—

semmisítse meg az emberi erőforrásokért felelős igazgató 2021. október 13-i határozatát, amely egy sor olyan önéletrajzot továbbított a felperesnek, amelyeket cenzúráztak, és visszaélésszerűen akként mutattak be, mint amelyek megfelelnek az EKSZ által a 2021. február 9-i egyezség keretében tett kötelezettségvállalásnak;

—

semmisítse meg a T-507/20. sz. ügyben 2021. február 9-én megkötött egyezséget azon az alapon, hogy akarathiba áll fenn, továbbá az abban foglalt feltételeket az EKSZ nem tartotta tiszteletben;

—

amennyiben szükséges, semmisítse meg az EKSZ emberi erőforrásokért felelős igazgatójának 2022. március 29-i azon határozatát, amely elutasította a felperes R/618/21. sz. panaszát, amelyet azzal szemben nyújtott be, hogy nem hajtották végre a T-507/20. sz. ügyben 2021. február 9-én megkötött egyezség lényeges feltételeinek egyikét, amely akként rendelkezett, hogy az EKSZ továbbítja a felperesnek „az azon pályázók képesítéseire és szakmai tapasztalataira vonatkozó adatokat, akikkel kapcsolatban az előválogató bizottság úgy ítéli meg, hogy ők felelnek meg leginkább az egyezségben megjelölt egy sor eljárás vonatkozásában meghatározott előválogatási kritériumoknak”;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy tévesen alkalmazták a jogot a személyes adatok fogalmának értelmezése, valamint a 2018/1725 rendelet (1) és az 1049/2001 rendelet (2) értelmezése során, továbbá hatáskörrel való visszaélés történt, és olyan értelmezést alakítottak ki az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) III. mellékletének 6. cikkére vonatkozóan, amely összeegyeztethetetlen az e rendeletekben foglalt rendelkezésekkel.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy nem tartották tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 52. cikkét, továbbá megsértették a 2018/1725 rendelet 45. cikkét, amennyiben a hozzáféréshez való jog korlátozása sérti a megfelelő ügyintézés elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a fegyveregyenlőség elvét, a hatékony jogorvoslathoz való jogot, és megakadályozza a szóban forgó jogi aktusok bármilyen bírósági felülvizsgálatát.

3.

A harmadik jogalap az EKSZ azon érvének elutasításán alapul, amely megelégedett azzal, hogy a bekövetkezett elállásra utaljon, anélkül hogy érdemben válaszolt volna a benyújtott panaszra; e jogalap továbbá azon alapul, hogy nincs megindokolva azon panasz elutasítása, amely arra vonatkozott, hogy jogellenesen történt a hozzáféréshez való jog korlátozása.

4.

A negyedik jogalap szolgálati kötelezettségszegésen, valamint a személyzeti szabályzat azáltal történő megsértésén alapul, hogy a megtámadott határozatok kibocsátói részéről elfogultság és érdekösszeütközés állt fenn.

1.

Az elsődlegesen felhozott első jogalap a T-507/20. sz. ügyben megkötött egyezséget érintő megtévesztésre és ezen egyezség semmisségére vonatkozik.

2.

A másodlagosan felhozott második jogalap az egyezség be nem tartására és az EKSZ részéről a jogerőre való visszaélésszerű hivatkozásra vonatkozik.