–

az Asociaţia Crescătorilor de Vaci „Bălţată Românească” Tip Simmental képviseletében N.‑G. Comşa‑Fulga avocată,

–

a Genetica din Transilvania Cooperativă Agricolă képviseletében A.‑A. Arseni, D. Dobrev és L. Dobrinescu avocaţi,

–

a román kormány képviseletében E. Gane és L. Ghiţă, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Radu Bouyon, B. Rechena és F. Thiran, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet („Állattenyésztési rendelet”) (HL 2016. L 171., 21. o.; helyesbítés: HL 2019. L 250., 123. o.) (21) és (24) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikke (3) bekezdése b) pontjának, 8., 10. és 13. cikkének, valamint I. melléklete 1. része A. szakasza 4. pontjának és I. melléklete 1. része B. szakasza 2. pontja a) alpontjának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Asociaţia Crescătorilor de Vaci „Bălţată Românească” Tip Simmental, a „Bălțată Românească” Tip Simmental szarvasmarhafajta tenyésztőinek szövetsége (a továbbiakban: BR szövetség) és az Agenția Națională pentru Zootehnie „Prof. dr. G. K. Constantinescu” („Prof. dr. G. K. Constantinescu” nemzeti tenyésztéstechnikai hatóság, Románia) (a továbbiakban: tenyésztéstechnikai hatóság) és a Genetica din Transilvania Cooperativă Agricolă, az „erdélyi genetika” mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban: GT) között az utóbbi – „Bălțată Românească” szarvasmarhafajta tenyésztési programjának végrehajtása céljából –tenyésztőszervezetként való elismerésének megadása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 2016/1012 irányelv (1), (20), (21), (24), (31), (32) és (34) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

[…]

[…]

[…]

[…]

4

E rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikke az (1) bekezdésének b) pontjában a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:

[…]

5

Az említett rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke, az 5., 8., 9., 12. és 26. pontjában ekként rendelkezik:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

6

Ugyanezen rendeletnek a „Tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése a tagállamokban és tenyésztési programjaik jóváhagyása” című II. fejezete magában foglalja a 4–12. cikket.

7

A 2016/1012 rendelet „Tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése” című 4. cikkének szövege a következő:

„(1)   A fajtatiszta tenyészállatok estében a tenyésztő szövetségek, tenyésztő egyesületek és közjogi szervek tenyésztőszervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatósághoz.

[…]

(3)   Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett kérelmeket. Minden, az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelmezőt tenyésztőszervezetként, valamint minden, az (1) bekezdés második albekezdésében említett kérelmezőt hibridtenyésztő szervezetként ismernek el, amennyiben az teljesíti az alábbi követelményeket:

8

E rendelet „Tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok jóváhagyása” című 8. cikke szerint:

„(1)   A tenyésztőszervezetnek vagy a hibridtenyésztő szervezetnek ahhoz az illetékes hatósághoz kell tenyésztési programjának jóváhagyása iránti kérelmet benyújtania, amely a tenyésztőszervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően elismerte.

[…]

(3)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a szóban forgó tenyésztési programokat értékeli és azokat jóváhagyja, feltéve, hogy:

[…]

(5)   Amennyiben legalább 24 hónapon keresztül nincs olyan, a (3) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő tenyésztő, amelynek a gazdasága egy földrajzi terület valamely adott részén helyezkedik el, az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előírhatja az érintett tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára tenyésztési programja földrajzi területének oly módon történő kiigazítását, hogy az az adott részt ne tartalmazza.”

9

Az említett rendeletnek az „Eltérések a 8. cikk (3) bekezdésétől a tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozóan” című 10. cikke előírja:

„(1)   A 8. cikk (3) bekezdésétől eltérően az illetékes hatóság, amely a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban elismerte a tenyésztőszervezetet, megtagadhatja a tenyésztőszervezetnek az I. melléklet 2. részében […] meghatározott követelményeknek megfelelő tenyésztési programjának jóváhagyását azzal az indokkal, hogy a tenyésztési program az alább felsoroltak közül legalább egy tekintetben veszélyeztetné egy másik tenyésztőszervezet ugyanarra a fajtára vonatkozó, a szóban forgó tagállamban már jóváhagyott tenyésztési programját:

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a következőket:

10

Ugyanezen rendeletnek „A 8. cikk (3) bekezdése […] szerint jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő tenyésztők jogai” című 13. cikke kimondja:

„(1)   A tenyésztők jogosultak a 8. cikk (3) bekezdése […] szerint jóváhagyott tenyésztési programban részt venni, feltéve, hogy:

(2)   A 8. cikk (3) bekezdése […] szerint jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő tenyésztők jogosultak arra, hogy:

[…]

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogokon felül, amennyiben a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet szabályzata tagságról rendelkezik, az (1) bekezdésben említett tenyésztők jogosultak továbbá arra, hogy:

11

A 2016/1012 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése előírja:

„A tenyésztőszervezetek nem tagadhatják meg egy fajtatiszta tenyészállat bejegyzését a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe azon az alapon, hogy az már bejegyzésre került ugyanazon fajta […] törzskönyvének főtörzskönyvi részébe […]”

12

E rendeletnek „A II. fejezetben említett tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése és tenyésztési programok jóváhagyása” című I. melléklete három részből áll.

13

E rendeletnek „A 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó követelmények” című 1. része előírja:

14

Az említett mellékletnek „A tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott, a 8. cikk (3) bekezdésében […] említett tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó követelmények” című 2. része szerint:

„1.   A 8. cikk (3) bekezdésében […] említett tenyésztési programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

[…]

2.   A tenyésztési programnak tenyészállatok elegendően nagy állományát és elégséges számú tenyésztőt kell magában foglalnia azon a földrajzi területen, ahol végrehajtják vagy végre kívánják hajtani.”

15

A 2019. január 16‑i Legea zootehniei nr.°32/2019 (az állattenyésztésről szóló 32/2019. sz. törvény) (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2019. január 21‑i 53. szám) alapügy tényállása idején hatályos változatának 7. cikke a következőket írja elő:

„A tenyésztőszervezeteket/hibridtenyésztő szervezeteket és a tenyésztő szövetségeket/egyesületeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hagyja jóvá a tenyésztéstechnikai nemzeti hatóság révén, a tenyésztési politikák, stratégiák, programok és termékpolitikák kidolgozásában részt vevő partnerként.”

16

E törvény 21. cikke értelmében:

„Az állatok kiválasztásával és tenyésztésével kapcsolatos tevékenységeket az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell megszervezni és folytatni.”

17

Az említett törvény 24. cikke előírja:

„(1)   A tenyésztőszervezetek, hibridtenyésztő szervezetek elismerését és a tenyésztési programok jóváhagyását a tenyésztéstechnikai nemzeti hatóság végzi, az uniós jogszabályokkal összhangban.

(2)   A tenyésztéstechnikai nemzeti hatóság csak akkor értékeli és hagyja jóvá a tenyésztőszervezet/hibridtenyésztő szervezet által benyújtott tenyésztési programokat, ha:

(3)   Az a nemzeti tenyésztéstechnikai hatóság, amely elismert egy tenyésztőszervezetet, megtagadhatja a tenyésztési program jóváhagyását azon az alapon, hogy a tenyésztési program veszélyeztetné egy másik tenyésztőszervezet által ugyanarra a fajtara vonatkozóan végrehajtott és már jóváhagyott tenyésztési programot az alábbiak közül legalább egy tekintetében:

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában a tenyésztéstechnikai hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a következőket:

18

A 2014. december 29‑i Hotărârea Guvernului nr.° 1188/2014 privind organizarea și funcționarea Agenției Naționale pentru Zootehnie „Prof. dr. G. K. Constantinescu” (a „Prof. dr. G. K. Constantinescu” nemzeti tenyésztéstechnikai hatóság szervezetéről és működéséről szóló 1188/2014. sz. kormányhatározat) (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2015. január 12‑i 21. szám) alapügy tényállása idején hatályos változata 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:

„A később módosított [2014. október 15‑i Legea nr. 139/2014 privind unle măsuri pentru reorganizarea Ministerului agriculturii și Dezvoltării Rurale, precum și a unor structuri aflate în subordinea acestuia (a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, valamint egyes alárendelt struktúrái átszervezésének egyes intézkedéseiről szóló 139/2014. sz. törvény) (Monitorul Oficial al României, I. rész., 2014. október 20‑i 758. szám)] 8. cikke alapján létrehozott [tenyésztéstechnikai hatóság] a központi közigazgatás jogi személyiséggel rendelkező szakosított szerve, amelyet teljes egészében az állami költségvetésből finanszíroznak, és amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működik.”

19

E kormányzati határozat 5. cikkének a) és i) pontja a következőképpen rendelkezett:

„Tevékenységi területének megfelelően és a törvényben meghatározott feltételek mellett a [tenyésztéstechnikai hatóság]:

[…]

20

2020. november 24‑i határozatával a tenyésztéstechnikai hatóság a 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján tenyésztőszervezetként ismerte el a GT‑t a „Bălțată Românească” szarvasmarhafajta fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó tenyésztési program (a továbbiakban: GT tenyésztési program) megvalósítása érdekében. 2020. december 2‑i határozatával (a továbbiakban a 2020. november 24‑i határozattal együtt: a szóban forgó határozatok) e hatóság jóváhagyta e programot.

21

A BR egyesület a tenyésztéstechnikai hatóság által elismert tenyésztőszervezetként, amelynek az ugyanazon „Bălțată Românească” szarvasmarhafajtára vonatkozó, 2011‑ben jóváhagyott tenyésztési programja még mindig folyamatban volt, keresetet indított a szóban forgó határozatokkal szemben a Curtea de Apel Braşov (brassói ítélőtábla, Románia) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság.

22

Keresetének alátámasztása érdekében ezen egyesület lényegében azt állította, hogy a GT tenyésztési programja, amely ugyanarra a tenyészállatfajtára, ugyanarra a földrajzi területre, vagyis Románia területére vonatkozott, és ugyanazt, az érintett fajta javítására irányuló célt követi, mint a saját tenyésztési programja, veszélyeztetheti ez utóbbi programot, mivel jóváhagyása az említett egyesület tenyésztési programjából jelentős számú állattenyésztő visszavonását eredményezi, és súlyos pénzügyi kárt okoz.

23

A kérdést előterjesztő bíróság először is pontosítja, hogy a jelen ügyben a tenyésztéstechnikai hatóság belső szolgálata által kiadott szakértői vélemény végkövetkeztetései szerint „a [GT] tenyésztési programja veszélyeztetné a [BR egyesület] tenyésztési programját a tenyészpopuláció szétaprózódása miatt, amely minél kisebb, annál inkább a beltenyésztettség megjelenéséhez vezet, ami csökkenti a genetikai fejlődést; a két program nem azonos, nagyrészt Románia ugyanazon földrajzi területén hajtják végre őket, és vannak átfedések, de az ugyanazon fajtára vonatkozó egyetlen tenyésztési program hatékonyabb, mint több ilyen program együttes fennállása”.

24

Arra is rámutat, hogy a BR egyesület a szóban forgó határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be e bíróság közigazgatási és adóügyi tanácsához, és hogy e kérelmet a 2021. június 4‑i határozattal azzal az indokkal utasították el, hogy ezen egyesület állításaival ellentétben egyrészt a tenyésztőszervezet elismerésére és annak tenyésztési programja(i) jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására nem egyidejűleg kerül sor, mivel ezen eljárások közül a másodikat a 2016/1012 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően az első eljárást követően kell lefolytatni, másrészt pedig a GT tenyésztési programja megfelelően eleget tett az e rendelet I. melléklete 1. része A. szakaszának 4. pontjában előírt azon követelménynek, hogy az e program által lefedett földrajzi területen elegendően nagyszámú tenyészállatnak kell lennie, amit a jelen esetben az a tény támaszt alá, hogy GT megküldte a tenyésztéstechnikai hatóságnak azon állatok listáját, amelyek állattenyésztői kérelmezték a tenyésztési programjában való részvételt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy az említett egyesület által e határozattal szemben az Înalta Curte de Casație şi Justiție (legfőbb semmítő‑ és ítélőszék, Románia) elé terjesztett fellebbezést az utóbbi bíróság a 2022. április 5‑i ítéletével elutasította.

25

A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapügyhöz hasonló ügyben e bíróság közigazgatási és adóügyi tanácsa ellentétes megközelítést fogadott el, helyt adva azoknak a kérelmeknek, amelyekkel ugyanezen egyesület vitatta egy másik szarvasmarha‑tenyésztő egyesület tenyésztőszervezetként történő elismerését, valamint ez utóbbi tenyésztési programjának jóváhagyását. Ebben az ügyben jelenleg folyamatban van az Înalta Curte de Casație şi Justiție (legfőbb semmítő‑ és ítélőszék) előtt benyújtott felülvizsgálati kérelem.

26

A fenti tényezőkre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság egyrészt a tenyésztőszervezetek elismerésére vonatkozó feltételekre kérdez rá. E bíróság különösen arra keresi a választ, hogy a 2016/1012 rendelet 4. cikke (3) bekezdése b) pontjának az e rendelet (21) preambulumbekezdésével és I. melléklete 1. része A. szakaszának 4. pontjával összefüggésben értelmezett rendelkezéseit úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely szervezet elismerhető tenyésztőszervezetként, ha az elismerés iránti kérelem időpontjában kizárólag az arra irányuló projektet folytatja, hogy az erre vonatkozó kérelmek vagy kötelezettségvállalások aláírásával bevonja a tenyésztési programjába azon tenyésztőket, akik már részt vesznek egy másik, más tenyésztőszervezet által vezetett, jóváhagyott tenyésztési programban, vagy abban az értelemben, hogy az elismerés csak akkor szerezhető meg, ha e tenyésztők az engedély iránti kérelem időpontjában ténylegesen szerepelnek az elismerést kérelmező szervezet „portfóliójában”.

27

Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy melyek a tenyésztési programok jóváhagyására irányadó feltételek. E tekintetben a 2016/679 rendelet 13. cikkének az e rendelet (24) preambulumbekezdésével és I. melléklete 1. része B. szakasza 2. pontjának a) alpontjával összefüggésben értelmezett rendelkezéseire támaszkodva először is arra keres választ, hogy a fajtatisztaállat‑tenyésztők szabadon dönthetnek‑e úgy, hogy elhagynak egy már jóváhagyott tenyésztési programot egy másik, jóváhagyás alatt álló tenyésztési programban való részvétel céljából. Abban az esetben, ha e szabadság fennáll, meg kell határozni, hogy azt esetlegesen milyen mértékben korlátozhatja a 2016/1012 rendelet 10. cikkének az e rendelet (21) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésében előírt azon követelmény, hogy egy már folyamatban lévő tenyésztési program ne kerüljön veszélybe.

28

Másodszor e bíróság az e 10. cikk (1) bekezdésében alkalmazott „megtagadhatja” kifejezés értelmezését kéri. A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy e kifejezés arra enged‑e következtetni, hogy az illetékes nemzeti hatóság bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a tenyésztési programok jóváhagyása során, vagy e hatóság köteles megtagadni az új tenyésztési program jóváhagyását, ha az veszélyeztethet egy már létező programot.

29

Harmadszor és utolsósorban az említett bíróság arra keresi a választ, hogy lehetséges‑e több tenyésztési program együttes fennállása ugyanazon tenyészállatfajtára és földrajzi területre vonatkozóan, amelyek hasonló, az érintett fajta javítására irányuló célokat követnek.

30

E körülmények között a Curtea de Apel Brașov (brassói ítélőtábla) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

31

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a 2016/1012 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének az e rendelet I. mellékletének 1. részével összefüggésben és az említett rendelet (24) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes a tenyésztőszervezetként való elismerés olyan kérelmező részére történő megadása, aki annak bizonyítása érdekében, hogy a tenyészállatok elegendően nagy állományával és elegendő számú állattenyésztővel rendelkezik, egy másik elismert tenyésztő tenyésztési programjában már részt vevő állattenyésztők által aláírt részvételi kötelezettségvállalásokra hivatkozik.

32

A román kormány elsődlegesen azt állítja, hogy az első kérdés elfogadhatatlan, mivel lényegében e kérdés megválaszolása nem szükséges az alapjogvita megoldásához. E kormány szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak csak ténybeli ellenőrzéseket kell végeznie, és ezenkívül rendelkezik a 2016/1012 rendeletben a tenyésztőszervezet elismeréséhez szükséges tenyésztők és állatok számára vonatkozóan meghatározott követelmények tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns információkkal. Egyébiránt e kérdés felesleges az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik és negyedik kérdés vonatkozásában.

33

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozatnak az ítélete meghozatala tekintetében fennálló szükségességét, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések valamely uniós jogi szabály értelmezésére vagy érvényességére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (2024. április 18‑iGirelli Alcool ítélet, C‑509/22, EU:C:2024:341, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Ennélfogva az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéséről való határozathozatalt, ha valamely uniós jogi szabály kért értelmezése vagy érvényességének kért értékelése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2024. április 18‑iGirelli Alcool ítélet, C‑509/22, EU:C:2024:341, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy az első kérdés a 2016/1012 rendelet értelmezésére vonatkozik, és arra irányul, hogy tisztázza azokat az előírt bizonyítási követelményeket, amelyek a tenyésztőszervezetként való elismerés megadásához e rendeletből erednek.

36

E tekintetben úgy tűnik, hogy az uniós jog kért értelmezése összefüggésben áll az alapeljárás tárgyával, amely a GT e rendelet szerinti tenyésztőszervezetként való elismerésére vonatkozik. Az előterjesztett kérdés pontosan az említett rendeletben meghatározott követelmények tisztázására irányul. Egyébiránt a Bírósághoz benyújtott iratokból egyáltalán nem tűnik ki, hogy a probléma hipotetikus jellegű. Ezenkívül az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bíróság választ adhasson az előterjesztett kérdésre. Végül az a körülmény, hogy ugyanezen kérdés felesleges az ugyanezen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben előterjesztett többi kérdés vonatkozásában, nem befolyásolja annak elfogadhatóságát. E körülmények között a jelen ítélet 34. pontjában felidézett relevancia vélelme nem kérdőjelezhető meg.

37

Ebből következik, hogy az első kérdés elfogadható.

38

Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés helyes értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem azt a szövegkörnyezetet is figyelembe kell venni, amelybe illeszkedik, valamint azon jogi aktus céljait is, amelynek az a részét képezi. Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (2024. január 11‑iInditex ítélet, C‑361/22, EU:C:2024:17, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

A 2016/1012 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második mondata értelmében az illetékes hatóságok tenyésztőszervezetként való elismerést adnak a kérelmezőknek, amennyiben megfelelnek az e rendelkezés a)–d) pontjában előírt követelményeknek.

40

E rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az engedély iránti kérelemnek bizonyítania kell, hogy a kérelmező megfelel az említett rendelet I. mellékletének 1. részében foglalt követelményeknek azon tenyésztési programok esetében, amelyekhez a kérelmező jóváhagyást kíván kérni.

41

Az ugyanezen rendelet I. melléklete 1. része A. szakaszának 4. pontjával összhangban a kérelmezőnek a tenyészállatok elegendően nagy állományával kell rendelkeznie az e tenyésztési programok által lefedendő földrajzi területeken. Ezenkívül a 2016/1012 rendelet I. melléklete 1. része B. szakasza 1. pontjának a) alpontja értelmében a kérelmezőnek elegendő számú tenyésztővel kell rendelkeznie, akik részt vesznek minden egyes tenyésztési programban. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e követelmények minden egyes esetben teljesülnek‑e.

42

A 2016/1012 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének szövege tehát nem képezi akadályát annak, hogy a tenyészállatok elegendően nagy állományára és az elegendő számú tenyésztő rendelkezésre állására vonatkozó bizonyíték olyan tenyésztők által aláírt részvételi kötelezettségvállalásokon alapuljon, amelyek már részt vesznek egy másik elismert tenyésztőszervezet tenyésztési programjában, és akik így formálisan tagként nem csatlakoztak a kérelmező szervezethez.

43

Azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe e rendelkezés illeszkedik, meg kell állapítani, hogy a 2016/1012 rendelet (24) preambulumbekezdése szerint a kérelmezőket csak akkor lehet tenyésztőszervezetként elismerni, „ha vannak tenyésztési programjaikban részt vevő tenyésztőik”. Ugyanakkor e rendelet 8. cikkének (5) bekezdéséből kitűnik, hogy az illetékes nemzeti hatóság által jóváhagyott tenyésztési programot legalább 24 hónapig végre lehet hajtani anélkül, hogy abban állat venne részt.

44

Ezenkívül az említett rendelet (34) preambulumbekezdéséből, 13. cikkének (3) bekezdéséből és I. melléklete 1. része B. szakasza 1. pontja b) alpontjának iv. alpontjából az is kitűnik, hogy a tenyésztők tagságához nem feltétlenül szükséges, hogy tagként csatlakozzanak a tenyésztőszervezetekhez, így az ilyen szervezetben való formális tagság nem lehet meghatározó annak megítélése szempontjából, hogy az ilyen szervezet teljesíti‑e az említett rendeletben előírt elismerési feltételeket.

45

Végül azt is meg kell állapítani, hogy a 2016/1012 rendelet (32) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a tenyésztőszervezet elismerését el kell különíteni a tenyésztési programjának vagy programjainak jóváhagyásától.

46

Ami a 2016/1012 rendelet által követett célokat illeti, meg kell jegyezni, hogy (1) preambulumbekezdése fényében e rendelet célja többek között a szarvasmarhák tenyésztésének elősegítése azáltal, hogy e célból a fajtatiszta tenyészállatok felhasználását ösztönzi. Ezenkívül e rendelet (21) preambulumbekezdésének első és második mondata értelmében a meghatározott kritériumokat teljesítő tenyésztőszervezetként és hibridtenyésztő szervezetként való elismeréshez való jog az állattenyésztésről szóló és a belső piaci uniós jog alapelve kell, hogy legyen. Egy meglévő elismert tenyésztőszervezet gazdasági tevékenységének védelme nem indokolhatja egy másik tenyésztőszervezet illetékes hatóság általi elismerésének megtagadását ugyanazon fajta vonatkozásában, vagy a belső piacot szabályozó elvek megsértését. Az említett rendelet (31) preambulumbekezdéséből az is kitűnik, hogy e rendelet célja a vállalkozás szabadságának biztosítása és a tenyészállatok és szaporítóanyagaik szabad mozgását gátló akadályok felszámolása.

47

Az állattenyésztés ösztönzésére és a Közösségen belüli kereskedelemben a szarvasmarhák forgalmazásának fejlesztésére irányuló célkitűzések megvalósítása tehát feltételezi, hogy a különböző tagállamokban elegendő számú tenyésztőszervezet álljon rendelkezésre. Ebben az összefüggésben a 2016/1012 rendelet támogatja az új tenyésztőszervezetek elismerését (lásd analógia útján: 2004. november 11‑iZuchtverband für Ponys ítélet, C‑216/02, EU:C:2004:703, 32. és 33. pont).

48

Ily módon, ha az elismerés iránti kérelem kizárólag azzal az indokkal megtagadható, hogy olyan tenyésztők által aláírt részvételi kötelezettségvállalásokon alapul, akik már részt vesznek az ugyanazon fajta tenyésztési programjában egy másik, már elismert tenyésztőszervezetnél, a 2016/1012 rendelet (1), (21) és (31) preambulumbekezdésében említett célok megvalósítása veszélybe kerülhetne.

49

A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2016/1012 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének az e rendelet I. mellékletének 1. részével összefüggésben és az említett rendelet (24) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a tenyésztőszervezetként való elismerés olyan kérelmező részére történő megadása, aki annak bizonyítása érdekében, hogy a tenyészállatok elegendően nagy állományával és elegendő számú állattenyésztővel rendelkezik, egy másik elismert tenyésztő tenyésztési programjában már részt vevő állattenyésztők által aláírt részvételi kötelezettségvállalásokra hivatkozik.

50

Második–negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2016/1012 rendelet 10. cikkét az e rendelet 13. cikkével és I. melléklete 1. része B. szakasza 2. pontjának a) alpontjával összefüggésben, valamint az említett rendelet (21) és (24) preambulumbekezdésének fényében úgy kell‑e értelmezni, hogy egyrészt, amennyiben valamely tagállamban olyan tenyésztési program van folyamatban, amelynek elsődleges célja egy adott állatfajta javítása, az adott állam illetékes hatósága jóváhagyhat egy másik tenyésztőszervezet által benyújtott, ugyanazon állatfajtára vonatkozó, ugyanazon földrajzi területre vonatkozó új tenyésztési programot, amelynek ugyanaz a célja, és amelynek keretében a már folyamatban lévő tenyésztési programban szereplő tenyészpopulációk közül választottak ki tenyészállatokat, másrészről pedig, amennyiben ez a jóváhagyás veszélyeztetheti a 2016/1012 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett egy vagy több tényezőt, ugyanezen hatóság köteles, nem pedig jogosult megtagadni az új tenyésztési program jóváhagyását.

51

A román kormány azt állítja, hogy a második kérdés elfogadhatatlan, mivel az alapügyben szóban forgó jogvita megoldásához nem szükséges az e kérdésre adott válasz, és az említett kérdés felesleges a harmadik és a negyedik kérdés vonatkozásában.

52

A jelen ítélet 36. pontjában kifejtettekkel azonos okokból meg kell állapítani, hogy a második kérdés relevanciájának vélelme nem kérdőjelezhető meg. Ez a kérdés tehát elfogadható.

53

Először is meg kell állapítani, hogy bár a 2016/1012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság jóváhagyja a hozzá benyújtott tenyésztési programokat, feltéve hogy teljesülnek az e bekezdés a)–c) pontjában felsorolt feltételek, e rendelet 10. cikke e tekintetben eltérést ír elő, amikor az (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az az illetékes hatóság, amely a tenyésztőszervezetet elismerte, megtagadhatja e tenyésztőszervezetet tenyésztési programjának jóváhagyását azzal az indokkal, hogy e program veszélyeztetne egy másik, ugyanazon fajtára vonatkozó és a szóban forgó tagállamban már jóváhagyott tenyésztési programot, az említett 10. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett tényezők közül legalább egy tekintetében.

54

A 2016/1012 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése felsorolja azokat a kritériumokat, amelyeket e hatóságnak figyelembe kell vennie az ilyen kockázat fennállásának értékelése során, amelyek között szerepelnek egyrészt az érintett tagállamban ugyanazon fajta tekintetében már jóváhagyott tenyésztési programok számára, másrészt az e tenyésztési programokkal érintett tenyészpopulációk méretére vonatkozó kritériumok.

55

Másodszor meg kell azonban állapítani, hogy a 2016/1012 rendelet (21) preambulumbekezdése kifejezetten rendelkezik az ugyanazon állatfajtára vonatkozó, ugyanazon földrajzi területre vonatkozó és a már létező tenyésztési programéval azonos célt követő „további tenyésztési program” jóváhagyásának lehetőségéről. Ugyanezen preambulumbekezdésből az is kitűnik, hogy az uniós jogalkotó lehetővé kívánta tenni, hogy egy ilyen további programot olyan tenyészállatokkal lehessen megtervezni, „amelyeket az említett fajtán már tenyésztési programot végrehajtó tenyésztőszervezet tenyészállományából be lehet szerezni”.

56

Ebben az összefüggésben az említett rendelet 18. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy „[a] tenyésztőszervezetek nem tagadhatják meg egy fajtatiszta tenyészállat bejegyzését a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe azon az alapon, hogy az már bejegyzésre került ugyanazon fajta […] törzskönyvének főtörzskönyvi részébe”.

57

Egyébiránt ugyanezen rendelet 13. cikkének (1) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy a tenyésztők jogosultak részt venni egy jóváhagyott tenyésztési programban, amennyiben megfelelnek az e rendelkezés a) és b) pontjában előírt feltételeknek.

58

Harmadszor emlékeztetni kell arra, hogy a 2016/1012 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése kivételt képez az e rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említett azon általános szabály alól, amely szerint az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a hozzá benyújtott tenyésztési programokat, amennyiben azok megfelelnek az utóbbi rendelkezés a)–c) pontjában felsorolt feltételeknek. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a kivételeket szigorúan kell értelmezni annak érdekében, hogy e kivételek az általános szabályokat ne fosszák meg tartalmuktól (2022. október 28‑iGeneralstaatsanwaltschaft München [Kiadatás és ne bis in idem] ítélet, C‑435/22 PPU, EU:C:2022:852, 120. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

59

Ezenkívül az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdése a „megtagadhatja” kifejezést használja. Egyébiránt ugyanezen rendelet (21) preambulumbekezdése taxatív módon értelmezi az új tenyésztési program jóváhagyásának megtagadását, mivel annak szövege szerint a tagállam illetékes hatósága „jogosult – bizonyos egyedi esetekben – […] további tenyésztési program jóváhagyásának megtagadására”.

60

Ebből következik, hogy a 2016/1012 rendelet mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok illetékes hatóságai számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy még akkor is megtagadják az új tenyésztési program jóváhagyását, ha az megfelel az e rendelet I. mellékletében előírt feltételeknek, amennyiben az ilyen program veszélyeztethet egy már létező tenyésztési programot az e 10. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában kimerítően felsorolt egy vagy több elem tekintetében, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. E körülményeken kívül a 2016/1012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk a hozzájuk benyújtott tenyésztési programokat, amennyiben azok megfelelnek az e 8. cikk (3) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt feltételeknek.

61

A fenti megfontolásokra tekintettel a második–negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2016/1012 rendelet 10. cikkét az e rendelet 13. cikkével és I. melléklete 1. része B. szakasza 2. pontjának a) alpontjával összefüggésben, valamint az említett rendelet (21) és (24) preambulumbekezdésének fényében úgy kell értelmezni, hogy egyrészt, amennyiben valamely tagállamban olyan tenyésztési program van folyamatban, amelynek elsődleges célja egy adott állatfajta javítása, az adott állam illetékes hatósága jóváhagyhat egy másik tenyésztőszervezet által benyújtott, ugyanazon állatfajtára vonatkozó, ugyanazon földrajzi területre vonatkozó új tenyésztési programot, amelynek ugyanaz a célja, és amelynek keretében a már folyamatban lévő tenyésztési programban szereplő tenyészpopulációk közül választottak ki tenyészállatokat, másrészt pedig, amennyiben ez a jóváhagyás veszélyeztetheti a 2016/1012 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett egy vagy több tényezőt, ugyanezen hatóság megtagadhatja az új tenyésztési program jóváhagyását.

62

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: