EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62023CC0187
Opinion of Advocate General Campos Sánchez-Bordona delivered on 11 April 2024.###
M. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2024. április 11.
M. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2024. április 11.
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2024:309
Ideiglenes változat
MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. április 11.(1)
C‑187/23. sz. [Albausy](i) ügy
E. V. G.‑T.;
P. T.,
F. T.,
G. T.
részvételével
(az Amtsgericht Lörrach [lörrachi helyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 650/2012/EU rendelet – Az európai öröklési bizonyítvány kiállítása – A bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban benyújtott kifogás”
1. A 650/2012/EU rendelet(2) célja a határokon átnyúló vonatkozású öröklési ügyekben jogaikat gyakorolni kívánó személyek szabad mozgása előtt álló akadályok megszüntetése.
2. E célból a 650/2012 rendelet bevezeti a belső piacon belül az európai öröklési bizonyítványt,(3) részletesen szabályozza a kiállítási eljárását és a bizonyítvány joghatásait. E bizonyítvány révén az örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtók és hagyatéki gondnokok bármely tagállamban könnyen igazolni tudják az e minőségükben fennálló jogállásukat, jogaikat, illetve jogosítványaikat.
3. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem abból ered, hogy az elhunyt házastársa, aki magát a végrendelet egyedüli kedvezményezettjének tekinti, európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet nyújtott be a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósághoz. Az elhunyt fia és unokái az ugyanezen hatóság előtt folyó ugyanezen eljárásban vitatják a végrendelet érvényességét. Kérdéses, hogy e kifogás miként befolyásolja a bizonyítvány kiállítását.
4. A Bíróság a bizonyítványok e típusával kapcsolatban már megválaszolt előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket,(4) ám ezek egyikében sem fordultak elő a jelen ügyben felmerült kétségek, amelyekkel a Bíróságnak csak akkor szükséges foglalkoznia, ha a kérelmet elfogadhatónak ítéli.
I. Jogi háttér. Az uniós jog
A. A 650/2012 rendelet
5. A 62. cikk („Az európai öröklési bizonyítvány bevezetése”) (1) bekezdése kimondja:
„(1) Ez a rendelet bevezeti az európai öröklési bizonyítványt (a továbbiakban: a bizonyítvány), amelyet más tagállamban történő felhasználás céljából állítanak ki, és amely a 69. cikkben felsorolt joghatásokkal bír.”
6. A 63. cikk („A bizonyítvány rendeltetése”) így rendelkezik:
„(1) A bizonyítvány azon örökösök, az öröklésben közvetlen jogokkal rendelkező hagyományosok, és azon végrendeleti végrehajtók vagy hagyatéki gondnokok általi használatra szolgál, akiknek egy másik tagállamban kell hivatkozniuk jogállásukra vagy gyakorolni jogaikat örökösként vagy hagyományosként, és/vagy gyakorolni jogosítványaikat végrendeleti végrehajtóként vagy hagyatéki gondnokként.
(2) A bizonyítvány különösen az alábbiak közül egy vagy több bizonyítására használható:
a) a bizonyítványban említett minden örökös, illetve adott esetben hagyományos jogállása és/vagy jogai és az őket megillető részesedés a hagyatékban;
b) a hagyatékba tartozó konkrét vagyontárgynak vagy vagyontárgyaknak a bizonyítványban említett örökösök, illetve adott esetben hagyományosok javára való juttatása;
c) a bizonyítványban említett személynek a végrendelet végrehajtására vagy a hagyaték kezelésére vonatkozó jogosultsága.”
7. A 64. cikk („Hatáskör a bizonyítvány kiállítására”) szerint:
„A bizonyítványt abban a tagállamban kell kiállítani, amelynek bíróságai a 4. cikk, a 7. cikk, a 10. cikk vagy a 11. cikk értelmében joghatósággal rendelkeznek. A kiállító hatóság
a) a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott bíróság; vagy
b) olyan más hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik arra, hogy öröklési ügyekben eljárjon.”
8. A 65. cikk („A bizonyítvány iránti kérelem”) (3) bekezdésének l) pontja így szól:
„A kérelemnek az alább felsorolt adatokat olyan mértékben kell tartalmaznia, amennyiben ezek az adatok ismeretek [helyesen: ismertek] a kérelmező előtt és amennyiben szükségesek ahhoz, hogy a kiállító hatóság igazolni tudja a kérelmező által igazolni kívántakat, továbbá – a 66. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – a kérelemhez csatolni kell minden vonatkozó okiratot eredeti példányban vagy a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő másolatban:
[…]
l) nyilatkozat, amelyben a kérelmező kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint az igazolandó tényekkel kapcsolatban nincs folyamatban jogvita.”
9. A 66. cikk („A kérelem vizsgálata”) kimondja:
„(1) A kérelem kézhezvételét követően a kiállító hatóság ellenőrzi a kérelmező által benyújtott adatokat, nyilatkozatokat, okiratokat és egyéb bizonyítékokat. Az említett ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat – amennyiben saját nemzeti joga úgy rendelkezik vagy arra feljogosítja – hivatalból végzi el, vagy felszólítja a kérelmezőt az általa szükségesnek tartott további bizonyítékok benyújtására.
[…]
(4) A kiállító hatóság minden ahhoz szükséges intézkedést megtesz, hogy a kedvezményezettek értesüljenek a bizonyítvány kérelmezéséről. Ha az igazolandó tények megállapításához szükséges, a kiállító hatóság meghallgatja az érintett személyeket és a végrendeleti végrehajtókat, illetve a hagyatéki gondnokokat, és hirdetményeket tesz közzé annak érdekében, hogy az esetleges egyéb kedvezményezetteknek lehetőségük legyen jogaik érvényesítésére.
[…]”.
10. A 67. cikk („A bizonyítvány kiállítása”) értelmében:
„(1) A kiállító hatóság az e fejezetben meghatározott eljárás keretében haladéktalanul kiállítja a bizonyítványt, amennyiben az igazolandó tények az öröklésre alkalmazandó jognak vagy a bizonyos tényekre alkalmazandó egyéb jognak megfelelően megállapítást nyertek. A kiállító hatóság a 81. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványt használja.
A kiállító hatóság különösen abban az esetben nem állítja ki a bizonyítványt, ha:
a) az igazolandó tényeket vitatják; vagy
b) a bizonyítvány nem lenne összhangban valamely, ugyanazon tényekre vonatkozó határozattal.
[…]”.
11. A 69. cikk („A bizonyítvány joghatásai”) szerint:
„(1) A bizonyítvány külön eljárás nélkül valamennyi tagállamban joghatással bír.
(2) Vélelmezni kell, hogy a bizonyítvány hitelesen bizonyítja az öröklésre alkalmazandó jognak vagy a bizonyos tényekre alkalmazandó egyéb jognak megfelelően megállapított tényeket. A bizonyítványban örökösként, hagyományosként, végrendeleti végrehajtóként, illetve hagyatéki gondnokként említett személyről vélelmezni kell, hogy rendelkezik a bizonyítványban említett jogállással, és/vagy a bizonyítványban feltüntetett jogokkal, illetve jogosítványokkal, és hogy e jogokhoz, illetve jogosítványokhoz a bizonyítványban feltüntetetteken túl egyéb feltétel és/vagy korlátozás nem fűződik.
(3) Bármely olyan személy, aki a bizonyítványban igazolt adatok alapján eljárva kifizetéseket teljesít vagy vagyontárgyat ad át a bizonyítványban kifizetések vagy vagyontárgyak elfogadására jogosultként említett személynek, úgy tekintendő, hogy kifizetések vagy vagyontárgyak elfogadására jogosult személlyel kötött ügyletet, kivéve, ha tudomása van arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve, ha nagy fokú gondatlanság miatt nincs tudomása arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak.
(4) Amennyiben a bizonyítványban a hagyaték tárgyát képező vagyontárggyal való rendelkezésre jogosultként említett személy az ilyen vagyontárggyal egy másik személy javára rendelkezik, akkor ez utóbbi személy – ha a bizonyítványban igazolt adatok alapján jár el – úgy tekintendő, hogy az adott vagyontárggyal való rendelkezésre jogosult személlyel kötött ügyletet, kivéve, ha tudomása van arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve, ha nagy fokú gondatlanság miatt nincs tudomása arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak.
(5) A bizonyítvány olyan okirat, amely érvényes jogcímet képez – az 1. cikk (2) bekezdése k) és l) pontjának sérelme nélkül – a hagyaték tárgyát képező vagyontárgynak valamely tagállam megfelelő nyilvántartásába való bejegyzéséhez.”
B. Az 1329/2014 végrehajtási rendelet(5)
12. Az 1. cikk (5) bekezdése így rendelkezik:
„Az európai öröklési bizonyítványhoz használandó, a 650/2012/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatványt V. formanyomtatványként az 5. melléklet határozza meg.”
13. Az 5. melléklet V. formanyomtatványának záró része szerint a hatóság igazolja, hogy „a bizonyítvány kiállításakor a kedvezményezettek a bizonyítványban szereplő egyetlen adatot sem vitatták”.
II. A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
14. A francia állampolgárságú P. T., aki Németországban rendelkezett utolsó lakóhellyel, 2021. szeptember 15‑én hunyt el.
15. 2021. november 23‑án E. V. G.‑T. – aki P. T. halálának időpontjában a házastársa volt – az Amtsgericht Lörrachtól (lörrachi helyi bíróság, Németország) olyan európai öröklési bizonyítvány kiállítását kérelmezte, amelyben egyedüli örökösként szerepel.(6)
16. E célból E. V. G.‑T. a mindkét házastárs által aláírt végrendeletet mutatott be, amelynek tartalma a következő:
„Közös végrendelet
Mi, az […]‑én született E. [V.] G.‑T. és az […]‑én született P. T. házastársak, mindketten […] lakosok, az alábbi nyilatkozatot tesszük:
1) Nem kötnek bennünket a korábbi öröklési jogi végintézkedések, és nem tettünk öröklési jogi végintézkedéseket. Elővigyázatosságból visszavonunk minden olyan végintézkedést, amelyet korábban egyoldalúan vagy közösen tettünk.
2) Kölcsönösen egyedüli örökösnek nevezzük egymást. Ezen örökösnevezés kölcsönös és kötelező erejű. A túlélő házastársat ez a rendelkezés egyebekben nem korlátozza. Szabadon rendelkezhet a halála esetére, méghozzá már az elsőként elhunyt házastárs halála előtt, de csak arra az esetre, ha ő lesz a túlélő házastárs.
3) Mindketten németországi lakosok vagyunk, és a német öröklési jogot kívánjuk alkalmazni, amelyet a jogválasztás keretében – a megengedett mértékben – alkalmazandó jogként határozunk meg. Ez a rendelkezés kölcsönös.
Kelt R.‑ben, 2020. július 23‑án. E. [V.] G.‑T. Ez az én akaratom is. P. T.”
17. Úgy tűnik, hogy van egy korábbi, az örökhagyó által kézzel írt és aláírt végrendelet is a következő tartalommal:
„Én, P. M. J. T., született A.‑ban, […]‑én, […] spanyolországi lakos visszavonom az összes korábbi végintézkedésemet. Hagyatékom rendelkezésre álló részét két unokámra, P. fiaira, N. A. J. T.‑re, született […], és J. N. J. T.‑re, született […], hagyom. Egyenlően osztoznak rajta. P. fiamat, és csakis őt nevezem meg, hogy szervezze meg a gyászszertartásomat gregorián misével és a temetésemet […]‑ben, Spanyolországban. Kelt A.‑ban, 2001. május 31‑én. Ez az én végrendeletem. P. T.”
18. E. V. G.‑T. a 2020. július 23‑i végrendelet alapján P. T. egyedüli örökösének tekinti magát. Ezzel szemben P. T. fia és unokái úgy vélik, hogy e végrendelet érvénytelen, mivel az örökhagyó már nem volt végrendelkezésre képes, és az aláírás nem a sajátja.
19. Az előterjesztő bíróság állítása szerint az örökhagyó még végrendelkezésre képes volt,(7) és a végrendeletet ő írta alá.(8)
20. Mindezek alapján az Amtsgericht Lörrach (lörrachi helyi bíróság) álláspontja szerint a bizonyítvány kiállítása a 650/2012 rendelet értelmezésétől függ, ezért felfüggesztette az eljárást,(9) és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
„1) Úgy kell‑e értelmezni az európai öröklési rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját, hogy az magára az európai öröklési bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban előterjesztett kifogásokra is vonatkozik, és a bíróság nem vizsgálhatja azokat, és nem csak a más eljárásokban előterjesztett kifogásokra vonatkozik?
2) Ha az [első kérdésre] igenlő a válasz: Úgy kell‑e értelmezni az európai öröklési rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját, hogy az európai öröklési bizonyítványt akkor sem lehet kiállítani, ha az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kifogást emeltek, de azt a német jog szerinti öröklési bizonyítvány iránti eljárásban már megvizsgálták?
3) Ha az [első kérdésre] igenlő a válasz: Úgy kell‑e értelmezni az európai öröklési rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját, hogy azon akkor is bármely kifogás értendő, ha azt megalapozatlanul terjesztették elő, és erről a tényről nem kell formális bizonyítást lefolytatni?
4) Ha az [első kérdésre] nemleges a válasz: Milyen formában kell a bíróságnak megadnia azokat az okokat, amelyek alapján a bíróság elutasította a kifogásokat és kiállította az európai öröklési bizonyítványt?”
III. A Bíróság előtti eljárás
21. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2023. március 23‑án érkezett a Bírósághoz.
22. Írásbeli észrevételeket nyújtott be a német és a spanyol kormány, valamint az Európai Bizottság. A 2024. január 31‑i tárgyaláson rajtuk kívül E. V. G.‑T. is megjelent.
IV. Elemzés
23. Az előterjesztő szerv kétségeit fejezi ki az európai öröklési bizonyítványt kiállító hatóság szerepével és hatáskörének terjedelmével kapcsolatban, a 650/2012 rendelet 67. cikkével összefüggésben.
A. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatósága
24. A spanyol kormány azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem elfogadható, mivel az európai öröklési bizonyítvány kiállítása nem jár az EUMSZ 267. cikkben megkövetelt bírói hatáskör gyakorlásával.(10)
25. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatósága attól függ, hogy az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „bíróságtól” ered‑e, amely kifejezetten bírói feladatainak gyakorlása során jár el.(11)
26. Annak megállapítása érdekében, hogy e kettős feltételnek az adott szerv megfelel‑e, a Bíróság többek között „azoknak a feladatoknak a sajátos jellegét [vizsgálja], amelyeket az abban a konkrét normatív összefüggésben gyakorol, amelyben szükségesnek tartotta, hogy a Bírósághoz forduljon annak ellenőrzése érdekében, hogy van‑e eljárás folyamatban az ilyen szerv előtt, és hogy igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás keretében való határozathozatal érdekében fordultak‑e hozzá.”(12)
27. E feltételek hiányában az előterjesztő szerv, még ha eleget is tesz a Bíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított egyéb feltételeknek, nem tekinthető úgy, hogy igazságszolgáltatási feladatot lát el.(13)
28. Az elfogadhatatlansági kifogás a 650/2012 rendeletben az európai öröklési bizonyítványra és az annak kiállításával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó utalások alapján igazolható. Ezen utalásokból következik – az alább kifejtett okokból –, hogy a 650/2012 rendelet 67. cikke alapján bizonyítványt kiállító hatóság – még ha bíróság is – nem igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás végén hoz határozatot.
1. Az európai öröklési bizonyítvány célja és joghatásai
29. A 650/2012 rendelet létrehozza az európai öröklési bizonyítványt, amely számára a hasonló nemzeti bizonyítványokhoz képest egységes és önálló rendszert biztosít. E rendszer eltér az ugyanezen rendeletben foglalt, a határozatok és közokiratok elismerésére vonatkozó szabályozástól is.(14)
30. Az európai öröklési bizonyítvány azon személyek általi használatra szolgál, akiknek örökösként, hagyományosként, végrendeleti végrehajtóként vagy hagyatéki gondnokként egy másik tagállamban kell hivatkozniuk jogállásukra, vagy gyakorolni jogaikat, és/vagy jogosítványaikat.(15) A bizonyítvány használata ugyanakkor nem kötelező.(16)
31. E szükséglet kielégítése érdekében a bizonyítvány az Unió egész területén azonos, alábbi joghatásokkal bír:(17)
– Bizonyítékként(18) szolgál a benne foglaltakról.(19) A bizonyítvány bemutatásával a jogosult bármely tagállamban hivatkozhat jogaira vagy jogosítványaira anélkül, hogy további bizonyítási kötelezettséget kellene teljesítenie. Vélelmezni kell, hogy a bizonyítványban feltüntetett minőség, valamint az abban szereplő jogokhoz, illetve jogosítványokhoz való jogosultság a bizonyítványban foglaltaknak megfelelően fennáll.(20)
– A bizonyítvány védi azon harmadik személyt, aki a bizonyítványban említett személyekkel köt ügyletet, és a bizonyítványban szereplő adatok alapján kifizetéseket teljesít, vagyontárgyakat ad át, örökölt vagyontárgyakat szerez vagy kap, „kivéve, ha tudomása van arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve, ha nagy fokú gondatlanság miatt nincs tudomása arról, hogy a bizonyítvány tartalma nem felel meg a valóságnak.”(21)
– A bizonyítvány érvényes jogcímet képez a hagyaték tárgyát képező vagyontárgynak a nyilvántartásba való bejegyzéséhez, a 650/2012 rendelet által megjelölt és a Bíróság által értelmezett korlátozásokkal.(22)
32. A bizonyítvány önmagában nem jár más következménnyel: különösen nem rendelkezik a bírósági határozat kötelező erejével.(23) A 650/2012 rendelet (71) preambulumbekezdése továbbá tisztázza, hogy a bizonyítvány nem képez végrehajtható jogcímet.
33. A jogi kötőerő hiánya megnyilvánul a bizonyítványnak a kiállító tagállamtól eltérő tagállamokban való forgalmára vonatkozó szabályokban is. A 650/2012 rendelet VI. fejezete nem rendelkezik arról, hogy a bizonyítvány lehetőség szerint, vagy szükségszerűen „elismert”‑e.(24) A 69. cikk (1) bekezdése szerint „külön eljárás nélkül […] joghatással bír.”(25) Szó szerint e forgalom ellen nem lehet kifogást emelni.(26)
2. A bizonyítványt kiállító hatóság tevékenysége a 650/2012 rendelet 67. cikkének keretében
34. A 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében a hatóság haladéktalanul kiállítja a bizonyítványt, „amennyiben az igazolandó tények […] megállapítást nyertek”. A bizonyítvány kiállítására az e rendelet 66. cikkében (a kérelem tekintetében) előírt ellenőrzést követően kerül sor.
35. Ez utóbbi cikk szerint a hatóság ellenőrzi a kérelmező által benyújtott adatokat, nyilatkozatokat, okiratokat és egyéb bizonyítékokat.(27)
36. Ebből a célból ugyanezen 66. cikk: i. hivatkozik a hatóság számára a saját nemzeti joga által adott feljogosításra;(28) ii. további hatásköröket biztosít számára;(29) és iii. közvetlenül kötelezi a hatóságot olyan intézkedések elfogadására, amelyek a bizonyítvány iránti kérelemről (meghatározott címzettek számára) tájékoztatást nyújtanak.(30)
37. E kötelezettséggel összefüggésben a hatóság „meghallgatja az érintett személyeket és a végrendeleti végrehajtókat, illetve a hagyatéki gondnokokat, és hirdetményeket tesz közzé annak érdekében, hogy az esetleges egyéb kedvezményezetteknek lehetőségük legyen jogaik érvényesítésére”, ha azt szükségesnek tartja az igazolandó tények megállapításához.(31)
38. Ha a hatóság mindezek vizsgálatát követően meggyőződik arról, hogy a bizonyítványban igazolandó tények megállapítást nyertek, a 650/2012 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése alapján „haladéktalanul” kiállítja a bizonyítványt.
39. Ezzel ellentétben, ha a kiállító hatóságnak kétségei vannak e tényekkel kapcsolatban, nem állíthatja ki a bizonyítványt. A bizonyítvány tartalma tehát nem lesz igazolt, így nem lesz képes a rendelet 69. cikkében előírt joghatások kiváltására. A kiállítás a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerint abban az esetben is elmarad, ha az igazolandó tényeket vitatják.(32)
40. A kiállító hatóság szerepe nem csupán passzív: tevékenysége nem abból áll, hogy tény‑ vagy szándéknyilatkozatokat vesz át azok ad hoc formanyomtatványba való gépies áthelyezése végett. A hatóság köteles ellenőrizni a kérelmező állításainak valóságtartalmát a kérelmező által benyújtott bizonyítékok és adott esetben más olyan adatok fényében, amelyeket a hatóság maga gyűjt össze, illetve az öröklésben érdekelt más személyek közölnek vele.(33)
41. Ugyanakkor a bizonyítvány kiállítására kért hatóságnak nem feladata, hogy az örökséget megszerezni igyekvő, illetve abban érdekelt felek jogait és jogosítványait megítélje vagy meghatározza, és az érdemi kérdésekben közöttük esetlegesen felmerülő vitákat eldöntse.
42. A 650/2012 rendelet VI. fejezetének („Európai öröklési bizonyítvány”) rendelkezései ugyanis nem ruházzák e hatáskört(34) a bizonyítványt kiállító nemzeti hatóságokra. Nem is értelmezhető úgy, hogy a 67. cikkének összefüggésében lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti jogrendszerek – e rendeletet kiegészítve – az említett hatóságokra ruházzák a vitarendezés feladatát. Eljárási szabályok nélkül e hatáskör biztosítása ugyanis nem állna összhangban a bizonyítvány kiállításának önálló és egységes rendszere létrehozására irányuló szándékkal.(35)
43. Ha a kiállító hatóság rendelkezne e (vitarendezési) hatáskörrel, akkor tevékenysége a 650/2012 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontja és IV. fejezete értelmében vett „határozatot” eredményezne. Az európai jogalkotó szándéka szerint azonban a bizonyítvány nem rendelkezik az igazságszolgáltatási határozatokra jellemző kötelező erejű jogkövetkezményekkel.
3. Összehasonlítás az igazságügyi együttműködés egyéb eszközeiben előírt tanúsítványokkal
44. Az európai öröklési bizonyítvány nem hasonlítható össze a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó más jogi eszközökben előírt tanúsítványokkal, amelyekkel kapcsolatban a Bíróság már bírált el hozzá benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, az e kérelmek elfogadhatóságával kapcsolatos kétségek eloszlatását követően.
45. A Bíróság az európai végrehajtható okirattal kapcsolatban(36) megállapította, hogy „a bírósági határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítésére irányuló eljárás funkcionális szempontból nem mint a korábbi bírósági eljárástól elkülönülő eljárás, hanem mint annak az utolsó szakasza jelenik meg, amely a teljes mértékű hatékonyságának biztosításához szükséges, mivel lehetővé teszi a hitelező számára a követelése behajtását.”(37)
46. A bírósági határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítése így igazságszolgáltatási jellegű aktusnak minősül, és az azt végző nemzeti bíróság „kérdést terjeszthet a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra.”(38)
47. Ugyanez vonatkozik az 1215/2012/EU rendelet(39) 53. cikkében előírt tanúsítványra is, amely biztosítja az egyik tagállam ítéletének más tagállamokban való mozgását. A kiállító hatóság „a korábbi bírósági eljárást folytatja, biztosítva annak hatékony érvényesülését annyiban, amennyiben tanúsítvány hiányában egy határozat nem alkalmas arra, hogy szabadon mozogjon az európai igazságügyi térségben.”(40)
48. Az 1215/2012 rendelet 53. cikke szerinti tanúsítvány kiállítása iránti eljárás igazságszolgáltatási jelleget ölt, így az ilyen eljárás keretében eljáró nemzeti bíróság jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.(41)
49. Ezzel szemben az európai öröklési bizonyítvány kiállítása, mint már kifejtettem, nem jár bírói hatáskör gyakorlásával, és nem eredményez ilyen (igazságszolgáltatási) jellegű, jogi kötőerővel bíró határozatot.
50. Akkor sem más a helyzet, ha a bizonyítvány egyes pontjaiban átveszi az öröklés érdemében hozott (korábbi) bírósági határozat tartalmát. A bizonyítvány még ilyen esetben sem képezi azon bírósági eljárás további szakaszát, amelyben az érdemi határozatot meghozták.
51. Végül, az európai öröklési bizonyítvány nem olyan okirat, amelyben a tagállam bíróságának határozatát mintegy útlevélként továbbítják a többi tagállamban való mozgásának elismerése és szükség esetén végrehajtása céljából. E célra az európai jogalkotó már előírta a 650/2012 rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, ad hoc formanyomtatványon (az 1329/2014 végrehajtási rendelet 1. mellékletében szereplő I. formanyomtatvány) kiállított tanúsítványt.(42)
52. Röviden, a bizonyítvány bármely további eljárás, a kifogás vagy felülvizsgálat lehetősége nélkül hatályosul a kiállító tagállamtól eltérő tagállamokban. Ha részét képezné a jogvitában hozott határozat, akkor az a bizonyítvány útján az elismerés olyan rendszere alá tartozna, amely nem csupán eltér a IV. fejezetben előírtaktól, hanem előnyösebb is, amelynek párhuzamos létezése se nem előírt, se nem indokolt.(43)
4. Az európai öröklési bizonyítvány jellemzőinek hatása az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságára
53. A 650/2012 rendelet 67. cikke alapján a bizonyítványt kiállító hatóság az örökléssel kapcsolatos bizonyos tényeket rögzít, az ugyanezen jogi aktus 66. cikke alapján általa elvégzendő ellenőrzést követően.
54. A bizonyítványt kiállító hatóság meggyőződése a kérelmező által közölt adatok valóságtartalmán, és az öröklésre alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelésén alapul. E hatóság azonban – amint már kifejtettem – ezen összefüggésben nem rendelkezik hatáskörrel az öröklés érdemével kapcsolatban felmerülő jogviták eldöntésére.(44)
55. Ha a bizonyítványt kiállító hatóság nem ítélhet meg jogokat és jogosítványokat egy jogi kötőerővel bíró határozat hozatalára irányuló eljárásban, akkor e területen nem lát el igazságszolgáltatási feladatokat.(45)
56. Ez nem érinti azt a tényt, hogy a 650/2012 rendelet 64. cikkében foglaltak szerint a bizonyítványt kiállító hatóság lehet a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott „bíróság”, vagy olyan más hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik arra, hogy öröklési ügyekben eljárjon.(46)
57. Az európai öröklési bizonyítványt kiállító hatóságot a bizonyítvány kiállításakor nem ruházza fel igazságszolgáltatási feladatokkal az a tény, hogy e hatóság lehet bíróság is. A tagállam igazságügyi szerve a szigorúan igazságszolgáltatási feladatai mellett más jellegű feladatokat is elláthat. Ez utóbbiakkal összefüggésben nem jogosult a Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtani.(47)
58. Az e „más” hatóságra való hivatkozás számomra arra utal, hogy az európai öröklési bizonyítvány (a 650/2012 rendelet 67. cikke alapján történő) kiállítása nem jár bírói hatáskör gyakorlásával. Az ilyen hatóságra való külön hivatkozás egyébként is felesleges lenne, mivel az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdése eleve bíróságnak tekinti a formálisan az igazságszolgáltatáson kívüli hatóságokat, amennyiben igazságszolgáltatási feladatokat látnak el.(48)
59. Ne adjon okot a félreértésre, hogy a 650/2012 rendelet 64. cikke („Hatáskör a bizonyítvány kiállítására”) az említett rendelet 4., 7., 10. és 11. cikkére utal. A hatáskörre hivatkozás nem határozza meg a kiállító hatóság beavatkozásának jellegét (igazságszolgáltatási vagy sem):(49) csak azt tisztázza, hogy a bizonyítvány hol és kitől igényelhető.(50)
60. Végül, ezen álláspontomat igazolja a 2023. november 16‑i ítélet,(51) amelyben a Bíróság elutasította az érvelést, hogy a spanyol közjegyzők bíróságként gyakorolnak hatósági jogköröket, mivel európai öröklési bizonyítványokat állítanak ki.(52)
61. A fentiekre tekintettel az álláspontom az, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. Amennyiben azonban a Bíróság nem osztja e nézetet, javaslatot teszek a feltett kérdésekre adandó válaszra.
B. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés
62. Az előterjesztő bíróság a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmezését kéri lényegében annak tisztázása érdekében, hogy e rendelkezés a bizonyítvány kiállítására irányuló eljárástól eltérő eljárás során előterjesztett kifogásokra vonatkozik, vagy pedig magával a bizonyítvány iránti kérelemmel kapcsolatban az öröklésben érdekelt személyek által előterjesztett kifogásokra. Ez utóbbi esetben azt kívánja tudni, hogy e kifogások vizsgálata a kiállító hatóság hatáskörébe tartozik‑e.
63. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés olyan ügyben merül fel, amelyben – mint már említettük – az örökhagyó fia és unokái kifogást emelnek az öröklés egyik kulcsfontosságú eleme (a végrendelet érvényessége) ellen. Megítélésem szerint e kifogás alapján merül fel a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának alkalmazása, és a bizonyítványt nem lehet kiállítani.
64. A kiállítás lehetetlen voltát alátámasztja a tény, hogy az európai öröklési bizonyítványhoz az 1329/2014 végrehajtási rendelet alapján használandó formanyomtatványon a kiállító hatóság köteles feltüntetni, hogy a bizonyítványban foglalt tények egyike sem vitatott.
65. Elismerem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre nem adható egyértelmű válasz önmagában e rendelkezés szövege alapján, mivel nem határozza meg, hogy az igazolandó tényeket mely szerv előtt vitatják,(53) a nyelvi változatok pedig eltérően értelmezhetők:
– némelyik azt sugallja, hogy a kifogás (megtámadás) elbírálása a bizonyítvány iránti kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban van, ami arra utal, hogy másik eljárásban történik;(54)
– más változatokban úgy tűnik, hogy a kifogást a bizonyítvány iránti kérelemre tekintettel, ugyanazon szerv előtt terjesztik elő.(55)
66. A rendszerszintű elemzés jobban megvilágítja a helyzetet. A 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának és 65. cikke (3) bekezdése l) pontjának együttes olvasatából levezethető, hogy e rendelkezések közül az első eleve a 65. cikkben említett jogvitákra, azaz a más hatóság előtt folyamatban lévő jogvitákra(56) vonatkozik.
67. Ugyanezen irányba mutat a 67. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja, amely a bizonyítvány kiállítására irányuló eljáráson kívüli határozatokról rendelkezik. Értelemszerűen az ilyen határozatok közé tartozhatnak azok is, amelyek a későbbi öröklési bizonyítványban foglaltakat érintik.
68. A 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére tekintettel hajlok arra, hogy a második albekezdés a) pontjának a kiállító hatósághoz benyújtott kifogásokra is ki kell terjednie, mivel ellenkező esetben a kiállító hatóság az e rendelkezésben foglalt követelményekkel ellentétben kiállíthatna olyan tényeket tartalmazó bizonyítványt, amelyek „nem nyertek megállapítást”.(57)
69. A 650/2012 rendelet 65. cikke (3) bekezdése l) pontja megfogalmazásának (amely arra utal, hogy „az igazolandó tényekkel kapcsolatban nincs folyamatban jogvita”) összehasonlítása a 67. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, amely általában véve tágabb fogalmakat használ, ugyanezen irányba mutató további érvnek tűnik számomra.(58)
70. A 650/2012 rendelet célja általánosságban, az európai öröklési bizonyítvány célja pedig különösen alátámasztja a 67. cikk (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának olyan értelmezését, amely a bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás során kifejtett kifogásokra is kiterjed.
71. A bizonyítványt „a határokon átnyúló vonatkozású öröklések gyors, zökkenőmentes és hatékony rendezése érdekében” hozták létre.(59) Így megszünteti „azoknak a személyeknek a szabad mozgása előtti akadályokat, akik jelenleg nehézségekbe ütköznek a határokon átnyúló vonatkozású örökléssel összefüggő jogaik érvényesítése során.”(60)
72. E célok elérése érdekében az európai jogalkotó a bizonyítványt felruházza a fent ismertetett joghatásokkal, amelyek a kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamokban is érvényesülnek bármely további eljárásnak vagy ellenőrzésnek való alávetés nélkül.
73. Álláspontom szerint e hatások jelentősége – amelyek nemcsak a határokon átnyúló örökléssel kapcsolatos cselekményeknek a közvetlenül érintettek számára való megkönnyítéséhez kapcsolódnak, hanem a harmadik személyek védelméhez és a jogügyletek biztonságához is az Unió egész területén – kizárja a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának olyan értelmezését, amely azt a bizonyítvány kiállítására indult eljáráson kívül folyamatban lévő jogvitákra korlátozza.
74. Emiatt a kérdés már nem az, hogy a 650/2012 rendelet 67. cikkének alkalmazására hivatott hatóság megvizsgálhatja‑e az öröklés más potenciális kedvezményezettjei által előterjesztett kifogásokat,(61) hanem az, hogy mi a teendő, ha e kifogások jellegükből fakadóan ténylegesen megkérdőjelezik az öröklés lényeges elemeit (mint a jelen ügyben, amelyben más potenciális örökösök a bizonyítvány iránti kérelem alapjául szolgáló, saját kézzel írott végrendelet érvényességét támadják).
75. Már megállapítottam, hogy ilyen esetben a nemzeti hatóság egyszerűen nem állíthatja ki a bizonyítványt.(62) Ugyanezen megoldásra vezet – hangsúlyozom – az 1329/2014 végrehajtási rendelet 5. mellékletében foglalt V. formanyomtatvány, amelyben a kiállító hatóságnak ki kell jelentenie, hogy a bizonyítványban foglalt tények egyike sem vitatott.
76. A 650/2012 rendelet 66. cikke előírja, hogy a kiállító hatóság a bizonyítvány kiállítását megelőző ellenőrzés keretében tájékoztat bizonyos személyeket a kérelemről, és meghallgatja őket, ha az igazolandó tények megállapításához szükséges.
77. Ha az említett személyek meghallgatásának lehetősége azt eredményezi, hogy e személyek kifogásolják (mint a jelen ügyben) a bizonyítvány valamely alapvető elemének érvényességét, a kiállító hatóság nem állíthatja ki a bizonyítványt. Észszerűen – és amint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés elemzése során ki fogom fejteni – az ilyen kifogásnak valamilyen alappal kell rendelkeznie a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett akadályozó hatás kiváltásához.(63)
C. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés
78. Az előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a kiállító hatóság kiállíthat‑e európai öröklési bizonyítványt, „ha az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kifogást emeltek, de azt a német jog szerinti öröklési bizonyítvány iránti eljárásban már megvizsgálták”.
79. Véleményem szerint a válasz a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjából következik, amely megtiltja a bizonyítvány kiállítását, ha „nem lenne összhangban valamely, ugyanazon [bizonyítandó] tényekre vonatkozó határozattal.”
80. E rendelkezés értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságnak el kell utasítania a bizonyítvány iránti kérelmet, ha az olyan állításokat tartalmazna, amelyek nem lennének összhangban valamely korábbi határozatban elbírált, vagy megállapított tényekkel. Ezzel ellentétben, ha nincs szó az összhang hiányáról, a korábbi határozat nem akadályozza a bizonyítvány kiállítását.(64)
81. Tekintettel a szabály egyértelmű megfogalmazására és rendszerbeli elhelyezésére, a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett „határozat” olyan aktus, amelynek tartalma szükségszerűen kötelezi e hatóságot.(65) Más szóval, a kiállító hatóság nem helyezkedhet szembe a bizonyítvány tartalmára vonatkozó olyan tényekkel, amelyeket az ugyanezen tényekre vonatkozó korábbi határozat már elbírált.
82. Az e rendelkezésben említett határozat tehát elsőbbséget élvez a kiállító hatóságnak a bizonyítványban feltüntetendő tényekre vonatkozó álláspontjával szemben.
83. A német kormány és a Bizottság a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiben hangsúlyozza, hogy a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett határozatnak a nemzeti jog szerint kell jogerősnek minősülnie.(66)
84. A jogerő követelményét az említett rendelkezés nem mondja ki kifejezetten. Úgy vélem azonban, hogy e követelmény más információkból kikövetkeztethető:
– ugyanezen cikk a) pontjából, amely megtiltja a bizonyítvány kiállítását olyan tényekről, amelyekkel kapcsolatban jogorvoslati eljárás van folyamatban; és
– a 65. cikk (3) bekezdésének l) pontjában foglalt azon követelményből, hogy a bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell arról, hogy az igazolandó tényekkel kapcsolatban nincs folyamatban jogvita.
85. Az előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügyben a nemzeti öröklési bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás alkalmas‑e a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében vett „határozat” meghozatalára.(67)
D. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés
86. Amennyiben igenlő az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott válasz, az előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja alapján bármely – akár megalapozatlan – kifogás indokolhatja‑e a bizonyítvány kiállításának megtagadását.
87. E rendelkezés nem tér ki az ilyen kifogások mibenlétére. Ebből következik, hogy főszabály szerint a kiállító hatóságnak kell értékelnie a bizonyítvány elemeivel szemben az érdekelt felek vagy az örökösödési kedvezményezettek által benyújtott kifogásokat.
88. Ha azonban a kifogást nem támasztják alá komoly indokok, és ezért az alkalmazandó jog alapján nem rendelkezik meggyőző erővel, az aligha akadályozza meg a kibocsátó hatóságot abban, hogy a 650/2012 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése értelmében az igazolandó tényeket megállapítottnak tekintse.
89. Az okirat kiállításának megtagadása amiatt, hogy a bizonyítvány valamely lényeges elemét – minimális érvelés nélkül – vitatják, minden valós indok nélkül meghiúsíthatja az eljárást, indokolatlanul megfosztva e hatékony eszköztől az örökösöket, a hagyományosokat, a végrehajtókat és a hagyatéki gondnokokat a határokon átnyúló öröklési ügyek intézése során.
90. Másrészt e hatóság számára a kifogás azt sugallhatja, hogy a rendelet 66. cikkének (1) bekezdésével összhangban további vizsgálatokra van szükség a kérelmező által szolgáltatott információk és nyilatkozatok megerősítése érdekében. Csak az adott ügy körülményeinek fényében válaszolható meg, hogy e helyzet áll‑e fenn.
E. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés
91. Az előterjesztő bíróság a negyedik kérdést az első kérdésre adott nemleges válasz esetén teszi fel. Ha a Bíróság – az általam javasoltak szerint – az első kérdésre igenlő választ ad, a negyedik kérdésről nem szükséges határoznia. Mindenesetre foglalkozom annak elemzésével.
92. Az előterjesztő bíróság azt szeretné tudni, hogy milyen formában kell megadnia azokat az okokat, amelyek alapján elutasította a kifogásokat és kiállította az európai öröklési bizonyítványt.
93. Emlékeztetek arra, hogy a kiállító hatóság köteles az 1329/2014 végrehajtási rendelet 5. mellékletében előírt V. formanyomtatványt használni.(68) E formanyomtatvány használata lehetővé teszi az egyik tagállamban kiállított európai öröklési bizonyítvány rögtön ekként történő azonosítását bármely más tagállamban.
94. A 650/2012 rendelet 68. cikke rendelkezik a bizonyítványon a formanyomtatvány megfelelő szakaszai szerint feltüntetendő adatokról. A bizonyítvány tartalma eltérő lehet annak függvényében, hogy azt milyen célból állították ki.(69)
95. Az V. formanyomtatvány nem írja elő annak feltüntetését, hogy a kiállító hatóság milyen okok alapján tartja bizonyítottnak az általa igazoltakat. Az európai jogalkotó nem tartotta lényegesnek, hogy a bizonyítvány a céljának teljesítése érdekében számot adjon ezen okokról.(70)
96. A bizonyítványt felhasználó örökös, hagyományos, hagyatéki gondnok vagy végrendeleti végrehajtó nem csatol (ténylegesen nem is csatolhat)(71) a formanyomtatványhoz semmilyen más dokumentumot.(72)
97. E rendszer koherens a bizonyítványt megelőző tevékenységgel és a bizonyítvány által a határokon átnyúló vonatkozású öröklés rendezése keretében kifejtett joghatásokkal. A 650/2012 rendelet 66. és 67. cikke alkalmazásában a kiállító hatóság nem az öröklés érdemében dönt egy indokolással ellátott olyan határozat elfogadásával, amelyet a többi tagállamban való elismerés céljából az európai öröklési bizonyítványba foglal.(73)
V. Végkövetkeztetések
98. A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy ítélje elfogadhatatlannak az Amtsgericht Lörrach (lörrachi helyi bíróság, Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.
Másodlagosan azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következő választ adja az előterjesztő bíróság számára:
„Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4‑i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját
a következőképpen kell értelmezni:
Az európai öröklési bizonyítvány kiállítására kért hatóság köteles vizsgálni az öröklésben érdekelt személyek által a kiállítási eljárásban előterjesztett kifogásokat, az igazolandó tények megállapítása céljából.
Nem állítható ki európai öröklési bizonyítvány olyan tényekről, amelyek nem állnak összhangban a korábbi jogerős határozatban foglaltakkal.
Nem állítható ki európai öröklési bizonyítvány, ha a bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az öröklés kulcsfontosságú eleme, például a végrendelet érvényessége vitatott, amennyiben a kifogás az alkalmazandó jog szerint a legcsekélyebb mértékben is megalapozott.
A kiállító hatóság az európai öröklési bizonyítványban nem köteles feltüntetni azon okokat, amelyek alapján a bizonyítványt kiállította.”
1 Eredeti nyelv: spanyol.
i A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
2 Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 201, 107. o.; helyesbítések: HL 2012. L 344., 3. o.; HL 2013. L 60., 140. o.; HL 2019. L 243., 9. o.). A 650/2012 rendelet Írországban és Dániában nem alkalmazandó; a jelen indítványban a „tagállamokra” való hivatkozást úgy kell érteni, hogy e két országra nem vonatkozik.
3 A továbbiakban „bizonyítvány” néven is utalok majd rá, amennyiben nem szükséges megkülönböztetni a bizonyításra szolgáló egyéb dokumentumoktól.
4 2018. március 1‑jei Mahnkopf ítélet (C‑558/16, EU:C:2018:138); 2018. június 21‑i Oberle ítélet (C‑20/17, EU:C:2018:485); 2019. január 17‑i Brisch ítélet (C‑102/18, EU:C:2019:34); 2021. július 1‑jei Vorarlberger Landes‑ und Hypothekenbank ítélet (C‑301/20, EU:C:2021:528); 2023. március 9‑i Registrų centras ítélet (C‑354/21, EU:C:2023:184; a továbbiakban: Registrų centras ítélet).
5 A 650/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló, 2014. december 9‑i (EU) bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 359., 30. o.; helyesbítések: HL 2016. L 9., 14. o.; HL 2017. L 214., 43. o.; HL 2023. L 112., 50. o.)
6 A tárgyaláson E. V. G.‑T. képviselője kifejtette, hogy a hagyaték Németországban és más tagállamokban található ingatlanokból és bankszámlákból áll.
7 Az előterjesztő bíróság álláspontja szerint P. T. fia és unokái mindössze azt állították, hogy az örökhagyó időnként zavart volt, ami nem elegendő a végrendelkezésre képtelenség feltételezéséhez, illetve e kifogás részletesebb vizsgálattal történő bizonyításához. Ehhez olyan konkrét információkat kellene szolgáltatni, amelyekből levezethetők a végrendeleti akaratot olyan mértékig befolyásoló körülmények, hogy az örökhagyó már nem érti a végrendelet értelmét és következményeit.
8 Az előterjesztő bírósághoz az örökhagyó több aláírását is benyújtották: csak az 1956‑ból származó egyik aláírás különbözik. Az ezen évet követő valamennyi aláírás megegyezik a végrendeletben szereplővel.
9 E. V. G.‑T. képviselője bejelentette, hogy az eljárás felfüggesztése esetén nemzeti öröklési bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be. A többi potenciális örökös kifogásainak vizsgálata így a nemzeti jog alapján történik. Ez magyarázza az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdést, amely a Bírósághoz való benyújtása időpontjában még feltevésen alapult. A tárgyaláson megerősítették e kérelem benyújtásának megtörténtét, amely ellen az eljárás során senki nem emelt kifogást, és a nemzeti bizonyítványt 2023. július 24‑én kiállították.
10 A spanyol kormány írásbeli észrevételeinek 10. és azt követő pontjai. A német kormány a tárgyaláson a kérdés elfogadhatósága mellett érvelt, hangsúlyozva a Bíróság tendenciáját az EUMSZ 267. cikk tág értelmezésére. Érvelésének alátámasztására e kormány továbbá a 2021. szeptember 9‑i RK (Joghatóság kizárása) ítéletre (C‑422/20, EU:C:2021:718) hivatkozott. A Bizottság állítása szerint a válasz attól függ, hogy a nemzeti jogrend milyen hatáskörökkel ruházta fel az európai öröklési bizonyítvány kiállításával megbízott hatóságokat. Az ezen álláspontokkal kapcsolatos véleményemet a következő pontokban kifejtem; lásd különösen a 17., 23. és 49. lábjegyzetet.
11 Lásd a jelen indítvány 57. pontját és 47. lábjegyzetét. Az öröklés tekintetében különösen: 2021. szeptember 1‑jei OKR (Közjegyzőhelyettes előzetes döntéshozatal iránti kérelme) végzés (C‑387/20, EU:C:2021:751), 21. pont.
12 A 2021. szeptember 1‑jei OKR (Közjegyzőhelyettes előzetes döntéshozatal iránti kérelme) végzés (C‑387/20, EU:C:2021:751), 23. pont.
13 Ugyanott, 24. pont, további hivatkozásokkal.
14 2018. június 21‑i Oberle ítélet (C‑20/17, EU:C:2018:485), 46. pont; Registrų centras ítélet, 40. pont. Az európai öröklési bizonyítvány nem hasonlítható a polgári és kereskedelmi ügyekben való együttműködésről szóló más rendeletekben lévő azon bizonyítványokhoz sem, amelyek valamely tagállam határozataihoz csatolhatók a másik tagállamban történő elismerés és végrehajtás céljából. Lásd alább a 44. és azt követő pontokat.
15 A 650/2012 rendelet 63. cikkének (1) bekezdése.
16 A 650/2012 rendelet 62. cikkének (2) bekezdése.
17 E joghatások jellege és minden tagállamban való azonossága miatt elutasítandó a Bizottság által a tárgyaláson az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságával kapcsolatban adott értelmezés, amelyet a fenti 10. lábjegyzetben ismertettem. Ezen értelmezés elfogadása azt jelentené, hogy az európai öröklési bizonyítvány a kiállítás helye szerinti tagállamtól függően eltérő joghatásokkal bírna, amelyek esetleg a bírósági határozat joghatásaival egyeznének. A 650/2012 rendelet mindezeket nem támasztja alá, sőt mi több, ellentétben állnak az európai jogalkotó azon szándékával, hogy a bizonyítvány számára egységes rendszert hozzon létre.
18 A 650/2012 rendelet 63. cikke és 69. cikkének (2) bekezdése. A rendelet (71) preambulumbekezdése az ilyen bizonyítékot „hitelesnek” minősíti; a vonatkozó jelző más nyelvi változatokban a 69. cikk (2) bekezdésében is szerepel. A rendelet tartalmazza a bizonyítvány kijavítására, módosítására és visszavonására, valamint a bizonyítvány kiállításáról (vagy annak esetleges megtagadásáról) szóló határozat megtámadására vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor nem jelöli meg az okirat pontossága vélelmének megdöntésére alkalmas eszközöket. Lásd az alábbi 20. lábjegyzetet.
19 A (71) preambulumbekezdésben meghatározott tárgyi hatállyal.
20 A 650/2012 rendelet 69. cikkének (1) bekezdése. A tárgyi tévedéseket tartalmazó, illetve vitatott valóságtartalmú tényeket tanúsító bizonyítvány az okmányt kiállító államban, a rendelet 71. és 72. cikkében megjelölt szervek előtt megtámadható. E központosított rendszer biztosítja az európai öröklési bizonyítványok egységes kezelését. Hangsúlyozom, hogy a bizonyítvány, mint olyan nem kerül forgalomba: a kiállító hatóság megőrzi, arról hiteles másolatokat állít ki, és az eredetitől való esetleges eltérésekről szükség esetén tájékoztatja valamennyi olyan személyt, aki részére kiállították a hiteles másolatot (a 650/2012 rendelet 70. cikkének (1) bekezdése és 71. cikkének (3) bekezdése).
21 A 650/2012 rendelet 69. cikkének (3) és (4) bekezdése.
22 A 69. cikk (5) bekezdése; Registrų Centras ítélet.
23 E jelleg hiányának elegendő érvként kell szolgálnia a tárgyaláson a német kormány által képviselt álláspont megcáfolására, amelyben maga is elismerte, hogy az EUMSZ 267. cikk értelmében az előterjesztő bíróság fellépésének igazságszolgáltatási jellegű határozatot kell eredményeznie.
24 Lásd a 650/2012 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti „határozatokról” szóló IV. fejezetet. Az igazságügyi együttműködés európai eszközeiben az „elismerés” fogalom kizárólag az igazságszolgáltatási jellegű határozatok (valamint a házassági válságok sajátos összefüggésében bizonyos közokiratok és megállapodások [lásd: a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25‑i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (átdolgozás) IV. fejezete (HL 2019. L 178., 1. o.); 2022. november 15‑i Senatsverwaltung für Inneres und Sport ítélet (C‑646/20, EU:C:2022:879]) jogi kötőerejére vonatkozik.
25 Nem pedig „elfogadott”, mint a 650/2012 rendelet 59. cikke alapján valamely tagállam olyan közokiratai, amelyek bizonyító erejére másik tagállamban hivatkoznak. Az európai öröklési bizonyítvány rendszerének és joghatásainak egységessége szükségtelenné teszi a más okiratokra vonatkozó ilyen „elfogadást”.
26 Még akkor sem, ha nyilvánvaló ellentmondásba kerül a bizonyítványt kiállító tagállam közrendjével.
27 A 650/2012 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése. E rendelet 65. és 68. cikkével összhangban az ellenőrzés tárgyát részben az örökhagyóra, a kérelmezőre és más kedvezményezettekre vonatkozó adatok, illetve tények képezik. Lásd ugyanezen rendelet 68. cikkének e), f), g) és h) pontját. A bizonyítvány egyéb megállapításaihoz következtetések levonása szükséges, például annak ellenőrzésére, hogy a kérelmező által állított jog vagy jogosítvány valóban az alkalmazandó jog által előírt következmény‑e.
28 A 650/2012 rendelet 66. cikkének (1) és (3) bekezdése.
29 A 650/2012 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése.
30 A 650/2012 rendelet 66. cikkének (4) bekezdése.
31 Ugyanott. Az ilyen „meghallgatás” oka és célja nyilvánvalóan korlátozott.
32 Lásd a 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában szereplő „vitatják” kifejezésnek a különböző nyelvi változatokban eltérő jelentéséről: a jelen indítvány 62. és azt követő pontjai.
33 Lásd e tevékenység tartalmáról a jelen indítvány 27. lábjegyzetét.
34 Sem a szükséges eljárási apparátust. Vö. (különösen a 650/2012 rendelet 66. cikkének (4) bekezdésében) a bizonyítvány kiállítására vonatkozó „eljárási” szabályokat és „eljárási” biztosítékokat a más rendeletekben, például a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11‑i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2007. L 199., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 141., 118. o.), vagy az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12‑i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2006. L 399., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 33., 39. o.) foglalt eljárási szabályokkal és biztosítékokkal.
35 Ez indokolja a tagállamok közötti mozgásának hatékony rendszerét.
36 A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21‑i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.).
37 2016. június 16‑i Pebros Servizi ítélet (C‑511/14, EU:C:2016:448), 29. pont.
38 Ugyanott, 30. pont.
39 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).
40 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet (C‑579/17, EU:C:2019:162), 39. pont; 2019. szeptember 4‑i Salvoni ítélet (C‑347/18, EU:C:2019:661), 30. pont.
41 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet (C‑579/17, EU:C:2019:162), 41. pont; 2019. szeptember 4‑i Salvoni ítélet (C‑347/18, EU:C:2019:661), 31. pont.
42 A 650/2012 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerint a külföldi határozathoz nem kötelező csatolni a 46. cikk (3) bekezdésében említett tanúsítványt: a határozat végrehajtására kért hatóság elfogadhat más okiratot, vagy eltekinthet annak bemutatásától. Tekintettel a kötelező formanyomtatvány szerint az európai öröklési bizonyítványban foglalt információkra, a másik tanúsítványt vélhetően nem tudná helyettesíteni.
43 A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét köztes eljárás nélkül és a határozat mozgásának megtámadására vonatkozó lehetőség nélkül előíró rendeletek a védelemhez való jogot azzal biztosítják, hogy minimális eljárási biztosítékokat állapítanak meg; a 650/2012 rendeletben az európai öröklési bizonyítvány kiállítása kapcsán ilyen biztosítékok nem szerepelnek. Lásd például a jelen indítvány 34. lábjegyzetében említett rendeletekben foglalt biztosítékokat.
44 Vagyis a tanúsítandó elemek, illetve a szorosan kapcsolódó más elemek tekintetében, mint például a jelen ügyben a végrendelet állítólagos érvénytelensége az örökhagyó cselekvőképességének hiánya, illetve a hamis aláírás miatt.
45 Lásd: 2019. május 23‑i WB ítélet (C‑658/17, EU:C:2019:444), 55. pont: „[…] Ahhoz, hogy valamely hatóságot az általa ellátott tevékenység sajátos jellege alapján úgy lehessen tekinteni, hogy igazságszolgáltatási feladatokat lát el, az esetleges jogviták elbírálásának jogkörével kell rendelkeznie […]”.
46 A tagállamok főszabály szerint megbízhatnak igazságügyi szerveket az európai öröklési bizonyítvány kiállításával, a 650/2012 rendelet 72. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban, vagyis ha a kiállító hatóság által a bizonyítvány kiadásának a 67. cikk alapján való megtagadásával szemben indított jogorvoslati eljárás eredményeképpen megállapítást nyer, hogy annak megtagadása nem volt indokolt. A jogorvoslati határozatot követően az igazságügyi szerv által kiadott bizonyítvány nem összetévesztendő magával a határozattal.
47 Ezt a Bíróság is megerősítette az osztrák bíróságok által az ingatlan adásvételi szerződés ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem vizsgálata (2001. június 14‑i Salzmann ítélet, C‑178/99, EU:C:2001:331), valamint az éves beszámoló és üzleti jelentés közzétételi kötelezettség (2002. január 15‑i Lutz és társai ítélet, C‑182/00, EU:C:2002:19) tárgyában benyújtott előzetes döntéshozatali kérelmek kapcsán. Hasonló a helyzet az olasz bíróságok tevékenységével a társasági alapszabály vizsgálata (1995. október 19‑i Job Centre ítélet, C‑111/94, EU:C:1995:340), és a követelés vagyonba való felvételére irányuló kérelem (2012. április 19‑i Grillo Star Fallimento ítélet; C‑443/09, EU:C:2012:213) terén. A német bíróságok sem látnak el bírói feladatokat a későbbi felszámolóbiztos kijelölésére (2010. január 12‑i Amiraike Berlin végzés, C‑497/08, EU:C:2010:5), és a székhely áthelyezésének a cégjegyzékbe való bejegyzésére (2001. július 10‑i HSB‑Wohnbau végzés, C‑86/00, EU:C:2001:394) vonatkozó határozathozatalban.
48 Lásd: a 650/2012 rendelet (20) preambulumbekezdése; 2019. május 23‑i WB ítélet (C‑658/17, EU:C:2019:444), 53. pont.
49 A Bíróság a 2021. szeptember 9‑i RK (Joghatóság kizárása) ítéletében (C‑422/20, EU:C:2021:718) olyan ügyben értelmezte a 650/2012 rendelet 6. és 7. cikkét, amelynek hátterében a német bíróságoknak az öröklésről szóló nyilatkozat – és esetleg európai öröklési bizonyítvány – kiállítására vonatkozó hatásköre (illetve annak hiánya) állt. A tárgyaláson a német kormány ezen ítélet 37. pontjára utalva azzal érvelt, hogy az európai öröklési bizonyítványt kiállító német hatóság az EUMSZ 267. cikk értelmében bíróságnak minősül. Álláspontom szerint az ítélet csupán tisztázza az öröklésről való határozathozatalt szolgáló szabály működését, amelyet a 650/2012 rendelet 64. cikke a következő lábjegyzetben kifejtett okokból kiterjeszt az európai öröklési bizonyítvány kiállítására. Nem találom ezen ítéletben semmilyen más jellegű következtetés alátámasztását.
50 A bizonyítvány kiállítására a nemzetközi joghatóság földrajzi kritériumainak alkalmazása biztosítja azt, hogy a kiállító hatóság az esetek többségében csak a saját jogát köteles figyelembe venni a tanúsítandó tények (jogi) helyességének ellenőrzése során. A szabály arra is szolgál, hogy főszabály szerint csak egy kiállító hatóság legyen és ezáltal egy európai öröklési bizonyítvány; ha a különböző célokra tekintettel különböző mellékleteket tartalmazó több bizonyítvány is van, az összhang megteremtésére törekszik közöttük. Lehetővé teszi továbbá, hogy ugyanazon tagállam rendelkezzen joghatósággal az örökléssel kapcsolatos érdemi kérdések elbírálására, valamint az e tekintetben hozott határozatok alapján az európai öröklési bizonyítvány kiállításáról vagy annak megtagadásáról szóló határozat elleni jogorvoslat elbírálására.
51 NC (Spanyol közjegyzői iroda átruházása) ügy (C‑583/21–C‑586/21, EU:C:2023:872).
52 Az említett ítélet 50. pontjában kimondta, hogy „a spanyol közjegyzőknek […] európai öröklési bizonyítványok kiállítására vonatkozó hatásköre sem egyenértékű az ilyen jogosítványok gyakorlásával. […] e rendelet […] 67. cikke (1) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy […] nem bocsáthatók ki, ha az igazolandó bizonyítékokat vitatják.”
53 Ezt az 1329/2014 végrehajtási rendelet 5. mellékleteként az Unió 24 hivatalos nyelvén közzétett kötelező formanyomtatvány sem határozza meg.
54 Így angol, német és spanyol nyelven: „son objeto de un recurso”, „anhängig sind” és „are being challenged”.
55 A francia változatban: „si les éléments à certifier sont contestés”; a portugál változatban: „forem objeto de contestação”; az olasz változatban: „sono oggetto di contestazione”.
56 A bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor folyamatban lévők. A 650/2012 rendelet 67. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelemszerűen ki kell terjednie a bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás alatt induló jogvitákra.
57 Az ily módon kiállított bizonyítvány már a kiállításától kezdve hibában szenved, így a 650/2012 rendelet 71. cikkének (2) bekezdése szerint – ha a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – hivatalból szükséges módosítani vagy visszavonni, „ha megállapítást nyert, hogy az vagy annak egyes elemei nem felelnek meg a valóságnak.”
58 A 65. cikk (3) bekezdésének l) pontja a következőképpen szól: „no dispute is pending”, „aucun litige […] n’est pendant”, „kein Rechtsstreit in Bezug auf den zu bescheinigenden Sachverhalt anhängig ist”, „non vi sono controversie pendenti”; „nu există cauze pendinte referitoare la elementele care urmează să fie atestate”; a 67. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja pedig: „the elements to be certified are being challenged”, „si les éléments à certifier sont contestés”, „wenn Einwände gegen den zu bescheinigenden Sachverhalt anhängig sind”, „gli elementi da certificare sono oggetto di contestazione”, „elementele care trebuie certificate fac obiectul unei contestații”.
59 A 650/2012 rendelet (67) preambulumbekezdése.
60 A 650/2012 rendelet (7) preambulumbekezdése; Registrų Centras ítélet 41. és 42. pont.
61 Azzal a korlátozott céllal, hogy kialakítsa meggyőződését az igazolandó tények hitelességéről.
62 Lásd ebben az értelemben: 2023. november 16‑i NC (Spanyol közjegyzői iroda átruházása) ítélet (C‑583/21–C‑586/21, EU:C:2023:872), amelynek 50. pontját a jelen indítvány 52. lábjegyzetében idézem.
63 Alább a 86. és azt követő pontok.
64 Megismétlem, hogy az európai öröklési bizonyítvány kiállítása, amely az öröklés érdemében hozott korábbi bírósági határozat tartalmát tükrözi, nem vezethet az okirat természetével kapcsolatos félreértésekhez. Lásd a fenti 50–52. pontot.
65 A 650/2012 rendelet 67. cikke alkalmazásában a „határozat” fogalma nem megadott, ezért arra következtetek, hogy a 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő fogalmat veszi át.
66 A Bizottság észrevételeinek 20. és 22. pontja („endgültige”, „bestands‑ beziehungsweise rechtskräftige[n]”), valamint a német kormány észrevételeinek 33. pontja („gegen die kein ordentlicher Rechtsbehelf [Artikel 42 EuErbVO] mehr eingelegt werden kann”). A tárgyaláson a spanyol kormány ugyanezen álláspontot támogatta.
67 E. V. G.‑T. képviselője által a tárgyaláson kifejtettek szerint a 2023. július 24‑én Németországban kiadotthoz hasonló nemzeti bizonyítvány nem jogerős határozat.
68 A 650/2012 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése; a Registrų Centras ítélet 46. pontja a 2019. január 17‑i Brisch ítéletre (C‑102/18, EU:C:2019:34) hivatkozással.
69 Registrų centras ítélet, 45. pont. A formanyomtatvány fedőlapból, valamint az ügy körülményeitől és a bizonyítvány igénylésének céljától függően kötelező és nem kötelező mellékletekből áll. Pótlapok használatát kérik, ha egynél több bejegyzendő adat van, mivel a bizonyítványt több kérelmező, vagy a kérelmező több képviselője igényli, valamint halál esetére szóló több rendelkezés, vagy az örökhagyó házassági vagy azzal egyenértékű jogviszonnyal kapcsolatos több vagyonjogi helyzete esetén, vagy ha a bizonyítványt több örökös, hagyományos, végrendeleti végrehajtó vagy hagyatéki gondnok kéri.
70 Nem tartom kizártnak, hogy a 650/2012 rendelet 72. cikkének (1) bekezdése szerinti jogorvoslat benyújtásához szükséges lehet a kiállító hatóság megfontolásainak ismerete a kérelmező által benyújtott bizonyítékokról és más személyek kifogásairól: (a bizonyítványt kiállító vagy azt megtagadó) határozat megtámadása révén közvetve a kiállító hatóság értékelése vitatott a bizonyítvány tartalmának igazoltságáról.
71 Bármilyen kiegészítés éppen a bizonyítvány azon szokásos megjelenését törné meg, amely megkönnyíti a más tagállamokban való forgalmát.
72 Vö. a 650/2012 rendelet 46. cikkének (3) bekezdésével. Aki a tagállam bírósági határozatának elismerését kéri egy másik tagállamban, feltétlenül be kell nyújtania a határozat hitelesített másolatát. Csak így végezhető el a (korlátozott) ellenőrzés, amely adott esetben a 40. cikk szerinti elismerés megtagadását igazolja.
73 A határozatok hitelesítéséről – mint már rámutattam – a 650/2012 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az 1329/2014 végrehajtási rendelet I. melléklete tartalmazza az e célra szolgáló formanyomtatványt.