1)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikkben foglalt rendelkezéseket, hogy egy olyan nemzeti szabályozás, amely nem minden villamosenergia-termelőt, hanem kizárólag meghatározott villamosenergia-termelőket, mint például a megújuló energiaforrásokból [energiát előállító] termelőket adóztatja meg, az adó alól mentesülő termelőknek nyújtott, bejelentési kötelezettség alá eső állami támogatásnak minősül?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2019/944 irányelv (1) 3. cikkének (1) és (4) bekezdésében, 9. cikkének (2) bekezdésében és 58. cikkének b)–d) pontjában, valamint a 2019/943 rendelet (2) 3. cikkének f), g), i) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket – amelyek szerint a tagállamoknak egyenlő és megkülönböztetésmentes versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a villamosenergia-termelők számára –, hogy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag meghatározott villamosenergia-termelőkre, köztük a megújuló energiaforrásokból [energiát előállító] termelőkre vet ki kiegészítő adót, míg a termelők meghatározott kategóriáit kizárja az adófizetés alól, jóllehet valamennyi villamosenergia-termelő hasonló helyzetben van, tekintettel többek között arra, hogy a villamos energia értékesítéséből származó jövedelmük hasonló?

3)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 63. cikkben, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében foglalt rendelkezéseket, hogy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag meghatározott villamosenergia-termelőkre (köztük a megújuló energiaforrásokból [energiát előállító] termelőkre) vet ki hátrányosan megkülönböztető jellegű és túlzott mértékű adót, míg a termelők más kategóriáit kizárja ezen adó hatálya alól?

4)

A 2022/1854 rendeletet (3) megelőzően, úgy kell-e értelmezni a 2019/944 irányelvet és a 2019/943 rendeletet, hogy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely az eladási ár meghatározását/az eladási ár meghatározása szabadságának korlátozását jelenti?

5)

[Úgy] kell-e értelmezni az elővigyázatosság, a megelőző intézkedés, a szennyezés forrásnál történő orvoslásának elvét és a „szennyező fizet” elvét, valamint a 2021/1119 rendelet (4) [2. cikkének (1) és (2) bekezdését] és 4. cikkét az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésével és a 2018/2001 irányelv (5) 3. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésével összefüggésben, amelyek a klímasemlegesség céljait uniós szinten szabályozzák, hogy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely aláássa a klímasemlegesség elérésére vonatkozó uniós célokat és az Európai Uniónak az energia adóztatására vonatkozó politikáját? Amennyiben erre a kérdésre igenlő választ kell adni, milyen szempontokat kell figyelembe venni ezen adó megállapításakor, hogy az megfeleljen a fent említett elveknek?

6)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK irányelv (6) 401. cikkében foglalt rendelkezéseket, hogy azokkal ellentétes az OUG n. 27/2022 által létrehozotthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a villamos energia értékesítéséből származó jövedelemre forgalmi adót vet ki?