1)

Abban az esetben, ha a nemzeti jog valamely rendelkezése előírja, hogy a végső fokon eljáró nemzeti bíróság bíráját (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság, Lengyelország] bíráját) az e bíróságot vezető elnök (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] első elnöke) mérlegelési jogkörében hozott határozatával e bíró hozzájárulása nélkül az év meghatározott részére e bíróság azon tanácsából, amelyben felkészültségének és alkalmasságának megfelelően rendszerint ítélkezik, e bíróság másik, az azoktól az ügyektől eltérő jellegű ügyeket tárgyaló tanácsában való ítélkezésre jelölhetik ki, mint amelyekkel e bíró addig foglalkozott, úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdését, hogy az megköveteli, hogy az ítélkezésre kijelölt bírót a függetlenségének védelme céljából a Charta 47. és 48. cikkéből eredő követelményeknek megfelelő eljárás keretében e határozattal szemben független és pártatlan bíróság előtti hatékony jogorvoslat illesse meg?

2)

Továbbá úgy kell-e értelmezni [a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdését], hogy nem minősül törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan, valamint az egyének számára az uniós jog hatálya alá tartozó területeken hatékony jogvédelmet biztosító bíróságnak a tagállam végső fokon eljáró bírósága (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]), amely háromtagú ítélkező testületének olyan bírák a tagjai, akik közül kettő olyan bíró, akiket az e bíróságot vezető elnök hozzájárulásuk nélkül e bíróságon belüli saját tanácsukból e bíróságnak [a szóban forgó] ügyeket tárgyaló tanácsába jelölt ki ítélkezésre, anélkül hogy előzetesen lehetőségük lett volna arra, hogy a Charta 47. és 48. cikkéből eredő követelményeknek megfelelő eljárásban a kijelölésről szóló határozattal szemben pártatlan és független bírósághoz forduljanak?