EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2005/193/60

T-207/05. sz. ügy: Gudrun Schulze által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. május 25-én benyújtott kereset

HL C 193., 2005.8.6, p. 36–36 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

6.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/36


Gudrun Schulze által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. május 25-én benyújtott kereset

(T-207/05. sz. ügy)

(2005/C 193/60)

Az eljárás nyelve: francia

Gudrun Schulze (lakóhelye: Brüsszel, képviselik: Stéphane Rodrigues és Alice Jaume ügyvédek) 2005. május 5-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

1)

semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóságnak a 2004. októbre 11-i kinevezési határozatával együtt hozott, a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes panaszát elutasító határozatát annyiban, amennyiben a besorolási fokozatát a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával, míg fizetési fokozatát a személyzeti szabályzat hatályos 32. cikke alapján állapítja meg;

2)

írja elő a kinevezésre jogosult hatóságnak a megtámadott határozatok megsemmisítésének következményeit, így különösen a felperes újra besorolását az A*10 besorolási fokozat 4 fizetési fokozatába, mégpedig 2004. június 16-ra – a 2004. október 11-i kinevező határozat hatályba lépésének időpontjára – visszaható hatállyal;

3)

másodlagosan, kötelezze a Bizottságot a felperes amiatti kárának megtérítésére, hogy őt 2004. június 16-án – a 2004. október 11-i kinevező határozat hatályba lépésének időpontjában – nem az A*10 besorolási fokozat 4 fizetési fokozatába sorolták be;

4)

kötelezze az alperest valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes 2000 márciusa és 2003 decembere között a Bizottságnál ideiglenes alkalmazottként dolgozott, ahol először az A4 besorolási fokozatba, majd 2001 januárjától az A6 besorolási fokozatba sorolták be. 2004. január 1-jétől április 30-ig a felperes az AI 04 csoportba besorolt kisegítő alkalmazott volt.

Mivel a felperesnek sikerült a „kutatás” területen az A7/A6 besorolási fokozatú tanácsosi helyekre kiírt COM/A/3/02 nyílt versenyvizsga, ezért a felperest a 2004. október 11-i megtámadott határozattal tisztviselőnek nevezték ki. Ugyanabba a munkakörbe nevezték ki, amelyet korábban ideiglenes alkalmazottként, majd pedig kisegítő alkalmazottként töltött be. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének alkalmazásával a felperest felvételekor újból az A*6 besorolási fokozatba sorolták be, amely alacsonyabb a korábbi A7/A6 besorolási fokozatoknál, amelyeknek az új rendszer szerinti A*8/A*10 besorolási fokozatok felelnek meg.

Keresetének alátámasztására a felperes mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy esetében a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke nem alkalmazható. A felperes szerint ez a cikk csak az alkalmassági listára felvett tisztviselőkre vonatkozik. A felvételi tartaléklistára felvett sikeres vizsgázókat nem lehet tisztviselőnek tekinteni.

Másodlagosan a felperes ugyanezen cikk állítólagos jogellenességére hivatkozik, amely szerinte sérti a 2004. május 1-je előtt meghirdetett versenyvizsgák sikeres résztvevői közötti egyenlő bánásmód elvét, valamint a személyzeti szabályzat 5. cikkének (5) bekezdését. Állítása szerint az A*6 besorolási fokozatba való kinevezése az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül az ugyanezen besorolási fokozatba kinevezett tanácsosokhoz képest, amennyiben figyelmen kívül hagyták hosszú szakmai pályafutását. Mindezek mellett, a felperes megítélése szerint az ugyanazon munkakört betöltő tisztviselők közötti egyenlő bánásmód elvét is sért az, hogy ő ugyanazon szakmai tapasztalattal rendelkezik és ugyanazt a munkakört tölti be mint más tisztviselők, akiket pedig magasabb besorolási fokozatba soroltak be és magasabb illetményt kapnak.

A felperes hivatkozik a személyzeti szabályzat 31. cikkének, valamint a bizalomvédelem, a jogbiztonság és a gondos ügyintézés elvének, továbbá a gondoskodási kötelezettségnek a megsértésére is. A felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat sérti az ő arra vonatkozó jogos feltevését is, hogy a személyzeti szabályzat 32. cikke alapján, miként azt 2004. május 1-je előtt alkalmazták, jogosult további szolgálati idő figyelembevételére is.

A felperes végül kéri az alacsonyabb besorolási fokozatba történt kinevezése miatt elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kárainak jóvátételét.


Top