—

állapítsa meg, hogy a felperes megfelelően teljesítette a szerződéses kötelezettségeit, és teljes mértékben jogosult a SANAD-projekt kért költségeinek a kifizetésére, és az elutasított költségek nem támogathatónak való nyilvánítása okán az alkalmazandó jogszabályok megsértése miatt utasítsa el a 324211398. sz. terhelési értesítést; és

—

a REA-t kötelezze a Törvényszék előtti eljárás költségeinek a viselésére, vagy abban az esetben, ha a jelen kereset kérelmeinek nem ad helyt, a jelen ügy összetettségére tekintettel ne kötelezze a felperest a költségek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a felperes kirendelt személyzetének az ismeretek megosztásáért és az ágazatközi mobilitásért nyújtott juttatásaira vonatkozó „Final Audit Reportot” úgy kell tekinteni, mint amely nem tartozik a megállapodás (GA) hatálya alá, mivel azt a REA kivételes jelleggel, eredményorientált kutatásra jellemző átalányjellegű finanszírozást figyelembe véve kérte, és így az nem vonható ex post ellenőrzés alá, és azért is, mivel a jelentést szisztematikus hibákat feltételezve inkvizitórius jelleggel készítették el, amely hibák azonban nem nyilvánultak rendszeres jellegűnek, és olyan feltételekből indultak ki, amelyek eltérő eljárási típusokra jellemzőek.

2.

A második, arra alapított másodlagos jogalap, hogy amennyiben az ilyen ellenőrzést a GA hatálya alá tartozónak kell tekinteni, azt az engedélyezésre jogosult hatóságnak ex ante ellenőrzésként kellett volna végrehajtania úgy, mint amely a fogadó szervezet (KU) által bevezetett elektronikus ellenőrzési mechanizmusokból kitűnő bizonyítékokon alapul, amelyek feladata kifejezetten az alperes által ellenőrzött, saját helyiségekbe történő kirendelésre vonatkozó adatok összegyűjtése. Ennek elmulasztásával az utóbbi megsértette a GA alkalmazandó jogszabályok szerint helyesen értékelt rendelkezéseit.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy még ha úgy is kellene tekinteni, hogy az ellenőrzés a GA hatálya alá tartozik, és a bizonyítási teher főszabály szerint a felperesre hárul, a személyzeti kirendelési költségek szisztematikus hibák miatti utólagos ellenőrzés során történő elutasítása, amely nem felel meg az ilyen ellenőrzésnek, mivel átalány jellegű finanszírozásra vonatkozik, a jóhiszeműség elvének megsértésével történt, nem csupán az ellenőrzés során hatályban lévő 2018/1046 költségvetési rendelet (1) alkalmazása során (a 181. cikk (2) bekezdése), hanem általában véve a GA szerint is: jogellenes mérlegelési mozgásterével a könyvvizsgáló szerv tagadta az átalányfinanszírozással kapcsolatos teljesítményvizsgálat elégséges jellegét annak érdekében, hogy azt a kedvezményezett igazolt és vizsgálható történeti adatai alapján értékelje, és e helyett olyan bizonyítéktípusokat részesített előnyben, amelyek az átalányfinanszírozás tárgyát képező tevékenységek megnyilvánulásaira vonatkoznak. A bizonyítási rend ilyen megfordítása megfosztotta a felperest attól a jogától, hogy a javára értelmezze a szerződéses kötelezettségeit az akkor alkalmazandó (966/2012) költségvetési rendelet (2) által létrehozott kikötések pontatlansága mellett, valamint az alperesnek a GA végrehajtásának felügyeletében tanúsított ellentmondásos magatartásával összefüggésben.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az egybehangzó, belső és külső bizonyítékok sokféleségének, valamint a végrehajtás előtt és alatt a megtévesztő iránymutatásoknak a helyes figyelembevételével a bizonyítékokban felfedett ellentmondásokat és hiányosságokat figyelmen kívül kell hagyni, vagy legalábbis azok megfelelő vetületét kell figyelembe venni, azok nem vezetnek azonban a rendszeresség miatti teljes elutasításhoz, különösen akkor, ha az arányosság általános elve alapján azokat mint jelentéktelent vagy hatásában elhanyagolhatót figyelmen kívül kell hagyni.