkal folytatott projekteket támogatja, amelyek az Unió európai szomszédságpolitikájának rendelkezései és az 5. cikk (2) bekezdése értelmében szomszédos országoknak számítanak  (1).

Ez az intézkedése azokat a - főszabályként többoldalú - ifjúsági csereprogramokat támogatja, amelyek a programban részt vevő országok és az Európával szomszédos országok ifjúsági csoportjainak találkozására adnak lehetőséget abból a célból, hogy egy tevékenységi programot közösen valósítsanak meg. Ez az intézkedés főszabályként a 13 és 25 év közötti fiatalokra alkalmazandó. Ezek az egy projekt különféle szereplői közötti transznacionális együttműködésen alapuló tevékenységek magukban foglalják a támogató személyek előzetes képzését és a fiatalok aktív részvételét, és céljuk, hogy lehetővé tegyék számukra különböző társadalmi és kulturális valóságok fedezését, illetve azok iránti fogékonyságuk fejlesztését. Finanszírozásban részesülhetnek azok a tevékenységek, amelyek a fiatalok projektekben való aktív részvételének elősegítését, különösen a nyelvi és interkulturális szintre való felkészítést célozzák.

Amennyiben a szomszédos országokban megvannak a megfelelő nemzeti irányítási struktúrák, a fiatalok vagy az ifjúsági csoportok ezen országok helyi, regionális és nemzeti szintjén indított kezdeményezései támogatásban részesülhetnek, ha azok a programban részt vevő országok hasonló kezdeményezéseivel hálózatot építenek ki. Olyan tevékenységekről van szó, amelyeket a fiatalok saját maguk dolgoztak ki, és amelyeknek ők a legfontosabb szereplői. E tevékenység főszabályként a 18 és 30 év közötti fiatalokra alkalmazandó, néhány kezdeményezés ugyanakkor megfelelő támogatás mellett már 16 éves kortól megvalósítható.

Ez az intézkedés azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek célja, hogy erősítsék az ifjúságpolitika területén működő nem kormányzati szervezetek kapacitását és azok hálózatba szervezését, elismerve e szervezetek meghatározó szerepét a szomszédos országok civil társadalmának fejlődésében. Az intézkedés célja a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság képzése, valamint e pedagógusok között a tapasztalatok, a szakértelem és a helyes gyakorlatok kicserélése. Ez az intézkedés a hosszú távra szóló és minőségi projektek, valamint a partneri kapcsolatok létrehozását elősegítő tevékenységeket támogatja.

Ez az intézkedés olyan, az innovációt és a minőséget ösztönző projekteket is támogat, amelyek célja, hogy az ifjúságpolitika területén újító megközelítéseket vezessenek be, alkalmazzanak, illetve terjesszenek.

Pénzügyi támogatást kaphatnak a fiatalok és a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság tájékoztatását célzó tevékenységek is.

Ez az intézkedés az ifjúságpolitika területén a szomszédos országokkal való együttműködést elősegítő tevékenységeket is támogat. E tevékenységek célja elsősorban az, hogy az ifjúságpolitika terén elősegítsék az együttműködést, az elképzelések és a helyes gyakorlatok kicserélését, valamint olyan intézkedések alkalmazását, amelyek az érintett országokban az ifjúság területéhez kapcsolódó projektek és tevékenységek eredményeinek felhasználását és terjesztését célozzák.

3.2. Együttműködés a többi országgal

Ez az intézkedés az ifjúság terén folytatott együttműködési tevékenységeket, különösen a program többi partnerországával a helyes gyakorlatok kicserélését támogatja.

Az intézkedés ösztönzi a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság csereprogramjait és képzését, valamint az ifjúsági szervezetek közötti partneri kapcsolatok és hálózatok kiépítését.

A fiatalok többoldalú csereprogramjait tematikus alapon ezen országok és a programban részt vevő országok között lehet megvalósítani.

Támogatásban azokat a tevékenységek részesülnek, amelyek ösztönzőleg hatnak hasonló tevékenységek beindítására.

Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés keretében ezen intézkedés csak a projektek európai résztvevőinek nyújt finanszírozást.

4. TEVÉKENYSÉG - A fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság és támogató rendszerek

E tevékenység célja a fiatalokat támogató struktúrák minőségi javítása, a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság munkájának támogatása, a program minőségi fejlesztése, valamint az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek támogatásával a fiatalok európai szintű polgári szerepvállalásának elősegítése.

A 4. tevékenységre vonatkozó indikatív pénzügyi keret nem lehet kevesebb a mind az öt intézkedésre előirányzott teljes költség 15 %-ánál (a 2007-2013 közötti időszakra).

4.1. Az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek támogatása

Ez az intézkedés olyan nem kormányzati szervezetek működését támogatja, amelyek az ifjúságpolitika területén európai szintű tevékenységet folytatnak, és általános európai érdekű célt tűztek ki maguk elé. Tevékenységeiknek különösen hozzá kell járulniuk a fiataloknak a közösség életében és társadalomban való aktív szerepvállalásához, valamint a tágan értelmezett ifjúságpolitika területén az európai együttműködési tevékenységek fejlesztéséhez és végrehajtásához.

Egy szervezet akkor részesülhet működési támogatásban, ha a következő rendelkezéseknek eleget tesz:

legalább egy éve jogi személyiséggel kell rendelkeznie;

nonprofit tevékenységet kell folytatnia;

az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően székhelyének egy, a programban részt vevő országban vagy bizonyos kelet-európai államokban (2) kell lennie;

tevékenységeit egyedül vagy különféle összehangolt társulások formájában európai szinten kell folytatnia, struktúrájának és tevékenységeinek pedig legalább nyolc, a programban részt vevő országot kell lefednie; a fiatalok érdekében tevékenykedő szervezetek európai képviseleti hálózatáról is szó lehet;

tevékenységeinek összhangban kell lenniük az ifjúságpolitika terén folytatott közösségi fellépés alapelveivel;

lehet csak a fiatalok érdekében tevékenykedő szervezet vagy sokrétűbb és csak részben a fiatalokra irányuló tevékenységeket folytató szervezet;

a szervezetnek a fiatalokat be kell vonnia az érdekükben kialakított tevékenységek irányításába.

A működési támogatásban részesített szervezeteket pályázati eljárás útján választják ki. A kiválasztott szervezetekkel többéves partnerségi keretmegállapodásokat lehet kötni. A keretmegállapodások ugyanakkor nem zárják ki, hogy további résztvevők számára éves pályázati felhívásokat írjanak ki.

Az ifjúsági szervezeteknek különösen a következő tevékenységei járulhatnak hozzá a közösségi fellépés erősítéséhez és hatékonyságának javításához:

a fiatalok nézeteinek és érdekeinek - a maguk sokszínűségében - európai szinten történő képviselete;

ifjúsági csereprogramok és önkéntes szolgálatok;

nem formális és informális képzés és ifjúsági tevékenységi programok;

az interkulturális képzés és megértés elősegítése;

európai kérdések, valamint az Európai Unió politikáihoz és az ifjúságpolitikához kapcsolódó kérdések megvitatása;

a közösségi tevékenységgel kapcsolatos információk terjesztése;

a fiatalok részvételét és kezdeményezéseit támogató tevékenységek.

Ezen intézkedés címén a működési támogatás meghatározásánál csak azokat a működési költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a kiválasztott szervezet szokásos tevékenységeinek megfelelő végrehajtásához szükségesek, nevezetesen a személyzettel kapcsolatos költségeket, az általános költségeket (bérleti díj, az ingatlannal kapcsolatos terhek, berendezések, irodai beszerzések, távközlési díjak és postaköltségek stb.), a belső értekezletek költségeit, valamint a publikációs költségeket, a tájékoztatással és a terjesztéssel járó kiadásokat.

A támogatás odaítélésekor tiszteletben kell tartani a szervezet függetlenségét tagjai kiválasztásában és autonómiáját tevékenységeinek részletes meghatározásában.

A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania egy olyan felhasználói útmutatót, amely világosan részletezi a megítélt támogatások elfogadásakor fennálló jogokat és kötelezettségeket.

Az érintett szervezetek költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni.

A 790/2004/EK határozat alapján alapított ifjúsági szervezetek fenntarthatósága és folyamatossága érdekében a 4.1. tevékenység szerinti éves minimum összeg 2 600 000 euró.

4.2. Az Európai Ifjúsági Fórum támogatása

Ezen intézkedés keretében pénzügyi támogatásban részesíthetők az Európai Ifjúsági Fórum - mint általános európai érdekű célt követő szervezet - állandó tevékenységei, tiszteletben tartva az alábbi elveket:

az Európai Ifjúsági Fórum függetlensége tagjainak kiválasztásában, biztosítva a különféle típusú ifjúsági szervezetek minél szélesebb körű képviseletét;

az Európai Ifjúsági Fórum autonómiája tevékenységeinek részletes meghatározásában;

a tagsággal nem rendelkező ifjúsági szervezetek és a szervezetekbe nem tartozó fiatalok minél szélesebb körű bevonása az Európai Ifjúsági Fórum tevékenységeibe;

az Európai Ifjúsági Fórum aktív közreműködése a fiatalokat érintő európai szintű politikai folyamatokban különösen azáltal, hogy választ ad az európai intézmények kérdéseire, amikor azok a civil társadalommal konzultálnak, és elmagyarázza tagjainak az intézmények által képviselt álláspontokat.

Az Európai Ifjúsági Fórum támogatható kiadásai egyaránt magukban foglalják a működési költségeket és az intézkedések végrehajtásához szükséges kiadásokat. Mivel az Európai Ifjúsági Fórum folytonosságát biztosítani kell, a program forrásait a következő iránymutatás szerint kell elosztani: az Európai Ifjúsági Fórumnak odaítélt éves források összege nem lehet kevesebb 2 200 000 eurónál.

Az Európai Ifjúsági Fórumnak a támogatás a megfelelő munkaprogram és költségvetés benyújtását követően ítélhető oda. A Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásnak megfelelően a támogatásokat évenként vagy megújítható alapon lehet odaítélni.

A Fórum költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni.

Az Európai Ifjúsági Fórum különösen a következő tevékenységeket folytatja:

a fiatalok képviselete az Európai Unióban;

tagjai és az Európai Unió álláspontjainak összehangolása;

az ifjúsággal kapcsolatos információk továbbítása az európai intézmények felé;

az Európai Unió információinak továbbítása a nemzeti ifjúsági tanácsok és a nem kormányzati szervezetek felé;

a fiatalok demokratikus életben való részvételének elősegítése és előkészítése;

az ifjúságpolitika területén az Európai Unió szintjén meghatározott új együttműködési kerethez nyújtott hozzájárulás;

az ifjúságpolitikák, a szociálpedagógiai munka, az oktatási lehetőségek fejlesztéséhez és a fiatalokkal kapcsolatos információk terjesztéséhez, valamint a fiatalok Európán belüli képviseleti struktúráinak kialakításához nyújtott hozzájárulás;

Európa és a világ más régióinak ifjúságával kapcsolatos kérdések, valamint az Európai Uniónak a fiatalok érdekében folytatott tevékenységének megvitatása, és a kapcsolódó elméleti munkák elkészítése.

4.3. A fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság képzése és hálózatba szervezése

Ez az intézkedés azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek az ifjúságpolitika terén a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság - különösen az ifjúsági animátorok, a projektfelelősök, az ifjúsági tanácsadók és a projektekben közreműködő pedagógusok - képzésére irányulnak. Az intézkedés a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság tapasztalatainak, szakértelmének és helyes gyakorlatainak kicseréléséhez is támogatást nyújt. Ugyancsak támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek a program keretében megkönnyítik a hosszú távra szóló és minőségi projektek, illetve partneri kapcsolatok kialakítását. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a tevékenységekre, amelyek a közösségi programokban való részvétel tekintetében a legtöbb nehézséggel szembesülő fiatalok részvételét segítik elő.

4.4. Az innovációt és a minőséget ösztönző projektek

Ez az intézkedés azokat a projekteket támogatja, amelyek célja, hogy az ifjúságpolitika területén újító megközelítési módokat vezessenek be, alkalmazzanak és terjesszenek el. Ezen újító megközelítési módok az ifjúságpolitika területén az európai együttműködés keretének fejlődésével, a különféle származású partnerek részvételével vagy az információk terjesztésével összefüggő tartalomra és célkitűzésekre vonatkozhatnak.

4.5. A fiatalok és a fiatalokkal való munkában és az ifjúsági szervezetekben található képzett aktív lakosság tájékoztatását célzó tevékenységek

Ez az intézkedés a fiatalok tájékoztatását és a velük való kommunikációt támogatja azáltal, hogy elősegíti hozzáférésüket a vonatkozó információkhoz és a kommunikációs szolgáltatásokhoz annak érdekében, hogy fokozza a közösség életében való szerepvállalásukat, és mint aktív és felelős polgároknak megkönnyítse a bennük rejlő lehetőségek kifejezésre juttatását. E célból támogathatók azok az intézkedések, amelyek európai és nemzeti szinten javítják a fiatalok hozzáférését az információkhoz és a kommunikációs szolgálatokhoz, amelyek elősegítik a minőségi tájékoztatást, és amelyek a fiatalokat nagyobb részvételre ösztönzik az információk előkészítésében és terjesztésében.

Ez az intézkedés különösen azon európai, nemzeti, regionális és helyi portálok fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek különféle - elsősorban a fiatalok körében leggyakrabban használt - eszközökkel segítik a kifejezetten a fiataloknak szóló információk terjesztését. E tevékenység olyan intézkedésekhez is támogatást nyújthat, amelyek elősegítik, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek az érthető, felhasználóbarát és célirányos tanácsok és tájékoztató anyagok előkészítésében és terjesztésében, javítva ezáltal az információk minőségét, és biztosítva, hogy azokhoz valamennyi fiatal hozzáférhessen. A nemek közötti egyenlőségnek és az azt megkülönböztető nyelvezetnek minden publikációban kifejezetten és világosan meg kell jelennie.

4.6. Partneri kapcsolatok

Ez az intézkedés lehetőséget ad a regionális vagy helyi szervezetekkel kialakított partneri kapcsolatok finanszírozására azzal a céllal, hogy hosszabb távra a program különféle intézkedéseit ötvöző projekteket dolgozhassanak ki. A finanszírozás a koordinációs projektekre és tevékenységekre irányul.

4.7. A program struktúráinak nyújtott támogatás

Ez az intézkedés lehetővé teszi a 8. cikk (2) bekezdésében említett struktúrák, különösen a nemzeti ügynökségek finanszírozását. E támogatás az ügynökség munkaprogramjában elfogadott valamennyi támogatható kiadás 50 %-át meg nem haladó működési támogatás odaítélésével történhet. Ez az intézkedés ugyancsak lehetővé teszi olyan hasonló szervezetek finanszírozását, mint a nemzeti koordinátorok, a forrásközpontok, az EURODESK-hálózat, az euromediterrán ifjúsági platform és az ifjú európai önkéntesek azon társulásai, amelyek az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontja és (3) bekezdése értelmében nemzeti szinten végrehajtó szervként járnak el.

4.8. A program további értékelése

A Bizottság a program végrehajtásának megkönnyítése érdekében szemináriumokat, szakmai konferenciákat vagy találkozókat szervezhet. Emellett megfelelő tájékoztatási, publikációs és terjesztési tevékenységeket folytathat, valamint értékelheti és ellenőrizheti a programot. Az ilyen tevékenységeket támogatások vagy közbeszerzési eljárások útján lehet finanszírozni, vagy azokat közvetlenül a Bizottság szervezheti és finanszírozhatja.

5. TEVÉKENYSÉG - A politikai együttműködéshez nyújtott támogatás

E tevékenység célja, hogy az ifjúságpolitika területén elősegítse az európai együttműködést.

Az 5. tevékenységre vonatkozó indikatív pénzügyi keret nem lehet kevesebb a mind az öt intézkedésre előirányzott teljes költség 4 %-ánál (a 2007-2013 közötti időszakra).

5.1. A fiatalok és az ifjúságpolitika felelőseinek találkozói

Ez az intézkedés azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek lehetővé teszik a fiatalok és szervezeteik, valamint az ifjúságpolitika felelősei között a politikai együttműködést és a strukturált párbeszédet. E tevékenységek célja különösen az, hogy az ifjúságpolitika területén támogassák az együttműködést, az elképzelések és a helyes gyakorlatok kicserélését, az Unió elnökségei által szervezett konferenciákat, és támogassák a fiataloknak Európában, mint politikai, társadalmi és kulturális közösségben történő részvételét szorgalmazó és elősegítő ifjúsági szemináriumokat, valamint más, az Európai Uniónak az ifjúságpolitikához kapcsolódó projektjei és tevékenységei eredményeinek kiaknázását és terjesztését szolgáló tevékenységeket.

5.2. Európai ifjúsági hét

Ebben az összefüggésben az európai ifjúsági hét az európai ifjúságpolitika meghatározó részeként rendszeres és állandó eseménnyé válik. A tevékenységek megtervezésében és szervezésében fiatalok csoportjának kell részt vennie annak érdekében, hogy a fiatalok részvétele kerülhessen a hét középpontjába.

Az Európai ifjúsági héten központi és decentralizált alapon többek között az alábbi eseményeknek kellene szerepelniük:

tájékoztatás az Európai Unió intézményeiről,

olyan tevékenységek, amelyek révén a fiataloknak lehetőségük nyílik rá, hogy EP-képviselőikkel megosszák az őket foglalkoztató kérdéseket,

a Cselekvő ifjúság-programnak köszönhetően létrejött legjobb ifjúsági projektek kitüntetése.

5.3. Az ifjúságpolitika területének jobb megértését és megismerését célzó tevékenységek támogatása

Ez az intézkedés olyan különleges projekteket támogat, amelyek lehetővé teszik a koordináció nyílt módszerének keretében meghatározott témákhoz kapcsolódó, meglévő ismeretek meghatározását, valamint olyan projekteket, amelyek ezen ismereteket kiegészítik, naprakésszé és könnyebben hozzáférhetővé teszik.

Ez az intézkedés továbbá azon módszertani fejlesztések támogatását célozza, amelyek lehetővé teszik a tanulmányok eredményeinek elemzését és összevetését, valamint biztosítják azok minőségét.

A program az ifjúságpolitika területén működő különféle szereplők hálózatának kiépítését is támogathatja.

5.4. Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

E tevékenység támogathatja az Európai Uniónak az ifjúságpolitika területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel - így az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével vagy annak szakosodott intézményeivel - való együttműködését.

6. A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

A program pénzügyi kerete azokat a kiadásokat is fedezheti, amelyek a program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükségesek, az előkészítést, a figyelemmel kísérést, az ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak, így többek között a tanulmányok készítéséhez, összejövetelekhez, tájékoztatási és publikációs tevékenységekhez, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához igénybe vehető közigazgatási és műszaki segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadást.

Mintaszerű eljárások és modellprojektek bemutatása érdekében adatbankot hoznak létre, amely az ifjúsági tevékenységekre vonatkozó meglévő ötletekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

7. ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

Az e határozat 13. cikke (2) bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kiválasztott projektek esetében egy mintavétellel történő ellenőrzési rendszert kell bevezetni.

A támogatás résztvevője az utolsó kifizetést követően öt évig a Bizottság rendelkezésére tart minden, kiadást igazoló dokumentumot. A támogatás résztvevője biztosítja, hogy a partnerei vagy tagjai birtokában lévő bizonylatok, szükség esetén, a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság, közvetlenül saját személyzete révén vagy bármely más, általa kiválasztott, minősített szervezet révén ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ilyen ellenőrzésekre a szerződés időtartama alatt, illetve a támogatás zárókifizetését követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság szükség szerint a visszafizetésről határozhat.

A Bizottság munkatársainak, valamint a Bizottság által felhatalmazott külső személyeknek joguk van ahhoz, hogy a résztvevő helyiségeibe belépjenek, és az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz - beleértve az elektronikus formában létező információkat is - hozzáférjenek.

A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) - különösen a hozzáférés vonatkozásában - ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

A Bizottságnak a 10. cikk alapján hozott határozatai, a nemzeti ügynökségekkel kötött megállapodások, a résztvevő harmadik országokkal kötött megállapodások, valamint az abból fakadó megállapodások és szerződések előirányozzák a Bizottság (vagy bármely, általa felhatalmazott személy) és azon belül az OLAF által végzett figyelemmel kísérést és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által adott esetben a helyszínen végzett ellenőrzéseket. Ezeket az ellenőrzéseket a nemzeti ügynökségeknél és, amennyiben szükséges, a támogatások kedvezményezettjeinél lehet végezni.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (3) összhangban a Bizottság helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket is végezhet.

Az e határozatban említett közösségi tevékenységek esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 1. cikke (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalmán egy jogalany cselekménye vagy mulasztása miatt a közösségi jog valamely rendelkezésének megsértését vagy bármely kötelezettség figyelmen kívül hagyását kell érteni, amelyek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az általa kezelt költségvetések indokolatlan kiadás miatt kárt szenvednek.


(1)  A jövőbeni fejlesztésekre is figyelemmel, szomszédos országnak a következőket kell tekinteni: Örményország , Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldova, az Orosz Föderáció és Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, a Palesztin Területek, Szíria és Tunézia.

(2)  Belorusszia, Moldova, Orosz Föderáció, Ukrajna.

(3)   HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(4)   HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

P6_TA(2005)0397

Kultúra 2007 ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Kultúra 2007 program (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0469 - C6-0094/2004 - 2004/0150(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0469) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 151. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0094/2004),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0269/2005),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

rámutat arra, hogy a 2006 utánra vonatkozó bizottsági javaslatban szereplő előirányzatok a következő többéves pénzügyi tervről szóló döntéstől függenek;

3.

felhívja a Bizottságot, hogy amint a következő többéves pénzügyi terv elfogadásra kerül, nyújtson be javaslatot a program pénzügyi referenciaösszegének módosítására, ha szükséges;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2004)0150

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. október 25-én került elfogadásra a Kultúra-program létrehozásáról (2007-2013) szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A kulturális együttműködés és cserék előmozdítása alapvető fontosságú Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének tiszteletben tartásához és támogatásához, valamint az európai polgároknak Európa más kultúráiról szerzett ismereteinek bővítéséhez , és ezzel együtt közös európai kulturális örökségük fokozott tudatosításához. A kulturális és nyelvi együttműködés és sokszínűség támogatása, azáltal hogy ösztönzi az európai polgároknak az integráció folyamatában való közvetlen részvételét, egyben ahhoz is hozzájárul, hogy az európai polgárság kézzelfogható realitássá váljon.

(2)

Európa kulturális sokszínűségének megőrzésére, valamint a közös kulturális tényezők és a kulturális örökség előmozdítására irányuló aktív kultúrpolitika hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Uniót a világban nagyobb figyelem övezze.

(3)

Az építészeti örökség az európai kulturális örökség fontos része. Az építészeti örökség megóvására és megőrzésére irányuló közösségi fellépésnek ki kell egészítenie a nemzeti és regionális intézkedéseket.

(4)

Annak érdekében, hogy a polgárok elkötelezzék magukat az európai integráció mellett, és abban teljes mértékben részt vegyenek, még inkább rá kell világítani közös kulturális értékeikre és gyökereikre, amelyek meghatározó összetevői identitásuknak, valamint az Európai Unió alapjogi chartáját tiszteletben tartó, a szabadságon, egyenlőségen, demokrácián, az emberi méltóság és integritás tiszteletben tartásán , tolerancián és szolidaritáson alapuló társadalomhoz való tartozásuknak.

(5)

A Kultúra 2007-2013 programnak figyelembe kell vennie a tagállamok kulturális tevékenységét és kulturális örökségét, úgymint az építészetet, a szobrászművészetet, a zenét, az irodalmat és az előadóművészetet, miközben meg kell tartania szektoroktól független voltát, és nyitottnak kell maradnia az újításra és az egyes ágazatok közötti kapcsolatokra.

(6)

A kulturális szektor nagyszámú lehetséges munkahelyet jelent, ráadásul világos összefüggés van a kultúrába történő beruházások és a gazdasági fejlődés között.

(7)

Alapvető fontosságú, hogy a kulturális szektor részt vegyen és szerepet vállaljon a tág értelemben vett európai politikai fejleményekben. Éppen ezért a kulturális iparnak hangsúlyosabb helyet kell kapnia a lisszaboni stratégia keretében megvalósított programokban, hiszen ez az iparág egyre növekvő szerepet játszik az európai gazdaságban.

(8)

Amennyiben a cél a lisszaboni stratégia sikeres végrehajtása és egy széles körben érthető és támogatott igen versenyképes, tudásalapú gazdaság létrehozása, a specializált szaktudást egy szélesebb kulturális közegben kell értelmezni, tekintettel a kultúrpolitikák nemzeti és európai szintű fontosságára.

(9)

Szükség van továbbá az aktív polgárság előmozdítására és a kirekesztés valamennyi formája ellen folytatott küzdelem megerősítésére, beleértve a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet is.

(10)

A múzeumok fontos letéteményesei és közvetői az európai kulturális örökségnek és segíthetnek az aktív polgárság előmozdításában, valamint a kirekesztés elleni harc megerősítésében azáltal, hogy betekintést nyújtanak Európa történelmébe és kulturális sokszínűségébe, és segítenek annak megértésében.

(11)

A népesség nagy szegénységben élő része kulturálisan is hátrányos helyzetben van. Azok számának növelése, akik hozzáférnek a kultúrához és a kulturális örökséghez, mintegy hozzájárul a szociális kirekesztés elleni küzdelemhez is.

(12)

A Szerződés 3. cikke kimondja, hogy valamennyi, e cikkben említett tevékenység folytatása során a Közösség az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására törekszik.

(13)

A Kaleidoscope, Ariane és Raphael kulturális programok, majd a Kultúra 2000 program - amelyeket a 719/96/EK (3), a 2085/97/EK (4), a 2228/97/EK (5) és az 508/2000/EK (6) európai parlamenti és tanácsi határozatok hoztak létre - a kultúra területén a közösségi tevékenység végrehajtásának ígéretes szakaszait jelentették. Ennélfogva számottevő tapasztalat gyűlt össze, különösen az említett kulturális programok értékelésének köszönhetően. Ezen értékelések és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeire, valamint az európai intézmények munkáira támaszkodva a Közösség kulturális tevékenységét most racionalizálni kell, és meg kell erősíteni. Létre kell hozni tehát egy e célt szolgáló programot.

(14)

Az európai intézmények számos alkalommal nyilatkoztak a Közösség kulturális tevékenységét és a kulturális együttműködés jelentőségét érintő témákban: különösen az európai kulturális együttműködéssel kapcsolatos új munkatervről szóló, 2002. június 25-i (7) és az európai kulturális együttműködéssel kapcsolatos munkaterv végrehajtásáról szóló, 2002. december 19-i (8) tanácsi állásfoglalásokban, továbbá az Európai Unióban a kulturális együttműködésről szóló, 2001. szeptember 5-i (9), a Kultúra 2000 program végrehajtásáról szóló, 2002. február 28-i (10), a kibővült Európában a színház és az előadó-művészetek jelentőségéről és dinamizmusáról szóló, 2002. október 22-i (11), a kulturális iparágakról szóló, 2003. szeptember 4-i (12) európai parlamenti állásfoglalásokban, valamint a Régiók Bizottságának a Kultúra 2000 program meghosszabbításáról szóló, 2003. október 9-i véleményében.

(15)

A Tanács az európai kulturális együttműködéssel kapcsolatos új munkatervről (2005-2006) szóló, 2004. november 16-i következtetéseiben, az Európai Parlament a kulturális iparágakról szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalásában, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai kulturális iparágakról szóló, 2004 január 28-i véleményében egyaránt síkra szálltak a nem audiovizuális kulturális iparágak gazdasági és szociális sajátosságainak fokozottabb figyelembevétele mellett.

(16)

A Tanács fenti állásfoglalásaiban hangsúlyozta, hogy a kultúra vonatkozásában közösségi szinten koherensebb megközelítési módot kell alkalmazni, és hogy az európai kulturális együttműködés keretében az európai hozzáadott érték alapvető fontosságú és meghatározó fogalom, ahogy a kultúra területén folytatott közösségi tevékenységeknek is általános feltétele.

(17)

Annak érdekében, hogy Európa népeinek közös kulturális térsége valósággá váljon, elő kell mozdítani az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzését és az azzal kapcsolatos tudást, a kultúra szereplőinek nemzetek közötti mobilitását, valamint a művek és a művészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közötti áramlását, valamint ösztönözni kell a kulturális párbeszédet és cseréket.

(18)

Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a kulturális szereplők fokozott együttműködését olyan többéves együttműködési hálózatok létrehozására ösztönözve őket, amelyek lehetővé teszik a közös tevékenységek kialakítását, a tényleges európai hozzáadott értékkel bíró, fokozottan célirányos tevékenységek támogatását; a jelképes kulturális események felkarolását; az európai kulturális együttműködési szervezetek támogatását és az európai érdeklődésre számot tartó témakörökben végzett elemző munka ösztönzését; valamint a kulturális együttműködés területén az információk összegyűjtését, terjesztését és az azt támogató tevékenységeket .

19)

a Kultúra Európai Fővárosa eseménysorozat 2005-2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról szóló, 1999. május 25-i 1419/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (13) alapján az európai polgárok körében nagy érdeklődésre számot tartó és a közös kulturális térséghez való tartozás érzését erősítő eseménysorozatot jelentős összegekkel kell támogatni. Az eseménysorozat keretében a hangsúlyt a transzeurópai kulturális együttműködésre kell helyezni.

(20)

A kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 792/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (14) keretében szerzett tapasztalatokra támaszkodva támogatni kell azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek az európai kulturális együttműködés érdekében fejtik ki tevékenységüket, és amelyek így az európai kultúra „nagyköveteinek” szerepét töltik be.

(21)

A Szerződés 151. cikke (4) bekezdése szellemében a kulturális területen végzett közösségi tevékenységnek a többi közösségi politikával, tevékenységgel és eszközzel koherensnek kell lennie, és ki kell egészítenie azokat. Különös figyelmet kellene szentelni a kultúra, illetve az oktatás területén hozott közösségi intézkedések közös felületeinek, annak biztosítása érdekében, hogy a kettős jellegű projektek (példának okáért az ifjú zenészek képzésére irányuló projektek) megfelelő támogatásban részesüljenek, a relevánsabbnak bizonyuló területre irányuló közösségi intézkedéseken keresztül.

(22)

Az Európai Uniónak mind nemzeti, illetve közösségi, mind nemzetközi szinten figyelemfelkeltő kampányt kell folytatnia a kulturális tartalmak és művészi kifejezésmódok sokszínűségéről szóló UNESCO-egyezmény mellett. Az Uniónak ügyelnie kellene, hogy ez az egyezmény soha ne csorbíthassa az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat a kultúra és a hagyományok nevében.

(23)

A szólásszabadság elvének tiszteletben tartása mellett a programnak hozzá kell járulnia az Európai Unió azon erőfeszítéseihez, amelyek a fenntartható fejlődés és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem előmozdítását célozzák.

(24)

Az európai uniós tagságra jelölt országoknak és az EGT-megállapodást aláíró EFTA-államoknak lehetőségük van arra, hogy - az ezen országokkal kötött megállapodásoknak megfelelően - részt vegyenek a közösségi programokban.

(25)

A 2003. június 19-20-i Európai Tanács elfogadta a Tovább az európai integráció útján címet viselő, Nyugat-Balkánról szóló thesszaloniki napirendet, amely előirányozza, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára - a Közösség és ezen országok között aláírandó keretmegállapodások alapján - hozzáférést kell biztosítani a közösségi programokhoz. Ezen országoknak lehetővé kell tenni - a költségvetési megfontolások vagy politikai prioritások függvényében -, hogy amennyiben kívánják, a programban részt vegyenek, vagy a két fél között megállapítandó kiegészítő előirányzatok és különleges eljárások alapján egy korlátozottabb együttműködési formában részesüljenek.

(26)

A programnak azt is lehetővé kell tennie, hogy más, az Európai Közösséggel kulturális rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokat kötött harmadik országokkal - a közösen elfogadandó eljárások szerint - együtt lehessen működni.

(27)

Helyénvaló létrehozni a kulturális együttműködéshez egy egységes finanszírozási és tervezési eszközt, a „ Kultúra programot ”, a 2007. január 1-jétől2013. december 31-éig terjedő időszakra.

(28)

Általános az egyetértés abban, hogy egy ilyen finanszírozási és programozási eszköz számára megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani a kitűzött nagyra törő célok eléréséhez.

(29)

A közösségi tevékenység a kulturális együttműködés területén folytatott nemzeti vagy regionális tevékenységeket egészíti ki. Mivel a tervezett tevékenység célkitűzéseit ( az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és az azzal kapcsolatos tudás, az európai kulturális szereplők nemzetek közötti mobilitása, a műalkotások és a kulturális, illetve művészeti termékek nemzetek közötti áramlása, valamint a kultúrák közötti párbeszéd) transznacionális jellegüknél fogva a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(30)

A közösségi támogatás végrehajtásával kapcsolatban figyelembe kell venni az európai kulturális ágazat sajátos jellegét, és különösen ügyelni kell arra, hogy a közigazgatási és pénzügyi eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek, és megfeleljenek a kitűzött céloknak, valamint a kulturális ágazat gyakorlatainak és fejlődésének.

(31)

Tekintettel Európa különösen nagy kulturális és nyelvi sokszínűségére, támogatni kell az irodalmi művek modern nyelvekre való fordítását; ezt a támogatást ki kell terjeszteni a klasszikus ókori és középkori görög és latin szövegek fordítására is; figyelmet kell fordítani a műfordítói tevékenység sajátosságaira is .

(32)

Ezt a programot a kiigazítások, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai terén történő kiigazítások érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve kell folyamatosan nyomon követniük és értékelniük. Az értékelés magában foglalja a független és pártatlan szervezetek által végzett külső értékelést is.

(33)

A program nyomon követésére és értékelésére irányuló intézkedéseknek mérhető, megvalósítható, megfelelő és időben meghatározott célkitűzésekre és sajátos mutatókra kellene támaszkodniuk.

(34)

A szabálytalanságok és csalások megelőzése, az elveszett, jogtalanul kifizetett vagy felhasznált alapok visszaszerzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell elfogadni.

(35)

Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja azt a pénzügyi keretet, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás (15) 33. pontjának értelmében elsődleges hivatkozási alapul fog szolgálni.

(36)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK (16) tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.

(37)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy egyrészről az 508/2000/EK vagy a 792/2004/EK határozattal létrehozott programok, másrészről az e határozattal létrehozott program közötti átmenet zökkenőmentes legyen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1)   E határozat létrehozza a Kultúra-programot mint a kultúra területén folytatott közösségi tevékenységek egységes többéves programját (a továbbiakban: a program).

(2)   A programot a 2007. január 1-jével kezdődő és 2013. december 31-ével záruló időszakban kell végrehajtani.

2. cikk

A program pénzügyi kerete

(1)   E program végrehajtásának pénzügyi kerete az 1. cikkben említett időszakra 600 millió euró.

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi lehetőségek keretén belül a költségvetésért felelős hatóság hagyja jóvá.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)   A program általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon az európaiak közös kulturális térségének előtérbe helyezéséhez a programban részt vevő országok alkotói, kulturális szereplői és kulturális intézményei közötti kulturális együttműködés fejlesztésével az európai polgárság kialakulásának elősegítése érdekében.

(2)   A program konkrét célkitűzései a következők:

a)

az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzésének és az azzal kapcsolatos tudásnak a támogatása;

b)

a kulturális ágazatban dolgozók nemzetek közötti mobilitásának elősegítése;

c)

a művek és a művészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közötti áramlásának ösztönzése;

d)

a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása.

4. cikk

A program cselekvési vonalai

(1)   A program célkitűzéseit a következő, a mellékletben ismertetett tevékenységek végrehajtásával kell elérni:

a)

Kulturális tevékenységek támogatása

Többéves együttműködési hálózatok

Együttműködési tevékenységek

Különleges tevékenységek

b)

A kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek támogatása.

c)

A kulturális ágazatot magában foglaló területeken, mint például a kulturális együttműködés, a kulturális örökség, az oktatás és kultúra közötti együttműködés, a művészek továbbképzése területén, illetve a kulturális ágazatban történő foglalkoztatással kapcsolatos elemző munkáknak, valamint az információk összegyűjtésének és terjesztésének támogatása.

d)

A zenei és művészeti oktatással kapcsolatos tevékenységek támogatása, az európai szintű tapasztalatcsere és szorosabb együttműködés elősegítése érdekében.

(2)   E tevékenységeket a mellékletben szereplő rendelkezésekkel összhangban kell végezni.

5. cikk

A harmadik országokat érintő rendelkezések

(1)   A programban az alábbi országok is részt vehetnek:

az EGT-megállapodást aláíró EFTA-államok az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

az Európai Unió előcsatlakozási stratégiájában részt vevő tagjelölt országok a keretmegállapodásban és a Társulási Tanácsok határozataiban megállapított általános elvekkel és ezen országok közösségi programokban való részvételére vonatkozó feltételekkel és általános eljárásokkal összhangban;

a nyugat-balkáni országok a közösségi programokban való részvételükről kötendő keretmegállapodásokban ezen országokkal közösen megállapított eljárások szerint;

az európai szomszédsági politika által lefedett országok az elkészítendő cselekvési terveknek megfelelően.

Az e bekezdésben említett országok teljes mértékben részt vesznek a programban, feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek és a kiegészítő előirányzatok kifizetésre kerülnek.

A Bizottság biztosítja a kapcsolatot a program, valamint az egyéb közösségi intézkedések között, különös tekintettel az oktatás, a szakmai képzés, az ifjúság, a sport, a nyelvek, a társadalmi beilleszkedés, az EU külpolitikája, a kirekesztés formái elleni küzdelem és a kutatás területeire.

(2)   A programban olyan harmadik országok is részt vehetnek - a két fél között megállapítandó kiegészítő előirányzatok és különleges eljárások alapján -, amelyek az Európai Közösséggel kulturális záradékokat tartalmazó társulási vagy együttműködési megállapodásokat kötöttek.

Azok az (1) bekezdésben említett nyugat-balkáni országok, amelyek nem kívánnak teljes mértékben részt venni a programban, az e bekezdésben említett feltételek mellett azzal együttműködhetnek.

6. cikk

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

A program lehetővé teszi a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel - így az UNESCO-val vagy az Európa Tanáccsal - való együttműködést együttes finanszírozás alapján és az egyes intézményeknek vagy szervezeteknek a 4. cikkben említett tevékenységek megvalósítására irányadó saját szabályaival összhangban.

7. cikk

A program és a közösségi fellépés más eszközeinek kiegészítő jellege

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program kapcsolódjon más, különösen a strukturális alapokon keresztül történő és az oktatás, a szakképzés, az ifjúság, a sport, a nyelvek, a társadalmi befogadás, a diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem, valamint a kutatás területén hozott közösségi intézkedésekhez.

8. cikk

Végrehajtás

(1)   A melléklettel összhangban a program tárgyát képező közösségi tevékenységek végrehajtásáról a Bizottság gondoskodik.

(2)   A következő intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

az éves munkaprogram, beleértve a prioritásokat, valamint a kiválasztási kritériumokat és eljárásokat is;

b)

az éves költségvetés, valamint a pénzforrások elosztása a program egyes tevékenységei között;

c)

a program nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos intézkedések.

(3)   Minden más, e határozat végrehajtásához szükséges intézkedést a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Átláthatósági intézkedések

(1)     A szakértők által kidolgozott kiválasztási kritériumokat és az alkalmazott besorolási kategóriákat valamennyi kulturális szereplő számára elérhetővé kell tenni.

(2)     Tekintet nélkül arra, hogy egy szolgáltató megkapta-e a támogatást vagy sem, a pályázónak joga van megkapni a végső döntés alapjául szolgáló lényeges információkat.

10. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot munkájában egy, a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében említett időszak hosszát két hónapban kell megállapítani.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

Kulturális kapcsolattartó pontok

(1)   A melléklet I.3.3. pontjában meghatározott kulturális kapcsolattartó pontok a programra vonatkozó információk nemzeti szinten történő terjesztésének végrehajtó szerveiként járnak el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) (17) 54. cikke (2) bekezdése c) pontjára és (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)   A kulturális kapcsolattartó pontoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

megfelelő létszámú személyzettel rendelkeznek, amely birtokában van a feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésnek és a nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges nyelvismeretnek;

megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, különösen az informatikai berendezések és a kommunikációs eszközök tekintetében;

olyan közigazgatási környezeten működnek, amely lehetővé teszi számukra feladataik megfelelő elvégzését és mindenfajta érdekellentét elkerülését.

12. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (18) 176. cikke (2) bekezdése alapján a Bizottság a kedvezményezettek jellemzőitől és a tevékenységek jellegétől függően határozhat arról, hogy azok mentesülnek a tevékenység vagy a munkaprogram megfelelő végrehajtásához szükséges képzettség és szakmai alkalmasság ellenőrzése alól.

(2)   A pénzügyi támogatásokat jogi személyeknek ítélik oda. A költségvetési rendelet 114. cikke (1) bekezdésének alapján bizonyos esetekben ösztöndíj formájában természetes személyek is kaphatnak támogatást. A Bizottság díjakat is odaítélhet természetes vagy jogi személyeknek a program keretében végrehajtott tevékenységekért vagy projektekért. A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének megfelelően és a tevékenység jellegétől függően a Bizottság engedélyezheti az átalányfinanszírozást, illetve a termékegységre vetített költségskála alkalmazását.

(3)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikke (1) bekezdése alapján a Kultúra Európai Fővárosainak egyes, az 1419/1999/EK határozat szerint meghatározott konkrét tevékenységei támogatásban részesülhetnek.

13. cikk

A program hozzájárulása más közösségi politikákhoz

A program hozzájárul az Európai Közösség keresztirányú politikáinak erősítéséhez, különösen azáltal, hogy:

a)

előmozdítja a szólásszabadság alapelvének érvényesülését;

b)

erősíti az európai polgárság eszméjét és tudatosítja a közös európai kulturális örökséget;

c)

ösztönzi a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás jelentőségének tudatosítását;

d)

megerősíti az európai kulturális együttműködési program fontosságát, amelynek célja a kölcsönös megértés, a társadalmi beilleszkedés és tolerancia előmozdítása az Európai Unión belül;

e)

hozzájárul a diszkrimináció valamennyi, nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló formájának felszámolásához;

f)

bátorítja az európai polgárság öntudatra ébredését és erősíti az oktatás és a kultúra közötti együttműködést;

g)

előmozdítja a kulturális és nyelvi sokszínűség valamennyi megnyilvánulási formáját Európában.

A program, valamint a harmadik országokkal való kulturális együttműködés területén folytatott közösségi politikák közötti összhang és kiegészítő jelleg különleges figyelmet kap.

14. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik a program folyamatos nyomon követéséről. A nyomon követés és értékelés folyamatának eredményeit a program végrehajtása során figyelembe kell venni.

A nyomon követés többek között a (4) bekezdés a) és c) pontjában említett jelentések elkészítését is magában foglalja.

A program konkrét célkitűzései, a nyomon követési jelentések eredményeinek fényében felülvizsgálhatóak a Szerződés 251. cikke értelmében.

(2)   A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről.

(3)     A program értékelésének figyelemmel kell lennie a jelen határozatban foglalt célkitűzésekre, és garantálnia kell azok megvalósítását.

(4)   A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának benyújtja:

a)

az elért eredményeket, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő , külső és független időközi jelentést legkésőbb 2010. december 31-éig;

b)

e program folytatásáról szóló közleményt legkésőbb 2011. december 31-éig;

c)

egy külső és független utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2015. december 31-éig.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 508/2000/EK vagy a 792/2004/EK határozatok alapján 2006. december 31-e előtt megkezdett tevékenységek irányítását az e határozatok rendelkezései szerinti lezárásukig kell folytatni.

Az 508/2000/EK határozat 5. cikke alapján létrehozott bizottságot az e határozat 10. cikke alapján létrehozott bizottság váltja fel.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)   HL C 164, 2005.7.5.,65. o.

(2)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja.

(3)  HL L 99., 1996.4.20., 20. o.

(4)  HL L 291., 1997.10.24., 26. o.

(5)  HL L 305., 1997.11.8., 31. o.

(6)  HL L 63., 2000.3.10., 1. o.

(7)  HL C 162., 2002.7.6., 5. o.

(8)  HL C 13., 2003.1.18., 5. o.

(9)  HL C 72. E, 2002.3.21., 142. o.

(10)  HL C 293. E, 2002.11.28., 105. o.

(11)  HL C 300. E, 2003.12.11., 156. o.

(12)  HL C 76. E, 2004.3.25., 459. o.

(13)  HL L 166., 1999.7.1., 1. o.

(14)  HL L 138., 2004.4.30., 40. o.

(15)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

(16)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(17)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(18)   HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

I. A TEVÉKENYSÉGEK ÉS ESEMÉNYEK ISMERTETÉSE

1. Első terület: kulturális tevékenységek támogatása

1.1. Többéves együttműködési hálózatok

A program támogatja az európai kulturális szereplők között létrejövő fenntartható és strukturált többéves együttműködési hálózatokat. E támogatás célja e hálózatok beindulásának és strukturálódásának, illetve földrajzi terjeszkedésének elősegítése. Ösztönözni kell, hogy a pólusok fenntartható alapokon jöjjenek létre, és pénzügyi önállóságra tegyenek szert.

Az egyes hálózatokat a programban részt vevő négy különböző ország legalább hat szereplőj e alkotja. Ennek célja, hogy összefogja egy vagy több ágazat szereplőit különféle többéves projekt vagy tevékenység körül, amelyek lehetnek ágazati vagy ágazatközi jellegűek, de amelyeknek közös célkitűzést kell követniük. Minden egyes hálózatnak rendelkeznie kell egy vezető szereplővel, aki a többi résztvevő szereplőt képviseli, és aki felelősséggel tartozik a Bizottság felé.

Az egyes hálózatok több strukturált és többéves kulturális tevékenység megvalósítására törekszenek. E tevékenységeket a közösségi finanszírozás teljes időtartama alatt kell végrehajtani. A 3. cikk (2) bekezdése a-c) pontjaiban meghatározott konkrét célkitűzés közül legalább kettőt kell érinteniük. Prioritást élveznek azok a hálózatok , amelyek a 3. cikk (2) bekezdése a-c) pontjaiban említett mindhárom célkitűzéshez kapcsolódó tevékenységeket kívánnak folytatni.

A hálózatokat pályázati felhívás útján választják ki, a költségvetési rendeletre és annak végrehajtási intézkedéseire is figyelemmel. Ennek keretében a kiválasztás többek között a társszervezőknek a tevékenységi területükön elismert szakértelme, a javasolt tevékenységek megfelelő végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitásuk, valamint e tevékenységek minősége és a program - a 3. cikkben meghatározott - általános célkitűzésének és konkrét célkitűzéseinek való megfelelése alapján történik.

A hálózatoknak egy együttműködési megállapodáson kell alapulniuk, amely egy, a résztvevő országok egyikében jogi formával rendelkező és valamennyi társszervező által aláírt közös dokumentum.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 70 %-át , és degresszívnek kell lennie. Az éves támogatás összege nem haladhatja meg az 500 000 eurót. E támogatás három évnél nem rövidebb és öt évnél nem hosszabb időtartamra szól. Ezalatt az idő alatt a társszervezők helyettesíthetőek, mindaddig, amíg a célkitűzés és a képviselt országok száma azonos marad.

E támogatástípusra a program összköltségvetésének közel 29 %- át fordítják.

1.2. Együttműködési tevékenységek

A program támogatja az európai szereplők közötti, ágazati vagy ágazatközi jellegű kulturális együttműködési tevékenységeket. A kreativitás és az innováció prioritást élvez, különösen az európai jelentőségű kulturális örökségre vonatkozó tudás megőrzését és terjesztését célzó projektek. Különösen ösztönzik azokat a tevékenységeket, amelyek a hosszú távra szóló együttműködés területeinek felkutatását célozzák.

Minden egyes tevékenységet három különböző részt vevő ország legalább három kulturális szereplőjének kell kidolgoznia és megvalósítania, függetlenül attól, hogy e szereplők egy vagy több ágazatot képviselnek-e.

A tevékenységeket pályázati felhívás útján választják ki, a költségvetési rendeletre és annak végrehajtási intézkedéseire is figyelemmel. Ennek keretében a kiválasztás többek között a társszervezőknek a tevékenységi területükön elismert szakértelme, a javasolt tevékenységek megfelelő végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitásuk, valamint e tevékenységek minősége és a program - a 3. cikkben meghatározott - általános célkitűzésének és konkrét célkitűzéseinek való megfelelése alapján történik.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 70 %-át. Az éves támogatás összege nem lehet kevesebb 30 000 eurónál, és nem haladhatja meg a 200 000 eurót. E támogatás tizenkettőtől huszonnégy hónapig terjedő időtartamra szól.

A projektek bemutatásához szükséges szereplők minimális számára, valamint a közösségi támogatás összegének minimumára és maximumára vonatkozó feltételek a műfordítás sajátos feltételeire való tekintettel módosíthatóak.

E támogatástípusra a program összköltségvetésének körülbelül 30 %- át fordítják.

1.3. Különleges tevékenységek

A program különleges tevékenységeket is támogat. E különleges tevékenységeknek nagyszabásúaknak és sokoldalúaknak kell lenniük, Európa népeinek körében nagy visszhangot kell kiváltaniuk, és hozzá kell járulniuk az egyazon közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez, a tagállamok kulturális sokszínűsége iránti fogékonyság növeléséhez, valamint a kultúrák közötti és nemzetközi párbeszédhez. A 3. cikk (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott konkrét célkitűzések közül legalább kettőt kell érinteniük.

E különleges tevékenységek ahhoz is hozzájárulnak, hogy a közösségi kulturális tevékenység nagyobb visszhangot kapjon, és kontinensünk kiemelt kulturális szerephez jusson.

„Különleges tevékenységként” támogathatók például a díjkiosztók, amennyiben azok művészeket, műveket vagy kulturális, illetve művészeti alkotásokat helyeznek a figyelem középpontjába, azokat a nemzeti határokon túl is ismerttél teszik, és ezáltal elősegítik a mobilitást és a cseréket (mint például az Európa Díj) .

E keretben jelentős támogatás kap a „Kultúra Európai Fővárosai” eseménysorozat olyan tevékenységek végrehajtásának elősegítése érdekében, amelyek a hangsúlyt az európai kultúra népszerűsítésére és a transzeurópai kulturális együttműködésre helyezik.

E keretben támogathatók még az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk szerinti harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést célzó tevékenységek is.

A fent említett példák nem merítik ki a program ezen alterülete szerint támogatható tevékenységek listáját.

A különleges tevékenységek kiválasztási eljárásai a szóban forgó tevékenység függvényében változnak. A támogatások odaítéléséről pályázati felhívás és ajánlattételi felhívás útján döntenek, a költségvetési rendelet 54. és 168. cikke alá tartozó esetek kivételével. A kiválasztásnál azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes tevékenységek mennyiben felelnek meg a program - a 3. cikkben meghatározott - általános célkitűzésének és konkrét célkitűzéseinek.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 60 %-át.

E támogatástípusra a program összköltségvetésének körülbelül 16 % -át fordítják.

2. Második terület: a kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek, valamint a deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok gondozását és a kapcsolódó megemlékezéseket célzó tevékenységek támogatása

E támogatás vagy úgy valósul meg, hogy működési támogatásként adják egy olyan szervezet állandó munkaprogramjához kapcsolódó kiadások társfinanszírozására, amely a kultúra területén közös európai érdeket szolgáló célt vagy egy az Európai Uniónak e területen folytatott politikája keretébe illeszkedő célkitűzést követ.

E támogatásokat előreláthatólag évenként, pályázati felhívás útján ítélik oda.

E területre a program összköltségvetésének körülbelül 14 % -át fordítják.

Európai kulturális érdekű szervezetek működésének támogatása

Támogatásban részesülhetnek azok a szervezetek, amelyek a kulturális együttműködés érdekében fejtik ki tevékenységüket a következő módok valamelyikén :

európai szinten képviseleti feladatokat látnak el,

a transzeurópai közösségi kulturális együttműködést elősegítő információkat gyűjtenek össze vagy terjesztenek,

hálózatba szervezik a kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket,

kulturális együttműködési projektek megvalósításában vesznek részt,

az európai kultúra nagyköveteinek szerepét töltik be (mint például az Európai Unió Ifjúsági Zenekara).

E szervezeteknek tényleges európai dimenzióval kell bírniuk. E tekintetben tevékenységeiket európai szinten, egyedül vagy különféle összehangolt társulások formájában kell kifejteniük, és struktúrájuknak (bejegyzett tagjaiknak), valamint tevékenységeiknek potenciális hatásukat az Európai Unió szintjén kell kifejteniük, vagy legalább hét európai országot kell lefedniük.

Az ilyen működési támogatásokban részesítendő szervezeteket pályázati felhívások útján választják ki. A kiválasztás annak megállapítása alapján történik, hogy a szervezetek munkaprogramja mennyiben felel meg a 3. cikkben említett konkrét célkitűzéseknek. Az így kiválasztott szervezetekkel többéves partnerségi keretegyezményt lehet kötni.

Egy, a melléklet e területe szerint odaítélt működési támogatás összege nem haladhatja meg a szervezet azon naptári évre elfogadható kiadásainak 80 %-át, amelyre a támogatást odaítélik .

3. Harmadik terület: a kulturális együttműködés területén végzett elemző munkákhoz, valamint az információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez, illetve promóciós tevékenységhez nyújtott támogatás .

E területre a program összköltségvetésének körülbelül 5 %-át fordítják.

3.1. A kulturális együttműködés területén végzett elemző munkákhoz nyújtott támogatás

A program támogatja a kulturális együttműködés területével foglalkozó tanulmányok és elemző munkák elkészítését. E támogatás célja, hogy bővítse az európai szintű kulturális együttműködésről - különösen a kultúra szereplőinek mobilitásáról, a műalkotások és a művészeti, illetve kulturális termékek áramlásáról, valamint a kultúrák közötti párbeszédről - rendelkezésre álló információkat és számszerűsített adatokat.

E területen belül azok a tanulmányok és elemző munkák támogathatók, amelyek hozzájárulnak a transzeurópai kulturális együttműködés jelenségének jobb megismeréséhez, és további fejlődésének táptalajául szolgálnak. Különösen a statisztikai adatok összegyűjtését és elemzését célzó projekteket kell ösztönözni.

3.2. A kulturális együttműködés területén az információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez, valamint a promóciós tevékenységhez nyújtott támogatás

A program az információk összegyűjtését és terjesztését , valamint a promóciós tevékenységhez olyan internetes eszköz kifejlesztésével támogatja, amely megfelel a kulturális szakemberek igényeinek a transzeurópai kulturális együttműködés területén.

Ennek az eszköznek a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok kicserélését, a kulturális programmal kapcsolatos információk terjesztését, valamint a tágabb értelemben vett transzeurópai kulturális együttműködést kell szolgálnia.

3.3. A kulturális kapcsolattartó pontok támogatása

A programmal kapcsolatos praktikus információk célirányos, hatékony és terepközeli terjesztésének érdekében a program előirányozza a „kulturális kapcsolattartó pontok” támogatását. E nemzeti szinten működő szerveket a Bizottság a tagállamokkal együttműködve önkéntes alapon hozza létre: amennyiben ez megvalósítható, ezek a szervek ugyanabban az épületben kerülnek elhelyezésre, ahol az adott fővárosban a Bizottság képviselete is található.

A kulturális kapcsolattartó pontok a következő feladatokat látják el:

a program promóciójának biztosítása,

az információk hatékony terjesztésén keresztül a programhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint annak ösztönzése, hogy tevékenységeiben a lehető legtöbb kulturális szakember és szereplő vegyen részt,

a tagállamokban a kulturális ágazatot támogató különféle intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, ezzel is erősítve a program tevékenységeinek és a nemzeti támogató intézkedéseknek egymást kiegészítő jellegét,

a programban, illetve más, a kulturális projektek számára elérhető közösségi programokban részt vevő szereplők megfelelő szintű tájékoztatásának és azok kapcsolattartásának biztosítása.

II. A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

A program pénzügyi kerete azokat a kiadásokat is fedezheti, amelyek a program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükségesek, az előkészítést, a nyomon követést, az ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak, így többek között tanulmányokat, összejöveteleket, tájékoztatási és publikációs tevékenységeket, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához igénybe vehető közigazgatási és műszaki segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadást.

III. ELLENŐRZÉS ÉS AUDIT

A 12. cikk (1) bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kiválasztott projektek esetében egy mintavétellel történő ellenőrzési rendszert kell bevezetni.

A támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követően öt évig a Bizottság rendelkezésére megőriz minden, kiadást igazoló dokumentumot. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy a partnerei vagy tagjai birtokában lévő bizonylatok, adott esetben, a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság, saját személyzete révén vagy bármely más, általa kiválasztott, minősített szervezet révén ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ilyen ellenőrzésekre a szerződés időtartama alatt, illetve a zárókifizetést követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság, adott esetben, viszszafizetésről határozhat.

A Bizottság munkatársainak, valamint a Bizottság által felhatalmazott külső személyeknek joguk van ahhoz, hogy a kedvezményezett helyiségeibe belépjenek, és az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz - beleértve az elektronikus formában létező információkat is - hozzáférjenek.

A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) - különösen a hozzáférés vonatkozásában - ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

Emellett az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és más szabálytalansággal szembeni védelme érdekében a Bizottság e program keretében felhatalmazást kap arra, hogy - a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelttel (1) összhangban - helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen. Szükség esetén az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálatokat végez, amelyekre az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az irányadó.

IV. TÁJÉKOZTATÁSI, KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PROMÓCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

1. A Bizottság

A Bizottság szemináriumokat, szakmai konferenciákat vagy találkozókat szervezhet annak érdekében, hogy elősegítse a program végrehajtását, és megfelelő tájékoztatási, publikációs, terjesztési és promóciós tevékenységeket folytathat, valamint nyomon követheti és értékelheti a programot. Az ilyen tevékenységeket támogatások vagy közbeszerzési eljárások útján lehet finanszírozni, vagy azokat közvetlenül a Bizottság szervezheti és finanszírozhatja.

2. Kapcsolattartó pontok

A Bizottság és a tagállamok önkéntes alapon megszervezik és megerősítik a program végrehajtására nézve hasznos információk cseréjét a nemzeti szinten végrehajtó szervként eljáró kulturális kapcsolattartó pontok segítségével, a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjára és 3. cikkére is figyelemmel.

V. AZ ÖSSZKÖLTSÉGVETÉS TÉTELES BONTÁSA

A program éves költségvetésének tájékoztató jellegű bontása

 

A költségvetés százalékában

1. terület (programok támogatása)

körülbelül 75 %

- többéves együttműködési hálózatok

körülbelül 29 %

- különleges tevékenységek

körülbelül 30 %

- különleges tevékenységek

körülbelül 16 %

2. terület (szervezetek támogatása)

körülbelül 14 %

3. terület (elemzés és tájékoztatás)

körülbelül 5 %

Összes működési kiadás

körülbelül 94 %

A program irányítása

körülbelül 6 %


(1)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(2)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

P6_TA(2005)0398

MEDIA 2007 ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális iparágat támogató program (MEDIA 2007) megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0470 - C6-0093/2004 - 2004/0151(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0470) (1),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 157. cikkének (3) bekezdésére és 150. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0093/2004),

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0278/2005),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

hangsúlyozza, hogy a 2006 utáni időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatban szereplő előirányzatok a következő többéves pénzügyi tervről szóló döntéstől függenek;

3.

felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben terjesszen elő javaslatot a program pénzügyi referenciaöszszegének módosítására, amint a következő többéves pénzügyi terv elfogadásra kerül;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2004)0151

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. október 25-én került elfogadásra az európai audiovizuális ágazatot támogató program megvalósításáról (MEDIA 2007) szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban (3),

mivel:

(1)

Az európai audiovizuális ágazat elsődleges szerepet játszik az európai polgárság kialakulásában, mivel az európaiak és különösen a fiatalok számára az Unió közös, alapvető, társadalmi és kulturális értékeinek egyik fő közvetítője. A közösségi segítségnyújtással az európai audiovizuális ágazat képes lehet a kultúrák közötti párbeszéd és az európai kultúrák kölcsönös ismeretének elmélyítésére, valamint az ágazat politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági lehetőségeinek fejlesztésére, ami igazi hozzáadott értéket képvisel az európai polgárság megvalósításában . A közösségi segítségnyújtás továbbá az ágazat versenyképességének fokozását, különösen a nem nemzeti európai alkotások piaci részarányának növelését célozza meg.

(2)

Ugyancsak szükségszerű a tevékeny polgárság előmozdítása és az emberi méltóság elve tiszteletben tartásának, a nők és a férfiak közötti egyenlőség és a megkülönböztetés elleni küzdelem előmozdításának fokozása és a kirekesztés minden egyes formája, beleértve a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen folytatott küzdelem fokozása.

(3)

A nők fokozódó jelenléte és befolyása az audiovizuális ágazatban a tartalom változásához vezethet, felkeltheti a szélesebb női közönség érdeklődését, és döntő szerepet játszhat a nemek közötti egyenlőség szempontjából a társadalom egészében.

(4)

Az audiovizuális ágazat közösségi támogatásának alapját a Szerződés 151. cikke adja, amely előírja, hogy:

a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget;

a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.

(5)

Az audiovizuális ágazat közösségi támogatása az Európai Tanács 2000. március 23-24-i lisszaboni ülése által az Európai Unió számára meghatározott új stratégiai célokba is beleillik, nevezetesen a képzés fokozása , foglalkoztatás bővítése és a gazdasági reform, illetve a társadalmi kohézió előmozdítása a tudásalapú gazdaság keretei között. A Tanács a következtetéseiben megállapította, hogy a „tartalomipar az európai kulturális sokféleség kihasználásával és hálózatba szervezésével hozzáadott értéket teremt”. Ezt a megközelítést a Európai Tanács 2003. március 20-21-i brüsszeli ülésének következtetései is megerősítették.

(6)

Végül az audiovizuális ágazat közösségi támogatásának alapját adja a MEDIA I, MEDIA II, MEDIA Plus és MEDIA - oktatás  (4) programok keretében összegyűjtött jelentős mennyiségű tapasztalat, amelyek 1991-től kezdődően az európai audiovizuális ágazat fejlesztését ösztönözték. Ezek a tapasztalatok a fent említett programok értékelésének (5) köszönhetően váltak nyilvánvalóvá.

(7)

Bebizonyosodott, hogy a közösségi cselekvési programoknak különösen a következőkre kell összpontosítaniuk:

az audiovizuális gyártás elején az európai audiovizuális alkotások kidolgozására, továbbá az audiovizuális ismeretek megszerzésére, a hozzáértés tökéletesítésére, ez utóbbit egyébként az audiovizuális alkotások gyártását megelőző eljárás integráns részeként kell kezelni;

a gyártás végén az európai audiovizuális alkotások forgalmazására, filmszínházakban történő bemutatására és promóciójára;

a digitalizációt az audiovizuális ágazat erősítéséhez történő döntő hozzájárulásként kell megvalósítani, és a digitalizációnak a MEDIA 2007 központi céljává kell válnia;

a digitális szolgáltatásokat és az európai katalógusokat kiemelten kell támogatni az európai audiovizuális piac szétaprózódásának leküzdése érdekében.

(8)

A MEDIA-programnak bátorítania kell az alkotókat (pl. forgatókönyvírókat és filmrendezőket) az alkotási folyamat során, és olyan új, kreatív technikák kifejlesztésére és elfogadására kell ösztönöznie őket, amelyek erősítik az európai audiovizuális ágazat innovatív képességét.

(9)

A digitalizációnak több színtere is van a filmvetítésben, és a színtér megválasztása a különféle használattól, felhasználóktól és szükségletektől függ. A MEDIA-program kísérleti projektjei alapjául szolgálhatnak az audiovizuális ágazat szükségleteinek megfelelő új normák kialakításának.

(10)

A kiegészítő jelleggel beindított MEDIA Plus és MEDIA Oktatás programok és az i2i „Növekedés és audiovizuális ágazatelőkészítő cselekvési program újabb lépést jelentett az audiovizuális ágazatot támogató közösségi politika megvalósítása felé. Valójában mindez az audiovizuális ágazatban működő kisés középvállalkozások támogatáshoz való hozzájutásával kapcsolatban felmerülő problémákat volt hivatott orvosolni. Az i2i „Növekedés és audiovizuális ágazat” program kiértékelése megerősítette azt a tényt, hogy a program az ágazat szükségleteihez megfelelő módon igazodik és azt, hogy szükségszerű a közösségi cselekvési program ilyen irányú folytatása , de azt még inkább az ágazat egyedi szükségleteihez kell igazítani .

(11)

Az európai audiovizuális ágazatot nagy növekedési, innovációs és dinamikus lehetőség jellemzi, továbbá a kulturális és nyelvi sokszínűség miatt a piac szétaprózottsága, és ebből adódóan a krónikus tőkehiányban szenvedő közép-, kis- és mikrovállalkozások nagy száma. Ami a közösségi támogatás megvalósítását illeti, szükséges számításba venni az audiovizuális ágazat speciális természetét, különösen szükséges gondoskodni az adminisztrációs és pénzügyi eljárásrend támogatási összeghez viszonyítottan maximális szintű erőteljes egyszerűsítéséről, illetve arról, hogy az a kitűzött célokhoz, valamint az audiovizuális ágazat gyakorlatához és érdekeihez igazodjon. Az egyszerűsítésnek különösen a projektek tervezése és a közönség általi megtekinthetősége között eltelt idő lerövidítését kell eredményeznie.

(12)

Rendkívül akadályozza a versenyt az EU egész területén az audiovizuális ágazat hitelfinanszírozására szakosodott vállalkozások szinte teljes hiánya.

(13)

Az e program keretében elfogadott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartáját, nevezetesen annak a véleménynyilvánítás szabadságáról és a tömegtájékoztatás sokszínűségéről szóló 11. cikkét.

(14)

A Bizottságnak és a tagállamoknak az audiovizuális ágazatnak nyújtott támogatásukat - különösen az i2i előkészítő tevékenységet - felül kell vizsgálniuk abból a szempontból, hogy a jövőbeni támogatás mennyiben tudja megkönnyíteni a kis- és középvállalatok számára biztosítandó specializált termékek kialakítását a hitelfinanszírozás terén.

(15)

Ahol a tagállamokban hitelfinanszírozási rendszereket fejlesztettek ki a nemzeti audiovizuális projektek támogatása és a magántőke mobilizálása érdekében, felül kell vizsgálni, hogy az ilyen tőkét a MEDIA 2007 támogatásával a nem nemzeti európai projektek előtt hogyan lehet megnyitni.

(16)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3. cikke előírja, hogy minden, a Szerződésben említett cselekvési program esetében, a Közösségnek a szabálytalanságok kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők között az egyenlő elbánás elvének biztosítására kell törekednie, és a Szerződés 13. cikke szerint a Közösség minden szükséges intézkedést megtesz a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A program lehetővé teszi a fogyatékkal élők hozzáférését is, különösen a speciális igényeket támasztók és hallásproblémákkal küzdők esetében.

(17)

Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés II-82. cikke kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja többek között a kulturális és nyelvi sokféleséget, és ezért tekintettel kell lenni az Unió kis országai és a különböző nyelvi övezetekkel rendelkező országok sajátos követelményeire.

(18)

Az európai audiovizuális piaccal kapcsolatos információk fokozott átláthatósága és terjesztése jelenti az ágazat szereplői, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik meghatározó tényezőjét. A fokozott átláthatóság és tájékoztatás az ágazat lehetőségeinek jobb felismerhetősége által növeli a magánbefektetők bizalmát. Mindez a közösségi cselekvési program értékelését és figyelemmel követését is megkönnyíti. Az Európai Unió részvétele az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában nagymértékben hozzájárulhat e célok megvalósításához.

(19)

A 25 tagállamból álló EU-ban az együttműködés egyre inkább stratégiai megközelítéssé válik az európai filmipar versenyképességének erősítése érdekében. Az egész EU-ra kiterjedő hálózatokat ezért a MEDIA-programok valamennyi szintjén - képzés, fejlesztés, forgalmazás és reklámozás - fokozottan kell támogatni. Ez különösen a 2004. április 30. után csatlakozott tagállamokból érkező szereplőkkel történő együttműködésre vonatkozik. Szükségszerű hangsúlyozni, hogy az audiovizuális ágazat szereplői közötti mindennemű együttműködési stratégiának tiszteletben kell tartania az EU versenyjogi rendelkezéseit.

(20)

A filmművészet európai, nemzeti, regionális és helyi pénzügyi támogatása alapvető fontosságú az ágazat szerkezeti nehézségeinek leküzdéséhez, és ahhoz, hogy az európai audiovizuális ágazat megfeleljen a globalizáció kihívásainak. A támogatásra irányuló konstrukcióknak összhangban kell lenniük a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és 151. cikkének (4) bekezdésével, és nem képezhetik nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében tett liberalizációs ajánlatok tárgyát sem.

(21)

Az Európai Unió tagjelölt országainak és az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országoknak - az ezen országokkal kötött megállapodásokkal összhangban - a közösségi programokban való részvétele egyfajta küldetésnek tekintendő.

(22)

A MEDIA- és az Eurimages-program közötti együttműködést erősíteni kell, de a pénzügyi és igazgatási ügyek egyesítése nélkül.

(23)

Az Európai Tanács 2003. június 19-20-i thesszaloniki ülésén elfogadták „A Nyugat-Balkán ütemterve: haladás az európai integráció útján”című dokumentumot, meghatározva, hogy a közösségi programokat a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára nyitottá kell tenni a Közösség és az ezen országok között megkötött megállapodások szerint.

(24)

A határokon átnyúló televíziózásról szóló Európa tanácsi egyezmény más európai részes országai az európai audiovizuális térnek integráns részei, valamint összhangban az érdekelt felek által megkötött megállapodásokban foglalt feltételekkel, a programban póthitelek biztosítása mellett történő részvételükkel egyfajta küldetést teljesítenek; ezek az országok kérésükre költségvetési megfontolásból vagy audiovizuális ágazatuk elsőbbsége esetén, póthitelekkel és az érdekelt felek által meghatározott specifikus feltételek mellett, részt vehetnek a programban vagy egy egyszerűbb együttműködési formában.

(25)

A fejlett nem európai harmadik országokkal a kölcsönös és kiegyensúlyozott érdekek alapján folytatott együttműködés az európai audiovizuális iparnak egyfajta többletet adhat a reklám, a piacra jutás, a forgalmazás, a terjesztés és az európai alkotások ezen országokban történő bemutatása tekintetében; ezt a típusú együttműködést póthitelekre alapozva és az érdekelt felek által kötött megállapodásokban foglalt specifikus feltételek mellett kell kidolgozni.

(26)

Életbe kell léptetni olyan intézkedéseket, amelyekkel lehetővé válik a szabálytalanságok, a csalások megelőzése, valamint az eltűnt vagy jogtalanul átutalt vagy felhasznált pénzalapok felkutatása.

(27)

E határozattal egyidejűleg a program teljes időtartamára pénzügyi alap elkülönítésére is sor kerül, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági intézményközi megállapodás (6) 33. és 34. pontja értelmében kiváltságos referenciával bír.

(28)

Helyénvaló a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban az e határozat megvalósításához szükséges intézkedések meghatározása.

(29)

Helyénvaló átmeneti rendelkezések meghatározása a 2000/821/EK határozat és a 163/2001/EK határozat által létrehozott program és az e határozattal létrehozott program közötti átmenet biztosítása végett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. fejezet

A program általános céljai és pénzügyi kerete

1. cikk

A program céljai és prioritásai

(1)   Ez a határozat az európai audiovizuális ágazat támogatására vonatkozó programot (a továbbiakban: program) határoz meg a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra.

(2)   Az audiovizuális ágazat az egyik legfőbb eszköze az európai alapvető társadalmi és kulturális értékek közvetítésének és felvirágoztatásának, valamint a magasan képesített és jövőbe mutató munkahelyek létrehozásának. Kreativitása kedvező tényezőt jelent a versenyképesség és a közönségre gyakorolt kulturális vonzerő szempontjából . A program az audiovizuális ágazat gazdasági szempontból történő megerősítését irányozza elő, azért, hogy az minél inkább képes legyen a kultúra terén a szóban forgó szerepek betöltésére, erőteljes, sokszínű tartalmat és értékes, könnyen hozzáférhető örökséget magában foglaló ágazat kialakítása révén.

A program általános céljai a következők:

a)

a kulturális és nyelvi sokféleség és az európai audiovizuális örökség megőrzése és hasznosítása, annak minden európai polgár számára elérhetővé tétele, a média sokszínűsége és a szólásszabadság, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása az Európai Unión belül, továbbá az Európai Unió és szomszédai között ;

b)

az európai audiovizuális alkotások forgalmának bővítése a szereplők fokozott együttműködése révén az Európai Unión belül és kívül;

c)

a foglalkoztatásnak kedvező európai és nemzetközi piacon az európai audiovizuális ágazat és az európai audiovizuális alkotások versenyképességének javítása , elősegítve az ágazatban dolgozók közötti kapcsolatokat.

(3)   E célok megvalósítása érdekében a program az alábbiak támogatásával valósul meg:

a)

az audiovizuális gyártás elején az audiovizuális területen az ismeretek megszerzése és a hozzáértés javítása, valamint az európai audiovizuális alkotások kidolgozása;

b)

az audiovizuális gyártás végén az európai audiovizuális alkotások forgalmazása és promóciója;

c)

bemutató projektek, amelyek a programnak a piaci változásokhoz történő hozzáigazítását biztosítják.

(4)   A következő prioritásokat kell figyelembe venni a (3) bekezdésben felsoroltak során:

a)

az audiovizuális ágazatban az alkotás, továbbá a filmművészeti örökségek és az európai audiovizuális alkotások megismertetésének és terjesztésének ösztönzése;

b)

különösen a kis- és középvállalkozások esetében az európai audiovizuális ágazat finanszírozási és gyártási szerkezetének megerősítése;

c)

az európai audiovizuális piacon az egyenlőtlenségek csökkentése azon országok között, amelyek jelentős audiovizuális gyártási kapacitással és azon országok vagy régiók között, amelyek csak gyengébb gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek;

d)

a digitalizáció szempontjából a piac fejlődésének nyomon követése , beleértve európai filmek vonzó, digitális katalógusainak támogatását digitális hordozókon ;

e)

az európai audiovizuális alkotások forgalmazásának javítása.

2. cikk

Pénzügyi keret

(1)   Az e program végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keret az 1. cikk (1) bekezdése szerinti 2007. január 1-jétől számított hétéves időszakra 1 055 000 000 euró.

(2)   Az éves hitelkeretet a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv függvényében.

(3)     A program időszakának rendkívüli módosítása esetén az eredetileg előirányzott összeg csak az arányosság szigorú betartásával módosítható.

2. fejezet

Specifikus célok az audiovizuális gyártás elején

3. cikk

Az ismeretszerzés és a hozzáértés javítása az audiovizuális ágazatban

Az audiovizuális ágazatban az ismeretszerzést és a hozzáértés javítását illetően a program specifikus céljai a következők:

1.

Az audiovizuális ágazatban dolgozó európai szakemberek hozzáértésének javítása a kidolgozás, a gyártás, a forgalmazás/terjesztés, valamint a promóció területén, annak érdekében, hogy az európai audiovizuális alkotások minősége és teljesítő képessége javuljon. A program az alábbi cselekvési programokat támogatja:

a)

forgatókönyv-írási technikák, azzal a céllal, hogy az európai audiovizuális alkotások minősége, valamint teljesítőképességük a forgalmazásban javuljon;

b)

az audiovizuális alkotások gyártásának, forgalmazásának és promóciójának gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítása annak érdekében, hogy a kidolgozás fázisától kezdődően európai stratégiák kidolgozása váljon lehetővé;

c)

a gyártás elején a digitális technológiák figyelembevétele az európai audiovizuális programok gyártása, gyártás utáni szakasza, forgalmazása, bemutatása és archiválása során.

Ezenfelül az a)-c) pontok keretében támogatott képzési cselekvési programokban biztosítani kell azoknak a szakembereknek és oktatóknak is a részvételt, akik más országból származnak, mint ahol a képzésre sor kerül.

2.

Az audiovizuális képzési programok európai dimenzióinak javítása:

a)

a képzésben részt vevő európai szereplők összefogásával és mobilitásuk támogatásával, különösen:

az európai filmművészeti iskoláké;

a képzési intézeteké;

a szakmát támogató partnereké;

b)

az oktatatók képzésével;

c)

a képzésben való egyéni részvétel támogatásával;

d)

az (1) bekezdésben felsorolt programok keretében támogatott szervezetek számára koordinációs és promóciós cselekvési programok bevezetésével.

3.

Az ösztöndíjak engedélyezésével az új tagállamok , valamint az alacsony audiovizuális termelési kapacitással és/vagy kis földrajzi és/vagy nyelvi területre korlátozódó kiterjedéssel rendelkező országok szakemberei számára lehetővé kell tenni az 1. pontban felsorolt képzési cselekvési programokban való részvételt.

Az 1-3. pontokban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani.

4. cikk

Kidolgozás

(1)   A kidolgozási iparágra vonatkozóan a program konkrét céljai a következők:

a)

az európai és nemzetközi piacra szánt, független gyártók által benyújtott gyártási projektek kidolgozásának támogatása;

b)

a társaságok pénzügyi terveinek, illetve az európai gyártási projektek kidolgozásának segítése , különösen a koprodukciók pénzügyi tervének is.

Az a) és b) pontokban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani.

(2)   A Bizottság figyelmet fordít arra, hogy a szakmai hozzáértés fejlesztése területén támogatott cselekvési programok és az (1) bekezdésben felsorolt cselekvési programok kiegészítsék egymást.

3. fejezet

Konkrét célok az audiovizuális gyártás végén

5. cikk

Forgalmazás és terjesztés

A forgalmazókra és terjesztőkre vonatkozóan a program konkrét céljai a következők:

a)

az európai forgalmazók erősítése befektetéseik ösztönzésével, a nem nemzeti európai filmek koprodukciója, beszerzése és promóciója, valamint összefogott kereskedelmi stratégia kidolgozása terén;

b)

az európai és nemzetközi piacokon a nem nemzeti európai filmek forgalmának javítása olyan intézkedésekkel, amelyek az export bővítésére, a forgalmazás javítására és a filmszínházakban történő bemutatás támogatására irányulnak;

c)

a független gyártók által készített európai audiovizuális alkotások nemzetek közötti terjesztésének előmozdítása egyrészt a terjesztőkkel, másrészt a független gyártókkal és forgalmazókkal való együttműködés ösztönzésével;

d)

az európai audiovizuális alkotások digitalizálásának és versenyképes digitális piac kialakításának ösztönzése;

e)

a filmszínházak ösztönzése a digitális forgalmazás kínálta lehetőségek kihasználására;

f)

a feliratozás ösztönzése, amely az európai filmek nemzeti határokon túli forgalmazásának és terjesztésének kevésbé költséges módja.

Az a)-f) pontokban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani.

6. cikk

Promóció

A promóció esetében a program specifikus céljai a következők:

a)

az európai audiovizuális alkotások forgalmának javítása az európai audiovizuális ágazat az európai és nemzetközi szakmai vásárokon történő megjelenésének biztosításával;

b)

az európai és nemzetközi közönség európai audiovizuális alkotásokhoz való hozzájutásának megkönynyítése;

c)

a filmek és audiovizuális programok promóciójával foglalkozó nemzeti szervezetek közös fellépésének ösztönzése;

d)

az európai filmművészeti és audiovizuális örökségek promóciójára irányuló cselekvési programok ösztönzése, és az európai és nemzetközi nagyközönség hozzáférésének javítása;

e)

a digitális hordozókon terjesztett európai alkotások promóciójának és értékesítésének javítása.

Az a)-e) pontokban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani.

4. fejezet

Bemutató projektek

7. cikk

Bemutató projektek

(1)   A program keretében bemutató projektek támogathatók annak érdekében, hogy a programot hozzá lehessen igazítani a piac változásaihoz, különösen az információs és kommunikációs technológiák bevezetése és hasznosítása tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdés végrehajtásához a Bizottság a bizottsági javaslattal kapcsolatban kikéri a tagállamok kijelölt szakértőiből álló technikai konzultációs csoportok tanácsát.

5. fejezet

A program megvalósításának részletes szabályozása és pénzügyi rendelkezések

8. cikk

A harmadik országokra vonatkozó rendelkezések

(1)   A programban a következő országok vehetnek részt feltéve, hogy az előírt feltételeknek megfelelnek, és póthiteleket mozgósítanak a programban való részvételhez:

a)

azon EFTA-országok, amelyek tagjai az EGT-nek, összhangban az EGT-megállapodás rendelkezéseivel;

b)

azon tagjelölt országok, amelyek az Európai Unió előcsatlakozási stratégiájának kedvezményezettjei, összhangban ezen országok közösségi programokban való részvételével kapcsolatban a keretmegállapodásban és a Társulási Tanács határozataiban megállapított általános alapelvekkel, feltételekkel és szabályokkal;

c)

A nyugat-balkáni országok a közösségi programokban való részvételükről szóló keretmegállapodásban meghatározott szabályok szerint.

(2)   A programban az (1) bekezdésben említett országokon kívül, póthitelek mozgósításával azok az országok is részt vehetnek, amelyek az Európa Tanácsnak a határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezménye részesei, összhangban az érintett felek között megkötött megállapodásokban foglalt feltételekkel.

(3)   Az európai harmadik országok az (1) és (2) bekezdésekben említett programban való részvételét megelőzi annak ellenőrzése, hogy a nemzeti jogrendszer összhangban van-e a közösségi vívmányokkal, beleértve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv  (8) 6. cikke (5) bekezdését is. Ez a rendelkezés a 3. cikkben meghatározott cselekvési programokra nem vonatkozik.

(4)   Mindezen túl a programban együttműködő partnerként, póthitelekkel és konkrét szabályok előírásával, minden olyan további harmadik ország is részt vehet, amely az Európai Unióval olyan társulási vagy együttműködési megállapodást kötött, amely az audiovizuális területre vonatkozó záradékot tartalmaz. Az (1) bekezdésben említett nyugat-balkáni és az európai szomszédsági politika által érintett országok közül azok, amelyek a programban csak részben kívánnak részt venni, e bekezdésben meghatározott feltételek mellett a program együttműködő partnerei lehetnek.

9. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet  (9) 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően a program kedvezményezettjei természetes személyek is lehetnek.

Azon megállapodások és egyezmények sérelme nélkül, amelyeknek a Közösség részese, a program keretében támogatott vállalkozásoknak többségi arányban közvetlenül a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárainak tulajdonát kell képezniük.

(2)   Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet  (10) 176. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban, a kedvezményezettek jellege és a cselekvési programok természetének függvényében, a Bizottság határozhat úgy, hogy eltekint a cselekvési program vagy munkaprogram elvégzéséhez a kedvezményezettektől megkövetelt szakmai alkalmasság és képzettség ellenőrzésétől.

(3)   A cselekvési program természete szerint a pénzügyi támogatás lehet szubvenció (11) vagy ösztöndíj. A program keretében megvalósuló cselekvési programok és projektek esetében a Bizottság pályadíjakat is megítélhet. A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkével összhangban és a cselekvési program jellege szerint, engedélyezhető a hozzájárulások átalányfinanszírozása és/vagy termékegységre vetített költségskála alkalmazása.

(4)     A jogosultsági feltételeket, valamint a benyújtandó és az igénylők által kitöltendő dokumentumokat illetően a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(5)   A programhoz hozzárendelt pénzügyi támogatások nem haladhatják meg a támogatott program összköltségének 50 %-át. Ugyanakkor, a mellékletben kifejezetten meghatározott esetekben, a pénzügyi támogatások elérhetik a támogatott program összköltségének 75 %-át. Ezenkívül a programban nyújtott pénzügyi támogatások esetében biztosítani kell az átláthatóságot és a tárgyilagosságot az odaítélési eljárások során.

(6)   A társfinanszírozott cselekvési programok egyedi jellegére való tekintettel és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 112. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a támogatott cselekvési program megvalósítása során közvetlenül felmerülő költségeket, még akkor is, ha azokat a pályázat benyújtása előtt a kedvezményezett részben állta, a Bizottság jogosult költségeknek tekintheti.

(7)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (12) 113. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, a társfinanszírozás teljesen vagy részben természetben megvalósítható oly módon, hogy az apport értéke ne lépje túl akár a ténylegesen állt és a könyvelési dokumentumok által igazolt költséget, akár a szóban forgó piac által általánosan elfogadott költségeket.

(8)   A program keretében a MEDIA (1991-2006) programból származó és a kiválasztott projektekre fel nem használt engedélyezett pénzösszegek a MEDIA 2007 programra átvihetők.

10. cikk

E határozat végrehajtása

(1)   A Bizottság megbízást kap a mellékletben meghatározott szabályok szerint a program végrehajtására.

(2)   E határozatnak az alábbiak tárgyában történő végrehajtásához szükséges intézkedéseit a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítási eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

a mellékletben szereplő valamennyi intézkedés esetében az általános irányelvek;

b)

a pályázati felhívás tartalma, a projektek kiválasztásához a kritériumrendszer és az eljárásrend meghatározása;

c)

a program pénzügyi forrásainak éves belső ellenőrzésével összefüggő kérdések, beleértve a szakmai hozzáértés javítására, a kidolgozásra, a forgalmazás/terjesztés és a promóció javítására meghatározott cselekvési programokat;

d)

a cselekvési programok nyomon követésének és értékelésének szabályai.

(3)   E határozatnak minden más tárgykörben történő végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkei alkalmazandók. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetében az 1999/468/EK határozat 3. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, a határozat 7. cikke (3) bekezdésének és 8. cikkének rendelkezéseit betartva.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

12. cikk

MEDIA Deskek

(1)   Az európai MEDIA Desk hálózat a programról szóló információk nemzeti szintű terjesztéséért és különösen a határokon átnyúló projektekért felelős szerveként jár el, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és (3) bekezdésének betartásával a melléklet 2.2. pontjában meghatározottak szerint.

(2)     Ösztönözni kell a MEDIA Deskek - főként közelségi - hálózatok formájában történő együttműködését, amely elősegíti a szakmabeliek közötti tapasztalatcserét és kapcsolattartást, valamint a közönség érdeklődésének felkeltését a kiemelkedő események - például a díjak és jutalmak - iránt. A MEDIA Deskek tájékoztató és szolgáltató szerepe új audiovizuális központok létrejöttéhez járulhat hozzá .

(3)   A MEDIA Deskeknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

megfelelő számú, a feladatkörük ellátásához szükséges szakmai képzettséggel, és a nemzetközi együttműködési környezetben folytatott munkához szükséges nyelvi ismeretekkel bíró személyzettel kell rendelkezniük;

megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, különösen az informatikai felszereltség és a kommunikációs eszközök tekintetében;

olyan adminisztrációt kell megvalósítaniuk, amely lehetővé teszi a feladatok zökkenőmentes ellátását, valamint az érdekellentétek elkerülését.

(4)     Az 1. cikk (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott prioritásoknak megfelelően az alacsony termelékenységű országokban és régiókban a Bizottság támogatja a Media Deskek és Media Antennák felállítását, és ösztönzi látható jelenlétüket.

13. cikk

A program hozzájárulása egyéb közösségi programokhoz és előjogokhoz

(1)   A program hozzájárul az Európai Közösség horizontális politikáinak erősítéséhez, mégpedig:

a)

a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás sokszínűsége és függetlensége alapelvének előtérbe helyezésével;

b)

Európában a kulturális sokféleség és változatosság fontosságának tudatosítása, az európai kultúrák nagyobb kölcsönös elismerése mint az európai polgárság tényleges létrehozásának és a társadalmi integráció kialakításának eszköze, továbbá a megkülönböztetés valamennyi formája, így a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem ösztönzésével;

c)

a fenntartható gazdasági fejlődés fontosságának tudatosításával;

d)

hozzájárulva minden nemi, faji, etnikai, vallási vagy meggyőződésből, hátrányos helyzetből, életkorból vagy szexuális irányultságból eredő megkülönböztetés elleni küzdelemhez és a nők és a férfiak közötti egyenlőséget támogatva ;

e)

hozzájárulva az Európai Unióról mint az egyenlőség, a béke, a demokrácia, a szabadság, a jólét, a biztonság és a jog érvényesülése térségéről szóló vitákhoz és tájékoztatáshoz.

(2)     A Bizottság biztosítja az együttműködést e program és a képzés, továbbképzés, a kutatás és az információs társadalom területén indított más közösségi programok között.

(3)    A Bizottság biztosítja a hatékony együttműködést e program és a képzés és az audiovizuális média területén végzett intézkedések között az Unió, az Unión kívüli államok és a megfelelő nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács (Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet) közötti együttműködés keretében.

(4)     A Bizottság lépéseket tesz annak biztosítására, hogy az e program keretében végzett intézkedések kiegészítsenek más, közösségi és európai szintű, a film és audiovizuális ágazathoz kapcsolódó oktatási és képzési tevékenységeket.

14. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik róla, hogy az e határozatban előírt intézkedések előzetes értékelés, nyomon követés és utólagos értékelés tárgyát képezzék. Ügyel a program hozzáférhetőségének és a megvalósítás átláthatóságának biztosítására.

A nyomon követés a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett jelentések elkészítését és specifikus tevékenységeket foglal magába.

(2)   A Bizottságnak szabályszerű, külső, a programtól független értékelést kell biztosítania.

(3)   A Bizottságnak be kell mutatnia az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a következőket:

a)

három évvel a program értékelése után időközi értékelő jelentést a program megvalósítása során elért eredményekről és annak minőségi és mennyiségi jellemzőiről, valamint a programnak a technológiai környezetnek való megfeleléséről és az európai piacra gyakorolt hatásáról; e jelentésnek lehetővé kell tennie az Unióba a közelmúltban belépett országok strukturális felzárkóztatását célzó intézkedések hatékonyságának értékelését ;

b)

négy évvel a program elfogadása után a program folytatásáról szóló közleményt;

c)

részletes utólagos értékelő jelentést a program megvalósításáról és eredményeiről a program végrehajtásának befejeztével.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2006. december 31. előtt a 2000/821/EK határozat és a 163/2001/EK határozat alapján felvállalt cselekvési programokat a befejezésükig e határozatok rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

A 2000/821/EK határozat 8. cikkében és a 163/2001/EK határozat 6. cikkében meghatározott bizottságot ennek a határozatnak a 11. cikkében meghatározott bizottságnak kell helyettesítenie.

6. fejezet

Tájékoztatás az európai audiovizuális ágazatról és részvétel az Európai Audiovizuális Megfigyelő intézet munkájában

16. cikk

Tájékoztatás az európai audiovizuális ágazatról

Az Európai Uniónak hozzá kell járulnia az európai audiovizuális ágazatról szóló információk átláthatóvá tételéhez és terjesztésének javításához.

17. cikk

Részvétel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában

A 16. cikk végrehajtása érdekében az Európai Unió a program teljes időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja.

Az Európai Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézettel való kapcsolatában.

18. cikk

Hozzájárulás a program céljainak megvalósításához

Az Európai Unió részvétele az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában a program integráns részét képezi és hozzájárul céljainak megvalósításához:

a különböző országokban gyűjtött adatok összehasonlíthatóságának javítása révén a piac átláthatóságának előmozdításával, valamint az ágazatnak a statisztikákhoz, pénzügyi és jogi információkhoz való hozzájutásának biztosításával, ezáltal javítva az európai audiovizuális ágazat versenyképességét és fejlődését;

program hatékonyabb nyomon követésének biztosításával és értékelésének megkönnyítésével;

a közönségre és annak szokásaira és választásaira irányuló kutatás kezdeményezésével, amely a gazdasági értékelést kiegészítő módon, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel egyeztetve történik.

19. cikk

Nyomon követés és értékelés

Az Európai Uniónak az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában való részvételének értékelését és nyomon követését a program értékelése és nyomon követése keretében kell megvalósítani, összhangban a határozat 14. cikkével.

7. fejezet

A határozat hatálybalépése

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő napon lép hatályba és 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 255., 2005.10.14., 39. o.

(2)  HL C 164., 2005.7.5., 76. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja.

(4)  A Tanács 1990. december 21-i 90/685/EGK határozata az európai audiovizuális ágazat ösztönzésére irányuló cselekvési program végrehajtásáról (MEDIA) (1991-1995) (HL L 380., 1990.12.31., 37. o.) (MEDIA I), a Tanács 1995. július 10-i 95/563/EK határozata az európai audiovizuális alkotások fejlesztését és terjesztését elősegítő program végrehajtásáról (MEDIA II - fejlesztés és terjesztés) (1996-2000) (HL L 321., 1995.12.30., 25. o.), a Tanács 1995. december 22-i 95/564/EK határozata az európai audiovizuális ágazatban tevékenykedő szakmabeliek oktatási programjának végrehajtásáról (MEDIA II - oktatás) (HL L 321., 1995.12.30., 33. o.) (MEDIA II), a Tanács 2000. december 20-i 2000/821/EK határozata az európai audiovizuális művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA Plus - fejlesztés, terjesztés és vásárlásösztönzés) (2001-2005) (HL L 336., 2000.12.30., 82. o. A legutóbb a 846/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 4. o.) módosított határozat.) (MEDIA Plus), az Európai Parlament és a Tanács 2001. január 19-i 163/2001/EK határozata az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA - oktatás) (2001-2005) (HL L 26., 2001.1.27., 1. o. A legutóbb a 845/2004/EK határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított határozat.).

(5)  A Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Jelentés a MEDIA II (1996-2000) program megvalósításáról és eredményeiről (COM(2003) 0802) (2003.12.18.), a Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Jelentés a MEDIA Plus és MEDIA - oktatás (2001-2005) programok megvalósításáról és félidős eredményeiről, valamint a „Növekedés és audiovizuális ágazat: i2i audiovizuális ágazat” előkészítő cselekvési program eredményeiről (COM(2003)0725) (2003.11.24.).

(6)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8)  HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

(11)  A forgalmazásra pályázat útján elnyerhető támogatás esetében és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 109. cikke (2) bekezdésével és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikke (1) bekezdésével összhangban a filmek filmszínházakban történő bemutatásából származó első évi bevételekből a MEDIA-hozzájárulás mértékéig vissza kell téríteni (a szinkronizálásra/feliratozásra nyújtott támogatáson kívül).

(12)  A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 172. cikkével kapcsolatban.

MELLÉKLET

1. fejezet: Cselekvési célok és megvalósítandó cselekvési programok

1.   Az ismeretszerzés és a hozzáértés javítása az audiovizuális ágazatban

1.1.   Az audiovizuális ágazatban dolgozó európai szakemberek hozzáértésének javítása a kidolgozás, a gyártás, a forgalmazás/terjesztés, valamint a promóció területén, annak érdekében, hogy az európai audiovizuális alkotások minősége és teljesítőképessége javuljon.

1.1.1.   Forgatókönyv-írási technikák

Cselekvési cél:

Lehetőséget biztosítani a tapasztalt forgatókönyvíróknak arra, hogy a forgatókönyvírás hagyományos és interaktív módszereire alapozott technikák kidolgozását javítsák.

Megvalósítandó cselekvési programok:

olyan képzési modulok kidolgozásának és megvalósításának támogatása, amelyek a közönség célcsoportok meghatározásáról, a nemzetközi közönség részére készített forgatókönyvek megfilmesítéséről és kidolgozásáról, a forgatókönyvírók, forgatókönyv-szerkesztők, a producerek és forgalmazók közötti kapcsolatokról szólnak;

távoktatási programok támogatása és a gyenge audiovizuális gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel bíró országok és régiók közötti csere- és partnerségi programok segítése.

1.1.2.   Az audiovizuális alkotások gyártásának, forgalmazásának, értékesítésének és promóciójának gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítása

Cselekvési cél:

A szakemberek lehetőségeinek bővítése az audiovizuális alkotások kidolgozása, gyártása, értékesítése, forgalmazása/terjesztése és promóciója európai szintű kezelése érdekében.

Megvalósítandó cselekvési programok:

a tagállamok által vezetett programokat támogató, az európai dimenziót szem előtt tartó, irányítási képzési programok kidolgozásának és naprakésszé tételének támogatása;

távoktatási programok támogatása és a gyenge audiovizuális gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel bíró országok és régiók közötti csere- és partnerségi programok segítése;

maximális díjszabás megállapítása a 25 tagállam nemzeti filmtárában található anyagok rendelkezésre bocsátására és hozzáférhetővé tételére vonatkozóan, ha ezt az anyagot kis- és középvállalkozások használják fel hasonló tartalmú filmek vagy programok készítésére, vagy olyan független gyártók, akik az egyik tagállam polgárai vagy bejelentett irodával rendelkeznek valamelyik tagállamban. Ha az anyagot kereskedelmi célokra használják fel és az anyagot kérelmező gyártó célja hasonló termék létrehozása, pénzügyi tárgyalás lefolytatása lehetséges, feltéve, hogy a sokszínűség, a tudás és a kulturális örökség terjesztésének alapelveit mindig szem előtt tartják.

1.1.3.   A gyártás elején a digitális technológiák figyelembevétele az európai audiovizuális programok gyártása, gyártás utáni szakasza, forgalmazása, bemutatása és archiválása során

Cselekvési cél:

A gyártás, a gyártás utáni szakasz, a forgalmazás, a bemutatás, és az archiválás, valamint a multimédia területén a szakemberek digitális technológiák alkalmazásához való hozzáértésének javítása.

Megvalósítandó cselekvési programok:

a tagállamok által vezetett cselekvési programokat támogató, a digitális audiovizuális technológiákról szóló képzési modulok kidolgozásának és megvalósításának támogatása;

távoktatási programok támogatása és a gyenge audiovizuális gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel bíró országok és régiók közötti csere- és partnerségi programok segítése.

1.2.   Az európai szintű audiovizuális képzési cselekvési programok javítása

1.2.1.   A képzésben részt vevő európai szereplők (európai filmművészeti iskolák, képzési intézetek, a szakmát támogató partnerek) összefogásának támogatása

Cselekvési cél:

Az intézetek közötti csereprogramok , valamint a rendszeres együttműködés és/vagy a már létező képzési tevékenységek segítése.

Megvalósítandó cselekvési program:

A program kedvezményezettjeinek ösztönzése arra, hogy fokozzák a továbbképzési és alapképzési programok koordinációját egy olyan európai hálózat kiépítése érdekében, amely közösségi támogatásban részesülhet, mindenekelőtt az Unióba 2004. április 30. után belépett tagállamokból, illetve az alacsony audiovizuális termelési kapacitással és/vagy kis földrajzi kiterjedtséggel vagy kis nyelvi területtel rendelkező tagállamokból érkező szereplők - köztük televíziós csatornák - részvételével zajló együttműködések részére.

1.2.2.   Az oktatók képzése

Cselekvési cél:

Hozzáértő oktatók biztosítása.

Megvalósítandó cselekvési program:

Az oktatók képzésének támogatása, távoktatás keretében.

1.2.3.   A képzésben való egyéni részvétel támogatása

Cselekvési cél:

A filmművészeti képzésben résztvevő hallgatók európai mobilitásának támogatása.

Megvalósítandó cselekvési program:

Képzési projekthez kapcsolt mobilitási ösztöndíjak.

1.2.4.   E melléklet 1.1.1. pontjában felsorolt cselekvési programok keretében támogatott szervezetek koordinációs és promóciós cselekvési programjainak megvalósítása.

Cselekvési cél:

A program kedvezményezettjei koordinációjának és promóciójának segítése.

Megvalósítandó cselekvési program:

A program címén támogatott képzési cselekvési programok koordinációját és promócióját előtérbe helyező cselekvési programok megvalósításához való hozzájárulás.

1.2.5.   Az ösztöndíjak engedélyezésével a 2004. április 30. után csatlakozott tagállamok , valamint az alacsony audiovizuális termelési kapacitással, és/vagy kis földrajzi és/vagy nyelvi területre korlátozódó kiterjedtséggel rendelkező országok szakemberei számára lehetővé kell tenni e melléklet 1.1.1. pontjában felsorolt képzési cselekvési programokban való részvételt.

Cselekvési cél:

A 2004. április 30. után csatlakozott tagállamok , valamint az alacsony audiovizuális termelési kapacitással, és/vagy kis földrajzi és/vagy nyelvi területre korlátozódó kiterjedtséggel rendelkező országok szakembereinek e melléklet 1.1.1. pontjában felsorolt képzési cselekvési programokban való részvételének megkönnyítése.

Megvalósítandó cselekvési programok:

Ösztöndíj folyósítási rendszer kiépítése.

2.   Kidolgozás

2.1.   Az európai és nemzetközi piacra szánt, független gyártók által benyújtott gyártási projektek kidolgozásának támogatása

Cselekvési célok:

a következő témákban készülő európai alkotások kidolgozásának támogatása: fantasztikus filmek, animációs filmek, az alkotásról szóló dokumentumfilmek, multimédiás elképzelések;

a gyártók ösztönzése minőségi és nemzetközi lehetőségekkel bíró projektek készítésére;

új tehetségek és szakemberek fejlődésének támogatása az új tehetségek Pier Paolo Pasolinidíjának létrehozásával;

ösztönözni a gyártókat arra, hogy a kidolgozás fázisától kezdődően a gyártás és a forgalmazás során vegyék figyelembe a digitális technológiák kínálta lehetőségeket;

ösztönözni a gyártókat arra, hogy a projektek kidolgozásától kezdődően a nemzetközi bemutatásra, marketingre és forgalmazásra dolgozzanak ki stratégiákat;

úgy a közép-, mint a kisvállalkozások részére lehetővé kell tenni a kidolgozásra nyújtott támogatásokhoz való hozzájutást, valamint a cselekvési programok igényeiknek megfelelő kidolgozását;

a MEDIA által támogatott kiegészítő jellegű cselekvési programok bevezetése az audiovizuális szakemberek hozzáértésének javítása érdekében.

Megvalósítandó cselekvési programok:

audiovizuális alkotások projektjeinek vagy projektkatalógusok kidolgozásának támogatása, mindenekelőtt az Unióba 2004. április 30. után belépett tagállamokból, illetve az alacsony audiovizuális termelési kapacitással és/vagy kis földrajzi kiterjedtséggel vagy kis nyelvi területtel rendelkező tagállamokból érkező szereplők részvételével zajló együttműködések részére;

a kidolgozás fázisától kezdődően az európai audiovizuális alkotások digitalizálásának támogatása.

2.2.   A társaságok pénzügyi tervei, illetve az európai gyártási projektek kidolgozásának segítése, beleértve a koprodukciók pénzügyi terveit is.

Cselekvési célok:

ösztönözni a gyártókat a következő témájú gyártási projektekre vonatkozó pénzügyi tervek kidolgozására: fantasztikus filmek, animációs filmek, gyártásról szóló dokumentumfilmek, multimédiás elképzelések;

az i2i előkészítő tevékenységek folytatásaként európai pénzügyi partnerek keresésének ösztönzése annak érdekében, hogy a közbefektetők és a magánbefektetők közötti együttműködések megvalósuljanak, valamint, hogy már a kidolgozás fázisától kezdődően forgalmazási stratégiák kerüljenek kidolgozásra.

Megvalósítandó cselekvési programok:

a kis- és középvállalkozások által benyújtott gyártási projektek magánfinanszírozásából eredő közvetett költségek (például pénzügyi, biztosítási, garanciavállalási kiadások) támogatása;

a kis- és középvállatok, különösen a független produkciós társaságok támogatása annak érdekében, hogy a nemzetközi forgalomba hozható európai audiovizuális alkotások kidolgozására, gyártására és közös gyártására vonatkozó befektetési tervek kidolgozásában résztvevő pénzintézetekhez hozzáférjenek ;

a pénzügyi közvetítők ösztönzése arra, hogy támogassák nemzetközileg terjeszthető audiovizuális alkotások létrehozását és koprodukcióját;

az audiovizuális területen aktív nemzeti ügynökségek együttműködésének támogatása.

3.   Forgalmazás és terjesztés

Horizontális cselekvési cél:

A forgalmazott európai alkotások nyelvi sokféleségének hasznosítása.

Megvalósítandó cselekvési program:

A forgalmazás és terjesztés során az európai audiovizuális alkotások szinkronizálásához és feliratozásához a gyártóknak, a forgalmazóknak és a terjesztőknek mindennemű, különösképpen a digitalizáláson alapuló támogatás biztosítása.

3.1.   Az európai forgalmazók erősítése befektetéseik ösztönzésével a nem nemzeti európai filmek koprodukciója, beszerzése és promóciója, valamint összefogott kereskedelmi stratégia kidolgozása terén

1. számú cselekvési cél:

A filmművészeti alkotások forgalmazóinak ösztönzése a nem nemzeti európai filmek koprodukciójába, megvásárlásába, értékesítési jogai beszerzésébe és promóciójába történő befektetésekre.

Megvalósítandó cselekvési programok:

az európai forgalmazók számára alanyi jogon juttatandó támogatási rendszer bevezetése a nem nemzeti európai filmek által a programban részt vevő országok filmszínházaiban realizált bevétel arányában, a filmenként és országonként meghatározott keretösszeg erejéig;

meg kell határozni, hogy az ily módon juttatott támogatást a forgalmazók csak az alábbiakra fektethetik be:

nem nemzeti európai filmek közös gyártásába;

nem nemzeti európai filmek beszerzésébe;

a nem nemzeti európai filmek kiadása (filmkópiák készítése, szinkronizálás és feliratozás), promóciója és reklámozása során felmerülő költségek csökkentéséhez.

2. számú cselekvési cél:

Az európai forgalmazók közötti együttműködés ösztönzése az európai piacokra vonatkozó közös stratégiák megvalósításában.

Megvalósítandó cselekvési program:

Az európai filmforgalmazói csoportosulások részére, pályázati úton elnyerhető, a nem nemzeti európai filmek forgalmazására szánt támogatási rendszer bevezetése, valamint amennyiben állandó jelleggel működő csoportosulásokról van szó, úgy közvetlen támogatás biztosítása.

3. számú cselekvési cél:

A forgalmazók, a gyártók és az értékesítési képviselők közötti együttműködés ösztönzése annak érdekében, hogy az európai audiovizuális alkotások gyártásától kezdődően nemzetközi kereskedelemi stratégiákat valósítsanak meg.

Megvalósítandó cselekvési program:

Az európai filmművészeti alkotások promóciós készletének (beleértve egy feliratozott kópiát, egy nemzetközi hangnegatívot - zene és hanghatás - és promóciós felszerelés) kialakítására szánt támogatási rendszer bevezetése.

4. számú cselekvési cél:

A kis- és középvállalkozásoknak a nem nemzeti európai alkotások nemzetközi forgalmazásához és értékesítéséhez nyújtandó támogatásokhoz való hozzájutásának segítése.

Megvalósítandó cselekvési program:

Az olyan közvetett kiadások (mint például pénzügyi és biztosítási költségek) támogatása, amelyek az alábbi forgalmazási és/vagy eladási tevékenységek magánfinanszírozásához kapcsolódnak: az európai filmek katalógusainak beszerzése, e filmek újabb piacainak felkutatása, állandó európai forgalmazói csoportosulások létrehozása.

3.2.   Az európai és nemzetközi piacokon a nem nemzeti európai filmek forgalmának javítása olyan intézkedésekkel, amelyek az export bővítésére, a forgalmazás javítására és filmszínházakban történő bemutatás előmozdítására irányulnak

1. számú cselekvési cél:

A filmművészeti forgalmazóknak a nem nemzeti európai filmek terjesztése és promóciója során felmerülő költségekbe történő befektetéseinek ösztönzése.

Megvalósítandó cselekvési programok:

a filmművészeti alkotások forgalmazói részére az európai filmművészeti alkotások a gyártási területükön kívül eső piacokon történő promóciójára és értékesítésére pályázati úton elnyerhető támogatások rendszerének bevezetése. A filmek kiválasztásának kritériumai között szerepelhetnek a projektek eredet- és költségvetési kategóriánként történő megkülönböztetéséről szóló rendelkezések;

az európai nyelvi és kulturális sokféleség hasznosításának érdekét szolgáló filmekre elkülönített támogatás engedélyezése; a támogatás a nem nemzeti európai alkotások katalógusának adott időszakra behatárolt kiadására adható.

2. számú cselekvési cél:

A nem nemzeti európai filmek európai piacon történő bemutatásának segítése, különösen támogatva a filmszínházi hálózat koordinálását.

Megvalósítandó cselekvési programok:

ösztönözni a filmszínházak üzemeltetőit arra, hogy a nem nemzeti európai filmek egy jelentős részét minimális időtartamra tűzzék műsorra az elsőbemutatós kereskedelmi filmszínházakban. Minden egyes filmszínház esetében a támogatást ezekben a filmszínházakban egy adott referenciaidőszak alatt a nem nemzeti európai filmenként eladott belépők számaránya szerint kell meghatározni;

a fiatal közönséget megcélzó oktatási és figyelemfelkeltési cselekvési programok kidolgozásához való hozzájárulás;

a szóban forgó filmbemutatások érdekében történő közös fellépést szolgáló európai üzemeltetői hálózatok kialakításának és megerősítésének támogatása.

3. számú cselekvési cél:

A nem nemzeti európai filmek Európában és azon kívül történő nemzetközi eladásainak és exportjának ösztönzése.

Megvalósítandó cselekvési program:

A filmművészeti alkotások nemzetközi forgalmazásával foglalkozó európai vállalatok (értékesítési képviselők) támogatási rendszerének bevezetése, amelyet a vállalatok adott időszak alatt mutatott piaci hatékonysága alapján kell megállapítani. Az így nyújtott támogatást a nemzetközi forgalmazóknak az új európai alkotások beszerzése, valamint az európai és nemzetközi piacokon történő promóciója kapcsán felmerülő költségek fedezésére kell fordítaniuk.

3.3.   A független gyártók által készített európai audiovizuális alkotások nemzetek közötti terjesztésének előmozdítása egyrészt a terjesztőkkel, másrészt a forgalmazókkal és a független gyártókkal való együttműködés ösztönzésével.

1. számú cselekvési cél:

A független gyártók által készített nem nemzeti európai audiovizuális alkotások terjesztésének ösztönzése.

Megvalósítandó cselekvési programok:

ösztönözni kell a független gyártókat, hogy több tagállam legalább három terjesztőjének, vagy több, más-más nyelvi területhez tartozó tagállam legalább két terjesztőjének bevonásával készítsenek alkotásokat (játékfilmek, dokumentum- és animációs filmek). A támogatottak kiválasztásának kritériumai tartalmazzák a projektek költségvetési kategóriánként történő megkülönböztetését célzó rendelkezéseket;

az európai nyelvi és kulturális sokféleség és audiovizuális örökség hasznosításának érdekét szolgáló filmek esetében elkülönített támogatást kell engedélyezni.

2. számú cselekvési cél:

A független európai gyártók támogatáshoz való hozzájutásának megkönnyítése.

Megvalósítandó cselekvési program:

A filmgyártás (játékfilmek, dokumentum- és animációs filmek) projektjeinek magánfinanszírozásához kapcsolódó közvetett költségek (mint például pénzügyi, biztosítási, garanciavállalási kiadások) támogatása; feltétel azonban több tagállam legalább három terjesztőjének , vagy több , másmás nyelvi területhez tartozó tagállam legalább két terjesztőjének bevonása.

3. számú cselekvési cél:

Azon európai televíziós programok nemzetközi forgalmazásának segítése, amelyeket független programkészítők állítottak elő, figyelembe véve, hogy ezeknek a programoknak a forgalmazásához a független programkészítő jóváhagyására van szükség, aki az üzleti bevétel megfelelő részét megkapja.

Megvalósítandó cselekvési program:

A filmművészeti alkotások nemzetközi forgalmazásával foglalkozó európai vállalatok (értékesítési képviselők) támogatási rendszerének bevezetése, amelyet a vállalatok adott időszak alatt mutatott piaci hatékonysága alapján kell megállapítani. Az így nyújtott támogatást a nemzetközi forgalmazóknak az új európai alkotások beszerzése, valamint az európai és nemzetközi piacokon történő promóciója kapcsán felmerülő költségek fedezésére kell fordítaniuk.

3.4.   Az európai audiovizuális alkotások digitalizálásának támogatása

1. számú cselekvési célok:

a nem nemzeti európai alkotások saját felhasználásra szánt digitális adathordozón (DVD) történő forgalmazásának javítása, különösen a kiadók közötti olyan együttműködés ösztönzésével, amely célja európai szintű többnyelvű változatok létrehozása;

az európai alkotások kiadása során a digitális technológiák (olyan digitális változatok létrehozásával, amelyet minden európai forgalmazó fel tud használni) alkalmazásának segítése;

különösen a kiadók ösztönzése arra, hogy a nem nemzeti európai audiovizuális alkotások promóciójához és forgalmazásához kapcsolódó költségeket támogassák;

az európai alkotások többnyelvűségének (szinkronizálás, feliratozás, többnyelvű gyártás) támogatása.

Megvalósítandó cselekvési programok:

az európai audiovizuális és filmművészeti alkotásokat saját felhasználásra szánt adathordozókon (mint amilyen a DVD, DVD-Rom) forgalmazó kiadók részére olyan alanyi jogon járó támogatási rendszer bevezetése, amelyet adott időszak alatt mutatott piaci hatékonyságuk alapján kell meghatározni. Az így nyújtott támogatást a kiadóknak az új európai alkotások kiadása, valamint az európai és nemzetközi piacokon történő promóciója kapcsán felmerülő költségek fedezésére kell fordítaniuk;

az adatok digitalizálására szakosodott társaságok támogatása.

2. számú cselekvési célok:

a nem nemzeti európai alkotások közvetlen, fejlett forgalmazási szolgálatokon és új médiatechnikákon (internet, videó megrendelésre, filmenként fizetés) keresztül történő forgalmazásának segítése;

az európai audiovizuális programokkal foglalkozó vállalatoknak - különösen a közvetlen forgalmazással foglalkozó fejlett szolgálatoknak - a digitális technológiai fejlesztésekhez történő alkalmazkodásának segítése.

Megvalósítandó cselekvési program:

Az európai társaságokat (kábeltelevíziós társaságok, téma szerinti csatornák stb.) a filmalkotások digitalizálását, promóciós anyag készítését, valamint digitális adathordozó reklámozását támogató intézkedésekkel ösztönözni kell az európai alkotásokat tartalmazó olyan digitális formájú katalógusok elkészítésére, amelyeket az új médiatechnikákon keresztül lehet bemutatni.

3.5.   A filmszínházak ösztönzése a digitális forgalmazás kínálta lehetőségek kihasználására

Cselekvési cél:

A filmszínházak digitális berendezésekbe történő befektetéseinek ösztönzése, a filmszínházak üzemeltetőinek az ilyen célra fordítandó hitelhez való hozzájutásának megkönnyítésével.

Megvalósítandó cselekvési program:

A filmszínházak üzemeltetői által felvállalt és a digitális berendezések beszerzésére fordított pénzek magánfinanszírozásához kapcsolódó közvetett kiadásainak (mint pl. a pénzügyi és biztosítási költségek) támogatása.

4.   Promóció

4.1.   Az audiovizuális alkotások forgalmának javítása az európai audiovizuális ágazat az európai és nemzetközi szakmai vásárokon való megjelenésének biztosításával.

1. számú cselekvési cél:

A szakemberek európai és Európán kívüli kereskedelmi rendezvényeken és szakmai audiovizuális piacokon való megjelenési feltételeinek javítása.

Megvalósítandó cselekvési program:

Technikai és pénzügyi segítségnyújtás, olyan rendezvények keretében, mint:

a európai és nemzetközi filmszínházi vásárok;

a európai és nemzetközi televíziós vásárok;

tematikus vásárok, különösen az animációs filmeké, a dokumentumfilmeké, a multimédiás vásárok és az új technológiák vásárai.

2. számú cselekvési cél és megvalósítandó cselekvési program:

Európai katalógusok kidolgozásának, az európai programok katalógusait összegyűjtő és szakmai felhasználásra szánt adatbankok létrehozásának segítése és támogatása.

3. számú cselekvési cél:

Az előgyártás vagy gyártás fázisától kezdődően a promóció támogatása.

Megvalósítandó cselekvési program:

az európai és/vagy többségében európai alkotások és programok kidolgozásról, finanszírozásról, közös gyártásáról és forgalmazásáról szóló fórumok szervezésének támogatása;

a gyártás fázisában az európai filmművészeti és audiovizuális programok marketing és kereskedelmi promóciós kampányainak beindítása és megvalósítása.

4.2.   Az európai és nemzetközi közönség európai audiovizuális alkotásokhoz való hozzájutásának megkönnyítése

Cselekvési célok és megvalósítandó programok:

olyan audiovizuális fesztiválok ösztönzése és támogatása, amelyeken többségében vagy meghatározó arányban európai alkotások szerepelnek;

az olyan fesztiválok előnyben részesítése és támogatása, amelyek hozzájárulnak az olyan tagállamok és régiók alkotásainak népszerűsítéséhez, amelyek csak gyengébb audiovizuális gyártási kapacitással rendelkeznek, illetve a fiatal európai alkotók műveinek népszerűsítéséhez, és amelyek a nyelvi és kulturális sokféleség ügyét és a kultúrák közötti párbeszédet erősítik;

olyan oktatási kezdeményezések - különösen az oktatási intézményekkel való kiterjedt együttműködésen keresztül - ösztönzése és támogatása, amely a fesztiválokon keresztül összetett képet ad a fiatal közönség számára;

a szakemberek, különösen a filmszínházak üzemeltetői, a köz- és kereskedelmi televíziók, a kulturális fesztiválok és szervezetek olyan kezdeményezéseinek ösztönzése és támogatása, amely kiterjedt együttműködést irányoz elő a tagállamokkal és a Bizottsággal, valamint a nagyközönséget megcélzó az európai filmművészeti és audiovizuális alkotást népszerűsítő promóciós tevékenység megszervezését tűzi ki céljául;

az olyan, jelentős médiavisszhangot kiváltó események megszervezésének ösztönzése és támogatása, mint amilyen például egy díjátadás és az európai filmnapok ;

az alacsony audiovizuális termelési kapacitással rendelkező országokból érkező szakemberek és fiatal szakemberek fesztiválokon való részvételének támogatása.

4.3.   A filmek és audiovizuális programok promóciójával foglalkozó nemzeti szervezetek közös fellépésének ösztönzése.

Cselekvési cél:

A közös fellépések és európai projektek összefogásának és koordinálásának ösztönzése.

Megvalósítandó cselekvési program:

európai promóciós platformok létrehozásának támogatása;

nemzeti és/vagy regionális promóciós szervezetek európai csoportosulásainak és ernyőszervezeteinek támogatása az európai és az Európán kívül eső piacokon;

a fesztiválok rendszerbe szervezésének támogatása, különös tekintettel a szervezési és tapasztalatcserékre;

azonos, hasonló és/vagy kiegészítő jellegű célokat szem előtt tartó projektek összevonásának támogatása;

adatbanki és katalógustári hálózatok létrehozásának támogatása;

a tagállamok nemzeti öröksége és az európai örökség részét képező filmművészeti alkotások rendszeres gyűjtésének részeként, valamint a [mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló ...-i .../... európai parlamenti és tanácsi] ajánlásnak  (1) megfelelően, intézkedéseket kell tenni az európai filmművészeti örökséget magában foglaló adatbázis-hálózatok létrehozásának lehetősége feltérképezésére egyéb szervezetek, különösen az Európa Tanács (Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Központ) együttműködésével.

4.4.   Az európai filmművészeti és audiovizuális örökség promóciójának és az ehhez való hozzáférésnek az ösztönzése

Cselekvési cél és megvalósítandó cselekvési program:

különösen a fiatal közönséget megcélzó, az európai filmművészeti és audiovizuális örökség népszerűsítését előtérbe helyező események szervezésének ösztönzése és támogatása;

az európai filmművészeti és audiovizuális örökség archívumainak támogatása;

az európai filmművészeti és audiovizuális örökség új és innovatív forgalmazási színtereken való megjelenésének támogatása .

5.   Bemutató projektek

Cselekvési cél:

Biztosítani kell a program piaci változásokhoz történő hozzáigazítását különösen az információés kommunikációs technológiák bevezetése és használata tekintetében.

Megvalósítandó cselekvési programok:

olyan területekre vonatkozó bemutató projektek támogatása, amelyeket az audiovizuális ágazat szereplőinek megítélése szerint az új információs és kommunikációs technológiák bevezetése és használata meghatároz;

a megfelelő alkalmazás terjesztésének érdekében a bemutató projektek eredményeinek széles körű közzététele konferenciák vagy on-line és off-line események keretében.

2. fejezet A cselekvési programok megvalósításának részletes szabályozása

1.   Közösségi támogatás

1.1.   A támogatott programok költségeihez való közösségi hozzájárulás mértéke

A MEDIA-hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a támogatott programok költségeinek 50 %-át, kivéve az alábbi eseteket:

A MEDIA-hozzájárulás mértéke az alábbi esetekben elérheti a támogatott programok költségeinek 60 %-át:

a)

olyan képzési cselekvési programok esetében, amelyekre olyan országokban vagy régiókban kerül sor, amelyek gyenge audiovizuális gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel bírnak;

b)

a kidolgozásra, forgalmazásra/terjesztésre és promócióra irányuló projektek esetében, amelyek egyben az európai nyelvi és kulturális sokféleség hasznosítására is irányulnak;

c)

azok az e melléklet 1.3. pontjában szereplő cselekvési programok (forgalmazás és terjesztés) esetében, amelyek e határozat 11. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kerülnek megállapításra.

A MEDIA-hozzájárulás mértéke a támogatott programok költségeinek 75 %-át is elérheti az Európai Unió új tagállamaiban megvalósuló képzési cselekvési programok esetében. Erre a rendelkezésre a program időszakos értékelésének keretében különös figyelmet kell fordítani.

1.2.   A közösségi támogatás részletes szabályozása

A közösségi támogatás formája szubvenció vagy ösztöndíj.

A képzést illetően, minden évben a rendelkezésre álló alapok legalább 10 %-át lehetőség szerint új tevékenységek támogatására kell szétosztani.

1.3.   A projektek kiválasztása

A kiválasztott projekteknek összhangban kell lenniük:

e határozat és mellékletének rendelkezéseivel;

az 1605/2002/EK, Euratom rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseivel.

2.   Kommunikáció

2.1.   A Bizottság

A Bizottság szemináriumokat, kollokviumokat vagy megbeszéléseket szervezhet a program megvalósításának megkönnyítésével, valamint a program nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban a tájékoztatásról, a közzétételről és a terjesztésről szóló mindennemű cselekvési program kivitelezése érdekében. E tevékenységek szubvenciós alapból finanszírozhatók, szerződéskötés vagy a Bizottság által megszervezett és finanszírozott eljárások keretében.

2.2.   MEDIA Desk és MEDIA Antennák

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve és közvetlenül, európai MEDIA Desk és MEDIA Antenna hálózatokat épít ki, amelyek a program nemzeti szintű megvalósításáért felelős szervekként járnak el az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontját és (3) bekezdését betartva, és amelyek feladatai a következők:

a)

az audiovizuális ágazat szakembereinek tájékoztatása az Európai Unió politikájának keretében a rendelkezésükre bocsátott támogatások különböző formáiról;

b)

a program közzétételének és promóciójának biztosítása;

c)

a szakemberek ösztönzése arra, hogy mind nagyobb számban vegyenek részt a program cselekvési programjaiban;

d)

a szakemberek segítése az ajánlati felhívás alapján készített projektjeik benyújtásában;

e)

a szakemberek , az intézmények és a hálózatok közötti határokon átnyúló együttműködések támogatása;

f)

a tagállamok különböző támogatásokat nyújtó intézményeivel való kapcsolattartás biztosítása a program cselekvési programjainak a nemzeti támogatási intézkedésekkel való komplementer jellegére való tekintettel;

g)

adatszolgáltatás a nemzeti audiovizuális piacokról és azok változásairól.

3.   Tájékoztatás az európai audiovizuális piacról, részvétel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában és együttműködés az Eurimages támogatási alappal

A program jogi alapot teremt az audiovizuális politika terén a közösségi eszközök nyomon követésének biztosításához szükséges kiadásokhoz.

A program meghatározza az Európai Unió részvételét az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában. Ez a részvétel megkönnyíti az ágazat szereplőinek információhoz való hozzájutását, továbbá az információk terjesztését. A gyártási eljárás nagyobb átláthatóságához is hozzájárul. A program lehetővé teheti azt is, hogy az Európai Unió együttműködési lehetőségeket kutasson fel az Európa Tanács Eurimages támogatási alapjával a filmművészeti alkotások koprodukciója érdekében és azzal a szándékkal, hogy elősegítse az európai audiovizuális szektor versenyképességét a nemzetközi piacon. Ez az együttműködés nem pénzügyi jellegű.

4.   Irányítási feladatok

A program pénzügyi keretéből ugyancsak fedezni lehet a program irányításához és céljainak megvalósításához, mégpedig a tanulmányokhoz, megbeszélésekhez, tájékoztatási és publikációhoz kapcsolódó cselekvési programokhoz közvetlenül szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, audit és értékelési műveletek kiadásait, valamint az információcserét lehetővé tevő informatikai hálózathoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden olyan adminisztrációs és technikai segítségnyújtásból adódó kiadást, amelyre a Bizottságnak a program irányításához szüksége van.

5.   Ellenőrzések és audit

E határozat 9. cikke (3) bekezdésében szereplő eljárással összhangban kiválasztott projektek esetében mintavételi auditrendszert kell bevezetni.

A támogatott a Bizottság rendelkezésére bocsát minden, az utolsó kifizetéstől számított ötéves időtartam alatt megvalósult kiadást igazoló okmányt. A támogatott ügyel arra, hogy szükség szerint a Bizottság be tudjon tekinteni azokba az igazoló okmányokba is, amelyek az együttműködő partnerek vagy tagjainak birtokában vannak.

A Bizottságnak közvetlenül a meghatalmazottjain vagy az általa akkreditált minden más külső szerven keresztül jogában áll a támogatás felhasználásával kapcsolatban ellenőrzést végeztetni. Ezek az ellenőrzések a szerződés teljes időtartama alatt, valamint a támogatás maradványa kifizetésének dátumától számított ötéves időszak alatt elvégezhetők. Adott esetben az ellenőrzések eredményei a Bizottságot a kifizetett támogatások visszaszerzésére irányuló határozatok meghozatalára ösztökélhetik.

A Bizottság személyi állományának, valamint a Bizottság által megbízott külső személyeknek az ellenőrzés megfelelő módon történő lebonyolítása érdekében bejutási joga van a támogatott hivatalaiba, valamint hozzáférési joga van minden szükséges információhoz, beleértve az elektronikus levelezéseket is.

A Számvevőszék, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) ugyanezekkel a hozzáférési és betekintési jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

Mindemellett az Európai Közösségek pénzügyi érdekeltségeinek csalás és más szabálytalanság ellen történő védelme érdekében a Bizottság engedélyezte e program keretében a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket összhangban a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (2). Adott esetben az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) szabályozott vizsgálatokat az Európai Csaláselleni Hivatal végzi el.


(1)  HL L ....

(2)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(3)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

P6_TA(2005)0399

1 és 2 eurós bankjegyek bevezetése

Az Európai Parlament írásbeli nyilatkozata az 1 és 2 eurós bankjegyek bevezetéséről

Az Európai Parlament,

tekintettel eljárási szabályzata 116. cikkére,

A.

figyelembe véve, hogy sok európai polgár még mindig elutasító állásponton van az euróval szemben,

B.

figyelembe véve az 1 és 2 eurós bankjegyek hiányának hatását a pénz értékének érzékelésére,

C.

úgy ítélve meg, hogy ezeknek a bankjegyeknek a hiánya az eurócentek nominális értékének érzékelését is negatívan befolyásolja,

D.

figyelembe véve azokat az előnyöket, amelyekkel az 1 és 2 eurós bankjegyek kibocsátása és forgalma járna az infláció és a megélhetési költségek ellenőrzését illetően,

E.

úgy ítélve meg, tekintettel az egységes pénz közelgő bevezetésére az új tagállamokban, hogy még inkább szükséges határozatot hozni ilyen új bankjegyek kibocsátásáról,

F.

figyelembe véve azokat a vitathatatlan előnyöket, amelyekkel ez minden tagállamban járna,

1.

felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Központi Bankot, hogy ismerje el az 1 és 2 eurós bankjegyek kibocsátásának szükségességét;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa e nyilatkozatot, az aláírók neveivel együtt, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a tagállamok kormányainak.

Aláírók

Adamou, Agnoletto, Albertini, Andria, Andrikienė, Angelilli, Antoniozzi, Arif, Arnaoutakis, Atkins, Attard-Montalto, Aubert, Audy, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Badía i Cutchet, Barsi-Pataky, Battilocchio, Batzeli, Bauer, Beazley, Becsey, Beglitisn, Belohorská, Bennahmias, Berend, van den Berg, Berger, Berlato, Birutis, Bonino, Bono, Bonsignore, Borghezio, Bourlanges, Bowis, Bozkurt, Braghetto, Brejc, Breyer, Brie, Brok, Brunetta, Busk, Busuttil, Cabrnoch, Capoulas Santos, Carlotti, Carlshamre, Casa, Cashman, Caspary, Castex, Castiglione, del Castillo Vera, Cederschiöld, Cesa, Chatzimarkakis, Chmielewski, Christensen, Chruszcz, Cirino Pomicino, Claeys, Cocilovo, Corbey, Cornillet, Correia, Costa P., Cottigny, Coveney, Czarnecki M., Czarnecki R., D'Alema, Daul, Davies, De Keyser, Demetriou, De Michelis, Deprez, De Sarnez, Descamps, Désir, Dess, Deva, De Veyrac, Díaz De Mera García Consuegra, Dillen, Dimitrakopoulos, Dionisi, Di Pietro, Doorn, Doyle, Drčar Murko, Duka-Zólyomi, Duquesne, Ebner, Elles, Esteves, Estrela, Ettl, Eurlings, Evans Robert, Falbr, Fatuzzo, Fava, Fazakas, Ferber, Fernandes, Fernández Martín, Ferreira A., Figueiredo, Fjellner, Flasarová, Florenz, Foglietta, Fontaine, Fotyga, Fourtou, Fraga Estévez, Frassoni, Freitas, Friedrich, Gál, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gawronski, Geremek, Gibault, Gierek, Gklavakis, Golik, Gollnisch, Gomes, Goudin, Grabowska, de Grandes Pascual, Grech, Griesbeck, de Groen-Kouwenhoven, Grosch, Grossetête, Gruber, Guellec, Gurmai, Gutiérrez-Cortines, Guy-Quint, Hamon, Handzlik, Hatzidakis, Hegyi, Henin, Hennicot-Schoepges, Herczog, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hudacký, Hutchinson, Hybášková, Ilves, Itälä, Iturgaiz Angulo, Janowski, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jensen, Jöns, Juknevičienė, Kacin, Kaczmarek, Kamall, Karatzaferis, Kasoulides, Kelam, Kinnock, Klamt, Klass, Koch, Koch-Mehrin, Konrad, Korhola, Kósáné Kovács, Koterec, Kozlík, Kratsa-Tsagaropoulou, Kreissl-Dörfler, Kristovskis, Kudrycka, La Russa, Laignel, Lambrinidis, Landsbergis, Lang, Laperrouze, Lavarra, Le Foll, Le Pen J.-M., Le Pen M., Le Rachinel, Lehideux, Lehne, Leinen, Letta, Liberadzki, Libicki, Liese, Locatelli, Lombardo, López-Istúriz White, Louis, Maat, Madeira, Manders, Mann T., Mantovani, Markov, Marques, Martens, Martin D., Martinez, Masiel, Masip Hidalgo, Mathieu, Mato Adrover, Matsakis, Matsis, Matsouka, Mauro, Mavrommatis, Mayor Oreja, McGuinness, McMillan-Scott, Méndez De Vigo, Mikko, Mikolášik, Mölzer, Moraes, Morgan, Morgantini, Morillon, Muscardini, Muscat, Musotto, Mussolini, Musumeci, Napoletano, Navarro, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Obiols i Germà, Olajos, Oomen-Ruijten, Öry, Oviir, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Pannella, Panzeri, Papadimoulis, Papastamkos, Parish, Pavilionis, Pinheiro, Pinior, Pirilli, Piskorski, Pistelli, Pittella, Pleštinská, Podestà, Poli Bortone, Pomés Ruiz, Posselt, Prets, Prodi, Queiró, Remek, Resetarits, Reul, Ribeiro e Castro, Riera Madurell, Ries, Rivera, Roithová, Romagnoli, Roszkowski, Rothe, Rudi Ubeda, Rübig, Rutowicz, Ryan, Sacconi, Saïfi, Sakalas, Salafranca Sánchez-Neyra, Salinas García, Salvini, Samaras, Santoro, dos Santos, Sartori, Saryusz-Wolski, Sbarbati, Schenardi, Schierhuber, Schröder, Schroedter, Schwab, Seeber, Siekierski, Sifunakis, Silva Peneda, Sinnott, Siwiec, Škottová, Sommer, Sonik, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Spautz, Speroni, Staniszewska, Starkevičiūtė, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Swoboda, Szájer, Szymański, Tabajdi, Tajani, Tannock, Tatarella, Thomsen, Toia, Trakatellis, Triantaphyllides, Tzampazi, Ulmer, Vakalis, Vanhecke, Van Hecke, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vincenzi, Wagenknecht-Niemeyer, Weber H., Weisgerber, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Xenogiannakopoulou, Záborská, Zaleski, Zani, Zappalà, Železný, Zīle, Zingaretti, Zvěřina


Top