5.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/48

—

„Javaslat az Európai Szociális Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre” valamint:

—

Javaslat a PROGRESS „a foglalkoztatásért és a szociális szolidaritásért” közösségi programot létrehozó európai parlamenti és tanácsi határozatra

1.1

hangsúlyozza, hogy ez a rendelet részét képezi a strukturális alapokról hozott, más jogalkotási javaslatokkal egyetemben 2004. július 14-én az Európai Bizottság elé terjesztett rendeletcsomagnak. A rendelet az Európai Szociális Alap (továbbiakban Alap vagy ESZA) egészére vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz, és meghatározza, hogy az Alap milyen típusú tevékenységeket finanszírozhat a konvergenciára, valamint a regionális versenyképességre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzések keretein belül. Ezenfelül tartalmaz még szektorokon átívelő jellegű rendelkezéseket is az Alap által beindított folyamatokra vonatkozóan;

1.2

hangsúlyozza, hogy az Alap ez idáig jelentős pénzügyi szerepet töltött be a foglalkoztatáspolitikában, elindítva a munkahelyek számának fenntartható növekedését eredményező folyamatot. Ezen túlmenően, az Alap lehetővé tette számos aktív politika kialakítását a foglalkoztatás területén mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten. A jelenlegi tervezési időszakban az Európai Foglalkoztatási Stratégiához fűződő kapcsolatából számos rendkívül értékes eredmény született. A Régiók Bizottsága bízik benne, hogy a lisszaboni stratégiához fűződő viszonya is ugyanilyen pozitív lesz;

1.3

hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alap legfontosabb feladata a gazdasági és szociális kohézió erősítése a tagállamok teljes foglalkoztatottságot, a minőség és termelékenység javítását, a szociális befogadás elősegítését és a foglalkoztatás regionális szintű egyenlőtlenségeinek csökkentését célzó politikáinak támogatása által, az Európai Foglalkoztatási Stratégiában rögzített irányadó elveknek és ajánlásoknak megfelelően. Ezt a stratégiát 2003-ban felülvizsgálták annak érdekében, hogy hozzáigazítsák a lisszaboni stratégiához, és hogy még inkább összhangban legyen a gazdasági és szociális kohéziós politikákkal;

1.4

megjegyzi, hogy a rendeletre tett javaslat jelenlegi szövegezése nem elég pontos. Bizonyos esetekben – igazi hatókörének megértéséhez – a rendeletet más, ebben a véleményben nem vizsgált jogi eszközökkel együtt kell vizsgálni. Ilyen például a rendeletben szereplő vagy a partnerségi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységek finanszírozásáról szóló rész – ezek esetében a rendelet eredményessége a fentiek alapján fokozott lenne;

1.5

hangot ad aggodalmának, melyet a tagállamoknak és az alapokat igazgató hatóságoknak az Alap célkitűzéseinek elérésében játszott szerepével kapcsolatban érez, mivel az említett partnerségi kapcsolatok vonatkozásában egyetlen hivatkozás sem található a szövegben a regionális és helyi hatóságokra. Rá kíván mutatni a regionális és helyi önkormányzatok nagyobb és teljesebb bevonásának szükségességére az Alap intézkedéseinek meghatározásába, tervezésébe és végrehajtásába, a szubszidiaritás elvének megfelelően, ugyanakkor tiszteletben tartva az egyes tagállamok intézményi felépítését;

1.6

mérlegeli a gazdasági és szociális kohézióról szóló harmadik jelentésben foglaltakat. A jelentés az európai népesség elöregedésének kérdését és ennek a munka világára gyakorolt hatását vizsgálja. A dokumentumból kiderül, hogy a legutóbbi előrejelzések szerint a 15 és 64 év közötti személyek száma az EU-ban 2025-re várhatóan 10 %-al csökken. Ez a 65 éven felüliek számának növekedését vonja maga után. Röviden, a népesség elöregedése az EU aktív népességének fokozatos csökkenéséhez vezet. Ezek a kilátások jól mutatják, hogy fenn kell tartani az EU gazdasági növekedését, és emelni kell a foglalkoztatási arányt, ugyanakkor csökkenteni kell a korai nyugdíjazások számát. Ebben az összefüggésben felhívjuk a figyelmet a Régiók Bizottsága véleményére az Európai Bizottság „Az idősebb dolgozók foglalkoztatottsági szintjének növelése és annak késleltetése, hogy elhagyják a munkaerőpiacot” című közleményéről (… sz. vélemény, mely a 2004. szeptember 29-i plenáris ülésen került elfogadásra);

1.7

úgy véli, hogy az Alapra vonatkozó készülő rendeletnek egyszerre kell megoldania az élethosszig tartó foglalkoztathatóság és a 40 év feletti férfi és női munkavállalók átképzésének politikáját, valamint elő kell segítenie a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését – ez az aspektus ugyanis nem található meg a rendeletre tett javaslatban. Az aktív öregedésnek és az előnyugdíjazásoknak összhangban kell lenniük a fenntarthatóság kritériumaival;

1.8

úgy véli, hogy helyénvaló, hogy a rendelet figyelembe veszi azokat a sajátságos gazdasági és szociális problémákat, melyekkel a legkülső régiókban fekvő városi területek – szemben Európa magasan fejlett területeivel – jelenleg küzdenek. Ez a helyzet állandósíthatja azokat a problémákat, melyekkel a polgároknak szembe kell nézniük a foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférés vonatkozásában; úgy véli, hogy a szociális problémák teljes skáláját meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy az európai városok igen szerteágazó igényeinek meg lehessen felelni;

1.9

üdvözli a PROGRESS „a foglalkoztatásért és a szociális szolidaritásért” közösségi program közzétételét, különösen, mivel a rendeletre tett javaslat nem tartalmaz utalást a közösségi kezdeményezésre. A Régiók Bizottsága ajánlja, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendeletre tett javaslat szövege tartalmazzon hivatkozást erre a közösségi programra;

1.10

üdvözli a koherenciával és a kiegészítő jelleggel kapcsolatos rendelkezést a PROGRESS programról szóló határozati javaslatban. Szükségesnek tartja, hogy a strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap által támogatott akciók a koherencia, a kiegészítő jelleg és az összefonódás elvén alapuljanak;

1.11

emlékeztet rá, hogy 2001 júliusában az Európai Bizottság elfogadta az európai kormányzásról szóló Fehér Könyvet, melynek célja az EU-politikák kialakítási folyamatának nyíltabbá tétele volt. Az RB arra is emlékeztet, hogy ezzel több személyt és szervezetet kívántak bevonni az EU politikáinak alakításába és végrehajtásába, ezáltal nagyobb nyitottságot és felelősséget juttatva minden érintettnek. Néhány tagállamban a regionális és helyi hatóságok fokozottabb részvétele az EU politikáinak kidolgozásában jól tükrözi ezen résztvevők szerepének jelentőségét a politikaalkotásban, növekvő elszámoltathatóságukat, valamint a polgárok és polgárokhoz legközelebbi szervezetek egyre erősödő elkötelezettségét a helyi demokrácia iránt. Úgy véli, hogy a strukturális alapokról – és különösen az Európai Szociális Alapról – szóló rendelet kialakításakor ezt figyelembe kell venni;

1.12

üdvözli a rendeletre tett javaslatban található kifejezett utalást az innovációra, mivel ez pontosan illeszkedik a lisszaboni stratégia filozófiájához, amely javasolta az európai kutatás és innováció térségének létrehozására;

1.13

úgy véli, hogy a rendeletre tett javaslat, az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EES) és a lisszaboni stratégia közötti kapcsolat dicséretre méltó, és hatékonyabbá fogja tenni az Európai Unió jogi és pénzügyi eszközeit. Szeretné kifejezni aggodalmát a rendeletre tett javaslat néhány cikkének nehezen érthetősége miatt, mind tartalmi, mind a finanszírozásra vonatkozó kérdések tekintetében, melyeket jelen vélemény több alkalommal is felvet; végül úgy véli, hogy a pontosabb rendelkezések az új rendelet javát szolgálnák.

2.1

reméli, hogy az ESZA küldetésének meghatározásakor a 2. cikk (1) bekezdésébe bekerül egy kifejezett hivatkozás a tagállamok megkülönböztetés elleni politikáinak támogatásáról, az esélyegyenlőség tiszteletben tartásával, az EU-Szerződés 2. cikkében szereplő elv fontosságának, az európai alkotmányszerződés I-2. és I-3. cikkében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltaknak megfelelően, mivel a rendeletre tett javaslat szövegében ilyen hivatkozás jelenleg nem található. A Régiók Bizottsága emlékeztet rá, hogy a jövőbeli PROGRESS program egyik konkrét feladata a megkülönböztetés-mentesség elvének végrehajtása, és éppen ezért ajánlja, hogy ez kerüljön bele a rendeletbe is;

2.2

ajánlja, hogy az európai foglalkoztatási stratégiára tett hivatkozással együtt a rendeletre tett javaslat érvelő része tartalmazzon hivatkozást a lisszaboni stratégiára is, mivel az Európai Unió e dokumentum alapján tűzte ki maga elé azt a stratégiai célt, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb minőségű munkahely létrehozásával és nagyobb szociális kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az Alap által támogatott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk e célkitűzés megvalósításához;

2.3

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az éves foglalkoztatási irányelvek kidolgozásába és végrehajtásába. Mivel ezek az iránymutatások az Alap prioritásainak meghatározásával ideális keretet nyújtanak az Alap felhasználásához, ki kell kérni a helyi és regionális önkormányzatok véleményét, és be kell őket vonni az említett, elsőbbséget élvező felhasználási területek megállapításába. Ez a szempont, melyet a Régiók Bizottsága az Európai Szociális Alapról szóló tanácsi rendeletre tett javaslatról alkotott (1998. november 18-19-én, a 26. plenáris ülés keretében elfogadott) véleményében tárgyalt, olyan cél, amely elérésére a Régiók Bizottságának továbbra is törekednie kell a 2007-2013-as új tervezés időszakban;

2.4

ajánlja, hogy a képzést és oktatást elősegítő tevékenységeket, melyek elsősorban a konvergencia célkitűzésének keretében jelennek meg, ki kell terjeszteni és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzése alá kell vonni, valamint ezt a kérdést érthetőbben kell megvitatni. Ezenfelül ajánlja, hogy az élethosszig tartó tanulást – mint konkrét tevékenységet – be kell sorolni a képzés területére;

2.5

ajánlja, hogy amellett, hogy a cikk alapján végrehajtandó akciók közös célja a nők, a férfiak és a fiatalok helyzetének egyenlő módon történő kezelése a 3. cikkben történjen kifejezett hivatkozás a fiatalokra – tekintettel arra, hogy a fiatalok munkanélküliségi aránya az euróövezetben majdnem kétszerese az általános munkanélküliségi rátának –, kiegészítve ezt a 40 év feletti munkanélküliek csoportjára tett hivatkozással, mely csoport tagjait a javaslatban említett csoportokhoz – igazi szakképzettséggel nem rendelkező idős munkavállalók, munkanélküliek és inaktívak – hasonlóan sajátságos helyzetükből adódóan a foglalkoztatásból való kirekesztés veszélyezteti. Megelégedéssel fogadja a foglalkoztatáshoz való hozzáférés területén alkalmazott megelőző szemléletmódot, melynek célja a munkanélküliség elleni harc;

2.6

hangsúlyozni kívánja a 3. cikkben rögzített támogatási prioritások tekintetében a folyamatos képzésre, az élethosszig tartó tanulásra és az új információs és kommunikációs technológiákban történő képzésre irányuló intézkedések fontosságát. Üdvözli, hogy az emberi erőforrásokba történő beruházások növelése és ösztönzése a munkaerőpiacra gyakorolt hatásai miatt prioritást élvez. E prioritások mindegyike tökéletesen összhangban van a lisszaboni stratégiával. Szintén hangsúlyozni kívánja a munkaügyi szolgálatok modernizálására és a nyelvoktatásra vonatkozó intézkedések, valamint a szociális gazdaságra történő hivatkozások jelentőségét. Ami a munkaügyi szolgálatokat illeti, ajánlja a helyi önkormányzatokkal történő koordináció megemlítését a szövegben. A Régiók Bizottsága ezenkívül javasolja olyan specifikus intézkedések elfogadását, melyek a nőket a munka világában felelős pozíciók felvállalására ösztönzik;

2.7

ajánlja, hogy az ESZA-rendelet tervezetének 3.4. pontjában szereplő, a szociális beilleszkedésre vonatkozó prioritás (c prioritás) alkalmazási körének kiterjesztésére vonatkozó korlát 10 %-ra való emelése a foglalkoztatáshoz való hozzáférés javításának prioritása (b prioritás) tekintetében is alkalmazandó legyen;

2.8

általánosságban azt javasolja, hogy a rendeletre tett javaslat 3. cikkének terminológiáját és megfogalmazását még tovább kellene csiszolni, mivel az nyelvtani értelmezési problémákat vethet fel, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz és következésképpen a közösségi joganyagnak az új nyelveken is hozzáférhetővé kell lennie. Ezt az elvet valójában ki lehetne terjeszteni a rendeletre tett javaslat minden cikkére;

2.9

megjegyzi, hogy az Alapra vonatkozó rendeletre tett javaslat kiemeli, hogy a tagállamok és az igazgató hatóságok feladata annak biztosítása, hogy az Alap által támogatott tevékenységek összhangban legyenek az európai foglalkoztatási stratégiával. Ezért úgy véli, hogy hasznos lenne a helyi és regionális önkormányzatok – mint az Alap által finanszírozott tevékenységek koherenciájáért részben felelős hatóságok – szerepének tisztázása, különösen, mivel az említett tevékenységek a regionális és helyi kormányzás szintjén valósulnak meg. Úgy véli, hogy a koherencia és koncentráció igényének, melyet a rendeletre tett javaslat 4. cikke elismer, figyelembe kell vennie a következményeket a szociális kohézió szempontjából;

2.10

üdvözli azon területek felsorolását, melyekre az Alap akcióinak irányulniuk kell, és hivatkozik a régiók és helységek legkomolyabb problémáira, köztük az elhagyott városi területekre és a hanyatlóban lévő vidéki és halászatból élő területekre; javasolja, hogy a 4. cikk tartalmazzon konkrét hivatkozást a „válsághelyzetben lévő ipari térségekre”, mivel ezen a téren az Alap által finanszírozott akciók hozzájárulhatnak az erősebb szociális kohézió megvalósításához a népesség – főként a nők – számára leginkább nehéz időszakokban;

2.11

üdvözli a kormányzás és együttműködés vonatkozásában a regionális és helyi közigazgatási szervekre tett hivatkozásokat; ennek ellenére úgy véli, hogy az Alap által finanszírozott intézkedések tervezése során figyelembe kell venni a regionális és helyi önkormányzatokat az egyes tagállamok sajátságos intézményi jellegzetességeinek megfelelően, mivel – ahogy ezt a Régiók Bizottsága a 2000. december 14-én megtartott 36. plenáris ülésén az „A kormányzás új formái: Európa keretet biztosít a polgárok számára” című kezdeményezésről kijelentette – néhány kérdést (mint például a munkahelyek teremtését vagy a beilleszkedés és a szociális kohézió kérdését) nem lehet kizárólag egy szinten sikeresen megoldani; ehhez minden oldalról segítség szükséges, a közelség és az arányosság elvével összhangban. Úgy véli, hogy helyénvaló lenne, ha az Alap keretében elfogadott tevékenységek egy részét a regionális és helyi résztvevők irányítanák, ez hozzájárulna az e cikkben foglaltak célok eléréséhez;

2.12

üdvözli a hivatkozást a szociális partnerek részvételének és a nem-kormányzati résztvevőkkel történő megfelelő konzultáció biztosításának szükségességére (a megfelelő területi szinten) az ESZA-támogatások tervezésének, végrehajtásának és felügyeletének vonatkozásában. Megjegyzi azonban, hogy a rendeletre tett javaslat nem elég részletes, és ezért kéri az 5. cikk kérdéses bekezdésének újrafogalmazását; ajánlja mind az ezen a területen mérlegelhető társulási típusoknak (pl. munkavállalók-munkaadók), mind pedig a konzultáció ideális szintjének és hatókörének meghatározását. A gyakorlatban a részletesség hiánya ezt a cikket használhatatlanná teheti, és a Régiók Bizottsága szeretné kifejezni ezzel kapcsolatban érzett aggodalmát. A Régiók Bizottsága emlékeztetni szeretne az Európai Bizottság „Párbeszéd a regionális és helyi hatósági társulásokkal az Európai Unió politikáinak alakításáról” szóló közleményére (2003. december 19.) melynek legfőbb célja az volt, hogy a területi partnerek – társulásaikon keresztül – alkalmuk legyen álláspontjuk kifejtésére és hozzájárulhassanak az európai politikák megvalósításához;

2.13

üdvözli a szektorokon átívelő szempontok említését a rendeletjavaslat szövegében, különösen a nemek közötti esélyegyenlőség vonatkozásában. A tagállamoknak és az igazgató hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a folyamatban lévő programok pontosan leírják, hogy hogyan lehet elősegíteni a nemek közti esélyegyenlőséget a program tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési szakaszaiban. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a regionális és helyi hatóságok átadhatják a 2000-2006-os tervezési időszakban szerzett tapasztalataikat, és ezért azt ajánlja, hogy a 6. cikk tartalmazzon hivatkozást erre is;

2.14

úgy véli, hogy az ESZA által finanszírozott tevékenységeknek aktív szerepet kell játszaniuk a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, szakképzés és előmenetel, valamint a munkafeltételek területén történő végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi 2002/73/ számú irányelv (2002. szeptember 23.) végrehajtásában. Üdvözli, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség egyike azoknak a tevékenységi területeknek, melyek a jövőbeli PROGRESS program részét képezik;

2.15

ajánlja a rendeletre tett javaslat 6. cikkben említett „leírás” szó jelentésének tisztázását, mivel a Régiók Bizottsága úgy véli, hogy helyénvaló lenne, ha a rendelet nem csak a nemek közötti esélyegyenlőség elősegítésének leírását tartalmazná, hanem irányelveket is az esélyegyenlőség elvének megfelelő kivitelezéséről. A fenti okok miatt a Régiók Bizottsága ajánlja ennek a rendelkezésnek a részletesebb kidolgozását;

2.16

szeretné kifejezni aggodalmát a regionális és helyi dimenzióra történő hivatkozások teljes hiánya miatt, mivel ez az a szint, ahol a legkönnyebb meghatározni a 7. cikkben rögzített innovációs szükségleteket. A helyzet alapos ismerete már a kezdetektől megkönnyíti a kutatási és innovációs tevékenységeket. Közelségük miatt a helyi hatóságok könnyen felismerik az innovációkat, és a rendelkezésükre álló eszközökkel támogathatják is ezeket, ezáltal lehetővé téve hatékonyabb kutatási és innovációs tevékenységek kialakítását regionális és nemzeti szinten;

2.17

aggodalommal jegyzi meg az „innovatív tevékenységek” törlését, mivel ezek a tevékenységek segítséget nyújtottak a munkaerő- és szakképzési piacokra jelentős hatást gyakorló, rendkívül hasznos kísérleti projektek végrehajtásában. Helyénvalónak találná, ha mégis lenne egy olyan innovációs eszköz, amely nem tartozna az Alap által támogatott tevékenységek általános körébe, összhangban a közösségi támogatásokkal, aminek révén lehetővé válna új módszerek kipróbálása a foglalkoztatás, a férfi és női munkavállalók, a társadalmi beilleszkedés és a területi egyenlőtlenségek vonatkozásában;

2.18

üdvözli, hogy a rendeletről szóló javaslat tartalmaz egy kifejezetten a transznacionális együttműködésnek szánt bekezdést – 8. cikk –, ami a régiók szerepének nagyobb elismeréséről tesz tanúbizonyságot. A Régiók Bizottsága az 55. plenáris ülés keretében, 2004. június 16-án elfogadott, a gazdasági és szociális kohézióról szóló harmadik jelentésről megfogalmazott véleményében foglaltaknak megfelelően ajánlja, hogy a különböző területi együttműködést szolgáló eszközök támogassák a városi hálózatok létrehozását és megerősítését, valamint olyan kezdeményezések bővítését, melyek decentralizált együttműködést hoznak létre a helyi, illetve regionális hatóságok között;

2.19

aggodalmának kíván hangot adni a regionális és helyi dimenzióra tett hivatkozások hiánya miatt a transznacionális együttműködésre vonatkozó 8. cikkben, különös tekintettel a jelenlegi tervezési időszakban a nemzeti hatóságoktól különálló, független igazgató hatóságok által a régiókon belül lebonyolított INTERREG közösségi kezdeményezés keretében szerzett tapasztalatokra; ajánlja ennek a cikknek a pontosabb megfogalmazását, amely tartalmazza az akcióra vonatkozó intézkedéseket, az akció finanszírozási módját és a regionális és helyi hatóságok pontos szerepét;

2.20

üdvözli a rendeletre tett javaslatban azt a rendelkezést, amely kiköti, hogy az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tapasztalatcserét, a lakosság felvilágosítását szolgáló tevékenységeket, a szemináriumokat, a helyes gyakorlat meghatározását és terjesztését, valamint a kölcsönös tanulást segítő hálózatok kialakítását, abból a célból, hogy fokozza az Alap hozzájárulását a Közösség foglalkoztatáshoz és szociális befogadáshoz kapcsolódó célkitűzéseihez. Sajnálatát fejezi ki, hogy a rendeletre tett javaslat nem tartalmaz pontosabb meghatározást a technikai segítségnyújtás tekintetében, valamint e program és a következő tervezési időszakban végrehajtásra kerülő programok közötti koordináció vonatkozásában; ezért kéri ennek a cikknek a részletekre jobban kitérő megfogalmazását;

2.21

üdvözli az éves jelentésekkel és az ezeket összefoglaló zárójelentésekkel foglalkozó cikket; úgy véli, hogy ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kellene a részvétel és konzultáció formáit a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában is;

2.22

szeretné kifejezni aggodalmát a cikk néhány, a költségek támogathatóságáról szóló bekezdésének kidolgozatlansága miatt. Ez a cikk bevezeti a „közvetlen működési költség” fogalmát, melyet átalányalapon állapítanak meg, a szóban forgó tevékenység megadott közvetlen költségeinek maximum 20 %-ában, ám a szövegben nem megmagyarázott tényezők alapján. Ajánlja e rendelkezés egészének pontosabb megfogalmazását a végső változatban, mivel a részletesség hiánya ezekben a kérdésekben megnehezíti a végrehajtást és rontja a kiadások hatékonyságát, ami viszont ellentmond a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, mely követelményt maga az Európai Bizottság gyakran emlegeti.