2022. február 25-én benyújtott kereset – Magyarország kontra Bizottság

(T-104/22. sz. ügy)

(2022/C 158/15)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott határozatban a Bizottság részlegesen hozzáférhetőnek nyilvánította a kérelmező által kiadni kért dokumentumokat annak ellenére, hogy a magyar hatóságok kifejezetten hivatkoztak a döntéshozatali folyamat védelmére vonatkozó kivételre az 1049/2001 rendelet (1) 4. cikkének (3) bekezdése alapján, és ezt a Bizottság a megerősítő kérelemig a konkrét ügyben el is fogadta.

A Magyar Kormány álláspontja szerint a Bizottság által a megtámadott határozatban alkalmazott jogértelmezés nemcsak ellentétben áll az eddigi gyakorlatával és a Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlattal, de egyúttal súlyos károkat is okoz a Bizottság és a tagállami irányító hatóságok együttműködésére nézve. A Magyar Kormány – amellett, hogy az operatív programok módosításánál a Bizottság jóváhagyására hivatkozással az uniós intézmény általi döntéshozatal mellett érvel, és annak alapján is alkalmazhatónak tartja az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti kivételt – hangsúlyozza, hogy a jelen eljárás sajátossága, hogy a tagállami döntés megosztott irányítás keretében valójában erős bizottsági ellenőrzés mellett születik. Formálisan a tagállami hatóság döntéséről van ugyan szó, de erre a Bizottság kimutatható hatással rendelkezik, így még inkább elfogadhatatlan, hogy az ilyen döntést ne védje a hivatkozott kivétel. Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott kivétel a tagállami hatóságok döntéshozatalát is védeni hivatott.

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.).