Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2006/249/35

    T-223/06. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszéknek az F-102/05. sz., Ole Eistrup kontra Európai Parlament ügyben 2006. július 13-án hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2006. augusztus 23-án benyújtott fellebbezés

    HL C 249., 2006.10.14, p. 15–15 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

    14.10.2006   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 249/15


    A Közszolgálati Törvényszéknek az F-102/05. sz., Ole Eistrup kontra Európai Parlament ügyben 2006. július 13-án hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2006. augusztus 23-án benyújtott fellebbezés

    (T-223/06. P. sz. ügy)

    (2006/C 249/35)

    Az eljárás nyelve: dán

    Felek

    Fellebbező: Európai Parlament (Strasbourg, Franciaország) (képviselik: H. von Hertzen és L. Knudsen meghatalmazottak)

    Másik fél az eljárásban: Ole Eistrup

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

    helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének végzését;

    saját maga hozzon ítéletet, amelyben helyt ad a fellebbező előzetes kifogásának;

    utasítsa el az Ole Eistrup által benyújtott keresetet;

    a vonatkozó jogszabályok alapján rendelkezzen a költségekről.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Fellebbezésének alátámasztására az Európai Parlament előadja, hogy az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke megsértette az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 43. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, amikor annak ellenére sem utasította el a keresetet, hogy a keresetlevél nem tartalmazta a felperes ügyvédjének aláírását, hanem csak az ügyvéd aláírásáról készített bélyegzőlenyomatot.

    Az Európai Parlament azt is kifejti, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem vette figyelembe a jogbiztonság elvét, amikor az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 43. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazását attól tette függővé, hogy nem sérülnek-e aránytalanul a bírósághoz fordulás biztosítékai. Mindezek alapján tehát lehetetlen megmondani, hogy egy ügyet lehet-e annak érdeme alapján vizsgálni.


    Top