1)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét, hogy azokkal ellentétes a nemzeti szabályozás olyan bírósági értelmezése, amely szerint a fogyasztó nem kérheti eredményesen a bíróságtól annak megállapítását, hogy az általa kötött szerződés olyan szerződési feltételeket tartalmaz, amelyek őt nem kötelezik, vagy azt, hogy e szerződés egésze érvénytelen?

2)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét, hogy a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának követelménye teljesül a devizaalapú-kölcsönszerződések esetében, ha a bank az adós rendelkezésre bocsátotta az alábbiakat:

3)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét, hogy a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának követelményét az átlagfogyasztó modellje alapján kell vizsgálni, vagy figyelembe kell venni a fogyasztónak a szerződéskötés időpontjában fennálló egyéni helyzetét és jellemzőit, ideértve különösen ismereteit, képzettségét és tapasztalatát?

4)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétes és a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára az olyan szerződési feltétel, amely szerint valamely bank által alkalmazott árfolyamnyereség a több más, konkrétan megnevezett kereskedelmi bank által alkalmazott árfolyamnyereségek számtani átlagának minősül?

5)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét, hogy azokkal ellentétes a nemzeti szabályozás olyan bírósági értelmezése, amely szerint a nemzeti bíróság megállapíthatja, hogy a fogyasztót csupán a szerződési feltétel (amely a Narodowy Bank Polski [lengyel nemzeti bank, Lengyelország] középárfolyamának árfolyamréssel történő módosítását előíró) különálló szerződéses kötelezettségnek nem minősülő tisztességtelen eleme nem köti, e szerződési feltétel többi része viszont igen?

6)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a nemzeti bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztassa a fogyasztót a szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő jogkövetkezményekről, csak a szerződés érvénytelenségéből eredő visszatérítési követelésekre terjed ki, vagy a szerződés érvénytelenségéből eredő esetleges (még ha kétséges, vitatható vagy valószínűtlen) hipotetikus jogkövetkezményekre is?