Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022TN0789

    T-789/22. sz. ügy: 2022. december 16-án benyújtott kereset – PB kontra ESZT

    HL C 45., 2023.2.6, p. 30–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.2.6.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 45/30


    2022. december 16-án benyújtott kereset – PB kontra ESZT

    (T-789/22. sz. ügy)

    (2023/C 45/39)

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: PB (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

    Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a 2022. február 15-i határozatot;

    amennyiben szükséges, semmisítse meg a panaszát elutasító 2022. szeptember 6-i határozatot;

    kötelezze az alperest a felperes által a meghallgatáshoz és a védelemhez való jogának megsértése miatt elszenvedett kár 50 000 euró összegben történő megtérítésére;

    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Az Egységes Szanálási Testület (ESZT) által hozott, a segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító határozattal szembeni keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap a felperes védelemhez való jogának megsértésén és eljárási szabálytanságokon alapul. A jogalap első részében a felperes az átláthatóság elvének megsértését, a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság függetlenségének nem hihető jellegét, valamint az ügyirat alapvető adataihoz és irataihoz való hozzáférés megtagadását kifogásolja. A jogalap második részében a felperes a segítségnyújtás iránti kérelmének bizalmas kezelésére vonatkozó elv megsértésére, az eljárási garanciák tiszteletben tartásának hiányára, az igazságos és objektív eljárás kialakításának hiányára, végül pedig a zaklatás megelőzésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések 4.2. és 4.3. cikkének megsértésére hivatkozik. A jogalap harmadik részében a felperes az objektív és szubjektív pártatlanság hiányát, valamint a segítségnyújtás iránti kérelmének vizsgálatát hátrányosan érintő összeférhetetlenség fennállását kifogásolja. A jogalap negyedik részében a felperes a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság általi tényleges meghallgatáshoz való jog megsértésére hivatkozik.

    2.

    A második jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 24. cikkének, a segítségnyújtási és gondoskodási kötelezettség megsértésén, valamint a nem megfelelő ügyintézésen alapul.

    3.

    A harmadik jogalap nyilvánvaló értékelési hibán és a személyzeti szabályzat 12a. cikkének megsértésén alapul.


    Top